a magyar nyelv (9 d)
TRANSCRIPT
![Page 1: A magyar nyelv (9 d)](https://reader034.vdocuments.site/reader034/viewer/2022052301/559fc7fc1a28ab081a8b459b/html5/thumbnails/1.jpg)
![Page 2: A magyar nyelv (9 d)](https://reader034.vdocuments.site/reader034/viewer/2022052301/559fc7fc1a28ab081a8b459b/html5/thumbnails/2.jpg)
Ősmagyar kor. A finnugrisztika kutatásai szerint a magyar nyelv
legközelebbi rokonaitól mintegy 3000 éve válhatott el, így a nyelv története az i. e. 11-10. század tájékán kezdődött. Az i. e. 1-i. sz. 1. évezredet felölelő korszak az ősmagyar kor.
A török nyelvek később – leginkább az 5. és 9. század között – jelentős hatást gyakoroltak a nyelv szókincsére: számos szó, amely a mezőgazdasággal, az államigazgatással és a családdal kapcsolatos, ezen nyelvekből ered, viszont a lexikai kölcsönzésekkel élesen szembeállítható az, hogy a nyelv szórendjére és nyelvtanára az idegen nyelvek hatást alig gyakoroltak.
![Page 3: A magyar nyelv (9 d)](https://reader034.vdocuments.site/reader034/viewer/2022052301/559fc7fc1a28ab081a8b459b/html5/thumbnails/3.jpg)
Halotti beszéd.
![Page 4: A magyar nyelv (9 d)](https://reader034.vdocuments.site/reader034/viewer/2022052301/559fc7fc1a28ab081a8b459b/html5/thumbnails/4.jpg)
Ómagyar kor. A nyelv első emlékei, leginkább személy- és helynevek,
a 10. századból származnak, de a honfoglaló törzsek között már korábban is ismert lehetett az írás fogalma. Ezt támasztja alá a betű és írás szó etimológiája, illetve a magyar rovásírás léte, amivel ugyan nem maradtak fenn ennél korábbi szövegek, párhuzam vonható közte és a türk rovásírás között.
![Page 5: A magyar nyelv (9 d)](https://reader034.vdocuments.site/reader034/viewer/2022052301/559fc7fc1a28ab081a8b459b/html5/thumbnails/5.jpg)
Az 1000-ben létrejövő Magyar Királyságban a középkori szokásoknak megfelelően jelentős szerepet játszott a latin nyelv; a magyar nyelvre is hatást gyakorolt, főként a kereszténység és az oktatás szókincse kapcsán.
A magyar nyelv legkorábbi, máig fennmaradt szövege a Halotti beszéd, amely az1190-es években született.
Az irodalomtörténészek azonban feltételezik, hogy magyar nyelvű irodalom már korábban is létezhetett. A magyar költészet legkorábbi példája az 1300 körüli Ómagyar Mária-siralom. Irodalmunk ezeknél jelentősebb alkotásai a 14. századból és az azt követő időkből maradtak ránk, az első magyar nyelvű bibliafordítás, a Huszita Biblia pedig az 1430-as évekből.
![Page 6: A magyar nyelv (9 d)](https://reader034.vdocuments.site/reader034/viewer/2022052301/559fc7fc1a28ab081a8b459b/html5/thumbnails/6.jpg)
Közép magyar kor. A humanizmus és a reformáció az anyanyelvűségre való
törekvéssel sokat segített a magyar nyelv egységesítésében. A török hódoltság idején nagyon sok jövevényszavunk keletkezett. A könyvnyomtatás s az iskolarendszerek kialakulása is erősen hozzájárult a nyelv fejlődéséhez. A debreceni könyvtárba a külföldről, tanulmányaikat befejezett diákok hoztak könyveket. Az első teljesen magyar nyelvű könyv 1533-ban jelent meg Krakkóban Komjáti Benedektől, címe Az zent Paál leueley magyar nyeluen. A 17. századra a magyar már meglehetősen hasonlított a mai formájára, de még hiányzott az irodalmi nyelv, így minden író a saját nyelvjárását használta műveiben.
![Page 7: A magyar nyelv (9 d)](https://reader034.vdocuments.site/reader034/viewer/2022052301/559fc7fc1a28ab081a8b459b/html5/thumbnails/7.jpg)
Az első teljesen magyar nyelvű nyomtatott könyv
![Page 8: A magyar nyelv (9 d)](https://reader034.vdocuments.site/reader034/viewer/2022052301/559fc7fc1a28ab081a8b459b/html5/thumbnails/8.jpg)
Létezett és továbbra is fennmaradt az elbeszélő múlt idő (beszéle), de ennek szerepe egyre kevésbé lett megkülönböztethető az egyszerű múlt időétől (beszélt), a 19. századra már csupán a választékosság kedvéért használták.
![Page 9: A magyar nyelv (9 d)](https://reader034.vdocuments.site/reader034/viewer/2022052301/559fc7fc1a28ab081a8b459b/html5/thumbnails/9.jpg)
Újmagyar kor. A 18. században a magyar felvilágosodás kényszerült felismerni, hogy
az anyanyelv alkalmatlan a tudományos értekezések latinizmusmentes előadására, és a szókincs sem elég választékos a megnövekedett irodalmi igények kielégítésére. Ennek következtében írók egy csoportja, köztük kiemelkedően Kazinczy Ferenc elkezdte a magyar szóanyag kibővítését, megújítását. Néhány szót lerövidítettek (győzedelem > győzelem), számos nyelvjárási szót elterjesztettek az egész nyelvterületen (például cselleng), kihalt szavakat feltámasztottak (például dísz), és természetesen sok szót a képzők segítségével hoztak létre. Néhány kevésbé gyakran használt eljárás is ismert. Ezt a mozgalmat nevezzük a nyelvújításnak, amely több mint tízezer szóval gyarapította a szókincset, s még világviszonylatban is kiemelkedően sikeres nyelvpolitikának tekinthető.
A magyar nyelv 1836 óta Magyarország hivatalos nyelve a latin nyelv helyét átvéve.
A 19. és 20. század a nyelv még további egységesülését hozta magával, és nyelvjárások közti, eredetileg sem túl jelentős különbségek
![Page 10: A magyar nyelv (9 d)](https://reader034.vdocuments.site/reader034/viewer/2022052301/559fc7fc1a28ab081a8b459b/html5/thumbnails/10.jpg)
Nyelvjárás. A magyar nyelvjárási különbségek főképpen a
hangállományban jelennek meg, kisebb mértékben a szókincsben, és még kevésbé a nyelvtanban. Az elsőre jellemző példa a déli nyelvjárás erőteljes ö-zése, például szöm (szem); a másodikra az, hogy bizonyos vidékeken a zsír kiolvasztásakor fennmaradó szalonna neve a töpörtyű (tepertő), máshol csörge, pörc, pörke. A nyelvtan terén található eltérések igen marginálisak – példaként szolgálhat az, hogy a kicsinyítőképzők használata tájanként eltérhet: ruhika (Sárköz), kendőcse (Tolna megye), kicsinkó (Erdély).
![Page 11: A magyar nyelv (9 d)](https://reader034.vdocuments.site/reader034/viewer/2022052301/559fc7fc1a28ab081a8b459b/html5/thumbnails/11.jpg)
A nyugati nyelvjárás Győr-Moson-Sopron , Vas, Zala, részben Veszprém megye területén használatos (a Szigetköz kivételével). Kisebb egységei a Rábaköz, Felsőőr vidék, Őrség, Göcsej és Hetés nyelvváltozatai. Különbséget tesz a zárt ë és a nyílt e között, de az utóbbi a máshol szokásosnál még nyíltabb. A hosszú ú, ű csekély megterhelésű. A nyelvjárás enyhén ö-ző, a söpör, vödör alakok használatosak a keleten megszokott seper, veder alakokkal szemben. A köznyelvi ó, ő, é helyén nyitódó típusú kettőshangzók vannak jelen: vuot, juoszág, üdüő, kiët, kiëz. Gyakori az n palatalizálódása: csinyál, szappany. Az á utáni szótag a hangja helyett o van: szároz, házos. Rendszeresen előfordul a hiátus e nyelvjárásban: koacs (kovács). Több határozórag nem illeszkedik, Göcsejben előfordul a tővéghangzók elhagyása.
![Page 12: A magyar nyelv (9 d)](https://reader034.vdocuments.site/reader034/viewer/2022052301/559fc7fc1a28ab081a8b459b/html5/thumbnails/12.jpg)
A dunántúli nyelvjárás a nyugati nyelvjárásterület és a Duna észak-déli vonala között helyezkedik el. Nyelvjárási jelenségeinek nagy része azonos a nyugatiéival. A legfőbb eltérés az, hogy itt hiányoznak a diftongusok. Északnyugati és déli része l-ező (foló, góló), a keleti része j-ző (fojó, gója). A határozott névelő a Mátyusföldön és a Csallóközben ritkább, mint a Dunántúlon. A Szigetközben és a Dunától északra a névelő egyalakú: a ablak.
![Page 13: A magyar nyelv (9 d)](https://reader034.vdocuments.site/reader034/viewer/2022052301/559fc7fc1a28ab081a8b459b/html5/thumbnails/13.jpg)
A déli nyelvjáráshoz tartozik a Dunántúl Marcali- Kaposvár-Szekszárd vonalától délre eső része, illetve a Duna–Tisza köze sávosan. A terület nyelvjárása meglehetősen sokszínű, csak az ö-zés közös vonás benne. Az ë -zés főleg a dunántúli és nyugati területeken van jelen. Somogyban és az Ormánságban záródó kettőshangzókat találunk: ou, öü, ëi; másutt helyettük ó, ő, é van. Szlavóniában illabiális ă-t használnak.
![Page 14: A magyar nyelv (9 d)](https://reader034.vdocuments.site/reader034/viewer/2022052301/559fc7fc1a28ab081a8b459b/html5/thumbnails/14.jpg)
A tiszai nyelvjárás a Duna-Tisza közén az előbbi nyelvjárással sávosan váltakozva, a Tisza, a Körösök, a Berettyó vidékén, Szolnok közelében, illetve Hajdú-Bihar és Békés megye délnyugati részén használatos. Jellemző vonása az ë-zés és az í-zés. Különbséget tesz az ë és e fonémák között: embër. Az l, r, j nyújtó hatású zárt szótagban: óldal, gőrbe. A köznyelvi ó, ö, é helyén nagyobb, keleti felében záródó típusú kettőshangzók vannak: jou, vout, őüriz, kéiz.
![Page 15: A magyar nyelv (9 d)](https://reader034.vdocuments.site/reader034/viewer/2022052301/559fc7fc1a28ab081a8b459b/html5/thumbnails/15.jpg)
Az északnyugati vagy palóc nyelvjárás a Budapest- Cegléd-Szolnok vonaltól északra van használatban, keleten a Tisza alkotja határát. A vidék középső része a jellegzetes palóc nyelvterület, a többi vidékén fokozatosan a környező nyelvjárások hatásai érvényesülnek. Jellemzője a nagyfokú illabialitás – ennek következménye, hogy az i, ë, ă hangok megterhelése nagy. Elszórtan előfordulnak diftongusok is, ezek: uo, üö, ië; ou, üö, ëi. Leginkább a középső vidéken és Nyitra környékén még használatos az <ly> betű eredeti hangértéke, az / /: ʎfolyó, hely.
![Page 16: A magyar nyelv (9 d)](https://reader034.vdocuments.site/reader034/viewer/2022052301/559fc7fc1a28ab081a8b459b/html5/thumbnails/16.jpg)
A székely nyelvjárás a Székelyföld vidékén használatos. Ë-ző, ö-ző és e-ző, egyes részeken nyitódó és záródó diftongusok is vannak. Az l, r, j nyújtó hatása érvényesül. Általánosak a tehen, kerek, kötel, eger jellegű névszótövek. Bizonyos vidékeken a -val, -vel rag nem hasonul: kézvel, lábval. Az ikes igék ragozása megőrződött, az igeidők gazdagsága jellemző: írá, ír vala, írt vala stb. A székelyek nyelvéhez hasonló, de még ősibb a csángó nyelvjárás, amellyel kapcsolatban kiemelendő az ún. sziszegés: az elöl és hátrább képzett sziszegő hangok és az affrikáták egy közbülső hangban olvadnak össze. Mind a székelyek, mind a csángók számos tájszót használnak.
![Page 17: A magyar nyelv (9 d)](https://reader034.vdocuments.site/reader034/viewer/2022052301/559fc7fc1a28ab081a8b459b/html5/thumbnails/17.jpg)
A magyar helyesírást elsőként szabályozó kiadvány, 1832
![Page 18: A magyar nyelv (9 d)](https://reader034.vdocuments.site/reader034/viewer/2022052301/559fc7fc1a28ab081a8b459b/html5/thumbnails/18.jpg)
Készítette : Gálosi Dororttya