1

VÁZLATOK

XXXVI. A mérsékelt éghajlati övezet

A MÉRSÉKELT ÖVEZET Általános jellemzők: Négy, többé-kevésbé jól elkülöníthető évszak jellemzi Évi középhőmérséklet: 0-20 oC között mozog Évi közepes hőingása: a legmelegebb hónapok középhőmérséklete: 15-25 oC, a leghidegebb hónapok középhőmérséklete: -5 és +10 oC között változik Uralkodó szele: a nyugati szél Felosztása: A mérsékelt övezeten belül három övet különböztetünk meg:

• Meleg mérsékelt (szubtrópusi): évi középhőmérséklet: 15-20 oC o mediterrán éghajlati terület o mérsékelt övi monszun éghajlati terület

• Valódi mérsékelt: évi középhőmérséklet: 8-15 oC o óceáni éghajlati terület o mérsékelten szárazföldi (hűvös nyarú, vagy nedves kontinentális) éghajlati terület o szárazföldi (meleg nyarú, vagy száraz kontinentális) éghajlati terület o szélsőségesen szárazföldi (kontinentális sivatag) éghajlati terület

• Hideg mérsékelt (szubarktikus, tajga): évi középhőmérséklet: -5 és + 3 oC

I. MELEG MÉRSÉKELT ÖV Elhelyezkedése: 30 és 45 szélességi körök között (mindkét félgömbön). Két eltérő éghajlatot különböztetünk meg:

• a nyáron száraz mediterrán területeket a szárazföldek nyugati oldalán, • a nyáron csapadékos monszunterületeket a szárazföldek keleti oldalán.

2

I/1. MEDITERRÁN (földközi-tengeri) TERÜLET Nyár forró, száraz, napsütéses

Oka: a passzát leszálló ága a mediterrán területekre tolódik. Ősszel, mikor visszahúzódik, he-lyét átveszik a nyugati szelek által szállított ciklonok.

Tél enyhe csapadékos. A hideg tengeráramlatokkal hűtött partvidéken (pl. Közép-Chile) a hűvös mediterrán változat alakul ki.

Folyók vízjárása: ingadozó,

kisebb folyóknál (nyári kiszáradás) időszakos vízszállítás jellemző.

Természetes növénytakaró: keménylombú erdő (magyal, paratölgy); tűlevelűek (mandulafenyő: pinea); örökzöld cserjések (macchia)

Talaja:

csapadékosabb területeken: barna mediterrán talajok – humuszban gazdagabb csapadékszegényebb területeken: fahéjszínű talajok – humusztartalom szegényebb mészkőterületek: terra rossa – vörös színű (vas-oxidos) – erős erózió jellemzi

Kultúrnövények: olajfa, citrusfélék

Felszínformálás: folyóvízi erózió heves záporok okozta leöblítés a növénytakarótól megfosztott felszín gyorsan pusztul.

Élet: növénytermesztés (olajbogyó, szőlő, füge, narancs, citrom) öntözött területeken (búza, árpa) állattenyésztés (juh, kecske) idegenforgalom

I/2. MONSZUNTERÜLET

A szubtrópusi monszun szélrendszer évszakosan változó irányú szeleit a szárazföldek és a tengerek különböző mértékű és változó felmelegedése irányítja. Nyár: a szél óceánok felől a szárazföldek felé fúj és csapadékot hoz. Évi csapadékmennyiség: 1000-1500 mm.

A monszun szélrendszer életben tartásához jelentős légnyomáskülönbség szükséges. A legnagyobb szárazföld és a legnagyobb óceán határvidékén, Kelet-Ázsiában alakult ki.

Tél: a szél a szárazföldek felől az óceánok felé fúj és szárazságot hoz. Folyók vízjárása: szélsőséges Természetes növénytakaró: a babérlombú erdő Talaja: a nedvesebb területeken sárgaföld

a szárazabb területeken vörösföld

A sok eső kilúgozza a talajt.

3

Felszínformálódás: nyáron: mállás; a lejtőkön leöblítődés, és folyóvízi erózió figyelhető meg. télen: aprózódás;

Élet: növénytermesztés (rizs, cukornád, földimogyoró, szója, tea) állattenyésztés (baromfi, sertés, bivaly)

II. VALÓDI MÉRSÉKELT ÖV Az öv éghajlatát a nyugati szelek és az általuk szállított ciklonok határozzák meg. Emiatt módosul a természetföldrajzi tényezők változásának eddigi iránya. Az éghajlat és nyomában az egyéb természetföldrajzi tényezők nem az Egyenlítőtől való távolság alap-ján változnak a valódi mérsékelt övben, hanem az óceántól való távolsággal. A valódi mérsékelt övön belül 4 területet különböztetünk meg:

• óceáni • mérsékelten szárazföldi • szárazföldi • szélsőségesen szárazföldi

II/1. ÓCEÁNI TERÜLET

Az éghajlat rendkívül kiegyenlített. Évi közepes hőingás: 7-8oC Évi csapadékmennyiség: 800-2000 mm A csapadék időbeli eloszlása: egyenletes Folyók vízjárása: egyenletes Természetes növénytakarója: zárt lombhullató erdők (nyírrel kevert tölgyesek, bükkösök). A

kiírtott erdők helyén törpecserjés-bokros növényzet (fenyérek), dúsfüvű rétek, legelők

Talaja: barna erdőtalaj (humuszban gazdag) Felszínformálás: folyóvízi erózió, mállás

Élet: szántóföldi növénytermesztés (rozs, zab, árpa, cukorrépa, burgonya, len),

legeltető állattenyésztés (szarvasmarha)

4

II/2. MÉRSÉKELTEN SZÁRAZFÖLDI TERÜLET A terület éghajlatát az óceán szomszédságában nedves kontinentálisnak, keleten kontinentális mon-szunéghajlatnak nevezzük. Közös vonásuk, hogy a szárazföldek belseje felé haladva erősödnek a szárazföldi hatások Évi közepes hőingás: 10-ről 20oC-ra nő Évi csapadékmennyiség: 800-ról 500 mm-re csökken A csapadék időbeli eloszlása: nyár eleji csapadékmaximum fokozatosan kirajzolódik, a téli

csapadék egy része hó formájában hullik le. Folyók vízjárása: egyre ingadozóbb Természetes növénytakarója: lombhullató erdők eltérő fajokkal (Európában: tölgy, bükk;

Észak-Amerikában: tölgy, nyír juhar; Kelet-Ázsiában: tölgy, hárs, kőris) A szárazföldek belsejében a lombhullató erdőt felváltja a ligetes megjelenésű erdős puszta.

Talaja: barna erdőtalaj Felszínformálás: mállás, aprózódás, a folyóvíz és a csapadék leöblítő hatása, va-

lamint a szél. Élet: szántóföldi növénytermesztés (búza, árpa, kukorica, szója, cukorrépa, napraforgó, zöldség-, gyümölcs),

legeltető állattenyésztés (szarvasmarha, sertés, baromfi)

II/3. SZÁRAZFÖLDI TERÜLET A terület száraz kontinentális éghajlata jóval szélsőségesebb, minta nedves kontinentálisé volt. Évi közepes hőingás: 25-45oC Évi csapadékmennyiség: 300-500 mm A csapadék időbeli eloszlása: egyenetlen Folyók vízjárása: ingadozó Természetes növénytakarója: füves puszta (Eurázsia: sztyep,

Észak-Amerika: préri, Dél-Amerika: pampa)

Talaja: feketeföld, más néven csernozjom (löszön képződő, humuszban gazdag talaj)

a szárazabb alacsonyfüvű pusztákon: gesztenyebarna talaj Felszínformálás: aprózódás, szél Élet: szántóföldi növénytermesztés (őszi, tavaszi),

legeltető állattenyésztés (szarvasmarha, sertés, juh)

5

II/4. SZÉLSŐSÉGESEN SZÁRAZFÖLDI TERÜLET A mérsékelt övezet félsivatagjai és sivatagjai a szárazföldek belsejében, vagy esetenként az óceá-nok közelében, de magas hegségekkel elzárt medencékben alakulnak ki. Évi közepes hőingás: 40-50oC Évi csapadékmennyiség: 100-200 mm A csapadék időbeli eloszlása: egyenetlen Folyók vízjárása: erősen ingadozó

(gyakran lefolyástalan medencékben végződnek) Természetes növénytakarója: gyér cserjékből álló növényzet Talaja: váztalaj Felszínformálás: nyáron hő, télen fagyaprózódás, szél, tömegmozgások Élet: öntözéses növénytermesztés (gyapot, rizs),

legeltető állattenyésztés (juh, kecske, teve)

A csapadék és a növényzet változása a valódi mérsékelt éghajlati övben

III. HIDEG MÉRSÉKELT ÖV A hosszú (6-9 hónap) zord telet, rövid , meleg csapadékos nyár váltja fel. A két átmeneti évszak nagyon rövid Az öv északi része átnyúlik a sarkkörön túlra, így többnapos éjszakák il-letve nappalok is megfigyelhetők itt. Itt mérték a leghidegebbet (178oC-ot szibériai Ojmjakonban), és az egész Földön a legnagyobb abszolút hőingást: 113oC-ot Folyók vízjárása: ingadozó, télen befagynak Természetes növénytakarója: a tajga (fenyőerdő) Talaja: humuszban szegény, szürke erdőtalaj (fenyvesekre jellemző) Felszínformálás: fagyaprózódás, nyáron a felengedő folyók erózióján kívül a ta-

lajfolyásnak is nagy szerepe van. Élet: fakitermelés, prémes állattenyésztés