6

1. A nyelv története 1.1. A világ nyelveinek bölcsője Gondolkoztál már azon, hogy hány nyelv létezhet a világon? Melyik ma létező nyelv lehet egy ún. „ősnyelv” örököse? Létezhetett-e egyáltalán egy minden ember által használt egyforma „ősnyelv”? A fenti kérdésekre évszázadok óta keresik a választ. A világ összes vallásában találtak is rá megfelelő magyarázatot. A Bibliában a következő olvasható:

Az egész földnek ugyanaz volt a nyelve és ugyanazok voltak a szavai. Amikor keletről elindultak, Sineár földjén találtak egy nagy síkságot, és ott letelepedtek. Így szóltak egymáshoz: „Gyertek, csináljunk téglát és égessük ki.” A tégla épületkő gyanánt szolgált, a szurok pedig kötőanyagul. Azután így szóltak: „Rajta, építsünk várost és tornyot, amelynek teteje az égig ér. Szerezzünk nevet magunknak, és ne szóródjunk szét a földön.” Akkor az Úr leszállt, hogy megnézze a várost és a

tornyot, amelyet az emberek építettek. Így szólt: „Nézzétek, egy népet alkotnak és egy nyelvet beszélnek. Ez csak kezdete tevékenységüknek. Ezután semmi sem lesz nekik lehetetlen, aminek a megvalósítását elgondolják. Ezért leszállunk, és összezavarjuk nyelvüket, hogy senki se értse a másik nyelvét!” Az Úr tehát szétszórta őket onnét az egész földön, s abba kellett hagyniuk a város építését. Ezért nevezik azt Bábelnek, mivel az Úr ott zavarta össze az egész föld nyelvét és onnét szórta szét őket az Úr, az egész földön.

(Biblia, Teremtés 11: 1 – 9.)

Az Úr döntésének okát bizonyára azok ismerik a legjobban, akik hitoktatásra járnak. A magyarázat a következőképpen szól: Az első emberpár bűne az engedetlenség mellett az volt, hogy olyan akart lenni, mint az Isten. Ez a nagyravágyás, a gőg. Ez a gondolkozás, hogy nem szolgálok, a legjobban a Bábel tornya történetében mutatkozik meg. Az ember ismét továbblépett a világ meghódításában. A még mindig együtt vándorló emberiség Mezopotámia gazdag vidékére érkezett. A Tigris és az Eufrátesz folyók partján viszonylag könnyű megélhetést talált. Nem kellett minden erejét élelemszerzésre fordítani, jutott ideje a feltalálásra is. Feltalálták és kiégették a téglát. Abból házat, várost, tornyot építettek. Büszkék voltak tudományukra, magabiztosak voltak. Azt gondolták, képesek az égig is feljutni. Ezért égig érő tornyot kezdtek építeni, hogy hírnevet szerezzenek maguknak. (Az ember azóta is hajlamos arra, hogy felfedezései birtokában gőgösen kijelentse: Én már mindent tudok.) Isten az égig érő torony tervét rossz néven vette. Közbeszólt azzal, hogy összezavarta az emberek beszédjét, aminek következtében senki sem értette a másik nyelvét, így a toronyépítést félbehagyták, és szétszóródtak a világ minden tájára. Kialakultak a nemzetek, a fajok, amelyek azóta sem értik egymást. Azonban nemcsak azért nem értjük meg egymást, mert más nyelven beszélünk, hanem azért sem, mert másképp gondolkozunk. Sőt sokszor úgy látszik, hogy a társadalom egyes rétegei, szülők és gyerekek, férfiak és nők, mind külön világban élnek. Hányszor hallani a panaszt: Engem nem ért meg senki!

7

Érezted már azt, hogy téged nem ért meg senki? Fogalmazd meg röviden, mikor és milyen körülmények között fordult ez

elő veled! Lehetett olyan alkalom az életedben, amikor te nem akartál megérteni

valaki mást? Fogalmazd meg röviden, mikor (esetleg kivel kapcsolatban) és milyen

körülmények között fordult ez elő! Mi válthatja ki az emberekben a meg nem értés érzését? Szerinted hogyan lehetne megelőzni azt, hogy az emberekben ne merülhessen fel ilyen

érzés? Csak akkor nem értünk meg másokat, ha azok idegen nyelven beszélnek? Ha számunkra idegen nyelven beszélő emberrel találkozunk, hogyan értetjük meg

magunkat vele? Mit jelent a kézzel-lábbal beszélés fogalma? Hogy mennyire megragadta az emberek fantáziáját Bábel tornyának története, az alábbi két példából is láthatjátok: 1.) Az Interneten az alábbi címsor

alatt (http://babeltornya.hu/hu/) a következő oldal nyílik meg, amelyen ez olvasható:

„Ezért nevezik azt Bábelnek, mivel ott zavarta össze az egész föld nyelvét és onnét szórta szét őket az egész földön, minket pedig Bábel tornyának, hogy segítsünk az összekevert nyelveket mindenki számára érthetővé tenni.”

Fejtsd ki pár mondatban, hogy szerinted milyen munkát végezhetnek a Bábel Tornya Bt. nevű internetes cégben! Nézd meg alaposan a képet! Milyen népek zászlói láthatóak a képen? Kik dolgozhatnak ebben a cégben? Szerinted mi a dolga egy tolmácsnak, fordítónak? Hol van rá szükség?

2.) Az alábbi érdekességre a következő weboldalon bukkantunk 2008. április 3-án: http://gondola.hu/cikkek/58820

Új Bábel tornya épül a sivatagban

Al-Walid bin Talal szaúdi herceg 5 milliárd fontot ígért a világ legmagasabb, mintegy 1600 méter magas tornyának felépítésére, amely kétszer akkora lesz, mint a most épülő dubai és kuvaiti felhőkarcolók. A tornyot a vörös-tengeri Dzsidda kikötője mellett épülő új városban tervezik felépíteni. Tetejéről tiszta időben a Közel-Kelettől Észak-Afrikáig és az Indiai-óceánig lehet majd ellátni.

8

Az ötlet az 51 éves milliárdos al-Walid bin Talal hercegtől származik, aki 2005-ben 1,25 milliárd fontért megvásárolta a londoni Savoy Hotelt. A projektet a herceg rijádi cégének két angol társasággal alapított vegyesvállalata fogja teljesíteni – tudósít a Daily Mail internetes újság. Szakértők szerint az építkezés hatalmas technikai kihívást jelent majd. Az építőanyag feljuttatását és a munkások szállítását helikopterekkel fogják végezni. A tornyot úgy tervezik, hogy szélsőséges hőmérsékleteket is elviseljen, hiszen a tetején nappal forróság lesz a sivatagi tűző napsütéstől, éjjel viszont jóval fagypont alá süllyed a hőmérséklet. Az épületet hatalmas, számítógép által vezérelt lengésszabályozó óvja majd az erős szél okozta ingástól. A felhőkarcoló két oldalára egy-egy „minitornyot" terveznek, amelyek lengőfolyosókkal kapcsolódnak hozzá, ugyanakkor statikailag biztosítják a 160 emeletes főépületet. Gondolkodjatok el azon, hogy mi lehet a célja a szaúdi hercegnek ezzel a hatalmas, egekig

nyúló toronnyal! Mi késztetheti a dúsgazdag embereket arra, hogy ilyen vállalkozásba fogjanak? Te mihez kezdenél ilyen hatalmas épülettel? Ha a világ minden tájáról érkeznek majd a szaúdi herceg építkezésére szakemberek, akkor

szerinted melyik nyelv lesz majd ott a közös nyelv, amelyen valamennyien beszélni fognak, hogy egymást megértsék? Adj rövid magyarázatot arra, hogy miért az általad választott nyelv lehet a közös nyelv!

1.2. A világ nyelvei A bibliai magyarázat után újra feltesszük a kérdést, hogy a világon hány nyelv létezhet, és azok közül melyik lehetett az első. A nyelvek keletkezésére két elmélet alakult ki:

a) az ún. monogenézis (mono = egy, genezis = eredet) elmélete szerint a nyelvek egyetlen ősnyelvből erednek. Erről olvashatunk a Bibliában, a Bábel tornyáról szóló részletben: „Mind az egész földnek pedig egy nyelve és egyféle beszéde vala.” Sokáig az Ószövetség nyelvét, a hébert tekintették a nyelvek ősének.

b) a poligenézis (poli = sok) elmélete sokféle ősnyelvet képzel el, amelyek a Föld különböző

pontjain alakultak ki, és fejlődtek önállóan. Az egyikre sincs bizonyítékunk. Kézzel fogható magyarázat csak az írás megjelenése óta van. A nyelvtörténettel foglalkozó tudósok a nyelveket rokonságuk alapján nyelvcsaládokba sorolták, s így 17 főbb nyelvcsaládot tartanak számon. A beléjük tartozó nyelvek mind egyenrangúaknak számítanak függetlenül attól, hogy azt hányan és hol beszélik. Az alábbi világtérképen látható bejelölve a 17 főbb nyelvcsalád. Ezt csupán érdekességként tekintsétek meg, megtanulni semmiképp sem kell.

9

A Föld legismertebb nyelveit az alábbi 17 főbb nyelvcsaládba soroljuk: 1. indoeurópai nyelvek 2. sémi-hámi nyelvek (akkád, asszír, föníciai, héber, arab, berber stb.) 3. uráli nyelvek (ide tartozik a magyar) 4. kaukázusi nyelvek (cserkesz, avar, grúz stb.) 5. baszk nyelv 6. kihalt kis-ázsiai és mediterrán nyelvek (sumér, etruszk stb.) 7. altáji nyelvek (török, mongol, mandzsu stb.) 8. koreai nyelv 9. japán nyelv 10. paleo-szibériai nyelvek (csukcs, eszkimó stb.) 11. dravida nyelvek (a tamil nyelvet pl. 35 millió ember beszéli Indiában) 12. sino-tibeti nyelvek (kínai, tibeti, burmai thai stb.) 13. munka nyelv (ötmillió ember beszéli Indiában) 14. mon-khmer (kambodzsai) nyelv 15. maláj-polinéz nyelvek 16. afrikai nyelvek (bantu, szudáni, hottentotta-busman, guineai, kongó stb.) 17. amerikai indián nyelvek (irokéz, sziú, maja stb.)

Ebben a felsorolásban egyaránt szerepelnek népes nyelvcsaládok (pl.: indoeurópai, uráli, altáji, afrikai stb.) de magányosan álló, nyelvcsaládokba nem sorolható nyelvek is (pl.: baszk, koreai, japán). A világ legnagyobb nyelvcsaládja az indoeurópai. Több ágát különböztetjük meg. Ide tartoznak többek között a szláv és a germán nyelvek. Az indoeurópai nyelvcsalád ismertebb tagjai:

1. iráni nyelvek: perzsa, szkíta (kihalt), kurd 2. ind nyelvek: szanszkrit, bengáli, hindi, cigány 3. szláv nyelvek: keleti ág: orosz, ukrán, belorusz

nyugati ág: lengyel, cseh, szlovák déli ág: bolgár, szerb, horvát, szlovén

4. balti nyelvek: lett, litván 5. germán nyelvek: nyugati ág: német, holland, angol

északi ág: svéd, dán, norvég, izlandi keleti ág: burgund, gót, gepida, vandál (valamennyi kihalt nyelv)

10

6. kelta nyelvek: gall, ír, skót, breton 7. itáliai nyelvek: latin (holt nyelv – a nép, amely sajátjaként beszélte, már nem létezik) 8. újlatin nyelvek: nyugati ág: portugál, spanyol, francia

keleti ág: olasz, román, trák (az utóbbi kihalt nyelv) 9. görög nyelv 10. albán nyelv 11. örmény nyelv

A magyar nyelvet eredete szerint az uráli nyelvcsalád finnugor csoportjába, azon belül az ugor nyelvek közé soroljuk.

A fenti családfa legnagyobb levele jelképezi az uráli nyelvek sorában a mi anyanyelvünket. Nagyjából 6 ezer évvel ezelőtt még az uráli nyelvcsalád része voltunk. Az uráli nyelvcsalád időszámításunk előtt az 5. és a 4. évezred határán két nagy ágra szakadt. Így jött létre a szamojéd és a finnugor nyelvek csoportja. A finnugor ág később szintén kettévált egy finn és egy ugor ágra. Az ugor ágban már csak két közeli nyelvrokonunk maradt: vogul (más néven: manysi) és osztják (chanti). Számold össze a fenti családfán a magyar nyelvvel rokon nyelveket! A többi európai nyelvhez képest szerinted elegendő nyelvrokonnal rendelkezünk, vagy

kevéssel? Indokold meg válaszodat! Véleményed szerint mitől nevezhető egy nép gazdagnak, nagynak, a világon ismertnek? Mi lehet az oka annak, hogy a magyar nép előkelő helyet foglal el a világ népeinek

sorában?

11

1.3. Hány nyelven beszélnek az európaiak? Az alábbi térképen látható, hogy mely országok az Európai Unió tagjai (2007-es helyzetkép). Ennek a hatalmas közösségnek közel 450 millió állampolgára van, akik mind a saját anyanyelvükön beszélnek. Az EU tagállamaiban valamennyi állam nyelve egyenrangú, ún. hivatalos nyelv. A hivatalos nyelvek mellett azonban körülbelül további 60 nyelv használatos még az EU területén.

Számold össze a térképen bejelölt országokat! (Ez a térkép a 2007-ben levő állapotot mutatja.)

Állapítsd meg az egyes országok nevét a

térképen látható rövidítések alapján! Szerinted miért akar szinte valamennyi

ország az EU tagállama lenni? Mit gondolsz, milyen nyelven beszélnek

az Európai Parlamentben a küldöttek? Ez a sok nyelv nem emlékeztet egy újabb

kori bábeli zűrzavarra? Mivel az Európai Unió (jelenlegi) 27 tagállama alapján 23 nyelvet tartanak hivatalos nyelvként, ez a tolmácsok tömegét követelné meg. Ha minden nyelvet az összes többi nyelvvel párba állítanánk, hogy a tanácskozásokon elhangzó szövegeket oda és vissza egyaránt fordíthassák, akkor matematikailag kiszámolva 506 fordítási irányra lenne szükség (pl.: magyar-angol, magyar-német, német-angol, német-szlovák, lengyel-angol, lengyel-német stb.). Ezt a bábeli nyelvi zűrzavart képtelenség minden esetben megoldani. Ezért a hivatalos nyelvek mellett tanácskozási nyelveket (ún. munkanyelveket) is meghatároztak, amelyek a következők: angol, francia, német. Egy művész nagyon találóan ábrázolta az Európai Parlament épületét festményén. Ha jól megnézzük, sok hasonlóságot találunk a két épület között.

Figyeljétek meg az első képen Bábel tornyát, majd a második képen az Európai Parlament

épületét, és keressetek rajtuk hasonló elemeket! Mit jelképezhet az Európai Parlament épületének tetején a befejezetlennek tűnő felső

emelet?

12

Szerinted mit akart kifejezni a művész a harmadik képen, ahol jelképesen összemosta a két tornyot? Mit gondolsz arról, hogy a harmadik képen csak az épülő bábeli torony tövében állnak

emberek, míg az Európai Parlamentet ábrázoló másik oldalán nem állnak kívül emberek? Keress további gondolatokat, amelyek a két építmény kapcsán egybevethetők az emberek

közös céljainak megvalósítása érdekében! Az Európai Parlamentben az összes tagállam küldöttei részt vesznek a tanácskozásokon. Ezek egyikén arról is döntöttek, hogy a tagállamok népeinek nyelvét hogyan fogják kezelni. Az Európai Unióban a következő nyelvi kategóriákat különböztetik meg:

Államnyelv(ek) – azon nyelv(ek), amely(ek) az állam egész területének hivatalos nyelve(i). Hivatalos nyelvek – azon nyelvek, amelyek a helyi közigazgatásban, az államigazgatásban használatosak, tehát a hivatali ügyintézésben. Regionális / kisebbségi nyelvek – azon nyelvek, amelyeket a népesség egy része használ, de nem nyelvjárások és nem is bevándorlók nyelvei. Ilyen kisebbségi nyelv például Szlovákiában a magyar nyelv. A magyar nyelv viszont a többivel egyenrangú hivatalos nyelv az Európai Unió egész területén. (A nemzetiség fogalma – mint például a szlovákiai magyarság esetében – az Európai Unión belül elvesztette eredeti jelentését. Helyette a nemzeti kisebbség fogalmát használják. Ez utóbbi megnevezés logikusabb, mivel az egységes nemzet részét képezik, azonban egy másik országban számbeli kisebbségben élnek.)

Hivatalos EU-nyelvek – azok a nyelvek, amelyet az Európai Unió hivatalos nyelveinek fogad el, tehát az összes tagállam nyelve. Nem őshonos nyelvek – ide azok a nyelvek tartoznak, amelyeket a világ más tájairól érkezett bevándorlók beszélnek anyanyelvükként egy adott országban, például Németországban ilyen a török nyelv. Az Európai Uniónak szintén van honlapja. Ha érdekel, akkor kattints rá az alábbi címsorra, ahol megtalálod az EU jelképeit és még sok más érdekes dolgot: http://europa.eu/index_hu.htm - az Európai Unió portálja.

13

Itt elolvashatod az európai zászló történetét, rákattintva meghallgathatod az európai himnuszt, majd további érdekességeket olvashatsz az Európa Napról. Felnőtt korodban pedig még munkát is kereshetsz ezen a weboldalon. Ehhez azonban anyanyelveden kívül legalább még egy nyelvet kell ismerned, ami számodra nem fog gondot okozni. A fenti sorokban szóba került az anyanyelv, amelyen kívül további két nyelvről is szót ejtünk:

Az anyanyelv az a nyelv, amelyet az ember gyermekkorában – rendszerint elsőként, az anyjától – tanul meg. Az ember általában az anyanyelvén beszél a legjobban. Az anyanyelv jelenti a nemzethez, a családhoz való legszorosabb köteléket.

A nemzeti nyelv a történelmileg kialakult tartós emberi közösség közös nyelve (közös eredet, közös hagyományok).

Milyen nyelv lehet a világnyelv?

A világnyelv – világméretben beszélt, tanult és elterjedt nyelveket nevezzük világnyelveknek. Az utóbbi évtizedekben olyan nyelveket tanulnak az emberek, amelyeket anyanyelvként is nagyon sokan beszélnek a világon. Esetleg olyan nyelveket, amelyek a tudományban, gazdaságban, a kultúrában már elég nagy teret hódítottak maguknak. Így került a világ nyelvei közül az élvonalba az angol, a német, a francia, a spanyol, de még az orosz és a japán is. A múlt században a tudományos-fantasztikus irodalomban jelent meg először egy nemzetközi nyelv gondolata. El is indult – persze nem e műfaj hatására – egy olyan nyelvnek a létrehozása, amely igen könnyű nyelvtanának köszönhetően gyorsan elsajátítható lett volna. Ez egy mesterségesen megalkotott világnyelv lett volna, amely meg is született: az eszperantó. Mielőtt azonban megkezdhette volna világhódító útját, kiszorította őt az angol. Jelenleg úgy néz ki, hogy az angol lesz a világ egyik leggyakrabban és a legnagyobb területen használatos közvetítő nyelve. Az eszperantó, amely a világ ugyancsak legismertebb nyelvei alapján – azok szókészletéből, nyelvtanából – állt össze, bizonytalan időre be is fejezte küldetését. Talán ez is holt nyelv lesz, mint a latin? A latin érdekes helyet foglal el. Holt nyelvként tartjuk számon, mivel a nép, amely eredetileg sajátjaként beszélte, már nem létezik. Viszont a tudomány nyelveként tartjuk számon már évszázadok óta. Mit értünk az alatt, hogy az angol közvetítő nyelv lesz a világon? Magyarázd meg saját szavaiddal, miért nevezhetjük az eszperantót a latinhoz hasonlóan

holt nyelvnek! Az idegen nyelvek ismeretének szükségessége

Ha az ember nem ismer legalább egy idegen nyelvet, könnyen kerülhet kényelmetlen helyzetbe. Az idegent, aki nem beszéli vendéglátói nyelvét – akármilyen tudós is hazájában – nem veszik eléggé komolyan, s talán kicsit sajnálkozóan le is nézik. Régebben egyes vidékeken, országokban ellenszenv vette körül az idegent, ha nem beszélt egy – a helybeliek számára is érthető – nyelven. Egyes nyelveken az ilyen idegent némának nevezték, mivel nem tudott beszélni az ottaniak nyelvén. Nekünk is van egy ehhez hasonló szavunk: a barbár. Ennek latin eredetije nemcsak idegent jelentett, hanem erkölcsileg durvát, kulturálatlant, műveletlent. Érdekesség, hogy ez egy népnevet is takar (barbárok), amelyet a szlávok „barbus”-nak, azaz némának neveztek.

14

Sajnos több országban még ma is érezhető egy ösztönös ellenszenv, ami az idegent körül veszi, ha nem beszél vagy az ottaniak nyelvén, vagy egy világnyelven, amelyet minden kulturált országban értenek, beszélnek. Természetesen nem tanulhatunk meg minden nyelven, de szomszédaink nyelvét célszerű lenne legalább alapfokon elsajátítani. Ez nem csak illendő, hanem igen hasznos is főleg gazdasági szempontból. Szerinted miért hasznos egy szomszédos nép nyelvét ismerni? Mit jelent a fenti szöveg utolsó gondolata, hogy egy szomszédos nép nyelvét főleg

gazdasági szempontból hasznos ismerni? Mi számítható már jó nyelvtudásnak? Mit jelenthet az a gondolat, hogy „az idegen nyelv elsajátításakor az anyanyelv ún.

alapnyelvnek számít”? Segít-e az idegen nyelv tanulásában az anyanyelvünk alapos ismerete, vagy szerinted nem

függ össze e kettő? Fejtsd ki véleményedet pár mondatban! 1.4. Anyanyelvünk eredete Egy nép neve nem bizonyíték arra, hogy a nép honnan ered. Erre a mi esetünk is jó példa, hiszen bennünket többféleképpen neveznek a világon. A bizánciak türkökként vagy onogurként tartottak számon. A nyugati népek ebből az onogurból nevezték el őseinket vengrinek, hongrois-nak, majd hungarusnak. Ezekből az elnevezésekből vezethető le az, hogy a középkorban a hunokkal hoztak minket rokonságba. Ez a feltevés egészen a 20. század elejéig fennállt. Újabban megint felvetődött ez a nézet, mivel egy német történész, Heribert Illig: A kitalált bajor középkor című könyvében kifejtett feltételezése szerint kb. másfél évszázados űr fedezhető fel a 8.-10. század között. Ha ez így lenne, akkor a mi hun-magyar rokoni „örökségünket” is újra kellene értelmezni. De ez egyelőre csak feltételezés. Ennek ellenére Kínában még a mai napig a hunok leszármazottaiként tartanak minket számon egyes szakértők. A magyarokat gyakran nevezték Nyugat-Európában szkítáknak is. Ez egyébként minden keletről jött nomád népre is használatos volt. Azonban ebből a szkíta szóból vezették le mesterségesen a szittya elnevezést. Ez inkább csak amolyan „magyarosításnak” fogadható el. Tény, hogy többnyire török népekkel kevernek minket össze. Érdekes, hogy a perzsa és arab források madzsarként emlegetnek, tehát a mi saját megnevezésünkhöz hasonlóan. Az, hogy a különböző népek egymást hogyan nevezik, sok mindentől függ. Nem véletlenül emlegetnek minket a szomszédaink török eredetű népnek, hiszen sokáig valamilyen török néppel élhettek együtt őseink. Sőt, a magyar törzsnevek egy része is török eredetű, amely gyakran a török hadrendben elfoglalt pozíciót jelentette. A történelemben számos verziót találhatunk arra, hogy népünk elnevezése honnan is származhat. Anyanyelvünket is be tudjuk sorolni a világ nyelvei között egy szűkebb nyelvcsaládba. Azt már azonban nem tudjuk biztosan, honnan származik és miként fejlődött nyelvünk az évszázadok során.

15

Mit jelenthet az ősnyelv fogalma? Az ún. ősnyelv kb. 6 000 évvel ezelőtt válhatott szét a finnugor és a szamojéd ágra. A finnugor ágban nagyjából egy évezredet élhettünk együtt nyelvrokonainkkal, majd ez az ág is két részre bomlott. Akkor jött létre a finn és az ugor ág. Az ugor ágat három nyelv alkotta: magyar, vogul és osztják. A két utóbbi nyelvnek más megnevezése is ismert: vogul – manysi és az osztják – chanti. A másik megnevezést azok a népek saját maguk elnevezéseként használták. A vogulokat és az osztjákokat lakóhelyükről, amely az Ob folyó mentén található, obi-ugoroknak is nevezték. A vogulok (manysik) Nyugat-Szibériában élnek. Számuk mára 8500-ra csökkent, de anyanyelvüket még ennél is kevesebben beszélik (kb. 3500-an). Fő foglalkozásuk a halászat, vadászat. A manysi nevük talán a magyar népnév első felével (many- = magy-) rokonítható. A vogul megnevezés pedig a Vogulka folyó nevéből származhat. Az osztjákok (hantik) a voguloktól keletre élnek. Az ő lélekszámuk nagyobb (22 500), és anyanyelvüket is többen beszélik (kb. 14 000-en). Foglalkozásuk szintén halászat és vadászat. A hanti nevük valószínűleg a magyar had, hadsereg, nemzetség jelentéssel függhet össze. Az osztják névre két elmélet is létezik. Az első szerint népet jelenthet, a másik szerint pedig a kirgiz istäk népnévből származik, mivel az oroszok így neveztek több nyugat-szibériai népet. Az emberek abban az időben még a természet szerves részeként éltek. Életmódjuk nagyon függött az időjárási viszonyok alakulásától. Nagyjából ezer évvel időszámításunk előtt az akkori lakóhelyünk (Nyugat-Szibéria) sztyeppes vidéke, amely földművelésre kitűnő talaj volt, az időjárás felmelegedése következtében száraz, szinte félsivatagos területté vált. Rokonaink, a vogulok és az osztjákok északabbra vándoroltak, hogy tovább tudják folytatni megszokott földművelő gazdálkodásukat. A mi őseink viszont maradtak a helyükön, és áttértek az állattartás nomád életformájára. Őseink később elindultak hosszú vándorútjukra, s így végleg elszakadtak a voguloktól s az osztjákoktól, akik az őshazában maradtak. Az obi-ugoroknál nem alakult ki az írásbeliség. Írásos dokumentumaik csak a 20. század első harmadában jelentek meg. De azok is cirill betűkkel íródtak. Többnyire meséskönyvek és tankönyvek voltak ezek. Népköltészetük főleg a területükön járó európai kutatók gyűjtéséből vált ismertté. 1.5. A magyar nyelv helye a világ nyelvei között Magyarországon egészen a 19. századig a latint, majd a németet használták hivatalos nyelvként. A magyar csak hosszas küzdelem után 1844-ben lett a hivatalos nyelv rangjára emelve. 160 év elteltével – 2004. május 1-jén – pedig az Európai Unió hivatalos nyelve is lett. Sokan féltek attól, hogy ezzel a lépéssel a 21. században újra felmerül az a probléma, hogy anyanyelvünk az ún. nagy világnyelvek mellett lassan elsorvad, talán még el is tűnik. Szerinted jogos néhány ember félelme, hogy a magyar nyelv lassan elsorvad az európai

népek gyűrűjében? Indokold meg állításodat! Véleményed szerint, mi tarthatja meg egy nép anyanyelvét, hogy az ne merüljön a

feledésbe?

16

A világon csaknem 15 millió magyar él. Ebből Magyarországon 10 millió, a szomszédos országokban pedig 3,5 millió. Ebből a 3,5 millió magyarból Romániában a legtöbben, közel 2 millió,

Szlovákiában és Csehországban nagyjából ¾ millió, a délszláv országokban majdnem félmillió, Ukrajnában 200 ezer, Ausztriában 70 ezer magyar él.

Ezen kívül szórványban kb. 1 millió magyar él még: Amerikában közel ¾ millió, Ausztráliában 50 ezer, Ázsiában és Afrikában 25 ezer. A fenti felosztás szerint megkülönböztetünk anyaországi, szomszédos országbeli és szórványmagyarságot. A magyar nyelv – annak alapján, hogy hányan beszélik a világon – a világ nyelvei sorában a tizenkettedik helyen áll. Anyanyelvünk a világ úgymond nagy nyelvei utáni középzónában foglal helyet. Nemzetközi tekintélye valójában ennél sokkal nagyobb, ami a következő tényből is látszik. Egy felmérés alapján a világ 23 országában 70 egyetemen oktatják a magyar nyelvet. Írásbeli emlékeink a legrégebbiek közé tartoznak. A világ tudósai, művészei között rengeteg a magyar illetve a magyar származású ember, ami szintén sokat jelent nemzetünk megítélésében (Munkácsy Mihály, Vámbéry Ármin, Semmelweis Ignác, Teller Ede, Neumann János, Szentgyörgyi Albert, Bartók Béla, Kodály Zoltán, Kertész Imre stb.). Keressetek további neves magyar személyiségeket, Nobel-díjasokat, akikre büszkén

tekinthetünk! Kiket nevezünk anyaországbeli magyaroknak? Keressétek ki térképen azokat az országokat, ahol összefüggő területen élnek magyarok! Magyarázzátok meg, mit jelenthet a szórványmagyarság fogalma!