helyi ÉpÍtÉsi szabÁlyzatÁnak mÓdosÍtÁsa · 2014-02-21 · tartozó utak, mint pl.: a gksz-1...

FELSŐPAKONY KÖZSÉG

HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATÁNAK MÓDOSÍTÁSA

A GYÁLI KÖZIGAZGATÁSI HATÁR MELLETTI ÉSZAKI GAZDASÁGI TERÜLETRE VONATKOZÓAN

EGYEZTETÉSI DOKUMENTÁCIÓ EGYSZERÜSÍTETT ELJÁRÁS - VÉLEMÉNYEZÉSI SZAKASZ

2014. FEBRUÁR

FELSŐPAKONY KÖZSÉG

HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATÁNAK MÓDOSÍTÁSA

A GYÁLI KÖZIGAZGATÁSI HATÁR MELLETTI ÉSZAKI GAZDASÁGI TERÜLETRE VONATKOZÓAN EGYSZERÜSÍTETT ELJÁRÁS – VÉLEMÉNYEZÉSI SZAKASZ

KÉSZÍTETTÉK:

2014. FEBRUÁR

Településrendezés: TÉR-T-REND Kft.

Wolf Beáta s.k. vezető településtervező, TT/1É-01-2384

Révész László s.k. településmérnök

Tájrendezés, környezetalakítás:

Topoland Bt.

Tóthné Pocsok Katalin településrendezési zöldfelületi és tájrendező tervező, TK 01-5086

Közlekedés: TP-Terv Mérnöki Iroda Kft.

Tóth Attila Gábor településrendezési közlekedési tervező, K1d-1-01-10559

Közművek, hírközlés:

Felhős Koppány településrendezési vízi közmű tervező, TV-T-01-7609

Csereklyei Tibor településrendezési energia-közmű tervező, TE-T-01-5838

Molnár Attila településrendezési hírközlési tervező, TH-T-01-6341

FELSŐPAKONY HÉSZ MÓDOSÍTÁSA A GYÁLI KÖZIGAZGATÁSI HATÁR MELLETTI ÉSZAKI GAZDASÁGI TERÜLETET ÉRINTŐEN

TÉR-T-REND KFT. 1

ALÁTÁMASZTÓ MUNKARÉSZEK

TARTALOMJEGYZÉK:

1. ELŐZMÉNYEK 2

2. MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT 3

2.1. TÉRSÉGI ÖSSZEFÜGGÉSEK, TELEPÜLÉSHÁLÓZATI ÖSSZEFÜGGÉSEK 3

2.2 TERVEZÉSI ALAPTÉRKÉP 3

2.3. TERVEZÉSI TERÜLET LEHATÁROLÁSA 4

2.4. HATÁLYOS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK RENDSZERE 4

2.5. HATÁLYOS ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT RENDELKEZÉSEI, JOGSZABÁLYI HÁTTÉR 5

3. A TERV KÉSZÍTÉSÉNEK CÉLJA, INDOKLÁSA 7

4. ÖSSZHANG A TERÜLETRENDEZÉSI TERVEKKEL 7

4. 1 ORSZÁGOS TERÜLETRENDEZÉSI TERV 7

4.2 BUDAPESTI AGGLOMERÁCIÓ TERÜLETRENDEZÉSI TERVE 8

5. AZ ADOTTSÁGOK ÉS A FEJLESZTÉSI ELKÉPZELÉSEK ISMERTETÉSE 8

5. 1. A TERÜLET ADOTTSÁGAI, TELEPÜLÉSSZERKEZETI ÖSSZEFÜGGÉSEK 8

5.2 ÚTKAPCSOLATOK 9

5.3 JELENLEGI TERÜLETHASZNÁLAT 9

5.4 TULAJDONVISZONYOK 9

5.5. BERUHÁZÁSI IGÉNY 9

5.6 SZABÁLYOZÁSI TERV 9

6. ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY 10

7. TÁJRENDEZÉSI ÉS KÖRNYEZETALAKÍTÁSI JAVASLAT 10

8. KÖRNYEZETI VIZSGÁLAT ÉS ÉRTÉKELÉS 10

9. KÖZLEKEDÉSI KAPCSOLATOK VIZSGÁLATA ÉS JAVASLATA 10

10. KÖZMŰELLÁTÁS 10

11. VEZETÉKES ÉS VEZETÉK NÉLKÜLI HÍRKÖZLÉSI LÉTESÍTMÉNYEK 11


TÉR-T-REND KFT. 2

1. ELŐZMÉNYEK

Felsőpakony község Képviselő-testülete településfejlesztési elképzelései és az érvényben lévő településrendezési eszközeiben rögzítettek alapján, az érintett területekre vonatkozóan módosítani kívánja a hatályos helyi építési szabályzatát és szabályozási tervét a következőkben részletezettek szerint.

Felsőpakony közigazgatási területének egészére a 2000. évek első felében készültek el a településszerkezeti terv és szabályozási terv, valamint az építés jogi kereteit meghatározó helyi építési szabályzat. Az elkészült tervek teljes felülvizsgálatára 2009. évben került sor. A felülvizsgálatot és módosítást a 61/2009. (III. 25.) önkormányzati határozattal fogadta el az önkormányzat. A koncepció és településszerkezeti terv alapján került sor a kül- és belterületet egyaránt lefedő szabályozási terv elkészítésére, valamint a helyi építési szabályzat rendelkezéseinek megfogalmazására. 3/2009. (III. 25.) ÖK rendelet egységes szerkezetűvé vált, a rendeletbe beépültek a 2/2011. (I. 31.) számú módosító rendelet rendelkezései is. Felsőpakony közigazgatási területére a T-1 jelű belterületi és a T-2 jelű külterületi szabályozási terv van hatályban, mindkét szabályozási terv a helyi építési szabályzat mellékletét képezi.

Az északi gazdasági terület fejleszthetősége szükségessé teszi a hatályos tervek módosítását. Jelen módosítástól függetlenül időszerű lesz majd, az országos jogszabályi változások miatt a közigazgatási területre vonatkozóan a településfejlesztési koncepció és a településrendezési eszközök teljes felülvizsgálata. A 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendeletre épülően a településfejlesztési koncepciónak és a településrendezési terveknek az elkészítése és egyeztetése hosszú folyamat, ezért jelen eljárásban készülő módosítások (helyi építési szabályzat és a T-1 jelű szabályozási terv területet érintő módosítása) egyeztetése és elfogadása ettől függetlenül, 2014. év első felében várhatóan megtörténik.

A településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI.8.) Korm. rendelet (továbbiakban: Településügyi kódex) 32. § (4) bekezdése értelmében településrendezési eszköz módosítására egyszerűsítet eljárás szerint kerülhet sor, amennyiben a településszerkezetet meghatározó műszaki infrastruktúra főhálózat nem változik, nem kerül sor új beépítésre szánt terület kijelölésére és nem kerül sor zöld-, vízgazdálkodási, erdő-, és természetközeli terület megszüntetésére. Az államigazgatási egyeztetési eljárással párhuzamosan folyik a véleményeztetés a partnerségi egyeztetés szerinti érintettekkel (lakosság, civil és érdekképviseleti szervek, valamint gazdálkodó szervezetekkel.)

Az Országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Kormányrendelet (OTÉK) 2012. augusztus 6.-án hatályos tartalmi követelményeinek és jelmagyarázatának figyelembevételével készül jelen módosítás tervi része és a HÉSZ-re vonatkozó változtatása. Jelen dokumentáció tartalmazza a jóváhagyandó munkarészeket, így az építési szabályzat módosítását és ennek mellékleteként a szabályozási tervet. A kötelező alátámasztó szakági munkarészek csak azon részei készülnek el, amelyeket az új változtatási igény érint (az OTÉK 2.§ (6) bekezdése és 4.§ (5) b) 2. pontja szerint).

Az önkormányzat az építési szabályzat módosítás államigazgatási egyeztetési eljárásának megindítása előtt az érintettek és a község lakosságának bevonásával döntött a partnerségi egyeztetés szabályairól, a partnerségi egyeztetéssel kapcsolatos önkormányzati döntés (97/2013. (XI. 28.) képviselő-testületi határozat) a mellékletek között található.

Fejlesztési igényként merült fel a település északnyugati részén található, jelenleg gazdasági területként már átalakult, volt Tsz központ építési rendelkezéseinek pontosítása. A terület állattartó telepként épült ki a rendszerváltás előtt. A korábban egységes tulajdonú és egységes üzemeltetésű terület telkesítésénél az alapvető szempont volt a tulajdoni hányadokhoz igazodó telekosztás, vagyis a telekhatárok rögzítésénél senki nem vette figyelembe az építési övezeti besoroláshoz tartozó elő-, oldal és hátsókerti igényt, valamint azt, hogy a mezőgazdaságtól független gazdasági célú használat nem jelenti az épület állomány és a telken belüli kiszolgáló úthálózat automatikus teljes újraépülését. A hatályos településszerkezeti terven gazdasági területként kezelt telkek privatizációja és a privatizációhoz kapcsolódó telekalakítások megvalósultak. A fejleszthetőséghez az új épület elhelyezések lehetőségeit a hatályos telekhatárokhoz szükséges igazítani, az újonnan beépíthető telekrészeket építési hellyel szükséges lehatárolni. A belső közlekedés megtarthatósága érdekében a be nem


TÉR-T-REND KFT. 3

építhető telekrészek pontosa is szükségessé válik, mivel a hatályos terv a belső utak megtartandóságára rendelkezést nem rögzít. Az önkormányzat a településfejlesztési elképzelései, és az érvényben lévő településrendezési eszközeiben rögzítettek összehangolása érdekében, az érintett terület tulajdonosának kérelme alapján, kismértékben módosítani kívánja a helyi építési szabályzatát és ezzel egyidejűleg el kívánja készíttetni a terület szabályozási tervét. A szabályozási terven belül az építésre igénybe nem vehető telekrészek meghatározására kerül sor. A fejlesztési elképzelés megvalósítását a képviselő-testület a mellékelt 73/2013. (IX. 11.) önkormányzati határozatával támogatta. Az egyes tervezési feladatok elkészítésével Felsőpakony Község Önkormányzata a TÉR-t-REND Terület- és Településtervezési, Építészeti Kft.-ét bízta meg.

A módosítási igény összhangban van a település településfejlesztési koncepciójának céljaival, a települési környezet minőségi javításának céljával és a település fenntartható gazdasági fejlődésének biztosításával.

A módosítási igény a településfejlesztési koncepciót és a településszerkezeti tervet nem érinti. A terület-felhasználási besorolás a célzott hasznosítás változatlan marad. Az építési hely meghatározásának telken belüli rendelkezései módosulnak az adottságokhoz igazodóan. Ennek révén jelen módosítás keretében nem kerül sor a szabályozási tervek egységes összeszerkesztésére. Az egységes megjelenítésre, a teljes településre kiterjedő felülvizsgálat részeként kerülhet majd a későbbiekben erre sor.

Az egyes tervek, ill. programok környezeti vizsgálatáról szóló 2/2005. (I. 11.) Kormányrendelet 1.§. (3) bekezdése értelmében a település egy részére készülő rendezési tervnél és helyi építési szabályzatnál a rendelet szerinti környezeti vizsgálat szükségességét várható környezeti hatása jelentőségének eseti meghatározása alapján kell eldönteni. Mivel jelen építési szabályzat módosítása a telken belüli építési helyének pontosítása érdekében történik, (az OTÉK keretein belül maradva) ezért a környezeti vizsgálat lefolytatása nem szükséges. A módosítás nem változtatja meg a településszerkezeti tervet, az építési övezeti besorolás és ennek révén a beépítési határértékek változatlanok maradnak. A módosítás nem keletkeztet környezeti terhelésnövekedést, így a környezeti vizsgálat és értékelés készítése és lefolytatása nem szükséges.

2. MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT

2.1. TÉRSÉGI ÖSSZEFÜGGÉSEK, TELEPÜLÉSHÁLÓZATI ÖSSZEFÜGGÉSEK

Felsőpakony a Közép-Magyarország régiónak a települése. Része a budapesti agglomerációnak. A főváros délkeleti határától 9 kilométerre fekszik Gyál, Vecsés, Ócsa és Üllő között. A község a Gyáli járáshoz tartozik Ócsa, Gyál és Alsónémedi mellett. A kistérség egyik dinamikusan növekvő települése, lakóinak száma 3200 fő (KSH, 2010.).

Kedvezőek a térség közlekedési adottságai. Fontos térségi kapcsolatot jelent a település szempontjából a 4601 jelű összekötő út, ami a Nagykörösi út folytatása és közvetlen kapcsolatot teremt Gyál városával, valamint Budapest délkeketi XVIII. kerületi részeivel. Déli irányban szintén az összekötő út kapcsolja össze a települést Ócsával és Üllővel. A közigazgatási határ menti északi gazdasági terület is az országos összekötő út irányából tárható fel, erdők között haladó közhasználat elöl elzárt magánúton keresztül.

2.2 TERVEZÉSI ALAPTÉRKÉP

A szabályozási terv módosítása az állami alap adatok felhasználásával készül, a földhivataltól megvásárolt, és a tervező részére adatszolgáltatásként átadott, földhivatali ingatlan-nyilvántartási alaptérkép digitális, 2013. évi állományára. A fenti digitális alaptérkép magassági adatokat nem tartalmaz, így a tervezési alaptérkép kiegészül az 1: 10 000 léptékű topográfiai térkép szintvonalaival, valamint légifotó alapján, a földhivatali térképen nem ábrázolt, de meglévő, geodéziailag be nem mért épületek kontúrjával és a telken belüli úthálózat jelölésével. A térképre rákerül a beépíthetőséget befolyásoló, vagy korlátozó 20kV-os villamos légvezeték, villamos földkábel és ezek védőtávolságai.


TÉR-T-REND KFT. 4

2.3. TERVEZÉSI TERÜLET LEHATÁROLÁSA

A tervezési terület a gyáli közigazgatási határ északnyugati részéhez kapcsolódik közvetlenül. A terület a 4601 jelű Budapestről induló és a Gyömrő – Ócsa összekötő útba torkolló összekötő útról közelíthető meg, a közhasználat elöl elzárt 08/3hrsz-ú (Raktár út) magánúton keresztül. A területet északnyugatról a 04hrsz-ú földút határolja, amely földút déli szakasza közvetlenül a közigazgatási határon halad, a fölút az északi szakaszán erdősávval kapcsolódik a közigazgatási határhoz. Délnyugatról és délkeletről a földhivatali nyilvántartás szerint szántó művelési ágba sorolt beépítetlen területek határolják, úgymint 06/15hrsz-ú és 06/34hrsz-ú földrészletek. Ezek valóságos használatukban jelenleg mezőgazdasági céllal nem hasznosítottak. A tervezési területet északkeletről a 08/2hrsz-ú erdő határolja, az erdő és a gazdasági terület közötti 07/1hrsz-ú út tényleges használat szerint a gazdasági terület részévé vált.

2.4. HATÁLYOS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK RENDSZERE

Felsőpakony község közigazgatási területén jelenleg a következő településrendezési eszközök vannak hatályban:

Felsőpakony településfejlesztési koncepcióját 2009. évben a MODULUS – R Bt. készíttette. Ez alapján cél a kereskedelmi szolgáltatói és a ipari területek megerősítése és a kedvező vállalkozói feltételek megteremtése. A 61/2009. (III. 25.) számú önkormányzati határozattal fogadta el az önkormányzat Felsőpakony TSZT-1 jelű településszerkezeti tervét és településszerkezeti leírási mellékletét. A terv a korábbi tervek felülvizsgálataként készült el, azok hatálytalanításával.

A terület a Gyáli közigazgatási határ mellett helyezkedik el, keskeny erdősávval kapcsolódik a közigazgatási határhoz. Délnyugatról tömbszerű erdőzóna ékelődik a kereskedelmi szolgáltatói gazdasági terület és a központi belterületi lakóterület közé. Északkeletről szintén tömberdő révén kapcsolódik a 4601 jelű országos összekötő úthoz. erdőterületek keretezik. A kereskedelmi szolgáltató terület része a korábban kialakult állattartó telep, a majorsági terület. Jelentős tartalék lehetőséget jelent a még be nem épített gazdasági telkek összessége, így nem vetődik fel a Gksz jelű terület-felhasználási besorolás nagyságának változtatása. A szabályozási tervi módosítás területe érintett a Gyáli szemétlerakó védőtávolságával. KIVONAT A HATÁLYOS TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVBŐL

2009. MODULUS-R Bt.


TÉR-T-REND KFT. 5

HATÁLYOS BELTERÜLETI SZABÁLYOZÁSI TERV, TERÜLETET ÉRINTŐ KIVONATA 2009. MODULUS-R Bt.

HATÁLYOS KÜLTERÜLETI SZABÁLYOZÁSI TERV, TERÜLETET ÉRINTŐ KIVONATA MODULUS-R Bt.

A belterületi és külterületi szabályozási terv között a területet érintően nincs tartalmi eltérés. Építési övezeti és belterületi határtól függetlenül Gksz-1 övezetbe tartoznak a gazdasági övezet telkei, a zöldmezősen beépíthető telkek ugyan úgy, mint a korábban mezőgazdasági üzemi céllal beépült és kereskedelmi szolgáltató területté átalakult telkek.

A közlekedési területek egységesen Köu jelű övezetbe tartoznak, függetlenül attól, hogy hol, a közigazgatási terület mely részén helyezkednek el. A közlekedési területen belül nincs megkülönböztetve a települési és országos hálózathoz tartozó út, a települési gyűjtő és lakóút. A kereskedelmi gazdasági építési övezetekbe tartozó utak, mint pl.: a Gksz-1 övezet magánútjai nem tartoznak a Köu jelű övezetbe. Övezethatárral részben lehatároltak de nincsenek övezetekbe sorolva, vagyis lezárhatók, megszüntethetők, elépíthetők.

2.5. HATÁLYOS ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT RENDELKEZÉSEI, JOGSZABÁLYI HÁTTÉR

Kivonat a hatályos építési szabályzatról szóló 3/2009 (III. 25) önkormányzati rendelet vonatkozó rendelkezéseiből:

"GAZDASÁGI TERÜLETEK ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSAI

24.§ (1) A gazdasági terület elsősorban nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épületek elhelyezésére szolgál.

(2) A gazdasági terület építési övezeteinek területén – ha az övezeti előírások másként nem rendelkeznek elhelyezhető: a) mindenfajta, nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épület b) a gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakások, c) igazgatási, egyéb irodaépület, d) parkolóház, üzemanyagtöltő, e) sportcélú építmény.

(3) A kereskedelmi, szolgáltató területen kivételesen elhelyezhető: a) egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület, b) egyéb közösségi szórakoztató épület.

(4) A gazdasági terület építési övezetein új beépítés közművesítési feltétele: a) energiaszolgáltatás, b) közüzemi ivóvíz szolgáltatás, c) közüzemi szennyvízelvezetés és –tisztítás, d) csapadékvíz elvezetés."


TÉR-T-REND KFT. 6

A rendelkezés (1) bekezdése és a (2) bekezdés a) pontja tartalmilag ugyan az, normatív rendelkezése nincs, megismétlése indokolatlan. A (3) bekezdés a kivételesen elhelyezhető épületeket és építményeket rögzíti. A rendelkezés jogbizonytalanságot keletkeztet, az országos jogszabályból (OTÉK) kikerült a kivételes elhelyezhetőségre vonatkozó rendelkezés. Az építéshatóságnak mérlegelési joga nincsen, nincs meghatározva, hogy kinek van mérlegelési joga a kivételesség eldöntésében. A gazdasági terület úthálózata ellenőrzött, sorompóval működtetett, közhasználat előtt elzárt, nem a közúti közlekedési szabályok szerint épült ki (nincs járda, nincs közvilágítás), ezért nem szerencsés a gazdasági tevékenységek és a közösségi intézményi tevékenységek keverése. A (3) bekezdés törlése javasolt.

"GKSZ-1, GKSZ-2 ÉS A GIP-1 GAZDASÁGI TERÜLETEK ÉPÍTÉSI ÖVEZETE

25.§ (1) Az építési övezetekben szabadon álló beépítési móddal helyezhetők el épületek.

(2) A tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakások összes szintterülete telkenként nem haladhatja meg az összes építhető bruttó szintterület 3%-át. A Gksz-2 építési övezetben az összes építhető bruttó szintterület 6%-át.

(3) Az építési övezetekben az építési hely határvonalai az alábbiak: a) az előkert mérete 10,0 m, b) az oldalkert mérete a megengedett legnagyobb építménymagasság fele, c) a hátsókert mérete 10,0 m."

A beépítési mód meghatározása egyformán kezeli a barnamezős és zöldmezős fejlesztéseket. A barnamezős fejlesztéseknél előfordul, hogy a telekhatár az épülettől 1-2m-re húzódik, vagy az épület közepén halad keresztül. A szabadon álló beépítési mód építési helye csak az épület bontása esetén teremthető meg.

A gazdasági területen belül az elő-, hátsó és oldalkert vonatkozásában a szabályzat egységesen kezeli a zöldmezős fejlesztésben megvalósuló építést és a 20-30 évvel korábban kialakult, kereskedelmi szolgáltató területté átalakuló telkeken történő építést. Az átalakuló gazdasági telkeken a fejlesztést csak teljes bontás és újraépítés révén engedi meg a szabályzat az építési helyre vonatkozó rendelkezések szerint (6m, 10m).

"(4) Az övezetek beépítési paraméterei:

Az építési övezet

jele

a telek megengedett az épület megengedett

legkisebb kialakítható legnagyobb legkisebb legkisebb legnagyobb

területe szélessége beépítési mértéke

bruttó szintterületi

mutatója

terepszint alatti

beépítési mértéke

zöldfelületi mértéke építménymagassága

m2 m % m2/m2 % % m m

Gksz-1 2000 25 40 1,5 50 30 4,0 12,0

Gksz-2 5000 50 45 2,0 50 30 5,0 14,0

Gip-1 1 0000 50 45 1,5 50 30 5,0 12,0

"

A módosítással érintett terület telkei egységesen a Gksz-1 építési övezetbe tartoznak függetlenül attól, hogy a terület működését szolgáló úttelekről van-e szó, vagy ténylegesen gazdasági céllal használt telekről. Az övezeti paraméterek jelentős fejlesztési bővítési teret engednek, így a beépítési intenzitás kerete megfelelő.


TÉR-T-REND KFT. 7

3. A TERV KÉSZÍTÉSÉNEK CÉLJA, INDOKLÁSA

A terv készítésének célja az északnyugati közigazgatási határ menti gazdasági területen a fejlesztés építésjogi kereteinek egyértelmű meghatározása. A HÉSZ és a szabályozási terv a már beépült átalakuló területeket ugyan úgy kezeli, mint az újonnan beépülő zöldmezős területeket. A fejlesztési elképzelések szerint a Tellér Élelmiszer Kereskedelmi kft. a telekterületéhez igazodóan („T” alakú telek), további csarnokok építésével kívánja a kapacitását bővíteni. A hatályos szabályozás ezt nem teszi lehetővé az elő oldal és hátsókert általános követelménye révén. Az önkormányzati szándék és a településfejlesztési koncepció alapján a gazdasági fejlesztés támogatandó, a helyi munkalehetőségek megőrzése, a helyben dolgozók létszámának növelése kívánatos. Ezt segíti jelen szabályozási tervi módosítás.

A módosítás révén összhangba kerül a kialakult belső közlekedési rendszer fenntartása és a fejlesztési építési szándék. A módosítás nem jár új beépítésre szánt terület kijelölésével, a fejlesztés a korábban megállapított építési intenzitás lehetőségével kíván élni. A fejlesztés megvalósítása a település számára jelentős többletbevételeket jelenthet. A jó közlekedési adottságok gazdaságfejlesztő hatása nagyobb kapacitású gazdasági vállalkozásokat is a településen tarthat, ennek révén szélesedhet a helyi munkalehetőségek köre. A településszerkezeti tervi szinten korábban kijelölt gazdasági terület lehatárolása, nagysága változatlan marad. Biztosítottá válik, az, hogy a település adottságait és lehetőségeit hatékonyan kihasználhassák, elősegítve a működőképességet, a környezeti ártalmak mértékének legkisebbre való csökkentését (Étv. 2.§ 2.b)).

A fenti módosítási igények, tervi szinten a biológiai aktivitásérték csökkenést nem keletkeztetnek, nem eredményeznek. Településszerkezeti terv szintjén, területfelhasználási besorolás, javasolt belterület szintjén nem következik be változás.

4. ÖSSZHANG A TERÜLETRENDEZÉSI TERVEKKEL

Felsőpakony területe a Budapesti Agglomeráció Területrendezési Tervéről szóló 2005. évi LXIV. törvény (BATrT) hatálya alá tartozik. Az Országos Területrendezési Tervről szóló 2003. évi XXVI. törvénnyel (OTrT) és a Budapesti Agglomeráció Területrendezési Tervével (BATrT) az összhangot a településszintű településszerkezeti terv kapcsán kell biztosítani.

A 2009. évi állapot szerint az összhang biztosított volt, mivel 2009.-ben készült a település teljes felülvizsgálata. Jelen módosítás nem változtatja meg a terület-felhasználásokat, a beépítésre szánt és beépítésre nem szánt területek és a települési térség, valamint mezőgazdasági térség, az erdőgazdálkodási térség határait. Nem változik meg a településhálózatok sűrűsége, a közlekedéshálózat rendszere, nem jön létre infrastrukturális hálózati változás. Jelen módosításnak nincs hatása a térségi és településszerkezeti tervek összhangjára.

4. 1 ORSZÁGOS TERÜLETRENDEZÉSI TERV

Az északnyugati közigazgatási határt érinti a nemzetközi és hazai szénhidrogén szállító vezeték. A közigazgatási terület középső részén halad keresztül a 220kV-os átviteli hálózat távvezeték eleme. Egyéb országos törzshálózati vasút érinti Felsőpakony közigazgatási területének nyugati szélét. Országos úthálózat elemeként a 4601 jelű összekötő út halad keresztül a település felső északkeleti harmadán. Az országos jelentőségű gyorsforgalmi hálózat elemei nem érintik a települést. A közigazgatási terület egyik fele mezőgazdasági térségbe, másik fele erdőgazdálkodási térségbe tartozik

KIVONAT AZ ORSZÁGOS TERÜLETRENDEZÉSI TERVBŐL - SZERKEZETI TERV – 2011. VÁTI


TÉR-T-REND KFT. 8

Az országos övezetek közül Felsőpakonyt érinti az országos ökológiai hálózat övezete, a kiváló termőhelyi adottságú erdők övezete, de a módosítással érintett területnek nincs érintettsége az övezettel közigazgatási területen belüli elhelyezkedésnél fogva és a módosítás jellegénél fogva.

A felszíni vizek vízminőség védelmi vízgyűjtő területének övezete és az ásványi nyersanyag gazdálkodás területének övezete az egész közigazgatási területet érinti, így a módosítással érintett területet is. Mivel a módosítás révén nem változik meg a terület-felhasználás és építési övezeti besorolás, a változásnak nincs hatása az országos övezetekre.

A közigazgatási területet nem érinti az országos komplex tájrehabilitációt igénylő terület övezete, az országos jelentőségű tájképvédelmi terület övezete, a kulturális örökség szempontjából kiemelten kezelendő terület övezete, és a kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőség-védelmi terület övezete.

4.2 BUDAPESTI AGGLOMERÁCIÓ TERÜLETRENDEZÉSI TERVE

A módosítással érintett terület városias települési térségbe tartozik, ezzel a térségi és a településszerkezeti terv összhangja biztosított.

5. AZ ADOTTSÁGOK ÉS A FEJLESZTÉSI ELKÉPZELÉSEK ISMERTETÉSE

5. 1. A TERÜLET ADOTTSÁGAI, TELEPÜLÉSSZERKEZETI ÖSSZEFÜGGÉSEK

A terület a központi belterülettől északkeletre, a 4601 jelű összekötő úttól délre helyezkedik el. A tervezési terület kereskedelmi szolgáltatói gazdasági tevékenysége korábbi mezőgazdasági állattartó telep épületeinek felhasználásával, átalakításával jött létre. A gazdasági területhez, tervezett még beépítetlen gazdasági területek csatlakoznak délnyugatról és délkeletről. A központi belterületi lakóterületek és a kereskedelmi szolgáltatói területek között a jelentős távolság és a tömbszerűen kialakult erdők biztosítják az esetlegesen jelentkező kedvezőtlen hatások kiszűrését. A gazdasági célú hasznosításra kijelölt terület épületei az ingatlan nyilvántartás

KIVONAT A BUDAPESTI AGGLOMERÁCIÓ TERÜLETRENDEZÉSI TERVÉBŐL- SZERKEZETI TERV – 2011. PESTTERV


TÉR-T-REND KFT. 9

szerint külterületi telken állnak, a beépítetlen telkek szintén a külterület részei, szántó művelési ágú besorolással.

Jelen településrendezési tervi módosítások a szomszédos települések településrendezési terveit és fejlesztési lehetőségeit jelentősen nem befolyásolják.

5.2 ÚTKAPCSOLATOK

A terület megközelítési lehetőségei kedvezőek. Az M0-s autóút a területtől nyugatra halad. Az autóút révén az ország bármely pontján lévő gyorsforgalmi út elérhető (M5 autópálya, M 31 és M3 autópálya a pesti oldalon). A kereskedelmi szolgáltató terület tényleges kiszolgáló útja a 4601 jelű összekötő út. A központi belterület irányába a 46303 jelű bekötő út teremt kapcsolatot.

5.3 JELENLEGI TERÜLETHASZNÁLAT

A szabályozási tervi módosítás a 06/19hrsz, 06/24-26hrsz, 06/47-48hrsz-ú földrészleteket érinti, ….ha nagyságú területen. A volt Szabadság Tsz állattartó telepe alakult át gazdasági területté. A síknak tekinthető területen a földszintes épületállomány megmaradt. A déli oldalon a kialakult belső út önálló telekre került, magánútként. A terület átjárhatóságát biztosító északi belső út és a körbejárhatóságot biztosító belső összekötőút, valamint a forduló telekjogilag nem maradt egyben, az épületekhez kialakított telkek részévé vált. A kialakult új telkek szélessége, alakja, mérete eltérő. Nincs meg a szabályzatban megkövetelt elő-, oldal-, és hátsókert. A kialakult új telekhatárok mentén kerítések nem létesültek, így a régi közlekedési kiszolgálási rendszer szerint működtethetők a gazdasági céllal használt épületek. Az állattartó telep kiépített régi közműhálózata szolgálja az önálló gazdasági egységeket.

5.4 TULAJDONVISZONYOK

A tervezési területet határoló utak közül a 04hrsz-ú földút van önkormányzati tulajdonban. A földútnak területet kiszolgáló szerepe nincsen. A többi út közhasználat elöl elzárt magán út, aszfaltburkolattal ellátott a 08/3 és a 06/49hrsz-ú út.

Az építési telkek magán személyek és gazdasági társaságok tulajdonában vannak.

5.5. BERUHÁZÁSI IGÉNY

Igényként jelentkezett a tulajdonosok részéről, hogy a szabályzat adta keretek között, élhessenek új épület építés lehetőségével. A bővítési szándék a második legnagyobb telken 1000-1200 össz m2-t jelent. A jelenleg folytatott tevékenység (élelmiszer osztályozás, csomagolás) földszintes csarnoképületben kedvezőbben végezhető mint többszintesre átépített csarnokban, így a szabad beépítetlen telekrészeken jelentkezett az építés igénye és a telek adottságok, telek alakzat összehangolása.

Az épületek körbejárhatóságát a szokásjog tiszteletben tartása biztosítja. Ez az állapot változhat a tulajdonosi kör változása esetén. Ezért a telken belül végig vezetet belső út és végforduló két oldalára tervezett az új csarnoképület telepítése.

5.6 SZABÁLYOZÁSI TERV

A szabályozási terv az építési övezeti besorolást megtartja, ezáltal az építési intenzitás lehetősége is megmarad. Külön övezetbe kerül a Gksz-1 jelű építési övezet magún úti része, azért hogy az úthoz kapcsolódó telkek építési telek státusa megmaradjon. A szabályozási tervre rákerül az építési határvonal, ami meghatározza a fejlesztési bővítési lehetőséget a kialakult telekhatárokhoz és a meglévő épületekhez viszonyítottan. Beépítési korlátozást jelent a 20kV-os légvezeték és földkábel nyomvonala.

Az átalakuló gazdasági területen belül a belső út a telep teljes körbejárhatóságát tette lehetővé a nehéz gépjárművek kamionok számára is. Azért, hogy a működéshez szükséges mértékben megmaradhasson a belső közlekedés rendszere a jövőre nézve is, a tervre rákerül a be nem építhető teleksáv jelölés. A sávon belül csak közlekedési és közmű építmény létesíthető, épület szabadtéri raktárrész, nyitott szín, kerítés nem építhető.


TÉR-T-REND KFT. 10

6. ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY

A szabályozással érintett területeknek nincs érintettsége „épített örökség” szintjén. Sem országosan, sem helyileg védett épület, egyedi tájérték nincs a területen, műemléki környezet nem érinti. Az egész terület az utóbbi 30-40 évben épült be, mint állattartó telep. A módosítással érintett területet erdőterület határolja északnyugatról és északkeletről. A településképi környezetbe illesztés igénye nem merül fel. A módosításnak nincsen hatása a kilátás, átlátás térbeli rendszerére.

7. TÁJRENDEZÉSI ÉS KÖRNYEZETALAKÍTÁSI JAVASLAT

A módosításnak nincs hatása a HÉSZ-ben korábban rögzített környezetvédelmi rendelkezésekre, vagyis az országosan és helyileg meghatározott vízvédelmi és vízgazdálkodási szempontok, levegő-tisztaságvédelmi szempontok, zajvédelmi és hulladékgazdálkodási szempontok nem változnak. A fejlesztés - bővítés a korábban meghatározott intenzitási kereteken belül valósul meg, így csak kismértékben növekszik a jelenlegihez képest a gazdasági forgalom, de ez környezeti terhelést nem eredményez. Forgalomnövekedést nem keletkeztet a település központi részén és a település lakóterületein. A telephez már kiépített közműhálózatról a szükséges közművesítés a környezet szennyezése nélkül biztosítható. A kereskedelmi szolgáltató területen országosan vagy helyileg védett, illetve védendő tervezett természeti érték nincs. A területet az országos ökológiai hálózat és az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről szóló 275/2004. (X.8.) Korm. rendelet szerinti EU-normatívák alapján meghatározott „NATURA 2000” területek nem érintik. A kereskedelmi szolgáltatói gazdasági terület fejlesztése kapcsán a természeti környezet értékeit veszélyeztető hatás nem várható.

8. KÖRNYEZETI VIZSGÁLAT ÉS ÉRTÉKELÉS

Az egyes tervek, ill. programok környezeti vizsgálatáról szóló 2/2005. (I.11.) Kormányrendelet (továbbiakban: kormányrendelet), melynek 1.§. (3) bekezdése értelmében a település egy részére készülő szabályozási tervnél és helyi építési szabályzatnál a rendelet szerinti környezeti vizsgálat szükségességét várható környezeti hatása jelentőségének eseti meghatározása alapján kell eldönteni. A módosítás révén, az OTÉK keretein és a HÉSZ-ben korábban meghatározott kereteken belül marad a fejlesztés lehetősége, így kis jelentőségű a változás, aminek nincs kedvezőtlen hatása a környezetre. A kormányrendelet 2. sz. mellékletében foglaltak mérlegelése alapján, illetve a fentiek értelmében jelen HÉSZ és szabályozási tervi módosításához, illetve kidolgozásához környezeti vizsgálat lefolytatása nem szükséges.

9. KÖZLEKEDÉSI KAPCSOLATOK VIZSGÁLATA ÉS JAVASLATA

A meglévő településszerkezeti szintű úthálózati szabályozás, szerkezeti szintű közterületi szélesség, csatlakozó területfelhasználás, ingatlan kiszolgálás megőrződik. A módosítás nem tartalmaz új nyomvonal kijelölést. A szabályozási tervi pontosításnak nincs hatása a településszintű közlekedés hálózatra, meglévő közterületi szélességekre. A telek meglévő közlekedési területhez kapcsolódik, útként lejegyzett közhasználat elöl elzárt utakhoz. Az új épületek telken belüli kiszolgálását belső útfelület biztosíthatja. A parkolási igény is telken belül oldandó meg. A fejlesztés a meglévő állapotokhoz képest forgalomnövekedést csak kismértékben gerjeszt.

10. KÖZMŰELLÁTÁS

Az állattartó telep kiépülésekor a telep közműellátása kiépült az alábbiak szerint:

A szükséges vízigényt saját használatú kút biztosítja, és ezen keresztül történik a területen található üzemek technológiai és szociális vízellátása. A községi ivóvíz hálózat a telep észak-nyugati telekhatárán a 04 hrsz-ú úton található. A települési víz- és csatornahálózatról a vízbekötés kiépült, de a bekötésen túl az üzemek nincsenek rácsatlakoztatva a települési hálózatra, mivel a vízigényt az önálló ellátó kút biztosítani tudja, mennyiségben és vízminőségben egyaránt.

Önálló tüzivíz hálózat nincs kiépítve, a területen 2 db 50 m3-s tüzivíz tároló biztosítja a tűz oltásához szükséges vizet. A fejlesztés kapcsán jelentkező igényeket az építészeti engedélyezési tervek készítésekor egyedileg kell meghatározni.


TÉR-T-REND KFT. 11

A gazdasági terület nem kapcsolódik a települési szennyvízhálózathoz. Minden üzemnek külön zárt rendszerű szennyvíz tározója van. A keletkezett szennyvizet a szükséges gyakorisággal, tengelyen történő elszállítással kerül a befogadási engedéllyel rendelkező tisztító műbe.

A csapadékvíz elvezetés jelenleg a gazdasági területeken nincs megoldva. Az új beruházás során keletkező többlet burkolat felületéről összegyűlő csapadékvizeket a 04 hrsz-ú földút mellett lévő 05 hrsz-ú erdőre lehet rávezetni, vagy egyedi szikkasztó kiépítésével lehet a területen tartani és hasznosítani.

A vizsgált területen található üzemek gázellátottsága biztosított. A gáz gerincvezetéke a 06/49 hrsz-ú út kerítés melletti oldalán halad végig a terület teljes hosszúságában a csarnokok részére külön-külön rácsatlakozással biztosított a gáz. A meglévő vezeték rendszerről a fejlesztési igények is kielégíthetők.

A terület villamos energia ellátása saját transzformátor állomáson keresztül történik, innen elosztó hálózaton keresztül kap minden üzem elektromos energiát. A transzformátor állomás szabad energiával rendelkezik, tehát a bővítéshez szükséges villamos energia rendelkezésre áll.

Vezetékes és vezeték nélküli elektronikus hírközlés kapcsán a terület teljes ellátása biztosított. i a vizsgált terület teljes egészében vezetékes).

11. VEZETÉKES ÉS VEZETÉK NÉLKÜLI HÍRKÖZLÉSI LÉTESÍTMÉNYEK

A vezetékes távközlési ellátottság a tervezési területet érintően biztosított A telefon és internet szolgáltatást a UPC 29-es körzete biztosítja. a fejlesztés kapcsán felmerülő igényeket a szolgáltató megrendelés estén megfelelő vételi lehetőséggel tudja biztosítani A tervezési területen a mikrohullámú hálózatok elérhetőségei jók, új közcélú vezeték nélküli hírközlési létesítmény elhelyezése nem tervezett, nem szükséges.

RENDELETTEL JÓVÁHAGYANDÓ MUNKARÉSZEK TARTALOMJEGYZÉK FELSŐPAKONY KÖZSÉG HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATÁNAK MÓDOSÍTÁSA

ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT MÓDOSÍTÁSA – RENDELETTERVEZET:

FELSŐPAKONY KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK ...../2014. (.... ....) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE

FELSŐPAKONY HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATÁRÓL SZÓLÓ 3/2009. (III. 25.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELET MÓDOSÍTÁSA

MELLÉKLETEK:

1. MELLÉKLET: SZABÁLYOZÁSI TERV RÉSZMÓDOSÍTÁSA

Felsőpakony Község Önkormányzat képviselő-testületének …/2014. (... ...) önkormányzati rendelete

Felsőpakony Helyi Építési Szabályzatáról szóló 3/2009. (III. 25.) önkormányzati rendelet módosításáról1

Felsőpakony Község Önkormányzat képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) 1. pontjában, az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 6.§ (1) bekezdésében és a 13. § (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva és a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 28. § (1) bekezdésében biztosított véleményezési jogkörében eljáró, a Korm. rendelet 9. mellékletében meghatározott, a véleményezési eljárásban érdekelt államigazgatási szervek véleményének kikérésével, a következőket rendeli el:

1. Módosító rendelkezések

1.§

Felsőpakony község építési szabályzatáról szóló 3/2009.(III. 25.) önkormányzati rendelet (továbbiakban: HÉSZ) 1. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A Helyi Építési Szabályzat (továbbiakban: HÉSZ), valamint a rendelet 1. mellékletét képező T-1 és T-2 tervszámú Szabályozási Terv (továbbiakban: SZT), valamint az ezeket módosító, a rendelet 2. mellékletét képező T - 3 m jelű módosító szabályozási terv az építés rendjét együtt állapítja meg. a terület használatának módját és beépítésének paramétereit, továbbá a környezet természeti, táji és épített értékeinek védelmét, valamint a sajátos helyi követelményeket, jogokat és kötelezettségeket."

2.§

(1) A HÉSZ 25.§ (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az építési övezetekben zöldmezős beruházás új épülete esetén, szabadon álló beépítési móddal helyezhetők el az épületek. Átalakuló gazdasági telken a kialakult beépítési módú épület-elhelyezés megőrizhető, bővíthető alapterületileg és építménymagasságot tekintve, a mindenkor hatályos tűzrendészeti jogszabályok figyelembe vételével. Bontás és újraépítés esetén, a szabadon álló beépítési módhoz tartozó telepítési távolságok tartandók meg.”

(2) A HÉSZ 25.§ (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Az építési övezetben az építési hely határai új épület építése esetén a szabályozási terv eltérő rendelkezésének hiányában az alábbiak,:

a) az előkert mérete 10,0m,

b) az oldalkert mérete a megengedett legnagyobb építménymagasság fele, eltérő tűzrendészeti rendelkezés hiányában,

c) a hátsókert mérete 10,0m.”

1 Vastag betűvel szedve a jelen módosítás kapcsán módosuló rendelkezések, dőlt betűvel szedve a hatályos rendelet előírásai, áthúzott betűvel a rendelkezés hatályát vesztő része

(3) A HÉSZ 25.§ (4) bekezdés helyébe a következő rendelkezés lép:

Az építési övezet

jele

a telek megengedett az épület megengedett legkisebb kialakítható legnagyobb legkisebb legkisebb legnagyobb

területe szélessége beépítési mértéke

bruttó szintterületi

mutatója

terepszint alatti

beépítési mértéke

zöldfelületi mértéke

építménymagassága

m2 m % m2/m2 % % m m Gksz-1 2000 25 40 1,5 50 30 4,0 12,0 Gksz-2 5000 50 45 2,0 50 30 5,0 14,0 Gip-1 10000 50 45 1,5 50 30 5,0 12,0

Gksz-1-u 2000 12 0 - - 10 0 0

(4) A HÉSZ 25.§-a a következő (4) és (5) bekezdéssel egészül ki:

„(4) A Gksz-1-u jelű övezet a kereskedelmi szolgáltató telkek közlekedési és infrastrukturális kiszolgáló övezete, tulajdonosi érintettségtől függetlenül. Az övezetre a Gksz-1 jelű építési övezet telekalakítási szabályai nem vonatkoztathatók. Az övezetben csak nyomvonalas magán közlekedési és magán köművezetékek, valamint közműfelépítmények létesíthetők, épület, nyitott szín, kerítés, kapu nem építhető.

(5) A Gksz-1 jelű építési övezetbe rögzített be nem építhető sáv területén épület nem építhető, a be nem építhető sávon csak térszín alatti és térszín feletti infrastrukturális létesítmények valósíthatók meg."

2. Hatálytalanító rendelkezések

3.§

Hatályát veszti a HÉSZ 24.§ (1) és (3) bekezdése.

3. Záró rendelkezések

4. §

(1) A jelen rendelet 1. mellékletét képező T-3m jelű tervlapon lehatárolt területre, a korábban készült T-1 és T-2 tervszámú szabályozási tervi rendelkezések hatályukat vesztik.

(2) E rendelet a kihirdetést követő 15. napon lép hatályba.

K. m. f.

dr. Göndör Kökény Katalin Sztancs János

jegyző polgármester

MELLÉKLETEK

A 314/2012. (XI. 8.) KORM. RENDELET 32.§ (4) BEKEZDÉSE, ÉS 41.§-A SZERINTI EGYSZERŰSÍTETT ELJÁRÁS DOKUMENTUMAI

TARTALOMJEGYZÉK

FELSŐPAKONY KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 73/2013.(IX.11.) HATÁROZATA A TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK MÓDOSÍTÁSÁRÓL

FESLŐPAKONY KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 97/2013.(XI.28.) HATÁROZATA A PARTNERSÉGI EGYEZTETÉSI SZABÁLYOKRÓL

ÖSSZESÍTŐ TÁBLÁZAT VÉLEMÉNYEZÉSI SZAKASZBAN ÉRDEKELT ÁLLAMIGAZGATÁSI SZERVEKRŐL A 314/2012. (XI. 8.) KORM. RENDELET 9. MELLÉKLETE ALAPJÁN

ÖSSZESÍTŐ TÁBLÁZAT A KÖRNYEZETI VIZSGÁLAT SZÜKSÉGESSÉGÉT ELDÖNTŐ VÉLEMÉNYKÉRÉS KAPCSÁN ÉRDEKELT ÁLLAMIGAZGATÁSI SZERVEKRŐL A 2/2005. (I. 11.) KORM. RENDELET 3. MELLÉKLETE ALAPJÁN

Felsőpakony Nagyközség Önkormányzatának Képviselő-testülete 5 igen - 0 nem szavazattal – 0 tartózkodással az alábbi határozatot hozta:

73/2013. (IX.11.) számú Képviselő-testületi határozat: Felsőpakony Nagyközség Önkormányzatának Képviselő-testülete úgy dönt, hogy az a) helyt ad a Tellér Élelmiszer Nagykereskedelmi Kft. Önkormányzathoz benyújtott

kérésének, továbbá jóváhagyja a településszerkezeti tervének, helyi építési szabályzatának és szabályozási tervének felülvizsgálatát, és a módosításhoz szükséges dokumentáció elkészítését,

b) jóváhagyja a Felsőpakony Nagyközség Önkormányzata és a Tellér Kft. között a Képviselő-testület részére megküldött szerződést-tervezetet,

c) a változtatással járó költségeket a Tellér Kft. viseli. d) felhatalmazza a Polgármestert a szerződés aláírására és felhatalmazza, hogy a

helyi építési szabályzat módosításának elkészítésére a TER-T-REND Kft.-vel szerződést kössön.

e) vállalja, hogy a terv mielőbbi elkészítéséhez szükséges határozatokat haladéktalanul meghozza.

Határidő: 2013. szeptember 20. Felelős: Sztancs János – polgármester

………………….………………….… kihagyva a kihagyandók ………………………….………………

K.m.f.

Sztancs János s.k. dr. Göndör-Kökény Katalin s.k. polgármester jegyző „ A jegyzőkönyvi kivonat hiteles: Felsőpakony, 2013. Mayer Éva jegyzőkönyvvezető

Felsőpakony Nagyközség Önkormányzatának Képviselő-testülete 5 igen - 0 nem szavazattal – 0 tartózkodással az alábbi határozatot hozta:

97/2013. (XI.28.) számú Képviselő-testületi határozat: Felsőpakony Nagyközség Önkormányzatának Képviselő-testülete úgy dönt, hogy a) Felsőpakony Község Önkormányzat helyi építési szabályzatáról szóló

3/2009.(III. 25.) önkormányzati rendelet egyedi kérelem alapján megindított, egyszerűsített eljárással lefolytatandó módosításával kapcsolatban a következő partnerségi egyeztetési szabályokat határozza meg: 1. Az egyeztetésben résztvevő partnerek a helyi lakosság, valamint az

egyeztetési eljárásba 2013. december 31-ig írásbeli kérelemmel bejelentkezett egyházi, érdekképviseleti, a civil és gazdálkodó szervezetek. A kérelemben meg kell jelölni a véleményezési eljárás tárgyát, a szervezet nevét, a képviselőjét, postai címét és e-mail címét.

2. Az egyeztetésben részt vevők tájékoztatása céljából a polgármester a tájékoztatót helyez el az Önkormányzat hirdetőtábláján, melyben megjelöli, hogy mely időpontokban és hol van lehetőség a dokumentumokba történő betekintésre.

3. A partnerek a tájékoztatóban meghatározott határidőig elérhetőségeik (postai cím, e-mail, telefonszám) megadásával a dokumentációkról írásos észrevételeket tehetnek a Polgármesteri Hivatal címére (2363, Felsőpakony, Petőfi Sándor u. 9.) történő vélemény megküldésével. A tájékoztatóban közzétett határidő nem lehet rövidebb 15 napnál, azaz az egyeztetési eljárás további résztvevőire vonatkozó határidőnél.

4. A beérkezett észrevételeket, javaslatokat, véleményeket az ügy aktájában meg kell őrizni.

5. Az el nem fogadott, érdemi észrevételeket, javaslatokat, véleményeket írásban indokolni kell és az indoklást meg kell küldeni az észrevételt, javaslatot, véleményt tevőnek. Az el nem fogadott javaslatok, vélemények indokolását, a képviselő-testületi döntést követően, közzé kell tenni az Önkormányzat hirdetőtábláján.

6. Az építési szabályzat módosításának elfogadásáról szóló képviselő-testületi döntést követő 15 napon belül a polgármester az elfogadásról tájékoztatót tesz közzé az Önkormányzat hirdetőtábláján.

b) A képviselő-testület felkéri a polgármestert, hogy a helyi építési szabályzat fenti módosítása vonatkozásában a partnerségi egyeztetést a meghatározott szabályok szerint folytassa le.

Felelős: Polgármester Határidő: 2013. december 01.

………………….………………….… kihagyva a kihagyandók ………………………….……………… K.m.f.

Sztancs János s.k. dr. Göndör-Kökény Katalin s.k. polgármester jegyző „ A jegyzőkönyvi kivonat hiteles: Felsőpakony, 2013. Mayer Éva jegyzőkönyvvezető

FELSŐPAKONY KÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEI MÓDOSÍTÁSA

A GYÁLI KÖZIGAZGATÁSI HATÁR MELLETTI ÉSZAKI GAZDASÁGI TERÜLETRE VONATKOZÓAN

ÉRDEKELT ÁLLAMIGAZGATÁSI SZERVEK a 314/2012. (XI.8.) Korm. rendelet 9. számú melléklete alapján

1. Pest Megyei Kormányhivatal Építésügyi Hivatalának

Állami Főépítésze 1051 Budapest, Sas u. 19. 1373 Bp. Pf.:557.

2. Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség

1072 Budapest, Nagydiófa u. 11. 1447 Budapest, Pf. 541

3. Közép-Duna-völgyi Vízügyi Hatóság 1088 Budapest, Rákóczi út 41.

4. Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság 1021 Bp., Költő utca 21. 1525 Bp. Pf.: 86

5. Nemzeti Környezetügyi Intézet

1012 Budapest, Márvány u. 1/d

6. Országos Vízügyi Főigazgatóság

1012 Budapest, Márvány u. 1/d. 1253 Budapest, Pf. 56.

7. Pest Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság

1149 Budapest, Mogyoródi út 43. 1903 Budapest Pf.: 314

8. Budapest Főváros Kormányhivatala Népegészségügyi Szakigazgatási Szerv

1138 Budapest, Váci út 174.

9. Nemzeti Közlekedési Hatóság Útügyi, Vasúti és Hajózási Hivatala

1066 Budapest,Teréz krt. 62. 1387 Budapest, Pf.: 30.

10. Nemzeti Közlekedési Hatóság Légügyi Hivatala

Budapest, Ferihegy I., 13-as épület. 1675 Budapest, PF 41.

11. Pest Megyei Kormányhivatal Közlekedési Felügyelősége Útügyi Osztály

1141 Budapest, Komócsy utca 17-19. 1576 Budapest 141, Pf.: 25.

12. Forster Gyula Nemzeti Örökséggazdálkodási és Szolgáltatási Központ

1014 Budapest, Táncsics Mihály u. 1. 1535 Budapest, Pf.: 721.

13. Érdi járási hivatal járási építésügyi és örökségvédelmi hivatala – Örökségvédelmi Osztály

1052 Budapest, Városház u. 7.

14. Pest Megyei Kormányhivatal Földhivatala 1051 Budapest, Sas utca 19. 1373. Budapest, Pf.: 558.

15. Pest Megyei Kormányhivatal Erdészeti Igazgatóság 1055 Budapest, Kossuth tér. 11. 1369 Budapest Pf.: 368.

16. Pest Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatóság

2100 Gödöllő, Kotlán Sándor u. 3. 2100 Gödöllő, Pf.: 13.

17. Honvédelmi Minisztérium Hatósági Hivatal vezetője

1135 Budapest, Lehel utca 35-37. 1885 Budapest, Pf.: 25.

18. Pest megyei Rendőr-főkapitányság

1557 Budapest, Teve u. 4-6. 8002 Budapest, Pf.: 20.

19. Magyar Bányászati és Földtani Hivatal Budapesti Bányakapitányság

1145 Budapest, Colombus u. 17-23.

20. Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság Hivatala Budapesti Igazgatóság

1133 Budapest, Visegrádi u. 100. 1386 Budapest Pf. 997.

ÉPÍTÉSHATÓSÁGI FELADATOKAT ELLÁTÓ SZERV megkeresésük javasolt, jogszabályi kötelezés erre vonatkozóan nincs

32. Elsőfokú építéshatóság: Gyál Város Önkormányzat jegyzője Építési Osztály

2360 Gyál, Kőrösi út 112-114.

33. Elsőfokú kiemelt építéshatóság: Gyáli Járási Hivatal - Építésügyi Hivatal

2360 Gyál, Kőrösi út 112-114.

TERÜLETILEG ILLETÉKES KÖZMŰSZOLGÁLTATÓK, KÖZÚTKEZELŐK: megkeresésük javasolt, illetve egyes államigazgatási szervek kérik a bevonásukat

34. Magyar Közút Nonprofit Zrt. Pest Megyei Igazgatóság

1024 Budapest, Fényes Elek u. 7.-13.

36. Közlekedésfejlesztési Koordinációs Központ

1024 Budapest, Lövőház u. 39.

LAKOSSÁG, EGYÉB SZERVEZETEK, ÉRDEK-KÉPVISELETI SZERVEK 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 29.§-a alapján A fenti szerveken kívül a lakossággal, érdekképviseleti, civil és gazdálkodó szervezetekkel, egyházakkal történő egyezetést, vélemény-nyilvánítási lehetőségét is biztosítani kell a helyi partnerségi egyeztetési szabályairól szóló önkormányzati döntés szerint

A KÖRNYEZETI VIZSGÁLAT SZÜKSÉGESSÉGÉT ELDÖNTŐ VÉLEMÉNYEZÉSI ELJÁRÁSBAN ÉRDEKELT SZERVEK

ÉRDEKELT ÁLLAMIGAZGATÁSI SZERVEK A 2/2005. (I.11.) Korm. rendelet 3. sz mellékletének II. pontja alapján

1. Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi és Természetvédelmi

Felügyelőség 1072 Budapest, Nagydiófa u. 11. 1447 Budapest, Pf. 541

2. Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság 1021 Bp., Költő utca 21. 1525 Budapest, Pf.: 86.

3. Budapest Főváros Kormányhivatala Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve

1138 Budapest, Váci út 174. 1550 Budapest, Pf.: 203.

4. Pest Megyei Kormányhivatal Építésügyi Hivatalának Állami Főépítésze

1051 Budapest, Sas u. 19. 1373 Bp. Pf.:557.

5. Pest Megyei Kormányhivatal Erdészeti Igazgatóság 1055. Budapest, Kossuth tér. 11. 1369. Budapest Pf.: 368.

6. Pest Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatóság

2100 Gödöllő, Kotlán Sándor u. 3. 2100 Gödöllő, Pf.: 13.

7. Dabasi Járási Hivatal Járási Földhivatala

2370 Dabas, Bartók Béla u. 42.

8. Magyar Bányászati és Földtani Hivatal Budapesti Bányakapitányság

1145 Budapest, Colombus u. 17-23.

9. Pest Megyei Kormányhivatal Építésügyi és Örökségvédelmi Hivatal

1051 Budapest, Sas utca 19.

12. Pest Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság

1149 Budapest, Mogyoródi út 43. 1903 Budapest Pf.: 314

13. Felsőpakony község Önkormányzat Jegyzője

2363 Felsőpakony, Petőfi Sándor u. 9.

Az érdekelt államigazgatási szervek többsége a rendezési terv szempontjából is kapnak megkeresést, ezért elegendő a megvastagított jellel jelölt szerveknek is megküldeni az előzetes tájékoztatást és a kísérő levelet.

helyi ÉpÍtÉsi szabÁlyzatÁnak mÓdosÍtÁsa · 2014-02-21 · tartozó utak, mint pl.: a gksz-1...

Documents