6. VEZETŐI PROGRAM

Vedd komolyan, amit csinálsz és ha felelősséget érzel iránta, jól fogod csinálni." (Csíkszentmihályi Mihály)

6.1 VEZETŐI STÍLUS

Mielőtt megszületett bennem az elhatározás, hogy újabb öt évre megpályázom az

intézményvezetői megbízatást, átgondoltam, hogy mit jelent számomra vezetőnek lenni, melyek

azok a tulajdonságok, kompetenciák, amelyek saját értékrendem szerint alkalmassá tesznek az

intézményvezetői feladatok ellátására:

felelősséget vállalni más emberekért,

jó példával szolgálni munkatársaimnak,

célokat meghatározni és irányt mutatni,

helyes döntéseket hozni,

feladatot delegálni, és ellenőrizni,

motiválni, elismerni, szükség esetén szankcionálni,

konfliktushelyzeteket a résztvevő felek megelégedésével kezelni, és feloldani,

ésszerű kompromisszumokat elfogadni.

Természetesen mérlegeltem azt is, hogy milyen külső elvárások fogalmazódnak meg egy

vezetővel szemben:

szakmai felkészültség,

reális meggyőződés saját értékéről,

elkötelezettség és eredményorientáltság,

stratégiai szemlélet, szervezőkészség,

kommunikációs és együttműködési készség,

a folyamatos fejlődés képessége.

Az elmúlt években szerzett tapasztalatok, szakmai kihívások felvérteztek a fent említett

tulajdonságok többségével és megerősítettek abban, hogy soha nem lehet „hátra dőlni” azt

gondolva megvalósítottam céljaimat, hiszen a fejlődés és haladás kulcsa a még jobb, még

tökéletesebb irányába való törekvés.

Céljaim megvalósításához elengedhetetlen a nevelőtestület támogatása, a kollégákkal való

közös gondolkodás, a csapatmunka. Ezért arra törekszem, hogy olyan vezető legyek, aki képes

arra, hogy a csoport értékeit, tapasztalatait összefogja és így érje el a közös célokat.

6.2 PEDAGÓGIAI ARCULAT

Egy oktatási intézmény a tudás átadása mellett szokásokat, értékrendet, lehetőséget,

tanulságokat ad, önállóságra nevel. A szervezet által kitűzött hosszú távú célok elérésének

elengedhetetlen eszköze az egységes arculat kialakítása. Fontos azért, mert így egység,

biztonságérzet, bizalom és összetartozás érzete alakul ki a szervezeten belül és a külső

partnerekkel egyaránt.

A pedagógiai célok meghatározásában elsődleges, hogy mire van szüksége a mai kor

gyermekének.

Fenntartás nélküli szeretetre, amely érzelmi védettséget ad.

Világosan meghatározott értékekre, következetesen betartott és betartatott

szabályrendszerre.

Mintát, és példát adó felnőtt kapcsolatokra.

Közösségi élményekre.

Önmaga és társai iránti felelősségvállalásra

Pozitív visszajelzéseket közvetítő, biztató, elismerő nevelői attitűdre.

Az önkifejezés lehetőségére, a tudás megszerzésének élményére.

Elérhető célokra, perspektívákra.

A fent említett kritériumoknak való megfelelés pedagógiai hitvallásom alapja. A nevelőtestület

partner az ezen elvek mentén meghatározott célrendszer véghezvitelében.

A tantestület tagjaként tudom, hogy intézményünkben ezek az elvek érvényesülnek, ezért nem

szabad radikális változtatásokkal kockára tenni az iskola jó hírét. Úgy gondolom, felelőtlen és

átgondolatlan tervezés lenne nagyszabású és nagy anyagi ráfordítást igénylő vezetői program

megfogalmazása.

A vezető sikere a kollegák kooperatív munkájától függ, ezért mindenképpen átgondoltan és

ésszerűen érdemes változtatásokat tervezni. A jól bevált, bejáratott mechanizmusokat kell

tovább csiszolni, az új kihívásokhoz igazítani és átgondolt megalapozott döntésekkel fejleszteni.

A folyamatos fejlődés biztosítéka a gyerekek iránt érzett felelősség és szeretet, a

nevelőtestületben rejlő erő és kreativitás, az új módszerek iránti fogékonyság. Nézetem szerint

egy vezető erkölcsi kötelessége tiszteletben tartani az elért eredményeket, a már kialakult

működő hagyományokat, hiszen ezekre építve lehet kidolgozni egy hosszú távú vezetői

koncepciót.

A vezetői programom egymásra épülő lépésekből áll, mely a különböző területek között átfedést

is tartalmaz.

6.3 AZ ISKOLA KÖZÖSSÉGEI, KAPCSOLATRENDSZERE

BELSŐ KAPCSOLATOK

6.3.1 A NEVELŐTESTÜLET

A tantestület tagjaként tudom, hogy iskolánk sikerei a kollegák magas színvonalú szakmai

munkájának és a kialakult jó munkahelyi légkörnek köszönhetőek. Mindkét tényező

elengedhetetlen az eredményes munkavégzéshez, hiszen csak kiegyensúlyozott felnőttek tudnak

kiegyensúlyozott gyermekeket nevelni. Fontos, hogy a felnőtt közösségek is magukban

hordozzák azokat az értékeket, közösségjegyeket, amelyeket a gyermekközösségek felé

közvetíteni kívánnak.

Az első két vezetői ciklus értékelése - elért eredmények

A 2009 és 2014 között eltelt időszak a nagy változások véghezvitelének 5 éve. A változásokat

a külső tényezők generálták, hiszen a közoktatás törvényi szabályozása, irányítása teljesen

megváltozott és ezek a változások nagy kihívások elé állították az intézményvezetőket és a

nevelőtestületeket. Az önkormányzati fenntartás megszűnt, az állam vette át a fenntartói

feladatokat, melyet KLIK koordinált. A 2012/13-as tanév ennek az átadás-átvételnek a

zökkenőmentes lebonyolításáról szólt. Kettévált a fenntartó és a működtető, ami még

bonyolultabbá tette a 2013/14-es tanév beindítását, szervezését. 2011-ben jelent meg a 2011.

évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről, melynek előkészítése sajnos nem volt elég alapos,

így sok bizonytalanságot eredményezett.

Nagyon nehéz volt ennek néhány elemét elfogadtatni a tantestülettel, sok konfliktus helyzetet

hoztak ezek a hónapok. A kollégák az intézményvezetőben látták az ellenséget még akkor is,

ha pontosan tudták, az iskolavezetés csak végrehajt, törvényesen próbálja működtetni az iskolát.

A kezdeti időszakban a legnagyobb ellenállást a 32 óra benntartózkodás váltotta ki a

kollégákból, nehéz volt elfogadtatni, kevesen látták be, hogy eddig is bent voltak ennyit az

iskolában, csak nem számolták.

Intézményvezetőként az autonómia korlátozását volt a legnehezebb megélni. A következő nagy

feladat a Nemzeti köznevelési törvénynek, a NAT-nak és Kerettantervnek megfelelően

átdolgozni a Pedagógiai Programot, az SZMSZ-t és Házirendet.

Ezzel még nem zárult le az újdonságok sorozata, hiszen a pedagógus életpálya modell és az

ezzel járó minősítési, önértékelési és tanfelügyeleti rendszer újabb nagy feladatok elé állította a

nevelőtestületet és az intézmény vezetését. Az ezekkel kapcsolatos nagyon kevés információ, a

találgatások ismét csak a félelmet és a bizonytalanságot hozták.

Ez az első öt évem utolsó két tanítási éve volt, és nagyon jó érzéssel tölt el, hogy az

újraválasztásom kapcsán nem ezt a gondokkal és bizonytalansággal terhelt időszakot látták a

kollegáim, hanem azokat a pozitívumokat, amelyeket az öt év hozott.

Az elmúlt 10 évben a kitűzött célok, feladatok többségét megvalósítottam, kivétel ez alól, ami

rajtam kívül álló okok miatt nem sikerült.

Megvalósult célkitűzések

Vezetőként és pedagógusként is nagyon fontosnak tartom a tantestületen belüli tudásmegosztást

- melynek szokássá válása az egyik fő célkitűzésem volt -, amelyben sikert értem el. Kiváló

szakmai felkészültséggel, módszertani és óraszervezési változatossággal büszkélkedhetünk,

amit megismertem az óralátogatások kapcsán, ezért folyamatosan ösztönöztem kollégáimat,

osszák meg egymással tudásukat, tapasztalataikat. Hiszem azt, hogy az ilyenfajta együttműködés

erősíti az egymás iránti tiszteletet, és közelebb visz az egy cél irányába való munkálkodáshoz.

Mára mindennapossá vált a kollégák körében a szakmai kommunikáció. Rendszeresen

megosztják egymás közt a módszertani újdonságokat, egy-egy új és jól használható digitális

tananyag linkjét. Fontosnak tartom (tartottam) és szorgalmazom (szorgalmaztam) egymás

óráinak látogatását és megbeszélését. Ezen a területen is történt előrelépés, szívesen fogadják

hospitálásra egymást.

A hatékonyabb belső kommunikáció is a célkitűzéseim között szerepelt. A nevelőtestület döntései az egész iskola működésére meghatározó jellegűek, ezért

elengedhetetlen a tantestület aktív részvétele az egy-egy döntést megelőző folyamatban, így

kialakulhat egy egészséges demokrácia. A hatékony kommunikáció és döntéshozatal érdekében

bevezettem, hogy minden hónap utolsó keddjén gyűlés tartok mind az alsó, mind a felső

tagozaton. Az elmúlt hónap értékelése, a következő hónap aktualitásainak megbeszélése történik

ezeken az alkalmakon. Ezenkívül szorgalmaztam egy belső levelezőrendszer kialakítását,

amelyen keresztül email-ben értesítem az aktuális versenyekről, programokról, pályázatokról,

egyéb teendőkről a kollégákat, illetve ők is tudnak az iskolavezetéssel és egymással ily módon

is információkat megosztani.

Fejlesztési elképzeléseim

Az azonos tagozaton tanító kollégák együttműködésében már jelentős fejlődés tapasztalható, de

még mindig hiányát érzem a tagozatok közötti szakmai tapasztalatcserének. Nagyon hasznosnak

gondolom, hogy a két tagozat tagjai is látogassák egymás óráit, hiszen akkor jobban belelátnak

a korosztályok adta nehézségekbe, jobban tudják értékelni egymás munkáját és látják azt is, hogy

honnan indulva hova jutnak el a diákok 8 év alatt. A következő 5 évben szeretném elérni azt,

hogy az alsó és felső tagozatos kollegák között is folyamatos szakmai együttműködés alakuljon

ki nyílt és őszinte egymáshoz fordulással. Legyen meghatározó az a szemléletmód, mely szerint

diákjaink előmenetele és az iskola megbecsültsége közös célunk és felelősségünk.

Lényegesnek tartom, hogy a pedagógusoknak önmagukról és egymásról alkotott véleménye

tükrözze a valóságot, megismerve a korlátokat, fejlesztendő képességeket és természetesen az

erősségeket.

6.3.2 A TANULÓKÖZÖSSÉG

Amennyiben az előző pontban megfogalmazottak megvalósulnak, feltételezhetően vonzó iskolai

légkör alakul ki mind a diákok, mind a szülők számára, és nem változik az évek óta szerencsésen

alakuló tanulói létszám.

Intézményvezetőként nagyon fontosnak tartom, hogy a diákok ne csak az igazgatót lássák

bennem, hanem a pedagógust is, akivel meg lehet állni a folyosón beszélgetni, akihez bátran

fordulhatnak örömeikkel, bánataikkal, akitől bátran mernek segítséget kérni, ha bajban vannak.

Alapvető fontosságúnak tartom, hogy a gyermekek érezzék jól magukat az iskolában, szívesen

járjanak oda. Meggyőződésem, hogy ehhez feltétlenül szükségesek a tartalmas és hasznos

szabadidős tevékenységek, programok.

Pedagógiai koncepciómban kiemelt jelentőséggel bír a tanulók közösségi nevelése. Fontosnak

tartom az összetartozás, a „mi iskolánk” tudat mélyítését. Fő célnak azt tekintem, hogy alakuljon

ki diákjaikban a felelősségtudat az iskola, mint közösség iránt, érezzék azt, hogy nem csak

használói, hanem véleményükkel, cselekedeteikkel formálói is az iskolának. A közösségi

nevelés elsősorban iskolai rendezvényeink keretén belül valósul meg.

Megvalósult célkitűzések

Az összetartozást külsőleg is jelképező tárgyak /jelvények, pólók, nyakkendők stb./

kidolgozása, „meghonosítása” a közösségi érzés erősítésének jó eszköze. Célkitűzéseim közé

tartozott egy új iskolai logó létrehozása és az ezzel ellátott nyakkendők és sálak varratása,

melyek tanulóink ünnepi öltözékének elemei. Egyre több tanulónk vásárol –természetesen

önkéntes alapon - az iskolai logóval ellátott pólókból. Így ezt a célt is sikerült magvalósítanom.

Az iskolai és osztály közösség összekovácsolását segítik a tematikus kirándulások, melyek

egyben a hazaszeretetre nevelés célkitűzését is megvalósítják. Minden évfolyam - elsősorban

felső tagozatban - együtt megy kirándulni. Az 5., 6. évfolyam névadónkhoz kapcsolódó

helyszíneket (Karos, Ópusztaszer) látogat meg. A 7., 8. évfolyam a magyar történelemhez

kapcsolódó helyszínekre utazik (Zemplénben – Magyar nyelv Múzeuma, várak, Terror Háza

Múzeum Budapest). Az alsó tagozatosok Hortobágyra, illetve az Északi Középhegységbe

kirándulnak.

Az iskolai közösséghez tartozás első élményét a leendő elsősök leveli béka tábor kapcsán

tapasztalhatják meg. Célom volt, hogy az óvoda-iskola átmenetet könnyítsük meg leendő

elsőseink számára, ezért rendezzük már 10 éve ezt az iskolába szokató két napos tábort.

Önkéntes alapon vesznek részt benne a gyerekek, két délelőttöt töltenek az iskolában augusztus

végén. Így sikerült elérni azt, hogy nem sírva jönnek szeptember elsején, hanem már ismerősként

köszöntik egymást és tanítóikat az évnyitón.

A közösség formálás részét képezik az iskolai ünnepségek is. Az utóbbi három évben az én

kezdeményezésemre teljesen új formában szervezzük az 1848. március 15-ei események

megünneplését. Az 5.-7. évfolyamosok a 1.-3. évfolyamok számára készítenek osztályonként

megemlékező programot. Ez lehet műsor, vetélkedő, társasjáték, vagy amit a gyerekek fantáziája

enged. Mivel felvételi időszakra esik az ünnep, így a 8. évfolyam nem készül műsorral, hanem

számukra a negyedikesek készítenek programot. Nagyon élvezik diákjaink a megemlékezésnek

ezt a rendhagyó formáját, hiszen aktív részesei az ünnepségnek.

Nagyon régi tervem volt – már szabadidő szervezőként is próbáltam – a nyolcadikos évfolyam

számára tánciskola szervezése. A kulturált viselkedés, illemtan, szociális kompetencia, ízlés

formálás és közösség fejlesztés egyszerre megvalósulnak ennek a keretén belül. Öt évvel ezelőtt

sikerült megszervezni az első tánciskolát, azóta a nyolcadik évfolyamon hagyománnyá vált a

tanfolyam és az azt záró táncvizsga egyaránt, amely természetesen nyitott a szülők és

hozzátartozók számára.

Fejlesztési elképzeléseim

A diákönkormányzat nem formális, csak látszat szintű működésének kialakítása szintén céljaim

között szerepelt, hiszen ez az a fórum, mely a diákok érdekképviseletét hivatott ellátni, de be

kell vallanom, ezt nem sikerült elérnem, a diákok nem voltak partnerek ebben a törekvésben. Ezt

személyes kudarcként éltem meg. Végig gondolva, elemezve a problémát, rájöttem, hogy több

oka is van ennek. Az általános iskolás korosztály még nem elég érett. Nehezen tudják a

gondjaikat megfogalmazni, érdekeiket képviselni. Nem látják az értelmét a DÖK munkának. A

legnagyobb, és legfájóbb gondot abban látom, hogy nincs igénye a gyerekeknek a közösségi

együttlétekre.

A következő öt évben továbbra is fontos célkitűzésem marad egy hatékonyan és jól működő

DÖK kialakítása, megszervezése, melynek tagjai megértik a felelősséget, amelyet a DÖK jelent.

Tudnak és mernek élni azzal a joggal, amely megilleti őket. A diákönkormányzat véleményt

nyilváníthat, javaslattal élhet a nevelési-oktatási intézmény működésével és a tanulókkal

kapcsolatos valamennyi kérdésben. A diákönkormányzat a kollektív joggyakorlás eszköze az

iskolában. Szeretném, ha az érdekképviseleten túl, a közösségi programok szervezésében is

aktívan részt vállalnának.

A március 15-ei megemlékezés sikerének kapcsán tervezek beindítani egy „testvérosztály”

programot. Minden tanévben minden felsős osztály választ magának egy alsós osztályt, akit

abban a tanévben segíteni fog. Tanévenként néhány közös program szervezése, esetleg a

gyengébben teljesítő, vagy valami miatt lemaradó alsós diák korrepetálása, és még számos

terület képezheti az együttműködést. Ezzel fejlődik a szociális kompetencia, a tolerancia, az

érzelmi intelligencia, valamint azt gondolom, otthonosabb, családiasabb légkört lehet

kialakítani, hiszen alsós és felsős diákjaink ismerni és segíteni fogják egymást.

6.3.3. A SZÜLŐI KÖZÖSSÉG

A gyerekek mellett legfontosabb partnereink a szülők, ezért kapcsolatainkat a kölcsönös bizalom

és nyitottság kell, hogy jellemezze. Fontos, hogy mint szolgáltató, minél nagyobb kínálattal

forduljon az iskola a szülők és a tanulók felé. Rugalmasan és toleránsan kell viszonyulni a

megváltozott szülői elvárásokhoz, közös szempontként a gyerekek érdekeit figyelembe véve. A

szülői elvárás az iskola irányába, hogy olyan alapműveltséget-képzettséget nyújtson, amellyel

gyermeke érvényesülni tud a mindennapi életben, a továbbtanulásban, s az iskolában töltött idő

ne csak hasznosan, hanem érzelmi biztonságot, harmóniát és komfortérzetet biztosító módon

teljen el.

Véleményem szerint betekintést kell engedni a szülőknek az iskolában folyó munkába, hogy

lássák elvárásaik teljesülését, és ezáltal még zökkenő mentesebbé, és hatékonyabbá tudjuk tenni

az együttműködést.

A kommunikációnak folyamatosnak kell lennie a szülő és iskola között, így az elégedettségről

vagy elégedetlenségről állandó a visszajelzés. A szülői elégedettség legszembetűnőbb

visszajelzése számomra az, hogy minden tanévben legalább egy osztálynyi létszámot tesznek

ki az első osztályban nálunk kezdő „testvérgyerekek”.

Megvalósult célkitűzések

Intézményvezetőként nagyon fontosnak tartom a közvetlen kommunikáció lehetőségét a

szülőkkel. Különösen nagy jelentősége van annak, hogy az intézményvezetővel személyesen

találkozzanak és beszélgethessenek a szülők, amikor a beiskolázás folyamata elkezdődik. Ezért

minden tanévben, novemberben iskolába hívogató programot szervezünk az iskolánk iránt

érdeklődő óvodás gyerekeknek és szüleiknek. A gyerekek különböző foglalkozásokon vesznek

részt, a szülőknek lehetőségük van az iskola vezetéssel történő kötetlen beszélgetés formájában

ismerkedni az intézménnyel.

Minden tanévben lehetőséget kapnak a szülők – 1.-6. évfolyamokon illetve 7. évfolyamon a

belépő tantárgyak esetében -, hogy nyílt napok keretén belül részt vehessenek tanítási órákon.

Ezeken az alkalmakon megismerhetik a tanítók által alkalmazott módszereket,

megtapasztalhatják, hogyan viselkednek gyermekeik a tanítási órákon. Minden évben nagy

létszámban vesznek részt a szülők ezeken a nyitott tanítási órákon, ami bizonyítja ezeknek a

szükségességét.

Szintén a szülők irányába nyitásként szervezzük minden évben az „Árpád csillaga” címet

viselő gyerekgálát, ahol minden osztályunk fellép valamilyen produkcióval. A szülők

nagyszámú jelenléte a rendezvényen mutatja, hogy igény van az ilyen típusú megmutatkozásra.

A családi nap a legújabb kezdeményezésünk, amely kapcsán lehetőséget biztosítunk arra, hogy

diákjaink családostul vegyenek részt különböző ügyességi versenyeken, érdekes bemutatókon.

A gyerekek, szülők és a pedagógus is kötetlenebb, hétköznapibb formában találkozhatnak,

ismerhetik meg egymást.

Fejlesztési elképzeléseim

A fent említett programok megtartása a jövőben is célom, természetesen rugalmasan

alkalmazkodva a szülői és pedagógusi ötletekhez, elvárásokhoz.

A szülői választmányi gyűléseken szülői részről felajánlás történt arra, hogy szívesen

segítenének az iskolai élet több területén is. Kérték gondoljam át, hol és milyen formában

tudnának részt vállalni az iskola fejlesztésében, szépítésében. Az elkövetkezendő években

célom élni a felkínált lehetőséggel és jobban bevonni a szülőket a mindennapjainkba.

6.3.4 KÜLSŐ KAPCSOLATRENDSZER

Cél a folyamatos kapcsolattartás a közvetett partnerekkel, együttműködésre és kölcsönösségre

törekvés, az iskola elismertségének és jó hírének érdekében.

A partnerkapcsolatok között kiemelkedő szerepet töltenek be az óvodák. Nagyon fontosnak

tartom, hogy az óvodából iskolába való átmenet nehézségeit megkönnyítsük, ehhez minden

személyi feltétel adott, a szakmailag jól felkészült, gyermekszerető, tapasztalt tanítónők

személyében.

Az iskolába hívogató programok jól működnek, ezeken az alkalmakon még az iskolaválasztás

előtt megismerkedhetnek a szülők és a gyerekek az iskolával. Ezt a hagyományt mindenképpen

folytatni kívánom. Emellett lehetőséget kell teremteni arra, hogy közös programokon

vehessenek részt az óvodások alsó tagozatos gyerekekkel és tanítókkal játszóházak,

sportvetélkedők formájában. Segítség lenne mindkét fél számára visszacsatolásként egy régebbi

kezdeményezés újraindítása közös beszélgetések formájában az óvodapedagógusok és az alsó

tagozatos munkaközösségek között.

6.3.5 KAPCSOLAT A FENNTARTÓVAL

A Debreceni Tankerületi Központ fenntartóként és működtetőként segíti munkánkat.

Megteremti az iskola színvonalas nevelő-oktató munkájához szükséges feltételeket. Megbízható

hátteret nyújt tanügyi, gazdasági, szakmai területen, figyelemmel kíséri pedagógiai

tevékenységünket. A tankerületi központtal együttműködve legfőbb cél a hatékonyság és az

eredményesség növelése. Ezt csak partnerséggel, folyamatos kommunikációval, közös

gondolkodással lehet megvalósítani. Az érdekek összehangolását, egyeztetését mindkét fél

részére hasznosnak ítélem. Célom az elkövetkezendő öt évben is megtartani azt a jó munka-

kapcsolatot, melyet az elmúlt évek során sikerült kialakítani a DTK munkatársaival.

Intézményvezetőként feladatom az intézmény érdekeinek képviselete a fenntartó irányába, az

azon való munkálkodás, hogy a fenntartó által biztosított lehetőségeket minél sokoldalúbban

tudja intézményem felhasználni.

6.4 NEVELŐ-OKTATÓ MUNKA

6.4.1. A TANÓRAI NEVELŐ-OKTATÓ MUNKA

A következő öt évre szóló vezetői programomnak ez a legnehezebben tervezhető része. Ismerem

az új NAT tervezetét, ami nem hagy túl nagy mozgásteret az intézményeknek az óraszámok

tekintetében. Felelőtlenség lenne, egy olyan vezetői programot felvázolni, amely nem vesz

tudomást a várható változásokról. Ugyanakkor a bevezetés időpontja még bizonytalan. Így csak

azt tudom vállalni, hogy a vezetői programomat rugalmasan a mindenkori jogszabályi

lehetőségekhez mérten valósítom meg.

A pedagógusokkal szemben folyamatos elvárás a változásokhoz való alkalmazkodás. Az elmúlt

10 évben gyökeresen átalakult a pedagógiai kultúra, új óraszervezési formákat várnak el a szülők

és a gyerekek is a pedagógusoktól. Nem lehet az évtizedek óta használt és begyakorolt

módszereket alkalmazni csupán, hanem folyamatosan meg kell újulni, ki kell lépni a komfort

zónából és a gyerekek igényeihez alakítani a használt módszereket. Az a pedagógus, aki erre az

alkalmazkodásra képes, sikeres lesz.

Vezetői tevékenységem során igyekeztem kollégáimmal megértetni, és elfogadtatni a fent leírtak

szerinti változás szükségességét. Szorgalmaztam a korszerű oktatási módszerek, óraszervezési

eljárások - kooperatív módszer, projektek, csoportmunka - minél nagyobb arányban történő

alkalmazását. Lehetőséget teremtettem ezek megismerésére, elsajátítására továbbképzések,

óralátogatások szakmai konzultációk keretén belül. Nem volt könnyű feladatom, mindaddig,

amíg ki nem próbálták ezeket az újdonságokat a kollégák, de aki alkalmazta, rájött, hogy sokkal

hatékonyabb és sikeresebb órákat tudott tartani. Most ott tartunk, hogy a tanítási órák nagy részét

a gyermekek igényeihez igazodva, a korszerű oktatási módszerek alkalmazásával szervezik a

kollégák, használva a digitális tananyag és az IKT eszközök nyújtotta lehetőségeket.

Ez az a terület, ahol nem lehet hátra dőlni, ahol nem lehet azt gondolni, hogy nincs tovább

fejlődési lehetőség, mert mindig lehet újabb és újabb ötleteket kigondolni, újabb és újabb

módszereket kitalálni. A digitális tananyagok területén pedig végtelenek a lehetőségek.

Az idegen nyelvoktatás iskolánk egyik kiemelt területe, és nagyon szép sikereket érünk el idegen

nyelvi versenyeken, tanulóink közül többen választják középiskolában a nyelvi tagozatokat.

Minden évben vannak tanítványaink, akik középfokú, sőt olyanok is vannak, akik felsőfokú

nyelvvizsgával zárják általános iskolai tanulmányaikat.

Szeretném az elkövetkezendőkben is megtartani a nyelvoktatás prioritását, amennyiben az új

NAT lehetővé teszi továbbra is első osztálytól kezdenénk az idegen nyelvek tanítását. Régi

tervem, hogy a legjobb képességű diákok számára lehetővé tegyük a két idegen nyelv tanórán

belüli tanulását. Az új szabályozók egyértelművé válása után keresem majd a lehetőséget ennek

a tervnek a megvalósításához.

Az idegen nyelv ismerete mellett az informatika a másik terület, amely a mai kor általános

műveltségéhez hozzátartozik. Az előző pályázatomban megfogalmazott célkitűzésemet, még

egy informatika terem kialakítását sikerült megvalósítanom. Egy 15 állomásos számítástechnika

termet rendeztünk be, melyet más tanítási órákon is igénybe lehet venni, nemcsak

informatikaoktatásra.

Tervem, hogy a következő tanévtől 7.-es diákjaink kezdjék meg a tanév elején az ECDL vizsgára

történő felkészülést, hogy úgy zárják általános iskolai tanulmányaikat, hogy rendelkezzenek

ECDL vizsgával.

A testnevelés az „ép testben ép lélek” gondolatra építetten olyan társadalmilag fontos értékeket

közvetít, amelyet semmilyen más tárgy nem tud helyettesíteni. Hozzájárul a személyiség

harmonikus fejlesztéséhez, az egészséges életmód megalapozásához.

A testnevelés és sport alkalmas a kapcsolatteremtő képesség fejlesztésére, a szolidaritás, a

tolerancia és a fair play szellemének megismertetésére. Az iskolai testnevelés és sport aktívabb

szerepvállalásra nevel, sajátos eszközein keresztül önkifejezésre, önmegvalósításra ad

lehetőséget.

Mai világunkban, amikor a gyerekek számára a mozgás és a sport nem tartozik az elsődleges

fontosságú tevékenységek sorába, egy iskola vezetőjének stratégiai célként kell kezelnie a

mozgás szeretetére nevelést, és ehhez minden eszközt és lehetőséget megragadni.

Az intézményben magas szakmai színvonalon folyik a testnevelés oktatása, a diáksport egyesület

és az iskolai sportszakkörök lehetőséget biztosítanak különböző sportágakban a mindennapos

testedzés gyakorlására. A felső tagozatos tanulókat, különösen a lányokat nagyon nehéz a

sportfoglalkozásokon való részvételre rávenni.

A testnevelés szakos kollegákkal együtt gondolkozva érdemes lenne olyan mozgásformák

lehetőségét kínálni, amelyek a modern követelményeknek megfelelőek, ha szükséges, külső

oktatók bevonásával is. Ilyenek lehetnek elképzelésem szerint táncos foglalkozások, aerobic

jellegű mozgások. Az alagsorban kialakított teremben lehetőséget szeretnék biztosítani TRX

foglakozásokra, valamint kialakítani egy kis konditermet, amit diákjaink és kollégáink egyaránt

használni tudnak.

Az új, korszerű oktatási módszerek sorában a projektoktatás jelenti a legnagyobb kihívást a több

évtizede pályán lévő pedagógusok számára. Teljesen új attitűdöt kíván meg a pedagógustól, új

szerepbe helyezi - az irányító szerepből facilitátori szerepbe kerül. Nagyon gondos előkészítő

munkát, szervezést igényel egy projektmunka előkészítése. Ennek eredményeként azonban egy

új élményt kap a pedagógus, más, új oldalukról ismerheti meg tanítványait és a közösen végzett

munka öröme megéri a pluszban befektetett energiát.

Az első két vezetői ciklusban célként tűztem ki, hogy minden tanévben szervezünk

projektnapokat. Ez a célkitűzésem megvalósult, igaz nem minden tanévben voltak projektnapok,

de több alkalommal sikerült megszervezni. Az európai kultúra projektet a Tempus

Közalapítvány közzétette, a Módszertani ötletgyűjtemény, digitális módszertár honlapon

(https://tka.hu/tudastar/dm/480/betekintes-az-europai-nepek-kulturajaba).

A projektoktatás az új NAT-ban is kiemelten jelen van. Az első tanítási hétre projekthét

szervezését javasolja. A következő tanévekben is támogatom projektnapok, projekthét

tervezését, mert a szociális kompetencia, az együttműködés, a csapatban dolgozás, a prezentáció

képességének a fejlesztését szolgálja, amelyek nélkülözhetetlen készségek a mai korban.

6.4.2 TANÓRÁN KÍVÜLI NEVELŐ-OKTATÓ MUNKA

A tanórán kívüli nevelő-oktató munka palettája igen színes. Ide tartoznak a délutáni szabadidős

foglalkozások, a szakkörök, a tehetséggondozó foglalkozások.

Az alsó tagozatos gyerekek napjuk nagy részét az iskolában töltik, így fontos, hogy kialakítsunk

számukra egy olyan iskolai környezetet, amelyben jól érzik magukat, ahol értelmesen és

hasznosan tudják eltölteni a tanórákon kívüli időt.

Megvalósult célkitűzések

Sikerült pár évvel ezelőtt egy korszerű és minden igényt kielégítő játszóteret kialakítani az alsós

gyerekek számára. Szívesen használják a délutáni szabadidős tevékenységek során. Ezáltal

fejlődik mozgáskultúrájuk, együttműködő-képességük, toleranciájuk. A két épület között a

„kisudvaron” kialakításra került egy pihenősziget, ahol azok a gyerekek érzik jól magukat, akik

szeretnek leülni, beszélgetni.

Fejlesztési elképzelések

Szeretnék a kisudvar, illetve a nagyudvar aszfaltjára különböző társasjáték táblákat felfestetni,

amelyeket szabadidőben használhatnak akár az alsós, akár a felsős diákok. Terveim között

szerepel nagyméretű udvari játékok készíttetése is. Mivel ez az ötlet a szülők részéről már

felvetődött, a megvalósításban számítok a segítségükre.

Az utóbbi néhány hétben a pingpong bajnokság miatt kitettünk két pingpongasztalt az aulába,

hogy tudjanak gyakorolni a gyerekek. Olyan nagy sikere volt, olyan sokan használták, hogy

elhatároztam, állandósítani fogjuk a két asztalt. A közösségi tevékenység, a közös játék a

mindennapok szokásává vált ezáltal az apró újítás által.

Tehetségfejlesztés, gondozás

Az oktatásnak számolnia kell az egyre több „más” vagy „másképp tanuló” gyermekkel. Új és

más képességek váltak hangsúlyossá napjainkban. Felértékelődött az információk gyors

feldolgozásának a képessége. Kiváló vizuális képességekkel nagyon sok információhoz

juthatnak azok is, akik számára az olvasás nehézséget jelent. A helyzetek gyors felfogása,

értékelése, a hatékony szervezési képességek, társas készségek sokkal nagyobb esélyt jelentenek

a sikerre, mint a hagyományos képességek. Így az ismeretek, olvasottság, elmélyült tanulás

képessége nem az egyedül üdvözítő út a kiemelkedő teljesítmények felé. A tehetségekkel való

intenzívebb foglalkozás igénye napjainkban egyre erőteljesebben jelentkezik, ezért a

tehetséggondozás kiemelt fontosságú kérdés. Elkerülhetetlen a tehetséggondozásnak a

mindennapi oktatásba történő beépítése, különben a sok tehetséges gyerek, de különösen az

alulteljesítő tehetség eleve kimarad a fejlesztésből.

Az iskola feladata a tehetséggondozásban:

felfedezés,

fejlesztés,

esélyegyenlőség teremtés: a tehetségeknek is az adottságaiknak megfelelő oktatásban kell

részesülniük,

megfelelő képzettségű pedagógusok biztosítása.

A Debreceni Tankerületi Központ tehetséggondozó programja a fent leírt feladatoknak

megfelelően dolgozta ki a tehetséggondozás rendszerét, melyben a 4. évfolyamon kiválasztott

gyerekek vehetnek részt. Ebben a programban természetesen a továbbiakban is részt veszünk.

Ezzel a programmal párhuzamosan folytatni kell a hagyományos tehetséggondozó munkát több

területen. Az iskola sikereinek egyik kulcsa, hogy nem csak a kiválasztott gyerekek

tehetséggondozása folyik, hanem a „mindenki tehetséges valamiben” elv alapján minden diák

lehetőséget kap kipróbálni önmagát.

A különböző versenyeken elért eredmények, a diákjaink felvételi vizsgákon nyújtott

teljesítményei azt igazolják, hogy hatékony tehetséggondozó munka folyt eddig is, amit

feltétlenül támogatni kell a továbbiakban. Nagy hangsúly kell fektetni a tanórai differenciálásra,

a szakköri és továbbtanulási felkészítő foglalkozásokra, a szaktárgyi tanulmányi versenyekre,

illetve az ezekre való felkészítésekre, szem előtt tartva a továbbtanulási orientációt. A

tehetséggondozó munkánk eredményeként célom, hogy egyre több országos versenyen

vegyenek részt diákjaink.

6.5 MÉRÉS-ÉRTÉKELÉS

Alapvető elvárás, hogy az ellenőrzési, mérési és értékelési rendszer jogszerűen, szakszerűen,

tervezett módon, hatékonyan és alapvetően a tanulók érdekében működjön. Legyen

összhangban az intézmény működését szabályozó dokumentumokkal. Objektív, konkrét és

könnyen adminisztrálható kell, hogy legyen. A mérés – értékelés képezi alapját a

visszacsatolásnak, fejlesztésnek. A mindennapok gyakorlatában alkalmazott mérés – értékelés

szempontjait és mikéntjét az alapdokumentumok tartalmazzák.

Országos Kompetenciamérés

A helyzetelemzésben részletesen kitértem a kompetenciamérések eredményeire, itt ezt nem

kívánom újra kifejteni. Diákjaink minden területen az országos és a megyeszékhelyi átlagok

fölött teljesítenek, de ez nem jelenti azt, hogy nincs tennivalónk. Célunk az országos ranglista

még előkelőbb helyére kerülni, ezért folyamatos a fejlesztés.

Fő feladataink:

A gyengébb teljesítményt nyújtó diákok felzárkóztatása, hiszen eredményeinket jelentősen

befolyásolja az esetleges gyenge egyéni teljesítmény.

Több időt, és nagyobb figyelmet kell fordítanunk a logikai és a szöveges feladatok

megoldására (a gyakorlati életből merített példák alkalmazása).

Továbbra is kiemelt feladatunknak kell lennie a matematika órákon az értő olvasás

gyakoroltatásának, hiszen a gyerekek egy része a feladatok értelmezésének hiánya miatt

sikertelen a feladatmegoldásban.

Több időt, és nagyobb figyelmet kell fordítani az érvelés indoklás gyakoroltatására és az

ok okozati összefüggések keresésére.

Országos idegen nyelvi mérés 6. és 8. évfolyamon

Az eredményeket részletesen ismertettem a helyzetelemzésben.

Célunk, hogy a nyelvi mérésen ne legyenek alul teljesítő tanulóink. Ennek érdekében feladatunk

a 6. évfolyamos tanulók további tervszerű és rendszeres fejlesztése és felkészítése a következő

nyelvi mérésre. Kiemelt feladataink a következő két tanévben a meghatározott területen.

A fejlesztést az alábbiak szerint tervezzük megvalósítani:

figyelem, koncentráció fejlesztése, mely az eredményes szövegértés egyik fontos

alapfeltétele,

az alapszókincs folyamatos fejlesztése, bővítése,

egyéni differenciálás tanórán és tanórán kívül az érintett tanulókra vonatkozóan a 60%

alatti területen (pl.: differenciált házi feladat formájában),

a mérés típusfeladatainak begyakoroltatása,

a korábbi mérések feladatlapjainak megoldása,

a hallott és olvasott szövegértést mérő feladatok beépítése a témazáró dolgozatokba,

melyek segítségével folyamatos visszajelzést kap a pedagógus és a tanuló is. éves szinten

ez négy témazáró dolgozatot jelent,

az olvasási és hallott szövegértési stratégiák alkalmazásának begyakoroltatása,

automatizálása, a tudatosság fokozása,

online feladatok ajánlása otthoni gyakorlás céljából,

május első felében próbamérés.

6.6 RENDEZVÉNYEINK

A tanításnak több olyan területe is van, ahol figyelembe kell venni az érzelmek szerepét. Érzelmi

intelligencia elsősorban az átélt tapasztalatok útján fejleszthető, személyiségünk saját erőinek és

szükségleteinek kibontásával. Meg kell jelenjen az iskolában az az igény, hogy emberi

kapcsolataink a nyíltságra, a bizalomra és az emberi törődésre épüljenek. Az érzelmi

intelligencia fejlesztésének legjelentősebb területei a közösségi rendezvények. Az előző

fejezetekben már említettem néhány rendezvényt, amelyek újításként jelentek meg az elmúlt két

vezetői ciklusom alatt. A már hagyománnyá vált rendezvényeinket mindenképpen tovább kell

vinni az elkövetkezendő tanévekben is. Ezek a következők:

Magyar Dal Napja

A Magyar Népmese Napja

Árpád Kupa

Ölelés világ napja

Aranycsengő hét

Diák bál

DÖK napi iskolai kirándulás, akadályverseny

6.7 SZAKMAI INNOVÁCIÓ

Az intézményvezetői beosztás nagyobb lehetőséget nyújt az innovációra, az újdonságok

bevezetésének elfogadtatására a nevelőtestülettel. Fontos megismerni a partnerek elvárásait,

igényeit és ez alapján bevezetni az újításokat. Intézményvezetői ciklusaim alatt a legfontosabb

innovációk: szülői nyílt napok, a leendő elsős szülők és gyerekek számára nyílt napok, levelibéka

tábor a leendő elsősöknek, a „tanulás tanulása” beillesztése a tanmenetekbe, évente legalább két

projektnap szervezése, boldog iskola program bevezetése, zene jelzi a tanítási óra végét és

kezdetét a hagyományos csengőszó helyett. Igyekszem a szülőket is minél jobban bevonni az

iskolai életbe, így két olyan tudásmegosztó programot is bevezettem, amely a szülők aktív

közreműködésére épít. A „Szülők akadémiája”, amely szakemberek bevonásával - igény

felmérés után - a gyermeknevelés problémás területeit érintő előadássorozat. A másik a

„Szüleink nyomában” projekt, melynek során a szülők mutatják be foglalkozásukat, lehetőség

szerint munkahelyeiket egy-egy osztálynak, évfolyamnak.

Többször említettem már, hogy kiemelt fontosságúnak tartom a gyerekek érzelmi

intelligenciájának a fejlesztését, amelynek nagyon fontos eszköze a Boldog iskola program.

Három évvel ezelőtt pályáztunk először a boldog iskola címre, amelyet elsőként nyertünk el a

megyében, azóta örökös boldog iskola lettünk.

Pályázatokban való részvétel is az innovációs tevékenység részét képezi. Jelenleg 3 európai

uniós pályázatban veszünk részt. Az EFOP 3.2.5–ös pályaorientációs tevékenység MTMI

fókusszal. Az EFOP 3.3.5 Korszerű pedagógiai módszerek alkalmazását segítő Iskolai

Közösségi Program kísérleti megvalósítása, mely napközis és bentlakásos táborok szervezését

tűzte ki célul. A harmadik az Erasmus+ program, melyben öt országgal működünk együtt, fő

célja diákjaink idegen nyelvi tudásának mélyítése.

6.8 PEDAGÓGUS ÉLETPÁLYAMODELL

Önértékelés-tanfelügyelet-minősítés

Az önértékelés az intézményi folyamatokra irányuló szabályozás eszköze. Követelményei pedig

a közoktatási intézmények működési folyamatainak rendszeres karbantartására vonatkozóan

adnak támpontokat, fogalmaznak meg hatékonyságot és eredményességet garantáló elvárásokat.

Azt az egyedi programot hivatottak előcsalogatni, amely szerint egy iskola valóban úgy

működik, ahogyan a köznevelési törvény, saját pedagógiai programja, a szülők és a gyerekek –

s legfőképpen az aktuális működést biztosító dolgozói kör definiálja.

Az iskolahasználók mindegyikének fűződik érdeke ahhoz, hogy az intézményrendszer

kiszámíthatóbb, megbízhatóbb, hatékonyabb és eredményesebb legyen.

Vezetőként ösztönzöm kollégáimat a minősítésre történő jelentkezésre. Hiszem, hogy ez jó

alkalom mindenki számára, hogy átgondolja eddigi pályájának eredményeit, új célokat tűzzön

ki maga elé, és megmutassa külső szakértőknek is szakmai módszertani felkészültségét. Nagyon

jó tapasztalataink vannak az eddigi minősítések kapcsán. Minden kolléga sikeresen teljesített,

és megnövekedett önbizalommal folytatta munkáját, hiszen bebizonyíthatta elsősorban saját

magának, hogy magas színvonalon végzi napi feladatait.

A pedagógus életpálya modell kapcsán ránk váró feladatok áttekintése és szervezése, a törvényi

szabályozásnak való megfelelés az elsődleges cél.

6.8 KÖRNYEZETI KULTÚRA

Az iskolai környezet is információhordozó a szülők, az iskolába érkezők számára. Nem

mindegy hogyan hat, milyen benyomást tesz az ott tanuló diákokra illetve az iskolába érkező

felnőttekre. A kulturált szép környezet nem csak anyagiak kérdése, hanem szemléletmód, amely

a kreativitáson és ízlésformáláson túl nevelő hatású is. A jelzések, amiket az első alkalommal

odalátogató kap az intézménytől meghatározó fontossággal bírnak. Különösen, ha az iskola

környékét, a vendégvárót, az irodai és osztálytermi berendezést vesszük alapul. Jelzésértékkel

bír az is, megjelennek-e a gyermekek munkái a folyosókon, gyerekbarát-e a dekoráció.

Iskolánk újabb épületszárnya viszonylag új építésű (30 éves), de annak ellenére, hogy

odafigyelünk a folyamatos karbantartásra - és a szándékos rongálás sem jellemző diákjainkra -

, mégis romlik az épület állaga. Két szinten kerültek felújításra a mosdók, az aulában megtörtént

a nyílászárók műanyagra történő cseréje, de ezenkívül az utóbbi 10 évben sajnos nem történt

jelentős mértékű beruházás, felújítás az épületben.

Az előzőekben leírtak ellenére az intézmény szakmai anyag- és eszközellátása, valamint az

informatikai infrastruktúrája (informatikai eszközök, internethálózat kiépítettsége, kapacitása)

jelentős mértékben javult a fenntartói források és pályázati lehetőségeknek köszönhetően.

Ezeknek a lehetőségeknek a maximális kihasználására törekszem a jövőben is, és bízom abban

is, hogy az iskola épületének felújítására, korszerűsítésére lehetőség lesz hasonló módon

pályázatok, és egyéb a fenntartó által biztosított források kapcsán.

6.9 MARKETING, KOMMUNIKÁCIÓ

A közoktatási intézmények között kialakult versenyhelyzet alapot ad a marketingszemléletű

intézményirányításhoz. A partneri elégedettség biztosítja az iskola számára a „piacképességet”,

ennek érdekében az intézményhez tartozás pozitív megerősítése a nevelőtestület egyik

legfontosabb feladata mind a szülők, mind a diákok irányába. Az elért eredmények, az iskola

erősségeinek, pozitívumainak a megfelelő kommunikálása elengedhetetlen az iskola hírnevének

megalapozásához. A külső partnerek irányába történő kommunikáció legfőbb csatornája

napjainkban az internet. Ezért nagyon fontos egy jól működő, könnyen áttekinthető, az iskola

arculatát tükröző honlap működtetése. Iskolánk honlapját ezeknek a kritériumnak megfelelően

néhány évvel ezelőtt alakítottuk át. Fontos, hogy rendezvényeinkről, versenyeredményeinkről

folyamatosan tájékoztassuk a partnereinket, ezért ki kell használni a média megjelenés minél

több lehetőségét.

ÖSSZEGZÉS

„ A jó tanár egész életen át ható példát ad, egy olyan új világot nyit meg emberségben és

tudásban, amelyet a diák soha el nem felejt. A jó tanár már elfogadta saját magát. Személyes,

egész életével tanít és nevel. A jó tanár nem elzártan él a tanítványaitól, élete egy nyitott könyv.

A jó tanár szemléletet ad, az ismeretek összefüggéseit, az ismerethálózat felépítését mutatja meg.

A jó tanár koherens, integráns és hiteles értékmintát jelent. Érzéke van a különlegesre,

mindenben a jót, a pozitívat, az értéket keresi. A jó tanár egyszerre az állandóság és a változás

egysége. E kettősség egyidejű betöltésével válik olyan kulturálisan domináns személyiséggé, aki

formálja a köré szerveződők közösségét A jó tanár kifejezetten keresi és teremti azokat az

alkalmakat, amelyekben a tanulási folyamat domináns eleme a diák lehet, aki új ismereteket, új

szempontokat hozhat a megért és kölcsönös fejlődésében. A jó tanár ezzel ad mintát a diákjainak

arra, hogy az élet legnehezebb pillanataiban hogyan kell megőrizniük az Emberségüket.”

A fenti idézet, mely talán a mai világban kissé idealistának tűnhet, Csermely Pétertől származik.

Azért idézem ezeket a gondolatokat, mert pedagógiai szemléletmódomat nagyon jól tükrözik.

Igaz, az én szótáramban, aki így éli meg ezt a hivatást, az nem tanár, hanem pedagógus.

Pedagógiai pályámat a fenti értékek szem előtt tartásával, folyamatos és tudatos szakmai

fejlődéssel igyekeztem úgy alakítani, hogy „jó tanár” legyek. Meggyőződésem, hogy egy iskola

jó vezetőjévé csak az válhat, aki „jó tanár”.

A pedagógus pályán eltöltött 28 év alatt ennek a hivatásnak igen sok szegmensében

kipróbálhattam magam. Az évek során a tapasztalatoknak köszönhetően sokat változott -

érzésem szerint pozitív irányban - a pedagógusi és vezetői attitűdöm, melyet a diákjaim, a szülők

és a kollégáim visszajelzései is igazolnak. A következetes, okos szeretettel és humorral végzett

nevelő-oktató munka a gyermekek irányába, a jó és oldott munkahelyi légkör, a demokratikus

vezetési stílus a kollégáim irányába, a hiteles szakmaiság minden partner irányába motiváltak

arra, hogy újra megpályázzam a Debreceni Árpád Vezér Általános Iskola intézményvezetői

megbízatását.

Mindenképpen hasznos, és fontos egy vezető számára, hogy időnként számvetést készítsen,

értékelje a sikereket és tűzzön ki új célokat. Vezetői pályázatomban mindkettőt megtettem.

Remélem, a jövőre vonatkozó elképzeléseim megvalósításában partnerek lesznek kollégáim,

hiszen csak az ő szakmai elhivatottságukkal, támogató együttműködésükkel valósítható meg az

a cél, hogy iskolánk megőrizze jó hírnevét. Egy jól meghatározott, és következetesen képviselt

értékrend mentén továbbra is megbízható szereplője legyen a tankerület és a város

közoktatásának.