A FÖLDRAJZ ÉRETTSÉGI VIZSGA SZERKEZETE

Feladatsorok és javítási-értékelési útmutatók

A földrajz érettségi tétel 3 fő részből áll. Az I. tétel Európa, a II. tétel Románia, míg a III. tétel: az Európai Unió földrajzára vonatkozik.

I. tétel (30 pont)

A fenti térkép az I. tétel A–D. pontjaira vonatkozik. A térképen az országok betűkkel, a fővárosok számokkal vannak jelölve. A. Nevezzétek meg: 1. a C betűvel jelölt országot, 2. a 9 számmal jelölt fővárost.

4 pont B. ĺrjátok a vizsgalapra az alábbi mondatokat kiegészítő helyes válaszokat: 1. A 15 számmal jelölt város ... fővárosa. 2. A 14 számmal jelölt fővároson áthaladó folyó neve … 3. A H betűvel jelölt ország neve ...

6 pont C. ĺrjátok a vizsgalapra a helyes válaszok betűjelét: 1. Annak az országnak, amelynek a fővárosát a térképen az 5 szám jelöli, kijárata van a következő tengerre: a. Balti- b. Kaszpi- c. Földközi- d. Fekete- 2 pont 2. A 3 számmal jelölt főváros neve: a. Athén b. Podgorica c. Skopje d. Tirana 2 pont 3. A macchia bozót jellegzetes növényzete a következő betűvel jelölt országnak: a. C b. E c. F d. J 2 pont 4. Jelentős szén-, kőolaj- és földgázkitermelése van a térképen a következő betűvel jelölt országnak: a. A b. B c. G d. I 2 pont 5. Bortermelésben világszinten első a következő betűvel jelölt ország: a. E b. G c. I d. J 2 pont Az I. tétel A., B. és C. feladatainak megoldásához nélkülözhetetlen Európa országainak és fővárosainak ismerete. CSAK ezeknek a megtanulásával már majdnem elérhető a minimális 5-ös jegy. Konkrét gyakorlati segítséget nyújthat ehhez a Seterra oktatóprogram, mely ingyenesen letölthető magyar nyelven is  http://download.chip.eu/hu/Seterra_5951865.html. Ennek használatával játékos, szórakozató formában interaktív módon, vaktérkép segítségével gyakorolható az európai országok és fővárosok felismerése és elhelyezkedése. D. Nevezzetek meg három különbséget a térképen D és G betűkkel jelölt országok éghajlata között: 1. megjegyzés: A különbségek a következő éghajlati elemek bármelyikére vonatkozhatnak: éghajlati típus, éghajlati emelet, éghajlatot befolyásoló tényezők, évi/nyári/téli középhőmérsékletek, hőmérsékleti amplitúdó, évi/nyári/téli átlagos csapadék, gyakori szelek. 2. megjegyzés: A teljes pontszám csak abban az esetben adható meg, ha a különbségek összehasonlításképpen és nem külön-külön vannak leírva.

6 pont

A D. pont feladata általában két ország vagy két domborzati egység (hegyek, alföldek) összehasonlítását kéri. Az összehasonlítás vonatkozhat az országok éghajlatára vagy a hegyvonulatok/alföldek domborzatára. Nagyon fontos elolvasni a kisméretű betűkkel jelölt megjegyzéseket is, hiszen ott konkrétan le van írva, hogy mire vonatkozhatnak a különbségek, illetve a hasonlóságok (lásd 1. megjegyzés). Leggyakrabban előforduló hiba, hogy a tanuló egészen más szempontok alapján végzi el az összehasonlítást, figyelmen kívül hagyva a konkrét utasításokat. Például akár éghajlati, akár domborzati szempontból kell összehasonlítani az országokat, nem jár pont abban az esetben, ha az államok fekvését (pl. az egyik északon, a másik délen található), vagy azok méretét (egyik kisebb, másik nagyobb területű) viszonyítjuk egymáshoz. Másik gyakori hiba, hogy hiába szerepel a 2. megjegyzésben, hogy az országokat egymással össze kell hasonlítani, a diák mégis külön-külön jellemzi azokat, márpedig így csak az érdemelt pontszám fele adható meg. Így néz ki a csak félig helyes válasz:

– A D ország éghajlata mediterrán, évi átlagos hőmérséklete 18-20 °C, nyáron a passzát, télen a nyugati szél befolyásolja az éghajlatát.

– A G ország éghajlata mérsékelt óceáni és szárazföldi, évi átlagos hőmérséklete 5-10 °C, és területén a nyugati szél fúj.

Ugyanez helyesen megfogalmazva:

– Ami az országok éghajlatát illeti, a D betűvel jelölt országé mediterrán, míg a G betűvel jelölt országé mérsékelt szárazföldi és óceáni.

– Az évi átlagos hőmérsékletük is eltérő: a D betűvel jelölt országban 18-20 °C, míg a G betűvel jelölt országban csak 5-10 °C.

– A két ország éghajlatát befolyásoló szelek is eltérőek: a D betűvel jelölt országban csak télen fúj a nyugati szél fúj (nyáron a passzát), míg a G betűvel jelölt országban egész évben a nyugati szél fúj.

Fontos megjegyezni ennél a feladattípusnál, hogy a teljes pontszám akkor is jár, ha a tanuló nem nevezi meg az adott országokat, ezt ugyanis nem kéri konkrétan a feladat. Tehát nyugodtan lehet használni az országokat jelölő betűket. Igaz viszont, hogy sokat segít, ha tudjuk, mely országokról van szó. De a feladat akkor is megoldható, ha csak az országok fekvéséből következtetünk annak pl. éghajlati adataira. Ebben segíthet az alábbi, Európa éghajlati adatait tartalmazó, nagyon leegyszerűsített, összefoglaló táblázat:

Éghajlat Évszakok Évi átlagos Évi Szelek Elterjedés

száma és jellemzése

hőmérséklet átlagos csapadék

Szubpoláris (sarkköri)

2 évszak: 9 hónap fagyos tél, 3 hónap hűvös nyár

-10…0 °C 300-500 mm

sarki Észak-Európa, a Sarkkörön túli területeken

Mérsékelt óceáni

4 évszak: enyhe tél, hűvös nyár

5-15 °C 1000-2000 mm

nyugati Nyugat-Európa, az Atlanti-óceán közelében

Mérsékelt szárazföldi

4 évszak: hideg tél, meleg nyár

5-10 °C 500-1000 mm

helyi Közép-Európa

Szélsőséges szárazföldi

4 évszak: nagyon hideg tél, nagyon meleg nyár

0-15 °C 300-500 mm

helyi Kelet-Európa, a Fekete-tg. vidékén

Mediterrán 4 évszak: enyhe, esős tél, forró, száraz nyár

18-20 °C 500-1500 mm

Télen nyugati Nyáron passzát

Dél-Európa, A Földközi-tg. környékén

Hegyvidéki * -5…0 °C 1000 mm felett

* Magas hegyek

*Függ a hegység elhelyezkedésétől. Általánosságban kijelenthetők a következők:

– A hőmérséklet nő északról dél felé haladva (az Egyenlítőtől való távolság függvényében, ahogy csökken a napsugarak beesési szöge).

– A csapadékmennyiség csökken nyugatról kelet felé haladva, ahogy csökken az Atlanti-óceán hatása. A nyugati szél ugyanis az Atlanti-óceán irányából szállítja a nedves légtömegeket a kontinens belseje felé, és ezek fokozatosan elveszítik a nedvességtartalmukat, ahogy távolodnak az óceántól.

– A magasság növekedésével csökken a hőmérséklet, nő a csapadék mennyisége és erősebbek a szelek.

Ha a D pontnál nem az országok éghajlatát, hanem a tájegységek domborzatát kell összehasonlítani, akkor az alábbi táblázat segíthet a felkészülésben: Tájegységek Koruk

(hegység-képződési szakasz)

Domborzat típusaik

Maximális magasságuk

Irányuk Más jellemzőik

Alpok alpesi gyűrt hegy, glaciális domborzat

4810 m Ny–K tömbhegység

Kárpátok alpesi gyűrt hegy, glaciális, karsztikus és

2655 m ÉNy–DK

Ívszerű elhelyezkedés

vulkanikus domborzat

Pireneusok alpesi gyűrt hegy, glaciális domborzat

3404 m Ny–K orográfiai sorompó

Skandináv Alpok kaledóniai glaciális domborzat

2000 m ÉK–DNy

fjordok

Appenninek alpesi gyűrt hegy, glaciális, karsztikus és vulkanikus domborzat

2900 m É–D működő vulkánok

Dinári-hg. alpesi gyűrt hegy, karsztikus domborzat

2500 m ÉNy–DK

egymással párhuzamos hegyvonulatok

Balkán-hg. alpesi gyűrt hegy 2400 m Ny–K párhuzamos hegyvonulatok

Pindosz-hg. alpesi gyűrt hegy, vulkanikus domborzat

2900 m É–D kialudt vulkánok

Urál-hg. hercíniai gyűrt hegy 1900 m É–D erősen lekopott Pennine-hg. kaledóniai gyűrt hegy 800 m É–D erősen lekopott Kaukázus alpesi gyűrt hegy,

glaciális domborzat

5642 m ÉNy–DK

nagyon meredek

Kelet-Európai alföld

proterozoikumi talapzat

régi kőtezeteken jött létre

300 m É–D alföld kinézetű fennsík

Észak-Európai (Lengyel–Germán) alföld

negyedkori üledékesedés

folyami-glaciális alföld

200 m Ny–K glaciális üledék

Pó-alföld negyedkori üledékesedés

folyami-tavi alföld

200 m Ny–K hajdani tengeröböl

Pannón-alföld negyedkori üledékesedés

folyami-tavi alföld

200 m belső hegyközi medence

Román-alföld negyedkori üledékesedés

folyami-tavi alföld

100 m Ny–K löszsüppedékek

E. Írjatok le: 1. egy okot, amiért a Skandináv-hegységben cirkuszvölgyek és glaciális tavak vannak. 2. egy okot, amiért az Appennini-félszigeten a lakosság térbeli eloszlása egyenlőtlen.

4 pont Ha a feladat megfogalmazása a Mutassátok be, Irjátok le felszólítást tartalmazza, akkor az egy részletesebb választ igényel, pl. egy leírást vagy magyarázatot. Ezzel szemben

a Nevezd meg vagy Sorold fel típusú utasításra rövidebb, precízebb, pontokba összefogott válaszokat várnak. Itt még azt tudom tanácsolni, hogy – ha tudtok – próbáljatok meg eggyel több okot írni, mint amennyit a feladatban kérnek, mert előfordulhat, hogy az egyiket elhibázod, vagy nem jól tudod, viszont ha a másik ok helyesen van megfogalmazva, akkor mégis megkaphatod rá a maximális pontszámot. Pl. 1. A Skandináv-hegységben azért vannak gleccserek és glaciális tavak, mert a hegyvonulat északi fekvése miatt itt hideg az éghajlat. A hóhatár általában 1000 méteren van, de a legészakibb részein akár tengerszintre is lecsökkenhet. A télen lehulló nagy mennyiségű hó, a hűvös nyarak során nem olvad el teljesen. Az így felhalmozódott hó jéggé, majd gleccserekké alakul. Ott, ahol a hó összegyűl és jéggé alakul, üst alakú bemélyedés, úgynevezett cirkuszvölgy jön létre.

A gleccserek által kivájt mélyedésekben – a jég elolvadása után – felhalmozódik az eső és a hó olvadásából keletkező víz és glaciális tavak jönnek létre. 2.   Az Appennini-félszigeten a lakosság egyenlőtlen térbeli eloszlásának egyik legfontosabb oka történelmi jellegű. Észak-Itáliában a feudális rend már a XIII–XIV. században bomlásnak indult, manufaktúrák alakultak és a tengeri kereskedelemből hatalmas vagyonok halmozódtak fel a városállamokban. A gazdaság fejlődésével a polgárság gazdagodott. A fejlett északi városállamokhoz képest a déli területek sokkal elmaradottabbak, szegényebbek voltak, a feudális rendszer hosszú időre konzerválódott.

Mindezen okok miatt az Appennini-félsziget északi része ma is jóval fejlettebb iparilag és sűrűbben lakott terület, mint a főleg mezőgazdaságból élő, ritkábban lakott, déli rész.

JAVÍTÓKULCS • Minden más, helyesen megadott választ is pontoznak. • A javítókulcsban felsoroltakon kívül nem lehet az adott pontszámnak csak egy részét adni. Az adható pontszámok tehát nem felezhetők. • Hivatalból jár 10 pont. A végső jegyet úgy számítják ki, hogy az összegyűjtött pontszámot elosztják 10-zel. I. TÉTEL (30 pont) A. Minden helyes válasz 2 pontot ér: 1. C – Németország; 2. 9 – Bruxelles / Brüsszel.

Összesen (1+2) = 4 pont B. Minden helyes válasz 2 pontot ér: 1. Lengyelország 2. Temze 3. Bulgária.

Összesen (1+2+3) = 6 pont

C. Minden helyes válasz 2 pontot ér: 1. a; 2. a; 3. d; 4. a; 5. d.

Összesen (1+2+3+4+5) = 10 pont D. Minden helyesen megfogalmazott különbség Olaszország és Svédország éghajlata között 2 pontot ér. Ha a válasz csak részben helyes, akkor 1 pont jár érte. 1. megjegyzés: A különbségek a következő éghajlati elemek bármelyikére vonatkozhatnak: éghajlati típus, éghajlati emelet, éghajlatot befolyásoló tényezők, évi/nyári/téli középhőmérsékletek, hőmérsékleti amplitúdó, évi/nyári/téli átlagos csapadék, gyakori szelek. 2. megjegyzés: A teljes pontszám csak abban az esetben adható meg, ha a különbségek összehasonlításképpen és nem külön-külön vannak leírva. Ha az országok külön-külön vannak jellemezve, az adható pontszámnak csak a fele jár. 3. megjegyzés: Az összehasonlítandó országokra lehet utalni a térképen feltűntetett betűjeleket használva, vagy az országok valós nevével.

Összesen 6 pont E. 1. Egy helyes ok bemutatásáért 2 pont jár. Ha a válasz csak részben helyes, az adható pontszámnak csak a fele jár (1 p). 2. Egy helyes ok bemutatásáért 2 pont jár. Ha a válasz csak részben helyes, az adható pontszámnak csak a fele jár (1 p).

Összesen 4 pont

Melléklet:   Az alábbi térkép jól használható gyakorlásra, illetve a tudásszinted felmérésére. A térképen A-tól P-ig terjedő betűkkel vannak jelölve az országok, illetve 1-től 20-ig terjedő számokkal a fővárosok. Először keresd ki az országok és fővárosok nevét az atlasz segítségével, majd próbáld rögzíteni azokat a vaktérképet használva.

II. tétel (30 pont)

A fenti térkép a II. tétel A–E. pontjaira vonatkozik. A térképen a tájegységek betűkkel, a városok 1–6, a folyók 7–12 számmal vannak jelölve. A. Nevezzétek meg: 1. az 1 számmal jelölt várost; 2. a 12 számmal jelölt folyót.

4 pont B. ĺrjatok a vizsgalapra az alábbi mondatokat kiegészítő helyes válaszokat: 1. A 4 számmal jelölt város neve … 2. A 11 számmal jelölt folyó neve … 3. Az A betűvel jelölt tájegység neve …

6 pont A fenti feladatnál nem kell lemásolni a mondatokat, csak a kérdés számát, illetve választ magát kell a vizsgalapra írni. C. Írjatok a vizsgalapra a helyes válaszok betűjelét: 1. A térképen 6 számmal jelölt városon áthaladó folyó neve: a. Bistriţa (Beszterce) b. Moldova c. Suceava d. Tatros (Trotus) 2 pont 2. A legtöbb vízi erőművet a következő számmal jelölt folyón építették:

a. 7 b. 9 c. 10 d. 12 2 pont 3. A térképen 3 számmal jelölt város neve: a. Craiova b. Petrozsény (Petroșani) c. Râmnicu Vâlcea d. Târgu Jiu 2 pont 4. Azt a tájegységet, amelyben metángázt termelnek ki, a térképen a következő betű jelöli: a. B b. C c. D d. F 2 pont 5. A térképen a 7 számmal jelölt folyó áthalad a következő városon: a. Arad (Arad) b. Vajdahunyad (Hunedoara) c. Resicabánya (Resiţa) d. Temesvár (Timișoara)

2 pont A C pontnál szintén csak a kérdés számát és a helyes válasz betűjelét kell a vizsgalapra írni. Fontos tudni, hogy ezen feladattípusnál mindenhol csak egy helyes válasz van. Tehát ha több választ is bejelölsz, azzal érvénytelenné válik a helyes felelet is.

Ahogy az a fenti tételsorból is kiderül, a II. tétel A., B. és C. feladatainak megoldásához elengedhetetlen Románia domborzati egységeinek/alegységeinek, folyóinak, illetve nagyobb városainak alapos ismerete. Ezek begyakorlásához segítséget nyújthat a mellékletben szereplő vaktérkép. D. Nevezzetek meg három különbséget a térképen E és H betűkkel jelölt tájegységek domborzata között. 1. megjegyzés: A különbségek a domborzat következő jellemzőire vonatkozhatnak: kialakulási mód, kőzettani felépítés, magasságok, tagoltság, domborzati típusok, a hegységek iránya, a medencék elhelyezkedése, más domborzati jellemzők. 2. megjegyzés: A teljes pontszám csak abban az esetben adható meg, ha a különbségek összehasonlításképpen és nem külön-külön vannak leírva.

6 pont Az I-es tételben említettek szerint itt is vigyázni kell, hogy valóban megvalósuljon az összehasonlítás: Pl. – Ami a magasságukat illeti, az E tájegység magasabb (legmagasabb pontja 2303 m a Radnai-havasokban levő Nagy-Pietrosz csúcs), míg a H tájegység alacsonyabb (maximum 1447 m a Szörényi-havasokban). – Eltérő domborzati típusok is jellemzik: az E tájegységben van glaciális domborzat (pl. a Radnai-havasokban), míg a H tájegységben nincs. – Más a kőzettani felépítésük is: az E tájegységben jó elkülöníthetőek az egymással párhuzamosan elhelyezkedő vulkanikus, kristályos, illetve üledékes hegyvonulatok, ezzel szemben a H tájegységben ezek elkeverednek, úgynevezett „kőzetmozaikot” alkotva. E. Írjatok le: 1. egy okot, amiért a D betűvel jelölt tájegység területén gyakoribbak az aszályok. 2. egy természeti tényezőt, amely elősegítette a gabonatermelés fejődését a G betűvel jelölt tájegység nagy területein.

4 pont

Az E. pontnál megjelenő feladatok mindig a logikus gondolkodást, a földrajzi ismeretekre való rálátást ellenőrzik:

Pl. 1. A D. betűvel jelölt tájegység területén gyakoribbak az aszályok, mert ez a tájegység az ország keleti részén terül el, ahol már szélsőséges szárazföldi az éghajlat, vagyis a kontinentális hatás miatt az évi átlagos csapadékmennyiség kevesebb, mint 400-500 mm.

2. A gabonatermelés fejődését a G betűvel jelölt tájegység területein az alábbi tényezők tették lehetővé: – megfelelő domborzat: alföld, azaz lapos, sík terület, mely könnyen megművelhető akár gépek segítségével is, – termékeny talaj: feketeföld (csernozjom), – kedvező éghajlat: a hosszú, meleg nyár, melynek lehetővé teszi a gabona beérését.

JAVÍTÓKULCS

II. tétel (30 pont) A. Minden helyes válasz 2 pontot ér: 1. 1 – Brassó; 2. 12 – Szamos.

Összesen (1+2) = 4 pont B. Minden helyes válasz 2 pontot ér: 1. Déva; 2. Prut; 3. Duna Delta.

Összesen (1+2+3) = 6 pont C. Minden helyes válasz 2 pontot ér: 1. a; 2. b; 3. d; 4. b; 5. d.

Összesen (1+2+3+4+5) = 10 pont D. Minden helyesen megfogalmazott különbség a Keleti-Kárpátok északi csoportja (Máramarosi és Bukovinai Kárpátok) és a Bánsági hegyek domborzata között 2 pontot ér. Ha a válasz csak részben helyes, akkor 1 pont jár érte. 1. megjegyzés: A különbségek a domborzat következő jellemzőire vonatkozhatnak: kialakulási mód, kőzettani felépítés, magasságok, tagoltság, domborzati típusok, a hegységek iránya, a medencék elhelyezkedése, más domborzati jellemzők. 2. megjegyzés: A teljes pontszám csak abban az esetben adható meg, ha a különbségek összehasonlításképpen és nem külön-külön vannak leírva. Ha a domborzati egységek külön-külön vannak jellemezve, az adható pontszámnak csak a fele jár. 3. megjegyzés: Az összehasonlítandó domborzati egységekre lehet utalni a térképen feltűntetett betűjeleket használva, vagy pedig azok valós nevével.

Összesen 6 pont

E. 1. Egy helyes ok bemutatásáért 2 pont jár. Ha a válasz csak részben helyes, az adható pontszámnak csak a fele jár (1 p). 2. Egy helyes ok bemutatásáért 2 pont jár. Ha a válasz csak részben helyes, az adható pontszámnak csak a fele jár (1 p).

Összesen 4 pont Melléklet:   Az alábbi térkép jól használható gyakorlásra, illetve a tudásszinted felmérésére. A térképen A-tól N-ig terjedő betűkkel vannak jelölve a domborzati egységek és alegységek, 1-től 15-ig terjedő számokkal vannak jelölve a folyók, illetve 16-tól 35-ig terjedő számokkal a városok. Először keresd ki a domborzati egységek/alegységek, folyók, valamint városok nevét az atlaszból, majd próbáld rögzíteni azokat a vaktérképet használva.

III. tétel (30 pont) A mellékelt grafikon a III. tétel A–B. pontjaira vonatkozik, és Agrigento (Szicília, Olaszország) havi átlagos csapadékmennyiségének a változását mutatja 1995–2005 között.

az év hónapjai A. Határozzátok meg: 1. azokat a hónapokat, amikor a csapadéknak szélsőséges értékeit mérték, 2. azt a két hónapot, amikor a havi átlagos csapadékmennyiség 150 mm volt.

4 pont Az A. pont feladatai egyszerűen csak a grafikon pontos leolvasását igénylik. A kérdés egy adott hónap átlagos csapadékmennyiségére (vagy hőmérsékletére, esetleg vízhozamára) vonatkozik. Ebben az esetben lényeges, hogy nem elég egy intervallumot megnevezni, pl. 50-100 mm között, hanem pontosan meg kell adni az értéket, pl. márciusban 120 mm. B. Elemezzétek a fenti diagramot, és írjátok a vizsgalapra a helyes válaszok betűjelét: 1. A havi átlagos csapadékmennyiség maximum és minimum értékei közötti különbség: a. 110 mm b. 170 mm c. 250 mm d. 310 mm 2. A november–február hónapok között mért átlagos csapadékmennyiség megközelítőleg: a. 480 mm b. 610 mm c. 760 mm d. 1000 mm 3. A nyári évszak kevés csapadékának az oka: a. a crivăț b. a trópusi levegő betörése c. a domborzat d. a nyugati szelek

6 pont A B. pont feladatainak nagy része egyszerű számítási feladatokra épül: – különbséget számítunk (a legnagyobb értékből kivonjuk a legkisebbet), – átlagot számítunk ( a kért hónapok átlagértékeit összeadjuk, és elosztjuk a hónapok számával), –  hőmérsékleti amplitúdót (a legmelegebb hónap átlaghőmérsékletéből kivonjuk a leghidegebb hónap átlagát). C. Jellemezzétek Moldova Köztársaságot, és írjátok le:

1. egy természeti erőforrását; 2. egy éghajlati típusát; 3. két folyójának a nevét; 4. egy növényzeti övezetét; 5. három városának a nevét; 6. két termesztett növényét.

10 pont A fenti feladat megoldásához az Európai Unió országainak jellemzését kell

megtanulni a feladatban felsorolt szempontok alapján. Itt is biztonságosabb, ha esetleg a kértnél több elemet is meg tudunk nevezni, pl.

éghajlattípusokat, városokat, folyókat, termesztett növényeket. Ha ugyanis az egyik hibás, de ott van mellette a kért számú helyes elem, nem vonnak le a jegyből.

Egy ország jellemzésénél kérhetik még a következőket is: altalajkincsek, fontosabb turisztikai régiók, ipari övezetek, domborzati egységek, szomszédos államokat. D. Adott az alábbi táblázat: Kontinens / ország Terület (km2) Lakosság (fő)

Európa 10 170 340 706 000 000 Románia 238 391 21 000 000 Csehország 78 866 10 235 000 Számítsátok ki: 1. Európa és Csehország népsűrűségét; 2. Románia lakosságának részarányát Európa összlakosságához viszonyítva.

6 pont A népsűrűség kiszámítása nagyon gyakran előforduló feladat, és az alábbi képlet szerint történik: Népsűrűség = lakosság száma / terület nagysága Mértékegysége: fő/km². Ha valaminek a részarányát kell kiszámítani, akkor legegyszerűbb a hármas szabályt használni: Ha Európa lakossága 706 000 000 fő……………ez 100% Románia lakossága 21 000 000 fő………….. ez X%. X = 21 000 000 x 100 / 706 000 000 = 2,97% A számításokat mindig két tizedes pontosságig kell elvégezni. Az érettségin értelemszerűen nem használható semmilyen segédeszköz (számológép, telefon stb.), így ezeket a műveleteket a papíron kell elvégezni. E. 1. Írjatok egy okot, amiért Kelet-Európa országainak a migrációs mérlege negatív.

2. Írjátok le az alternatív energiaforrásokból termelt villamos energiának egy előnyét a klasszikus energiaforrásokból nyert energiához viszonyítva.

4 pont Ez tehát ismét egy logikus választ igénylő feladat. Pl. 1. Kelet-Európa országainak a migrációs mérlege negatív, mert innen többen elvándorolnak, mint ahányan bevándorolnak. 2. Az alternatív energiaforrásokból termelt villamos energiának előnye a klasszikus energiaforrásokból nyert energiához viszonyítva, hogy: – gyakorlatilag kifogyhatatlan – nem szennyezi a környezetet.

JAVÍTÓKULCS

III. tétel (30 pont)

A. 4 pont jár, az alábbiak szerint lebontva: 1. június – 1 p; október – 1 p; 2. február – 1 p; szeptember – 1 p.

Összesen (1+2) = 4 pont B. Minden helyes válasz 2 pontot ér: 1. b; 2. c; 3. b.

Összesen (1+2+3) = 6 pont C. Minden helyes összetevő megnevezése 1 pontot ér: 1. egy természeti erőforrás – 1 p; 2. egy éghajlati típus – 1 p; 3. két folyója – 2 p (1 p mindegyikért); 4. egy növényzeti övezete – 1 p; 5. három városa – 3 p; 6. két termesztett növénye – 1 p.

Összesen (1+2+3+4+5+6) = 10 pont D. 6 pont jár, az alábbiak szerint lebontva: 1. Európa 69,4 fő/km² (elfogadható minden olyan érték, amely 69 és 70 fő/km² között van) – 2 p; Csehország 129,7 fő/km² (elfogadható minden olyan érték, amely 129 és 130 fő/km² között van) – 2 p; 2. 2,9% (elfogadható minden olyan érték, amely 2% és 3% között van) – 2 p.

Összesen 6 pont

E. 1. Egy helyes ok bemutatásáért 2 pont jár. Ha a válasz csak részben helyes, az adható pontszámnak csak a fele jár (1 p). 2. Egy helyes ok bemutatásáért 2 pont jár. Ha a válasz csak részben helyes, az adható pontszámnak csak a fele jár (1 p).

Összesen 4 pont