Az ökumenikus imahetet 1908 óta rendezik meg, először még csak az anglikán és a ka-tolikus egyház tagjai vettek részt az egyesült államokbe-li Graymoorban tartott imahé-ten. Hazánkban ez az esemény mintegy két évtizedes hagyo-mányra tekint vissza. Az ima-hét napjain a különböző feleke-zetű gyülekezetek ökumenikus közösségben tartanak isten-tiszteleteket és imádkoznak a keresztények egységéért.

Az idei imahetet január 19–26. között rendezték meg a Krisz-tus-hívők egységéért. A hét igei mottói a következők voltak:„...nem mindennapi emberséget ta-núsítottak irántunk...” (ApCsel 28,2) és „...igen emberségesen bántak velünk...” (ApCsel 28,2). Az idei imahé t anyagá t a má ltai kereszté nyek ké szí tetté k.

Egerben az imahét nyitónap-ján hagyományosan minden fe-lekezet saját templomában, sa-ját liturgiával kezdte a hétna-pos imaalkalmat. Közös isten-tiszteletekre – a történelmi egy-házak részvételével – az ezt kö-vető napokban került sor. Január 19-én, vasárnap az egri baziliká-ban Szabó József Béla mutatott be szentmisét és szólt az ima-hét programjáról. Január 20-án, hétfőn az egri református temp-lomban Szabó József, az Egri Ér-seki Papnevelő Intézet spirituá-lisa volt a szónok. Arról beszélt, hogy minél inkább megéljük a kereszténységet, minél jobban követjük Krisztust, annál köze-lebb kerülünk egymáshoz. Így hitelesen közvetítjük mások felé is Krisztus üzenetét. Ezzel má-sok szemében is vonzóbbá tesz-szük a keresztény életet. Ked-den a bazilikában Aklan Béla

evangélikus lelkész, szerdán az evangélikus templomban Koós Ede templomigazgató prédikált. Csütörtökön a ciszterci temp-lomban tartott istentiszteleten Békési Sándor baptista lelkész hirdette az igét. Pénteken a re-formátus templomban Demkó Balázs görögkatolikus parókus volt a szónok, míg a szombati zárónapon az egri bazilikában Tóth Imre református lelkész szólt a hívekhez.

Miskolcon január 19-én, va-sárnap a Belvárosi evangélikus templomban Szemerszki Mi-hály görögkatolikus parókus hirdetett igét, hétfőn a Búzaté-ri görögkatolikus székesegy-házban Kovács Zoltán meto-dista lelkész szólt a megjelen-tekhez. Kedden az Avasi refor-

mátus templomban Sándor Fri-gyes evangélikus lelkész, szer-dán a Deszkatemplomban Artur Prenkiewicz minorita szerzetes prédikált. Január 23-án, csütör-tökön a Mindszenti templomban gyűltek össze az imahét részt-vevői, ahol Szabó Sándor refor-mátus lelkész beszélt. A pénte-ki összejövetelen, mely a Belvá-rosi református templomban ke-rült sor Juhász Ferenc római ka-tolikus esperes prédikált. Janu-ár 25-én, szombaton a Minori-ta templomban Pásztor Dániel, a Tiszáninneni Református Egy-házkerület püspökhelyettese, Fabiny Tamás evangélikus, Orosz Atanáz görögkatolikus püspök és Ternyák Csaba római katolikus érsek hirdetett igét.

Homa János

Az Országos Lelkipásztori Teo-lógiai Napok rendezvénysoroza-ta január 27-én kezdődött Eger-ben, az Országos Lelkipásztori Intézet szervezésében.

A Szent János Továbbkép-ző Központban tartott rendez-vény jelmondata: „Szerette övé-it, a végsőkig szerette őket” (Jn 13,1) volt. A téma: élet, megúju-lás, küldetés az Eucharisztiából.

A négynapos rendezvényt be-vezető szentmisét Ternyák Csa-ba egri érsek tartotta. Homíliá-jában az eucharisztiából fakadó új életről szólt.

Ezt követően Gáspár István, az Országos Lelkipásztori In-tézet igazgatója köszöntötte a megjelenteket. Elmondta: a het-venes évek óta rendezik meg ezt a programot, melynek több, mint tíz éve Eger ad otthont. A mostani összejövetelen kétszáz-húszan vettek részt, papok és világi munkatársak.

Az első előadó Török Csaba te-ológiai tanár, a Magyar Katoli-kus Püspöki Konferencia tv-re-ferense volt. „Az Egyház az Eu-charisztiából él” címmel arról beszélt, mit jelent euchariszti-kus módon újra gondolkodni az Egyházról.

Kedden Mohos Gábor eszter-gom-budapesti segédpüspök Az Eucharisztia személyes életem-ben címmel tartott előadást, majd Szocska Ábel, a Nyíregy-házi Egyházmegye görögkato-likus püspöke beszélt Az Eu-charisztia a keleti egyház és a szentatyák tanításában címmel. A délutáni fórumokon az el-hangzott előadásokat beszélték meg. Az ezt követő program cí-me pedig a következő volt: Meg-

újulás? – kezdjük magunkon! Az előadók pedig Körmendi Gá-bor és Zsófia, a Házas Hétvége közösség tagjai, valamint Fülöp Ákos plébános volt. A nap során Gőbel Ágoston sajtóreferens a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus előkészületeiről tartott tájékoztatót. A nap gaz-dag programjából még ki kell emelni azt a találkozót, amelyen a résztvevők megismerkedtek az Oázis Lelkigondozó és Men-tálhigiénés Szolgálat munkatár-saival: Kovács Évával, Ötvös Ág-nessel és Anna Maria Pelkával (SDS).

A szerdai nap témája az Eu-charisztia és a közösség volt. Minderről Nyéky Kálmán plé-bános, egyetemi oktatótól, majd Michael White atyától, az Újra-építve c. könyv szerzőjétől hall-hattak a jelenlévők.

A délután során Szíria szen-vedése tanít minket imádkoz-ni címmel Kocsis Fülöp, a Haj-dúdorogi Egyházmegye érsek-metropolitája osztotta meg sze-mélyes tapasztalatait az érdek-lődőkkel. Beszámolt azokról a borzalmakról is, amelyeket sa-ját szemével láthatott néhány héttel ezelőtt tett szíriai láto-gatása során. Ezután beszámo-lók hangzottak el a folyamatos szentségimádásokról, melyeket több helyen tartanak az ország-ban, majd tanúságtételekre is sor került.

A csütörtöki zárónapon Er-dő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek tartott előadást Eucharisztia és misszió cím-mel, majd a lelkipásztori na-pok program szentmisével és Te Deummal zárult. H. J.

2020. szeptember 13. és 20. kö-zött „Minden forrásom belőled fakad” (Zsolt 87,7) mottóval ren-dezik meg Budapesten a Nem-zetközi Eucharisztikus Kong-resszust. Az esemény előkészí-tésére három éves lelkipászto-ri előkészítő program készült. A harmadik év témája az evange-lizáció, mások meghívása a Jé-zus Krisztussal való találkozás-ra, és ezzel összefüggően a kong-resszus programjaira is.

Egerben, a Ciszterci Szent Bernát templomban január 2-án folytatódott az elmúlt évben kez-dett elsőcsütörtöki euchariszti-kus misszió, melynek keretében

a szentmisében Szabó József spi-rituális tanítását hallgathatták meg a hívek, majd szentségimá-dás zárta az összejövetelt.

A következőkben február 6-án a Jézus Szíve templom-ban, március 5-én a Szent II. János Pál Missziós Központ-ban, április 2-án a lajosvárosi Szent Lajos templomban, má-jus 7-én a Minorita, Szent An-tal templomban, június 4-én pedig a Ferences, Nagyboldog-asszony templomban tartják az elsőcsütörtöki összejövetelt. A részletes program a templo-mokban kifüggesztett plakáto-kon tekinthető meg.

FEBRUÁR ÜZENETE

„Azzal a szeretettel szeressétek ti is egy-mást, amellyel én szerettelek benneteket! Arról fogja megtudni mindenki, hogy tanít-ványaim vagytok, ha szeretitek egymást”

(Jn 13,34–35).

JEGYZET

Holnap lesz Urunk bemuta-tásának ünnepe. Fontos ünnepünk, ha vasárnap-

ra esik, még akkor is megünne-peljük. Ezen a napon arra emlé-kezünk, hogy az ószövetségi tör-vények előírásainak megfelelően Szűz Mária Jézus születése után a 40. napon bemutatta gyerme-két a jeruzsálemi templomban. Korábban ezen az ünnepen in-kább a törvénynek engedelmes-kedő Máriára, a legszentebb kis-mamára és az ő jeruzsálemi út-jára fi gyeltünk. Ezért hívták ezt az ünnepet Gyertyaszentelő Bol-dogasszonynak. Napjainkban az Egyház inkább a Mária karján ülő gyermekre, Jézus Krisztusra, a világ Világosságára irányítja a fi gyelmünket. Így lett az ünnep-ből Urunk bemutatása.

Az ünnepi evangélium arra is utal, hogy a betlehemi pásztorok és a napkeleti bölcsek után a je-ruzsálemi templomban immáron a nagy nyilvánosság előtt is meg-jelent a világ Megváltója. A temp-lomban az idős Simeon fogad-

ta őt, aki a Szentlélektől kinyilat-koztatást kapott, hogy addig nem hal meg, míg meg nem látja az Üdvözítőt. Ez az ígéret ekkor tel-jesedett be, amikor találkozott

vele, ezért az ortodox egyházak-ban a Találkozás ünnepének ne-vezik ezt a napot. Az evangélium szerint az istenfélő és a Messiást hűségesen váró bölcs öregek, az agg Simeon és Anna prófétaasz-szony, mind felismerték a feltű-nés nélkül közeledő pólyás kisba-bában a világ megváltóját és üd-vözítőjét. Benne megtalálták éle-tük beteljesedését és az üdvös-séget. Ezért áldották Istent: „Bo-csásd el, Uram, szolgádat, szava-id szerint békében, mert látta sze-mem az üdvösséget, melyet min-den népnek megadtál, világossá-gul a pogányok megvilágosításá-ra, és dicsőségül népednek, Izra-elnek” (Lk 2,29-32).

Ezen a napon templomaink-ban gyertyákat szentelünk és a megszentelt gyertyát haza visz-szük otthonainkba. A gyertya ke-resztény életünk szerves részé-

vé vált. Ott ég az oltáron, a ke-resztelő alkalmával a szülők ke-zébe adjuk, ünnepi körmenetben visszük az evangélium olvasásá-hoz, húsvét éjszakáján öröméne-ket zengünk róla. A ravatal mel-lett is meggyújtjuk, halottak nap-ján pedig a sírokon égetjük el.

Nem véletlen, hogy az égő gyer-tya fontos jelkép lett a kereszté-nyek számára. Nemcsak a temp-lomban, hanem otthonainkban is Jézusra emlékeztet bennün-ket. Bibliai alapja Jézus kijelenté-se: „Én vagyok a világ világossá-ga. Aki engem követ, nem jár töb-bé sötétségben, hanem övé lesz az élet világossága” (Jn 8,12). De arról sem feledkezhetünk meg,

hogy Jézus azt is mondja: „Ti vagytok a világ világossága”, rá-adásul a Hegyi beszédben (Mt 5, 14). Az Újszövetség ismételten a „világosság fi ainak” nevezi Jézus

követőit (Jn 12,36; Ef 5,8). A mai ke-resztények is a vi-lág világosságá-vá válhatnak, ha

Isten törvényei és az evangélium szerint élnek, ha a Jézusban meg-ismert világosságot, igazságot, és szeretetet képviselik a világban. Ez a keresztény ember küldetése, ez az igazi a misszió.

Urunk bemutatásának ün-nepén, a gyertyák fényé-nél mi is Jézussal talál-

kozhatunk templomainkban. Közben „világossággá” kell vál-nunk, ha azt akarjuk, hogy Si-meonhoz és Annához hasonlóan felismerje Őt a világ. Jézus maga mondotta: „a ti világosságotok is világítson az embereknek, hogy jótetteiteket látva dicsőítsék mennyei Atyátokat” (Mt 15,16).

Dolhai Lajos

Urunk bemutatása

Megjelenikminden hónap

elsõ szombatján

www.eger.egyhazmegye.hu info@eger.egyhazmegye.hu

HÍREKEGYHÁZMEGYEI

XI. évfolyam, 2. szám

2020. február

Ökumenikus imahét Egerben és Miskolcon

Élet, megújulás, küldetés

Az imahét egyik helyszíne az egri református templom volt Fotó: Gergely Gábor

Szabó József a Szeminárium spiri-tuálisa volt a szónok

Eucharisztikus misszió Egerben

Országos Lelkipásztori Teológiai Napok

A Szent Gellért-díj arany fokoza-tában részesült Lanszkiné Don-kó Márta, a mezőkövesdi Szent István Katolikus Általános Is-kola igazgatóhelyettese, aki a kitüntetést Ternyák Csaba eg-ri érsektől vehette át. Az előter-jesztés szerint a tanárnő magas színvonalon dolgozik. Tanítvá-nyaival a megyei és országos versenyek eredményes résztve-vője. Példamutató, kitartó, lel-kiismeretes oktató-nevelő mun-kájával tantárgyainak szere-tetet sugározza. Osztályfőnöki munkájában a felelősségtudat, a megértő szeretet és a segítség-adás összhangjára törekedett. Évtizedeken át vezette a termé-szettudományos munkaközös-séget. A hon- és népismeret tan-tárgyon belül fontosnak tartotta a „matyó” kultúra átadását. Ta-nítványaiban elmélyítette a ha-zaszeretetet és odaadást, saját példájával igyekezett őket ráéb-reszteni magyarságukban rej-lő értékekre. Vallásos életével mintát ad az iskola tanulói és felnőtt közösségeinek egyaránt. Rendszeres felolvasó a vasárna-pi szentmiséken, a Jézus Szíve Plébánia egyházközségi képvi-selőtestületének tagja.

– 1957-ben születtem Gyön-gyösön. Általános és középisko-lámat is itt végeztem – mondta a kitüntetett. - Már gyermekko-romban vonzott a tanári pálya. Földrajz-rajz szakos diplomá-mat 1979-ben szereztem a nyír-egyházi Bessenyei György Ta-nárképző Főiskolán. Ezután ke-rültem Mezőkövesdre az 1. szá-mú Petőfi Sándor Általános Is-kolába, közismert nevén a zár-da iskolába. Tagja lettem egy olyan tantestületnek, amelyben szakmailag kimagasló, köztisz-teletben álló, megbecsült taná-rok példamutató munkájával találkoztam. Házasságkötésem után két-két évig GYES-en vol-tam. 1981-ben és 1985-ben szü-lettek a lányaim. A rendszervál-

tás idején – egyházmegyénkben elsőként – iskolánk újra egyhá-zi iskola lett. A fő szakjaim mel-lett tanítottam természetisme-retet, mozgókép-és média isme-retet, hon-és népismeretet. 1986 és 2013 között hét osztály osz-tályfőnöke lehettem. Sok szép emléket őrzök róluk. Közel 40 éven keresztül vezettem az isko-lai rajzszakkört – remélem sok tehetséges tanuló örömére. Lev Tolsztojjal vallom: „Szeretet nél-kül lehet fát aprítani, és szere-

tet nélkül lehet téglákat formál-ni, de szeretet nélkül nem sza-bad gyermekekkel bánni.”

– Nem ez volt az első elisme-rés, amit kapott.

– Valóban, 2004 szeptembe-rében oktató-nevelő munkám elismeréseként az Egri Főegy-házmegye Pro Magnanimitate Tua ezüst érméjét Dr. Seregély István egri érsek úrtól vehet-tem át. 2019. július 6-án váro-sunk napján Dr. Fekete Zoltán polgármester úrtól „Mezőkö-vesd Közneveléséért” kitünte-tő díjat vehettem át. Mindig bi-zalommal fordultak hozzám di-ákok, kollégák és én is hozzá-juk. Odafigyeltünk egymásra, a jó kapcsolat és szeretet ebben gyökerezik. Mindenkitől tanul-tam, kaptam valamit: kedves-séget, figyelmet, jókedvet, taná-csot, példát, segítséget, szerete-tet, támogatást, jó szót, de ellen-

véleményt, kritikát is. Úgy gon-dolom, hogy ezek mindannyi-unk fejlődését szolgálták. Pá-lyafutásom utolsó hat évében igazgatóhelyettesként szolgál-tam. Szerencsésnek tartom ma-gam, hogy első és egyben utol-só munkahelyemen, a mezőkö-vesdi Szent István Katolikus Ál-talános Iskolában megtaláltam a helyem, jól éreztem magam a négy évtized alatt, és igaz bará-tokra is leltem. Nyugdíjba vonu-lásomat ettől szebben, ünnepé-

lyesebben el sem tudtam volna képzelni. Hálát adok és köszö-nöm a jó Istennek, hogy szere-tő családban és munkatársi kö-zösségben telt el ez a 40 eszten-dő. Remélem nyugdíjasként is megtalál még sok feladat az élet-ben. Mindenkinek kívánok ten-gernyi lehetőséget arra, hogy a mindennapokban örömöt lel-jen! Az utóbbi napokban gyak-ran eszembe jut Fekete István: Búcsú című verse:

Elmegy lassan a berek, az erdőEl a nádas, a tél, meg a nyárA hegy, a völgy, a nappal s az éjjelA szemem látta egész határ!

Elmegy? De talán mégsem egészenMeglátom tán az örök vizen, Hiszen a Szépség: maga az IstenLelkemben ott lesz, hiszem, hiszem!

Homa János

II EGYHÁZMEGYEI HÍREK

Új kiállítás az érseki palotábanOZSVÁRI CSABA ötvösművész al-kotásaiból nyílt kiállítás az Egri Érseki Palota Turisztikai Láto-gatóközpontban január 21-én. Ozsvári Csaba nevéhez fűző-dik a Missziós Kereszt megal-kotása. Az eseményen köszön-tőt mondott Ternyák Csaba egri érsek, a kiállítást dr. Kránitz Mi-hály protonotárius, kanonok, a Pázmány Péter Katolikus Egye-tem dékánja nyitotta meg.

Jótékonysági koncertMIHOLECZ MILÁN ZSOMBOR 13 éves agydaganatos egri kis-fi ú külföldi gyógykezelésének támogatására a Szent II. János Pál Katolikus Karizmatikus Kö-zösség jótékonysági koncer-tet szervezett Egerben, a Szent Bernát ciszterci templomban. Az esten fellépett Csiszér László és zenekara, valaminta Tinódi Sebestyén Tagiskola és a Dobó István Gimnázium diákjai. A megjelentek az anya-gi támogatás mellett szeret-ték volna lelkileg is támogatni a kisfi ú családját.

Népi imádságok gyűjteményeKÜLÖNLEGES KÖNYV bemutató-jának adott otthont január 13-án a Magyar Művészeti Akadé-mia (MMA) rendezvényterme: a Mária Anya – Mária Anyánk. Szűz Mária élete és alakja a magyar népi Mária-költészet-ben Erdélyi Zsuzsanna gyűjté-se szerint című kötetet neves művészettörténészek ismer-tették, a jeles néprajzkutató munkássága előtt tiszteleg-ve. A 2015-ben elhunyt tudós a magyar szakrális néprajz egyik legkiemelkedőbb kuta-tója volt. A magyar nyelvű népi Mária-imádságok felkutatását és megörökítését különösen is szívügyének tekintette, ám az 1959 és 1985 között zajlott, országos és határon túl kiter-jedő gyűjtő- és lejegyző mun-kájának gyümölcsét egyéb fel-kérései, majd halála miatt már nem tudta kötetben megje-lentetni. A gyűjtemény végül Medgyesy S. Norbert művelő-déstörténész gondozásában, az MMA és a Szent István Tár-sulat kiadásában jelent meg. A könyvben közölt Mária-éne-kek Németh István népzene-gyűjtő, hangmérnök szerkesz-tésében CD-ROM-on is meg-hallgathatók, az énekek tar-talmi motívumainak képzőmű-vészeti párhuzamait Havas Gyöngyvér művészettörténész kutatásaként klasszikus és népi Mária-ábrázolások illuszt-rálják. A kötet azért is a jövő könyve, mert ezek az énekek újraénekelhetők, használha-tók a hitoktatásban, szertartá-sokon és egyéni imádságaink-ban egyaránt.

HÍREK

�������������é�������������• ��������/��������• ������/�����������������@������������������

������   ���������������������•��   �����������������

�é��ü������í��������á��á���

�����������������•������������� ��������������•���������������

�á������ú����������������������������•���ö���ö�����������

�ö�ö���������ó����������

��á�����á�����������������������������­����������������á��ó�����í��á��

Pilinszky János

TerekA pokol térélmény. A mennyország is.Kétféle tér. A mennyország szabad,a másikra lefele látunk,mint egy alagsori szobába,föntről lefele látunk, minthaegy lépcsőházból kukucskálnánk lefeleegy akarattal nyitva hagyott (felejtett?)alagsori szobának ajtaján át.Ott az történik, ami épp nekemkibírhatatlan. Talán nem egyéb,kibontanak egy rongyosládát,lemérik, hány kiló egy hattyú,vagy ezerszeres ismétlésbenolyasmiről beszélnek azzalaz egyetlen lénnyel, kit szeretek,miről se írni, se beszélninem lehet, nem szabad.

A HÓNAP VERSEVízkereszt Egerben2020. FEBRUÁR

Vízkereszt ünnepe különleges módon arra irányítja figyel-münket, hogy Jézus nem egy-szerűen a szent földre született és nem csak a zsidó nép megvál-tója, hanem hogy az ő küldeté-se az egész emberiséghez szól. Mondta szentbeszédében víz-kereszt ünnepén Ternyák Csa-ba érsek az egri bazilikában. A nagy számban megjelent diák-

ság előtt bemutatott szentmi-sében a főpásztor kiemelte: azt hogy Jézus üzenete a mai napig friss és örök érvényű, az is jelzi, hogy itt vagytok és megtöltötté-tek a templomot. Nem elég, hogy Isten keres bennünket, nekünk is keresnünk kell Őt. A napkele-ti bölcseknek szükségük volt a csillagra, amely vezette őket, ko-runk fiataljainak is kell irány-

mutató, ezek lehetnek a szülők, a papok, tanárok és a jó társak.

A Szentírásban olvasható: a napkelti bölcsek a csillagot látva nagyon megörültek. Ez legyen a mai napnak a legfőbb üzenete számotokra. Örüljetek meg ti is a csillagotoknak, amely elvezet benneteket Jézus Krisztushoz - mondta beszéde végén Ternyák Csaba egri érsek, akit 1993-ban ezen a napon szentelt püspökké Szent II. János Pál pápa.

A diákság is nagy számban jelent meg az ünnepi szentmisén

Február 2-án, Gyertyaszente-lő Boldogasszony ünnepén ar-ra emlékezünk, hogy Szűz Má-ria Jézus születése után negy-ven nappal bemutatta gyerme-két a jeruzsálemi templomban. A szentmise a gyertyák meg-szentelésével kezdődik. A szen-telt gyertya, mint Jézus Krisz-tus jelképe egyike a legrégibb szentelményeknek. Keresztelé-sig az újszülött mellett világított. Gyertyát égettek a súlyos bete-gek mellett, elhunytaknál. Azért szenteljük meg az emberi termé-szetünket jelképező gyertyákat, hogy az isteni Fény kiáradjon és eltöltsön bennünket. Az ünnep tartalmáról ír lapunk mostani számában Dolhai Lajos.

***Szent Balázs ünnepét febru-

ár 3-án tartják, a katolikus egy-házban ekkor végzik a balázso-lást. A pap a szentmise vége után Y alakba illesztett gyertyát tart a hívek álla alá, miközben e sza-vakat mondja: „Szent Balázs püs-pök és vértanú közbenjárására őrizzen meg téged Isten a torok-bajtól és minden más betegségtől az Atya, a Fiú és a Szentlélek ne-vében. Amen.” Szent Balázs (szü-letési helye és ideje ismeretlen – meghalt 316. február 3-án) orvos és püspök volt az örmény Sivas városban (ma Törökországban fekszik). Életéhez számos cso-da és legenda fűződik. Az egyik szerint a szent megáldott és meg-mentett egy halszálkától fuldok-ló fiút. Erre emlékeztet bennün-ket a Balázs áldás (balázsolás).

A húsvétra felkészítő negy-vennapos böjt hamvazószerdán veszi kezdetét, amely idén febru-ár 26-ára esik. A keresztények ebben a bűnbánati időszakban Jézus Krisztus feltámadásának, a húsvétnak a megünneplésére készülnek.

A hamvazószerda arra az ősi hagyományra vezethető vissza, hogy a hívők a vezeklés része-ként hamut szórtak a fejükre. Ennek emlékét a mai napig őrzi a szertartás: az előző évben meg-szentelt és elégetett barka ha-mujából a pap ezen a napon (és nagyböjt első vasárnapján) ke-resztet rajzol a hívek homlokára, közben pedig ezt mondja: „Emlé-kezzél, ember, hogy porból vagy és porrá leszel!” A hamu egy-szerre jelképezi az elmúlást és a megtisztulást.

A negyvennapos böjt a IV. szá-zadra vált általánossá a keresz-tény világban. A XI. századig olyannyira szigorú volt, hogy ké-ső délutánig semmit sem ettek; húst, tejterméket és tojást pedig a böjti napokon egyáltalán nem fogyasztottak. Az Egyház mára enyhített a böjti szabályokon, de hamvazószerdára és nagypén-tekre szigorú böjtöt ír elő: a 18 és 60 év közötti egészséges hí-veknek csak háromszor lehet ét-kezniük és egyszer jóllakniuk. E két napon és nagyböjt többi pén-tekén 14 évesnél idősebb tagjait arra kéri az Egyház, hogy a böj-ti fegyelem részeként ne fogyasz-szanak húst.

H. J.

Negyven éven keresztül vezette a rajzszakkört

Szeretet nélkül nem szabad gyermekekkel bánni

A hónap ünnepei

Egyházmegyei HírekKiadja az Egri Főegyházmegye

3300 Eger, Széchenyi u. 1.Szerkeszti a szerkesztőbizottságFelelős szerkesztő: Homa János

Honlap: www.eger.egyhazmegye.hu

e-mail: info@eger.egyhazmegye.hu

Készült a közreműködésével.

Kedvezményes előfi zetés:06-40/510-510

Nyomdai munkák:Virtuóz Kiadó és Nyomdaipari Kft.

Pilinszky János (1921-1981)a huszadik század egyik legjelen-tősebb magyar költője, Baumgar-ten-díjas, József Attila-díjas és Kossuth-díjas. Terek című verse sajátos vízió mennyországról és pokolról, szeretetről, szépségről és szabadságról.

Vízkereszt ünnepén, az egy-házi szokásoknak megfelelően iskolaszentelés volt a mezőnyá-rádi iskolában.

Az új évet január 5-én isko-lamisével kezdték a diákok. Ennek keretében áldotta meg Lipcsák János iskolalelkész a vizet, amiből minden osztály vihetett magával a hétfői isko-laszentelőre. A téli szünet utáni

első tanítási napon az iskola ter-meit sorra meghintette szentelt-vízzel végigjárva, majd a szo-kás jelentőségéről mondott né-hány gondolatot, miután a há-rom bölcs látogatását felidéző szentírási szakaszt olvasta föl. Felhívta a figyelmet arra, hogy a termek megszentelése egyben az ott tanulóknak és tanítóknak a megáldását is jelenti.

Iskolaszentelés