2004. július-augusztus

DialektikaA Marx Károly Társaság idõszaki lapja

2004. július-augusztusVIII. évfolyam 8-9. (83-84.) szám KÜLÖN KIADÁS

�Világ proletárjai, egyesüljetek!�

(folytatás a 3. oldalon)(folytatás a 2. oldalon)

Európai választás Magyarországonmegszívlelendõ tanulságokkal

Az európai választásnak Magyaror-szágon belpolitikai, közjogi következmé-nye nincs: a parlamenti arányok nem változ-tak meg, a kormány legitimitása nem kérdõ-jelezõdik meg. A kormányzati ciklus köze-pén megtartott választás azonban bizonyosértelemben lemérte a politikai pártok tár-sadalmi támogatottságát. Ebbõl a szem-pontból értékeljük a választás eredményét.

PárteredményekAz MSZP támogatottsága jelentõsen

csökkent. A párt 1 millió 285 ezerrelkevesebb szavazatot kapott, mint 2 évvelezelõtt listán. A szocialista párt eredménye1994 óta most volt a leggyengébb. Válasz-tási eredményei az elmúlt 15 évben: 1990-ben 535 ezer szavazat (11%), 1994-ben 1800 ezer (33%), 1998-ben 1 446 ezer(33%), 2002-ben 2 362 ezer (42%), 2004-ben 1 051 ezer szavazat (34,3%).

A Fidesz 1 millió 453 ezer szavazatot(47,4 %) kapott, 690 ezerrel kevesebbet,mint 2002-ben listán. Minden megyébentöbben szavaztak a Fideszre, mint azMSZP-re. Nyolc megyében a Fidesz ered-ménye meghaladta az ötven százalékot. AzMSZP csak Borsod és Komárom megyék-ben érte el a 40 százalékot.

2002-ben Budapesten a szocialisták 20kerületben gyõztek, csak 3 budai kerület-ben nyert a jobboldal. A mostani választá-son 13 kerületben (köztük valamennyi bu-dai kerületben és a pesti belsõ kerületek-ben) a jobboldal gyõzött, s csak 9-ben aszocialisták. Egy kerületben (XIV.) dön-tetlen eredmény született. A Fidesz nyert14 megyeszékhelyen és további 3 megyeijogú városban. A községekben a Fidesz 53százalékot, az MSZP 31 százalékot ért el.

Az SZDSZ az érvényes szavazatok 7,7százalékát szerezte meg. Jobb eredményta fõvárosban (13%), megyeszékhelyeken ésmegyei jogú városokban (9-10%) ért el.

Az MDF 5,3 százalékkal éppen, hogyátlépte a bekerülési küszöböt.

Négy párt: a MIÉP, a Munkáspárt, aNemzeti Szövetség, a Történelmi Szociál-

demokrata Párt � nem érte el a bekerülésiküszöböt.

A Munkáspárt 56 ezer kapott szavaza-ta (1,83 %) az elmúlt 15 év legrosszabberedménye. A párt 1990-ben 181 ezer(3,68%), 1994-ben 172 ezer (3,19%),1998-ben 179 ezer(4%), 2002-ben 121ezer (2,17%), 2004-ben 56 ezer (1,83%)szavazatot kapott. A párt 5 városban (Bá-torterenye, Salgótarján, Mezõcsát, Túr-keve, Kunszentmárton) ért el 5 százaléknáljobb eredményt. 2 százalék feletti ered-ményt ért el további 3 megyeszékhelyen(Szolnok, Tatabánya, Miskolc), 2 megyeijogú városban (Hódmezõvásárhely, Du-naújváros), 5 budapesti kerületben, smintegy 50 kisebb városban. Egy-két tu-cat kis lélekszámú településen 10-30százalék közötti eredményt ért el.

Okok vizsgálata1. A szocialisták vereségét kiváltó fõ

ok: a teljesítetlen vagy csak �félig� teljesí-tett választási ígéretek, a kormány prog-ramja és gyakorlata közötti eltérés. Az elsõkét �száz� napon a kormány látványos lépé-seket tett a választási ígéretek és a kormány-program gyors teljesítése terén, ami egyideig kedvezõen hatott a társadalom köz-érzetére és az új kormány támogatottságára.A várt folytatás azonban elmaradt. Az ígért�jóléti rendszerváltás� nem történt meg. Azemberek a választási ígéretek alapján a tár-sadalmi különbségek csökkenését, a társa-dalmi igazságtalanságok korlátozását, aszegénység felszámolását, több munkahe-lyet, a munkanélküliség csökkentését, amezõgazdaság talpra állítását, az egészség-ügy rendbe tételét, a korrupció visszaszo-rítását várták a szocialista-liberális kor-mánytól. A valóságban azonban ennek azellenkezõjét tapasztalták. Az elsõ idõszakkedvezõ hangulatát egyre inkább a kor-mány tevékenységével való elégedetlenségkezdte felváltani. Ebben a kiábrándultlégkörben került sor az EP választásra.

2. A kormány helyzetét nehezítették a

Baloldal az európaiparlamentben

Az Európai Parlament mozgástere ésvalóságos szerepe az EU-n belül rendkívülszûk. A valóságos politikai döntések nemaz Európai Parlamentben, hanem az Euró-pai Tanácsban, az Európai Bizottságban, abrüsszeli bürokráciában születnek. Az eu-rópai választás inkább az európai politikaibarométer szerepét tölti be.

Az európai választás általános politi-kai mérlege:

A 732 mandátumból a legtöbb mandá-tumot (274) a jobboldali Európai Néppárt-hoz tartozó pártok szerezték meg. A kon-zervatív �néppárt�, a szocialisták és a li-berálisok aránya nem változott alapvetõen.Az Európai Szocialista Pártnak 200 mandá-tuma, az Európai Liberális Pártnak 64mandátuma, a Zöldek csoportjának 42mandátuma van. Az Egyesült Baloldalképviselõcsoport 39 képviselõvel alakul-hat meg. Az EP-be bekerültek még egyébkisebb csoportok, függetlenek. Új jelenségaz eu-szkeptikusok viszonylag magas szá-ma (kb. 50) További újabb képviselõcso-portok (Centrum Párt, eu-szkeptikusok,szélsõjobboldaliak) megalakulásának le-hetõsége is felmerül.

Görögországban a jobboldali konzer-vatív párt tovább növelte elõnyét. Spanyol-országban, Olaszországban, Franciaország-ban, Ausztriában a szocialisták erõsödtekmeg. Nagy-Britanniában az angol Munkás-párt, Németországban a SzociáldemokrataPárt súlyos vereséget szenvedett. Ang-liában, Írországban, Lengyelországban,Litvániában, Csehországban elõretörtek az�eu-szkeptikusok�.

Az új tagállamokban, Ciprus és Máltakivételével, az európai választáson min-denütt jobboldali pártok kerültek többség-be. Az új tagállamok által betöltött 162képviselõi helybõl 65 az Európai Néppárt-nak, 31 a szocialistáknak, 15 a liberálisok-nak, 8 az Egyesült Baloldalnak jutott.

Az Egyesült Baloldal korábbi tagjaiközül ismét bekerültek az Európai Parla-mentbe: Olaszországból a RifondazioneCommunista és az Olasz Kommunista Párt7 képviselõvel (ez egyel több, mint koráb-ban); Németországból a PDS (Demokra-

22004. július-augusztus Dialektika

szaporodó gazdasági nehézségek (költ-ségvetési hiány, infláció, az államadóságnövekedése, pénzügyi zavarok). Az új kor-mány az indulásnál elmulasztotta bemutatnia korábbi Fidesz-vircsaft negatív követ-kezményeit, a késõbbi �visszamutogatás�pedig nem igazán volt hitelteles. A kormánytervei nem számoltak a kedvezõtlen nem-zetközi gazdasági folyamatokkal, a gaz-dasági növekedés lelassulásával. A soka-sodó gazdasági problémákra a kormánymegkésve, ellentmondásosan és kapkodvareagált. A megoldást egyoldalúan a priva-tizációban és a megszorító intézkedések-ben kereste.

3. Az ellenzéki politikai támadásokataz MSZP és a kormány a jobboldalnak tettsorozatos gesztusokkal (�nemzeti középpolitikája�, �árkok betemetése�, demonst-ratív látogatás a Terror Házába, stb.) pró-bálta kivédeni és tompítani. Ugyanakkorcserbe hagyta potenciális baloldali szö-vetségeseit (szakszervezeteket, baloldalicivil szervezeteket).

4. Az MSZP vereségéhez hozzájárulta magyar kormánynak az iraki háború kér-désében tanúsított magatartás, az EU csat-lakozás egyoldalú kezelése, a csatlakozásvárható elõnyeinek túlhangsúlyozása, aveszélyek és nehézségek lebecsülése és el-hallgatása, ami növelte a tömegek bizalmat-lanságát és gyanakvását. Ez a csatlakozásinépszavazáson is megmutatkozott, s elõrevetítette az alacsony részvételt az EPválasztáson.

5. Hozzájárult a szocialisták veresé-géhez az is, hogy a jobboldal a parlamentiválasztás után a vártnál gyorsabban ren-dezte és szervezte újjá saját sorait, kiépítettea polgári körök és tagozatok széles orszá-gos hálózatát. A baloldal viszont nemépített ki ehhez hasonló saját hatékony szer-vezeti rendszert, mozgósítható politikaimozgalmat. A jól szervezett, a Fidesz ve-zetésével egyesített, agresszívan támadójobboldallal egy szervezetlen, megosztott,defenzív és passzív baloldal állt szemben.

6. A Fidesz gyõzelmét segítette, hogymenet közben ügyesen taktikát váltott,�balról elõzött� (a �kisembereket� igye-kezett megszólítani, �felfedezte� a munkás-osztályt, �megbocsátott� az elõzõ rend-szerben élt és boldoguló nemzedéknek,bírálta a privatizációt, a bankár-kormányt,stb.). A �kommunistázást� rábízta a jobb-oldali sajtóra, szélsõjobboldali rohamosz-tagaira. Orbán Viktor a szocializmust nem-rég még a huszadik század legnagyobbhazugságának nevezte, élen járt az antikom-munista hisztériakeltésben, bátorította éssegítette a szélsõjobboldali akciókat, apolgári Magyarország megteremtését hir-dette, korrupt privatizációval építette sajátklientúráját, állami gazdaságoktól az

egészségügyig, a médiaipartól az útépítésigés a kõbányákig. Ugyanez az Orbán Vik-tor, a választás elõtt populista jelszavakkalés követelésekkel antikapitalistának álcá-zott jobboldali hadjáratot indított a szocia-lista párt ellen, amihez egyes baloldali poli-tikusok személyében váratlan támogatókratalált.

7. Végül: a Fidesz választási kampá-nya sokkal szervezettebb, aktívabb, átgon-doltabb és eredményesebb volt, mint a szo-cialisták kampánya. Nem hisszük azonban,hogy a választás kimenetelét elsõsorban akampány hibái, a rossz kommunikáció éskampánystílus döntötték volna el, ahogyanezt sokan gondolják. A kampány csupánaz egyik ok a sok közül.

A közvetlen okok feltárásánál is fonto-sabb azonban azoknak a mélyebb folyama-toknak, tartós összefüggéseknek vizsgála-ta, amelyek a közvetlen okok mögött rejle-nek. A legfontosabb, tartós, meghatározótényezõk, amelyek nélkül nem érthetõk mega közvetlen okok sem:

1. A rendszerváltás után kialakult ésmára intézményesedett félperifériális �új-kapitalizmus� társadalmi ellentmondásaielmélyültek és kiélezõdtek Magyarorszá-gon is. Ez a térségben tapasztalható gaz-dasági, szociális, politikai instabilitás alap-vetõ gyökere.

2. A tõkés világrendszer gazdasági éspolitikai válsága világméretekben is mélyül,ami többek között a gazdasági növekedésciklikusságában, a pénzügyi rendszer inga-tagságában, a tõkés konkurenciaharcban,expanzionista gazdaságpolitikában, katonaikonfliktusokban és háborúkban, gátlásta-lan fegyverkezésben is kifejezésre jut. Ezóhatatlanul a magyarországi helyzetre isvisszahat.

3. Tartós tényezõ a politikai jobbra-tolódás Európában. Az EU-ban a dominálópolitikai erõ a jobboldali néppárt. Újrater-melõdnek a szélsõjobboldali, nacionalista,neonáci fertõzõ gócok. Szüntelenül fellob-bannak a nacionalizmus különféle formái.Fokozottan érvényesül ez Kelet-Európá-ban, Horvátországtól Lengyelországig,Romániától Szlovákiáig. Ebbe a politikaitrendbe illeszkedik be a Fidesz politikája.

4. Továbbra is tartós válságban van ahagyományos munkásmozgalom. A kelet-európai rendszerváltás, a kommunista pár-tok meggyengülése szétzilálta a nemzetközikommunista mozgalmat. A szakszerve-zetek meggyengültek. A szociáldemokra-ta pártok jobbra tolódtak. A munkásmozga-lom keresi, de egyelõre még nem találtameg a mai helyzetnek megfelelõ stratégiát,szervezeti formákat, politikai módszereket.

Tanulságok és kilátásokAz európai választás Magyarországon

elõjátéka és fõpróbája volt a két év múlva

esedékes parlamenti választásnak. A 2006-os parlamenti választásnak, a mostaniválasztástól eltérõen, �véres� hatalmi tétjelesz. Ekkor dõl el: visszaszerzi-e a jobbol-dal a 2002-es választáson elvesztett politi-kai hatalmat Magyarországon, annak min-den várható következményével.

A Fidesz tanult 2002-es választási ku-darcából. Az európai választáson politikaigyõzelmet aratott. Most hatalmi revánsra,a hatalom visszaszerzésére készül. De va-jon tanul-e a szocialista párt a mostani poli-tikai vereségébõl?

A Marx Károly Társaság tagjai, a Dia-lektika olvasói között nagy számban van-nak, akik tagjai vagy szimpatizánsai aMunkáspártnak. Ezért bennünket köz-vetlenül is érint és foglalkoztat az a kérdés,az ismétlõdõ választási kudarcból levon-ja-e a párt a tanulságokat. Sajnos az eu-rópai választás eredményérõl �A Szabad-ság�-ban megjelentetett elnökségi állás-foglalásban az önvizsgálatnak, a tanul-ságok önkritikus átgondolásának halványnyomát sem találtuk. Egy héttel korábbanmég magabiztosan hirdették: a Mun-káspártban benne van az 5 százalék. Azelnökség most megállapítja: a párt jóvalkevesebb szavazatot kapott, mint ameny-nyire az elõzetes várakozás alapján számí-tott. Elgondolkoztató, hogy egy sikeresaláírásgyûjtõ akció után a népszavazástámogatására összegyûjtött aláírásokatmiért nem tudtuk munkáspárti szavaza-tokra váltani. A pártra most még fele any-nyian se szavaztak, mint 2002-ben. Ko-rábbi viszonylag stabil szavazótábora aligegyharmadára zsugorodott.

Õszinte önvizsgálat helyett az Elnök-ség a választás másnapján sietve kijelen-tette: a Munkáspárt választási stratégiájahelyes volt, személy szerint az Elnök nemérzi magát felelõsnek a gyászos eredmény-ért. Azoknak a párttagoknak felelõsségrevonását sürgette, akik állítólag nem men-tek el szavazni. De vajon áthárítható-e azelnök politikai felelõssége a tagságra? Akudarc okait lehet-e, szabad-e kizárólagmásokban és a külsõ körülményekbenkeresni, ahogy az Elnökség teszi. Az igaz,hogy a jelenlegi politikai rendszer nemkedvez a Munkáspártnak. Az is kétség-telen, hogy egyetlen polgári párt sem érde-kelt a Munkáspárt sikerében. Sokféle disz-kriminációval kellett illetve kell meg-küzdenünk. A nem parlamenti pártok jog-gal kifogásolták, hogy a televízióban el-különítették a parlamenti és nem parla-menti pártokat, a hírmûsorokban a nemparlamenti pártok csak töredékét kaptáka parlamenti pártok által használt idõnek.A Munkáspárt elnöke azonban így is jóvaltöbbet szerepelhetett, mint bármelyik ko-rábbi választáson. Önmagában a külsõ

(folytatás az 1. oldalról)

(folytatás a 3. oldalon)

3 2004. július-augusztusDialektika

körülményekkel nem magyarázható aMunkáspárt folyamatos és jelentõs vissza-esése a választásokon. Az Elnökség sze-rint az idei választási kampány az elmúlt15 év �legantidemokratikusabb� kam-pánya volt. De �antidemokratikusabb�volt a 90-es választásnál is? Amikor azországban tetõfokára hágott az antikom-munista hajsza és megfélemlítés, a kom-munistákat a szó szoros értelmében földbeakarták döngölni, ennek ellenére azMSZMP az elmúlt 15 év legjobb válasz-tási eredményét érte el. Annál a válasz-tásnál is, amelyet a munkásmozgalmijelképek betiltása, �sortûzperek� soroza-ta elõzött meg? A 2002-es választásnál is,amelyet a Terror Házának demonstratívmegnyitása, fideszes-miépes közös anti-kommunista demonstráció, Orbán Viktorantikommunista uszító beszédei, KövérLászló �köteles� beszédei, gátlástalanhazaárulózás készítettek elõ?

A párt súlyos választási vereségét azElnökség azzal mentegeti, hogy a szocia-lista-liberális propaganda azt a benyomástkeltette, mintha az MSZP bírálata egyen-lõ lenne a Fidesz támogatásával. De va-jon ezt a �benyomást� elsõsorban nem azkeltette, hogy a Munkáspárt elnöke nyíltlevében köszönte meg Orbán Viktornak aMunkáspártnak nyújtott állitólagos se-gítséget, hogy a Munkáspárt elnöke sze-mélyesen aláírta a Fidesz �nemzeti pe-tícióját�? Mit szóljunk ahhoz, hogy aMunkáspárt elnöke a választás estéjén aFidesz nagyarányú választási gyõzelmealapján a szocialista- liberális kormányazonnali lemondását követelte, elõre ho-zott választást sürgetett (az ország stabilkormányzása csak elõre hozott választá-sokkal biztosítható), ami egyenlõ lenne aFidesz hatalomátvételével. Az persze egy-általán nem meglepõ, hogy Orbán Viktor�Thürmer javaslatától nem zárkózott el�.Hogyan lehetne ezt másként értékelni,mint a Fidesz politikai támogatását?

Nem lenne itt az ideje, végre komoly-an megvizsgálni: valóban helyesnek bi-zonyult az a választási stratégia, amelyegyedüli ellenfélnek az MSZP-t tekintette?Az MSZP természetesen a bírálatot meg-érdemelte. De vajon nem egyoldalú volt abírálatnak az a módja, amely a tüzetkizárólag az MSZP-re irányította, mi-közben a Fidesszel cinkosan �összeka-csintott�? Hogy ez mennyire öngyilkospolitikának bizonyult a Munkáspártrészérõl, azt a párt katasztrofális válasz-tási eredménye bizonyítja. A párt sorsáértaggódva keserûen tapasztaljuk, hogy leg-utóbb a Központi Bizottság is engedelme-sen jóváhagyta az Elnökség minden ön-kritikát nélkülözõ �értékelését�. Milyen

mélyre kell még zuhannunk, hogy egyszervégre tanuljunk az elkövetett hibákból?

Az õszinte önvizsgálat és a tanulságoklevonása az MSZP-nek sem erõs oldala.Hajlamos az elbizakodottságra, ugyan-azokat a hibákat ismételten elköveti, nemtanul saját hibáiból, késik a tanulságoklevonásával, azokat a gyakorlatban nemérvényesíti. Pedig nekik is lenne mit tanulnia mostani választási vereségbõl. Ez azon-ban bennünket sem ment fel az õszinte ön-vizsgálat és a tanulságok önkritikus le-vonása alól. Úgy látszik azonban a párt-vezetõk ritkán, és nehezen tanulnak sajáthibáikból. E tekintetben a Bourbonokhozhasonlítanak, akik, mint a történelembõltudjuk: semmit sem tanultak, és semmit semfelejtettek.

Sürget az idõ

A legközelebbi parlamenti választásigalig két év van hátra. Ez idõ alatt sok min-dent lehet kijavítani vagy elrontani. Az idõsürget! Az elkövetkezõ idõszakban dõl ela 2006-os választás sorsa. Döntõ lesz, hogymerre fordul az MSZP és a kormány poli-tikája. A baloldali politika irányában, amita páttagság körében is sokan követelnek?Vagy a neoliberális politika irányában, amitaz opportunista vezetés képvisel? A minisz-terelnök eltökéltséget mutat a reformokvégigvitelére. Nem mindegy azonban, hogymi ezeknek a reformoknak a tartalma: alegégetõbb szociális problémák megoldá-sára, a társadalmi különbségek és igazság-talanságok mérséklésére, a szociális jogokbiztosítására és kiszélesítésére, a dolgozókmunkalehetõségének, biztonságának,egészségének védelmére, életkörülményei-nek javítására, vagy pedig a további priva-tizálást, további megszorításokat, a nagy-tõke érdekeinek érvényesítését célozzák?A megújulást hirdetõ szocialista párt a bér-bõl és fizetésbõl élõ dolgozó tömegekre, aszakszervezetekre, a baloldali civil szer-vezetekre kíván-e elsõsorban támaszkod-ni, vagy a nemzetközi és hazai tõkés körökelvárásaihoz igazodik?

Sok múlik azon, hogy a Fidesz vezér-letével egyesített széles és jól szervezettjobboldali táborral szemben (�egy a tábor� egy a zászló�) létrejön-e egy széles,ideológiailag �pluralista�, de a jobboldalés szélsõjobboldal ellen együtt harcolóbaloldali demokratikus összefogás. Csakez állíthatja meg a hatalmi revánsra törõFideszt. Minden, ami ezt segíti, a baloldalérdekeit szolgálja. Minden, ami ezt akadá-lyozza, a jobboldal malmára hajtja a vizet.Kötelességünk, hogy reális helyzetértéke-léssel, baloldali bírálattal, saját munkánkatis önkritikusan értékelve, segítsük a bal-oldali erõk összefogását a hatalmi reváns-ra készülõ jobboldallal szemben.

tikus Szocializmus Pártja) 7 képviselõvel;Görögországból a Görög Kommunista Pártés a �Szinaszpiszmosz�, összesen 4 kép-viselõvel (hárommal kevesebb, mint koráb-ban); Franciaországból a Francia Kommu-nista Párt 3 képviselõvel (a korábbinál hat-tal kevesebb); Portugáliából kommunistákrészvételével a Baloldali Blokk, a korábbi-hoz hasonlóan 2 képviselõvel; Dániából aSzocialista Néppárt és a Népi Baloldal, 1-1 képviselõvel (egyel kevesebb, mint ko-rábban); Hollandiából a Szocialista Párt 2képviselõvel (kettõvel kevesebb, mint ko-rábban); Svédországból a Baloldali Párt 2képviselõvel (egyel kevesebb, mint koráb-ban); Spanyolországból az EgyesültBaloldal kommunista részvétellel 1 kép-viselõ (hárommal kevesebb, mint koráb-ban), Finnországból a Baloldali Unió 1képviselõje. A baloldali képviselõcsoport-hoz csatlakozik az új tagállamokból aCseh- és Morvaország Kommunista Pártja6 képviselõje, a ciprusi AKEL 2 képvise-lõje. Az Egyesült Baloldal képviselõcso-port a korábbi 50-el szemben 39 képviselõ-vel alakulhat meg.

Az európai baloldal választási ered-ményét, feladatait és lehetõségét az Euró-pai Parlamentben reálisan kell értékelnünk.Egyes országokban (Olaszország, Német-ország, Portugália, Finnország) a kommu-nista és baloldali pártok megõrizték illetvenövelték európai képviselõik számát. Má-sutt (Franciaország, Görögország, Spanyol-ország, Dánia, Hollandia, Svédország)csökkent a számuk. Új pártként jelent megaz Európai Parlamentben Cseh- és Mor-vaország Kommunista Pártja, a ciprusiAKEL. A baloldali pártok tömegtámoga-tottságának mértékét mutatja, hogy a ci-prusi AKEL 28 százalékot, Cseh- és Mor-vaország Kommunista Pártja 20 százalékot,a görög Kommunista Párt 9 százalékot, asvéd Baloldali Párt 13 százalákot, a por-tugál kommunisták 9 százalékot, a FinnBaloldali Unió 9 százalékot, a dán Szocia-lista Néppárt 8 százalékot, az olasz Rifon-dazione Communista 6 százalékot, a németPDS 6 százalékot, a Francia KommunistaPárt 5 százalékot ért el az európai válasz-táson. A kelet-európai új tagállamok több-ségébõl � Magyarországról, Szlovákiából,Szlovéniából, Lengyelországból, a balti or-szágokból � nincs kommunista-baloldaliképviselet az Európai Parlamentben. A régitagállamok közül az Európai Parlamentbennincs baloldali képviselõ Belgiumból,Luxemburgból, Írországból, Ausztriából,Angliából.

A kommunista és baloldali pártokszámára az EP politikai fórum és harci terepa szociális Európa követeléséhez, a dolgo-zók szociális vívmányainak és jogainakvédelméhez. Illúzióink persze nem lehet-nek, de a harcnak errõl a lehetõségérõl ésformájáról eleve nem mondhatunk le. Akommunisták kötelessége és feladata, hogy

(folytatás a 2. oldalról) (folytatás az 1. oldalról)

(folytatás a 4. oldalon)


a harc parlamenti és parlamenten kívüliformáit, a parlamenti munkát és a tömegak-ciókat egyesítsék. Lenin egyaránt kemé-nyen bírálta mind a parlamenti opportuniz-must, mind a parlamentben való részvételtés a parlamenti munkát elutasító szektás op-portunizmust. ��Forradalmiságunkat�pusztán a parlamenti opportunizmus szi-dalmazásával, pusztán a parlamentben va-ló részvétel elvetésével kifejezni � nagyonkönnyû dolog, de éppen azért mert olyantúlságosan könnyû, ez nem is megoldása anehéz, sõt igen nehéz feladatnak�. �Amígnem vagytok képesek a burzsoá parlamen-tet és bármiféle más intézményt szétkerget-ni, kötelességetek dolgozni ezekben az in-tézményekben� � figyelmeztette az olyan�baloldali kommunistákat�, akik elvi meg-fontolásból ellenezték a parlamentben valórészvételt. (lásd: A �baloldaliság�, mint akommunizmus gyermekbetegsége)

A kommunista és baloldali mozgalomEurópában jelenleg megosztott. Több or-szágból egyidejûleg két különbözõ pártképviselteti magát az Európai Parlament-ben. A pártok egy része támogatja az Euró-pai Baloldali Párt megalakítását, más ré-szük nem. Az Egyesült Baloldal képviselõ-csoportban képviselt pártok közül az Eu-rópai Baloldal Pártja létrehozásában résztvett a francia Kommunista Párt, az olaszRifondazione Communista, a spanyolKommunista Párt, a görög Szinaszpisz-mosz, a német PDS. Az alakuló kongresz-szuson részt vett, de nem írta alá a közösnyilatkozatot Cseh- és Morvaország Kom-munista Pártja. Megfigyelõként volt jelenaz AKEL, az Olasz KP, a Portugál BaloldaliBlokk, az Északi Zöldek Baloldali Szövet-sége, a Finn Baloldali Unió. Az alapítókongresszuson nem volt jelen a görög és aportugál kommunista párt. A görög kom-munista párt nyilatkozatban bírálta a meg-alakuló új baloldali európai pártot. A FÁKországok kommunista pártjai nem vettekrészt a baloldali európai párt megalakí-tásában.

Ebben a helyzetben különösen fontosa baloldali mozgalmak különbözõ erõinek,pártjainak, csoportjainak, irányzatainakszolidaritása, a legfontosabb kérdésekbenösszehangolt cselekvése. Baloldali képvi-selõcsoport létezése az Európai Parlament-ben ehhez jó lehetõség. Az már az EurópaiParlamentben képviselt baloldali pártokonmúlik, hogy ezt a lehetõséget hogyan tud-ják kihasználni. Nekünk kötelességünk,hogy figyelemmel kísérjük tevékenységü-ket, tanulmányozzuk tapasztalataikat, nyi-tottak legyünk minden új kezdeményezésre.

Közvetlen céljainak eléréséhez a bal-oldalnak mindenütt szövetségesekre vanszüksége. Egyedül, elszigetelt szektaként,semmit nem érhetünk el. Az EP választá-sok is bizonyítják, van lehetõség arra, hogya kommunisták szövetségeseket keressenekés találjanak a zöldek, a baloldali szocia-listák, a szakszervezetek, a szociális moz-galmak, a békemozgalom területén. W. Á.

(folytatás a 3. oldalról) Az Európai Unió alkotmányárólAz állam és kormányfõk értekezlete

2004. június 18-án, hosszú egyeztetésekután, jóváhagyta az EU új alkotmányosalapszerzõdését. Az Unió tagállamainak azelkövetkezõ két évben kell a szerzõdést rati-fikálni, addig � és amennyiben több tagál-lam nem hagyja jóvá a dokumentumot, az-után is � a nizzai szerzõdés (2001) maradérvényben. Eddigi ismereteink szerint ki-lenc országban fogják a tervezetet népsza-vazásra bocsátani, Magyarországon a par-lament jogosult a dokumentum megtárgy-alására és elfogadására vagy elvetésére.Az alkotmány tervezet a magyar közvé-leményben eddig nem váltott ki élénkebbvitákat. A kormány részérõl a jóváhagyásmegtörtént és a parlamentnek kell a doku-mentumot elfogadni. Érdemes azonbanmegfontolni, mi legyen a baloldali civilszervezetek véleménye, milyen végsõ ma-gyar álláspontot tartanánk jónak.

A cikk szerzõjének javaslata: A balol-dali civil szervezetekben tanulmányoznikellene az alkotmány tervezetét, és ha e cikkszerzõjével azonos vélemények alakulnakki, kezdeményezni kellene, hogy Magyar-országon is legyen népszavazás az alkot-mányról, és utasítsuk vissza annak jelen-legi tervezetét.

I. részAz európai integrációs folyamat a má-

sodik világháború óta két fõ vonalon ha-ladt: 1. az egyre több államot felölelõ ésmélyülõ gazdasági integráció útján; 2. apolitikai együttmûködés útján, Európa poli-tikai súlyának erõsítésével. Az alkotmánya gazdasági integráció és a politikai hata-lomépítés közül ez utóbbit helyezte elõ-térbe. A szociális helyzet javítása és a ke-leteurópai országok felzárkóztatása viszonta gazdasági integráció elõrehaladásátólfügg.

1985-ig az integrációt a gazdaságiegyüttmûködés prioritása és a fokozatosságjellemezte. Az európai egyesítés hívei azon-ban türelmetlenek voltak az addig elérteredményekkel. 1986-ban az akkor 12 or-szágot egyesítõ közösség törvényt fogadottel a piac egyesítésére, és nevét EurópaiGazdasági Közösségrõl (EGK) EK-ra vál-toztatta, vagyis kihagyta a közösség szó elõla gazdasági jelzõt. Ez szimbolikus változásvolt, jelezte a hangsúly áthelyezését a poli-tikai együttmûködésre.

A keleteurópai szocialista rendszerekés a Szovjetunió összeomlása után az Unióvezetõi elérkezettnek vélték az idõt, hogyhatározott lépéseket tegyenek a gazdaságiintegráció felgyorsítására és az európai ál-lamiság, egy európai hatalom létrehozásafelé. Az 1992-es maastrichti határozatok ésaz új alapszerzõdés jelentette az elsõ, im-már visszavonhatatlan lépéseket ebben azirányban. Az Európai Unió név felvétele iski akarta fejezni a célt, az egységes állami-ság létrehozását. Ezzel egy idõben nyilván-valóvá vált a keleti nyitás elkerülhetetlen-

sége. Maastrichtot hamarosan követte akoppenhágai csúcsértekezlet, a keleti nyi-tás feltételeinek meghatározása és a hivata-los tárgyalások megkezdése kezdetben né-hány, majd 10 országgal. Maastricht óta agazdasági integráció felgyorsítása, a hatal-mi politika feltételeinek megteremtése és akeleti nyitás párhuzamosan haladtak elõre,noha e törekvések mögött mély ellentmon-dások húzódnak meg.

A Laeken-i csúcsértekezlet (2001. de-cember) 2002 tavaszára összehívta a Kon-ventet, amelynek feladatává tették a hal-mozódó problémákkal való szembenézést,a szükséges reformok és egy alkotmány-tervezet kidolgozását. A Konventre a be-lépõ tagállamok is meghívást kaptak és elsõféléve nyitott volt a civil szervezetek kezde-ményezéseire, részvételére is. Sok bírálatés javaslat nyert megfogalmazást, mindezazonban végül demokratikus színjátéknakbizonyult. A következõ félévben munka-csoportok dolgozták ki javaslataikat. Nohaa gazdasági szabályozásról szóló vitákegyre élesebb formákat öltöttek, a gazdasá-gi munkacsoport nem tett érdemi javasla-tokat a fennálló szabályok módosítására.A szociális munkacsoport alapos anyagotdolgozott ki, annak a megtárgyalására azon-ban nem jutott idõ és nem vették figyelem-be a végsõ tervezet elkészítésénél. A Kon-vent munkájának megfogható eredményeaz elnökség által javasolt alkotmányt létre-hozó szerzõdés tervezet1 lett, amit egy szûkcsoport készített. Szellemiségét egy födera-lista Európa állam alapjainak lerakásáravaló törekvés hatja át.

Föderalista állam versusnemzetállamok szövetségeA föderalista állam jövõképe egy köz-

pontosított államhatalom teljes jogú parla-menttel és annak felelõs kormánnyal.Többnyire az Amerikai Egyesült Államokattekintik mintaképnek. Hívei úgy vélik, hogya megvalósításnak csak akarati feltételevan, meg kell gyõzni az embereket, hogyEurópának is föderális államra van szük-sége. A nemzetállamok korát túlhaladotttörténelmi fázisnak, kövületnek tartják,amelyet mielõbb meg kell szüntetni. E fel-fogásból ered a régiók Európája gondolat,ami a gyakorlatban kétirányú változást je-lent: részben a Német Szövetségi Köztár-saság tartományai mintájára egyesíteni kella kisebb területi egységeket (département,megye), részben le kell építeni a nemzetál-lamok szerepét.

Az európai közösség nemzetállamokszövetségeként jött létre, és jelenleg is anemzetállamok parlamentjeinek van vég-sõ döntési jogköre, néhány országban anagy horderejû kérdésekben kötelezõ anépszavazás kiírása. Ezt az alapállást ki-kezdte a maastrichti alapszerzõdés és az aztkövetõ alapszerzõdések. Az alkotmány-ter-vezet életbeléptetése további, döntõ lépést

1A dokumentum címe: “Szerzõdés egy európai alkotmány létrehozásáról�. Formálisan tehát ez egy új alapszerzõdés,tartalmilag azonban � szerzõi és támogatói � alkotmánynak, államot alapító dokumentumnak tekintik.

(folytatás az 5. oldalon)


jelentene a föderális állam megvalósításafelé. Bár egyetlen ország vezetõi sem el-határozottak, hogy nyíltan feladják a nem-zeti szuverenitást, a nehézségek, a belsõellentétek ebbe az irányba való sodródásteredményeznek.

Az alkotmány-tervezet érvénybenhagyja a rejtett, átláthatatlan döntéshoza-tali mechanizmust, amelyben a döntésekszámos munka és miniszteri bizottságban,majd a Bizottságban és a Tanácsban szület-nek. Hiányzik belõle egy igazi parlamentjogköre; ezzel szemben az Európai Bizott-ság hatásköre bõvülne a törvényjavaslatokkezdeményezésében és alkalmazásában.Az EU törvények alkalmazása a tagor-szágokra kötelezõvé válna, vagyis prioritá-suk lenne a nemzeti törvényekkel szemben.Az Európai Bíróság széles jogkört kapnaaz alkotmány és az európai törvényekértelmezésére. Az Unió döntéshozatalirendszerében növekedne a nagy országoksúlya, korlátozódna a vétójog, lehetõvéválna a �kétsebességes� elõrehaladás.

Az államiság megteremtésének irányá-ba mutat a Tanács állandó elnöki funkció-jának, az Unió egyszemélyi képviselõjének(köztársasági elnökének), és a külügymi-niszteri funkciónak a létrehozása is. Eddigaz Unió a tagállamok nevében csak ke-reskedelempolitikai kérdésekben léphetettfel, ezután ez a jogköre további politikaiterületekkel (fõleg a kül- és biztonságpoli-tikában) bõvülne.

A túlzott bürokratikus centralizáció, azállamiság megteremtésének idejekoránvaló erõltetése könnyen az ellentétek ki-élezõdésére, végsõ esetben az integrációfelbomlására vezethet. A most napirendenlevõ fõ feladatok, a munkanélküliség visz-szaszorítása, az elszegényedési folyamatmegfékezése, Nyugat és Kelet-Európa gaz-dasági fejlettségi szintjének közelítése gaz-dasági jellegûek, a gazdasági megoldásokfókuszba helyezését követelik, és csak anemzetállamok és parlamentjeik valamintkormányaik együttmûködése útján való-síthatók meg.

Az alapjogi charta �a munkához való jog helyett

a munkavállalás jogaAz alkotmány-tervezet nem változtat

azon az alapálláson, hogy a szociálpolitikanemzeti hatáskörben marad, de részévé váltaz Unió Alapjogi Chartája. Ez jelentõselõrelépésnek tûnhet, mert ez által az em-beri jogok, beleértve a szociális jogokat is,az EU joganyagának szerves részévé vál-tak. A változás értékét azonban erõsen le-rontja az a körülmény, hogy a tervezet többvonatkozásban nem elõre, hanem vissza-lép, szûkebben határozza meg a jogokat,mint az ENSZ Emberi Jogi Chartája (1948)és az Európa Tanács által elfogadott Euró-pai Szociális Charta (1961), amelyek aján-lásait a tagállamok jórészt már átvették sa-ját jogalkotásukba.

A munkához való jogot a tervezetben�a foglalkoztatás megválasztásának sza-badsága és a munkavállaláshoz való jog�váltja fel. A munkához való jog azonbanaz állam kötelezettségét is kifejezi, hogyamennyiben a gazdasági fejlõdés nem hozlétre elég munkaalkalmat, a gazdaságpoli-tika köteles új munkahelyek megterem-tésérõl gondoskodni. A munkavállaláshozvaló jog pedig csak az egyén saját szabad-ságjoga.

Az Európai Szociális Charta a mun-kához való jog egyik elemeként megha-tározza a �tisztességes díjazáshoz valójogot�, ami kimondja, hogy a minimálbérnem lehet kevesebb, mint az átlagbérszín-vonal 68%-a. A magyar kormányok ezt azirányelvet alkalmazzák a minimálbérmegállapításánál. A tisztességes díjazáshozvaló jog azonban hiányzik az alapjogichartából.

Az alkotmány-tervezet jogi szempont-ból jobban védi a munkában levõket, minta munkakeresõket, intézményesíti a szociá-lis partnerséget, elismeri a kollektív tárgya-láshoz és fellépéshez való jogot, a sztrájk-jogot, stb.. A munkahelyteremtés és a fog-lalkoztatási politika azonban � számos nyi-latkozat, terv és intézkedés ellenére � csõ-döt mondott az Unióban, a munkanél-küliség tartósan magas szinten áll, és e poli-tikák tekintetében nincs semmi változás. Amunkanélküliség magas szintje, a munka-nélküliek egyre súlyosabb helyzete leér-tékeli a munkában állók jogvédelménekhatékonyságát is. Az alkotmány-tervezet-nek nincs üzenete a növekvõ szegénységfelszámolására.

A gazdaságpolitika �a monetáris politika prioritásaAz alkotmány-tervezet a gazdaságpoli-

tika céljait szélesen határozza meg (I-3.cikk), de a III. részben (az Unió politikáiés mûködése) erõsen leszûkítve konkre-tizálja. A monetáris politikát centralizáljaés kivonja a nemzetek és az állampolgárokbármiféle ellenõrzése alól. A pénzpolitikaelsõdleges céljának az árstabilitás fenn-tartását jelöli meg, a gazdaságpolitikaegyéb céljait, csak az árstabilitás sérelmenélkül támogathatja. Irányadó elvnek tekin-ti a stabil árakat, a rendezett államháztartástés monetáris feltételeket, valamint a stabilfizetési mérleget (III-69. cikk). Alkotmá-nyos szintre emelné a konvergencia (�maas-trichti�) kritériumokat, és azt az ellentmon-dást, hogy miközben a költségvetésekrõl anemzeti parlamentek hozzák a döntést, amonetáris politika olyan uniós hatáskör,amely gúzsba köti az államháztartásokmozgásterét; lebénítja a változó konjunk-túra ciklusokhoz való alkalmazkodást,megakadályozza a foglalkoztatási éskörnyezetvédelmi célok megvalósítását, agazdaságilag fejletlenebb országok felzár-kózását.

Gazdaságpolitikai alapelv a személyek,az áruk, a szolgáltatások és a tõke szabadáramlása az Unión belül. A vámunió

megvalósult és a piacok egységesülésifolyamata is elõrehaladt, bár az adminiszt-ratív túlszabályozás ellenére a nemzeti ésregionális különbségek még jelentõsek. Atõkék szabad áramlása is érvényesül. Aszemélyek szabad áramlását azonban amunkavállalás és a letelepedés szem-pontjából a társadalom különbözõ réte-geinek anyagi helyzete, a megélhetésifeltételek különbségei, a lakáshelyzet, azúj tagállamok tekintetében pedig egy ideigmég jogi elõírások is korlátozzák.

Az egységes piacon belül a fejlettebbországok, régiók versenyképessége domi-nál; a nagy nemzeti és regionális különb-ségek felszámolása csak uniós és államitámogatásokkal válna lehetségessé. Az EUköltségvetési forrásai viszont nagyon kor-látozottak. A kilencvenes években a közösköltségvetésbe való befizetés mértékét atagországok GDP-jének 1,27 %-ában ha-tározták meg, jelenleg is ez van érvényben.A nagy befizetõ országok 2007 után ezt 1%-ra akarják csökkenteni. (Németország alegnagyobb abszolút és relatív befizetõ, deaz eddigi idõszakban az õ nettó hozzá-járulása is a GDP 1 %-a alatt maradt).

Az agrártámogatásoknak a szûkítésevagy megszüntetése van napirenden, holottezekre nagy szükség volna a keleteurópaiországok mezõgazdaságának talpra állí-tásához. A regionális, strukturális és kohé-ziós alapok legfeljebb az Unió gazdaságinövekedési ütemével arányosan növeked-nek. Az egy fõre jutó GDP-ben elmaradotttagállamok támogatását szolgáló kohéziósalap igénybevételére ma három régi tagál-lam (Görögország, Portugália és Spanyol-ország2 ) és az újonnan belépett országokjogosultak. A 2000-tõl 2006-ig szólóközéptávú költségvetést a belépések miattnem módosították, így tehát az alap nemtudja betölteni a korábban neki szántfunkciót, és a következõ 2007-2013-asköltségvetésben sem lehet a támogatás je-lentõs bõvítésére számítani.

Tanulmányok készültek mennyi forráskellene a keleti infrastruktúra fejleszté-sekhez (elsõsorban útépítés, vasút korsze-rûsítés). 15 éves távlatban is hatalmasösszegekrõl van szó. Az Európai Fejlesz-tési Bank kedvezményes kamatozású fej-lesztési kölcsön kerete azonban az új fela-datokhoz mérten erõsen korlátozott.

Elvárható volna, hogy az alkotmány-tervezet szóljon egy olyan sok évtizedesfeladatról, mint Kelet és Nyugat-Európaegyesítése, de a kohéziós és a szolidaritásielvet a tervezet nem konkretizálja úgy, minta pénzpolitikát. A szolidaritást, mint a baj-ba jutottak megsegítésének eszközét és arendkívüli helyzetekben szükséges intéz-kedést értelmezi a tervezet. A tagállamokbelsõ támogatási politikájára vonatkozószabályok egyik bekezdése, mint megenge-dett, piac-konform támogatási formát em-líti Németország jogát a keleti tartományoktámogatására (III-56/2/c). Az újonnan csat-lakozott országok támogatásáról azonbannem esik szó.

2 Írország fejlettségi szintje alapján már nem lenne jogosult kohéziós támogatásra, eddig azonban részesült benne.

(folytatás a 4. oldalról)


Vita a Marx Károly Társaságbanaz Európai Baloldali Párt

megalakulásával kapcsolatbanNincs abban semmi meglepõ, hogy tár-

saságunkban elméleti, politikai viták foly-nak, hiszen épp ezért vannak a különbözõfórumok, mûhelyek, központilag és orszá-gosan egyaránt. Nem utolsó sorban erre adlehetõséget �Dialektika� c. lapunk is. Tár-saságunkat alapszabálya is kötelezi a marxitanítások és eszmék terjesztésére és alkal-mazására. Arculatunkat az alapszabály ésa közgyûlések rögzítik: következetes marx-ista-leninista eszmei-politikai irányvonal,érvelés a vitákban, elhatárolódás mindenantimarxista nézettõl.

Az Európai Baloldali Párt (EBP) meg-alakulása vitát váltott ki az európai kom-munista és baloldali mozgalomban. A pár-tok egy része támogatta, más részük elle-nezte az EBP megalakulását. Többen meg-figyelõkkel képviseltették magukat azalakuló kongresszuson. A nem EU tagor-szágok pártjai nem vesznek részt az EBP-ben. Az alapító dokumentum körüli vitábana többi között elsõsorban két kérdés kapotthangsúlyt: 1. Kommunista pártoknak sza-bad-e az uniós szabályozás feltételei mel-lett részt venni egy európai pártban? 2. Adokumentumban szerepeljen-e a �sztálin-izmustól� való elhatárolódás.

Ebben a helyzetben, amely még igensok kérdõjelet vet fel, Társaságunknak éslapunknak arra kell törekednie, hogy is-mertesse a nemzetközi méretekben folyóvitát. Erre törekedtünk a �Dialektika� elõzõszámában is, amikor több írás ezzel atémával foglalkozott. Törekvésünk, hogya vita ne személyek között, hanem nézetekütköztetése révén történjen. A vita elsõsor-ban fórumainkon, elméleti mûhelyeinkbenfolyjék, de folyamatosan összegezhetõ le-gyen a �Dialektika� hasábjain is, a lap ter-jedelmének figyelembevételével. Arratörekszünk, hogy olvasóinkkal tárgyila-gosan ismertesük a nemzetközi vitában el-hangzó eltérõ véleményeket, és kiforrottkövetkeztetéseket vonjunk le. Támogassuka marxista politika és elmélet jobbításánakszándékát, de határolódjunk el mindenféleantimarxista eszmétõl, világnézettõl, poli-tikai iránytól. Egyszerre harcolunk a jobb-oldali opportunizmus és revizionizmus,valamint a kispolgári forradalmiság és a�baloldali kommunizmus� ellen. Védjük ésfolytatjuk a Marx Károly Társaságnak éslapjának, a �Dialektiká�-nak eddig kialakí-tott elméleti és politikai irányvonalát!

Jelen közleményünkkel egyben választkívánunk adni mindazoknak, akik véle-ményeikkel és javaslataikkal a �Dialekti-ka� Szerkesztõbizottságához fordultak.

A �Dialektika� Szerkesztõbizottsága

EMLÉKEZÉSTizenöt esztendeje, minden év júliusá-

ban, a Kádár-évfordulón ott voltam és em-lékeztem. Emlékeztem a szocializmust épí-tõ magyar munkások, parasztok, értelmi-ségiek, a bérbõl és fizetésbõl élõ dolgozókóriási erõfeszítést igénylõ munkájukkalelért ragyogó eredményeire, de a hibákra,az elkövetett bûnökre is. Mindezek része-se voltam magam is, a jónak is, a rossznakis. Olvasom a kádári idézetet:

�Ott voltam, ahol lennem kellett, azttettem, amit tennem kellett�.

Arra gondolok, hogy mindezt magam-ról is elmondhatom, de rajtam kívül igensokan, mások is.

Hallgatom és olvasom az emlékezés-rõl szóló beszédeket, írásokat. KözülükAczél Endre �Népszabadság�-ban (július 5)megjelent írásából idézek: Kádár Jánost�többnyire elfogadták, és sokan szerettékis. 1971-ben a magyar nép kilencven száza-léka egészben vagy részben elégedettnekmondta magát a sorsával. Nagy szó. Pró-bálják utánozni! A hatvanas évek eleje ésa hetvenes évek eleje között a �magyaremberek� (Fidesz frazeológia, csak pikért-ségbõl idézem ide) 50-60 százalékos jö-vedelemgyarapodást voltak képesek elér-ni: ezzel összemérhetõt csak a gazdaságicsoda Nyugat-Németországa mutathatottfel. (Nem akkor, korábban).

(�) A síremléka-vatón Berecz János, (akimellesleg szólva, dicsé-retes konoksággal tart kia saját múltja mellett, el-lentétben, bocsánat aszóért, az igazán talp-nyaló kádáristákkal) aztmondja, hogy a maibaloldal fõereje (értsd:MSZP) nem meri vállal-ni a kádári politika ered-ményeit. (�)

Ha igaz az (igaz),hogy 1989/90-t egyedülMagyarország várta át-menet-készen, akkor ne-kem (majd? most?)gyermekeimnek és uno-káimnak el kell mon-dani, hogy vajon a ká-dárizmusnak ezek azeredményei miért nemállítottak bennünketminden (keleti) verseny-társunk elé? Miért vanaz, hogy az Európai Un-ióban � alapállásban� mi egyáltalán nemvagyunk �annyira� job-bak, mint a volt szovjetbalti köztársaságok, a

Husák-sújtotta csehek és szlovákok? (�)(�) A rendszerváltás közelében a ma-

gyar mezõgazdaságot európai ötödikkénttartották számon, ami hatalmas eredmény-nek számított. A Kádár-korszak funda-mentális vívmányának. Erre lehetett volnaépíteni. Erre éppenséggel lehetne a maiMSZP-nek hivatkoznia, büszkének lennie.Ezt viszont a téeszek és állami gazdaságok� ideológiai megszállottságú � szétveré-sével (ugyancsak) sikerült lenullázni� (�).

Aczél Endre szerint Kádár �ha törik,ha szakad alapon, életszínvonalat akartemelni a proliknak. Tört is, szakadt is. (�)

A pro- és kontra érvek, ellenérvek mér-legelése során � az emlékezés alkalmával� a Kossuth-díjas filozófus, akadémikusközismert hitvallását vallom magaménak:�A legrosszabb szocializmus is jobb a leg-jobb kapitalizmusnál�. Ezt az állítást sajátélettapasztalatom is alátámasztja, mivelmunkásként éltem a Horthy-féle kapitaliz-musban, a nyilas éra alatt, és a szocializ-mus alapjainak lerakásakor, és itt élek,tapasztalom a rendszerváltást követõ kapi-talista társadalom minden �vívmányát�.

Ferencz Lajos

�Ott voltam, ahol lennem kellett, azttettem, amit tennem kellett�. Ez az idézetolvasható a sír-emlékmûvön, Kádár Jánosaláírásának másolatával.


Új próbatétel elõttaz oroszországi kommunista mozgalom

A kapitalista nagyhatalmak országaiközül a legerõsebb kommunista mozgalom,az oroszországi, a G8 és a NATO hatásaalatt álló Putyin diktatúra újabb nyomásaalá került. A második legerõsebb pártot ésbaloldali szövetségeseit sikerült a legutób-bi választásokon lejjebb nyomni, s most aX. pártkongresszuson pártszakadást meg-kísérelni. Szemiginnek (aki azelõtt a Népi-Hazafias Szüvetség elnökhelyettesi tiszt-ségét töltötte be), sikerült egy idõben egymásik ugyanazon a néven futó kongresz-szust összehívni. Valóságos programjuknem ismeretes, vezetõik eddigi megnyilat-kozásaiból a hatalommal inkább együtt-mûködõ párttá kívánják átalakítani azOFKP-t. Elnökké V. Tyihonovot, az iva-novói terület kormányzóját választották.Ezt a kongresszust a megválasztott küldöt-tek kisebbségével tartották meg.

A X. kongresszus nehéz körülményekközött (a párt honlapjának elfoglalása,áramkikapcsolás a kongresszusi terembenstb.) végezte munkáját a megválasztottküldöttek több mint kétharmadának rész-vételével. Elnökké ismételten G. Zjugano-vot, elsõ elnökhelyettessé I. Melnyikovotválasztották, az elnökségnek mintegy egy-harmada új, s a fiatalabb korosztályból való.A politikai beszámoló és a további vitákrabocsátott program módosítás tüzetesebbenfoglalkozott a Putyin rezsim bonapartista

Hibaigazító

1. �Magánvélemény� c. cikkemben,amely a �Dialektika� elõzõ, június-júliusiszámában jelent meg, tévesen írtam HansModrowról � õ ugyanis az NDK idején nemLipcsében, hanem Drezdában volt párttit-kár, és �drezdai Gorbinak� nevezték. Ahibára Kornagel Piroska lipcsei olvasónkhívta fel a figyelmemet. Észrevételét kö-szönöm, olvasóimtól elnézést kérek.

2. A Miskolc-csanyiki munkásmoz-galmi emlékmû május elsejei koszorúzásánTársaságunkat Teszárovics Miklós miskol-ci tagozatvezetõnkkel együtt képviseltem.

3. Valentyin Szaharov cikkének (�Aszovjet felderítõk jelentései�) bevezetõ-jében olvasható a következõ: �Társaságunkjúnius 14-i kibõvített vezetõségi ülésehatározatot hozott arról, hogy szerény le-hetõségeinkhez mérten ismertetni fogjuk a�Dialektiká�-ban a számunkra hozzáférhetõelhallgatott dokumentumokat.�

A bevezetõ elmulasztja megemlíteni,hogy a kérdéses vezetõségi ülés nem idén,hanem 2003-ban folyt le. Szaharov cikke atervezett idõponthoz képest egy éves késés-sel került a lapba, ez az, amit a bevezetõbenmint olvasószerkesztõnek jeleznem kellettvolna.

Rozsnyai Ervin

OSTROMÁLLAPOTA NATO CSÚCS ELLENI TÖMEGTÜNTETÉSEN

Huszonhatezer rendfenntartót vetettekbe a tüntetõk ellen Isztambulban. ElõzõenAnkarában a tüntetõk ellen könnygázt ishasználtak.

Isztambulban a több tízezres tüntetõtömeg csak a város ázsiai oldalára kapottengedélyt a demonstrálásra. A baloldalitüntetõk Bush-bábut égettek Isztambulban.NATO-ellenes, háború-és Amerika-ellenestranszparensekkel vonultak fel.

A török vezetõk arra kérték Busht: has-son oda, hogy az iraki kurd területen szûn-jön meg a fegyveres lázadók török terü-letekre átcsapó tevékenysége. Különösena Kurdisztáni Munkáspárté (PKK).

Június 29-én az egyik magyar tévé csa-tornán az Isztambulban kialakult ostromál-lapotból mutattak részleteket. A tüntetõkmegközelítették a tanácskozás színhelyét.Az isztambuli repülõtéren bomba robbant.A felvételek tanúsították a kialakult zûrza-varos állapotot.

Az amerikai elnök �a muzulmán de-mokrácia, jogállamiság és szabadság min-ta-országának� nevezte török vendéglátóit. Baloldali tüntetõk Bush-bábut égetnek Isztambulban

diktatórikus jellegével, a párt osztálybázi-sa (munkások, parasztok, alkalmazottak,nõk, fiatalok, nyugdíjasok) szervezésemegerõsítésével, a baloldali hazafias szö-vetség szélesítésének szükségességével, apártdemokrácia szigorúbb érvényesítésé-vel.

A legközelebbi feladatokat a szociálisjogokat korlátozó törvények elleni népsza-vazási tömegakcióban jelölte meg, minimá-lis programként pedig a népi demokratikusjellegû hatalom kivívását állította. A kong-resszuson részt vettek, s többen felszólal-tak a volt Szovjetunió kommunista pártjai-nak vezetõi közül is. Hozzászólt N. Hari-tonov a köztársasági elnökválasztáson abaloldali blokk agrár jelöltje, s V. Tyulkina Kommunista Munkáspárt vezetõje, aDumában a kommunista frakció tagja. Akét kongresszus dokumentumai jogi útonis megvizsgálást nyernek. Az eseményekés a fejlemények tüzetesebb elemzést igé-nyelnek.

Idõközben neves oroszországi szemé-lyiségek nyílt levelet intéztek Putyinhoz aX. kongreszust ért szervezett provokációmiatt.

�Ha Oroszország bizonyítani akarja avilág elõtt demokratizmusát, állja útját azilyen botrányos provokációknak�.

Spectator


Felelõs kiadó: a Társaság elnöke1067 Bp. Eötvös u. 2. Tel: 342-1068Szerkeszti: a SzerkesztõbizottságFelelõs szerkesztõ: dr. Rozsnyai ErvinOTP számlasz.: 1171 1041-2085 9590

DialektikaA Marx Károly Társaság idõszaki lapja

Nytsz.: 75/763/1997Internet: www.extra.hu/dialektikaE-mail: [email protected]ás: Unio-Print Kuvert Kft.Felelõs vezetõ: Szabó László igazgató

A MARX KÁROLY TÁRSASÁG KÖZLEMÉNYEI* Társaságunk júniusi központi vi-

tafórumán Wirth Ádám, a MKT alelnökeadott értékelést az EP választások ered-ményeirõl. Az élénk vitában az európaibaloldal vereségének okait, a magyarválasztásokon pedig az MSZP és a Mun-káspárt leszerepeléséhez vezetõ politikátelemezték.

* A Marx Károly Társaság alapító tag-jainak baráti találkozóját �fehér asztalok�mellett tartották az óbudai Meggyfa utcaiKözösségi Házban. A mintegy félszászfõvárosi és megyei résztvevõ elõtt WirthÁdám országos alelnök, Szigeti József, aTársaság elsõ elnöke, tiszteletbeli elnök, ésFerencz Lajos, a vezetõség tagja tájékoz-tatói hangzottak el a szervezet megala-kulásának körülményeirõl és az elmúlt 15év eredményeirõl, gondjairól, a nyolc évemûködõ �Dialektika� újság sikeres sze-repérõl. A tájékoztatókból kiderült, hogyaz alapító tagok közül 77 elvtársunkat si-került értesítenünk az összejövetelrõl. Ajelenlévõk egy perces néma felállással em-lékeztek elhunyt alapító tagtársaikról. Abaráti beszélgetés során Alpár Róbert, Art-ner Annamária, Benedikt Szvetlána, Far-kas Péter, Finta Gábor, Harangozó Ferenc,Harsányi Iván, Hirschler Tamás, KovácsImre, Mihály János, Morva Tamás, OroszJózsef, Oroszi István, Rozsnyai Ervin, Si-pos János, Szász Gábor, Széchy András ésTuna Jenõ mikrofon elõtt mondták el vé-leményeiket, javaslataikat, de a jelenlévõtöbbiek is gondolatot cseréltek egymással.Tóth Miklós videofelvételei megörökítettéka találkozót, így alkalom lesz a fõvárosi ésmegyei fórumokon a felvételek levetítésére.Kiállításra kerültek a �Dialektika� eddigiszámai, valamint a Társaság által támoga-tott könyvek közül Bíró Eugénia, FarkasPéter, Kárpáti Sándor, Rozsnyai Ervin,Tuna Jenõ, Vinczellér Béla és Wirth Ádámmûvei. Az asztalokra kerülõ enni és inni-valókról, a büfében történt kiszolgálásrólTaunerné Aranka és asszony-csapatakitûnõen gondoskodott.

* A Baloldali Koordinációnak a Va-sas Szakszervezettel közösen rendezettmegbeszélésén Wirth Ádám, Társaságunkalelnöke tartott vitaindító tájékoztatót az EPválasztások utáni helyzetrõl, az ebbõladódó feladatokról. Az elnöklõ Sipos Já-nos, a BET ügyvivõje vezette be, majd azélénk vita után a soron következõ felada-tok összefoglalójával zárta be a tanács-kozást.

* Társaságunk vezetõi és tagjai közülszámosan részt vettek a Munkáspárt Poli-tikai Nagygyûlésén a Fiumei úti teme-tõben. Thürmer Gyula, a Munkáspártelnöke méltatta, hogy a kádári idõszakbana munkások, a parasztok, a dolgozó em-

berek és a szegények tömegével jutottakhozzá az oktatáshoz és egészségük vé-delméhez. Ma itt annak van demokrácia,akinek pénze van. A Munkáspárt elnökeelmondta, hogy Kádár János a magyaroktöbbsége számára a XX. századi magyartörténelem legnagyobb alakja volt. Hajdúmegyei tagozatunk delegációja, MihályJános megyei tagozatvezetõvel az élén,koszorút helyezett el Kádár János új sírem-lékén. Moravcsik Attila, a Kádár JánosBaráti Kör elnöke, sajnálatosnak nevezte,hogy a ma hatalmon lévõ pártok közül egysem védi meg a 15 éve elhunyt Kádár Jánosemlékét. Az alkalmat felhasználva a hely-színen a �Dialektika� terjesztésére is sorkerült. Jászberényi és mezõtúri öt-öt fõsMKT csoportok is alakultak a helyszínen.

* Központi vitafórumunk a nyári szü-net után szeptember 17-én folytatja mun-káját. A témáról a �Dialektika� szeptemberelején megjelenõ számában, vagy a tagozat-vezetõknek küldendõ meghívókban tá-jékoztatjuk az érdeklõdõket. Terveink köztszerepel a Május Elseje Társasággal és aBaloldali Alternatíva Egyesüléssel közösentartandó fórumok szervezése Keller Lász-ló és Szalai Erzsébet meghívásával. Minde-nek elõtt azonban az október elején tar-tandó, fennállásunk 15. évfordulójávalkapcsolatos elméleti konferencia, és az eztkövetõ mûhelymunkák szervezésére kon-centrálunk.

* Baloldali Összefogás találkozó éskonferencia Pápán. A Kádár János BarátiKör pápai szervezete rendezésében július17-én országos baloldali találkozóra éskonferenciára kerül sor a pápai PedagógusMûvelõdési Házban. A konferencián �többek között � dr. Wirth Ádám filozófus,egyetemi tanár, Társaságunk alelnöke iselõadást tart �A baloldal az EU-választá-sok után címmel. További elõadók: dr.Bányász Rezsõ, a TÉT társelnöke, FeketeJános közgazdász, Szõke Károly, a VasasSzakszervezet elnöke, Takács József, azMSZP agrártagozatának budapesti elnöke,dr. Berecz János történész.

* A vörös csillag ügye az EurópaiBíróság elé kerül. A Fõvárosi Bíróságmásodfokon eljáró tanácsa felfüggesztetteaz önkényuralmi jelkép, a vörös csillagviselése miatt a Munkáspárt alelnöke, Vaj-

nai Attila ellen indított büntetõeljárását, ésaz Európai Bírósághoz fordult. Kérése:sérti-e az uniós szabályokban rögzített disz-krimináció tilalmát az, ha valaki a belsõ,nemzeti büntetõ jogszabályokban rögzítetttilalmakban ütközõ módon ad hangot poli-tikai véleményének. Vajnai Attila korábbanmár többször hangoztatta, hogy nemzetközibíróság elõtt fog fellépni azért, hogy amunkásmozgalom jelképeit, melyek a világminden civilizált országában elfogadottakés szabadon terjeszthetõk, töröljék Ma-gyarországon a tiltott önkényuralmi jelké-pek közül.

* Július 27-én (kedden) d.u. 3 órakora MEASZ és a haladó társadalmi szer-vezetek gyûlésen emlékeznek megSÁGVÁRI ENDRE megölésének 60. év-fordulójáról. Helye: Remíz Cukrászda, Bp.II. Budakeszi út 5. Társaságunk várja a hõsihalált halt Ságvári Endre barátait, tanítvá-nyait, tisztelõit, fiatal követõit az emlé-kezésre.

* Megjelent Tuna Jenõ könyvénekmásodik kötete, melybõl mintegy 100 pél-dányt a szerzõ Társaságunknak ado-mányozott támogatás céljából. A könyvértkapott adományokat Társaságunk és a�Dialektika� fenntartására fordítjuk. Akönyv nyomdai önköltségi ára 600-Ft. ASzerzõ a könyvben hû képet mutat be azötvenes, hatvanas és hetveneses évek hazaieseményeirõl, valamint közel-keleti, ázsi-ai, afrikai és latin-amerikai élményeirõl.Ábrázolja a rendszerváltást követõ évekbonyodalmait. Marxista elméleti és politi-kai következtetéseket von le. A könyvetigénylõk postán, utólagos csekken való be-fizetés ellenében kaphatják meg a kül-deményt. Igényelhetö: Ferencz Lajosnál,1119 Bp. Fehérvári út 113. Tel: 20 55 209vagy 06/20 355 53 04, illetve e-mail:[email protected] címen. (A Szerzõkönyvének I. kötete 800 Ft.-ért kapható)

* Kérjük azokat a tagjainkat, támo-gatóinkat, akik még ez évben nem fizettektagdíjat, illetve nem nyújtották a szoká-sos támogatásukat, hogy a részükre küldöttcsekken vagy postautalványon küldjék elrészünkre a befizetéseket. A fentebb jelzettkönyv megvételével is hozzájárulhatnaktársaságunk és a �Dialektika� támogatá-sához.� Köszönjük!

2004. július-augusztus

Documents