Magyar nyelv és kommunikáció

tankönyv

a 4-osztályos gimnázium, valamint a 8-osztályos gimnázium

felső tagozata részére

Maďarský jazyk a komunikácia

učebnica

pre 4-ročné a 8-ročné gymnázium

Szerzők/autori:

Csicsay Károly, Simon Beáta, Kulcsár Mónika

Tartalom

Bevezető …………………………………………………………................ 5. oldal

1. Bevezetés a tanulási módszerekbe 1.1. A tanulás is mesterség .……………………………………………………. 6. oldal 1.2. Hogyan tanulok? ………………………………………………………….. 7. oldal1.3. A tanulás módszerei ……………………………………………………… 10. oldal1.4. A megértés útjai …………………………………………………............... 11. oldal1.5. A vázlatírás ……………………………………………………………….. 12. oldal1.6. Nem megy a fejembe! ……………………………………………………. 15. oldal1.7. Könyv-, könyvtárhasználat, adatgyűjtés az Interneten …………............... 19. oldal

2. Információ és kommunikáció 2.1. A kommunikáció alapfogalma …………………………………………… 23. oldal2.2. A kommunikációs kapcsolatok …………………………………………… 25. oldal2.3. A kommunikáció formái …………………………………………………. 30. oldal2.4. A kommunikáció típusai és csatornái ……………………………………. 32. oldal2.5. A nem nyelvi kommunikáció …………………………………………….. 34. oldal2.5.1. A beszédet kísérő nem nyelvi jelek …………………………………….. 34.

oldal2.5.2. Az írásban megjelenő nem nyelvi jelek ………………………………… 39.

oldal2.6. A verbális jelek …………………………………………………………… 42. oldal2.7. A verbális kommunikáció technikai alapjai ………………………............ 43. oldal2.8. A hatékony kommunikáció ………………………………………………. 49. oldal2.9. A társalgás szabályai …………………………………………………….. 50. oldal2.10. A beszélgetés és a megbeszélés ………………………………………… 53. oldal2.11. A szóbeli és írásbeli kommunikáció összehasonlítása …………………. 55. oldal2.12. A tömegkommunikáció ………………………………………………… 57. oldal

3. Olvasás és szövegértés 3.1. Bevezetés a szövegértő olvasás módszereibe ……………………………. 60. oldal3.2. A szövegértést segítő tényezők …………………………………….......... 62. oldal3.3. A szövegértő olvasás fázisai ………………………………………........... 63. oldal3.3.1. A szöveg észlelése és gyors értelmezése ………………………........... 64. oldal3.3.2. A szöveg értelmezése és hatása ………………………………………. 65. oldal3.4. A szöveg egységeinek megismerése ………………………………….. 66. oldal3.4.1. A szavak megértése …………………………………………………… 67. oldal3.4.2. A mondatok megértése …………………………………………........... 67. oldal3.4.3. A bekezdések és a szöveg egészének megértése ……………………… 69. oldal3.5. Szövegtípusok szerinti szövegmagyarázat, értelmezés ……………….. 70. oldal3.5.1. A köznapi szövegek értelmezése ……………………………………… 70. oldal3.5.2. A szakmai szövegek értelmezése ………………………………........... 71. oldal3.5.3. A szépirodalmi szövegek értelmezése ………………………………… 72. oldal3.6. A szövegek hatása …………………………………………………….. 73. oldal

2

4. A retorika alapjai4.1. Bevezetés ………………………………………………………………… 75. oldal4.2. A retorika rövid története ………………………………………………... 76. oldal4.2.1. A magyar retorika története …………………………………………… 77. oldal4.3. A retorikai helyzet …………………………………………………........... 79. oldal4.4. A retorikai szöveg jellemzői ……………………………………………… 80. oldal4.5. A retorikai bizonyítás eszközei …………………………………………… 82. oldal4.6. A szónoki beszéd részei ……………………………………………........... 83. oldal4.6.1. A bevezetés, az elbeszélés és a témamegjelölés ………………………. 84. oldal4.6.2. A bizonyítás, a cáfolás és a befejezés …………………………………. 86. oldal4.7. A szónoki előadás ………………………………………………........... 87. oldal

5. Érvelés 5.1. Hogyan épül fel az érv? ……………………………………………......... 90. oldal5.2. Az érvek fajtái …………………………………………………………… 92. oldal5.3. Az érvelés módszerei …………………………………………………….. 95. oldal5.4. Véleménynyilvánítás és meggyőzés ……………………………………... 97. oldal5.5. A vita ……………………………………………………………….......... 100. oldal5.6. A vita menete ……………………………………………………….......... 101. oldal

6. Nyelvhelyesség, nyelvkultúra6.1. A nyelvművelés szerepe …………………………………………………. 105. oldal6.2. A nyelvművelés története – legfontosabb nyelvművelő programjaink …… 107. oldal6.3. A nyelvművelés elveinek érvényesítése – nyelvhelyességi tudnivalók …… 109. oldal

7. Stilisztika7.1. A stílus ……………………………………………………………………. 113. oldal7.2. A stílus meghatározói …………………………………………………….. 114. oldal7.3. A stílusrétegek ……………………………………………………………. 115. oldal7.4. A társalgási (magánéleti, mindennapi) stílus …………………………….. 117. oldal7.5. A közéleti stílus ……………………………………………………........... 119. oldal7.6. A hivatalos stílus …………………………………………………………. 120. oldal7.7. A hivatalos stílus legfontosabb szövegtípusai ……………………………. 121. oldal7.7.1. Beadvány ……………………………………………………………… 121. oldal7.7.2. Kérvény ……………………………………………………………….. 122. oldal7.7.3. Pályázat ………………………………………………………….......... 123. oldal7.7.4. Önéletrajz ……………………………………………………………… 123. oldal7.7.5. Bejelentés ……………………………………………………………… 126. oldal7.7.6. Jegyzőkönyv …………………………………………………………… 126. oldal7.7.7. Meghatalmazás ………………………………………………………… 127. oldal7.7.8. Megrendelés …………………………………………………………… 127. oldal7.7.9. Meghívó ………………………………………………………….......... 128. oldal

3

7.7.10. Igazolás ………………………………………………………………… 128. oldal7.7.11. Elismervény ……………………………………………………………. 129. oldal7.7.12. Nyugta ………………………………………………………………….. 129. oldal7.8. A tudományos-szakmai stílus ……………………………………........... 130. oldal7.9. A publicisztikai stílus ……………………………………………........... 132. oldal7.10. A szépirodalmi (művészi) stílus ………………………………………... 133. oldal7.10.1. A képszerű kifejezés stíluseszközei ……………………………………. 135. oldal7.10.2. A zeneiség stíluseszközei ………………………………………………. 143. oldal

8. Az ember és a nyelv8.1. A nyelv és a társadalom …………………………………………………… 145. oldal8.2. A gondolkodás és a nyelv …………………………………………………. 145. oldal8.3. A nyelvek világa …………………………………………………………... 146. oldal8.4. A magyar nyelv eredete …………………………………………………… 151. oldal8.5. A magyar nyelv történetének főbb korszakai ……………………………... 153. oldal8.6. Az írás története …………………………………………………………… 156. oldal8.7. A magyar helyesírás története ……………………………………….......... 159. oldal

A felhasznált irodalom, forrásanyag ………………………………………….......... 162. oldal

4

Bevezető

Tankönyvünk a négy- illetve a nyolcosztályos gimnáziumok felső tagozatos diákjai, tehát a 15-18 éves korosztály számára íródott. Ehhez egy munkafüzet és egy tanári segédkönyv, ún. módszertani útmutató is kapcsolódik. A tankönyv szerkezete megegyezik a munkafüzet és a tanári segédkönyv szerkezetével. A munkafüzetben levő gyakorlatok, feladatok ugyanazon címszó alatt találhatóak, mint a tankönyvben levő leírások, feladatok. A tankönyv tartalmazza mindazt, amit egy művelt középiskolásnak ismernie kell. A könyvek írásakor figyelembe vettük az érvényben levő érettségi vizsgakövetelményeket, valamint az Európai Unió országainak hasonló iskolatípusaiban tanított tananyagot. A tankönyvben és a munkafüzetben nem követhettük a 2006/2007-es tanévben érvényben levő tantervet, mivel annak felépítése merőben eltér e könyvek szerkezetétől, tartalmától egyaránt. Ezek után teljesen új tantervekre lesz szükség, amelyek az első kísérleti év (2007/2008-as tanév) alatt készülnek el. Remélhetőleg ugyanekkor fog elkészülni a magyar nyelv és kommunikáció tankönyv második része, amely a nyelvtannal és a helyesírással foglalkozik majd. Ebben az első tankönyvben és munkafüzetben a tartalomjegyzékben olvasható címszavak köré csoportosítottuk a tananyagot. A tananyag 99 órára van beosztva. Ez a gimnáziumi tanulmányi időszak felének felel meg, ugyanis a magyar nyelv oktatása nem csak tartalmában változik, hanem az órák elosztásában is. A négy év során az irodalomra megmarad a 8 óra (minden évben hetente 2 óra), a nyelvre azonban már 6 óra jut a négy év alatt. Ennek elosztása évekre bontva: 2+2+1+1, de a helyi, azaz iskolai tantervben az iskola vezetői – természetesen a tantárgyi munkaközösségekkel közösen – más elképzelés szerint is alakíthatják. Tanórákra átszámítva a magyar nyelv tanítására a négy év során összesen 198 óra jut. Ennek a fele – 99 óra – ebben az első tankönyvben és munkafüzetben került feldolgozásra. A 2+2+1+1 elosztás szerint másfél év tananyaga lesz, de a 2+1+2+1 elosztás szerint két év tananyagát találják meg ebben a tankönyvben és munkafüzetben. Eleinte nagyon szokatlan lesz a központi irányításhoz szokott tanárok számára, de fokozatosan mindenki fel fogja fedezni a benne rejlő óriási szabadságot. Az óraelosztás és a tankönyvek, valamint a munkafüzetek szerkezetének köszönhetően a tanárok már nem csak a tananyag mechanikus átadói lesznek, hanem annak akár alakítói, továbbgondolói is. Ez egyrészt nagy szabadságot jelent, de másrészt nagyobb felelősséget, s főleg több kreativitást követel meg tőlünk, tanároktól. A szemlélet változik leginkább, mivel eddig a tananyag tartalmi részén volt a hangsúly, most pedig a készségfejlesztés került az első helyre. Ezek a tankönyvek viszont csak akkor érik el igazán céljukat, ha a diákok s tanárok a tanórán kívül is egyre többször figyelnek érdeklődéssel mások és önmaguk kommunikációs megnyilvánulásaira, továbbá ha egyre többször fedezik fel, mi okozhatta az esetleges kommunikációs zavart, s ha egyre gyakrabban cselekszenek tudatosan a kommunikáció hatékonysága érdekében.

Párkány, 2006. szeptember 1.

5

1. Bevezetés a tanulási módszerekbe

1.1. A tanulás is mesterség

Néhány évtizede még azt sulykolták a tanulók fejébe, hogy az ő munkahelyük az iskola. Valószínűleg abból következtettek erre az állításra, hogy az egyik tankönyv bevezetőjében a következő állt: „… a világ legnehezebb munkája a tanulás, hiszen ebben az esetben nem mást, hanem saját magadat kell teljes összpontosításra kényszerítened”. Bizonyára a munka szláv eredetű (mučiť) szavára akartak utalni, ami szerint a munka kín, vagyis nehéz. Erre a Bibliában is található egy példa, amely szerint a Paradicsomból való kiűzetés után Éva – s utána valamennyi asszony – kínnal hozza gyermekét e „munkás világra”. Az előző gondolat megfogalmazói viszont megfeledkeztek arról, hogy a munkával kapcsolatban egy másik fogalom is létezik: a munka öröme. Ha ez nincs, akkor bárminemű tevékenység gyötrelmes.

Keress magyarázatot arra, hogy a letűnt szocialista rendszerben miért hangoztathatták azt, hogy a tanulók munkahelye az iskola!

A mai – 21. századi – körülmények között helytálló lenne-e ez az állítás? Indokold meg, hogy a tanulás valóban a világ legnehezebb munkája lenne?! Fejtsd ki pár mondatban, mit lehet érteni a munka öröme alatt!

Ahogy teltek az évek az iskolában, úgy növekedtek a követelmények. A játékos tanulást felváltotta a tudatos, munkához hasonlítható ismeretszerzés. Ehhez a „munkához” eszközökre, módszerekre és képességekre van szükség. A mérnöknek vonalzója, szögmérője van, s tudnia kell, hogyan használja azokat, ha épületet akar tervezni. Ehhez hasonlóan a diáknak is tisztában kell lennie azzal, hogy segédeszközeit – tankönyveit, munkafüzeteit, az Internetet stb. – miként fordítsa ismereti bővítésére. Ennek alapján a tanulásra ráfogható, hogy a diák számára ez valóban egy „mesterség”, amelynek – mint minden munkának – megvannak az egyes fogásai. A tanulást is meg kell tanulni!

Ha rossz módszerrel tanulsz, gyötrelem és eredménytelenség lesz a vége. Senki sem születik olyan adottságokkal, hogy szinte azonnal, minden erőfeszítés nélkül bármit el tud sajátítani. Az erre való képességek azonban kifejleszthetők. Mi kell hozzá?

A tanuláshoz nélkülözhetetlen képességek a következők:

koncentrálóképesség – amely minden szellemi munka alapfeltétele, beszédképesség – a tiszta beszéd, a szókincs, az írásbeli és szóbeli kifejezőképesség, a hatékony olvasás képessége – amely alatt a szöveg jó megértése értendő, emlékezőképesség – memória nélkül képtelenség gondolkodni, gondolkodóképesség – ez alatt a problémák felismerésén kívül azok megoldási lehetősé-

geinek felfedezését, az alkotó gondolkodást érthetjük, tájékozódóképesség – amely segít eligazodni a mára felhalmozódott információözönben.

Mi lenne, ha a felsorolt képességek közül akár egy is hiányozna az emberből?

6

1.2. Hogyan tanulok?

Már közel egy évtizede tanulsz iskolában. Bizonyára kialakult már a saját tanulási stílusod.

Gondolkodj el rajta, mennyire hatékonyan tanulsz! Pergesd végig egy hétköznapodat, amelynek egyik felét iskolában, a másikat otthon töltöd!

Fogalmazd meg tanulási szokásaidat! Mi szerint rangsorolod az egyes tantárgyakat?

A tanuláshoz szükséges belső állapot

Lehet fáradtan tanulni? Érdemes erőltetni a tanulást, ha kimerültek vagyunk? Mit tegyünk, ha fáradtak vagyunk, és mégis tanulnunk kellene? Hogyan pihenjük ki magunkat a legrövidebb idő alatt? Mennyit lehet egyvégtében tanulni? Mire jó a szemtorna? Mit jelent a relaxáció?

Keressünk válaszokat a fenti kérdésekre!

Nagyon fontos, hogy a tanuláshoz pihenten fogjunk hozzá, és kisebb-nagyobb szünetekkel ezt az állapotot fenn is tartsuk. Számtalan újságcikkben foglalkoztak a szellemi munka során fellépő kimerültség vissza-szorításáról. Azokban óva intenek a túlzott koffeinfogyasztástól, no meg a pihenés illúzióját keltő dohányzástól. Ezek felnőttkorban is veszélyesek, serdülőkorban pedig egyenesen katasztrofális a hatásuk.

A fáradtság a figyelem és a munkabírás hanyatlásával jelentkezik. Csökken a lényegfelismerő képesség, és ezzel szemben növekszik az ingerlékenység. Ezeket a tüneteket a központi idegrendszer kimerülése váltja ki. A fáradtság érzete egyfajta védőgát, amelynek az a célja, hogy a szervezetet megóvja a túlterheléstől, azaz a végkimerültségtől, amely az egyén egészségét, netán az életét is veszélyeztethetné.

A munkát, a tanulást megszakító pihenő nem elpocsékolt idő, hanem idegrendszerünk regenerálása szükséges kikapcsolódás.

Sorolj fel néhány példát, miként lehet tanulás közben pihenni, regenerálódni!

Keresd ki az idegen szavak szótárában – esetleg az Anyanyelvi könyvespolc című CD-lemezen – a regenerálódás szó jelentését!

A munka vagy a tanulás közben beiktatott pihenés alatt azonban ügyeljünk arra, hogy az valóban kikapcsolódás legyen. Nehogy úgy járjunk, mint egy ide illő viccben a postás, akinek azt tanácsolta orvosa, hogy munka közben próbáljon napirendjébe egy kis sétát beiktatni. Mire ő azt kérdezte orvosától, hogy az előtt sétáljon, mielőtt a leveleket kézbesítette, vagy az után.

7

Tehát pihenésünk ne az addig elvégzett munkák, az addig megtanultak rendszerezése legyen!

Hogyan pihenjünk? Melyek a pihenés leghatékonyabb módjai? A lazításhoz testi-lelki ellazulásra van szükség. A feszült izmokat el kell engedni. Erre alkalmas egy kis séta, vagy legalább egy rövid torna. Gondolatainkat tereljük el a feladatokról! Könnyű mondani, de nehéz megvalósítani. Ezért, ha nem megy, akkor egyszerűen csak „nézzünk ki a fejünkből” akár a szoba egyik távoli sarkába. Az ún. „bamba bámulás” is segít agyunk kikapcsolásában, főleg akkor, ha már nagyon kimerültek vagyunk. De ezt az alliterációval érzékeltetett stádiumot – hacsak lehet – ne várjuk meg.

Szemünkről se feledkezzünk meg! Talán annak van a legnagyobb szüksége a pihenőre. Ha nyomtatott szöveget olvasunk, ügyeljünk a megfelelő fényerőre! Számítógép előtt ülve fokozott figyelemre van szükség. A képernyőt ne nézzük teljes sötétségben, mindig legyen egy másik fényforrás is, ne csak az éles fényt kibocsátó monitor! Annak épp olyan a hatása, mintha folyamatosan égő lámpába néznénk.

Az ember percenként egy tucatszor pislant anélkül, hogy azt tudatosítaná. Felső szemhéjunk az autó ablaktörlőjéhez hasonló funkciót lát el; megtisztítja szemgolyónkat a rá szálló szennyeződéstől. Ezt a szerepét érdekes módon nem tudja ellátni, ha az ember a számítógép képernyőjét nézi. Ennek az a magyarázata, hogy a képernyőn levő szöveget „nem akarjuk szem elől téveszteni”, és a pislogás egyszerűen

elmarad, jobb esetben ritkul. A televízió képernyőjének nézése más, mint a számítógépé, mivel a film pereg, s ezért nem szükséges mereven néznünk az eseményeket, tehát nyugodtan pisloghatunk, semmit sem veszítünk szem elől.

A pislogásnak azonban van egy még fontosabb szerepe. Nem engedi kiszáradni a szemgolyót, állandó vékony könnyréteget visz fel rá. Ha tehát nem pislogunk, szemünkben először csak enyhe szúrást érzünk, később égető fájdalmat. Hogy ezt elkerüljük, tudatosan kell irányítani a rendszeres pislogásunkat. Rövid gyakorlással azonban megszokjuk, hogy a számítógép előtt is pislogunk, s már nem kell rá olyan mereven ügyelnünk.

A szem kiszáradását ezzel a módszerrel megelőzhetjük, de látásunk romlását másképp kerülhetjük el. A számítógép előtt gyorsabban repül az idő. Az egy pontba való nézés megterheli szemünket, s egyre jobban „meresztjük”, hogy élesebben lássunk. Mi játszódik le ekkor? A szem felvesz egy görbületet, s lassan hozzá is szokik ehhez a formához. Ezért tapasztaljuk, hogy ha levesszük tekintetünket a képernyőről, először mintha nem látnánk tisztán. Fokozatosan élesednek, rajzolódnak ki előttünk az íróasztalon levő könyv betűi. Ha ezt tapasztaljuk, azonnal be kell iktatni egy szemtornát! Miből áll a szemtorna? Ha több órát ülünk számítógép előtt, nagyjából 20-30 percenként nézzünk oldalra a képernyőről! A legjobb, ha kinézünk az ablakon, és egy távoli pontra irányítjuk figyelmünket. Négyszer-ötször tekintsünk egy nagyon távoli s majd egy közeli tárgyra. Ezzel a szemizmokat mozgatjuk meg, s nem fognak „ellustulni”. Ha ezt rendszeresen végzi az ember, még évek múlva sem kell szemüveg.

Foglald össze a legfontosabbakat szemed fényének védelmében! Mit kell tenned, ha órákat ülsz számítógép előtt? Próbáld ki a fent ajánlott szemtornát!

8

Agyunkat már nem lehet ilyen könnyen becsapni. Az, ha elfárad, hosszabban kell pihentetni. Előfordult már, hogy nem boldogultál egy feladattal? Semmiképp sem akart az eszedben maradni az elolvasott szöveg? Először is légy őszinte magaddal, hogy nem a feladat elodázásáról, esetleg egy kis lustaságról van-e szó! Ha valóban nem, tedd félre az anyagot! Sokszor elég néhány perc mozgás, lazítás, hogy gondolataink kitisztuljanak. Agyunk ugyanis olyan különleges műszer, amely előttünk sokszor érthetetlen módon működik. Akkor is tovább dolgozik, amikor már mással foglalkozunk; zenét hallgatunk, eszünk vagy sportolunk, s egyszercsak eszünkbe jut a probléma megoldása. Komoly fennakadás esetén „aludj rá egyet”! Sokáig téves feltételezés volt, hogy alvás közben az agyunk is pihen. Hányszor ébredünk arra, hogy reggel szinte pillanatok alatt eszünkbe villan az előző nap hiába keresett megoldás?

A tanulást segítő külső körülmények

A fizikai és lelki állapot csak az egyik feltétele a hatékony tanulás elkezdéséhez. Legalább ilyen fontos a környezet. Bizonyára hallottad már szüleidtől, hogy: „Ilyen rendetlenségben hogyan lehet tanulni?”. Milyen érzés kerítene hatalmába, ha egy boltba lépve semmit sem találnál a helyén, az áru csak a földre rakva tornyosulna összekeveredve más portékával? Lenne-e bizalmad egy hivatalnok iránt, ha ügyeidet intézve olyan irodába kerülnél, ahol annak íróasztalán átláthatatlan őskáoszban hevernének az iratok?

Mutasd be saját szobádat, asztalodat, ahol tanulsz! Képzeld el a számodra optimális szobát, dolgozóasztalt!

A tanuláshoz, szellemi munkához, józan semlegességet árasztó, „kedvcsináló” környezetre, munkahelyre van szükség. A legfontosabb segédeszközök – könyv, jegyzetfüzet, írószerek stb. – legyenek kéznél. Minden egyéb, ami elterelhetné figyelmed, ne kapjon helyet az asztalon. Igaz, hogy a filmekben a főnök terebélyes íróasztalán ott díszelegnek családtagjai fényképei, régi sportereklyéi és egyéb apró dísztárgyak. Ő viszont már megengedheti magának, hiszen ő A Főnök, aki látszólag – vagy ténylegesen is – alig dolgozik, hiszen a céget az egyes részlegek aligazgatói irányítják. Tehát ne hasonlítsuk környezetünket az övéhez, ami különben is csak a filmekben van így.

A valóság néha teljesen más.

Sorolj fel néhány szemet szúró túlzást, amit filmekben lehet észrevenni, ha egy (bármilyen) irodát, túlzsúfolt munkahelyet kívánnak bemutatni!

Te miként rendeznéd át a helyszínt, ha te lennél a film kellékese vagy rendezője? Engedd el fantáziádat, és rendezz be egy irodát, szerkesztőséget!

9

1.3. A tanulás módszerei

Olvasd el figyelmesen az alábbi tanácsadó szöveget, amely a www.tanulasmodszertan.hu weboldalon található!

Szedd szét – a szöveget –, aztán rakd össze újra!

Amerikában végeztek egy vizsgálatot annak kiderítésére, miként függ össze a matematikában elért osztályzat a tanulók szövegértésével. A már megoldott és le is osztályozott matematikai felmérőket újra kiosztották a diákoknak, és ezúttal azt a feladatot adták nekik, hogy magyarázzák el a kérdezőbiztosoknak, mi is volt pontosan a tennivaló az egyes feladatoknál. Kiderült, hogy ezer diák közül majdnem kétszáz azért rontotta el a dolgozatát, mert nem értették meg a feladatokat, tehát nem a matematikával – vagy nem csak azzal – van gondjuk, hanem gyenge a szövegértésük.

Majdnem biztos, hogy te is begyűjtöttél már néhány rossz jegyet azért, mert: félreértetted matematikából vagy fizikából a szöveges feladatot, az ismeretlen szavak eltorlaszolták a történelem- vagy biológialecke megértésének útját, a csak részben megértett szöveget hiába magoltad be, másnapra egyszerűen eltűnt az

emlékezetedből.

Tehát nem elég valamit elolvasni – akár többször is –, az olvasottakat meg kell érteni, ez pedig a szöveg alapos feldolgozása útján megy végbe. Akkor mondhatod, hogy megértettél valamit, ha saját szavaiddal is, értelmileg hűen el tudod mondani, vagy le tudod írni. Ezt úgy tudod elérni, ha szinte darabokra szeded a szöveget, ellenőrzöd, hogy minden szó jelentésével tisztában vagy-e, és az ismert szavakból összerakott mondatok jelentése egyértelmű és világos számodra.

Semmiképp se haladj tovább, amíg a homályos jelentésű szót, mondatot pontosan meg nem fejted! Ne sajnáld az időt, nézz utána lexikonban, kézikönyvben vagy a tankönyvben, ha nem boldogulsz, kérj segítséget osztálytársaidtól vagy szüleidtől, írd fel megadnak, hogy el ne felejtsd a legközelebbi órán megkérdezni a tanárodtól!

Amikor egy bekezdéssel végeztél, takard le a szöveget, és próbáld meg emlékezetből elmondani annak lényegét! Ez a legegyszerűbb szövegértési gyakorlat, és ha csak ezt az egy tanácsot megfogadod, tanulmányi eredményed egy csapásra javulni fog.

Ha a mostanitól jobb szövegértő akarsz lenni, készíts időnként kivonatot az olvasottakról. Ez azt jelenti, hogy a feladott szöveget – például történelem, irodalom, földrajz, biológia, társadalomismeret tárgyakból – negyedére vagy akár tizedére rövidíted úgy, hogy közben a lényeg megmaradjon. Eleinte próbálkozz rövid, egy-két oldalas, könnyű szövegekkel! Kezdetben úgy is csinálhatod, hogy kihúzod a szövegből a kevésbé fontosnak tartott szavakat, mondatokat, s megnézed, hogy ami megmaradt, érthető-e. Előbb-utóbb persze önállóan kell megfogalmaznod a lényeges gondolatokat a kivonat készítéséhez.

Lehet, most azt gondolod, hogy „nincs nekem időm ilyesmire, épp elég megbirkózni a házi feladatokkal”! Csakhogy miközben kivonatokat készítesz például a történelemleckédből, már meg is tanultad – sőt sokkal mélyebbre raktározódott el memóriádban minden lényeges összefüggés. (www.tanulasmodszertan.hu)

10

Fogalmazd meg két-három mondatban azt a gondolatot, amely a fenti szöveg elolvasása után számodra azonnal a leglényegesebbnek tűnt!

Ha lesz rá lehetőséged, keresd meg az Interneten a feltüntetett honlapot! Rengeteg hasznos tanács és ötlet vár ott rád.

Mire utal a honlap (www.tanulasmodszertan.hu vagyis tanulásmódszertan) címe? Mire vonatkozik a szöveg címe?

1.4. A megértés útjai

A tanulási módszerek szakértői már régen kimutatták, hogy az aktív, személyes részvétel megakadályozza, vagy legalábbis csökkenti az unalmat, az íróasztalodtól való menekülés vágyát. Hogy mit jelent az aktív, személyes részvétel? Azt, hogy saját gondolatainkhoz kapcsoljuk a tanulnivalót, dolgozunk a szöveggel, nemcsak olvassuk, hanem személyes, lehetőleg érzelmileg is átszínezett viszonyba kerülünk vele. Gondolj arra, milyen észrevétlenül, mindenfajta erőfeszítés nélkül jegyzed meg kedvenc együttesed számainak szövegét! Hogyan lopja be magát a füledbe a sok reklámszöveg? Miért tudsz egy izgalmas film legapróbb részleteire is pontosan emlékezni? Pofonegyszerű a válasz: azért, mert érzelem, személyes jelentés kötődik hozzájuk, ettől volt olyan könnyű megjegyezni, ezért marad az emlék olyan eleven. Persze a Bethlen-korszakról szóló történelemleckét sosem tudod annyira személyessé, aktív emlékké tenni, mint egy akciófilmet, de komoly eredményeket lehet elérni okos tanulási technikák alkalmazásával. Tudományos vizsgálatok kimutatták, hogy hallomás után a szöveg 20 %-át, a látottak 30 %-át, együtt a hallottak és a látottak 50 %-át, saját kimondott szavaink 70 %-át, aktív cselekvésünk 90 %-át jegyezzük meg. Világos, hogy mi a célunk: a tanulást a puszta olvasásból aktív cselekvéssé kell alakítani. Ezzel a 30 %-ról a háromszorosára, 90 %-ra növelhetnénk a megjegyzés arányát. Mielőtt belefogsz a megtanulandó leckébe, mindig idézd fel, mi hangzott el az órán, ha van jegyzeted, olvasd el figyelmesen, és szedd össze gondolataidat a témával kapcsolatban! Erre érdemes pár percet szánni. Az asztalodon a tankönyv, egy jegyzetfüzet és az iskolai füzet vagy munkafüzet mellett mindig legyen ott az értelmező kéziszótár és az idegen szavak szótára. Azt a szót, amelyet nem értesz, rögtön keresd ki a szótárból, és írd is le a jelentését. Vizsgálatok bizonyítják, hogy a meg nem értett szavakon való átsiklás valóságos elsötétülést okoz az agyunkban. Ilyenkor talán észre sem veszed, de lebizonytalanodsz, elkedvetlenedsz, és agyad hátsó szobájában megszületik a gondolat: minek erőlködni, nem is értem, miről van szó, nem tudom megtanulni! Ezért nem szabad egyetlen szót sem értelmezés nélkül hagyni! És most nyisd ki a történelemkönyvedet, ott, ahol kezdődik a lecke, és figyelmesen nézd végig először a címeket, az alcímeket, az illusztrációkat, a képaláírásokat, aztán olvasd el a bevezető és az összefoglaló bekezdést! Ha vannak kérdések, most azokat olvasd el! Még mindig csak ismerkedsz a szöveggel, de már nagyon sok információ birtokába jutottál. Amit eddig csináltál, annak az a célja, hogy a fejedben összeálljon egy laza keret, váz, szerkezet a témáról, és ahogy elkezded olvasni magát a leckét, az információk ebbe a vázba illeszkedjenek bele. Most pedig kezdd el figyelmesen olvasni a leckét! Ha vannak összefoglaló kérdések, olvasás közben folyamatosan azonosítsd be, melyik bekezdés, mely mondatok melyik kérdésre válaszolnak, azaz olvasod a kérdést: pl.: Milyen volt Magyarország nemzetközi helyzete a Bethlen-korszakban? Belenézel a szövegbe, és összeszeded a választ.

11

Ha nincsenek előre megírt kérdések, akkor most, az olvasással párhuzamosan, egy-egy bekezdés után fogalmazz ilyeneket, és feltétlenül írd is le őket! Amikor végeztél az olvasással, másodszorra már a kérdésekre adott válaszok formájában ismételj! Harmadszorra pedig próbáld meg a kérdéseket már fejből felidézni és fejből válaszolni! Ha sikerült, tudod a leckét. Ha nem, alkalmazd tovább ezt a kérdés-felelet módszert! De jól vésd az agyadba, hogy a szöveg folyamatos, monoton újraolvasása a legkevésbé hatékony módszer! Miért? Azért, mert ilyenkor a figyelmednek csak alig néhány százalékát foglalod le, a többi könnyen elkalandozik. Ha eleinte nehezen megy a kérdezés, használj egyszerű kérdőszókat: Ki? Mikor? Hol? Miért? Mit csinált? Mi történt? A kérdések folyamatos fogalmazása és megválaszolása segíti és észrevétlenül rád is kényszeríti az olvasottak megértését, átgondolását. Ez teszi lehetővé a megbízható bevésést és a későbbi emlékezést. Amikor így dolgozol a szöveggel, akkor sokkal több cöveket versz le az agyadban, ezért sokkal több irányból tudod majd megközelíteni, ha tesztíráskor, feleletnél kutatsz az emlékeidben. Kevésbé fenyeget a rövidzárlat veszélye, hiszen ha az egyik emlékeztető cöveket nem találod, ott van még két-három másik. Sokat segít az éppen olvasott szakasz azonnali, saját szavaiddal való hangos átfogalmazása is.

(www.tanulasmodszertan.hu)

Határozd meg a fenti szövegben található idegen szavak jelentését: aktív, monoton! Magyarázd meg, mit értett a szöveg írója az alábbi kifejezések alatt:

- aktív, személyes részvétel a szövegben: - a meg nem értett szavakon való átsiklás:- monoton újraolvasás: - emlékeztető cövek: - a rövidzárlat veszélye:

Olvasd el újra a feladat szövegét, és próbáld kiemelni belőle azokat a jó tanácsokat, amelyeket fontosaknak, megszívlelendőknek tartasz!

Próbáld ki egy mai tananyagon – akár a történelem vagy az irodalomleckén – a fenti tanulási módszer számodra legalkalmasabb lépéseit!

1.5. A vázlatírás

Olvassátok el figyelmesen az alábbi szöveget, majd oldjátok meg az utána következő feladatokat, válaszoljátok meg a kérdéseket!

Barlangrajzok

A festészet első felvirágzását az ősi európai barlangokban láthatjuk. Az ott élő emberek állati zsiradékkal megtöltött kőlámpásaik gyatra fényénél mélyen bemerészkedtek a barlangok mélyére. A barlangok legtávolabbi részeiben néha olyan folyosókon és kamrákban, ahová csak több órás kúszással lehet eljutni, a falakra festettek. Festéknek a vas vörös, barna és sárga okkerjét, meg a faszén és a mangánérc feketéjét, ecsetnek pedig vagy a végükön lecsiszolt fadarabokat vagy az ujjukat használták, néha pedig egyszerűen ráfújták a festéket a barlang falára, alighanem a szájukból. Néha kovakő szerszámmal karcolták be ezeket a képeket, de akadt néhány példa a térbeli faragásra, valamint az agyagból való mintázásra is. Témáik majdnem mindig azok az állatok voltak, amelyekre vadásztak – a mamut, a szarvas, az őz, a ló, a vadmarha, a bölény és az orrszarvú.

12

Ezeket gyakran egymás tetejére festették. Tájképeket nem találunk a festményeiken, és emberi alakokat is csak nagyon ritkán. Egy-két barlangban látogatásuk ékesszóló szimbólumát hagyták maguk után: a kezüket rányomták a falra, majd festéket fújtak rá, így körvonala ottmaradt a sziklákon. Az állatok között elszórva absztrakt minták is előfordulnak – párhuzamos vonalak, négyzetek, rostélyok és pontsorozatok, görbék – amelyek egyesek szerint a női nemi szervet ábrázolják, amerikai rangjelzésekre emlékeztető alakzatok, amelyek talán nyilat ábrázolnak. A falfestményeken ugyan ezek a legkevésbé látványos elemek, de az elkövetkezők szempontjából mégis ezek a legjelentősebbek. Még ma sem tudjuk, miért festettek ezek az emberek. Lehet, hogy festményeik egy vallásos rítus részét alkották. Ha a nagy bikát körülvevő rangjelzésszerű alakzatok csakugyan nyílhegyeket ábrázolnak, akkor lehet, hogy a vadászat sikerének előmozdítására rajzolták őket; ha a duzzadó hasú szarvasmarhát vemhesnek akarták ábrázolni, akkor a csordák termékenységét előmozdító szertartások részeként készültek, de lehet, hogy sokkal egyszerűbb funkciójuk volt: az emberek egyszerűen azért festettek, mert élvezték, és gyönyörűségüket lelték a festegetésben. A legősibb barlangfestményeket kb. 30 000 évesnek tartják, a legfiatalabbak talán 10 000 évesek lehetnek. A két dátummal behatárolt időszak nagyjából hatszor annyi (20 000 év), mint az egész nyugati civilizáció története. Ennek tudatában nincs okunk feltételezni, hogy az összes ilyen barlangrajzot ugyanazok az elképzelések motiválták. Ám akár az istenekhez fordultak velük, akár a fiatalok beavatási szertartásait szolgálták, akár egyszerűen csak a közösség műértő tagjaihoz szóltak, ezek a festmények minden bizonnyal egyfajta kommunikációk voltak, és ezt a kommunikatív erejüket a mai napig megőrizték. Bármelyik művészettörténeti vagy történelemkönyvet fellapozhatjuk, azok mindegyikében azt olvashatjuk, hogy az őskori festmények mágikus céllal készültek. Ezeken a falfestményeken a vadászat előtt mintegy rabul ejtették az állatokat, s másnap már „csak” a testüket kellett elejteni. Az Altamira, Lascaux és a többi spanyolországi, franciaországi őskori „képtár” egy ideig szenzáció volt, megcsodálták az ősember művészi tehetségét, majd ennyiben maradt a dolog. A turisták előtt e barlangok többségét lezárták, a sötétben rejtőzködő ábrák fotózását megtiltották. Csakhogy néhány meghökkentő szakmai értékelés napvilágra került. Szakértők szerint e rajzok jelentős része tökéletes vonalvezetésű, pompáskivitelű, olyan, mintha festékszóró pisztolyt használtak volna az alkotók. Okkersárgával, vas- és mangán-peroxiddal dolgoztak, elég bonyolult eljárással. Sőt Lascaux-ban négy méter magasságban festettek. Vajon miként került fel olyan magasra az őskori művész, ha abban az időben még házat sem tudtak építeni? Állvánnyal? A legmeghökkentőbb viszont néhány művészettörténész megállapítása: a barlangi freskók olyan perspektivikus ábrázolási módról árulkodnak, amivel csak a 15. századból rendelkezik az emberiség. Botticelli kvalitású művészek alkotásai lennének a többtízezer éves barlangrajzok? Történelmi ismereteink birtokában és a logika szerint is aligha feltételezhetjük, hogy az őskori viszonyok között kialakulhatott volna akár csak egy olyan alkotói is, mint amilyenek majd a 15. században a reneszánsz korban születnek meg. Az őskori élet-halál harc valahogy összeegyeztethetetlen ezekkel a roppan technikás, művészi ábrázolásmóddal, amellyel a barlangok falain szembesülünk. Az sem biztos, hogy e festmények kultikus célokra készültek. Az angol Gilbert K. Chesterton nálunk is megjelent esszékötetében azt fejtegeti, hogy miért ne lehettek volna ezek a barlangok őskori óvodák, ahol a gyermekek gyönyörködtetésére rajzolták az állatokat a falra? Hátborzongatóbb az atlantológusok némelyikének felvetése. Az Atlantis kontinens elsüllyedésének hívei azt állítják, hogy tízezer évnél régebben fejlett civilizáció képviselői menekültek Nyugat-Európába egy katasztrófa elől. Anyagi és szellemi kultúrájukat

13

elpusztította az ár, és az életben maradottak csak művészi érzéküket tudták átmenteni. Illetve később még az is elenyészett. Majd e régi magas fejlettségű birodalomban felhalmozott tudás roncsain építették fel később az egyiptomi, a maja, a mezopotámiai kultúrát. Ez persze inkább fantázia, de a kiinduló kérdés megválaszolatlan maradt: miért „lóg ki” a barlangi festészet az őskornak nevezett évtízezredek logikájából?

(Oroszlány Péter: Hogyan tanuljunk – olvasásfejlesztés gyakorlata, Független Pedagógia Intézet, Bp. 2004 )

Keressétek ki a szöveg tételmondatait! Keressétek ki a szövegből a kulcsszavakat! Ezek után rakjátok össze pár mondatban a fenti szöveg leglényegesebb gondolatait! Adjatok alcímeket azoknak a részeknek, amelyeket szét lehet bontani! Készítsetek lényegre törő kérdéseket a fenti szövegre! Osztálytársaitoktól kérjetek válaszokat a kérdéseitekre! Szűkítsétek le a szöveg tartalmát olyannyira, hogy az egyes részeket csak egy-két szóval

fejezzétek ki!

A vázlat két fajtáját különböztetjük meg: az ágrajzos és a hagyományos fajtát. Az ágrajzos vázlat esetében csak az alcímeket és az oda tartozó kulcsszavakat tüntetjük fel.A hagyományos vázlatban leírjuk az alcímeket, tételmondatokat, kulcsszavakat és a szöveg lényeges részeire feltehető kérdéseket is. Az alábbi ábrán érzékletesebben össze tudjátok hasonlítani a két fajta közti különbséget, hogy melyik milyen elemekből áll:

vázlat

ágrajzos hagyományos

alcímekből alcímekből

kulcsszavakból tételmondatokból kérdésekből

kulcsszavakból

Melyik típusú vázlatot lehet könnyebben elkészíteni? Indokold meg, miért! Melyik vázlat alapján lehet jobban megtanulni a leckét? Miért?

14

1.6. Nem megy a fejembe!

Irodalom, történelem, földrajz – de bármilyen tantárgy – tanulásakor rengeteg információt: neveket, címeket, évszámokat, helyszíneket és egyéb fontos dolgokat kell megjegyezned, amelyek sehogy sem akarnak a fejedben maradni. Ezek észben tartására is van módszer. Közülük bemutatunk néhányat.

Csoportosítás – avagy: készíts „puskát”!

Vegyük sorra mondjuk Kölcsey Ferenc költeményeit/írásait, amelyeknek nemcsak címét, hanem azok elemzését is fejben kellene tartani! Először is beosztom a költői korszakait – a tankönyv szerint négy részre. Ezt egy papírlapra le is írom. Az egyes korszakokba beírom a fontosabb művei címét. A címek mellett hagyok ki egy kis helyet, hogy a műre legjellemzőbb gondolat oda néhány szóban beférjen. Ez már rögtön úgy néz ki, mint egy puska. Valójában az is, hiszen ezt a „puskát”, amelyen a leglényegesebb információk találhatók, az agyad mint egy képet lefényképezi. Ha felelni fogsz, vagy dolgozatot írsz, akkor ez a kép fog beugrani.

Pl. Kölcsey Ferenc:

1. korszaka – A pályakezdéstől Kazinczyval való szakításig: Felelet a Mondolatra: gyúnyirat, sok ellenség, de országos hírnév…Csokonai- és Berzsenyi- recenzió: ezekkel lett híres, de később megbánta…

2. korszaka – Hazafias költészete: az ún. Iliász-pör – szakít Kazinczyval… (az első plágium per) Nemzeti hagyományok: Vanitatum vanitas: Himnusz: (A kettőspontok után a számodra legfontosabb kulcsszavak kerüljenek!)

3. korszaka – A reformkor harcosa: A szatmári adózó nép állapotáról: A sorsvonás: Zrínyi dala:Emléklapra:Huszt: (A kettőspontok után a számodra legfontosabb kulcsszavak kerüljenek!)

4. utolsó évek Búcsú az Országos Rendektől:Zrínyi második éneke:Parainesis: (A kettőspontok után a számodra legfontosabb kulcsszavak kerüljenek!)

A fenti sorokat tetszőlegesen lehet bővíteni, színezni, a fontosabb szavakat kihangsúlyozni; a műcímeket sötétebb színnel, vagy vastagabban írni. Olyan legyen, mint egy reklámszöveg!

15

Az ilyen „puskázás” nem is mondható valódinak, hiszen a felelet, írásbeli alatt semmilyen megengedhetetlen segédeszközt nem használtál. 2002-ben egy svéd oktatásmódszertannal foglalkozó szakember azt javasolta, hogy tegyék kötelezővé az iskolákban a puskák készítését. Mondani sem kell, mekkora felháborodást váltott ki javaslata. Az Interneten több nyelven is megjelent a hír. A diákok örömmel szóltak a témához, a tanárok egy része azonban mereven elutasította. A pedagógusok egy kis része igazat adott a szakembernek, hiszen ismereteink felhasználásakor valamennyien puskázunk! A saját agyunk bugyraiban kotorászunk az ismeretek után, amelyek (többségünknél) képek formájában bukkannak fel. Én nem szégyellem bevallani, hogy nekem egy-egy író/költő esetében még mindig a középiskolai vagy az egyetemi „puskáimra” írt kulcsszavak jönnek elő. E puskák java részét sosem használtam (veszélyes is lett volna – főleg az egyetemen), de a felelet, a dolgozat közben lelki szemeim előtt lebegtek ezek a papírra írt rövid jegyzetek. Tehát: „puskázásra” fel!!!

Mondatba foglalás

A fenti javaslat szerint készített „puska” csupán néhány szóból áll. Az kevés egy összefüggő feleléshez. Azok a pár szavas gondolatok az egész feleleted váza, vázlata. Ezt kell majd kitöltened az ún. összekötő szöveggel – diáknyelven a „bla-blá-val”. Azonban hamar rájössz, hogy ez nem is olyan „bla-bla”. Tudni kell, mi tartozik oda, mert különben valóban csak egy bla-bla szöveg lesz az egész.

Fűzz rövid magyarázatokat a „puskában” sorba rakott kulcsszavakhoz! Foglald mondatba a fenti pontokba szedett egy-két szavas gondolatokat! Takard le a vázlatot, és mondd fel az anyagot! Számold, hányszor kell belenézned a

vázlatodba! Ezt addig ismételd, amíg egyszer sem kell lesned!

Szókártyák

A szókártyák készítése egy másik használható módszer. Főleg évszámok, nevek, események, alkotások címeinek fejben tartásához alkalmazható. Lássunk rá néhány példát:

Kölcsey Ferenc 1790 – 1838 Himnusz 1823. január 22.

Kölcsey Ferenc Himnusz –1823. Petőfi születési ideje 1823. január 1. romantikus triász: Vörösmarty Mihály Bajza József Toldy Ferenc

A magyar drámairodalom kezdetei:

Bornemisza Péter: Tragédia ma-gyar nyelven az Szophoklész Elektrájából

Balassi Bálint: Szép magyar komédia

Csokonai Vitéz Mihály: A méla Tempefői, azaz az is bolond, aki poétává lesz Magyarországon

Kisfaludy Károly: A tatárok Ma-gyarországon

Katona József: Bánk bán

Állítsd össze egy szókártya részeit pl. egy történelmi, egy földrajzi vagy egy irodalmi tananyag esetében!

16

Készítsetek a tanórán egy-két szókártyát a tanár által adott témákra! Keressetek számotokra megfelelő saját rendszert a szókártyák sorba rakásához! Hasonlóság és összefüggés

Ez a módszer hasonlít a szókártyákhoz. Itt viszont nem egy-két szót illesztünk be az ún. gondolatnégyzeteinkbe, hanem egy egész gondolatsort.

Nézzünk rá egy példát:

A szóképeket sokan keverik össze. Nehezen jegyzik meg, hogy melyik szóképhez milyen példa kapcsolódik, majd milyen magyarázat. Esetleg fordítva, az egyes magyarázatokhoz és példákhoz melyik szókép tartozik. Erre jó a következő módszer.

A szinesztézia, ahol az érzékszervek keveredéséről van szó, úgy is megjegyezhető, hogy a szó hangzása lesz a segítségünkre.

Az egyik érzékszervünk a szem, amellyel a pompás színeket látjuk. Szem szín szinesztézia, ezek a szavak hasonlóan hangzanak, sőt még logikailag is kikövetkeztethetőek egymásból: látom a színeket.

Ekkor jön egy konkrét példa a szinesztéziára: „…egy kirakatban lila dalra kel egy nyakkendő.” (Tóth Árpád: Körúti hajnal) Most véshetjük be a fejünkbe: lila dal nem létezik. Itt keveredik a látás és a hallás, tehát a színeket párosítom a hanghatásokkal. Ez a szinesztézia egyik formája.

Keress hasonlóságot más szavak esetében is! Néhány javaslat: - poli- (jelentése: többféle), - homo- (jelentése: azonos), - anti – (jelentése: ellenes, ellentétes) stb.

Emlékeztető kép

Az emberek többsége vizuálisan tanul. Ez azt jelenti, hogy úgy jegyzünk meg dolgokat, hogy az egyes fogalmakat képekhez, oldalszámokhoz, bekezdésekhez kapcsoljuk emlékezetünkben. Sok diák vizsgázott már úgy, hogy egy gondolat felidézésében az segítette őt, hogy a tankönyvben milyen ábra mellett olvasott az adott dologról. Még könnyebb módszer, ha a tanult fogalmak mellé azonnal képeket társítunk. Ez főleg versek tanulásában segít. Nézzünk például egy igen nehéz esetet: Kölcsey Huszt című epigrammáját!

Olvasd el figyelmesen a verset, majd próbáld visszamondani!

Kölcsey Ferenc: Huszt

Bús düledékeiden, Husztnak romvára, megállék; Csend vala, felleg alól szállt fel az éjjeli hold.Szél kele most, mint sír szele kél; s a csarnok elontott Oszlopi közt lebegő rémalak inte felém.És mond: Honfi! mit ér epedő kebel e romok ormán! Régi kor árnya felé visszamerengni mit ér?

17

Messze jövendővel komolyan vess öszve jelenkort: Hass, alkoss, gyarapíts: s a haza fényre derűl! Nem könnyű vers. Első olvasásra nem megy a fejünkbe, az biztos.

Kövesd az alábbi útmutatót!

Keresd ki a térképen Huszt várának helyét! Bontsd két részre a költeményt 4/4 sorra! Először csak az első részel foglalkozz! Képzeld el a régi dicső várat romokban! Haladj soronként, és fejedben készíts „filmet” a képzelt helyszínről!

- 1. sor: A romok közt lépkedsz, és azon töprengsz, hogy hová lett a régi dicsőség. Most rálépsz egy omladékos fal szélére. Mondd közben a verssort!!!

- 2. sor: Éjjel van. Kísérteties a környék. Föléd emelkedik a Hold. - 3. sor: Enyhe szél kerekedik a romok között. - 4. sor: Ekkor egy szellem emelkedik ki előtted, s hívóan int feléd.

Az első rész sorait mondd végig többször egymás után! Minden sorhoz képzeld el helyszínt és az eseményeket!

Második rész: - 5. sor: Megszólítod a szellemet s egyben önmagad, hogy mi értelme van e romokon

siránkozni a régmúlt dicsőség után. - 6. sor: Magadtól kérded, hogy miért idézed fel a régi hősöket, tetteiket. - 7. sor: A messzi jövővel mérd fel a jelen lehetőségeit! - 8. sor: ezt a szállóigévé vált sort már betéve tudod, de képzeld el azt is, hogy mi egy

romantikus emberideál feladata: „Hass, alkoss, gyarapíts: s a haza fényre derűl!”

Ezek után olvasd újra a költemény sorait! Közben képzeld el a helyszínt, a lépéseket! Mint egy kísérteties film, úgy peregjen előtted a vers! Próbáld ki ezt a módszert más tananyag esetében is!

Emlékeztető történet

Ha egy-egy szó, kifejezés – főleg idegen – jelentése, vagy helyesírása sehogy sem marad az emlékezetedben, társíts – akár találj ki – hozzá egy történetet!

Vegyük például a víkend szó helyesírását. Hogyan írjuk: víkend, vikend vagy vikkend?

A következő kitalált történet segíthet a helyes forma megjegyzésében. A történet a következő:

Egy nyári hétvégén barátaimmal készültem kirándulni. A lefoglalt szállodai szobámról kiderült, hogy valójában raktárnak használt helyiség. Barátaim hecceltek is miatta, amiért nekem ez jutott. Már szinte láttam a sorsomat, amikor a szálló igazgatója elnézést kérve kárpótolt a kellemetlenségért: a raktárhelyiség helyett első osztályú lakosztályt kaptam a hétvégére. Szám azonnal szélesre szaladt, igen víg lettem, főként barátaim leesett állát látva. Így jelenti nekem azóta is a víkend – hosszú í-vel – a víg hétvégét.

Találj ki hasonló, rövid történeteket a következő idegen szavak jelentésének vagy helyesírásának megjegyzésére:

18

- plusz ~ plussz: - maszíroz ~ masszíroz: - afektál ~ affektál: - invitál ~ imvitál: - inováció ~ innováció:

Először keresd ki a fenti idegen szavak jelentését az Idegen szavak szótárában ~ az Anyanyelvi könyvespolc c. CD-lemezen!

1.7. Könyv- és könyvtárhasználat, adatgyűjtés az Interneten

Az emberiség tudása évszázadokon keresztül könyvekben, könyvtá-rakban halmozódott fel. A könyvtáraknak óriási szerepük volt a népek,

nemzetek kultúrájának megőrzésében. Sajnos, nem minden korban volt egyformán megbecsült helye a könyvnek, könyvtárnak, egyszóval a tudásnak. Lássuk például Vörösmarty Mihály: Gondolatok a könyvtárban c. költeményét!

Keressétek ki ezt a verset, és hasonlítsátok össze mondandóját a mai viszonyokkal!

A könyvek értékét a 21. század elején is sokan megkérdőjelezik, hiszen manapság számítógépek segítségével minden információ pillanatok alatt fellelhető az Interneten.

Alkossatok az osztályban csoportokat, amelyek közül az egyiknek az lesz a feladata, hogy bizonygassa a számítógépek és az Internet adta óriási lehetőségeket, s ezzel kétségbe vonja a nyomtatott könyvek életképességét a 21. majd a további századokban!

A másik csoport feladata, hogy megvédje a hagyományos könyveket, és teljesen elutasítsa a gépek szerepét a kultúra fejlődésében.

Egy további csoport vegye védelmébe mind a könyveket, mind a számítógépeket! Végül vessétek össze a nyomtatott és az elektronikus könyvek, valamint a hagyományos

és az elektronikus könyvtárak előnyeit, hátrányait egyaránt!

A könyvtárban többféleképpen kereshetünk könyveket: - a polcokon válogatunk, - egy katalógusban kereshetjük a könyvet, s annak címét egy papírra írva kérjük ki a

kötetet, - interneten rendeljük meg.

A nyomtatott könyvek tagadhatatlan előnye azok varázsa. Interneten sosem fogunk terjedelmes regényeket olvasni. A lexikonok esetében viszont már fordított a helyzet. Egy elektronikus adattárban villámgyorsan kikereshető az adott szó értelme, eredete, szinonímája, mondatban betöltött szerepe stb. Nézzük például a már említett Anyanyelvi könyvespolc c. CD-lemezt, amely 498 000 szóval, kifejezéssel dolgozik. Tartalmazza az Idegen szavak szótárát, az Értelmező szótárat, Szinoníma szótárat, a Helyesírási szabályzatot és szótárat, valamint egy rontott szavak szótárát.

19

Nézzünk belőle néhány példát:

20

Szókereső feladatra alkossatok kis csoportokat! Minden csoportnál legyen egy-egy értelmező kéziszótár! Minden csoport keressen 3-3 szócikket! Ezeket a szócikkeket olvassátok fel, és a másik csoport tagjainak ki kell találnia a szavak jelentését a meghatározás alapján. (Az a csoport nyer, amelyik a legtöbb szó jelentését megfejtette, illetve amelyiknek a legkevesebb kérdését tudják a többiek megfejteni.)

Soroljátok fel az általatok ismert lexikonok, szótárak nevét! Nevezzétek meg minél több elektronikus szótár elérhetőségét az Interneten!

Ha a lehetőségek engedik, akkor a számítógépes szaktanteremben nyissátok meg az alábbi weboldalakat: - www.infovek.sk – ennek a weboldalnak a tantárgyak részében a magyar nyelv és

irodalom weboldalán belül ajánlom a hasznos oldalak részt, ahol száznál több érdekes honlap címe található,

- www.sulinet.hu - www.oszk.hu - www.mek.iif.hu - www.google.hu - www.kurzor.hu - www.mimi.hu - www.enc.hu - www.irodalom.lap.hu - www.e-konyv.lap.hu

A fenti weboldalak közül kiemelném a www.mek.iif.hu címűt, amely az Országos Széchényi Könyvtár elektronikus formája, és ugyancsak az ide tartozó www.oszk.hu weboldalt.

Továbbá a legnagyobb virtuális enciklopédiát www.enc.hu (Magyar Virtuális Enciklopédia). Ennek nyitóoldala szintén itt látható.

21

Szlovákiai weboldalak közül – csupán a helyszűke miatt – kettőt emelnék ki: www.infovek.sk és az első hazai iskolai távoktatással is foglalkozó weboldalt: www.edu3000.sk

A tanulást segítő módszerek összegzése:

a megtanulandó ismeretek értelmezése, a lényeges információk kiemelése, a kulcsszavak kikeresése: aláhúzás, színezés stb., a megtanulandó adatok csoportosítása, hasonlóságok, összefüggések keresése a már megtanult ismeretekkel, a szavak mondatba foglalása, szókártyák készítése, emlékeztető kép választása, emlékeztető történet kitalálása, hangos tanulás.

A tanulás fontos szabályai:

A részek tanulása előtt olvasd el végig az egész leckét! Oszd be az energiádat, pihenj tanulás közben! Rendszeresen ismételj, hogy ne felejts! Mondd vissza a megtanultakat – lehetőleg hangosan –, hogy magad is megbizonyosodj

arról, hogy az anyagot tényleg el tudod mondani, le tudod majd írni!

22

2. Információ és kommunikáció

2.1. A kommunikáció alapfogalma

Egy régi megfogalmazás szerint, ha kérdést teszünk föl, akkor információt kérünk. Például eltévedtünk egy városban, és meg szeretnénk tudni, hogyan jutunk vissza a város főterére.

- Elnézést! Meg tudná nekem mondani, hogyan jutok el a főtérre?Ez egy igen rövid gondolatsor. Erre egy hasonlóan rövid válasz érkezik: - Felszáll a 4-es villamosra, és a hatodik megállónál leszáll.- Köszönöm.

A fenti példa nehezen mondható valódi kommunikációnak, hiszen arról azt tanultuk, hogy a kommunikáció legalább két ember folyamatos gondolatcseréje. Ez az állítás már rég elavult, hiszen manapság kommunikálni már a gépek is tudnak egymással. Vegyünk például egy használati utasítást. Az indításgátlóval (imobilizérrel) ellátott autó használati utasítása így kezdődik:„Az autó indításakor a kulcsot ne takarja más fém tárggyal, mivel az indítókulcsban levő elektromos érzékelő nem fog tudni kommunikálni az autóban levő fedélzeti számítógéppel, és ennek következtében nem indítja el a motort!”

Kérdéses, hogy az autóban levő fedélzeti számítógép nem csupán egy információt kér a kulcsban levő érzékelőtől? Logikusan igen, hiszen ezek a tárgyak nem küldenek egymásnak „folyamatos gondolatsort”. Valóban nem? Sokan elképednének e program láttán. Ha papírra vetnénk a teljes programot, amely alapján az említett autó elindulhat, több oldal is megtelne vele. De az ember számára azok csak egyszerű jelek. Nem mondhatóak értelmes emberi kommunikációnak.

Fejtsétek ki véleményeteket, mennyiben értetek egyet az utóbbi állítással, miszerint két elektromos tárgy közti információcsere nem mondható kommunikációnak!

A fenti okfejtésből az következik, hogy az információ csupán egyirányú kommunikáció lenne.

Keressetek magyarázatot az egyirányú kommunikációra! Mivel támasztanátok alá, hogy az információ valóban csupán egyirányú kommunikáció?

Mi a kommunikáció? Az utóbbi időben ez egy igen divatos szó. A folyóiratok, a rádiós és televíziós műsorokban leggyakrabban használt kifejezés. Egy magára valamit adó nyelviskola meg sem jelenteti reklámszövegét, amelyben ez a szó elő ne fordulna.

A kommunikáció szót sok helyen és sokféle jelentésben találjuk. Latin eredetű szó, amelyet a 20. század végén kapott fel a nyelvi divat. Az Idegen szavak szótárában négy jelentését vizsgálhatjuk meg: 1.) tájékoztatás, (hír)közlés, 2.) ritkán közlemény, 3.) régen jelentett: összeköttetést, kapcsolatot, érintkezést is, 4.) a számítástechnikában információk közlése vagy cseréje valamilyen erre szolgáló eszköz,

illetve jelrendszer (nyelv, gesztus stb.) útján.

23

A felsorolt jelentések alapján láthatjuk, hogy a kommunikáció értelme, illetve a fogalom használata gyakran leszűkül a nyelvi kommunikáció fogalmára. Ha egy további jelentését nézzük, akkor is egyértelmű, hogy valamilyen kapcsolatban álló felek – akár saját maguk létrehozta jelrendszerben – egymással képesek valamit közölni. E közlés által pedig befolyásolják a másik viselkedését, döntését, reakcióját. A jel illetve az egész jelrendszer az esetek többségében bármi lehet.

A jeleket eredetük alapján két csoportba sorolhatjuk:

o természetes jelek, amelyek kialakulásában semmiféle szándék nem mutatható ki (pl.: a füst a tűz jele, az égzörgés vagy a villámlás a zivataré);

o mesterséges jelek, amelyeket valamilyen közösség egységes megegyezés alapján hozott létre (pl.: nyitott tenyér a barátság jele, fehér galamb a béke jele, de ide sorolhatóak a világ különféle nyelvei is, mint jelrendszerek stb.).

Keressetek magyarázatot arra, hogy miért sorolhatjuk a világ nyelveit a mesterséges jelek közé!

A kommunikáció fogalmánál maradva megállapíthatjuk, hogy ha az információ nem csupán egyirányú, hanem oda-vissza működik, akkor kommunikációról van szó. Ez más szóval információcserének is nevezhető.

Erre az információcserére a régebbi tankönyvekben is találtunk szemléltető ábrát:

A fenti ábra szerint a kommunikációhoz legalább két fél szükséges. Régebben ezt kizárólag két személy jelenlétével képzelték el. Korunkban már az egyik személyt, vagy mindkettőt akár gép (számítógép) is helyettesítheti. Mindössze megfelelő közös kódra (emberek esetében közös nyelvre) van szükség. Ezt a közös kódot mindkét félnek egyaránt jól kell ismernie, mert ha egy kis eltérés is mutatkozik, nem valósul meg a kommunikáció.

Értelmezzétek a fenti ábrát! Magyarázzátok el, mit közöl számotokra ez az ábra! Milyen kommunikációs hibák merülhetnek fel egy számítógépes rendszer esetében?

Soroljatok fel néhány példát!

24

A technika fejlődésével a kommunikáció még egy érdekes formája jött létre, mégpedig az üzenetrögzítő. Ha nevet szeretnénk adni a kommunikáció eme fajtájának, talán a késleltetett kommunikáció lenne a legtalálóbb. A levélhez lehetne hasonlítani, de itt az üzenet szóban kerül a címzetthez.

Keressetek magyarázatot arra, hogy amiért nem szeret a legtöbb ember üzenetrögzítővel „beszélni”?

2.2. A kommunikációs kapcsolatok

Ha megszólítunk valakit, majd beszélgetésbe elegyedünk az illetővel, az első dolgunk, hogy ezt az emberi kapcsolatfelvételt valahogyan megnyitjuk. Ha úgy gondoljuk, hogy minden lényeges dolgot közöltünk, illetve meghallgattunk, megvitattunk, akkor a kommunikációt befejezzük, lezárjuk. Erre a telefonálás a legvilágosabb példa, mivel ott szemmel látható jele van a kommunikáció berekesztésének.

A szóbeli kommunikáció folyamatának ezek szerint három fő szakaszát különböztetjük meg:

- kapcsolatfelvétel,- kapcsolattartás, - kapcsolatlezárás.

A kapcsolatfelvétel

A kapcsolatfelvétel legtöbbször köszönéssel, megszólítással – esetleg, ha beszélgetőtársunkat még nem ismerjük – bemutatkozással kezdődik. A kapcsolat megteremtésének – majd lezárásának – legáltalánosabb módja a köszönés. Ennek sok formája ismert. A köszönés legtöbb formája ún. közmegegyezésen alapuló, amelyet mindenki ismer, használ. Hagyományos köszönésnek tekinthető a napszakhoz kötődő köszönés: Jó reggelt kívánok!, Jó napot kívánok! Soha ne felejtsük el a napszakos köszönéshez hozzá tenni a kívánok szót! Ha elhagyjuk, köszönésünk hányaveti, flegma, netán lenéző lehet. Ezt bizonyítja egy múlt század eleji slágerben megénekelt forma is: „Jó napot, kalapot…”! Ez azt fejezte ki, hogy az illető veheti a kalapját, kívül tágasabb. A hagyományos köszönések sorába tartoznak a szervusz, szia, amelyek a latin servus humillimus (jelentése: alázatos szolgája) régi köszönésből származnak. Sokan úgy hiszik, hogy a helló köszönés az angolból került hozzánk, pedig eredetileg a magyar hallom szóból alakulhatott ki. Ennek története már kissé hosszabb. (A telefon feltalálása után annak bemutatásakor újságírók figyelték a kísérletet, hogy lehetséges-e azzal a fura szerkezettel emberi hangot közvetíteni. A történet szerint a bemutatón segédkező két asszisztens magyar volt. Teljes figyelmüket a szerkezet bemutatására összpontosították, így az első hang – talán ösztönösen – anyanyelvükön szállt át válaszként a másikhoz: „hallom”. Az angol újságírók nagy szenzációként közölték a hírt, amely szerint az első szó, amely a csodás szerkezeten áthaladt, az a hallo /hello/ szó volt. Ők ezt talán köszönésnek vélték. Ez viszont már csak találgatás; de az angolban máig létezik a hello. Tény, hogy a mai napig szerte a világon a telefonkagylót felvéve sokan ezt a szót mondják a készülékbe: „Halló?!” Innen ered a halózás kifejezés is.) A csao viszont már tagadhatatlanul olasz. Az 1980-as években vetített olasz filmek nyomán terjedt el szinte néhány hónap alatt.

25

Főleg a hivatalos köszönéseket gyakran egészítik ki valamilyen kérdéssel vagy megszólítással: Szervusz, hogy vagy?, Jó napot kívánok, Tanár úr!, Szia, Bence!”

Gyakori a köszönés helyett valamilyen köszönéspótló kifejezéssel, esetleg kérdéssel felvenni a kapcsolatot: Hát te?, Hogy vagy?, Jó munkát!” Ezek között vannak, amelyek alkalomhoz kötődnek: Boldog új évet!, Kellemes ünnepeket!”

A köszönést néha ún. nem nyelvi jelenség is kiegészíti: fejbiccentés, intés, kézfogás, ölelés, csók, régen kalapemelés.

Kapcsolatfelvételkor természetesen mindig a fiatalabb köszön előre, férfi és nő esetében a férfi köszönti a nőt. Kéznyújtáskor viszont a nő nyújtja először a kezét; nagyobb korkülönbség esetén az idősebb a fiatalabbnak. A ranglétra szerint mindig a magasabb beosztású nyújt kezet először. Nagyon fontos, hogy a köszönést, a kéznyújtást, az üdvözlés minden formáját illik elfogadni és viszonozni! Ennek elmulasztása igen súlyos durvaságnak minősül.

A megszólítás szintén elengedhetetlen része a kapcsolatfelvételnek. Ez lehet hivatalos, személyes és közvetlen jellegű. Fontos, hogy a megszólításunkban mindig tükröződjék a tisztelet! Negatív példát találhatunk erre irodalmi alkotásban is:

„Hé, paraszt!, melyik út megyen itt Budára?Kérdi Laczfi hetykén, csak amúgy félválra;”

(Arany János: Toldi)

E megszólítás következményeit olvashattuk az elbeszélő költeményben.

Idézzétek fel, miként reagált Toldi Miklós Laczfi nádorispán megszólítására! Te miként válaszoltál, cselekedtél volna? Mit lehet tenni, ha valaki ehhez hasonló faragatlan módon szólít meg? Hozz rá fel

példákat! Indokold meg lehetséges viselkedésedet, reakciódat!

Megszólíthatunk valakit a nevén, a foglalkozására, nemére, életkorára vagy a köztünk levő viszonyra utalva: Kedves Kovács Gábor!, Doktor úr!, Tanárnő!, Néni!, Barátom! stb. A családon belül bizalmas megszólításokat használunk: Mama!, Bátyó!, Hugi!, Maci! stb.

Az utóbbi időben szerencsére visszatérőben van az Ön megszólítás. A maga ugyanis különféle helyzetekben lenéző hangnembe kerülhet. Az önözés távolságtartó, tiszteletadó. A maga a családban az idősebbek felé megengedett, ott családiasnak számít. Családban az Ön furcsa, rideg lenne. Ha viszont – a családon kívül – netán meg akarnánk sérteni valakit, akkor lemagázhatjuk az illetőt, ha megérdemli.

Képzeljetek el egy helyzetet, amikor a magázást választanátok egy idegennel szemben! Vitassátok meg az osztályban, hogy mikor használjátok a maga és mikor az ön

megszólítást! Állításaitokat érvekkel támasszátok alá!

26

Játsszátok el az osztályban azokat a párbeszédeket, amelyek az alábbi helyzetekben adódhatnak: a) telefonon bejelentkezel egy felvételi meghallgatása, b) vendégségben vagy egy barátodnál, ahová az ő barátai is megérkeznek, c) cukrászdában, vendéglőben ülsz barátoddal, s egy régi barátod jön hozzátok (lehet

barátnő is),d) iskolai bálban egy fiúval/lánnyal szeretnél megismerkedni, e) először mész az iskola titkárságára, ahol egy nyomtatványt szeretnél lebélyegeztetni.

A bemutatkozás, bemutatás igen fontos az emberi kapcsolatokban, mivel ezek jelentik egy kapcsolat kezdetét. A bemutatkozás úgymond külső segítség nélkül történik. A bemutatáshoz már kell egy harmadik személy, aki az egyik felet bemutatja a másiknak. Nevünket mindig jól hallhatóan mondjuk! A teljes nevünket illik mondani, s a vezetéknevet hangsúlyosabban. Ha nem értettük a bemutatkozó nevét, udvariasan rákérdezhetünk.

A bemutatásnak, bemutatkozásnak illemszabályai vannak. Először a férfi mutatkozik be a nőnek, a fiatalabb az idősebbnek, az érkező a jelenlévőknek. Nagyobb társaságban nem kell mindenkinek külön bemutatkoznunk. Ha bemutatunk valakit, akkor a nevén kívül néhány szót is szólhatunk az illetőről, például: „Bemutatom legjobb barátomat, Nagy Sándort, akivel évekig koptattuk a suli padjait.”

Mondjatok helyzeteket, ahol bemutatkozáskor nem szükséges a vezetéknevünket is mondani!

Keressetek helyzeteket, amikor nem kell bemutatkozni egy másik embernek! Vitassátok meg, hogy kéznyújtáskor ki nyújtja először a kezét a másiknak:

a) a fiatal az idősebbnek vagy fordítva? b) a nő a férfinak vagy fordítva? c) a beosztott a főnöknek vagy fordítva?

Indokoljátok meg, milyen logika lehet a helyes sorrendben, amelyet a fenti szövegből is kikereshettek!

Mutassátok be osztálytársaidnak a legjobb barátodat/barátnődet! Ne csak a nevét mondd meg, hanem mondj róla néhány jellemző dolgot, beszélj róla, mivel foglalkozik, mi a kedvenc időtöltése stb.!

Bemutatkozás a számítógépen – a netikett fogalmát egyre többen ismerik. De mit is jelent valójában?

Keressétek meg a netikett szó jelentését! Fejtsétek ki, miből jöhetett létre a fenti netikett kifejezés!

Még mindig sokan hiszik, hogy az Internet biztosítja a névtelenséget. Óriási tévedés. Megfelelő technikai felszereltséggel bárki megtalálható, aki valaha akár csak egy alkalommal is a világhálóra lépett. Viselkedni tehát az Interneten is tudni kell! Ez persze nem arra vonatkozik, aki csupán weboldalakat látogat sorba, mert ott nincs miként viselkedni. Abban az esetben az ember csak egyszerű nézelődőnek számít. Ha viszont az oldalakon feltüntetett címekre elküldi véleményét, elektronikus levelet ír a honlapon látható címre, esetleg egy fórumoldalon levő témához kíván hozzászólni, akkor már tisztában kell lenni az internetes illemszabályokkal. Arról nem is szólva, ha valaki saját honlapot működtet, akkor annak egész tartalmáért ő felel.

27

Tudod-e, mi az a honlap?

A számítógépes kapcsolat elterjedésével új lehetőségek nyíltak arra, hogy az emberek – szó szerint – ország s világ előtt bemutatkozhassanak, reklámozhassák cégüket stb. Erre jött létre a home page, amelynek magyar megfelelője a honlap. Honlapja bárkinek lehet, aki azt képes létrehozni, működtetni. Honlapja van az óriás cégektől kezdve, a különféle intézményeken keresztül minden magára valamit is adó szervezetnek, vállalkozásnak. A honlapok célja az információszolgáltatás. Egyre több magánszemély is rendelkezik saját weboldallal. Az internet-csatlakozás előfizetésekor külön tárhelyet is rendelkezésünkre bocsátanak a szolgáltatók, amellyel egyelőre még nem sokan tudnak mit kezdeni. Mi lehet egy középiskolás honlapján? Bármi, amit fontosnak tartasz magadról közölni. Mindig annyit és úgy közölj magadról, amit később nem fogsz megbánni!

Mire tanácsos ügyelni egy saját weboldal megszerkesztésekor? Milyen lehetőségeket nyújt a számítógép egy forma kiválasztásakor?

Az e-mail

Ennek az angol kifejezésnek is létezik magyar megfelelője, azonban a home page-val ellentétben nem honosodott meg egyik sem a következők közül: villámposta, drótposta. Inkább „magyarosodott” vagy torzult el az angol forma: ímél, emajl, emil. Vágó István próbálkozott a Legyen Ön is milliomos című műsorában hozzászoktatni nézőit a drót- ill. a villámposta kifejezésekhez, de hiába. Addigra már gyökeret vert az angol verzió.

Indokoljátok meg, miért lett volna alkalmas az e-mail helyett a drót- vagy a villámposta? Hozzatok fel példákat arra, miként lehet érzelmeinket a szavakon kívül egyéb jelekkel

kifejezni egy e-mailben! Soroljatok fel eseteket, amikor egy rosszul elhelyezett felkiáltójel, vagy az ún.

emotikonok sértőek, netán durvák lehetnek a szövegben!

A kapcsolattartás

Ha egy párbeszédet elkezdtünk, akkor többnyire érdekünk, hogy az a megfelelő ideig el is tartson. Sőt, ha az hivatalos tárgyalás, akkor eredménye is legyen.

A figyelem fenntartása végett többször megszakítjuk mondandónkat figyelemfelkeltő szavakkal: Te, figyelj!, Tessék csak figyelni!, Erre felhívnám figyelmüket! stb.

A kapcsolat lezárása

A kommunikációs kapcsolatot legtöbbször szintén köszönéssel zárjuk. Erre hasonló szabályok vonatkoznak, mint a kapcsolatfelvételre. A búcsúzáskor való kéznyújtásnak ugyanúgy megvan a sorrendje, hogy ki nyújt először kezet. A Viszontlátásra! alakot ne csonkítsuk! Rá is vonatkozik, ami a napszakos köszönésre. Rövidített formája még bántó is lehet.

28

Mutassatok be helyzeteket, amikor szerintetek a Viszontlátásra! alak rövidített formában is elfogadható lehet!

Soroljatok fel különféle helyzetekben használatos elköszönési formákat!

Búcsúzáskor – ha van – névjegyet is adhatunk beszélgetőtársunknak. Kínában régen a névjegy nagyságával mérték az illető társadalmi rangját. Volt olyan kínai úr, akinek külön szolga vitte táblanagyságú „névkártyáját”. Az európai megítélés szerint minél fejlettebb ízlésű az ember, annál egyszerűbb névkártyával rendelkezik. A felesleges cifraság, aranyozás, túldíszítés épp az ellenkező hatást váltja ki egy jó ízlésű európaiban.

A névjegyek négy típusát különböztetjük meg:

magáncélú, hivatalos, magáncélú és hivatalos kombinációja, diplomáciai.

A névjegy anyaga általában fehér, mérete szabályos téglalap. Az adatok jól olvashatók rajta. Mind a négy típusnak jellegzetes tartalma van: A magáncélú névjegy tartalmazza a teljes nevet, lakcímet és az elérhetőségeket. A hivatalos névjegyen a név alatt szerepel a munkahelyi beosztás, a munkahely címe és az

elérhetőségek. A kombinált az első kettő, de természetesen nem vegyesen, hanem vagy a névjegykártya

két részre van osztva, vagy mindkét felén találhatóak rajta az adatok. A diplomáciai névjegyen csak a név szerepel.

Sorold be az alábbi névjegyeket a fenti felosztás szerint a megfelelő kategóriába:

Németh István

934 01 Léva Bánsági Péter Múzeum utca 9. Tel.: 0915/654 321

e-mail: németh@mail.t-com.sk

Gál Zoltán Ing. Németh Istvánszaktanácsadó

929 01 Komárom 818 13 Bratislava 934 01 Léva Fasor 26. Vajanského 25. Múzeum utca 9. tel., fax: 035/456321 Tel.: 02/654 456 Tel.: 0915/654 321 e-mail: gal@orangemail.sk e-mail: németh@mail.t-com.sk

Indokoljátok meg, miért elegendő az ún. diplomáciai névjegykártyára csak a nevet feltüntetni!

Találjatok ki olyan helyzeteket, amikor névjegyet illik adni! Játszatok el néhány jelenetet, amelyekben különféle helyzetekben névjegyet cseréltek! 2.3. A kommunikáció formái

29

A kommunikáció formáit a résztvevők száma szerint is meghatározhatjuk. A résztvevők száma változó lehet. Ebben az esetben tételezzük fel, hogy a kommunikációs folyamatban kizárólag csak személyek vesznek részt, az ún. gépi kommunikációt most zárjuk ki. Ennek alapján négy formáját különböztethetjük meg a kommunikációnak:

A) A személyen belüli kommunikáció a leggyakoribb. Félre értés ne essék, ez nem azt jelenti, hogy valaki hangosan beszél önmagával. Azonban, ha belegondolunk, akkor ennek a feltételezésnek van valami köze e fogalomhoz. Valójában mindenki beszél önmagában. Hiszen, ha csak végigpergetjük a napi eseményeket, találkozásainkat, netán vitánkat, akkor mintegy újramondjuk a gondolatokat. Ez így van még akkor is, ha csak a napi eseményeket idézzük fel. Pl.: Ma bementem a boltba, de még mindig nem érkezett meg az az alkatrész, amit már hetek óta várok. Nélküle nem tudok dolgozni a számítógépen, s ma sem

fog működni az a fránya program. Írhatok megint kézzel.

Állítsatok össze olyan belső – személyen belüli kommunikációra illő – szöveget, amely a fenti képhez illene!

Ha tanulunk, akkor is ezt a fajta személyen belüli kommunikációt műveljük, hiszen mondjuk magunkban a lecke szövegét. Megállapíthatjuk, hogy a kommunikáció eme formájában csak egy személy vesz részt, vagyis ugyanaz a személy a feladó és a címzett is. Itt nem olyan lényeges a mondandó megszerkesztése, nem kell ügyelnünk a közérthetőségre, hiszen saját magunknak „mormoljuk” a szöveget. Azonban ez a fajta kommunikáció mondható a legteljesebbnek, mivel a gondolat sebessége mérhetetlen. Így szinte pár pillanat alatt információk, adatok, gondolatok tömkelegét vagyunk képesek összerakni.

B) A személyek közötti kommunikáció két vagy több ember között jön létre. A résztvevők számától függően lehet kétszemélyes vagy csoportos.

A kétszemélyes kommunikáció egyértelműen két személy között jön létre. A résztvevők állandóan szerepet cserélnek, mivel hol az egyik, hol a másik beszél. Ez a társalgás lehet bensőséges, személyes jellegű: baráttal, rokonnal stb., de lehet hivatalos is: ügyintézővel, hivatalnokkal, szaktanárral stb. Ez utóbbi távolságtartó magatartást követel. Mentes minden bizalmaskodástól. Úgy is mondhatnánk, hogy elég hűvös magatartást igényel.

Fejtsétek ki, hogy a fenti képen milyen kapcsolat lehet a két személy között!

A csoportos kommunikációban kettőnél többen vesznek részt. Azonban 10-15 főnél többen már nem. A résztvevők egyaránt betölthetik a feladó és a címzett szerepét. A kommunikáció itt is lehet bensőséges, baráti, pl.: egy baráti társaság, család, osztálytársak közötti beszélgetés, vagy lehet hivatalos formájú, mint pl.: munkahelyi megbeszélés, értekezlet, tanítási óra stb.

Keressetek magyarázatot arra, hogy a csoportos kommunikációban miért nem vehetnének részt akár 10-15 főnél is többen!

30

C) A nyilvános kommunikáció mindig hivatalos. Tipikus formája az előadás. A résztvevők száma itt már szinte mindig több mint tíz-tizenöt. A feladó és a címzett (címzettek) szerepe többnyire pontosan meghatározott. A feladó (előadó) mindig valamilyen céllal, meghatározott feladattal vesz részt a kommunikációban. Ezért a mondandóját előre megtervezve, megfogalmazva közli a hallgatóival.

Döntsétek el a fenti kép alapján, hogy hol, milyen körülmények között történhet a kommunikáció eme formája!

D) A tömegkommunikációban már nagyon sokan vesznek részt. A szerepek meghatá-rozottak, semmiképp sem cserélhetők fel egymással. A tömegkommunikáció célja, hogy minél rövidebb idő alatt, minél gyorsabban a lehető legszélesebb közönséget tájékoztassa, esetleg befolyásolja. A tömegkommunikáció legismertebb formái a sajtó, rádió, televízió és újabban a számítógép által a világháló, vagyis az Internet. Ezek együttesen hatnak az emberek véleményére a nap 24 órájában. Ezért van óriási felelősségük a sajtó

munkatársainak, hogy a híreket objektívan közöljék. Természetesen lehet és van is a hírközlőknek saját véleményük, amit ki is fejthetnek, de egy bizonyos határt nem szabad átlépniük, hacsak a közérdek azt meg nem kívánja. Hozzatok fel példákat arra, amikor a közérdek megkövetelheti, hogy a hír közlője saját

véleményét is kifejthesse a rádióban, televízióban, sajtóban! Hozzatok fel arra is példákat, amikor a hírközlőnek nem szabadna szubjektíven kezelnie

egy hírt!

Olvassátok el az alábbi szöveget először magatokban, majd néhányan próbáljátok meg hangsúlyozva hangosan felolvasni!

Mire kell egy hangos felolvasáskor figyelni? Milyen szerepe lehet a hangsúlyozásnak, hanglejtésnek?

„Valljuk meg, hogy nagyon megszűkültünk a magyarságba, melynek ugyan bőségébe soha nem voltunk. Csudálkozom nagy nemzetünkön, hogy ő, ki különben minden tulajdonainak fenntartásába oly nemes, nagy és állhatatos indúlattal viseltetik, a maga anyanyelvét felejteni láttatik; olyan világba pedig, melybe minden haza önnön nyelvét emeli, azon tanul, azon perel, kereskedik, társalkodik és gazdálkodik. […]Jegyezd meg e nagy igazságot, hogy soha a földnek golyóbisán egy nemzet sem tehette addig magáévá a bölcsességeket, mélységet, valameddig a tudományokat a maga anyanyelvébe bé nem húzta. Minden nemzet a maga nyelvén lett tudós, de idegenen sohasem. […] Mit kell hát egy nemzetnek elkövetnie, ha tudománnyal fel akarja magát emelni; mely dolgok kötelessége? – Vagy valamely idegen nyelvet kell anyanyelvének fogadnia s magáétul búcsút venni, vagy a maga született nyelvébe a mély tudományokat általtenni. De egy egész nemzet meddig tanul meg valamely idegen nyelvet tökéletesen és mikor felejti el a magáét? Mert a parasztemberek, kikkel beszélnünk kell, nem tanulnak sem görögül, sem zsidóul, se deákul, nekik is feleségeikkel beszélni kell, pedig a parasztasszonyok, tudjuk, miképpen szokták az idegen nyelveket tanulni. Azért akkor fog a magyar nyelv hazánkbul kihalni, mikor a magyar parasztasszonyok deákul, görögül, franciául vagy németül fognak tanulni és magyarul megszűnnek beszélni. Míg pedig a magyar parasztasszonyok magyarul fognak beszélni, addig a parasztemberek is úgy beszélnek, és hasonlóul, míg a jobbágyok magyarul szólnak, addig az

31

uraknak sem lehet a magyarságot elfelejteni. Ha már így kénytelenek vagyunk nyelvünket megtartani, tisztítsuk ki legalább, és dolgozzunk előmenetelünkön. […]Mozgásba, tűzbe kell hozni a nemzet elméjét újsággal, még pedig a maga nyelvével, mert ha őtet a maga dicsőségével nem indítjuk, idegen dolgokra egészen nem indul.”

(Bessenyei György: Magyarság /részletek/ 1778)

Az utóbbi években az európai nemzetek sorra fogalmazzák meg saját nyelvtörvényeiket. Ezekben anyanyelvük tisztáságát kívánják megóvni.

Fejtsétek ki, mit jelenthet a nyelvtörvény fogalma, amennyiben egy országban a nemzeti nyelv tisztaságát szeretnék megőrizni!

Soroljatok fel példákat, hogy egy adott – nem angol nyelvű – országban milyen kifejezésektől féltik anyanyelvüket a nyelvészek!

2.4. A kommunikáció típusai és csatornái

A nyelvi kommunikációt a folyamat irányultsága szerint is vizsgálhatjuk. Ezek szerint a kommunikáció lehet egyirányú és kétirányú. Ezt már részben érintettük a személyek közötti kommunikáció fejezetben, de itt más irányból közelítjük meg a témát.

Egyirányú akkor lehet a kommunikáció, amikor a vevőnek (hallgatónak ~ olvasónak) nincs módja beavatkozni a folyamatba, nem veheti át a feladó szerepét. Ilyen eset például a költő, író és a művet olvasó viszonya, de ilyen a tanulás, az előadás és a televíziós adás is, ahol csak befogadói vagyunk a közölt szövegnek.

Kétirányú akkor lesz a kommunikáció, amikor az adó és a vevő folyamatosan szerepet cserélnek. Ilyen eset a beszélgetés, telefonálás, tárgyalás, vita stb. A kétirányú kommunikáció típusán belül meg kell még különböztetnünk azt a helyzetet, amikor a kommunikáció egyenrangú vagy ellenkezőleg, egyenlőtlen a viszony az adó és a vevő között. Ezzel már a pszichológia foglalkozik, de szánjunk rá most egy kis figyelmet.

Az emberi viselkedést a felek kommunikációja alapján kitűnően fel lehet térképezni. A kétirányú, de egyenlőtlen kommunikációra számtalan példa adódik az életben: főnök és beosztott, tanár és diák, szülő és gyerek stb. Azonban nem feltétlenül szükséges, hogy az egyenlőtlenség valóban kialakuljon!

Soroljatok fel helyzeteket, példákat az egy- és a kétirányú kommunikáció egyéb lehetőségeire!

Keressetek, találjatok ki szituációkat, amelyekben a kétirányú kommunikációban alá- és fölérendelt viszony alakulhat ki!

Hozzatok fel megoldásokat az alárendelt szituációk megelőzésére!

32

A kommunikáció típusait elemezve különbséget tehetünk még közvetlen és közvetett kommunikáció között is.

Közvetlen a kommunikáció abban az esetben, amikor a közlő és a címzett (adó és a vevő) egyszerre vesz részt a folyamatban, valamint egymáshoz közel tartózkodnak.

Közvetett a kommunikáció akkor, ha egymástól távol vannak térben s netán még időben is.

Fejtsétek ki, mit értünk közvetett kommunikáció alatt, amikor a felek térben s még időben is egymástól távol vannak! Erre a fentiekben már találhattok példákat.

A kommunikáció csatornái

Az emberi kommunikáció több csatorna igénybevételével történik. Legtöbbször a verbális és a nem verbális (nyelvi és nem nyelvi) kommunikációt szokták emlegetni. E két legnagyobb csatorna azonban csak a tudományos vizsgálódás céljából választható szét. A valóságos folyamatban ezek szorosan összefonódva, egymást kiegészítve léteznek.

Mielőtt rátérnénk e két fő csatorna részletes bemutatására, tisztázzuk még a velük együtt emlegetett metakommunikáció fogalmát. A meta görög jelentése: valamin túl. Tehát ez olyan jelenség lehet, amely a hagyományos kommunikáción túl mutat? Ez valami több, esetleg a nyelvi kommunikációt kibővítő jelenség? Valóban így van. De semmiképp se gondoljuk, hogy elválasztható az ún. hagyományos, nyelvi kommunikációtól!

Valójában nincs kommunikáció metakommunikáció nélkül. Ez azt jelenti, hogy minden tartalmi kommunikációt kísér valamilyen nem szándékos kommunikáció.

A verbális közlés mindkét fajtájában (beszédben és írásban) egyaránt előfordul a metakommunikáció. Ez lehet a beszédben vagy írásban fellelhető humor, nyelvi játék, esetleg érzékletes elhallgatás, amely mintegy kiegészíti a szöveg közvetlen jelentését.

A nem verbális közlésben szintén ott van a metakommunikáció: arcjáték (mimika), gesztusok, testtartás. Ezek mind kísérőjelenségei a beszédünknek, amelyekkel szintén kifejezzük véleményünket, szándékunkat.

Keressetek olyan példákat, helyzeteket, amikor beszédünket, mondandónkat még testtartásunkkal is kifejezőbbé tesszük, tehetjük!

Közöljetek osztálytársaitokkal olyan véleményt, amit hang nélkül, csak ún. testbeszéddel fejeztek ki!

33

2.5. A nem nyelvi kommunikáció

Akár szóban, akár írásban alkotunk szöveget, a szavak mögötti jeleknek igen nagy a jelentőségük.

A beszédet kísérő nem nyelvi jelek a következők:

hangjelek: hangsúly, hanglejtés, hangmagasság, hangszín, tempó, beszédszünet, arcjáték (mimika), tekintet, gesztusok, testtartás, távolság, külső megjelenés.

Az írásban megjelenő nem nyelvi jeleknél meg kell különböztetnünk a kézírást és a gépírást. Most azonban a mindkettőre jellemző nem nyelvi jeleket vegyük szemügyre:

a papír minősége, betűformák, kiemelések, tagolások, sortávolság, margó, színek, keretek, aláhúzások, képek, ábrák alkalmazása, írásjelek használata.

A számítógép rohamos elterjedésével már az összes írásos szöveg szövegszerkesztőben készül. Szinte már sehol sem találkozunk kézzel írt szöveggel. Gyakorlatilag már csak a saját jegyzeteinket látjuk kézírásban. (Vagy talán már azt sem.) Ennek ellenére újabban egyre több munkahelyen kérnek kézzel írt önéletrajzot az állást keresőktől.

Vitassátok meg, mi lehet a fenti, utolsó mondatban leírt megállapítás oka! Rendezzetek vitát arról, hogy önéletrajzot kézzel vagy géppel jobb-e írni!

2.5.1. A beszédet kísérő nem nyelvi jelek

Nem verbális jelekkel, tehát szavak nélkül adjatok egymásnak utasítást az osztályban a következő cselekvések elvégzésére:

Csukd be az ajtót! Töröld le a táblát! Légy csendben! Álljatok fel! Üljetek le! Nyissátok ki a könyvet!

Nem verbális jelekkel fejezzétek ki a következőket: Unatkozom. Nem érdekel a dolog. Fáj a fejem.

34

Éhes vagyok. Álmos vagyok. Nem hallom, mit mondasz. Mit csináljak?

Mutassátok be azokat a nem nyelvi jeleket, amelyeket beszédetek során szoktatok alkalmazni! Ha nem tudtok ilyenekről, kérjétek meg rá az osztálytársaitokat, akik bizonyára tudnak néhányról!

Mutassatok be néhány nem nyelvi jelet, amelyek kizárólag csak nőkre, illve csak férfiakra jellemzőek!

A nem nyelvi jeleket már többféleképpen próbálták csoportosítani. Az egyik ilyen azok eredete szerint sorolja be a nem nyelvi jeleket:

örökölt jelek : ezek az ún. alapérzelmek arckifejezései – öröm, bánat, meglepetés, félelem, harag, undor, érdeklődés stb.

ösztönösen megtanult jelek : ezek egy-egy nyelvi közösségre jellemzőek, amelyek az adott kultúrához tartoznak – fejbólintás, ujjmutogatás stb.

egyezményes (konvencionális) jelek: ezek tudatosan tanult jelek, amelyek meghatározott céllal jöttek létre – a siketnéma abc, a vakok írása stb.

Vannak olyan helyzetek, amikor valakinek a munkájához van szüksége ezekre a jelekre, tehát valamennyit tudatosan kell használnia. Ilyen például a színész, orvos, tanár, ügyvéd, politikus, üzletkötő stb.

Ki kell hangsúlyozni, hogy ezeket a jeleket nagyon ritkán használják elszigetelten. Általában együtt, egymást kiegészítve, megerősítve kísérik a nyelvi kommunikációt.

A következő tanítási órára hozzatok olyan fényképeket, amelyeken valamilyen alapérzelmek tükröződnek!

Keressetek példákat egyes kultúráktól függő jelekre!

A hangjeleket (hangsúly, hanglejtés, hangmagasság, hangszín, tempó és a beszédszünet) már az ókori színházakban is kitűnően alkalmazták. Valójában csak erre figyeltek, hiszen az arcjáték (mimika) kifejezését lehetetlenné tette az arcukon viselt maszk. A középkori és a későbbi darabokban a személy jellemzésére a ruhák, díszek szolgáltak, amelyek cseréje az egyes jelenetek során teljes személyiségcserét jelentett. A keleti kultúrákban viszont a testmozgásnak is nagy szerep jutott. Nézzük például a hindu táncot, ahol a test- és kéztartás nagyon kifejező volt. A nyugati kultúrákban az érzelmek kimutatására legrégebbi bizonyítékul a görög vázákon megörökített alakok mozdulatai szolgálnak. Ezekkel a nem verbális jelekkel azonban régen mit sem törődtek. A nem nyelvi jelzések szerepének kutatásával csupán a 20. században kezdtek foglalkozni behatóbban. A rádió és a telefon megjelenése ráirányította a figyelmet a hangra, valamint a benne rejlő, a beszédet kiegészítő információk sokaságára.

35

A metakommunikációval mint új tudományággal az 1950-es években kezdtek foglalkozni. Ekkor sorolták be a nem verbális jeleket három csoportba: eredetük, használatuk és hatásuk szerint. Sokáig csak a pszichológiában foglalkoztak komolyabban ezzel a fogalommal. Mára egyre több területen alkalmazzák. Már az iskolai oktatásba is bele kerül, ami nagy lemaradást pótol, hiszen az emberek közötti kapcsolat kiépítését nem lehet elég korán kezdeni. A diákoknak a jövőbeni érvényesülésük érdekében tisztában kell lenniük a kommunikáció minden formájával, lehetőségével. A szóban kifejezett tartalom a teljes üzenetnek csak egy részét közvetíti. Legalább ugyanennyi információt árul el az, hogy a szavakat milyen hanglejtéssel, hangsúllyal, tempóval mondjuk, mekkora hatásszünetet tartunk. A hangjelek (idegen szóval: vokális jelek) többet árulnak el az illetőről, mint az arcjáték. Az arcjátékot meg lehet tanulni irányítani. Létezik erre egy jó kifejezés: a póker arc, ami azt jelenti, hogy az ember arcán semmi jel sem árulkodik annak érzelmeiről. A hangjeleket már nehezebb irányítani. Erre épül a hazugságvizsgáló működése. Nagyon jó „színésznek” kell lennie annak, aki a hangrezdüléseit is tudja irányítani. A hang hatékonyan jelzi az izgalmat, szorongást. Szélsőséges esetben hallható jelei is vannak, mint például: dadogás, hadarás, különféle beszédzavar.

Próbáljátok az alábbi szöveget többféleképpen elmondani! A gyakorlásra szánt mondat után a felsorolt lehetőségek szerint használjátok a beszédet kísérő ún. hangjeleket!

Már megint az én testvérem győzött az iskolai bajnokságon. Az alábbi érzések tükröződjenek a fenti mondatban:

harag: félelem: öröm: büszkeség: féltékenység: elégedettség:

Az arcjáték (idegen szóval: mimika) kitűnően tükrözi az ember érzelmeit, hacsak nem tanulta meg azok leplezését. Több szólás is keletkezett az arcjátékkal kapcsolatban, például: „arcizma sem rándult”, „az arcára van írva…”. A mimikának óriási szerepe volt a némafilmek hőskorában. Ez a szerep azóta sem szorult vissza, csak kissé átalakult. Az emberi arc, amit egy kapcsolatfelvétel első pillanatában megfigyelünk, nagyon hosszú ideig meghatározó lehet. Hajlamosak vagyunk új arcokat már az első találkozás után úgy megítélni, hogy kire hasonlít az illető. Így lehet számunkra valaki az első pillanattól kezdve szimpatikus vagy ellenszenves.

Állapítsátok meg az alábbi képeken látható arcokról azok érzéseit! Próbáljátok őket az arcjátékuk alapján jellemezni!

36

Tekintet„A szem a lélek tükre” szólást még ma is gyakran használjuk. Mit jelenthet az, hogy elárul bennünket a szemünk? Valóban ennyire kifejezné érzéseinket a szemünk? Talán nem véletlen, hogy a nők – az érzelmekre fogékonyabb nem – állandóan partnere tekintetét keresi, és esetükben a párválasztásnál is nagy szerepe van a „szem tükrének”. Ezek tudtában már érthető a szemfestés rituáléja is. Habár annak egyéb történelmi háttere is van.

Fejezzétek ki az alábbi képeken látható szempárokból sugárzó érzelmeket! Akár történetbe is foglalhatjátok az itt látható képsort.

A tekintetnek a kommunikációban szabályozó szerepe van. Ugyanis visszajelzést kap az ember a hallgatói szeméből, látja, megértették-e mondandóját, és az milyen hatással volt a befogadókra.

Az iskolában is igen fontos a szerepe, mivel a tanár és tanítványai között a tekintet az egyik legfontosabb mérőeszköz. Ezen mérheti le a tanár, megértették-e diákjai a tananyagot.

A tekintet a kommunikáció során általában nem tudatos dolog. Erről tanúskodik néhány figyelmeztető mondás: „Ne bámuld már annyira!”, „Nem illik így bámulni!” stb.

Vannak országok, ahol kimondottan tilos a „nézelődés”. A mohamedán országokban még mindig sok nő takarja le arcát. A nyugati országokban sem illik a másik arcába bámulni. Ez kicsi korunktól belénk nevelték. Ezt bizonyítja az a helyzet, amikor szűk helyen – liftben – lesütjük szemünket a másik előtt.

A szemnek figyelemfelhívó ereje viszont óriási. Erre is van példa a magyarban: szemeznek, vagyis keresik az egymáshoz vezető utat. Az iskolában is van erre példa: a diák, hogy elkerülje a feleltetést, lesüti szemét, ha pedig felelne, de mer jelentkezni, szinte kiabál a szemével, hogy őt hívják a táblához.

Ez fordítva is érvényes: a tanár hosszasan „vizslatja kiszemelt áldozatát”, mielőtt felszólítaná.

Mondjatok példákat arra, amikor kicsik voltatok, hogyan próbáltak szüleitek igazmondásra bírni!

Gesztusok, testtartás A gesztusok közé soroljuk a fej, a kéz és a kar mozgását. Amelyik ember beszéde közben még egy picit sem mozog, nagyon merevnek, „karótnyeltnek” tituláljuk. A gesztikulálást azonban nem szabad túlzásba vinni. A feleslegesen hadonászó ember mondandóját nem veszik komolyan. Vegyük például a cirkuszi bohócok túlzott mozdulatait.

37

Gesztusainkkal hívhatunk, elutasíthatunk, tiltakozhatunk, kérhetünk, köszönhetünk stb. Állapítsátok meg, mit fejeznek ki az alábbi képeken látható gesztusokkal!

Hasonlítsátok össze az alábbi két képen látható hölgy testtartását, amely csupán látszólag egyforma!

Először azt mondjátok el, hogy szerintetek mit csinálnak, hogyan viszonyulnak hozzátok, akik mondjuk éppen egy meghallgatáson vagytok!

Képzeljetek el, s fogalmazzatok meg néhány helyzetet, amelyekbe ezek a testtartások beleillenének!

Távolság, térköz„Ne bántsátok köreimet!” Ez az ókortól sokat hangoztatott mondás a mai napig frissen él az emberekben, csak természetesen más és más társadalmi körülmények között használjuk.

A kommunikációs folyamatban felvett távolságot a kulturális szabályok mellett befolyásolja a partnerhez való viszonyunk. Egész kicsi tanulóknál figyelhető meg az a jelenség, hogy ha szeretik tanítójukat, egész közel mennek hozzá. Ez a távolság azonban az évek múlásával nagyobbodik. Nem csak az illendőség miatt, hanem idővel a diákok is megtanulták a „távolságtartást”.

Kutassatok emlékeitekben, miként szoktattak meg szüleitek arra, hogy ne közelítsetek idegenhez!

Mi lehetett ennek a nevelésnek az oka? Keressetek a mesékben példákat arra, amikor a gyerekek veszélybe kerültek! Fejtsétek ki, miért készülhettek az egész kicsi gyerekeknek rémtörténetekbe illő mesék? Vizsgáljátok meg az alábbi képeket! Mindegyik képről mondjátok el, hogy milyen

kapcsolat lehet az egyes emberek között! Ki milyen viszonyban van a másikkal?

38

A külső megjelenés„Nem a ruha teszi az embert.” Ez a megállapítás arra kívánta felhívni a figyelmet, hogy az ember tudása, lelkivilága, műveltsége az igazán lényeges. Azonban háttérbe szorította azt a tényt, hogy az emberek bizony a külső alapján ítélnek. Erre kívántak rámutatni angol viselkedéskutatók egy kísérletükkel még az 1970-es években.

Kísérletük a következő volt: Londonban a főpályaudvar egyik bejáratában megállt az egyikük, és egy órán át azzal a szöveggel állította meg az embereket, hogy otthon felejtette a pénztárcáját, s most nem tud vonatjegyet vásárolni. Nem adnának-e neki kölcsön, s egyben adják meg otthoni címüket is, hogy azt az egy fontot másnap postán visszaküldhesse. Az első nap vasalatlan nadrágban, kockás ingben, műanyag táskával a kezében álldogált a bejáratban. Alig akadt, aki kisegítette volna. A második nap vasalt nadrág, zakó volt rajta, és már többen segítették ki. A harmadik napon sötét öltönyt, nyakkendőt és kalapot is viselt, a cipője csillogott. Szinte minden megszólított adott neki egy fontot, hiszen – mondásuk szerint maguk is kerülhetnek ilyen helyzetbe –, sőt plusz adtak még egy fontot, hogy vásároljon magának újságot is, nehogy unatkozzon a vonaton. Ki meri még ezek után azt állítani, hogy nem a ruha teszi az embert?!

Keressetek ellenérveket, amelyek szerint valóban nem a ruha teszi az embert! Alkossatok csoportokat! Az egyiknek védenie, a másiknak támadnia kell a fenti állítást.

Érveket és ellenérveket, példákat és ellenpéldákat hozzatok fel állításotok védelmében!

2.5.2. Az írásban megjelenő nem nyelvi jelek

A kézírással a grafológia foglalkozik. Az ember kézírása olyan, amilyen. Állítólag sok mindent elárul az illetőről. Ezért egyre több munkahelyen az állást keresőktől – főleg, ha vezető beosztásra pályáznak – kézzel írt önéletrajzot kérnek. Milyen nem nyelvi jelek fordulhatnak elő az írott szövegben? Főleg, ha az géppel van írva? Miért lehet az, hogy az egyik írást szívesebben olvassuk, mint a másikat, pedig mindkettő géppel írt szöveg? Sőt, mindkettő ugyanarról is szól. A válasz egyszerű. Nézzétek meg a két, tartalmilag egyforma szöveget, és hasonlítsátok őket össze! Ókornak nevezzük azt az időszakot, amely a civilizáció kialakulásával és az írásos emlékekkel kezdődött, vagyis kb. i.e. 3. évezredtől, és számunkra akkor ér véget, amikor a kereszténység kötelékébe léptünk, tehát i.u. 1 000-ig tartott (Szent István államalapításának időpontjáig). Az ókor művelődéstörténete magában foglalja a keleti kultúrnépek, az ún. antik világ és az ókeresztény kultúra fejlődését. Az ókori művészetek közül az egyiptomiaké a legrégibb. Vallásuk a lélek halhatatlanságán alapszik. Ezzel függ össze a bebalzsamozás szokása is. Az egyiptomi írás kezdetben a hieroglif, azaz képszerű jeleket tartalmazó mássalhangzóírás volt. Az egyiptomi halottkultusz bizonyítéka a Halottak könyve című gyűjtemény is. Az ókori héber irodalom legértékesebb műve a Biblia első részében az Ószövetségben maradt fenn. Az Ószövetség a későbbi Újszövetséggel együtt alkotja a Bibliát, más néven a Szentírást. Mezopotámia (a mai Irak) a sumérok, akkádok, babiloniak, asszírok és a perzsák birodalma volt. A babiloni teremtéseposz szerint az istenek azért teremtették az embereket, mert nehezükre esett a munka, és szolgákra volt szükségük. Az irániak leghíresebb vallásalapítója Zarathusztra szerint a világ az igazság és a fondorlat örök harca. Legjellemzőbb műfajuk a dombormű volt, s legkedveltebb témájuk a háború. A mezopotámiai irodalom legnagyobb művének a legendás király, Gilgames történetét tekintjük.

39

Ókornak nevezzük azt az időszakot, amely a civilizáció kialakulásával és az írásos emlékekkel kezdődött, vagyis kb. i.e. 3. évezredtől, és számunkra akkor ér véget, amikor a kereszténység kötelékébe léptünk, tehát i.u. 1000-ig tartott (Szent István államalapításának időpontjáig). Az ókor művelődéstörténete magába foglalja a keleti kultúrnépek, az ún. antik világ és az ókeresztény kultúra fejlődését.

Az ókori művészetek közül az egyiptomiaké a legrégibb. Vallásuk a lélek halhatatlanságán alapszik. Ezzel függ össze a bebalzsamozás szokása is. Az egyiptomi írás kezdetben a hieroglif, azaz képszerű jeleket tartalmazó mássalhangzóírás volt. Az egyiptomi halottkultusz bizonyítéka a Halottak könyve című gyűjtemény is.

Az ókori héber irodalom legértékesebb műve a Biblia első részében az Ószövetségben

maradt fenn. Az Ószövetség a későbbi Újszövetséggel együtt alkotja a Bibliát, más néven a Szentírást.

Mezopotámia (a mai Irak) a sumérok, akkádok, babiloniak, asszírok és a perzsák birodalma volt. A babiloni teremtéseposz szerint az istenek azért teremtették az embereket, mert nehezükre esett a munka, és szolgákra volt szükségük.

Az irániak leghíresebb vallásalapítója Zarathusztra szerint a világ az igazság és a fondorlat örök harca. Legjellemzőbb műfajuk a dombormű volt, s legkedveltebb témájuk a háború.

A mezopotámiai irodalom legnagyobb művének a legendás király, Gilgames történetét tekintjük.

Milyen eltérés fedezhető fel azonnal a két szöveg között?

Mind az írott, mind a gépelt szövegben be kell tartanunk néhány nem nyelvi jelet, hogy írásunk áttekinthető, könnyen olvasható és érthető legyen. A számítógép szövegszerkesztője rengeteg lehetőséget nyújt a szöveg formázására. Arra azonban ügyeljünk, hogy a szöveg tartalma ne vesszen el annak cifrasága, túlzott tagoltsága miatt.

Nézzétek meg erre az alábbi elrettentő példát a már ismert szöveggel:

Ókornak nevezzük azt az időszakot, amely a civilizáció kialakulásával és az írásos emlékekkel kezdődött, vagyis kb. i.e. 3. évezredtől, és számunkra akkor ér véget, amikor a kereszténység kötelékébe léptünk, tehát i.u. 1000-ig tartott (Szent István államalapításának időpontjáig).

Az ókor művelődéstörténete magába foglalja a keleti kultúrnépek, az ún. antik világ és az ókeresztény kultúra fejlődését.

Az ókori művészetek közül az egyiptomiaké a legrégibb. Vallásuk a lélek halhatatlanságán alapszik. Ezzel függ össze a bebalzsamozás szokása is. Az egyiptomi írás

40

kezdetben a hieroglif, azaz képszerű jeleket tartalmazó mássalhangzóírás volt. Az egyiptomi halottkultusz bizonyítéka a Halottak könyve című gyűjtemény is.

Az ókori héber irodalom legértékesebb műve a Biblia első részében az

Ószövetségben maradt fenn. Az Ószövetség a későbbi Újszövetséggel együtt alkotja a Bibliát, más néven a Szentírást.

Mezopotámia (a mai Irak) a sumérok, akkádok, babiloniak, asszírok és a perzsák birodalma volt. A babiloni teremtéseposz szerint az istenek azért teremtették az embereket, mert nehezükre esett a munka, és szolgákra volt szükségük.

Az irániak leghíresebb vallásalapítója Zarathusztra szerint a világ az igazság és a fondorlat örök harca. Legjellemzőbb műfajuk a dombormű volt, s legkedveltebb témájuk a háború.

A mezopotámiai irodalom legnagyobb művének a legendás király, Gilgames történetét tekintjük.

Szemmel látható a fenti szöveg hibája, de azért fogalmazzátok meg röviden, hol követte el a szerkesztő a legnagyobb hibát!

A kevesebbel néha többet tudnánk kifejezni. Hogyan értelmezhető a fenti állítás?

Soroljátok fel a számítógép szövegszerkesztőjében rendelkezésünkre álló lehetőségeket, amelyekkel szövegünket színesebbé, érdekesebbé tehetjük!

Írott szövegnek számít a mobiltelefonon küldött rövid szöveges üzenet (SMS) is, amelybe az e-mailhoz hasonlóan egyre több érzelmet kifejező kis jelecskét (emotikont) illesztenek be.

Való igaz, hogy a mobiltelefon kijelzőjén elég kicsi a hely. A 160 karakter sem valami sok, ha egy hosszabb üzenetet szeretnénk küldeni. Arra azonban ügyeljünk, hogy ne tapossuk meg anyanyelvünk nyelvi szabályait azzal, hogy helyszűkére és anyagiakra hivatkozva furcsa „kreálmányokat” hozunk létre, mint amilyen az alábbi:

Nagyon♥,☺4jú, és :-) vagyok.

Ezt a fenti sort nem titkos írásnak szánták, de annak inkább megfelelne, mint értelmes szövegnek. Próbáljátok kitalálni, mit jelenthet az alábbi „szó”: 1xű ! Soroljatok fel néhány sms-ben használatos „rövidítést”, amely a magyar nyelv

szabályainak még a legszélsőségesebb esetben sem felelne meg! Használjátok elrettentő, s nem követendő példaként, ha lehet!

2.6. A verbális (nyelvi) jelek

41

A nyelvnek az emberiség kezdete óta meghatározó szerepe van. A nyelvi kommunikáció – mivel régebbtől foglalkoznak kutatásával – jóval ismertebb, mint annak nem nyelvi formája. A nyelvi kommunikáció két részből áll: beszédből és írásból.

Először azonban különbséget kell tennünk a nyelv és a beszéd között. Sokan e két fogalmat azonosnak tartják, pedig van köztük különbség. Ha megvizsgáljuk, sok nyelvben – miként a magyarban is – másként nevezik e két fogalmat: nyelv – beszéd, a szlovákban: jazyk – reč, az angolban: language – speech.

Próbáljatok logikus magyarázatot adni arra, hogy miért nem lehetne e két fogalmat azonosnak tartani!

A nyelv a közlés, a kommunikáció eszköze, jelek rendszere. Egy társadalom hozta létre, és alakította ki, fejlesztette magának. Ez volt a feltétele annak, hogy az adott társadalom megmaradjon. (Tudatosan nem használtam a nemzet fogalmát ebben az esetben, mert a nemzet fogalma csupán a 18. század végén jött létre.)

Miként nevezzük nyelvünk jelrendszerét? Mi a különbség a betű és a hang között?

Az első nyelvet – általában – édesanyánktól tanuljuk, ezért is nevezzük anyanyelvnek. Azonban nem mindig nevezték így. Kb. kétszáz éve még sokféleképpen nevezték. Volt, aki honi nyelvnek mondta, más született nyelvnek, esetleg hazanyelvnek, később nemzeti nyelvnek, végül német hatásra lett anyanyelv, mivel a németben már létezett a Muttersprache szó, aminek szó szerinti fordítását mi is átvettük.

Az anyanyelv tökéletes ismerete nélkül szinte lehetetlen idegen nyelvet elsajátítani.

Alkossatok csoportokat, amelyek közül az egyik megcáfolja a fenti mondat állítását, a másik védelmébe veszi!

Ha idegen nyelvet tanulunk, akkor többnyire annak legtisztább változatát, az ún. irodalmi nyelvet sajátítjuk el. Fejtsétek ki, honnan származhat az irodalmi nyelv megnevezés, minek következtében

jöhetett létre ez a szó!

A szlovákiai magyar nyelvészek egy csoportja újabban elveti az irodalmi nyelv fogalmát. Szerintük ilyen nem létezik. A magyarországi nyelvészek közül viszont sokan a következőképp tagolják a nyelvet:

A) normatív nyelvváltozatok : a) irodalmi nyelv (főleg írott): a szépirodalomban, a sajtóban használt forma,b) köznyelv (főleg beszélt): a mindennapi életben használjuk társalgás, információszerzés

céljából, B) területi nyelvváltozatok – más néven népnyelv (főleg szóbeli formája van): ide a

nyelvjárásokat sorolják, C) társadalmi nyelvváltozatok – más néven csoportnyelvek, amelyeket a további ágakra lehet

bontani:

42

a) szaknyelvek (főleg foglalkozásokban használt kifejezések tartoznak ide): szakmai, mesterségek, hivatali nyelvek,

b) hobbinyelvek (szabadidőben űzött foglalatosságok, szórakozás során használt kifejezések)

c) életkori nyelvváltozatok (az életkortól függő nyelvhasználat): gyermek- illetve dajkanyelv, diáknyelv, ifjúsági nyelv stb.

d) argó (tolvajnyelv, szleng).

Hogy melyik nyelvváltozatot használjuk sok dologtól függ. Természetesen ezek között nem húzhatóak éles határok, mert ugyanaz az ember akár mindet is használhatja, csak persze nem egyszerre.

Soroljatok fel példákat, hogy mikor, milyen körülmények között használhatja ugyanaz az ember az egyes nyelvváltozatokat!

Milyen helyzetben, milyen nyelvhasználatban hallhatja az ember a következő megszólításokat: Mester, uram, hölgyem, kisasszony, fiatalember, kölyök, nyanya, ügyfél, emberek

Keressetek különféle megszólításokat, és helyezzétek be egy neki megfelelő környezetbe! Hogyan beszélnétek kedvenc időtöltésetekről a következő személyeknek:

szüleidnek, barátaidnak, kistestvérednek, nővérednek/bátyádnak, végül pedig egy szakmai társaságnak, akik szintén ezzel a témával foglalkoznak.

2.7. A verbális (nyelvi) kommunikáció technikai alapjai

Mindenki kerülhetett olyan helyzetbe, hogy nem értette tisztán a vele beszélgető ember szavait, pedig hangját hallotta. Az illető vagy az orra alatt mormolt, esetleg hadart, vagy más beszédhibája volt, ami gátolta az érthető kommunikálásban. Vannak foglalkozások, ahol a beszédhiba kimondottan hátrány, sőt alkalmazásba sem léphet(ne) súlyos beszédhibával. Ilyen például a tanári, az ügyvédi pálya, ahol a szó szoros értelmében szóból ért – és abból él – az ember.

A beszédhibákat két csoportra oszthatjuk: született beszédhiba, amelyről senki sem tehet, megszokott, felvett beszédhiba, amely főleg kicsi korban vált rossz szokássá, de felnőtt

korban is kialakulhat.

Ugyanazt a hangot sokféleképpen lehet ejteni. Ez függ a szöveg tartalmától, érzelmi telítettségétől, hangulatunktól stb. Hányféleképpen tudunk egy hangot kiejteni?Hangjainknak eleve van egy bizonyos „erejük”. A nyelvtanban ezt a bizonyos erőt úgy tartjuk számon, mint a hangzóság elvét.

A magyar beszédhangokat aszerint is rendszerezhetjük, hogy melyek hangzanak a leggyengébben illetve a legerőteljesebben. Tehát kategorizálhatjuk őket az erősségük szerint is. Vegyük például az erős fájdalom kifejezésére önkéntelenül kimondott hangot: ááá. De az

43

akciófilmekben az emeletről lezuhanó kaszkadőrtől is ezt hallani, mivel ez hangzik a legerőteljesebb kiáltásnak.

A hangzóság elve szerint tehát sorrendbe tudjuk állítani beszédhangjainkat azok erőssége szerint. A leggyengébbektől haladunk a legerősebbek felé:

1. p, t ,k,2. f, sz, s,3. b, d, g,4. v, z, zs,5. m, n, ny,6. r, l, j,

7. i,í, ü,ű, u,ú,8. e,é, ö,ő, o,ó,9. e, a, á

A 6. sorban helyet foglaló mássalhangzók már igen közel állnak a magánhangzókhoz. Néhány nyelvben (például a szlovák nyelvben a r, l hangoknak) még szótagalkotó szerepük is van (prst, vlk).

Kosztolányi Dezső kitűnően tudott játszani a hangokkal. Ezt Ilona című versében nem csak láthatjuk, érzékelhetjük is. (Mivel a költő egy oszlopba írta versét, a hely gazdaságosabb kihasználása céljából mi egy táblázatban egymás mellé raktuk a versszakokat. A versszakokat megszámoztuk, hogy a költemény sorai ne keveredhessenek össze az ember szeme előtt. Remélem, ezzel nem veszít szépségéből a költemény.)

Kosztolányi Dezső: Ilona

1) Lenge lány,   aki sző,   holdvilág   mosolya:   ezt mondja   a neved,   Ilona,   Ilona.

  2) Lelkembe   hallgatag   dalolom,   lallala,   dajkálom   a neved   lallázva,   Ilona.

 3) Minthogyha   a fülem   szellőket   hallana,   sellőket,   lelkeket   lengeni,   Ilona.

  4) Müezzin   zümmög így:   "La illah   il' Allah",   mint ahogy   zengem én,   Ilona,   Ilona.

 5) Arra, hol   feltűn és   eltűn a   fény hona,   fény felé,   éj felé,   Ilona,   Ilona.

 6) Balgatag   álmaim   elzilált   lim-loma,   távoli,   szellemi   lant-zene,   Ilona.

7)  Ó az I   kelleme,   ó az L

 8) Csupa L,   csupa I,   csupa O,

 9) És nekem   szín is ez,   halovány

44

  dallama,   mint ódon   ballada,   úgy sóhajt,   Ilona.

  csupa A,   csupa tej,   csupa kéj,   csupa jaj,   Ilona.

  kék-lila,   halovány   anilin,   ibolya,   Ilona.

10) Vigasság,   fájdalom,   nem múlik   el soha,   s balzsam is   mennyei   lanolin,   Ilona.

11)  Elmúló   életem   hajnala,   alkonya,   halkuló,   nem múló   hallali,   Ilona.

12)  Lankatag   angyalok   aléló   sikolya.   Ilona,   Ilona,   Ilona,   Ilona.

(1935)

Keressétek ki a fenti költeményből azokat a hangokat, amelyek a leglágyabbaknak tűnnek!

Figyeljétek meg, hogy a hangzóság elvét bemutató táblázatban az egyik legkeményebb mássalhangzó a „l”, és Kosztolányi mégis erre a hangra építette e légies versét!

Indokoljátok meg, hogyan lehetséges ez! Mi lehet ennek az oka? Próbáljátok meg az „a” hangot– de tetszés szerint választhattok más hangot is – kb. 5 féle

hangerővel és hangszínnel kiejteni! Mit figyeltetek meg a fenti kísérlet során?

Mire kell figyelnünk, hogy beszédünk, kiejtésünk a lehető legjobb legyen? Mi tartozik a verbális kommunikáció technikai alapjaihoz? A legfontosabb elemeket az alábbiakban vizsgáljuk meg: a légzés, a beszédlégzés, a kiejtés (hangsúly, hanglejtés, hangközök, hangmenet, beszédszünet, beszédtempó), a beszédhibák.

A légzés, a beszédlégzés

A tüdőből kiáramló levegő következtében jön létre a hang, illetve a beszéd. Számoljátok meg, hányszor vesztek levegőt egy perc alatt, ha nem beszéltek! Most számoltassátok meg osztálytársaitokkal, hogy hányszor vesztek levegőt egy perc

alatt a következő mondat elolvasása közben! Az alábbi mondatot annyiszor olvassátok újra, ameddig le nem telik az egy perc!

Reggel gyorsan felkeltem, megmosakodtam, majd egy fürgén elfogyasztott reggeli után

azonnal elindultam az iskolába, amely csak pár percre van a házunktól.

A fenti mondat újraolvasása közben most azt figyeljétek meg, hogy a kissé hosszú mondat elolvasása közben hányszor vettetek levegőt!

45

Volt-e különbség a lányok és a fiúk levegővétele között?

Megfigyelések szerint az életkortól függ, hogy milyen gyakran veszünk levegőt. Egy újszülött kb. 62-68-szor, az ötéves gyerek 26-szor, a felnőtt már csak 16-18-szor vesz percenként levegőt. Kis eltérés van a nők és a férfiak levegővételének gyakorisága között, de az szinte elenyésző eltérés. Inkább a ruha bőségétől függ, mint a nemtől. (Ezért pihegtek régen olyan szaporán a fűzőt viselő hölgyek, mert a szoros ruhadarab nem engedte a megfelelő mértékben kitágítani a mellkast, illetve a hasat.)

Az ún. élettani légzés mellett létezik a beszédlégzés is, amelynek mérésére a fentiekben már tehettetek egy próbát. A szép beszéd feltétele a helyes beszédlégzés. Megkülönböztetünk vállövi, a nők többségére jellemző mellkasi és rekesz- vagy hasi légzést. Az utóbbi inkább a férfiakra jellemző. De meg kell mondani, hogy a hasi légzés a legmegfelelőbb a tökéletes beszédlégzéshez. (A beszédlégzés fajtása látható is. Bizonyára láttunk már levegő után kapkodó szónokot. Az biztosan nem hasi légzést alkalmazott. Ha viszont feszültek vagyunk, szinte képtelenek vagyunk hasi légzést végezni. A mellkasi légzés ugyanis gyorsabb levegővételre alkalmas.)

Próbáljátok felolvasni a már ismert mondatot háromszor egymás után először mellkasi, majd hasi légzéssel! Figyeljétek meg a különbséget!

Reggel gyorsan felkeltem, megmosakodtam, majd egy fürgén elfogyasztott reggeli után

azonnal elindultam az iskolába, amely csak pár percre van a házunktól.

A hasi légzés nem csak elegendő levegőt biztosít a beszédhez, hanem csökkenti a szorongást, az izgalmat, sőt a szervezet kellő oxigénnel történő ellátásával jó közérzetet is biztosíthat!

A kiejtés

A kiejtés tágabb értelemben jelentheti a hangok képzését és a mondatfonetikai sajátosságokat: hangsúlyt, hanglejtést, hangszínt, beszédtempót, szünetek tartását. A kiejtés rengeteg információt árul el a beszélőről. Azonnal észre vesszük, ha valakinek nem anyanyelve a magyar, vagy ha nyelvjárásban szólal meg. Ezek nem szabad, hogy bárkiben is ellenszenvet váltsanak ki! Az viszont már nehezen nézhető el, ha valaki csupán hányavetiségből mossa össze a hangokat. A kiejtésre nem létezik meghatározott norma. Igaz, van rá igyekezet, hogy kialakuljon egy egységes mérce, amely vetélkedő formájában zajlik a 10-18 éves korosztály számára. Régen „kiejtési versenynek” is nevezték, de találóbb a mai megnevezése: Szép magyar beszéd versenye.

A helyes kiejtés megtanulásában sokat segíthet Fekete László: Magyar kiejtési szótára, amely a Gondolat Kiadónál jelent meg Budapesten 1992-ben. Ebben a szerző 10 880 szónak, illetve szókapcsolatnak adja meg fonetikus átírásban a helyes, művelt köznyelvi (normán alapuló) kiejtését.

Az általunk megtanult normákhoz való igazodást nagyban befolyásolja a kommunikációs helyzet és szerep is. Teljesen másképp ejtjük a szavakat baráti, rokoni társaságban, mint egy előadás közben a közönség előtt.

46

A kiejtés a fenti körülményeken kívül függ még a pillanatnyi lelkiállapotunktól is. Feszülten sokkal gyorsabban beszélünk, mint egyébként.

Az ember kiejtését azonban leginkább a személyisége és a társadalmi hovatartozása határozza meg. A társadalmi hovatartozásra kitűnő például szolgál a régi úri körökben divatos raccsolás. De ma is vannak társadalmi körök, amelyeknek szintén van csak rájuk jellemző hanghordozásuk. Erre elegendő belehallgatni egy valóságshowban elhangzó párbeszédbe.

Felhozhattok – elrettentő példaként – néhány tipikus beszédstílust, hanghordozást, kiejtési módot, amelyek az utóbbi években sajnos egyre jobban terjednek.

A nyelvjárási kiejtést nem szabad egyszerre említeni az elferdített beszédstílussal! A magyar nyelvben a nyelvjárási ejtés nem annyira eltérő, hogy az zavarná a megértést. Régebben az a nézet uralkodott, hogy egy bizonyos iskolai végzettség után, egy bizonyos társadalmi pozícióban már nem illett nyelvjárásban beszélni. Az utóbbi években ez a vélemény sokban változott. Egyre többször találkozunk nyelvjárásban beszélő politikussal, hírolvasóval. Ennek megítélése változó. A 20. század elején a két világháború között egy úriembereknek szánt illemtankönyv a következőket ajánlotta: „A nyelvjárási sajátosságokról és a beszédet kísérő taglejtésekről amennyire tud, le kell szoknia; az idegen szókat lehetőleg kerülni kell, és legalább egy világnyelvet tanácsos megtanulnia.”

Közel 80 évvel később az anyanyelvápolóktól a következő tanácsokat kapjuk: „Az a véleményünk, hogy a nyelvjárásias színezetű beszédet, a regionális köznyelvi változatokat inkább őrizni kellene, mint pusztítani. A színpadon, a rádióban és a televízióban azonban valóban meg kellene követelni a szép köznyelvi kiejtést.”

Fejtsétek ki véleményeteket az utóbbi javaslattal kapcsolatban!

A beszédhibák

Mit nevezünk beszédhibának? Soroljatok fel néhány általatok ismert beszédhibát!

A beszédhiba az, amit mindenki elnéz, igazán senkit sem zavar. Ma már akár színész, bemondó, riporter is lehet valaki „kis” beszédhibával.

A beszédhiba tudományos meghatározása a következő: „A beszélő közösség kiejtési normáitól való nagyfokú eltérést nevezzük beszédhibának.”

Mi számít „nagyfokú eltérésnek”?

A leggyakoribb beszédhibákat három nagy csoportba szokták sorolni: a) a hangadás hibái,b) a hangképzés hibái,c) a beszéd ritmusának zavarai. A hangadás hibái gyakran okoznak problémát pedagógusoknak. Mondhatni rá azt is, hogy pedagógusbetegség. Legtöbbször egyszerű oka van. Vagy helytelen légzés okozza, vagy rossz

47

hangképzés, ami főleg a nyári szünet után jelentkezik. Akkor ugyanis heteken keresztül „nyugalmi állapotban” voltak a hangszalagok. Mindkettő javítható, ha az illető odafigyel rá.

A tünetek azonban nem csak a pedagógusoknál jelentkezhetnek, hanem tanítványaiknál is. Nem kell megijedni, nem kell fertőzéstől tartani! Csupán arról van szó, hogy beszéd közben sokszor felesleges feszülnek túl a hangszalagok. Ennek oka lehet a hangos, megerőltető beszéd, diákok esetében a szorongva felelés stb. Ez rekedtségként jelentkezik, majd a megfázáshoz hasonló hanghoz. A hangszalagok pihentetésével gyorsan elmúlik.

Gyerekeknél visszavezethető még az egyre rosszabbodó életkörnyezetre, amely zajos, és ők igyekeznek még azt is túlkiabálni.

A hangképzés hibáit már máshol kell keresni. Leggyakoribb formája a pöszeség, amely a hangok, hangkapcsolatok helytelen képzését jelenti. Három fajtája van. - hibás hangképzés: leggyakrabban a „r” hang képzése során fordul elő, - hanghelyettesítés: egy hang helyett más hangot ejt (pl. a „t” helyett „k” hangot),- hangkihagyás: a szóból kimarad egy hang.

A pöszeségnek két oka lehet:

1) szervi ok: hiányos fogak, rendellenes szájpadlás, amiről az ember nem tehet, 2) működési ok: ha kicsi korban aranyosnak mondják a gyerek pöszeségét, akkor ő azt tudat alatt is megtarthatja, hogy sokáig aranyosnak tartsák, és figyeljenek rá.

Az ún. élettani pöszeség nagyjából 5-6 éves korig tart, s addig az nem mondható beszédhibának!

A pöszeség vonatkozhat egyetlen hang képzési módjára. Ezek közül az alábbiak a leggyakoribbak: a) selypesség: az sz, s, dz,c hangok hibás képzése, b) raccsolás: a r hang helytelen képzése, c) a k és a g tipikus helyettesítési hiba: a k-t t-vel, a g-t pedig d-vel helyettesítik,

A beszéd ritmusának zavarai háromféle módon jelentkezhetnek:

a) hadarás: gyors beszédtempó, ahol egyes hangok összemosódnak, esetleg kimaradnak, b) dadogás: a kezdő hangot egymás után többször, esetleg hosszan mondja,c) pattogás: ez hangok rövid ejtésében mutatkozik meg.

Keressetek magyarázatot a nem született beszédhibákra! Például mi okozhat hadarást, dadogást egyes embereknél?

Szerintetek ki segíthet a beszédhibák kiküszöbölésében? Milyen módokat tudnátok felsorolni segítségként?

2.8. A hatékony kommunikáció

48

A nyelvi kommunikációt több szempontból osztályozhatjuk. A leglényegesebb, hogy a kommunikáció hatékony legyen.

Nagyon figyelmesen tanulmányozzátok át az alábbi szövegeket! Nevezzétek meg, hogy az első miért olyan nehezen érthető, s a másik kettő miért érthetetlen!

A szonagráf és Voiceprinter segítségével nyert hangspektrumot, ún. szonagramot mérőtáblázatokkal elemezhetjük, melyekkel megállapíthatjuk a hang frekvenciáját és időtartamát. A hang amplitúdóját azonban csak szegmentkészítés után mérhetjük le pontosan. A szonagramon mindenfajta beszédhangnak jellegzetes görbéje van, és aki némi gyakorlatot szerez szonagramok olvasásában, könnyen elolvashat fonetikusan idegen nyelvű szöveget, azaz beszédet, ezért is nevezték el az eljárást „Visible speech”-nek.

(A magyar beszédhangok atlasza,Tankönyvkiadó, Bp. 1977, 45. oldal)

A terepbringa A terepbringáknak több típusát ismerjük. Az egyik legritkább, de legerősebb bicikli az, kell leszáguldani egy meredek, sziklás domboldalon. Hogy az első ugratón ne törjön ezer darabra,

. Ezeknek a bicikliknek a vázát olyan anyagból készítik, amelyekből a repülőgépek 0 24 00202020202020202020202020 2 0

Haver2 válasz ! 2006.9.22., 18:35:40 (128) megnéz

Mondhatsz már, amit akarsz, nem érdekelsz. Kérdeztél, válaszoltam.

Előzmény: Haver 1 (123)

Akkor hatékony a kommunikáció, ha a közlendő egyértelmű, ha a részt vevő felelek egyforma jeleket használnak, ha a téma világos, érthető.

Egészítsétek ki a harmadik keretben levő szöveget mindenki számára érthetővé!

Találjatok ki padtársatokkal közösen egy olyan szöveget, amelynek értelmét csak a témát ismerő értheti meg, vagyis csak ti ketten! Ezt a néhány mondatos párbeszédet mondjátok el hangosan, majd a többi hallgató számára adjátok feladatul, hogy következtessenek a párbeszéd témájára! A találékonyabbak ki is egészíthetik a szöveget.

Közölnivalónk akkor talál megértésre, ha teljesíti az alábbi feltételeket:

Közlendőnket fogalmazzuk meg egyértelműen, érthetően! A szöveg ne legyen kétértelmű, félre érthető!

49

Ha előzményekre utalunk, az ne legyen homályos! Használjunk közérthető kifejezéseket! Kerüljük az idegen szavakat! Csak a lényeges dolgokat említsük! Szóbeli közlés esetében igyekezzünk érthetően, jól hallhatóan beszélni! Kapcsolódjuk beszédpartnerünk szavaihoz!

Állapítsátok meg, hogy az alábbi társalgásban a résztvevők milyen hibát követtek el!

- Este előadás lesz a kultúrházban. - Milyen előadás? - A szabadságharcról. - Kik lesznek ott? - Hát a márciusi ifjak biztos, de lehet, hogy eljön a város polgármestere is.

Javítsátok ki, illetve egészítsétek ki a fenti pontatlan, sőt megtévesztő szöveget!

2.9. A társalgás szabályai

A nyelvi kommunikáció leggyakrabban előforduló verziója a társalgás, vagyis a beszélgetés. Hogyan indítsunk el egy beszélgetést, ha a „kinézett” illetőt még nem ismerjük eléggé?

Soroljatok fel lehetőségeket, hogy hol lehet beszélgetésbe elegyedni olyan valakivel, akivel szívesen találkoznátok máskor is!

Ezekre a lehetőségekre készítsetek először megszólítási variációkat, majd egy-egy konkrét témát, ami úgymond „bejöhet” a másiknál!

Hogyan indítjuk el a beszélgetést? Ezzel a kérdéssel veti fel a témát egy angol kézikönyv, amelyben többek közt a társalgás szabályairól is szó esik. „Mihelyt elhatároztuk, hogy kivel akarunk megismerkedni, mosolyogjunk rá, és csak ezek után szólaljunk meg. Amit mondunk, nem kell csodálatosan okosnak vagy falrengetően jelentőségteljesnek lenni, a hétköznapi megjegyzések is pompásan megteszik. Beszélgetést kezdeményező szövegeket könnyű kitalálni.” – írja ezt egy középkorú angol úriember, akinek társaságában a legvérpezsdítőbb téma a borult égbolt, és a még mindig esik az eső kezdetű szöveg lehet. Azt azonban el kell ismernünk, hogy az angol modor egyedülálló a világon. Kicsit merev és tartózkodó, de elegáns.

Fejtsétek ki, mit értetek elegáns viselkedés alatt! Állapítsátok meg, hogy a fenti idézethez a gondolatjel után kapcsolt mondat csupán

humoros-e vagy inkább gúnyos, esetleg talán már bántó! Indokoljátok meg és támasszátok alá érvekkel a döntéseteket, amiért humorosnak,

gúnyosnak vagy bántónak ítélitek az idézethez kapcsolt fél mondatot! Milyennek képzelitek, ismeritek az angol modort? Mutassátok be röviden! Miben tér el a mienktől, ha szerintetek egyáltalán eltér?

50

Miről lehet beszélgetni egy ismerkedési stádiumban? Alapvetően négy lehetőségünk van: a) a helyzetről,b) magunkról,c) az illetőről, akivel épp társalgunk, d) egy harmadik (nem jelenlévő) személyről.

Az utóbbit zárjuk is ki azonnal, mert egyszerűen nem illik, hacsak nem jót mondunk az illetőről. Legszerencsésebb a helyzetről beszélni, mivel önmagunkról hosszasan beszélni csak számunkra lehet érdekes, de egy idegennek nem. A helyzetről viszont bármit lehet mondani:

Hát nem jópofa az a kirakat? Látom, te/ön is salátát vásárolsz/t. Ebben az évszakban még friss. Stb. Te hogy kerülsz ide, ebbe a buliba? Mit gondol(sz), a festő mit akart ezzel a képpel kifejezni?

Helyzet sokféle lehet. Csak a gátlásokat, a feszélyezettséget kell leküzdeni. Persze nem mindenki született „nagydumásnak”. De nem mindenki szereti a beszélőgépeket. Hallgatni is tudni kell. És ez talán még fontosabb, mint a beszéd. Ugyanis nem csak mi beszélünk, hanem a másik is szeretne mondani valamit: magáról, a helyzetről stb. Ha beszélgetni akarunk, tudnunk kell hallgatni is!

Beszélhetünk a másikról is, de hogyan és mit? Szerencsére a legtöbb ember szeret önmagáról beszélni. Ez már a nyelvünkbe is így épült be, hiszen alig akad olyan mondatunk, hogy ne szólnánk önmagunkról. Ezt nem csak az én személyes névmással lehet kifejezni, hanem az összes igénkkel pl.: „szeretem, láttam, adom, futok, hozok, melegem van stb. Az ember egyfolytában szinte csak önmagáról beszél.

Épp ezért, ha el akarjuk magunkat a másikkal fogadtatni, hagyjuk őt beszélni. De mielőtt megszólítanánk, figyeljük őt egy kis ideig, hogy mit csinál, mit visel, mit olvas, mire figyel. Ezek után találjuk ki, hogy miről fogjuk megkérdezni! Az egyszerűség kedvéért tegező formában nézzük a példákat.

Szerinted mit ábrázol ez a kép a kirakatban? Milyen aranyos kutyád van?! Bocs, de megmondanád, hol vetted ezt a klassz cuccot!

Alkossatok párokat, és kezdjetek ismerkedni! Képzeljetek el különféle helyzeteket! Sőt, éljétek bele magatokat más bőrébe is! Legyetek egyszer egész kicsik (10-12 évesek) mondjuk a napköziben, majd idősödő urak/hölgyek egy jótékonysági fogadáson. Stb.

A beszélgetés során jusson eszetekbe, amit a nem nyelvi jelekről tanultatok, és alkalmazzátok őket!

Elkerülhetetlen, hogy önmagunkról ne beszéljünk. Hogyan beszéljünk magunkról?

51

Ügyeljünk egy nagyon régi, bölcs mondásra: „Amit te akarsz, az csak egyedül téged érdekel.” Ne melegedjünk bele túlságosan a saját életünk ecsetelésébe, mert könnyen unalmassá válhatunk! Hagyni kell a másikat, hadd kérdezzen rólunk valamit, és arra adjunk választ.

Hogyan hallgassunk másokat?

„Nem szól szám, nem fáj fejem.” „Hallgatni arany.”

Értelmezzétek a két fenti mondást!

Ha meg akarunk nyerni valakit, akkor adjuk tudtára, hogy nagyon figyelünk rá! Amikor aktív hallgatóvá válunk, akkor anélkül bókolunk a másiknak, hogy szólnánk hozzá. Ez mindenkinek jól esik. S tudjuk, a párbeszéd kölcsönös folyamat.

Az aktív figyelés nem csak arra biztatja a másikat, hogy csak nyugodtan mondja a magáét, hanem azt is lehetővé teszi, hogy megértsük, amit mond. Hiszen ez lenne a lényeg.

Fejtsétek ki, mit érthetünk aktív figyelés alatt!

Az aktív figyelés két esetben nagyon fontos: a) amikor nem vagyunk biztosak abban, hogy értjük-e a másikat, b) amikor az a másik egy fontos, vagy erős érzelmi telítettségű üzenetet küld nekünk.

Idézz fel egy olyan esetet, amikor nagyon „aktívan” kellett figyelned a beszélőre! Hogyan viselkedtél közben? Kérdeztél-e közbe, vagy csak hallgattál? Ha kérdeztél, akkor hosszan vagy röviden?

Észrevetted-e, hogy az aktív figyelés alatt milyen az ember testtartása, gesztusai, testbeszéde?

Állapítsd meg, hogy az alábbi képeken látható személyek közül melyikről mondható el, hogy aktívan figyel! Választásodat indokold meg!

Tetszés szerint válassz ki egyet közülük, akinek elmondanád gondolatait, amelyek aközben járhatnak az illető fejében, amikor te épp hozzá beszélsz!

A kétalakos képeken szintén választhatsz, hogy kinek bújsz a bőrébe.

52

Amikor aktívan figyelünk valakire, hozzásegítjük őt, hogy nyugodtabb legyen attól, hogy kibeszéli magából a problémáit. Azzal, hogy meghallgatjuk, válaszolunk rá – de a megoldást rá hagyjuk – kimutathatjuk, hogy hiszünk neki, bízunk benne, hogy jó megoldást fog találni.

A nem verbális jeleket is lehet aktívan figyelni. Azokat viszont jóval nehezebb helyesen értelmezni. Ugyanaz a mozdulat, egy mosoly, vállrándítás teljesen mást jelenthet az egyik és egy másik helyzetben.

Milyen mozdulatodért – nem verbális jelért – büntettek meg kisebb korodban akár az iskolában, akár otthon?

Hányféle jelentéssel bírhat egy mosoly, egy legyintés vagy egy vállrándítás?

Logikus, hogy a beszélgetés során kérdések is elhangzanak. A kérdések két fajtáját különböztetjük meg: zárt és nyitott kérdések. (Az iskolai dolgozatból talán már ismerősen hangzanak ezek a fogalmak.)

Hogyan néz ki egy zárt kérdés, és hogyan egy nyitott az iskolai dolgozatban? Mondjatok rá példákat! Melyik típusú kérdés alkalmasabb a társalgásban?

A beszélgetés során mindkét kérdéstípust alkalmazzuk. A zárt kérdés előnye, hogy a válasz gyors és rövid. Hátránya, hogy a beszélgetés egy idő után unalmassá válhat.

Mindkét kérdéstípusnak megvannak a jellemző kezdő vagy kérdőszavai.

A zárt kérdések kezdő szavai: A nyitott kérdések kezdő szavai:

Ki? Hogyan?

Mikor? Miként?

Hol? Miért?

Melyik? Minek?

Van? Honnan?

Keressetek további tipikus kérdőszókat a zárt és a nyitott kérdésekre egyaránt! Alkossatok kérdéseket, s majd válaszokat is a fenti kérdőszók segítségével!

2.10. A beszélgetés és a megbeszélés

A beszélgetés során a társalgásban részt vevő két fél közösen alkotja meg a teljes szöveget. A résztvevők egymáshoz kapcsolódó közléseiből épül fel a beszélgetés témája. Az információk, közlések, kérdések válaszok ide-oda áramolnak a két fél között. A beszélgetőtársak megszakítják, kiegészítik, rákérdeznek vagy visszakérdeznek az elhangzottakra. A szavakon kívül jelentős szerepük van a nem nyelvi jeleknek is.

53

Milyen nem nyelvi jelek jöhetnek itt szóba? Elevenítsétek fel a tanultakat! Milyen nem nyelvi jelet adhatunk a beszélgetés során egy kérdésre?

Minden beszélgetésre jellemző, hogy megnyitása a kapcsolat felvételével kezdődik.

Elevenítsétek fel ismereteiteket a kapcsolatfelvételről az előző fejezetekből!

A beszélgetés során a szó hol az egyik, hol a másik félnél van. A szó átadását partnerünknek többféle módon adhatjuk tudtára. A leglényegesebb a hanglejtés. Nagyon rossz szokás, ha valaki a mondat végén nem viszi le a hanglejtést. Ez nem csak rossz szokás, hanem önzés is, mivel magánál akarja tartani a szót, nem enged mást szóhoz jutni. A szó átadását a hanglejtéssel és a befejezett mondat utáni hosszabb szünettel jelezhetjük.

Keressetek példákat arra, miként lehet még a beszélőpartner tudtára adni, hogy „végre szóhoz juthat”!

Milyen gesztusok alkalmasak a szó átadásának jelzésére?

Figyeljétek meg a szemben ülő hölgy testtartását, különösen a fej- és kéztartását!

Mit árul el a tekintete? Átadta-e a szót, vagy sem?

A két tárgyalópartner közül szerinted melyik fog hamarabb megszólalni? Indokold meg választásodat!

A beszélgetés sajátos változata a megbeszélés. Csupán abban tér el a beszélgetéstől, hogy neki egy előre megtervezett, határozott célja van, sőt sok esetben még tétje is van az ilyen beszélgetésnek. Mire alkalmas a megbeszélés? A megbeszélés során tisztázhatunk bizonyos kérdéseket, közös véleményt alakíthatunk egy témáról, döntést hozhatunk egy ügyben stb.

Keressetek olyan konkrét helyzeteket, amelyek megoldásában a megbeszélés a legalkalmasabb kommunikációs forma!

Előfordulhat, hogy a megbeszélés során a résztvevők nem értenek mindenben egyet, ilyenkor vitává alakulhat a megbeszélés. Az is megeshet, hogy a megbeszélés során a társaság részvevői közül valakit meg kell győzni az adott téma helyességéről, vagy rá kell beszélni valamire.

A megbeszélésre alaposan fel kell készülni. Ebben az alábbi lépések lehetnek segítségetekre, amelyeket két részre lehet bontani:

a) az előkészülés során a következőkre kell figyelni:

- Fogalmazd meg pontosan a megbeszélés célját, hogy miről lesz szó, mit akarsz elérni! - Gyűjtsd össze a témához fűződő adatokat, esetleg szemléltető anyagokat! - Rendszerezd a témával kapcsolatos érveidet!

54

b) a megbeszélés során a következőkre kell figyelni:

- Érthetően, világosan és főleg udvariasan fogalmazz! - Hatásosan érvelj, de ne erőszakosan! - A megbeszélés végén foglald össze a partnered és a magad véleményét, állásfoglalását!- Emeld ki, miben értetek egyet, s külön térj ki arra, amiben nem egyezik véleményetek!- Lezárásként pedig röviden összegezd a megbeszélés eredményét!

A fenti pontokat mindig tartsátok szemetek előtt, ha majd a munkátok során munkahelyi megbeszélésre készültök! Sose szabad felkészületlenül érkezni egy megbeszélésre, még akkor sem, ha tiétek a cég! Főleg akkor nem!

A felkészülésben az alábbi vázlat is segítségetekre lehet:

1) A téma megnevezése, fontosságának kiemelése. 2) A megbeszélés lényeges pontjainak kiemelése, érvekkel történő alátámasztása. 3) A felmerülő kérdések tisztázása. 4) A megbeszélés összefoglalása, az álláspontok összevetése, az eltérések kiemelése.5) Összegzés.

Ismeritek a számítógépen történő beszélgetést, a chat (csevegő) csatornát? Mutassátok be, hogyan működik! Hasonlítsátok össze ezt a formát az előszóbeli beszélgetéssel!

2.11. A szóbeli és az írásbeli kommunikáció összehasonlítása

Úgy is feltehettük volna a kérdést, hogy mi a fontosabb: az írás vagy a beszéd? Ez a kérdés viszont elég megbotránkoztató lenne, hiszen milyen alapon helyezhetnénk az egyiket a másik fölé? Ha mégis megtennénk, akkor az írás előjoga mellett az szólhatna, hogy az emberiség kultúrája írásos formában maradt fenn, s a mai napig is abban őrződik. A beszéd viszont jóval nagyobb múltra tekint vissza, mint az írás. Egy másik szempont szerint beszélt nyelv nélkül nincs írás, viszont írás nélkül az egész nyelv és annak a népnek a kultúrája is feledésbe merülne. Végül az írás jogait védők javára az dönthetné el a vitát – már ha lenne ilyen vita –, hogy a primitív és a fejlett civilizációk közötti különbséget az írásbeliség mutatja.

Alkossatok csoportokat, és keressetek további érveket annak bizonyítására, hogy az írás és a beszéd közül melyiket lehetne a másik fölé helyezni!

Tény, hogy az írás és a beszéd egymástól nagyon távol eső időben alakult ki. Mindkettő igen fontos, s egy fejlett kultúrájú népnél az egyik a másik nélkül nem létezhetne.

55

A nyelvi kommunikáció szóbeli és írásbeli formáját azok versenyeztetése nélkül hasonlítsuk össze az alábbi táblázatban:

szóbeli írásbeli

Több százezer éves kommunikációs forma. Kb. ötezer éves kommunikációs forma.

Gyors és közvetlen. Lassú, közvetett.

Nem enged sokat gondolkozni. Bármennyi ideig formálható.

A szó visszavonható, pontosítható. A „fehéren-feketén” levő írás maradandó.

A kimondott szó csupán helyesbíthető. A leírt szó törölhető, javítható.

Időbelileg kötött, múló jelenség. Időbelileg örök, bármikor újraolvasható.

Közvetlen emberi kapcsolatot igényel. Nem igényel közvetlen emberi kapcsolatot.

Van visszajelzés a hallgatóktól. Nincs azonnali visszajelzés az olvasóktól.

Nem kell hozzá semmiféle eszköz. Papír és toll ~ számítógép szükséges hozzá.

Különféle hanghatások egészíthetik ki. Látványos írásforma egészítheti ki.

Nyílt, laza szerkesztésmód. Zárt, kötött szerkezet.

Kevesebb információ, több ismétlés és üresjárat.

Több információ, kevesebb üresjárat.

Kísérője a gesztus és a mimika, a testbeszéd. Erősítője a nyomdatechnikai tagolás.

Fejtsétek ki a fenti táblázatban olvasható pár szavas állításokat! Hozzatok fel konkrét példákat, miként értelmezhetőek az összehasonlításban szereplő

eltérések! Képzeljétek el, hogy szüleiteket arról szeretnétek meggyőzni, hogy szombaton este

engedjenek el egy hajnalig tartó buliba. Ezt adjátok elő először szóban, majd írjátok le röviden! Szerintetek melyiknek lesz előnyösebb hatása? Indokoljátok meg annak okát!

Több olyan nyelv létezik a világon, amelynek ejtése eltér az írásmódjától. Tehát másképp ejtik a szót, a hangot, és másképp írják le.

Nevezzetek meg olyan nyelveket, amelyekben eltér a szó írásképe annak ejtési módjától! Hozzatok fel konkrét szavakat, amelyekkel ezt be is lehet bizonyítani!

Keressetek olyan hangokat a magyar nyelvben, amelyeket nem tudunk leírni! Mi indokolja az ly megtartását a magyar ábécében?

Sok nyelvész véleménye szerint az írott nyelv különleges fontossága ellenére másodlagos a hangos beszédhez képest. De ennek ellenére mégis óriási hatása van a beszélt nyelvre, és ezen keresztül valójában alakítja az egész nyelvet.

56

Ezeket a hatásokat az alábbi pontokba szedhetjük:

a) Az írott nyelv hatására a beszélt nyelvből bizonyos hangok kiszorulhatnak. Ilyen például az ë hang, amely fokozatosan kiszorult a köznyelvből s így az írásban sem jelöljük már. Nyelvjárásban viszont – de néha még a köznyelvben is – máig hallható.

b) Az írott nyelv hatására kerülnek a beszédbe azok a szavak, amelyek túl gyakoriak, mint például az egyes kötőszók: tudniillik, illetőleg, jóllehet, meglehet stb.

c) Ugyanígy kerülnek a beszédbe a legújabb kifejezések, amelyek az írott szövegben mozaikszóként jelennek meg, a beszédben pedig – időtakarékosság miatt – szintén meghonosodnak, mint például: RT – erté, KFT – káefté, GYED – gyed, GMK – géemká, de sajnos alakulnak ki a következőkhöz hasonló kifejezések is: papír zsebkendő – pézsé, Petőfi Csarnok – Pecsa stb.

d) Az írott nyelv hatásának tudható az ún. betűejtés is. Ez akkor alakul ki, amikor valaki nem engedi érvényesülni beszédében a mássalhangzók egymásra hatását, és a hangokat külön-külön ejti ki: látja – láttya helyett, álljon – ájjon helyett stb.

Soroljatok fel a fenti példákhoz hasonló eseteket, amikor az írott nyelv hatással van a szavak ejtésére, de kereshettek példákat ennek fordítottjára is!

2.12. A tömegkommunikáció

Az ember öröktől fogva kíváncsi a hírre. Az újságot, a hírt régen a vándoroktól, vásárosoktól, majd hírvivőktől tudták meg az emberek. Ezzel a módszerrel igen lassan terjedt a hír. A legrégebbi korokban az uralkodóknak, főuraknak voltak hírvivőik, hírnökeik, akikkel eljutatták üzeneteiket egymásnak. Ekkor váltott lovakkal napokon keresztül vágtatott a hírvivő, hogy időben célhoz érjen.

Feljegyzések szerint Attila hun fejedelemnek volt a legtökéletesebb hírvivő „szolgálata”. Pedig semmi különlegeset nem talált ki, csupán annyit, hogy a fejedelmi sátra mellett minden égtáj felé állandó készenlétben álltak az üzenetvivő lovasok. Az üzenet átvétele után rögtön lóra kaptak, s több órán át hajtották a lovat, amíg a következő – erre létre hozott – kis lovascsapatot el nem érték. Ott nem pihent le a hírvivő, hanem átadta az üzenetet egy pihent lovasnak, aki szintén órákat lovagolva a következő állomáshoz nem ért. Attila üzenete így napokkal hamarabb célba ért, mint a nyugati területeken megszokott módszerrel küldött lovas hírvivő, aki estére megfáradva megpihent, s majd másnap folytatta útját. Ezt a módszert később más népek is átvették. Az üzenettovábbítás történetéből mindenki ismeri a véres kard szerepét, amelyet akkor hordtak körbe az országban, ha ellenség támadásától kellett tartani. Ez a szimbólum elegendő volt a veszély kihirdetésére, s arra, hogy minden épkézláb férfi kötelessége azonnal hadba jelentkezni.

A hírvivés egyik módjáról Arany János Családi kör című költeményében is olvashatunk:

De mikor aztán a vacsorának vége,Nem nehéz helyen áll a koldus beszéde;Megered lassanként s valamint a patak, Mennél messzebbre foly, annál inkább dagad.

57

Beszél a szabadság véres napjairul,S keble áttüzesül és arca felpirul,Beszél azokról is – szemei könnyben úsznak – Kikkel más hazába bujdosott… koldusnak.

Ebben s az utána levő versszakban a költő a szerkesztő kérésére hat sort átírt:

Az idősb fiú is leteszi a könyvet,Figyelmes szavával elébb-elébb görnyed;És mihelyt a koldus megáll a beszédben:„Meséljen még egyet” – rimánkodik szépen.

„Nem mese ez gyermek”, – így feddé az apja;Rátekint a vándor és tovább folytatja;...

Majd megjelent a nyomtatott újság; a technika fejlődésével a rádió, a televízió s végül az Internet. A kommunikációnak azt a formáját, amelynek célja a minél szélesebb tömegek tájékoztatása, tömegkommunikációnak nevezzük.

A tömegkommunikációban a feladó központi helyet foglal el. Ő határozza meg, hogy mit és milyen formában közöl. A nyelvileg (szavakban) megfogalmazott üzenetek mellett igen fontos szerepük van a nem nyelvi jeleknek is, mint például: a képeknek és a zenei formáknak.

A befogadónak itt csak passzív szerep jut. Hacsak később nem reagálva az egyes közölt, megszerzett információkra ki nem fejti véleményét, amit elküldhet levél, e-mail vagy sms formájában az illető feladóhoz, hírközlőhöz.

Miként fejezheti ki nem tetszését a befogadó (hallgató, néző, olvasó) a tömegtájékoztató által közölt információval kapcsolatban? Soroljatok fel rá egy-két lehetőséget!

A tömegkommunikációs eszközöknek a tájékoztató funkciójuk mellett további szerepük is van, mint például: felhívó, érzelemkifejező, esztétikai, szórakoztató.

Fejtsétek ki a fenti mondatban felsorolt szerepek mibenlétét! Gondolkozzatok el azon, hogy a tömegkommunikációs eszközöknek a gyorsaságuk

mellett még milyen előnyei vannak! Nevezzétek meg azokat a foglalkozásokat, amelyekre szükség lehet a tömegtájékoztatás

terén!

A sajtó

A sajtótermékeket megjelenésük gyakorisága szerint besorolhatjuk: napi, heti, kétheti, havi vagy rendszertelenül megjelenők közé. A megjelenés, terjesztés helye szerint lehetnek: országos (illetve határon túli), regionális, helyi, intézményi (pl. iskolai, szervezeti) lapok. A közönséget is meg lehet célozni. E szerint lehetnek lapok az idősebb, a fiatalabb korosztály számára nyomtatottak; szakma szerint is vannak különféle szaklapok; az érdeklődés szerint is lehet osztályozni a lapokat.

Soroljatok fel további laptípusokat, amelyeket egy-egy célközönségnek adhatna ki!

58

A rádió

A rádiónak is vannak típusai. A terjesztés köre, a fenntartó, a műsortípus szerint. Nevezzétek meg, hogy milyen rádiótípusokat lehet megkülönböztetni a fenti felosztás

szerint!

A televízió

A televíziónak a rádióhoz hasonló típusait ismerjük.

Mi a különbség a közszolgálati és a kereskedelmi adók között? Mit jelenthet az élőadás és az ún. konzervadás? Úgy mutassátok be a televíziós adás előnyeit, hogy hasonlítsátok össze a rádió

lehetőségeivel! Konkrét példákat is bemutathattok. Mindenki válasszon ki magának egy televíziós személyiséget, akinek nevét nem mondja

ki, hanem egyes szám első személyben beszél róla! A többiek feladata lesz kitalálni az illető nevét.

Válaszoljatok a következő kérdésekre: Miért vannak reklámok? Mi a szerepük, céljuk? Van-e kedvenc reklámod? Mi tetszik benne? Milyen egy jó és egy rossz reklám?

59

3. Olvasás és szövegértés 3.1. Bevezetés a szövegértő olvasás módszereibe

„ A könyvet mindig ketten alkotják, az író, aki írta, s az olvasó, aki olvasta. ”/Kosztolányi Dezső/

A XIX. századi nyelvtudós-tanár, Erdődi János meghatározása szerint: az olvasás nem más, mint az olvasottak megértése. E meghatározás ugyan nem a legújabb, de a lényeget teljes mértékben megragadja. A mai nyelvtudomány már inkább szövegértő olvasásról beszél. Kérdezhetnénk, hogy talán van nem szövegértő olvasás is? Természetesen nincs. De a jelenség bonyolultságát jelzi, hogy napjaink tudományos megközelítései nagyon összetett folyamatként írják le az olvasási folyamatot. Az olvasási folyamat kapcsán ugyanis – főleg a kezdő olvasóknál – megkülönböztetik egymástól a betűsor azonosításának, illetve a betűsor jelentésének a felismerését.

A mai iskolarendszerünkben mindenki megtanul olvasni, de sok ember az alapfokon elsajátított készségeit nem fejleszti tovább, nem gyakorolja az olvasást, s ily módon funkcionális analfabétává válik. Ez azt jelenti, hogy olvasási technikájuk nem elég szilárd: a betűket felismerve tudnak ugyan olvasni, sőt a legtöbb szó jelentését is megértik, de a szöveg megértésével már nem boldogulnak, így annak információit nem tudják befogadni, s a kommunikációs folyamat a szöveg alkotója részéről egyoldalú marad. Az olvasási folyamat elsajátításának folyamatát gyakran szokták a beszéd folyamatának elsajátításához hasonlítani. A beszélni tanuló gyermek először felismeri a hangokat, majd megérti a hozzájuk kapcsolódó jelentést. Az olvasás folyamatában a leírt betű felismerése zajlik először, majd a hozzájuk kapcsolódó jelentés megértése történik. A gyakorlott olvasó esetében e két folyamat már egyszerre zajló esemény.

Az olvasás – akár a beszéd is – tanulható. A betűk felismerésével, illetve a folyamatos olvasás elsajátításával az alapiskolák alsó tagozatán foglalkoztatok, az alapiskolák felső tagozatán már a szövegek megértése és értelmezése következett. A gimnáziumban ezeket az ismereteiteket szeretnénk elmélyíteni, hogy a bonyolultabb tudományos, illetve szépirodalmi szövegekkel is boldoguljatok.

Az északi országokban a tengerhajózás évezredes hagyományokra tekint vissza. A tenger nemcsak a nemzetközi kereskedelemben, hanem a belső áruforgalomban is fontos szerepet játszik. A hajózási idény egész éven át tart, csak a Botteni- és a Finn-öböl fagy be télen 1-4 hónapra. A tengerhajózásban nemzedékek során át felgyülemlett tapasztalatokat Norvégia használja ki a legnagyobb mértékben: kereskedelmi flottát tart fenn, és a bérfuvarozásból komoly jövedelme van. A hajózási kultúrához szorosan kapcsolódik a hajóépítés, melyben valamennyi északi ország rangos helyet vívott ki magának.

Az Északi- és Norvég-tenger, továbbá Izland parti vizei Földünk leggazdagabb halászterületei közé tartoznak. A halászat a kietlen partvidék lakosságának megélhetésében régóta fontos szerepet játszott. A XX. században a korszerű halászhajók és az új tartósítási eljárások tették jövedelmező, exportképes gazdasági ággá.

Olvassátok el a szöveget, majd válaszoljatok a szöveg tartalmával kapcsolatos kérdésekre! Miért van fontos szerepe Észak-Európában a tengernek? Miért nem tarthat egész éven át a hajózási idény?

60

Miként használja ki Norvégia a hajózásban szerzett tapasztalatait? Minek köszönhetően lehet a halászat jelenleg is jövedelmező ágazat?

A szövegről nagy valószínűséggel megállapíthatjuk, hogy egy földrajz tankönyvből származhat, pontosabban a gazdasági földrajzzal foglalkozó fejezetek közül való. Ennek a szövegnek nyilvánvalóan egyetlen olvasata van, vagyis egyféleképpen értelmezhető: ismereteket közöl számunkra az észak-európai országok tengerhajózásáról. Vannak azonban olyan szövegek is, amelyek esetében az értelmezés már nem ilyen egyértelmű. Ilyenek például a szépirodalmi szövegek.Álljon itt egy általatok is jól ismert költemény, mellyel valószínűleg már az óvodában megismerkedhettetek:

Őszi éjjel izzik a galagonyaizzik a galagonyaruhája.Zúg a tüske,szél szalad ide-oda,reszket a galagonyamagába.Hogyha a Hold ráfátylat eresztlánnyá válik,sírni kezd.Őszi éjjelizzik a galagonyaizzik a galagonyaruhája.

/Weöres Sándor/

Ezt a fülbemászó kis versikét a gyerekek nagyon könnyen megtanulják, hiszen segíti őket ebben a vers zeneisége, ritmusa. Azon viszont még óvodás korban nem igazán szoktak elgondolkodni, miről is szól ez a költemény. Pedig a vers mélyebb rétegeiben nem is annyira gyermeki téma bújik meg: az elmúlás gondolata. Ezt jelzi az őszi évszak szerepeltetése; a lánnyá váló galagonya sírása, hiszen az elmúlás rá vár. Ha röviden akarnánk összefoglalni a vers lényegét, akkor azt mondhatnánk: a költő a verssel emléket állít a természet egy múló szépségének: a galagonya vörösen izzó termésének. Egyet tudtok-e érteni a fenti megállapításokkal? Válaszotokat indokoljátok meg! Milyen különbségeket látsz a Weöres-szöveg, illetve a tengerhajózásról írt szöveg között

akár formai, akár tartalmi szempontból?

A fenti két példából is világos lehet számotokra, hogy a szövegértő olvasás több szempontú folyamat, amelyben – a nyelvi jelentésen túl – mind az író, mind az olvasó ismeretei, szándékai fontos szerepet játszanak. E tankönyv igyekszik a szövegértést számotokra készséggé fejleszteni, hogy jártasak lehessetek az olvasás különféle fokozataiban.

61

3.2. A szövegértést segítő tényezők

A szövegek megértésében nagy segítségünkre lehet a hangos olvasás. A magyaros hangsúlyozással és hanglejtéssel ugyanis jelezhetjük a mondatok értelmét, a különféle hangszínek pedig alkalmasak a mondatok határozottságának, a tartalomhoz kapcsolódó érzelmek sejtetésének a kifejezésére. A beszédtempó, a -ritmus és a szünettartás a mondandó fontosságára vagy akár a lelkiállapot-változásra is utalhat. Olvassátok el hangosan a következő mondatot az alatta megadott utasítások szerint:

Hozd ide a könyvet!

- kérlelve- kedvesen- parancsolóan- durván

Ezt szépen megcsináltad.

- dicsérően- ironizálva- gúnyosan- dühösen

A fenti példákból kiderülhetett számotokra, hogy a hangsúlyozás akár tartalmi különbségeket is okozhat. Mert például, ha az Ezt szépen megcsináltad mondatot ironizálva, gúnyosan vagy dühösen mondod, épp az ellenkezőjét fogja jelenteni, mint ha dicsérően mondtad volna.

Minek a segítségével jelezhetjük írásban a tartalmi különbségeket?

Az írott szövegekben a szöveg formája könnyíti a megértést. Az olvasó számára nagyon fontos szerepe van az írásjeleknek, de sokat segítenek a szöveg tördelési és tipográfiai jellemzői. E két utóbbi azzal, hogy megfelelően tagolja, bekezdésekre tördeli a szöveget, illetve bizonyos szavakat, mondatokat kiemel, a lényegesre, az új gondolatokra irányítja az olvasó figyelmét.

Jól mutatja az írásjelek szerepét József Attila egyik költeményének részlete:

„Mért legyek én tisztességes? Kiterítenek úgyis! Mért ne legyek tisztességes! Kiterítenek úgyis.”

Milyen szerepe van a vers értelmezésében a mondatvégi írásjeleknek?

Egy irodalomelmélettel foglalkozó tankönyv így ír az eposz műfajáról:

Az eposz tárgya csak olyan rendkívüli, jelentős esemény lehet, amely az egész nemzet vagy az egész emberiség sorsára, életére döntő hatással van. Az eposzi hős fennkölt, magasztos eszmeként küzdő, kivételes tulajdonságokkal rendelkező, rendkívül bátor, szinte emberfelettivé magasztosuló ember.

62

A hősköltemények formai követelményeit eposzi kellékeknek nevezzük:

1. tárgymegjelölés (propozíció). A szerző meghatározza, miről szól majd a műve. 2. segélykérés (invokáció). A költő az istenekhez fohászkodik, hogy segítsék munkájában. 3. seregszemle (enumeráció). Az eposz szerzője bemutatja az egymással szemben álló két

tábort és a vezéreket. 4. isteni beavatkozás (deus et machina). A harcoló feleket természetfölötti erők segítik, így a

harc is természetfölötti erők mitológiai harcává válik. 5. berekesztés (peroráció). A hőskölteményt szerzője rendszerint utóhanggal zárja le,

amelyben általában az utókor figyelmébe ajánlja a művét.

Milyen szempontok szerint tagolták bekezdésekre a fenti szöveget? Mit jelölnek a vastagon szedett szavak és mit a dőlt betűkkel szedett mondatok?

Nehezítheti a szöveg megértését, ha sok benne az olvasó számára új információ. Különösen a szakszövegek esetében fontos a megértés szempontjából, hogy azok megfelelő ütemben és arányban adagolják az új ismerteket.

Sokat segít a szöveg megértésének folyamatában a téma és a műfaj ismerete.

„Guggol a kúton a gyerek,kezében kortyol a korsó. Kék szárnyú pillangó libega kút fölé. – Jaj, a korsó!

Koccan a korsó, csobban avíz, - azon mereng a lepke:a gyűrűző vízre szálljon-evagy a cserepekre.”

/Kányádi Sándor/

A fenti versike elolvasása után legtöbben egyszerűen arra gondolunk, hogy a versben szereplő gyerek a pillangót meglátva leejtette a korsót, s az eltört. Ha azonban tudjuk a vers címét is, amely egyben annak műfaját is meghatározza – Ballada – , már tragédiára fogunk gondolni. Így fejtjük meg a költeményben rejlő tragédiát: a gyerek beleesett a kútba és meghalt.

3.3. A szövegértő olvasás fázisai

„Néhány könyv arra való, hogy megízleljük őket, mások arra jók, hogy lenyeljük őket, van azonban néhány olyan könyv, amelyet meg kell rágni, és meg kell emészteni.”

/Francis Bacon/

Az olvasási folyamatot fázisaira bontva ismertetjük veletek. Bemutatjuk azokat a módozatokat, amelyek megkönnyítik számotokra a szövegértő olvasás elsajátítását.

A szövegértő olvasás fázisai a következők:

a szöveg észlelése a szöveg jelentésének a gyors, felszínes értelmezése a szöveg magyarázata, értelmezése a szöveg hatása

63

3.3.1. A szöveg észlelése és gyors értelmezése

A szöveg észlelése – vagyis a szöveg elolvasása. Ehhez természetesen ismernünk kell a betűket, illetve a nyelvet, amelyen a szöveg íródott. A mai iskolarendszerben ezt tanítják az alapfokú képzés alsó tagozatán. Nagyon fontos, hogy egy diák ekkor tökéletesítse az olvasási technikáját, mert szilárd alapok nélkül a szövegértő olvasás csak részleges lehet.

A szöveg jelentésének a gyors, felszínes értelmezése. Természetesen egy gyakorlott olvasó esetében – mint amilyen egy gimnazista is – e két első fázis már nem választható el egymástól, mert egyszerre zajlik. E fázis bemutatásakor külön kell választanunk a szöveg szavai és mondatai jelentésének, illetve azok tartalmának a megértését. Ahhoz, hogy a szavak és mondatok jelentését megértsük, nyelvi ismeretekre van szükségünk. Anyanyelven mindennapi olvasmányaink alkalmával bizonyos kor felett ez nem jelenthet problémát. Ellenben tökéletlen nyelvtudással nem tudjuk megérteni egy idegen nyelvű vicc poénját, vagy szakmai ismeretek híján aligha értjük meg egy csillagász-konferencia előadását. A teljes megértés a nyelvismeret mellett azonban az olvasó valóságra vonatkozó ismereteit is feltételezi. Tehát a szövegértés második fázisában megjelenik a kettős megértés szükségessége: a szöveg mondatainak jelentésével a nyelv ismerete nélkül nem boldogulhatunk, viszont a mondatok tartalmának megértéséhez rendelkeznünk kell a világgal kapcsolatos egyéb ismeretekkel. E két szempont kölcsönösen feltételezi egymást a szövegértő olvasás folyamatában.

Az oktatás folyamatában a szövegértést nagymértékben meghatározó tényező a diák kora, hiszen az egyes korosztályok szókészlete között különbségek lehetnek, és más-más ismeretanyaggal rendelkezhetnek az őket körülvevő világról is.

Az első két fázis szemléltetésére álljon itt e köznapi szöveg:

Olvassuk el a szöveget!

Máig dönthetnek a diákokA leendő maturandusok máig dönthetik el, hogy tavasszal mely tárgyakból kívánnak emelt vagy alapszintű érettségi vizsgát tenni. Lépésüket megnehezíti, hogy az egyetemek még nem hozták nyilvánosságra a felvételivizsga-követelményeket. A diákok így tehát még nem tudhatják, „megéri-e” nekik a nagyobb felkészülést igénylő érettségit választani. A középiskolák végzőseinek segítségére szolgál némileg, hogy október közepéig még módosíthatnak mostani választásukon. Sokan közülük úgy gondolják, ha az egyetem a felvételin nem, vagy csak kevéssé veszi figyelembe az emelt vizsgát, célszerűbb az alapszint mellett dönteniük. A felsőoktatásról szóló törvény alapján az egyetemeknek legkésőbb két hónappal a jelentkezési határidő lejárta előtt kell nyilvánosságra hozniuk a felvételi kritériumokat. Mivel a határidő általában február vagy március végén jár le, a felsőoktatási intézmények többsége decemberben vagy januárban teszi közzé a feltételrendszert.

A fenti szöveg az Új Szó napilap egy híradása. Megértése nem nehéz, sok háttérismeretre nincs szükségünk a szöveg értelmezéséhez, legfeljebb azzal kell tisztában lennünk, hogy a 2004-től érvénybe lépő új érettségi rendszerrel kapcsolatos a hír. A szöveg jelentése egyértelmű, másodlagos jelentés nem kapcsolódik hozzá, célja a hírközlés. A szöveg köznyelvi stílusa miatt a szavak és mondatok megértése sem okozhat gondot.

64

Alkossatok néhány kérdést a fenti szövegből, amelyeket majd tegyetek fel osztálytársaitoknak!

Mérjétek fel általuk, hogy megértették-e a szöveg lényegét! Okozott e gondot valami a szöveg megértésében? A felmerülő problémákat együtt

beszéljétek meg!

3.3.2. A szöveg értelmezése és hatása

Vannak szövegek, amelyek esetében legtöbbször elegendő a szövegértő olvasás első két fázisának alkalmazása. Ilyen az előző fejezetben bemutatott szöveg is, tehát a napi sajtó hírei, felhívásai, hirdetései stb. Bizonyos szövegek esetében viszont a felszínes olvasás és értelmezés már nem elegendő, megértésük egyfajta elemzést igényel. A szövegértő olvasásban ezt a folyamatot egy következő fázisként értelmezhetjük.

A szöveg magyarázata, értelmezése. A szövegértő olvasás folyamatában talán ez a legbonyolultabb fázis, hiszen a szöveg többszintű elemzését feltételezi. Az értelmezés ugyanis mind nyelvi, mind tartalmi értelmezést megkövetel, de figyelembe kell vennünk a szöveg írójának szándékait, és természetesen mindezt összhangba kell hoznunk saját ismereteinkkel, tudásunkkal és a szöveggel kapcsolatos elvárásainkkal.

A régi Hungária kávéházról van szó, ahol felsőfokú oktatás folyt ifjúkoromban, s ahol többet tanultam, mint a hivatalos egyetemen, pedig jártam kettőre is. A Hungária egyetem ezzel szemben úgynevezett szabadegyetem volt, a szó mindenféle értelmében! Például éppen szabadlábon lévő újságírók és írók jártak oda és szabadúszó, állástalan ifjú költők. Reggeltől estig elüldögélhettünk egy szimpla vagy éppen egy pohár víz mellett. Voltak kihelyezett tanszékek is, például a Marika presszó, (…) de az igazi univerzitás a Hungária volt. Nemcsak azért, mert az épületben voltak a könyvkiadók, szerkesztőségek, hanem mert a mált nagy szelei is itt lebegtek a gyönyörű freskók alatt. Egyszer feljött vidékről egy morcos arcú prózaíró, s Pestre szakadt barátjával álltak a Hungáriában a márvány mellékhelyiségben. A Pestre szakadt költő sóhajtozva suttogott. „Mi bajod van?” – mordult rá a morcos író. „Hát nem tudsz meghatódni? Itt pisilt Kosztolányi, Osvát, Karinthy…” A morcos író irigykedve horkantott: „Jó nektek! Benne vagytok a folyamatban.”

Engem Kellér Bandi bácsi vitt le, aki akkor a Művelt Nép című hetilapnál dolgozott, aki egy két lábon járó anekdotagyűjtemény volt, szerencsére sokat meg is írt, de a legtöbbjét élőszóban mondta el. (…)az egyik, hogy a magyar újságírók három részre oszthatók, az első állásban van, a másik rész állás nélkül, a harmadik rész börtönben, azután cserélnek! (…) Többségünknek nem is volt rendes otthona, rémes odúkban, albérletekben laktunk, ahová csak aludni jártunk. A kávéházban éltünk, dolgoztunk, írtunk ezt-azt, verset, cikket, (…) Sokszínűek voltunk és vidámak, így védekeztünk az országos elmebaj ellen.

Most csak egy történetet akarok elmesélni, amelyből kiderül, hogy az életnek tanultunk ezen az egyetemen.

Izgatottan tárgyaltuk a világot megrázó hírt, hogy lelőtték Kennedyt, a pincérek minden mozdulatunkat itták, hogy lesz-e világháború, a szép arcú kávéfőzőnő idegesítően sziszegtette a presszógépet, egyszóval nagy volt a feszültség.

Csak egy kopott újságíró nem vett részt a fecsegésben, szorgalmasan körmölt valamit, sorban kérve a pohár vizeket. Majd felállt, zsebre vágta a papirost, s elindult. Gyalog, ahogy később kiderült, mert villamosra sem volt pénze. Egyenest az amerikai követségre ment, s becsöngetett. Kijött egy követségi ember, s kérdezte, mit óhajt. „Egy siratóverset írtam az

65

elnök halálára – felelte az újságíró. – Az özvegynek küldöm a magyar költők nevében!” És csendesen felzokogott. A követségi ember udvariasan átvette a költeményt, s bevitte a követnek. Az újságíró türelmesen várt, s nemhiába! A követségi ember visszajött, s egy csekket nyújtott át az özvegy nevében. A csekk ezer dollárra volt kitöltve. Az újságíró átvette, de mivel sokat próbált ember volt, gondolta, itt még lehet egyet csavarni. „Forintot is kérnék. Útiköltségre” – mondta. A követségi tisztviselő zavartan kotorászott a zsebében, s átnyújtott ötszáz forintot.

Az újságíró taxival jött vissza a Hungáriába, rendelt tíz lágy tojást pohárban, habos kávéval. Fölényesen lobogtatta az ezerdolláros csekket, s mindent elmesélt két lágy tojás között.

Döbbent csen lett a kávéházban, csak a tollak percegése hallatszott.Majd fél óra múlva húsz magyar költő állt az amerikai követség kapujában,

lobogtatták a siratóverseket. A követ kinézett az ablakon, s kiüzent, hogy nem kell több vers! A húsz költő zajongva toporgott, mire a kapuban álló rendőrök elzavarták őket.

Mert mi a tanulság? Hogy egy zseniális ötletet csak egyszer lehet elsütni.S hogy honnan tudom én, mi történt a követség előtt? Onnan, hogy ott álltam és is az

első sorban, a hoppon maradottak között. /Csukás István: Hungária egyetem/

Ennek a szövegnek a megismeréséhez több háttérismeretre van szükségünk.Fontos tudnunk, hogy a szövegben szereplő Hungária kávéház – a két háború között New York kávéház néven ismert – az írók, művészek számára fontos találkahely volt. A XX. század elején mindennapi vendégnek számított itt Karinthy Frigyes, Kosztolányi Dezső és sokan mások. A szövegben szereplő történet ugyan már egy másik korhoz kötődik, de a Hungária kávéház akkori jelentőségére sokatmondóan utal a szöveg címe is.A megértéshez szükséges tudnunk, ki is volt a megölt Kennedy. Ha tudjuk, mikor ölték meg az amerikai elnököt, akkor már lehetnek elképzeléseink a hatvanas évek kádári Magyarországáról. Így a körülmények ismeretében érthetővé válik számunkra, hogy miért nyomorognak az újságírók, megértjük Kellér Bandi bácsi újságírókkal kapcsolatos felosztását, s az élelmes írók viselkedését is.

Mit akarhatott a szerző azzal kifejezni, hogy a Hungária kávéházat egyetemnek nevezte? Próbáljátok megfogalmazni: milyen lehetett a kádári Magyarországon újságírónak lenni? Csukás Istvánt jelentős meseírónak is tartjuk. Bizonyos szempontból ez a történet is

felidézi egy kicsit a mesék világát. Melyek azok az elemek, amelyek a mesékre emlékeztetnek bennünket?

A szöveg hatása. A szövegértő olvasás e negyedik fázisáról természetesen csak akkor beszélhetünk, ha a szöveget megértettük. Ha ez megtörtént, akkor a szöveg érzelmeket válthat ki belőlünk, továbbgondolhatjuk, esetleg bírálhatjuk a szöveg megállapításait, de cselekedetekre is rábírhat bennünket. Azt azonban, hogy melyik szöveg milyen mértékig képes kiváltani az előbb említett tevékenységeket, nagyon nehéz megállapítani, hiszen minden embernél más lehet a szöveg érzelmi hatásfoka. A szöveg hatásáról az utolsó fejezetben is olvashattok még.

3.4. A szöveg egységeinek megismerése

66

Ahhoz, hogy a szöveg egészét megértsük, a szöveg részleteit is értenünk kell. A szöveg elolvasása után ellenőrizzük, hogy világos-e számunkra az egyes szavak, illetve mondatok értelme! Ezután jöhetnek a nagyobb egységek: a bekezdések, illetve a szöveg nagyobb szerkezeti egységei: a bekezdés, a tárgyalás és a befejezés megértése. Ez a folyamat már teljes mértékben a szövegértés harmadik fázisában zajlik. 3.4.1. A szavak megértése

Az adott szövegekben a mai köznyelvi szavakat általában megértjük. Nehézséget okozhatnak azonban a kihalt szavak, tájnyelvi szavak, szaknyelvi szavak, sokszor a szleng szavait sem értjük. Az értelmező szótárak, a tájszótárak, az írói szótárak (Petőfi-, Jókai-, Juhász Gyula-, Toldi-szótár) és etimológiai (az egyes szavak eredetét magyarázó) szótárak azonban segítségünkre lehetnek a problémát okozó szavak megértésében. Különösen a régi szövegek értelmezésekor kell ügyelnünk az egyes szavak jelentésére. A Szigeti veszedelemben, amely göcseji tájszólásban íródott például a következőket olvashatjuk:

„Halál formára jár bán törökök között, mint az lángos harap, ha nádba ütközött …”

/Zrínyi Miklós: Szigeti veszedelem/

A mai magyar nyelvben a lángos főnév, a harap pedig ige. Zrínyi Miklós nyelvében viszont a lángos harap egy jelzős szerkezet, jelentése tüzes avar. Megfejtve e jelzős szerkezet igazi jelentését mindjárt kibontakozhat előttünk Zrínyi Miklós erőteljes hasonlata: a szigeti hősök úgy pusztítanak a törökök között, mint ahogy a tüzes avar lángra lobbantja a nádat. Zavart okozhat a szöveg értelmezésében, hogy szavaink nagy része többjelentésű. Nem mindegy, hogy mit értünk a leveles tésztán: tésztát, amelyet falevelekkel szórtak tele, vagy egy vajas tésztaféleséget.

A Toldiban olvashatjuk:

„Ösztövér kutágas, hórihorgas gémmelMélyen néz a kútba s benne vizet kémlel …”

/Arany János/

A kiemelt szó ebben az esetben nem az eredeti, hosszú nyakú vízimadár jelentésében értelmezhető, hanem egy régi kútfajta egy bizonyos részének a jelentésében.

Sokszor tartalmazhatnak a szövegek bibliai, mitológiai vagy egyéb történelmi utalásokat, hogy azok felidézésével hatásosabbá vagy érzékletesebbé tegyék a mondanivalót. Ha például egy szövegben drákói szigorról olvasunk, nem árt, ha tudjuk, hogy e kifejezés az ókori Athén egy hivatalnokának, Drakónnak a nagyon szigorú törvényeire utalnak.

3.4.2. A mondatok megértése

67

A mondatok megértésékor is több probléma merülhet fel. Például, ha hiányos a mondat, vagyis a két fő mondatrészből az egyik, esetleg mindkettő hiányzik. Ilyenkor azonban sokat segít a szövegkörnyezet, amelyből a hiányzó elemekre következtethetünk. Álljon itt egy példa a szűkszavú pásztorok beszédét mesterien megjelenítő Barbárok című novellából:

- Hallod. - No. - Van neked egy szíjjad? - Van. - Láttam tavaly búcsúkor, ki van verve rézzel. - Megvan. - Aztat kéne eladni. - Eladni? - El… - Nem eladó - Nem? - Mír nem? - Hát csak nem. Magamnak csináltam. - Magadnak? - Magamnak. Meg a fiamnak. - Meg a fiadnak? - Annak. - Kettőtöknek? - Hát. /Móricz Zsigmond: Barbárok/

Vegyétek sorra az egyes hiányos mondatokat, és a szövegkörnyezet segítségével szóban egészítsétek ki őket teljessé!

Te mire véled azt, hogy az egyik pásztor állandóan megismétli kérdő mondat formájában a másik válaszát?

Lehet-e ebből következtetni a szándékaira?

Az összetett mondatok esetében gyakori, hogy az egyik mondat a másikba ékelődik:

„Tündöklik, mint a gondolat maga, a téli éjszaka.” /József Attila: Téli éjszaka/

A megbontott mondatrend, itt azonban egyáltalán nem zavaró, sőt fokozza a hasonlat költőiségét.Ha nem értenénk az ilyen típusú mondatot, akkor a szokásos – az alapiskolában tanult – módon elemezzük mondattani szempontból, és olvassuk össze a szétszakított egységeket.

Tulajdonképpen ugyanezzel a módszerrel boldogulhatunk a többszörösen összetett mondatok esetében is.A következő körmondatban, amely a többszörösen összetett mondatok művészi igénnyel megszerkesztett fajtája, kijelöltük a szerkezet pilléreit. A vastagon szedett rész a főmondatot, az aláhúzott az utalószókat és a kötőszókat jelöli.

Hát mennyivel inkább minékünk, kik veszedelemben vagyunk, az egész lelkünknek igyekezetét, minden testünknek fáradságát fordítanunk kell a mi utolsó veszélyünknek

68

eltávoztatására; mert egyébiránt kinek szántsunk, kinek vessünk, kinek neveljük édes magzatainkat, ha biztonságunkra gondot most nem viselünk; majd a pogányé leszen az, ami most a miénk, és csak öt esztendőt, avagy kettőt sem ígérhetünk magunknak, ha nem gondoskodunk.

/Zrínyi Miklós: Az török áfium ellen való orvosság/

A fenti körmondatot bontástok rövidebb – két vagy három tagból álló – összetett mondatokra!

3.4.3. A bekezdések és a szöveg egészének a megértése

Minden ismeretközlő szöveg bekezdésekre tagolódik, s minden jól megírt bekezdésben van egy tételmondat, amelyet a bekezdés többi mondata kifejt, magyaráz. A tételmondat leggyakrabban a bekezdés első mondata, de ez nem szabály.Az alábbi szöveg például a végére tartogatja a lényeget:

…önökhöz fordulok, hölgyeim és uraim, magyar színésznők és színészek. Bizonyára tudják, milyen fontos minden mozdulatuk és szavuk. Önök tanítják meg a közönséget nemcsak mozogni és csókolózni, hanem beszélni is. Kérem tehát, tegyék tudatossá magukban ezt a hibát, mely önkéntelenül is ránk ragad, s ezután kétszeresen ügyeljenek, hogy mindig magyarán beszéljenek. Künn az utcán és a családokban járvány dúl, hangsúly-járvány. Ki fogunk belőle lábalni. De a színház legyen kórház, ahol meggyógyul a sínylődő nyelv, ne pedig a fertőzet új telepe és betegágya.

/Kosztolányi Dezső: Nyílt levél a magyar színészekhez/

Keressétek ki a fenti szövegből a leglényegesebb gondolatot! Indokoljátok meg, miért hagyhatta az író a szöveg lényeges gondolatát a legvégére! Cseréljétek fel a mondatok sorrendjét, és az utolsó mondatot tegyétek legelőre! Ezek után

hasonlítsátok össze az eredeti és a megváltoztatott szöveg hatását!

A bekezdések összekapcsolódásából formálódik a szöveg egésze, amelyet már az ókori görögök is három részre osztottak fel: bevezetés, tárgyalás, befejezés.

A továbbiakban próbálkozzunk egész szövegek megértésével! Grétsy László szövegében jeleztük a szöveg szerkezetének egységeit, és kiemeltük a szöveg egészének tételmondatát (vastagon szedve), illetve az egyes bekezdések tételmondatait is (aláhúzott betűkkel).

Bevezetés: A szólások gazdag világa múltunk, történelmünk emléktára. Szólásaink, közmondásaink egyrészt felidézik számunkra a magyar múlt akár közismert, akár csupán éppen általuk megőrzött eseményeit (Több is veszett Mohácsnál, Egyszer volt Budán kutyavásár), másrészt nyelvünk, szavaink múltjába is bepillantást engednek. Mai anyanyelvi őrjáratunk során egy olyan szólást mutatok be olvasóimnak, amely mindkét ismérvnek megfelel, ugyanis egy érdekes jelentésváltozás nyomait őrzi, ugyanakkor pedig a múlt egy darabkáját is felvillantja számunkra.

Tárgyalás: A szólás, amelynek „értelmes” voltát már évekkel ezelőtt is s most újból több levélíró vitatta, a következő: ordít, mint a fába szorult féreg. Idézet egy levélből: „Soha életemben nem láttam még fába szorult férget, és férget nem is hallottam még erős, átható hangot adni. Úgy gondolom, hogy aki be tud mutatni egy ordító férget, az természettudományos csodát művel.”

69

A levélírónak a mai nyelvhasználat alapján természetesen igaza van, ám e szólásban éppen az az érdekes és tanulságos, hogy nem a mai nyelvi normákra épül. A féreg, ez a finnugor eredetű szavunk a középkorban nem csupán apró, kártékony élősdit, rovart jelentett, hanem nagy ragadozó állatot, például farkast is. „ A farkas a legtorkosabb féreg, bestye, fene vad ” – írta például egyik munkájában a 17. századi jeles pedagógus és teológus, Amos Comenius. A vitatott szólásban a féreg szónak ez a jelentése őrződött meg. Márpedig azt, úgy vélem, e szólás minden bírálója elismeri, hogy ha a bolha vagy a poloska nem is, a farkas bizony tud ordítani. Most már csak az a kérdés, hogyan szorulhat fába egy féreg, azazhogy egy farkas. Megmondom: úgy, hogy valamilyen módon csapdába, verembe esik. A fa ebben a szólásban valamilyen farkasfogó eszközt jelent. Hogy ez pontosan milyen volt, nem tudjuk, azt azonban igen, hogy voltak s néhol még napjainkban is vannak olyan fából készült vadfogó eszközök, amelyekbe beleszorul a rájuk lépő vadnak a lába.

Befejezés: Azt pedig, ugyebár, már nem kell bizonygatnom, hogy az ilyen szorult helyzetben lévő farkas csakugyan ordít, mint a fába szorult féreg?

Foglald össze saját szavaiddal az egyes részek lényegét! A tárgyalást is oszd fel – ha lehetséges – kisebb részekre, amelyek ugyan összefüggnek,

de nem tartoznak szorosan egymáshoz!

3.5. Szövegtípusok szerinti szövegmagyarázat, értelmezés

3.5.1. A köznapi szövegek értelmezése

Az ilyen típusú szövegekkel nap mint nap találkozhatunk hétköznapi életünkben. Úgy általában nehéz bemutatni őket, hiszen nagy műfaji változatosság jellemző rájuk. Ide tartoznak például az újságcikkek, az apróhirdetések, az időjárás-jelentés, az újságokban található horoszkópok, de egy fizetési felszólítás vagy más egyéb közéleti-hivatalos levél is, sőt a magánleveleket is ide sorolhatjuk.

Ezek a szövegek legtöbbször:

- gyakorlati célokat szolgálnak;- tartalmuk a valóságra vonatkozik;- valamiről tájékoztatnak bennünket; - általában tárgyias szövegek, vagyis nem személyes a mondanivalójuk;- a pontos, betűhű olvasat jellemző rájuk vagyis jól megfogalmazott szöveg esetén

egyetlen értelmezésük lehetséges.

Rendelkezel azokkal a vezetői képességekkel, amelyeket a TESCO keres?Bármely osztályvezetői munkakör érdekel is az áruházban, egy dolog biztos: nálunk mindig a vásárló az első!Munkád elvégzéséhez átfogó tréninget biztosítunk, és segítünk, hogy a legtöbbet hozd ki magadból.Jelentkezés a TESCO irodáiban írásban vagy személyesen!

Területi képviselő/üzletkötő pozícióba keres cégünk jelentkezőket, egy cseh tulajdonú, reklámiparban felhasznált papírtermékeket gyártó nemzetkőzi vállalat. Az alkalmazott

70

Szlovákiában, illetve más EU-s országokban tevékenykedne. Követelmények: szlovák-, magyar-, angolnyelv-tudás; üzleti érzék és gyakorlat; számítógép-kezelői ismeretek. Szlovák nyelvű életrajzukat kérem, küldjék a ……..címre. Szerinted van jelentősége annak, hogy az egyik szöveg tegező, a másik magázó

megszólítást alkalmazott? Mi lehetett ezzel a hirdetést feladók célja? Gyűjtsd össze, hány információ hangzott el az egyik és hány a másik cég hirdetésében!

Melyik hirdetésből tudtál meg több információt a meghirdetett állással kapcsolatban? Te melyik hirdetésre jelentkeznél? Választásodat indokold meg! Hasonlítsd össze a két hirdetés hangvételét! Miben látod a két szöveg közötti

különbségeket?

Az Új Szó Rendőrségi naplójában olvashattuk:

Egy mozgó kocsiból ütöttek le, majd raboltak ki egy 34 éves rimaszombati férfit hétfőn a városban, az elkövetőt a rendőrség keresi. Az áldozatot hátulról csapták fejbe, és elvették a pénztárcáját. A támadót, aki vélhetően egy ezüstszínű Opel Astra Combiban ült, a rendőrség keresi.

Alakítsd át a fenti rendőrségi hírt egy szemtanú beszámolójává! Mivel gazdagodott a szöveg? Mi az viszont, ami a rendőrségi hírrel szemben már

hiányzik belőle?

3.5.2. A szakmai szövegek értelmezése

A szakmai szövegek a szigorúan az ismeretközlő szövegek tárgykörébe taroznak. Ide sorolandó a filozófiával, a társadalomtudományokkal, a nyelvtudományokkal, a természettudományokkal és művészetekkel foglalkozó szövegek. A tudományos szövegek egymáshoz képest sok eltérést mutatnak, hiszen különféle módszerekkel bizonyítják állításaikat, és más-más szakszavakat használnak. Szakmai szövegek a tudományos folyóiratok cikkei, tanulmányai, az ismeretterjesztő könyvek, a szakkönyvek írásai, a lexikoncikkek.

A szakmai szövegek jellemzői:

- kerülik az ismétléseket, a bőbeszédűséget - egyértelműségre, világosságra törekszenek mind a szöveg formáját, mind a tartalmát illetően- az egyes tudományok területére jellemző szakszavakat használnak, illetve ezeket meg is

magyarázzák – ezek a definíciók, vagy meghatározások. Ha egy szövegből a szakszavak meghatározásai hiányoznak, akkor az olvasónak kell ezeknek más munkákban utánanéznie, hogy a szöveget megérthesse. A szakszavak nem értésekor a szövegkörnyezet ritkán segít azok pontos értelmezésében.

- gyakran tartalmazhatnak különféle grafikonokat, ábrákat, fényképeket, táblázatokat, amelyek a nyelvi szöveget kiegészítik, szemléletesebbé teszik.

- tartalmazhatnak idézeteket, korábbi eredményekre való hivatkozásokat. Ilyen esetekben a szöveg szerzője feltünteti az idézet vagy hivatkozás forrását.

Gyakori, hogy a tudományos szövegek valamilyen tudományos tétel mellett érvelnek. Ezeket az érveléseket állításokkal támasztják alá. Ez a folyamat tulajdonképpen egy logikai módszer alkalmazása, és általában kétféle lehet:

71

- induktív, amikor az egyes okoktól jutunk el a következtetésig, a konklúzióig, - deduktív, amikor a következtetéstől jutunk el az okokig.

Az alábbiakban ismerkedjünk meg egy világhírű antropológus művének egy rövid részletével:

Az emberiség bölcsője, mondta Darwin, Afrikában ringott. Okfejtése egyszerű volt: „A Föld minden táján ma élő emlősök közeli rokonai ugyanazon táj kihalt fajainak. Ezért valószínű, hogy Afrikát valamikor az orangutánnal és a csimpánzzal közeli rokonságban levő kihalt emberszabású majmok lakták; minthogy pedig ma ez a két faj az ember legközelebbi rokona, valamivel még valószínűbb, hogy korai őseink inkább az afrikai kontinensen éltek, mint bárhol másutt.” *

Fontos szem előtt tartanunk, hogy amikor Darwin e sorokat írta, még nem találtak emberi fosszíliákat; következtetéseit tehát teljes egészében elméleti megfontolásokra alapozta. Darwin idejében az egyetlen ismert fosszilis leletanyag Európából, a Neander-völgyből származott, ez pedig viszonylag kései mérföldkövét jelenti az ember fejlődésének.

/Richard Leakey: Az emberiség eredete//*Charles Darwin: Az ember származása és a nemi kiválasztás,

Budapest, Gondolat Kiadó, 1961, 210. o. /

Olvasd el figyelmesen a szöveget! A részlet számodra idegen vagy ismeretlen kifejezéseit fejtsd meg az Idegen szavak és

kifejezések szótárának, vagy a Magyar értelmező kéziszótárnak a segítségével, esetleg használd a már említett Anyanyelvi könyvespolc című CD-lemezt!

Figyeld meg, miként idézte a szerző Darwin egyik művének a megállapításait! A darwini szövegben az érvelés (okfejtés) melyik logikai módszerrel dolgozott: az

induktív vagy a deduktív módszerrel?

3.5.3. A szépirodalmi szövegek értelmezése

„Nem kezdhetjük újra az ábécénél a költészetet. Tanuljanak ők (értsd: olvasók) is, legyenek figyelmesek, küzdjenek meg a versért.”

/Nagy László/

Az irodalmi művek olvasásakor elénk tárul egy az író által teremtett világ. Ez a világ sokban hasonlíthat a minket körülvevő világra, de a hasonlóságok akkor sem vonatkoztathatók úgy a valóságra, mint például a köznapi vagy szakmai szövegek esetében. Az olvasónak mindig tudnia kell, hogy a szépirodalmi szövegekben egy fiktív (kitalált) valósaggal van dolga.Az irodalmi szövegeket másképpen olvassuk és értelmezzük, mint előbbiekben megismert szövegeket, hiszen ott a szöveg befogadása fokról fokra, meghatározott sorrendben, mindig újabb és újabb információval gazdagodva történik, az olvasó nagyjából tudja, mire számíthat a következő oldalon. A szakmai szövegek esetében ez az egyértelműség egyben elvárás is.

Az irodalmi szövegekben a befogadás sokkal összetettebb, nem egyenes vonalúan haladó, nem folytonos. Például Kosztolányi az Édes Anna című regényében a saját elképzelései szerint adagolja számunkra az információkat, több szálon indítja el a cselekmény fonalát, ezért a regény mélyebb összefüggésrendszere is a regény elolvasása után lehet világos számunkra.

72

A köznapi szövegekkel szemben a szépirodalmi szövegek megértése éppen egyik sajátosságuk, a többértelműségük miatt nehéz, még akkor is, ha az anyanyelvünkön íródott.

Ennek okai a következők:

- megértéséhez nem elegendőek az olvasó nyelvi, illetve a valósággal kapcsolatos ismeretei, szükségesek az irodalmi hagyománnyal, a műfajokkal, a stílusirányzatokkal kapcsolatos ismeretek, sőt esztétikai és poétikai képzettség sem árt a tanulmányozásukhoz

- a szépirodalmi szövegek esetében nincs egyedül helyes értelmezés, sőt az értelmezés a történelmi idővel együtt változhat

A megdarált húst összedolgozzuk tojással, tejbe áztatott zsömlével, sóval, borssal, és forró zsírban vagy olajban húspogácsákat sütünk belőle.

Figyelem! Nekünk, emlősöknek nem mellékes kérdés, hogy mi daráljuk-e a húst, vagy bennünket darálnak-e meg. /Örkény István: Fasírt/ Hány egységre bontanád az Örkény-szöveget? Miért? Próbáld meg értelmezni a szöveget úgy, hogy:

- felhasználod az író életével kapcsolatos ismereteidet- felhasználod az író koráról való ismereteidet- értelmezésedben pusztán a szövegből indulsz ki, az íróval és korával kapcsolatos

ismereteidet figyelmen kívül hagyod! Hányféle értelmezést kapcsolhatsz az Örkény-szöveghez? Mit gondolsz, egy irodalmi

szöveg esetében a többféle értelmezés vagy olvasat helyénvaló dolog? Értékesebbnek találod ezáltal a szöveget? Válaszodat indokold meg!

3.6. A szövegek hatása

Azt, hogy a szövegeknek – legyen az írott vagy szóbeli – nagy hatásuk van az emberi cselekedetekre, érzelmekre, már nagyon régen tudták. Azt viszont, hogy ez a hatás mekkora, még a mai modern viszonyok közt sem tudjuk megállapítani, hiszen az egyén reakciójáról nehéz bármi biztosat megállapítani.

A közéleti-hivatalos szövegek természetesen akkor érik el hatásukat, ha a bennük foglalt felhívásnak, értesítésnek, kérvényezésnek meg lesz a várt következménye. Érdekes lehet a köznapi szövegek közül a reklámszövegek vizsgálata, mert ezek esetében a megfogalmazóik tudatosan törekszenek arra, hogy azok minél hatásosabbak legyenek. Találunk is közöttük számos ötletes és szellemes nyelvi megfogalmazást.Azt, hogy ezek a bravúros szövegek mennyire növelik a befogadóik vásárlókedvét talán legbiztosabb, ha saját magunkon mérjük le.

Érdemes elgondolkodni például az egyes viccek hatásain is. Az 50-es évek Magyarországának egyik népszerű viccét olvashatjátok az alábbiakban:

Két ember beszélget. Az egyik: - Tudja, mikor volt nálunk jó világ? A másik kérdőn ránéz. - Amikor a vas fém volt, a farkas állat, a Rákosi pedig rendező pályaudvar.

Persze a vicc megértéséhez tudnunk kell, hogy a vas, a farkas és a rákosi szavak az országot diktatórikusan irányító kommunista vezetőkre utalnak: Vas Zoltánra, Farkas Mihályra és

73

Rákosi Mátyásra. Egy ilyen vicc meghallgatása, terjesztése tulajdonképpen felért a kommunista diktatúra kisemberének sajátos lázadásával.

A múltból számos olyan esetet tudunk felhozni, amikor egy-egy szövegnek óriási hatása volt a közönségére vagy az olvasóira. Goethe ismert művével, a Werther szerelme és halála cíművel például valóságos Werther-lázat váltott ki Európa-szerte. Állítólag hatására még az öngyilkosságok száma is megnőtt, és százával születtek a regény utánzatai.

Vagy képzeljük csak el, micsoda fogadtatása lehetett 1848. március 15-én Petőfi Nemzeti dalának, amely tökéletesen fogalmazta meg a korabeli magyarság gondolatait.

A szépirodalmi szövegek hatása nem csupán a cselekvésre késztetésben, lelki, etikai ráhatásban figyelhető meg, hanem az esztétikai élményben is. A művészi szövegek olvasása örömet okoz az embernek. Ennek a legnagyobb bizonyítéka, ha ugyanazt a szépirodalmi alkotást egy belső parancsnak engedve újraolvassuk. Ahhoz, hogy az elolvasott szöveg valamiféle hatást váltson ki belőlünk, meg kell értenünk. Ennek a módozatait, fázisait próbáltuk bemutatni az előző fejezetekben. Ha ez sikerült, és értő olvasó vált belőlünk, elérkezett a pillanat, hogy önálló véleményt alkossunk az olvasott szövegről. Ez történhet egyfajta kritika formájában, a szépirodalmi szövegek esetében a mű továbbgondolása is elképzelhető, s az olvasó beteljesítheti e fejezet elején megjelent Kosztolányi-gondolatot, amely szerint: „ A könyvet mindig ketten alkotják, az író, aki írta, s az olvasó, aki olvasta. ”

74

4. A retorika alapjai

4.1. Bevezetés

„Eljön az idő, s társaid körében neked is fel kell állanod, s a köztanácskozásokban élő szóval részt venned; s érezni fogod, miképpen az ékesszólás, s mindaz, ami erre megkívántatik, oly szükséges, mi nélkül közdolgokban résztvevő polgár közvetetlen nem hat.”

/Kölcsey Ferenc: Parainesis/

Kölcsey Ferenc fenti szavai titeket, gimnazistákat egy nagyon fontos dologra kell, hogy emlékeztessenek: felnőttként, egyetemeken tovább tanuló diákként, a jövő értelmiségijeként nektek is meg kell tanulnotok felkészülni a kulturált, színvonalas nyilvános szereplésre a közélet számos területén.

Beszéljétek meg, miért lehet fontos, egy ember életében a Kölcsey által megnevezett „ékesszólás”!

A retorika ókori megszületésétől a legújabb kor kezdetéig előkelő helyet foglalt el az oktatásban, sőt a nyugat-európai oktatásban napjainkig megvan a fontos szerepe. Itt, Kelet-Európában azonban 1948-tól, a kommunista hatalomátvétellel kezdődően egy hosszú kihagyás következett egészen a rendszerváltásig, 1989-ig. Ez a nemzedéknyi kihagyás a kommunista diktatúra lényegéből fakadt, amely üldözte az emberi gondolkodást és szabadságot mint a rendszerére káros jelenséget. A retorikát az olyan típusú társadalmakban becsülik igazán, amelyekben az emberi szabadságnak s ezzel összefüggésben a szólásszabadságnak is nagy fontosságot tulajdonítanak, hiszen a köz érdekében tartott szónoklat, a nyilvános viták, illetve az eszmék szabad ütköztetése a demokratikus berendezkedésű államokat, nem pedig a diktatúrákat jellemzik.

Fejtsétek ki, hogyan függhet össze egy társadalomban a szabadság és a retorika fejlődése!

Először is azt kellene tisztáznunk, hogy mit értünk e majd háromezer éves tudomány lényegén. Mi a retorika? Mind a görög eredetű rhétor, mind a latin orator a magyar szónok kifejezéssel azonosíthatók, vagyis e kifejezések a beszéddel kapcsolatosak mindegyik nyelvben. A római retorika nagyjai pedig egyenest azt állítják a retorikáról, hogy: „Ars bene dicendi!” (a jól beszélés tudománya!).

75

Fontos kérdés számunkra ezután, hogy a ”jó„ jelző csupán a beszédre vonatkozik-e vagy a szónokra is? Ha mindkettőre vonatkozik, akkor a beszéd és a szónok erényeit, tisztességét egyaránt magába foglalja az említett jelző, hiszen az ókori szónokok megállapítása szerint: „a beszéd minden erényét egyszerre felöleli, egyszersmind a szónok erkölcseit is, mivel „jól csak a becsületes ember beszélhet.”

Véleményetek szerint miért fontos, hogy a „jó” beszédet csak a jó ügy érdekében alkalmazzuk?

Napjaink korszerű retorikája azonban e tudománynak tágabb értelmezést ad: Wacha Imre megfogalmazásában – aki a retorikára mint modern tudományra tekint – az említett tudomány egy összetett diszciplína, amely érinti: - a műfajok ismeretét- a nyilvános szónoki beszéd előadási módját- a szónoki beszéd szerkezetét- a választékos szónoki stílus formáját. Beszéljétek meg, miért lehetnek fontosak a szónoki beszéd kapcsán a Wacha Imre által

megnevezett tudományterületek! A retorika, amióta oktatás létezik, mindig annak része volt. A diákok a retorikán keresztül ismerkedhettek meg a nyelv hatalmával, a racionális gondolkodással. Ez a tantárgy tanította meg a diákokat a helyes beszéd mellett a vitatkozás, a meggyőzés technikájára is, a viták pedig fejlesztették a diákok kifejező és kommunikációs képességeit. A diákok tehát a retorika által tanultak meg egyszerre beszélni és gondolkodni.

4.2. A retorika rövid története

Vitassátok meg, hogy lehetnek-e a meggyőzésnek a beszéden kívül más, emberhez méltó lehetőségei?

A meggyőzésre való törekvés, a szónoklás feltehetőleg egyidős a nyelvvel. Fejlődése szorosan kötődik a társadalmi és politikai élet alakulásához. E tekintetben különösen érdekes lehet nekünk a társadalmi élet görög fejlődése, ahol a görög poliszok szabad polgárai személyesen intézték ügyeiket a népgyűlésen vagy a polgárok által működtetett bíróságokon.Az utóbbiak ügyintézése az ókori görögöknél mai szemmel sajátos volt, hiszen a peres ügyek során a vádló és védő feladatot maguknak a szemben álló peres feleknek kellett ellátniuk, nekik kellett felkészülniük a vád-, illetve a védőbeszédre. Mivel ez alapján döntöttek a bírák, fontos volt tehát, ki milyen beszédet mond, logikailag vagy érzelmileg mennyire meggyőzően és hatásosan tudja előadni a mondandóját. Ez a Kr. e. V-IV. századi görög társadalom volt a bölcsője a retorikának.

Elevenítsétek fel, mit tanultatok történelem órán az ókori görög demokratikus társadalomról!

Miért volt jelentősége ebben a társadalomban a politikai vagy törvényszéki szónoklatoknak?

A retorika és az oktatás ekkor teljesen összefonódott, hiszen a korabeli iskolák a filozófia mellett elsősorban retorikai ismeretekre oktatták a hallgatókat. Ez a kor szülte az olyan nagy szónokokat, mint Iszokratész, Demoszthenész.

76

Ebben a korban a retorika a meggyőzést tekintette a legfontosabb feladatának.Ebből az elgondolásból indult ki a görög filozófia nagy rendszerezője, Arisztotelész (Kr. e. 384-322) is; Rétorika című művében olyan összefoglalását adta a retorika módszertanának, amelyet tulajdonképpen mindmáig alkalmazunk. Így ezzel az alkotással született meg az első tudományos szónoklattan. Tankönyvünk során több ízben fogunk e könyv elgondolásaira hivatkozni. Nagy szerepe volt a szónoklatnak, így a retorikának is az ókori római köztárság mindennapjaiban is. Az antik Róma legnagyobb hatású szónoka, Cicero (Kr. e. 106-43) műveiben, főleg az Orator (Szónok) címűben tovább finomította – elsősorban az ékesszólás vagyis a stílusnemek területén – a szónoklás mesterségének fogásait. Az ókori retorika azonban a császárkor tudósának, Quintilianusnak (Kr. u. 35-100) a híres művével, a Szónoklattannal jutott el fejlődése csúcsára. Quintilianus e művében saját oktatói tapasztalataival egészítette ki mindazt, amit az ókori szerzők e tárgykörben korábban létrehoztak.

Beszéljétek meg, miért volt fontos, hogy a jövendőbeli szónokok iskolákban sajátítsák el a szónoklás fogásait!

A következő néhány évszázad már nem kedvezett a retorika fejlődésének, bár a Quintilianus által kidolgozott rendszert megőrizte a középkori oktatás. Nagy szónoklatokra a középkori társadalmi életben nem volt szükség – a retorikának ez a területe szinte az igehirdetésre, a prédikációk megszerkesztésére korlátozódott. Így a retorika nem a beszédben, hanem a korabeli hivatali életben fejthette ki szerepét; a levelek, okiratok, törvények megszövegezése elképzelhetetlen lett volna retorikai alapismeretek nélkül. A középkori egyetemek egyik fakultásán, a szabad művészetek karán a retorika a grammatika és a dialektika mellett alaptantárgy volt. A retorika órákon sajátíthatták el a hallgatók a latin nyelvű szövegek megfogalmazásának alapfogásait.

Miért nem igényelték a középkori társadalmak – ellentétben az ókori demokratikus államokkal – a mindennapi politikában vagy akár a bírósági tárgyalások során a nagy szónokokat?

A reneszánsz aztán újra felfedezi az antik retorika nagy klasszikusait, s a nyomtatás elterjedésével visszakerülnek a retorikai alapszabályok a mindennapi társadalmi életbe, a társalgási szokásokba, sőt a politikába is. A nagy szónoklatok és viták ideje azonban a reformáció és ellenreformáció korában jött el igazán. Az ekkor született prédikációk és a hitről vitatkozó iratok ismét magas színvonalra emelték a szónoklatot

A retorika igazi megújulása a XVIII. századi brit retorikusok munkáival kezdődött. Hugh Blair (1718-1800), George Campbell (1719-1796) és Richard Whately (1787-1863) a klasszikus retorikát koruk legújabb követelményeivel ötvözték. Műveikben a retorikát az esztétika, a lélektan, a logika, illetve az érvelés szempontjából vizsgálták, s meglátásaik adtak újabb lendületet a retorikaelmélet XX. századi megújulásának.

A jelenlegi, modern retorikaelmélet lényege, hogy a retorikai kutatások a retorikának egy-egy részét ragadják ki, s állítják kutatásuk középpontjába. Ennek megfelelően a retorikát vizsgálták a stílus, az érvelés, a megismerés, műelemzés és fogalmazástanítás szempontjából.

Fejtsétek ki, miért nőhetett meg napjainkban újra a retorika jelentősége?

77

4.2.1. A magyar retorika története

Soroljátok fel, milyen alkalomból lehet szónoki beszédeket tartani!

Még Arisztotelész különböztetett meg háromféle beszédtípust: a bemutató beszédet, amely egy személy dicséretét vagy elmarasztalását szolgálta,

például, amikor tisztségre pályázott az illető, a tanácsadó beszédet, amely célja a rábeszélés vagy lebeszélés valamiről és a törvényszéki beszédet, amely a vádat vagy a védelmet képviselte egy peres ügyben.

Ezzel szemben a régi magyar retorika négyféle beszédtípust ismert: az egyházi a politikai vagy közügyi a törvényszéki az akadémiai vagy alkalmi szónoklatot.

Nevezzetek meg olyan alkalmakat, amelyek kapcsán készülhetnek alkalmi beszédek! Ez a négyféle beszédtípus természetesen megfelel az arisztotelészi felosztásnak is, hiszen az egyházi és az akadémiai tulajdonképpen felfogható bemutató, a politikai pedig tanácsadó beszédnek. Bár megjegyzendő, hogy bizonyos időszakokban – például a protestantizmus hitvitái időszakában – az egyházi beszédek inkább tanácsadó jellegűek voltak.

Egészen bizonyos, hogy Magyarországon az államalapítástól kezdve mindegyik beszédtípus létezett, és oktatták a retorikát. Persze a szónoklataink nagy része sokáig elsősorban egyházi jellegű és latin nyelvű volt. A magyar nyelvű prédikáció korai létezését azonban fényesen igazolja első nyelvemlékünk, a Halotti beszéd és könyörgés.

A magyar egyházi szónoklat történetének az egyik legnagyobb korszaka minden bizonnyal a XVI. századdal kezdődő protestantizmussal jött el. Az akkor kibontakozó hitviták magas színvonalra emelték az egyházi szónoklatot. A kor legnagyobb hatású szónoka: Pázmány Péter esztergomi érsek volt.

Elevenítsétek fel, mit tanultatok Pázmány Péter műveiről! Hogyan kapcsolódnak ezek a retorika jelentőségéhez? Magyarországon a XIX. századi társadalmi igények lendítették fel a retorika oktatását, s az 1868-as oktatási törvény tette igazán lehetővé a retorikának a magyar nyelvű oktatását. A XIX. század elejétől bontakozik ki a magyar politikai szónoklat, színhelye elsősorban az országgyűlés. Kezdetben számos tényező gátolta e fejlődését, hiszen a Habsburg Birodalomhoz tartozó Magyarországon kemény cenzúra érvényesült, a magyar nyelv pedig csak 1844-ben vált hivatalosan államnyelvvé.A magyar politikai szónoklat művészi rangra az 1830-as évektől emelkedett. Ekkor tevékenykedtek a politika területén olyan jelentős személyek és egyben nagyszerű szónokok, mint például: Felsőbüki Nagy Pál, Deák Ferenc, Wesselényi Miklós, Kölcsey Ferenc, Széchenyi István, és ekkor tűnt fel minden idők legnagyobb magyar politikai szónoka Kossuth Lajos. Az iskolai tankönyvek évtizedeken át az ő szónoklatain tanították a retorikát, beszédei még az angliai tankönyvekben is szerepeltek.

Milyen témái lehettek a reformkori politikusok szónoklatainak?

78

Ebben az évszázadban váltak jelentőssé az akadémiai és egyéb alkalmi szónoklatok is, mint például a megnyitó, üdvözlő, az emlékbeszédek. Ezek megtartására az alkalmat sokszor a Magyar Tudományos Akadémia vagy a Kisfaludy Társaság ülései, ünnepei szolgáltatták. Nagy hatású szónokoknak bizonyultak ezen a területen: Kazinczy Ferenc, Kölcsey Ferenc, Eötvös József, kemény Zsigmond, Gyulai Pál. A XIX. század végének és a XX. század elejének további meghatározó politikai szónokai Deák Ferenc, Tisza Kálmán, Klebelsberg Kuno, Prohászka Ottokár voltak. Ez a folytonos fejlődés azonban a kommunista rendszer alatt megszakadt, hiszen a diktatórikus kommunista uralom semmilyen formában nem tűrte meg a társadalom egyetlen területén sem a vitát. Bár rengeteg beszéd született ebben a korban, ezek azonban csak a kommunista párt utasításainak megfelelő gondolatokat tartalmazhatták, s a kommunista rendszer propagandáját voltak hivatva biztosítani. A retorika oktatását az 1950. évi tanterv eltörölte. Ebből a korszakból talán Nagy Imre beszédei az igazán figyelemreméltóak.

Mit gondoltok, mi lehetett a kommunizmus éveiben az egyes szónoklatok alapvető célja? Napjaink retorikáját 1989-től, a demokratikus fordulat évétől számítjuk. A jelenlegi szónokoknak óriási lehetőségeket biztosít a média, hiszen így az elhangzott beszédeket sokan hallhatják, hatásuk óriási lehet. Korszakunk beszédeinek elemzése azonban már a jövő feladata.

4.3. A retorikai helyzet

E tankönyv Információ és kommunikáció című fejezetében már megismerkedhettetek a kommunikációs modellel. Tulajdonképpen a retorikai helyzet is felfogható kommunikációs helyzetnek. Már Arisztotelész is felhívta erre a figyelmet, amikor a retorikai helyzetet a következőképpen határozta meg: „A beszéd három dologból tevődik össze: a beszélőből, amiről beszél és akihez beszél; a beszéd célja az utóbbira irányul, azaz a hallgatóra.”

Napjaink retorikai oktatása is alkalmazza a kommunikáció kutatásának eredményeit, s ezekből kiindulva elsősorban nem az elméleti, illetve az eszményi szónoklatok megszerkesztésének a tudományára, hanem a gyakorlati tudásra, konkrét kommunikációs helyzet megoldásának az elsajátítására helyezi a hangsúlyt.

Próbáljátok megfogalmazni, mitől lehet meggyőző egy szónoklat!

A hatásos beszéd vagy akár írás elkészítési technikájának ismerete fontos lehet egy egyszerű használati utasítás vagy valamilyen kérvény megszerkesztésekor is. Még inkább szükséges az olyan bonyolultabb feladatok teljesítése során, mint például egy tájékoztató anyag megszerkesztése, amelynek a célja például, hogy a városotokban segítsétek a turizmus fejlődését. Ezekben az esetekben egyfajta hallgatóságot kell, megcéloznotok, és őket kell valamiről meggyőznötök, például, hogy a városotokba okvetlenül el kell látogatnia.

A hagyományos értelemben vett retorikai beszédhelyzet azonban nem teljesen azonos a kommunikáció közlésfolyamatával. Míg ugyanis az utóbbiban a beszélő és a hallgató egyidejűleg, kölcsönösen hatnak egymásra, addig a retorikai helyzetben csak a beszélőtől

79

áramlik egyértelműen a hallgató felé az információ, a hallgató részéről a befogadás jelei nem teljesen egyértelműek.

Egy szónok milyen jelzéseket kaphat előadásával kapcsolatban a hallgatóságtól?

A retorikai helyzet sikeres kommunikációjának feltétele a meggyőző szöveg. Ennek segítségével teljesülhet ugyanis a szónok célja: a hallgató meggyőzése. Annak érdekében, hogy tisztán lássuk a retorikai helyzet kommunikációs

tényezőit, a következő dolgokat kell tisztáznunk: ki, kinek, mit, miért, mikor, hol, hogyan (szóban, írásban), miképpen (milyen stílusban) akar közölni. Nagy szerepe van a meggyőzésben a metakommunikációnak is (a tekintetnek, arcjátéknak, gesztusoknak stb.)

Mielőtt megszólítjuk a hallgatóságot, számos dolgot kell megfontolnunk:

milyennek mutatkozzunk? – sokféle helyzetben, sokféle szerepben lehetünk, hiszen az ember lehet egyszerre szülő vagy feleség, beosztott vagy főnök, diák vagy barát. Fontos lehet az is, hogy mennyit árulunk el a szándékainkból, érzéseinkből, gondolatainkból. Higgadtnak mutatkozzunk-e, vagy elárulhatjuk személyes érintettségünket, őrizzük meg komolyságunkat vagy a helyzet megengedi a humor alkalmazását is. A komoly szónokok esetében óriási szerepe lehet a jellemükhöz kapcsolódó tisztességnek, ez ugyanis eleve hitelt ad a mondanivalójának. Az ókori görögök a jellem és a tisztesség összetartozásából fakadó meggyőzőerőt nevezték ethosznak. A modern retorikatudományban minden hiteles forrást felfoghatunk ethoszként.

milyen hallgatóság előtt fogunk megszólalni? – kinek mit kell és lehet mondani. Ha komolyabb előadásra készülünk nagyobb közönség előtt, akkor információkat kell gyűjtenünk a hallgatóság életkoráról, értékrendjéről, műveltségi szintjéről. Így elkerülhetjük annak a veszélyét, hogy a beszédet csak magunknak írjuk.A meggyőzésben nagy szerepet játszanak az emberi érzelmek. Az érzelmekre hatni tudó szónok él a pathosz erejével, melyet a szövegben a stílus eszközeivel, szóképekkel érhet el a leginkább. Sosem szabad azonban ezzel a tudással visszaélni, egy tisztességes szónok ilyet nem tesz.

beszédünk szerkezete mindig legyen világos és logikus. Az előző két szempont mellett a meggyőzésnek ez a legfontosabb eszköze. Ha logikusan tudunk érvelni egy állítás mellett, akkor nagy esélye van a hallgatóság meggyőzésének. Az ókori görögök a meggyőzésnek ezt az összetevőjét nevezték a retorikában logosznak. Arisztotelész szerint a jó szónok az, akinél az ethosz, a pathosz és a logosz megfelelő egyensúlyban volt.

Foglaljátok össze:

Milyen tényezői vannak a retorikai helyzetnek? Mi mindenre kell egy szónoknak a beszéde szövegén ügyelni, hogy beszéde meggyőző és

hatásos legyen?

80

Arisztotelész szerint mire kell ügyelnie a jó szónoknak?

4.4. A retorikai szöveg jellemzői

Míg a hagyományos retorikai képzés célja az volt, hogy jó szónokot képezzen, addig a modern retorika nagyobb figyelmet szentel a szónok és a megszólítottak kapcsolatának. Mai felfogás szerint minden szöveg valamilyen szándék megvalósulása. A retorika abban segíthet, hogy a szöveget tudatosan szerkeszthessük meg, hogy a szövegben megfogalmazott szándék elérkezzen a hallgatóhoz.

A retorikai célzatú szöveg megszerkesztésének módszertanát még az antik időkben dolgozták ki, s ez lényegében azóta sem változott.

Ez a módszertan meghatározza:

1. a szónoki beszéd részeit2. a szónok feladatait3. a szónoki beszéd fajtáit.

1. A szónoki beszéd részei, szerkezete: bevezetés (principium) elbeszélés (narratio) tétel, témamegjelölés (divisio, propositio) bizonyítás (argumentatio) cáfolás (refutatio) befejezés (peroratio)

A szónoki beszéd részeivel a következő fejezetekben ismerkedhettek meg részletesen.

2. A szónok feladatai: feltárás (inventio) – az anyaggyűjtés. elrendezés (dispositio) – az anyag logikus elrendezése a szónoki beszéd

struktúrájának megfelelően, a beszéd vázlata a megfogalmazás, a stílus (elocutio) – a nyelvi megfogalmazás, a stílusnem

kiválasztása előadás (pronuntiatio) – az előadás módjának kidolgozása, milyen legyen a

kiválasztott hangerő, beszédtempó, hangnem, milyen gesztusok kísérjék a beszédet

emlékezetbe vésés (memoria) – a beszéd fejben való rögzítése. Hasonlítsátok össze az egyszerű fogalmazás és a szónoki előadás elkészítésének a fázisait!

3. A szónoki beszéd fajtái: bemutató – valakinek vagy valaminek a dicsértét, illetve elmarasztalását

tartalmazza. Ide tartoznak például az alkalmi beszédek. tanácsadó – ennek célja a rábeszélés valamire, illetve lebeszélés valamiről.

Ilyenek például a nagy politikai beszédek. törvényszéki – ezek a peres ügyekhez kapcsolódnak, a vádat vagy a

védelmet képviselik. Minden szónoki megnyilatkozás besorolható a három szónoki beszédfajta valamelyikébe.

81

Keressetek példákat a magyar történelemből híres politikai szónoklatokra! Az alábbi részletekből állapítsátok meg milyen a szónoki beszéd fajtája!

Költő fekszik a ravatalon.Költő jelent meg a magasban, a halál által az élet fölé emelt gyászpompában, s vonja

magára a néptömegek figyelmét. Költő tündöklik fekete s vörös fényben a mai idők véres és fekete ködén át.

Ady Endre a ravatalon.(…)Embertestvérünk fekszik itt, akinek egész élete abban telt el, hogy ő sírta el a mi

bánatunkat, ő átkozta el a mi átkainkat. Ő szerette helyettünk az emberiséget, s ő szenvedett értünk az emberektől. Ő szítja fel a mi borunk mérgét, s ő fizette le értünk a nyomorúság adóját.

(…)Mert onnan jött, a magyar ugarról, amely átok alatt fekszik, hogy a kövér földek se teremhessenek. Onnan jött, a magyar népből, amely hallatlan népenergiák gyűjtőmedencéje, s mégis értéktelenül és kihasználatlanul tesped bennük az élet. Onnan jött, az emberiség őstalajából, ahonnan, mint a föld mélyéből az alvó gázforrások kútjai szökellnek föl: évezredek szunnyadó energiái süvöltöttek ki az ő lelkén át.

Itt járt közöttünk, élt-halt közöttünk, embertestvérünk: a prófétánk vala ő, s egyre jobban látjuk, prófétánk vala.

/Móricz Zsigmond gyászbeszéde Ady Endre ravatalánál/4.5. A retorikai bizonyítás eszközei

A retorikai vagyis a szónoki szöveg abban különbözik más prózai szövegektől, hogy bizonyítás van benne, amely a már korábbi fejezetekben ismertetett meggyőzés eszköze.

A bizonyítás eszközei kétfélék lehetnek:

retorikán kívüliek – ezek már korábban létező dolgok, amelyeket a szónok felhasznál. Ilyenek például a különféle dokumentumok, törvények, szerződések, tanúk, tárgyi bizonyítékok.

retorikán belüliek – ezek azok az érvelési technikák, amelyeket a szónok hoz létre a logika és a beszéd segítségével. Mi ezekkel az utóbbiakkal kívánunk bővebben foglalkozni, hiszen a magyar nyelv oktatásának kereteibe csak az fér bele.

Soroljatok fel olyan retorikai helyzeteket, amelyekben nagyobb szerepet kapnak: a retorikán kívüli bizonyítékok a retorikán belüli bizonyítékok!

A retorikán belüli bizonyítás

Ismét a retorika nagymesterére, Arisztotelészre kell hivatkoznunk, ő dolgozta ugyanis át a dialektika (a vitatkozás tudománya kérdés-felelet formájában) érvelési formáját a retorika számára. A retorikában persze nincsenek kérdések-válaszok, a szónok hosszú folyamatos beszéd formájában bizonyít, érvel, vagyis a szónok felvonultatja a meggyőzés lehetséges eszközeit.

Az érvelés alapegységét Arisztotelész enthümémának nevezte, amely nagyon hasonlít a tudományos bizonyítás során alkalmazott logikai eljáráshoz, a logikai szillogizmushoz.

82

Álljon ennek szemléltetésére egy nagyon ismert logikai szillogizmus:

Minden ember halandó. első tétel – első premisszaSzókretész ember. második tétel – második premisszaSzókratész halandó. zárótétel (következtetés) – konklúzió

Alkossatok magatok is logikai szillogizmusokat!

Az enthüméma esetében is hasonló struktúrával, szerkezettel találkozunk:

Minden athéni szeret érvelni. első tétel – első premisszaSzókratész athéni. második tétel – második premisszaSzókratész szeret érvelni. zárótétel (következtetés) – konklúzió

A fő különbség a logikai szillogizmus, illetve az enthüméma között az egyes tételek (premisszák) bizonyosságának fokában van. A tudományos vagy logikai szillogizmusban az első premisszának mindig igaznak kell lennie, a retorikai szillogizmusban elég, ha valószínű. Tehát a retorikában a konklúzió vagyis a következtetés igaz lehet, de nem szükségszerűen.

Az enthümémát gyakran nevezik rövidített érvnek is, hiszen az egyik tétel (premissza) vagy következtetés sokszor elmarad, mert kimondásuk felesleges, a hallgatóság anélkül is érzi az érvelés lényegét. Fontos azonban, hogy az enthümémából kikövetkeztethető állítás a becsületet és a tisztességet szolgálja, és sose sugalljon féligazságokat, hazugságokat.

Figyeljük meg, hogy miként él az enthüméma lehetőségével minden idők legnagyobb magyar szónoka, Kossuth Lajos: „Még a nyomorult féreg sem tűri, hogy lábbal tapodják. A magyar nép nem leszen, nem lehet gyávább a féregnél!”

Alakítsuk át teljes retorikai szillogizmussá:

1. A magyar népet lábbal tapodják. 1. (hiányzó) premissza2. Még a nyomorult féreg sem tűri, hogy lábbal tapodják. 2. premissza3. A magyar nép nem leszen, nem lehet gyávább a féregnél! 3. zárótétel – konklúzió

Ezek a mondatok az 1848/49-es forradalmi időkben születtek, amikor a magyar nemzet szabadságáért küzdött az idegen elnyomás ellen. A hiányzó premissza teljesen felesleges a konklúzió megértéséhez.

Alkossatok ti is önállóan hasonló retorikai szillogizmusokat!

4.6. A szónoki beszéd részei

„A szónok azzá lesz, a költő úgy születik.”/ókori latin mondás/

Értelmezzétek a fenti mondást!

83

A fenti ókori idézet szerint a szónoki mesterség tanítható. A beszédrészek részletes bemutatása segítheti a beszéd készítőjét abban, hogy szándékainak és céljainak megfelelő szöveget készítsen. Egy jó előadás, még a tudományos is rendelkezik a következő egységekkel:

bevezetés (principium) elbeszélés (narratio) témamegjelölés, tétel (divisio, propositio) bizonyítás (argumentatio) cáfolás (refutatio) befejezés (peroratio).

A teljes felosztás nem érvényes azonban mindenféle szövegre, amely a meggyőzésre törekszik, például a reklámra vagy a vitára sem.

A beszéd szerkezetének összeállítását az anyaggyűjtés előzi meg. Ennek során minden szükséges információt összeszedünk a témánkkal kapcsolatban, majd kigondoljuk, hogy az összegyűjtött anyaggal mi a beszédünk célja. Ezután jöhet az anyag elrendezése a beszéd céljának megfelelően. Ehhez az elrendezéshez nyújt segítséget a fenti szerkezeti felosztás.

Még mielőtt megismerkednénk a komoly szónoki beszéd szerkezetével, egy egyszerű feladat segítségével játsszuk el az anyaggyűjtés és az elrendezés fázisait. A gyakorlatot csoportokban végezzétek el!

Gyűjtsetek 5-6 az otthonotokkal kapcsolatos kifejezést! Egyezzetek meg a fő célban: mit akartok a szavaitok által elmondani! Adjatok a célotok jól kifejező címet a szövegeteknek! Írjatok néhány mondatos bevezető szöveget! A fogalmazásotok tárgyalásában fejtsétek ki a címben jelzett célotokat! Törekedjetek a hallgatóságotok meggyőzésére, tegyétek hihetővé a mondandótokat! Ha szükséges, hassatok a hallgatóitok érzelmeire is! Összegezzétek a mondandótokat! Valaki a csoportból olvassa fel a szöveget! Ha több csoport dolgozott, értékeljétek egymás előadását! Az értékelésnél figyelembe

vehetitek a következő szempontokat:- figyelemfelkeltő volt-e a cím és a bevezető rész?- a tárgyalás kifejtette-e, hihetővé tette-e számotokra a címben és a bevezetőben

előrebocsátott motívumokat?- összhangban volt-e a befejezés a szöveg többi részével!

Állításaitokat indokoljátok meg!

4.6.1. A bevezetés, az elbeszélés és a témamegjelölés

A bevezetés

„A kezdőbeszéd igen rövid ne legyen, mert így hasonló lesz az oly emberhez, aki a házba berohan, és egyszerre közepére ugrik annak.”

84

„Melyik okos ember kezdi háromszor elől ugyanazon egy dolgot, és ki csinál három pitvart egy háznak?”

A bevezetést a nagy retorikusok szívesen hasonlították a kapuhoz, valamiféle előcsarnokhoz. A fenti hasonlatnak nagyon jól szemléltetik, miért nem jó, ha egy szónoklat túl hosszú vagy túl rövid.

Értelmezzétek a fenti idézeteket!

A bevezetés céljai a következőképpen foglalhatók össze:

a hallgatóság jóindulatának megnyerése, érdeklődésének a felkeltése, a téma megadása.

A szövegeknek általában van címük, a szónoki beszédben a cím megfelelője részben a megszólítás. A megszólításból kiderülhet számukra: kinek, hol, sőt milyen alakalomból beszélünk. Például a Tisztelt Ház! megszólítás az országgyűlés képviselőinek, a Kedves Nézőink! megszólítás a televíziónézőknek, a Kedves Kollégák pedig az azonos szakmájúaknak fog szólni.

A hallgatóság jóindulatának megnyerésére nagyon alkalmasak az ún. toposzok. A toposzok tulajdonképpen közismert nyelvi fordulatok, mint például:

Hogy is kezdjem a mondandómat, …..Önök is nagyon sokat tudhatnak a témáról, de mégis….Úgy érzem ez az a pillanat, amikor meg kell szólalnom, mert ….

Ezek a közhelyek azonban csak akkor működhetnek, ha a beszéd további részeiben is igazodunk hozzájuk.

Az érdeklődés felkeltésének a legfontosabb eszköze a stílus, a nyelvi megformálás:

a kérdések, felkiáltások sora – amelyekhez például visszatérhetünk a befejezésben, kezdhetünk azonos szóval vagy szószerkezettel mondatokat, tagmondatokat, a bevezető elindíthatja a logikus gondolkodást a szövegben.

Próbáljatok önállóan megfogalmazni hatásos bevezetéseket toposzok segítségével!

A bevezető feladata a téma megadása is, ekkor azonban még ne részletezzük, csupán igyekezzünk felkelteni a hallgatóságban a téma iránti kíváncsiságot. A téma megjelölése a szónoklatban a cím megadását is helyettesíti.

Az elbeszélés

Az elbeszélés egyfajta tényfeltárás, amelyben ismertetjük a témánk előzményeit. Ha tudományos témáról van szó, akkor ismertethetjük az addigi kutatási eredményeket, meghatározhatjuk a legfontosabb fogalmakat, ha törvényszéki beszéd megszerkesztése a feladat, ekkor ismertethetjük a tényállást, bemutathatjuk az ügy szereplőit stb. Ha szövegfajták szempontjából akarjuk megközelíteni az elbeszélést, akkor a már alapiskolában is megismert leírás, jellemzés és elbeszélés alkalmazható a retorikai szöveg elbeszélésének megírásakor.

85

Miben fog különbözni egy emlékbeszéd elbeszélése egy vádirat elbeszélésétől?

Az elbeszélésnek tartalmaznia kell minden olyan adatot, információt, amely majd a bizonyításhoz lesz szükséges.

A témamegjelölés

A témamegjelölés az előadó bizonyításra váró álláspontját, tételét mondja ki, miután az elbeszélés már felvezette a témát, bemutatta annak sokrétűségét. A témamegjelölés lehet csupán egyetlen mondat. Szövegtani szempontból megegyezik az egész szöveg tételmondatával.

Például:Téma: a dohányzásTémamegjelölés, tételmondat: A dohányzásnak óriási szerepe van a tüdőrák kialakulásában.

A fenti példa mintájára fogalmazzatok meg ti is hasonlókat!

4.6.2. A bizonyítás, a cáfolás és a befejezés

A bizonyítás és cáfolás

A bizonyítás a szónok álláspontját támogató érvek és bizonyítékok logikus előadása. Fajtáiról már A retorikai bizonyítás eszközei című fejezetben is olvashattatok.

A szövegben nagyon alkalmas lehet a bizonyításra a példa, vagy példázat. Ez lehet egy megtörtént esemény elbeszélése, amelynek a végén levonhatjuk a tanulságot. Ennek során a példa általános érvényűvé válhat, s annak igazságát valamennyi hallgató elfogadhatja.

Rögtönözzetek a fentiek szerint egy példázatot! Éljétek bele magatokat a szülői szerepbe és egy tanulságos történet segítségével próbáljátok gyermeketeket meggyőzni valamiről!

Természetesen a bizonyítás érvelés segítségével történik a leggyakrabban. A szónoklatban az érveink lehetnek racionálisak, amelyek a közlésre hagyatkoznak (pl. adatokra, egyértelmű tényekre), emocionálisak, amelyek az érzelmeinkre hatnak (pl. felnagyítunk vagy kisszerű akarunk tenni valamilyen problémát) vagy esztétikai jellegűek, amelyek a szépérzékünkre akarnak hatni elsősorban ( pl. a stíluseszközöket a költői képeket, stilisztikai alakzatokat használva).

Fogalmazzátok meg konkrét esetek segítségével, mi a különbség a racionális és emocionális érvelés között!

A szűken értelmezett bizonyítást elősegíthetik más, már korábban bemutatott lehetőségek is. Ilyen az ethosz, vagyis a szónok jelleméből fakadó tekintély, illetve erre szolgálhat a hallgatóság megnyerésére tett igyekezetünk.

86

Beszéljétek meg, miért lehet a magyarázata annak, hogy bizonyos emberektől könnyebben elfogadunk dolgokat, bizonyosaktól meg kevésbé!

A cáfolásra akkor van szükségünk a beszédben, ha a hallgatót más, ellenkező hatás is érte korábban, így lehetséges, hogy ellenvéleményen van. Ilyenkor arra kell törekednünk, hogy világosan és egyértelműen bizonyítsuk, miért helytelen az ellenkező vélemény.

A szónoki beszédben a cáfolat hatásos eszköze lehet a szónoki kérdés. Ezek a kérdések nyelvtanilag ugyan kérdőnek számítanak, tartalmilag viszont inkább a feszültség, az érdeklődés keltésének az eszközei. Ha megfelelő helyen tesszük fel, a hallgatóság maga adja meg az érvelésünknek megfelelő választ.

A befejezés

A befejezés a beszéd lezárása. Röviden összegzi kellő nyomatékkal a bizonyítás legfőbb pontjait, így tud a szónok a hallgatóságra érzelmileg is hatni. Ez fontos lehet, hiszen a retorikai szövegek sokszor akarják a hallgatóságot valamiféle állásfoglalásra késztetni vagy cselekvésre buzdítani.

Fogalmazzátok meg, mire buzdíthat: egy politikai beszéd, egy történelmi megemlékezés, egy védőbeszéd?

Az alkalmi beszédek gyakran élnek a híres emberek gondolatainak kölcsönzésével. Illő a szónoknak előadása végén megköszönnie a hallgatóság figyelmét.

A felszólalás és a hozzászólás

Az előadásokhoz kapcsolódhat az ún. felszólalás és a hozzászólás. Ezeknek akkor van nagy szerepük, amikor az előadást vita követi. A felszólalás és a hozzászólás is kapcsolódik az előadás témájához. Míg azonban a felszólalásra (tudományos berkekben korreferátum) azonban előre felkészülhetünk akár anyaggyűjtéssel, szerkesztéssel, addig a hozzászólás tartalmában sokkal szorosabban kapcsolódik az előadáshoz, a hozzászólónak rögtönözve kell megerősítenie, módosítania vagy cáfolnia az addig elhangzottakat.

Készítsetek rögtönzött hozzászólásokat a következő állítás kapcsán: A mai fiatalság öltözködése botrányos!

4.7. A szónoki előadás

A hangzó beszédnek különböző kategóriáit ismerjük aszerint, hogy a gondolat és a beszéd egymáshoz mikor zajlik.

A spontán élőbeszédben például a gondolkodás egyszerre történik a beszéddel. Pontosan emiatt jellemző rá az időnként átgondolatlanság, a kisfokú nyelvi szerkesztettség.

87

Az előre elkészített szövegekben a gondolat megelőzi a beszédet, ennélfogva erre a nyelvi megszerkesztettség, az átgondoltság jellemző.

Az előre elkészített szövegeket többféleképpen adhatjuk elő:

Felolvashatjuk – ez a tudományos előadásokra vagy az ünnepi beszédek előadására jellemző.

A retorika szabályai szerint azonban a szónoki beszédet memorizálnunk kell, mert csak így tudjuk igazán átélni a szöveg gondolatait, s csak így tudunk hatni a hallgatóságunkra. Az igazán nagy szónokok beszédeiket nem olvassák.

Beszédet vázlat alapján is előadhatunk, amely az előző két módszer ötvözete. A vázlatunk tartalmazhatja a szövegünk gondolatmenetének főbb pontjait, illetve idézeteket, adatokat meghatározásokat.

Ti melyik szónoki megoldást tartjátok ideálisnak? Fejtsétek ki a véleményeteket!

A szónoknak először is arra kell ügyelnie, hogy beszéde érthető legyen, előadása megfeleljen a helyes és szép beszéd követelményeinek.A szónoki beszéd megtartása alkalmával ügyelnünk kell a nem nyelvi kifejezőeszközök szerepére (a kommunikáció ezt nevezi metakommunikációnak – a nyelvet kísérő, segítő közlésnek) is. Ilyen eszközök: a megjelenés, a távolságtartás, a tekintet, a testtartás, a gesztus, a mimika. Ezek ugyanis árnyalják, minősítik a szóbeli közlést. Bizonyos adatok szerint a nyelvi üzenet az egyszerű közlésfolyamatnak még a negyedét sem teszi ki, sokkal többet árulnak el a beszélőről a nem nyelvi kifejezőeszközök. Ez a megállapítás persze nem okvetlenül igaz a szónoklatok esetében, de a szónoknak is tisztában kell lennie ezek hatásával.

A szónoki beszéd alkalmával a következő nem nyelvi kifejezések játszanak szerepet:

a megjelenés a tekintet, mimika a gesztus.

A szónoknak tehát meg kell tanulnia tudatosan élni ezekkel a lehetőségekkel, hogy a beszédének az üzenete összhangban legyen a testének az üzenetével.

Most vegyük sorra az egyes nem nyelvi összetevőket:

A jó megjelenéshez hozzá tarozik az öltözködés, amely egy előadás alkalmával sose legyen hivalkodó, feltűnő, hiszen nem az öltözködésünkkel kell hatnunk a közönségünkre, hanem a beszédünkkel. Öltözködésünk legyen alkalomhoz és a személyiségünkhöz illő.

A tekintet a mimika vagyis az arcjáték része ugyan, de attól függetlenül is van szerepe a közlésben. Jelentősége van a kapcsolat felvételében, de a figyelem megtartásában is. Az egy helyre összpontosító tekintet olyan benyomást gyakorol a hallgatóságra, mintha a szónok nem venne tudomást a jelenlétéről, ugyanakkor mereven se nézzünk a hallgatókra, mert az meg fölényesnek hat, esetleg unottságot mutathat. A kapkodó tekintet arról tanúskodik, hogy a szónok zavarban van.

Milyen tekintettel fejeznétek ki:

a döbbenetet, az örömet,

88

a gúnyt, a megkönnyebbülést, a csodálkozást, a csodálatot. Mutassátok ezeket be, értékeljétek egymás arcjátékát!

A gesztusok a szónok kézmozdulatai. A beszédünket kísérő kézmozdulatok tulajdonképpen mindennapi jelenségek. Gyakori, hogy segítségükkel illusztráljuk a beszédünket. Például, ha egy nagy dologról beszélünk, annak nagyságát néha önkéntelenül is jelezzük a kezünkkel. A tanterembe belépő tanár sokszor csupán a kezével jelzi a diákoknak, hogy álljanak fel, vagy üljenek le. Bizonyos gesztusok a magyarázatot segítik, bizonyosak pedig az érzelmi hatáskeltésben vesznek részt.

A gesztusoknak igazán törvényszéki beszédek megtartásakor lehet nagy szerepük, sok jogász nagyszerűen tud élni a gesztusok adta lehetőségekkel. A gesztus akkor kifejező, ha a szónok könyökét eltávolítja a törzsétől, s nagyjából mell-, illetve vállmagasságban végzi. A szónok keze sohasem takarhatja el az arcát, hiszen így nem érvényesülne az arcjátéka. Kerülni kell a kapkodó gesztusokat, hiszen azok, mint a tekintet esetében is a szónok zavarára utalnak.

Milyen gesztust alkalmaznátok:

a magyarázathoz, a szónoki kérdés alkalmával, ha kérlelünk valakit, ha az igazság tudatában kérdezünk rá valamire? Mutassátok ezeket be, és értékeljétek

őket!A nem nyelvi eszközök kapcsán megállapíthatjuk, hogy bár legtöbbször ösztönösen alkalmazzuk őket, hozzátartoznak a mindennapjainkhoz, mégis nehezen tudatosul bennünk a szerepük. Pedig sokszor többet árulnak el az igazi énünkről, meggyőződésünkről, mint a szavaink.

A vázlat

A vázlatkészítésről már egy korábbi fejezetben tanulhattatok. A szónoki beszéd elkészítése során is alkalmazhatunk vázlatot. A szónoki beszéd megfogalmazása előtt célszerű úgynevezett munkavázlatot készítenünk, amelyben röviden jelezzük az előadásunk szerkezetét: mi mi után fog következni. Ez a vázlat nem a végső szöveg részleteit tartalmazza, hanem a felépítésének a vázát, az egyes részek sorrendjét.

A vázlat másik változata a szövegvázlat, amely a beszéd kész szövege alapján készül. Ez a vázlat követve a szöveg bekezdéseit annak tételmondatait tartalmazza, s az előadás szövegét segít memorizálni vagy előadni.

Wacha Imre egyik retorikával foglalkozó művéből emeltük ki a következő munkavázlatot.

Ünnepi beszéd hazafias ünnepeken Kapcsolatteremtés. Megemlékezés az ünnepi alkalomról, az ünnepi esemény történetének, jelentőségének

bemutatása. Az eszmei örökségre való utalás, történelmi párhuzamok, a fejlődés útja.

89

A történelmi események következményeiből adódó politikai-gazdasági helyzet, fejlődés. Az örökségből adódó feladatok a társadalom számára. Következtetések. Visszautalás az ünnepre.

Próbálkozzatok meg az ünnepi beszéd megírásával a fenti vázlat alapján valamely történelmi ünnepünk alkalmával (pl. március 15-e, október 6-a, az 56-os forradalom alkalmából).

A szöveg megírása után készítsétek el a beszéd szövegvázlatát is.

Hasonló módon építhettek fel egy jelentős személyiségre emlékező beszédet is.Ügyeljetek arra, hogy az alkalmi beszédek stílusa legyen emelkedett, igényesebb a köznyelvi stílusnál. Úgy hassatok azonban a hallgatóság érzelmeire, hogy szövegetek ne legyen érzelgős, dagályos.

Az ünnepi beszédeteket tanultak alapján adjátok elő!

5. Érvelés

5.1. Hogyan épül fel az érv?

Az életben sokszor fordul elő, hogy véleményünk nem egyezik meg másokéval. Ilyenkor vagy elfogadjuk azok álláspontját, vagy meg akarjuk őket győzni igazunkról. Ez utóbbi esetben érvelnünk kell. A helyes és meggyőző érvelés alapja a józan, higgadt gondolkodás. Érvelésünk akkor lesz sikeres, ha a problémát több szempontból is meg tudjuk közelíteni, és több érvet is fel tudunk sorolni állításunk bizonyítására.

Soroljatok fel helyzeteket, amikor a családban, baráti körötökben volt szükségetek érvelésre!

Hogyan, milyen érvekkel szoktátok meggyőzni szüleiteket, ha véleményetek eltérnek egymástól?

Hogyan, milyen érvekkel szoktátok meggyőzni barátaitokat, ha véleményetek eltérnek egymástól?

Hasonlítsátok össze, hogy miben tértek el érveitek, ha szüleiteket, s ha barátaitokat akartátok meggyőzni! Csak a szóhasználatban voltak eltérések?

Az érveléskor sosem arra kell törekednünk, hogy a másikat legyőzzük, földbe tapossuk véleményét, hanem arra, hogy ha lehetséges, közös belátással jussunk közelebb a megoldáshoz.

90

Bármi mellett vagy ellen érvelünk, a jó érv általában három részből tevődik össze:

- a tétel, ami a meggyőződésem, - a bizonyíték, ami a meggyőződésem megindoklása, - a tételt és a bizonyítékot összekötő elem, amellyel rámutatok a meggyőződésem és

az indokaim közötti összefüggésre.

tétel Főleg hazai termékeket kellene vásárolnunk.

bizonyíték A hazai termékek vásárlásával az állami háztartást gyarapítjuk.

összekötő elem a tétel és a bizonyíték között A honi termékek is vannak olyan jók, mint a külföldiek.

Alkossatok hasonló példákat az érvelés összetevőire! Bármilyen témát választhattok.

Az érv legfontosabb része a tétel. Ez valójában egy megállapítás, amely valamilyen következtetést fogalmaz meg. Ennek mintegy előzménye, magyarázata a bizonyíték. A tétel és a bizonyíték összekötő eleme szinte egy logikai láncszem, amivel érvünket összefoglalva bizonyítunk. Ha az összekötő elem egyértelmű, magától értetődő, akkor el is hagyhatjuk.

Fogalmazzatok meg csupán két elemből álló érvelést, amelyben nem lesz szükség az ún. összekötő elemre!

Érveléskor kétféle gondolatmenetet követhetünk.

a) Kiindulhatunk az általánostól, s eljutunk az egyedi esetig. Pl.: A hazai termékek vásárlásával az állami háztartást gyarapítjuk. Ezzel nem az államot támogatjuk, hanem saját magunkat, hiszen a befolyt milliókat vissza lehet forgatni a gazdaságba, és újabb termékeket lehet előállítani, amelyeket így egyre olcsóbban vehetünk meg.

b) Kiindulhatunk az egyeditől és eljutunk az általánosig. Pl.: Ha egyre olcsóbb termékeket szeretnénk vásárolni, akkor hazai árut kell vásárolnunk, hogy a befolyt milliókat vissza lehessen forgatni az állami költségvetésbe, és annak gyarapodásával erősebb legyen hazánk gazdasága.

Ahol elfogynak az érvek, ott kezdődik a tetlegesség.

Kevés kivétellel bizonyára sokan tapasztalták gyerekkorukban, hogy amikor a szülő kifogyott az érvekből, amelyekkel gyermekét szerette volna jobb belátásra bírni valamiben, néha elcsattant egy atyai pofon. Ez a pofon semmit sem oldott meg, csupán lezárta a vitát, mivel az érvek (meg a türelem) elfogytak.

Állítsatok össze érveket és ellenérveket annak bizonyítására, hogy szerintetek van-e értelme, hatása a gyereknevelésben a testi fenyítésnek!

91

A jó érveléshez be kell tartani néhány alapvető szabályt:

Soha se arra törekedj, hogy legyőzd a beszélgetőtársad, hanem arra, hogy minél jobban meggyőzd őt állításod igazáról!

Mindig pontosan tudd, hogy miről akarod meggyőzni a vitapartnered! Rendszerezd a bizonyítékaidat „súlyuk” szerint! Csoportosítsd az érveidet fontosságuk és erejük szerint is! A gyengébb érvek kerüljenek

előre, hogy érveid állandóan erősebbeknek, nyomósabbaknak tűnjenek! Ügyelj érveid érthetőségére! Legyenek világosak, mentesek a nyelvhelyességi (írásban a

helyesírási) hibáktól! A mondatba szedett érvek inkább legyenek rövidek, hogy könnyen követhetők legyenek

még egy hevesebb vitában is! Az ún. kulcsérveket többször is el lehet ismételni, de lehetőleg ne ugyanazokkal a

szavakkal, mert akkor puszta ismétlésnek fognak tűnni! Beszédünkben a kéttagú alárendelő összetett mondatok fordulnak elő a leggyakrabban,

amelyek összetételénél kötőszókat használunk. Ezek a kötőszók (pl.: tehát, így, végül, mégis, azaz, vagyis, ezért, ugyanis stb.) érthetőbbé, logikusabbá teszik az érveinket.

Mondjatok egy általatok választott állítás bizonyítására néhány érvet, amelyet alárendelő összetett mondatokkal fejeztek ki! Ezekben az összetett mondatokban először használjatok kötőszavakat, majd ugyanazokból a mondatokból hagyjátok ki a kötőszókat!

Hasonlítsátok össze a két állítást, amelyek közti különbség csak a kötőszók meglétében illetve elhagyásában van! Melyek lesznek kifejezőbbek, meggyőzőbbek?

5.2. Az érvek fajtái

Az érvek fajtáit egyelőre még nehezen tudnátok felsorolni, de hogy némelyik fajtát már alkalmaztátok, az biztos.

Keressetek a lehető legtöbb érvet és érvelési módot arra, hogy tanárotokat lebeszéljétek egy nehéz dolgozat megíratásáról!

Adjatok az általatok mondott érvelési módoknak valamilyen rájuk jellemző megnevezést! Ha nem sikerült találni, nézzétek meg az alábbi érvek fajtáit, s azok közül válasszátok ki a megfelelőt!

Az érveket aszerint csoportosíthatjuk, hogy milyen logikai úton jutunk el a tételben megfogalmazott következtetésig. Ezek szerint az érvek alábbi fajtáit különböztethetjük meg:

körülményekből levezetett érv, bizonyítékokból származtatott érv, meghatározásból levezetett érv, ok-okozati összefüggésből származó érv, ellentéten alapuló érv, összehasonlításon alapuló érv, valószínűségen alapuló érv, általános-egyes elvén alapuló érv.

92

A körülményekből levezetett érv

Az ilyen érvelések során mindig a körülményeket okolja az ember. Talán ez a leggyakoribb érvelési módunk, hiszen mi nem tehetünk az eseményekről, mivel mi csak a körülmények áldozatai vagyunk. Ilyen érvelések során szoktak elhangzani az alábbi mondatok: Nem volt más választásom. Nem tehettem mást. Elkerülhetetlen volt.Nagy hangsúly helyeződik itt a körülmények részletes leírására, amely a fenti idézett mondatok után szoktak következni.

Alkossatok olyan érveket, amelyekben a körülményeket fogjátok hibáztatni a bekövetkezett eseményekért!

A bizonyítékokból származtatott érv

Állításunk igazolása érdekében különféle bizonyítékokat használhatunk fel: tényeket, statisztikai adatokat, összegző értékeléseket, kutatási eredményeket, egy neves személyiségre való hivatkozást stb. Ha tényeket kívánunk megnevezni, akkor meg kell győződnünk előtte arról, hogy hallgatóságunk is tisztában van-e azokkal a tényekkel. Ha nem, akkor érvként való felhasználásuk előtt azokat kell röviden ismertetni. Ha adatokat használunk fel, akkor azok pontosságáról tökéletesen meg kell előtte győződnünk, mert könnyen előfordulhat, hogy téves adataink közlése után vitapartnerünk ellenünk fordítja hiányos, pontatlan érveinket. Neves személyiség állítása érvként mindig hatásos. Azonban csak olyan személy jöhet számításba, akit hallgatóságunk is teljes mértékben ismer, mert különben teljesen alaptalan lesz állításunk. A meghatározásból levezetett érv

A meghatározás idegen szóval definíció. Ez az idegen kifejezés talán ismertebb, hiszem a matematikában az egyik leggyakoribb szakkifejezések egyike.

Soroljatok fel példákat, amikor a matematikában definíciókról esik szó! Milyen értelemben használjuk a definíció kifejezést a matematikában?

Ha véleményünkről szeretnénk valakit meggyőzni, akkor pontosan körülhatárolt fogalmakat kell használnunk. Az elektromos levél, ismertebb nevén e-mail, az üzenet olyan formája, lehetősége, amely az Internet segítségével pillanatok alatt eljuttatja leírt gondolatainkat a tőlünk bármilyen távolságra levő személy(ek)hez.

A meghatározás (definíció) általában két lényeges elemet tartalmaz:

a kérdéses fogalmat besoroljuk egy fölérendelt csoportba, megnevezzük azokat az eltérő jegyeket, amelyek megkülönböztetik a meghatározandó

dolgot a csoport többi tagjától.

A fenti meghatározásból (definícióból) keressétek ki az említett két lényeges elemet, amelyet minden meghatározás tartalmaz!

93

Egy fogalmat nem csak jellemző tulajdonságai alapján lehet meghatározni, hanem annak összetevői alapján is.

Jellemző tulajdonsága: Az e-mail olyan üzenetközvetítésre szolgál, amely a világháló igénybe vételével juttatja el üzenetünket a világ bármely pontján élő ismerőseinkhez.

Összetevői: Az e-mail elküldéséhez egy levelezőprogramra van szükségünk, amelyben saját postafiókot nyitva fogadhatjuk, és innen küldhetjük szét elektronikus leveleinket.

Példák felsorolásával is meghatározhatunk egy bizonyos dolgot, fogalmat.Üzenetközvetítésre használható a postagalamb, a vasúti posta, UPS, de leggyorsabb az elektronikus levél, vagyis az e-mail.

Milyen módon adhatták egymás tudtára a híreket az emberek az idők folyamán? Gondoljatok a füstjelektől az Internet megjelenéséig minden lehetséges dologra! Ha nem jut eszetekbe semmi a témával kapcsolatban, akkor nézzetek utána az Interneten!

A fogalmat úgy is megközelíthetjük, hogy kifejtjük, mire jó, mire használják.Az e-mailt akkor használjuk, ha pillanatok alatt szeretnénk elküldeni a címzetthez az írott szövegünket, esetleg telefonon nem érjük el, vagy nem kívánjuk zavarni telefonhívásunkkal az illetőt. Arra is jó, hogy jobban megfontolhatjuk közlendőnket.

A meghatározásból levezetett érvelés során a hallgatóság érzelmeire is tudunk hatni. Sőt, ha szükséges, sarokba tudjuk szorítani a vitapartnert, hogy ne legyen más választása, csak helyeselni állításunkat. Amikor e-mailt használunk üzenetünk továbbítására, akkor valójában haladunk a korral. Naprakész adatokat tudunk szerezni, majd továbbítani. Ezáltal nem maradunk le a fejlődésben, megbízható munkatársa lehetünk cégünknek.

Aki ezek után is ellent mer nekünk mondani, az pont azt fogja bizonyítani, hogy maradi, nem kíván a korral, a fejlődéssel haladni, s így megbízhatatlan alkalmazottja lesz a vállalatának. Ezt pedig senki sem akarja. Ezért nem marad más számára, mint helyeselni állításunkat, érveinket.

Az ok-okozati összefüggésből származó érv

Az ember eleve kíváncsi teremtmény; mindennek szeretné tudni az okát. Hamarabb fogadunk el egy érvet, amelynek tudjuk a kiváltó okát is, mint olyat, amelynek csak a következményét látjuk. Ha arra keresünk okot, miért nem hívjuk fel régi barátunkat, ilyeneket is kitalálhatunk: Állandóan lemerül a mobiltelefonom, ezért sosem tudlak felhívni. Tudod, manapság már egyre kisebb mobilokat gyártanak, s tegnap véletlenül lenyelte a kutyám a megmaradt tízórais zsemlémmel együtt.

Találjatok ki – akár képtelen – érveket is az ok-okozati összefüggésből származó érvekre!

94

Az ellentéten alapuló érv

Ha azt akarjuk bizonyítani, hogy a sportolás egészséges dolog, akkor elegendő bizonyítanunk annak ellenkezőjét. Ez az ellentéten alapuló érv alapja. Azok az emberek, akik szinte semmit sem mozognak, szabadlevegőn csak annyi időt töltenek, amíg eljutnak autójuktól a munkahelyük bejáratáig, sokkal gyakrabban betegszenek meg, mint azok, akik naponta legalább egy órát sétálnak a parkban. Kevés mozgás az egészség megrontója.

Fogalmazzatok meg a fenti, ellentéten alapuló érv mintájára néhány hasonló példát!

Az összehasonlításon alapuló érv

Az egyik leghatásosabb érv, amikor hasonlatokkal érvelünk. A szépirodalomban nagyon gyakori. Ugyancsak gyakran fordulnak elő metaforák, azaz ki nem mondott hasonlatok. „Az élet olyan, mint egy bombonos doboz, sosem tudod előre, mit veszel ki belőle.” (Forrest Gump híres monológja Tom Hanks kitűnő alakításában)

Ha lehetőségetek lesz rá, nézzétek meg az említett filmet! Keressetek olyan érveket, amelyekben először hasonlattal, majd

metafora segítségével argumentáltok!

A valószínűségen alapuló érv

Ennek az alapja egy olyan megfigyelés, megállapítás vagy tapasztalat, amelyet mindenki igaznak vél és elfogad. Az illető osztálytársam azért sem törhette fel az iskola honlapját, mert mindenki tudja róla, hogy számítástechnikából épp csak közepes osztályzata volt a bizonyítványában. Valószínűleg azt sem tudja, hogyan kell egy weboldalt elkészíteni, nemhogy feltörni.

Fogalmazzatok meg egy valószínűségen alapuló érvsorozatot, amely akár egy védőbeszédhez is hasonlíthat!

Az általános-egyes elvén alapuló érv

Gyakran alkalmazzuk azt az érvelési módot, amikor egy általános dologra hivatkozunk. Egy mindenki által elfogadott tényre hivatkozva könnyebben elérhetjük célunkat. Ha az egész Európai Unióban egyre többet fordítanak a számítógépes oktatás kiépítésére, akkor természetes, hogy nálunk sem lesz ez másképp.

Fogalmazzatok meg hasonló érveket, amelyekben az általánosból utaltok az egyes dolgokra!

95

5.3. Az érvelés módszerei

Az érvelés két módját különböztetjük meg:

az egyedi esetből, a tényekből indulunk ki, és haladunk az általános felé, az általánosból indulunk ki, és jutunk el az egyedi esethez.

Az első módszert idegen szóval indukciónak nevezzük. Ekkor egy tényből, megállapításból indulunk ki, s annak következtében érünk el oda, hogy általánosíthatunk. Nekem két igazán jó barátom van. Amikor csak tehetjük, együtt szórakozunk. Közösen tervezzük a szabadnapokat is. Ha viszont valamelyikünknek segítségre van szüksége, félre tesszük a szórakozást, és közösen végzünk a problémát okozó feladattal. A barátok megkönnyítik az ember életét.

Állapítsátok meg, hogy a fenti szövegben melyik mondat utal az általánosításra! Készítsetek hasonló szövegeket úgy, hogy az általánosításra utaló mondatokat kihagyjátok

belőlük! Azt az osztálytársaitoknak kell kitalálniuk.

A másik módszer idegen megnevezése dedukció. Ekkor egy általános tételt fogalmazunk meg, majd ebből következtetéseket vonunk le, amelyeket egyedi esetekre vonatkoztatunk. Mindenkinek szüksége van barátokra. Barátok nélkül egyedül érzi magát az ember. Olyan érzés kerítheti hatalmába, mintha egy lakatlan szigeten élne egymagában, ahol teljesen ki van szolgáltatva bármiféle veszélynek. Az ember társas lény. Ősidők óta társadalmakban él, ahol állandóan a helyét keresi. Ezt a helyet csak szoros barátságok tudják számára biztosítani.

Készítsetek hasonló szövegeket úgy, hogy az általánostól induljatok ki, s majd az egyedire vonatkoztatva vonjatok le következményeket!

Amikor elkészítettük érveink sorát, nem árt az alábbiakat végig gondolnunk:

elég körültekintőek voltunk-e, több szempontból is megvizsgáltuk-e a kérdést, a célnak megfelelően határoztuk-e meg a fogalmakat, érthetőek-e állításaink, azok a tények, adatok, információk, amelyeket érveink közt fel akarunk használni,

megbízhatóak, pontosak-e, állításunk megvédéséhez elegendő bizonyíték áll-e rendelkezésünkre, nem tűnik-e néhány következtetésünk puszta okoskodásnak, elég hatásosak-e, mindenki számára érthetőek-e az érveink, a legmegfelelőbb hangnemet kell kiválasztanunk az érveléshez, a másik féllel szembeni türelemre kell magunkat inteni.

Cáfolat

Fejtsétek ki röviden, hogy szerintetek mit jelent a cáfolat, valamit megcáfolni kifejezés!

A meggyőző érvelés nélkülözhetetlen része a cáfolat. Ez valójában a másik fél véleményének, állításának a megtámadása, tagadása. Természetesen civilizált módon, tehát bizonyítékok segítségével, s nem erőfölénnyel.

96

Ahhoz, hogy ezt valóban civilizált emberhez méltó módon tegyük, ismernünk a másik fél álláspontját, véleményét, gondolatmenetét az adott témával kapcsolatban. Erre azért is szükségünk van, hogy megfelelő ellenérveket találhassunk. Meg kell keresnünk az érvelésének gyenge pontjait, amelyekben bizonytalan, nem eléggé tájékozott, s arra kell erős ellenérveket készítenünk.

Sosem a másik személyével kell vitatkoznunk, hanem annak véleményével!!! A vitában messze kell kerülnünk a személyeskedést!

Magyarázzátok meg, mit jelent a személyeskedés fogalma!

A leghatásosabb taktika, ha ellenérveink összeállítása előtt összegyűjtjük vitapartnerünk érveit, állításait, bizonyítékait; megkeressük a fő tételét, megismerjük álláspontját. Megnyerő – és a vitapartnert kissé megzavarhatja –, ha cáfolatunk elején úgy kezdjük mondandónkat, hogy néhány dologban igazat adunk neki, rámutatunk állításai helyességére, bizonyítékai pontosságára. Ez a hallgatókban is oldja az esetleges feszültséget, mert megnyugtató lehet számukra, hogy a vita kulturált lesz, s nem ütköznek kőfalakba a szemben álló állítások. Röviden: van remény a közös vélemény kialakítására.

A bírálatban aztán rákérdezhetünk a másik fél kiinduló tételeire, rámutathatunk forrásai hiányosságaira, s kérhetjük, egészítse ki ezeket, hogy mindenki számára érthetőbbé váljanak. Majd rámutathatunk arra, hogy mennyire egyoldalú a téma megközelítése. Kiemelhetjük, ha a fogalmai közt pontatlanságot fedeztünk fel, vagy nem elég világosak a következtetései. Arra azonban nagyon ügyeljünk, hogy mindig a fogalmakat támadjuk bírálatunkban, és ne az egyént. Ha a másik fél személyében érzi magát támadva, abban az esetben sosem lesz megegyezés a vita a végén. (Ez látható sajnos több politikai vitaműsorban, ahol az egyik politikus a másik döntéseinek helyessége helyett annak erkölcsi hozzáállását kérdőjelezte meg. Ezzel szinte becsületsértést követve el a másik személy ellen.)

Fejtsétek ki, mit értünk becsületsértés alatt! 5.4. Véleménynyilvánítás és meggyőzés

Véleménye mindenkinek van minden olyan témában, amelyben érdekelt, sőt sokszor még olyanban is, amihez az illetőnek semmi köze sincs. Ebben senkit sem lehet akadályozni, mert ez alapvető jognak számít. Más dolog viszont a véleménynyilvánítás. Ezt az elmúlt évszázadban többször is korlátozták, ha az a társadalmi rendszert vette célba. Az 1990-es évektől kezdődően viszont eltűnt az a hatalmi rendszer, amely korlátozta az emberek szabad véleménynyilvánításhoz való jogát. Ez azonban nem jelenti azt, hogy mostantól bármit a másik szemébe vághatok, megmondhatom a magamét bárkinek. Mindenkiben ki kell alakulnia egy belső kontrolnak, amit ne keverjünk össze a cenzúrával!

Mit tudtok a cenzúráról? Mikor létezett, mi volt a célja, feladata? Milyen volt a cenzúra a 19. században (Petőfiék idejében), és milyen volt 1945 és 1989

között? Mit értünk belső kontrol alatt?

A meggyőzés szó hallatán mindig egy régi filmrészlet jut az eszembe. Címét már sajnos elfelejtettem, de Páger Antal alakítása mélyen megragadott. Az ő sokat emlegetett mondata cseng a fülemben, amikor a meggyőzés kerül szóba: „Vasvillával nem lehet szilvát aszalni.”

97

Ha jól emlékszem, ez egy 1956-ban készített filmből származó mondat. Többek között az erőszakos szövetkezetesítést bírálta a film. Az idézett mondat viszont kitűnően megfelel a mindenkori erőszakos meggyőzés, győzködés kritikájának.

A meggyőzés lépcsőfokai

Sok filmben láthattuk, hogy a főszereplő egyetlen előadásnak köszönhetően magasabb beosztásba került. Ez egy olyan beszéd volt, amit a megfelelő helyen, a kellő pillanatban és formában mondott el. Erre most sokan mondhatnák, hogy ez mind szép, de csak film. A filmek többsége valóban lehetetlen dolgokról szól, de ez az említett helyzet valós lehet.

„Ragadd meg a helyzetet, s ne engedd el a pillanatot, használd ki a lehetőségeket!”

Azonban nem rohanhatunk fejjel a falnak. Néhány szabályt be kell tartani. Ezeket a szabályokat most sorban átvesszük:

A megfelelő hozzáállás

Nem könnyű akár csak két-három ember előtt is beszélni. Nagy nyilvánosság előtt még nehezebb. Természetes dolog, hogy az ember szorong, ha nyilvánosan kell szerepelnie. Azonban ezt is, mint mindent, meg lehet tanulni, hozzá lehet szokni.

A megfelelő hozzáállás első három szabálya:

- Mindig gondolkozzatok pozitívan! - Higgyétek el, hogy sikeresek lesztek! - Elszántan akarjátok a sikert!

Mit jelent a pozitív gondolkodás? Megfelelő előkészítés

Egy unalmas téma előre bukásra van ítélve. Ezért olyan témát kell választani, ami érdekes, sőt, ami még titeket is magával ragad. Ha a hallgatóság észre veszi, hogy az előadót nem érdekli a téma, amelyről beszél, akkor miért érdekelné őket?! Mindig alaposan fel kell készülni. Még az 50. előadásra is úgy kell készülni, mint az elsőre, mivel a rutinosság nem azt jelenti, hogy félkész gondolatokkal állhatok a hallgatók elé.

Eleinte le lehet – sőt le kell – írni az egész szöveget, amit mondani akarunk. De sosem szabad azt szóról szóra bemagolni, mert úgyis elfelejtjük, ahogy a nyilvánosság elé lépünk. Ezért hasznosabb, ha készítünk egy vázlatot, jegyzetet, amelyben csak egy-egy összefüggő mondatot írunk le, és kiemeljük a kulcsszavakat. Mik azok a kulcsszavak? Mire jók ezek a kulcsszavak? Szedjétek össze ennek az útmutató szövegnek a kulcsszavait!

A beszéd tartalma

98

Bizonyára volt már olyan tapasztalatotok, hogy egy hosszúra nyúlt előadás után nem igazán tudtátok, mit is akart mondani az előadó. Lehet perceken keresztül úgy beszélni, hogy valójában nem közlünk semmit.

Válasszatok ki egy témát, amit az osztályban mindenki ismer! Mondjatok róla 4-5 mondatot úgy, hogy semmi lényegeset nem fogtok a többiek tudomására hozni!

Gyűjtsetek össze frázisokat, amelyekkel „agyon lehet verni” az előbbi szövegetek lényeges mondandóját!

Mindig legyen tartalékban még egyszer annyi információtok, közlendőtök a témáról, mint amennyit el tudtok mondani. Legyenek tartalék ötleteitek, példáitok, érveitek, amelyeket fel tudtok használni, ha némelyik nem felelne meg az adott helyzetben. A hallgatók sose vehetik észre, hogy a témáról nincs több mondanivalótok, csak amit előkészítettetek.

Szemléltetés

Ha a szöveghez kép is társul, hamarabb és alaposabban ragadnak meg az ember agyában az elhangzottak.

Melyik tanórán lehet többet megtanulni: amelyiken a tanár csak beszél, vagy azon, amelyiken képeket, ábrákat, vázlatot is bemutat?

A számítógép programcsomagjai közt találunk egy PowerPoint nevezetű előadás-tervező programot. Ez kimondottan arra készült, hogy színesebbé tegye az előadás szövegét.

Keressétek meg ezt a programot, és próbáljátok ki egy kisebb szöveggel!

Stílus

Az embert jellemzi a beszédstílusa. Téves az a nézet, hogy minél bonyolultabban fogalmazunk, és minél több idegen szót használunk, annál okosabbnak hisznek bennünket. Beszéljetek egyszerűen, de mégis változatosan, képszerűen! Használjatok hasonlatokat, metaforákat, mert színesebbé teszik a mondandót! Erről a fentiekben már esett szó.

A beszélő tulajdonságai

Nincs annál szörnyűbb, amikor a beszélő is unja mondókáját. Lehet a téma bármilyen érdekes, ha az előadó unott képpel, mereven beszél róla, az értelmetlen időpocsékolás lesz. Sőt, még káros is lehet, hiszen a hallgató magát a témát is el fogja utasítani a későbbiekben.

99

Ha egy témáról már úgy hozta a sors, hogy beszélnünk kell róla, akkor beszéljünk róla érdeklődéssel! Keressük meg benne, amiről érdemes szólni, gyűjtsünk róla anyagot, érdekességeket! Bármi lehet érdekes, csak tudni kell azzá tenni.

Válasszatok ki egy látszólag érdektelen témát! Gyűjtsetek róla anyagot, furcsaságokat vele kapcsolatban, majd adjátok elő az osztályban, hogy felkeltsétek vele a többiek figyelmét!

Versenyezhettek benne, hogy ki tud a legunalmasabb témáról érdekes dolgokat, figyelemfelkeltően elmondani.

Ahhoz, hogy a hallgatók figyelmét felkeltsük, be kell vetni az érzelmeinket is. Nyugodtan lehet örülni, lelkesedni. Ha kell, vigyetek bele szenvedélyt! Mutassátok meg a hallgatóitoknak, hogy szívesen beszéltek nekik arról a témáról!

Aki a beszédből él, mint például a tanár, annak rendelkeznie kell egy kis színészi adottsággal is, mert anélkül csak felmondója lesz a tananyagnak. Ezért (is) iktattak be néhány tanárképző egyetemen a felvételi vizsgák helyett beszélgetéseket, rátermettségi vizsgákat. Ekkor mérik fel, hogy van-e a jelentkezőben elég „szikra”.

A színészi adottság nem színészkedést jelent. De nem kell holmi fergeteges alakításra sem gondolni. Egyszerűen csak természetesnek kell lenni, és élvezni azt, amiről az ember beszél.

Kapcsolat a hallgatósággal

Nem árt, ha az előadás alatt figyeljük a hallgatóinkat. Az ember figyelme sok mindentől függ. Nem mindegy, hogy délelőtt vagy délután van-e. Milyen az idő? Hányan vannak a teremben? Milyen a hallgatóság összetétele: neme, korosztálya, foglalkozása stb.? De mindezektől függetlenül mindenféle hallgatócsoportra érvényes az a megállapítás, hogy a hallgatók szeretik, ha az előadó rájuk is figyel, nem csak a saját mondandójára. Ha a téma és a körülmények lehetővé teszik, vonjuk be a hallgatókat az előadásba! Tehetünk fel kérdéseket. Megdicsérhetjük őket. Azonban abból sose legyen mézes-mázos hízelgés!

Az sem mindegy, hogy mennyi ideje tart már az előadás? Az emberi agy nagyjából 20 percig képes egyforma erősséggel folytonosan összpontosítani az elhangzó szövegre. Az első 20 perc után ez az időtartam rohamosan csökken. Ezért szükséges egy hosszabb előadás alatt (akár tanítási óra is lehet, főleg ha az már a 6. vagy 8. óra lesz délután), egyre többször valami érdekességgel, ami persze a témához tartozik, állandóan ébren tartani a hallgatók figyelmét.5.5. A vita

Mivel minden embernek van véleménye, s azok a vélemények igen ritkán egyeznek egymással, így kénytelenek vagyunk a véleményeink ütköztetésére. Ez pedig maga a vita. A vita mindannyiunk életében előfordul, ez az emberek közötti kommunikáció egyik formája. Még akkor is vitázunk, amikor nem tudatosítjuk.

- Már hűvös van reggelente. Vedd fel a vastagabb kabátodat, mert meg fogsz fázni! - Még nem kell, anyu! Délután úgyis meleg lesz. - De most csak 6 fok van, édes gyermekem! Hiába lesz délután 20 fok, most megfagysz,

mire az iskolába érsz. - Az csak tíz perc, amíg oda érek, annyi idő alatt nem lehet megfázni.

100

- Még tíz másodperc alatt is megfázhatsz, aztán a legjobb időben nyomhatod itthon az ágyat. S aztán hétvégén lesheted a jó időt az ablakból.

- No, jól van. Akkor felveszem, de pulóvert már nem veszek fel alája!- Rendben. Most már mehetsz.

A fenti párbeszéd valójában vita, ahol érvek, kifogások, ellenérvek, cáfolatok sorát követhettük figyelemmel. Nem volt benne kemény szóváltás, nem fajult el a véleményegyeztetés odáig, hogy a szülőnek szigorral kellett volna elfogadtatnia igazát. Végezetül megszületett az egyezség. Mindkét fél engedett egy kicsit, de a szülői kívánság érvényesült.

Ti miről szoktatok otthon a legtöbbször vitázni? Említsetek néhány példát, amikor vitába kellett szállnotok szüleitek akaratával,

véleményével! Hogyan szoktak végződni vitáitok? Van győztese és vesztese a vitáknak, vagy többnyire sikerül közös nevezőre jutnotok?

A vita szónak régebben használták a latin megfelelőjét is: disputa. Még ma is használják, de egyre ritkábban a disputálás kifejezést. Ennek régen megvolt a maga tudománya. A vita művészetét már az ókori görögök is tanították. Ma sem ártana, ha újra megtanulnánk vitázni, mert egy ember műveltségét abból is le lehet mérni, hogy milyen az ún. vitakultúrája.

Az senkit sem érdekel, hogy otthon milyen stílusban vitázunk egymással, legfeljebb „csak” mogorvább, puskaporosabb lesz a hangulat. Az viszont már lényeges, hogy miként jelenünk meg az emberek között, az iskolában, a munkahelyen, az utcán. Habár, ha jól belegondolunk, akkor szinte felfoghatatlan, hogy miért tekintenek az otthoni légkörre úgy, mintha az teljesen mindegy lenne, hogy milyen. Az ember közérzetét, sikereit, kudarcait épp az otthoni környezetben kell keresni, mivel az otthoni háttér adja meg számunkra az egész napi energiát, lendületet.

A vitát nem lehet kikerülni. Aki mégis kikerüli, átgázolnak rajta, enyhébb esetben csak átnéznek rajta, legyintenek rá, és felelősségteljesebb munkát sem fognak rá bízni, hiszen még a saját igazát sem tudja megvédeni, akkor miért bíznák rá egy cég ügyeit?

Vitázni azonban tudni kell, hogy az érdekegyeztetések során ne ellenségeket, hanem partnereket szerezzünk!

A vitában legfontosabb az érvelés és a meggyőzés, amelyekről az előző fejezetekben már volt szó.

Nézzétek át újra, mire kell ügyelni, amikor érveinket összegyűjtjük! Milyen érvek léteznek, s melyik fajtára mi a legjellemzőbb? Lapozzátok át újra a meggyőzés lépcsőfokai részt!

Mi a teendőnk a vita alatt?

Folytonosan figyeljünk a vitapartnerünkre, és ne csak a saját érveinkkel legyünk elfoglalva!

101

Nem a másik személye ellen, hanem annak véleménye ellen szólunk. Kerüljük a személyeskedést, a másik fél sértegetését, mert az nem vezet megegyezéshez!

Ne engedjük elszabadulni az érzelmeinket, indulatainkat! A vita hevessége nem a haragban rejlik, hanem az érvek pontos célba találásában.

A vita hevében önkéntelenül felgyorsul a beszédünk, kissé hangosabb is lesz, de tartsuk kordában hangerőnket és a tempót, mert hadarásunk és hangoskodásunk csak hátrányunkra lehet!

A gesztusok nem helyettesítik az érveket. Mértékkel „hadonásszunk”! Soha semmilyen körülmények között se vágjunk vitapartnerünk szavába! Ez higgadtságot

fog rólunk elárulni, ami magabiztosságot sugall. Ezek után joggal várjuk el a másik féltől, hogy ő sem vág majd a szavunkba.

Hogy a vitát bármikor megismételhessük, folytathassuk, s máskor is szóba álljanak velünk, ezért igyekezzünk a vitáinak harag nélkül lezárni!

A hivatalos és a politikai életben is gyakran előfordul a vita. Ezeket általában külön műsorvezető, pontosabban vitavezető irányítja.

Szerintetek mi lehet egy vitavezető feladata? Nevezzetek meg a televízióban látható vitaműsorokból néhányat!

A vitavezető nem vesz részt a vitában. Ő olyan, mint egy játékvezető. Figyeli a vita menetét, és ügyel arra, hogy minden félnek egyforma idő jusson véleménye kifejtésére.

Milyen témák fordulnak elő a televíziós vitaműsorokban? Gyűjtsétek össze az elmúlt televíziós vitaműsorok témáit!

5.6. A vita menete

Ha a vitára alaposan fel akartok készülni, akkor először a probléma lényegét kell megérteni. Majd össze kell gyűjteni a felhasználható érveket mindkét oldal mellett. Vagyis egyszer állító, azután tagadó állításokat kell gyűjteni. Ehhez információkra van szükség. Azokat jóval a vita előtt kell összeszedni, amelyben már nagy segítségünkre lehet az Internet is.

Említsetek meg néhány lehetőséget, hogyan és hol lehet az Interneten információkat gyűjteni!

Milyen keresőprogramokat ismertek? Természetesen a saját logikára is lehet építeni, mert nincs jobb egy szépen felépített logikus érvelésnél. De nem árt, ha külső forrásokat is igénybe veszünk (könyvtár, Internet, mások véleménye stb.).

A vitára való felkészüléshez hozzátartozik a szerkesztés, az összegyűjtött anyag elrendezése, majd az érvek hatásos beszéddé szerkesztése.

A vita általában tételmondattal kezdődik.

Fogalmazzátok meg, mit jelent a tételmondat a szövegszerkesztés során!

102

A fogalmak meghatározása

A vita kiindulópontja, hogy meghatározzuk a tételmondatban szereplő fogalmakat. Előfordul, hogy az emberek csak azért vitatkoznak, mert mindegyikük másképp értelmezte a fogalmakat.

Egy közösen választott témát más-más fogalmakkal határozzatok meg! Ezek után vessétek egybe, hogy miként lehetne ugyanarról a témáról vitát indítani, holott mindannyian ugyanazt szeretnétek elérni! A téma lehet például a diáknapi esti diszkó megszervezése, annak helyszíne, időpontja, esetleges programja stb.

A meghatározás leszűkíti a témát, megjelöli a vita határait. Ezzel világossá válik a vitázók számára, hogy miről szólhat a vita, és mi az, ami nem fog bele tartozni.

Az érvelés

Az érveléshez felhasználhatjuk az érvelés összes fajtáját, módszerét. Érveléskor személyes példákat, élményeket is felhozhatunk, ezáltal közvetlenebbnek tűnik az érvelésünk. Utalhatunk szaktekintélyek véleményére, ahogy azt az előző fejezetekben már olvashattátok. Tehát fontos, hogy minél változatosabban érveljünk. A vita során egyszerre kell hatnunk mind az észre, mind az érzelmekre. Az érveknek érthetőknek és logikusaknak kell lenniük. Az érvelés végén pedig fogalmazzunk meg következtetéseket, hogy világosan láthatóak legyenek az okfejtéseink következményei.

Keresztkérdések

A vitában hallgatni is tudni kell. Nagyon oda kell figyelni a vitapartner minden mondatára, hogy olyan kérdéseket tehessünk fel számára, amelyek rávezetik a hallgatókat, s őt magát is, hogy érvelései hibásak, hiányosak. A figyelés alatt nem árt jegyzetelni, hogy semmi se kerülje el a figyelmünket, s főleg – ha szükséges – szó szerint tudjuk idézni vitapartnerünk állításait. Így azok nem lesznek letagadhatóak, másképp értelmezhetőek. A keresztkérdések célja, hogy meggyengítsék az ellenfél érveit, bizonytalanná tegyék őt állításai igazában, továbbá a mi állításainkat erősítsék.

Cáfolat

A keresztkérdésekre adott válaszok viszont segítenek a cáfolatok megfogalmazásában, vagyis a másik fél állításának tagadásában. A cáfolatról viszont már szintén esett szó.

Az összegzés

A vita zárásakor mindegyik vitapartner lehetőséget kap, hogy néhány gondolatban összefoglalja véleményét, kiemelje a vitának a legfontosabb ütközőpontjait, esetleg rámutasson a megoldásra, kihangsúlyozva saját érvei helyességét. Az összegzésben már nem ajánlatos új érveket felvonultatni, mert idő hiányában nem lesz mód azok kifejtésére, s így a hallgatóság előtt alul maradhatunk, mint aki nem tudta igazát megvédeni. Inkább az elhangzott érveinket ismételjük el újra, de már rendszerezve azok súlya szerint.

103

A vitavezető szerepe

A vitát gyakran egy harmadik személy, egy kívülálló dönti el. Az ő szerepét akár a bíróéhoz is hasonlíthatnánk. Néha tényleg az, főleg akkor, ha a vita végén döntésnek kell születnie.

Mondjatok bármilyen példákat arra, amikor a vita végén (a bíróságon kívül) valóban egy harmadik fél dönti el a vitázók közti ellentétet, s valamelyik hátrányára, illetve előnyére kell döntést hoznia!

A vitavezető (a döntőbíróval ellentétben) nem szólhat bele a vita témájába. Neki pártatlannak kell maradnia végig, az ő feladata a vita levezetése. Arra kell ügyelnie, hogy minden fél egyformán megkapja a neki szánt időt, segít abban, hogy a vita el ne durvuljon, ne fulladjon személyeskedésbe. A vita stílusáért is ő felel, ugyanis figyelmeztetnie kell a vitapartnereket, ha azok kissé megfeledkeznének magukról a vita hevében.

Hogyan vitatkozzunk?

A vitában nagyon fontos a becsületesség és az őszinteség. Egy vitában sosem szabad megalapozatlan dolgokat kijelenteni, mert elegendő egy keresztkérdés, és máris világossá válik a baklövésünk. Ha kiderül, hogy egyes állításaink hiányosak, hibásak, akkor tisztességesen valljuk be, hogy így van! Ez általában tiszteletet vált ki a hallgatókban, sőt még az ellenfélben is.

A jó vitázó türelmes, udvarias és higgadt.

Nézzetek meg egy vitaműsort (akármelyik csatornán), és válasszatok ki egy vitázót, akit próbáljatok meg elemezni!

Figyeljétek meg mozdulatait, hanghordozását, szóhasználatát, testbeszédét (gesztusait)! Jelöljetek ki az osztályban egy vitavezetőt, és rendezettek egy általatok választott témára

rövid vitát! A fenti feladat után elemezzétek a vitavezető jó és hibás döntéseit! Bizonyítsátok be, hogy az alábbi képeken látható személyek vitáznak! Milyen nem nyelvi

jelek utalnak a vitára?

Sokféle vitát ismerünk, amelyek témában, hangvételben, hangulatban és még sokféle tekintetben különbözhetnek egymástól.

Állapítsátok meg, milyen – talán vitának alig nevezhető – véleményegyeztetés történhet az alábbi képeken!

Kerekíthettek köréjük akár még egy kisebb történetet is!

104

6. Nyelvművelés

6.1. A nyelvművelés szerepe

A magyar nyelvművelés egyik jelentős alakja, Grétsy László a következőképpen határozta meg a nyelvművelés lényegét: „A nyelvművelés az alkalmazott nyelvtudománynak az az ága,

105

amely a nyelvhelyesség elvei alapján, a nyelvi műveltség terjesztésével, a nyelv egészséges fejlődését igyekszik segíteni. Célja és tartalma nem örök és változatlan, hanem idő és hely függvénye; legidőszerűbb feladatait mindig az adott társadalom szükségletei határozzák meg.”

(A magyar nyelv és irodalom enciklopédiája, Dunakanyar Kiadó, 2000, 189.o.)

Beszéljétek meg, milyen módon, milyen eszközökkel lehet egy nyelv fejlődésébe beavatkozni!

Lehetséges dolognak tartjátok a nyelv életébe való beavatkozást?

A nyelvek a társadalmi változásoknak megfelelően folyamatosan változnak, alakulnak. Ez természetes folyamat, hiszen csak a holt nyelvek nem változnak. A változások a nyelvnek minden területét érintik, hangrendszerét, a jelentését, a szerkezetét, de leginkább a szókészletét. Ezek a változások sokszor az egyszerűsödést szolgálják. Ilyen például az a folyamat, amelynek végeredményeképpen a magyar nyelvben csak egyetlen múlt idő maradt, pedig valaha több volt (írám, írok vala, írtam volt). Néha viszont – s ezt a nyelvművelés romlásnak tekinti – olyan jelenségek is megfigyelhetők, amelyek idegenek a magyar nyelv alapvető vonásaitól. Ilyen például a felvitt mondatvégi hangsúly, amely főleg a magyarországi nyelvhasználatra jellemző. A nyelvművelés az ilyen jelenségek ellen széleskörű felvilágosító munkával harcol.

Keressetek ti is olyan példákat, amelyeket helytelennek véltek a magyar nyelvben! Próbáljátok megfogalmazni azt is, hogy miért tekintünk bizonyos jelenségeket

helytelennek!

Annak megértéséhez, hogy mi a helyes és mi a kerülendő, tisztáznunk kell az úgynevezett nyelvi norma fogalmát. „A nyelvi norma egy szabály- és ajánlásrendszer, amely megmondja, mit ajánlatos választanunk a kölcsönös nyelvi érintkezés során, ha azt akarjuk, hogy nyelvhasználatunk megfeleljen a társadalmi és esztétikai igényeknek, üzenetünk pedig hiánytalanul eljusson a címzetthez.” (Grétsy László, A magyar nyelv és irodalom enciklopédiája, Dunakanyar Kiadó, 2000, 189. o.) Nyelvi norma azonban többféle lehet aszerint, hogy milyen nyelvi környezetben vagyunk. Más-más az ajánlásrendszer a köznyelvi, a nyelvjárási vagy a szakmai közegben. Például a nyelvjárási közegben természetes, hogy tájszólásban beszélünk, egy tudományos konferencián már nem. Más nyelvi normarendszer érvényesül a határon túli magyarok nyelvhasználatában is.

Mi a véleményetek az olyan kölcsönszavak használatáról, mint a párki, horcsica, teniszki, tyepláki?

A magyar nyelvművelés a magyar írásbeliség megszületésével egyidős. Jelenleg a mindennapi kommunikációt elősegítő tudomány; a nyelvet változásában, fejlődésében vizsgálja, így figyelme nemcsak az új nyelvi jelenségekre, de a funkciójukat vesztett, elavult jelenségekre is kiterjed. Feladatai a nyelvre és a nyelvet használó beszélőre irányulnak. A nyelvre irányulóan feladatai a következők:

1. Figyeli az élő nyelvszokások új jelenségeit; tudományos módszerekkel megállapítja ezeknek a gyakoriságát, előfordulási területeit.

106

2. A megfigyelt új nyelvi jelenségeket megvizsgálja a nyelvi norma szempontjából, vagyis megnézi, hogy az említett jelenség illeszkedik-e a nyelvi rendszerhez. A vizsgálat eredményeképpen aztán ellenzi vagy javasolja a használatát.

3. Követi a gazdasági-társadalmi változások nyomán keletkező szóalkotási, elnevezési szükségleteket. Ha csak a rendszerváltás óta eltelt időszakot szemléljük, rá kell döbbennünk, hogy mennyi új szó került a nyelvünkbe például a számítástechnika, a politika, a gazdaság területéről. Az új szavak legtöbbször idegen nyelvekből áramlanak a magyarba, ezért a nyelvművelés ügyel arra, hogy a szükségtelen idegen szavak ne lepjék el nyelvünket. Nagy számuk ugyanis amellett, hogy veszélyeztetik nyelvünk sajátos vonásait, nehezíthetik az emberi kommunikációt is.

A beszélő szempontjából a következő területeken fejti ki tevékenységét:

1. A nyelvi műveltség terjesztése. Segíti, hogy az emberek megtanulják a nyelvi normához való igazodás szabályait. A nyelvművelés célja, hogy a nyelvhasználat minden esetben a tökéletes megértést szolgálja.

2. A megértés mellett fontosnak tekinti a beszélőkben a nyelvi igényesség kialakítását is; ügyel arra, hogy a beszédünk ne csak érthető, hanem szép, igényes, magyaros is legyen.

Az eredményes nyelvművelő munkát természetesen a nyelvészek végzik. Ahhoz, hogy munkájuk hatékony legyen megfelelő intézményes háttér szükséges, hiszen az intézmények biztosítják a nyelvművelő munka szakmai és szervezési kereteit. Mindenekelőtt a Magyar Tudományos Akadémia mellett működő tudományos testületet, a Magyar Nyelvi Bizottságot kell megemlítenünk, de fontos szerepe van az Anyanyelvápolók Szövetségének is. A nyelvművelést támogatja A Szép Magyar Nyelvért Alapítvány is, amely a Lőrincze-díj átadásával olyan nyelvészek munkáját támogatja, akik kimagasló eredményeket érnek el a nyelvművelés területén.

A nyelvművelő munkában óriási feladat hárul a nyelvművelő folyóiratokra. Ezek közül a legrégibb a Magyar Nyelvőr, melyet még 1872-ben alapítottak. Nagy szerep hárul az Édes Anyanyelvünk, illetve a Magyar Nyelv és a Magyartanítás című folyóiratokra is.A nyelvművelési problémák megoldásában a napilapok is részt vesznek, egyrészt jó példát mutathatnak az olvasóknak a nyelvi igényesség területén, másrészt rendszeresen közölhetnek a nyelvhelyességi problémákkal kapcsolatos írásokat. A mi Új Szónk például a hétfői számában közöl rendszeresen nyelvművelő cikkeket. A Magyar Rádió is kiveszi e munkából a maga részét, legismertebb nyelvművelő műsorai, az Édes anyanyelvünk, Magyarán szólva, a Beszélni nehéz! vagy a Tetten ért szavak.

Tanári segítséggel tallózzatok a fenti folyóiratok valamelyikében!

Kiemelkedő szerepe van a diákok anyanyelvi műveltségének fejlesztésében a Simonyi Zsigmond és az Implom József országos helyesírási versenyeknek – amelyekbe mi, szlovákiai magyarok is bekapcsolódunk –, illetve a szlovákiai magyar diákok számára évente megrendezett Szép magyar beszéd kiejtési versenynek, amelynek eredményes résztvevői rendszeresen bekapcsolódnak a győri Kazinczy-versenybe is. Nagy segítségünkre vannak emellett a különféle szótárak: Magyar értelmező kéziszótár (2003), A magyar helyesírás szabályai (1984), a Magyar helyesírási szótár (1999), az Idegen szavak és kifejezések szótára (2002), a Nyelvművelő kéziszótár (1995).

107

Vizsgáljátok meg a fenti szótárak segítségével hányféle jelentése van a száll, a megy és a süt szavaknak!

Véleményetek szerint helyes, ha egy szót többféle értelemben használunk?

A nyelvművelés biztosítja tehát a kapcsolatot a nyelvtudomány és az anyanyelvet beszélők között.

6.2. A nyelvművelés története – legfontosabb nyelvművelő programjaink

A magyar nyelvművelés nagyjából egyidős a magyar írásbeliséggel. Első nyelvművelőink tulajdonképpen első nyelvtaníróink voltak. A XVI. századi Sylvester János óriási érdeme volt, hogy Grammatica hungarolatina (1539) című (Magyar-latin nyelvtan) munkájában megteremtette a magyar nyelvtani terminológiát. Olyan mindmáig használatos szavakat alkotott, pontosabban fordított latinból, mint: köznév, tulajdonnév, de ő mutatott rá először nyelvünk egyik sajátosságára, a tárgyas igeragozásra is.

Miért nőhetett meg a nyelvművelés iránti igény az írásbeliség megjelenésével?

1610-ben jelent meg Szenci Molnár Alberttől az első teljes magyar nyelvtan Novae grammaticae ungaricae libri duo (az új magyar nyelvtan két könyve) címmel. Nagy segítségére volt ez a könyv a Magyarországra érkező idegeneknek, sokáig ebből a könyvből oktatták a magyar nyelvet.A nyelvművelés kibontakozásának első nagy időszaka az 1600-as évek közepe volt, ekkor került előtérbe ugyanis a tudományoknak (sokszor hittudományi munkáknak) anyanyelven történő bemutatása. Az 1645-ben megjelenő Magyar gramatikatska Geleji Katona István erdélyi református püspöktől már nyelvművelő munkának számít. Benne szerzője a szóelemző helyesírás szükségességét hangsúlyozta, és a szóalkotás fontosságáról beszélt. A Geleji Katona István alkotta szavak közül számos ma használatos: küldemény hozomány, adalék, sugallat, képzet, emberiség, önkény, egység, terméketlen, elismer, kinevez stb.

Miért szükséges egy nyelvben az új szavak létrehozása?

Geleji Katona István kortársa volt Medgyesi Pál, aki több bíráló megjegyzést tett Geleji szóalkotásaira, utalva azok erőltetett, mesterséges voltára. Medgyesi abból a felfogásból indult ki, hogy a nyelvet nem a latinhoz kell mérni, hanem az élő magyar nyelvszokáshoz. Ők ketten tulajdonképpen mintha már előlegezték volna a XIX. század nagy nyelvújítási harcát.

Sajnos ilyen ígéretes kezdés után a XVII. századi magyar történelem viharai háttérbe szorították az anyanyelvvel való törődést, így annak ügye csak a következő század vége felé került ismét napirendre. Ekkor fogalmazódott meg az igény a tudományok fejlődését és a magyar nyelv ápolását biztosító intézmény iránt. Ez az intézmény lett az 1831-ben felállított Magyar Tudományos Akadémia, amely már megindulásakor fontos feladatának tekintette a magyar nyelv ápolását.

A magyar nyelv ügyével 1790-től az országgyűlés is folyamatosan foglalkozott, míg aztán 1844-ben sikerült elérnie, hogy a korábbi hivatalos nyelvet, a latint a magyar nyelv válthassa fel; nyelvünk az említett országgyűlési törvény alapján államnyelv lett. E sikerekhez óriási mértékben járult hozzá művelődéstörténetünk legnagyobb nyelvművelő programja, a

108

nyelvújítás. A Kazinczy Ferenc által elindított nyelvújítási folyamat során gazdagodott a magyar szókészlet, egységesedett a helyesírásunk (az első helyesírási szabályzatot 1832-ben Magyar helyesírás és szóragasztás címmel adták ki), de ennek köszönhetően alakult ki a nyelv folyamatos ápolásának az igénye is.

Sajnos 1849 után egy rövid időre ismét megszakad a korábbi fejlődés, hiszen az önkényuralom évei alatt a német lett a közigazgatás nyelve, sőt a középfokú iskoláktól az oktatás nyelve is. A dualizmus korában (1867-től) azonban visszahelyezték a magyar nyelvet korábbi jogaiba. Ennek köszönhetően aztán újra fejlődésnek indult a nyelvtudomány és vele együtt a nyelvművelés is. 1872-ben Szarvas Gábor szerkesztésével indult meg a Magyar Nyelvőr. Ez a folyóirat nyelvünk akkori állapotából kiindulva legfőbb feladatának azt tekintette, hogy a nyelvújítás túlzott, torz megoldásai ellen harcoljon (kíméletlenül harcoltak az olyan nyakatekert kifejezések ellen, mint pl. a zsiráf nyelvújítási változata, a foltos nyakorján ellen). Bár időnként ez a folyóirat is túlzásokra ragadtatta magát (az egész nyelvújítást egyszerűen nyelvrontásnak tekintették), de a nyelv természetességének a hangsúlyozásával a nyelvművelőknek végül sikerült az újítások alkalmazása és a régi formák megőrzése közötti egyensúlyra lelniük. A Magyar Nyelvőr következő szerkesztője, Simonyi Zsigmond már felhagyott a nyelvújítás elleni küzdelemmel, és elismerte annak jelentőségét. Simonyi Zsigmond volt egyébként, aki megreformálta a helyesírásunkat, bevezetve az egyszerűsítés elvét, a cz helyett pedig a c használatát az írásban.

Mondjatok példákat az egyszerűsítés elvére!

A XX. század elejének nyelvművelő programjai a magyarítás jegyében zajlottak. Az élet modernizálódásának hatására ugyanis rengeteg idegen szó – főleg német – került a nyelvünkbe. Ekkor zajlott a sportnyelvújítás, melynek eredményeképpen számos sportnyelvi szót magyarosítottak. A program sikerességét jelezte, hogy a közvélemény gyorsan elfogadta ezeket a magyaros kifejezéseket (cselez – dribliz, edző – tréner, szurkoló – drukker, játszma – szet, erőnlét – kondíció, lelátó – tribün, hátvéd – bekk, mérkőzés – meccs, mez – dressz, műlesiklás – slalom, rajt – start, szorító – ring, szöglet – korner, visszavágó – revans st.)

Keressetek a sportnyelvben ma használatos idegen szavakat! Mit tudtok ezek helyesírásáról? Nézzetek utána a Magyar helyesírási szabályai c.

könyvben!

A két háború között szállt síkra Kodály Zoltán a szép magyar beszéd ápolásáért. Ezt folytatta Péchy Blanka a Kazinczy-díj Alapítvány létrehozásával 1960-ban, illetve a rendszeres Kazinczy-versenyek megrendezésével.

Az ötvenes évektől figyelhető meg, hogy a nyelvművelés egyre inkább a sikeres emberi kommunikációra helyezi a hangsúlyt. Ennek jegyében ügyelnek a nyelv tisztaságára is, tehát csak a szükségtelen idegen szavakat tartják feleslegesnek. A korszak legjelentősebb nyelvművelői Lőrincze Lajos, Deme László, Grétsy László.

Napjaink felfogása szerint a nyelvművelés tulajdonképpen a nyelvi tervezés része. A nyelvi tervezés az alkalmazott nyelvtudománynak az ága, amely a nyelv fejlődésébe való céltudatos beavatkozás lehetőségeit kutatja. Tevékenysége nem csupán nyelvészeti, hanem a nyelvpolitikai problémákra is irányul. A nyelvi tervezés dönt az anyanyelvoktatás és - használat területeiről, szabályozza a kisebbségi, illetve más nyelvek és az államnyelv viszonyát.

109

A nyelvi tervezésen belül a nyelvművelés feladata a hagyományos nyelvfejlesztő törekvések támogatásával elősegíteni a mindennapi kommunikációt.

Új területe a nyelvművelésnek a határon túli magyarság nyelvhasználatának kutatása. Erre a munkára azért van szükség, mert a határon túli magyarság nyelve nem mindig követheti a magyarországi fejlődést, és ez az eltérő fejlődés a magyarországitól eltérő elnevezések megalkotására készteti a nyelvészeket.

Keressetek olyan szlovákiai magyar nyelvhasználatra jellemző megnevezéseket, amelyek eltérnek a Magyarországon használtaktól!

Mi a véleményetek, nyelvi szempontból indokoltak ezek a különbségek, vagy minden esetben a magyarországi megoldásokat kell követnőnk?

Jelenleg nálunk, Szlovákiában ugyan nem hivatalos nyelv a magyar, de számos jogszabály teszi lehetővé a használatát a közéletben, az oktatásban. Anyanyelvhasználatunkat viszont nehezíti, hogy a nyelvhasználat számos területéről hiányzik az egységes terminológia, vagyis az egyes szakterületek által egységesen használt szakszókincs (pl. a jogi, gazdasági, politikai területen, de a közéli-hivatalos életben, sőt az oktatásban is komoly gondokat jelent ennek hiánya). További gond, hogy az anyanyelvhasználat feltételeinek megteremtéséhez hiányzik a szlovákiai magyar nyelvészek intézményes háttere. Legtöbbször az anyaországi MTA Nyelvtudományi Intézete támogatja a kutatásokat, illetve a Szlovákiai Magyarok Anyanyelvi Társasága és a Gramma Nyelvi Iroda próbálja meg azt összefogni, szervezni. Az utóbbi szervezet nyelvi jellegű szolgáltatásokat is nyújt intézményeknek, magánszemélyeknek egyaránt, hogy megteremtse a szlovákiai magyarság anyanyelvhasználatának feltételeit.

A szlovákiai magyar nyelvművelés komoly múltra tekint vissza, számos jelentős képviselőjét tartjuk számon. A rendszerváltás előtti idők szlovákiai magyar nyelvművelésének legjelentősebb egyéniségei Jakab István, Mayer Judit voltak. A jelenleg folyó kutatások és a nyelvművelői munka legfontosabb nyelvészei Lanstyák István és Szabómihály Gizella.A szlovákiai nyelvészek nyelvművelő munkájának biztosít teret az Új Szó című napilap, melyben rendszeresen jelentkezik az Otthonunk a nyelv című rovat, de rendszeresek a Pátria Rádió által sugározott nyelvi-ismeretterjesztő előadások is.

6.3. A nyelvművelés elveinek érvényesítése – nyelvhelyességi tudnivalók

Ez a fejezet szeretné bemutatni a leggyakoribb nyelvhelyességi hibákat. E hibák gyakran fordulnak elő mindennapi beszédünkben, bár nem minden esetben tekinthetők nyelvhelyességi vétségeknek, hiszen sokszor nyelvjárási jelenségek, vagyis egy másik nyelvi normához – a nyelvjárásihoz – igazodik az, akinek a beszédében felbukkannak. Mi azt igyekszünk jelezni számotokra, hogy a többféle változat közül melyik a választékosabb, igényesebb.

A következő példák segítségével szeretnénk rávezetni bennetek, hogy a választás felelőssége elsősorban a beszélőé, aki csak akkor keltheti egy nyelvileg művelt ember benyomását másokban, ha tisztában van azzal, mikor milyen nyelvi normához kell igazodnia.

110

Ti milyen különbségeket ismertek a köznyelv és az általatok használt nyelvi norma között?

A nyelvhelyességi problémák bemutatását az általatok már ismert nyelvtani kategóriák segítségével közelítjük meg:

A ragok

Gyakran részesítjük előnyben a -nál, -nél ragokat a többivel szemben. Pl. abban az esetben, hogy A kerítésnél áll a fa, Fogorvosnál voltam ez helyes is. Helytelen viszont a következő esetekben: Jelen voltam a névsorolvasásnál, Figyelj a nyomtatvány kitöltésénél. Helyesen: Jelen voltam a névsorolvasáskor, Figyelj a nyomtatvány kitöltésekor. A szlovákiai magyarok nyelvhasználatára jellemző – valószínűleg szlovák hatásra – az -on, -en használata a -ban, -ben helyett: Kati néni alapiskolán tanít. Helyesen. Kati néni alapiskolában tanít.

A szlovák nyelv hogyan fejezi ki ezeket az alakokat?

Keverjük a -ba, -be ragok használatát a -ban, -ben ragokéval. Iskolába járok, de Az iskolában vagyok. Mi szlovákiai magyarok hajlamosak vagyunk csupán az előbbi rag használatára.

Az igék

A szokik igének csak múlt idejű alakját használja a magyar nyelv, pl. Én szoktam bevásárolni. Az igekötős alakokra azonban ez már nem vonatkozik, ezeket mindhárom igeidőben használhatjuk: Vagy megszokik, vagy megszökik.

A választékos nyelvhasználat még igényli az ikes igék ragozásának a megkülönböztetését. Tehát: Vacsorára húst eszem (nem eszek). Tudomásul kell venni azonban, hogy a köznyelvben már nagyon elterjedt a zárójeles forma, szinte már nyelvténnyé változott, vagyis harcolni felesleges ellene. Érdekes viszont a könyörgök ige ragozása, melyet mintha a választékosság jegyében ikes igének tekintenének, ezért egyes szám első személyben a könyörgöm alakot használják. Helyesen viszont a könyörgök alak a megfelelő.

Bajban vagyunk, ha az -l tövű ikes igék (pl. csuklik, rémlik, hámlik) felszólító módú alakját keressük. A nyelvtani szabályokat betartva ilyen alakokat kapnánk: csukljam, csukljál, csukljék. A durva mássalhangzó-torlódás ellen viszont hevesen reagál a nyelvérzékünk, amely azonban ezt feloldandó a csukoljam, csukoljál, csukoljék alakot is nehezen tudja elfogadni. Ennek oka valószínűleg a ritka használatból fakad, hiszen a botlik ige esetében minden probléma nélkül elfogadjuk a Meg ne botolj! megoldást. Tehát a csukolj alak helyes. Ha bántja a nyelvérzékünket, akkor egyszerűen írjuk körül a felszólító módot: Igyál vizet, és akkor majd nem csuklasz!

A -t és -szt végű igék esetében – főleg a nyelvjárási változatban – előfordul, hogy nem teszünk különbséget a kijelentő és a felszólító módú alakok között. Ezt nevezzük suksüközésnek. Például kijelentő módban is a szeressük, fárasszuk, lássuk stb. alakot használjuk. A választékos nyelvhasználat ezeket az alakokat igénytelennek tekinti, tehát kijelentő módban a szeretjük, fárasztjuk, látjuk alakokat használja.

111

A választékos köznyelv nem fogadja el a feltételes mód egyes szám első személyében a –nák toldalékot a -nék helyett. Tehát a fogadnék alakot részesíti előnyben a fogadnák helyett.

Az igekötők használata

Az igekötőket néha rosszul, néha pedig feleslegesen használjuk. Például a Péter kiolvasta a könyvet vagy Anna kiszedte a gyógyszert mondatokban azért helytelen a bemutatott igekötős alakok használata, mert azok abban a formában egyszerűen mást jelentenek. Tehát helyesen Péter elolvasta a könyvet, Anna beszedte a gyógyszert. Nyelvjárási jelenség viszont, amikor a csallóközi magyar azt mondja, hogy Elvágtam az ujjam. A köznyelvben ez azt jelenti, hogy az ujjam le is esett a helyéről, mert ott ugyanezt a Megvágtam az ujjam alakkal fejezzük ki. Sok esetben a használatuk felesleges, pl. A postás kikézbesítette a levelet, Péter leutánozta a barátját. Helyesen: A postás kézbesítette a levelet, Péter utánozta a barátját. Viszont Az ügyet nem bonyolítjuk, hanem lebonyolítjuk.

A számnevek

Gyakori nyelvhelyességi vétség, hogy a sorszámnevek helyett tőszámneveket használunk. Pl. A nyolc ába járok, A tíz kerületben dolgozom. Ezek a mondatok helyesen így hangzanak: A nyolcadik ába járok, A tizedik kerületben dolgozom.

A névelők

A határozott névelőket a személynevek, a földrésznevek előtt általában nem használjuk. Nem mondjuk tehát, hogy a Péter, az Afrika. Országrészek, tájegységek, intézménynevek, több szóból álló államnevek előtt viszont már igen: a Bodrogköz, az Amerikai Egyesült Államok, a Magyar Tudományos Akadémia.A határozatlan névelőt ne használjuk a főnévi állítmány előtt, mert felesleges! Pl. A vas egy fém, Ady Endre egy költő volt. Helyesen: A vas fém, Ady Endre költő volt.

A névutók

Újabban megfigyelhető, hogy nyelvünkben nagyon terjed a névutók használata. Gyakori, hogy valamilyen elvont viszony jelölésére alkalmazzuk őket: valaminek a szempontjából, tekintetében, vonatkozásában, során, terén stb. Ezeknek meg is van a létjogosultságuk, néha viszont terpeszkedő kifejezésekké válhatnak: pl. az önkormányzat felé, 11 óra magasságában. Helyesen: az önkormányzatnak, 11 órakor, vagyis felesleges a névutó használata, ha azt egyszerűbben, ragok segítségével is ki tudjuk fejezni. Nagyon gyakori, hogy a miatt és végett névutókat felcseréljük. A nyelvszokás azt kívánja, hogy a célhatározó mellé a végett, az okhatározó mellé pedig a miatt névutó kerüljön. Tehát: Betegség miatt zárva az üzlet, de A hivatalból ellenőrzés végett érkeztek.

Az idegen szavak

Volt idő a magyar nyelvművelés történetében, amikor minden idegen eredetű szótól meg akarták tisztítani a nyelvet. Ma természetesen csak a szükségtelenek ellen harcolunk. Ezek elsősorban hétköznapi dolgok idegen megnevezései, használatuk az egyes tudományágakban

112

viszont előnyösnek is tekinthető a nemzetközi jellegük miatt. Tehát a disc-jockey helyett használjuk inkább a lemezlovas, a spray helyett a permet szavakat! Ezek a szavak még annyira idegen hangzásúak, hogy a helyesírásunk sem engedélyezte a magyaros helyesírásukat, ellentétben olyan gyakran előforduló szavakéval, mint a szolárium, diszkó, eszpresszó, hardver, kóla.

Ellenőrizzétek e megállapításokat a Magyar helyesírási szótár segítségével!

A mondatok

Gyakori nyelvhelyességi probléma a vonatkozó névmások helytelen használata a mondatokban: az aki – amely – ami probléma. Az amely a főmondatban megnevezett tárgyra vagy elvont dologra vonatkozik: Megérkezett az áru, amelyet tegnap igényeltünk. Ilyen esetekben viszont leggyakrabban az ami vonatkozó névmást használjuk helytelenül, mert ez utóbbit csak akkor szabadna használnunk, ha az egész főmondatra utalunk vele. Tehát: Gyakran teszel olyat, amit később megbánsz. Az aki névmást csak személyre vonatkoztatva használjuk: Kati volt, aki segített.

Magyartalannak véljük sok esetben – de nem mindig – a határozói igenév és a létige együttes használatát. Helyes ez a szerkezet, ha állapotra, pl. A fal fehérre volt meszelve, Az üzlet zárva van, vagy befejezettségre utal, pl. Az ügy le van zárva. Helytelen a használatuk viszont, ha cselekvésre utalnak: Meg leszel mondva, A madár fel van szállva a tetőre, mert azt egyszerűbben is ki tudjuk fejezni. Helyesen. Megmondalak, A madár felszállt a tetőre.

Egyes nyelvjárásokban az -e kérdőszócska használata eltér a köznyelvitől. Csallóközben vagy Mátyusföldön a Meg-e tennéd nekem? vagy az Ott-e van? megoldások a természetesek. Tehát ezekben a mondatokban az –e kérdőszócska következetesen az igekötő, a tagadószó stb. után teszik. A köznyelvi változat viszont következetesen az állítmány után teszi ki: Megteszed-e?, Ott van-e? Ha a mondatból hiányzik az állítmány, akkor természetesen a Nem-e?, illetve az Ott-e? alakok is megfelelőek a köznyelvi norma szerint.

A ti nyelvjárásotok számára melyik a természetes?

113

7. Stilisztika

7.1. A stílus

„A stílus maga az ember.” (Buffon)

A stílus fogalmát magyarázó számtalan meghatározás közül mára szállóigévé vált a 18. században élt francia gondolkodó idézett mondata. Azt sugallja, hogy környezetünk stílusunk alapján minősít, ítél meg bennünket, ezért érdemes tudnunk, mit takar a fogalom.

Illyés Gyulánál ezt olvassuk: „Az írás és a beszéd módja mindenkit leleplez. Jól beszélni és írni magyarul, az tehát igazánból jellemkérdés.” Eszerint elsősorban a nyelvi kifejezésmódra kell odafigyelnünk, és ezzel együtt leszögezhetjük, hogy a stílus fogalmának ez a meghatározása terjedt el a nyelvtudományi irodalomban. Ehhez a jelentéshez jutunk el akkor is, ha a szó eredetét vizsgáljuk: a görög sztülosz eredetileg oszlopot, a sztüloglüphosz pedig oszlopba vésőt jelentett. A rómaiak már azt a vasból vagy csontból készült íróvesszőt nevezték stylusnak, amelynek hegyes végével betűket róttak a viasztáblára, tompa végével pedig eltüntették a szöveg hibásan írt, javítandó részeit. Idővel pedig az írás, a kifejezés, az előadás módját is a stílus szóval illették, és ebben a jelentésben terjedt el szinte minden nyelvben.

Természetesen a nyelvi vonatkozású jelentésen kívül tágabb összefüggésben is használjuk a stílus szót.

Az alábbi példák alapján beszélgessetek el a további jelentésekről! A szavakat, szókapcsolatokat foglaljátok mondatba, hogy értelmük megnyilvánuljon!

korstílus életstílus

stílusirányzat játékstílus

viselkedési stílus munkastílus

egyéni stílus régi stílusú

Keressetek további példákat a stílus szó más összefüggésben való megjelenésére! Gyűjtsétek össze szótárainkból, lexikonainkból (pl. Magyar irodalmi lexikon, A magyar

nyelv történeti-etimológiai szótára, Idegen szavak szótára stb.) a stílus fogalom néhány meghatározását!

A nyelvi stílus

Minden szövegnek van stílusa, a hétköznapi beszédnek és a művészi szövegeknek egyaránt.

Beszélgessetek el arról, hogy mely szövegekre használjátok a következő minősítéseket: jó, rossz, eredeti, lapos, jellegtelen, színes, szürke, unalmas stílus. A szöveg mely jegyei alapján döntötök így?

114

A nyelvi eszközökkel történő kifejezésmód két alapvető tényezője a válogatás és az elrendezés. A rendelkezésre álló nyelvi elemek közül a szöveg megformálója kiválasztja a mondanivalója megfogalmazására alkalmasakat, majd ezeket kombinálja, összekapcsolja, a nyelv szabályai alapján elrendezi. A válogatás és az elrendezés célja, hogy a közlemény minél hatásosabb, kifejezőbb legyen. A stílus eszközeként szolgáló nyelvi elemek között a szókincsbeli, a hangtani, az alaktani, a mondattani, valamint a beszéd zenei elemei (hangsúly, hanglejtés, beszédtempó, szünet) egyaránt megtalálhatók. Ezen nyelvi elemeknek van egy objektív, elsődleges (ún. denotatív) jelentése és szerepe, stíluselemmé válva: egyéni és alkalmi felhasználás révén viszont gondolati, hangulati, érzelmi többlettartalmat (másodlagos, ún. konnotatív) jelentést kapnak. Ezt nevezzük hírértéknek, más szóval stílusértéknek. A stílus tehát nem pusztán dekoráció, nem díszítése a közleménynek, hanem a jelentéshez járuló többlet, amely több lényeges információt közöl az emberről (lelkiállapotáról, hangulatáról, szándékáról stb.).

A különböző nyelvi elemeknek még értelmileg azonos mondanivaló esetén is más-más érzelmi-hangulati töltése, ún. stílushatása van. A nyelvi elemek megválogatása és elrendezése természetesen nem mindig tudatos: beszéd közben általában nagyon gyorsan történik, az írásbeli megnyilatkozásokban a tudatosság mértéke nagyobb.

Az elmondottak alapján fogalmazzátok meg, hogyan függ össze a nyelv, a szöveg és a stílus!

Fogalmazzátok meg, mit jelent a „beszédstílus“, valamint a „nyelvi stílus“! Hol érintkeznek, miben különbözik a két fogalom?

Beszélgessetek el arról, mit jelent a következő intés: „Aki húsz szóval mond el olyasmit, amire tíz is elég, az egyéb hitványságokra is képes.“ (Carducci)

7.2. A stílus meghatározói

A stílus alakulását számos tényező befolyásolja. Legfontosabbak ezek közül a közlő (egyénisége, lelkiállapota, műveltsége, helyzete), a közlés tárgya és célja, valamint a befogadó.Nem véletlen, hogy a felsoroltak a kommunikáció alapvető tényezői, hiszen a nyelvileg megformált, elmondott vagy leírt szöveg célja a közlés, az információátadás.

Idézzétek fel a kommunikáció további elemeit, és gondolkozzatok el azon, beleszólnak-e a stílus alakításába!

A közlés, a fogalmazás stílusát a kommunikációs tényezőkön kívül befolyásolják továbbá:

- a korstílus (minden kornak megvan a maga sajátos stílusa, nyelvi divatja),- a csoportstílus (azoknak a szűkebb emberi közösségeknek – család, iskola- és

munkatársak, baráti kör – a stílusa, melynek tagjai vagyunk),- a fogalmazás műfajának, szövegtípusának stílusbeli követelményei,- a magyar nyelv sajátosságai,- a szövegalkotó egyéni stílusa.

Összefoglalva tehát megállapíthatjuk, hogy akkor jó a stílusunk, stílusos a megnyilatkozásunk, ha összhangban van (idegen szóval adekvát) a közlés tartalmával és céljával, a beszédhelyzettel és a közlemény műfajával.

115

Idézzetek fel néhány olyan konkrét példát, amely bizonyítja, hogy stílusotok alakulását befolyásolják a környezetetekben lévő emberek!

A stílussal a nyelvtudomány egyik ága, a stilisztika (stílustan) foglalkozik, amely az irodalomtudománnyal közösen kutatja a stílus fogalmát, jellemzőit, típusait, a stílusalakítás lehetőségeit. Az iskolai stilisztikaoktatás fő feladata pedig az, hogy megtanítsa, hogyan lesznek megnyilatkozásaink helyesek és hatásosak.

7.3. A stílusok osztályozása – a stílusrétegek (újabban stílustípusok)

Gondolkozzatok el azon, hogy az egyén a közösségben hányféle „szerepben“ nyilvánul meg (pl. szülő, gyermek, barát, alkalmazott, munkatárs, sporttárs, ügyfél, szervezetek tagja stb.)!

Ezek a társadalmi helyzetek különféle kommunikációs szituációkat eredményeznek, amelyek alakítják közlésünket. Mondjatok erre konkrét példát!

A társadalmi érintkezés egyes területeihez, tipikus kommunikációs helyzetekhez sajátos stílusváltozatok, ún. stílusrétegek kötődnek. Ezek jellegzetes, a szövegekben, szövegtípusokban nagy valószínűséggel használt stílusjegyekkel, nyelvi-stiliszikai eszközökkel és szabályokkal bírnak. Elsősorban tehát szó- és kifejezéshasználatban, mondatfajtáikban, valamint szövegformálásban térnek el egymástól.

Nyelvünk stílusrétegei a következők:

- társalgási (magánéleti, mindennapi) stílus,- közéleti (nyilvános, előadói, szónoki) stílus,- hivatalos stílus,- tudományos-szakmai stílus,- publicisztikai (sajtónyelvi) stílus,- esztétikai (szépirodalmi) stílus.

A stílusrétegek pontos elkülönítését nehezíti az, hogy szoros kapcsolatban állnak egymással és a köznyelvvel, stílusjegyeik egymásba játszása, öszekapcsolódása egyre erőteljesebben jelentkezik. Egyetérthetünk tehát azzal a megállapítással, hogy „az egyes változatok inkább folyamatos skálát alkotnak, mintsem élesen elkülönülő kategóriát“. (Péter Mihály)

Napjainkban megfigyelhető pl. a tudományos stílus hatása a társalgási nyelvre, pedig ez a két stílusréteg különíthető el talán a legélesebben. Gondoljunk csak arra, amikor középiskolás diákok a számítógépekről vagy a mobiltelefonokról társalognak! A többi stílusréteg pedig még kevésbé önálló, több szempontból csak az említett kettő változata. A szépirodalmi szövegeket az újabb stilisztikai felosztások pedig már nem is sorolják a stílusrétegek közé, hanem külön tárgyalják: bennük ugyanis ötvöződnek az összes stílusréteg sajátosságai, a nyelv számukra sokkal több, mint egyszerű, tartalmat, érzelmet, indulatokat közvetítő eszköze a kommunikációnak, hiszen művészi megformáltságával is hat a befogadóra.

Említsetek további példákat a stílusrétegek jegyeinek egymásba fonódására!

116

Az egyes stílusrétegek vizsgálatakor különös figyelmet kell szentelnünk a jellemző szövegtípusoknak. A sikeres kommunikáció elengedhetetlen feltétele ugyanis, hogy a közléshelyzetnek, a közlés tárgyának és céljának megfelelő szöveget alkossunk, fogalmazzunk. A szövegtípusok tehát valójában fogalmazási műfajok, amelyeknek sajátos szerkezeti és stílusbeli jellemzőik vannak. Az egyes stílusrétegeken belüli szövegtípusok más szempontok alapján is elkülönülnek egymástól:- a kommunikáció fajtája alapján vannak dialogikus (társalgás, vita, riport, interjú stb.) és

monologikus (előadás, ismertetés, levél stb.) szövegek,- a közlés módja szerint megkülönböztetünk szóbeli (társalgás, felelet, előadás stb.) és

írásbeli (levél, önéletrajz, kérvény, értekezés stb.) szövegeket,- a szövegalkotás, fogalmazás módja szerint pedig tervezett és spontán szövegeket

alkothatunk,- a szöveget meghatározó kommunikációs funkció alapján léteznek elbeszélő, leíró és

érvelő jellegű szövegtípusok.

Az elbeszélő szövegek tájékoztató jellegűek: egy eseménysort mondanak el általában időrendben, tehát lineáris (láncszerű) szerkezetűek. A jó elbeszélés fordulatos és élményszerű. Gyakori eleme a párbeszéd, tartalmazhat leíró részeket is, amelyek a cselekmény helyszínét, a szereplők jellemét mutatják be. Az elbeszélő lehet résztvevője vagy külső szemlélője az eseményeknek, kezdheti az elbeszélést a múltban a jövő felé haladva, a jelenből visszatekintve a múltba, esetleg a dolgok közepébe vágva (in medias res). Ezektől függ az elbeszélés igéinek ideje és személye (leggyakoribb egyébként a múlt idő használata). Elbeszélő jelleg dominál pl. a történetmondásban, az élménybeszámolóban, az útirajzban, az elbeszélésben.

A leíró szövegek rendszerint lineárisan vagy mozaikszerűen épülnek fel. Jellemző jegyeik felsorolásával bemutathatnak egy személyt, tárgyat, táját, fogalmat stb. A leíró személy általában háttérben marad, a szövegekben a tárgyilagosság jellemző. A leíró jelleg érvényesül a tárgyleírásban, a személyleírásban, a meghatározásban, a lexikoszócikkben, az értekezésben, a tanulmányban.

Az érvelő szöveg célja a meggyőzés. Ok-okozati viszonyra épülő, logikai rendben következő gondolatok alkotják, lineáris szerkezetű. Legfontosabb állításait a tételmondatok fogalmazzák meg, a szöveg többi része ezeket fejti ki: bizonyítja, ill. cáfolja. Érvelő jellegű szöveg pl. a magyarázat, a véleménykifejtés.

Az ismertetett szövegtípusok példázzák, hogy az összes stílusrétegben találhatók elbeszélő, leíró és érvelő jellegű szövegek. Csoportosítsátok a megnevezetteket aszerint, melyik stílusrétegbe tartoznak!

Keressetek további példákat az elbeszélő, a leíró és az érvelő jellegű szövegekre!

Gondolkozzatok el azon, van-e különbség a személyleírás és a jellemzés között!

Tankönyvünkben az egyes stílusrétegeknél tárgyaljuk a mindennapi – elsősorban írásbeli – kommunikációban használatos szövegtípusok alapvető jegyeit.

A stílust a tipikus nyelvi-stilisztikai eszközök megválasztásán és a közlésmódon kívül alakítja, színezi a szöveg hangneme is: ezt nevezzük stílusárnyalatnak. Ez az egyes stílusrétegeket átható sajátos hangulati és érzelmi elemek eredménye. Jelzi elsősorban a közlő lelkiállapotát, viszonyát a közlés tárgyával és hallgatójával. Ezek alapján megkülönböztetünk bizalmas, közömbös és választékos stílusú szövegeket.

117

A mindennapi családi, baráti, munkahelyi kapcsolatokban a kommunikáló felek közt nincs nagy társadalmi távolság, ekkor a bizalmas stílust használjuk. Ha viszont ezt a hangnemet olyan helyzetben alkalmazzuk, amely inkább a választékos stílust kívánná meg, közlésünk bizalmaskodóvá, közönségessé, durva stílusúvá válhat.Az idegenekkel folytatott alkalmi párbeszédekben, a hivatalos, tudományos, tájékoztató, ill. hírközlő szövegekben, amelyekben nem a közlő és a befogadó viszonya, hanem a közlemény tartalma a fontos, a közömbös stílus jelentkezik.

A választékos stílus az emelkedett, udvarias, ünnepélyes közlés formája, elsősorban a tiszteletteljes, formális, hivatalos érintkezés, nyilvános szereplés során élünk vele, amikor a beszélő és a hallgató között nagy a társadalmi vagy korkülönbség. Nevezhetnénk ezért a tisztelet nyelvének is. Eltúlzásával viszont stílusunk patetikussá, dagályossá válhat.

Sajátos stílusárnyalatú lesz a szöveg azáltal is, hogy

- a nyelvi elemek zömét mely nyelvi rétegből, nyelvváltozatból választjuk, ennek alapján megkülönböztetünk pl. köznyelvi, népies, szlenges, irodalmi stílusú szövegeket,

- ha pedig lírai, epikai, drámai, elégikus vagy ódai stílusú szövegekről beszélünk, akkor a közlésben az irodalmi műnemekre, ill. műfajokra jellemző sajátosságok fedezhetők fel.

Foglaljátok össze, mi a különbség a stílusréteg és a stílusárnyalat között!

Vajon elmarasztaló stílusminősítés-e, ha azt mondjuk a stílusra, hogy „közömbös“?

Gondolkodjatok el azon, hogy mekkora a nyelvi elemek hírértéke, stílusértéke a bizalmas, a közömbös és a választékos stílus esetében! Hol közelít szinte a nullához?

Véleményetek szerint mely stílusréteg szövegei „bírják el“ a tréfás, gúnyos hangnemet? Mondjatok konkrét példákat!

A tanultakon kívül tudtok-e más hangnemű, stílusárnyalatú közlést említeni?

7.4. A társalgási (magánéleti, mindennapi) stílus

„Eleven ember szájából eleven szót akarok hallani – azt az egyetlent, amit az az egyetlen, soha nem létezett, soha vissza nem térő együttállása… a véletlen körülményeknek megkíván, mikor ennek a pillanatnak embere ezzel az élménnyel kerül össze.“

(Karinthy Frigyes)

Tekinthető-e véleményetek szerint a Karinthy-idézet a társalgási stílust meghatározó tényezők, elemek rövid, frappáns összefoglalásának?

A társalgási stílus a mindennapi, viszonylag kötetlen társas érintkezésben használt tipikus nyelvi formák összessége. Beszédünknek, közléseinknek ez az alaprétege, ehhez képest alakítjuk nyelvhasználatunkat más kommunikációs helyzetekben. Mivel elsősorban magánéleti beszélgetéseink stílusáról van szó, ebben nyilvánul meg leginkább egyéniségünk. Szoros kapcsolatban van a többi stílusréteggel, átveszi nyelvi-stilisztikai elemeiket, ugyanakkor hat is rájuk. A leginkább személyhez kötött és a legváltozatosabb nyelvi

118

elemeket, hangnemeket használó stílus, jellemzői ezért nehezen foglalhatók össze. Sőt, mivel elsődlegesen szóbeli, beszélt nyelvi stílusról van szó, melynek legfontosabb jellemzői a közvetlenség és a természetesség, a nyelvet használó átlagember e szövegek alkotása során gondol legkevésbé a nyelvi normákra, szabályokra. Ennek következtében pedig a beszéd igénytelenné, pongyola stílusúvá válhat. A társalgási stílusú szövegek legfontosabb célja a kapcsolattartás. Más közlésekkel összevetve erőteljesebben nyilvánulnak meg bennük a beszélő érzelmei, valamint viszonyulása beszéde tárgyához.

A társalgási stílus szó- és kifejezéskészletét tekintve rendkívül sokrétű, változatos és egyéni: merít a többi stílusrétegből és a különféle nyelvváltozatokból (pl. csoport- és rétegnyelvekből, a tájnyelvből, a regionális köznyelvből). A mindennapi társalgást hallgatva mégis egyre inkább az a benyomásunk, hogy a társalgási stílus szókincse szűk, behatárolt, sokszor kifejezetten szegényes. Gyakran élünk közhelyekkel, töltelékszavakkal, divatszavakkal, és paradox módon azt gondoljuk, hogy ezektől lesz stílusunk színes, eredeti, izgalmas. Tartózkodnunk kellene ezek beszédünkbe iktatásától ugyanúgy, mint a durva, bántó kifejezések, káromkodások használatától! Beszédünk, társalgásunk stílusa ugyanis viselkedéskultúránk hallható része. A viselkedési normák, az illem, a hagyományok betartása pedig bizonyos kötöttségeket ró mindennapi nyelvhasználatunkra, elsősorban a köszönés, a megszólítás, a bemutatás – bemutatkozás és a társalgás terén.

Mondatszerkesztésben is változatosságot kíván ez a stílusréteg. A társalgásból, a párbeszédes helyzetekből kifolyólag kedveli az egyszerű, könnyen érthető, rövid mondatokat, gyakoriak szövegeiben a hiányos, sőt tagolatlan mondatok, a közbevetések, a félbeszakítások. Ritkábban használ összetett mondatokat, közülük inkább a lazán kapcsolódó mellérendelő mondatok jelennek meg a szövegekben.

Szövegformálás tekintetében a szóbeli és írásbeli szövegekre egyaránt jellemző a kevésbé átgondolt tagolás, a témától való eltérés, esetleg témaváltás, a téma kifejtetlensége. Az élőszavas társalgásban fontos szerepet játszanak a nyelv zenei elemei, valamint a beszéd nem verbális kísérőjelenségei, az ún. metakommunikációs eszközök (a testtartás, a gesztikuláció, a mimika).

A társalgási stílus - dialogikus, szóbeli szövegtípusai közé tartoznak a párbeszéd különféle formái (a

legkötetlenebb csevegéstől, társalgástól kezdve a kötöttebb, céltudatosabban megformált megbeszélésig és vitáig),

- monologikus, szóbeli műfaj az elbeszélés, a vicc, az adoma, az anekdota,- az írásbeli szövegek között legjelentősebb a magánlevél, ide sorolható a napló, a távirat,

legújabb műfajai pedig az e-mail és az sms-üzenet.

Vannak-e szerintetek kötelező szabályai a köszönésnek? Gyűjtsetek minél több köszönési formát! Mikor használjátok ezeket?

A megszólítás lehet tegezés, magázás, önözés, „tetszikezés”, esetleg kerülhetjük beszéletőtársunk közvetlen megszólítását. Beszélgessetek el ezek használatáról! Ha valamelyik esetében nem láttok tisztán, nézzetek

utána!

119

Egyetértetek-e az illemtan, az etikett ajánlásaival ebben a témában? Mire kell odafigyelnünk társalgás közben, ha el akarjuk kerülni a konfliktusokat,

zavarokat? Vannak-e szerintetek ma a társalgásban tabutémák? Beszélgessetek el a viselkedéskultúra olyan kiegészítő elemeiről, mint pl. a névjegy, az

ajándékozás, a borravaló, a dohányzás, a telefonálás! Mi a protokoll? Foglaljátok össze a vita alapszabályait! Nézzetek utána, mi a különbség az adoma és az anekdota között!

7.5. A közéleti (nyilvános, előadói, szónoki) stílus

Vegyétek számba, hogy az iskolai gyakorlatban milyen lehetőségeitek adódnak a nyilvánosság előtti megnyilatkozásra!

Igényelnek-e ezek felkészülést, ha igen, hogy történik ez nálatok?

A kisebb-nagyobb nyilvánosság előtt elhangzó, igényes nyelvi formákba öntött szövegeket soroljuk ide: legfontosabbak a szónoklat, az előadás, a felszólalás, a hozzászólás.

Céljuk elsősorban a tájékoztatás és tényközlés, kiemelt szerepet kap bennük a felhívás és a meggyőző érvelés, ezért közlőik értelmi és érzelmi hatáskeltésre alkalmas stíluseszközöket használnak, retorikai fordulatokkal élnek. E célok megvalósulása azonban bizonyos feszültséget okozhat a szövegekben, hiszen ezek egyrészt személyes megnyilatkozások, másrészt viszont közösség előtti szereplések közügyekben vagy közéleti alkalmakkor. Ha személyes megnyilatkozásnak tekintjük a szövegeket, akkor a választott nyelvi formát a társalgási stílus bizalmasabb hangnemű szövegeihez kell közelítenünk, ezek ugyanis nem fedik el a beszélő személyiségét, és érvényesülhet bennük a személyes hitel. A szövegek közéletisége viszont megkövetelheti a hivatalos, esetleg szakmai stílus elemeinek használatát. E két stílus és hangnem között gyakran nehéz megtalálni a helyes arányt és a középutat. Egyik szélsőség az, ha közlésünk túlzottan hivatalos és feszélyezett, másik pedig az igénytelen, laza stílusú szöveg. Az előadás és a szónoki beszéd stílusa pedig még inkább a tudományos, ill. a szépirodalmi stílus felé mozdul el.

A közéleti megnyilatkozások elsősorban élőszóban történnek (bár szövegtípusaik közé sorolható a nyílt levél és a közlemény is). A szövegek egy része azonban írásban is előkészíthető (teljes egészében leírható vagy vázlat készíthető). Ezért eltérő esetükben a felkészülés és a megformálás módja. Minden esetben fő követelmény azonban az igényesség és a természetesség ötvözése a nyilvános megszólalásban.

A közéleti stílus szóhasználatát a választékosság jellemzi, további fő szempontjai az érthetőség és a világosság. Nincs külön szókincse, alapja az irodalmi nyelv. Mivel alapkövetelménye, hogy a hallgatóság azonnal megértse a szövegek tartalmát, szókincsében igazodnia kell a befogadók műveltségi szintjéhez és az alkalom hangulatához.

A megértés és a követhetőség követelménye szabja meg a szöveg- és mondatszerkesztés szabályait is. A tudatosan, gondosan megformált szöveg előrehaladó szerkezetű, mondatformáiban igazodik az élőszavas közléshez. Gyakoribbak benne az alárendelő

120

összetett mondatformák, viszont megértési zavart okozhatnak a többszörösen összetett mondatok. Használ közbeékelt gondolatokat, előre- és visszautalásokat, ismétléseket.

A szövegek előadása, elhangzása folyamán kiemelt szerepet kapnak a hangos stílus eszközei: a tiszta, szép kiejtés, a hanglejtés és az eleven hangsúlyozás, a beszédtempó és a beszédszünet tudatos alkalmazása és természetesen a metakommunikációs eszközök is. Mindezek együttes használatával elérhető, hogy közlésünk egyszerre legyen jól követhető, érthető és érdeklődést keltő.A nyilvános megszólalásoknak vannak általánosnak tekinthető hibái. Ilyenek pl. az idegen szavak és szakkifejezések indokolatlan használata, a közhelyek, a régi szónoki hagyományokból átvett sablonos fordulatok kedvelése, a patetikusság, a modorosság, a nem természetes hangsúlyozás.

Fogalmazzátok meg a különbséget a hozzászólás és a felszólalás között! Nézzetek utána, mit jelent a korreferátum! Milyen kommunikációs helyzetre jellemző a nyílt levél és a közlemény használata? Mely

stílusréteghez közelít a nyelvezetük? Készítsetek kis csoportokban egy-egy rövid szöveget a közéleti stílusok valamelyikére!

Ezt adjátok is elő az osztályban! Az előadás módját és szövegét természetesen vita tárgyává lehet tenni az osztályban!

7.6. A hivatalos stílus

Napjaink átlagemberének a „hivatalos, hivatali“ kifejezésekkel kezdődő szókapcsolatok hallatán sajnos azonnal a „bürokrácia“ szó jut eszébe.

Mit jelent ez pontosan?

Szerintetek alkalmazható a hivatali érintkezésben használt nyelvre, stílusra?

A hivatalos stílus a közéleti írásbeliség stílusa: különféle intézmények, állami szervek, hivatalok használják az intézményen belüli ügyvitelben és az egymás közötti, valamint az emberekkel való érintkezésben.

Állampolgárként számtalanszor kerülünk kapcsolatba a hivatalos stílussal: egyrészt az intézmények által kiadott írásos közlemények olvasójaként, másrészt hivatalos ügyeket intéző ügyfélként. A hivatalos stílus szövegtípusai közül éppen ezért azok a legfontosabbak, amelyekkel ez alkalmakkor találkozunk. A törvények, rendeletek már kész fogalmazványként jutnak el hozzánk: ezeknek a megértése fontos számunkra. Hivatalos levelet, kérvényt, meghatalmazást, elismervényt, jegyzőkönyvet, életrajzot, beszámolót, meghívót viszont mi is fogalmazunk; űrlapokat, kérdőíveket töltünk ki, stílusjegyeiket tehát fontos ismernünk. Ezen szövegtípusok megszövegezője – akár hivatalnok, akár ügyfél – nem magánember, hanem egy hivatalos szerv képviselője, ill. állampolgár, közlésének célja pedig kizárólag a tényközlés, a tájékoztatás, esetleg a felhívás, ezért szinte teljesen hiányzik a szövegekből az érzelemkifejezés és az egyéni hangvétel. Jellemző rájuk tehát a közömbös, személytelen, távolságtartó, elidegenítő nyelvi formák használata. Ez természetesen nem zárja ki az udvarias előadásmódot, a tárgyilagos hangnem mögött is éreztetni kell az ügyfél, ill. az állampolgár megbecsülését. Kifejezésre juthat ez a megszólításban, a közlés megfogalmazásában és a búcsúzó formulában.

121

A hivatalos szövegnek pontosnak és tárgyilagosnak kell lennie, egyetlen helytelenül használt szó, rosszul megfogalmazott, félreérthető mondat bajt jelenthet. Ezért ha jelentős, bonyolult ügyről van szó, a hivatalos irat megszövegezéséhez ajánlatos ügyvéd tanácsát kérni.

Szókincsét és kifejezéskészletét tekintve a hivatalos stílus merít a jogi szaknyelvből, gyakran használ idegen szavakat, sablonos megfogalmazásokat. Sok benne az ún. terpeszkedő kifejezés (pl. mely időpontban – mikor, megállapítást nyer – megállapít). Ide tartozik a terjengős névutós vagy névutószerű határozószavas (alapján, céljából, érdekében, kifolyólag, szempontjából, tekintetében, felé, terén, keretében, vonalán) alakok használata is, ezek gyakran kiszorítják a ragos alakokat. Jellemző a hivataloskodó kötőszóhasználat is (illetve, tudniillik, valamint, ennélfogva, mindazonáltal, minek következtében, miszerint).

Fogalmazzatok meg egy-egy rövid párbeszédet, amelyet egy hivatalban képzeltek el! Ebben a párbeszédben hemzsegjenek a terpeszkedő kifejezések!

Az előző feladat elvégzése után egyszerűsítsétek le ugyanazt a szöveget, amelyben most már rövid, érthető és nem bonyolult szavakkal mondjátok el közlendőtöket!

A pontosság megkövetelné a világos, egyértelmű mondatszerkesztést, ez viszont nem mindig tapasztalható a szövegekben, mivel a minden áron való megértetés igénye végett gyakran bonyolult, hosszú, többszörösen összetett mondatformákkal, részletező fogalmazással, ismétlésekkel találkozunk. Gyakran használ zárójeles, megjegyzéseket, közbevetett hivatkozásokat, utalásokat.

Szövegszerkesztés terén szintén a megértést szolgálja a gondolatmenetet tükröző, jól áttekinthető szövegtagolás.

„Így mög lehet érteni, de hát akkor mért nem így írják?” – fakad ki Mihály, az egyszerű alföldi szegényember Móra Ferenc Mihály folyamatbatétele című novellájában. Miután ugyanis megkapta az italmérési engedélyt, a hatóság felszólítja, hogy igazolja állampolgárságát, enélkül ugyanis „folyamatba tétetik” ellene az eljárás. Mihály ezt úgy értelmezi, hogy a Tisza vizébe mártják, és a szégyentől félve napokig nem alszik. Amikor az író elmagyarázza neki a kifejezés értelmét, akkor mondja indulatosan a fenti szavakat. Móra szelíd iróniájának kellene eszünkbe jutnia akkor, amikor hivatalos iratokat fogalmazunk, különben az olvasók Mihály szavait ismétlik majd, mire kihámozzák a szöveg értelmét!

7.7. A hivatalos stílus legfontosabb szövegtípusai

7.7.1. Beadvány

Fogalmaztatok már hivatalos levelet? Milyen típusú és tartalmú volt?

Milyen nyelven írtátok?

Tisztában vagytok azzal, hol használhatjátok a magyar nyelvet a hivatalos írásbeliségben? Nézzetek ennek utána!

A magánszemélyek a különféle hivatalokkal, intézményekkel, vállalatokkal hivatalos leveleken keresztül érintkeznek. A magánlevélnek – amely a társalgási stílus szövegtípusa – és a hivatalos levélnek vannak ugyan közös formai kellékeik (ezek a megszólítás, a téma, az

122

elköszönés, az aláírás, a keltezés), de a hivatalos levélre külön formai és tartalmi szabályok vonatkoznak.

Mutassátok be, hogyan kell egy magánlevélnek kinéznie, hogy formája áttekinthető, elfogadható legyen!

A hivatalos levél egyik leggyakoribb formája a beadvány, amelyet egy intézménynek nyújtunk be ügyintézkedés megtétele érdekében.

7.7.2. Kérvény

A beadvány egy fajtája a kérvény, amelyben az egyén kéréssel fordul valamely illetékes szervhez vagy személyhez. A kérelem tárgyát pontosan és félreérthetetlenül, egyetlen fontos körülményt vagy adatot sem kihagyva, tömörségre, rövidségre törekedve fogalmazzuk meg. Ne gondoljuk, hogy ha alázatos, esetleg „szívhez szóló” kérő hangnemet ütünk meg, akkor befolyásolhatjuk kérésünk elbírálását! A hivatal kizárólag a kérés jogosságát, igazságosságát, indokoltságát és teljesíthetőségét megítélve dönt.

Foglaljátok össze a beadvány és a kérvény legjellegzetesebb vonásait! Mit értünk az alatt, hogy a hivatalos szövegekben nincs helye az ún. „szívhez szóló”

hangnemnek? Mondjatok erre egy negatív példát!

Figyeljétek meg az alábbi példán a kérvény formai felépítését és tartalmi jegyeit!

123

Nagy Anna, Duna utca 63, 814 84 Pozsony

Szabó Géza, igazgató

Árpád Gimnázium, Pozsony

Tárgy: individuális tanterv kérvényezése

Tisztelt Igazgató Úr!

Nagy Anna, az Árpád Gimnázium IV. A oszt. tanulója azzal a kéréssel fordulok Önhöz, hogy engedélyezze számomra a 2005/2006-os tanév 1. félévében az individuális tanterv szerinti iskolalátogatást.

Kérésemet azzal indokolom, hogy júliustól tagja vagyok a világbajnokságra készülő tőrválogatottnak, és edzéseimet nem tudom összeegyeztetni a mindennapos iskolalátogatással. Természetesen tisztában vagyok azzal, hogy érettségi előtt állok, ezért kérem az 1. félév lezárást jelentő vizsgák kiírását, a konzultációk időpontjának kijelölését.

Kérem Igazgató Urat, hogy fenti indokaimat figyelembe véve adjon engedélyt az individuális tantervre.

Pozsony, 2005. augusztus 28.

Tisztelettel: Nagy Anna

tanuló

Melléklet: a válogatottság igazolása a sportegyesülettől

Fejléc

Feladó és címzett

neve és címe

Tárgy megjelölése

Megszólítás

A kérés előadása

Indoklás

A kérés

megismétlése

Keltezés (lehet a levél elején is)

ElköszönésAláírásMelléklet

A pályázat

A pályázat

7.7.3. Pályázat

Keressetek pályázati felhívásokat az újságokban!

Figyeljétek meg formai elemeiket, tartalmukat!

Milyen pályázati kritériumokat tartalmaznak? Vessétek össze ezeket!

Minek alapján dönt az ember, hogy jelentkezik egy pályázatra? Elegendő információt tartalmaz ehhez szerintetek a felhívás?

A pályázat a nyilvánosan, általában a tömegkommunikációs eszközökben meghirdetett felhívásokra írt válasz. Pályázati felhívást elsősorban állások betöltésére, bizonyos feladatok ellátására, ösztöndíjak, támogatások elnyerésére, pályamunkák készítésére hirdetnek. A felhívás tartalmazza a jelentkező által teljesítendő feltételeket és az iratokat (pl. szakmai önéletrajzot, végzettséget igazoló bizonyítványt), amelyeket a pályázathoz csatolni kell.

Ha álláshirdetésre válaszolunk, kérvényforma pályázatot készítünk, amelynek bevezetőjőben hivatkozunk a felhívásra, és közöljük, hogy teljesítjük, ill. vállaljuk a meghirdetett feltételeket. Ha nem csatolunk szakmai önéletrajzot, akkor kérelmünk indoklásában feltüntetjük személyi adatainkat, végzettségünket, szakmai gyakorlatunkat, valamint azt, hogy szerintünk miért vagyunk alkalmasak az állás betöltésére. A levelet keltezzük, aláírjuk és közöljük pontos címünket. A mellékletben felsoroljuk azokat az iratokat, amelyeket pályázatunkhoz csatolunk.

Foglaljátok össze, mit kell belefogalmazni egy pályázat szövegébe!

Ha pályamunkát küldünk, mindössze egy kísérőlevelet mellékelünk, amely csupán a pályamű x példányban való elküldésének tényét rögzíti. Ha a pályázat jeligés, akkor a kísérőlevélben nem tüntetjük fel nevünket és pontos címünket, hanem csak a jeligét. Elérhetőségeinket egy – a jeligével megjelölt – lezárt borítékban mellékeljük. A borítékolt pályázat feladójaként is a jeligét tüntetjük fel.

Fogalmazzátok meg, hogyan pályáznátok meg egy ösztöndíjat, támogatást!

7.7.4. Önéletrajz

124

Fejtsétek ki, mi a különbség az életrajz (biográfia), az önéletrajz (autobiográfia) és az önéletírás között!

Önéletrajzot általában iskolai felvételi kérelmek, munkahelypályázatok, ill. más pályázati anyagok mellékleteként készítünk. Benne a személyünkre vonatkozó legfontosabb adatokat, tevékenységeket, eseményeket foglaljuk össze. Megfogalmazására érdemes odafigyelnünk, hiszen célunk, hogy sokoldalú tájékoztatással kérvényünk vagy pályázatunk kedvező elbírálását elősegítsük. A közölt tényeken kívül az önéletrajz más dolgokat is elárul írójáról (pl. nyelvi, helyesírási készségéről, igényességéről, rendszeretetéről). Ügyeljünk arra, hogy ne tartalmazzon felesleges, érdektelen részeket! Ha eredményeinket közöljük, maradjuk szerények, kerüljük a hivalkodó öndicséretet, ne ferdítsünk el tényeket, ne hallgassunk el információkat! Legyünk tárgyilagosak és mértéktartóak! Viszont túl szerények se legyünk, mert az olvasó csak a leírtakból fog megtudni rólunk minden lényeges dolgot! Az önéletrajznak tartalmaznia kell:

- a személyi adatokat (születés helye és ideje, a családra vonatkozó legfontosabb adatokat röviden),

- az iskolai évekre, eredményekre, érdeklődési körre, pályaválasztást meghatározó dolgokra vonatkozó adatokat, a végzettséget, a szakmai képzettséget,

- a munkahelyeket, beosztásokat, a szakmában elért eredményeket, találmányokat, publikációk listáját, kitüntetéseket, szakmai életrajzban esetleg a referenciaszemélyek nevét és elérhetőségét (azokat, akik információt tudnak adni az önéletrajz írójáról),

- szabadidős tevékenységet, érdeklődési kört, a közéletben vállalt szerepeket, tisztségeket,- a nyelvismeretet (szintjét és az elért hivatalos minősítést),- az önéletrajz elkészítésének célját: az iskola- és munkahelyválasztást, a pályázást

megindokló tényezőket,- A jövőbeli terveket és elképzeléseket.Az önéletrajzot keltezéssel és aláírással látjuk el.Az ismertetett tartalmi elemek közül természetesen az önéletrajz megírásának célját tekintve hangsúlyozunk vagy csak érintőlegesen említünk, esetleg ki is hagyunk dolgokat.

Nevezzetek meg olyan részleteket, amelyeket egy önéletrajzból nyugodtan ki lehet hagyni! Ez lehet akár a saját életrajzotokból is.

Az önéletrajz a benne közölt, személyünkre vonatkozó információk milyensége alapján lehet:

- általános önéletrajz, amelyben részletesebben teret kapnak a személyes adatok, - szakmai önéletrajz, amelyben a személyesség háttérbe szorul, a pályakép részletes

bemutatása, a szakmai szempontok kerülnek előtérbe.

Az önéletrajz mindkét formája elkészíthető - hagyományos formában – összefüggő mondatokban, tehát szöveges formában, amelyben

a tények egyes csoportjait új bekezdésbe rendezzük, - modern, amerikai formában – ezt a rövidség, a tagolt, jól áttekinthető, vázlatszerű

elrendezés jellemzi. Ennek az életrajznak a fejlécében tüntetjük fel (a lap jobb oldalán) az író elérhetőségeit (név, lakcím, telefon- és faxszám, e-mail cím). Ezután a lap közepére címszerűen felírjuk, hogy „Önéletrajz“, majd pontokba szedve, vázlatszerűen feltüntetjük az önéletrajz ismertetett tartalmi elemeit. A felsorolt tények sorrendjét némiképp megváltoztathatjuk, felcserélhetjük (pl. a személyi adatokat tartalmazó rész szerepelhet az önéletrajz elején, esetleg zárhatja is azt).

125

Érveljetek az önéletrajz hagyományos, ill. modern formája mellett! Mitől függ szerintetek, hogy melyiket készítjük?

Az önéletrajz valójában a bemutatkozás írásos formája. Sajátos lehetőséget ad napjainkban a bemutatkozásra a számítógép. Ezzel a világméretű cégektől kezdve a különféle intézményeken keresztül a magánszemélyekig nagyon sokan élnek. E célból készülnek a honlapok (home page). Nézzetek utána városotok, iskolátok honlapjának, figyeljétek meg tartalmi elemeit és megjelenítését! Mit változtatnátok rajta?

Figyeljétek meg, hogy az általatok keresett pályázati kiírások szólnak-e arról, hogy kézzel vagy géppel írt önéletrajzot kell-e készíteni! Érveljetek az egyik, ill. a másik forma mellett, valamint ellene! Ha Ti keresnétek munkatársakat, melyiket kérnétek? Vannak-e erre ma szabályok?

Nézzétek meg a számítógép szövegszerkesztőjében talál-ható sablonok között az önéletrajz különféle formáit!

Gyakoroljátok be a számító-gép szövegszerkesztőjében található önéletrajz mindhá-rom formáját!

Az itt látható sablonok megtalálhatóak az összes számítógép szövegszerkesztőjében. Ha kinyitunk egy tiszta oldalt, annak bal felső sarkában a fájl szóra kattintunk, s az ott megnyíló menüsorból rögtön a legfelső új dokumentum címszóra kattintunk, akkor a sablonok cím alatt (a jobb oldalon megnyíló oszlopban) a saját számító-gépen… sorra kattintva megjelenő táblázatból

126

kiválaszthatjuk az önéletrajz varázslót. Ez végigvezet valamennyi lépésen. Segítségével egy kitűnő önéletrajzot készíthetünk.

A fenti leírás alapján gyakoroljátok be ezeket a lépéseket!

7.7.5. Bejelentés

Bejelentést akkor készítünk, ha egy hivatalos szervnek vagy intézménynek tudomására kívánunk hozni valamit. Ez lehet önkéntes, de meghatározott helyzetekben kötelező is: pl. a lakhely- és névváltoztatás bejelentése, ingatlanok, gépkocsik vásárlása vagy eladása stb. esetében. A gyakran előforduló bejelentéseket ma már a hivatalokban nyomtatványokon, űrlapokon végezhetjük el.

A bejelentés két sajátos fajtája a panaszos levél és a fellebbezés.

A panaszos levéllel a bennünket ért sérelem, kellemetlenség orvoslását, valamilyen hiányosság megszüntetését akarjuk elérni. Tartalmaznia kell tehát panaszunk tárgyának pontos, tárgyilagos, nem személyeskedő, sértegetéseket kerülő ismertetését, valamint az intézkedés kérését. A panaszos levelet névvel és címmel látjuk el, névtelen bejelentésekkel az intézmények, hivatalok nem foglalkoznak.

Készítsetek egy panaszos levelet, amelyet az iskola vezetőségéhez adnátok be! Vegyétek figyelembe a fenti leírást, amely szerint el lehet készíteni egy ilyen hivatalos iratot!

A fellebbezésben egy frissen hozott, személyünket érintő döntés megváltoztatását kérjük. Az írás szerkezete hasonlít a kérvényhez, nyelvezete tárgyilagos, gyakran hivatkozunk benne valamilyen törvényre, rendeletre. A szövegben kerüljük a gúnyos, sértegető, fenyegető megjegyzéseket és hangnemet. Nagyon figyeljünk oda a határozatban közölt fellebbezési határidőre és a szervre, ahova bejelentésünket küldeni kell. Ha ez nincs feltüntetve, akkor a fellebbezést 15 napon belül küldjük el arra a címre, ahonnan a határozatot kaptuk.

Készítsetek egy fellebbezést, amelyben azt szeretnének elérni, hogy osztályotokat – a döntés értelmében – ne költöztessék át az iskola épületének régi szárnyába, amivel ti nem értetek egyet!

7.7.6. Jegyzőkönyv

A hivatalok, intézmények belső ügyvitelének iratai közé tartozik: a közéleti, politikai, társadalmi, munkahelyi tanácskozásokon szóban elhangzottakat rögzíti acélból, hogy megakadályozza az emberi feledékenységből vagy érdekből történő későbbi ferdítéseket. A fontos jegyzőkönyveket (pl. a bírósági eljárás során készülteket) ezért fel is szokták olvasni a résztvevők előtt, és a megbízott személyek hitelesítik azt.

Jegyzőkönyv készülhet más eseményekről (vizsgálatról, balesetről, egyének megnyilatkozásairól stb.), ill. tényekről (épület, helyiség, tárgy állapotáról, kárfelmérésről, egy mulasztás okáról stb.) is.

127

A jegyzőkönyvvezető lehet állandó személy vagy egy bizonyos alkalomra felkért illető. Készíthet:- lefolyásjegyzőkönyvet – részletes jegyzőkönyvet, mely szó szerint követi az

eseményeket, a legkisebb adatot is tartalmazza (ezt általában gyorsírás vagy magnófelvétel írásba való áttételével készíti),

- eredményjegyzőkönyvet – jegyzőkönyvkivonatot vagy rövidített jegyzőkönyvet, mely tömörítve és rövidítve csak a leglényegesebb határozatokat, a megbeszélés eredményeként létrejövő megállapodásokat rögzíti.

A jegyzőkönyv készítésekor

- a fejlécben először is pontosan meg kell jelölni a jegyzőkönyv felvételének helyét, időpontját, tárgyát, a résztvevőket és a lejegyző személyét,

- a középrészben áll az érdemi tartalom, ezt az elfogadott határozatok lejegyzése zárja,- a jegyzőkönyv záradékában szerepel a dátum, a jegyzőkönyvvezető és a hitelesítők

(általában kettő, szűk körű tanácskozásokon valamennyi érdekelt fél) aláírása.

A hivatali belső ügyvitel további iratfajtái- a feljegyzés, amely általában a vezetőség vagy a hivatal másik ügyosztálya számára

készül valamilyen ügyről, teendőről tájékoztatás, emlékeztetés vagy javaslattétel céljából,- a jelentés, amely tényeket (eseményeket, tárgyalásokat, intézkedéseket) foglal össze

tömören és pontosan egy felsőbb hatóság számára. Ez lehet rendszeres, mely meghatározott időközönként (havonta, évente), ill. alkalmi céllal készülő.

Foglaljátok össze a jegyzőkönyv készítésének módját, annak legjellemzőbb elemeit, majd készítsetek egy jegyzőkönyvet a legutóbbi osztályfőnöki óráról vagy diák-önkormányzati ülésről!

7.7.7. A meghatalmazás

Magánjogi ügyirat. Azért készül, hogy valakit vagy valakiket jogkörrel, intézkedési joggal lásson el, feljogosítson valamire. A meghatalmazás névre szóló, adható egyetlen alkalomra vagy hosszabb időre (pl. a havi folyósítású nyugdíj átvételére az év végéig). A meghatalmazó magánszemély aláírását tanú~tanúk hitelesítik. A meghatalmazás a meghatalmazó és a meghatalmazott adatain kívül tartalmazza a meghatalmazott és a tanúk adatait is (lakhely, személyi szám vagy személyazonossági igazolvány száma).

Meghatalmazás

Nagy Anna meghatalmazom testvéremet, Nagy Bélát (Duna u. 10, 810 00 Pozsony, személyi száma: 0000) tanulmányi ösztöndíjam átvételére.

Pozsony, 2006. október 1. Nagy Anna (Duna u. 10, 810 00 Pozsony)

Tanúk: Kovács Áron (lakhely…., személyi szám….)Kovács Péter (lakhely…., személyi szám…..)

128

Készítsetek hasonló meghatalmazást az általatok választott tetszőleges témával kapcsolatban !

7.7.8. Megrendelés

Az üzleti élet levélfajtái közé tartozik. A megrendelő neve és címe általában már a fejlécben szerepel, ezért a szövegben ezt nem kell újra megjelölni. A hivatalos levél formájához hasonlóan tüntetjük fel a tárgyat (megrendelés) és datáljuk a levelet. Az elején hivatkozunk szándékunk előzményére (hirdetésre, ajánlatra, személyes megbeszélésre, árjegyzékre), majd tételesen felsoroljuk, mit akarunk megrendelni (áru megnevezése, jelzése, ára, darabszám). Ez a felsorolás a levélhez csatolt mellékletben is történhet. Jelezzük, hová és mikorra szállítsák az árut, majd közöljük a fizetés módját és idejét. A megrendelést elköszönéssel és aláírással zárjuk.

Képzeljétek el, hogy tiétek az iskola büféje! Készítsetek egy megrendelőt annak árukészletének feltöltése céljából!

7.7.9. Meghívó

A meghívó írásos műfaj, szóbeli formája a meghívás. Tartalmát tekintve a magánlevelek csoportjába is tartozhat (pl. családi eseményekre szóló meghívás), a közéleti levelek közé a nem személyes jellegű meghívókat soroljuk. Lényege, hogy pontosan, tárgyszerűen közölje az alkalmat (ünnepély, rendezvény, előadás stb.), melyre a meghívás szól, annak helyét és idejét. Tartalmazhatja az előadók, felszólalók nevét és a meghívottak körét is. A rendező szervezet, személy neve szerepelhet a meghívás elején vagy aláírásként a végén.

Meghívó

A pozsonyi Árpád Gimnázium igazgatósága szeretettel meghívja Önt az iskola tanulóinak munkáiból készített kiállítás ünnepélyes megnyitójára. Nyitóbeszédet mond Kovács András művészettörténész.

A megnyitó ünnepség 2006. január 20-án lesz a gimnázium kiállítótermében.

Hívjátok meg először szóban, majd írásban az osztálytársaitokat egy általatok választott iskolai rendezvényre, amelyet a diákönkormányzat szervez!

Készítsetek meghívót egy fontos családi rendezvényre: születésnapra, esküvőre, keresztelőre stb.!

7.7.10. Igazolás

Rövid, hivatalos közlés, amelyben kizárólag a tényadatokat tüntetjük fel: ki állította ki, kinek a részére, mi az igazolandó tény (pl. egy tanfolyam elvégzése, vizsga letétele stb.), milyen célból került sor ennek írásos rögzítésére. Az irat csak akkor érvényes, ha szerepel rajta a hivatalos aláírás, ill. pecsét. Az igazolások többsége ma már űrlapon történik (pl. az iskolalátogatást igazoló nyomtatványok).

Igazolás

129

A pozsonyi Árpád Gimnázium igazolja, hogy Kovács Anna (szül. 1988. okt.6.) a 2005/2006-os tanévben iskolánk III. A osztályos diákja.

Az igazolást Kovács Anna kérésére adjuk ki az Euro diákigazolvány kiadására írt kérvény mellékleteként.

Pozsony, 2006. jan. 12. Nagy Bélaigazgató (aláírás, pecsét)

Gyűjtsétek össze, hogy az iskolai gyakorlatban az igazolások mely formáival találkoztok!

A hivatalok, intézmények további levél- és irattípusokat is küldhetnek, készíthetnek magánszemélyeknek: ilyenek az értesítés, a határozat, az engedély, a felszólítás, valamint a munkaviszonnyal kapcsolatos ügyiratok.

Az iskolákban gyakran használatos nyomtatványokra szintén található néhány konkrét példa az Infovek magyar weboldalán a dokumentációk, majd azon belül a kétnyelvű dokumentációk az iskolában címszó alatt: www.infovek.sk/predmety/madarcina/index.php

7.7.11. Elismervény

Tartalmazzák, hogy kitől, milyen értéket (mekkora összeget), mi célból, milyen feltételek mellett (tartozás kifizetése, előlegként, meghatározott időre) vett át az aláíró. A nyugta másodpéldánya az ellennyugta, amelyet a pénz átadója is aláír.

Elismervény

1000 Sk-ról, azaz ezer Sk-ról, mely összeget a Ratio Alapítványtól utazási előlegként a mai napon átvettem. Az összeggel f. évi december hó 1-jéig tartozom elszámolni.

Pozsony, 2006. október 15. Nagy Józsefműsorszervező

7.7.12. Nyugta

Nyugta

1000 Sk, azaz ezer Sk összegről, melyet a Ratio Alapítványtól utazási előlegként átvettem.

Pozsony, 2006. október 15. Nagy József műsorszervező

Készítsetek ellennyugtát! Az alábbi vázlat foglalja össze és rendszerezi a közéleti levelek típusait:

magánszemélyek érintkezése hivatalokkal, intézményekkel

beadvány és kérvény; pályázat; önéletrajz;bejelentés: panaszos levél és fellebbezés

a hivatali belső ügyvitel iratai jegyzőkönyv; feljegyzés; jelentés

130

magánjogi ügyiratok meghatalmazás, elismervény és nyugta

az üzleti élet levelei megrendelés

hivatalok, intézmények magánszemélyeknek szóló levelei, iratai

meghívó, igazolás, értesítés, határozat, engedély, felszólítás, munkaviszonnyal kapcsolatos ügyiratok;

A közéleti leveleknek számos további fajtája létezik. Soroljátok be az alábbi ismert és gyakran használt iratokat a fenti kategóriákba: szerződés,

végrendelet, árajánlat, kötelezvény!

A közéleti levelek típusai a postai küldemények: az ajánlott levél, a távirat, a csomag, a pénz feladásakor kiállított űrlapok. Valószínűleg mindannyian találkoztatok már ezekkel!

Beszéljetek meg, milyenek ezek az űrlapok, milyen adatokat kérnek, a feladó mivel igazolja a küldemény elküldését stb.!

A számítógép szövegszerkesztőjének sablonjai között szintén található segítség az említett űrlapokra. Ha mégsem, akkor viszont van rá – azon az oldalon – utalás az Internet megfelelő oldalára.

7.8. A tudományos-szakmai stílus

Válasszatok ki valamelyik tankönyvetekből egy szöveget vagy szövegrészletet, és figyeljétek meg a nyelvhasználatát, stilisztikai jegyeit!

A tudományos-szakmai stílus a tudományos művek jellemző stílusa, napjaink leggyorsabban fejlődő nyelvi világa. A tudomány célja a valóság törvényeinek, jelenségeinek, összefüggéseinek világos és egyértelmű megragadása a logikus érvelés, a bizonyítás módszereivel. A tudományos és a szakmai szövegek biztosítják a szakmai és ismeretterjesztő információáramlást, tájékoztatást.

A szövegformálás minden eszközének arra kell irányulnia, hogy a valóságról adott kép minél egyértelműbb és árnyaltabb legyen. Ennek megfelelően a tudományos stílusból hiányoznak az érzelmi és festői hatású elemek, a felhívó mozzanatok.

131

Szókészletében nagy számmal fordulnak elő szakszavak és szakkifejezések (terminus technikusok), idegen szavak. A szakszókincs a tudományok fejlődésével növekszik, az új szavak létrehozásának egyik módja a szóösszetétel, gyakran a többszörös szóösszetétel. A szaknyelvek sajátos elemei a különféle jelek és rövidítések: +, W, @ stb.

Mondatszerkesztésére jellemzőek a ténymegállapító, teljes szerkezetű, kijelentő mondatok. Az összetett mondatok közül túlsúlyban vannak az alárendelők. A mellérendelő mondatok közül elsősorban a következtető és a magyarázó mondatokat használja a stílus. Gyakoriak a tényekkel telezsúfolt, túlbonyolított, többszörösen összetett mondatok. A logikus gondolatfűzés fontos feltétele a hosszú összetett mondatokkal teli szövegekben a helyes utalószó- és kötőszóhasználat.

A tudományos stílus további jellemzői az idézetek, a hivatkozások, a szövegekhez tartozó jegyzetek, az irodalomjegyzék, a tartalommutató és különféle mellékletek.

A tudományos szövegeket aszerint csoportosíthatjuk, hogy kihez szólnak:

- a tudományos-szakszerű szöveg a szakmát célozza meg, nyelvhasználatát az oktató jelleg alakítja,

- közérthető változata a tudományos ismeretterjesztés, népszerűsítés céljából készült szöveg. Ez nem szakembereknek szól, hanem az érdeklődő, legtöbb esetben laikus nagyközönség számára világítja meg a tudományos tényeket. Stílusa ezért átmenet a tudományos és a társalgási stílus között. Alapkövetelménye a változatosság, a szemléletesség, az érdeklődés felkeltése. Ötvözi a tudományosságot a színes, képszerű stílussal, retorikai eszközöket használ.

A tudományos stílus jellemző szövegtípusai elsősorban írásbeliek: esszé, monográfia, tanulmány, értekezés, cikk, szakvélemény, kritika, ismertetés. Szóbeli változata az előadás és a felszólalás, ezekre az előadói stílus jellemző.

Van-e különbség a szakszavak és a szakkifejezések között? Magyarázzátok meg, mi a monográfia! Gyűjtsetek az iskolai könyvtárban néhány

monográfiacímet!

Véleményetek szerint a stílusra jellemző szövegtípusokat csoportosíthatjuk annak alapján, hogy melyek jellemzőek inkább a tudományos-szakszerű, ill. a tudományos- ismeretterjesztő stílusra?

Nézzetek utána tudományos munkákban, hogy a szerzők miért és hogyan alkalmazzák a szöveghez tartozó jegyzeteket!

Szerezzetek be egy tudományos-szakmai folyóiratot, és a tetszésetek szerint kiválasztott cikket boncoljátok szét a műfajra jellemző vonások szerint!

Az esszé

A francia essai – kísérlet szóból származik. Műfaji jelentésben a 16. században alkotó Montaigne Esszék című könyve alapján terjedt el. A műfaj szubjektív, önvallomásos jellegét már ő kiemelte. Magyarországon a 20. században nagyon népszerű volt az esztétikai és irodalmi esszé, művelői között megemlíthetjük Szerb Antalt, Németh Lászlót vagy a szlovákiai magyar irodalom jeles képviselőjét, Fábry Zoltánt.

132

Az esszé átmeneti műfaj a szaktudományi értekezés és a szépirodalom között: valójában olyan filozófiai, politikai, történelmi, művészeti, tudományos stb. tárgyú értekezés, mely a szépirodalom stíluseszközeivel elemzi, értékeli, értelmezi az adott témát. Célja elsősorban a tudományos eredmények, új irányzatok népszerűsítése, hiszen a szépirodalmi forma szélesebb közönséghatás elérését teszi lehetővé.

Az esszé nyelvezete minden korban a szépirodalom stílusnormájához alkalmazkodik, tehát azokkal az eszközökkel él, melyeket a kor írói, költői használnak. Nagyobb teret kapnak benne az érzelmi mozzanatok, a szubjektivitás, az egyéni szövegformálás. Az esszéíró változatos, hangulatos, hatásos kifejezésmódra törekszik, hogy ébrentartsa az olvasó érdeklődését. Az esszében kifejtett gondolatoknak azonban szakszerű tudásra kell épülniük, ezért írását tudatos anyaggyűjtés előzi meg.

Szövege gondosan megszerkesztett:- a bevezetésben feltüntetjük a tárgyat, indokoljuk témaválasztásunkat,- a több bekezdésre tagolt tárgyalásban történik a téma részletes kifejtése, elemzése fontos

a fő gondolatok szemléletes példákkal való alátámasztása,- a befejezésben összegzünk, visszanyúlva a címben vagy a bevezetésben felvetett

gondolathoz.

7.9. A publicisztikai stílus

Nézzetek utána a „publikál” és a „publicista” szónak! Milyen jellemzőit tudnátok megfogalmazni ennek alapján a publicisztikai stílusnak?

A stílus elnevezése a latin publicare – ’közhasználatra ad, közhírré tesz’ szóból ered. A publicisztikai stílus azon nyelvi formák összessége, amelyeket a tömegtájékoztató eszközök használnak. Ezek sora az utóbbi időben kibővült. A hagyományos, nyomtatott sajtón (újságok, időszaki és tájékoztató kiadványok), valamint az elektronikus tömegkommunikációs eszközökön (rádió, televízió) kívül ma már ide tartozik az internetes újságírás, a számítógépes média, a polimédia, a metamédia.

Nézzetek utána az interneten a két utóbbi fogalomnak, és készítsetek róluk beszámolót!

A sajtószövegek alapvető célja az időszerű eseményekről nyújtott pontos tájékoztatás, az olvasók, a hallgatók, a nézők meggyőzése, állásfoglalásra, véleménynyilvánításra való késztetése. A médiumok megsokasodása nyomán kialakult „hírverseny” viszont azt eredményezi, hogy a publicisztikában előtérbe kerül a hatáskeltés, hiszen a közönség érdeklődését egyre figyelemfelkeltőbb, érdekesebb hírekkel próbálják magukra irányítani. A hatáskeltés gyakran együtt jár a vélemény tudatos sugallásával, a közönség manipulálásával. Ezen kívül a médiumok egyre nagyobb részt vállalnak a szórakoztatásban. Az újságolvasás, a televíziózás, a rádiózás mára sok esetben elsősorban nem információforrás az emberek számára, hanem igénytelen, habkönnyű szórakozás, időtöltés.

A sajtószövegek stílusa nagyon változatos, mozgalmas. Nyelvi elemeit különböző stílusrétegekből válogatja annak megfelelően, hogy milyen műfajt, szövegtípust használ. Erős benne a szépirodalmi és a tudományos stílus hatása, de nem nélkülözheti a társalgási stílus oldottabb hangnemét, ill. a közéleti-hivatalos nyelvhasználat elemeit sem. A bulvársajtó és a szórakoztató média túlnyomórész a társalgási stílus elemeit alkalmazza, nyelvhasználata gyakran közelít a szlenghez.

133

A publicisztikai stílus legismertebb műfajai:

- a közérdekű és aktuális eseményekről röviden, tömören tudósító hír,- a részletesebben tájékoztató, helyszíni információkat adó tudósítás, híradás,- az események megértéséhez háttér-információkkal, a hírek magyarázatával szolgáló

kommentár,- egy eseményről, helyzetről, műsorról, intézményről tudósító színes, eleven riport,- az a riport, amelyben a riporter és a riportalany beszélgetése hangzik el, az interjú,- az élet bármely területéről való, aktuális témáról szóló, terjedelmesebb elemzést,

értékelést tartalmazó cikk,- a tudományos vagy művészeti alkotást, eseményt elemző és értékelő kritika, valamint

ennek rövidebb, a témát nem annyira mélyen érintő változata, a recenzió,- a vitázó vagy bíráló céllal készült, rövid, csattanós, ironikus hangvételű glossza stb.- a stíluseszközökben gazdag, változatos hangnemű, valamely hétköznapi esemény

egy-egy szálát megragadó rövid jegyzet.

Egyes műfajok megkövetelik a tárgyilagos hangnemet, a pártatlanságot (pl. a hír), mások teret adnak írójuknak a személyes vélemény, érzelem kifejezésére (pl. a glossza). A sajtó nyelvének további fontos jellemzői: - a gondosan feltüntetett tényanyag és az időszerű vonatkozások, - az írás témáját konkrétan megjelölő vagy figyelemfelkeltő, hatásos cím, - a jól megválasztott íráskép (betűtípus és -nagyság, tagolás, tördelés).

Szó- és kifejezéskészletében jellemzőek az érzelmi telítettségű, hangulatilag erősebb töltésű szavak, az egyéni nyelvi lelemények. Mivel az időszerűség alapkövetelmény a sajtóban, nem ritkák az új szavak, a neologizmusok. A szépirodalom stílusalakzatai közül gyakran alkalmazza a kérdést, a felkiáltást, a halmozást, a felsorolást. Szürkévé, unalmassá, stílustalanná tehetik a sajtószövegeket a divatszavak, a közhelyszerű fordulatok, az elcsépelt kifejezések, a szleng és az argó kategóriájába tartozó szavak nem helyénvaló használata, a bürokratikus nyelvből átvett sablonos, terjengős kifejezések alkalmazása.

Nézzetek utána, mi a klisé! Miként vonatkoztatható ez a publicisztikai stílusra?

Valószínűleg Ti is nap mint nap találkoztok a sajtószövegekben a következő divatos formákkal: az érdeklődés homlokterében áll, bejött a papírforma, messzemenő következtetések levonása, kiemelt érdeklődésre tarthat számot, világméretű felháborodást váltott ki. Gyűjtsetek hasonlókat! Mit gondoltok a használatukról?

A mondatszerkesztést is meghatározza a választott műfaj, de a sajtószövegek általában világos, áttekinthető, könnyen érthető mondatokat használnak.

Tagadhatatlan, hogy az utóbbi időben a publicisztika helyzete, tényezői, feltételei jelentősen megváltoztak, de továbbra is nagy szerepet játszik a nyelvi normák és szokások alakításában. Különösen fontos, hogy a sajtó képviselői érezzék ennek felelősségét, és megfelelő nyelvi tudatosság jellemezze őket.

Az ismertetett sajtóműfajokat soroljátok be a tájékoztató, ill. avéleményközlő-műfajcsoportba!

„Médium” vagy „média” - elég hasonlónak tűnő kifejezések. Keressétek ki jelentésüket!

134

Szerintetek mindkét kifejezés használható a publicisztikai stílusban?

7.10. A szépirodalmi (művészi) stílus

„Nehéz volna eltitkolni, hogy az irodalom tolvaj-művészet. Hogy természeténél fogva idegen tollakkal ékeskedő. Hogy mindazt, ami voltaképpen művészetté teszi, társaitól orozza, a hangzást a zenétől, a látást a képzőművészettől és mennyi mást hányféle kerítés mögül.”

(Nemes Nagy Ágnes)

Beszélgessetek el az irodalomnak a fenti idézetben megfogalmazott felfogásáról! Pejoratív értelműnek érzitek a „tolvaj-művészet” kifejezést? Beilleszthető a nyelv azon elemek közé, amelyeket az irodalom a „kerítés mögül” oroz el?

A szépirodalom a kommunikáció sajátos fajtája. Eszköze a nyelv, amelynek alkalmazása, a szépirodalmi stílus viszont minden más nyelvhasználati formától eltér. A nyelvi elemek (a hang, a szó, a mondat) nem mindennapi jelentésükben szerepelnek a szövegekben, a művészi felhasználás, megformálás hatására többletjelentést kapnak, többértelművé válnak. A legegyszerűbben ezt úgy fogalmazhatnánk meg, hogy az írók, költők nem más nyelvet használnak, hanem másként használják a nyelvet. A szépirodalmi szövegekben tehát fontos a szavak konnotációja, más szóval a szövegnek nagyobb a hírértéke. A művészi nyelvhasználat az irodalmi művek értékének fokmérője is.

Mindannyian ismeritek a „rongy” szó köznyelvi jelentését. Figyeljétek meg, milyen jelentéstöbblettel gazdagodik az alábbi idézetekben!

„Mit bánom én, ha utcasarkok rongya, De elkisérjen egész a siromba.”

(Ady Endre: Az én menyasszonyom)

„Sehonnai bitang ember, Ki most, ha kell, halni nem mer, Kinek drágább rongy élete, Mint a haza becsülete.” (Petőfi Sándor: Nemzeti dal)

„Országok rongya! könyvtár a neved…” (Vörösmarty Mihály: Gondolatok a könyvtárban)

„Ott állok én is a csatában Katonáid közt, századom! Csatázok verseimmel… egy-egy Harcos legény minden dalom.” (Petőfi Sándor: Rongyos vitézek)

A szépirodalmi stílus különleges kapcsolatban van a többi nyelvhasználati móddal: egyrészt mindegyikből merít, másrészt gyökeresen el is tér tőlük, hiszen a legegyénibb, ennélfogva a legsokszínűbb és legváltozatosabb stílusról van szó. Minden irodalmi szöveg egyedi, magán viseli a szerzőre jellemző stílusjegyeket. Az író, költő új nyelvi elemeket teremthet, új kapcsolatokat hozhat létre, ha művészi szándéka megköveteli, akár nyelvhelyességi-grammatikai szabályokat is áthághat. A szépirodalmi stílus az alkotó egyéniségén túl függ a

135

választott műnemtől és műfajtól, hiszen más stílusjegyei vannak a lírának és a drámának, az ódának és az elégiának stb.

Az irodalmi kommunikáció megvalósulásában: a műértésben fontos szerep jut az olvasónak. A szöveg megértését befolyásolják a művészi formanyelvben való jártassága, érzelmi kultúrájának fejlettsége, élettapasztalatai, tudása.

Az irodalmi szövegek alkotóinak célja elsősorban az érzelemkifejezés és az esztétikai hatáskeltés. Ezt különböző stíluseszközök alkalmazásával éri el a szerző. Amikor a stíluseszközök közül válogat és elrendezi azokat, arra törekszik, hogy szövege minél szebb, kifejezőbb (expresszívebb) legyen. A stíluseszközök használata adja a szövegeknek a szépirodalmi stílusra jellemző képszerűségét és zeneiségét.

7.10.1. A képszerű kifejezés stíluseszközei

„A kardvirágok hegye véres, gyors pengéjük szemembe vág.”

(Pilinszky János: Kánikula)

Beszélgessetek el e rövid, ám képekben gazdag versrészlet jelentéséről! Fogalmazzátok meg ezt köznyelvi formában, képek nélkül!

Mit gondoltok a költő érzelmeiről, hangulatáról? Mely szavakat kell átvitt értelemben értenünk?

A képszerűség az a sajátos művészi kifejezésmód, amely a valóság, a hangulatok, az érzelmek teljesebb érzékeltetése céljából a dolgokat költői képekkel helyettesíti. Ezáltal válik a nyelv költőivé. Pilinszky versében az összekapcsolódó szavak a szövegkörnyezet hatására átvitt értelmet kapnak. A mindennapitól eltérő, újszerű képek kifejeznek egy érzést, hangulatot, mely mozgásba hozza az olvasó képzeletét. Ezek a szóképek tehát elképzeltetnek, szemléltetnek valamit, váratlan meglepetést keltenek, ezáltal érzelmi, hangulati erejük van. Érzékletességük megsokszorozza a versben kifejtett gondolatsor hatását. A képi ábrázolás, a képszerűség tehát szemléletessé, hatásossá teszi a szöveget.

A képalkotásra természetesen a köznyelvben is találunk példákat: nyakába vette a várost, az asztal lába, az autó gyertyája stb. Gyűjtsetek hasonló képeket a köznyelvi, valamint a tudományos és a publicisztikai stílusból!

A szóképek

A képszerűség alapvető stíluseszközei a szóképek (trópusok). Névátvitel útján jönnek létre: valamely fogalom, jelenség nevét a köztük fennálló kapcsolat, összefüggés alapján átvisszük egy másik fogalomra, jelenségre. A szóképek tehát három elemből tevődnek össze:

- az azonosítottból (a kifejezendő dolog, amely a szokásos fogalmi megnevezéssel szerepel),

- az azonosítóból (a kifejező dolog, amely alkalmi jelentésű, képi természetű) - és a kettő kölcsönhatásából: az azonosítást eredményező jegyből.

136

Figyeljétek meg ebből a szempontból a Pilinszky-idézet képi ábrázolását!

A szóképek két alapvető fajtája a metafora és a metonímia.

A metafora (gör. ‘átvitel’) a leggyakrabban előforduló trópus. Névátvitellel két fogalmat kapcsol össze valamilyen hasonlóság alapján. Minél nagyobb a jelentésbeli távolság a fogalmi és a képi sík között, a metafora annál eredetibb, szemléletesebb.

Csoportosítása alakja és szófaja szerint történik.

Alakja szerint megkülönböztetünk:

- teljes metaforát, amikor az azonosító és az azonosított egyaránt jelen van a szövegben: „Országok rongya! könyvtár a neved! (Vörösmarty Mihály: Gondolatok a könyvtárban),

- csonka metaforát, melyet régebben egyszerű metaforának neveztek, de az elnevezéssel ellentétben éppen ez a bonyolultabb, mivel egytagú: csak a képi síkot jelentő azonosító elem jelenik meg benne („Indultam, mint más: / virágembernek. / Tövis lettem, mert / fagyok neveltek.” Tőzsér Árpád: Férfikor).

A metafora kifejezőereje szófajától is függ. Ismerünk:

- igei metaforát: „Éjjel szelíden csőszködött a hold.” (Szabó Lőrinc: Egy volt a világ),- főnévi metaforát: „A hamuszürke égen a pitymallat bazsarózsái nyiladoztak.”

(Kosztolányi Dezső: Esti Kornél),- melléknévi metaforát: „Nap alattam, nap fölöttem, / Aranyos, tüzes felhőben…” (Vajda

János: Nádas tavon).

Metaforából származó szóképként tartja számon a stilisztika a megszemélyesítést, az allegóriát és a szimbólumot.

A megszemélyesítés olyan metafora, amely élettelen dolgokat élőként jelenít meg: benne tehát az azonosított nem élőlény, az azonosító képi mozzanat pedig élőlényre jellemző cselekvés vagy tulajdonság: „Vannak vidékek ahol csak a hant / tudhatja már hogy ki nyugszik alatta.” (Kányádi Sándor: Vannak vidékek)Az allegória és a szimbólum a költői nyelvben több mozzanatból épül fel: komplex kép. Az allegória (gör. ’másról beszélni’) a névátvitelnek az a változata, amikor valamely elvont fogalmat, eszmét, lelki sajátságot egy képben, képsorban teszünk érzékelhetővé. Az allegória kettős értelmű: a képnek önmagában is van jelentése, mögötte viszont kibontakozik a rejtett, mélyebb értelem úgy, hogy képsor minden elemének megfelel egy-egy jelentésmozzanat. E kettősség az allegóriában egyidejűleg érvényesül, közben mind a gondolati, mind a képi tartalom megtartja önállóságát. Közismert allegorikus vers Petőfi Sándor: Föltámadott a tenger című alkotása, melynek kezdő metaforája (tenger – népek) szélesedik allegóriává a vers további részeiben. A munkafüzetben szerepel a költemény. Vázoljátok fel az allegória fogalmi és képi

síkjának minden egyes, egymásnak megfelelő elemét!

137

A szimbólum (gör. ‘ismertetőjel, bélyeg, jegy’) jelkép: valamilyen elvont gondolat, eszme, érzés érzékelhető jelenség általi megnevezése. Nehezebben megfejthető kép, mint a metafora és az allegória, mert távoli dolgokat kapcsol össze. Nem részletez, mint az allegória, de mivel általában összetett jelenségeket nevez meg, erősen asszociatív erejű, tehát egész gondolatsort, érzéseket, lelki tartalmakat, hangulatokat idézhet fel. Ezáltal a költemények központi szervező elemévé válhat, szimbólumrendszert alakíthat: így lesz alapja pl. Ady Endre szimbolista lírájának is. A szimbolista versben a kifejezendő fogalom a szokatlan képeknek köszönhetően általában végig homályban marad, a sejtetés adja viszont a versek varázsát, fő stíluserejét.A szimbólum gyakori a köznyelvben is: a fehér az ártatlanságot, a fekete a gyászt, a jegygyűrű a hűséget, a szív a szerelmet stb. jelképezi. Az irodalomban a szimbólum az egyik legősibb ábrázolási mód: előfordul mesékben, mítoszokban, a népköltészetben. A műköltészetben a 19. századtól kedvelt szókép: “Mik ezek itt lábaim alatt? … hah, / Eltépett lánc s eltört korona.” (Petőfi Sándor: 1848) Fogalmazzátok meg, milyen alapon kötődik a megszemélyesítés, az allegória és a

szimbólum a metaforához! Foglaljátok össze, miben tér el az allegória, ill. a szimbólum a metaforától!

A névátvitelre épülő szóképek közé tartozik a metaforához hasonlító szinesztézia (gör. ‘együttérzés, összeérzés’). Két vagy több, különböző érzékterületről (tapintás, érzékelés, ízlelés, szaglás, látás, hallás) származó benyomást kapcsol össze: “Napsugarak zúgása, amit hallok, / Számban nevednek jó íze van.” (Ady Endre: Köszönöm, köszönöm, köszönöm)

A metonímia névcsere (a szó eredeti görög jelentése is ez), mely két fogalom közötti térbeli, időbeli, anyagbeli értintkezés vagy ok-okozati kapcsolat alapján jön létre.

Eszerint különböztetjük meg a metonímia négy fajtáját:

- térbeli, helyi érintkezésen alapuló, amikor a hely nevét használjuk az ott élők helyett: “Ott lenn: zsibongott még a völgy a láztól.” (Áprily Lajos: Tetőn),

- időbeli érintkezésen alapuló, amikor az idő nevével jelöljük az akkor élt embereket, történt eseményeket: “Völgyben ül a gyáva kor” (Kölcsey Ferenc: Zrínyi dala),

- anyagbeli érintkezésen alapuló, amelyben az anyagnévvel jelöljük a belőle készült eszközt, tárgyat: “Csatára hí hazád, kifent acélt ragadj.” (Czuczor Gergely: Riadó),

- ok-okozati összefüggésen, előzménybeli-következménybeli érintkezésen alapuló: “Az Isten haragja megütött egy hajdút, / Vége lett azonnal, még csak nem is jajdult.” (Arany János: Toldi).

Fogalmazzátok meg, mi a különbség a metafora és a metonímia: a névátvitel és a névcsere között!

A metonímia egyik származéka a szinekdoché (gör. ‘együttérzés, veleérzés’).

Több típusát különböztetjük meg szintén a felcserélt fogalmak közötti viszony alapján:

- a rész-egész alapú érintkezés, amikor a rész helyett az egészet, ill. az egész helyett a részt használjuk: “Munkában élt az ember mint a hangya: / Küzdött a kéz, a szellem működött, / Lángolt a gondos ész, a szív remélt…” (Vörömarty Mihály: Előszó) “Ha én sírok, a világ vére hull.” (József Attila: A legutolsó harcos),

138

- a nem-faj alapú érintkezés, amikor a szűkebb körű fajfogalmat és a tágabb körű nemfogalmat cseréljük fel: “Úgy hiszem, ez a cseh nem fog víni holnap…” (Arany János: Toldi),

- a többes számú alak helyett az egyes számút használjuk: “Lánc csörg minden kézen, csupán a / Magyar kezében cseng a kard.” (Petőfi Sándor: Európa csendes, újra csendes).

A szóképekhez csatlakozó stiláris eszköz a hasonlat, a körülírás és az eufemizmus.

A hasonlat ugyan nem szókép, hanem alakzat, de szerepe megegyezik a szóképekével. Benne a különállóan kirajzolódó fogalmi és képi elem párhuzamba van állítva valamilyen közös sajátosság, hangulati hasonlóság alapján. A hasonlat változatos nyelvi formában fogalmazódhat meg:„…állsz / tünődve és hagyod, / belepjenek, mint sűrű gyász, / a foszló csillagok.” (Pilinszky János: Gyász),„S az ónszín égből… / fehér rózsaként hull alá a hó.” (Kosztolányi Dezső: Téli alkony),„meztelenre kellene vetkőz / tetni a szavakat akár / a deportáltakat” (Kányádi Sándor: El kellene).

A köznyelvben és a művészi nyelvhasználatban is előfordul, hogy valamilyen oknál fogva nem nevezünk meg egy fogalmat, hanem egy jellemző vonásának megjelölésével idézzük fel. Ezt nevezzük körülírásnak: „Egyszerre két tűzfal között kigyúlt / a keleti ég varázslatos zsarátja…” (Tóth Árpád: Körúti hajnal)

Az eufemizmus (gör. eu + phéni ‘jól beszélek’) valójában a körülírás egyik fajtája: akkor használjuk, ha tapintatból, szeméremből vagy udvariasságból nem mondunk ki kellemetlen vagy illetlen kifejezéseket, hanem enyhító, szépítő megnevezéssel helyettesítjük őket. Létrejöhet egy szó megváltoztatásával, ill. egy egész gondolat kicserélésével. A Toldiban Arany János a megszemélyesített napról ezt írja: “Megpihen legszélén az égi határnak / S int az öregeknek: ‘benneteket várlak!’ / Megrezdül a feje sok öregnek erre: / Egymás után mégis mennek a nyughelyre.”

Nézzetek utána, hogy nevezik az eufemizmus ellentétét! Beszélgessetek el a használatáról!

Készítsétek el a füzetetekbe áttekinthető vázlatban a szóképek felosztását!

Az alakzatok (figurák)

Figyeljétek meg a következő, tartalmukban teljesen azonos köznyelvi mondatformákat: Hová mész, János fiam? Hová, fiam, János, hová? Milyen átalakításokat tapasztaltok a második mondatban? Melyik mondatot érzitek kifejezőbbnek, jelentéstöbblettel rendelkezőnek? Melyik mondat költőibb?

Az alakzat olyan nyelvi forma, amely a szöveg expresszivitásának növelése céljából eltér a szokásostól. A hagyományosan használt nyelvi fordulatok átalakításával (hozzátoldással, elhagyással, felcseréléssel) jön létre. Átalakíthatunk hangsort, szóalakot, szókapcsolatot,

139

mondatformát, szövegrészletet. Az alakzatok típusait aszerint különböztetjük meg, hogy mely nyelvi szinten történt az átalakítás: ismerünk hangalakzatokat, mondatalakzatokat (vagy nyelvtani alakzatokat), gondolatalakzatokat és szerkezeti alakzatokat.

Az alakzatok típusai kapcsán meg kell viszont jegyeznünk, hogy gyakran elég nehezen vonható meg a határ az egyes alakzatok között, hiszen némelyik két nyelvi szintet is érint, ezért a stilisztikák nem egyöntetűen adják meg ezt a felosztást.

Az alakzatokat retorikai, szónoki eszközöknek is szokták nevezni, rendszerüket régebben a klasszikus retorika foglalta össze.A hangalakzatok a szavak hangalakját változtatják meg egy-egy hang hozzáadásával, elhagyásával vagy a hangok szón belüli felcserélésével:

„ Ezerfelé bús harcmező a hon, Arat rajt a halál irtóztatón…” (Petőfi Sándor: Akasszátok föl a királyokat),„Sürgő csoport, száz szolga hord, Hogy nézni is tereh.” (Arany János: A walesi bárdok).

Hangalakzatnak tekinthetjük az alliterációt és a rímet is, mivel hangok szabályos elrendezése folytán jönnek létre.

Az alliteráció (betűrím) ugyanannak a hangnak a szavak elején való ismétlése:

„Kiirthatatlan vággyal, amig él, Túr és tünődik, tudni, tenni tör,…” (Vörösmarty Mihály: Csongor és Tünde)

A rím a sorvégi hasonló hangzású hangok összecsengése. Összekapcsolja az egymástól távol álló szavakat, ezáltal sajátos képzettársításokat hoz létre közöttük: „Fehér volt a világ, szép Fehér hó este be, Ugy omlott a piros vér A fehér hóra le.” (Petőfi Sándor: Négy nap dörgött az ágyú)

Korábbi tanulmányaitok alapján magyarázzátok meg a tiszta rím és az asszonánc fogalmát!

Nevezzétek meg a leggyakoribb rímfajtákat, mondjátok el a rímképletüket!

Az alakzatok egyik legváltozatosabb, leggyakrabban alkalmazott fajtája az ismétlés, melynek célja a kifejezés, a mondanivaló erősítése. Az ismétlés helye és a megismételt szövegrész fajtája szerint ennek az alakzatnak több típusát különböztetjük meg. Legegyszerűbb formája a szóismétlés, de megismételhetünk szókapcsolatokat és egész mondatokat is. Ezekben az esetekben alaki erősítésről beszélünk.Például:„Neve: szolgálj és ne láss bért. Neve: adj pénzt és ne tudd mért. Neve: halj meg más javáért. Neve szégyen, neve átok: Ezzé lett magyar hazátok.” (Vörösmarty Mihály: Országháza)

140

A mondat, a verssor elején történő ismétlést anaforának, az azok végén megjelenőt epiforának nevezzük.

Sajátos formája az ismétlésnek a refrén, mely általában egy vagy több verssor visszatérését jelenti a versszakok végén. Rendszerint a vers mondanivalójának lényegét foglalja össze, vagy legalábbis sejteti az alaphangulatot, emellett bizonyos játékosságot kölcsönöz a költeménynek. Vörösmarty Mihály Keserű pohár című költeményének végén ismétlődik a következő refrén:

„Gondold meg és igyál: Örökké a világ sem áll Eloszlik, mint a buborék, S marad, mint volt, a puszta lég.”

A refrénnek, mint ismétlésnek jellegzetes típusa a keret: ugyanazon sorok, mondatok szószerinti vagy módosított ismétlése a versszakok vagy az egész mű elején és végén.Az ismétléses szóalakzatok közé soroljuk a tőismétlést (lat. figura etymologica - ‘származás szerinti alakzat’), amelyben azonos tövű szavak kerülnek egymás mellé:

„Ha majd tavasz lesz, és én hallagatok, akkor zendüljön a ti hangotok, hírrel hirdetve, hogy az emberek télen se voltak embertelenek.” (Kányádi Sándor: Madáretető)

Az ismétléshez hasonló stílushatás, erősítés érhető el azokkal az alakzatokkal, amelyekben a szavak nem alakjukkal, hanem jelentésükkel, tartalmukkal erősítenek. Ide tartoznak a halmozás, a fokozás, a felsorolás, a részletezés, a párhuzam, az ellentét, a paradoxon.

A halmozás szó- és gondolatalakzat, mely azonos szófajú és mondatrészi szerepű, általában rokon értelmű szavak egymás mellé kerülése folytán alakul ki:

„Ki először el meri mondani, kiáltani, bátor, bátor, azt a varázsszót, százezrek várta, lélegzetadó, szent, embermegváltó, visszaadó, nemzetmegváltó, kapunyitó, szabadító, drága szót, hogy elég! hogy elég! elég volt!” (Babits Mihály: Húsvét előtt)

Ha ezeket a rokon értelmű szavakat úgy rendezzük el, hogy érzelmi-hangulati hatásukban és gondolati tartalmukban egyre nagyobb erőt képviselnek, akkor fokozásról beszélünk:

„S nekem azóta cimborám, Apám, császárom, istenem.” (Ady Endre: Az ős Kaján)

A halmozás abban különbözik a felsorolástól, hogy ez utóbbi szóalakzatban ugyan szintén azonos mondatrészi szerepű, de nem rokon értelmű, hanem eltérő jelentésű szavakat helyezünk egymás mellé:

141

„Ezernyi fajta népbetegség, szapora csecsemőhalál, árvaság, korai öregség, elmebaj, egyke és sivár

bűn, öngyilkosság, lelki restség…” (József Attila: Hazám)

A felsorolással rokon szóalakzat a részletezés, mely több oldalról bemutatja, aprólékosan kibontja, szemlélteti, ezáltal világosabbá teszi a mondanivalót:

„Add ki, bátya, tüstént, ami engem illet, Add ki a jussomat: pénzt, paripát, fegyvert.”

(Arany János: Toldi)

A párhuzam (gör.-lat. paralelizmus) azonos vagy hasonló módon felépített szerkezetek, gondolatok egymás mellé állításával létrejött gondolatalakzat. Párhuzamos szerkezetűek lehetnek tagmondatok, mondatok vagy nagyobb szövegrészek:

„Ha majd a bőség kosarából mindenki egyaránt vehet, Ha majd a jognak asztalánál Mind egyaránt foglal helyet, Ha majd a szellem napvilága Ragyog minden ház ablakán…” (Petőfi Sándor: A XIX. század költői)

Ellentétes jelentésű szavak, kifejezések, tagmondatok, mondatok vagy nagyobb szövegrészek szembeállítása folytán jön létre az ellentét. A költői szövegekben a feszültségkeltés egyik legfontosabb eszköze, hiszen olvasásakor tudatunknak, gondolatainknak egyik véglettől a másikig kell eljutniuk:

„S amilyen víg a pohár csengése, Olyan bús a rabbilincs csörgése.” (Petőfi Sándor: Dalaim)

Az ellentéttel rokon alakzat a látszólagos képtelenség, a paradoxon (gör. ’a szokásos véleménnyel ellentétes’), melyben értelmi szempontból egymást kizáró szavakat, gondolatokat kapcsolunk össze. Ennek erősebb változata, az oximoron (gör. ‘szembetűnő bolondság’). Címekben is szerepelhetnek: Szegény gazdagok, Gazdag szegények (Jókai Mór), Boldog, szomorú dal (Kosztolányi Dezső). Nagy László Ki viszi át a Szerelmet című versében olvassuk:

„S dúlt hiteknek kicsoda állít káromkodásból katedrálist?”

Gondolatlakazatnak tekintjük a felkiáltást és a kérdést, melyek a szövegek főleg érzelmileg hangsúlyozott részeiben fordulnak elő gyakran. Kedvelt stíluseszközei a szépirodalmon kívül a szónoklatoknak is. Nagy László idézett versében megfigyelhetjük mindkettő stílushatását:

„Létem ha végleg lemerűlt,

142

ki imád tücsök-hegedűt? Lángot ki lehel deres ágra? Ki feszül föl a szivárványra?… Létem ha végleg lemerűlt, ki rettenti a keselyűt! S ki viszi át fogában tartva a Szerelmet a túlsó partra!”

A tartalmi erősítést szolgálja a nagyítás, túlzás is, melyben az író az érzelmi hatás kedvéért sokszor a lehetetlenségig nagyítja fel, túlozza el vagy ellenkezőleg: kicsinyíti le a fogalmak, jelenségek mértékét:

„Eszembe jutottál, Kicsiny kis leányka, Te a nagy világnak Legnagyobb gyémántja!” (Petőfi Sándor: Reszket a bokor, mert…)A túlzással rokon, a humoros, szatirikus művek sajátos stíluseszköze a gúny és az irónia. A gúny lényege az, hogy az író nyíltan, gyakran a képtelenségig eltúlozva ábrázolja egy jelenség vagy személy ellenszenves, negatív vonásait, hibáit: Sehallselát Dömötör buta volt, mint hat ökör.” (Weöres Sándor: Sehallselát Dömötör)

Az irónia az ellenkezőjét mondja annak, amit éreztetni akar: a látszólagos magasztalás, dicsőítés mögött elmarasztalás rejlik. Arany János Toldijában olvassuk:

„Úgy anyám! kecsegtesd ölbeli ebedet, Ójad fúvó széltül drága gyermekedet Mártsad tejbe-vajba, mit se kímélj tőle, Majd derék fajankó válik úgy belőle.”

Szintén a túlzáshoz hasonló stíluseszköz a látomás vagy vízió, melyben egymáshoz kapcsolódó, nagyméretű képek idézik fel a múltat, képzeltetik el a jövőt. Stílushatása a túlzásból és a felhasznált szóképek erejéből adódik:

„A vész kitört. Vérfagylaló keze Emberfejekkel lapdázott az égre, Emberszivekben dúltak lábai. Lélekzetétől meghervadt az élet, A szellemek világa kialutt, S az elsötétült égnek arcain Vad fénnyel a villámok rajzolák le Az ellenséges istenek haragják…” (Vörösmarty Mihály: Előszó)

Az alakzatok közé sorolhatjuk az áthajlást és a strófát.

Az áthajlás – enjambement (anzsambman) szintén szerkezeti alakzat, azt jelenti, hogy a mondattani egységnek, a szószerkezetnek vagy a szóalaknak egy része átkerül a következő sor elejére. Stílushatása a szokatlan mondat- és gondolattagolásból ered, valamint abból, hogy a szabályosságot megsértő verstani jelenségről van szó. Célja a feszültségkeltés, a

143

tartalomkiemelés. Illyés Gyula Dőlt vitorla című versének strófájában az egyik alapvető stíluseszköz:

„Árboc s vitorla, nézd, előremikor repül

leggyőztesebben? Amikor leg-mélyebbre dül!”

A strófa tudatosan alkotott szerkezeti alakzat. Verssorokból áll, melyeknek száma egy-egy versben rendszerint szabályosan ismétlődik. A versszak terjedelmétől függhet a költemény hangulata: a súlyosabb téma, a filozófiai mondanivaló általában hosszabb strófákban fogalmazódik meg, a rövidebb versszak élénkebb hangulatú. A rímes verselésben a strófák kialakításának fontos eszköze a rímrendszer.

Nézzetek utána a klasszikus és a magyar irodalom strófaszerkezeteinek! Tekintsétek át még egyszer az ismertetett alakzatokat, és csoportosítsátok őket aszerint,

hogy milyen átalakítási mozzanatot (hozzátoldást, elhagyást, felcserélést) találtok bennük! Készítsétek el a füzetetekbe az alakzatok rendszerének áttekinthető vázlatát! Olvassátok el még egyszer a tankönyvben az egyes szóképek, ill. alakzatok lényegét

megvilágító példákat! Keressetek bennük más stíluseszközöket!

7.10.2. A zeneiség stíluseszközei

Vessétek össze a következő verssorokat! Melyiket érzitek zeneibbnek, kellemesebb hangzásúnak? Miből adódik ez? Van köze a tartalomhoz?

„Elhull a virág, eliramlik az élet.” (Petőfi Sándor: Szeptember végén)

„A levegő hideg, kék és merev S sziszegve metszi éles cirpelés.” (Tóth Árpád: Október)

A versekben a hangok tudatos művészi válogatás és elrendezés folytán szerepet kaphatnak a mondanivaló többlettartalmának megjelenítésében: érzelmeket, lelkiállapotot, hangulatot fejezhetünk ki velük. A hangok képzési módjából adódó akusztikai sajátosságok miatt egyes szavakat, szövegrészeket vidámabbnak, világosabbnak, kellemes, lágy hangzásúnak (eufónia) érzünk, mások inkább szomorúbb, sötétebb érzetet keltenek rossz, érdes hangzásukkal (kakofónia). A nyelv hangjait stíluseszközzé tevő művészi eljárást hangszimbolikának nevezzük.

Különösen erős zenei hatása van a hangutánzó és a hangulatfestő szavaknak, mivel hangalakjuk eleve felidézi vagy sugallja jelentésüket:„Trombita harsog, dob pereg Kész a csatára a sereg, Előre!” (Petőfi Sándor: Csatadal)

„Mintha lába kelne valamennyi rögnek, Lomha földi békák szanaszét görögnek, Csapong a denevér az ereszt sodorván, Rikoltoz a bagoly csonka, régi tornyán.” (Arany János: Családi kör)

144

A szöveg hanghatását fokozhatják az egy-egy szó szokásos hangalakjának megváltoztatásával létrehozott hangalaki újítások: „Viaszos vászon az asztalomon, Faricskálok lomhán egy dalon…” (Tóth Árpád: Meddő órán)

A zeneiség stíluseszközei közé tartoznak a rím és az alliteráció, valamint az áthajlás is.

A hangokon kívül a nyelv fontos zenei eszközei a beszéd dallamát alakító mondatfonetikai eszközök: a hangsúly, a hanglejtés, a szünet és a beszédtempó.

A képszerűség stíluselemeit bemutató idézetek közül figyeljetek meg néhányat zeneiség tekintetében!

Keressétek meg stíluseszközeit! A hosszabb idézeteket olvassátok fel hangosan, figyelve a mondatfonetikai eszközök

alkalmazására!8. Az ember és a nyelv

8.1. A nyelv és a társadalom

Fejtsétek ki, milyen viszonyban állhat a nyelv és a társadalom! Melyik befolyásolhatja a másikat?

Idézzétek fel, hogy milyen nyelvi és nem nyelvi jelek kísérhetik az emberi kommunikációt!

Keressetek érveket arra, hogy miért fontos a nyelv az egyén és a társadalom számára!

Amikor valakivel megismerkedünk, leggyakoribb kérdéseink a: „Hová való vagy? Mi a foglalkozásod?. Elegendő pár mondat ahhoz, hogy a másikról kialakuljon a véleményünk. Ez fordítva is érvényes. Ahogy megszólalunk, sok mindent elárulunk magunkról, az életmódunkról, a társadalmi helyzetünkről. Nyelvhasználatunkat ugyanis meghatározza a foglalkozásunk, az iskolai végzettségünk, s nem utolsó sorban a társadalmi hovatartozásunk. Ezek csak külső tényezők, de beszédünket, viselkedésünket igazán a belső tényezők határozzák meg, amelyek az életkorunktól, öröklött tulajdonságainktól, sőt még a nemünktől is függnek.

Magyarázzátok meg, mit érthetünk a beszédünket meghatározó külső és belső tényezőkön! Mondjatok példákat ezekre a tényezőkre!

Saját nyelvváltozatunkat kisgyermekkorunktól tanuljuk, alakítjuk. Apránként sajátítjuk el a kommunikációs szabályokat. Először a családban, majd az iskolában, s ezzel egy időben a tömegtájékoztató eszközök (televízió, Internet stb.) által vesszük fel a későbbiekben kizárólag ránk jellemző nyelvhasználatunkat.

8.2. A gondolkodás és a nyelv

Az embert a gondolkodás különbözteti meg az állatvilágtól. Az iskola elsődleges feladata, hogy gondolkodni tanítsa meg diákjait.

145

Nevezzetek meg tantárgyakat, amelyeken szerintetek nagyon sokat kell gondolkodni! Fejtsétek ki, miért esett választásotok arra a bizonyos tantárgyra! Indokoljátok meg, hogy más tantárgyakon miért nincs szükségetek mélyebb

gondolkodásra! Szerintetek létezik többféle gondolkodás? Milyen gondolkodást igényel egy

természettudományi és egy humán tantárgy?

Kutatások bizonyítják, hogy az ember állandóan, szinte egyfolytában gondolkodik. Amíg az állatokat ösztönös lényeknek, az embert gondolkodónak tartjuk. Innen ered a homo sapiens megnevezés is, aki kb. húszezer éve alakult ki. Az ésszel élő ember már húszezer éve képes lett volna űrhajót vezetni, hiszen agya a mai emberéhez volt már hasonló. Csupán a körülményei voltak mások.

Próbáljatok meg legalább fél percig semmire sem gondolni! Lehetséges ez? Miért nem?Egy nagyon régi hindu történet szerint az idős apa halálát érezve magához hívatta fiát, hogy egy titkot bízzon rá. Az aranykészítés titkát árulta el neki. - Fiam, csak akkor fogsz tudni aranyat csinálni, ha a munkád során nem gondolsz a fehér

elefántra! Az öreg hindu ezzel kilehelte lelkét. Fia másnap apja örökébe lépett, és munkához látott. Természetesen ő sem tudott aranyat csinálni, hiszen mindig apja szavai csengtek a fülében.

Ez a kis történet is arra utal, hogy az ember képtelen gondolkodás nélkül cselekedni. Egyszerűen nem tudunk nem gondolkodni! Még álmunkban is jár az agyunk. Még akkor is, amikor úgy ébredünk, hogy most aztán tényleg nem álmodtunk semmit. Az álomnak is három fázisa létezik. Az elsőben mindent észben tartunk az ébredés után. A másodikban csak azt tudjuk, hogy valamit álmodtunk, de sehogy sem jut az eszünkbe, hogy mi volt az. A harmadikban megesküdnénk arra, hogy semmit sem álmodtunk, pedig valójában igen. Sokáig azt tartották még az orvosok is, hogy az emberi szervezetben csupán két szerv működök folytonosan az életünk végéig: a szív és a tüdő. Ezek működése ugyanis látható. Alig két-három évtizede bizonyították be, hogy van egy harmadik szerünk is, az agyunk, amely szintén nem áll le az alvás alatt. Egy másik kísérlet azt bizonyította, hogy meddig képes az emberi agy kihagyni. Mert ugye, azért néha kihagy? Ez csupán 2-3 másodperc lehet. Ennyi ideig tart az üres járat, amíg nem futhat át agyunkon egyetlen szikra gondolat sem.

Lehetséges-e nyelv nélkül gondolkodni? Elképzelhető-e a gondolkodás a nyelv használata nélkül? A nyelv függ a gondolkodástól, vagy a gondolkodás a nyelvtől?

Az emberek általában azt vallják, hogy előbb születnek a gondolatok, mint ahogy azokat megfogalmaznánk. Ezt a véleményt igazolja az, hogy a gyerekek előbb tanulnak meg gondolkodni, mint beszélni. Egy kisgyerek még a beszédkészsége kialakulása előtt felfogja a neki címzett szavakat, majd környezetével szavak nélkül tudatja akaratát. Milyen viszony van a nyelv és a gondolkodás között?

8.3. A nyelvek világa

146

Amikor kisiskolásként idegen nyelvet kezdtetek tanulni, bizonyára sokatokat érdekelt, hogy anyanyelvünkön kívül még hány nyelv létezhet a világon? Erre pontos válasz nem létezik. Csak találgatni tudunk. Napjainkban kb. 3-4000 nyelvet tartunk számon. De rajtuk kívül számos nyelvjárás ismert, amelyek között nehéz a határt meghúzni, hogy nyelvjárás-e vagy esetleg önálló nyelvként is kezelhető.

Hogyan képzelitek el a nyelvek kialakulását? Mit tanultatok, tudtok erről a folyamatról?

A nyelvek keletkezésére két elmélet létezik:

a) az ún. monogenézis (mono = egy, genezis = eredet) elmélete szerint a nyelvek egyetlen ősnyelvből erednek. Erről olvashatunk a Bibliában, a Bábel tornyáról szóló részletben: „Mind az egész földnek pedig egy nyelve és egyféle beszéde vala.” Sokáig az Ószövetség nyelvét, a hébert tekintették a nyelvek ősének. b) a poligenézis (poli = sok) elmélete sokféle ősnyelvet képzel el, amelyek a Föld különböző pontjain alakultak ki, és fejlődtek önállóan.

Az egyikre sincs bizonyítékunk. Kézzel fogható magyarázat csak az írás megjelenése óta van. A nyelvtörténettel foglalkozó tudósok a nyelveket rokonságuk alapján nyelvcsaládokba sorolták, s így 17 főbb nyelvcsaládot tartanak számon. A beléjük tartozó nyelvek mind egyenrangúaknak számítanak függetlenül attól, hogy azt hányan és hol beszélik.

A Föld legismertebb nyelveit az alábbi 17 főbb nyelvcsaládba soroljuk:

1. indoeurópai nyelvek 2. sémi-hámi nyelvek (akkád, asszír, föníciai, héber, arab, berber stb.) 3. uráli nyelvek 4. kaukázusi nyelvek (cserkesz, avar, grúz stb.) 5. baszk nyelv 6. kihalt kis-ázsiai és mediterrán nyelvek (sumér, etruszk stb.) 7. altáji nyelvek (török, mongol, mandzsu stb.) 8. koreai nyelv 9. japán nyelv 10. paleo-szibériai nyelvek (csukcs, eszkimó stb.)11. dravida nyelvek (a tamil nyelvet pl. 35 millió ember beszéli Indiában) 12. sino-tibeti nyelvek (kínai, tibeti, burmai thai stb.) 13. munka nyelv (ötmillió ember beszéli Indiában) 14. mon-khmer (kambodzsai) nyelv 15. maláj-polinéz nyelvek 16. afrikai nyelvek (bantu, szudáni, hottentotta-busman, guineai, kongó stb.) 17. amerikai indián nyelvek (irokéz, sziú, maja stb.)

Ebben a felsorolásban egyaránt szerepelnek népes nyelvcsaládok (pl.: indoeurópai, uráli, altáji, afrikai stb.) de magányosan álló, nyelvcsaládokba nem sorolható nyelvek is (pl.: baszk, koreai, japán). A világ legnagyobb nyelvcsaládja az indoeurópai. Több ágát különböztetjük meg. Ide tartoznak többek között a szláv és a germán nyelvek.

Az indoeurópai nyelvcsalád ismertebb tagjai:

147

1. iráni nyelvek: perzsa, szkíta (kihalt), kurd2. ind nyelvek: szanszkrit, bengáli, hindi, cigány3. szláv nyelvek: keleti ág: orosz, ukrán, belorusz

nyugati ág: lengyel, cseh, szlovák déli ág: bolgár, szerb, horvát, szlovén

4. balti nyelvek: lett, litván5. germán nyelvek: nyugati ág: német, holland, angol

északi ág: svéd, dán, norvég, izlandi keleti ág: burgund, gót, gepida, vandál (valamennyi kihalt nyelv)

6. kelta nyelvek: gall, ír, skót, breton7. itáliai nyelvek: latin (holt nyelv – a nép, amely sajátjaként beszélte, már nem létezik)8. újlatin nyelvek: nyugati ág: portugál, spanyol, francia

keleti ág: olasz, román, trák (az utóbbi kihalt nyelv)9. görög nyelv10. albán nyelv11. örmény nyelv

A magyar nyelvet eredete szerint az uráli nyelvcsalád finnugor csoportjába, azon belül az ugor nyelvek közé soroljuk.

148

Tanulmányozzátok az indoeurópai nyelvek családfáját! Keressétek meg rajta a velünk szomszédos népek nyelvét, továbbá az angol, az olasz, valamint a szláv nyelveket!

Keressétek meg a fenti családfán az anyanyelvünkkel rokon nyelveket!

A nyelveket nemcsak eredetük, hanem alaktani szempontból is csoportosíthatjuk. E szerint három nyelvtípust lehet megkülönböztetni:

1. Elkülönítő, /elszigetelőként is említik/ vagy izoláló nyelvek. (pl. a kínai, maláj, indonéz) Az idetartozó nyelvekben nincsenek sem ragok, sem képzők. A szavaik alakja sem változik. Az izoláló típusba tartozó nyelvek változatlan szótövek egymás mellé helyezésével alkotják meg mondataikat. A fogalmakat több szóval, szószerkezettel fejezik ki. Viszont nagy szerep jut a szórendnek, a hangsúlynak és a hanglejtésnek, mivel ezek segítségével fejezik ki mondataikban a nyelvtani viszonyokat. (Érdekesség, hogy ezekkel a nyelvekkel hozható igen távoli rokonságba az angol nyelv.)

Az alábbi példán látható, hogy miként működik egy izoláló nyelv, mint pl. az indonéz:orang = ember, orang-orang = emberek /a többes szám tehát a szó kettőzésével jön létre/

2. Hajlító vagy flektáló nyelvek (pl. az angol, német, szlovák)Ezekben a nyelvekben már vannak toldalékok. A szótő és a toldalék közti határok azonban nem élesek. A toldalékos szóból gyakran nehéz visszakövetkeztetni a szótő alakjára. Történetesen, ha nem ismerjük eléggé a szlovák nyelvet, akkor a következő toldalékos szóból nehezen jönnénk rá a szótő helyes alakjára: za budovou. Tehát tudnunk kell, hogy

149

ez a szó ebben a nyelvben milyen nemben és esetben kap ilyen toldalékot, s abból tudjuk, hogy a szótő milyen magánhangzóra fog végződni: budova.

3. Toldalékoló vagy agglutináló nyelvek (pl. a magyar)Az idetartozó nyelveknek, mint a magyarnak is igen gazdag az alaktanuk, mivel gazdag a toldalékrendszerük. Elsősorban képzők és ragok segítségével fejezik ki a jelentés módosulásait. A szótő és a toldalék közti határ elég jól látható. Esetleg a kötőhang lehet zavaró. /Pl.: ház (a)-k-ban/

Próbáljatok az izoláló /elkülönítő/ nyelvek mintájára egy-két mondatot alkotni magyarul!

A fenti felosztás csak nagyvonalakban érvényes, hiszen egy-egy állításra azonnal lehet ellenpéldát hozni akár ugyanabból a nyelvből is. A nyelvtípusok nem különülnek el élesen egymástól. Sőt, egyes nyelvek – mint például az angol esetében is látható – az évszázadok során akár típust is válthatnak.

A fenti nyelvtípusok csoportosításán kívül van egy jóval egyszerűbb változat, amely szerint a világ nyelveit mindössze két típusba lehetne sorolni: a) az analitikus nyelvek csoportjába, ahol több szóval, szószerkezettel fejezik ki

gondolataikat képzők és ragok segítsége nélkül – valójában ez megfelel az izoláló nyelvek típusának is (pl.: angol, kínai)

b) szintetikus nyelvek csoportjába, ahol toldalékok járulnak a szótőhöz, és jellemző nyelvtani eszközei a szóképzés, a szóösszetétel (pl.: magyar, szlovák, német, orosz)

Most vizsgáljunk meg két nyelvtípus (a hajlító vagy flektáló nyelvek és a toldalékoló más néven agglutináló nyelvek) közti néhány különbséget két konkrét nyelven, a magyaron és a szlovákon keresztül!

A toldalékoló /agglutináló/ nyelvek jellemző vonásait a magyar nyelvben, a hajlító /flektáló/ nyelvek jellemző vonásait pedig a szlovák nyelvben mutatjuk be. Hét pontban kísérhetitek figyelemmel az eltéréseket:

A toldalékoló /agglutináló/ nyelvek jellem-ző vonásai a magyar nyelvben:

A hajlító /flektáló/ nyelvek jellemző vonásai a szlovák nyelvben:

1. A névszók mondatbeli viszonyát ragokkal, névutókkal jelöli.

pl.: ház – ban, ház mögött

A névszók mondatbeli viszonyát elöljárókkal + ragokkal fejezi ki.

pl.: v dome

2. Egy grammatikai (nyelvtani) jelentést /pl. a többes számot/ egyféle toldalék fejez ki. pl.: fiú-k, lány(o)-k, ajtó-k, ház(a)-k

Egy grammatikai (nyelvtani) jelentést /pl. a többes számot/ többféle toldalék jelölhet.

pl.: chlapci, ženy, ľudia, stroje, mestá

3. Egy toldalék csak egy nyelvtani jelentést árul el.pl.: asztal(o) – n, asztal(o)k(o) – n

A n határozórag nem árulja el a szónak

Egy toldalék több nyelvtani jelentést árul el.pl.: na stoloch

Megtudjuk, hogy a szó többes számban és határozói esetben van, valamint a nyelvtani

150

sem a számát, sem a személyét. neme hímnem.

4. Több nyelvtani jelentés csak több toldalékkal fejezhető ki, így hosszú szavak jöhetnek létre.

pl.: autó-k-ra, ház(a)-k-ban többes szám jele + helyhatározórag

Több nyelvtani jelentés egy toldalékkal kifejezhető. Ez logikusan következik a fentiből.

pl.: v domoch – többes szám, határozói eset, hímnem.

5. A jelzőt és a jelzett szót nem egyeztetjük sem számban, sem esetben.

A jelző toldalékok nélkül marad: szépØ kertekbenToldalékokat csak a jelzett szó kap.

A jelzőt egyeztetik a jelzett szóval: nemben, számban és esetben.

pl.: vo veľkom dome /nem pedig vo veľký dome/

6. A toldalékoló (agglutináló) nyelvekben érvényesül a magánhangzó-illeszkedés.

pl.: kertben nem pedig kertban, házban s nem házben

Nincs magánhangzó-illeszkedés.

pl.: vo dvore – az o hang mély, az e hang pedig magas; a hajlító (flektáló) nyelvek ezt nem veszik figyelembe.

7. Nincsenek nemek: hímnem, nőnem, semleges.

Használják a nyelvtani nemeket.

8.4. A magyar nyelv eredete

Az előző részben látható családfán ki tudjuk keresni anyanyelvünk helyét a világ nyelvei között. De azt már nem, hogy honnan származik és miként fejlődött nyelvünk az évezredek során.

Mit jelenthet az ősnyelv fogalma?

Az ún. ősnyelv kb. 6 000 évvel ezelőtt válhatott szét a finnugor és a szamojéd ágra. A finnugor ágban nagyjából egy évezredet élhettünk együtt nyelvrokonainkkal, majd ez az ág is két részre bomlott. Akkor jött létre a finn-permi és az ugor ág. Az ugor ágat három nyelv alkotta: magyar, vogul és osztják. A két utóbbi nyelvnek más megnevezése is ismert: vogul – manysi és az osztják – chanti. A másik megnevezést azok a népek saját maguk elnevezéseként használták. A vogulokat és az osztjákokat lakóhelyükről, amely az Ob folyó mentén található, obi-ugoroknak is nevezték.

A vogulok (manysik) Nyugat-Szibériában élnek. Számuk mára 8500-ra csökkent, de anyanyelvüket még ennél is kevesebben beszélik (kb. 3500-an). Fő foglalkozásuk a halászat, vadászat. A manysi nevük talán a magyar népnév első felével (magy-) rokonítható. A vogul megnevezés pedig a Vogulka folyó nevéből származhat.

Az osztjákok (hantik) a voguloktól keletre élnek. Az ő lélekszámuk nagyobb (22 500), és anyanyelvüket is többen beszélik (kb. 14 000-en). Foglalkozásuk szintén halászat és vadászat. A hanti nevük valószínűleg a magyar had, hadsereg, nemzetség jelentéssel függhet össze. Az

151

osztják névre két elmélet is létezik. Az első szerint népet jelenthet, a másik szerint pedig a kirgiz istäk népnévből származik, mivel az oroszok így neveztek több nyugat-szibériai népet.

Az emberek abban az időben még a természet szerves részeként éltek. Életmódjuk nagyon függött az időjárási viszonyok alakulásától. Nagyjából ezer évvel időszámításunk előtt az akkori lakóhelyünk (Nyugat-Szibéria) sztyeppes vidéke, amely földművelésre kitűnő talaj volt, az időjárás felmelegedése következtében száraz, szinte félsivatagos területté vált. Rokonaink, a vogulok és az osztjákok északabbra vándoroltak, hogy tovább tudják folytatni megszokott földművelő gazdálkodásukat. A mi őseink viszont maradtak a helyükön, és áttértek az állattartás nomád életformájára. Őseink később elindultak hosszú vándorútjukra, s így végleg elszakadtak a voguloktól s az osztjákoktól, akik az őshazában maradtak.

Az obi-ugoroknál nem alakult ki az írásbeliség. Írásos dokumentumaik csak a 20. század első harmadában jelentek meg. De azok is cirill betűkkel íródtak. Többnyire meséskönyvek és tankönyvek voltak ezek. Népköltészetük főleg a területükön járó európai kutatók gyűjtéséből vált ismertté.

A nyelvrokonság bizonyítékai

Soroljátok fel azokat az emberek közti kapcsolatokat, amelyek alapján az egyes emberek között rokonság alakulhat ki! A szülő gyerek kapcsolat lehet a kiindulópont.

Szerintetek rokonoknak számítanak-e a házastársak? Gondolkodjatok el a rokoni kapcsolatok furcsaságain, hogyha a szülők egymással nem

rokonok, akkor milyen rokoni szálak alakulhatnak ki a férj és a feleség rokonságán keresztül?

Miért nem házasodhatnak össze közeli rokonok? Mi lehet ennek genetikai és erkölcsi oka? Milyen alapokra épülhet a nyelvek közti rokonság?

A nyelvrokonságot nem a szavak hasonló hangzása dönti el, hanem a szavak, szóelemek egyes hangjainak szabályos megfelelése. A szabályos hangmegfelelés alatt azt értjük, hogy a bizonyíthatóan ősi szavainkban milyen szabályos eltérések, különbségek alakultak ki. Az említett szabályos hangmegfelelés azt jelenti, hogy egy bizonyos hang egy rokon nyelvben másként változott, de az a változás szinte minden esetben azonosan és szabályszerűen ment végbe. Nézzétek meg ennek bizonyításaként az alábbi példákat:

magyar vogul finn fa pa puu kő kű kive szem sem silmä megy (men-és,-et) mën mene-tél tēl talve- fiú pygh poika

A fenti táblázatban felsorolt szavak közül válasszátok ki azt a szót, amelyik szerintetek a leginkább hasonlít a másikra a további két nyelvben!

Indokoljátok meg példa bemutatásával, hogy miért!

152

A nyelvrokonság egyik szemmel látható bizonyítéka, hogy a magyarral rokon nyelvek mind toldalékoló (agglutináló) jellegűek.

A nyelvrokonság bizonyítékai összefoglalva:

a szabályos hangmegfelelések,

153

az alapszókincs közös jellege, a rokon szavak jelentéskörének hasonlósága, a nyelvtani eszközkészlet hasonlósága, egyéb segédtudományok: régészet, néprajz, antropológia stb. bizonyítékai.

Nyelvrokonságunk megoszlása a következő táblázatban látható:

ugor ág finnségi ág szamojéd ág

magyar permiek zürjén /komi/votják /udmurt/

enyec

vogul /manysi/ volgaiak cseremisz /mari/mordvin /moksa/

nyenyec

osztják /chanti/ baltiak finn, észt, vepsze,lív, inkeri, vót

nganaszan

lapp /számi/ szölkup

A magyar nyelv helye a világ nyelvei között

A világon csaknem 15 millió magyar él. Ebből Magyarországon 10 millió, a szomszédos országokban pedig 3,5 millió: Romániában a legtöbben, közel 2 millió,

Szlovákiában és Csehországban nagyjából ¾ millió, a délszláv országokban majdnem félmillió, Ukrajnában 200 ezer Ausztriában 70 ezer magyar él.

Ezen kívül szórványban kb. 1 millió magyar él még: Amerikában közel ¾ millió, Ausztráliában 50 ezer, Ázsiában és Afrikában 25 ezer.

A fenti felosztás szerint megkülönböztetünk anyaországi, szomszédos országbeli és szórványmagyarságot. A magyar nyelv – annak alapján, hogy hányan beszélik a világon – a világ nyelvei sorában a tizenkettedik helyen áll. Anyanyelvünk a világ úgymond nagy nyelvei utáni középzónában foglal helyet. Nemzetközi tekintélye valójában ennél sokkal nagyobb, ami a következő tényből is látszik.Egy felmérés alapján a világ 23 országában 70 egyetemen oktatják a magyar nyelvet. Írásbeli emlékeink a legrégebbiek közé tartoznak. A világ tudósai, művészei között rengeteg a magyar illetve a magyar származású ember, ami szintén sokat jelent nemzetünk megítélésében (Munkácsy Mihály, Vámbéry Ármin, Semmelweis Ignác, Teller Ede, Neumann János, Szentgyörgyi Albert, Bartók Béla, Kodály Zoltán, Kertész Imre stb.).

Soroljatok fel további neves magyar személyiségeket, Nobel-díjasokat, akikre büszkén tekinthetünk!

8.5. A magyar nyelv történetének főbb korszakai

A magyar nyelv történetének főbb korszakait négy részre oszthatjuk:

az ősmagyar nyelv kora (a honfoglalásig), az ómagyar kor (a mohácsi vészig, 1526-ig),

154

a középmagyar kor (a felvilágosodás koráig, 1772-ig), az újmagyar kor (napjainkig).

A magyar nyelv történetének, fejlődésének egyes szakaszait kitűnően mutatja be egy CD-sorozat, amelynek első része az Emese álma című lemez, amelyen az előmagyar, az ősmagyar és az ómagyar korban használt nyelvet vizsgálhatjuk kitűnő kép- és hanganyag kíséretében. Ezt a lemezt egészíti ki, illetve folytatja A Vazul-ág és a Lovagkirályok című CD-lemez, amelyeken már a nyelvtörténet kísérhető figyelemmel.

A nyitóoldal felső sorában látható ikonokra kattintva nyithatóak meg az egyes témakörök: történelem, nyelv, irodalom, életmód, történeti földrajz stb.

A szöveg mellett levő képek kinagyít-hatóak. A pirossal írt szavak mögött újabb érdekes oldalak nyílnak meg. Egyes oldalakon hangjegy is látható, amelyre kattintva korabeli ének szólal meg. E CD-sorozat aprólékos bemutatása, valamint használatának módja – több más program felhasználásának módja mellett – megtalálható egy könyvben, amelyet a Lilium Aurum adott ki 2000-ben A számítógép alkalmazása a magyartanításban címmel. Szerzője Csicsay Károly.

A CD-lemezek még mindig megvásárolhatók, megrendelhetők szinte bármelyik nagyobb magyarországi könyvesboltban. Tanulásra használható CD-lemezek forgalmazásával több cég is foglalkozik. Közülük az egyik legismertebb a www.arcanum.hu valamint Szlovákiában a www.lumi.sk, amely hasonlít a magyarországi Arcanumhoz. Amennyiben valaki további hasznos weboldalakra kíváncsi, akkor ajánlom figyelmébe az Infovek magyar honlapjának Hasznos oldalak részét, ahol kb. 150 érdekes weboldal címe található, s mellettük azok rövid bemutatása: www.infovek.sk/predmety/madarcina/index.php Ennek az oldalnak is van egy CD-lemezeket bemutató része, amelyben Balassi Bálintról készített anyagot mutatja be Vajda Barnabás tanár úr.

Keressétek meg az említett weboldalakat az Interneten, és használjátok fel akár az iskolai, de leginkább az otthoni tanulás során! Főképp az Infovek magyar honlapján található Hasznos oldalakat ajánlom a figyelmetekbe, ahol már jelenleg is száznál több érdekes weboldal elérhetősége és leírása található!

Az ősmagyar nyelv kora az ugor nyelvközösség felbomlásától a honfoglalásig (895-ig) tartott. Ebből a korból nincsenek írásos emlékeink, így a nyelv akkori állapotára későbbi

155

dokumentumokból lehet következtetni. Az ősmagyar korban jövevényszóknak köszönhetően gyarapodott a nyelvünk. A népvándorlás során főleg iráni, török, illetve a honfoglalás előtt szláv nyelvű népekkel érintkezett a népünk. Tőlük nagyon sok tárgyat és fogalmat ismertek meg, és gyakran az őket megnevező szavakat is átvették az őseink.

Keressétek meg annak a magyarázatát, hogy 895. helyett miért 896-ot említjük a honfoglalás időpontjaként! Illetve miért emlegetjük mindkét időpontot egyszerre?

Az ómagyar kor a honfoglalástól a mohácsi csatáig (895-től 1526-ig) tartott. Ebben az időben jelent meg a latin betűs írásbeliség, amelynek köszönhetően már vannak írásos emlékeink. A magyar szókészlet főleg szláv, latin és német szavakkal bővült. Az ómagyar kor második felét a kódexek korának is nevezik. Nyelvünk ekkor még alapvetően nyelvjárásokban élt.

A középmagyar kor a felvilágosodás kezdetéig (1526-tól 1772-ig) tartott. A nyelv fejlődését segítette a reformáció és a könyvnyomtatás. Ekkor készültek az első Biblia-fordítások (1590-ben Károli Gáspár elkészítette az első teljesen magyar nyelvű Biblia-fordítást). Terjedtek a magyar nyelvű emlékiratok, naplók, úti jegyzetek. A hivatalokban azért még mindig a latin uralkodott. A latin volt a művel férfiak társalgási nyelve is. Ezzel egy időben erősödött a magyarnyelvűség is. Érdekesség, hogy ekkor alakult ki a társalgásban a magázó forma az addig szokásos tegezés mellett.

Az újmagyar kor 1772-től tart napjainkig. Ez a hosszú idő természetesen több kisebb korra bontható. A nyelvújítás korában hatalmas mértékben gyarapodott a szókészletünk. Megteremtődött a magyar irodalmi nyelv. Kialakult a helyesírás normarendszere. Az első magyar helyesírási szabályzat 1832-ben jelent meg Vörösmarty Mihály irányításával. A nyelvért folytatott harc fontos eredménye lett, hogy az 1844-es országgyűlés államnyelvvé nyilvánította a magyar nyelvet. Ezek után elkezdődött a magyar nyelv tudományos kutatása, létrejött a nyelvtudomány.

Milyen forrásokból ismerhetjük meg anyanyelvünk múltját? Foglaljátok össze az egyes nyelvtörténeti korok legjellemzőbb vonásait, eredményeit! Idézzétek fel, amit korábban a nyelvművelésről szóló fejezetben tanultatok! Mit nevezhetünk nyelvemléknek?

A nyelvemlékek közé tartoznak:

a szórványemlékek, glosszák, szójegyzékek, szótárak, kéziratos szövegemlékek, nyomtatott szövegemlékek. Szórványemlékek azok az írott források, amelyek idegen nyelven íródtak, s a szövegben magyar szavak csak elszórtan fordulnak elő. Ezek a szavak többnyire lefordíthatatlan tulajdonnevek voltak: helynevek, személynevek.

Legjelentősebb szórványemlékünk 950-ből származik: Bíborban

156

született Konstantin bizánci császárnak fia okulására írt, görög nyelvű írása, amely A birodalom kormányzásáról címet kapta. A görög szövegben számos magyar tulajdonnév található, mint például a magyar fővezérek, törzsek neve, egyes földrajzi megnevezések. Néhány tisztséget jelölő név is előfordul benne: gyula, vajda.

1055-ben keletkezett a leghíresebb szórványemlékünk A tihanyi apátság alapítólevele, amelyben már nem csak tulajdonnevek maradtak fenn, hanem magyar köznevek, sőt egy mondattöredék is: „feheruuaru rea meneh hodu utu rea” = Fehérvárra menő hadi útra.

A bal oldali képen látható I. András síremléke az Apátság altemplomában. Öt évvel az adományozó levél keletkezése után, 1060-ban lett ide temetve.

A szórványemlékek közé tartozik az Anonymus által 1200 körül írt Gesta Hungarorum. Ő korának divatos regényes gesztájában kívánta megírni a magyar királyok és nemesek származását. Éppen ezért

adatai nem egészen hitelesek, de értéke abban rejlik, hogy számos magyar személy- és helynevet tartalmaz.

A glossza nem szerves része a szövegnek, hanem a szövegek megértését segítő lapszéli vagy a sorok közé beírt jegyzet. A glossza a latin szöveg olvasóját segítette az egyes szavak, szókapcsolatok megértésében.

Az ómagyar korban a szótárak helyett szójegyzékeket használtak. Ezek latin nyelvűek voltak, amelyekben a latin szavak fölé beírták a szavak magyar jelentését.

A szövegemlékek már összefüggő, magyarul írt szövegek voltak. Legelső a Halotti beszéd.

A kódexek nagy terjedelmű, kézzel írt alkotások. A kódexek jelentős részét azzal a céllal írták, hogy az egyház hivatalos nyelvét, a latint kevésbé értőknek anyanyelvükön szóljanak az imádságok. Legjelentősebb, teljesen magyar nyelvű kódexünk a Jókai-kódex. Ennek eredetije a 14. század második felében keletkezett, s annak másolatát száz évvel később készítették.

Miért épp Jókairól kapta nevét az első teljesen magyar nyelvű kódexünk? Nézzetek utána, hogy kiről lehetett volna még elnevezni ezt a kódexet! Ti kiről neveztétek volna el? Választásotokat indokoljátok meg!

A legkorábbi nyomtatványok közül kiemelkedik Sylvester János Új Testamentuma (1541) és Károli Gáspár Szent Bibliája (1590).

8.6. Az írás története

A világ különböző pontjain különféle írásmódok alakultak ki. A szükség hozta létre az üzenet írásos formáját, hiszen ezzel a módszerrel pontosan tudták egymást értesíteni a távol élő

157

emberek, fel tudták jegyezni a fontos dolgokat, követni tudták népük történetét. S ezzel az utóbbival teremtődött meg az irodalom.Az írás első jelei közel-keleti és délkelet-európai agyagtáblákon maradtak meg, és kb. 5500 évesek. Az ősi írásmódoknak több formáját tartjuk számon. A legősibb „írások” az embereket, állatokat és a használati tárgyakat ábrázolták. Ezt képírásnak (piktogramnak) nevezzük. A képírás megfejtéséhez nem szükséges ismernünk az adott nyelvet, elegendő a jelképeket felismerünk, hogy megértsük. Például hullámos vonalakkal jelölték a vizet, folyót, tengert.

A 21. században is használunk a képíráshoz hasonlatos jeleket. Keress rájuk egy-két példát!

A képírás alkalmatlan volt bonyolult gondolatok közvetítésére, ezért kifejlesztették a fogalomírást. A fogalomírás jelei nemcsak azt a tárgyat jelentették, amelyet ábrázoltak, hanem a vele kapcsolatos fogalmat is. Például a lábbal nemcsak magát a testrészt, hanem a járást is jelölték.

A mezopotámiai sumérok kb. 5000 éve fejlesztették ki az ékírást. Ez az írás onnan kapta a nevét, hogy a nedves agyagtáblába a nádheggyel nyomott jelek ék alakúak voltak. A késői ékírásban már szavakat és szótagokat is jelöltek.

Az írás fejlődésének következő szakasza, amikor a jelek már nemcsak szavakat, hanem szótagokat, majd hangokat jelöltek. Az írásjelek egyre jobban kapcsolódtak a hangok kiejtéséhez.

Az egyiptomiak már kb. 3000 évvel ezelőtt rendelkeztek saját írással, amelyben ugyan állatok, tárgyak, emberek valamint testrészek alakját ábrázolták, de mégsem voltak csupán képírásjelek, mivel szavakat, szótagokat, sőt még hangokat is jelöltek. Az ősi egyiptomiak írásjeleit hieroglifáknak nevezzük. A hieroglifa szó görögül szent vésetet jelent, mivel templomokra, sírok (piramisok belső falára) vésték őket.

Bogozzátok ki, hogy szerintetek miket ábrázolhatnak az itt látható képen az egyes hieroglifák! Használhatjátok a fantáziátokat!

A Földközi-tenger népeivel egy időben a távoli keleti népek is kifejlesztették saját írásukat. A kínaiak írása már inkább szóírásnak tekinthető, mivel az ő írásukban az egyes jelek teljes szavakat jelöltek. A kínai írás ma is kb. 40 000 írásjelből áll. Szerencséjükre már pár ezer jel ismeretével el tudnak olvasni egy újságot, könyvet.

A japánok is a kínaihoz hasonló írást használnak, csak jóval egyszerűbbet. Az ő nyelvükben már nem teljes szavakat, hanem „csupán” szótagokat jelölnek az egyes jelek. Ezért is nevezik a japán írást szótagírásnak.

Van-e a magyar írásban olyan hang, amelyet több mint egy betűalakkal jelölünk? Ha találtatok ilyeneket, soroljátok fel őket!

Miért nem nevezhető mégsem a magyar írás szótagírásnak, ha létezik benne olyan hang, amelyet két sőt három betű összekapcsolásával jelölünk?

Mi alkothat a magyar nyelvben szótagot?

158

Az ábécé kialakulása

Az első ábécé kialakulásának idejét – amelyben a hangok betűalakját jelölték – nem tudjuk pontosan meghatározni. Az viszont tény, hogy forradalmasította az írást. Azzal, hogy az egyes szavakat betűkre bontva lehetett leírni, nagyon leegyszerűsödött, s ezáltal felgyorsult az írás.

A legősibb fennmaradt ábécét a föníciaiak használták. Ők a mai Szíria és Libanon területén éltek. Ábécéjük 22 betűből állt, és csak mássalhangzókat tartalmazott. A magánhangzókat az olvasónak kellett belehelyeznie a szövegbe. A föníciaiak írása nagyon sok nép írásának lett az alapja (héber, arab, török, íráni).

A görögök valószínűleg szintén a kereskedő föníciaiaktól vették át az írás eme formáját. Saját igényük szerint módosítottak rajta: kiegészítették olyan jelekkel, amelyek a föníciaiból hiányoztak, s ezen kívül már magánhangzókat is jelöltek. Ezzel már le lehetett írni a kimondott szót. A görög ábécé lett az alapja sok más nép ábécéjének, mint például a cirill ábécének. A rómaiak is a görögöktől vették át az írásmódjukat, s így alakult ki a latin ábécé. Ma ez a legelterjedtebb a világon. A latin betűk először a görög betűkre hasonlítottak, és jobbról balra haladtak velük az írásban, tehát a maival ellentétes irányban. Később az irány megváltozott, s a betűk egyenesebbek lettek. A mai latin betűs ábécé nagyjából megegyezik azzal, amit 2000 éve használtak. A magyar írásbeliség is a latinnal kezdődött, de nekünk volt egy sokkal régebbi írásunk is: a rovásírás. Onnan ered az elnevezése, hogy a jeleket fapálcákba vésték „rótták”. Állítólag türk eredetű ez az írásforma. Az első adat, amely szerint a magyarság egy része, a székelység saját írással rendelkezett, a 13. századi Kézai Simon krónikájából származik. (Rovásírásnak nevezünk minden olyan írást, amelyet kemény anyagra hegyes eszközzel véstek, róttak. Leggyakrabban fa volt az anyag, de előfordult, hogy csontba, kőbe, fémbe is véstek jeleket.)

A székely-magyar rovásírást a türkkel hozzák párhuzamba, de ez nem jelent közvetlen kapcsolatot. A bal oldali rovásábécé a székely, a jobb oldali pedig a türk. Van köztük

hasonlóság, de nem sok. Egyes feltételezések szerint a székely rovásírás a Kárpát-medencében fejlődött ki a 10-12. század között. Ekkor kerülhetett bele néhány cirill betű is a jelei közé. Erdélyben a 15-16. századból maradtak fenn ilyen emlékeink.

Mivel az írásbeliség kezdetben latin nyelvű volt hazánkban, ezért a magyar nyelvű írásbeliség is a latin ábécé betűit kezdte használni a magyar hangok

159

jelölésére. Ezzel csak az volt a gond, hogy a két nyelv hangállományában akad néhány eltérés. A latinban ugyanis sok olyan betű nem létezik, amit a magyarban jelölni kellett volna, hiszen a beszédben használták őket (pl.: ö, ü, cs, ty, gy stb.). Ezek jelölését aztán különböző kombinációkkal oldották meg. Például: ö = eo, cs = ch stb.

Hosszú fejlődés után a magyar hangok jelölésére a következő rendszer alakult ki: a magánhangzók minőségét és időtartamát a betű fölé tett ékezetekkel jelöljük: ú, ü, ő stb. a mássalhangzókra, amelyek a latinban nem léteznek, két jegyből álló írásjeleket találtak

ki: cs, gy, ty stb. a mássalhangzók hosszúságát azok kettőzésével jelöljük: ll, tt, tty stb. (székely-magyar rovásírás jelei) 8.7. A magyar helyesírás története

Olvassátok el a Halotti beszéd régies szövegét, majd mai átírását! Hasonlítsátok össze a szavak írásmódját régen és ma!

Láttyátuk feleim szümtükkel mik vogymuk. Isa pur es chomuu vogymuk. Menyi milosztben terümtevé elevé miü isemüküt, Ádámut, és adutta vola neki paradisumut házoá. Es mend paradisumben volou gyimilsiktül mundá neki élnie. Héon tilutoá üüt igy fa gyimilsétül. Gye mundoá neki, meret nüm eneik. "Isa, ki nopun emdül oz gyimilstüül, halálnek haláláal holsz." Hadlává holtát terümteve istentül, gye feledevé. Engede ürdüng intetüinek, és evék oz tilvut gyimilstüül, es oz gyimilsben halálut evék. Es oz gyimilsnek uly keserüü volá vize, hogy turkukat migé szokosztya vola. Nüm heon mugánek, gye mend üü fojánek halálut evék. Horoguvék isten es vetevé üüt ez munkás világbelé, es leün halálnek és pukulnek fesze es mend üü nemenek. Kik ozuk? Miü vogymuk. Hugy és tiü láttyátuk szümtükkel. Isa és nüm iggy ember mulchottya ez vermüt. Isa mend ozchuz járou vogymuk Vimággyuk uromk isten kegyilmét ez lélikért, hugy jorgossun üü neki es kegyiggyen es bulsássa mend üü bünét. Es vimággyuk szent achszin Máriát és boudug Michael archangyelt és mend angyelkut, hugy vimággyonok érette. Es vimággyuk szent Péter urot, kinek odutt hotolm oudonia es ketnie, hugy ougya mend üü bünét. Es vimággyuk mend szentüküt, hugy legyenek neki segéd uromk szine eleüt, hugy isten iü vimádságuk miá bulsássa üü bünét. Es szoboducha üüt ürdüng ildetüitül es pukul kinzotujátul, es vezesse üüt

160

paradisum nyugalmábeli, es oggyun neki münyi uruszágbelé utot es mend juoban reszet. Es keássátuk uromkhuz chármul: Kyrie elesion!

Szerelmes brátim! Vimággyomuk ez szegin ember lilkiért, kit ur ez napun ez homus világ timnücébeleül mente, kinek ez nopun testét tümettyük, hogy ur üüt kegyilméhel Ábraám, Izsák, Jákob kebelében helhezje, hugy birságnop jutva mend üü szentii es ünüttei küzikün jou feleül jochtotnia ileszje üüt. Es tiü bennetük! Clamate ter: Kyrie eleison!

Mai értelmezés szerint:

Látjátok, feleim, szemetekkel, mik vagyunk! Bizony por és hamu vagyunk. Mennyi malasztban teremté először a mi ősünket, Ádámot, és adta vala neki a paradicsomot házul. És a paradicsomban való minden gyümölcsből mondá neki, hogy éljen, csupán egy fa gyümölcsétől tiltá el. De mondá neki, miért ne egyék. "Bizony amely napon eszel azon gyümölcsből, halálnak halálával halsz." Hallá holtát az ő teremtő istenétől, de feledé. Engede az ördög intésének, és evék azon tiltott gyümölcsből. És azon gyümölcsben halált evék. És azon gyümölcsnek oly keserű vala a vize, hogy a torkát megszakasztja vala. Nem csupán magának, de az ő egész fajának halált evék. Haraguvék isten, és veté őt e munkás világba, és lőn a halálnak és pokolnak fészke, és az ő egész nemének. Kik azok? Mi vagyunk. Ahogy ti is látjátok szemetekkel. Bizony egy ember sem kerülheti el e vermet. Bizony mind ahhoz járók vagyunk. Kérjük urunk isten kegyelmét e lélekért, hogy irgalmazzon őneki és kegyelmezzen, és bocsássa meg az ő minden bűnét. És kérjük szent asszony Máriát és boldog Mihály arkangyalt és az angyalokat mind, hogy imádkozzanak érette. És kérjük szent Péter urat, kinek adatott hatalom az oldásra és kötésre, hogy oldja fel az ő minden bűnét. És kérjük mind a szenteket, hogy legyenek neki segedelmére urunk színe előtt, hogy isten az ő imádságuk miatt bocsássa meg az ő bűnét, és szabadítsa meg az ördög üldözésétől és a pokol kínzásától, és vezesse őt a paradicsom nyugalmába, és adjon neki mennyei országba utat és minden jóban részt. És kiáltsátok urunkhoz háromszor: Kyrie elesion!

Szerelmes barátim! Imádkozzunk e szegény ember lelkéért, kit az úr e napon e hamis világ tömlöcéből kimente, kinek e napon a testét temetjük, hogy az úr őt kegyelmével Ábrahám, Izsák, Jákob kebelébe helyezze, hogy az ítéletnap eljövén az ő minden szentjei és felemelkedettei közé jobb felől való odaiktatás végett felélessze őt! És tibenneteket is! Clamate ter: Kyrie eleison!

A Szent István korától formálódó helyesírásunk történetében három korszakot lehet meghatározni:

1) a középkori rendszerek kora, amely a 11. századtól az 1530-as évekig, tehát a könyvnyomtatás koráig tartott,

2) az újkori rendszerek kora, amely az 1530-as évektől 1832-ig, az első helyesírási szabályzat megjelenéséig tartott,

3) a legújabb kori helyesírás, amely 1832-től napjainkig is tart.

161

A középkori magyar nyelvemlékekben gyakran különböztek egymástól az egyes hangok jelölései. Még olyan is előfordult, hogy egy szövegen belül jelölték másként ugyanazt a hangot. Ilyen eltérés látható például a Halotti beszédben, ahol az egyik szóban y-t, a másik szóban i-t írtak (feleym és neki). A középkorban a királyi kancellára helyesírása volt a mérvadó. A 16. században egyre fontosabbá vált a magyar helyesírás, amelynek akkor még többféle változatát használták. A helyesírás még vallási felekezet szerint is eltért. Kétféle írásmód alakult ki: protestáns és a katolikus helyesírás.

A protestáns helyesírás főképp a Vizsolyi Biblia (Károli Gáspár – 1590) által terjedt. Ezt támogatta Szenczi Molnár Albert nyelvtana (1610). A protestáns helyesírás választotta szét pl.: a z és a sz, valamint s és a zs hangok jelölését. Továbbá általa terjedt el a ty, gy, ny, ly jelölésmódja, és véglegesítette a hosszú magánhangzók mai módon való írását.

A katolikus helyesírás főként Pázmány Péter nevéhez fűződik. A két helyesírás között valójában nincs nagy különbség, csak egyes hangokat jelöltek másként. Például:

mai betű protestáns jelölése katolikus jelölésec tz cz cs ts ch

A kétféle helyesírás eltérő betűjelei a hagyományos írású családi nevekben maradt fenn: Rátz, Benczédi, Kováts, Madách stb.

A 17. századi helyesírásban először inkább a kiejtés szerinti írásmód érvényesült, majd később a szóelemző írásmód került előtérbe. Emiatt tört ki az ypszilonista-jottista háború.

Verseghy Ferenc, az ypszilonisták vezére a szavak kiejtés szerinti írásához ragaszkodott. Szerinte a következő írásmód volt a helyes: annya, láttya, aggya stb.

Révai Miklós, a jottisták vezére a szóelemzés híve volt. Szerinte a következő írásmód volt a helyes: anyja, látja, adja stb.

Ahogy mai helyesírásunkból látjuk, a jottisták győztek. Kazinczy Ferenc nyelvújító munkásságával megszűnt a magyar helyesírás vallási alapú megosztottsága.

A magyar helyesírás legújabb korszaka 1832-ben kezdődött, amikor Vörösmarty Mihály közreműködésével megjelent a Magyar helyesírás és szóragozás főbb szabályai című kiadvány. A Magyar Tudományos Akadémia 1832-től napjainkig 10 alkalommal dolgozta át a helyesírási szabályzatot. A 10. kiadás 1954-től 1984-ig volt érvényben. A most érvényben levő helyesírási szabályzat 11. kiadása 1984-ben jelent meg. Ezt követte 1988-ban a Helyesírási kéziszótár, majd 1999-ben korszerűsített változata, a Magyar helyesírási szótár. Ezek a szótárak 1995-ben elektronikus formában is napvilágot láttak Anyanyelvi könyvespolc címmel az Akadémiai Kiadó (www.scriptum.hu) gondozásában.

Helyesírásunk megóvása érdekében helyesírási versenyeket szerveznek alap- és középiskolás diákok számára. Az alapiskolások a Simonyi Zsigmond Helyesírási Versenyen mérhetik össze tudásukat, amelynek magyarországi szervezője Dr. Antalné Szabó Ágnes, az ELTE tanára. Ennek a versenynek szlovákiai fordulói is vannak. Az országos verseny legjobbjai a budapesti

162

döntőben vehetnek részt. A szlovákiai helyesírási verseny a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetsége támogatásával valósul meg minden évben, amelynek szervezői Ádám Zita és Csicsay Sarolta.A középiskolások helyesírási versenye Implom József Helyesírási Verseny cím alatt zajlik, amelynek magyarországi döntőjére Gyulán kerül sor. A szlovákiai forduló az Anyanyelvápolók Szövetsége támogatásával kerül megrendezésre, amelynek szervezője Szabómihály Gizella.

A számítógép rohamos térhódításával sok emberben merülhet fel a gondolat, hogy minek olyan nagy hangsúlyt fektetni a helyesírás alapos ismeretére, hiszen a szövetszerkesztő rendelkezik helyesírás-ellenőrző programmal. Ezt a programot használhatjuk, de ne nagyon bízzunk meg benne, hiszen csak egy gépies segítséget kapunk. Sajnos többször javasol helytelen formát a program. Legjobb, ha csak annak az ellenőrzését bízzuk erre a programra, hogy véletlenül nem hagytunk-e ki egy betűt, netán a hosszú mássalhangzók írása közben kettő helyett nem háromszor nyomtuk-e le a billentyűt. A helyesírás tekintetében bízzunk inkább saját megszerzett tudásunkban.

Forrásanyag, felhasznált irodalom:

1. Oroszlány Péter: Könyv a tanulásról, Független Pedagógiai Intézet, Bp. 2004 2. Antalné Dr.Szabó Ágnes – Dr.Raátz Judit: Magyar nyelv és kommunikáció a nyelvi

előkészítő évfolyam számára, Nemzeti Tankönyvkiadó, Bp. 20053. Antalné Dr.Szabó Ágnes – Dr.Raátz Judit: Magyar nyelv és kommunikáció, Nemzeti

Tankönyvkiadó, Bp. 20054. www.tanulasmodszertan.hu – Dr.Pusztai Éva (szakmai vezető) és Varga Dániel

(koordinátor) honlapja 5. www.edu3000.sk – szlovákiai távoktató (e-learning) weboldal magyar honlapja 6. Csicsay Károly: A számítógép alkalmazása a magyartanításban, Lilium Aurum,

Dunaszerdahely 2000. 7. Anyanyelvi könyvespolc CD-lemez, Akadémiai Kiadó, Budapest 1995 8. képanyag – a Windows XP szövegszerkesztőjének ClipArt gyűjteménye, valamint annak

internetes tára. 9. Pannon enciklopédia CD-Rom – Arcanum Adatbázis Kft., Budapest 10. www.atti.info/rovas.htm

163