2 regionalis tudat vajd - mtt.org.rs · a nemzeti és regionális tudat egybefonódása a...

25
A regionális identitás A regionális identitás jellemzői (Vajdaság) jellemzői (Vajdaság) TÁJTUDAT TÁJTUDAT

Upload: others

Post on 21-Oct-2020

3 views

Category:

Documents


0 download

TRANSCRIPT

  • A regionális identitás A regionális identitás jellemzői (Vajdaság)jellemzői (Vajdaság)

    TÁJTUDATTÁJTUDAT

  • Előzmény:A térség multietnikus, multikonfesszionális,

    sőt egy évszázad alatt többszörösen le-fel tolódtak az államhatárok, különböző hatósági előírásokkal szabdalták át a hatósági előírásokkal szabdalták át a kistérségeket.

    Hipotézis:A vajdasági magyarok tudata komplex és

    enyhén változó kategória

    – hatások: kulturális, gazdasági és politikai

    Erős a regionális tudat.

  • KárpátPanel – önbesorolás - 20080 10 20 30 40 50 60

    vajdasági magyar

    magyar

    vajdasági

    magyar anyanyelvű szerb állampolgár

    európaieurópai

    közép-európai

    német

    roma

    szerb

    szerbiai

    egyéb

    nincs ilyen csoport

    első választás második választás

  • A magyarsághoz tartozás a kultúrnemzeti azonosulást mutatja (68%)

    1- a saját döntésétől függően magyarnak tartja magát (4,3 átlagjegy) 2- hogy magyar legyen az anyanyelve (4,2) 3- az egyik szülő legyen magyar (4) 3- az egyik szülő legyen magyar (4) 4- hogy ismerje/vagy szeresse a magyar kultúrát

    (3,9 átlagjegy).

    A vajdasági magyarok szerint ahhoz, hogy valaki magyar legyen, kifejezetten nem fontos hogy az anyaországhoz kötődjön, sem, születési sem pedig állampolgársági vonatkozásban!

  • Magyarsághoz tartozás kritériuma

    állampolgárság

    a alapján9%

    saját döntése

    23%

    anyanyelve és

    kultúrája alapján68%

  • Mit jelent az, hogy magyar vagyok? (1-5 skála)

    �� Természetes állapotTermészetes állapot, sőt:, sőt:76,6% egyetért, hogy magyarnak lenni természetes dolog, 76,6% egyetért, hogy magyarnak lenni természetes dolog, 61,4% hogy ez büszkeséggel tölti el.61,4% hogy ez büszkeséggel tölti el.� A közömbösség: Több mint a felének a nemzetisége közömbös. 76,5%-a számára nem szégyen, 41%-a gondolja, hogy nem is politikai kihívás,35,8% nem tudja, hogy megkönnyíti-e vagy nem az életét.� Előny, vagy hátrány:52,4%-ának előny magyarnak lenni, ugyanakkor 43,8%-a teljesen/többnyire egyetért azzal, hogy ez

    hátrány.

  • A nemzeti és regionális tudat A nemzeti és regionális tudat egybefonódása a Délvidékenegybefonódása a Délvidéken

  • A lokálpatriotizmus – születéshelyhez való tartozás (Média2007)

    A településhez tartozónak érzem magam, ahol

    születtemGyakoriság Százalék

    Egyáltalán nem – 1 56 4,1

    Válaszok

    Egyáltalán nem – 1 56 4,1

    Nem igen - 2 57 4,2

    Közepesen -3 158 11,6

    Erősen - 4 208 15,2

    Nagyon erősen – 5 885 64,9

    Összesen 1364 100,0

  • A válaszadók több mint 60%-a életteréhez, a kisrégióhoz szervesen tartozik

    A kisrégióhoz tartozónak érzem magam, ahol élek

    Gyakoriság Százalék

    Egyáltalán nem – 1 32 2,3

    Válaszok

    Nem igen - 2 39 2,8

    Közepesen -3 170 12,4

    Erősen - 4 299 21,8

    Nagyon erősen – 5 831 60,6

    Összesen 1371 100,0

  • Támogatná-e a magyarok által lakott területek együttműködését?

    nem tudja/nem

    válaszolt33%

    igen,

    körzetesítéssel21%

    nem

    10%

    igen, területi

    autonómiával36%

  • A vajdasági tartományhoz tartozás megélése a legerősebb

    Vajdasághoz tartozónak érzem magam

    Gyakoriság Százalék

    Egyáltalán nem – 1 9 0,7

    Válaszok

    Nem igen - 2 30 2,2

    Közepesen -3 112 8,1

    Erősen - 4 246 17,8

    Nagyon erősen – 5 985 71,3

    Összesen 1382 100,0

  • Változtatna-e Vajdaság státusán, Szerbián belül?

    nem tudja/nem

    válaszolt14%

    nem

    3%

    igen, kevesebb

    önállóságot

    igen, nagyobb önállóságot

    81%

    2%

  • Vajdaság a sokszínűség, illetve az ország többi részéhez viszonyított különlegességének megőrzéséért vívott harc jelképe lett.

    Legtöbb vajdasági saját bőrén érezhette a Legtöbb vajdasági saját bőrén érezhette a tartomány valós autonómiájának az elvesztését (1989), az ebből adódó hátrányokat, még a balkán háborúk előtt. Koszovó leszakadása körüli huzavona, érezhetően előtérbe hozta az északi tartomány státusbeli kérdéseit is. Ez a tény növeli a régió lakosságának a ragaszkodását Vajdasághoz.

  • Szerbiához tartozás tudata gyenge

    Szerbiához tartozónak érzem magam

    Gyakoriság Százalék

    Egyáltalán nem – 1 348 25,7

    VálaszokNem igen - 2 292 21,5

    Közepesen -3 380 28,0

    Erősen - 4 173 12,8

    Nagyon erősen – 5 163 12,0

    Összesen 1356 100,0

  • Az anyaországhoz tartozás megélése jelentéktelen

    Magyarországhoz tartozónak érzem magam

    Gyakoriság Százalék

    Egyáltalán nem – 1 665 49,1

    Válaszok

    Nem igen - 2 242 17,9

    Közepesen -3 249 18,4

    Erősen - 4 101 7,5

    Nagyon erősen – 5 98 7,2

    Összesen 1355 100,0

  • Európaiság megélése

    Európához tartozónak érzem magam

    Gyakoriság Százalék

    Egyáltalán nem – 1 273 20,1

    Nem igen - 2 164 12,1

    Válaszok

    Nem igen - 2 164 12,1

    Közepesen -3 323 23,8

    Erősen - 4 249 18,3

    Nagyon erősen – 5 351 25,8

    Összesen 1360 100,0

  • A vajdasági magyarok regionális tudatukban elsősorban vajdaságinak érzik magukat, majd ahhoz a kisrégióhoz ragaszkodnak, ahol élnek, végül ahhoz a településhez, ahol születtek.születtek.Az anyaországról és annak lakosságáról meglehetősen negatív kép van kialakulóban.Negatív viszonyulást tanúsítanak Magyarország, Kelet-közép Európa és Szerbia esetében.

  • Összegzés: Az egyes térségekhez tartozó válaszok középértéke – átlaga (1-5)

    1.Vajdasághoz tartozónak érzem magam 4,57

    2. A kisrégióhoz tartozónak érzem magam, ahol élek 4,36

    3.A településhez tartozom, ahol születtem 4,33A településhez tartozom, ahol születtem 4,33

    4.Európához tartozónak érzem magam 3,18

    5.Szerbiához tartozónak érzem magam 2,64

    6.Kelet-közép Európához tartozónak érzem magam 2,52

    7.Magyarországhoz tartozónak érzem magam 2,06

  • Szülőföld – haza megélése területi és nem érzelmi dimenziót mutat

    A vajdasági magyarok legkevésbé Magyarországhoz tartozónak érzik magukat, de a kelet-közép európai tudatuk is gyenge.

    Feltételezés: a kettős állampolgárság kérésének a sikertelensége, az anyaországhoz való a sikertelensége, az anyaországhoz való viszonylag gyenge kötődés okozhatja ezeknek, az álláspontoknak a kialakulását.

    Szerbia államiságának a bizonytalansága, hozzájárult a válaszadók „távolodásához” ehhez az országhoz. Szerbia Európába való demokratikus beilleszkedésével a vajdasági magyarok „közeledését” is eredményezi.

  • Szülőföldem: egyértelműen Vajdaság

    7%

    KárpátPanel

    3%1%2%7%

    8%

    11%

    68%

    Vajdaság

    település aholszületetttelepülés ahol él

    Szerbia

    történelmi Mo.

    Magyarország

    egyéb

    Média2007

  • 67%

    13%

    7%

    5%8%

    Szerbia

    Jugoszlávia

    Vajdaság

    Magyarország

    Hazám: Szerbia vagy Vajdaság?

    KárpátPanel67% Tájegység, egyéb3%2%

    2%3%

    3%

    9%

    24% 54%

    Vajdaságot

    Szerbiát

    a települést ahol él

    a történelmi Mo.-t

    a települest aholszületettMagyaro.-t

    nincs igazi hazája

    egyéb

    KárpátPanel

    Média2007

  • A vajdasági magyarság jelenlegi regionális tudatát jellemzi:

    � Vajdaságban erős a regionális tudat. Úgy tekinthetünk a vajdaság-identitás fogalmára, mint jelentős, erős integratív és fejlődési potenciálra.

    � A magyarok regionális tudata összetett kategória, sőt többsíkú – kiindul a településből, ahol született, vagy él a személy és addig terjed, ameddig életvitelszerűen a személy és addig terjed, ameddig életvitelszerűen mozog (dolgozik, utazik) az egyén és tevékenykednek a családtagok, ez pedig Vajdaság tartomány területe.

    � A regionális tudat elsősorban kognitív, értelmi azonosulás: élettér és történelmi háttér vajdasági, vagy ahhoz a kisrégióhoz ragaszkodik, ahol él, végül ahhoz a településhez, ahol született.

    � A nemzeti tudatotnemzeti tudatot értelmi (nyelvi kötődés), de ugyanakkor érzelmi-affektív hatások is befolyásolják: negatív viszonyulást Magyarország és Szerbia felé is, a politikai, közéleti vitáktól függően.

  • Összegzés

    Vajdaságban, az érzelmi hozzáállású identitás-típusok jelentősége csökkent, a tudatosabb, a kultúrjavakhoz (az anyanyelvhez) kötődő nőtt.

    Az identitást vállaló és tevőlegesen megélő identitás típusok súlya növekedett – erős a identitás típusok súlya növekedett – erős a regionális tudat.

    Erősebbé vált a kultúrnemzeti összetartozástudatErősebbé vált a kultúrnemzeti összetartozástudat, , amit kiegészít a „hazátlanság”, vagyis se amit kiegészít a „hazátlanság”, vagyis se Szerbia se Magyarország.Szerbia se Magyarország.

    A Szerb és Magyar állam intézkedései érzelmi A Szerb és Magyar állam intézkedései érzelmi kihatással vannak a nemzeti tudatra, a regionális kihatással vannak a nemzeti tudatra, a regionális begubózásra.begubózásra.

  • KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!