A DÖNTÉS, A DÖNTÉS FOLYAMATA, A DÖNTÉS TÁMOGATÁSA – A GYÓGYSZERÉSZ SZEREPE A MINŐSÉGFEJLESZTÉSBENBECSKEHÁZI-TAR JUDIT

Semmelweis EgyetemSzakgyógyszerészképzés, I. évf., 2017. október 28.

Napirend

I. Egy kis „döntés-tan” – teoretikus modell

II. Minőség a gyógyszer-ciklusban ma és a jövőben (kutatás, gyártás, engedélyezés, kereskedelem, felügyelet, módszertan)

III. A gyógyszerész szerepe a gyógyszeréletciklusaiban ma és a jövőben (interaktív, közös

példák alapján) - gyakorlat

2

A döntés fogalma

� Döntés: mindennapi élet állandó velejárója; jó döntés hozatala - feltételek, lehetőségek ismerete

� Döntés: választás a lehetőségek közül valamilyen célnak megfelelően (pl. szakvizsgára készülés)

� Klasszikus döntéselmélet: a döntéshozó teljesen informált és csak egy cél elérése a célja

� Valóság:• teljes informáltság adathalmazok nagysága miatt nem lehetséges• általában célok kombinációját akarjuk megvalósítani• döntést befolyásolják szokások, viselkedési formák

3

A döntés fogalma

Döntés: célirányos választás adott környezetben cselekvési változatok között, ahol a cselekvési változatok a döntési folyamatok döntést megelőző szakaszában cselekvési lehetőségekként vannak feltárva

Döntés: egyszerre egy cselekvés (választás) és egy folyamat része

4

A döntési folyamat szakaszai

1. A döntési helyzet felismerése

2. Helyzetfelmérés

3. Helyzetelemzés

4. Célkitűzések, kritériumok meghatározása

5. Alternatívák kidolgozása és értékelése

6. Döntés

7. Végrehajtás

8. Ellenőrzés

5

A döntési folyamat szakaszai, 1

1. A döntési helyzet felismerése

A döntéshozó azon megállapítása, hogy az általa irányított (befolyásolt ) rendszer működése, a folyamatok alakulása nem az ő céljának (céljainak) megfelelően történik.

Döntési helyzet felismerésének esetei: - döntési kényszer (nem célszerű megvárni – lásd megelőző

tev., proaktív vezetői magatartás),

- figyelmeztető rendszerek használata (pl. EudraVigilance),

- külső problémajelző rendszerek használata (pl. betegpanasz).

6

A döntési folyamat szakaszai, 2-3.

2.Helyzetfelmérés: Ebben a szakaszban az információk összegyűjtése és elsődleges csoportosítása folyik. Fontos az információk teljes körűségének biztosítása. Ki kell derülnie, hogy melyik információ hasznos, melyik nem.

3.Helyzetelemzés: Át kell látni az adatok, tények közötti összefüggéseket, természetesen a döntési probléma szempontjából

7

Hozzak ma esernyőt magammal?8

1.A döntési helyzet felismerése

2.Helyzetfelmérés3.Helyzetelemzés

A döntési folyamat szakaszai, 4.

4.Célkitűzések, kritériumok meghatározása:

Az adott döntési szituációban konkretizálni kell a célt, hogy döntési kritériumokat lehessen adni. Ha lehet, a problémát részproblémákra kell bontani (rossz felbontás esetén a részproblémák megoldása nem alkalmazható az eredeti feladatra).

Általában a rendszerek bonyolultabbak annál, hogy tevékenységük egyetlen céllal lenne kapcsolatba hozható →célstruktúra, célok hierarchiája létezik.

9

4.Célkitűzések, kritériumok meghatározása

10

A döntési folyamat szakaszai, 5.

5.Alternatívák kidolgozása és értékelése:

Meg kell találni, kifejleszteni és értékelni a lehetséges cselekvési alternatívákat. Kockázatvállalás ill. nem vállalás bizonyos lehetőségeket eleve bevehet ill. kizárhat a lehetőségek közül.

Értékelésnél fontos a kimenetek számszerűsíthetősége: könnyebb a lehetőségek rendezése, sorrendbe állítása. Döntéshozónak általában világos preferencia-sorrendje van, ami lehetővé teszi számára a kívánatos kimenetek rangsorolását.

11

Megázhatok ma?12

Kockázatalapú gondolkodás13

14

Mi segít és mi gátol abban, hogy ernyőt hordjak magammal?

15

5.Alternatívák kidolgozása és értékelése:

Döntő szerep jut a modellezésnek ebben a fázisban (Az alkalmazott modellek gyakran jobban meghatározzák a kapott eredményeket, mint a számszerűsítéshez használt adatok)

Modellek lehetnek:

� Normatív: optimális megoldás keresése a cél.

� Leíró: az alternatívák egy részhalmazát tekintjük. Ezek közül a legjobbat tekintjük, elégséges egy elfogadható megoldás megtalálása is.

� Kielégítő:időhiány, erőforráshiány, az optimalizáció nehézségei miatt gyakran szükségszerű, nem opt. modell.

16

A döntéstámogató módszerek – ahhoz kellenek, hogy jó modellt válasszunk

17

A döntési folyamat szakaszai, 6.

6.Döntés:

Megadni, melyek a választási kritériumnak leginkább megfelelő cselekvés(ek).

18

Jól jönne egy forró tea, ha már megáztam19

A döntési folyamat szakaszai, 7.

7.Végrehajtás, ellenőrzés:

A kiválasztott megoldást át kell ültetni a valóságba. Tudni kell: kinek, mikor, mi kell csinálnia, hogy a döntés megvalósuljon.

20

Tervezés Példa: Hogyan készülök egy egyetemi órámra?

Nonformális tervezés:

� egy adott tantárgy követelményrendszerének megfelelő feladatmegoldáskor, akár egy tanulócsoport tanítására való felkészüléskor is, korlátok között működőképes lehet. A tanár „rutinból tanít, leporolja az előadás diákat”.

� A tervezésnek fejlettebb formája: a tanár a tanítási anyag egy részét egy nagyobb időegységnek, a tananyag mennyiségnek, az elérendő célnak alárendeli, és a biztosabb eredmény érdekében az időegységre, az előrehaladás ütemét előre rögzíti (jegyzet papírra vagy IT eszközeire).

Formalizált tervezés:

� Az ismeretek mennyiségi növekedése, a műveltséganyag differenciálódása megkívánja az ismeretközvetítés átgondoltabb megtervezését. Ez a folyamat vezetett a curriculumok (tantervek) megjelenéséhez

� A minőségközpontú szemléletmód fejlődésével a tartalom kifejlesztése egyre differenciáltabbá vált és a tantervekben helyet kaptak a képzési célok mellett a hallgatói elvárások/elégedettség, a minőségügyikövetelmények és a korszerű oktatás-módszertani javaslatok, a tanári teljesítmény mérve van (igazodok a hallgatói érdeklődéshez, motivációkhoz, a terem és IT adottságaihoz, a szombati tömegközlekedéshez, az egyetem minőségcéljaihoz).

21

A koncepció és a stratégia fogalma

� A koncepcióban megjelölt cél az abban megjelölt elvek, elgondolások egymásutániságának a megvalósításával, a kapcsolódó feladatok megoldásával érhető el. A koncepció sajátja a cselekvési program, amely határidőket, felelősöket is megjelölhet.

� A határidő csúszása vagy a tervezett feladat elmaradása a megvalósítás folyamatában zavart okozhat. Újra kell gondolni a koncepciót, súlyosabb esetben új koncepciót kell készíteni.

� A stratégia: olyan elgondolásrendszer, amely tényfeltáráson alapul és a cél által megkívánt elvek szerint foglalja rendszerbe azokat a cselekvéssorokat, amelyek a cél eléréséhez vezetnek.

� A stratégia dinamikus részét, a taktika fogalmával jelöljük. A taktika teszi lehetővé, hogy a változó folyamatban, a megváltozott helyzetnek megfelelően, pillanatról pillanatra a helyzethez alkalmazkodva arra válaszolva jöjjön létre a cselekvés.

� A cél elérése taktikai harc eredménye

22

Stratégia – Minőség - Döntés23

� Egy minőségirányítási rendszer bevezetése a vezetés stratégiai döntésén alapszik (ISO 9000)

� A minőség a használatra való alkalmasság foka, ezáltal a mérhetőségen alapuló szintjei vannak

� A minőségirányítás 8 alapelve közül kiemelt a „tényeken alapuló döntéshozatal”

� A minőségfejlesztési eszközök, egyben vezetési döntést-támogató eszközök

24

Vezetési döntés ciklusa25

A döntési ciklus és a PDCA (Plan-Do-Checkt-Act)?

26

DTR27

A döntés eredménye – a gyógyszerész szerepe és a társadalmi jó hírnév

28

MEGBESZÉLÉS – HOL VANNAK A DÖNTÉSI PONTOK / HELYZETEK?

Minőség-aspektusok

A gyógyszer útja és a gyógyszer minősége - az újragondolt életciklus modell

ÁTLÁTHATÓ-SÁG

ELLENŐRZÉS EGYÜTT-MŰKÖDÉS

Igény szerint Menedzsment Ipar

Kockázat kezelés

Szállítmány ésnyomon követés

Hatóságok

Rendszerek Mérések Belső egységek

Beszállítók Rendszerek Beszállítók

30

Érdekelt félÉrdekelt

fél

Érdekelt fél

Új modell: 5. sor kiegészül az ÉRDEKELT FELEK -el

31

A gyógyszer útja és a gyógyszer minősége -életciklus modell – standardok, szabványok

VezetésVezetés

TervezésTervezés Teljesítmény-

értékelés

Teljesítmény-

értékelés

A minőségciklus

Érdekelt felekVevők és

egyéb érdekelt felek

Működtetés

megelége-dettség

Követel-mények/kockázatok

Bemenet Kiement

Kontextus, 7 – „A korszerű rendszerszintű MEGKÖZELÍTÉS”

Termék és szolgáltatások eredménye

Működés / a folyamatok kapcsolata

Meghatározni az környezet, érdekelt felek elvárásai és a

területet

MIR általános követelmények,

kockázat- és folyamatszemléletű

megközelítés

Sikeresen hatni a környezetre és érdekelt felekre

� Gyógyszerkészítő vegyészből Terápiás tanácsadó?

� Közforgalmú gyógyszertár / szerep- és döntési helyzetek

� Gyógyszerkészítő

� Gyógyszer/OTC árucikk eladó (a nép nyelvén

� Életmód/betegtanácsadó

� Klinikai/kórházi gyógyszerészet

� magisztrális gyógyszerkészítés

� Kórházi központi gyógyszertári gyógyszerész

� Ágy melletti klinikai gyógyszerész

� Főgyógyszerész / Gyógyszerbiztonsági vezető /Ellenőrző gyógyszerész / Mentor-oktató-kutató gyógyszerész

� Ipar – gyógyszergyártás/kutatás/kereskedelem

� Kutatás – molekulafejlesztés (K+F, innováció, strat-up, spin-off), klinikai vizsgálat (CRO)

� Kereskedelem, szállítás – gyógyszert vagy egészséget szállít, ad el, közvetít interneten, hamis gyógyszer

� Marketing, reklámipar – design thinking!, a vevő befolyásolása és a gyógyszer+étrendkiegészítő vásárlásiszokásai tekintetében, gyógyszerhamisítás és patikabezárás hatása a társadalmi megítélésre,

� Kliensorientált gyógyszerészet

� Társadalmi és gazdasági reputáció (jó hírnév) faktorai és a minőségkultúra

� Kitől tanulható és hol tanulható meg az új kompetencia?

A döntés és gyógyszerészi kompetencia/szerepek és a minőség kérdései

Kontextus, 9 - A minőségbiztosítás és betegbiztonság Minőség jelentősége a gyógyszerészetben (idézzük fel az előző órán hallottakat is!)

� Minőség fogalma, mérése, minőségbiztosítás a gyógyszerészetben

� Minőségszabályozási és irányítási rendszerek

� A jogszabályok által előírt minőségbiztosítási rendszerek: a GMP (GDP), GLP, GCP

� Hibaelemzési technikák, módszerek az önértékeléshez

� A betegbiztonság fogalmi rendszere

� Gyökérokelemzések alapelvei, aggregált elemzések módszerei

� Indikátorok fogalma

� Bizonyítékok a medicinában, a bizonyítékokra alapozott orvoslás (EBM) alapjai

� Kockázatfelmérés és elemzés, kockázatok csökkentésének lehetőségei

� Gyógyszereléssel összefüggő nemkívánatos események, gyógyszerelési hibák

� Akkreditáció és betegbiztonság, a betegbiztonság mérése

34

Az „Egészségügy” folyamatai a minőség fókuszából – a Donabedián modell

EBM

Azegészségügyi

ellátásstruktúrája

Azegészségügyi

ellátásfolyamata

Azegészségügyi

ellátáseredményei

TQM

Szakmai

irányelvek használta,

protokollok

EBM gyakorlat

Klinikai eredmények

elégedettség

gazdaságosság

társadalmi kihatás

audit

Bizonyítékokon

alapuló technológiák

bizonyítékok ismerete

35

Hol lehetnek döntési pontok a ma és jövő gyógyszerésze számára?

36

DÖR

e-Profil

EHRe-

Beutaló

e-Recept

Háziorvos

Eü szolgáltatók

Lakossági Portál

Gyógyszertár

Otthon

Érdekelt felek

a páciens

https://ugyintezes.magyarorszag.hu/szolgaltatasok/eeszt.html

EESZT – eRecept és a döntések

37

A minőségi gyógyszergyártás (GMP) – Hol lehetnek döntési pontok ma és jövőben?

38

A minőségi gyógyszerlogisztika - Good DistributionPractice (GDP) –Hol lehetnek döntési pontok ma és a jövőben?

39

Klinikai gyógyszerészet –Hol lehetnek döntési pontok ma és a jövőben?

40

ma…a jövőben

A gyógyszerészi szerep változásai a közelmúltban és a jövőben kontra kihívások adöntési folyamatban a minőség vetületéből

Interaktív workshop41

A gyógyszerészi szerep változásai a közelmúltban és a jövőben kontra kihívások a döntési folyamatban a minőség vetületéből

� Interaktív workshop - hívókérdések� Színterek (a gyógyszer életciklusában gondolkodva), ahol jelen van a

gyógyszerész (2009. január 1-től a „Pharm Dr”)

� Szerepek/feladatok – kompetenciák és elvárások a különböző színtereken (használjuk Bozsóki Anna és Hankó Balázs tanulmányát http://www.mgyt.hu/images/gyogyszereszet/2017/2017-01/Gyogyszereszi-kompetenciak-1701-letoltheto.pdf )

� Lehetséges konfliktusok és problémapontok a szerepekben (gondolva a szakmai/jogszabályi elvárásokra, betegek viselkedése, adherencia, kommunikáció, reklám, a hatóságok elmozdulása a betegbevonás irányába, egészségipari innovációk hatása a szerepkészlet változásra)

� Egy kiválasztott színtér/helyzet döntési algoritmusának közös elkészítése fókuszálva a minőségmenedzsment és kiválósági kultúra standardok/szabványok/rendszerek elvárásaira

42

Workshop emlékeztető: Órai példák – A gyógyszerészi gondozás

� Elvárások

� minőségbiztosított, jogszabályi gyógyszerbiztonság feltételek érvényesülése

� szakmai, módszertani ajánlások ismerete és a gyógyszerészi képzés curriculuma

� alapvető betegbiztonsági kérdések tisztása

� alapvető gyógyszerminőségi és biztonsági kérdések tisztása

� eRecept – EESZT változások és a gyógyszerészi kompetencia változásai – a gyógyszerész hozzáférhet a páciens klinikai adataihoz is!

� a kliensek (betegek és egyéb vevők) megfelelő tájékoztatást kapjanak

� a kliensek megfelelő tanácsot kapjanak az életvitelükre is

� a kliensek együttműködésének javítása

� gyógyszerpazarlás csökkentése

� mindezek mérhetősége - indikátorok

� adherencia?

� lejárt/megsemmisített gyógyszer?

� Ki nem váltott receptek aránya – eRecept?

� Orvoslátogatás aránya / OTC és vényköteles arány?

43

Döntési PDCA Pdca – előkészítő lépések

� Fokozottan ellenőrzött szer ?

� Humán vagy állatgyógyászat?

� Recept valódisága, érvényessége jogszabályi megfelelősége?

� Gyógyszerfelírás szabályszerűsége ?

� Beteg életkora alapján jogosult-e a kiváltására?

� Mennyiségi ellenőrzés (adagolás vonatkozásában)

44

pDca – döntési / figyelmeztetési pontok� Vényköteles gyógyszert a maga számára vagy másnak váltja ki ?

� OTC-t is kér vagy csak azt szeretne ?

� Egy vagy több betegnek írták fel ?

� Egy vagy több orvos rendelte ?

� Helyettesítés (Generikus, vagy készlet miatt) ?

� Gyógyszerallergia és a Nem Várt Mellékhatás (az új farmakovigilancia rendszer) ?

� Vényre való rákészítés ?

� Tanácsadást is elfogad ?

� Számítógépes rögzítés / gyógyszertári adatbázis / NEAK / EESZT / eReceptegészségügyi háttérinformációk is érdekesek lehetnek / gyógyszerész hozzáférése a beteg eü.adataihoz ?

45

PdCaKockázatok / lehetséges problémák, bizonytalanságok

� Interakció mérlegelés

� OTC is (házipatika)

� Klinikai relevancia (súlyosság, volt-e terápiás váltás)

� Párhuzamos gyógyszerfelírás

� Mérlegelés hosszabb ideje szedi korábbi alkalmazás során panasz

� Mellékhatás vizsgálata okoz-e egészségkárosodást, meghiúsítja-e, csökkenti-e a klinikai hatást, kockázata a beteg non-adherenciának

� Betegegyüttműködés vizsgálata

� Szándékos – nem szándékos non-adherencia

� Betegtájékoztatás

� Szakmai tartalom

� Első, ismétlő gyógyszerkiváltás

� Adagolás módosítás

� Több betegnek

� Nem magának váltja ki

� „Kérdezze meg gyógyszerészét”

� Medikártya

� További lépések (retaxa, reklamáció, vénytárolás stb.)

mérlegelés További kérdések

46

Gyógyszerelési probléma

1. Gyógyszeresen nem kezelt egészségügyi probléma.

2. A betegnek van olyan betegsége, melyre szükséges lenne, de nem kap gyógyszeres kezelést.

3. Indokolatlan gyógyszerszedés okozta egészségügyi probléma.

4. A beteg olyan egészségügyi problémától szenved, amely egy olyan gyógyszer szedésének következménye, melyre nincs szükség a terápiában.

1. Az adott gyógyszeres kezeléssel a beteg nem éri el a célértékeket, a gyógyszer elégséges hatásának, vagy alkalmazásának hiányosságai miatt.

2. Mennyiségi eredménytelenség.

3. Az adott gyógyszeres kezeléssel a beteg nem éri el a célértéket, mely a dozírozási problémákra vezethető vissza

4. Biztonságosság

5. Minőségi biztonságossági probléma.

6. Gyógyszer okozta egészségügyi probléma

1. Mennyiségi biztonságossági probléma.

2. Gyógyszer dózisa okozta egészségügyi probléma

Szükségesség Eredményesség / Minőségi eredménytelenség.

47

Gyógyszerelési probléma okai –minőségelemző módszerek

� Indokolatlanul alkalmazott készítmény

� Hatástani csoporton belüli duplikáció

� Gyógyszerkiválasztás Non-adherencia

� Dozírozás (adag, gyógyszerforma)

� Interakció

� Mellékhatás

� Egyéb?

Gyógyszerkiválasztás (Szükséges gyógyszer hiánya)

48

pdcA – megoldási javaslatok

� Dozírozás változtatásának javaslata

� Hatáserősség változtatása

� Dozírozás (adagolás, gyógyszerforma) változtatása

� Gyógyszerelés változtatásának javaslata

� Új gyógyszer szedése

� Gyógyszer elhagyása

� Gyógyszer helyettesítés (nem generikus helyettesítés)

� Betegoktatás

� Szándékos non-adherencia csökkentés

� Nem szándékos non-adherencia csökkentése

� Nem gyógyszereléssel összefüggő életmód-tanácsadás

A gyógyszer A beteg

49

pdcAPdcaPDCA – avagy A Döntés kommunikálása� Beteggel történt szóbeli egyeztetés ?/!

� Beteggel történt egyeztetés, írásos dokumentum kiadása ?/!

� Orvossal történt szóbeli egyeztetés ?/!

� Orvos írásbeli tájékoztatása ?/!

� Betegbiztonsági megfontolások / Hatóságok, szakmai szervezetek felé kommunikálás (nem csak bejelentés! pl. OGYÉI, Nemzeti Betefórum, AIPM Betegakadémia) ?/!

� Gyógyszerészi szakmai szervek (kamara, népegészségügy, stb.) tájékoztatása ?/!

� Média, közösségi média ? /!

� Egyebek???

50

II. fejezet: „A Felügyelet” – együttműködési pontokA FELÜGYELET ÉS A SZAKGYÓGYSZERÉSZ

51

Döntési pontok a hatósági munkában

� Engedélyezés ?/!

� Felfüggesztés ?/!

� Visszavonás ?/!

� Módosítás ?/!

� Kötelezés ?/!

� Szankcionálás ?/!

� Igazolások kiadása ?/!

� Szaktanácsadás ?/!

� Érdekelt felekkel – beteggel, iparral, klinikai gyógyszerésszel, médiával, kutatás, oktatással együttműködés ?/!

� Innovációs iroda és Betegakadémia ?/!

� Tudományos munka ?/!

� Stratégia / Verseny a hatóságok között a törzskönyvezés, módosítás, stb.ügyfelekért, minőségi elvárások – EMA/HMA (BEMA)!!!

52

53

Rapid alert

GS1

Signalmanagement

17581 20564 21466 115841034 1137 1387 6430

50000

2013 2014 2015 2016 (fél év)

G y ó g y s ze r e l é s i h i b a ( M e d D R A H LG T M e d i c a t i o ne r r o r ) b e j e l e n é s e k s z á m a a z E u d ra v i g i l a n c e a d a t b á z i s b a

Összes eset száma Fatális esetek száma

Például: a gyógyszerész szerepe a farmakovigilanciában

54

A gyógyszerész szerepe a farmakovigilanciában

55

A gyógyszerész szerepe a farmakovigilanciában

56

A betegellátás egyik kulcsszereplője, a klinikai gyógyszerész

57

Döntési pontok a Klinikai gyógyszerészetben – a klinikai gyógyszerész feladatai, 1

• egyedi gyógyszerelés kontrollja• daily dose / unit dose / egyedi import /off-label???

• Gyógyszerterápiás Bizottság• „Policy” alkotás, formulária szerkesztés, terápiás

protokollok• gyógyszer-információ

• orvosoknak / betegeknek / hozzátartozóknak / ?• gyógyszer-mellékhatás figyelés / farmakovigilancia

(signalmenedzsment)• gyógyszervizsgálatokban részvétel

• Helsinki deklaráció (1964) diagnosztikus, terápiás, megelőzési, rehabilitációs célra• Minőségbiztosítás - tárolás, felhasználás, visszavétel, study file

• Monitorokkal kapcsolattartás• terápiás gyógyszerszint monitorozás• gyógyszerkészítés

• magisztrális készítmények, keverék infúziók, parenterális tápoldatok• ResAP (2011) 1. számú ajánlása a betegek speciális szükségleteinek kielégítése

céljából gyógyszertárban készített (magisztrális) gyógyszerek minősége és ártalmatlansága biztosításának feltételeiről 58

1.2. A Döntési pontok a Klinikai gyógyszerészetben – a klinikai gyógyszerész feladatai, 2

• Részvétel a menedzsment munkájában• osztályos (fő)gyógyszerészi ellenőrzések

• Tervezés / Fókuszok / Értékelés feldolgozási szintje / Visszacsatolások

• Részvétel a klinika/kórház minőségirányítási rendszer működésében• Részvétel a tudományos és oktatási tevékenységekben• Részvétel a terápiás gyógyszerszint monitorozásban• Klinikai / kórházi Osztályos „jelenléti” gyógyszerészi feladatok

• gyógyszer anamnézis felvétel- beteg előző terápiájának ismerete- ennek értékelése- esetleges változások javaslata- orvos felé történő interpretálása

• gyógyszerterápia megválasztásának támogatása, gyógyszerterápia monitorozása

- antikoaguláns terápia stb.- szűk terápiás tartományú gyógyszerek adagolása (aminoglikozidok, vancomycin stb.)- parenterális táplálás

� betegtanácsadás / gyógyszerészi gondozás59

Standardok• kezelési protokollok• gyógyszeralaplista• gyógyszerpromóciós szabályok• gyógyszerellátási szabályzat

Vizsgálat• utilizációs vizsgálatok• antibiotikum felhasználás• gyógyszermh.,gyógyszerelési

problémák felmérése• beszerzési igények felmérés• költség-hatékonyság vizsgálatok

Diagnózisstandardok érvényesülési akadályai:

• logisztikai• eü. személyzet• gyógyszergyártói befolyás• információhiány

Intervenció• oktatás• gyógyszer-információs

központ• alaplista, kezelési protokoll

felülvizsgálat• szabályzati módosítások

A gyógyszerész döntési szerepe aGyógyszerterápiás bizottsági munkában

60

Összefoglalás61

Szerepváltozás a klinikai gyógyszerészet döntéseiben -Holisztikus klinikai gyógyszerészet

62

• öngyógyszerezés

• betegtanácsadás

• gyógyszerészi gondozás egészségnevelés (risk&bebefit)

• adherencia fokozása

• minőségbiztosítás – GPP (Good Pharmacy Practice)

• gyógyszerész a lakosság jólétét, a betegek megfelelő szintű ellátását

• ésszerű, gazdaságos receptírás elősegítése

• helyes gyógyszerhasználat elősegítése

• öngyógyszerezés

• gyógyszerészi gondozás elmeinek egyértelműsítése

• holisztikus megközelítés (EuroPharm Forum)

• krónikus betegségekben (asthma, diabetes, hypertonia stb.)

• gondozási szintek

• első szint: egészséges életmód promóciója

• második szint: időben történő diagnózis elősegítése

• harmadik szint: beteg terápiájának nyomon követése,

• gyógyszerelési problémák megoldása,

• compliance fokozása

Szerepváltozás a betegbiztonság döntésekben – a klinikai gyógyszerészet és betegközpontú terápia

� Egészséggazdaság, a gyógyszer-felhasználás mérése és szabályozása, farmakoepidemiológia, farmakovigilincia

� Terápiás gyógyszer-monitorozás

� Klinikai laboratórium tesztek

� Szakértői rendszerek, számítógépes algoritmusok a klinikai gyógyszerterápiás döntéshozatalban

� Gyógyszerészi gyógyszerrendelés a klinikai gyógyszerészi gyakorlatban

� Tünetek a gyógyszerészi gyakorlatban

� Patofiziológia, patobiokémia és gyógyszeres terápia

� Klinikai esettanulmányok

� Esettanulmányok a betegkommunikációban, szerkesztésének ismérvei

� Gyógyszeres-beavatkozás dokumentációja

63

FIP STATEMENT OF PROFESSIONAL STANDARDS CONTINUING PROFESSIONAL DEVELOPMENT (Tokyo, 1993., rev.1997)In the document Standards for Quality of Pharmaceutical Services -Good Pharmacy Practice in Community and Hospital Settings pharmacists in each practice setting should accept personal responsibility for maintaining and assessing their own competence throughout their professional working lives; national pharmaceutical organisations should also take action to ensure that pharmaceutical education, both pre-university and post-university qualification, is designed to equip pharmacists for the roles they have to undertake in community and hospital practice”

64

Szerepváltozás a minőség-vezető szakgyógyszerészetben - 33/2013. (V. 10.) EMMI rendelet az egészségügyi szolgáltatók hatósági szakfelügyeletéről, szakmai minőségértékeléséről és a minőségügyi vezetőkről (?)

� az egészségügyi szakmai tevékenység minősége: az adott tevékenység széleskörűen elfogadott szakmai előírásoknak és az érvényben lévő minőségügyi szabályoknak megfelelő, a beteg számára elfogadható módon, a szükséges időn belül végrehajtott, biztonságos, hatásos és eredményes elvégzése;

� c) szakmai felülvizsgálat: az adott egészségügyi szakmai tevékenység minőségének helyszíni felmérésen alapuló értékelése és elemzése;

� d) szakfelügyelet: az egészségügyi ellátás teljes folyamatában az egészségügyi ágazati jogszabályok, továbbá az egyedi panaszok kivizsgálásával kapcsolatban a szakmai előírások, protokollok érvényesülésének hatósági célú ellenőrzése;

� e) szakmai minőségértékelés: a megelőzésnek és a betegellátásnak a szakmai szabályaival, érvényben levő szakmai irányelvekkel, eljárásokkal, ajánlásokkal, nemzetközi legjobb gyakorlattal való összevetése, értékelése, az alkalmazott eljárások dokumentációs rendszere és az adatszolgáltatás minőségi követelményeinek meghatározása és értékelése, kapcsolódó konzultáció lefolytatása és a minőségfejlesztés módozatainak meghatározása, amelynek egyik eszköze a szakmai felülvizsgálat is.

� 13. § (1) A minőségügyi szakfőorvosok és nem orvosi területen a (2) bekezdés szerinti minőségügyiszakterületi vezetők állandó vagy eseti jelleggel kerülnek megbízásra. A minőségügyi szakfőorvosi, illetve szakterületi vezető az e rendeletben meghatározottak szerint kiválasztott és megbízott, az egészségügyi szakmai tevékenység minőségét fejlesztési céllal vizsgáló és értékelő szakember. Minőségügyi szakterületi vezető szakterületén a) minőségügyi vezető szakgyógyszerész.

65

A minőségszemlélet / minőségkultúra váltás

� Nemzetközi tapasztalatok bizonyítják, hogy a felülről jövő szabályozás, vagy a minőségtanúsítás, vagy az akkreditáció – csak akkor éri el célját, ha az társul az

egészségügyi vezetők és az

egészségügyben dolgozók,

beleértve a gyógyszerészek

motiváltságával,

elkötelezettségével

Ennek szellemében elengedhetetlen a minőségkultúra terjesztése, a

vezetők és munkatársak

minőségszemléletének

fejlesztése

66

Milyen szerepváltozásokat hoz a jövő?

Ez hogyan nyilvánul majd meg a gyógyszerész döntési mechanizmusában a jövő gyógyszerészetében?

Következtetések67

Milyen szerepváltozásokat hoz a jövő? Ez hogyan nyilvánul majd meg a gyógyszerész döntési mechanizmusában a jövő gyógyszerészetében?

� Kritikus kérdések vannak -Magatartásbeli változás /Felkészültség / Versenyképesség / Fenntartható gyógyszerügy / Stratégiai szemlélet?

� Érdemes tájékozódni, nyitottnak lenni ezekben a kérdésekben is http://www.marketingpirula.hu/cikkek/mit-hoz-a-jovo-a-patikakban/

68

Szükséges a stratégiai szemlélet, a jövőlátási attitűd és a holisztikusabb tudásra való nyitottság minden gyógyszerésznek!

69

Szükséges „a holisztikus megközelítés” a jövő egészségügyi minőségrendszerében

Integrált m inőségirányítási

rendszer struktúrája

folyam atokRendszer

audit

K linikaiaudit

TQ M

EBMkritériumokstandardokindikátorokgraduális

oktatás

társadalmikihatás

Szakmaieredmények

Ö nértékelés

OKTATÁS

eredm ények

gazdaságieredmények

VEVŐK(páciensek)

elégedettség

Forrás: Klinikai hatékonyság az egészségügyben, Gődény s., Tar J. és tsi Donabediáni struktúra-folyamat-eredmény minőségdimenziók kibővítése

70