„Minden szertefoszlik a világban, csak a becsület marad meg.” – HabsburgMiksa egyik kedvelt jelmondata alapján az uralkodó mintha egy középkorilovagregényből lépett volna elő az újkor hajnalán, ugyanakkor bőkezűségét,kultúra iránti szeretetét egy reneszánsz fejedelem is megirigyelhette volna.Nagy lelkesedéssel fogott tervei megvalósításába, hogy aztán ugyanolyanlelkesedéssel félbehagyja azokat. Miksa rengeteget tett azért, hogy az „Auszt -ria-ház”, azaz a Habsburgok hatalma minél nagyobb legyen, ami elképze-lése szerint egyúttal a Német-római Birodalmat is szolgálta volna. AhogyConrad Celtis udvari költő patetikusan még a 16. század legelején megfogal-mazta: „Király, kinek jó csillagok adták a Miksa nevet, / S akit egyenesen azégből küldtek a halandóknak, [...] / őrizd a rád bízott juhaklot, nehogy far-kas törjön rá.” Nevéhez és politikájához köthető a dinasztia három legna-gyobb horderejű házassága, amelyek gyümölcseit később utódai aratták le.

Szende László

HABSBURG

74 ∞&£ ∞ ∞ § £ ™

74 ∞&£ ∞ ∞ § £ ™

Albrecht Dürer:Miksa császár mellképe,

1519

74 ∞&£ ∞ ∞ § £ ™I. Miksa német-rómaicsászár érme. A díszeslószerszámmal borítottlovon az uralkodó láthatóteljes páncélzatban.

74 ∞&£ ∞ ∞ § £ ™

74 ∞&£ ∞ ∞ § £ ™

4 ∞

iksa 1459. március 22-én Bécsújhe-lyen látta meg a napvilágot. III. Fri-gyes német-római császár és Eleo-

nóra portugál hercegnő gyermekének ajövendőmondók a következőket jósolták:„Életét utolsó leheletéig az állandóan vál-tozó véletlenek határozzák majd meg,amelyek a legnagyobb magasságokbaröpítik, majd a mélységes mélybe taszít-ják, […] egyébként sorsa állhatatlanság-gal párosul majd, és senki sem lesz képesegyértelműen vélekedni róla.” Udvari tör-ténetírója, Joseph Grünpeck szerint aMars bolygó jegyében született gyermekaz anyatejjel szívta magába a háborúsko-dás iránti vonzalmat. „Néhány veleszüle-tett jegyből, különösen duplán nőttszemfogai ból látható volt, hogy egyszermajd feldühített vadkan lesz.” Sőt mégbeszélni sem tudó kisdedként „ha fegy-

vereket látott, ujjával mutogatva hívta feldajkája figyelmét rájuk, ha meg valaholkést pillantott meg, addig sírt, míg odanem adták neki”.

BURGUNDIA GAZDAG ÖRÖK-SÉGE

Az osztrák belviszályok rányomták bélye-güket Miksa gyerekkorára. 1462 nyaránapja és testvére, VI. Albert között háborúrobbant ki, amely annyira eldurvult, hogyoktóberben blokád alá vették a bécsi Burg-ba visszavonuló III. Frigyest, feleségét és akis Miksát. Az ostromlottak nehéz hely-zetbe kerültek, a krónikus élelemhiánytkomolyan megszenvedték. „Megették akutyákat, macskákat, még egy keselyűt is,amely már 30 éve tanyázott az udvarban”

– számolt be egy korabeliszemtanú. Frigyes „az övé-ivel együtt kénytelen voltköleskására fanyalodni”.

Tizenkét éves volt, ami-kor édesapja aka ratábólbekapcsolódott a nagypo-litikába. A császár 1472-

ben vetette fel először, hogy lépjen frigy-re Máriával, Merész Ká roly leányával, Bur-gundia örökösnőjével. A tervezett házas-ságkötés óriási kitörési lehetőségetjelentett a Habsburgok számára. A Bur-gundi Hercegség számos kü lönálló tarto-mányból (többek között a ké sőbbi Néme-talföld, Luxemburg, Lotaringia és a szű-ken vett Burgundia) állt össze, amelyekegyrészt a német császár, másrészt a fran-cia király hűbérei közé tartoztak. Európa-szerte híres, mesés gazdagságát forgalmaskereskedelmi útjainak, fejlett kézművesi-parának és a különböző portékákat árulóvárosainak köszönhette. Merész Károly,amint előneve és jelmondata – „Vállaloma kockázatot” – is mutatja, hadjárataivalössze kívánta kötni az egymással nemhatáros tartományokat, illetve az önálló-ságot jelképező királyi cím megszerzésé-vel kacérkodott.

Az 1473-as trieri találkozó alkalmával aHabsburgok szembesülhettek a leendőpompás hozománnyal. Merész Károly8000 lovassal és 6000 szolgával érkezett abirodalmi városba, és természetesen gon-doskodott arról, hogy pazar kincseit min-denki alaposan szemügyre vegye. Veleellentétben III. Frigyesnek kölcsönt kellettfelvennie az augsburgi Fuggerektől, hogyméltó módon tudja képviselni az osztrákdinasztiát. (Ez volt az első eset a Fuggerekszolgálatainak ilyen jellegű igénybevételé-re.) Az egyeztetés mégsem vezetett ered-ményre: Merész Károly kizárólag a királyicímért cserébe volt hajlandó odaadnileánya kezét, míg III. Frigyes írásban kíván-ta rögzíttetni a leendő házasság tényét.

Úgy tűnt, hogy a tárgyalások megakad-nak, de a burgund herceg tragikus sorsavégül a történelmi nász megkötéséhezvezetett. XI. Lajos francia király ugyanisrossz szemmel nézte Merész Károly füg-getlenedési törekvéseit, ami különbözőlázadások támogatásában öltött testet. Azegyik ilyen rebellis Nancy városa volt Lota-ringiában, ahol 1477. január 5-én az ambi-ciózus Károlyt „szánalmasan fejbe verték”– holttestét csak másnap fedezték fel. Atrónörökös, Mária kezéért a francia uralko-dó is „bejelentkezett”, aki fiát képzelte ela hercegnő férjeként. Ha úgy vesszük, eza törekvés nyitotta meg az utat a Habs-burgok előtt, mivel a burgund politikaivezető réteg őket szívesebben látta volnaa terület élén, mint a nagyobb hatalmúValois-kat. Így Miksa személye került elő-térbe. A házasságot 1477. április 21-énBruggében „per procuratorem” – azazképviselők által – megkötötték, míg a je -gyes pár találkozójára augusztus 18-án

26 RUBICON TÖRTÉNELMI MAGAZIN

M

74 ∞&£ ∞ ∞ § £ ™III. FRIGYES portréja. IdŒsebb Hans Burgkmair festménye, 1500/1510 körül.

74 ∞&£ ∞ ∞ § £ ™

került sor. A Habsburg herceget valóság-gal megbabonázta Mária szépsége: „szép,jámbor, erényes feleségem van […] bőrehófehér” – emlékezett vissza hitvesére.

Miksa új országa valóban gazdag volt,bár rendszeresen szembetalálta magát agazdag flandriai városok önállósági igé-nyeivel. Úgy tűnt, hogy a trónutódlásprob lémája nem fogja nyomasztani, mert10 hónappal az esküvő után megszületettFülöp herceg. 1482. március 27-én fájdal-mas tragédia történt: az ismét várandósMária egy vadászat során lezuhant a lová-ról, és belehalt sérüléseibe. Férje életevégéig gyászolta őt. Miksa először bele -egyezett, hogy a hatalmat régensitanács gyakorolja Fülöp nevében, devégül visszavonta döntését, ami fel-kelésekhez vezetett. „Mint egyország nélküli fejedelem” küzdött avárosokkal, drága pénzen felfoga-dott zsoldosai pedig dúltak, foszto-gattak, mert nem kapták meg azígért juttatásokat. Az sem növelte anépszerűségét, hogy az elfoglaltvárosokat megalázva nyilvánosan elé-gettette kiváltságleveleiket.

A belháborúban a fordulópontot azje lentette, amikor 1488 kora tavaszánBruggénél Miksa fogságba esett, s csakmájus 16-án szabadult – apja, az agg III.Frigyes által felvonultatott, 11 ezer gyalo-gosból és 4 ezer lovagból álló hadsereg-nek kö szön hetően – a rabságból. A herce-get megviselték az események, vissza isvo nult, s Tirolt választotta új otthonául.Az ezüst- és rézbányáiról híres tartománytmég 1490-ben kapta életjáradék fejébenrokonától, Habsburg Zsigmondtól. Erőskézzel vette át az irányítást, visszaszorí-totta a nemesség befolyását, központosí-totta a bevételeket, s ennek következté-ben hatalmas jövedelmekre tehetett szert.Kormányhatóságot és kincstárat állítottfel, ilyen típusú intézményeket későbbtöbb-kevesebb sikerrel más tartományok-ban is meghonosított.

Ám korábbi kudarca ellenére sem feled-kezett meg Nyugat-Európáról. Kísérletettett Bretagne megszerzésére: meghatalma-zottja útján névleges házasságot kö töttAnnával, a terület örökösével. VIII. Károlyfrancia király azonban keresztülhúzta szá-mításait, egyrészt bevonult a régióba, más-részt maga vette feleségül Annát, amitMiksa személyes sértésként értékelt.A her ceg 1492–1493 telén sikeres bosszú-hadjáratot vezetett, majd Senlis-ban ked-vező békét kötött a franciákkal, ennekértelmében számos birodalmi terület, illet-ve Flandria és Artois a Habsburgoké lett,igaz, Miksának le kellett mondania a név-adó Burgundi Hercegségről. (A megszer-zett tartományokat ekkor kezdték Néme-talföldnek nevezni.) Ugyanakkor Miksa isbelátta a személye által kiváltott félelme-ket, s a terület kormányzását fiának, Fülöp-nek, majd leányának, Margitnak adta át,akik sokkal jobban meg tudták kedveltet-

ni magukat a helyi vezetőréteggel.HÁZASODJ, BOLDOG AUSZ-

TRIA!Amikor 1493. augusztus 19-én Linzbenmeghalt III. Frigyes császár, Miksa zökke-nőmentesen vette át az uralmat. Nagysza-

bású terveit szolgálta 1494 márciusábanBianca Maria Sforza milanói hercegnővelkötött frigye, amely mesés hozományt biz-tosított számára. (Az ara 1487-ben házas-sági szerződést kötött Corvin Jánossal,Hunyadi Mátyás törvénytelen fiával. Amegállapodás végül a magyar király halálamiatt nem lépett életbe.) Miksa azonbannem kedvelte meg új hitvesét, a leányké-rést kizárólag az államérdek motiválta.Bianca Maria helyzetét nem segítette,hogy pa zarló életmódot folytatott, ráadá-sul egyik kegyeltje az udvar egyik fő intri-kusa volt. Mindezek ellenére Miksa kímé-letlen és megalázó bánásmódja egyáltalánnem állt arányban felesége vélelmezett jel-lemhibáival. Bianca Maria udvarával együttmegszégyenítő szegénységben élt, emiattsokszor még a követeket sem tudta fogad-ni. Gyakorlatilag semmiféle politikai befo-lyást nem kapott, s férje akkor sem lépettfel mellette, ha hitelezői fogságba vetették.Miksa egyszerűen elhanyagolta őt, egy kor-társ beszámoló szerint emiatt krónikusfogyásnak indult. A gyermektelen asszony1510. december 31-én hunyt el.

Az említett érdekházasságból is látszik,hogy Miksa komoly hatalmi ambíciókattáplált Észak-Itáliával kapcsolatban. A te -rületre azonban VIII. Károly szintén sze-met vetett, sőt 1494-ben be is vonult. Azellenreakció nem maradt el: Miksa a pápá-val, a spanyolokkal és más itáliai városálla-mokkal szövetkezve 1495-ben létrehoztaa Ve lencei Szent Ligát, hogy együttes erő-vel kerekedjenek felül a franciákon. A na -gyobb hadműveletek megszervezésétazonban a pénzhiány megakadályozta,ráadásul a szövetségesek között is néze-

teltérések támadtak. Miksa később semtudott dön tő áttörést elérni Észak-Itá-liában, az 1515-ös, Marignano mellet-ti vereséggel pedig végleg lemondha-tott a terület bekebelezéséről.

Miksa negyven, politikailag aktívéve alatt mintegy 25 hadjáratotvezetett, Machia velli szerint nagy-szerű hadvezér volt, akit azonban ajelentős diadalok elkerültek. Olykorhihetetlen célokat – mint példáulPárizs elfoglalása és Franciaországmegsemmisítése – tűzött ki magaelé, de általában meg kellett eléged-

nie a „kis lépések” sikereivel, mint pél-dául Kufstein, Kitzbühel, illetve a Görzi

(ma: Gorizia) Grófság megszerzésével,miáltal közvetlen kapcsolat jött létre Alsó-és Belső-Ausztria és Tirol között. A kudar-cok ellenére úgy tűnt, hogy ért a hadvise-léshez, számos újítás fűződik a nevéhez.Jóllehet a lovagi eszme bűvkörében élt,világosan látta, hogy ezen a harcmodorontúlhaladt az idő. Hadainak egy részét úgy-nevezett Landsknechtek alkották, a zsol-dosokat főként délnémet területeken tobo-rozták. A Land (föld) szó a gyalogos mivolt-ra, a Knecht (szolga, legény) pedig a köte-lezettségre utalt. Fegyverzetük a 4–6méteres pikából, illetve a közelharchozszükséges alabárdból állt, 1507-től Miksarendeletére egy részüket muskétával is fel-szerelték, bár ez az eszköz még kevéssévolt megbízható.

A Landsknechtek nagyobb létszámúbevetésére az 1490-ben Magyarországellen indított hadjáratban került sor.Miksa a gya logos fegyvernemmel együttalkalmazta a nehézlovasságot, amelynektagjait a nemesek közül verbuválta. Fel-mérte a tüzérségben rejlő lehetőségeket,amit a németalföldi városok az 1480-asévek első felében saját bőrükön tapasztal-hattak. Joseph Grünpeck humanista tudósszerint „ő próbálta ki, hogy lehet vasgo-lyókkal erősségeket bevenni, és egyáltalán,korunk összes szokatlanul új, félelmet keltőhadieszközét ő vezette be”. A dicséretnekannyi alapja mindenképpen lehet, hogyTirol megszerzésével az ottani fémbányáknyersanyaga is a rendelkezésére állt, éskézművesmestereinek technikai tudásátjelzi, hogy olyan nehézlöveget is képesekvoltak állítani, amelynek vontatásához 14lovat kellett igénybe venni.

A Habsburgokkal kapcsolatban sok-

RUBICON TÖRTÉNELMI MAGAZIN 27

74 ∞&£ ∞ ∞ § £ ™BURGUNDI MÁRIA (1457–1482)

Niklas Reiser festménye, 1500 körül.ElsŒ feleségének tragikus elvesztését

Miksa sohasem heverte ki.

74 ∞&£ ∞ ∞ § £ ™

szor idézik Ovidius parafrázisát: „Ámhadakozzék más, te, boldog Ausztria, háza-sodj! Másnak Mars, néked Vénusz ad ural-kodót.” Bár az előzőekből egyértelműenkitűnik, hogy a házassági szándék kijelen-tése mellett a sikerhez fegyverekre is szük -ség volt. 1496-ban és 1497-ben került soraz Európa történetét meghatározó kettősházasságkötésre. Miksa fia, Fülöp felesé-gül vette Johannát, Kasztíliai Izabella ésAragóniai Ferdinánd leányát, majd a követ-kező esztendőben Miksa leánya, Margit

hozzáment a spanyol uralkodópár fiához,a trónörökös Don Juanhoz. A frigyetfőként a spanyolok szorgalmazták, Miksakezdetben nem is akarta „beáldozni” fiát,jóval kifizetődőbbnek tartott egy angolvagy egy magyar dinasztikus összekötte-tést, sőt a házassági szerződés 1495-ösmegkötése után is kedvetlenül fogadta aspanyol követeket. Váratlan halálesetekvezettek ahhoz, hogy Fülöppel is számol-ni kelljen a spanyol trónöröklésben.

Don Juan néhány hónappal a frigyrelépése után eltávozott az élők sorából,várandós felesége halott gyermeket szült,1500-ban pedig Ferdinánd és Izabella leg-idősebb leányának fia hunyt el. A hatalmasspanyol örökség, amely a Mediterráneumnyugati felének jelentős részét és a tenge-rentúli gyarmatokat foglalta magában,már-már kézzelfogható közelségbe kerülta Habsburg-sarj számára, amikor 1506.szeptember 26-án egy labdajáték után fel-hevülten elfogyasztott hideg ital okozta,gyors lefolyású betegség következtébenelhunyt. (Egyes kútfők az idegenkezűsé-get sem zárták ki.) Miksa gyásza szinte azegeket ostromolta: „Istenem, miért hagy-tál el engem?” – kérdezte vádlón, állításaszerint többet szenvedett, mint Krisztus

az Olajfák hegyén. A trónt menyének,Őrült Johannának kellett volna elfoglalnia,akit elmeállapotának romlása miatt elzár-tak a külvilágtól, így gyermekük, az 1500-ban született Károly lett az első számúutódjelölt. Unokája gyámságát Miksa vál-lalta magára.

Miksát 1486-ban – még apja életében –szabályszerűen és gyakorlatilag mindenellenállás nélkül választották római király-lyá. III. Frigyes halála után igyekezett meg-reformálni a birodalmat, főként a kor-mányzás területén, ahol komoly hiányos-ságok voltak. Az 1495-ös wormsi birodal-mi gyűlésen „örök békét” hirdetett, azazmegtiltotta a fejedelmek és főurak egymásközti feudális magánháborúit. Annak elle-nére, hogy továbbra is történtek túlkapá-sok, elindult valamiféle belső konszolidá-ció. A központi kamarai bíróság a legfőbbigazságszolgáltatási fórumként szolgált.Ugyanakkor Miksa óvatosan viszonyultvalamiféle birodalmi kormány fel állítá sá -hoz, nem akart a rendek foglyává válni. Ál -talában középszerű hivatalnokai voltak,igyekezett feltörekvő polgárokat és kisne-meseket kinevezni a különböző tisztsé-gekre, akik többnyire hűségesek marad-tak hozzá. 1508-ban Rómába indult, hogycsászárrá koronáztassa magát, de Velen-ce megakadályozta az áthaladását, ezértTrientben kénytelen volt felvenni a „vá -lasztott római császár” címet. A kudarc-ból mégis előnyt tudott kovácsolni, mertelválasztotta a legfőbb világi méltóságotaz Örök Várostól és a pápától. Sőt 1511-ben felvetette annak lehetőségét, hogy acsászári és a pápai méltóságot saját sze-mélyében egyesíti. Talán ezzel is magya-rázható, hogy később nem lépett fel Lu -ther Márton tézisei ellen.

LOVAGI UDVAR,RENESZÁNSZ PROPAGANDA

Miksa udvarát a nyitottság és a sokszínű-ség jellemezte. Első felesége, Mária Euró-pa egyik legnagyobb hatású udvarábólszármazott. A herceg 18 évesen, tehát azegyik legfogékonyabb életkorban kerülthitvese mellé, a burgundi udvarban szer-zett élmények mély benyomást tettek rá.Míg Mária élt, Miksa is részt vett a hatal-mas lakomákon és ünnepségeken, a tra-gédia után azonban visszafogottabbá vált.Jó nyelvérzékkel rendelkezett, tűrhetőentudott latinul, német anyanyelve mellettbeszélt franciául, olaszul és spanyolul, deelboldogult flamand, angol és cseh nyel-vű alattvalóival is. Szerette a zenét, őmaga is játszott hangszeren, 1498-banBécsben udvari énekkart szervezett. AWiener Sängerknaben népszerűsége nap-jainkban is töretlen.

Az egyik legkedveltebb időtöltése avadászat volt. Tirol vadregényes tájai töké-letes terepet biztosítottak ennek a szenve-délyének. Számos esetben a vadászatok

28 RUBICON TÖRTÉNELMI MAGAZIN

74 ∞&£ ∞ ∞ § £ ™MIKSA CSÁSZÁR CSALÁDJÁVAL, 1515 után.Bernhard Strigel estménye. Bal szélen a császár, vele átellenben elsŒ felesége, Burgundi Mária látható.Mária mögött gyermekük, Fülöp áll, míg az alsó sorban az unokák: Ferdinánd, a késŒbbi magyar királyés Károly, a késŒbbi német-római császár kaptakhelyet. A harmadik fiú a tragikus sorsú Jagelló Lajos,aki az 1515-ös házassági szerzŒdés révén a „domusAustriae” tagjává vált. A festményen az elhunytcsaládtagokat az élŒkkel együtt jelenítették meg,képileg leegyszerısítve a Habsburgok igényét a magyar és a cseh koronára, illetve a németalfölditartományokra.

74 ∞&£ ∞ ∞ § £ ™

diplomáciai eseményekhez kapcsolódtak,mint például 1501-ben, amikor a franciakövetet fogadta. A hegyek között előszere-tettel űzte a zergéket, elejtésükhöz speciá-lis, akár 8 méter hosszú lándzsát használt.Ez a típusú szórakozás nem kevés veszélytrejtett magában, ezáltal Miksa kiválóantudta demonstrálni rátermettségét. Ugyan-akkor az is előfordult, hogy magával ragad-ta a szenvedély, és eltévedt. 1484-benInnsbruck környékén úgy elszakadt kísére-tétől, hogy két napot és két éjszakát a sza-badban töltött. Sok vadászsólyma is volt, amadarakat Oroszországból, Lengyelország-ból, Skandináviából, illetve Ciprusról sze-rezték be. A hajtóvadászatok során számít-hatott kutyáira, falkája legalább 1500 állat-ból állt. Miksa szívesen vette kézbe a hang-talan számszeríjat, mesterei igen magasminőségű fegyvereket állítottak elő, a leg-szebb darabokon az MM monogram utalegykori tulajdonosukra.

A lovagi tornák az udvari ünnepek szer-ves részét képezték, Miksa időnként maga

is részt vett a küzdelmekben, ezzel bizo-nyítva rátermettségét és uralmának legi-tim voltát, illetve egy-egy viadal politikaidemonstrációként is szolgált. Ez történt1495-ben a wormsi birodalmi gyűlésen,amikor győzelmet aratott egy bizonyosClaude de Vaudray burgundi lovag felett,aki a franciákat támogatta – a diadal min-denki számára világos üzenet volt. Miksaminden jelentős eseményt lovagi tornávalünnepelt: német királlyá választását épp-úgy, mint 16 éves Fülöp fia antwerpenibevonulását. Az összecsapások során azuralkodót sem kerülték el a sebesülések,az 1498-as innsbrucki tornán példáulsúlyos lábsérülést szenvedett. Az 1512 és1515 között keletkezett Freydal című tor-nakönyv 255 miniatúra illusztrálásával 64lovagi párviadalt örökített meg, több ábrá-zoláson maga a császár volt az egyik sze-replő. A tornát általában nagyszabású lako-ma követte, amelyen a fő attrakciót azálarcosok felvonulása jelentette.

A korszak jelentős változása, a rene-

szánsz előretörése Miksa környezetébenis tetten érhető, bár a középkori gyökerekkétségkívül megmaradtak. Az uralkodó éskörnyezete úgy vélte, hogy a Német Nem-zet Szent Római Birodalma az ókori és aközépkori alapokra támaszkodva erősöd-het és növekedhet, olyan elődök példáitkövetve, mint Nagy Sándor, Julius Ceaesar,illetve I. (Nagy) Károly, I. (Nagy) Ottó, I.(Barbarossa) Frigyes vagy a keleti gótmondakörhöz tartozó Berni Detre. A hata-lom reprezentációjára természetesenszükség volt, de Miksa elsősorban nemhatalmas bronz- vagy márványszobrok-ban, monumentális épületekben, ha nemművészi színvonalú sokszorosított grafi-kákban gondolkodott, amelyek a történe-lem első tömegkommunikációs eszköze-ként széles körben közvetítettek politikaiés társadalmi témákat.

Miksa fontosnak tartotta, hogy hírnevefennmaradjon: „Aki nem állít magánakemléket az életben, annak a halála utánsem lesz emléke, és azt az embert elfelejtika harangszóval.” Az idézet a császár legis-mertebb önéletrajzi könyvéből, a Weissku-nigből való, de hasonló célt szolgált aTheur dank és a már említett Freydal is. Emű vek a középkori hősi eposzok és lovag-regények stílusát elegyítették. Az egysze-rű elbeszéléseket allegorikus mondaniva-lóval ruházták fel, a valóság gyakran álom-képekkel keveredett. Miksa mindig a győ-zelmes vitézt alakítja, akár háborúban,lovagi tornán vagy vadászaton vesz részt.A Weisskunig, azaz a Fe hér király valójá-

RUBICON TÖRTÉNELMI MAGAZIN 29

74 ∞&£ ∞ ∞ § £ ™GYALOGHARC Claude de Vaudray és Miksa között. A Freydal címı torna -könyvben az uralkodó párviadalait örökítet-ték meg, a francia párti lovag felettigyŒzelmét az uralkodó ügyesen építette be politikai propagandájába. 4MIKSA Augsburgban készített páncélja. Azuralkodó magát tartotta az utolsó lovagnak.

74 ∞&£ ∞ ∞ § £ ™

ban Miksa megtestesítője volt, a németnyelvű szöveget az uralkodó útmutatása-it kö vetve Marx Treitzsaurwein titkos ta -nácsos fogalmazta meg 1503 és 1513 kö -zött, az illusztrációként szolgáló 251fametszetet 1514 és 1516 között farag-ták ki. Az első rész Miksa szüleinek tör-ténetét mutatja be, a második azuralkodó gyermek- és ifjúkorát,sokrétű tanulmányait és első, Bur-gundi Máriával kötött boldogházasságát részletezi, a harmadikpedig a szövetségkötéseket ésháborúkat örökíti meg.

Az uralkodót dicsőítő monu-mentális fametszetek közül a Dia-dalmenet és a Diadalkapu a leg -ismertebb, az alkotások megter -vezésében Miksa maga is résztvett, a mesterek között AlbrechtDürert is megtaláljuk. Az 540 cmhosszú Diadalmenetet 147 famet-szet alkotja, ez a fajta reprezen-táció az antik hagyományokatidézi. A fiktív felvonulás valójá-ban Miksa uralkodásának esszen-ciája, egész életének és személyi-ségének összevont „emlékezete”,melyen az udvar tagjai, az előke-lők is helyet kaptak. A Diadalka-pu csak papírra nyomtatott fa -metszeten létezett, s valószínű-leg sohasem törekedtek arra,hogy felépítsék. Maga a mű 3,5 x3 m-es, 195 dúc ról nyomtatták 36papírlapra, amelyeket egymás melléragasztottak. A há rom nyílással tagolt,háromdimenziós kapu illúzióját keltőábrázolás képmezői a császár rokonságát,az általa birtokolt területek címereit, élet-ének epizódjait, csatáit, házassági politi-

káját örökítik meg. A kö zéppontbanMiksa fiktív elemekkel gazdagítottcsaládfája látható, az uralkodó mi néltökéletesebb legitimációja érdekébena Trójából történő leszármazás semmaradhatott ki. A császár humanis-ta tudósokból álló csoportot foglal-koztatott történeti és genealógiaikutatásokra.

MIKSA ÉS A MAGYARKIRÁLYSÁG

A Habsburgoknak az 1463. évi bécs -újhelyi béke komoly eredményekethozott: a Szent Korona megőrzésé-ért és visszaadásáért 80 ezer arany-forintot kaptak, emellett nyugat-magyarországi területekhez is jutot-tak, illetve kimondták az osztrákokörökösödési jogát, amennyiben Hu -nyadi Mátyásnak nem születne gyer-meke. A ma gyar király 1490. április 6-án bekövetkezett halála után termé-szetesen megpróbáltak ennek a kité-telnek érvényt szerezni. III. Frigyesmár április 9-én bejelentette igényéta magyar koronára. Április 19-énMiksa hasonló tartalmú felhívástintézett a magyar rendekhez, majdUlmba utazott, hogy segítséget kér-jen a Német-római Birodalomtól.

A hadjárat pénzügyi hátterének meg -teremtésében számíthatott a Fuggerekreis.

Legelső hadműveletei a Mátyás általelfoglalt területek visszaszerzésére irá-nyultak. Augusztus 29-én bevette Bé cset,majd a Magyar Királyság belseje felé nyo-mult tovább. Kizárólag fegyvereiben bíz-

30 RUBICON TÖRTÉNELMI MAGAZIN

Az 1515-ös esztendŒ komoly meg-állapodásokat hozott a Jagellók ésa Habsburgok között. II. Ulászló,Magyarország és Csehország kirá-lya közeledett volna Miksa császárfelé, míg testvére, Jagelló Zsig-mond lengyel király ellenségkénttekintett rá, mivel támogatta aterületi igényekkel fellépŒ NémetLovagrendet és az orosz cárt.

A császár követe, JohannesCuspinianus humanista tudós tettjavaslatot arra, hogy a felek tár-gyalóasztal mellett döntsenek avitás kérdésekrŒl. Az egyezteté-seknek elŒször Pozsony adott ott-hont, ahol gyorsan tetŒ alá hoz-ták a Habsburg–Jagelló kettŒsházasságkötést, azonban a lovag-rend ügyében nem történt elŒre-

lépés, sŒt egy pusztító tızvészkövetkeztében a várost is el kel-lett hagyniuk. A tárgyalásokatBécsben folytatták, ahol márMiksa is megjelent.

A súlyos beteg II. Ulászló szá-mára nagy eredményt jelentett,hogy a császár fiává fogadta akilencéves Lajost, és Jagelló Zsig-monddal együtt vállalta gyámsá-gát, amennyiben a király meghal-na. Végül Zsigmond is elégedet-ten távozhatott BécsbŒl, mivelMiksa lemondott a német lovagokpártfogásáról. A bécsi kongresz-szus mindennapjairól Cuspinianusszámolt be Napló I. Miksa császártalálkozójáról Magyarország, Cseh-ország és Lengyelország háromkirályával címı mıvében.

„A huszonkettedik napon,amely Sz. Mária Magdolnáé volt,megrendezték az eljegyzés napjáta hercegek és a királylányok között,ezért az egész nemesség a királyok-kal együtt összegyülekezett a vár-ban, ki-ki hódolatteljesen, ahogytudott, a legragyogóbban feldíszít-ve, nemcsak ruházattal, hanemdrága nyakláncokkal és úgyneve-zett klenódiumokkal. A császár akirályokkal és a tanácsosokkalbelsŒ tárgyalást tartott valamirŒl,amirŒl beszámolni nem érdemes.Aztán Annát hívta, akit aranyko-ronával ajándékozott meg, ésrátette a fejére, mely dolog az öre-gebb királyt, Ulászlót megríkatta,viszonzásképp a lány a császártegy gyönyörı virágfüzérrel ékesí-

tette. […] Kilenc óra után széprendben elmentek Sz. István temp-lomába, amely ízlésesen föl voltdíszítve. A karzat beborítva arany-és selyemkárpittal. […] Júliushuszonötödikén a valódi háború-hoz hasonló vitézi játékot rendez-tek, amelyet a köznép tornának, arégiség trójai játéknak nevez. Voltitt harminckettŒ jól fölfegyverezve,vértes, egészen vasban lévŒ lovon.A süvegeken forgók a saját címe-rükkel, mindegyiknél volt lándzsaés kard. Az elsŒ a lándzsákkal valóösszecsapás volt, aztán elvetve akopjákat és pajzsokat, kardokkalmentek egymásnak, kölcsönösenvagdosva egymást, míg azok, akikezzel voltak megbízva, a háborútfélbe nem szakították.”

Fejedelmi ta lá lkozók 1515-ben

74 ∞&£ ∞ ∞ § £ ™MIKSA CSÁSZÁR magyar típusú tárcsapajzsa.

A védŒeszköz gazdag díszítésének köszönhetŒen reprezentációs célokat

is szolgált. 74 ∞&£ ∞ ∞ § £ ™

hatott, mivel a magyar rendek nem támo-gatták trónigényét, helyette olyan uralko-dót szerettek volna, aki folyamatosan azországban tartózkodik. A július 4-i csont-hegyi csatában eldőlt, hogy az utódlásiharcban Corvin János és Jagelló Ulász-ló közül az utóbbi győzedelmeskedik,akit szeptember közepén Székesfe-hérvárott meg is koronáztak.

Miksa október 4-én indult megMagyarország ellen, Kőszeg ésSzombathely bevétele után, novem-ber 17-én ért Székesfehérvár falaialá, és viszonylag gyorsan el is fog-lalta. A zsoldosok a koronázóvároskifosztásával pótolták elmaradt jut-tatásaikat, a pusztításnak Mátyáskirály sírja is áldozatul esett, s a meg-szállás alatt állítólag 800-900 embertvégeztek ki. Úgy tűnt, hogy az irányí-tás teljesen kicsúszott Miksa ke zeiközül. A zsoldosok csak dupla jövedele-mért és további hadizsákmányért lettekvolna hajlandók tovább harcolni, de ebbea Habsburg herceg nem ment bele. A pénz-telenség mellett óriási problémákat oko-zott az utánpótlás biztosítása, ugyanis későősszel az élelmet csak távoli területekrőllehetett beszerezni.

Miksa végül december 4-én vonult kiSzékesfehérvárról, s helyőrségeket hátra-hagyva karácsony körül tért vissza Bécs-be. Döntésében kétségkívül szerepet ját-szottak azok hírek, hogy VIII. Károly fran-cia király támadást fontolgat ellene (ez1491 januárjában be is következett), Miksapedig nem kívánt két fronton háborúzni.A magyarok kihasználták a számukra ked-vező fordulatot: 1491. július 25-én vissza-foglalták Székesfehérvárt, és a Dunántúltöbbi részéről fokozatosan szorították kia németeket. Mivel Miksa a nyugati had-színtéren vitézkedett, apja, III. Frigyesvette kézbe a magyar ügyet. Az 1491.november 7-én megkötött pozsonyi béké-ben a Habsburgok elismerték II. (Jagelló)Ulászlót Magyarország „kétségbevonha-tatlan királyának”, aki törvényes fiúgyer-mekek által trónját tovább is örökíthette.Cserébe a magyar uralkodónak ígéretetkellett tennie, hogy ha nem lesz törvényesörököse, Miksa vagy utódai foglalhatják ela Magyar Királyság trónját.

1504 elején úgy tűnt, hogy a békekötésezen pontja életbe lép: januárban Ulászlószélütést kapott, és nagyon rossz fizikaiállapotba került. A magyar nemesség két-ségbeesetten vette tudomásul, hogy meg-van az esélye Miksa magyar királyságának.Eközben Miksa mindent megtett azért,hogy még inkább gyűlölt személlyé váljona Kárpát-medencében: felvillantotta an -nak lehetőségét, hogy Ulászló országait,így Magyarországot is, a Német-rómaiBirodalomhoz csatolja. Erre válaszul szü-letett meg az 1505-ös rákosi végzés,amelynek értelmében a rendek csak ma -gyar urat voltak hajlandók megválasztanimagyar királynak, „nehogy valaki a külföl-

di fejedelmek közül erőszakkal szállja megezt az országot, és azt az örök szolgaság-ba taszítsa”.

Részben a magyarok ellenállása kész-tette arra Miksát, hogy ideológiai alapotteremtsen trónigényének, azaz genealó-giai kapcsolatot mutasson ki önmaga ésaz ősi magyar uralkodók között. 1506.április 16-án ennek kezdeti, meglehetősengyenge lábakon álló érvrendszerét foglal-ta össze. Nem részletezve megemlítette amagyar és az osztrák uralkodók köztiházassági kapcsolatokat, hivatkozott arra,hogy Ausztria és Magyarország egyarántaz ókori Pannonia részeit alkották, illetvehogy Bécsújhely Magyar-toronynak neve-zett részében született, tehát ő maga ismagyarnak tekinthető. Ez a fajta logikamár a kortársak számára is meglehetősennaiv volt, ezért Miksa figyelme a magyarszent királyok – István, Imre és László –felé fordult. 1512–1513-ra olyan legenda-gyűjteményt állíttatott össze, amelybenmár ők is úgy szerepelnek, mint akik aHabsburg uralkodó tágabb rokonságábatartoznak. Az interpretációban Gizella,Szent István király felesége is szerepetkapott, akinél a bajor és a burgund leszár-mazást elegyítették.

Ekkor még úgy tűnt, hogy Miksánakegyáltalán nem lesz szüksége ilyen jelle-gű megoldásokra, mivel 1506. július 1-jén

megszületett Lajos, II. Ulászló és Anne deFoix királyné fia. Miksa mindent megtettannak érdekében, hogy dinasztikus össze-köttetésbe kerüljön a Jagellókkal. A csá-

szár követe, Johannes Cuspinianus amegállapodás előkészítése érdekében1510 és 1515 között 24 alkalommaljárt Magyarországon. Mindez nemvolt előzmény nél küli: az 1506-os tit-kos bécsújhelyi tár gyaláson Miksamár megegyezett II. Ulászlóval ésaz állapotos királynéval, hogy az1503-ban született Jagelló Annáthozzáadják Ferdinándhoz, SzépFülöp fiához, és amennyiben amagyar királyi párnak fia születik,feleségül fogja venni Máriát, Fülöpleányát.

Az 1515 júliusában tartott bécsifejedelmi kongresszuson – számos

egyéb mellett – ezt az egyezményterősítették meg. Július 22-én a bécsi

Stephansdomban Lajos, Csehország ésMagyarország trónörököse eljegyezteHabsburg Máriát, Jagelló Annának pedigMiksa tett házassági ígéretet valamelyikunokája – Károly vagy Ferdinánd – nevé-ben. Mivel a leendő hitves személye mégteljesen bizonytalan volt, azt is belefoglal-ták a szerződésbe, hogy ha egy éven belülnem kerül sor az eljegyzésre, maga azözvegy császár lép unokái helyébe. VégülMiksának nem kellett feláldoznia magát,Ferdinánd lett a magyar királylány férje, afrigyet 1521-ben szentesítették. A Habs-burg–Jagelló kettős házasság meghatáro-zónak bizonyult Európa későbbi történe-te szempontjából.

xMiksa szenvedések közepette töltötteutolsó éveit. Krónikus emésztőrendszeribetegség kínozta, elképzelhető, hogy vér-bajos is volt. Készült a halálra: magávalhurcolta előre elkészített koporsóját,amelyben kedvenc fametszeteit és króni-káit tárolta. Szinte utolsó erejével egygigantikus terv megvalósításán – az osz-mánok elleni keresztes hadjárat megszer-vezésén – fáradozott, de az 1518-as augs-burgi birodalmi gyűlés nem foglalkozott akérdéssel. Még az év végén Welsben telje-sen legyűrte a kór, gyomorpanaszai miattmár aludni sem tudott. 1519. január 1-jénangol követeket fogadott, eközben meg-fázott, ami tovább súlyosbította állapotát.Január 11-én egy karthauzi szerzetes fel-adta neki az utolsó kenetet, majd a követ-kező nap minden halandó végső útjáralépett. Bécsújhelyen temették el, a SzentGyörgy tiszteletére felszentelt főoltár baloldala alá, hogy az evangélium olvasásaközben a pap pontosan a fejére állva bű -nei ért mindennap „lábbal tapossa”. SzívétBruggében, szeretett hitvese, BurgundiMária koporsójában helyezték el. Inns -bruckban felállított síremléke befejezet-len maradt, az eredeti elképzelés szerintMiksa állítólagos őseinek negyven, élet-

RUBICON TÖRTÉNELMI MAGAZIN 31

74 ∞&£ ∞ ∞ § £ ™MIKSA CSÁSZÁR RAVATALKÉPEA naturalisztikus ábrázolást még

hatásosabbá teszi az uralkodói jelvények mellŒzése.

74 ∞&£ ∞ ∞ § £ ™