tanarbacsi.freeweb.hutanarbacsi.freeweb.hu/iskola/doksikfriss/ujhpp.doc · web view„minekünk is...

II. Rákóczi Ferenc Általános és Művészeti Iskola, Óvoda, KönyvtárHELYI PEDAGÓGIAI PROGRAM ÉS TANTERV

BUJ

BEVEZETÉS

„Minekünk is mozdulnunk kell, akár akarjuk, akár nem, s nehogy hátrafelé nyomtassunk,

lépjünk inkább előre." Széchenyi István

Tisztelettel köszöntöm a kedves olvasót a fenti mottó szellemében, mint a BUJI ÁLTALÁNOS ISKOLA igazgatója. Ön az intézmény pedagógiai programját tartja a kezében. Iskolánk az ország északkeleti részén, egy 2400 lelkes településen, Bujon található. A község első említése a történelemben az 1327. évre vezethető vissza "BULY" néven. Az elemi oktatás kezdete az 1890-es évekre nyúlik vissza, amikor az iskolaköteles gyerekek felekezetenként jártak iskolába (görög, református, katolikus). Az államosítás után, 1948-tól beszélhetünk nyolcosztályos képzésről. Nevelőtestületünk az Óvodai nevelés országos alapprogramjának szellemében olyan saját helyi programot kívánt készíteni, mely a legmesszemenőbben figyelembe veszi az óvoda óvó-védő, szociális, valamint nevelő-személyiségfejlesztő funkcióit, és a kompetencia alapú komplex nevelési programot. Helyi programunkban a sajátosságok, hagyományok, szokások fogalmazódnak meg, amelyek nálunk érvényesek, és a szülők, mint óvoda-, iskolahasználók számára is fontosak. A minőségbiztosítás kiépítése során az összegyűjtött kérdőívek alapján készült el az IMIP.

A helyi program megírásánál szem előtt tartottuk azt, hogy nevelési célkitűzéseinket, elveinket összhangba hozzuk környezetünk elvárásaival, lehetőségeivel is.

Nevelőmunkánkban igazodunk az élet változásaihoz, fejlődéséhez. Innovációra törekszünk, nyitottak és érdeklődőek vagyunk a korszerű pedagógiai kezdeményezések iránt. Ilyen indíttatásból vettünk a TÁMOP-3.1.4-08/2. jelű pályázati folyamatban. Az új eljárásokat megismerve, azokat beépítettük a nevelési programunkba, a helyi lehetőségekhez igazítva. Iskolánk 1990-től egy új épületkomplexumban folytatja az oktató-nevelő munka korszerű tárgyi feltételek és jó szakos ellátottság közepette. 2002-ben 21. századi Európa Uniós segítséggel modern, akadálymentes épületrészt vehettünk birtokba, ahol 3 tanterem, 1 korszerű informatika szaktanterem és egy SNI tanulók oktatását biztosító kisterem van. 2005-ben a közétkeztetést biztosítandó HACCP előírásoknak megfelelő konyha és ebédlő épült. A Nyíregyházához való közelség (20 km) egy sor pozitívum mellett hátrányokkal is jár. Állandó kihívást jelent az oktatás számára a minőség magas szinten tartása annak érdekében, hogy tehetségeinket ne szívják el a hat- vagy nyolcosztályos gimnáziumok. Ugyanakkor a jó képességűek mellett számolnunk kell a mintegy 25 %-os arányú cigány tanulók jelenlétével, illetve a munkanélküliség következtében megjelenő hátrányos helyzetű családok gyermekeivel. A településünkön iskoláskorúvá cseperedők alapfokú oktatását-nevelését végezzük felvételi szelektálás nélkül. A képességek sokfélék, így a minimumszint elérését, ill. a tehetséggondozást kis- vagy homogéncsoportos formákban valósítjuk meg, hogy azonos esélyegyenlőséggel bírjanak a mi tanítványaink más települések tanulóival szemben. Feladatunk kiinduló alapja a gyermeki személyiség fejlesztése a pedagógia és társtudományai által feltárt módon, hangsúlyozva a kötelességek és a jogok egyensúlyának,

1


BUJ

valamint az egyén és a közösség egymásra utaltságának fontosságát. A gyermekek terhelésében bekövetkező változás - mely a mennyiségi szemléletet kiiktatva gátat szab a túlterhelő tananyaghalmaznak - lehetővé teszi a tanórai történések élményszerűbbé tételét, a kreativitás, a felfedezés, és a tévedés kijavításának a lehetőségét. Törekszünk arra, hogy időt biztosítsunk a pihenésre, a gondolatok érlelődésére, a barátságok fenntartására, vidám gyermeki viselkedés feltételeinek kialakulására. A tanítási - tanulási folyamat az iskolai tevékenység lényege, amely elvezet az egyéntől és környezetétől függő teljesítményig. A pedagógiai programunk e folyamat tartalmáról, tervezéséről, szervezéséről szól, melyet áthat a gyermekközpontú szemléletmód. Pedagógiai tevékenységünk során a pluralista világnézeti felfogást követjük. Ez lehetővé teszi, hogy higgyünk önmagunkban, embertársainkban, kapcsolatainkban, alkotásainkban, és ez az alapja konfliktusaink sikeres megoldásának, reményeinknek. Fontos az esélyegyenlőség biztosítása a fogyatékkal élők, roma emberek, hátrányos szociális légkörben levők számára. Alapelvünk a „Nem diszkriminál, mindenkit egyenlően kezel, mindenki felé nyitottnak lenni.” 1992-ben indítottuk először a számítástechnika oktatását harmadik évfolyamtól felmenő rendszerben. Azóta számos sikert értünk el az országos és megyei számítástechnikai versenyeken. Rendelkezünk a megfelelő tárgyi és személyi feltételekkel ahhoz, hogy igény szerint biztosítsuk a tantárgy emelt szintű oktatását. Másik sikerorientált terület a sport. Lány- és fiúkézilabda, labdarúgás sportágakban érnek el sikereket. Kötelező idegen nyelvként angolt nyelvet tanulnak diákjaink. 6-7-8. évfolyamokban heti 1 óra tehetséggondozás folyik, mellyel célunk az alapfokú nyelvvizsga szintjéig eljuttatni végzős diákjainkat.

Megváltozott képességű – SNI - tanulók részére integrált - heti 11 órás rehabilitációs oktatást biztosítunk. További foglalkozások normál, integrált keretekben zajlanak.

A halmozottan hátrányos helyzetű tanulók (IPR) integrációs oktatásban vesznek részt. Pedagógusaink sokszínű szakmai végzettsége folytán számos tanórai és tanórán kívüli tevékenységet tudunk kínálni tanítványaink számára. (részletesebb felsorolás a tantervi órakeretben) Tanórán kívüli tevékenységeink sorában elsőként a 2003-tól működő alapfokú művészeti oktatást kell említenünk. 2007-ben minősítő eljárás során „Kiválóra minősített alapfokú művészeti oktatási intézmény” címet nyertük el az országos szakmai zsűritől. Három tanszakon – zene (furulya, zongora), szín- és bábművészet, képző- és iparművészet foglalkozhatnak tanítványaink. Szakköri formában működtetjük a néptánc és moderntánc köröket. Másik népszerű tanórán kívüli tevékenység a napközi otthon. A 6 csoport és 1 tanulószoba indítására van igény. Egyéb szabadidős foglalkozások:

DSE (szakosztályai: lány, fiú kézilabda, futball);Nem kötelező órakeret órái: angol nyelv, számítástechnika, magyar nyelv és irodalom

matematika, énekkar, Úszásoktatás – tanévenként 1-2 tanfolyam.

Tagja vagyunk a térséget tömörítő Rétközi Iskolaszövetségnek. Szakmai konzultációkat, regionális tanulmányi és sport versenyeket szervezünk vagy részt vevőivé válunk.

2


BUJ

Nevelőink száma 21 fő pedagógus - 16 nő és 5 férfi - 6 óvodapedagógus. Átlagéletkorunk 41 év. Szakos ellátottságunk minden igényt kielégítő – kötelező tanóra, szabadidős, sport tevékenység, művészeti iskolai képzés tekintetében is. Valljuk, hogy a pedagógusok teljesítménye, tapasztalata, vállalkozási, továbbképzésre irányuló készsége az intézmény létének alapja. Ennek tükrében számos több diplomás kollégánk van: 2 pedagógus szakvizsgázott, 1 egyetemet végzett, 14 fő ECDL modulokkal, 16 fő IKT tanfolyammal rendelkezik. Mindezeken túl folyamatosan veszünk részt továbbképzéseken. Munkánk gördülékenységét eredményezi az a tény, hogy nem jellemző a fluktuáció, nevelőink helyben telepedtek le. Az iskola pszichés klímáját a vezetők és pedagógusok, valamint a pedagógusok egymás közötti magatartása, viselkedése határozza meg. Humánus emberi magatartásra, segítőkészségre, a gyermek megértésére inspiráljuk egymást. Alapvető igény a kiváló szakmai felkészültség, azzal együtt, hogy jól, érdekesen, logikusan tanítsunk.

Iskolánkban tanítók felelőssége etikai kategória, ezért fejlesztjük, neveljük magunkat, mert csak ebben a mértékben vagyunk képesek hatni környezetünkre. Elkötelezettségünket jelzi hivatásunk iránt az a tény, és a dolgozók egybehangzó akaratával építettük ki a minőségbiztosítás folyamatát, a COMENIUS I. modellt. 2005/06-os tanévtől minőségfejlesztési munkánkat az IMIP alapján végezzük. Reméljük, hogy rövid bevezetőnk felkeltette érdeklődését olyannyira, hogy szívesen áttanulmányozza a pedagógiai munkát részletező fejezeteket is.

Buj, 2011. augusztus 25.

A nevelőtestület nevében:

Munkácsiné Kolozsi Katalini g a z g a t ó

3


BUJ

TartalomjegyzékA. rész Buj község Óvodájának Helyi Nevelési Programja ............................ 8I. HELYZETKÉP................................................................................................................10II. Az óvoda személyi és tárgyi feltételei..........................................................................11III. A helyi nevelési program............................................................................................12 1. Gyermekkép................................................................................................................12 2. Óvodakép.....................................................................................................................12 3. Az óvodai nevelés alapelvei és céljai.........................................................................13 4. Célok.............................................................................................................................14 5. Az óvodai nevelés feladatai........................................................................................15 5.1.Az egészséges életmód alakítása.............................................................................15 5.2. Az érzelmi nevelés és a szocializáció biztosítása...................................................19 5.3. Az anyanyelvi nevelés és az értelmi fejlesztés megvalósítása...............................23 6. Az óvodai élet megszervezése.....................................................................................27 6.1. Napirend kialakításának szabályai..........................................................................27 6. 2. Hetirend kialakításának szabálya...........................................................................28 6.3. Csoportok szervezésének szabályai........................................................................28 7. Az óvodai élet tevékenységformái.............................................................................29 7.1. Játék........................................................................................................................29 7.2. Tanulás....................................................................................................................32 7.3. Munka.....................................................................................................................36 8. Szervezett tanulás.......................................................................................................38 8.1. Anyanyelvi nevelés, mese – vers – dramatizálás....................................................38 8.2. Ének- zenei nevelés................................................................................................40 8.3. Ábrázolás................................................................................................................42 8.4. Környezeti nevelés, környezetóvó magatartás alakítás..........................................45 8.5. Matematika.............................................................................................................48 8.6. Mozgás, mindennapos és kötelező testnevelés.......................................................49 9. Tervezés.......................................................................................................................52 9.1. Csoportnapló...........................................................................................................52 9.2. Kötelező mérés és a fejlődési napló vezetésének szabályai...................................53 10. Sajátos feladatok.........................................................................................................53 10. 1. Sajátos nevelési igényű gyermekek.....................................................................53 10.2. Integrált nevelés....................................................................................................55 11. Átmenetek..................................................................................................................55 11. 1. Az óvodába lépés feltételei..................................................................................56 11.2. Az iskolába lépés feltételei...................................................................................57 12. Ünnepek, rendezvények...........................................................................................58 13. Óvoda kapcsolatrendszere.......................................................................................60 13.1. A család, szülőkkel való kapcsolat.......................................................................60 13.2. Bölcsőde...............................................................................................................61 13.3. Iskola....................................................................................................................61 14. Gyermekvédelem az óvodában................................................................................62 14.1. A gyermekvédelmi törvényből adódó óvodai feladataink....................................62 14.2. A nevelőtestület feladatai a gyermekvédelem területén.......................................63 14.3. Tevékenységek, melyek a hatékonyságot segítik.......................................................63

4


BUJ

15. Mellékletek................................................................................................................64B. rész – II. Rákóczi Ferenc Általános és Művészeti Iskola, Óvoda, Könyvtár Helyi Ped. Programja........................................................................................................................... 651. Alapelvek, célok, feladatok, eljárások, eszközök ....................................................... 66 1.1 Az iskolánkban folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei............................. 66 1.2. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai céljai...................................... 72 1.3. Az iskolánkban folyó nevelő-oktató munka pedagógiai feladatai ............................ 74 1.4. Az iskolánkban folyó nevelő-oktató munka pedagógiai eljárásai............................. 76 1.5. Az iskolánkban folyó oktató-nevelő munka pedagógiai eszközei............................. 772. Személyiségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok........................................................... 783. Közösségfejlesztés.......................................................................................................... 80 3.1. A közösségfejlesztés színterei az iskolai közösségek................................................ 80 3.2.Közösségfejlesztési feladatok..................................................................................... 814. Az iskola képzési rendje................................................................................................ 82 4.1.Az iskola gyermekképe és az ebből fakadó feladatai................................................. 82 4.2.Képzési célok, feladatok............................................................................................. 83 4.3.Az oktatás szervezeti keretei...................................................................................... 84 4.4.Tanulói jogviszony..................................................................................................... 855. A tehetség, a képesség kibontakoztatását segítő iskolai tevékenységek.................... 86 5.1. A tehetségek néhány jellemzője................................................................................ 86 5.2. Miről ismerhetjük fel a tehetséges gyereket?............................................................ 86 5.3. A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenységformák.......................... 876. Gyermek és ifjúságvédelem.......................................................................................... 87 6.1. Az iskola gyermek- és ifjúságvédelmi tevékenysége................................................ 87 6.2. Beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenységek. 89 6.3. A tanulói kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő programok..................... 90 6.4. A szociális hátrányok enyhítését szolgáló tevékenységek......................................... 907. Az iskola hagyományainak rendszere.......................................................................... 92 7.1. Szervezeti hagyományok........................................................................................... 92 7.2. Ünnepélyek, megemlékezések rendje, a hagyományápolással kapcs. feladatok....... 93 7.3. Tantárgyi hagyományok............................................................................................ 94 7.4. Iskolatörténeti hagyományok.................................................................................... 94 7.5. Külső kapcsolatok hagyományai............................................................................... 94 7.6. A szülőkkel való kapcsolattartás............................................................................... 958. Egészségnevelés, egészségfejlesztés .............................................................................96 8.1. Bűnmegelőzés........................................................................................................... 97 8.2. Környezeti nevelés................................................................................................... 98 8.3. Egészségnevelési programról általában....................................................................100 8.4. Az egészségneveléssel kapcsolatos feladatok..........................................................101 8.5. Drog prevenciós stratégia.........................................................................................1029. Környezeti nevelés program.........................................................................................103 9.1. Helyzetelemzés.........................................................................................................103 9.2. Erőforrások...............................................................................................................104 9.3. Alapelvek, jövőkép, célok........................................................................................106 9.4. Tanulásszervezési tartalmi keretek...........................................................................107 9.5. Módszerek................................................................................................................107 9.6. Taneszközök.............................................................................................................107

5


BUJ

9.7. Kommunikáció.........................................................................................................108 9.8. Minőségfejlesztés.....................................................................................................108 9.9. Továbbképzés...........................................................................................................10810. Erőszakmentes konfliktuskezelés...............................................................................109 10.1. Ajánlások az erőszakmentes konfliktuskezeléshez.................................................10911. Az iskolai fogyasztóvédelemmel összefüggő feladatok.............................................110 11.1. A fogyasztóvédelmi oktatás tartalmi elemei............................................................110 11.2. Módszertani elemek.................................................................................................11112. Az isk. beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái. .112 12.1.Az ismeretek számonkérésének alapelvei................................................................112 12.2. A számonkérésnek, a tanulói telj. értékelésének, minősítésének követelményei....112 12.3.Az ismeretek ellenőrzése, számonkérése..................................................................11313. A házi feladatok kitűzésének elvei és gyakorlata......................................................11414. Az értelmi fogy. gyengén látó, hallássérült tanulók iskolai fejlesztésének elvei.. . .115 14.1. Az értelmi fogyatékos tanulók.................................................................................115 14.2. Az enyhe értelmi fogyatékos tanulók iskolai fejlesztése.........................................115 14.3. Az iskolai fejlesztés szakaszai.................................................................................115 14.4. Az integrált keretek közt nevelt enyhe értelmi fogyatékos tanuló fejlesztése.........116 14.5. A pedagógiai és egészségügyi célú habilitáció, rehabilitáció..................................116 14.6. A látássérült (aliglátó, gyengénlátó) tanulók iskolai fejlesztésének elvei...............116 14.7. Többségi iskolában történő együttnevelés...............................................................11715. Etnikai felzárkóztató program: cigány kisebbségi oktatás......................................11916. Iskolahasználók az iskolai közéletben........................................................................17617. Személyi feltételek........................................................................................................178 17.1. Tantestületünk névsora, a szakok, egyéb végzettségek feltüntetésével...................18018. A tanítás infrastruktúrája...........................................................................................181Vegyes rendelkezések..........................................................................................................181

II.rész Helyi tanterv...........................................................................................................1831. Egyetemleges közösségfejlesztési követelmények a tanított tantárgyak körében...........1832. Helyi tantervi specialitások...........................................................................................184 2.1. Kompetencia területek...............................................................................................1843. A nem kötelező órák órakerete........................................................................................1854. Tantárgy-tömbösítés........................................................................................................1855. Heti óraszám összefoglaló táblázat..................................................................................1866. A tankönyvek és taneszközök kiválasztásának elvei.......................................................1877. A magasabb évfolyamba lépés feltételei.........................................................................1888. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka ellenőrzési, mérési, értékelési rendszere 189 8.1. Tanulói értékelés........................................................................................................189 8.2. Magatartás, szorgalom, tanulm. előmenetel ért.-nek, minősítésének köv.form........190 8.3. A tanulmányi előmenetelt kifejező tudás..................................................................191 8.4. Értékelés az első és második félévkor.......................................................................192 8.5. A választott programcsomag megfeleltetése a tanulók értékelésével........................1929. Közlekedésre nevelés.....................................................................................................19310. Hetes óraterv a 2007/2008. tanévben.........................................................................195

6


BUJ

11. Mindennapi testnevelés és testedzés megvalósítása..................................................196 11.1. Iskolánk feltételei....................................................................................................196 11.2. Szervezeti keretek....................................................................................................197 11.3. A foglalkozások osztályonkénti rendje....................................................................198 11.4. A mindennapos testedzést elősegítő kezdeményezések..........................................19912. Fizikai erőnlét mérése.................................................................................................199 12.1 A mérések.................................................................................................................200 12.2. A mérési adatok összesítése, értékelése...................................................................20013. Cigány felzárkóztató program óraterve....................................................................200

7


BUJ

BUJ KÖZSÉG ÓVODÁJÁNAKHELYI NEVELÉSI PROGRAMJA

Mely készült a módosított Országos Óvodai Alapprogram irányelveinek figyelembevételével, valamint a Kompetencia Alapú Programcsomag módszertani

ajánlásaival

BUJ, 2010.

8


BUJ

AJÁNLÁS

II. Rákóczi Ferenc Általános és Művészeti Iskola, Óvoda, Könyvtár intézmény óvoda intézményegységének nevelőtestülete módosította a Helyi Nevelési Programot, amely figyelembe vette a 2009-ben módosított Óvodai Nevelés Országos Alapprogramját (továbbiakban ONOAP), és a Kompetencia Alapú Programcsomagot (továbbiakban KAPCS). Melyet tisztelettel ajánl, közvetett és közvetlen partnereinek:

Buj Község Önkormányzatának – mint az óvoda fenntartójának, a szülőknek – mint az óvoda igénybevevőinek, az intézményeknek – melyekkel óvodánk kapcsolatban áll.

Ajánljuk továbbá mindazoknak, akik kíváncsiak arra, hogy: óvodánk hogyan tölti be funkcióját, programunknak mi a célja, hogyan fogja át a teljes óvodáskor nevelő-fejlesztő munkáját, nevelőközösségünk milyen alapelvek szerint végzi a gyermeki személyiség szabad

kibontakoztatását, milyen értékeket képviselünk és kívánunk közvetíteni, átörökíteni a jövő nemzedéke

számára, óvodás gyermekeinket hogyan neveljük szeretetben, érzelmi biztonságot nyújtó

szeretetteljes környezetben, a gyermeki közösségben végezhető változatos tevékenységeken keresztül, boldog gyermekkort biztosítva számukra.

AZ ÓVODA JELLEMZŐ ADATAI

Az óvoda neve: II. Rákóczi Ferenc Általános és Művészeti Iskola, Óvoda, Könyvtár

Címe: 4483. Buj, Jókai út 1.

Telefonszáma:42/205-391

E-mail: [email protected]

Honlap: www.ovoda.buj.hu

Az óvodában működő csoportok száma: 3

Férőhelyek száma: 75 fő+ 10%

Az óvoda fenntartója: Buj Község Önkormányzata

Címe: 4483 Buj, Rákóczi u. 1.

Telefonszáma:42/205-455

Honlap: www.buj.hu

A programot összeállította: az óvoda nevelőtestülete

Az óvoda megbízott vezetője, a program benyújtója: Graczka Istvánné

9

http://www.ovoda.buj.hu/

mailto:[email protected]


BUJ

"Csináljon bármit, ami nyitogatja szemét és eszét,

szaporítja tapasztalatait.Ő azt hiszi: csak játszik.

De mi már tudjuk, mire megy a játék.Arra, hogy e világban, otthonosan mozgó, eleven eszű és tevékeny ember váljék belőle."

/Varga Domokos/I. HELYZETKÉP

Intézményünkben fontosnak tartjuk egymás munkájának megismerését, az egymástól való tanulás képességét. Egy munkaközösséget működtetünk.Bevezettük a Difer mérőeszköz használatát, mely a hét fontos képességterület fejlettségét vizsgálja, pontos képet adva a fejlesztendő területekről.Figyelembe vesszük továbbá a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek óvodáztatásának támogatására irányuló szabályozást, melyek 2009-től érvényesek.

Nevelőtestületünk az Óvodai Nevelés Országos Alapprogramjának szellemében olyan saját helyi programot kívánt készíteni, mely szem előtt tartja a KAPCS-ban meghatározott alapelveket.

Figyelembe vesszük a sajátos nevelési igényű (továbbiakban SNI), valamint a Halmozottan Hátrányos Helyzetű (továbbiakban HHH) gyermekek óvodai nevelésének irányelveit, és a migráns gyerekek önazonosságának megőrzését, ezáltal biztosítva az egyenlő hozzáférést.

Nevelőmunkánkban igazodunk az élet változásaihoz, fejlődéséhez. Szakmai megújulásra törekszünk. Nyitottak és érdeklődőek vagyunk a korszerű pedagógiai kezdeményezések iránt, hiszen minden új típusú nevelési módszert óvodai foglalkozásszervezési eljárást bevezetünk az intézményben: témahét, 3 hetet meghaladó projekt. Adaptáltunk egy megvásárolt jó gyakorlatot, s mi magunk is készítettünk egy saját innovációt: Difer feladatbank és Az egyéni fejlődést követő személyiséglap, mely a Difer mérésen alapszik. Ezeket megismerve beépítettük a nevelési programunkba, a helyi lehetőségekhez igazítva.

Elképzelésünk:

Az óvodánkba járó és ránk bízott gyermekeket nevelni, személyiségüket alakítani, formálni és megmutatni számukra a világot olyannak, amilyen. Ezt családias, szeretetteljes, érzelmi biztonságra épülő óvodai élet megszervezésével biztosítjuk, ahol a gyermeki személyiség szabadon bontakozhat ki. Minden segítséget megadunk ahhoz, hogy a gyermek megismerje önmagát, lehetőségeit, korlátait. Arra törekszünk, hogy a változatos tevékenységek művelése által tökéletesebb, testileg, szellemileg egészségesebb személyiséggé váljon, képes legyen a zökkenőmentes iskolakezdésre, s alkalmazóképes tudás birtokába jusson.

10


BUJ

II. AZ ÓVODA SZEMÉLYI- ÉS TÁRGYI FELTÉTELEI

Óvodánkban reggel 6 órától délután 18 óráig 9 dolgozó biztosítja a gyermekek nevelését, gondozását, az intézmény zavartalan működését.

Az óvoda dolgozóinak létszáma: 9 fő.- Óvodapedagógus: 6 fő, átlagéletkor 39év.- Nevelést segítő dajka: 3 fő- Egyéb munkakörben időszakosan foglalkoztatottak: 4 fő - Iskolai végzettségek megoszlása:

Pedagógusok:- Főiskolát végzett: 6 fő

A nevelést segítő dajkák: - Érettségi + dajkaképző tanfolyam: 3 fő,

Egyéb munkakörben foglalkoztatottak:- konyhai kisegítő: Önkormányzat közreműködésével a Közmunkaprogramban résztvevők

alkalmazása lehetőségek szerint.

Dolgozóink szakmai felkészültség tekintetében jól képzettek, munkájukért felelősséget vállalók. Közösségünk stabilnak mondható, időleges eltávozás csak a GYES igénybevétele miatt történik. Nevelőtestületünket a szakmai megújulás iránti igény jellemzi. Folyamatos önképzéssel és továbbképzéssel törekszünk az eredményesebb munkavégzésre.Az elmúlt öt évben elvégzett tanfolyamok:

Kompetencia alapú oktatás Hatékony együttnevelés az óvodában Belső auditor képzés Tevékenységközpontú pedagógia alkalmazására való felkészítés Minőségirányítási az intézményekben Teljesítménymérés ECDL számítógépes tanfolyam Tánc, és mozgáskultúra tanítása IPR-es tantestületi képzés,

Az óvodánk jól felszerelt, összkomfortos, három csoporttal működik. Az óvoda épületében 3 csoportszoba, a hozzátartozó öltözők, mosdók, közlekedő folyosó, iroda, konyha, mosogatóhelyiségek, raktár, mosóhelyiség található. A csoportszobák több funkciót töltenek be: óvodai tevékenységek, játék, torna, foglalkozások, étkezések és a pihenés színtere is. Felszereltsége elfogadhatónak mondható, a bútorokat szükség szerint felújítjuk, pótoljuk. Az udvar elég tágas, folyamatosan szépítjük. Bővítjük az udvari játéklehetőségeket, hogy gyermekeink szabadban való tartózkodását kellemesebbé tegyük. Az udvar füvesített, fém és fajátékokkal jól felszerelt. Épületünk állagmegőrzését kisebb-nagyobb javítási munkálatok végzésével biztosítjuk. Nagyobb jellegű felújításokhoz a fenntartó segítségét kérjük. Az óvoda működését a takarékosság szem előtt tartásával igyekszünk szinten tartani.

11


BUJ

III. A helyi nevelési program

1. Gyermekkép

Programunk a gyermeki személyiségből indul ki, abból a tényből, hogy a gyermek egyedi, mással nem helyettesíthető individuum és szociális lény egyszerre.A gyermekeink fejlődő személyiségek, fejlődésüket genetikai adottságok, az érés sajátos törvényszerűségei, a spontán és tervszerűen alkalmazott környezeti hatások együttesen határozzák meg. E tényezők együttes hatásának következtében sajátos, életkoronként (életkori szakaszonként) és egyénenként változó testi és lelki szükségleteik vannak. A személyiség szabad kibontakoztatásában a gyermekeinket körülvevő személyi és tárgyi környezet szerepe meghatározó.

Az óvodai nevelésünk gyermekközpontú, befogadó ennek megfelelően a gyermeki személyiség kibontakoztatására törekszik, biztosítva minden gyermek számára az egyenlő hozzáférést, tudatosan kerüli a nemi sztereotípiák erősítését, elősegíti a nemek társadalmi egyenlőségével kapcsolatos előítéletek lebontását.

A ránk bízott gyermekek nevelése a fő tevékenységünk. Ennek érdekében:- Az optimális feltételek biztosítása a gyermeki személyiség harmonikus fejlesztéséhez, a

testi, értelmi és szociális képességek kibontakoztatásához.- Az örök emberi értékek és saját nemzeti kultúránk átadása, közvetítése a gyermeki

közösségben végezhető változatos, pozitív érzelmeket keltő tevékenységeken keresztül, az életkori és egyéni sajátosságokhoz optimálisan illeszkedő nevelési módszerekkel.

- A családi nevelést kiegészítve, érzelmi biztonságot nyújtó szeretetteljes környezetben a gyermek jogait, szabadságát és önmegvalósító szándékát, egyéni fejlődési ütemét tiszteletben tartva, a hagyományokat ápolva nevelünk.

Olyan gyermeket nevelünk, aki nyitott a külső világ befogadására, környezetében jól eligazodik, jó kapcsolatteremtő képességgel, fejlett kommunikációs készséggel és beszédkultúrával rendelkezik. Szereti társait, képes velük együttműködni, egészséges, boldog, kiegyensúlyozott, tevékeny. A természetet szereti, óvja, a népi kultúrát tiszteli, befogadja.

2. Óvodakép Az óvodánk a közoktatási rendszer szakmailag önálló nevelési intézménye, a családi nevelés kiegészítője, a gyermek harmadik életévétől az iskolába lépésig. Biztosítjuk az óvodáskorú gyermek fejlődésének és nevelésének optimális feltételeit. Az óvodánk funkciói: óvó-védő, szociális, nevelő-személyiségfejlesztő funkció. Az óvodánk közvetetten segíti az iskolai közösségben történő beilleszkedéshez szükséges gyermeki személyiségvonások fejlődését, pedagógiai tevékenységrendszerünk és tárgyi környezetünk segíti a gyermek környezettudatos magatartásának kialakulását.

Az óvodai nevelésünk célja az, hogy az óvodások sokoldalú, harmonikus fejlődését, a gyermeki személyiség kibontakoztatását elősegítse, az életkori es egyéni sajátosságok es az eltérő fejlődési ütem figyelembevételével (ideértve a különleges gondozást igénylő gyermek ellátását is).

Az óvoda biztosítja számukra a nyugodt, türelmes, szeretetteljes légkört, az óvodapedagógus pedig fokozottabban alkalmazza az egyéni bánásmód elvét. Az óvodapedagógusok az óvodában végzett gyermekvédelmi munkával, a fejlesztő tevékenységgel segíteni kívánják a gyermekek minél egészségesebb, harmonikusabb fejlődését.

12


BUJ

3. Az óvodai nevelés alapelvei és céljai

Alapelvek A globális nevelésfelfogás – a nevelés egész folyamatában a komplexitásra törekvés. Az ismereteket összefüggéseiben, kölcsönhatásaiban sajátítják el A megismerő tevékenységet vesszük alapul.

A gyermeknek joga van megkapni a neki megfelelő gondoskodást és nevelést. Olyan nyitott és rugalmas rendszerben fejlődhessen, mely igazodik egyéni szükségleteihez, életkori és egyéni sajátosságaihoz, fejlődési üteméhez. A játék a gyermek legelemibb pszichikus szükséglete. Ebből következően a gyermek 7–9 óra napi játékszükségletét ki kell elégíteni, és meg kell hagyni a játék semmi mással nem helyettesíthető szerepét, funkcióját. Ezen keresztül tapasztalja meg a körülötte lévő világ sokszínűségét, szerzi ismereteit, tanul, jut örömökhöz, sikerélményhez. A játék a gyermek számára a legfőbb élményforrás, ugyanakkor a személyiség fejlesztésének színtere, a tanulás, a készség- és képességfejlesztés leghatékonyabb módja.

A munka jellegű tevékenység is tartalmaz játékos elemeket. Az önként vállalt feladatok, munkafolyamatok végzése során megéli a gyermek a közösségért való tevékenykedés örömét is, ami normák, értékek, szabályok kialakulásához vezet.

A valódi tudás az, amit a gyermek maga fejt meg, és cselekvésen keresztül sajátít el. Ennek érdekében fontos, hogy minél több tapasztalathoz jusson, élményeket élhessen át, és természetes kíváncsiságát kielégíthesse. Ezért a játékba integrált önkéntes és cselekvéses tanulás az óvodai tanulás útja. Az óvodában komplex nevelés folyik. A nevelési területek elméletileg differenciáltak, elkülönültek, a gyakorlatban azonban a tárgyi koncentráció elvének megfelelően egységet alkotnak. Az óvodapedagógus az ismeretek tapasztalati úton történő megszerzéséhez segíti hozzá a gyermeket. Megteremti annak a lehetőségét, hogy a gyermek a játékon, a művészeteken, az alkotómunkán, saját tevékenységén keresztül szerezhesse meg azokat az élményeket, amelyek megnyitják, és ébren tartják benne a vágyat a környező világ megismerésére, a tanulás örömének átélésére. Ebben az életkorban az igazi ismeret az, amit a gyermek önmaga szerez meg. Mindennek az alapja, hogy a gyermek érdeklődésére és cselekvésére, előzetes tudására, tapasztalataira épüljön az ismeretanyagot is tartalmazó tevékenységrendszer. A gyerek fejlődésének alapja, hogy féltő, óvó, gondoskodó szeretet, folytonos, stabil biztonság vegye körül. Egyéni, differenciált bánásmód szükséges a személyes, bensőséges kapcsolat kialakításához, amely minden gyermeket megillet.

Az anyanyelvi nevelés áthatja az óvodai nevelést, tartalma a nevelés eszközeinek és a gyermeki tevékenységrendszernek, ezért kiemelt jelentőséggel bír.A gyermek, mint egyén találja meg helyét a közösségben.A társas kapcsolatok alakulásának legfőbb eszköze elsősorban a játék, ezt követik a közös tevékenységek, a közösen végzett feladatok, a különböző szervezeti keretekben megvalósuló tanulási formák.

A gyermek számára biztonságot nyújt a megalapozott és következetes, ám rugalmasan kezelt szokásrendszer. Segít neki abban, hogy a körülötte lévő szűkebb és tágabb környezetben az emberi érintkezés alapvető szabályait elsajátíthassa. A szokásrendszeren és az együttélésből fakadó interakciókon keresztül fejlődik normarendszere, mely a további fejlődési szakasznak, az iskoláskornak az alapja, s egyben a felnőtté válás feltétele is.Jelentős alapvetés a megfelelő életvitel, az egészséges életmód iránti igény kialakítása.

13


BUJ

A tágabb és szűkebb környezet közvetlen, tapasztalati úton történő megismerésével lehet elérni, hogy a gyermek tisztelje a környezetét, és bátran alakítsa azt anélkül, hogy kárt okozna benne. Ebben a folyamatban a gyereket körülvevő felnőttek, a szülő, a pedagógus, a dajka példája elengedhetetlen.

Minden gyerek más, ezért e szemlélet és gyakorlat alapja a differenciálás, amely egyes esetekben részben az óvodapedagógus, részben más szakemberek által nyújtott speciális bánásmóddal egészül ki. Az alkotói, pedagógiai fejlesztőmunka egyik lényege, hogy a gyermeknek alapvető joga, hogy sajátos szükségleteinek, állapotának megfelelő segítséget kapjon képességei, készségei kibontakoztatásához, személyiségének védelméhez, fejlesztéséhez. Nevelési felfogásunk alapja, hogy minden kisgyerek fejleszthető, a meglévő képességeiből kell kiindulni, az elmaradott képességeket fejlesztjük. A gyerekek fejlődésének nyomon követésekor megismerjük pillanatnyi fejlettségi állapotukat annak érdekében, hogy tovább lehessen fejleszteni őket.A nemzeti, etnikai kisebbséghez tartozó gyermekek óvodai nevelésében biztosítjuk az önazonosság megőrzését, ápolását, erősítését, átörökítését nyelvi nevelését, a multikulturális nevelésen alapuló integráció lehetőséget.A hazájukat elhagyni kényszerülő családok (a továbbiakban: migráns) gyermekeinek óvodai nevelésében biztosítani kell az önazonosság megőrzését, ápolását, erősítését, az interkulturális nevelésen alapuló integráció lehetőséget, az emberi jogok es alapvető szabadságjogok védelmet.

4. Célok boldog, szociálisan, szomatikusan és mentálisan egyaránt fejlett, együttműködésre képes,

környezetükben jól eligazodó kreatív gyermekek nevelése, a környezet összetevőinek értékként való bemutatása, megszerettetése, természettisztelő, élettisztelő magatartási szokások alapozása, pozitív attitűdök kialakítása az élő és élettelen természet és a társadalmi környezet iránt, tudatos egyéni készség és képesség fejlesztés, amely a későbbi környezettudatos életvitel

kialakításához szükséges, szépségre, harmóniára, tisztaságra való igény felkeltése, a másság elfogadása a hátrányos helyzetű gyermekek felzárkóztatása, az esélyegyenlőség biztosítása, probléma- érzékeny és problémamegoldásra is képes gyermekek nevelése. tiszteljék, ápolják a népi hagyományokat, mint örökséget. a gyermeki aktivitás, motiváltság, kíváncsiság ébrentartása és kielégítése, a kreativitás

előtérbe helyezése és a kompetenciaérzés kialakítása, fenntartása az ismeretek tapasztalati úton való megszerzése a gyermek az óvodapedagógusokban és az óvodában dolgozókban társra, ha kell,

természetes támaszra találjon a gyermeknek igényévé váljék a csoporttal való együttműködés, ugyanakkor – ha arra van

igénye – egyedül is tevékenykedhessen. gyermek számára biztonságot nyújtson a megalapozott és következetes, ám rugalmasan

kezelt szokásrendszer. adekvát és rendszeres életritmus, a megfelelő napirend kialakítása az óvodáskorú gyerekek környezettudatos viselkedésének megalapozása

Falusi gyermekeket nevelünk, akiknek a valósággal, a természeti környezettel való szoros kapcsolata tág lehetőséget biztosít a fejlesztésükre.

14


BUJ

A fentieket figyelembe véve építkezik programunk a környezeti nevelés és hagyományápolás köré.Nevelőközösségünk tudja, hogy a kitűzött értékek megvalósításának biztos erőforrása a szakmai felkészültség, ezért folyamatos önképzéssel és továbbképzéssel kívánjuk biztosítani a minőségi munkát. Fontosnak tartjuk hangsúlyozni, hogy a szülőket kiegészítve, együtt-a gyerek érdekében történik ez a nevelés.

5. Az óvodai nevelés feladatai

Az egészséges életmódra nevelés, az egészséges életvitel igényének alakítása, testi fejlődésük elősegítése az óvodáskorú gyermekeknél kiemelt jelentőségű. Segíti a kisgyermek szükségleteinek kielégítését, elősegíti növekedését, fejlődését, hozzájárul egészségének megőrzéséhez, jó közérzetéhez, egészséges életmódjának kialakulásához és megteremti a nevelési hatások érvényesülésének feltételeit.A környezeti tényezők segíthetik vagy lassíthatják az öröklött adottságok kibontakozását. Ezért nagyon fontos, hogy az óvoda feltételrendszere, szokásrendje, nevelési hatásai segítsék elő, hogy a gyermek egyéni fejlettségének megfelelően legyen képes a környezethez való legoptimálisabb alkalmazkodásra.Az óvodai nevelés feladata az óvodáskorú gyermekek testi és lelki szükségleteinek kielégítése, fejlődésének biztosítása.

5.1.Az egészséges életmód alakítása

Az egészséges életmódra nevelés célja, az egészséges életvitel kialakítása, a gyermekek testi fejlődésének elősegítése.A gyermek gondozása, testi szükségleteinek, mozgásigényének kielégítése:Az első óvodában töltött napok után elkészítjük a gyermekekről az átfogó anamnézist, ebben a testi szükségletek feltárására helyezzük a hangsúlyt. A fejlődés üteme minden gyermeknél másképpen alakul.Törekszünk arra, hogy a gyermekek fokozatosan váljanak önállóvá. Az önálló testápolást, étkezést, öltözködést az óvodába lépéstől kezdettől biztosítjuk. Hangsúlyt fektetünk a köztünk és a gyermekek között kialakuló megértő viszonyra.A beszoktatás ideje alatt a gyermekekkel együtt tevékenykedve végezzük a teendőket, hogy megtanulhassák a fogásokat, a testápolási szokások sorrendjét. Egyéni bánásmóddal igyekszünk velük elfogadtatni ezeket.

5.1.1. Gondozás

A gondozás az óvodai nevelőmunkát megalapozó tevékenység, mely az egész óvodai életet átszövi és nem hanyagolható el. Folyamatos odafigyeléssel biztosítjuk a gyermek komfortérzetét, szükségleteinek kielégítését, mert a jó közérzet ad alapot az összes óvodai tevékenységhez. A gondozási feladatok végzése közben nélkülözhetetlen a természetes testközelség megléte. Ez az első kapocs, mely közel hozza a gyermeket és felnőttet. A bensőséges kapcsolatban mintát adunk a gyermeknek, gyakoroltatjuk a szokásokat, melyek óvodáskor végére szükségletté válnak. Gondoskodásunk, igényességünk a gyermekek külső megjelenése iránt egyben mércéje is óvó - védő munkánknak.

15


BUJ

5.1.2. Egészséges életmód

A növekedés és a fejlődés alapvető feltétele. A gyermekek az óvodában napi háromszori étkezéssel, kellő összetételben és elosztásban a napi tápanyagszükséglet 65-70 %-át kapják meg. Melegítő konyhával rendelkezünk, az étlapot az élelmezésvezető állítja össze. Az étrendről folyamatosan tájékoztatjuk a szülőket.Ismernünk kell az egyes gyermekek étkezési szokásait, kedvelt ételeit, érzékenységét, a kívánt táplálkozási követelmények betartásában fokozatosan, tapintatosan járunk el.Az egészséges táplálkozás érdekében próbáljuk kiküszöbölni az indokolatlan édességfogyasztást, meggyőzni a szülőket a megfelelő rágás, zöldség - gyümölcsfogyasztás és a vízivás fontosságáról. Ehhez mérten a folyadékpótlás egész nap biztosított.Az étkeztetés feltételeinek biztosításában a gyermekek is közreműködnek, különös figyelmet fordítunk az esztétikus terítékre, a gyermekméretű eszközökre.Étkezés folyamán az eszközhasználatot, az önállóságot fejlettséghez igazítjuk. A gyermek annyit eszik, amennyi szükségletét kielégíti, erőltetni tilos.A testápolás a gyermekek egészségének védelmét, testük, ruházatuk gondozását, rendszeres és szükség szerinti tisztálkodásukat és a tisztaság iránti igényüket fejleszti.Szükség szerint közreműködünk az ápolási szokások kialakításában, közben bensőséges kapcsolatot alakítunk ki a gyermekkel. Ezek eleinte a kapcsolatfelvételt szolgálják, később a tevékenység megtanulását segítik. Alkalmazkodunk a gyermek egyéni igényeihez, otthonról hozott szokásaihoz és befolyásoljuk az otthoni szokások alakulását.A csoportszobában bizonyos tevékenységeknél külön is biztosítjuk a kézmosást.Személyi higiéné szempontjából fontosnak tartjuk a naponta többszöri fésülködést, a fogmosást, az otthoni haj - és körömápolást. Orrtörlésre papír zsebkendőt használunk, mely a gyermekek által elérhető helyen van, használat után fedett szeméttárolóba kerül.A gyermekek a WC-t a nap bármely időszakában igényük szerint használják, az intim helyzetű WC használat megoldott.A gyermekek fokozatosan, az egyéni fejlődés ütemének megfelelően jutnak el a személyes gondozottság igényléséig. Az öltözködés védekezés az időjárás hatásai ellen, de fejleszti a gyermekek ízlését, önállóságát is.A ruha, az öltözködés hangsúlyozza a kislányos és fiús jegyeket.A szülők számára is elfogadott a réteges öltözködés, amely a gyermek egyéni igényeit szolgálja. Váltócipő, tartalék fehérnemű, tornaruha a gyermekek számára a szülők által biztosítva van. A lúdtalp megelőzése érdekében papucs helyett bokafogó váltócipőt javasolunk.

A csoportszobában, a szabadban minden lehetőséget kihasználunk a változatos mozgásos tevékenységek biztosítására. A víz megszerettetését, a vízhez szoktatást is fontosnak tartjuk, ezért uszodalátogatást szervezünk. Mozgási lehetőség mindezeken kívül téli időszakban a szánkózás, csúszkálás.

Óvodába csak egészséges gyermek járhat. A napközben megbetegedett gyermeket lefektetjük, szükség esetén orvoshoz visszük, a szülőt értesítjük. A fertőző betegségek megelőzése érdekében biztosítjuk a megfelelő feltételeket. /Külön jellel ellátott törölköző, ágynemű, megfelelő fertőtlenítések stb. /Figyelmet fordítunk a különböző neurotikus tünetekre, személyiségzavarokra, amelyek kedvezőtlen családi légkör, esetleg súlyos lelki megrázkódtatás hatására alakulnak ki. Ilyen tünetek: a gyermek ingerlékeny, kapkodó, visszahúzódó, félénk, sírós, passzív, esetleg agresszív,

16


BUJ

nem tudja figyelmét összpontosítani stb. Ezek a gyermekek fokozott törődést, gondoskodást igényelnek. A gyermek tevékenységét blokkoló feszültségeket igyekszünk feloldani, szükség esetén - a szülő tapintatos bevonásával - szakember segítségét kérjük, javasoljuk.A veleszületett rendellenességek korai kiszűrése lehetővé teszi a mielőbbi korrekciót /nagyothallás, látási hiba stb. /.A tartási rendellenességek megelőzése érdekében odafigyelünk a helyes testtartásra. Rendszeres mozgással javítható. A lúdtalp is megelőzhető speciális lábboltozatot erősítő gyakorlatokkal, megfelelő lábbelivel és mezítláb járással.A beszédhibákat játékos gyakorlatokkal igyekszünk korrigálni, súlyosabb esetekben logopédushoz irányítjuk a gyermeket.Fontos, hogy a különböző rendellenességekre, tünetekre időben odafigyeljünk és a szülők segítségével keressük az okokat és a megoldásokat a mielőbbi gyógyulás érdekében.

A gyermek fejlődéséhez és fejlesztéséhez szükséges egészséges és biztonságos környezet biztosítása: Óvodánk esztétikus, biztonságos, higiénikus környezetét a nyugtató színhatású textíliákkal, lekerekített élű óvodai bútorokkal teremtjük meg.A csoportszobában a különböző tevékenységek gyakorlásához "kuckókat" alakítunk ki (mesekuckó, rajzolókuckó, építőszőnyeg stb).A fürdőszoba felszerelése biztosítja minden gyermeknek a külön fogkefe, törölköző, fésű használatát. Óvodánk udvarán több terebélyes fa áll, amelyek árnyékot biztosítanak a tűző nap ellen. Van napos és füves, homokos területünk is. Biztosítunk homokozót, kerti asztalt, ahol festhetnek, agyagozhatnak, rajzolhatnak a gyermekek.

5.1.2.1. A fejlődés jellemzői az óvodáskor végére

- testápolási szokásoknak megfelelően a gyermekek önállóan, felszólítás nélkül tisztálkodnak,mosakodnak, fésülködnek- a tisztálkodási eszközökre vigyáznak, zsebkendőjüket önállóan használják- önállóan esznek, töltenek kancsóból- készségszinten használják a kanalat, villát, kést- étkezés közben halkan beszélnek- ruhájukat esztétikusan összehajtogatva polcra helyezik- környezetükben igyekeznek rendet tartani- ügyelnek saját külsejükre, melyben megjelenik a szépre, ízlésre törekvés- testi szükségleteiket szándékos irányítják- mozgás-összerendezettségük a nagymozgásoktól a finom-motorikus mozgásig kialakul- megismerik szervezetük normális állapotát, jelzik ha betegnek érzik magukat, ezáltal én-tudatuk megerősödik, magabiztosabbak.

17


BUJ

5.1.3. Pihenés

Az óvodáskorú gyermekek fejlődéséhez elengedhetetlenül szükséges a megfelelő pihenés. Reggel a korán érkező gyermeket, ha igényli lefektetjük és nyugodt körülményt biztosítunk számára. A délutáni pihenés előtt alaposan kiszellőztetünk, a folyamatos szellőztetést alvás közben is biztosítjuk. Minden gyermek a saját ágyneműjében fekszik.Pihenés előtt mesét mondunk, esetleg halkan énekelünk.A gyermekek alvási szokásait tiszteletben tartjuk. /Apróbb tárgyak, kendők, játékok stb. /Pihenés során biztosítjuk a teljes nyugalmat és csendet, az egyéni alvásszükséglet szerint hagyjuk, hogy a gyerek addig aludjon, míg magától fel nem ébred, a korábban kelők nem zavarják a még alvókat. A folyamatos ébredés biztosított. Korcsoportonként eltérő időtartamú, de minimum 1 óra a pihenés kötelező. Ez alatt az idő alatt csendes pihenés, játéktevékenység lehetséges.Törekszünk az esetleges otthoni rossz szokások tapintatos befolyásolására.

5.1.4. Levegőzés

A mozgás az egészséges életmód alapja. Az óvodai mozgáslehetőségek fejlesztő hatást gyakorolnak a gyermek szervezetére. A nap folyamán biztosítjuk a maximális mozgáslehetőséget a teremben és az udvaron is. A fejlesztés komplex. A levegő, a víz, a napfény együttes hatása biztosítja a gyermek testi edzettségét. A szabadban töltött minél több idő hozzájárul a gyermek egészségének, erőnlétének fokozásához. Minden évszakban, s mindennap igyekszünk minél több időt, de legalább 1 órát tölteni a szabadban a nap folyamán. Kivétel szélsőséges időjárási viszonyok esetén ( viharos szél, -5°C alatti hőmérséklet ).Ilyenkor a gyerekek annyit mozognak, amennyire egyénileg igényük van. Új mozgásformákat próbálhatnak ki, megkedvelik a rendszeres testmozgást. Nyáron kedvelt tevékenység a vízzel, homokkal való játék mezítláb, fürdőruhában. Télen pedig sokat csúszkálnak, szánkóznak a havon. A környezeti adottságokat kihasználva sétálunk, kirándulunk a rétre, kiserdőbe, kanális partra, futballpályára. A szervezett séták, kirándulások (ezek során a gyermekek szervezete alkalmazkodik az időjárás változásaihoz), levegőzést, mozgást és hangulatos együttlétet biztosítanak. Az udvaron mozgást igénylő, hordozható játékszereket (labda, kötél, foci stb.) helyezünk el.

5.1.5. Környezettudatos magatartás fő szokásai

A környezettudatosság olyan magatartásforma, amelynek feltétele, hogy az ember a környezet részének tekinti magát, cselekvő módon óvja azt.

Az óvodába lépéskor biztosítjuk, hogy kedvező érzelmi hatások érjék a gyermeket, mert ez segíti szociális érzékenységének fejlődését, én-tudatának alakulását; lehetőséget, teret ad érvérvényesít törekvéseinek. A szocializálódás – a környezeti nevelés céljának és feladatának megvalósítása – szempontjából különös jelentőségű a közös élményekre épülő, közös tevékenységek gyakorlása.Törekszünk az óvoda és a család együttműködésére; arra, hogy a gyerekek „neveljék” szüleiket, vigyék haza az óvodában kialakított környezetbarát szokásokat.Óvodai környezeti nevelésünk különös tekintettel van a mással nem helyettesíthető játékra.Az óvodai élet természetbarát, környezetbarát szemléletet sugallva segíti a gyermek erkölcsi tulajdonságainak (együttérzés, segítőkészség, önzetlenség, figyelmesség stb.) és akaratának

18


BUJ

(önállóság, önfegyelem, kitartás, feladattudat, szabálytudat stb.) fejlődését.A tanulás, a környezeti nevelés tervezése során óvodánk törekszik a következő közös

élményeket biztosító tevékenységek megteremtésére, megszervezésére: növények elhelyezése, gondozása az óvodában; az óvoda kertjének (pl. virágos, veteményes) a környezeti nevelés feladatainak

megvalósítását is biztosító ki-, illetve átalakítása, az életkornak megfelelő tevékenységek folyamatos végzése;

séták, kirándulások szervezése olyan helyszínekre, élőhelyekre, ahol jól megfigyelhetők a természet változásai, az élő és élettelen környezeti tényezők közötti kölcsönhatások, ezzel lehetővé téve a szűkebb és tágabb épített és természeti környezet megismerését

környezet szépségének megláttatása élménynyújtás óvás, védés, gondoskodás viselkedés takarékosság igényesség

A környezeti nevelés feladata a környezettel harmonikus, egészséges életvezetési képességek fejlesztése, és a közösségi tevékenységhez kötődő szocializálódás.

5.2. Az érzelmi nevelés és a szocializáció biztosítása

Az óvodáskorú gyermek jellemző sajátossága, magatartásának érzelmi beállítódása. A személyiségen belül az érzelmek dominálnak, ezért nagyon fontos, hogy a gyermeket az óvodában érzelmi biztonság, otthonos, szeretetteli légkör vegye körül. Az "én" fejlődésben a 3-7 éves szakasz kiemelt jelentőségű. A kezdeti önérvényesítő, énes magatartástól óvodáskor végére eljut a gyermek a kezdeményező, együttműködő, szociális magatartás, viselkedés szintjére. Ez természetesen csak csoporthelyzetben valósulhat meg. Az együttesség, a közös tevékenység, a közösen átélt élmények bizonyos többletet adnak a csoporttagoknak. Növelhetik az egyén társas hatékonyságát, módosíthatják viselkedésmódjait, egészséges összehasonlítási lehetőséget kínálnak, ebből következően reális önismeret önértékelés kialakulását teszik lehetővé. A kisgyermek életében a csoportnak, a környezetnek kiemelkedő jelentősége van. A szociális tanulás legfőbb eszköze óvodáskorban az utánzás, a mintakövetés. A felnőtt majd a társmodell szociális viselkedésének érzelmi indíttatásból fakadó átvétele, majd e minta egyre szélesebb kiterjedése, mely megnyilvánul a gyermek tevékenységében.

Barátságos, otthonos, derűs, nyugodt légkör kialakítására törekszünk, mert ez ad a gyermekek számára biztonságérzetet. A derűs alaphangulat tevékenységre serkent. Eldönthetik, hogy mit, kivel és hogyan játszanak. Óvodánkban már az első alkalommal kedvező érzelmi hatások érik a gyermekeket. A közösségi életük színterei otthonosak, barátságosak, a gyermekek ötleteinek, igényeinek megfelelően is formálódnak. Vannak kuckók, leválasztott sarkok, amelyek a csoportszobák családias jellegét növelik. A derűs légkör alapozza meg a gyermekek érzelmi kötődését óvónőjükhöz, a dajkához, az óvoda felnőtt dolgozóihoz. Az óvoda dolgozói magatartásukkal, gyermekekhez való

19


BUJ

viszonyulásukkal, bánásmódjukkal elősegítik, hogy minden óvodába járó gyermek jól érezze magát, szívesen járjon óvodába, tekintse második otthonának azt.

Kapcsolatok biztosítása elősegítése, tiszteletben tartása

A felnőtt- gyermek kapcsolat alapja és háttere minden pedagógiai munkának. Az érzelmekre épülő szeretetteljes kapcsolat az alapja az új ismeretek megértésének, az élményfeldolgozásnak, a szociális viselkedésminták átvételének, a normák, szabályok elfogadásának a konfliktushelyzetek megoldásának.Igen fontos ezért az érzelmi támaszt nyújtó empatikus, a függőségi törekvéseket kielégítő, meleg, elfogadó, pozitív attitűd és pozitív érzelmi töltés. Az óvónő személyiségének modell értékével hat a csoportszerveződés folyamatára, serkentője a gyermekek egyéni fejlődésének. Igyekszünk minden gyermekhez szeretettel, megértéssel fordulni, hogy érezzék, majd értsék meg mit tartunk helyesnek, mit miért utasítunk el. A gyermekek így kezdetben érzelmileg, később belátás alapján azonosulnak azzal az értékrenddel, amelyet számukra közvetítünk. A gyermekekkel barátságos, szeretetteljes, őszinte kapcsolat kialakítására törekszünk. Igazságosan és differenciáltan, egyéni sajátosságaihoz igazodva bánunk. Követeléseinkben figyelembe vesszük a gyermekek fejlettségét, törekvéseit, de szem előtt tartjuk fejlesztésük feladatait is. A dajka, mint a gyermekekkel együtt élő felnőtt tevékenyen részt vesz a csoportban zajló eseményekben. Szakképzettségével megsokszorozza a nevelő hatásokat és fontos segítője az óvodapedagógusnak, a pozitív attitűdjével.A felnőtt és a gyermek kapcsolatának alapvetően fontos követelménye, hogy e kapcsolatban az óvoda valamennyi felnőtt dolgozójának kommunikációja, bánásmódja, magatartása legyen határozott, következetes, barátságos, szeretetteljes, őszinte, minden gyermek számára elfogadó és toleráns, tehát modell értékű.Valljuk, hogy az óvónő és gyermek között csak akkor alakulhat ki érzelem gazdag, a nevelésalapfeltételét biztosító, személyiségfejlesztő kapcsolat, ha az óvónő értő és megértő, segítő-értékelő, figyelő és figyelmeztető, magyarázatot adva irányító, együtt érez, képes az együtt örülésre, nevetésre és az együtt játszásra.

Gyermek-gyermek közötti kapcsolat

Ahhoz, hogy a gyermek a csoport tagjának érezze, magát tapasztalnia kell, hogy őt számon tartják, hogy a csoportnak szüksége van rá. A kortársi kapcsolatok szerepe nagy hatású a szocializációban. Ehhez az óvodai nevelés biztosítja a gyermek számára a szocializációs színteret, ami semmi mással nem pótolható. A gyermek-gyermek közötti kapcsolat a személyiségfejlesztésben több szempontból is fontos. Az egyes gyermekeket gazdagítja, az egészséges "én" fejlődéshez biztosítja a sokoldalúságot, az összehasonlítási lehetőséget. A csoportközeg segíti, lerövidíti a tapasztalatszerzés útját, alkalmat ad a probléma többirányú megközelítésére, így rugalmas gondolkodásmódot alakít. A kortárs is modell a gyermek számára, ezek egy része állandósul, a gyermek beiktatja szokásrendszerébe.

A gyermek nyitottságára építve az óvoda elősegíti, hogy a gyermek tudjon rácsodálkozni a természetben és az emberi környezetben megmutatkozó jóra és szépre, tisztelje és becsülje azt. Ismerje szűkebb és tágabb környezetét, amely a szülőföldhöz való kötődés alapja. A mi felelősségünk, hogy a gyermekcsoport szociális atmoszférája hogyan alakul.

20


BUJ

A szocializáció folyamatában figyeljük, hogy a gyermekek „én” tudata megerősödjék, én-képe a különböző tevékenységek során és a kapcsolatokban differenciálódjék, egyetlen gyermek se tűnjön el észrevétlenül a csoportban. El kell érnünk, hogy figyeljenek egymásra, legyenek képesek beleélni magukat a másik gyerek helyzetébe. Ez elősegíti, hogy minden gyermek önálló, aktív személyként élje meg önmagát, hogy az „én” és a „másik” elkülönüljön. A gyermekek fejlődési tempója, élet- és nevelési körülményei eltérőek. Különböznek egymástól testi, idegrendszeri, értelmi, érzelmi fejlődésükben, társas magatartásukban, érdeklődésük, aktivitásuk terén. Másságával, különbözőségével együtt minden gyermeket elfogadunk olyannak, amilyen. Helyes óvónői magatartással kialakítjuk, hogy a gyermekek is elfogadják társaiktól eltérő külsejét, viselkedését, különleges állapotát. Mindig akad a csoportban „nehezen kezelhető” gyermek. Éreztetjük vele szeretetteljes figyelmünket, az egyéni odafigyelést az óvodai élet minden területén. Fokozottan biztosítjuk számára a nyugodt körülményeket. Így a gyermekek a csoportnak nem névtelen, hanem egyéni színekkel, tulajdonságokkal rendelkező tagjai lesznek. Segítjük az egymáshoz közeledő gyermekek tevékenységét, barátságok alakulását. A konfliktusok kezelését önállóan oldják meg, beavatkozásra akkor kerül sor, ha veszélyben van a gyermek. Elősegítjük, hogy a különböző tevékenységek végzése közben együttműködve közösen oldjanak meg feladatokat. A spontán kialakult csoportok mellett kialakítunk egy-egy csoportot bizonyos feladatok elvégzésére. Így megtapasztalják, hogy közösen örömtelibb és eredményesebb minden tevékenység. Arra törekszünk, hogy a másik csoportba tartozó gyerekek is érezzék, hogy összetartoznak. Ezt közös tevékenységek szervezésével érjük el, melyre nagyon sok lehetőség adódik.

Értékek, normák közvetítése, annak színterei

A közösségi szokások előfeltételei annak, hogy a gyermekek beilleszkedjenek a közösségbe. Kialakításuknál kezdettől fogva figyelünk arra, hogy pozitív érzelmekhez kapcsolódjanak, lassan felismerjék a szokás értelmét és minél önállóbban alkalmazzák. Az óvónő saját példaadásával ad mintát a gyermekeknek az utánzásra.

Megtanítjuk a gyermekeket:

a jó megjelenésre – tisztaság, ápoltság, rendezettség, az óvodai viselkedés szabályaira – kérdezés módja, udvariassági szokások, bocsánatkérés,

köszönés módjai, a konfliktusok intelligens rendezése egymás között, az árulkodás és a jogos panasz közötti különbség felismerése, bemutatkozás, óvodán kívüli viselkedés stb.,

az érintkezés szabályaira – tekintettartás, udvarias és halk beszéd.Fontos, hogy a gyermekek ismerjék a szabályok tartalmát és képesek legyenek betartani és másokkal is betartatni azokat. A gyermek boldogulása, a felnőttekhez és gyermektársaihoz való viszonyulásától alapvetően függ. Akkor nevelünk hatékonyan, ha e viselkedés kialakítását alapvető feladatnak tekintjük. Meghatározzuk az együttélés szokásait, normáit, elősegítjük az azokhoz való alkalmazkodást, a szoktatást példamutatással, a követelmények következetes betartásával alakítjuk. Mindez az óvónőtől az egyéni bánásmód széles körű alkalmazását kívánja meg.

21


BUJ

Az együttélés, a viselkedés érvényesítendő módjai

A bizalom a felnőtt–gyermek, gyermek–gyermek kapcsolatban alapja, feltétele minden emberi együttlétnek. A szeretetteljes magatartás, barátságos, biztonságos légkört biztosít a gyermekek számára. Segítjük őket érzelmeik megjelenítésében, követendő példát mutatunk.A tiszteletadás - alapvető követelmény, tisztelet a felnőtt családtagokkal, az óvoda dolgozóival vendégekkel, csoporttársakkal szemben. Megnyilvánulásai tettekben és kommunikációs helyzetekben.A csoporttagok egymás iránt érzett és kinyilvánított megbecsülése. Figyeljenek társaik és a felnőttek munkájára és vigyázzanak a produktumra.Tevékenységük során gyakorolják a tapintatos viselkedést. /pl. Vigasztalják szomorú társukat /Legyenek figyelmesek, éljék át és váljék szokásukká a mások számára szerzett öröm. A segítségnyújtás számtalan formáját legyen alkalmunk megélni. /Segítsenek a kisebbeknek, gyengébb társaiknak. /Tanulják meg késleltetni vágyaikat, kívánságaikat, legyenek türelmesek.Tapintatos nevelői magatartással nevelünk önfegyelemre. A gyermek egyéni céljait a csoportnormákhoz alkalmazkodva valósítsa meg, ha kell rendezze át elképzeléseit, vagy mondjon le eredeti szándékáról.Önértékelése az óvodai élet gazdag tevékenységrendszerében fejlődik. Minél jobban kialakul, annál fontosabb számára a kudarctűrés képessége, mely által lehetővé válik a viszálykodásmentes csoporttársi együttműködés.

Az érzelmi nevelés színterei

Beszoktatás-befogadás

Az első találkozás az óvodával minden kisgyermek esetében alapvetően befolyásolja a csoporthoz fűződő későbbi kapcsolatát. A szülőktől való elszakadás, a számára idegen környezet a gyermekben bizonytalanságot, „elveszettségi érzést” kelthet. Ezért kiemelten kezeljük az új gyermek befogadását, annak előkészítését és folyamatosságát.A beíratást követően a családlátogatás során megismerkedünk a gyermekkel, szüleivel és környezetével. Beszélgetünk a gyermek érzelmi kapcsolatairól és a családban betöltött helyéről.

Az óvoda nyitottságára törekszünk. Lehetővé tesszük, hogy ellátogassanak az óvodába, ismerkedhessenek a leendő óvó nénikkel, a környezettel.Óvodakezdéskor fokozatos átmenetet biztosítunk a gyermek igénye szerint.A gyermek kedvenc játékait, tárgyait, biztonságát fokozó eszközeit magával hozhatja. A gyermek igénye szerint a szülő is itt maradhat vele, pár alkalommal. Eleinte néhány órára jöhet ismerkedni a gyerek, majd ezt az időintervallumot kitoljuk fokozatosan minél hosszabbra. Nem teszünk különbséget a gyermekek között. Mindenkivel példaértékűen beszélünk és egyformán részesítjük őket az óvodai életből.A feltételeket akkor is biztosítjuk, ha a gyermek 5-6- éves korában kerül óvodába, ez esetben a régi óvodásokat felkészítjük az újak befogadására.

Hagyományok, ünnepek22


BUJ

Az óvoda nyitottsága hagyományok teremtésével, nyilvános, közös programok, ünnepek szervezésével tovább növelhető.Az óvodai élet szokásai, hagyományai, ünnepei gazdag érzelmi átélésre és tevékenységre adnak lehetőséget. A közös tevékenység a gyermek fejlődésének serkentője. A közös készülődések, tervezgetések, a holnap öröme távlatot jelent a gyermek számára. Fontosnak tartjuk, hogy a gyermekek maguk is részt vegyenek az előkészületekben, tevékeny várakozás előzze meg, és a mindennapi élettől eltérő legyen. /pl. Közös sütés, díszítés, ajándék készítés stb. /.

Programunkból adódóan a népi hagyományokhoz kapcsolódva alakítottuk ki óvodánk ünnepeit. /Bővebben kifejtve a "sajátos arculatunk" című részben. /Az óvodai nevelés alapvető keretei biztosítják a gyermekek testi–lelki harmóniáját. Ez az alap ahhoz, hogy a fejlesztő munkánk eredményes legyen.

5.3. Az anyanyelvi nevelés és az értelmi fejlesztés megvalósítása

5.3.1. Anyanyelvi nevelés általános feladatai

Az embert a beszéd kapcsolja a másik emberhez. A beszédben tudja megérteni a külvilágot, ugyanúgy, mint saját belső világát. Mozgás, beszéd és gondolkodás egymással szoros kölcsönhatásban fejlődnek. A megzavart mozgás gátolja a beszédfejlődést, a beszédfejlődés meglassúbbodása visszaveti fejlődésében a gondolkodást. A nyelv elsajátítása során két folyamat - a beszéd megértése és a beszéd létrehozása - egymást feltételezve és támogatva fejlődik. A beszédfejlődéshez állandó társas kötődés, szervezett, differenciált környezet, megfelelő idegrendszer, ép beszéd és hallószervek kellenek. Az anyanyelv használata végigkíséri az óvoda egész napi életét, szerves része az óvodai élet minden mozzanatának.Átfogja az óvodai nevelőmunka minden területét, közvetítő elemként jelen van a nevelési feladat megvalósulásának minden mozzanatában. A valódi anyanyelvi nevelés alapja: az óvoda szóbeli közlést kiváltó, derűs légköre, mely fokozza az élmények elmondását, a szabad önkifejezés megvalósítását, a beszédkedv fenntartását, a beszédörömöt. Fontos a gyermeki kérdések megválaszolása is.

Az anyanyelvi nevelés valamennyi tevékenységi forma keretében megvalósítandó feladat. Az anyanyelv fejlesztése és a kommunikáció különböző formáinak alakítása- beszélő környezettel, helyes minta és szabályközvetítéssel ( a javítgatás elkerülésével)- az óvodai nevelőtevékenység egészében jelen van. Az anyanyelv ismeretére, megbecsülésére, szeretetére nevelés közben a gyermek természetes beszéd és kommunikációs kedvének fenntartására, ösztönzésére, a gyermek meghallgatására, a gyermeki kérdések támogatására és a válaszok igénylésére szükséges figyelmet fordítani.

23


BUJ

Célja:Bő szókinccsel, fejlett kommunikációs készséggel rendelkező gyermekek nevelése, akik élményeiket, elképzeléseiket bátran megfogalmazzák, tisztán beszélnek, nyelvtanilag helyesen használják a magyar nyelvet.

Feladatok: Az óvónő modell szerepe érvényesüljön az anyanyelvi nevelésben.Beszéd és kommunikációs képességfejlesztés, különböző tevékenységeken keresztül.Beszédtechnikai hibák korrigálása.

Az óvodás gyermek elsősorban érzelmi alapon, mintakövetéssel tanul, így fokozottan igaz, hogy az óvónő minden megnyilatkozása modellértékű. Fontosnak tartjuk, azt is, hogy az óvoda minden dolgozója pozitív beszédmintával nyújtson modellt. Ezért beszédünkben törekszünk a helyes kiejtésre, a szemléletességre, a képszerű kifejezések alkalmazására, mely elősegíti a gondolkodás fejlődését.A beszédfejlesztésben leghatékonyabb eszközeink: a példamutató beszéd, a kommunikatív viselkedés, a gyakori szeretetteljes beszédkezdeményezés és beszédkapcsolat.Fontosnak tartjuk, hogy életszerű helyzetekben, természetes módon minden gyermek beszélgessen arról, ami foglalkoztatja, érdekli. Kérdéseire mindig válaszoljunk, beszédkedvét fenntartsuk. Azt utánozza, amit hall, és úgy ahogyan hallotta , ezért lényeges a környezetében élők helyes és szép beszéde.A beszédhelyzetekben szerzett tapasztalatai során a gyermek átveszi a környezetétől a szórend, a ragok, a jelek, a képzők, a névelők, névutók, a névmások, az igekötők, igemódok gondolatot kifejtő és a környezet számára pontosan érthető használatát.A felnőttel való beszédkapcsolat az óvodában kiegészül a gyermektársakkal való tevékenység közbeni beszélgetéssel. Több társ beszédét, viselkedését kell a gyermeknek követnie, ezáltal fejlődik beszédfegyelme. Az egymás iránti érzelmeket kölcsönösen jellemzik a metakommunikatív elemek, a tekintet, a mimika a gesztusok. Ezek egyaránt hordoznak személyiségjellemzőket és tanult viselkedési formákat is.A fejlődés során elkülönülnek a mondattípusok. A láncszerű vagy szaggatott szövegszerkesztéstől a jól szerkesztett, nyelvtanilag helyesen felépített mondatokig jutnak el a gyermekek.Az anyanyelvi és kommunikációs képességfejlesztés eszközei: mondókák, versek, mesék, bábok, dramatikus és anyanyelvi játékok. Ezek szorosan kapcsolódnak a mindennapi élethez, a fejlesztés területeihez: játék, mese-vers, ének-zene, rajz-kézimunka, testnevelés, gondozás, környezetismeret, hagyományápolás, munka.Vagyis a nevelés során minden egyes tevékenységformában megkeressük azokat a fejlesztési lehetőségeket, amelyek a gyermekek kommunikációját fokozzák és fejlesztik.Figyelemmel kísérjük az egyéni beszédsajátosságokat. Elmaradottság esetén különös gondot fordítunk az egyéni fejlesztésre. Feltárjuk a gyermek interakciós zavarait, megkeressük az okait és tapintatosan törekszünk azok megszüntetésére. A beszédtechnikai hibákat anyanyelvi játékokkal, valamint példaadással igyekszünk korrigálni. Ez hosszadalmas és nagy tapintatot igénylő feladat, amely beépül a mindennapi tevékenység rendszerébe.Nagyfokú elmaradás esetén a gyermeket logopédushoz irányítjuk.

24


BUJ

5.3.2. Értelmi fejlesztés általános feladatai

A valóság megismeréséhez, összefüggéseinek feltárásához szükséges képességek harmonikus fejlődésének biztosítása, a spontán szerzett ismeretek célirányos bővítésével.A megismerő tevékenységet segítő képességek /a figyelem, megfigyelő-képesség, emlékezet, képzelet, gondolkodás / fejlesztése.

Az óvoda a gyermek érdeklődésére kíváncsiságára, mint életkori sajátosságra, valamint a meglévő tapasztalatara, élményeire és ismereteire építve biztosítson a gyermeknek változatos tevékenységeket, amelyeken keresztül további élményeket, tapasztalatokat szerezhet az őt körülvevő természeti és társadalmi környezetről. Az értelmi nevelés további feladatai:Egyrészt a gyermek spontán szerzett tapasztalatainak, ismereteinek rendszerezése, bővítése, különböző tevékenységekben és élethelyzetekben való gyakorlása, másrészt az értelmi képességek (érzékelés, észlelés, emlékezet, figyelem, képzelet, gondolkodás) és a kreativitás fejlesztése.

Az óvodába lépő kisgyermek a fejlődésének az elején tart. Személyiségének kibontakozása, viselkedésének alakulása, értelmének nyiladozása elválaszthatatlan dolog. Az óvodában eltöltött időnek a gyermek számára meghatározónak kell lennie érzelmileg, értelmileg és még sok egyéb szempontból is. Az értelmi képességek kibontakoztatása, az önálló, az alkotó, az aktív gondolkodás alapjainak lerakása nagyon fontos helyet foglal el az óvodai nevelésben.A 3-7 éves szakaszban rendeződnek azok a képi és szimbolikus reprezentáción alapuló kognitív folyamatok, amelyek bizonyos technikák elsajátítását teszik lehetővé. Meghatározzák a gyermek információszerző és feldolgozó folyamatait, tanulási stratégiáját és ebből eredően az iskolai sikerességet. A nevelési folyamatban a gyermek spontán fejlődése, érése és a nevelési céloknak megfelelő tudatos fejlesztése egymást kiegészítve érvényesülnek. A fejlesztés során abból kell kiindulni, ami a gyermeket körülveszi, foglalkoztatja.

Célja:A gyermek olyan ismereteket, jártasságokat, készségeket sajátítson el, értelmi képességei úgy fejlődjenek, hogy az élet egyre változó helyzeteiben jelentkező feladatokat meg tudja oldani, tudjon eligazodni a világban.

Feladatok: A valóság megismeréséhez, összefüggéseinek feltárásához szükséges képességek harmonikus fejlődésének biztosítása, a spontán szerzett ismeretek célirányos bővítésével.A megismerő tevékenységet segítő képességek /a figyelem, megfigyelő-képesség, emlékezet, képzelet, gondolkodás / fejlesztése.A két feladat megoldása szerves egységben valósul meg az óvodai nevelésben. Nem külön képességeket fejlesztünk, hanem az egész értelmet, a megismerés egész folyamatát, az egész embert. Fokozzuk az értelmi erők fejlődését mind magasabb szintű ismerettartalom, értelmi erőfeszítést kínáló új feladatok állításával. Kiinduló pontunk az óvodába érkező gyermek értelmi szintje, észlelésének, megfigyelőképességének fejlettsége. 3-4 éves korban elsősorban a megismerő tevékenységet erősítjük, az ehhez szükséges képességeket fejlesztjük / érzékelés, észlelés, figyelem, emlékezet, képzelet /, manipulációs játékok, gyakorló játékok, helyszíni megfigyelések alkalmával, sokrétű tapasztalatszerzés biztosításával. Fontos, hogy a tapasztalatok minél többféle megismerő tevékenységet

25


BUJ

aktivizáljanak, a világról minél több információt szerezzenek a gyermekek, érdeklődésüknek, egyéni fejlettségüknek megfelelő szinten.Iskolás korig a hangsúly a gondolkodás, ok - okozati összefüggések, a képzelet valóságnak megfelelő ellenőrzése irányában tolódik el az értelmi fejlesztés. A gyermekekben kialakítjuk azt a képességet, hogy a környező világ dolgaiban összefüggéseket keressenek, rendszert átvegyenek, illetve maguk is alkossanak. A gondolkodás és a fogalomkör alakulására a környezet erősen rányomja bélyegét.A helyes fogalmak kialakításához a tárgyak elemzése / analízis / és az egyes elemek összekapcsolása egésszé /szintézis / vezet. Az óvodáskorú gyermek jól ismeri a tárgyak jegyeit, ha jó a megfigyelő-képessége. Segíti az emlékezőképességet, ha nem csak szavakban, hanem a gyakorlatban is konkrétan megtapasztalhatják az adott tárgy vagy jelenség tulajdonságait. A helyes gondolkodás feltétele, hogy a gyermek tudjon összehasonlítani, meglássa a dolgok közötti hasonlóságokat és különbségeket.A gyermek gondolkodásának legfőbb mozgatója az érdeklődés fenntartása.Ahhoz, hogy a probléma megoldására való kedv és képesség kialakuljon a gyermekben, az kell, hogy önállóságukat tiszteletben tartsuk és minél több lehetőséget biztosítsunk ismeret - és tapasztalatszerzésre. A megértés, a gondolkodás egyik alapfeltétele, hogy a gyermek újonnan szerzett ismereteit összefüggésbe tudja hozni a régiekkel. Minél többet lát és tapasztal, annál tágabb lesz érdeklődési köre, annál inkább meglát problémákat és igyekszik azokat a maga erejéből megoldani.A gyermekek zavartalan értelmi fejlődése érdekében nagyon sok érzelem indította játékos - mozgásos tevékenységet és sokoldalú tapasztalatszerzést kezdeményezünk. Minél több tevékenységet, lehetőséget biztosítunk, annál több mindent fedeznek fel, ismernek meg, egyre nagyobb lesz érdeklődésük, tudásvágyuk.Többszöri megfigyelés után tapasztalatait alkalmazni tudja. Akár több szakaszból álló cselekvéssort is végrehajt. Ezt beszédével kíséri, beszédfejlődése ezáltal fokozatosan új irányt ad a gyermek gondolkodásának.A tapasztalatszerzést úgy szervezzük, hogy a gyermekek egy adott témakörben évről–évre ugyanazokat a dolgokat, eseményeket tapasztalják meg, és így egyre magasabb szintű ismeretekre tesznek szert.

Meglátnak dolgok közötti összefüggéseket, a tárgyak lényegtelen tulajdonságaitól el tudnak vonatkoztatni, lényeges jegyek alapján általánosításokra képesek.Szemlélhető tapasztalatból kiinduló összefüggések révén ok–okozati összefüggéseket felismernek.Tapasztalataiknak, ismereteiknek gazdagsága által problémamegoldó képességük az önálló problémamegoldás felé halad.

A fejlődés várható jellemzői óvodáskor végére

A gyermekek eljutnak arra a szintre, hogy aktívan használják a tapasztalatok során bővült szókincsüket.Beszédük összefüggő, elbeszélésük folyamatos, logikai összefüggéseket tartalmaz.Figyelmesen, nyugodtan képesek végighallgatni a másik megnyilatkozását.Helyesen használják a névmásokat, névutókat, igeidőket, módokat.Kialakult a beszédhelyzethez és az anyanyelvi szabályokhoz illeszkedő, jól érthető, többnyire megfelelő hangsúlyozású, hanglejtésű, hangerejű és sebességű beszéd.Beszédüket érzelmek által kiváltott természetes gesztus, arcjáték kíséri.

26


BUJ

Tisztán ejtenek minden beszédhangot. Beszédhelyzetekhez illő állító és tagadó mondatokat, a felkiáltást, a felszólítást, az óhajtást az anyanyelvnek megfelelő hanglejtéssel, hangsúllyal használják.Ismerik és értik a néphagyományból átvett szavak jelentését, ezeket beszédük színesítésére használják.A jellemző mesefordulatok kifejezései is megjelennek a mindennapi beszédükben.Érzékelő funkciók épek legyenek /látás, hallás, szaglás stb. /Belső érzékelése megfelelően működjön /mozgás, egyensúly /Múltbeli tapasztalataira építve felfogja környezetének eseményeit, jelenségeit.Kialakul tér- és időészlelése.Önkéntelen figyelme szándékos és tartós figyelem felé halad, megfelelő érzelmi motiváltsággal kellő ideig tart.Sokoldalú tevékenysége során formálódik és tökéletesedik megfigyelő-képessége.Képesek un. gondolati, vagyis megértésen alapuló emlékezése, tudatos emlékezetbe vésésre.Képesek emlékképek kombinálására, új alkotására, különbséget tesznek a valóság és a képzelet világa között.Meglátnak dolgok közötti összefüggéseket, a tárgyak lényegtelen tulajdonságaitól el tudnak vonatkoztatni, lényeges jegyek alapján általánosításokra képesek.Szemlélhető tapasztalatból kiinduló összefüggések révén ok–okozati összefüggéseket felismernek.Tapasztalataiknak, ismereteiknek gazdagsága által problémamegoldó képességük az önálló problémamegoldás felé halad.

6. AZ ÓVODAI ÉLET MEGSZERVEZÉSE

6.1. Napirend kialakításának szabályai

A gyermekek óvodában eltöltött napját céltudatosan kell megszervezni. A helyes életritmus, a nyugodt légkör, az értelmes fegyelem a gyermekek testi és szellemi fejlődésének alapvető feltételei. Ennek tudatában az életkornak megfelelő optimális életritmus kialakítására törekszünk, melynek kerete a jól szervezett napirend. A jó napirend magában hordozza a rugalmasságot és a folyamatosságot egyaránt.Tevékenységek között harmonikus arányok kialakítására törekszünk. Ugyanakkor vannak benne rendszeresen, ugyanabban az időben végzett tevékenységek. /mese/vers-ének tevékenység, ebéd, pihenés, mindennapos testnevelés, /. A gyermek egészséges fejlődéséhez, fejlesztéséhez a napirend és a heti rend biztosítja a feltételeket a megfelelő időtartamú párhuzamosan végezhető, differenciált tevékenységek tervezésével, szervezésével. A napirend igazodik a különböző tevékenységekhez, és a gyermek egyéni szükségleteihez, valamint tekintettel van a helyi szokásokra, igényekre. Ez kiszámíthatóságot, biztonságot, támaszt nyújt a gyermek számára, ritmust ad napjának, segítik eligazodni az időben. Figyelembe vesszük a gyermek élettani és egyéni szükségleteit, így fokozatosan tanul meg alkalmazkodni a napirendhez. A napirenden belül a legtöbb időt a gyermekek legfontosabb tevékenysége, a játék kapja. Ennek időtartama az egész napi tevékenységet átszövi és hosszú folyamatokban adunk rá lehetőséget.

27


BUJ

A mindennapi mese, az ebéd, a pihenés idejét meghatározott időhöz kötjük. Az ábrázolás, a tízórai, a különböző tevékenységek: mese/vers, ének, torna, külső világ tevékeny megismerése, és a pihenés utáni ébredés ideje pedig folyamatos.

A gondozással kapcsolatos teendőknek kiemelt szerepe van, beilleszthetők az egész napos tevékenységbe. Alapvető szükségleteit a gyermek a nap folyamán bármikor kielégítheti. Ezeknek a tevékenységeknek az időtartama a gyermek önállóbbá válásával fokozatosan csökken. Az óvodapedagógus a gondozás folyamatában is nevel, építi kapcsolatait a gyermekekkel, egyúttal segíti önállóságuk fejlődését együttműködve a gondozást végző munkatárssal. A szabad levegőn való tartózkodás természetes része a napi életnek. Fontos, hogy minél több időt tevékenykedjen a gyermek a szabadban az évszakok adta lehetőségeket kihasználva. Nagy hangsúlyt fektetünk a szokásrendszer kialakítására, mert ezzel biztosítjuk a napirenden belül megvalósuló tevékenységek zavartalanságát. A jól kialakított szokásrendszer biztonságérzetet ad a gyermek számára. A napirendet a nevelési évhez /szeptember l-től május 31-ig/ és a nyári időszakhoz /június l-től augusztus 31-ig/ igazítjuk.A nevelési év napirendje tartalmazza a kötelező, illetve a kötött foglalkozások időtartamát. A nyári időszakban a gyermeki szabadságot tiszteletben tartva tervezzük a napirendet. Mivel nincsenek kötött foglalkozások ezt az időt is játékra, sétára, kirándulásra fordítjuk. A változatos tevékenységek biztosítása mellett szabadabban élvezhetik a nyár örömeit.

6. 2. Hetirend kialakításának szabályai

A tudatosan megtervezett rugalmas hetirend is a folyamatosságot, a rendszerességet, a nyugalmat segíti elő a csoport életében.Fontos, hogy jusson elegendő idő az adott témában a sokoldalú tapasztalatszerzésre, az élmények változatos feldolgozására, a gyermeki ötletek, javaslatok meghallgatására, kipróbálására.Tartalmazza a komplex foglalkozásokat, tevékenységeket. Egy-egy környezeti téma köré csoportosítva dolgozzuk fel az élményeket, tapasztalatokat, ismereteket a különböző foglalkozási területeken keresztül. Így válik a gyermek életének észrevétlen szabályozójává. A napirend és a hetirend elkészítése a csoportban dolgozó óvodapedagógusok feladata.

6.3. Csoportok szervezésének szabályai

A csoportok szervezésénél figyelembe vesszük az óvoda hagyományait, adottságait, a gyermekek életkor szerinti megoszlását, az óvodapedagógus egyéniségét.Hagyomány nálunk az azonos életkorú gyermekekből álló csoportok szervezése. Szükség esetén viszont, /ha az életkor szerinti megoszlás egyenlőtlen / nem zárkózunk el a részben osztott csoportok kialakításától sem. Ilyenkor az egymáshoz közelálló korosztályt vonjuk össze. Vegyes életkorú csoporttal még nem dolgoztunk.Tudjuk, hogy a homogén életkor nem jelenti a gyermekek azonos fejlettségi szintjét, mert a fejlődési ütemük nem egyforma. Hamarabb szembetűnik az egyes gyermekek lemaradása. A lassabb ütemben fejlődők viszont felzárkózhatnak társaikhoz, hiszen a sokoldalú tapasztalat - és ismeretszerzés, a gyakorlás és különösen a feldolgozás mélysége alkalmazkodik egyéni sajátosságaikhoz.A tanulási rendszer a homogén csoportokban is az egyéni képességfejlesztésre épül. Minden korcsoportban az egyéni fejlettségi szint a mérvadó. Feladatunk, hogy ehhez igazodva tervezzük, szervezzük meg a gyermekek mindennapi életét.

28


BUJ

Az osztott csoportokban az életkori jellemzők fokozottan tapasztalhatók. Hasonló a gyermekek szocializációs érettsége, az érdeklődési köre, a verbális fejlettsége stb, ezért a konfrontálódási esély is nagyobb. A társas kapcsolatok kialakulását, mélyítését, a közös programok szervezését viszont segíti a homogén életkor. A baráttalálási esély nagyobb, hosszabb ideig megélhető a barátság is. Mivel erősebbek a kapcsolódási, függőségi viszonyok, ezért zártabbak ezek a csoportok, nehezebben fogadják be az új gyerekeket.A felmenőrendszerrel három éven keresztül elősegítjük a gyermekek számára a csoport óvónőjéhez való kötődését, ami igen fontos az érzelmi biztonság és a mintakövetés szempontjából.Az óvónők csoportbeosztásánál elsősorban a gyermekek érdekeit vesszük figyelembe. Általában egymás munkáját jól kiegészítő párokat alakítunk ki.

7. AZ ÓVODAI ÉLET TEVÉKENYSÉGFORMÁI

7.1. JÁTÉK

" A játék nem más, mint a lélek megnyilvánulása. Segítségével olvashatóvá válik a lélek..."

/Ancsel Éva /

Helye a nevelés folyamatában

A játék a kisgyermekkor legfontosabb és legfejlesztőbb tevékenysége, az óvodai nevelés leghatékonyabb eszköze. A játék a kisgyermek elemi pszichikus szükséglete, melynek mindennap visszatérő módon, hosszan tartóan és lehetőleg zavartalanul ki kell elégülnie. A gyermek tapasztalatait, élményeit játssza el sajátos, gyakran átalakított formában. Bármelyik élménye játékának forrásává válhat. A játék örömforrás, maga a cselekvés, a manipuláció, az elképzelés szerez örömet. Motivációja magában a tevékenységben van. A kisgyermek a külvilágból és saját belső világából származó benyomásait játékában tagolja, rendezi, így a játék kiemelt jelentőségű tájékozódó, a pszichikumot, a kreativitást fejlesztő és erősítő élményt adó tevékenységgé válik. A gyermek játék útján ismerkedik a világgal a tárgyakkal, a valóság jelenségeivel, eseményeivel, ezáltal hatással van az értelmi képességek fejlődésére. A játék a legfontosabb személyiségfejlesztő eszköz az óvodáskorú gyermek életében, mert a kisgyermek képességeinek fejlődését segíti elő, valamint lehetőséget biztosít a szociális kreativitás fejlődésére. Fejlesztő hatását fokozzák a játékot kísérő pozitív érzelmek. A játékot kísérő érzelmek közlési vágyat ébresztenek, fokozódik a gyermek beszédkedve. Játékban nyilvánulnak meg és fejlődnek a gyermekek közötti társas kapcsolatok, válnak közelivé és elfogadhatóvá a viselkedési szabályok és nagy hatással vannak a gyermek ízlésének alakulásában is. Bizonyos értelmi és szociális képességek kialakulásának optimális időpontja.Ebben az életszakaszban többet tanul - anélkül, hogy ennek tudatában lenne - mint később egész életében.A tanulási folyamat szinte teljes egészében a játékban talál közvetítő közegére.

29


BUJ

Célja:Maga a játék, mely örömforrás a gyermek számára, feszültségét oldja, vágyait teljesíti,

fantáziáját állandó mozgásban tartja, út a valóság megismeréséhez, tehát legbölcsebb tanítója.

Feladatok:Élménynyújtás és tapasztalatszerzés biztosítása.A játék feltételeinek megteremtése, megfelelő légkör, hely, idő, eszközök.A játékban való együttműködés, együttjátszás - az óvónő feladata.A gyermekek fejlődését elősegítő játékfajták biztosítása.

A fejlesztés tartalma: Jó játék akkor alakul ki, ha a gyermekek megfelelő tapasztalatokkal rendelkeznek és van élményük, amit megjeleníthetnek játékukban. A játék témája, tartalma nagyrészt a gyermek valóságról szerzett benyomásairól, tapasztalataitól, ismereteitől függ, ezért arra törekszünk, hogy a gyermekek minél jobban megismerjék környezetüket, részesei legyenek a eseményeknek /élmények nyújtása /. Ezek a benyomások, tapasztalatok nem biztos, hogy azonnal jelentkeznek játékukban, nem szabad erőltetni megjelenítését, hiszen a közös játék alapja egy-egy gyermek egyéni élménye is lehet. Számolni kell azzal is, hogy a gyermek negatív tapasztalatai is megjelennek a játékukban, az óvónő jelenléte ilyenkor nagyon fontos. Jót és jól játszani a gyermek csak akkor képes, ha megfelelő körülményeket, feltételeket biztosítunk számára. Elsősorban olyan nyugodt, kiegyensúlyozott, barátságos légkört, melyben a gyermeknek módjában áll nézelődni, válogatni és dönteni, hogy mit, hol és kivel kíván játszani. Elmélyülhet a választott tevékenységben, kijátszhatja a pozitív és negatív élményeit, érzelmeit. Ennek alapja az óvónő - gyermek közötti szeretetteljes kapcsolat. A jó játékhoz megfelelő helyre és egyszerű, alakítható, a gyermeki fantázia kibontakoztatását segítő anyagokra, játékszerekre van szükség. A hagyományos játékok mellett a természetes anyagokból készült játékok és a természetben található, évszakonként elérhető anyagokból / termések, kavicsok, kagylók, csutka, csuhé stb. / készített játékszerek, eszközök nagyszerű kiegészítői a falusi környezet adta élményanyag kivetítésének a játékban. Készítésüket az óvónő, esetleg a szülők közreműködésével a gyermekek maguk is elsajátíthatják. A játékeszközök szabad használata joga a gyermeknek, ennek a feltételnek a biztosításával, az elmélyült hosszan tartó játékot, a játék zavartalanságát segítjük elő. Az elmélyült, nyugodt játékhoz állandó és ideiglenesen kialakított játszóhelyek, kuckók szükségesek.

A csoportszobában illetve az udvaron való szabad rendezkedés, aktív közreműködés a tervezés és szervezés terén, a kreatív tárgyhasználatot illetve a döntésképesség és a szituációhoz való alkalmazkodás képességét alakítja ki a gyermekben.

A csoportban annyi szabályt vezetünk be, amennyi segíti a rugalmas, oldott légkör fenntartását, a szabad játékot, az elképzelések valóra váltását. A játékidő nagy részét a gyermek által kezdeményezett, spontán kialakult, szabad játék tölti ki. A szabadjáték során a gyermekek önfeledten, felszabadultan, elmélyülten játszanak. Az óvónő feladata, hogy megfelelő csoportlégkört, helyet, időt, eszközöket és élményszerzési lehetőségeket biztosítson a különböző játékformákhoz. Az óvónő a játékban elsősorban a partner szerepét tölti be, együttműködik és segít, de csak olyan mértékben, amennyiben az adott gyermeknek, adott szituációban szüksége van. Ebben a folyamatban a tudatos jelenléte biztosítja az indirekt irányítás felelősségét. A segítség módját

30


BUJ

mindig a konkrét játékhelyzet, a gyermek igénye és fejlettsége határozza meg. Közvetlen beavatkozásra csak a társait rendszeresen zavaró gyermek esetében van szükség. Az óvónő változatos szervezéssel érje el, hogy szívesen tartózkodjanak a gyermekek a szabadban, kezdeményezzen mozgásos és népi játékokat. A játék örömét fokozza, ha az óvónő maga is szívesen vesz részt benne, szeret játszani, ismeri a gyermekek érdeklődési körét, tapasztalatait, élményeit, játékuk jellemzőit. Közben alkalma nyílik egy-egy gyermek alaposabb megismerésére, mely jó alapul szolgál a további tervszerű kezdeményezésre.

A gyermek fejlődését elősegítő játékfajták

Ismeretük azért fontos, mert mint fő tevékenységi forma a gyermek képességeinek kibontakoztatásában, fejlesztésében nagy szerepet játszik. Az óvodáskort megelőző fejlődési szakaszban a gyermek tárgyi cselekvések egész sorát sajátítják el és gyakorolják. Ezek a gyermekkor minden időszakában újra megjelennek, valahányszor a gyermek egy új képességet szerez. A gyakorlójáték gyakorisága a beszéd megjelenésétől kezdődő fejlődéssel együtt csökken. A gyermek a játéknak ezen a fokán a felhasznált anyagok, eszközök tulajdonságaival, a tárgyak egymáshoz való viszonyával, működésével ismerkedik. Fontos, hogy megfelelő mozgásteret, játékszereket, eszközöket, anyagokat biztosítsunk a manipulációs vágy kielégítésére. Gyakorló játék jelentkezik a konstrukciós és szerepjáték elemeként is. Akkor kell erre figyelnünk, ha a gyermek kizárólag a gyakorlójáték szintjén marad. A gyakorlójáték keretei között bontakozik ki a szerepjáték, mely nevelési szempontból a leggazdagabb lehetőséget nyújtó játékfajta. A szerepekkel bővült fantáziajátéknak a megismerés szempontjából nagyon sok ismerethordozója van. A vállalt szerepeken keresztül megjelenítik a valóság számukra lényeges elemeit, miközben sokoldalúan megnyilvánulnak és alakulnak a gyermekek közötti társas kapcsolatok. Figyelemmel kísérjük a gyermekek szerepjátékait, a gyermekek kérésére részt veszünk abban, jelenlétünkkel, viselkedésünkkel mintát adunk. A szerepjátékban számos eszközre van szükségük a gyerekeknek, ezeket alkalomadtán az óvónővel közösen készítik el, barkácsolják össze, melyet fantáziájuk szerint szabadon használnak fel. Ehhez szükséges egy megszabott hely, eszközökkel, anyagokkal, hogy bármikor készíthessenek játékhoz használható dolgokat. Néphagyományokhoz, jeles napokhoz kapcsolva, pl. farsangi álarcok, betlehem, húsvéti nyuszi stb. A szerepjátékot gazdagítja a gyermekirodalmi élményeire épülő dramatizálás, bábozás.A gyermekek kötetlen módon játszhassák el ezeket az élményeket. Adjunk módot, hogy szándékuk szerint átformálják, vagy szőjék tovább a történetet. Gondoskodjunk jelmezekről, kellékekről, eszközökről. A báb mögé bújva a félénkebb, visszahúzódóbb gyermekek is szívesen szólalnak meg. Legyen a báb állandóan jelen, kézközelben, legyen alkalmunk minden tevékenység közben szabadon használni. Készítsünk közösen bábokat /zacskó, termés, fakanál, rongy stb. / használják szabadon, fantáziájuk szerint. A gyermekjátékuk során valamilyen szabályhoz alkalmazkodnak. A szabálytanulás már a csecsemőkorban elkezdődik. Minden szinten, minden formában szabálytanulás folyik, nem szándékosan, utánzás útján, aktív tevékenységgel a sokszoros újrajátszás és variáció lehetőségeivel. Megjelenik már a gyakorló játékban is, ezek még nem tudatosan vállalt szabályok.

31


BUJ

Ezt fejlesztjük tovább a szabálybetartás elemeinek megismertetésén át a szabályok pontos betartásáig óvodáskor végére. A szabályjátékok egyes fajtái a gyermek mozgását, mások elsősorban értelmi képességeiket fejlesztik. Megtanulják a magatartás alapvető formáit: szerénységet, mértéktartást, eredményre törekvést, kudarctűrést. Ezt a játékfajtát akkor szeretik meg igazán a gyerekek, ha érdekes és vonzó, a szabály érthető számukra, betartásuk nem okoz gondot. Az óvónő részvételét, figyelmét ez a játékforma különösen megkívánja.Mindennapjainkban természetes módon jelennek meg a népi játékok, amelyek valamely jeles naphoz, népszokáshoz kötődnek.

7.1.1.A fejlődés várható jellemzői óvodáskor végére

A gyermekek szeretnek és tudnak játszani, képesek állhatatosan, több napon keresztül egy azon játéktémában együttesen részt venni.A környezetükben megfigyelt, tapasztalt jelenségeket képesek feldolgozni és újraalkotni.Önállóan kezdeményeznek szerep - és szabályjátékokat.Elosztják a szerepeket, betartják a szabályokat, egymáshoz és a szabályokhoz tudnak alkalmazkodni. Elfogadják egymás véleményét, javaslatát, a konfliktusokat megoldják.Képesek problémahelyzeteket megoldani.Társas viselkedésükben megjelennek az óvoda által preferált viselkedési szabályok.Egyszerűbb kiegészítő eszközöket önállóan elkészítenek és játékukban felhasználják azokat.Ismert meséket többször dramatizálnak, báboznak.

7.2. TANULÁS

A tanulás a gyermek tevékenységének velejárója. Tevékenységei során szerzett tapasztalatok, élmények alapján tanul és általa fejlődik. A gyermek részére spontán folyamat, az óvodapedagógus részéről tudatos, célirányos tevékenység.Az egésznapi nevelőmunka során valósul meg indirekt és direkt formában.

A tanulás színterei az óvodai életben: szabadjátékban spontán, irányított fejlesztőjátékban és szervezett foglalkozásokon, ami lehet kötött és kötetlen.A tanulási folyamatba beletartozik:

az utánzásos minta– és modellkövetéses magatartás– és viselkedéstanulás /szokások alakítása /,

a spontán játékos tapasztalatszerzés, a gyermeki kérdésekre, válaszokra /beszélgetés / épülő ismeretszerzés, az óvodapedagógus által irányított megfigyelés, tapasztalatszerzés, séták, az óvodapedagógus által kezdeményezett kötött és kötetlen foglalkozásokon megvalósuló

tanulás, melynek számtalan gyakorlati probléma és feladatmegoldás lehetőségét adják a gyermekek számára.

Mivel a gyermek a világot komplex módon érzékeli, észleli és éli meg, a tanulás során is ebből indulunk ki. Ez azt jelenti, hogy komplex foglalkozások rendszerén keresztül juttatjuk a gyermeket a világból megismerhető, befogadható ismerethez, tapasztalathoz. A tanulás alapját az érzékelés, észlelés útján szerzett tapasztalat képezi. A tapasztalatokhoz változatos tevékenységeken keresztül jut el a gyermek. A több érzékszervet igénybe vevő tapasztalás és a sokoldalú cselekedtetés, tevékenysége során fejlődnek különböző

32


BUJ

képességei: a cselekvés, a megismerő, a gondolkodási. A tanulás során viszont nem különálló képességeket fejlesztünk, hanem a részeken keresztül az egész személyiségre hatunk.Célja:Sokoldalú cselekedtetés közben fejleszteni a gyermekek értelmi képességeit /érzékelés, észlelés, emlékezet, figyelem, képzelet, gondolkodás /Feladatok:A tanulás feltételeinek megteremtése, szervezése, irányítása.A tanulás tervezéseA fejlesztés tartalmaA nyugodt tanulás feltételeit az óvodapedagógusnak kell kialakítania.A tanulás alapfeltétele mindenekelőtt a meleg–korlátozó, előítélet mentes, szeretetteljes légkör, melyben, tiszteletben tartjuk a gyermek személyiségét, egyéniségét. Fontos a lehetőségek megteremtése a gyermek szükségleteinek kielégítéséreIlyenek: a gyermek megismerési vágyának, kíváncsiságának, sokoldalú érdeklődésének felkeltése, ébren tartása, olyan szituációk megteremtése, ahol megismerheti a kitalálás, felfedezés a kutatás örömeit, kiélheti közlési, szereplési, önkifejezési vágyát, megismerheti saját teljesítőképességének határát, korlátait, egyéni érdeklődésének megfelelő, változatos tevékenységek biztosítása. A tanulás terén kiindulópontunk az egyénre szabott differenciált fejlesztés a csoport keretein belül. Olyan tanulási formát igyekszünk kialakítani, amely figyelembe veszi a gyermek életkori sajátosságai mellett a mindenkori fejlettségi szintjét, jelzi a fejlődésbeli lemaradásokat, megadja az egyénre szabott feladatokat. Minden gyermeket a képességeinek megfelelő feladat elé állítjuk és a követelményeket is ehhez mérjük.

7.2.1. A tanulás szervezési szabályai (kötetlen, kötelező)

A kötött vagy kötetlen tanulási formákat a csoport fejlettségi szintjéhez, a foglalkozás tartalmához, az adott szituációhoz és a helyi lehetőségekhez igazítva tervezzük. Mindkét foglalkozási formánál fontos, hogy legyenek tevékenységbe ágyazottak, szemléletesek, élményszerűek, játékosak. Épüljenek utánzásra, a gyermek érdeklődésére, motivációjára, kíváncsiságára, fejlettségi szintjére. A kötetlen tevékenységekben a gyermek megszerzi azokat az ismereteket, képességeket, amelyek a kötött foglalkozások feladatainak a megoldására teszik képessé. .A kiscsoportban a testnevelésen kívül minden tevékenység kötetlen. A középső csoportban már az irodalmi nevelés is kötött formában zajlik. A nagy csoportban pedig az alábbiak szerint alakul:- testnevelés, irodalmi nevelés, külső világ tevékeny megismerése környezeti alapon kötelező,- a heti egy zenei tevékenység kötelező, de a napi képességfejlesztés kötetlen, a vizuális nevelés minden nap mikro csoportos formában kötetlen, a matematika területén a fejlesztés mikro csoportos formában zajlik napi szinten, majd a témát lezáróan a rendszerező foglalkozás mindenki számára kötelező.

Kötelező

33


BUJ

Minden gyermeknek részt kell venni a részvétel nem választási lehetőség Változatos munkaforma jelenjen meg, minél kevesebb legyen a frontális, s egyre több az

egyéni, páros, mikro csoportos munkaforma. Kötelező foglalkozások, legyen játékosak a gyerekek számára vonzó, sokat

manipuláljanak, tevékenykedjenek Problémamegoldó kérdésekkel kell fejleszteni a gyereket Életszerű feladatok legyenek, hogy alkalmazóképes ismeretük legyen Tanulás anyagai között legyen kapcsolat, komplexitás (évszak- vers- tevékenység) Eszközhasználat, célszerű, takarékos használata, Elsődleges célja a kompetenciafejlesztés Az óvodai szervezett tanulásban nem érheti a gyermeket kudarc Segíteni kell, hogy eljusson az eredményes megoldáshoz, megélje, hogy elkészült, a

tevékenységet kísérje reális, ami mindig pozitív kicsengésű legyen , hogy megerősítsük őt.

A kötöttség sem jelenti a gyermek spontán érdeklődésének, aktivitásának korlátozását.Fontos a helyes arány kialakítása. Kötetlen

önként vesz részt, belső motiváltság alapján, ha oda megy, végig kell csinálni feladatát, mert akarati tulajdonságokat ezzel fejlesztjük az óvónőtől figyelemmegosztást kíván; együtt -mellett történjen játék-tanulás tudatos felkészülést kíván az óvónő részéről

A nagy csoportban követelmény az önfegyelemre épülő szándékos figyelem, kitartás, feladattudat, feladattartás, szabálytudat erősítése, mint az iskola megkezdéséhez szükséges magatartás. Ezt a fent már említett tanulási szervezési formákkal érjük el.A napirendet úgy kell megszervezni, hogy a különböző tevékenységek ne zavarják egymást. Nyugodt helyet kell biztosítani a mesesarokhoz, énekes játékhoz, ábrázoló asztalhoz. Tudjanak önállóan játszani, akik nem vesznek részt benne.

7.2.2. Módszerek, eszközök, munkaformák

Munkaformái: mikrocsoportos, egyéni, páros, frontálisMódszerei: természetes környezetben és valóságos tárgyakon történő szemléltetés, bemutatás, irányított megfigyelés, beszélgetés. Gyakorlás, ismétlés, ellenőrzés, értékelés, hibajavítás. Szabályjátékok, játékos feladatok. Kooperatív technikák, drámajátékok, differenciálás.Eszközei: a természetes környezet, valóságos tárgyak, élőlények, ezek makettjei, képei, játékeszközök, játékos feladatok, feladatlapok, laptop használata.A tanulási folyamatban alkalmazott játékok az idegrendszer összerendeződését segíti. A képességfejlesztés eszközei és módszerei is egyben. Magukban hordozzák a játék és a tanulás pozitívumait. A játékok, játékos feladatok vonzóvá teszik a tanulást a gyermek számára. Növelik aktivitását, kíváncsiságát, megtartják érdeklődését, fokozzák tudásvágyát, erőfeszítését, kitartását. A sikerélmény pozitívan befolyásolja a gyermek viszonyát a tanuláshoz.Az értékelést, a pozitív megerősítést, a kudarcok kiküszöbölését fontosnak tartjuk, mert a siker öröme motiválja a gyermek újabb megismerő, tapasztalatszerző tevékenységét. Erősíti önbizalmát, bátorságot adnak neki a nehezebb feladatok megoldásához.A tanulás tervezésénél a komplexitásra törekszünk. Tudatosan figyelembe vesszük a nevelési területek egymásra építhetőségét. A komplexitás lehetőséget nyújt arra, hogy a gyermek

34


BUJ

közvetlen környezetéből a tapasztalatokat minél sokoldalúbban tudja feldolgozni. Jobban megérti az ok - okozati összefüggéseket, ha minél több élményt kapcsolunk hozzá. Ezt elsődlegesen a környezet megismerésén keresztül biztosítjuk. Kiindulópontunk a gyermek meglévő ismerete, tapasztalata. Ezekre építve, új élményekkel, ismeretekkel gyarapítva juttatjuk el egy magasabb szintre.A környezetismeret témaköreihez komplexen kapcsoljuk lehetőség szerint a többi nevelési területet /zenei, irodalmi anyagot, ábrázoló technikát stb. / és a néphagyományt. A néphagyomány és a népi kultúra napjainkban is aktuális, a jövő irányában is fontos értéket képvisel. Átörökítése, továbbadása kötelességünk. A népszokásokon keresztül megéreztetjük a gyermekekkel az összetartozás melegségét, a közös vidámság örömét, megismertetjük a különböző életmódokat, megtanítjuk tisztelni az idősebbeket, gyakorolják a viselkedés különböző formáit. A hagyományos csoportbeosztásban kiscsoporttól nagycsoportig a gyermek több alkalommal találkozik ugyanazokkal az eseményekkel. A folyamatosság és az ismétlődés segíti a gyermek biztonságosabb eligazodását a mindennapokban, tájékozódását időben. A többszöri megtapasztalás útján egyre magasabb szintű ismeretre tesz szert. A folyamatos, egymásra épülő, fokozatosan gazdagodó, koncentrikusan mélyülő tapasztalatszerzés eredményeként felfedezik az oksági viszonyokat, összefüggéseket, képesek azonosságok, különbözőségek meglátására, általánosításra, konkretizálásra és adott vagy választott szempont szerinti osztályozásra.Korcsoportonként figyelembe vesszük a gyermekek egyéni fejlettségét és ennek alapján határozzuk meg az aktuális feladatokat nevelési területenként.A nyári hónapokban az évszak örömeit szabadabban élvezve, kötetlen formában biztosítunk változatos tevékenységet, lehetőséget a gyermek fejlődéséhez. A szervezés során törekszünk a mozgás, a zenei, a vizuális és irodalmi érdeklődésük kielégítésére. Ráirányítjuk figyelmüket a különböző természeti jelenségekre /hőség, zivatar, mennydörgés, villámlás, szivárvány stb. /. Ezzel kapcsolatosan ok - okozati összefüggéseket fedeztetünk fel, beszélgetünk meg.Hangsúlyozott a felelősséget vállaló óvónői magatartás minden gyermek fejlődéséért egészen az iskolai tanulás megkezdéséig.

7.2.3. A fejlődés várható jellemzői óvodáskor végére.

A kisgyermekek többsége az óvodáskor végére eléri az iskolai munkához, az iskolai élet megkezdéséhez szükséges fejlettségi szintet.Az iskolába lépéshez szükséges testi, lelki és szociális érettség kritériumai:Testi érettség:A gyermek hatéves kora körül eljut az első alakváltozáshoz. Megváltoznak testarányai, megkezdődik a fogváltás. Mozgása összerendezettebb, harmonikusabb. Erőteljesen fejlődik a mozgáskoordináció és a finom -motorika. Mozgását, viselkedését, testi szükségletei kielégítését szándékosan irányítani képes.Lelki érettség:A gyermek az óvodáskor végére nyitott érdeklődésével készen áll az iskolába lépésre. A tanuláshoz szükséges képességei folyamatosan fejlődnek. Érzékelése, észlelése tovább differenciálódik. (Különös jelentősége van a téri észlelés fejlettségének, a vizuális és az akusztikus téri tájékozottságnak, a térbeli mozgásfejlettségnek, a testséma kialakulásának. A lelkileg egészségesen fejlődő gyermeknél megjelenik- a szándékos bevésés és felidézés, megnő a megőrzés időtartama; megjelenik a szándékosfigyelem,

35


BUJ

- fokozatosan növekszik a figyelem tartalma, terjedelme, könnyebbé válik a megosztása ésátvitele,- az elemi fogalmi gondolkodás is kialakulóban van.Az egészségesen fejlődő gyermek- érthetően, folyamatosan kommunikál, beszél; gondolatait érzelmeit mások számára érthető formában, életkorának megfelelő tempóban és hangsúllyal tudja kifejezni; minden szófajt használ; különböző mondatszerkezeteket, mondatfajtákat alkot; tisztán ejti a magán- és mássalhangzókat,végig tudja hallgatni és megérti mások beszédét,- elemi ismeretekkel rendelkezik önmagáról és környezetéről; tudja nevét, lakcímét, szülei foglalkozását, felismeri a napszakokat; ismeri és gyakorlatban alkalmazza a gyalogos közlekedés alapvető szabályait; ismeri szűkebb lakóhelyét, a környezetében élő növényeket, állatokat, azok gondozását és védelmét; felismeri az öltözködés és az időjárás összefüggéseit. Ismeri a viselkedés alapvető szabályait, kialakulóban vannak azok a magatartási formák, szokások, amelyek a természeti és társadalmi környezet megbecsüléséhez, megóvásához szükségesek; elemi mennyiségi ismeretei vannak.Szociális érettség:A szociálisan egészségesen fejlődő gyermek- készen áll az iskolai élet és a tanító elfogadására, képes a fokozatosan kialakuló együttműködésre, a kapcsolatteremtésre felnőttel és gyermektársaival- egyre több szabályhoz tud alkalmazkodni; késleltetni tudja szükségletei kielégítését,- feladattudata kialakulóban van, s ez a feladat megértésében, a feladattartásban, a feladatok egyre eredményesebb elvégzésében nyilvánul meg; kitartásának, munkatempójának, önállóságának, önfegyelmének alakulása biztosítja ezt a tevékenységet.

7.3. Munka

A személyiségfejlesztés egyik eszköze a munka és a munka jellegű játékos tevékenység. A munka célra irányuló tevékenység, többnyire külső irányítással folyik, a gyermekektől belső fegyelmet, kötelezettségvállalást és annak teljesítését igényli. A munka elvégzését külső szükségesség indokolja, a gyermekeknek valamit teljesíteniük kell, munkájuk eredményét ők és mások egyaránt tapasztalhatják. A munka közben megfigyeléseket végeznek, tapasztalatokat, ismereteket szereznek természeti és társadalmi környezetükről. Minden munkatevékenység újabb tapasztalatok forrását jelenti. A kedvvel végzett munka hatására alakul ki a gyermekekben a munkavégzés készsége és szokása. Közben megtanulják a legszükségesebb eszközök, szerszámok célszerű használatát, ismerkednek a munkaszervezés folyamataival. Munkavégzés során alakul kötelességtudatuk, felelősségtudatuk, erősödik kezdeményezőkészségük, fejlődik együttműködési képességük. Az óvodában a munka elsősorban közösségért végzett tevékenység, közben alakulnak a gyermekek közötti társas kapcsolatok, elősegíti a kapcsolatok színesebbé, bensőségessé válását. Lehetővé válik általa a kitartás, a felelősségérzet, a kötelességteljesítés gyakorlása, az önértékelés és a közösségi értékelés alakulása. Fontos nevelési eszköz, nevelőereje nagy hatású.

Célja:A gyermek egész személyiségének alakítása, fejlesztése az óvodai élet során megszeretett és megkedvelt munka illetve munka jellegű játékos tevékenységeken keresztül.Feladatok:A feltételek megteremtése, biztosítása.

36


BUJ

A különböző típusú munkajellegű tevékenységek tervezése.Feltételek megteremtése, biztosításaMegteremtjük a gyermekek számára az életkorukhoz, erejükhöz mért, tartalmilag gazdag, változatos feladatokat, munkalehetőségeket. A gyermekek saját személyük illetve a csoport érdekében maguk végezzenek el minden olyan munkát, melyre egészségük károsodása nélkül képesek. Mindezekhez eszközöket biztosítunk, melyek könnyen kezelhetők és nem okoznak balesetet. A munkavégzéshez nyugodt légkört teremtünk. Önálló munkavégzéssel módot adunk, hogy a gyermekek a szükséges készségeket elsajátítsák, gyakorolják. A közvetlen segítés a gyerekek önállóságának és a munka elvégzéséhez szükséges ismereteinek, készségeinek fejlesztésében nyilvánul meg.A napirendben megfelelő időt biztosítunk, hogy a különböző feladatokat a gyermekek egyéni tempójuknak megfelelően végezzék.Az óvónő tanítsa meg a gyerekeket a feladatok elvégzésére minden korcsoportban teremtse meg az önálló munkavégzés lehetőségét, az életkorukhoz, erejükhöz mért munkalehetőségeket.Az óvónő és a dajka mintát ad a gyermekeknek a pontos, kitartó munkavégzésre. Legfontosabbnak tartjuk a munkára nevelésben, hogy a gyermekek maguk ismerjék fel adott szituációban a munka elvégzésének szükségességét.Mindig buzdítunk és megerősítjük a gyermekeket, hogy kialakuljon a pozitív viszony a munkavégzéshez. Nagy jelentősége van az önkiszolgálásnak, az öltözködésnek, étkezésnek, környezet gondozásának.Az együttesen végzett munka, a közös öröm és felelősség, az együtt elért eredmények segítsék a baráti kapcsolatok, kisebb csoportok kialakulását.Munkafajták, munka jellegű tevékenységek.Önkiszolgálással kapcsolatos tevékenységek: testápolás, étkezés, öltözködésKözösségért végzett munkák:

naposság felelősi munkák alkalmi feladatok környezet rendjének megőrzése egyéni megbízatások kerti és udvari munka

7.3.1. A fejlődés várható jellemzői óvodáskor végére

A gyermekek képesek szükségleteiknek megfelelően önállóan ellátni magukat. A naposi munkát, a felelősi munkát szívesen végzik, nem tartják tehernek. Szívesen segítenek az óvoda rendjének, tisztaságának fenntartásában. Szívesen vállalkoznak egyéni megbízatások elvégzésére. Ismerik a munkavégzéshez szükséges eszközök, szerszámok célszerű használatát. Minden olyan területen segítenek, ahol erre szükség van. Kialakul bennük a munkához való pozitív viszonyuk. Szeretnek közösen dolgozni, közben alkalmazkodnak egymáshoz. Megtapasztalják a

munka hasznosságát, szükségességét. Megbecsülik egymás munkájának eredményét, tisztelik a munkát végző embert.

8. Szervezett tanulás

37


BUJ

8.1. Anyanyelvi nevelés, mese – vers – dramatizálásAz óvodai nevelésnek fontos területe a mese, vers, irodalmi nevelés. Része az óvodai

életet átfogó anyanyelvi, érzelmi nevelésnek, komplex módon összefügg az ének-zenével, a mozgásos játékokkal, a vizuális neveléssel, a környezet megismeréssel. Helye és ideje van mindig, ahányszor a nap folyamán lehetőség és igény van rá. A mese és a vers emberi kapcsolatokra tanít, erkölcsi értékeket érthetővé tesz, belső indulati élményeket közvetít, sajátos szereplőkkel és környezetben, meseszerű fordulatokkal. A gyermek nem tart rá igényt, hogy igaz legyen, kettős tudattal éli meseélményeit. Képzeletbeli beleélése segíti és megalapozza a műalkotás befogadását, belső képteremtésre tanít. A mese, a vers élmény a kisgyermek számára. Irodalmi nevelésről azonban csak akkor beszélhetünk, ha a gyermek szereti a verset, mesét, ha örömöt jelent neki, ha kéri és várja az újabb és újabb élményt. Az irodalom közege a nyelv, ezért lényeges, hogy nyelvileg tiszta, esztétikailag értékes mesét, verset halljanak a gyermekek. Az irodalmi művek szókészlete, a szójelentés megértése, a mesék fordulatai ösztönzik a gyermeket a szóbeli kifejezésre. Hozzásegítik őket szorongásaik leküzdéséhez, gátlásaik oldásához, képzeletük erősödéséhez, önbizalmuk "én" képük alakulásához.

Az óvodába kerülő 3-4 éves gyermekek első versélménye az ölbeli játékokhoz kapcsolódnak. A mondókák játékos mozdulatai élvezetet jelentenek, mert testközelben élvezhetik a gyermekek. Lehetőséget teremtünk a vidám rigmusok korai megkedveltetésére. Az egyszerű állatmeséken keresztül fokozatosan szoktatjuk rá a mese figyelmes végighallgatására a gyermekeket. Ügyelünk a mimikánkra, hangszínünkre, arckifejezésünkre. A mese többszöri meghallgatása után elkezdjük a dramatikus feldolgozást.A hét során bábot csak a 3.-4. naptól alkalmazhatunk.Lehetőséget adunk arra, hogy a nap bármely szakában bábbal játszhassanak. A játék során könnyen azonosulni tudnak a szereplőkkel, megnyilvánulnak érzelmeik. Mesék elbábozására ösztönözzük a gyermekeket. Lényeg a közösen elkészített bábok, az alkotótevékenység kialakulása, amely során a gyermekek értelmi, manuális képességei mellett fejlődnek erkölcsi, esztétikai, szociális kompetenciái.

Célja:Az irodalmi érdeklődés felkeltése az önkifejezés megalapozása. A gyermek erkölcsi,

érzelmi, esztétikai és értelmi fejlődésének segítése, pozitív személyiségjegyeinek megalapozása az irodalmi élmények segítségével.A testi jó érzés megvalósítása, szellemi szükségleteik kielégítése: beszéd, tanulás, szórakoztatás, kellemes időtöltés, együttes élmény.Feladatok:

A gyermekek irodalomhoz fűződő pozitív viszonyának kialakítása. A nyelvi érintkezés formáinak kialakítása, a gyermekek aktív bekapcsolása a verbális tevékenységbe. A felhasznált irodalmi anyag igényes összeállítása.A fejlesztés tartalmaA tematikus tervünk alapján a fejlesztés tartalma egy héten keresztül állandó. Minden csoport kialakítja magának a mesehallgatás feltételeit, szokásrendszerét, hangulatát, szertartását, szimbólumrendszerét /mesepárna, meseházikó, gyertyagyújtás, meseszőnyeg /. A gyerekek szembe üljenek az óvónővel- szemkontaktus.

38


BUJ

A gyakori ismétlést és többszöri feldolgozást kedvelik a gyerekek. A dramatizáláshoz, bábozáshoz szükséges eszközök biztosításával lehetővé tesszük a mese tartalmának kijátszását, az irodalmi élmény feldolgozását. Meséléskor igyekszünk önmagunkat adni, érzéseinket, érzelmeinket megosztani a gyermekekkel, a mesében rejlő üzenetet átadni. Tiszta, szép kiejtésre, szemléletes képszerű megfogalmazásra, érzelmeket előhívó hangvételre törekszünk. A szoros érzelmi kapcsolat megteremtésében fontosnak tartjuk a testközelség kialakítását, a metakommunikatív elemek alkalmazását.A gyerekek minél többet mondjanak önállóan saját mesét, vagy verset, ezáltal önkifejezésük fejlődik, beszélőkedvük megmarad. A rendelkezésünkre álló irodalmi alkotásokból igényesen válogatjuk össze az irodalmi nevelés anyagát. Főleg a magyar népmesekincsből és a gyermekekhez közel álló versekből, mondókákból, valamint a világirodalom gyermekek számára készült alkotásaiból merítünk, kiegészítve multikulturális tartalmakkal. Óvodánkban az évszakhoz, a néphagyományhoz, szituációhoz kapcsolódva választjuk ki az alkalomhoz, a gyermekek érdeklődéséhez, életkorához az ismeretnyújtás szintjéhez legjobban illőket. A kiválasztott versek, mesék megerősítik a néphagyomány-ápolást, a környezet megszerettetését. A szabadidő tartalmassá tételére, és a mindennapi tevékenységek színesítésére alkalmazzuk népi gyermekköltészetünk alkotásait, úgymint: etetők, altatók, ujjsorolók, mondókával kísért mozgásos játékok, népi eredetű drámajátékok, növényekhez, állatokhoz kapcsolódó, hozzájuk fűződő érzelmi viszonyt tükröző és fejlesztő mondókák. Irodalmi nevelésünk akkor éri el a célját, ha a gyermek befogadóból előadóvá válik. Mindennapi életében felismeri azokat a helyzeteket, amelyekre ráillenek az irodalmi alkotásokban megismert fordulatok. Felfedezik környezetükben a szépet, a jót és egységben élnek önmagukkal és a világgal.


Szeretik és igénylik a mesemondást. Részt vesznek a mesemondás feltételeinek kialakításában. Figyelmesen végighallgatják a mesét, tekintetükön látszanak a belső képzeleti képek jelei.Folytatásos mesét, verses mesét, meseregények szálait össze tudják kötni.Van kedvelt mesehősük, a mese fordulatait beviszik játékukba.

A meséről beszélgetnek, szófordulatait miden napi beszédükben alkalmazzák.Bábozás, dramatizálás, mesejelenetek ábrázolása kedvelt tevékenységeik közé tartoznak.A játék tartozékaiként verset, mondókát az alkalomhoz illően önállóan mondanak.Mesekönyveket, önállóan nézegetnek, hozzájuk kapcsolódó szöveget, képolvasást, magyarázatot összefüggően mondanak. Önállóan kezelik a könyvespolc könyveit, vigyáznak rájuk, részt vesznek a javításukban. Az olvasást utánozzák, egy-egy betű iránt érdeklődnek.Meghatározott számú verset, mesét, mondókát ismernek.

39


BUJ

8.2. Ének- zenei nevelés

A zene hatása olyan emberformáló erő, amely kihat az egész személyiségre. Az értékes zene fogékonnyá teszi az embert a szép befogadására, formálja ízlését és emberi magatartását. Az óvodai zenei nevelés a gyermekeket élményhez juttatja, felkelti zenei érdeklődésüket, formálja zenei ízlésüket, esztétikai fogékonyságukat. Megszeretteti a gyermekekkel az éneklést, az énekes játékokat és szoktatja őket a szép tiszta éneklésre. Fejleszti a gyermekek zenei hallását, ritmusérzékét, zenei emlékezetét, játékos zenei alkotókedvét, mozgáskultúráját. Elsősorban az érzelmekre hat, de egyidejűleg az értelemre is. A képességek fejlődését az évek során szerzett tapasztalatok, az ebből adódó tevékenységek határozzák meg. Az óvodai ének-zenei nevelés szorosan kapcsolódik más nevelési területekhez, az évszakokhoz, népszokásokhoz, a mozgáshoz, az óvodai élethez. Zenei élményeket szereznek a gyerekek játék közben, kezdeményezéseken és foglalkozásokon. Az érdeklődés felkeltése alapot ad a zenei műveltség továbbfejlesztéséhez. Az óvodai ének-zenei nevelés során gyakran hatunk a gyermek érzelmeire és a gyermek érzelmei visszahatnak a felnőttére. Mindez fejleszti az együttlét társas örömét.

Célja:Zenét értő és szerető, egészséges lelkű, kulturált boldog ember nevelése, amelyet kisgyermekkorban kell elkezdeni.A zenei anyanyelv megalapozása, zenei ízlés és esztétikai fogékonyság alakítása, formálása. A közös éneklés és játék örömének felkeltése és átélése.Feladatok:A zenei nevelés alapvető feltételeinek megteremtése.A gyermekek zenei érdeklődésének felkeltése, élménynyújtás.Képességfejlesztés: hallás, éneklési készség, ritmusérzék, harmonikus szép mozgás kialakítása.A fejlesztés tartalma: Szervezése kis- és középső csoportban kötetlen, nagycsoportban hetente egyszer kötelező, de naponta kötetlenül kell tartani. . A napi képességfejlesztés során csak annyit kell megvalósítani, ami szükséges és lehetséges. Kevés gyakorló anyag, de sokszori ismétlés szükséges. Komplexitás jellemzi.

Ezen kívül napközben bármikor adódhat lehetőség éneklésre, mondókázásra vagy körjátékok játszására. Az óvodai mindennapok szerves része, ezért a zenei nevelés lehetőségeit az egész nap folyamán kihasználjuk. Énekelgetünk, dúdolgatunk a gyermekek között hangulatkeltés, a gyermekek érzelmi állapotának megtartása vagy éppen megváltoztatása céljából. Mintát adunk a gyermekek számára.Túlsúlyban legyen az óvónői élő előadás és a hangszer. A sikeres zenei neveléshez megfelelő teret és eszközöket is biztosítunk. Vannak énekes játékok, melyek kifejezetten udvarra alkalmasak, mert nagyobb teret igényelnek. A körjátékokhoz szükséges eszközök, kellékek a gyermekek rendelkezésére állnak, azt kedvük szerint használják. Segítjük a gyermekek önmegvalósítását, önállóságát, kreativitását, képzeletének és fantáziájának fejlődését. Az énekelgetés, a személyes kapcsolat, az énekes játék a legjobb módszer a gyermekek zenei érdeklődésének felkeltésére. Így érzelmileg hatunk a gyermekre, örül a közös játéknak, kedvet kap, utánoz és maga is énekelgetni kezd. Zenei élményeket szereznek játék közben, spontán, kötött, kötetlen keretű szervezett foglalkozásokon egyéni érdeklődésük alapján. A fejlesztés tartalma a korosztálynak megfelelő

40


BUJ

mondókákból, dalanyagból, zenehallgatási anyagból áll. A Kodály Zoltán útmutatásai alapján Forrai Katalin által kidolgozott óvodai ének-zenei nevelés alapjaira épülő fejlesztés hatékonyan megvalósítható. Biztosítható vele a gyermekek ének-zenei kultúrájának megalapozása, a néphagyományőrzés és a zenei nevelés színvonalának megőrzése.

Fejlesztés 3-4 éves korban 4-5 éves korban 5-7 éves korbanMondókák száma 5-7 /2-4 motívum/ 4-6 /4-6 motívum/ 4-6 /6-12 motívum/dal, dalos játék sz. 10-14 /8-12 ütem/ 12-15 /12-16 ütem/ 16-20 /12-18 ütem/Műdal 2-3 3-4 5-6Hangkészlet pentaton hangsor

részeipentaton hangsorhangjai

pentaton hangsorhangjai

Hangterjedelem terc, kvart terc,kvart,kvint kvint,szextÜtem 2/4

/negyedek,nyolcadok/

2/4 /előzőeken kívül szinkópa,szünet/

2/4/előzőeken kívültizenhatodok/

Mondókák tartalma szerint:Ölbeli, cirógatós, csiklandozós, tapsoltatók, ujj - és tenyérjátékok, lovagoltatók, hintáztatók, csúfolódók kiszámolók.

A dalos játékok, népi gyermekdalok:Esővárók, állathívogatók, kapus, hidas, ludas játékok, naphívogatók, fogójátékok, vonuló, táncos játékok változatos térformákban.A zenehallgatás anyaga:A gyermeki lélekhez legközelebb álló népdalkincs, növényekről, állatokról, természetről szólók. Virágénekek, párosítók és tréfás népdalok, énekes, hangszeres előadásban. A gépi zenehallgatást fokozatosan vezetjük be. Igényesen válogatjuk a komolyzenét, és táncházi muzsikát. A készségfejlesztő feladatok egymásra épülnek, és mindaddig előkerülnek és felszínen vannak, ameddig az minden egyes gyermek sajátja nem lesz.A zenei képességek fejlesztésének területei:Éneklési készség /tiszta éneklés, a gyenge hallású gyermek, a gyermekhang ápolása és fejlesztése /.A zenei hallás fejlesztése /magas és mély hang különbsége, halk- hangos közötti különbség, hangszínek felismerése, a belső hallás fejlesztése /.A ritmusérzék fejlesztése /az egyenletes lüktetés, az egyenletes lüktetés és a ritmus összekapcsolása, a tempóérzékelés, a mozgáskultúra, tánc, gyermekhangszerek /. A mérő gyakorlása minden korcsoportban minden héten kötelezően alkalmazandó.A zenei formaérzék fejlesztése /a motívumhangsúly kiemelése mozgással, dallammotívumok, ritmusmotívumok /.Zenei alkotókészség fejlesztése.A zene hallgatására nevelés.

Hagyományápoló programunkban fokozottan építünk népi gyermekjátékokra, dalokra, mondókákra, néptáncra és a népszokásokból adódó egyéb zenei anyagra.

41


BUJ

Az évszakhoz, népszokásokhoz kapcsolódó dalok, játékok, táncok kreativitásra serkentik a gyermekeket és fokozott együttműködésre késztetik őket. Fontos a tánclépések, térformák gyakoroltatása.Ehhez kapcsolható az állatok hangja a természetben, a környezet hangjai, ezek újra felidézése, hangutánzással való kiegészítése, hangutánzó játékok, hangadást kísérő mozdulatok, egyszerű játékos mozgások, különböző nehézségű mozgásformák, táncos jellegű mozdulatok, mozgás improvizáció zenére – mindezek színesítik a zenei tevékenységet. A zenében, mozgásban feloldódó önmagát kifejező boldog gyermek látványa a legnagyobb öröm, mely célunk és eredményünk egyaránt.


Örömmel énekelnek és vesznek részt énekes játékokban. A dalok egyenletes lüktetését és ritmusát érzékelik. Legtöbben saját hangmagasságukban tisztán tudnak énekelni.Ismerik a zenei fogalompárok tartalmát /magas–mély, halk–hangos, gyors–lassú /.Ismerik a kapcsolódó népi játékformákat, mozgásanyagot.Egyszerű dallammotívumokat tisztán énekelnek vissza.Dallamfelismerést, ritmusvisszaadást változatos formában alkalmazzák.Belső hallásuk kifejlett, dallambujtatásra, hangszínek megkülönböztetésére, hangszerek hangjának felismerésére képesek.Megérzik a zenei motívumok hosszát, azt térben szemléltetik.Szép testtartással, kézfogással egyöntetűen körben járnak. Egyszerű táncos mozgások elemeit ismerik /dobbantás, koppantás, páros forgás, kilépés stb. / Térformák kialakítására esztétikusan képesek.Dalokhoz egyszerű játékokat, mozgást kitalálnak, dallamalkotásra is képesek.Meghatározott számú mondókát, dalt, énekes játékot tudnak és egyénileg előadnak.Érdeklődéssel hallgatják az óvónő énekét, hangszeres játékát, örömet jelent számukra a szép zene.

8.3. Ábrázolás

A vizuális nevelés az óvodai nevelés egészében érvényesülő folyamat. Ezen belül az ábrázoló tevékenység ugyanúgy alaptevékenysége a gyermeknek, mint a játék. Lehetővé teszi a gyermekek számára a tárgyi világ megismerését, feldolgozását, újraalkotását. A rajzolás, festés, mintázás, képalakítás, a kézimunka különböző fajtái, fontos eszközei a gyermeki személyiség fejlesztésének. A gyermekek alapozó élménye, a külvilágról szerzett tapasztalatai eltérőek, az óvodáskor előtti időszak pozitív és negatív hatásait tükrözik. A látás - befogadás, látás- kifejezés, ábrázolás, alakítás során fejlődnek értelmi képességeik, vizuális érzékelésük, észlelési emlékezeti képességeik, manuális készségük, fantáziájuk, képi gondolkodásuk, alkotóképességük, esztétikai érzékenységük, a szép iránti nyitottságuk. Tudatosodik bennük, hogy a környező világtérben, mozgásban, történésben létezik. A vizuális nevelés szorosan kapcsolódik a többi nevelési területhez /játék, környezet megismerése, matematika, érzelmi, anyanyelvi, munkára nevelés stb. /. A gyermekek vizuális fejlődésére hatást gyakorol a társadalmi környezet, a tömegkommunikáció, a téri, tárgyi környezet, a társak és az őket körülvevő felnőttek.

42


BUJ

Az ábrázoló tevékenység kötetlen formában a teljes óvodai nyitva tartás alatt jelen van.A gyermekek élmény és fantáziavilágának képi, szabad önkifejezése. A gyerekek egyéni fejlettségi szintjüknek megfelelően képi, plasztikai kifejezőképesség birtokába juttassanak, alakuljon ki bennük a rendező, komponáló, térbeli tájékozódó képesség, színképzetük fejlődése.A gyermekek tér- forma- szín képzetének gazdagítása, esztétikai érzékenységük, szép és a természeti képek iránti nyitottságuk, igényességük kialakítása.Különböző anyagokkal, az ábrázolás és konstruálás egyszerű munkafogásaival, technikai alapelemeivel való megismertetés, s ezek használata egész héten keresztül. A témára az óvónő tehet javaslatot, de engedjük érvényesülni a gyerek kreativitását. Az óvónő is dogozzon az asztalnál (bemutatás, magyarázat), ösztönözze a gyerekek változatos tevékenységét, törekedjen arra, hogy minél több forma jelenjen meg.A gyerek vegyen részt a rendrakásban, takarításban.Célja: A gyermekek tér–forma–szín képzetének gazdagítása, esztétikai érzékenységük, szép iránti nyitottságuk, igényességük alakítása. A vizuális észlelés, emlékezés, képzelet, a vizuális gondolkodás megalapozása, az intellektuális látás kialakítása. A gyermekek fantáziavilágának képi, szabad önkifejezése által én tudattal rendelkező, önelfogadó, ötletgazdag, alkotni vágyó gyermekek nevelése.Feladatok:A gyermeki alkotó - alakító tevékenység feltételeinek megteremtése /tapasztalat, élmény, lehetőség, eszközök, technikai ismeretek /A vizuális tevékenységek tartalma, azok biztosítása.A fejlesztés tartalmaAz óvodás gyermek az őt környezetéből érő spontán vizuális ingerek és a szervezett foglalkozások hatására egyaránt fejlődik, tapasztalatokkal gazdagodik.A tárgyi világról egyre pontosabb ismereteket szerez, majd sokrétű ábrázoló tevékenysége során mindegyiket újraalkotja.Ábrázoló tevékenysége nem más, mint a világról kialakított vizuomotoros reprezentációja.A gyermekeket közvetlen és tágabb környezetéből állandóan vizuális ingerek érik, amelyekből tapasztalatokat szereznek. Ezért fontos, hogy az óvodában esztétikus környezet vegye őket körül. A csoportszobák díszítettsége, elrendezése az ott dolgozó óvónők személyiségét tükrözik. Környezetük átalakításába, szebbé tételébe a gyermekeket is bevonjuk.A tágabb környezet is rengeteg vizuális ingert és ismeretet hordoz /pl.: fák, virágok, parkok, a benne lévő szobrok, időjárási jelenség, emberek, állatok stb. /. Esztétikumának megfigyelése, a hozzá kapcsolódó érzelmi kötődés kialakítása, vizuális birtokbavétele segíti a gyermekek képi önkifejezését.A gyermekek ábrázoló tevékenységének nagy része beépül spontán játékukba, így természetes úton megy végbe az önfejlesztő folyamat. Megismerkednek különböző anyagokkal, eszközökkel, technikai eljárásokkal. A változatos témák, érdekes, egymással kombinálható technikák örömtelivé, vonzóvá teszik ezt a tevékenységet.Az ábrázolás eszközei a gyermekek számára állandó, elérhető helyen vannak. Bármikor elővehetik és szabadon alkothatnak azokkal kedvük és érdeklődésük szerint.A tevékenységhez megfelelő helyet, oldott légkört, jó hangulatot teremtünk, hogy örömmel kapcsolódjanak be.Az eszközök használatát, az új technikai eljárásokat minden gyermeknek külön megtanítjuk. Itt szükség van a felnőtt irányítására, segítő magatartására.

43


BUJ

A kifejezési mód kialakulására, kiforrására időt hagyunk. Tiszteletben tartjuk a gyermekek törekvéseit, nem korlátozzuk a szabadon szárnyaló látásmódját, a belső motivációkra építünk.A tevékenységhez kapcsolódó szokások, szabályok rögzítését már kiscsoportban elkezdjük /asztal leterítése, rendrakás, kézmosás stb. /.Az elkészült munkákat értékként kezeljük. A folyosón kiállítjuk. Itt nézegethetik, véleményt mondhatnak saját és egymás munkáiról, ezáltal fejlődik értékelésük, önértékelésük. A szülők is megtekinthetik az alkotásokat, befolyásoljuk őket, hogy otthon is adjanak lehetőséget gyermekük ilyen irányú tevékenységéhez. Év végén a munkákat hazaviszik, így őrzik meg értéküket.Az udvari lehetőségeket egész évben kihasználjuk. Nyáron rajzolhatnak betonra, talajra, táblára. Az építőtevékenységet a homokozóban gyakorolhatják. Ősszel gyűjtőmunkát végzünk /levelek, magvak, ágak, termések /, felhasználjuk az ábrázoló tevékenység során. Télen hóból építhetnek várat, labirintust, kunyhót, állatokat.A természet és a hagyomány gazdag választékot biztosít a rajzolás, festés, mintázás, kézimunka gyakorlására. Tervezéskor számba vesszük a környezet változásaiból és az azokhoz kapcsolódó jeles napok szokásaiból, ünnepek tartalmából adódó lehetőségeket, az oda illő anyagokat, a velük kapcsolatos eszközöket, technikákat. A folyamatosan rendelkezésre álló eszközök a kötetlenséget biztosítják, de a feladatoktól függően kötött foglalkozásokat is tervezünk. A foglalkoztatási formát is a feladat párhuzamaként szervezzük frontálisra, mikro csoportosra vagy egyénire.Az óvodai élet során sokféle tevékenység szervezésére van lehetőség a vizuális nevelésen belül.

Ezek tartalmaKépalakításRajzolás papírra, táblára, földre.Emberalakok, tárgyak, környezet rajzolása.Cselekmények, élmények megjelenítése emlékezet és megfigyelés alapján.Képek festése, érdeklődés a környezet színei iránt, egyéni és közös kompozíciók létrehozása.Ismerkedés a keveréssel előállított színekkel.Mesék, történetek, események elképzelése, ábrázolása különböző technikákkal.Lenyomatok készítése különböző anyagokkal.Viaszkarc technikájának megismerése.Képeskönyv, leporelló készítése kivágott képekből, ennek további díszítése saját rajzaikkal.Plasztikai munkákEmberalakok, állatok, tárgyak mintázása, rendezése térbeli kompozícióba.Természeti tárgyak gyűjtése /termések, magvak, ágak, levelek, kavicsok, csigák, kagylók /, ezekből füzérek, állatok, kompozíciók létrehozása.Játékok, modellek, bábok, ajándékok, fenyődíszek, álarcok készítése szerkesztő, összerakó munkával, díszítésük kézimunkával.Ismerkedés különböző technikával /nyírás, tépés, hajtogatás, ragasztás, varrás, kötözés, fonás /Tapasztalatszerzés anyagismeretre, formára, alakíthatóságra vonatkozóan.ÉpítésÉpítőjátékok változatos felhasználása.Különböző anyagokból, tárgyakból /homok, hó, takaró, doboz / építmények létrehozása: vár, alagút, sátrak, búvóhelyek stb.Nagy térbeli alakzatok létrehozása körben állással, összefogódzással, mozgással.Különféle makettek építése, berendezése /gazdasági udvar, babaház /.Térbeli tapasztalatok, megfigyelések: tájékozódás a térben, téralakítás, statikai tapasztalatok, arányviszonyok, méretek.

44


BUJ

Műalkotások nézegetéseMűvészeti albumok nézegetése, lapozgatása.Múzeum, kiállítás lehetőség szerinti meglátogatása.Együttes gyönyörködés műalkotásokban /festmény, szobor, épület, népművészeti alkotások, tárgyak. /.

8.3.1.A fejlődés várható jellemzői óvodáskor végére

Élményeiket, tapasztalataikat vizuálisan képesek megjeleníteni.A rendelkezésükre álló tér alakításában ötletesek, célszerűek.A képi kifejezés változatos eszközeit biztonsággal használják.Emberábrázolásuk részletező, mozgásábrázolással próbálkoznak.Színhasználatuk változatos, vannak kedvenc színeik.Díszítőjellegű feladatokat szívesen oldanak meg.Egyre gyakoribb az együttes alkotás.Érzelmeik kivetítődnek munkáikban.Környezetükben észreveszik, megcsodálják a szépet.Alkotásaiknak örülnek, értékelik és megbecsülik egymás munkáját.Örömmel, belső késztetésre alkotnak.Formaábrázolásuk változatos, képesek hangsúlyozni a jellemző jegyeket.Egyszerű játékot, kelléket, makettet készítenek önállóan vagy közösen.Fokozott önállósággal alkalmazzák a megismert technikákat.

8.4. Környezeti nevelés, környezetóvó magatartás alakítása

Az óvodai nevelés akkor valósítja meg célját, ha programját a gyermekek környezetével kapcsolatos gazdag tevékenységrendszerébe ágyazza. Kihasználja a tapasztalatszerzés természetes élethelyzetét és ezeket tudatosan megszervezi. Elősegíti, hogy a gyermekek természeti és társadalmi környezetükről tapasztalatokat szerezzenek, melyek szükségesek az életkoruknak megfelelő biztonságos eligazodáshoz, a környezettel való aktív kapcsolat tevékeny kialakításához.Segíti a gyermek spontán és irányítottan szerzett tapasztalatainak feldolgozását, fejleszti értelmi képességeit, lehetővé teszi a csoporthoz való érzelmi kötődést, kapcsolatépítést, a szülőföld szeretetének megalapozását, melyben nagy szerepe van a hagyományápolásnak. A néphagyománnyal való ismerkedés során a gyermek megismeri szűkebb, tágabb környezetének értékeit, tárgyi emlékeit, a jeles napok szokásait, tartalmát.A kisgyermek első tapasztalatait a környezetéből meríti. A családi nevelésnek alapozó, a fejlődés folyamán a személyiség jellemzőinek kialakulásában elsődleges szerepe van. Az óvoda a személyi, környezeti feltételek kiszélesítésével, gazdag tevékenységrendszerével járul hozzá az otthonról hozott tapasztalatok gazdagításához, a hátrányok kompenzálásához.Az ember környezethez való viszonya születésétől kezdve alakul. Óvodáskorban ennek tere a külső világ tevékeny megismerése.

45


BUJ

Célja: A közvetlen és tágabb környezet felfedezése során a gyermekek pozitív viszonyának kialakítása a természeti - emberi - tárgyi világ értékei iránt.Olyan szokások, viselkedésformák kialakítása, amelyek meghatározzák a környezettel való harmonikus együttélést.Feladatok:Pozitív élmények biztosítása, tapasztalatok szerzése a természeti és társadalmi környezet megfigyelése, a helyi lehetőségek feldolgozása során.Hagyományok, népszokások felelevenítése.A környezet mennyiségi, formai összefüggéseinek megtapasztalása, felfedeztetése. Környezetvédelmi szemlélet alapozása.A gyermek tevékenységét át kell, hogy hassa a környezettudatos magatartás: óvás, védés, vigyázás.A környezetvédelem a környezet ismeretén, megbecsülésén, rendben tartásán alapul. Ehhez szükséges a természethez való pozitív érzelmi viszony, mely tiszteletet jelent mind a társadalmi, mind a természeti környezettel szemben.A gyermek érzelmi kötődésén keresztül jut el a környezetének megóvásához, védelméhez.Szorosan összekapcsolódik a környezetalakítással és a munkatevékenységgel.A sokrétű tevékenység során gyűjtött tapasztalatból óvónői segítséggel látja munkája hatását, eredményét. Az élőlényekhez való pozitív viszony alakulását segítik a közös élmények, kirándulások. Eljutnak ahhoz a belátáshoz, hogy minden növényt, állatot és embert védeni kell. Nagyon fontos az óvoda minden dolgozója és a szülők környezetvédő magatartása.Környezetünket folyamatosan alakítjuk, melynek tevékeny részese a gyermek is. Az ünnepek előtti készülődés, rendezés, dekorálás közös tevékenysége a gyermeknek és a felnőttnek egyaránt.A természeti környezetből évszakonként összegyűjtött anyagok / toll, kavics, levél, termés, stb. / elhelyezése a természetsarokban, a csoportszoba évszakonkénti díszítése, vagy átrendezése a különböző tevékenységekhez is ilyen feladatot jelent.A környezetvédelem kiterjed az emberre, mint a társadalmi környezet egyedi és megismételhetetlen egységére. Az idősek tisztelete, a kisebbek a gyengébbek óvása, védelme, a felnőttek munkájának megbecsülése a környezetvédő magatartás kialakulásának feltétele.

A fejlesztés tartalmaAz óvoda új környezet a gyermek számára, ezért fontos hogy megismerése érzelmileg pozitívan hasson rá. Megismerése során egyre nagyobb biztonsággal és otthonossággal mozog majd az óvodai környezetben.A természeti és társadalmi környezet megfigyelése során koruknak megfelelő ismereteket, tapasztalatokat szereznek. S ezeket az ismereteket tevékenyen alkalmazza.

Ilyen helyi lehetőségeket feldolgozó témakörökA család – összetartozása, a családtagok egymáshoz való viszonya, munkamegosztás a családon belül. A szeretet, a tisztelet, az együttérzés, a segítő szándék, a tolerancia kifejezése.Ilyen vagyok – önmaga testének felfedezése játék, mozgás közben. Megismerik a testrészeket, az érzékszerveket, azok funkcióit, védelmét, gyakorolják önálló tisztántartásukat.

46


BUJ

Évszakok – változásainak megfigyelése. A természet jellemzői, esztétikuma: színek, hangok, illatok, formák. Az időjárás változásai, annak hatása az élőlényekre. Az udvar rendben tartása, növények gondozása. Séták, kirándulások, visszatérő helyek meglátogatása, változások felfedezése. Növények - virágok, bokrok, fák. Fejlődésük folyamatának megfigyelése magtól a

termésig. Felhasználásuk. Levelek, magvak, termések gyűjtögetése. Családok kertjének meglátogatása termések betakarításakor. Termések, gyümölcsök szüretelése. Gyümölcsök, zöldségfélék felhasználása az óvodában – nyers fogyasztás, vitaminsaláta

készítése, befőzés.Állatok

A ház körül élő állatok megfigyelése közvetlen környezetükben. Lakóhelyük, táplálékuk, hasznuk, gondozásuk.

Vadon élő állatok - erdő, mező, rét, vizek, vízpartok állatai, állatkertben élő állatok megfigyelése szintén természetes környezetükben, illetve videofilmeken, diákon.

Tollak, csigaházak, kagylók gyűjtögetése. Megismerkednek az állatok védelmének, óvásának szükségességével.

Egyszerű kísérleteket végeznek növényekkel, állatokkal, vízzel, hóval, jéggel, talajjal.Közlekedés

Gyakorolják a helyes gyalogos közlekedést sétákon, kirándulásokon. Ismerkednek a tömegközlekedési eszközökkel szűkebb, tágabb környezetükben,

gyakorolják a helyes viselkedésformákat / busz, kisvonat, komp /. A légi közlekedési eszközökről képek, diafilmek, videofilmek által szereznek

információkat.Napszakok

megfigyelik a napszakokat, gyakorolják az ehhez kapcsolódó tevékenységeket. Ígyfejlődik időérzékük, lesz fogalmuk a kisebb – nagyobb időegységről.

Az óvoda környéke – tájékozódás, ismerkedés a különböző intézményekkel, azok funkcióival. Tapasztalatokat szereznek az ott dolgozók munkájáról, foglalkozásáról.Iskolások leszünk – perspektíva állítása – a nagycsoportosok ellátogatnak az iskolába. Ismerkednek a környezettel, a tanító nénivel, az ott folyó munkával.Viselkedési szokások alakítása / környezet megóvása, megbecsülése érdekében, utcán közlekedés közben, intézményekben, vásárlásnál, stb. /.

Az általunk hagyományosan alkalmazott témákba beleépítve alkalmazzuk a négy őselemet: tűz, víz, föld, levegő. Az ismeretszerzés tapasztalati úton, valós környezetben történik, a helyszínre a csoportok közösen mennek. A természeti és társadalmi környezet megismertetésében érzelmileg telített, környezetünknek megfelelő, a gyermekek számára konkrétan megtapasztalható élményeket nyújtunk. A tevékenységeket korcsoportonként tervezzük úgy, hogy a gyermekek egyre magasabb szintű ismereteket szerezzenek. Hangsúlyt fektetünk a több érzékszerven keresztül történő megtapasztalásra. A témákat kötetlen vagy kötött foglalkozási formában dolgozzuk fel. A 6-7 éveseknél szükségesnek tartjuk az esetenkénti kötött foglalkozásokat /téma lezárása, rendszerezése, különböző csoportosítások /.A foglalkozáson kooperatív módszerek (középső és nagy csoportban, valamint differenciálás),és drámapedagógiai elemek alkalmazása történik.

47


BUJ

Hagyományápoló munkánkban felelevenítjük a régi falusi élet szokásait, hagyományait, ünnepeit. Ha azt akarjuk, hogy ezek az értékek megmaradjanak, akkor szükséges a tudatos hagyományőrzés.Az életkori jellemzők, a lelkes rácsodálkozás a jelenségekre, a cselekvési és kifejezési vágy mind felhasználható a népi kultúra iránti tisztelet kialakításához.A jeles napokra való felkészülés a hozzá kapcsolódó feladatok, tevékenységek, a közösen átélt élmények, óvodai nevelőmunkánk részei.

8.4.1. A fejlődés jellemzői az óvodáskor végére

A gyermekek elemi ismeretekkel rendelkeznek önmagukról és környezetükről.Tudják személyi adataikat.Ismerik saját testüket, testrészeik, érzékszerveik nevét, azok funkcióját. Igényesek testük tisztaságára. Megkülönböztetik a jobb és bal oldalt, dominanciájuk kialakult.Különbséget tesznek az évszakok között, ismerik jellemző tulajdonságaikat, az évszakhoz kapcsolódó néhány kiemelkedő népszokást, hagyományt.Ismerik és alkalmazzák a gyalogos közlekedés alapvető szabályait. Ismernek közlekedési eszközöket, járműveket.Megnevezik a napszakokat, hónapokat, a hét napjait.Ismerik a környezetükben lévő intézményeket, rendeltetésüket.Ismerik a környezetükben élő növényeket, állatokat, tudják gondozásuk védelmük teendőit, részt is vesznek benne.Megnevezik környezetük színeit, sötét és világos árnyalatait.Kialakulóban vannak azok a magatartási formák, szokások, melyek a természeti, társadalmi környezet megóvásához megbecsüléséhez szükségesek.

8.5. Matematika

A környezet megismerése során matematikai tartalmú tapasztalatoknak, ismereteknek is birtokába jut a gyermek és azokat a tevékenységeiben alkalmazza. Felismeri a mennyiségi, alaki, nagyságbeli és téri viszonyokat: alakul ítélőképessége, fejlődik tér- sík- és mennyiségszemlélete.Kis csoportban figyeljük játékidőben adódó matematikai lehetőségeket és ezeket igyekszünk kiaknázni a fejlesztés érdekében.Középső és nagy csoportban külön szervezett foglalkozás van, amelyeken kooperatív módszerek és változatos munkaformák alkalmazása jelenik meg. A mikro csoportos foglalkoztatás által nagyobb lehetőség nyílik a differenciálásra, valamint az egyéni bánásmód alkalmazására.A matematikai tevékenység tartalmát a tematikus terv alapján végezzük.

Tárgyak, személyek összehasonlítása, szétválogatása meghatározott vagy saját szempont alapján /szín, alak, nagyság /.

Halmazok sorba rendezése /mennyiségi tulajdonság szerint /. Tárgyak, személyek, halmazok összehasonlítása szavakban, összehasonlítás szabadon,

egyszerű megállapítások, következtetések levonása. Irányított összehasonlítások /alapfogalmak /. Számfogalom előkészítése, megalapozása Mennyiségek mérése, összemérése, hosszúság, magasság, szélesség, vastagság, bőség,

tömeg, űrtartalom, terület.

48


BUJ

Halmazok összehasonlítása 6-10- 20 között /több, kevesebb, ugyanannyi, párosítás fogalmának pontosabbá tétele /.

Kis számok összkép alapján /1,2,3, semmi észlelése, felismerése, megnevezése. Megszámlálás, leszámlálás. Számkép 1 - 10-ig. Tapasztalatok a geometria körében Építések: szabadon, másolással, megadott szempontok szerint, különböző elemek

felhasználásával. Tevékenységek tükörrel: térben /saját testük / építés síkban, tükrös alakzatok. Tájékozódás a térben, síkban.


Jól ismert tulajdonságok szerint válogatást, összehasonlítást, sorba rendezést végeznek.Értik és helyesen használják a mennyiségekkel, a halmazokkal kapcsolatos kifejezéseket / több kevesebb, ugyanannyi, rövidebb, hosszabb stb. /.A tárgyakat legalább 10-ig meg tudják számlálni.Számfogalmuk kialakult, elemi műveletekre képesek 10-es számkörön belül.A térben tudnak tájékozódni, ismerik az irányokat, értik a helyeket jelölő névutókat. Mindezt síkban is értik.Kialakult a beszédhelyzethez és az anyanyelvi szabályokhoz illeszkedő, érthető beszéd.

8.6. Mozgás, mindennapos és kötelező testnevelés

Az óvodába kerülő gyermekek szívesen mozognak, hiszen a mozgás számukra életszükséglet. A mozgás és tevékenység útján szerzett tapasztalatok érthető és jól feldolgozható információt jelentenek, ezért a mozgásnak az óvodáskor egész időszakában jelentős szerepe van. A rendszeres mozgás során fejlődnek a gyermek testi, pszichikai, értelmi és szociális képességei, kompetenciái a testnevelés keretein belül tervszerűen, de egyénre szabottan oldja meg feladatait. Az egészséges életmód területén hozzájárul ahhoz, hogy a számtalan tevékenység – főként a szabadban – a gyermekek természetes igényévé váljon.Hozzájárul az értelmi nevelés megvalósításához a különböző mozgások ismétlésével, felidézésével. Fejlődik a gyermek vizuális memóriája és térészlelése. A hallott, látott és elvégzett cselekvések elősegítik a fogalomalakítást és a keresztcsatornák fejlődését. Mozgás közben lehetőség nyílik a környezet tapasztalati megismerésére. A gyermek saját testének, mozgásos képességeinek megismerésével fejlődik "én" tudata, szociális énje. A közös mozgás öröme elősegíti a társas kapcsolatok alakulását, a társakhoz való alkalmazkodást. Mozgás közben fejlődik önuralma, együttműködő képessége, akarata, bátorsága, kitartása, fegyelmezettsége, társra figyelés képessége. A versengések során megtanulják a siker és a kudarc elviselését, kezelését. Kialakul egészséges versenyszelleme.

Célja:A személyiség sokoldalú fejlesztése, a változatos mozgáson, a fizikai aktivitáson keresztül. A szellemi aktivitás előkészítése, a gyermek problémamegoldó gondolkodásának fejlesztése.

Feladatok:

49


BUJ

A mozgás megszerettetése, a gyermek természetes mozgáskedvének megőrzése, mozgásszükségletének kielégítése.A rendszeres mozgás szokásrendszerének megalapozása, egészséges életvitel kialakítása.A mozgástapasztalatok bővítése, sok gyakorlással a mozgáskészségek alakítása.A motoros képességek fejlesztése, /kondicionális, koordinációs /.Mozgáson keresztül az értelmi erők, az akarati tulajdonságok és a szociális képességek fejlesztése.

Testséma fejlesztése. Keresztcsatornák fejlesztése. Mozgással kapcsolatos szókészlet fejlesztése. Egészséges versenyszellem kialakítása.

A mozgásfejlesztés tartalma, a mozgásfejlesztés különböző formáiSzabadon választott mozgás.Mindennapos frissítő testnevelés.Testnevelés foglalkozás.Szabadon választott mozgás

Ezt a fajta mozgást a gyermek az óvodai élet minden napján játékként éli meg. Felhasználhat hozzá minden eszközt, természet adta lehetőséget, érdeklődésének, fejlettségének, vérmérsékletének megfelelően. Kísérletezhet kedve és bátorsága szerint, korlátozás nélkül minden tornaszeren, udvari játékon. Cél a természetes mozgáskedv és mozgásigény kielégítése, a tudatos környezetalakítás.A gyermekek szabad mozgását a délelőtti és délutáni csoportszobai és udvari játék illetve a séták során biztosítjuk. Mindezekhez megteremtjük a feltételeket.A csoportszobában is mozgásra inspiráló de biztonságos környezetet igyekszünk kialakítani.A gyerekek rendelkezésére állnak: szivacs- szőnyeg, tornapad, babzsák, Greiswald egy-egy eleme, teke, célbadobó, füles labda, tornakarika.Óvodánk udvarán megtalálható: mászókák, hinták, nyújtók, homokozók, mászókötél, gyűrű, farönkök.Ezen kívül: tornakarikák, ugrókötelek, különböző labdák. Séták, kirándulások alkalmával a természetes lehetőségeket kihasználjuk.Fontosnak tartjuk a népi játékok megőrzését és átörökítését, ezért szívesen elevenítjük fel és alkalmazzuk a szabad játék során a körjátékokat, mozgásos, eszközt igénylő ügyességi játékokat /ugrókötelezés, ugróiskola, adj király katonát, hunyó, fogó játékok, kakasviadal stb. A gyermeknapi életét úgy szervezzük, hogy biztosítva legyen számára az a mozgáslehetőség, amit szervezete, idegrendszere igényel.

Mindennapos frissítő testnevelésA napi frissítő tornát a gyermekek napirendjében fontosnak tartjuk. Az örömmel és jó hangulatban végzett mozgás felfrissíti edzi őket, elősegíti mozgásszintjük és testi képességeik fejlődését. Hozzájárul a szervezet általános és sokoldalú fejlődéséhez, ellenállóerejének fokozásához. Beoltja a gyermekekbe az egészségügyi jó szokást, hogy minden nap tornázzanak. Mozgásanyaga a testnevelés foglalkozások mozgásanyagához kapcsolódik, előkészíti illetve az ott megtanultak begyakorlására szolgálnak. Középpontjában a sokmozgásos játék áll, esetenként zenére tornáznak.Naponta szervezzük, időtartama a gyermekek korától fejlettségétől függ /7-10 perc /. Játékos, de erőfeszítést igénylő legyen. A szervezett délelőtt záróaktusa, helyszíne az időjárástól függően a csoportszoba illetve az udvar. Azokon a napokon, amikor kötött testnevelés van, elmarad.

50


BUJ

Testnevelés foglalkozás Kötelezően szervezett tevékenység, tehát minden gyerek számára kötelező mind a három csoportban. A rendszeresen és tervszerűen végzett testnevelés eredménye a gyermeki szervezet tökéletesedése. Javítja a gyermek valamennyi szervét, szervrendszerének funkcióját, erősíti vázizomzatát, fejleszti motoros képességeit, testsémáját, alakítja térbeli tájékozódását.A gyermekek a különböző nehézségű feladatokat fokozatosan, egyéni képességeiknek megfelelően sajátítják el.Fontos szempont: a mintaadó magatartás, az optimális terhelés biztosítva legyen, kellő aktivitást váltson ki, késztesse őket elvárható erőkifejtésre, folyamatosan mozogjanak és a mozgás öröm legyen számukra. A foglalkozás formája változatos legyen. Az egymásra épülő mozgásfejlesztés megtervezése az óvodapedagógus feladata.

A fejlesztés mozgásanyaga A 3-4 éveseknél fontos, hogy megszerettessük a tornázást és hogy elfogadják a kötelező részvételt. A hangsúlyt a nagymozgások fejlesztésére helyezzük. A foglalkozáson természetes utánzó mozgások /járás, futás, kuszás, mászás, ugrások, szökellések /, futó, fogójátékok szerepvállalással, akadályok leküzdése, kézi szerekkel gimnasztikai gyakorlatok, labdajátékok vannak jelen. 4-5 éves korban még mindig előtérben van a nagymozgások fejlesztése. Hangsúlyos a térmozgások megismerése. A játékokat már párokban, vagy több csoportban játsszák. Előtérbe kerül az egyensúlyérzék fejlesztése, a szem–kéz, szem–láb koordinációt fejlesztő gyakorlatok, az oldaliság tanítása. Végeznek támaszgyakorlatokat talajon, szereken. Az 5-7 éveseknél hangsúlyt kap a finom-motorika fejlesztése, különböző kézi szerekkel, észlelés, alaklátás, formaállandóság mozgás közbeni fejlesztése, az oldaliság további tanulása. Az egyensúlyérzék fejlesztése különböző módon. A keresztcsatornák fejlesztésére is lehetőség nyílik. A nagyok már sokféle mozgást ismernek, melyet játékos formában szívesen ismételnek. Sok szabályjátékot ismernek, pl.: sorversenyek, váltóversenyek, melyeket futás közben gyakorolnak különböző kézi szerekkel.

8.6.1. A fejlődés várható jellemzői óvodáskor végéreSzeretik és igénylik a mozgást. Szívesen és kitartóan vesznek részt a játékokban, a szabályokat betartják.Mozgásuk összerendeződött.Ismerik az eszközök nevét és a gyakorlathoz kapcsolódó kifejezéseket.Ellenálló képességük, edzettségük, alkalmazkodóképességük szabályokhoz és társakhoz kifejlődött.Magatartásukban megnyilvánulnak erkölcsi, akarati tulajdonságok, mint felelősségérzet, segítőkészség, figyelmesség, bátorság, fegyelmezettség, kitartás, kudarc és sikertűrő képesség.Játékos és versenyhelyzetekben megfelelő akarattal, fantáziával, kreativitással, önálló szervezéssel vannak jelen.Figyelmük, gondolkodásuk, emlékezőképességük megfelelő szintű. Ütemtartással járnak, a gimnasztikai gyakorlatokat pontosan végzik.Biztosan bánnak a labdával.9. Tervezés

51


BUJ

Az óvodai nevelés munkája egy átgondolt, pontos tervezésre épül, melyet az óvodapedagógusok készítenek.Tervezésénél figyelembe vettük a nyugodt, saját ütemben haladó fejlődés lehetőségét az óvoda egész életének átgondolását. Folyamatosság, rugalmasság hatja át mindennapjainkat.Az óvodai nevelés tervezését, valamint a gyermekek megismerését és fejlesztését a fejlődésük nyomon követését különböző kötelező dokumentumok, továbbá az óvodapedagógusok által készített- nem kötelező- feljegyzések, dokumentumok is szolgálják.Alkotó légkörű, érzelmi biztonságot nyújtó- szociális együttélés normáihoz kapcsolódó óvodai nevelés feltételeit szeretnénk jó szervezéssel- tervezéssel megoldani.

9.1. Csoportnapló

A csoportnaplót folyamatosan vezetjük.Tartalma:

nyitó oldal gyermeknévsor, jele születésnapi naptár statisztikai adatok heti rend napirend szervezési és nevelési feladatok értékelések látogatások, egyéb feljegyzések személyiség lapok vezetése

9.1.1. Nevelés tervezéseA csoportnaplóba negyedévente készítjük el a nevelési tervünket, s ennek megfelelően az

értékeléseket. S ezekre az értékelésekre épül a következő háromhavi tervezés.A feladatoknak egymásra kell épülniük. A nevelés tervezésének tartalmaznia kell a gondozási, szociális, közösségi viselkedést, együttműködést, szervezési feladatokat, egészséges életmódot, amely az adott csoportra általánosan vonatkozik. Év végén az egész évet röviden kell értékelni.

9.1.2. Tanulás tervezéseA tanulás tervezése az éves tematikus terv alapján történik. A külső világ tevékeny

megismerése környezeti és matematikai alapokon, valamint a testnevelés kötelezően a tematikus terv alapján dolgozandó föl. Az ének-zene, mese-vers, illetve ábrázolás ajánlás, amely szabadon felhasználható.

A heti tervezés a tematikus terv alapján történik. A témát egy hét alatt kell feldogozni. A mese-versnél ugyanaz a téma. Azon a héten a betervezett verset, vagy mesét kell változatosan gyakorolni, illetve vers-, vagy meseismétlést is hozzácsatolni.

Éneknél egy hétre ugyanaz a téma, képességfejlesztés, ismétlő dal, vagy mondókát tervezek be. Fontos, hogy a zenehallgatást is témának megfelelően tervezzük.Naponta annyit kell megvalósítani a képességfejlesztés során, ami szükséges és lehetséges.

Ábrázolásnál a technikát kell tervezni, az elkészítendő produktumra javaslatot tehetünk.A külső világ tevékeny megismerése környezeti és matematikai alapokon tevékenységnél

heti bontásban csak az anyagot kell meghatározni. Változatos módszereket használva (kooperatív technikák, drámajáték) dolgozzuk föl a témákat.

52


BUJ

Heti tervezésnél meg kell határozni a kompetencia területeket ( értelmi, szociális, kommunikációs, testi kulcskompetenciákat), s a fejlesztendő képességeket. Differenciáltan két szintre kell tervezni: az átlagos és a kiemelkedő, tehetséges gyermekek részére.Bevett őselemek témáinak számát minimum 2 témában határozzuk meg, s a számukat a tervezésnél jelölni kell.Továbbiakban megjelenítjük még az ipr módszertani elemeket:: differenciálás, egyéni bánásmód, drámapedagógia, kooperatív módszerek, IKT elemek.

Testnevelésnél a főgyakorlatot és a játékot kell tervezni a tematikus terv alapján.

9.2. Kötelező mérés és a fejlődési napló vezetésének szabályai

A gyermekek egyéni fejlődéséről, kidolgozott szempontok alapján fejlődési naplót vezetünk. Minden gyerekre vezetni kell a meghatározott területekre. Minimum évente két alkalommal kell bejegyezni, és tervezni a fejlesztő feladatokat. Rendkívüli esetben, ha visszaesés érzékelhető, akkor a bejegyzések számát növelni kell. Az egyéni fejlődési naplónak tartalmaznia kell a családlátogatási tapasztalatokat, rövid anamnézist, beszoktatási tapasztalatokat, s a gondozási feladatok betervezését.Az Integrációs Programban részt vevő gyermekek szüleit 3 havonta kell tájékoztatni gyermekük fejlődéséről, állapotáról. A gyermekekről óvodáskor elején bejövő mérést és 5 éves korban a köztes difer-mérést kell elvégezni.A difer mérés után az esetleges hiányokat, s azok fejlesztési lehetőségét egyéni fejlődési naplóban kell bejegyezni, megtervezni.Kontroll-mérésre iskolába menetel előtt van szükség, amelyet a hosszú difer alapján végzünk a tanító nénikkel közösen.

10. Sajátos feladatok

10. 1. Sajátos nevelési igényű gyermekek

Törvényi háttérA sajátos nevelési igényű gyerekek fejlesztésénél figyelembe vesszük a 23/1997.(VI.4.) MKM rendeletet a Fogyatékos gyermekek óvodai nevelésének irányelveit.A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX törvény módosításáról rendelkező 2003 évi LXV. törvény 121§ 29.„Sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló: az a gyermek, tanuló, aki a szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleménye alapján

a) testi, érzékszervi, értelmi, beszédfogyatékos, autista, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos,

b) pszichés fejlődés zavarai miatt a nevelési, tanulási folyamatában tartósan és súlyosan akadályozott (például dyslexia, dysgraphia, dyscalculia, mutizmus, kóros hyperkinetikus vagy kóros aktivitászavar)

Napjainkban egyre több a sajátos nevelési igényű, vagy a szociálisan retardált, nehezen beilleszkedő gyermek. Komoly lemaradást mutatnak a megismerő funkciók területén, - e miatt nem tudják, hogyan lehet a játékeszközöket használni, türelmetlenek a megismerésükhöz. Kialakulatlan a szabálytudatuk, alkalmazkodó képességük.

53


BUJ

A szociokulturális hátrányokkal induló gyerekek fejlesztő segítség nélkül iskolai és később társadalmi kudarcoknak vannak kitéve.Napjainkban legkívánatosabb törekvése az integráció, ennek lehetőségét szeretnénk mi is megadni az arra rászoruló gyerekeknek.A tevékenység célja:

A sajátos nevelési igényű gyermekek egyéni sajátosságainak megfelelő, harmonikus személyiség fejlesztése.

A „másság” elfogadtatása az egészséges gyermekekkel. A fogyatékos gyermeket nevelő családok életének segítése. Tevékenységre ösztönző egészséges élettér biztosítása.

A tevékenység feladatai: A sajátos nevelési igényű gyermekek harmonikus fejlődéséhez szükséges tárgyi és

személyi feltételek biztosítása. Olyan óvodai közösségi élet megteremtése, melyben a gyermek-felnőtt, fogyatékos

gyermek- ép gyermek kapcsolata pozitív érzelmi viszonyulásra alapul. A másság okainak feltárása, lehetőség szerinti kompenzálása. Minden gyermeknek esélyt kell adni az önmagához viszonyított fejlődésre, hiányainak

pótlására, hátrányainak kompenzálására saját tempója szerint. Az eredményes fejlesztés érdekében aktív együttműködés megszervezése szakemberekkel

(gyógypedagógus, pszichológus, orvos, gyermekvédelmi felelős)A gyerekek fejlődésének nyomon követésekor megismerjük pillanatnyi fejlettségi állapotukat annak érdekében, hogy tovább lehessen fejleszteni őket.Néhány szemléletbeli kérdés– A sajátos nevelési igényű gyerekek is különbözőek, egyediek, ezért sajátos nevelési megközelítést, egyéni bánásmódot igényelnek ugyanúgy, mint bárki más.– A sajátos nevelési igényű gyerekek elsősorban gyerekek, és csak másodsorban sajátos nevelési igényűek. Ez azt jelenti, hogy a részfunkciók fejlesztésén túl az általános személyiségfejlesztésre nekik is szükségük van.– A sajátos nevelési igényű gyerekeknek ugyanúgy joguk van az érzések, a tapasztalatok átéléséhez. Ezektől való megóvásuk annyit jelentene, mint kizárni őket a világból.– Csak ők tudják érzékeltetni, hogy mire van szükségük. A pedagógusnak értő figyelemmel kell feléjük fordulnia.– A sajátos nevelési igényű gyerekeknek önmaguknak is kell cselekedniük önmagukért. A pedagógus a szükséges feltételek megteremtésében segíthet.– A sajátos nevelési igényű kisgyereknek joga van sajátosságaihoz, az azokkal való teljes élethez, amely bizonyos speciális életmóddal jár együtt.– Minden sajátos nevelési igényű gyereknek joga van – életkorának és egyéni fejlettségének megfelelő szinten – tisztában lenni saját állapotával, jogaival és lehetőségeivel.

54


BUJ

10.2. Integrált nevelés

A tevékenység célja: Az eltérő családi háttérrel rendelkező, különböző képességű és fejlettségű gyerekek

együtt nevelése, fejlesztése. A szociális helyzetből és a gyerekek fejlettségéből eredő hátrányok ellensúlyozása,

minden gyerek számára lehetőség biztosítása egyéni képességeik maximális kibontakoztatására.

Olyan személyiségvonások alakítása, amelynek birtokában a gyermek motiválttá válik az ismeretszerzésre.

Feladatai: Olyan együttműködő, elfogadó környezet biztosítása, ahol nincs előítélet. A másság okainak feltárása, lehetőség szerinti kompenzálása. Minden gyermeknek esélyt adni az önmagához viszonyított fejlődésre, hiányainak

pótlására, hátrányainak kompenzálására saját tempója szerint. Az egyéni különbségekre figyelő pedagógiai módszerek és eszközök biztosítása. A bátorító nevelés tudatos alkalmazása. Minden fejlesztés eszköze a játék; észrevétlenül váljék szándékos probléma

megoldássá, tanulássá. Ehhez olyan játéktevékenység biztosítása, amely elősegíti a magasabb szintre jutást.

A nevelési folyamat jellemzői:Arra törekszünk, hogy nyújtson az óvoda az óvodás gyerekeknek nyugalmat, szeretetet,

sok-sok játékot, örömet, törődést, bizalmat. Minden gyermek érezze jól magát és sorsa igazán fontos legyen mindenkinek. Egyetlen gyerek fejleszthetőségét sem vonjuk kétségbe.A megismerés és fejlesztés folyamatában fontos:

A gyermek családi hátterének ismerete. A gyerekek aktuális képességszintjének ismerete, hiányok, zavarok felismerése. Kompenzáló, fejlesztő tevékenységek szervezése, átgondolása, optimális fejlesztő

feladatok egyénre szabott tervezése, módszerek, eszközök, munkaformák kiválasztása.

Meg kell találni az egyéni fejlődés és a közösségi élethez az alkalmazkodás egyensúlyát, érzelmi biztonság megteremtésével, szokásrendszer és a bensőséges kapcsolat kialakításával.

A halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek kiemelt szociális fejlesztése.

11. Átmenetek

Átmenetnek nevezünk az egyed, ill. egyén életében bekövetkezett minden olyan változást, amely a megszokott szocializációs térből való elmozdulást-kimozdulást eredményez.Kiindulásként Comenius alapelvére hivatkozunk: „Ami összetartozik, azt összefüggően is adjukelő. És mindent az egymáshoz kapcsolódó láncszemek szerint…”

55


BUJ

11. 1. Az óvodába lépés feltételei

A gyermek általában hároméves korra éri el az óvodaérettséget, vagyis az óvodai élethez szükséges testi, lelki és szociális fejlettséget. Az új közoktatási törvény 24. §-a kimondja:„Az óvodai nevelésben való részvétel hároméves kortól az iskolába járáshoz szükséges fejlettség eléréséig, legfeljebb hét éves korig minden gyermeket megillet.” Az óvodai felvétel, elhelyezés folyamatos, a 3. évét év közben betöltő gyermek az adott időszakban kerülhet óvodába. A három éves gyermekek sem egyformán és egyszerre lesznek óvodaérettek. Ezért feltétlenül ismerni kell a korcsoportra jellemző sajátosságokat, és a gyermekek egyéni érésének, fejlettségének megfelelően kerüljön sor az óvodai élet megkezdésére. Nagy szerepet szánunk ebben az orvosnak, védőnőnek, óvodapedagógusnak. Fontos a szülők megfelelő felvilágosítása, lehetőség biztosítása a fokozatos, folyamatos befogásra. A törvény másik igen fontos szabályozása az 5 évesekre vonatkozik. Részükre általános érvényű nevelési kötelezettséget határoz meg. Az új törvényi szabályozás teret enged a "rugalmas" iskolakezdés gyakorlatának, hiszen a gyermekek érdekeit szem előtt tartva a tankötelezettség kezdetének időpontját a gyerekek fejlettségének és életkorának együttes figyelembevételéhez köti.

A családból, mint az első interakciós térből a kisgyerekek bekerülhetnek a bölcsődébe. A szülő személyes kompetenciájához tartozik annak a kérdésnek az eldöntése, hogy gyermeke számára igénybe veszi-e a bölcsődei ellátást. Lehetséges, de nem szükséges megoldás a bölcsőde. Véleményem szerint a kisgyerek szociális képességei inkább a családi nevelés mellett szólnak ebben az életkorban. A kortársakhoz való igény még nem alakult oly mértékben, hogy ez indokolttá tenné az intézményes nevelést. Személyiségének fejlesztését a szűkebb környezet, a család hivatott betölteni.A szülők döntését tisztelve, az átmenet megkönnyítése érdekében szem előtt kell tartanunk, hogy– a bölcsődében a gondozó- és nevelőmunka egybeesik,– a bölcsődei nevelés feladatrendszere eltér az óvodai nevelés feladatrendszerétől,– a bölcsődei nevelésnek vannak előnyei és veszélyei is,– ki szervezi meg a bölcsődével, a bölcsődékkel való kapcsolattartást,– milyen elvárásai vannak a bölcsődének, a bölcsődéknek az óvodával szemben,– milyen elvárásaink vannak a bölcsődével, a bölcsődékkel szemben,– milyen szokásrendszer alapján adják át a kisgyereket az óvodának,– milyen dokumentációt adnak át a gyerekekkel,– a gyerekek átadása után általában hányszor látogatnak el a gondozónők az óvodába,– kapnak-e a gondozónők az óvodától visszajelzést.

56


BUJ

11.2. Az iskolába lépés feltételei

A gyermek belső érése, valamint a családi nevelés es az óvodai nevelési folyamat eredményeként a kisgyermekek többsége az óvodáskor végére hat-hét éves korra eléri az iskolai élet megkezdéséhez szükséges fejlettségi szintet. Belep a lassú átmenetnek abba az állapotába, amelyben az óvodából iskolássá érik. A rugalmas beiskolázás az életkor figyelembe vétele mellett lehetőséget ad a fejlettség szerinti iskolakezdésre.Az iskolakezdéshez az alábbi feltételek megléte szükséges: testi, lelki és szociális érettség, amelyek mindegyike egyaránt szükséges a sikeres iskolai munkához. A testileg egészségesen fejlődő gyermek hatéves kora korul eljut az első alakváltozáshoz.Megváltoznak testaranyai, megkezdődik a fogváltás. Teste aranyosan fejlett, teherbíró. Mozgása összerendezettebb, harmonikusabb. Erőteljesen fejlődik a mozgáskoordináció és a finommotorika.Mozgását, viselkedését, testi szükségletei kielégítését szándékosan irányítani képes.A lelkileg egészségesen fejlődő gyermek az óvodáskor végére nyitott érdeklődésével készen áll az iskolába lépésre. A tanuláshoz szükséges képességei folyamatosan fejlődnek. Érzékelése, észlelése tovább differenciálódik. (Különös jelentősége van a téri észlelés fejlettségének, a vizuális es az akusztikus differenciációnak, a téri tájékozottságnak, a térbeli mozgásfejlettségnek, a testséma kialakulásának.) A lelkileg egészségesen fejlődő gyermeknél- az önkéntelen emlékezeti bevésés és felidézés, a közvetlen felidézés mellett megjelenik a szándékos bevésés és felidézés, megnő a megőrzés időtartama; a felismerés mellett egyre nagyobb szerepet kap a felidézés,- megjelenik a tanulás alapját képező szándékos figyelem, fokozatosan növekszik a figyelem tartalma, terjedelme, könnyebbé válik a megosztása és átvitele,- a cselekvő-szemléletes és képi gondolkodás mellett az elemi fogalmi gondolkodás is kialakulóban van.Az egészségesen fejlődő gyermek- érthetően, folyamatosan kommunikál, beszél; gondolatait, érzelmeit mások számára érthető formában, életkorának megfelelő tempóban és hangsúllyal tudja kifejezni; minden szófajthasznál; különböző mondatszerkezeteket, mondatfajtákat alkot; tisztán ejti a magán- és mássalhangzókat (a fogváltással is összefüggő nagy egyéni eltérések lehetségesek); végig tudja hallgatni és megérti mások beszédet,- elemi ismeretekkel rendelkezik önmagáról és környezetéről; tudja nevet, lakcímet, szülei foglalkozását, felismeri a napszakokat; ismeri és gyakorlatban alkalmazza a gyalogos közlekedés alapvető szabályait; ismeri szűkebb lakóhelyét, a környezetében élő növényeket, állatokat, azok gondozását és védelmét; felismeri az öltözködés és az időjárás összefüggéseit.Ismeri a viselkedés alapvető szabályait, kialakulóban vannak azok a magatartási formák, szokások, amelyek a természeti es társadalmi környezet megbecsüléséhez, megóvásához szükségesek; elemi mennyiségi ismeretei vannak.Az óvodáskor végére a gyermekek szociálisan is éretté válnak az iskolára. A szociálisan egészségesen fejlődő gyermek készen áll az iskolai élet és a tanító elfogadására, képes a fokozatosan kialakuló együttműködésre, a kapcsolatteremtésre felnőttel és gyermektársaival, amennyiben az iskolai legkor ezt lehetővé teszi. A szociálisan érett gyermek- egyre több szabályhoz tud alkalmazkodni; késleltetni tudja szükségletei kielégítését,

57


BUJ

- feladattudata kialakulóban van, s ez a feladat megértésében, feladattartásban, a feladatok egyre eredményesebb elvégzésében nyilvánul meg; kitartásának, munkatempójának, önállóságának, önfegyelmének alakulása biztosítja ezt a tevékenységet. Az ötéves kortól kötelező óvodába járás ideje alatt az óvodai nevelési folyamat célja, feladata változatlanul az egész gyermeki személyiség harmonikus fejlődésének elősegítése. A sajátos nevelési igényű gyermekek esetében folyamatos, speciális szakemberek segítségével végzett pedagógiai munka mellett érhető csak el a fentiekben leirt fejlettségi szint.A különleges gondozásra jogosult gyermekek iskolaérettségi kritériumai tükrözik a befogadóintézmény elvárásait az iskolába kerülő gyermekekkel szemben.

Az iskolába kerülés a jelenleg érvényben lévő közoktatási törvény alapján csak az óvodából történhet meg.Az óvónők feladata a gyerek iskolára való alkalmassá tétele esetén– Munkánk során tudatosodjék bennünk, hogy ez a feladat folyamat jellegű, a gyermek óvodába fogadásával veszi kezdetét.– A gyermek adottságainak, képességeinek, készségeinek figyelembevételével tervezzük meg a gyerekek fejlesztési programját!– Vegyük figyelembe a gyerekek érési folyamatait!– Az életkori és egyéni sajátosságokból kiindulva, a gyerekeket megismerve oldjuk meg a 3–7 éves életszakasz feladatait úgy, hogy előkészítjük a következő életszakaszt!– Ne feledkezzünk meg a fejlesztés során a gyerek elemi pszichikus szükségletének kielégítéséről, a játékról! A játékba integráljuk be a nevelés többi eszközét is!– Mielőtt az iskolai látogatásra sor kerülne, az óvónők ellátogatnak az iskolába, és hospitálnak több órán, hogy az óvodai tevékenységi formákhoz leginkább hasonlót tudjuk bemutatni óvodásaik számára.– Készítsük elő a gyerekeket az iskolai látogatásra!– Látogassunk el közösen egy iskolába, egy órára!– Felelősségteljesen, szakmailag kompetens módon döntsünk az egyes gyerek iskolára való alkalmassága felől!– Adjunk meg minden információs segítséget a szülők számára, amennyiben úgy érzik, hogy bizonytalanok gyermekük iskolára való alkalmassága felől!– Látogassuk meg a gyerekeket az iskolában!– Tapasztalataik alapján értékeljük ki saját elvárásaikat az iskolával szemben!– Kezdeményezzünk kölcsönös hospitálási lehetőséget!– A kölcsönösség formai elemei váljanak tartalmivá!

12. Ünnepek, rendezvények

A hagyományok teremtésével, az ünnepek a közös rendezvények, programok szervezésével az óvoda nyitottságát kívánjuk növelni. Az óvoda ünnepei gazdag érzelmi átélésre és közös tevékenységre adnak lehetőséget. Ezek az ünnepek sajátos keretek között lezajló közösségi események. Megerősítik a hagyományokat, közel hozzák a szűkebb és tágabb környezet eseményeit, fokozzák a gyermekekben a közösségi érzést. Fontosnak tartjuk, hogy kiemelkedjenek a mindennapi életből, ugyanakkor természetes módon illeszkedjenek a gyerekek óvodai életébe. A gyerekek maguk is vegyenek részt az előkészületekben, tevékeny várakozás előzze meg /közös díszítés, ajándékkészítés, sütés stb. /.

58


BUJ

Az ünnep fényét emeli a feldíszített óvoda, az ünnepi ruha, a jó érzelmi előkészítés, az egyre fokozódó örömteli várakozás és maga az ünnepi együttlét. Ezt fokozhatjuk a felnőtt közösség ajándékával /bábozás, éneklés, hangszeres muzsika, apróbb ajándékok stb. /. Az ünnepek megfelelő érzelmi hatásukat csak a szülők együttműködő támogatásával érhetik el. Szervezésénél figyelembe vesszük: a gyermekek életkori sajátosságait, az óvoda kialakult hagyományait, a szülők igényeit és a környezeti adottságokat.Az ünnepek, hagyományok három témakörre épülnekA természettel, néphagyománnyal összefüggő ünnepek: szüret, Mikulás, karácsony, farsang, húsvét, pünkösd.A gyermekek ünnepei: születésnap, gyermeknap, anyák napja, ballagással egybekötött évzáró.Társadalmi ünnepek: március 15., nyugdíjasok köszöntése.

A természettel néphagyománnyal összefüggő ünnepek Ezeket az ünnepeket programunkból adódóan a népi hagyományokhoz kapcsolódva alakítottuk ki. /Bővebben kifejtve: "Sajátos arculatunk, hagyományaink kialakítása" c. fejezetben. /A gyermekek ünnepeiSzületésnap Közösen megünnepeljük minden gyermek születésnapját. Az ünnepelt érzi, hogy ez a nap az ő ünnepe, hiszen az egész közösség figyelme felé fordul. A megajándékozás, az örömszerzés jut érvényre.Gyermeknap Óvodán kívüli kirándulós program szervezésével ünnepeljük meg. Ezen kívül a felnőttektől ajándékot kapnak.FalunapMűsorunkkal igény szerint hozzájárulunk sikerességéhez.Anyák napja A szülők, nagyszülők iránti tisztelet kifejezésére, a családi kötelék erősítésére szervezzük. A gyermekek csoportonként műsorral köszöntik édesanyjukat, nagymamájukat.Ballagással egybekötött évzáró Csak a nagycsoportosoknak szervezzük. Szüleik és a vendégek előtt mesével, verssel, dallal búcsúznak az óvoda közösségeitől. A kicsik és a középsősök verssel, ajándékkal búcsúznak el a nagyoktól.Társadalmi ünnepekMárcius 15. Közösen ünnepli mindhárom csoport. Kokárdát tüzünk a ruhánkra, elsétálunk a közeli Kossuth – szoborhoz. Nemzetiszínű zászlókat visznek a gyerekek a szobor talapzatához. Aktuális és tavaszi verseket mondanak és énekelnek. Megfigyelhetik az iskolások ünneplését is.Idősek Világnapja Az idősek köszöntése. Kis műsorral és ajándékkal kedveskednek a nagycsoportos gyerekek a közeli Idősek Klubjában.

Egyéb rendezvények A gyermekek kirándulásai a közvetlen és tágabb környezetben.

59


BUJ

Az óvoda – család közös rendezvényei, tevékenységei: munkadélutánok falunap, sportprogram karácsonyi vásár jótékonysági bál megszervezése, rendezése.

Ezeknek a lehetőségeknek a kiszélesítésére, bővítésére törekszünk.

13. Óvoda kapcsolatrendszere

Az óvoda része a helyi társadalomnak, ezért fontos hogy együttműködjön a környezetével és kialakítsa kapcsolatait a gyermekek nevelése érdekében.

13.1. A család, szülőkkel való kapcsolat

Fontos a két nevelési szintér együttműködésében a már megszerzett értékek megőrzése, annak tartalmi formai gyarapítása. Kapcsolatuk visszahat egymásra, ezért minőségében fejlődik. Alapelveinket figyelembe véve arra törekszünk, hogy a családi nevelést kiegészítve gondozzuk, neveljük, fejlesszük a gyermekeket. A szülőket nevelőpartnernek tekintjük. Az óvodai nevelés nem lehet eredményes családi megerősítés nélkül, elengedhetetlen az összhangban történő nevelés. Minden lehetőséget megragadunk, hogy megismerjük a családi nevelési eljárásokat, szokásokat. Ismertetjük velük programunk célját, feladatát, nevelési felfogásunkat. A gyermekek egyéni fejlődéséről folyamatosan konzultálunk. Fontosnak tartjuk a hiteles tájékoztatást, a tapintatot és az előre mutató segítséget. Óvodánk nyitott: a szülők igényeinek megfelelően lehetőséget adunk arra, hogy előzetes megbeszélés alapján bármikor betekintést nyerjenek gyermekeink óvodai életébe. A családdal történő nyílt, őszinte együttműködés csak a kölcsönös bizalom talaján valósulhat meg. A szülőknek tapasztalniuk kell, hogy tiszteletben tartjuk nevelési elveiket, hogy szeretjük gyermeküket. Arra törekszünk, hogy emberi magatartásunkban szakmai felkészültségünkben egyaránt példamutatók legyünk.A kapcsolattartás formái

Beíratás: az első személyes kapcsolat felvétele. Szülői értekezletek. Családlátogatások: családi nevelési szokások megismerése Napi beszélgetések: információ a gyermek állapotáról. Nyitott óvoda meghirdetése: előzetes megbeszélés alapján a szülő bármikor betekinthet az

óvoda életébe, napi munkájába. Közös ünnepségek. Közös kirándulások, programok. Nyílt napok. Szülői munkaközösségi programok: munkadélutánok, rendezvények, társadalmi munka.

Óvodánkban a szülők képviseletét a Szülői Munkaközösség látja el. A vezető irányításával a Szervezeti és Működési Szabályzatban megfogalmazottak szerint vesz részt az óvoda életében.

60


BUJ

13.2. Bölcsőde

Községünkben bölcsőde is működik, mellyel kapcsolatunk folyamatos és hatékony. A bölcsődei gondozónők és az óvónők ismerik és elismerik egymás munkáját.A kapcsolattartás formáiKölcsönös látogatás a gyermekekkel együtt. Így ismerkedünk az óvodába kerülő gyermekekkel, tájékozódunk különleges szokásaikról. Ők is megismerkednek velünk óvónőkkel, az óvodával, megkönnyítve ezzel az átmenetet.Az első napokban a gondozónő is jelen van a gyermekekkel az óvodában.A bölcsődei szülői értekezleten a leendő kiscsoportos óvónő részt vesz. Tájékoztatja a szülőket az óvodai szokásokról.

13.3. Iskola

Az óvoda–iskola kapcsolatában fontosnak tartjuk a nevelőmunka összehangolását, az együttműködést, hogy az átmenetet minél zökkenőmentésebbé tegyük. Arra törekszünk, hogy az iskola megismerje azt a szándékunkat, hogy a gyermekeket egyéni képességeiknek megfelelően úgy neveljük és fejlesztjük, hogy a környezetükben jól eligazodjanak, együttműködők, kapcsolatteremtők legyenek, és képesek legyenek az iskolai tanulmányok megkezdésére. Örömmel és érdeklődéssel várják az iskolai tanulást. Ennek érdekében folyamatos, rendszeres, szoros nevelőpartneri kapcsolatra törekszünk az iskola pedagógussal. A jó kapcsolat alapja a tisztelet és megbecsülés egymás munkája iránt.A kapcsolattartás formáiKölcsönös látogatások, tapasztalatgyűjtés: az első osztályos nevelők az óvodában ismerkednek a leendő iskolásokkal. Megismerik az óvodai nevelési módszereket, eljárásokat, tájékozódnak a gyermekek fejlődéséről, az esetleges várható alkalmazkodási nehézségekről. Nagy csoportban év elején a köztes difer, év végén pedig a hosszú difer ad tájékoztatást a fejlettségükről, amelyet az óvodapedagógusok a leendő tanító nénikkel közösen végeznek.Az óvónő figyelemmel kíséri a gyerekek iskolai beilleszkedését. Tanév elején meglátogatjuk őket, ott vagyunk velük.Szakmai tanácskozások, megbeszélések az alsó tagozaton tanító nevelőkkel.Szülői értekezleten való részvétel: az első osztályos nevelők tájékoztatják az iskolába készülő gyerekek szüleit pedagógiai elképzeléseikről, az iskolába lépés teendőiről.A gyermekek látogatása az iskolába: ismerkednek a tanító nénivel, az iskolai környezettel.Közös rendezvényeken való részvétel.Fenntartó /önkormányzat/Kapcsolatunk részben hivatalos, részben pedig támogató, segítő jellegű. A kapcsolattartás formáiKölcsönös tájékoztatás.Az óvodavezető beszámol a nevelőmunkáról, az óvoda életéről.A fenntartó vizsgálja a fenntartás a működés feltételeit, szükség esetén támogatja kéréseinket a költségvetés függvényében.Idősek KlubjaIdősek napján, karácsonykor gyermekműsorral kedveskedünk az öregeknek.Közművelődési intézményekKönyvtár

61


BUJ

A kapcsolattartás formáiIsmerkedés a könyvtárral, könyvtárlátogatások, könyvkölcsönzés, irodalmi kezdeményezés a könyvtárban.Gyermekeknek szervezett műsorokon részvétel.Egészségügyi szervek /orvos, védőnő /A kapcsolattartás formáiÉvente orvosi vizsgálat minden csoportban.Tanköteles korú gyermekek iskola-alkalmassági vizsgálata.Alkalmanként a gyermekek tisztasági vizsgálata.

Szakmai szervezetekMPKITKFolyamatosan figyelemmel kísérjük a felkínált szakmai képzéseket, programokat és érdeklődésünknek megfelelően részt veszünk azokon.Szakmai tevékenységünk fejlesztése, megújulása érdekében igénybe vesszük segítségüket.Szakszolgáltató IntézményekNevelési TanácsadóSzükség esetén segítségét kérjük.Valamint a zavartalan beiskolázás lebonyolítása érdekében tartjuk a kapcsolatot.Családsegítő és Gyermekjóléti SzakszolgálatSzükség esetén segítségét kérjük.Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői BizottságCigány Kisebbségi Önkormányzat Kapcsolatunk a Nevelési Tanácsadón keresztül – eseti.

14. GYERMEKVÉDELEM AZ ÓVODÁBAN

Óvodás gyermekeink eltérő szociokulturális környezetből kerülnek hozzánk. A társadalmi, gazdasági viszonyok változásával több lett a mindennapi gondokkal, megélhetéssel küzdő családok száma. Községünkben is magas a munkanélküliek aránya, és egyre nő a hátrányos helyzetű és veszélyeztetett családok, gyermekek száma. Ezért a gyermekvédelmi munka óvodánkban kiemelkedő jelentőséggel bír. Az óvodai gyermekvédelem magába foglalja a gyermekközösség egészére kiterjedő, ezen belül minden egyes gyermek harmonikus személyiségfejlesztéséért kifejtett pedagógiai tevékenységet. Személyiségelvre épül, enyhíti a szociokultúrális ártalmakat, megelőzheti a magatartási és tanulási zavarok kialakulását.Az óvodai gyermekvédelem célja: a helyi sajátosságok ismeretében minden óvodás korú gyermekre kiterjedő preventív tevékenység megszervezése. Az egyéni sorsokkal való törődés.

14.1. A gyermekvédelmi törvényből adódó óvodai feladatainkHogy enyhítse, elhárítsa azokat a hatásokat, amelyek a gyermekekben károsító jellegűek, másrészt segítse azoknak a hatásoknak az érvényesülését, amelyek hozzájárulhatnak a gyermekek zavartalan fejlődéséhez. A gyermekekre való fokozott odafigyelés lehetővé teszi, hogy időben felfedezzük a személyiségfejlődés problémáit, /nehezen nevelhetőség, testi, szellemi fejlődésben való elmaradás /. A veszélyeztetettség kialakulásának megelőzése is csak korai felderítés alapján lehetséges.

62


BUJ

14.2. A nevelőtestület feladatai a gyermekvédelem területén

A gyermekvédelmi munka minden óvónő feladatkörébe beletartozik. Az óvodai nevelőtestület együttesen felelős a gyermekek zavartalan fejlődéséért, a gyermekek védelméért.A gyermekvédelmi esetek feltérképezése. Első családlátogatáskor a szülő, a gyermek megismerése, az anamnesztikus adatok rögzítése. Majd a gyermek fejlődésének útját személyiséglapon vezeti. Hiányosságok észlelése esetén egyéni bánásmóddal, fejlesztéssel próbál segíteni. Ha szükséges, szakember segítségét kéri. Ha a gyermek fejlődését veszélyeztetettnek látja a családban, akkor a gyermekvédelmi felelőshöz fordul.A gyermek egészséges fejlődésének biztosítása a család elsődleges joga és kötelessége. Az óvoda csak kiegészítő szerepet tölt be, így a kritikus családoknál az óvónő és a gyermekvédelmi felelős feladata a szülők segítése, nevelése, olykor az egész család gondozása, védelme.A szülőkkel segítő, őszinte, empatikus kapcsolat kialakítására törekszünk. Tapintatosan a családi nevelés gyermek iránti felelősségére hívjuk fel a figyelmet. A gyermek fejlődését személyes törődéssel, fejlesztéssel igyekszünk segíteni.Ha az erőfeszítések nem járnak eredménnyel, külső segítséget veszünk igénybe, /önkormányzat gyermekvédelmi megbízottja /. Más szervekkel, szervezetekkel már ő veszi fel a kapcsolatot, további intézkedéseket tesz.A gyermekvédelmi felelős feladataiMinden tanév elején összegyűjti a hátrányos helyzetű, veszélyeztetett gyermekek adatait.Munkatervet készít, mely tartalmazza a kapcsolattartás formáit, csoportos óvónőkkel, szülői munkaközösséggel, orvossal, védőnővel, önkormányzattal.Rendszeresen látogatja a veszélyeztetett gyermekeket, segélyezésre javaslatokat tesz.Segíti az óvónők gyermekvédelmi munkáját.Gyermekvédelmi továbbképzéseken részt vesz, az ott hallottakról tájékoztatást ad a nevelőtestületnek.

14.3. Tevékenységek, melyek a hatékonyságot segítikA hátrányos helyzetű és veszélyeztetett gyerekek esetében szorgalmazzuk, hogy

rendszeresen járjanak óvodába, így napi étkezésük, gondozásuk biztosítottá válik.– Kiemelten gondot fordítunk egyéni fejlesztésükre, segítve óvodai beilleszkedésüket, szociális fejlődésüket. Sajnos egyre több kisgyermek válik „válási árvává”. A szülők különválása testileg-lelkileg megviseli őket, legtöbbször bizonyos területen visszafejlődnek, magatartászavarral vagy szorongással küszködnek. Az óvodánk biztosítja számukra a nyugodt, türelmes, szeretetteljes légkört, az óvodapedagógusaink, pedig fokozottabban alkalmazzák az egyéni bánásmód elvét. Az óvodapedagógusaink az óvodában végzett gyermekvédelmi munkával, a fejlesztő tevékenységgel segíteni kívánják a gyermekek minél egészségesebb, harmonikusabb fejlődését. Ennek érdekében az óvodapedagógusok az óvodáskorú hátrányos helyzetű kisgyerekek hátrányainak csökkentésén dolgoznak, hogy megelőzzék leszakadásukat és a kudarcra ítélt státusukat. A hátrányos helyzet a szociokulturális hátrányt, az ingerszegény környezetet, az érzelmi labilitást és az elhanyagoló bánásmódot is magában foglalja. Az évente készült gyermekvédelmi kimutatás tartalmazzaÓvodások száma. Ebből hátrányos helyzetűek, a halmozottan hátrányos helyzetűek és veszélyeztetettek száma. Három vagy több gyermekes családban élők. Fogyatékos gyermekek száma. Csonka családban nevelkedők száma. Veszélyeztetettség okai.A veszélyeztetett nyilvántartásba vétel szempontjaiA gyermek személyiségét sértő megnyilvánulások /testi, lelki bántalmazás /.

63


BUJ

Nevelési hiányosságok /elhanyagoló nevelés /.Erkölcstelen családi környezet /italozó szülők, bűnöző családi helyzet, megromlott családi kapcsolat /.Rossz lakásviszonyok, súlyos anyagi nehézség.Egészségügyi okok /súlyos érzésszervi károsodás, tartós betegség /.

15. MELLÉKLETEK15.1.Tematikus terv15.2. Óvoda iskola közötti átmenetet elősegítő folyamat programterve15.3. A program végrehajtásához szükséges, nevelőmunkát segítő eszközök és felszerelések jegyzéke15.4.Jegyzőkönyv és jelenléti ív a programot elfogadó nevelőtestületi értekezletről15.5. Jegyzőkönyv és jelenléti ív az SZMK értekezletéről15.6. Eszközjegyzék15.7. Irodalomjegyzék15.8. Óvodai integrációs program

64


BUJ

B. RÉSZ

II. RÁKÓCZI FERENC ÁLTALÁNOS ÉS MŰVÉSZETI ISKOLA, ÓVODA, KÖNYVTÁR

HELYI PEDAGÓGIAI PROGRAMJA

ÁLTALÁNOS ISKOLA

2010.

65


BUJ

1. Alapelvek, célok, feladatok, eljárások, eszközök

1.1. Az iskolánkban folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei

A buji II. Rákóczi Ferenc Általános és Művészeti Iskola, Óvoda, Könyvtár alapfeladata az, hogy minden értelmileg ép gyereket juttasson el egy bizonyos szintig ismeretanyagban, készségekben, képességekben, alkalmassá kell tenni a tanulmányok folytatására, a társadalmi munkamegosztásban való későbbi bekapcsolódásra és a testileg, szellemileg és erkölcsileg egészséges életvitelre. Ezt az alapfeladatát nyolc évfolyamos iskolaszerkezet biztosítja. A fentiekből fakadó alapelvek:

iskolánk nevelő – oktató munkájában a demokratizmus, a humanizmus, az egyén tisztelete, a lelkiismereti szabadság, a személyiség fejlődése, az alapvető közösségek (család, nemzet, az európai nemzetek közössége, az emberiség) együttműködésének kibontakoztatása, a népek, nemzetek, nemzetiségi, etnikai csoportok és a nemek egyenlősége, a szolidaritás és a tolerancia értékei hatják át a tanítási-tanulási folyamatokat;

kiemelt figyelmet fordítunk az emberiség előtt álló közös problémákra és a különböző kultúrák iránti nyitottságra;

pedagógiánk elfogadott alapelve: a komplexitás elve, azaz annak állandó figyelembevétele, hogy a nevelés során biológiai, fiziológiai, pszichológiai és társadalmi törvényszerűségek hatásával kell számolnunk;

a nevelés két alapvető tényezője: a pedagógus és a növendék egyenrangú félként vesz részt a folyamatban, közöttük aktív kölcsönhatás van;

a nevelő vezető, irányító, kezdeményező szerepe érvényesül a pedagógiai légkör kialakításában, a tanulók aktivitásának kibontakoztatásában, tevékenységük megszervezésében, személyiségük fejlesztésében;

a közösségek biztosítanak terepet a növendékek önállóságának, öntevékenységének, önkormányzó képességének kibontakoztatásához;

az iskola valamennyi dolgozója és tanulója kölcsönösen tiszteletben tartja egymás emberi méltóságát;

minden iskolai tevékenységünket - az oktatás és nevelés terén egyaránt - a gyermekek okos szeretete hatja át;

iskolánk a fiatalokat felkészíti az önálló ismeretszerzésre és önművelésre, ennek feltétele a tanulási képességek és szilárd alapkészségek kialakítása;

a tanulás tervezésében, szervezésében és irányításában a tevékenység-központú tanítási gyakorlatot honosítjuk meg, mely életszerű helyzetek teremtésével alkalmat nyújt konkrét élmények és tapasztalatok gyűjtésére;

alkotó pedagógiai klímát teremtünk az eredményes munka érdekében; minden tanulónak biztosítjuk az egyéni adottságai, képessége és tehetsége szerint az

önmegvalósítás lehetőségét; az egyéni szükségletek szerint megfelelő feltételeket nyújtunk gyermekeinknek a tanulási

esélyegyenlőség megteremtéséhez, SNI tanulók integrált oktatásához; minden támogatást megadunk ahhoz, hogy tanítványaink elsajátítsák az élethosszig tartó

tanulás alapjait, valamint a folyamatot megkönnyítő képességeket, készségeket és kompetenciákat: a szövegértési – szövegalkotási, matematikai – logikai, szociális, életviteli és környezeti, az életpálya-építési, idegen nyelvi, valamint az infokommunikációs technológiákat;

66


BUJ

a kompetencia alapú oktatás során az ismereteket – készségeket és attitűdöket kölcsönhatásban fejlesztjük;

hatékony felzárkóztató munkával támogatást adunk a szociokulturális hátrányok leküzdéséhez;

iskolánk segíti a világban való eligazodást az idegen nyelvek oktatásával; fejlesztjük intézményünk, pedagógusaink, tanulóink informatikai kultúráját; az egyéni adottságokat figyelembe véve kialakítjuk tanítványainkban a teljesítményorientált

beállítódást, az önálló tanulás képességét; a nevelési - oktatási folyamatokban következetes „emberléptékű” követelményeket

támasztunk; a szociális, életviteli és környezeti kompetencia fejlesztését az ember és társadalom

műveltségi blokk mindhárom aspektusa szolgálja: a történelem, az emberismeret és a társadalomismeret (jelenismeret);

megalapozzuk a konstruktív életvezetés, az egyéni életpálya-építés és egészséges életmód készségét;

reális önismeret és életszemlélet kialakításával segítjük a megfelelő továbbtanulási irány, illetve pálya kiválasztását;

a kommunikációs - és viselkedéskultúra elsajátíttatásával kialakítjuk a tárgyi és személyes világukban való eligazodás képességét;

alapvető értéknek tekintjük a szűkebb és tágabb hazához való kötődés érzését, környezetünk megismerésének és megóvásának igényét;

a képesség-kibontakoztató felkészítés a személyiségfejlesztés, a közösségfejlesztés segítségével járul hozzá a tanulási kudarcból, a szociális hátrányból eredő lemaradás csökkentéséhez, a tanuló egyéni képességének, tehetségének kibontakoztatásához, tanulási. továbbtanulási esélyének növeléséhez.

A helyi tanterv rendszerét, az osztályfőnöki témakörök, s a modulok illeszkedését, a tanmeneteket és egyéb dokumentumokat kompetencia alapú oktatás gyakorlatának megfelelően alakítjuk. Valamennyi pedagógus felkészül rá és részt vesz a kulcskompetenciák fejlesztését szolgáló módszertani kultúra elterjesztésében, továbbá vállalkozik a korszerű digitális eszközök (SDT) alkalmazására az iskola életének minden területén. Saját műveltségterületének / tantárgyának tananyagába, illetve kompetencia alapú követelményrendszerébe beépíti a kulcskompetenciák fejlesztését szolgáló tevékenységeket és módszereket.

Szakmai törekvések és várt eredmények:- az átdolgozott pedagógiai program és helyi tanterv alapján új tartalmak és eljárások

alkalmazása,- a pedagógiai gyakorlatban a kulcskompetenciák fejlesztése,- a heterogén szocio-kulturális hátterű gyermekek nevelésében és oktatásában az

esélyegyenlőség javítása érdekében a hatékony hátránykompenzálás megvalósítása.

67


BUJ

A kompetencia alapú oktatás pedagógiai feltételrendszerének kialakításaA pedagógiai kultúra fejlesztése érdekében: nevelőtestületünk részt vett a TÁMOP

3.1.4.08/2 Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés - Innovatív intézményekben című pályázati folyamatban. A projekt során megismerkedtünk a kooperatív tanulás-tanítási technikák, és más tanulásszervezési eljárások módszertanával, az IKT eszközök használatával.

Pályázati forrásokból illetve alapítványi támogatásból digitális táblákat szerzünk be, a tantermekben Internet hozzáférést biztosítunk (kábel Wi-Fi) és elektronikus tananyagot vásároltunk. Terveink között szerepel tanulói laptopok biztosítása differenciálás céljából.

A kulcskompetenciák fejlesztésének célja: a kompetencia-alapú oktatás elterjesztése, feltételrendszerének megteremtése

intézményünkben, újszerű tanulásszervezési eljárások bevezetésével a tanulók motiváltságának növelése, az élethosszig tartó tanuláshoz szükséges kompetenciák, képességek, készségek

elsajátításának lehetőségét biztosítani a térség minden társadalmi csoportjának, rétegének, (különös tekintettel a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű tanulókra) amely csökkentheti esélyegyenlőtlenségüket, a foglakoztatási hátrányukat, s segítheti a társadalmi munkamegosztásba történő bekapcsolódást,

támogatni az integrációs és inkluzív programok elterjedését, az egyéni képességeket és érdeklődést szem előtt tartó nevelési szemlélet meghonosítását, az ezt megvalósítani képes oktatási és képzési rendszereket, pályaorientációs programokat, IKT kompetenciák fejlesztését, hogy az érintettek munkaerő-piaci esélyei növekedjenek,

egyéni különbségekhez szakszerűen alkalmazkodó, kulcskompetenciák egyénre szabott fejlesztést eredményesen megoldani képes pedagógiai gyakorlatra való felkészülés, a kor színvonalán és eszközeivel tudást közvetíteni képes pedagógusok képzése,

cél egy olyan tanuló hálózat létrehozása, amely horizontálisan és vertikálisan is szervezett, tagjai részére biztosítja a megfelelő információ-áramlást, konzultációs lehetőséget.

digitális írástudás elterjesztése, önálló intézményi innováció megvalósítása, folyamatossá tétele.

A kompetencia alapú oktatás implementációja

Az 5 éves fenntartási kötelezettség teljesítésének ütemezése a Helyi tanterv fejezet elején, az óratervhez kapcsolódva kerül beépítésre.

A kompetencia alapú oktatás implementációját segítő célok ütemezése:

A kompetenciamérések eredményeinek felhasználása, javító tevékenységek megszervezése, a bevezetett kompetenciaterülethez kapcsolódóan.

Az eltérő képességű és szociális helyzetű tanulók együttnevelését, -oktatását meghatározó célok és sikerkritériumok megfogalmazása (HH, HHH, SNI tanulókkal való foglalkozás megszervezése)

A kompetencia alapú oktatás implementációjának célrendszere. A célok ütemezése.

68


BUJ

Célok, indikátormutatók Implementációéve

Fenntarthatóság

2009/2010 2010/2011 2011/2012 2012/2013 2013/2014 2014/2015

teljes tanórai lefedettséget biztosító programcsomag

+ + + + + +

egy választott kulcskompetencia területi programcsomag

+ + + + + +

tantárgytömbösített oktatás a szakrendszerű oktatásban(5-10-15 %)

5 10 15 15 15 15

műveltségterület tantárgyi bontás nélküli oktatása

+ + + + + +

digitális tartalmak, taneszközök használata(25 %)

25 25 25 25 25 25

A hátrányos helyzetű és SNI tanulók esélyegyenlőségének javítása

+ + + + + +

új módszerek intézményi alkalmazása,elterjesztése,

+ + + + + +

önálló intézményi innováció megvalósítása

+ + + + + +

jó gyakorlatok átvétele + + + + + +

Feladat a fejlesztés helyes irányainak megtalálása

A magyar közoktatás főbb gondjai A fejlesztés irányaiSzelektív iskolarendszer Egységes, befogadó (komprehenzív)

iskolarendszerTanár központú módszertan Tanulóközpontú módszertan. Játékos

tanulás.Kanonisztikus tananyag kijelölés Pragmatikus, testre-szabott tananyag

válogatásKözponti tantervek Helyi tantervekEgységes módszertan Differenciált módszertan, sokszínűségre

törekvésNagy és egyrétegű tananyag Kevés és rétegzett tananyagIsmeretátadás Ismeretbe ágyazott képességfejlesztés,

kompetencia alapú képzésAktív tanár- passzív tanuló Aktív tanár – aktív tanuló (megváltozott

69


BUJ

tanárszerep)Egyirányú kommunikáció Vertikális és horizontális

információáramlásA teljesség illúziója Reális teljesítésSzelekció és regráció Integráció, infúzióBehatárolt tanulási környezet Életközeli tanulási környezet kialakítása

Az iskolai kompetencia-fejlesztés koncepciója:

- Az alapelvek, célok és feladatok kidolgozása minden kompetencia területre.- A tananyag kijelölése – lokalizálása, az egyes programelemek elhelyezése a tantárgyi struktúrában (tantárgyakhoz, műveltségi területekhez, osztályfőnöki programokba, modulokhoz, tanórán kívüli tevékenységekbe).- Időbeli elrendezése (epochák, modulok, projektek).- Fejlesztési eljárások és módszerek megválasztása (fejlettségi szintnek megfelelően).- A kompetenciafejlesztés komplex taneszköz-rendszerének alkalmazása:

- programtanterv- tanulói eszközök- tanári eszközök- értékelő eszközök- modulok rendszere- digitális eszközök, informatikai fejlesztés

A kompetencia fejlesztését támogató rendszer- külső továbbképzések (tanárok felkészítése)- belső továbbképzések (önképzés, benchmark)- mentorálás (program-karbantartás)- szaktanácsadás igénybe vétele

A tanuló hatékony megismerését szolgáló technikák alkalmazása- pedagógiai diagnosztika- tehetségazonosítás- tanulási stratégiák és módszerek megismerése- tanulási problémák felismerése (nehézségek, zavarok, akadályozottság)- részképesség-zavarok kiszűrése- a személyiség komplex megismerése

Az alkalmazott mérés-értékelés, minőségbiztosítás iskolai rendszere- az értékelés elveinek kidolgozása- diagnosztikus (bemeneti) mérések, (pl. DIFER)- formatív (visszajelző, szabályozó) mérések- a tanulói fejlődés nyomon követése- szummatív (lezáró – minősítő) mérés-értékelés

Módszertani elemek

70


BUJ

- tanulásszervezési javaslatok- tanórai differenciálás heterogén csoportban- kooperatív tanulás- tevékenységközpontú pedagógiai gyakorlat- tantárgytömbösítés- a drámapedagógia eszközei- egyéni és csoportos projektmunka, témahét- műveltségterület tantárgyi bontás nélkül, moduláris oktatás- átfogó tanítási szakaszok (epochák) beillesztése a tanulás-tanítási folyamatba- infokommunikációs technikák elsajátítása és alkalmazása- tanulói értékelési technikák (önértékelési eljárások) gazdagítása- az SNI tanulók esetében az integrált nevelést segítő sérülés specifikus fejlesztés egyéni továbbhaladás, értékelés biztosítása

A tanulni tanulás kognitív és affektív kompetenciájának fejlesztése- a tantárgyak közötti merev határrendszer feloldása (műveltségterület bontás nélküli tanítása)- a tanulásmódszertan beépítése az iskola tevékenységrendszerébe- a tanulók tanulási stratégiáinak és módszereinek megismerése, alkotó jellegű feladatok biztosítása- a tanuláshoz való viszony (attitűd) feltérképezése, a változások követése- a motivációs bázis megismerése és formálása- a tanuláshoz szükséges alapkészségek felmérése és fejlesztési eljárásainak alkalmazása (életkor-specifikusan), megkülönböztetett figyelmet kap az SNI tanulók személyiségének széles körű fejlesztése- a tanuláshoz szükséges komplex személyiségelemek megismerése kíváncsiság- érdeklődés, akarat, kitartás, önfegyelem, becsvágy, teljesítményszorongás- küzdőképesség, sikerorientáció – kudarckerülés

Az iskola pedagógiai programja a NAT – ban leírt és képviselt értékekre, valamint a kulcskompetenciák fejlesztésére és a tanulói szükségletekre épül. Pedagógiai feladataink a Keret tantervben rögzített egységes, alapvető tartalmak átadása, elsajátíttatása, valamint a tanulási esélyegyenlőséget javító, egyénre szabott differenciált pedagógiai bánásmód alkalmazása. Azt a célt szolgálja, hogy tanulóink: a különböző szintű adottságaikkal, az eltérő mértékű fejlődésükkel, az iskolai és iskolán kívüli tanulásukkal, egyéb (érdeklődési körüket érintő) tevékenységükkel, szervezett ismeretközvetítéssel, spontán tapasztalataikkal összhangban minél teljesebben bontakoztathassák ki személyiségüket.

A nevelési program és a helyi tanterv szoros egységet alkot. A nevelési programban meghatározott nevelési alapelveket, a kitűzött célokat és feladatokat elsősorban a tanítás – tanulás folyamatában a helyi tanterv megvalósításával és a tanórán kívüli tevékenységgel éri el az iskola. Ha ezek a tevékenységformák átgondolt rendszert alkotnak, akkor van esély arra, hogy egymás hatásait erősítsék, és hatékonyabbá tegyék.

71


BUJ

Képzésünk tartalma az emberre, társadalomra, a művészetekre, a természetre, a tudományokra, a technikára vonatkozó kultúra alapvető eredményeit foglalja magában, a tanulók életkori fejlettségi szintjéhez méretezett tananyag-kiválasztással, elrendezéssel. A kompetencia tehát az ismeretek alkalmazóképes elsajátításából, a tanultakhoz való viszony (attitűd) formálásából és a lehetséges mértékig kimunkált képességekből építkezik.

A tananyag cselekvő feldolgozása, összefüggéseinek feltárása megalapozza a tanulók: műveltségét, világszemléletük, világképük formálódását, társas kapcsolataik alakulását, eligazodásukat saját testükön, lelki világukban, tájékozódásukat szűkebb és tágabb környezetükben. Végső célunk, hogy bátorító – megengedő tanári attitűddel megalapozzuk a jó kompetenciaérzésüket, pozitív énképüket és aktív cselekvési szándékukat. Mindez hozzájárul a boldogságélmény megéléséhez, amely a kiegyensúlyozott személyiségfejlődésük szempontjából elengedhetetlen.

Az iskola jellegét meghatározó legfontosabb tényezőket figyelembe kell venni:A település (falu, beiskolázási körzet) jellemzői és oktatási hagyományai.A tanulók társadalmi tapasztalatai (a szocio-kulturális családi háttér).A tanulók gondolkodásának, teljesítményeinek fejlődési üteme.A tanulók pályairányultsága (továbbtanulási aspirációk).A szülői igények (tantárgyi struktúra, szervezés, tanítási stílus, követelményszint).A szülők (a társadalmi mikrokörnyezet, a fenntartó) támogatási, részvételi készsége.A pedagógusok kényszermentes egyetértése (értékorientáció, nevelési-oktatási cél-feladat- és követelményrendszer, kompetencia-fejlesztő eljárások és módszerek).Az iskola hagyományai, "bejáratott" profilja, és perspektívái.A fejlesztési elképzelések realitása és a megvalósítás objektív/szubjektív feltételeinek összhangja (adottságai, teherbírása).

1.2. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai céljai:

Pedagógiai tevékenységünk célja mindazoknak az intellektuális és emberi – erkölcsi értékeknek a kialakítása tanítványainkban, amelyek birtokában úgy tudják egyéni boldogulásukat megteremteni, hogy az egyben a szűkebb és tágabb közösségük javát is szolgálja.

Ennek érdekében célunk:

Célok az alapfokú nevelés-oktatás első szakaszára (1 – 6. évfolyam: az iskolába lépő kisgyermekben óvja és fejlessze a megismerés, a megértés és a tanulás

iránti érdeklődést és nyitottságot újszerű tanulásszervezési eljárások bevezetésével; vezesse át a gyermeket az óvoda játékközpontú tevékenységeiből az iskolai tanulás

tevékenységeibe; tegye fogékonnyá a tanulót saját környezete, a természet, a társas kapcsolatok, majd a

társadalom értékei iránt; az iskola adjon teret a gyermek játék- és mozgás iránti vágyának; az iskola segítse a gyermek természetes fejlődését, érését; az iskola a tanítási tartalmak feldolgozásának folyamatában elemi ismereteket közvetítsen,

alapvető képességeket és alapkészségeket és kulcskompetenciákat fejlesszen; segítse a hátrányos és a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók esély-egyenlőségét;

72


BUJ

társas kapcsolataikat hassa át az egymás iránti tisztelet, fogadják el a szabályokat és megállapodásokat, alkalmazzák a kulturált együttélés normáit, tudjanak együttműködni másokkal;

szeressék és óvják természeti környezetüket; az olvasás iránti kedv felkeltése, fenntartása; mélyrehatóan alapozzuk meg az alapkészségek elsajátítását kooperatív technikák

alkalmazásával;

Célok a nevelés-oktatás második szakaszára (7 – 8. évfolyam): folytassa az első szakasz nevelő-oktató munkáját, a képességek, készségek fejlesztését; segítse az egész életen át tartó tanulás megalapozását szolgáló képességek fejlesztését; a tanítási tartalmak feldolgozásának folyamatában vegye figyelembe, hogy ez az egységes

rendszert képező szakasz két, pedagógiailag elkülöníthető periódusra tagolódik; vegye figyelembe, hogy a 10 -12 éves tanulók gondolkodása erősen kötődik az érzékelés

útján szerzett tapasztalatokhoz; vegye figyelembe, hogy 12 – 14 éves kortól (serdülőkor kezdete) a tanulók ismeretszerzési

folyamatában előtérbe kerül az elvont fogalmi és az elemző gondolkodás; a kötelező iskolázás szakaszai: a bevezető, az alapozó, a fejlesztő, az általános műveltséget

megszilárdító, az általános műveltséget elmélyítő, pályaválasztási szakasz, amelyeknek a folyamaton belül a NAT által pontosan körülhatárolt funkcióját érvényesítjük;

az alapkészségek kimunkálása (írás, értő olvasás, számolás, beszéd) és differenciált fejlesztése;

a különböző érdeklődésű, eltérő értelmi, érzelmi, testi fejlettségű, képességű, motivációjú, szocializáltságú, kultúrájú gyerekeket - érdeklődésüknek, képességüknek és tehetségüknek megfelelően készítse fel a továbbtanulásra;

a tanulókat érdeklődésüknek, képességüknek és tehetségüknek megfelelően készítse fel a társadalomba való majdani beilleszkedésre;

alapozza meg a felkészülést a jogok és kötelességek törvényes gyakorlására; magas színvonalú és sokrétű ismeretátadással fejlessze a tanulók önálló problémamegoldó

képességét, készségét és a kreativitását; a tanítási – tanulási folyamat strukturált tudást közvetítsen: az ismeretek megszerzésének, a

megértés, az alkalmazás és magasabb műveleti szintű alkalmazás képességének kialakításával;

tudatosítsa a gyermekben a szűkebb és a tágabb környezetből megismerhető erkölcsi értékeket, erősítse meg a humánus magatartásmintákat, pozitív szokásokat, és a gyermek jellemét formálva szolgálja a személyiség kiteljesedését;

segítse diákjait abban a folyamatban, amelyben művelt emberré, szabad és gazdag személyiséggé, felelős polgárrá, tisztességes és emberséges, alkotásra és boldogságra képes emberekké válhassanak;

elégedett, magabiztos, optimista és felelősséget vállaló embereket akarunk nevelni; az emberismeret az etika, az antropológia és a pszichológia alapfogalmainak, értelmezési

kereteinek bemutatásával járuljon hozzá a tanulók önismeretének elmélyítéséhez; a személyiségfejlesztés céljait szolgálja a tevékenységre nevelés (tanulás, munka, közéleti-

és szabadidős tevékenyegek), a képességek fejlesztése (értelmi, érzelmi, akarati és testi, a nyelvi-kommunikációs, a matematikai, a természettudományos; a történeti, társadalmi, politikai, az esztétikai, a szomatikus és a technikai nevelés területei) és a szükségletek alakítása képezze;

73


BUJ

fejlessze a tanulókban azokat a képességeket, készségeket, amelyek a környezettel való harmonikus, konstruktív kapcsolathoz szükségesek;

a tanulási tevékenységek közben és a tanulói közösségben való élet során fejlessze a tanulók önismeretét, együttműködési készségét, akaratát, segítőkészségét, szolidaritásérzését, empátiáját;

a nevelési folyamat gyakorlati módon igazolja a megbízhatóság, becsületesség, szavahihetőség értékét;

jellemezze munkánkat egyfelől a következetes követelés és igényesség, másrészt a tanulók jogainak, emberi méltóságának tiszteletben tartása, a velük szemben megnyilvánuló pedagógiai tapintat, bizalom, megértés, türelem, igazságosság;

a pedagógiai munka középpontjában tehát a személyre szóló fejlesztés álljon; a tárgyi tudás mellé a gyermekek szerezzék meg mindazokat az együttműködési,

kommunikációs képességeket is, amelyek segítségével tudását önmaga és a mások számára hasznosítani tudja;

a gyermekekben alakuljon ki a reális önértékelés képessége, a teljesítmény- és sikerorientált beállítódás, az egészséges önbizalom és a kockázatvállalás bátorsága;

a „tanulás tanulása” és az önálló ismeretszerzés képességének kialakítása minden gyermek számára elérhetővé váljon,

az informatika alkalmazása és az idegen nyelvek tanulása iránti igény fejlesztése is járuljon hozzá az alapműveltség kialakításához;

alakítsa ki az egyéni életélés kultúráját, a konstruktív életvezetés képességét; ismerje és alkalmazza a közösségi együttélés pozitív magatartásformáit; legyen képes az asszertív (egészségesen önérvényesítő) viselkedésre, ugyanakkor

tanúsítson önuralmat, toleranciát másokkal szemben; személyiségében legyen: humánus, erkölcsös, fegyelmezett, kötelességtudó, nyitott, kreatív; alakítsa ki a saját hatékony tanulási stratégiáját, célszerűen alkalmazza a tanulási

módszereket;

1.3. Az iskolánkban folyó nevelő-oktató munka pedagógiai feladatai:

Feladatok a nevelés-oktatás első szakaszára (1 – 6. évfolyam): a kompetencia alapú oktatás kiterjesztése; a pedagógiai munka középpontjában a személyre szóló fejlesztés törekvése álljon; a tanítás nem más, mint a tanulók tanulásának szervezése: tervezése, irányítása,

szabályozása és értékelése, ezért, a tanulásszervezés meghatározó szempontja a tanulók aktivitásának optimális kibontakoztatása legyen;

alapozzuk meg a tanuláshoz való pozitív viszonyt (attitűd) életközeli tanulási környezet kialakításával;

a tanulói kíváncsiságra, érdeklődésre épített motivációval fejlessze a kisgyermekben a felelősségtudatot, a kitartás képességét, és mozdítsa elő érzelemvilágának gazdagodását;

alapozza meg a sokszínű tanulási szokásokat és módszereket; támogassa az egyéni képességek kibontakozását; az oktatási folyamatban alkalmazza az együttműködő (kooperatív) tanulás technikáit, formáit; biztosítsa a játékosság, a szimuláció gazdag eszköztárát; a tanulásszervezés egyik fő elve és teendője a tanulókhoz optimálisa alkalmazkodó

differenciálás a feladatok kijelölésében, azok megoldásában, a szükséges tanári segítésben, az ellenőrzésben, az értékelésben;

74


BUJ

működjön közre a tanulási nehézségekkel való megküzdés folyamatában; törődjön azoknak a hátrányoknak a csökkentésével, amelyek a gyermekek szociális-

kulturális környezetéből vagy eltérő ütemű éréséből fakadnak; tudatosítsa a gyermekekben a szűkebb és a tágabb környezetből megismerhető értékeket; erősítse meg a konstruktív magatartásformákat, szokásokat; a gyermek jellemét formálva szolgálja a személyiség érését;

Feladatok a nevelés-oktatás második szakaszára (7 – 8. évfolyam): fejlessze a tanulókban azokat a képességeket, készségeket, amelyek a természeti, társadalmi

és emberi környezettel való harmonikus, építő kapcsolatokhoz szükségesek; az aktív tanulási tevékenységek (kooperatív tanulási technikák) közben fejlessze a tanulók

önismeretét, együttműködési készségét, akaratát, segítőkészségét, szolidaritásérzését, empátiáját, toleranciáját;

olyan helyzeteket teremteni, amelyekben a tanuló gyakorlati módon igazolhatja megbízhatóságának, becsületességének, szavahihetőségének értékét;

tudatosítani a tanulókban a közösség demokratikus működésének értékét és jellemzőit; tisztázni az egyéni és közérdek, a többség és kisebbség fogalmát, és ezek fontosságát a

közösséghez, illetve egymáshoz való viszonyulásban; a demokratikus normarendszer kiterjesztése a természeti és az épített környezet iránti

felelősségre, a mindennapi magatartásra; vállalja identitását, a nemzeti, a nemzetiségi azonosságtudatot, képviselje az egymás mellett

élő különböző kultúrák iránti igényt; erősítse a Európához való tartozás tudatát, és egyetemes értelemben is késztessen más

népek hagyományainak, kultúrájának, szokásainak, életmódjának megismerésére, megbecsülésére;

fordítson figyelmet az emberiség közös problémáinak bemutatására, tudjon „globálisan gondolkodni és lokálisan cselekedni”;

felelősen alakítsa saját természeti, társadalmi és emberi környezetét; a test és a lélek harmonikus fejlesztése; a szocializáció folyamatainak elősegítése; az elemi műveltség alapjainak lerakása, elmélyítése; a tanulási stratégiák és módszerek elsajátítása; a tanulók kapjanak folyamatos visszajelzést a tanulmányi teljesítményükről és magatartásuk

minősítéséről; adaptív tanulásszervezéssel hasznosítsuk a számítógépet, s az info-kommunikációs

technikákat;

75


BUJ

1.4. Az iskolánkban folyó nevelő-oktató munka pedagógiai eljárásai:

fokozatosan átvezetjük a gyermeket az óvoda játékközpontú cselekvéseiből az iskolai tanulás tevékenységeibe;

mintákat adunk az ismeretszerzéshez, a feladat- és problémamegoldáshoz, megalapozzuk a tanulók egyéni tanulási módszereit és szokásait;

az ismeretek elsajátításának folyamatában az induktív és deduktív út konstruktív alkalmazásával törekszünk a konvergens és divergens gondolkodás képességének fejlesztésére;

a mozgásigény kielégítésével, a mozgáskultúra, a mozgáskoordináció, a ritmusérzék és a hallás fejlesztésével; a koncentráció és a relaxáció képességének alapozásával;

az egészséges életvitel kialakításához az egészségtan modul gyakorlati jellegű oktatásával kívánunk hozzájárulni;

az értelmi és érzelmi intelligencia mélyítését, gazdagítását a drámapedagógia eszköztárának alkalmazásával is kívánjuk megvalósítani;

az önismeret alakításával, a fejlesztő értékelés és önértékelés képességének fejlesztéséve, az együttműködés értékének tudatosításával a családban, a társas kapcsolatokban, a barátságban, a csoportban;

a tanulási stratégiák megválasztásában kitüntetett szempont: az életkori jellemzők figyelembevétele; az ismeretek tapasztalati megalapozása és az ismeretszerzés deduktív útjának bemutatása;

az iskolaotthonos nevelés és oktatás - a nem szakrendszerű oktatásra alapozva - egységes keretbe foglalja a tanulók egyéni képességéhez igazodó fejlesztés teljes folyamatát, biztosítva a tanulóknak a pihenés, a kikapcsolódás, a szórakozás és a testmozgás lehetőségét;

a képesség-kibontakoztató felkészítés megszervezhető integrált felkészítésként is, ha a közösségfejlesztés és a személyiségfejlesztés a halmozottan hátrányos helyzetű és az e körbe nem tartozó tanulók közös felkészítése keretében valósul meg;

a kreativitás fejlesztése; az írásbeliség és a szóbeliség egyensúlyára való törekvés; a tanulók egészséges terhelése, érési folyamatuk követése, személyre szóló, fejlesztő értékelésük;

a személyiség erkölcsi arculatának értelmi és érzelmi alapozásával; helyes magatartásformák megismertetésével és gyakoroltatásával;

a kortárs kapcsolatok megerősítésével; elemi állampolgári és a mindennapi életvitellel összefüggő praktikus ismeretek nyújtásával;

a biztonságos szóbeli és írásbeli nyelvhasználat és az alapvető képességek, készségek elsajátításával; a mentális képességek célirányos fejlesztésével; az önálló tanulás és az önművelés alapozásával;

az ismeretek tapasztalati megalapozása, a felfedezés lehetősége, a kreativitás fejlesztése, a differenciált fejlesztés, a művészeti, a gyakorlati és a közismereti készségek fejlesztésének egyensúlya, a tanulók egészséges terhelése; fejlődésük folyamatos követése, a személyre szóló, fejlesztő értékelés;

fokozatosan kialakítjuk, bővítjük az együttműködésre építő kooperatív-interaktív tanulási technikákat és a tanulásszervezési módokat;

növeljük a tanulók aktív részvételét igénylő ismeretszerzési módok arányát (megfigyelés, kísérlet, új információs és kommunikációs technikákat alkalmazó anyaggyűjtés, modellezés, szerepjáték stb.). az iskola épít a tanulók kíváncsiságára és a rendszerezett ismeretek iránti igényükre;

76


BUJ

heurisztikus tanulási helyzeteket és rendszerező ismeretszerzési élményeket egyaránt kínálunk tanulóinknak, az így szervezett tanulási folyamat juttatja közel őket a megismerés, a tudás öröméhez, erősíti meg önbizalmukat és növeli teljesítményük értékét;

az érzelem, az értelem és a cselekvés összefüggésének tudatosításával; az erkölcsi meggyőződés és az erkölcsi cselekvés kívánatos összhangjának felismertetésével; az állampolgári ismeretek gyakorlati értelmezésével, a mindennapi életvitellel összefüggő praktikus tudás nyújtásával a szocializációs folyamatokat segíti elő;

a tanulók megszerzett tudásukat valóságos feladatok, problémák megoldásában, konfliktusok kezelésében is alkalmazzák, döntésképességüket szervezett gyakorlatokban és spontán élethelyzetekben is érvényesítik;

az iskolában folyó nevelő – oktató munka mérési, ellenőrzési, értékelési és minőségbiztosítási rendszerében meghatározott rend szerint funkciójuknak megfelelően elvégezzük a diagnosztikus, a formatív és szummatív méréseket;

alkalmazzuk a tanuló-megismerési technikákat, módszereket és eszközöket; az elemi szocializáció eredményeire építve beavatjuk tanulóinkat a politikai szocializáció

folyamatába;

1.5. Az iskolánkban folyó oktató-nevelő munka pedagógiai eszközei:

minden gyermek számára biztosítsunk képességeinek, érdeklődésének illetve távolabbi céljainak megfelelő programokat, tevékenységi formákat;

a tanulási stratégiák megválasztásában és a taneszközök használatában kitüntetett szempont az életkori jellemzők figyelembe vétele;

személyes példamutatással neveljük gyermekeinket toleranciára, a másság elfogadására, empátiára, az emberi jogok tiszteletben tartása;

a mentális képességek céltudatos fejlesztésével; az önálló tanulás és az önművelés alapozásával, gyakoroltatásával;

az iskolai tanulás folyamatában a tevékenytetésre épülő tanulásszervezés, az életvitelhez szükséges, alkalmazható tudás gyarapítása, a problémamegoldó gondolkodás fejlesztése érvényesül;

megismerjük és alkalmazzuk a kulcskompetenciák fejlesztésére kidolgozott tanulói és tanári eszközrendszert, az infokommunikációs technológia, mint eszköz és taneszköz alkalmazásával;

a diagnosztikus és formatív mérések mérőeszközeit iskolai szinten készítjük el, illetve választjuk ki, a szummatív tesztek elkészítéséhez megyei illetve országos standardizált mérőeszközöket alkalmazunk;

nevelési célzatú (nyílt és zárt) csoportfoglalkozás a nevelési problémák megbeszélésére, kezelésére;

a nevelési-oktatási eljárások pedagógiai eszközeit a kooperatív technikákkal ötvözzük: A: a meggyőzés, a felvilágosítás, a tudatosítás módszerei: az oktatás valamennyi módszere, meggyőzés, minta, példa, példakép, példakövetés, eszménykép, bírálat, önbírálat, beszélgetés, felvilágosítás, tudatosítás, előadás, vita, beszámoló;B: a tevékenység megszervezésének módszerei: csoportképzés, tantárgytömbösítés, kooperatív feladatmegoldás, projektoktatás, témahét, követelés, megbízás, (ön)ellenőrzés, (ön)értékelés, játékos módszerek, gyakorlás;

C: a magatartásra ható módszerek:

77


BUJ

a.) ösztönző módszerek (ígéret, helyeslés, bíztatás, elismerés, dicséret (pl: szóbeli dicséret nyilvános formái: - osztályfőnöki órán, osztályközösség előtt, iskolai összejöveteleken (tanévzáró ünnepély, ballagás…); írásbeli dicséret formái: - osztályfőnöki dicséret (ellenőrzőbe, osztálynaplóba), - igazgatói dicséret (ellenőrzőbe, osztálynaplóba), oklevél, kitüntetés, alapítványi fenntartói, országos szintű elismerések; - osztályozás; - jutalmazás). (A jutalmazás és büntetés elveit és iskolai gyakorlatát itt is meghatározhatjuk, de célszerű egy önálló fejezetben rögzíteni.) Milyen tevékenységet jutalmazunk és milyen formákat használunk a jutalmazáshoz. Pl: Mit jutalmazunk?

hosszabb ideig tanúsított jó (példamutató) magatartást, szorgalmas, folyamatos, odaadó, közösségi munkát, rendkívüli teljesítményeket (megyei, országos helyezések)A jutalmazás formái lehetnek: szóbeli dicséret, írásbeli dicséret, oklevél, kitüntetés, jutalom (könyv, különféle tárgyi jutalmak: labdák, sportfelszerelések, számítástechnikai eszközök, kirándulás, táborozás, tanulmányút, ösztöndíj, tandíjmentesség…)

b.) kényszerítő módszerek: felszólítás, követelés, parancs, büntetés, párhuzamos osztályba való áthelyezés, áthelyezés másik iskolába (kivételes esetben!), tanuló kizárása az iskolából (csak tankötelezettség korhatárán túl!)

c.) gátlást kiváltó módszerek (ezek a módszerek a nevelés sikerét veszélyeztető körülmények kizárását célozzák, a negatív viselkedés kialakulását próbálják megakadályozni): felügyelet, ellenőrzés, figyelmeztetés, intés, fenyegetés, tilalom, átterelés, elmarasztalás;

2. Személyiségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok

A személyiséget a biológiai tényezők és a környezeti, nevelési hatások - egymással szoros kölcsönhatásban - együttesen határozzák meg. A személyiség fejlődését tehát három tényező befolyásolja: az öröklés, a környezet és a nevelés. A személyiség jellege, kialakulása tehát az örökletes és környezeti hatások illetve ezek interakciójának, egymásra hatásának eredménye és ezek eredője. Az emberbe az adottságok, mint diszpozíciók jelennek meg, melyek génjeiben, azok kódjában benne van. A környezeti hatások – társadalom, nevelőintézmények, család – befolyásolják, hogy az adottságból mi, mikor és milyen mértékben és miképpen valósul meg. Ezen tényezők között a legjelentősebb a nevelés - oktatás személyiségformáló hatása.

Nevelési módszerek: olyan eljárások, amelyek a nevelési hatások irányításával és hatékonyságuk fokozásával érvényesítik személyiségformáló nevelő funkciójukat. A nevelő hatások forrásai a nevelési tényezők: a felnőtt tekintélyi személyek, a feladatok és a kortársi interakciók, a nevelési tényezőktől eredő nevelő hatásokat orientálják és optimalizálják a nevelési módszerek, de alkalmazásuk végső célja és eredménye a személyiség formálása. Alkalmazott személyiségformáló funkciók: - a) szokásformáló eljárások: 1. a beidegzés közvetlen módszerei (a követelés módszere; a gyakoroltatás módszere; a segítségadás módszere; együttműködés; az ellenőrzés módszere; az ösztönzés módszere); 2. a közösségfejlesztő és önfejlesztő feladatok megszervezésének

78


BUJ

módszerei (önkormányzati feladatok megszervezésének módszerei; a fizikai munkafeladatok megszervezésének módszere; a tanulmányi feladatok megszervezésének módszere); - b) a példakép-eszménykép formálásának módszerei: 1. a magatartási-tevékenységi modellek közvetítésének direkt módszerei (az elbeszélés módszere; a tények és jelenségek bemutatásának módszere; a műalkotások bemutatása; személyes példaadás); 2. a modell-közvetítő kortársi interakciók megszervezésének módszerei (a nevelő személyes részvétele a közösségtevékenységében; pozitív csoportos és egyéni minták kiemelése a közösség életéből); - c) meggyőződés-formáló eljárások: 1. a tudatosítás közvetlen módszerei (előadás, magyarázat, beszélgetés; a tanulók önálló elemzőmunkája); 2. a felvilágosító interakciók megszervezésének módszerei (a közvetett felvilágosítás módszere; a vita módszere; drámapedagógiai, kooperatív módszerek).

Nevelési stílusunk: Törekszünk az optimális kombinációra a magas szintű demokratizmus és a magas szintű kontroll, míg a legnegatívabb hatású erős kontroll és alacsony demokratizmus kombinációra.A nevelési folyamat sokdimenziós, a tekintélyelvűség, melegség, kontroll más fontos meghatározói is vannak, másrészt a tekintélyelvűségnek, a szülői szeretetnek is igen sokféle megnyilvánulási formája létezik. A pedagógusok bánásmódja, kontrollmódszerei változnak a nevelés folyamán, alkalmazkodnak a gyerek életkorához, alkatához, reakciómódjaihoz.

A nevelő személyisége: a nevelői szerep változik: ismeretközlő helyett facilitátorként lép fel (szervező, segítő). Alapvető jelentőségű az oktatás-nevelés ( oktatás nevelő hatása) keretein belül. pedagógus saját „személyiségével dolgozik”, így az állandó szociális készenlét állapotában kell lennie, miközben alig van lehetősége annak befolyásolására, hogy mikor, kiket és mire tanítson. Minden pillanat nevelési helyzet lehet, ahol elsősorban modellként hat, mint azonosulást felkínáló személy és példakép. Nemcsak az egyénekkel való bánásmódban, hanem a csoportfolyamatok kezelésében is jártasnak kell lennie. Az őt magát is erősen frusztráló szituációkban jó helyzetfelismerő, döntéshozó, konfliktuskezelő készségekről kell bizonyságot tennie, miközben fontos, hogy képes legyen az elfogadó, igazságos és szeretetteljes légkör biztosítására. A nevelő személyisége oly sokoldalúan fejlett, érett, minden tekintetben kifogástalan kell legyen, hogy sokak szerint a „jó tanár” meghatározása inkább tekinthető pozitív tulajdonságok felemelő gyűjteményének, mint valódi meghatározásnak. Bizonyos paradoxonok is nehezítik a meghatározást: egy tanár anélkül is jó pedagógus. lehet, hogy modellként szolgálna, hogy érzelmileg közel kerülne tanítványaihoz (főleg felsőbb osztályokban), s lehet akkor is modell, ha ismeretátadó munkája nem felel meg az általános követelményeknek. Sok elmélet szerint a pedagógia eredményességét nem lehet egyetlen személyiségmodellhez kapcsolni, inkább a felvállalt szerepek, a tanár attitűdje fogja meghatározni sikerességét, hiszen minden nevelő és növendék viszonyát a két fél együttes részvétele határoz meg, s azokat egyedileg kell kimunkálni.

79


BUJ

A személyiség komplex fejlesztése: az értelem kiművelése mellett a gyermek önmagához, a különböző közösségekhez való viszonyának fejlesztése.Iskolánk alapvető feladata, hogy a tanulók személyiségét – megkülönböztetett figyelemmel az SNI tanulókét is – széleskörűen fejlessze.Az egyéni tanulási útvonal, a differenciált fejlesztés biztosítása.Fő feladat:

a tanulás iránti motiváció fejlesztése, a tantárgyak közti merev határrendszer csökkentésével a komplex fejlesztés

megvalósítása, oktatás és nevelés egységes feladatellátása, a tanítási-tanulási folyamatban alkotó jellegű feladatok biztosítása.

3. Közösségfejlesztés

A közösségfejlesztés ma már egyre szélesebb körben elfogadott, mint az emberek közügyekben való tevékenységét és részvételét fokozó módszer, amely megoldást keres a hátrányos területek felszín alatt rejtőző problémáira. A közösségfejlesztés, vagy közösségszervezés a közösségek kezdeményező és cselekvőképességének fejlesztését jelenti, amelyben kulcsszerepe van az egyes iskolai közösségeknek, a pedagógusoknak, mint közösségfejlesztőknek, akiknek bátorító-ösztönző-informáló munkája segítheti, kiegészítheti, megerősítheti a meglévő közösségi formákat, erőforrásokat.

A KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉS A PEDAGÓGIAI PROGRAM EGYIK CÉLKATEGÓRIÁJA.

Ennek lényege a tevékeny közösség nevelőerejének tudatos, szakszerű kiaknázása az egyéni fejlődés érdekében. Ez egy olyan folyamat, amely aktív dinamikus kapcsolatot teremt az egyén és a társadalom között. E folyamatban alakul ki az egyén és a társadalom konkrét, áttekinthető, értelmezhető, átélhető viszonya.

3.1. A közösségfejlesztés színterei az iskolai közösségek:

- tantestület, technikai dolgozók- alsó tagozat - (tanítók, gyerekek)- felső tagozat - (tanárok, tanulók)- szakmai munkaközösségek- évfolyamközösségek, osztályközösségek, művészeti csoportok- szakkörök, napközis/tanulószobás csoportok- diákönkormányzat- kapcsolatok a rendőrséggel és a polgárőrséggel

80


BUJ

3.2. Közösségfejlesztési feladatok:

3.2.1.Szociális kompetencia fejlesztése:- Konfliktuskezelés, együttműködő magatartás, empátia, egymásra figyelés, alkalmazkodó képesség fejlesztése.-Törekedjünk arra, hogy minden tanuló ismerje meg a társas együttélés alapvető szabályait, amelyek a közösségben való harmonikus kapcsolatok kialakításában elengedhetetlenek.- Kapcsolódjon be közvetlen környezete értékeinek megőrzésébe, gyarapításába.- Legyen nyitott megértő a különböző szokások, életmódok, kultúrák vallások; a másság iránt, becsülje meg ezeket. (Comenius pályázat) – Különböző helyzetekben a helyes viselkedés tanulása, az utazás élménye és a környezetvédelem szem előtt tartása.- Valamilyen módon közvetlenül is vállaljon részt a nemzetközi kapcsolatok ápolásában.

3.2.2. Kooperatív, IPR tanulásszervezés: Az ember társas lény. A kisgyermek az iskolázás első éveiben inkább környezetének kiszolgáltatott, mintakövető. A kölyök a kamasz számára a társakkal való jó viszony érzelmi biztonságának egyik fő forrása. A kooperatív tanulás mindennek a figyelembevételét jelenti. A gyerek ilyenkor nem úgy tanul mintha csak a tanár lenne a tudás forrása (frontális oktatás), hanem a csoport valamennyi tagjának érdeke, hogy valamit megtanuljanak. Mivel tanulás közben kölcsönösen függnek egymástól, együttműködési képességeik biztosan fejlődnek, baráti viszonyok alakulnak ki köztük. A munka során mindenki véleményére szükség van ahhoz, hogy a csoport eredményeket érhessen el. Ezzel a módszerrel hozzászoktatják a diákot ahhoz, hogy az életük későbbi szakaszában is nyújtsanak segítséget egymásnak, és mindenkit hallgassanak meg mielőtt véleményt nyilvánítanak.Ez a módszer elősegíti az SNI tanulók integrált nevelését, a Hátrányos helyzetű, a Halmozottan hátrányos helyzetű diákok beilleszkedését, a többi tanuló általi elfogadását és befogadását a közösségbe.

3.2.3. Alsó tagozat:Alapfeladatok: beilleszkedés, házirend, szokásrend, iskolai életmód szabályai, otthonos

környezet, osztályközösség kiépítése, osztályszokások kialakítása (saját szabály) felelősrendszer kiépítése, szülőkkel való kapcsolattartás, szabadidős tevékenységek lehetőségei.

Kiemelt feladatok: másság elfogadása, családias légkör megtartása, önkontroll - értékrend kialakítása, érzelemviláguk gazdagítása, tanulmányi versenyeken való részvétel.

Fő fejlesztési irányok: szociális gondoskodás, szülők bevonása a közösség - osztály, évfolyam, tagozat munkáiba, iskolai hagyományok ápolása.

Testi, lelki, szociális fejlesztést szolgáló programok: logopédus, védőnő, iskolaorvos, iskolafogász, Gyermekjóléti Szolgálat, Családgondozó, kirándulások, nyílt napok, Rákóczi-hét, kapcsolat az óvodával, és az iskolában működő tanulócsoportokkal.3.2.4. Felső tagozat:

Alapfeladatok: Szervezési feladatok az osztályokban, átmenet a két tagozat között, az ügyeleti rendszer megszervezése, a tisztasági verseny meghirdetése, a házirend ismertetése, felkészítés a középfokra.

Kiemelt feladatok: A tanulói vélemények meghallgatása, a másság elfogadása, a jó tanár-diák viszony kialakítása, és erősítése, önkontroll továbbfejlesztése, nevelő-szülő-tanuló számára közösen elfogadott nevelési elvek kialakítása, a tanulmányi versenyeken való részvétel, - Kapcsolattartás a szülőkkel: szülői értekezlet, fogadó óra, nyílt nap, szülői kérdőívek.

81


BUJ

- Kapcsolattartás a védőnővel, iskolaorvosokkal.Fő fejlesztési irányok: testi, lelki, szociális fejlesztést szolgáló feladatok, családi életre

nevelés DADA-programok: DÖK, hagyományok ápolása. - Pszichológus és nevelési tanácsadó segítségének igénybevétele- Ifjúságvédelem- Pályaorientáció

3.2.5. Nevelőtestületi szint:A helyi pedagógiai programunk módosítása idején elvégzett SWOT felmérést végeztünk.

Ennek eredménye a következő:

ERŐSSÉG - tovább és átképzés (42 %)- számítástechnika oktatás (42 %)- szakképzettség (42 %)- kooperatív technikák (32 %)- iskolavezetés-tantestület kapcsolata (26 %)

GYENGESÉG - tulajdon védelme (47 %)- udvar, WC, terem tisztasága,- egészséges életmód, - a tanulók neveltségi szintje (26 %)- konfliktusok kezelése (21 %)

Milyen lehetőségek nyílnak a felsorolt gondok megoldására?- pályázati lehetőségek kihasználása- saját applikáció készítése- közös feladatvállalás, tanuló-szülő-tanár fórum, esetmegbeszélések- széles körben köz- és egyéni érdekek összehangolása- hangnem, partnerközpontúság

4. Az iskola képzési rendje

4.1. Az iskola gyermekképe és az ebből fakadó feladatai:

1-2. - bevezető szakaszA 6 - 8 éves gyermekek többsége érzelmileg kiegyensúlyozott, örömre fogékony, nyitott,

érdeklődő, aktív, tettre kész, feladattudattal rendelkezik. Érzelmei központi szerepet kapnak a megismerésben, a motivációban. Emlékezete cselekvéses tapasztalataihoz, élményeihez kapcsolódik. Mozgásigénye, játékszükséglete nagy. Figyelmét 10 - 15 percig tudja összpontosítani, mely képességét óráinkon játékos helyzetekkel folyamatosan fejlesztjük. Sajnos egyre több az érzelmileg labilis, agresszív, ingerszegény környezetből érkező gyerekek száma, ami fokozott odafigyelést, törődést igényel a tanítóktól.

82


BUJ

3-4. - évfolyam kezdő szakaszA 9 - 10 éves időszakot a második "miért?" korszaknak is nevezhetjük. Kíváncsiak,

szeretnék megismerni az őket körülvevő valóságot, az oksági kapcsolatokat, összefüggéseket. A különböző tevékenységterületek (tantárgyak) kapcsolódási pontjainak felfedeztetése, itt már érezhetővé válik. Elkezdődik a felnőttektől, a kortársakhoz való "átpártolás" folyamata. Az egyénre jellemző sajátosságok szerepe gyakorta feltűnőbben érvényesül, mint az életkori jellemzők.

5-6. - évfolyam alapozó szakaszA 10 - 12 éves gyermekeknek szélesednek a társadalmi tapasztalataik, kiemelt szerepet

kapnak társas kapcsolataik, a kortárscsoportok. A kondicionáló, motorikus képességek fejlesztésének a meghatározó szakasza.Az 5. és 6. évfolyamokon szakrendszerű oktatást folytatunk.

7-8. - évfolyam fejlesztő szakaszA 13 - 14 éves időszak a serdülés kezdete. A szülőkről, felnőttekről érzelmileg kezdenek

"leválni", nő az önállósodási igényük. Kialakul az egyéni érdeklődési irány. Felerősödik az önmegismerési vágy. Meg akarja ismerni képességeit, korlátait, lehetőségeit, szeretné átlépni határait. Az önálló véleményalkotás, a készen kapott nézetek bírálata, a kétkedések, a fékezhetetlen vitakedv az általános jellemző. Bekövetkezik a függőség és az önállóság szükségletének ismétlődő, az egész személyiséget megingató konfliktusa, az identifikációs zavar, a csalódás és a bűntudat érzésének átélése, a frusztrációtűrés küszöbének tartós csökkenése. A konkrét és az elvi szintet össze tudják kapcsolni. Eljutnak elvont műveletek végzéséig.

Igen nagy szerepe van a tudásnak, az ismereteknek, a kultúrának, általában a képességek sokoldalú kibontásának. Elsődleges érdek az, hogy közelebbről megismerjük, milyen az a közeg, amire hatnunk kell. Milyen az "iskolás gyerek" képe saját településünkön?

I. Kulturáltabb, anyagilag kedvezőbb helyzetűek,II. Tehetséges,III. Hátrányos helyzetű és halmozottan hátrányos helyzetű tanulók – IPRIV. Sajátos nevelési igényű gyerekek

4.2. Képzési célok, feladatok:

Cél, hogy alsó tagozatban lehetőleg nagyfelmenő rendszerű, illetve igény szerint iskola otthonos képzés valósuljon meg, felső tagozatban pedig, szakrendszerű tanítás. A nagyfelmenő rendszerű képzés alól kivételt jelent a jogszabályi előírás: a tanulócsoportok számában, ill. a pedagógusi személyi feltételrendszer alakulásában történő változások. 1 - 4. évfolyam feladatai:

Az óvoda és az iskola közötti átmenet biztosítása. Az alapkészségek (írás, olvasás, számolás) kialakítása és elsajátítása. A képességek és készségek fejlesztése az egyéni fejlesztési tervek szerint.5 - 8. évfolyam feladatai:

Zökkenőmentes tagozatváltás. A belépő, új tantárgyak adta lehetőségek kihasználása. A kiemelkedő képességű gyerekek szervezett megmérettetésének biztosítása, SNI-s, IPR-s tanulók egyéni fejlesztése. Az önálló ismeretszerzéshez szükséges módszertani tájékozottság biztosítása, SDT használata tanórákon és tanórákon kívül. A pályaválasztás előkészítése

83


BUJ

4.3. Az oktatás szervezeti keretei:

Az oktatás alapszervezete az osztályszintű tanóra. Tanulási nehézségek enyhítését segítő tevékenységi formák: a korrepetálás, differenciálás,

egyéni fejlesztés.Tehetséggondozás szakkörön és differenciált képességfejlesztő órán történik, ahol igény

és valós lehetőségek esetén alkalmazható a homogén tanulócsoportok létrehozása is, az átjárhatóság szigorú fenntartása mellett. Az átlagosan, gyorsabban és a lassabban haladók más-más csoportban tanulnak, de bizonyos pontokon átléphetnek a "jobb" csoportokba, vagy fordítva, a "gyengébb" csoportba kerülnek.Átkerülési pontok: - tanév eleji felmérés után (Figyelembe véve az előző tanév

végi teljesítményt, ill. a tanév elején nyújtottat.)- félévi tanulmányi értékelés után,- indokolt esetben tanév közben is

Döntési helyzetben levő személyek: - a csoportokban érintett nevelő és az igazgatóhelyettes – az alsó tagozatban,- a szaktanárok és az igazgató - a felső tagozatban - közös együttdöntés alapján.

Képzési specialitások:

Számítástechnika tantárgy 5-8. évfolyamokon nem kötelező tanórai foglalkozás keretében – 1 óra/hét.

Idegen nyelv (angol) 1-3. évfolyamokon nem kötelező tanórai foglalkozás keretében – 0,5/1 óra/hét. Angol nyelvi tehetséggondozó, nyelvvizsga előkészítő óra – 1 ó/hét, 6-7-8. évfolyamokban. (Költségvetésben, tantárgyfelosztásban, órarendben biztosított keretekben.)

SNI tanulók integrálásának lehetősége a heti 11 órában. Integrációs oktatás az IPR-s tanulók számára. Alapfokú művészeti oktatás 2+6 évfolyamokon.

Nem osztály- illetve nem órakeretben folyó tevékenységi formák:Napközi otthon: 1. évfolyam heti 22,5 óra

2. évfolyam heti 22,5 óra3. évfolyam heti 22,5 óra4. évfolyam heti 22,5 óra5. évfolyam heti 15 óra6. évfolyam heti 15 óra7-8. évfolyam tanuló szoba - heti 15 óra

Sportkör: 5 - 8 évfolyamokban heti 1 óra.

A fenntartó önkormányzat által biztosított többlet időkeret:Énekkar: 2 - 7. évfolyamokban heti 2 óra.A nem kötelező órakeret felosztását a Helyi Pedagógiai Program függeléke tartalmazza.

Tanévenkénti beindítása az előző tanévben meghirdetett szülői, tanulói igényfelmérések alapján történik.

Az alapfokú művészeti tanszakok indítása előzetes és tanév eleji igényfelmérés alapján történik. A csoport és óraszámok az aktuális tanév tantárgyfelosztásában, feladattervében szerepelnek.

84


BUJ

4.4. Tanulói jogviszony

4.4.1.Belépés az l. osztályba:Belépés feltételei:

- Iskolaérettségi vizsgálat, melyet az óvoda, vagy nevelési tanácsadó ad ki,

- DIFER mérés az óvoda nagycsoportjában.Kiválasztásának elvei: az óvodában végzett iskolaérettségi vizsgálat eredménye, a

nevelési tanácsadó ajánlása. Az első osztályos tanulók osztályba sorolásáról az óvónők javaslata alapján az igazgató dönt.

4.4.2.Egyéb eljárások:

Felmentést a mindennapi iskolába járás alól az igazgató adhat a szülő írásbeli kérésére és a gyermekjóléti szolgálat jóváhagyásával.

Külföldi bizonyítvány elismeréséről, a különbözeti vizsgákról az Oktatási Minisztérium hatályos rendelete alapján az igazgató dönt.

Speciális osztályba történő felvétel esetén az adott tantárgy szakmai munkaközössége által megfogalmazott feltételek, illetve a kialakított javaslat alapján az igazgató dönt.

Tanórán kívüli foglalkozásokra, illetőleg a napközi otthonba történő felvétel általános elveit az SZMSZ tartalmazza.

Továbbhaladás kritériumai: szöveges értékelés, osztályzat alapján minimum követelmények teljesítése, hiányzás mértéke, osztályozó vizsga stb.

Következmények a kritériumok nem teljesülésekor:- Az előírt tanulmányi követelményeket nem teljesítette - évismétlés.- Tartós hiányzás esetén (50 napon túl): osztályozóvizsga vagy tantervi minimum szint

elérésekor – továbbhaladás a nevelő javaslatára, a nevelőtestület döntésével.

4.4.3.A tanulói jogviszony megszűnése:

Az iskolai tanulmányok befejezése előtt:- Átjelentkezés elköltözéskor, családi körülmények megváltozásakor: iskolaváltoztatási bizonyítvány kiadásával.- Súlyos fegyelmi eljárás alapján, ha a tanuló kötelességeit vétkesen és súlyosan megszegi, ellene fegyelmi eljárás indul. (Fegyelmi eljárás lefolytatása a Közoktatásról szóló törvény idevonatkozó paragrafusa szerint.) A fegyelmi büntetés legmagasabb szankciója áthelyezés más település iskolájába.

- Az iskolai tanulmányok befejezésekor:Az általános iskolai tanulmányait befejező bizonyítvány kiadásakor - 8. évfolyam végén, illetve a tankötelezettségi életkor betöltésekor.

85


BUJ

5. A tehetség, a képesség kibontakoztatását segítő iskolai tevékenységek

Tehetségen azt a velünk született adottságokra épülő majd gyakorlás, céltudatos fejlesztés által kibontakozott képességeket értjük, amely az emberi tevékenység egy bizonyos, vagy több területén az átlagosat messze túlhaladó teljesítményeket tud létrehozni.

5.1. A tehetség néhány jellemzője:

- logikus gondolkodás- a következtetés képessége- a figyelem, az emlékezet, az absztrakció magas foka- az ismeret megelőzésének képessége- a külvilággal szembeni nyitottság- magas fokú kreativitás- kíváncsiság, érdeklődés- szorgalom és kitartás- becsvágy- muzikalitás, művészetek iránti fogékonyaság- folyamatos kommunikáció- kiemelkedő informatikai készség, képesség

5.2. Miről ismerhetjük fel a tehetséges gyereket?

- nagyon sokat tudnak a legkülönbözőbb dolgokról- gazdag szókincset és szokatlan kifejezéseket is megfelelően használnak,- beszédük folyamatos, kifejező- gyakran megjegyzik a tényeket- felismerik az ok-okozati viszonyokat- jó megfigyelők- sokat olvasnak- kritikusan gondolkodnak- az őket érdeklő kérdésekkel szívesen foglalkoznak- az ismétlődő feladatok untatják- szokatlan kérdéseket fogalmaznak meg- okos, értelmes válaszokat, magyarázatokat adnak- van véleményük, és el is mondják- egyéni elképzeléseik vannak, és azt követik- nem tartanak mindig a többséggel - manipulatív, kiváló mozgáskoordináció kifinomult esztétikai érzék- számítógép használata az önálló ismeretszerzés során- színpadi rátermettség, szereplésvágy

86


BUJ

5.3. A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenységformák:- tanórai differenciálás, tevékenység-központú technikák, projekt módszer alkalmazása- SDT használata a tanórákon- csoportbontás- tanulmányi versenyek - iskolai, RISZ, megyei illetve országos- levelezős versenyek- sportversenyek- kulturális rendezvények látogatása- tehetséggondozó foglalkozások- nem kötelező tanórák- alapfokú művészeti képzés- továbbtanulást felkészítő foglalkozások - tantárgyi igény szerint- iskolai könyvtár, Internet használat

6. Gyermek és ifjúságvédelem

6.1. Az iskola gyermek - és ifjúságvédelmi tevékenysége

Kiemelten kell kezelni a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. Évi XXXI. Törvényt, ugyanakkor fontos feladat a népjóléti miniszter 26/1997. (1997.IX./3./ NM rendeletének - az iskola egészségügyi ellátásról - betartása és a helyi Önkormányzat ezzel kapcsolatos feladatainak megvalósítása.

Az osztályfőnökök és a pedagógusok legfontosabb feladata a prevenció. A nevelés során a szülők, az egészségnevelők és a pedagógusok összehangolt munkájára van szükség. E tevékenységet az ifjúságvédelmi felelős irányítja.

6.1.1. Feladataink:A beilleszkedési zavarokkal, tanulási nehézségekkel, magatartási rendellenességekkel

küzdő gyermekek problémáinak feltárása, szakvélemény készítése, rehabilitációs foglalkoztatása a szülők, pedagógusok bevonásával. Probléma esetén első állomás az osztályfőnök, aki ha nem tudja a problémát megoldani, bevonja a családot, az ifjúságvédelmi felelőst. Az ifjúságvédelmi felelős jelzésére az igazgató, a Polgármesteri Hivatal gyámügyi előadója és a Gyermekjóléti Szolgálat képviselője intézkedik.

Ismertetni kell a szorgalmi idő kezdetekor a tanulók egészségére és testi épségük védelmére vonatkozó előírásokat, a foglalkozásokkal együtt járó veszélyforrásokat, valamint a tilos és elvárható magatartásformákat. Az iskola Házirendje az erre vonatkozó védő, óvó előírásokat tartalmazza.

A tanulókat és szüleiket a tanév kezdetekor írásban tájékoztatni kell a gyermek és ifjúságvédelmi felelős személyéről, valamint arról, hogy milyen időpontban és hol kereshető fel. Ismertetni kell a tanulókkal, hogy milyen problémával, hol és milyen időpontban fordulhatnak az illetékes személyhez.

87


BUJ

6.1.2. Állandó feladatok:

Felderítő munka végzése, a veszélyeztetett és hátrányos helyzetű, nehezen fegyelmezhető gyermekek kiszűrése minden tanév elején.

Hátrányos helyzetű: csonka család, szociális körülmények (egy szoba,) rossz lakáskörülmények, tanyán laknak, iskolázatlan szülők, egyik szülő krónikusan beteg, árvaság, rokkantság, állami gondozottság, munkanélküliség, kulturálódási lehetőség hiánya, nem a szülő neveli stb.

Veszélyeztetett: elhanyagolt nevelés, alkoholizmus, munkanélküliség, válás, krónikus betegségek (fertőző betegség), ha nem kezelteti a szülő, és nem működik együtt az orvossal, szülő halála esetén.

Állandó kapcsolattartás az egészségügyi szervekkel (isk.orvos, védőnő, fogászat) Állandó kapcsolat a Polg. Hiv. gyámügyi előadójával. A nevelőtestület folyamatos tájékoztatása az ifjúságvédelmi munkáról, szükség esetén az

osztályfőnökök, igazgatóság segítségkérése. Családlátogatások indokolt esetben. Tisztasági vizsgálatok szorgalmazása. A veszélyeztetett és hátrányos helyzetű gyerekek sorsának javítása, lehetőségek szerint

tudatos nevelői munkával. Segítségnyújtás az osztályfőnököknek az esetleges hatósági intézkedéshez szükséges

környezettanulmány, pedagógiai jellemzés elkészítéséhez. Javaslattétel napközis ellátásra a hátrányos helyzetű tanulók esetében. Tájékoztatás nyújtása a tanulók részére szervezett szabadidős programokról. Szülői értekezleteken való aktív közreműködés. Előadások szervezése A témával kapcsolatos szakirodalmak ajánlása.

6.1.3. Önálló feladatok:

Külső intézményekkel való kapcsolattartás: Gyermekjóléti Szolgálat, Nevelési Tanácsadó, stb.

Pályázatok készítése. Szakirodalom gyűjtése, tanulmányozása. Ismertetők, szóró anyagok gyűjtése. Továbbképzéseken való részvétel.

88


BUJ

6.2. Beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenységek

Az iskolába járó gyerekek többsége jelentős szociális, művelődési, műveltségi hátránnyal érkezik az intézménybe. A gyakran csonka családból, munkanélküli felnőttekkel, hozzátartozókkal körülvéve, az elégségessel éppen átbukdácsoló fiatalok számára a család normái, és a számukra idegen iskola feloldhatatlan ellentételeket eredményez. Ennek következménye pedig, helyenként devianciába átcsapó magatartás a túlkorosság és a lemorzsolódás.

Munkánk során rendszeresen tapasztaljuk a tanulási zavarok és az agresszív viselkedés kapcsolatát. A súlyos tanulási problémákkal küszködő gyerekek általában agresszívabban viselkednek, ugyanakkor az agresszív gyermek jelentősen lemarad a tanulásban. Az ilyen gyerekek viselkedését gyakran találjuk megmagyarázhatatlannak. Ezt a megmagyarázhatatlan viselkedést, magatartást nevezhetjük magatartási zavarnak.

Ezek közül az alábbiak fordulnak elő leggyakrabban: Hiperaktivítás Kognitív funkciók zavarai (figyelemzavarból adódó problémák, a figyelem nem megfelelő

működése) Agresszió - Ennek jellemzői: az agresszív gyerek távolságtartó, társai egyre jobban elkerülik,

úgy érzi, hogy támadják őt olyan esetekben is, amikor szándékos provokációval vádolják. A magatartás-zavaros tanulók egy része az ismeretek elsajátításában, a szociális kultúrában, bizonyos mértékben elmarad hasonló korú társaitól, de rendelkezik a fejlődés potenciális lehetőségével. Különleges bánásmódot igényel, de nem fogyatékos. Lemaradása behozható, sőt teljesítménye is emelhető.

A beilleszkedési, magatartási nehézségek enyhítését szolgáló tevékenységek: Szoros kapcsolat a helyi óvodával, nevelési tanácsadóval, gyermekjóléti szolgálattal. Magatartási problémák lehetséges okainak kiderítése. A felismerhetőség végett a téma napirendre tűzése nevelési értekezleten. Az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése. Felzárkóztató foglalkozások megszervezése. IPR Egyebek...

89


BUJ

6.3. A tanulói kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő programok:

A 6 éves korúak beiratkozásánál az iskola áttanulmányozza a megküldött iskolaérettségi véleményt. Ha a gyermeket nevelési tanácsadóba utalta az óvoda, feltehetően problémát észleltek, melyet a nevelési tanácsadó véleménye megerősít, vagy megállapítja az iskolaérettséget. A retardált vagy fogyatékos tanulók integrálása a heti 10 órás oktatás.

Segítő programok:- továbbképzések a problémák felismerésére- DIFER mérés- drámapedagógia- projektek- másság elfogadtatása és tudatosítása- kiscsoportos foglalkozás (korrepetálás)- kapcsolattartás szakintézményekkel (nevelési tanácsadó, óvoda, vakok intézete, gyógypedagógiai intézetek, egészségügyi szervezetek)- egyéni bánásmódok

6.4. A szociális hátrányok enyhítését az esélyegyenlőség biztosítását szolgáló tevékenységek:

A hátrányos helyzetet, mint társadalmi adottságot a gyermek (család) tágabb értelemben vett szociális (bio-pszicho-szociális) körülményei alapján lehet meghatározni:

6.4.1 Esélyegyenlőség biztosítása a hátrányos helyzetű, halmozottan hátrányos helyzetű roma, fogyatékos gyerekek esetében:

Országhatáron belül és kívül egyre többet hallani arról, hogy a felnövekvő generáció számára meg kell teremteni az esélyegyenlőséget.

Az országgyűlés és a Kormány komoly erőfeszítéseket tesz azért, hogy a törvényben és rendeletben szabályozza az esélyegyenlőség elérhetőségét.

Az esélyegyenlőség biztosítását szolgálja a kompetencia alapú oktatás bevezetése is. Helyi szinten is megnyugtató az a törekvés mellyel mindenki számára biztosítják a törvényi előírásokat. Sajnos az is észrevehető, hogy egyesek visszaélnek azzal, hogy többszörösen hátrányos helyzetűek./ segélynemek kihasználása, többszöri segélykérelem, felajánlott munka visszautasítása/.

6.4.2 Rövid helyzetelemzés: A képességek sokfélék így a minimum szint elérését, illetve a tehetséggondozást kis- vagy

homogén csoportos formákban valósítjuk meg, hogy azonos esélyegyenlőséggel bírjanak a mi tanítványaink a más települések tanulóival szemben.

A megváltozott képességű tanulók részére integrált-heti 10 órás- oktatást biztosítunk. Hatékony felzárkóztató munkával támogatást adunk a szociokultúrális hátrányok

leküzdéséhez. A nevelő-oktató munka pedagógiai feladata, hogy segítse a tanulási nehézségek leküzdését a hátrányok csökkentését.

90


BUJ

Hátrányos helyzetet, mint társadalmi adottságot a gyermek tágabb értelemben vett szociális körülményei alapján lehet meghatározni, úgy mint életmód, iskolázottság, lakás, lakókörnyezet, fogyasztás, anyagi színvonal, munkamegosztás, érdekérvényesítő képesség, etnikai hovatartozás, egészségi állapot, életkor.

Hátrányos helyzetű 1-1 gyerek (család) akkor, ha több dimenzióban is olyan hátrány mutatkozik, amit a család saját erejéből nem képes kompenzálni, valamint a szülő alapfokú (8 ált.) iskolai végzettséggel rendelkezik, és részesül gyermekvédelmi kedvezményben.

A mi községünkben hangsúlyos a szülők nagy arányú munkanélkülisége, ami közvetlenül meghatározza a gyermekeik anyagi színvonalát, fogyasztását és gyakorlatilag az előzőleg felsorolt összes dimenziót. A szülők alacsony fokú iskoláztatottsága hozzájárul ahhoz, hogy nehezebben jutnak munkához és munkanélküliségük hosszú távú. A hátrányos helyzetben élő tanulóink korán szembesülnek tanulási kudarcokkal, mert sok esetben a szülő alacsony fokú iskolázottsága végett nem tud segíteni. A tanulási kudarcok lemorzsolódást rosszabb esetben végleges leszakadást eredményeznek, és a gyermek reprodukálja a hátrányukat.

Az iskola feladata, hogy ezeket a hátrányokat csökkentse. Négyévente kérdőíven keresztül mérjük fel a szülők iskolai végzettségét, lakás- és életkörülményeit.

A tanulási hátrányok kompenzálásának lehetőségei: IPR keretek:

fejlesztőeszköz, taneszközök kirándulás, úszásoktatás, továbbtanulás segítése, stb.

a napközi otthon, tanulószoba biztosítása

Érdemes összefogni a kisebbségi önkormányzattal, hogy lehetőségükhöz mérten anyagilag támogassák a hátrányos helyzetű tanulók kirándulásait. A családi hátrányokat a legnehezebb leküzdeni és kompenzálni. Kulturális rendezvényeinkre hívjuk meg a szülőket, és segítjük, ösztönözzük tanulóinkat arra, hogy vegyenek részt szakkörtökön, ismertessük meg őket a könyvtár használatával.

A hátrányok halmozottan, a roma családokban van jelen. Itt a leggyakoribb a lemorzsolódás, a tanulási kudarcok. A legfőbb cél, hogy érték legyen számukra a tanulás, végezzék el a nyolc osztályt és lépjenek tovább!!!

A pedagógus önállóan viseli a gyermek veszélyeztetettségével összefüggő teljes szakmai felelősséget az észleléstől mindaddig, amíg a hatóság vagy a gyermekjóléti szolgálat felé (igazolható) nem jelzi.

A hátrányok típusai:1. Családi hátrányok (nincs stabil, gondoskodó család, felbomlott, meghalt az egyik vagy mindkét szülő egyedülálló szülő vagy nevelőszülők stb.)2. Anyagi hátrányok (nincs átlagosnak megfelelő anyagi körülmény, mert a szülők nem képesek rendszeres munkára, pl. meghaltak, betegek, deviánsak, munkanélküliek stb.)3. Tanulási hátrányok (gyenge képességű esetleg fogyatékos, beilleszkedési zavarai, esetleg pszichés problémái miatt nem képes rendszeres tanulásra).

91


BUJ

A hátrányok kompenzálásának iskolai formái:a./ Anyagi hátrányok kompenzálása: IPR program Napközis, tanulószobai elhelyezés, A táboroztatáshoz, kiránduláshoz hozzájárulás, Gyermekvédelmi kedvezmény. Kisebbségi önkormányzat

b./ Tanulási hátrányok kompenzálása: Differenciált foglalkoztatás tanórán, Tevékenységközpontú oktatás, kooperatív oktatás IPR, IKT oktatás-nevelés Útravaló ösztöndíj Enyhén értelmi fogyatékos tanulók integrált oktatása, Tankönyv, taneszköz díjtalan biztosítása

c./ Családi hátrányok (szociokulturális hátrányok) Részvétel kulturális rendezvényeken, szabadidős programokon, Könyvtárlátgatási lehetőségek Felvilágosító, mentálhigiénés tájékoztatók, (védőnő) Állandó szülői kapcsolattartás (szülői értekezlet, fogadóóra, nyílt tanítási nap,

családlátogatás, családi nap) Kapcsolatok a gyermekvédelmi szolgálattal,

Az etnikai hátrányok kompenzálásának iskolai feladatai:

Másság elfogadtatása, Étkeztetés, Napközis, tanulószobai felvételek, Pályáztatás elősegítése,

7. Az iskola hagyományainak rendszere

7.1. Szervezeti hagyományok:Osztályok: a gyermekeket az óvónők, osztályfőnökök, együttműködésével, az igazgató,

illetve az igazgatóhelyettes irányításával soroljuk osztályba az 1. évfolyam kezdetekor. Csoportok: napközi, tanulószoba, művészeti körök, szakkörök, nem kötelező tanórák.Diákönkormányzat: a tanulók érdekképviseleti, önszerveződő fóruma és öntevékenységük

színtere, melybe az osztályok, tevékenységi körök 2 -3 képviselőt delegálnak. Önálló, gyermekek által összeállított program szerint működik, patronáló tanár segítségével.

92


BUJ

7.2. Ünnepélyek, megemlékezések rendje, a hagyományápolással kapcsolatos feladatok

7.2.1 A hagyományápolás tartalmi vonatkozásaiAz iskola hagyományainak ápolása, ezek fejlesztése és bővítése, valamint az iskola jó hírnevének megőrzése, öregbítése az iskolaközösség minden tagjának joga és kötelessége. A hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatokat, továbbá az ünnepélyekre, megemlékezésekre, rendezvényekre vonatkozó időpontokat, valamint a szervezési felelősöket a nevelőtestület az éves munkatervében határozza meg.

7.2.2. Az intézmény hagyományos kulturális és ünnepi rendezvényei első osztályosok ünnepélyes fogadása, tanévnyitó, diák-avatás október 6-i megemlékezés (osztálykeretben) megemlékezés október 23-áról iskolai karácsony megemlékezés március 15-éről ballagás tanévzáró ünnepély kapcsolat, találkozó a régi diákokkal évkönyv vezetése weblap szerkesztése, folyamatos frissítése

7.2.3 A hagyományápolás külsőségeia.) Az iskola tanulóinak ünnepi viselete:

lányok: sötét szoknya vagy nadrág, fehér blúz, iskolai nyakkendő, jelvényfiúk: sötét nadrág, fehér ing, iskolai nyakkendő, jelvény

Iskolajelvény viselése mindenki számára kötelező a 8. 2. 2 pontban felsorolt esetekben.b.) A sportversenyeken egységes sportmezben képviseljék a tanulók iskolánkat, melynek biztosítására a Diáksport Egyesület törekszik.

7.2.4 Az iskolaszintű versenyek és szórakoztató rendezvények még az alábbiak: alsós és felsős farsang klubdélutánok vetélkedők tanulmányi és sportversenyek Rákóczi-hét, témahét 3 hetet meghaladó projekt hetek mini projektek DÖK-napok űvészeti gála tanulmányi kirándulások színház-, filharmónia-, mozilátogatás jótékonysági bál (december)

Az iskola vezetősége és a nevelőtestület minden olyan kezdeményezést támogat, mely az iskolához tartozás érzését erősíti.7.3. Tantárgyi hagyományok:

Tantárgycsoportos oktatást tervezünk legalább 3. évfolyamtól. Homogéncsoportok

93


BUJ

kialakítását magyar nyelv és irodalom, illetve matematika órákon 3.-8. évfolyamokban. Más évfolyamok illetve tantárgyak esetében órarendi, személyi feltételek szabnak határt.

Intézményünk a hagyományos tantárgyi kereteken túl, a felső tagozatban tömbösített, és műveltség terület tantárgyi bontás nélküli oktatásával – Ember és természet- foglalkozik.

Tanítási folyamatunkban fontos esemény tanulmányi és sportversenyek szervezése, rendezése, bekapcsolódás a RISZ versenyeibe valamennyi tantárgy területén, esetenként megyei és országos megmérettetéseken is.

7.4. Iskolatörténeti hagyományok:

1990-ben fotóalbum készült az új iskola átadásakor. Az ünnepségen nyugdíjas nevelőink, hírneves tanáraink, diákjaink is részt vettek. 2000. októberében tartottuk a következő, hasonló rendezvényt, jubileumi diáktalálkozó címmel. E hagyományt a jövőben is folytatni kívánjuk 10 évenként.

A Millecentenárium évében - 1996-ban - fényképekkel örökítettük meg az utókor számára az iskola külső belső életét: az épületrészeket, tantermeket, osztályokat, nevelőtestületet, dolgozókat.

A tanévzáróval egybekötött ballagásra nyugdíjas nevelőinket visszavárjuk rendszeresen. Felvállalva a községben a kultúra képzőművészeti ágának az ápolását, alkalomszerűen az

aulában kiállítást rendezünk.Iskolai eseményeink láthatók az intézmény weblapján. Címe: www. iskola. buj.hu. A

honlap szerkesztője, frissítője intézményünk egyik pedagógusa.A diákönkormányzat szervezi az iskolarádió adásait igény és lehetőség szerint.Szabad idős programok: nyári táboroztatás, osztálykirándulás, környezetvédelmi akciók,

parkosítás, téli madárvédelem, hulladékgyűjtés, gyalogos és kerékpáros túrák.

7.5. Külső kapcsolatok hagyományai:

7.5.1. Óvodával: közös célunk az első osztályos beiskolázás zökkenőmentessé tétele. Bemutató foglalkozásokon, közös munkaközösségi tanácskozásokon, szülői értekezleteken konzultálunk az óvodapedagógusokkal. A nagycsoportosok évzáró ünnepségén is részt vesznek tanítóink. A beszokatás az iskolai életbe a tanév első hetében az óvó nénik közreműködésével történik.Tanévenként új IPR-es program készül óvoda-iskola közötti átmenet megkönnyítésére.

7.5.2. Általános iskolákkal: megalakulása óta tagja vagyunk a már említett Rétközi Iskolaszövetségnek. Tevékenységi körébe tartoznak: igazgatói tanácskozások, szakmai továbbképzések, tanulmányi versenyek.

7.5.3. Egyházakkal: a községünkben található mindhárom felekezet folytat hitoktatást intézményünkben. Foglalkozásaik az órarendhez csatoltan az 5.-6. órákban zajlanak az előzetes megállapodásnak megfelelően.

7.5.4. Középfokú intézményekkel: a pályaválasztás előtt álló 8. osztályos tanulóink a középiskolák által szervezett nyílt napokon vehetnek részt.

7.5.5. A szülő, tanuló és pedagógus együttműködésének formái: Az együttműködésnek vannak hagyományos, jól bevált formái, melyek megtartása ajánlatos. Vannak viszont olyan újszerű

94


BUJ

formák, (például: családi nap, művészeti gála) melyek bevezetése sokat javíthat e fontos terület tartalmi munkáján.

7.5.6. Nemzetközi kapcsolatok:A sikeres Comenius Nemzetközi Iskolai Együttműködések programunk hatására

tervezzük a már meglévő kapcsolataink fenntartását, és újabbak kiépítését, különös tekintettel a nyelvtanulás fontosságára, és a már meglévő, de még nem működő testvértelepüléseinkre.

7. 6. A szülőkkel való kapcsolattartás

A tanuló, a szülő és a pedagógus az iskolai tanítás-nevelés-tanulás folyamatának három egymásra utalt, azonos érdekű szereplője. Az érdekazonosság ellenére az együttműködés alkalmazkodási képességet, empátiát, bizalmat, fegyelmet és sok türelmet kíván mindhárom féltől.

A szülők iskolához fűződő kapcsolatában a legfontosabb elem a bizalom, a gyermek reális ismeretétől és az érte vállalt felelősségtől vezérelt igényesség.

A szülőknek tudniuk kell, hogy az iskolaválasztással a szülő a pedagógust nevelőtársává fogadta. Ennek minden konzekvenciáját, felelősségét viselnie kell; pontosan tudnia kell, hogy ez mire kötelezi, és mit tesz lehetővé számára.

A szülőknek joguk van minden olyan, a gyermeküket érintő információhoz, amely kiskorú gyermekük személyiségfejlődésével, iskolai előmenetelével kapcsolatos.

A szülő-pedagógus-tanuló kapcsolatrendszerének hatékonyabbá tétele az intézményi minőségirányítási program keretein belül történik. Az együttműködés fejlesztésének terén mind szülői mind pedagógus oldalról igényként fogalmazódik meg a személyes kapcsolattartás szorosabbá tétele, melynek segítségével az összejöveteleken a közösségi élet illetve az osztályközösség munkájáról, problémáiról felvilágosítást kapnak, és közösen keresnek megoldást, esetleg jó tanáccsal látják el egymást.

A személyes találkozások mellett nagy szerep jut a tanulók ellenőrző könyvének, mely elsősorban a tájékoztatás eszköze, kirívóan deviáns tanulói magatartás esetén a fegyelmezés egyik eszköze is. Hagyományos kommunikációs formák:

l./ Fogadó órák: tanévenként háromszor2./Szülői értekezlet (osztály) évente 2 alkalommal.3./Összevont szülői értekezlet (iskolai) évente 1 alkalommal, illetve szükség szerint.4./Nyílt tanítási napok évente, legalább 3 napon.5./Családlátogatások. 6./Esetmegbeszélések6./Bemutatók, rendezvények (kulturális, sport, művészeti, farsang, családi nap). 7./Ünnepélyek: tanévnyitó, tanévzáró, ballagás.8./Szülői munkaközösség, melynek tagjai a szülők közül osztályonként választott 2 fő. 9./Iskolaszék: működése saját szabályzatuk szerint.

A hagyományos formák körét bővítő továbbfejlesztési lehetőségek:Fórumok: szakmai, nevelési.

95


BUJ

Egyéb: Családi vetélkedők, családi nap szülők bevonásával.Ajánlott programok:

- a tanítás-tanulás problémái, sikerei,- továbbtanulás segítése,- az iskolai szabadidő szervezése (szervezés, részvétel),- szponzorálási lehetőségek (szervezés, felkérés stb.),- iskolaszéki foglalkozások (együttműködés),- ismerkedés az iskolai dokumentumokkal,- munkaterv (aktuális feladatokhoz való rugalmas alkalmazkodás),- rászoruló családok, gyermekek segítése,- bekapcsolódás iskolai feladatok megoldásába (karbantartás, tantermek, - taneszközök javítása),- szülői ötletek,- problémák felvetése (nyíltság, nyitottság).

Igazgatói fogadó óra: Minden nap 8-16 óra között - szülőknek, gyerekeknek.Adminisztratív kapcsolattartás: ellenőrzők havi egyszeri ellenőrzése az osztályfőnökök

által, naplóval való egyeztetése, szülővel való ellenjegyeztetése.

8. Egészségnevelés, egészségfejlesztés

Az egészségtudatos magatartás kialakítása hosszú, az egész életen át tartó szocializációs folyamat. Tanulóink számára a család mellett az iskola jelenti azt a színteret, melyben mód nyílik az egészségesebb életvitel készségeinek, magatartásmintáinak kialakítására, begyakorlására.

Intézményünk folyamatosan fejleszti környezetét, ami elősegíti hogy az iskola valóban az élet, a tanulás, a munka egészséges színtere legyen. Az egészség kiteljesedése nem passzív állapot, hanem folyamat. Iskolánkban elsősorban a prevencióra kell nagy figyelmet fordítanunk.

Ennek érdekében:- törekszünk arányos napi terhelést biztosítani- egészséges környezetet kialakítani- tanulóinkat és a dolgozókat a baleset megelőzésére felkészíteni- szűrővizsgálatokat biztosítani- mindennapos testmozgást szorgalmazni

Az egészség fejlesztésére minden szaktárgyi órán van lehetőség. Erre a helyi tanterv készítése során gondot fordítunk.

Egészséges életmód modul órán és osztályfőnöki órán történő feldolgozáskor az életkori sajátosságok figyelembe vételével a következő témák kerülnek szóba:

- A biztonság megőrzése- Egészséges táplálkozás, egészséges környezet- Dohányzás, alkoholfogyasztás, kábítószer használat kerülése- Növekedés, változás, szexualitás- Családi élet, kapcsolatok- Személyes higiéné, mozgás

Felhasználható módszerek:- kooperatív oktatási technikák, IPR, IKT

96


BUJ

- projekt módszer- vita, megbeszélés- drámapedagógia- felvilágosító előadások

A módszerek legtöbbjével a gyerekek meglévő ismereteire építhetünk.A szabadidős tevékenységek elősegítik a személyiség fejlődését, biztosítják a pihenést,

regenerálódást, élményt nyújtanak, hozzájárulnak az érzelmi élet gazdagításához, felerősítik a társas kapcsolatokat, segítik a másság elfogadását. Így az egészségfejlesztés- megőrzés folyamatában is fontos a szerepük. Iskolánk (partnereink szerint is), megfelelő számú, színvonalú, széleskörű lehetőségeket kínál tanulóinknak.

A tervezett programok minden évben az intézmény és a munkaközösségek feladattervében szerepelnek.Egészségmegőrző, egészségnevelő munkánk során partnereink:

o Védőnőo Iskolaorvoso ÁNTSZo Önkormányzato Fogorvoso Pedagógiai Szakszolgálato Gyermekjóléti Szolgálato Pszichológuso Kereskedelmi programok

Jól felszerelt orvosi szobával rendelkezünk.

8.1 Bűnmegelőzés

Törekszünk az iskola épületeinek és felszerelésének hatékony védelmére. Célunk a fiatalkorú bűnözés megelőzése, tanulóink biztonságérzetének növelése, önvédelmi képességük fejlesztésére. Felkészítjük őket a környezet veszélyeinek kivédésére.

Fontos az osztályfőnökök és az ifjúságvédelmi felelős összehangolt munkája, azon tanulók kiszűrése, akik valamilyen veszélyeztető tényező hatására bűncselekményt követhetnek el, vagy áldozattá válhatnak.

A bűnmegelőzés lehetséges eszközei: Konfliktuskezelési stratégiák elsajátítása Szituációs játékok Szabadidős tevékenységek Egészségfejlesztési tevékenység Hátrányok enyhítését szolgáló törekvések Szakemberek bevonása Esetmegbeszélések Sajtófigyelés Prevenciós előadások szervezése (Drog prevenció, szexuális felvilágosítás stb.) Ötletbörze A család bevonása Hatékony ügyeleti rendszer működtetése

97


BUJ

Biztonsági őr (őrök) alkalmazása A házirend következetes betartása, betartatása Közéleti ismeretek: azon fórumok megismertetése, ahova problémáikkal

fordulhatnakAz iskolai rendezvények zavartalan lebonyolítása érdekében fontos a tantestület

összefogása, szükség esetén a rendőrség bevonása.

Kapcsolatrendszer: DÖK Iskolai munkaközösségek Gyermek- és ifjúságvédelem SZMK Rendőrség Polgárőrség Gyermekjóléti Szolgálat Pártfogói felügyelet Védőnői Szolgálat ÁNTSZ Egyházak Civil szervezetek

8.2. Környezeti nevelés

Célja: A tanulók környezettudatos magatartásának, életvitelének kialakulása, a környezeti nevelés a természet, az emberi társadalom harmóniájának megőrzése.

Mindezek hatékony személyiségformálást, az önszabályozás, a társas együttműködés, a konfliktuskezelés készségeinek erősítését igénylik. A pedagógiai gyakorlatban kiterjed a testi- lelki egészségnevelésre, a társas készségek fejlesztésére, a mentálhigiénés nevelésre.

A környezeti nevelés minden pedagógus feladata. Iskolai gyakorlatban harmonikusan illeszkedik a környezettudományi és a társadalomtudományi ismeretek köré.

A tantárgyak tartalmához illeszkedő, és a hagyományos tanítási órán kívüli nevelési helyzetekben (szabadidős tevékenység, napközis foglalkozás művészeti képzés, sport, közéleti tevékenység stb.)a környezeti nevelésnek számos lehetősége van.

Környezeti nevelési alapelvek: Rendszerszemléletre nevelés. A tanulókat képessé kell tenni arra, hogy a tanórán szerzett

ismereteket össze tudják kapcsolni az élet valós problémáival. Önmaguk keressék az összefüggéseket, válaszokat. Legyenek képesek megérteni a fejlődés és környezet kérdésének összefüggő rendszerét.

Meg kell ismertetni a tanulókat, az megújuló energiaforrások előnyeivel, rá kell vezetni őket a takarékos energiaforrásokkal.

98


BUJ

A globális összefüggések megértése. A létező környezeti problémák mögött gazdasági társadalmi tényezők állnak, melyek globális problémákká szövődnek. Fontos hogy ne csak egyenként lássák ezeket a problémákat, hanem azok gazdasági, társadalmi okait is megértsék. Saját környezetükben legyenek képesek az okokat azonosítani, és tanuljanak meg azokat szem előtt tartva cselekedni.

A természet, az élet biológiai sokféleségének jelentősége. Az ember a természet része. Csak akkor van esélye a boldogulásra, ha együttműködik környezetével, és nem uralkodni akar fölötte. Ez feltételezi a természet törvényeinek megértését, az élet minden formájának elismerését.

A szelektív hulladékgyűjtéssel a célunk hogy a feleslegessé vált hulladék újrafelhasználható nyersanyaggá váljon. Ez az újrafeldolgozás első lépése. Az iskola udvarán elhelyezett konténerek színe egyértelmű jelzést ad benne gyűjtött anyag fajtájára. Tantermekben is igyekszünk ennek megfelelően szétválogatni és összegyűjteni a keletkező hulladékokat. Az ember történelme során számos esetben képes volt környezetével harmóniában élni.

Környezeti nevelés terén kiemelt az osztályfőnök feladata. Tanítványaival együtt gondosan, igényesen alakítsa mikrokörnyezetét, óvja azt.

Tanulmányi kirándulások, vetélkedők, Kooperatív tanulási és tevékenységközpontú technikák, eljárások, projekt-készítés, stb. során összefűzhetik a különböző szaktárgyak ismereteit.

Egy-egy tanév során ajánlott témakörök:1-4. évfolyam: Szűkebb környezetünk megismerése, védelme. A szelektív hulladékgyűjtés rendszere, előnye.5-6. évfolyam: A környezet hatásai. Természeti értékek. Természetvédelmi, környezetvédelmi rendszerek.7.-8. évfolyam: Fogyasztói társadalom. Környezetszennyezés megelőzése, Energia, megújuló energiaforrások, energiatakarékosság

Tanórán kívüli tevékenységek a természetvédelem érdekében: Tanulmányi kirándulások. Nemzeti Parkok, tájvédelmi körzetek látogatása. Versenyek, vetélkedők, tisztasági verseny. Az iskola szépítése. Szemétgyűjtés, dekoráció, parkosítás. Gyűjtési akciók. Papír, fém műanyag flakon, stb. Jeles napok megünneplése: A Föld napja, Takarítási világnap stb.4 Múzeumlátogatások. Állatkerti, botanikus kerti séták, Üzem-, gyárlátogatások. Részvétel nemzetközi környezetvédelmi programban (pl. Comenius pályázat)

99


BUJ

8.3. Egészségnevelési programról általában

A nevelési program megvalósításának színtere az egész iskola (az osztálytermek, a tanórák, a faliújságokon elhelyezett hasznos egészségnevelési információk).

A nevelőmunka spontán színtere minden tanóra. A szakmai munkaközösségek a nevelési tartalmak egyes témáit a munkájukba beépítve részt vállalnak az egészségnevelés megvalósításában.

Az iskola diákönkormányzatának munkája segíti az egészségnevelést az aktuális információk továbbításával és a pályázati- és versenykiírások figyelésével, továbbításával. Támogatja a tanulók részvételét az egészséges életmóddal kapcsolatos diákkonferenciákon, továbbképzéseken és a káros szenvedélyek megelőzésével foglalkozó kortárs – segítő képzéseken.

Iskolánk pedagógusai, dolgozói személyes példamutatással is segítik az egészségnevelési program megvalósulását. Az egyes tantárgyak anyagába, az osztályfőnöki órák anyagába beépítjük az egészségnevelési témákat.

Az iskolai büfé kínálatát az egészséges életmód, korszerű táplálkozás figyelembevételével kérjük kialakítani.

A drogkoordinátor és a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős segítségével bekapcsolódunk a drog prevenciós programba, abban aktívan közreműködünk. Kapcsolatot tartunk a családsegítő központtal, segítjük mentálhigiénés prevenció megvalósulását.

Igénybe vesszük az iskola-egészségügyi szolgálat, iskolafogászat szolgáltatásait. Biztosítjuk a tanulóknak a rendszeres szűrővizsgálatokon, pályaalkalmassági vizsgálatokon való megjelenést.

Kapcsolatot tartunk a rendvédelmi szervekkel (DADA program, ifjúsági bűnözés prevenciója) és a Gyermekjóléti Szolgálattal.

Az iskola egészségnevelési programjának célja, hogy járuljon hozzá a tanulók, az intézmény dolgozóinak és segítőinek saját egészségtudatos magatartásának és életvitelének a tudatosításához, illetve az ezzel kapcsolatos álláspontjuknak a kialakításához, valamint a saját és mások egészsége iránti felelősségvállalásának a kifejlesztéséhez. Motiválja a program az egészséges életmód kialakítására, és segítse őket e magatartásforma megtartásában.8.3.1. Legfontosabb alapelveink:

Az iskola minden dolgozója szolgáljon személyes példaként tanulóink számára a helyes egészségtudatos magatartás kapcsán.

Dohányzó dolgozóink csak és kizárólag a kijelölt helyen dohányozzanak, ezzel is példát mutatva tanulóink számára arra vonatkozóan, hogy mások egészségét ne veszélyeztessük.

Tanulóink számára biztosítjuk a mindennapi testedzés lehetőségét. Megköveteljük tanulóinktól, kollégáinktól a munkavédelmi szabályok betartását, az egyén

biztonságára ügyelést.Az iskola-egészségügyi szolgálattal szorosan együttműködünk az alábbi területeken:

a) Évente kétszer az iskolafogászat által megadott időpontban fogászati szűrés a 1. - 8. évfolyamokon.

b) Az iskolaorvos a rendeletben meghatározott módon évente végez belgyógyászati szűrő- és általános vizsgálatot az 1. – 8. évfolyamos tanulóknál.

c) Törvényi előírások szerint biztosítjuk az egészséges életmódhoz szükséges feltételeket.

100


BUJ

8.3.2. Az alapelvek megvalósítását segítő programok:o Beszélgetések,o Előadások,o Szemléltető bemutatók (filmvetítés, kiállítás stb.),o Írásos anyagok felhasználása (plakátok, sajtó, kiadványok stb),o Sportprogramok,o Vetélkedők,o Szenvedélybetegség–megelőzéssel kapcsolatos foglalkozások.

8.4. Az egészségneveléssel kapcsolatos feladatok:

a. Az egészségnevelés szempontjából fontos pozitív szokások kialakítása: személyi higiénére nevelés, táplálkozás higiénéjének kialakítása, öltözködés higiénéjére nevelés, a baleset megelőzése, testtartásjavítás, testi nevelés és sport, környezeti higiéné biztosítása, szabadidő helyes eltöltésére nevelés, szexuális nevelés.

A következő szokások elengedhetetlenül fontosak a tudatos egészségmegőrzéshez, illetve egy életen át tartó egészséges életmódhoz:

a pedagógusok továbbképzéseken való részvétele, önképzés, a könyvtár készletének bővítése szakirányú könyvekkel, folyóiratokkal,

oktató filmekkel, CD-vel.

b. A mindennapos testmozgás:Az iskolai sport a nappali tagozaton tanuló fiatalok önként vállalt tevékenysége, mely

alapvetően szabadidőben (tanórán kívül) szervezett keretek között folyik. Célja a tanulók egészségének megőrzése, biológiai fejlődésük elősegítése, ennek részeként sportos életmódra, rendszeres fizikai aktivitásra nevelésük, továbbá a mindennapi sportolás és versenyzés iránti igény felkeltése.

c. A lelki egészség védelme érdekében végzett feladatok:A tanuló az iskolában egyre hosszabb időt tölt. A tanulás kitolódott, a társadalomban

kívánt szerepek betöltéséhez szükséges ismeretek mennyisége megsokszorozódott. A szerepek bonyolulttá, ellentmondásosabbá váltak. Ezen elvárásoknak nehéz a diáknak megfelelni.Ennek érdekében feladatunk:

elősegíteni az érzelmi fejlődést, elősegíteni a testi-lelki és szociális kibontakozást, fenntartani egy teherbíró, küzdő személyiséget, önmagával, környezetével harmonikus egyensúly fenntartását, szocializációs zavarok felismerése, beilleszkedés elősegítése.

101


BUJ

A pedagógus saját személyisége is fontos nevelőeszköz.

8.5. Drog prevenciós stratégia

Célunk a tanulók egészségmegőrző szokásainak alakítása és a káros szenvedélyektől mentes életmód értékeit tükröző életvitel kialakítása. Ennek érdekében a drog prevenciót tartjuk a legfontosabbnak. Ennek keretében rövid távú célunk a partneri viszony javítása a szülőkkel, a diákok bevonása a prevenciós folyamatba. Lehetőség szerint meg kell szervezni az öntevékeny kortárs segítő csoportot, fejleszteni kell a tanulók önismeretét, döntésképességét. Ki kell alakítani a tanulók helyes egészségmegőrző szokásait. Fel kell használni a közösségépítés adta lehetőségeket.

Hosszú távú céljaink között szerepel, hogy megóvjuk azokat a tanulókat, akik még nem kerültek közvetlen kapcsolatba a legális és illegális drogokkal, hogy megfelelő szakemberhez irányítsuk azokat a tanulókat, akiknek már kapcsolata van a drogokkal és segítséget kérnek tőlünk. A kitűzött célok megvalósulását a speciálisan képzett pedagógusok, gyermek- és ifjúságvédelmi felelősök, iskolai diákönkormányzatok tagjainak bevonásával és az iskolai védőnő munkájának felhasználásával érhetjük el. Bevonjuk e munkába az Iskola-egészségügyi Szolgálat dolgozóit, kihasználjuk a szülői értekezletek, fogadóórák, tanórák adta lehetőséget. Lehetőséget nyújtunk a témakört érintő cikkek, szórólapok kihelyezésére a faliújságon, lehetőség szerint igénybe vesszük külső előadók segítségét is.

Iskolánkban a 6. évfolyamon heti 0,5 órás egészséges életmódra nevelő foglalkozást tartunk. Ez a modul a biztonság megőrzésével, a táplálkozással, a mozgás és személyes higiénével, a veszélyes anyagokkal, az emberi szexualitással, családi élet és kapcsolatokkal és a környezetünkkel foglalkozik. Célunk tanulóink az év folyamán szerezzék meg azokat az ismereteket és azok alkalmazásához szükséges jártasságokat, amelyek segítségével képesek lesznek megelőzni az egészségügyi problémákat illetve csökkenteni azok súlyosságát. Képesek legyenek teljességre törekvően szemlélni saját életműködéseiket (testi-lelki egészség) és tudatosuljon bennük az ember és az őt körülvevő környezet kölcsönhatásainak következménye.

A tanulók legyenek tisztában azzal, hogy az egészség nem a betegség hiánya, hanem a testi, lelki, és szociális jóllét állapota, valamint, hogy a mindennapi életvezetés, az életmódbeli szokások fogják döntő mértékben meghatározni későbbi egészségi állapotukat,

Tudjanak különbséget tenni a "kockázatos" és a "veszélyes" dolgok, tevékenységek között. Ismerjék fel az egészséget veszélyeztető magatartásformákat, valamint azokat az élethelyzeteket, amelyek választások elé állíthatják őket.

Legyenek tisztában a dohányzás, az alkohol és a kábítószer-fogyasztás egészségi, jogi és társadalmi következményeivel. Tudjanak különbséget tenni a kábítószert is tartalmazó gyógyszerek használata és visszaélésszerű fogyasztása között.

Ismerjék a szexualitás társadalmi vonatkozásait, a nemi és családi szerepek jellegzetességeit.

Rendelkezzenek olyan kommunikációs készségekkel, amelyek segítik őket az egészségüket támogató döntések meghozatalában, valamint társas kapcsolataik "karbantartásában", konfliktusaik kezelésében.

Ismerjék fel a kiegyensúlyozott táplálkozás alapvető jelentőségét az egészségi állapot fenntartásában. Legyenek tudatában az aktív életmód által kínált

102


BUJ

előnyökkel, elsősorban a mindennapi mozgás kedvező élettani hatásának, valamint saját fizikai képességeik megőrzésének fontosságával. Ugyancsak lássák be az aktív életvitel a személyközi kapcsolatokban és az önbecsülésben betöltött szerepét.

Éljék át a szűkebb és tágabb környezetért vállalt felelősség érzését, ismerjék fel egyéni lehetőségeiket a természetvédelem területén.

9. Környezeti nevelés program

Az iskolai környezeti nevelés törvényi háttere

A pedagógiai program mellékletei tartalmazzák azokat a törvényi kereteket, illetve iskolai dokumentumokat, amelyeket a környezeti - nevelés program készítésénél figyelembe kell venni.

9.1. Helyzetelemzés

Az iskola működése a környezeti nevelés szempontjából

Az iskolánkban jelenleg a környezeti nevelés olyan területe az életnek, ahol sok az elmaradásunk, ahol csak nagyon kis lépésenként és fokozatosan haladunk előre. A tantestületnek nagy része foglalkozik intenzíven a környezeti nevelés kérdéseivel a tanórákon, illetve iskolán kívüli foglalkozásokon. A továbbiakban is szükség van az iskolavezetés, a tapasztaltabb és fiatalabb kollégák együttműködésére.

9.1.1. A környezeti nevelés színterei iskolánkban

Tanórai keretek között A biológia és a kémia órákon az adott témához rendszeresen hozzárendelik a környezet-

és természetvédelmi vonatkozásokat. Az órák jellege határozza meg, hogy melyik problémát hogyan dolgozzuk fel. Kiemelt helyet kell, hogy kapjanak a hétköznapi élettel kapcsolatos vonatkozások, amelyekhez a diákoknak is köze van. Jelentős szerepe van a diákok önálló ismeretszerzésének. Fontos, hogy a biológia és természetismeret órákon a tanulók biztos elméleti alapokat szerezzenek, mert csak így tudnak okosan, átgondoltan tenni a környezet megóvásáért.

A tantestület más szakos tagjai osztályfőnöki órákon - az Egészségnevelési Programunkban megfogalmazottak szerint - törekednek a környezettudatos szemlélet kialakítására.

Sokat tehetnek és tesznek is az idegen nyelv szakos tanárok, ha fordítási gyakorlatként környezeti katasztrófákról, környezetvédelmi megmozdulásokról, a Földünk, a környezetünk szépségeinek bemutatásáról szóló cikkeket adnak tanulóink kezébe.

Tanórán kívüli programok Tanulóink közül néhányan olyan versenyeken indulnak, ahol a környezet- és

természetvédelem fontos téma, így elmélyíthetik tudásukat. A jeles napokhoz kapcsolódóan plakátokat készítenek a tanulók (ehhez szükség lenne az

osztályfőnöki munkaközösség komolyabb, hatékonyabb összefogására). Iskolánkban szervezünk különböző gyűjtési akciókat (szárazelem ill. papír).

103


BUJ

Szelektív hulladékgyűjtés Iskolánkban lehetőséget teremtetünk a szelektív hulladékgyűjtésre, mellyel tovább

erősítjük tanítványainkban a környezettudatos szemléletet. Minden tanteremben külön gyűjtjük a papírhulladékot és a műanyagot, amit az iskola udvarán található gyűjtőkonténerekben helyezünk el.

9. 2. Erőforrások

A környezeti nevelési munkánk céljainak eléréséhez elengedhetetlen feltétel, hogy az iskolai élet résztvevői egymással, valamint külső intézményekkel, szervezetekkel jó munkakapcsolatot, együttműködést alakítsanak ki. Ez az együttműködés egyben a környezeti nevelési munkánk erőforrása is.

9.2.1. Nem anyagi erőforrások

Iskolán belüli együttműködés:

Tanárok: Az iskola minden tanárának feladata, hogy környezettudatos magatartásával, munkájával példaértékű legyen a tanulók számára. Ahhoz, hogy az iskolai környezeti nevelés ill. oktatás megvalósuljon, ki kell alakítanunk a munkaközösségek együttműködését. Azoknak a kollégáknak, akik most kívánnak bekapcsolódni az iskolai környezeti nevelési munkába, a tapasztaltabb kollégák tanácsot, javaslatot adnak.

Diákok:Az iskola minden diákjának feladata, hogy vigyázzon a környezetére, és figyelmeztesse társait a kulturált magatartásra. Ebben kiemelkedő feladata van az iskolai diákönkormányzatnak, az osztályközösségeknek, valamint a környezet védelme iránt különösen érdeklődő és elkötelezett tanulóknak.

Tanárok és diákok:A diákok a környezeti témákkal kapcsolatos ismereteiket a tanáraikkal való közös munka során tanórai és tanórán kívüli programok keretében sajátítják el. A tanórák környezeti tartalmát a munkaközösségek határozzák meg.

Tanárok és szülők: Az iskolai környezeti nevelés területén is nélkülözhetetlen a szülői ház és az iskola harmonikus együttműködése. Fontos, hogy a szülők is megerősítsék gyermekeikben azt a környezettudatos magatartást, amit az iskolánk közvetíteni kíván. Ez egyrészt úgy valósulhat meg, hogy az elsajátított viselkedésformákat, ismereteket otthon is alkalmazzák a tanulók, másrészt a tanórán kívüli programjaink (kirándulás, táborok) anyagi fedezetét megpróbálják biztosítani. Nem pedagógus munkakörben foglalkoztatottak: Az iskola adminisztrációs és technikai dogozói munkájukkal aktív részesei a környezeti nevelési programunknak. Pl. az adminisztráció területén fontos feladat lehet a felesleges papírfelhasználás csökkentése (digitális információáramlás, kicsinyített, kétoldalas fénymásolás stb.) Példamutató lehet, ha a tanulók azt látják, hogy az iskola épületének takarítása során környezetkímélő,

104


BUJ

egészségre nem ártalmas tisztítószereket használnak, s az is, ha a gondnok, a karbantartók szépítik az iskola területét, környékét (fűnyírás, növények telepítése).

Iskolán kívüli együttműködés

Fenntartó:A fenntartóval való kölcsönös együttműködés az iskola környezeti nevelési programjának megvalósítása szempontjából is fontos. Az iskola igazgatójának feladata, hogy a fenntartóval való egyeztetés során a lehető legoptimálisabb helyzet megteremtését elérje, s a fenntartó kötelező támogatáson túl is finanszírozza a környezeti nevelési programokat.

Egyéb, környezeti neveléssel foglalkozó intézmény:A tanórán és tanórán kívüli környezeti nevelési programot színesebbé és tartalmasabbá teszi a különböző intézmények meglátogatása, az intézmények iskolánkban tartandó előadásai. Ilyen szempontból fontosak például az állatkertek, nemzeti parkok, botanikus kertek meglátogatása.

Iskolai büfé: Diákjaink délelőtti étkezésének egyik meghatározó tényezője az iskolai büfé kínálata. Kívánatos, hogy bővüljön az egészséges táplálkozáshoz nélkülözhetetlen tejtermék - és gyümölcskínálat. Fel kell mérni, hogy az egészséges táplálkozás érdekében mi legyen a büfé kínálata. A tanulók és a tanárok körében ezt az iskolai diákönkormányzat, a szülők körében az iskola szülői munkaközössége végzi el. Az eredmény ismeretében az iskolavezetés megbeszélést folytat a büfé üzemeltetőjével.

Menzai étkeztetés: Folyamatos együttműködésre van szükség az iskolavezetés és az élelmezésvezető között ahhoz, hogy diákjaink kultúrált körülmények között és egészségesen étkezhessenek. Természetesen diákjaink kultúrált magatartása is elvárható, ez pedig a diákok közös felelőssége.

9.2.2. Anyagi erőforrások

Költségvetés: Az iskolai költségvetésből minden olyan felújítást el kell végezni, amelyek a környezetbarát és kultúrált környezet megteremtését, továbbá a környezetkímélő működtetést szolgálják.

Alapítvány: Az iskolai alapítvány - rászorultsági alapon - támogatja a tanulók táborozáson való részvételét.

Pályázat:A pályázatok megjelenésének figyelése igazgatói feladat. Ő tájékoztatja a kollégákat a pályázati lehetőségekről, és segít a pályázatok elkészítésében. Az elnyert összeget teljes mértékben arra kell fordítani, amiről a kiírás szólt.

105


BUJ

9.3. Alapelvek, jövőkép, célok

9.3.1. Alapelvek, jövőkép

A környezeti nevelés alapelvei közül az alábbiakat kiemelten kell kezelni: a fenntartható fejlődés a helyi és globális szintek kapcsolatai, összefüggései, alapvető emberi szükségletek, emberi jogok, demokrácia, elővigyázatosság, biológiai és társadalmi sokféleség.

Hosszú távú jövőképünk, hogy diákjaink környezettudatos állampolgárokká váljanak. Ennek érdekében ki kell alakítani:

a környezettudatos magatartást és életvitelt, a személyes felelősségen alapuló, környezetkímélő, takarékos magatartást, életvitelt, a környezet értékei iránti felelős magatartást, annak megőrzésének igényét, a természeti és épített környezet szeretetét, védelmét, az egészséges életmód igényét és elsajátítani az ehhez vezető technikákat.

A célok eléréséhez szükséges készségek kialakítása, fejlesztése a tanítványainkban. Ilyenek például:

alternatív, problémamegoldó gondolkodás, ökológiai szemlélet, gondolkodás, szintetizálás és analizálás, kreativitás, együttműködés, alkalmazkodás, tolerancia és segítő életmód, vitakészség, kritikus véleményalkotás, kommunikáció, médiahasználat, konfliktuskezelés és megoldás, értékelés és mérlegelés készsége.

Az iskola környezeti nevelési szemlélete:Az iskolánkban a diákok számára olyan oktatást kell biztosítanunk, amelyben a szakmai

képzésen kívül nagy hangsúlyt kapnak az erkölcsi kérdések és a környezettudatos életmód. Fontos feladat, hogy a diákok szemléletén alakítsunk, környezet- és természetszeretetüket formáljuk, megszilárdítsuk.

Ehhez minden tantárgyban és minden iskolán kívüli programban törekedni kell arra, hogy a tanulók ne elszigetelt ismereteket szerezzenek, hanem egységes egészként lássák a természetet, s benne az embert. Kiemelt feladat, hogy a természettudományos tantárgyak között szoros együttműködés alakuljon ki a céljaink elérésének érdekében. De be kell vonni a munkába a humán területen oktatókat is.

106


BUJ

9.3.2. Konkrét célok

a tantestület tagjainak megnyerése a környezeti nevelési munkához, továbbképzéseken való részvétel, a hagyományok ápolása (lásd osztályfőnöki munkaterv), a szakórákon minden lehetőség megragadása a környezetvédelemre, a hétköznai környezeti problémák megjelenítése a szakórákon, (a környezetszennyezés hatása a természeti és az épített környezetre, az emberre), interaktív módszerek kipróbálása, alkalmazása (csoportmunka, önálló kísérlet), természetvédelmi versenyekre való felkészítés, a számítógép, projektor felhasználása a tanórákon.

9.4. Tanulásszervezési és tartalmi keretek

A környezeti nevelés összetettségét csak komplex módszerek segítségével lehet közvetíteni. Ezért fontos a tantárgyak közötti integráció. Minden lehetőséget meg kell ragadnunk, hogy megfelelő módon tanulóinkban egységes képet alakítsunk ki az őket körülvevő világról. Lehetőségeink:

tanulmányi kirándulások, múzeum -, állatkert- , nemzeti park látogatások, versenyek, iskola parkosítása, szemétgyűjtés az iskola környékén, „jeles napok”, DÖK-nap, a külföldi testvériskolákkal közös programok (lakókörnyezetünk szépségeinek

bemutatása, a környezetvédelmi problémáink bemutatása).

9.5. Módszerek

A környezetvédelemben a hatékonyság növelése érdekében módszertani megújulásra van szükség. Olyan módszereket kell választani, amelyek segítségével a környezetvédelmi céljainkat képesek leszünk megvalósítani. Ezeket a módszereket továbbképzéseken sajátíthatják el a tanáraink.

9.6. Taneszközök

A környezeti nevelési munkához szükség van felszerelt biológia - kémia szertárra. Folyamatosan pótolni kell az elhasznált vegyszereket, eszközöket. Rendszeresen frissíteni kell a környezeti nevelési szakkönyvtárat. Biztosítani kell a megfelelő audiovizuális és multimédiás eszközöket. A szakfolyóiratok (Természetbúvár, Élet és Tudomány) biztosítására is igényt tartunk.

9.7. Kommunikáció 107


BUJ

A környezeti nevelésben nélkülözhetetlenek a kommunikáció legkülönbözőbb módjai. Ugyanakkor legalább ilyen fontos, hogy diákjaink a nagyszámú írott, hallott és látott média-irodalomban kritikusan, a híreket okosan mérlegelve tudják feldolgozni. Fontos, hogy képesek legyenek a szakirodalomban eligazodni, az értékes információkat meg tudják különböztetni az értéktelentől. Tanulóinkat meg kell tanítani a fellépésre, a szereplésre, az előadások módszertanára. Végzett munkájukról számot kell adniuk írásban és szóban egyaránt - ezen képességek napjainkban elengedhetetlenek.

A kommunikáció lehetséges formái:

kiselőadások tartása megfelelő szemléltetőeszközökkel, kutatómunka, faliújságok készítése, szórólapok készítése, környezetvédelmi cikkek feldolgozása napilapokból, tudományos cikkek feldolgozása.

9.8. Minőségfejlesztés

A környezeti nevelési munkának mérése, értékelése több szempontból eltér az iskola életének más területén alkalmazottaktól. Ennek oka, hogy a környezeti nevelés a szakmai ismeretek mellett - a többi tantárgyhoz képest - markánsabban közvetít egy viselkedési módot és értékrendet az embernek a világban elfoglalt helyéről. A szakmai tartalmakat az egyes tantárgyak helyi tantervébe építjük be, s ennek keretén belül kerülnek mérésre is.

9.9. Továbbképzés

Az iskola továbbképzési programjába beépítve évente vegyenek részt tanárok - lehetőleg minden évben más-más munkaközösség tagjai – környezeti nevelési továbbképzési programokon. A továbbképzéseken rész vett kollégák a tantestület érdeklődő tagjainak tartsanak iskolán belüli fejlesztő órákat.

108


BUJ

10. Erőszakmentes konfliktuskezelés

Az emberi élet alapvető eleme a konfliktus. Ellenérdekeltségünk miatt folyamatosan szembe találjuk magunkat embertársainkkal. Különösen igaz ez korunkra, hiszen működőképes demokrácia nem képzelhető el érdekérvényesítés, érdekegyeztetés, érdekütköztetés nélkül.

Az iskola ilyen szempontból minősített eset. A diák és a tanár, a gyerek és gyerek, olykor a pedagógus és a szülő között sokszor alap-érdekellentét állt fenn a kezdetektől, és az otthonról hozott gyerek-szülő feszültségek is sokszor befolyásolták az iskolai létet. (És akkor még nem beszéltem a tanárok egymás között fennálló ellentéteiről, s a munkaadó-munkavállaló viszony [igazgató-beosztottak] hangulati lecsapódásairól.)

El kell különíteni egymástól az elkerülhető és az elkerülhetetlen konfliktusokat. Nem úszhatjuk meg a serdülőkorból, a csoporthelyzetből és a társadalmi állapotból adódó ellentéteket, de alapvető érdekünk és feladatunk a felismerésük és a kezelésük. Viszont alapvető lenne a harmonikusabb iskolai létünk érdekében, hogy az elkerülhetőek (az önmagát beteljesítő jóslat, a teljesítménykényszer, az erőltetett és felfokozott versenyhelyzet, s a gyermek szükségleteit figyelmen kívül hagyó elvárások) előfordulását minimalizáljuk.

A konstruktív, erőszakmentes problémakezelés felé vezető út fontos és elengedhetetlen fázisa, hogy felfedezzük, kifejlesszük és fenntartsuk magunkban bizonyos képességeket:

stabil személyiség, identitástudat, pozitív énkép, döntésképesség; mások, a „másság” elfogadása, empátia, kongruencia; eredményes verbális és nonverbális kommunikáció; egészséges önérvényesítés, a másik fél szükségleteit mérlegelni képes

asszertivitás (határozottság); kooperativitás, szabályok alkotása, működtetése, „fair” magatartás; kompromisszumkészség, kreativitás, igény a konszenzusra.Csupán az a pedagógus lehet képes tanítványaiban kialakítani, fejleszteni a

konfliktuskezeléshez szükséges képességeket, aki maga is rendelkezik ezekkel.

10.1. Eljárások az erőszakmentes konfliktuskezeléshez

1. A témához kapcsolódó szakirodalom felkutatása, beszerzése – irodalomjegyzék a nálunk fel nem lelhető cikkekből, könyvekből

2. Szakirodalom olvasása3. Kiválasztott szakirodalom csoportos feldolgozása félévi rendszerességgel kiscsoportban4. Mini-tanfolyam a témáról helyi v. meghívott előadóval5. A továbbképzési rendszerben fellelhető credit-tanfolyamok elvégzése 6. Felmerülő esetek közös megbeszélése kiscsoportban a tanulságok írásos közzétételével7. Ugyanilyen megbeszélések kezdeményezése a gyerekek körében8. Ötletbank létrehozása a sikeres konfliktuskezelésekből9. A gyerekek között kirobbant konfliktusok figyelése, a szemben állók leültetése ellentéteik

rendezése céljából – az általuk választott tanár vagy diák jelenlétében10. Törekvés a tantestületben feszülő esetlegesen ellentétek segítő feloldására az érdekelt

felek közötti közvetítéssel11. Szándék az elkerülhető konfliktusok felismerésére és megelőzésére12. Odafigyelés az elkerülhetetlen konfliktusokra; lehetőség szerinti feloldásuk ill. hatásuk

intenzitásának csökkentése109


BUJ

13. Törekvés a kongruens magatartásra a minél nagyobb bizalom elérése érdekében14. „Panasziroda” létrehozása, ahol a sérelmet szenvedettek (tanulók v. az iskola dolgozói)

bajaikra orvoslást remélhetnek; igény esetén biztosítva a névtelenség lehetőségét15. Az osztályfőnöki órákon keretet biztosítani az erőszakmentes konfliktuskezelési

technikák és kultúra elsajátítására, gyakorlására16. A tananyagban rejlő lehetőségek kiaknázása (bármely tantárgynál)17. A drámapedagógiában és az etika tantárgyban rejlő lehetőségek minél jobb kihasználása18. A szülők sérelmeinek helyes mederbe terelése a legmélyebb empátia alkalmazásával –

esetleg egy ilyen kapcsolattartó munkacsapat felállításával19. A különösen agresszív gyerekek esetében a körzeti megbízott, az önkormányzat illetékese

vagy/és a jegyző bevonásával beszélgetést kezdeményezni tetteik következményeinek nyomatékosítása végett.

11. Az iskolai fogyasztóvédelemmel összefüggő feladatok

A cél az, hogy a helyi tanterveknek biztosítania kell, hogy az egyes tantárgyak sajátosságaihoz igazodva a tanulók elsajátíthassák a fogyasztóvédelemmel összefüggő ismereteket, felkészüljenek azok gyakorlati alkalmazására. Kiemelt fejlesztési feladat - a felkészülés a felnőtt életre, amelyben a fogyasztói kultúra kialakítása is szerepel.

A fogyasztóvédelmi oktatás célja:A fogyasztóvédelmi oktatás célja a fogyasztói kultúra fejlesztése, és a tudatos kritikus fogyasztói magatartás kialakítása és fejlesztése a tanulókban.

11.1. A fogyasztóvédelmi oktatás tartalmi elemei:A tanulók hatékony társadalmi beilleszkedéséhez, az együttműködéshez és a részvételhez

elengedhetetlenül szükséges a szociális és társadalmi kompetenciák tudatos pedagógiailag megtervezett fejlesztése. Olyan szociális motívumrendszerek kialakításáról és erősítéséről van szó, amely gazdasági és társadalmi előnyöket egyaránt hordoz magában.

Szükséges a társadalmi és állampolgári kompetenciák kialakítása, a jogaikat érvényesíteni tudó a közéletben részt vevő és közreműködő tanulók képzése.

A szociális és társadalmi kompetenciák fejlesztése a versenyképesség erősítésével kapcsolatos területek, mint például a vállalkozási a gazdálkodási és a munkaképesség szoros összefüggése az ún. Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia fejlesztése.

Fontos továbbá a fogyasztás során a tájékozódás képessége, a döntési helyzet felismerése, és a döntésre való felkészülés. Meg kell ismertetni a tanulókkal a piac, a marketing és a reklám szerepét, alkalmassá téve őket az eligazodásra.

Hangsúlyozni kell a minőség és a biztonság szerepét a fogyasztás során, valamint a gazdaságosságot és a takarékosságot.

A fogyasztóvédelmi oktatás céljaként megfogalmazott fogyasztói kultúra, valamint a kritikus fogyasztói magatartás kialakítása és fejlesztése érdekében szükséges, hogy a diákok értsék, és a saját életükre alkalmazni tudják az alábbi fogalmakat:

Környezettudatos fogyasztás: Egyfajta középút az öncélú, bolygónk erőforrásait gyorsulva felélő fogyasztás és fogyasztásmentesség között.A fogyasztónak joga van:

110


BUJ

a.) az alapvető szükségleteinek kielégítéséhezb.) a veszélyes termékek és eljárások ellen való tiltakozáshozc.) a választáshoz különböző termékek és szolgáltatások közöttd.) a megfontolt választáshoz szükséges tények ismeretéheze.) a jogos panaszok tisztességes rendezéséhezf.) az egészséges és elviselhető környezetben való élethezg.) a kormány irányelveinek meghatározásába és végrehajtásába való

beleszóláshoz.Preventív, vagyis megelőző fogyasztóvédelem: Amikor a vevő már a kezdet kezdetén

érvényesíteni tudja jogait és nincs szükség panaszbejelentésre, bírósági perekre.

A fogyasztóvédelmi oktatás színterei az oktatásban: Az egyes tantárgyak tanórai foglalkozásai: Technika-áruismeret, a gyártás és a termékminőség összefüggései Matematika-banki, biztosítási vagy üzemanyag-fogyasztási számítások Fizika-mérés, mértékegységek, mérőeszközök (villany, gáz, víz mérőórák); Földrajz – eltérő fogyasztási struktúrák és szokások; Magyar-reklámnyelv, feliratok; a reklám kommunikációs csapdái Biológia-génmódosított élelmiszerek (GMO), amíg egy élelmiszer a boltba kerül,

táplálkozás kiegészítők és divatjaik, egészséges táplálkozás Kémia-élelmiszerbiztonság, élelmiszeradalékok (E-számok), vegyszer-maradványok,

háztartási vegyszerek, kozmetikumok célszerű és tudatos használatuk Informatika-elektronikus kereskedelem, internetes fogyasztói veszély-források Történelem-EU fogyasztói jogok, fogyasztástörténet és fogyasztóvédelem reklám

története stb. Tanórán kívüli elemek (vetélkedők, versenyek, rendezvények) Hazai és nemzetközi együttműködések (más iskolákkal, állami és civil szervezetekkel,

cégekkel) Az iskola fogyasztóvédelmi működése és az ezzel kapcsolatos foglalkozások

11.2. Módszertani elemek:

A módszereknek tartalmaznia kell az egyén és társadalom viszonyáról szóló információgyűjtés, információfeldolgozás, a feldolgozott információk alapján való döntés és a döntés alapján eltervezett cselekvés végrehajtásának módszereit.

Fontos hogy a diákok e módszereket minél többször valós helyi és globális problémákon és értékeken keresztül maguk alkalmazzák.

Interjúk, felmérések készítése az emberek vásárlási szokásairól Riportkészítés eladókkal Projekt, témahét Médiafigyelés, médiaelemzés, reklámkritika Helyi-, országos- és EU-s szabályozások tanulmányozása Adatgyűjtés, feldolgozás információrögzítés együttműködéssel Problémamegoldó gyakorlat ötletbörzével, kooperatív módszerekkel, értékeléssel Viták, szituációs játékok (eladói és vásárlói érdekek összehangolása, fogyasztói kosár

készítése) Érveléstechnikai gyakorlatok (hatékony érdekérvényesítés)

111


BUJ

12. Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái

Munkánk során elengedhetetlen tevékenység az ellenőrzés. Szükségszerű tájékozódni arról, hogy a gyerekek hogyan teljesítették a kitűzött célokat, hiszen így lehet meghatározni a további feladatokat. Reális képet akkor tudunk alkotni, ha információt gyűjtünk, amely elősegíti a jó döntések meghozatalát. Folyamatában kell ismernünk a nevelési tevékenységet. A jó együttműködés alapja mindenki munkájának elismerése, hiszen az egyéni törekvéseket ösztönözni kell.

Az egyes tanulók teljesítményének és előrehaladásának értékelése a tanár feladata. Az értékelés alapján nyert információk a diák, a tanár és a szülő tájékoztatására szolgálnak.

Az egyes tantervi témák feldolgozásának megkezdése előtt, valamint a tanév elején a szaktanár diagnosztizáló jellegű felmérést végez(het). Ennek formája írásbeli teszt, közvetlen célja az előzetes tudás feltárása. A teszt tanári értékelése osztályzattal történik. A közös, szóbeli értékelés a diákok felé megerősítő és tanácsadó jellegű.

A szaktanárok minden tantervi téma feldolgozásába beiktat(hat)nak formatív jellegű, az eredményes tanulást elősegítő mérést és értékelést. Ezt lehetőség szerint ismétlés-részösszefoglalás előzi meg. Formája lehet szóbeli vagy írásbeli.

12.1. Az ismeretek számonkérésének alapelvei

folyamatosság, rendszeresség, korrektség, igényesség, objektivitás és empátia egészséges aránya, a tanulói önkontroll fejlesztésének igénye.

Olyan tanuló, aki az iskola tanulóival szemben támasztott követelményeknek nem akar vagy nem tud eleget tenni, ritka kivétel. Vele kapcsolatban személyre szabott módszerekkel, a szülők bevonásával keressük meg a diák egészséges fejlődése szempontjából legcélravezetőbb további utat.

12.2. A számonkérésnek, a tanulói teljesítmény értékelésének, minősítésének követelményei

• Számon kérni csak olyan ismeretet szabad, amelyet megtanítottunk, illetve amelyhez a tanuló tanára vezetésével (irányításával) hozzájutott.

• A számonkérésnek mindig a tanuló tudására (és nem tudásának hiányosságaira) kell irányulnia. A hiányosságok feltárásának célja a további ismeretszerzés, illetve a hiányosságok pótlásának segítése.

• Lehetőséget kell adni a tanulónak, a számonkérés során feltárt hiányosságok pótlására, hibák javítására.

• A tanuló teljesítményét mindenkor korrekt módon, az elvárás–képesség–teljesítmény egységében kell értékelni.

• A tanulói teljesítmények számonkérésékor, a hagyományos módszerek mellett meg kell jelennie a személyre szabottabb, nagyobb önállóságot biztosító produktumoknak is.

• A tanulói teljesítmény értékelésekor a pozitív motiváció, a képességeknek a megerősítés útján történő fejlesztése az irányadó elv.

112


BUJ

• Az IPR-s tanulók teljesítményét évi három alkalommal (november, február, május) szövegesen kell értékelni, fogadóórán, szükség esetén a gyermekvédelmi felelős jelenlétében, a szülővel megbeszélni, aláíratni. Tanulónként egyéni fejlesztési tervet kell készíteni.

12.3. Az ismeretek ellenőrzése, számonkérése

a) Fajtái:• szóbeli feleltetés,• házi feladat, füzetvezetés ellenőrzése,• írásbeli számonkérési formák:

• írásbeli felelet (egy anyagrészből),• beadandó, nagyobb elmélyülést igénylő házi dolgozat kitűzése,• röpdolgozat (bejelentés nélkül, aznapi házi feladatból),• dolgozat (előző órán bejelentett, kisebb anyagrészből),• témazáró dolgozat (legalább egy héttel korábban bejelentett, összefoglalással

előkészített, teljes témakört felölelő).• a tanuló produktumának (pl.: rajz, technika órán előállított tárgy, testneveléssel

összefüggő mozgásforma előadása) ellenőrzése.b) Funkciói:

• folyamatos munkára készteti a tanulókat,• folyamatos visszajelzést ad a tanárnak az egyes tanulók, illetve az egész csoport

(osztály) adott anyagrészből elért tudásszintjéről,• a tanulók reális önértékelésének, következésképpen a reális pályaválasztáshoz vezető

út megtalálásának eszköze.c) Elvek:• Bejelentés nélküli témazáró dolgozatot nem íratunk.• Egy napon lehetőleg nem íratunk két tantárgynál több tárgyból témazáró dolgozatot.• A félévi és tanév végi minősítés nem alakítható ki csak írásbeli számonkérés alapján született

érdemjegyekből azokból a tantárgyakból, amelyek alkalmasak a szóbeli kifejezőkészség fejlesztésére, amelyekből későbbi tanulmányaik során a tanulók szóbeli vizsgát kötelesek tenni (illetve tehetnek).

• Az írásbeli munkák ellenőrzése és a tapasztalatok visszajelzése során különös figyelmet fordítunk arra, hogy a diákokat megtanítsuk jegyzetelni.

• Az írásbeli kifejezőkészség fejlesztésébe beleértendő az is, hogy megtanítjuk a diákokat az infokommunikációs technikák használatára. (Pl. szövegszerkesztés, az Internet használata levelezésre, forrásgyűjtésre, prezentáció készítése demonstrációs eszközökkel, stb.)

• A diákok írásbeli dolgozatait, beszedett füzetét, beadott munkáját rövid időn belül értékelni, javítani kell: ellenkező esetben annak – fontosabb – visszajelzés jellege háttérbe szorul „jegyszerző” funkciója mögött.

113


BUJ

13. A házi feladatok kitűzésének elvei és gyakorlata

A helyesen megválasztott és előkészített házi feladat továbbra is segítséget nyújthat a tanulóknak az órán tanult anyag elmélyítésében.

A házi feladat céljai: újra feldolgozni, elmélyíteni, rögzíteni az órán tanultakat; készségszintig gyakorolni a tanult algoritmusokat; önálló kutatómunkát végezni valamely témában; alkotómunkát végezni valamely témában.

Elvek és gyakorlat:• Házi feladatot öncélúan nem adunk (azaz ha a fenti célok egyikét sem szolgálja).• A házi feladat mennyiségének meghatározásánál mindenkor figyelembe kell venni, hogy a

tanulónak naponta 4-5 órája van, és minden órán tűznek ki a számára kötelezően megoldandó feladatot.

• Csak olyan feladat adható kötelező jelleggel, amelynek megoldására valamennyi tanuló képes. (Ha ez a csoport heterogén tudásszintje miatt nem lehetséges, akkor a házi feladatnak mindig legyen olyan része, amelynek elvégzésére/elkészítésére/ megtanulására mindenki képes.)

• A házi feladatot mindig részben vagy teljesen (minden diákra, illetve feladatra vonatkozóan) ellenőrizni kell.

• Az el nem készített, illetve hibás, hiányos házi feladat értékelésekor különbséget kell tenni a mulasztás okai szerint:

• Nem büntetjük a tanulót, ha a mulasztás, hiány, hiba a feladat vagy annak alapjául szolgáló anyag nem értéséből fakad;

• Meg kell adni a tanulónak a házi feladat pótlásának lehetőségét, ha önhibáján kívül (igazolt betegség) mulasztotta azt el;

• A hanyagságból elmulasztott írásbeli feladat nem „értékelhető” elégtelennel. (Érdemjegyet csak tudásra adunk. Az el nem készített feladattal tudásszint nem mérhető. A házi feladat elvégzésének hanyagságból történő elmulasztását pedagógiai eszközökkel és módszerekkel lehet és kell büntetni. Ez lehet feleltetés, a házi feladathoz hasonló feladat dolgozat formájában történő megíratása, pótfeladat kitűzése, stb.)

• Az önálló kutatómunkát, a kötelező tananyagon kívüli ismereteket kívánó feladatok elvégzését – a befektetett munka arányában – jutalmazni kell.

• Tanítási szünet idejére legfeljebb annyi kötelező házi feladat adható, amennyi egyik óráról a másikra szokásos.

• A nagyobb elmélyülést, több időt igénylő feladatok kitűzésekor (könyvtári vagy internetes kutatómunka, modellkészítés, képzőművészeti alkotás, technikai eszköz készítése, forráselemzés) az elkészítés határidejét különös gonddal, a tanulók egyéb kötelezettségeire tekintettel kell megállapítani.

• A tantervi anyagot meghaladó mennyiségű vagy mélységű ismereteket kívánó feladatokat (pl. versenyfeladatok) csak annak a diáknak lehet kötelezően előírni, aki a versenyzést, illetve az önálló kutató vagy más jellegű alkotómunkát önként vállalta.

114


BUJ

14. Az értelmi fogyatékos, gyengén látó, hallássérült tanulók iskolai fejlesztésének elvei14.1. Az értelmi fogyatékos tanulók

Az új, átfogó (EU konform), iskoláztatási szempontú népességfogalom: Students with special needs/speciális szükségletű tanulók, az érvényes közoktatási törvényben=sajátos nevelési igényű tanulók (SNI). - Tanulásban akadályozottság

- Határeset (IQ 70- )- Enyhe értelmi fogyatékosság (IQ 50-69)

A tanulásban akadályozottak köre tágabb, mint az enyhén értelmi fogyatékosoké. Ők azok, akik az általános iskolába járó nehezen tanuló gyermekek (a tanköteles gyermekek 10-15%-a) közül a leggyengébbek, illetve azok (2-2,5%), akik a tanulási sikertelenségeik súlyossága folytán integráló, inkluzív iskolákban érhetnek el eredményt. Valamennyien a gyógypedagógia kompetenciakörébe tartoznak, ami azt jelenti, hogy bármely iskolatípusban tesznek eleget tankötelezettségüknek, a fejlődésükhöz és sajátos nevelési igényeikhez mért gyógypedagógiai segítséget meg kell kapniuk – így jellemző ez a mi iskolánkra is.14.2. Az enyhe értelmi fogyatékos tanulók iskolai fejlesztése14.2.1 Az enyhe értelmi fogyatékos tanuló

Az enyhén értelmi fogyatékos tanulók az értelmi fogyatékos (mentálisan sérült) gyermekek egyik csoportját képezik. Személyiségük fejlődési zavara, akadályozottsága az idegrendszer enyhe, különféle eredetű, örökölt vagy korai életkorban szerzett sérülésévei és/vagy funkciózavarával függ össze. Az enyhe fokú értelmi fogyatékosság (mentális sérülés) diagnosztizálása elsősorban orvosi, gyógypedagógiai és pszichológiai feladat.

Az enyhén értelmi fogyatékos tanulókat jellemző tünetek az iskoláskor előtt kevésbé feltűnőek. A Szakértői Bizottság által javasolt enyhén értelmi fogyatékos tanulók oktatását általános iskolánk – integrált oktatási formában látja el. Ehhez rendelkezünk a szükséges tárgyi (foglalkoztató kisterem) és személyi feltételekkel (gyógypedagógus). Speciális nevelési szükségleteiknek megfelelő rendszeres gyógypedagógiai nevelés/terápia hatására fejlődésük a mentális képességek területén is számottevő – egyre többen képesek elvégezni az alapfokú, nyolcosztályos iskolát.

14.2.2 Az enyhe értelmi fogyatékos tanuló nevelési, oktatási szempontú jellemzőiNem prognosztizálható biztonsággal, hogy az enyhe értelmi fogyatékos tanuló a tanulás,

az ismeretelsajátítás folyamatában milyen készség-, képesség szintre, milyen ismeret birtokába juttatható el.14.3. Az iskolai fejlesztés szakaszai

Az enyhe értelmi fogyatékos tanulók nevelése, oktatása intézményünkben az első évfolyamon kezdődik és a nyolcadik évfolyamig tart. További két részre tagolódik: az első évfolyamon kezdődő és a negyedik évfolyam végéig tartó, valamint az ötödik évfolyamon kezdődő és a nyolcadik évfolyam végéig tartó szakaszra.

Az 1-4. évfolyamot felölelő szakaszban nagyobb hangsúlyt szükséges fordítani a tanuláshoz nélkülözhetetlen pszichés funkciók fejlesztésére. Differenciált eljárásokkal, tartalmakkal és oktatásszervezési megoldásokkal, terápiákkal kell alkalmazkodni a tanulók között meglévő nagyobb eltéréshez. A képességfejlesztésben hangsúlyosan jelen kell lennie a közvetlen érzéki tapasztalatoknak, a tárgyi cselekvéses megismerésnek, a céltudatosan kiválasztott tevékenységnek. Az alapozás évei különösen fontos időszakot jelentenek az enyhe értelmi fogyatékos tanulók további iskolai pályafutásában. Ezért ebben a szakaszban javasolt - a közoktatási törvény által biztosított lehetőséggel élve - egy évfolyam tananyagának elsajátítására egy tanévnél hosszabb időtartamot tervezni. Például az első évfolyam tananyagának átadását két - az első két évfolyam tananyagának átadását három - tanévre tervezni. A hosszabb időkeret

115


BUJ

nagyobb esélyt nyújt az alapvető kultúrtechnikák eszközszintű elsajátítására, amennyiben megfelelő motiváltság mellett, ismétlődő tanulási folyamatban, állandó aktivitásban egyre önállóbb tanulási tevékenységre készteti a tanulókat. A gyógypedagógiai nevelésnek az egész személyiség fejlesztésére kell törekednie. E szakaszban nagyobb hangsúlyt kap a tanulási, magatartási és viselkedési szokások következetes kialakítása és megerősítése.

Az iskolánk helyi tantervében határozza meg azokat a pedagógiai diagnosztikán és fejlesztési stratégián alapuló konkrét gyógypedagógiai eljárásokat - szükség esetén terápiákat -, amelyek az iskoláskor kezdő éveiben hatékonyan segítik a készségfejlesztést. A folyamatos gyógypedagógiai diagnosztizálás nyomán, a tanítás-tanulás folyamatában állapítható meg biztonsággal az iskolatípus módosításának esetenkénti szükségessége.

Az alapfokú nevelés, oktatás második szakasza az 5-8. évfolyamot foglalja magába. A tanulók fejlesztése az előző pedagógiai szakasz eredményeire - elsődlegesen a megismerési módszerek további fejlesztésére, a szemléletes képi gondolkodás nyomán kialakuló képzetekre, ismeretekre, az elsajátított tanulási szokásokra - épül. Hangsúlyosabbá válik az önálló tanulási tevékenység. A tanítástanulás folyamatában előtérbe kerül a verbális szint, de a tanulók fejlettségének megfelelően, differenciált módon jelen van a manipulációs és a képi szint is.

Intézményünkben az enyhe értelmi fogyatékos tanulók oktatása-nevelése részleges integráció keretén belül, általában heti 10 órában, rehabilitációs keretekben, csoportos formában történik, a heti kötelező óraszám többi óráin az évfolyamának megfelelő osztálymunkában vesznek részt. 14.4. Az integrált keretek közt nevelt enyhe értelmi fogyatékos tanuló fejlesztése

A fejlesztéshez, a habilitációs és rehabilitációs célú foglalkozások vezetéséhez, a kultúrtechnikai tárgyak tanításához, az egyéniesített neveléshez szakirányú képesítéssel és az együttneveléshez szükséges kompetenciákkal, pszichológiai képességekkel (empátia, tolerancia, elfogadás) rendelkező gyógypedagógiai tanárral rendelkezünk. Amennyiben a tanuló állapota megkívánja, úgy más szakembert (pl.: terapeuta, logopédus, pszichológus, orvos, konduktor) is bevonunk a fejlesztő munkába.14.5 A pedagógiai és egészségügyi célú habilitáció, rehabilitáció

A sajátos nevelési igény nagyobb mértékű differenciálást, speciális eljárások alkalmazását, illetve kiegészítő fejlesztő, korrekciós habilitációs, rehabilitációs, valamint terápiás célú pedagógiai eljárások alkalmazását teszi szükségessé. A méréseknek megfelelő egyéni teljesítményszintekhez igazodva segítjük a felzárkóztatást. A habilitációs, rehabilitációs tevékenység olyan szakmai együttműködésben kialakított és szervezett nyitott tanítási – tanulási folyamatban valósul meg, mely az egyes tanulók vagy tanulócsoportok igényeitől függő eljárások, időkeret, eszközök, módszerek, terápiák alkalmazását teszi szükségessé. 14.6. A látássérült (alig látó, gyengén látó), hallássérült tanulók iskolai fejlesztésének elvei

Gyógypedagógiai szempontból azok a tanulók látássérültek, akiknek látásteljesítménye (vízusa) az ép látókhoz (vízus:1) viszonyítva két szemmel is korrigáltan (szemüveggel) is 0-0,33 (látásteljesítmény 0-33%) közötti.

A hallássérült gyerekek (hallássérültek) kifejezés olyan gyűjtőfogalom, amelybe beletartozik az enyhe fokban nagyot halló és a súlyos fokban hallássérült, valamint a siket gyermekek csoportja is. A különböző fokú és típusú hallássérült gyermekek speciális nevelési szükségletei, valamint fejlesztésük módszerei is eltérőek.

Intézményünkben előforduló esetek:- aliglátók: minimális látással, fényt érzékelők, nagytárgy látók, ujjolvasók (vízus: 0,1)

116


BUJ

- gyengén látók: azok a tanulók, akiknek az életvitelét nagymértékben korlátozza a csökkent látásteljesítmény (vízus: 0,1 - 0,33)A hallásveszteség foka, mértéke, típusai:

Nagyothallók (40- 50 dB közötti hallásveszteség a beszédfrekvenciákban) Siketek (110 dB- nél súlyosabb hallásveszteség) Siketség határán lévő nagyothallók (90dB-110dB között)Intézményünkben nagyothalló tanuló integrált oktatására kerül sor.

Hallássérülés következményei:- Az artikuláció és a szupraszegmentális elemek (hangsúly, hanglejtés, ritmus, tempó,

dinamika) hibái.- Szókincs jellemző hibái (a hallássérülés fokával általában fordított arányban áll)- Grammatikai hibák, szövegértés nehézségei, tollbamondás nehézségei- A hallássérülés következményes jelenségei elsősorban a beszédfunkciókra terjednek ki.

Nem érintik az intelligenciát, az értelmi képességeket. - Szociális alkalmazásban

o Sérül a hallás állandó, minden irányból ingerközvetítő jellege,o Verbális információk, utasítások, közlések nem irányítják a vizuális észlelést,o Zavart szenved a kapcsolatfelvételt és a társas kapcsolattartást biztosító jellege, o A verbális szabályok magatartást szabályzó jellege nem alakul ki.

A látássérült tanulók iskolai fejlesztése:Cél a gyengénlátás alapos egyedi ismeretére építve a tanulási folyamat optimális

irányításával a látássérülés következményeinek csökkentése, megszüntetése, illetőleg megelőzése. A gyengén látok nevelése-oktatása megfelelő feltételek és segédeszközök igénybevételével a vizuális megismerésre (síkírás-olvasással) épül.

Speciális eljárások: brail billentyű használata, nagyító monitor számítógépes alkalmazása, látástréning, zeneterápia, meseterápia, perceptuomotoros funkciók fejlesztése, beszédfejlesztés-nevelés-korrekció, mozgáskorrekció, személyiségkorrekció, utazó gyógypedagógus igénybevétele.14.7. Többségi iskolában történő együttnevelés:

Cél: a tananyag elsajátítása mellett a meglévő látás védelme, maximális működőképességének biztosítása, a gyengén látás okozta hátrányok csökkentése útján a társadalomba való beilleszkedés előkészítése.

Esélyegyenlőség biztosítása. A látásfunkciók fejlesztése mellett az ép érzékszervek fejlesztése, kiemelten a hallásé. Biztosítani a tanuláshoz és a mindennapi élethez szükséges speciális ismeretanyagot

(speciális technikák és eszközök használata stb.) és készségfejlesztést (szóbeli kifejezőképesség, célszerű munkaszokások, önálló tanulásban használható eljárások, lényegkiemelés, megtartó emlékezet növelése, vizuális megfigyelőképesség fejlesztése). Iskolai könyvtár használata, a rendelkezésre álló hangos-könyvtár megismerése (kazetták, digitális könyvek), melyek az egyéni tudásbővítésüket segítik.

Reális énképpel rendelkező, kiegyensúlyozott személyiség alapozása. Fel kell készíteni őket arra, hogy mindannyian felelősek saját biztonságuk, sorsuk, életpályáik alakulásában.

Információs, kommunikációs kultúra fejlesztése: A megfelelő látási kontroll hiányának következtében nehezített a kommunikáció, metakommunikáció által terjedő információk érzékelése, megértése, feldolgozása, alkalmazása. Hátrányaikat az ép érzékszervek

117


BUJ

segítségével, más területek kiművelésével pótolhatjuk. Az elektronikus média használatát különös gondossággal kell megtanítani.

Testi-lelki egészség fejlesztése: Képessé kell tenni a tanulókat a helyes higiénés szabályok elsajátítására, a szem óvására, tisztán tartására, látáskímélő előírások betartására. Fel kell készíteni őket a gyengén látásból fakadó fokozott baleseti lehetőségekre, azok megelőzésére, a finommozgások és a tájékozódás ismereteinek elsajátítására.

A hallássérült gyermekek együttnevelése halló társaikkal: Típusai intézményünkben: egyéni teljes integráció Feltételei: - Szubjektív:

- átlagos intellektuális képességek- önállóság, szorgalom, szociális érettség- érthető beszéd- jó beszédmegértési szint- nyelvi tanulékonyság

- Objektív:- hallássérülés korai felismerése- hallókészülékes ellátás- család pozitív és támogató hozzáállása- tanterem akusztikai jellemzői- integrációt segítő gyógypedagógus közreműködése- elfogadó iskolai légkör- felkészített szülők, diáktársak- szurdopedagógiai tanácsadás, utazó pedagógus szakmai segítése együttműködési

megállapodás alapján. Eszközök, eljárások:

Biztosítani kell a megfelelő eszközrendszert – ezek optikai segédeszközök – optimális teremvilágítás, egyéni megvilágítás, speciális tanulóasztal, speciális füzet, kellő betűméret, megfelelő nyomvonalú íróeszköz, látássérültek számítástechnikai segédeszközei, programjai használata.

Követelmények mennyiségi és minőségi teljesítése a gyengén látók egyéni adottságai szerint várható el

Több időre és gyakorlás van szükség a tanuláshoz. A speciális fejlesztés elsődlegesen a pedagógiai és egészségügyi habilitációs eljárások

folyamán valósul meg (látásnevelés, olvasási készség fejlesztése, mozgáskorrekció, logopédiai ellátás, gyógytestnevelés, tájékozódásra nevelés, diszlexia-diszgráfia-diszkalkulia)

Pozitív személyiségfejlődés csak elfogadható közegben valósulhat meg.- A halló gyermekközösség a hallássérült gyermekek számára elsősorban a hangos beszéd,

a gazdag nyelvi környezet állandó jelenlétét biztosítja, mely optimális alap ahhoz, hogy a beszédfejlődés erősödjék, tovább fejlődjék.

- „normális magatartásmintákat közvetít, megakadályozza a „siketes” jellegzetességek kialakulását (pl. társak megrángatása), önállóságra, gyorsabb munkatempóra szoktat.

- Reálisabb önértékelés, énkép alakul ki.- Az intézményes nevelés a lakóhelyen valósul meg, ezáltal elkerülhető, hogy a gyermek a

családtól távol töltse hétköznapjait.- A társadalmi beilleszkedés nehézségei minimálisra csökkenhetnek.

Fogadó pedagógus szerepe az integrációban:118


BUJ

Elfogadó iskolai légkör. Felkészített pedagógusok, szülők, diáktársak. Tiflopedagógiai tanácsadás, utazó pedagógus szakmai segítése

A többségi iskola pedagógusa a speciális nevelési szükségletű, hallássérült gyermek, osztályba kerülésekor egy számára ismeretlen területtel ismerkedik meg. Ugyanakkor a hallássérült gyermek sikeres haladásáért elsősorban Ő vállalja a felelősséget, illetve találkozik a sajátos szükségletekkel a mindennapok során.

- Optimális feltételek a beszédértés elősegítésére hallássérült gyermek felé fordulás minden fontosabb közlésnél természetes artikuláció normális beszédtempó szájról olvasás szempontjából előnyös, ha a pedagógus nem járkál beszéd közben

Segédeszközök a hallássérült gyermekek integrált neveléséhez:- hallókészülék (ellenőrzése első sorban a szülők feladata, de a pedagógusnak is

meg kell győződnie arról, hogy a hallókészülék jól működik- e.)- adó- vevőkészülék (mikrofonnal ellátott adóból, ill. egy vevőkészülékből áll.)

A hallókészülék és az adó- vevő megismertetése az osztály tagjaival a hallássérült gyermek érdekét szolgálja. Ha lehetőségük van megfogni, belehallgatni, akkor jobban bele tudják élni magukat társuk helyzetébe, s a készülék „érdekessége” is veszít jelentőségéből. Körültekintőbb lesz viselkedésük, mert tudják, mire kell vigyázniuk a hallókészüléket viselő gyermek esetében, pl. ne dobálják oda a labdát (stb.), ill. fogalmuk lesz arról, hogy a hallókészülék drága.Hallássérült gyermekek integrálása az iskolai osztályban:

- A tanulót olyan helyre ültetjük, ahol jól láthatja és hallhatja a tanárt!- Lássa jól a táblát!- Ülőhelye ne kerüljön szembe az ablakkal!- Lássa jól az osztálytársait! (székek, asztalok U alakban történő elrendezése, ahol a

gyermek oldalt, elől ül)- Padtársa legyen elsődleges segítője!- Vizuális szemléltetés hangsúlyozása!- Az óravázlatok írásban történő megadása fontos segítség.

Az órák szerkezete: Integrált órák tanító közreműködésével, normál tanterv szerint az osztályközösségben. Utazó szurdopedagógus látogatásai, szakértői útbaigazításai a tanév során. Megsegítő órák gyógypedagógus közreműködésével.

15. Etnikai felzárkóztató program: cigány kisebbségi oktatásA célok és feladatok megvalósulása érdekében a kisebbségi oktatás irányelveinek ajánlásai közül iskolánk a cigány felzárkóztató oktatást vállalta és teljesíti.Ennek keretében tanulóink ismereteket szereznek a cigányság kulturális értékeiről, történelméről, irodalmáról, képzőművészetéről, zenei és tánckultúrájáról, valamint hagyományairól, a cigányság helyzetéről, jogairól, szervezeteiről.A megvalósítás területei:1. Cigány népismeret tanítása2. Iskolai sikerességet elősegítő foglalkozás3. Képességfejlesztés

- Tantárgyi fejlesztés

119


BUJ

- Szocializáció, kommunikáció fejlesztése- Egyéni tehetséggondozás

A megvalósítás módja:1. A tantárgyak oktatásába integráltan, nyelvi csoportbontásban2. Felzárkózató, differenciált képességfejlesztő foglalkozások szervezésével3. Napközis foglalkozás keretébenCigány irodalom 1-8.Cigány ember és társadalom 1-8.Cigány művészetek 1-8.Életvitel, gyakorlati ismeretek 3-8.Magyar nyelvi felzárkóztatás 1-8.Matematika felzárkóztatás, számítástechnika1-8.

A tanuló létszámot és összetételt vizsgálva megállapítható, hogy iskolánkban tanévenként általában 130 fő cigány etnikumhoz tartozó gyerek tanul. Ez és a szülők igénye indokolttá és kötelességünkké teszi, hogy a közoktatási törvény 48. § b. pontja értelmében, pedagógiai programunkban külön fejezetet szájunk a cigány tanulókkal való foglalkozásnak. Természetesen ez nem jelenti azt, hogy a korábban és a későbbi fejezetekben leírt meghatározások rájuk ne vonatkoznának. A tanulóinkkal kapcsolatosan döntő jelentőséggel bír az a megállapítás, hogy egyetlen gyermek sem, de egyetlen család sem ismeri és beszéli a cigány nyelvet. Ezért olyan célkitűzésünk nem lehet, hogy nyelvüket tanítsuk, vagy nyelvükön sajátíttassuk el más ismereteket.

Céljainkat, feladatainkat az 1093/1997.(VII.29.) Korm. Határozatban, a 130/1995.(X.26.) Kormány rendeletben kiadott Nemzeti Alaptantervben és a 32/1997.(XI.5.) MKM rendeletben megjelent Nemzeti, etnikai kisebbség iskolai oktatásának irányelveiben foglaltakkal összhangban tűzzük ki és valósítjuk meg.Intézményünkben az iskolai nevelés és oktatás általános céljai és feladatai mellett biztosítjuk a cigány kisebbség történelmének, szellemi és anyagi kultúrájának megismerését, a hagyományőrzést és teremtést, az önismeret kialakítását, a kisebbségi jogok megismerését és gyakorlását.Törekszünk arra, hogy

- Az etnikai kisebbséghez tartozó tanuló megtalálja, megőrizze és fejlessze identitását,

- Vállalja másságát, elfogadja és másoknak is megmutassa a kisebbség értékeit, erősítse közösségi kötődését,

- Váljon nyilvánvalóvá kultúrájuk gazdagságának előnye, alakuljon ki bennük a reális kisebbségkép,

120


BUJ

- Ismerjék fel az előítéletek és kirekesztés megjelenési formáit, veszélyeit, a kisebbségi jogok megsértésének jelenségét.

CIGÁNY IRODALOM 1-8.

CIGÁNY IRODALOM 1.

Tartalom1. Műismeret:

Mesék, versek, dalok. A cigány népi bölcselet, a roma szólások és közmondások.

Cigány gyerekjátékok, hagyományok.2. Irodalmi ismeretek:

Cigány szereplők a magyar népmesében Magyar szereplők a cigány népmesében.

Követelmény- A mesékben szereplők tulajdonságainak felismerése.- A mesékben rejlő tanulságok megfogalmazása.- Öt cigány, vagy cigányokról szóló közmondás ismerete.- Mese szereplőinek megnevezése.- Néhány mondóka memorizálása.

TaneszközökRomamécs 1. Kiegészítő tankönyv, magnó

CIGÁNY IRODALOM 2.


Cigány foglalkozások, hagyományok, szokások, ruházat.Szólások és közmondások.Cigányok a magyar szólásokban és közmondásokban.Cigány népmesék, népdalszövegek.

2. Irodalmi ismeretek:A magyar és a cigány népköltészet vonásai.

Követelmény- A belülről megélt népi tapasztalat és a külső szemlélők által alkotott

cigánykép összevetése, a különbségek felfedezése.- A különbségek okainak feltárása tanítói segítségadással.

121


BUJ

- A másság elfogadása, a roma származás vállalása.- A cigány népmesék vonásainak felismerése.- A szólások és közmondások felismerése.- Tudjon 5 szólást.- Néhány műrészlet memorizálása.- Tartalommondás tanítói kérdések segítségével.- Cigány népmese jellemzői.

TaneszközökRomamécs 2. kiegészítő tankönyv, magnó

CIGÁNY IRODALOM 3.


Cigány népmesék, népmondák. Cigány hagyományok.Hazai cigány műmesék. Családi események.

2. Irodalmi ismeretek:A magyar és a cigány népköltészet összehasonlítása.

Követelmény- A mondákban rejlő tanulságok megfogalmazása.- A cigány műmesék vonásainak felismerése.- A tulajdonságokhoz kapcsolódó igaz történet gyűjtése a családban, s az

ismerősök körében.- Kiválasztott mese előadása saját készítésű figurákkal, tanítói segítségadással.- A szólások és közmondások közti helyes különbségek.- Tudjon öt cigány közmondást.- Néhány műrészlet memorizálása.- 2 monda vagy mese saját szavaival történő előadása, tanítói segédlettel.- Főbb események, a történet helyszínének felismerése. Egyszerű kérdésekre

válasz megtalálása a szövegben.

TaneszközökRomamécs 3. kiegészítő tankönyv, magnő cigány mondókát tartalmazó

könyvek.

CIGÁNY IRODALOM 4.

Tartalom

122


BUJ

1. Műismeret:Szólások és közmondások gyűjtése a család, a rokonság körében.A cigányok eredete, a cigányság életmódja. Cigány foglalkozások.Cigány mondák és népmesék: a cigány kismesterségekről, hagyományokról.Hazai cigány műmesék: Cigány műmeseírók.Híres cigány emberek: írók, költők, cigányzenészek, stb.

2. Irodalmi ismeretek:A magyar és a cigány népköltészet elérő vonásai.

Követelmény- A mondák és a mesék összehasonlítása, hasonlóságok, különbségek

felismerése, művek tartalmának, mondanivalójának önálló értelmezése.- A cigány népmese és cigány műmese rokon és eltérő vonásainak felismerése.- Cigány népmesék, műmesék tartalmának önálló elmondása, lényeg

meglátása, kiemelése, fő mondanivaló megfogalmazása.- Tudja a tanuló, hogy a cigányság indiai eredetű nép.- Tudja a cigány himnuszt (szövegét), legalább magyar nyelven (Zöld az erdő)- Öt cigány szólás ismerete.- Rövid népmese (mesekezdés, befejezés) memorizálása.- Öt monda vagy mese tartalmának elmondása saját szavaival.

TaneszközökRomamécs 3. kiegészítő tankönyv, magnó

CIGÁNY IRODALOM 5.


Cigány őskultúra maradványai napjainkban.Cigány jövedékszavak. Közismert cigány szavakat tartalmazó rövid

történetek.Cigányadomák.

2. Irodalmi ismeretek:A szájhagyomány és az írásbeliség szerepe az irodalomban.

3. Irodalomolvasás:A magyar irodalom kiemelkedő alkotóinak cigányábrázolása (novellák, elbeszélések, regényrészletek, elbeszélő költemények).A hagyományos cigánymesterségek ábrázolása a magyar-, a cigány- és a világirodalomban.

Követelmény

123


BUJ

- Az adomákban szereplő alakok tulajdonságai és a valóság. (Az előítéletek természete és irodalmi leképezései.)

- Az elbeszéléseken keresztül megismerhető élethelyzetek és a mai cigány életforma összefüggései.

- A szóbeli közlés és hagyományozás korlátainak és sajátosságainak megismerése.

- A cigány írástudatlanság illetve a cigány nyelvű írásbeliség kései megjelenése, hatásainak megismerése.

- A hazai irodalom jelesebb cigány alkotói egy-egy művének ismerete (műfaj, szerző, a mű tartalma, a cselekmény ábrázolására használt írói, költői eszközök felismerése).

- Ismerjék a cigány irodalom kialakulásának körülményeit.- Anekdota felismerése.- Orsós Jakab: Gyökerezés című kötetéből egy elbeszélés kötelező

olvasmányként történő feldolgozása.- Jelentősebb cigány költők és írók életének, főbb műveinek ismerete.- Költemény szöveghű felidézése: Babits Mihály: Cigánydal.

TaneszközökRomamécs 5. kiegészítő tankönyv, magnó, verses, novellás kötetek.

CIGÁNY IRODALOM 6.


Cigány anekdoták, cigányviccek.2. Irodalmi ismerete:

A népköltészet műfajai.3. Irodalomolvasás:

A cigányok konfliktusainak irodalmi megjelenítése.Cigány gyermek-alakok a magyar irodalomban.A vándorlás motívuma z etnocentrikus és realista ábrázolásban (magyar illetve cigány szerzőknél)A cigány gyermekek élete a mai magyar társadalomban.

124


BUJ

Követelmény- Az anekdotákban szereplő kiemelkedő cigány személyiségek valóságos

életútja, s a személyükről szóló más műfajhoz tartozó műalkotások.- A jellemvonások ábrázolásához használt szépírói módszerek megismerése.- Az egymástól eltérő cigányképek, aromantikus (emocentrikus) és a realista

alkotók műveiben.- A cigányok munkaszeretetének és hozzáértésének megismerése.- Az olvasottak alapján irányított könyvtári kutatással annak feltérképezése,

hogy a mai korban mely népeknek nincs saját országuk illetve az utóbbi időkben mely népek keltek nagyobb számban vándorútra.

- Különbségek az adoma és az anekdota között.- Lakatos Menyhért: Csandra szekere című novellás kötetéből két novella

feldolgozása, riportként való tudósítása.- Költemény szöveghű felidézése: Bari Károly egyik verse.

TaneszközökRomamécs 6. kiegészítő tankönyv, magnó, irodalmi alkotások,

verseskötetek.

CIGÁNY IRODALOM 7.

Tartalom1. Irodalomolvasás:

A világirodalom cigányképének módosulása századunk második felében.A cigány olvasmányok körének tágítása pl. Lorca románcok.

2. Irodalmi ismeretek:Alkotói életutak az egyes művek alapján.A származás vállalása, az irodalmi küldetéstudat.

3. Kommunikáció:Konfliktusok feloldása, elemzése és gyakorlása irodalmi példák alapján.Előítéletes magatartásformák napjainkban.Helyes válaszok keresése, viselkedésmódok kialakítása az előítéletes magatartásformákkal szemben, példakeresés egy-egy irodalmi műben.Betekintés a cigány sajtó műfajaiba.

Követelmények- A cigányábrázolásban bekövetkezett változások okainak feltárása.- Emberi kapcsolatok, magatartások elemzése a vizsgált művek alapján.- Önálló elemzés, kutatás megadott szempontok alapján.

125


BUJ

- A napilapokban megjelent írások összehasonlítása a cigány folyóiratok tudósításaival.

- Jelentősebb cigány alkotók főbb műveinek ismerete, rövid bemutatása.- Egy szabadon választott cigány költő vagy író életútjának bemutatása, főbb

műveinek felsorolása, rövid bemutatása.

TaneszközökRomamécs 7. kiegészítő tankönyv, napilapok, cigány folyóiratok, cigány írók által írt verseskötetek, regények.

CIGÁNY IRODALOM 8.

Tartalom1. Irodalomolvasás:

A szerelem-, a szerelemféltés-, az öregedés és a halálmotívumok a magyar és a világirodalmi cigány tárgyú alkotásokban.

2. Irodalmi ismeretek:Azonosságkeresés a magyar és a cigány szerzők műveiben.Az irodalmi tükrözés vizsgálata.

3. Kommunikáció:Cigány művek azonosítása idézet alapján.Riport, tanulmánykészítés cigánysággal kapcsolatos témában.

Követelmény- A manipulációs vagy előítéletes szándék elemzése.- Jegyzet, riport, interjú dokumentum műsorok között azonosság és különbség

keresése.- A felidéző és kifejező képesség fejlesztése.- Írásban bátran fogalmazza meg érzelmeit és gondolatait.- Megfelelő nyelvi eszközöket tudjon használni (köznyelv, irodalmi nyelv

megkülönböztetése a zsargótól).- A diák saját véleménye a cigányság helyzetéről.- Jövőkép festés saját elgondolásai szerint.- Válassza ki a valamelyik történelmi kor egyikét, helyezze bele a cigányságot

és fessen le egy élethelyzetet.

TaneszközökRomamécs 8. kiegészítő tankönyv, folyóiratok.

126


BUJ

CIGÁNY EMBER ÉS TÁRSADALOM 1-8.

Részei: Szocializáció- kommunikáció-szokáskultúra 1.2.4.Történelem 5-8.

SZOCIALIZÁCIÓ-KÖMMUNIKÁCIÓ-SZOKÁSKULTÚRA 1.2.4.

SZOCIALIZÁCIÓ-KÖMMUNIKÁCIÓ-SZOKÁSKULTÚRA 1.

TartalomA gyermek helye és szerepe családban.Az emberi élethez kapcsolódó helyi szokások.

Keresztelő, lakodalom, halottak napjaAltatók, mondókák.Jeles napok a cigány szokások megjelenítése

Újév – köszöntők, jókívánságok,Húsvét,Búcsújárás,Karácsony – fenyőfaállítás.

Gyermekek közösségi élete.Cigány népi játékok, dramatizálás, köszöntők.

LakóhelyismeretCigány népművészet.Mondák, történetek a cigányság eredetéről.Illem: Kapcsolatfelvétel felnőttel, gyerekekkel.Iskolai viselkedés illemszabályai.Közlekedés gyalogosan.

Követelmény- A szülők és nagyszülők befonásával ismerkedjenek meg a gyerekek a helyi

szokások folyamatával.- Ismerjék meg a közösséghez tartozás megnyilvánulási formáit.- Helyes magatartás alkalmazása konkrét esetekben.- Ismerjék meg az év jeles napjaihoz fűződő helyi szokásokat.- Fogadják el a másságot. Tartsák tiszteletben társaikat, a felnőtteket.- Ismerjék meg a személyi higiénia feladatait, a kulturált étkezési szokásokat,

a közlekedési szabályok rájuk vonatkozó normáit.

Taneszközök

127


BUJ

Bábok, diaképek, transzparensek, hangkazetták, mesekazetták, rajzeszközök, étkészlet, társasjátékok.

Nyomtatott eszközök: Békés István: Magyar szólások és közmondásokLakatos Menyhért: Az öreg fazék titkai

A hét szakállas farkasRomamécsNépi játékok gyűjteménye


TartalomA család, rokonok szerepe a családban.Cigány nemzetségek.Cigány népművészet, hagyományok.A felnőttek munkáihoz kapcsolódó játékok készítése.Cigány gyermek szere különféle közösségekben.Az együttélés szabályai.Helyes magatartás konkrét helyzetekben: étkezés, mozi, színház, könyvtár, közlekedés tömegközlekedési eszközökön.Jeles napok szokásai: szituációs helyzet, Pünkösd, búcsú.Játék és tánc alkalmak, népdalok.Kiolvasók, mondókák, mondák, cigány népmesék.

Követelmény- Tudjon helyesen viselkedni cigány és nem cigány közösségekben.- Tolerálja a másságot.- Ismerje meg a településen belül a cigányság szokásait, hagyományait.- Ismerje meg és kutassa fel az év jeles napjaihoz fűződő helyi szokásokat.- Tartsa tiszteletben a tradicionális cigány hagyományokat.

TaneszközökBábok, diaképek, transzparensek, hangkazetták, mesekazetták, rajzeszközök, étkészlet, társasjátékok.



128


BUJ


TartalomMunkára nevelés a családban.Foglalkozások a cigány közösségekben.Munkához kapcsolódó játékkészítés.A cigány családi közösség jellemzői (családi kapcsolatok, konfliktusok) ragadványnevek.A rokonsági kapcsolatok az egyes ünnepekhez fűződő szokásokon keresztül.Jeles napok.Köszöntés: névnap, születésnap, avatási szertartások, egyházi szertartások, ajándékozás.A lakóhely ismerete, utcanevek elnevezése.A helyi cigányság szerepe a cigányság életében.A lakóhely intézményeinek szerepe a cigányság életében.Hazai cigány csoportok megismerése, térképismeret.Cigányok kulturális élete, népszokások, hagyományok.Cigány nemzeti jelképek, a cigány himnusz.Életmód, betegségek, öltözködés, testápolási kultúra.Tanulás és tudás.Mondák, mesék, hiedelmek.Fiúk, lányok egymás közt.A cigány népi bölcselet: szólások, közmondások.

Követelmény- Tudja, hogy a településen belül milyen cigány népcsoportok élnek.- Fedezze el a cigány kulturális értékeket.- Tisztelje a hagyományokat, jelképeket.- Ismerje meg az ősi foglalkozásokat.- Ismerje fel a cigányság öltözködési, tisztálkodási, lakáshasználati szokásinak

pozitívumait.- Helyes viselkedési formák alkalmazása cigány és nem cigány

közösségekben.- Tudjon elmondani saját szavaival mondát, mesét, történelmi eseményt.

TaneszközökBábok, diaképek, transzparensek, hangkazetták, mesekazetták, rajzeszközök, étkészlet, társasjátékok.


129


BUJ


TÖRTÉNELEM 5-8.

TÖRTÉNELEM 5.

Honismeret – A lakóhely ismerete

TartalomA lakóhely etnikai sajátosságai.A lakóhelyen élő különböző népcsoportok – ezek földrajzi elkülönülése, az általuk lakott településrészek, utcák nevei.A lakóhelyi etnikumra vonatkozó történeti események.A táj cigány népművészete, kulturális élete.

Követelmény- Tudjon beszámolni lakóhelye cigánysággal kapcsolatos jellemzőiről,

nevezetességeiről, hagyományairól tanári segítséggel.- Tudják, hogy lakóhelyükön belül hol és milyen cigány népcsoportok élnek.

TÖRTÉNELEM 6.

Történelemi események – A vándorlás

TartalomA Bizánci Birodalomban a népvándorlás utolsó hullámaként a XI. századtól (kedvező feltételek).Az első eltételezhetően cigányokra utaló európai írásos emlékek (Dalimil Krónikás, II. Ottokár pápai levele, a görög területek utalásai (Szümon, Szimenoisz írása, …)).

Követelmény- Ismerjék a vándorló cigányság legjellemzőbb sajátosság legjellemzőbb

sajátosságait Európa határában – fogadtatás, társadalma, életkörülményei.

Társadalmi ismeretekKülönféle cigány csoportok életmódja különböző országokban, korokban

TartalomTermelés, fogyasztás, és elosztás jellegzetességei

130


BUJ

Mindennapi élet régen és ma.A cigányság foglalkozási lehetőségei, céhek korlátozó szerepe.A cigány lakosság letelepedésének kezdetei, életük változásának főbb csomópontjai.

Követelmény- Képek és leírások alapján tudják összehasonlítani a cigány emberek hajdani

és mai életmódját.- Figyeljék meg a múltból megmaradó jellegzetességeket és a mára

megváltozott dolgokat.- Saját tapasztalatok, elbeszélések, képek alapján, leírások alapján tudjanak

válaszolni a cigány emberek életével kapcsolatos kérdésekre: - milyen jellegzetes viseletük van a cigány embereknek? – hogyan laktak régen és ma? – milyen jellegzetes cigány ételek vannak? – milyen ősi kézműipari munkákat végeztek régen a cigányok?

- Figyeljék meg hogyan töltötte be a cigányság a kézműipar, kereskedelem és egyéb foglalkozásokban a meglévő részeket.

- Ismerjék a cigányok különböző csoportjaira legjellemzőbb mindennapi szokásokat.

- Ismerjék meg milyen jelentőséggel bírt régen és ma a kisipar és a kereskedelem a cigányok életében.

- Ismerjék az objektív indokait a cigány mozgó kisipar és kereskedelem fejlődési gátjainak.

Fogyasztás

TartalomA helyi cigány közösség szokásainak megváltozásai az elmúlt 50 évben.Lakóház – házbelső. A háztartás felszereltsége.Országismeret

TartalomMagyarországon belül a cigányság területi elhelyezkedése térkép alapján.A Magyarországon élő cigányok főbb nyelvi közösségei.

Követelmény- Ismerjék a hazánkban élő cigányokat, azok nyelvét, területi

elhelyezkedésüket.

Történelmi események – A cigányság eredete, őstörténete

131


BUJ

TartalomŐshaza hipotézisek (különböző történészek elméletei).A cigányság eredetének bizonyítékai.Az észak-nyugat indiai őshaza elméletének bizonyítékai.A közvetlen történeti bizonyítékok hiánya és okai.A cigánysággal rokon népek.

Követelmény- Források és mondák elemzése az őshazára vonatkozóan.- Gondolják végig az etnikum és a nyelv lehetséges kapcsolatait.- Ismerjék a cigány nyelv és nép eredetét.

Történelmi események – A vándorlás kezdetei

TartalomA vándorlás kezdetének feltehető okai.A vándorlás lehetséges útvonalai, fontosabb területei.Az első külön válás (ben és phen cigányok).A ben és phen cigányok és területeik (kurbatok, karacsik, helebik, valamint az európai cigányok: vlach, lalleri-szinte, szinte, tomungri, caló, kheldari).Élet a vándorlás alatt.Fő gazdasági tevékenységek, hagyományok kulturális és nyelvi emlékek alapján.Nyelvészeti szempontból elkülönülés (örmény, európai, szír).A vándorló cigányság társadalmi keretei (család, nagycsalád, nemzetség, szerepe).

Követelmény- Ismerjék a vándorlás szerepét a cigányok életében, összetételében.- Ismerjék milyen szerepe volt a vándorlásnak a cigány nép

életkörülményeinek, kultúrájának, nyelvének alakulásában.

Társadalmi ismeretek – Az ember társas lény

TartalomA cigány társadalom legfontosabb egységei, színterei. (család szerepe, iskola, vallás).A cigány és többségi társadalom viszonya, jellegzetességei, szabályai, tevékenységei, céljai.Az etnikai közösséghez tartozás feltételei.Hagyományőrzés.

132


BUJ

Követelmény- Ismerjék az alapvető cigány közösségi szabályokat, szokásokat.

A fűtés, világítás, vízellátás változásai.A tisztálkodási lehetőségek és ennek nyomán a tisztálkodási szokások változása.A közösség hagyományos viselete és annak változása.

Követelmény- Tudják mikor jött létre a település, ahol lakik, és a helyi cigányság mikortól

él a településen.- Ismerje a lakóhely cigányságára jellemző társadalmi és gazdasági

jellemzőket.- A lakóhely összehasonlítása a megye valamely más cigányok lakta

településével.- Saját szavaikkal mondják el a családjuk életkörülményeiben a fogyasztás

vizsgált területén tapasztalt változásokat.

Életképek a cigányság társadalmi és gazdasági helyzetéről

TartalomA társadalmi, gazdasági és környezeti állapotának összefüggései.

Követelmény- Képek, cikkek, olvasmányok gyűjtése a kiválasztott tájról, megkeresésük

politikai és gazdasági térképeken.- A táj topográfiai elhelyezése.- A tájra jellemző alapvető cigány gazdasági tevékenységek ismerete.

Mondák, történetek nevezetes eseményekről, híres személyekről

TartalomAz őshazára vonatkozó, az ősi mesterségekhez kapcsolódó történetek és mondák.A vándorlással a nyugat-európai és közép-kelet-európai beilleszkedéssel kapcsolatos történetek.A magyar történelemben a cigányokkal kapcsolatos, a cigányokról szóló mondák és történetek, irodalmi szemelvények cigány művészekről és a cigány ügyet a szívükön viselő politikusokról.Ipolysághy Balogh Jancsi, Nagyidai Sztojka Ferenc az első magyarországi cigány szótárak szerzői, Dankó Pista a magyar nóta híres népszerűsítője, Rácz Aladár a világhírű cimbalomművész, Pege Aladár, Szakcsi Lakatos Béla dzsesszzenészek.

133


BUJ

Követelmény- A tanult mondákat, eseményeket tudja saját szavaival is elbeszélni.- Ismerjék a jelentős történelmi személyek tetteit és munkásságát.- Legyenek képesek a magyarországi híres cigány emberekről szóló

történeteket beilleszteni az ország történelmébe.- Tudják, hogy a cigány emberek is hozzájárultak a magyar kulturális értékek

megteremtéséhez.Helyünk Európában és a világban

TartalomA cigányság Európában és a világban

TartalomA cigányság Európában és a nagyvilágban.Példák országonként: a cigányság által létrehozott kiemelkedő kulturális értékekről.

Követelmény- Tudják, mely országokban élnek nagyobb számban cigányok a világon.- Tudják, mely országokban vannak, jelentősebb cigány szervezetek.- Ismerkedjenek meg a világ különböző országaiban élő, és tevékenységük

révén híressé lett cigány emberek munkásságával.

TÖRTÉNELEM 7.

Történelmi események

TartalomA cigányok Nyugat-Európában Luxemburgi Zsigmond és pápai menlevelekkel.Közép-Kelet Európa az átvonulás területe.A tulajdon, a hatalom és az állam felfogásában megnyilvánuló szakadék a nyugat-európai polgárosodó társadalmak és a cigányság között.A XVI. századi Nyugat-Európa reagálása a cigány közösségekre (a radikális cigányellenes intézkedések szinte a megjelenés évében).A közép-kelet-európai létforma és a vándorló cigány közösségek létformája közötti kisebb szakadék.A megtelepedés területe Közép-Kelet-Európa (török a Balkánon).

Követelmény

134


BUJ

- A cigány nép vándorlása alapján tudják megmutatni a népvándorlás hatását a cigányság összetételére, társadalmára.

- Tudják megmutatni a népvándorlás hatását a cigányság kultúrájára és életformájára.

- Tanári segédlettel elemezzék a vándorló cigányságra vonatkoztatható közvetlen forrásokat.

- Hasonlítsák össze a többi vándorló néppel a cigányságot.- Elemezzék az első cigányokra utaló lehetséges forrásokat.- Források és a nyelvészeti emlékek alapján ismerjék fel a görög kultúra

területén átvett emlékeket.- Történelmi tanulmányok, olvasmányok alapján tudják ismertetni milyen

hatással volt a török előrenyomulása a cigányokra.- Zsigmond menleveleit elemezve ismerjék fel a kereszténységgel való

kapcsolódását a cigányságnak.- Tisztázzák, mikortól és miért Közép-Kelet-Európa lett a cigányság élettere.

Társadalmi-állampolgári ismeretek – A család

TartalomA cigány családok mai problémái.A cigányság népesedési mutatói.A cigány családon belüli munkamegosztás.

Követelmény- Tudják, hogy a család legfontosabb feladata a gyermekek nevelése, a biztos

jövőkép megteremtése.- Értsék mit jelent a helyes családtervezés.

A helyi cigány társadalom

TartalomA többségi és a cigány emberek kapcsolata.A cigányságon belüli tagoltság (szociális és kulturális különbségek és okaik).

Követelmény- Tudják a helyi közösségeket megnevezni.- Ismerjék és segítsék a helyi közösségek céljait.- Erősítsék a megértést a helyi közösségekben.

Gazdasági ismeretek – Háztarás

135


BUJ

TartalomCsaládi munkamegosztás a cigány családoknál.Szükségletek, lehetőségek a cigányok háztartásaiban.Differenciált életminőségek, tömegesen alacsony életszínvonal.Otthoni munkavégzés. Szabadidő eltöltése a cigány családban.Megfelelő családi gazdálkodás.Milyen jövedelmi forrásokból élnek a cigány családok? Miért?Megtakarításra törekvés. Az otthon jellegzetes vonásai a cigány családoknál.

Követelmény- Tudjanak dönteni a családi szükségletek helyes sorrendjéről.- Fogadják el a családi munkamegosztásban betöltött helyüket, segítsék

családjuk életminőségét.- Tudják, hogy életkörülményeik javításának aktív cselekvői.

TÖRTÉNELEM 8.

Történelmi események a XIX. századig

TartalomA cigányság társadalomban betöltött szerepe, helye a XVIII. századig (tevékenysége, harcászati szerepe, életformája).Erdély különleges helyzete a cigányság szempontjából (utánpótlás, aranymosók, kiváltságok).Erdély toleranciája a nemzetiségi struktúrájából következően.A XVIII. százai abszolutista Habsburg politika hatása a cigányságra.A két politikai felfogás közötti összeütközés (az adóztató felvilágosult abszolút állam és az autonóm szabadságban élő kompániaközösségek).A rendeleti szabályozás a Habsburgok „felvilágosult” cigánypolitikája.Mária Terézia és II. József cigányrendelkezései és azok végrehajtása valamint hatásai.Újabb bevándorlás a XVIII. század végén.Letelepedés vagy vándorlás – cigányok a foglalkozási struktúrában, a társadalom mindennapi életében, heterogén cigányság.

Követelmény- Tudják összevetni a magyar és cigány társadalom helyzetét, életvitelét,

gazdasági szerepét a középkorban.- Tudják felsorolni a cigányság fő tevékenységi területeit.

136


BUJ

- A cigányok életét az erdélyi intézkedések alapján hasonlítsák össze az ország más területén élő cigányok életével. Ismerjék a letelepedett élet megjelenésének okát, az utánpótlás folyamatosságának okát.

- Ismerjék Mária Terézia és II. József cigányokkal kapcsolatos legfontosabb rendeleteit, azok pozitív és negatív hatásait. Az erőszakos asszimiláció hibáit ismerjék.

- Források alapján ismerjék fel a XVIII. század folyamán bevándorló cigány csoportok jellemzőit.

- Ismerjék a vándorló és letelepedő életforma fő okait, sajátosságait, a foglalkozási struktúra és az életorma közötti összefüggéseket.

- Lássák a letelepedett élet fontosságát.

Társadalmi-állampolgári ismeretek - Politikai tagoltság a cigányság körében

TartalomA roma érdekvédelmi szervezetek (helyi, országos).A helyi cigányszervezetek.A cigány kisebbségi önkormányzatok.A helyi kisebbségi önkormányzat feladata, tevékenységi köre.A cigányság európai és világszervezetei.A Cigányok Világszövetsége.

Követelmény- Ismerjék a legnagyobb cigányszervezeteket, azok vezetőit.- Ismerjék a településen működő cigányszervezeteket.- Ismerjék a kisebbségi önkormányzás jogát a kisebbségi képviselők útján

gyakorolhatják.- Tudják, melyek azok a legfontosabb ügyek, melyekkel a helyi kisebbségi

önkormányzat foglalkozik.- Ismerjék a különböző európai és világszervezetek cigányságot érintő

munkáját, tevékenységét.

Társadalmi elértéktelenedés a cigányok körében.

TartalomA cigányságot sújtó évszázados lemaradás okai.A cigányságot sújtó jelenlegi hátrányok.

Követelmény- Ismerjék meg a cigányságot sújtó legfontosabb társadalmi problémákat.

137


BUJ

- Tudják, hogy ezek milyen károkkal járnak a cigányságra és a többségi társadalomra.

- Próbáljanak környezetükben előrevivő példákat keresni.Állampolgári jogok és kötelességek

TartalomA cigányok magyar állampolgárok.Az identitásérzet, haza nélküli hazaszeretet.A haza és az etnikum fogalma.Az eredet tudat és a szülőföld.

Követelmény- Erősödjön azonosságtudatuk, érezzék és indokolják, hogy a magyar

társadalom állampolgárai.

Kultúra, oktatás, egészségügy

TartalomA művelődési házak, a cigány közösségi házak, folklórt együttesek szerepe a kulturális hagyományok megőrzésében.A helyi hagyományőrző és kulturális csoportok.A cigányságot sújtó egészségügyi és szociális problémák.A családsegítés.Az oktatási intézmények fontossága a cigányság életében.Speciális cigány iskolák.

Követelmény- Ismerjék a cigányság helyi és össztársadalmi kulturális, művészeti értékeit.- Legyenek tisztában a szociális- és az egészségügyi intézmények

meghatározó szerepével.- Legyenek tisztában az oktatás a képzés fontosságával.

Gazdasági ismeretek – Vállalkozás a cigányoknál

TartalomAz ősi cigány mesterségek és a mai lehetőségek.Gyakori vállalkozási formák a cigány családoknál (kereskedés, fémújrahasznosítás, vendéglátás).Kisvállalkozók, vállalkozásaik sikeressége, kudarca.

138


BUJ

Követelmény- Ismerjék a vállalkozási formákat.- Ismerjék a különböző vállalkozási formákhoz szükséges eszközöket,

feltételeket, hatályos jogszabályokat.CIGÁNY MŰVÉSZETEK 1-8.

Részei: Ének-zene 1-2.Vizuális kultúra 3-8.

ÉNEK-ZENE 1.

TartalomRitmikus altatók, kiszámolók.A helyi zenés népszokások dalai.Ismert dallamok közös előadása.Ritmikusképletek felismerése, mesék a zenéről és a hangszerekről.Zenehallgatás.Népzenei és műzenei felvételek Magyarországról és külföldről.

Követelmény- Tiszta éneklés, megfelelő intonáció.- Zenei memória fejlesztése.- Dalok emlékezetből való éneklése.- A tanult ritmusképek pontos és egyénileg variált megszólaltatása a

hagyományos rigmuskezelő eszközökön.- Hangszerek felismerése hangzás után.- Zeneművek felismerése többszöri hallás után.- Népdalok, műdalok kifejező, stílusos éneklése emlékezetből.- Többször hallott zenemű felismerése.

TaneszközökRomamécs 1. kiegészítő tankönyv, hangjegyfüzet, dallamkirakó, ritmuskeltő hangszerek, magnó, hangkazetták.

ÉNEK-ZENE 2.

TartalomRitmikus altatók, kiszámolók, gyerekdalok.A családi-közösségi együttlétek zenés játékai.A gyerekközösség zenés játékai.Helyi népdalok.

139


BUJ

Népdalok a különböző európai országokban élő csoportoktól.A speciális cigány ritmus és esztam.Aszimmetrikus ritmusok.Cigánybandák régen és most, azok hangszerei. Híres cigányzenészek régen és most. A hírnév oka és megnyilvánulásai.Zenehallgatás.Válogatás a cigányzenei elemeket felhasználó zeneművekből (pl. Liszt rapszódiák, Ravel: Tzigane).

Követelmény- Népdalok, műdalok kifejező, tiszta éneklése.- Zenei memória fejlesztése.- Egyéni alkotókészség bátorítása.- Az esztam különböző formáinak gyakorlása, tudatosítása improvizálással.- Tanult ritmusképletek pontos megszólaltatása.- Különböző zenei csoportok hagyományainak felismerése hallás után.- A magyar és külföldi népdalok felismerése.- Többször hallott zenemű felismerése.- Népdalok, műdalok, zenei szemelvények stílusos éneklése emlékezetből.- Az esztam ritmus formáinak hangoztatása emlékezetből.

TaneszközökRomamécs 2. kiegészítő tankönyv, magnó, hangkazetták.Ritmushangszerek.

VIZUÁLIS KULTÚRA 3-4.

Vizuális nyelv

TartalomKifejező eszközök és komponálási eljárások (vonalak, színek, formák, ritmus, egyensúly, kiemelés).Kompozíciós egyensúly teremtése:

- Néhány motívummal (Balázs János: Pipázók, Péli Tamás: Perui hercegnő) illetve a

- Teljes képmező kitöltésével (Balázs János: Hinduk és a nap, Péli Tamás: Barbár rege).

Követelmény

140


BUJ

- Az elemek kompozícióba rendezése a kifejezés és az egyensúlyteremtés alapján.

- A képi nyelv alapvető kifejező eszközeinek, a kompozíciónak a felismerése.- Papírtépés, nyírás, ragasztás.- Kollázs és papírmetszet készítése.- Természeti megfigyelés alapján monotípia és lényegre szorítkozó rajzvázlat

(p.. levélnyomat, egyedi rajz, akvarell vagy tempera vázlat) készítése.- A helyes ecsetkezelés és a festés alapvető tudnivalóinak elsajátítása.- Ember és állatfigurák mintázása emlékezetből. Képzeletből (egyetlen figura,

két-három figurás csoport).- Személyes élmények kifejezése a tanulók által választott megoldásokkal.- A rajzi és festészeti technika és a kifejező plasztikai formázás alapelveinek

elsajátítása.- Rajzolás puha ceruzával, ecsettel, zsírkrétával, festés vízfestékkel,

temperával.

Vizuális nyelv

TartalomKifejező eszközök (pl. vonal, szín, …).Jelek a hagyományos cigány népi kultúrában.Kézjelek, a vándorcigányok által használt, útszélen elhelyezett jelek.

Követelmény- Kifejező eszközök alkalmazása.- Jelismeret és jelértelmezés.- Néhány cigány népi hagyományokon lapuló jel ismerete.

Közlés, ábrázolás

TartalomTérjellegű ábrázolás síkon és térben.Szín és forma redukció. Egyszerű közlő ábrák. Információs jelek alkotása redukált formákkal, színjelekkel.A zászló, mint jel, szimbólum.A magyar és a cigány zászló.Cigány csoportok (pl. néptáncegyüttes, kézműves szakkör) emblémája.

KövetelményEgyszerű közlő ábrák készítése.

141


BUJ

Díszítmények, emblémaszerű kompozíciók önálló tervezése.Egyszerű nézeti és szemléltető ábrák olvasása.Emblémák készítése közös munkával, nevelői irányítással.

TaneszközökCeruzák (színes és grafitceruzák).Festékek (vízfesték, tempera).Ecsetek (különböző méretűek).Olló, ragasztó, vonalzó, színes papír, rajzlap, kartonpapír.Gyurmák (plasztikus és hőre keményedő).Alakoskodó játékokhoz jelmezek.Magnó, lemezjátszó, diavetítő, diaképek.Cigány népmesei kötetek.Megismerés, befogadás

Tartalom1. A gyermekek érzés és élményvilágához közeli képzőművészeti alkotások a

képzőművészet főbb területein:- Cigány népese-kötetek roma gyerekek által készített illusztrációi (pl.

Koltai Magda komlói szakköre).- Naiv művészeti alkotások (pl. Ráczné Kalános Gyöngyi: India, A

cigányok vándorlása I.-II.-III., Igazságtevés, Balázs János: Kék virágok, Anya gyermekével, Közös konyha).

- Hivatásos képzőművészet (Péli Tamás: Vak asszony, Jézus sorozat, Szentandrássy István: Cigány madonna I.-II., Horváth Vince: Lóitatás, Sándor Antal: Absztrakt kompozíció, Kosztics László cigány mesterségeket ábrázoló szobrai).

2. A természetben fellelhető esztétikai hatások.

Követelmény- Részvétel a műalkotások és a környezet hatásainak elemzésében.- Egy-egy cigány képzőművészeti alkotás elemzése, a jellemző vonások

felismerése nevelői irányítással.- Néhány többször látott műalkotás felismerése.

Képi plasztikai kifejezés és alkotás

TartalomAlapvető rajzi, festészeti és plasztikai technikák.A színkör, a legfontosabb színárnyalatok.

142


BUJ

Rajzolás, festés a mesék közös meghallgatása, megbeszélése, eljátszása alapján.A környéken élő cigány mesemondó meghallgatása, és a hallott mese rajzi feldolgozása.Kalános Gyöngyi: Hét ikerszarvas-kígyó egy-egy önálló epizódjának rajzi feldolgozása.Javasolt témák:

- A család, a rokonság a cigány közösségekben, pl. a mi családunk, a legjobb barátunk.

- Szokások pl. karácsony, betlehemezés, húsvéti locsolkodás. …- Látogatás egy cigány népi mesternél pl. a teknővájó munkájának

megtekintése.- Cigány mesék.- Mondák, történetek.

A cigányság vándorlása Ázsiából Európába.Milyennek képzeled az őshazát?A vándorló cigányok megérkezése Magyarországra.

- Rákóczi hegedűse: Czinka Panna- Cigány zenészek az 1848-49-es szabadságharcban.

Követelmény- Személyes és közös élmények, történetek, mesék, mondák feldolgozása

alkotásokban az emlékező-képzelő látás, a szabad képzettársítások alapján.- Néhány alapvető rajzi, festészeti és plasztikai technika ismerete.- A legfontosabb színárnyalatok ismerete.- Reprodukciók.


Vizuális nyelv

TartalomA komponálás jellegzetes módjai cigány művészeti alkotásokban.Harmóniák és ellentétek.Színkontrasztok, mint a cigány képzőművészeti alkotások jellegzetes kifejezőeszközei (pl. Balázs János és Péli Tamás képei).

Követelmény- Az egyes kifejezési formák megkülönböztetése a különböző cigány

művészeti alkotásokban.- Elemei kifejezőeszközök felismerése a cigány képzőművészeti alkotásokon.

143


BUJ

Megismerés, befogadás

TartalomA népművészei, a naiv művészet és a hivatásos művészet jellegzetes vonásai.

Követelmény- A naiv és professzionális cigány képzőművészeti alkotások jellegzetes

vonásainak felismerése, megnevezése.- A kétféle alkotás elemzése, összehasonlítása konkrét megfigyelések alapján.- A naiv és professzionális cigány képzőművészeti alkotások közötti

különbségek elismerése és megnevezése.

Képi, plasztikai kifejezés, alkotás

TartalomAz alkotói kifejezés eszközei.A vonal. Egyvonalas rajz ritmizálással. Vonalritmusok, a vonal vékonyodása, vastagodása, a vékony és a vastag vonalak egyensúlya, egybekombinálása.Vonal-folt.Színkompozíció hideg színekkel. Színkompozíció meleg színekkel.Színkompozíció egy szín változataival. Színkompozíció semleges szín (szürke) bekapcsolásával.Cigány népmesék (tündér és ördög mesék) megjelenítése.Cigány népszokások. Családi ünnepekkel, születéssel kapcsolatos szokások. Jeles napok szokásai (karácsony, farsangi szokások, húsvéti locsolkodás, cigány búcsú).

Követelmény- A színkomponálási eljárások belső látás szerinti felhasználása egyéni élmény

alapján létrejött fantáziaképeken.- A látott tárgyi világ lényegre szorítkozó vázlatos megragadása vázlatkészítés

alapján, emlékező-képzelő látás szerint.- A látvány leképezése pl. levélnyomat alapján.- A megismert színkomponálási eljárások alkalmazása egyszerű munkákon.

TaneszközökCeruzák (színes és grafitceruzák).Festékek (vízfesték, tempera).Ecsetek (különböző méretűek).Olló, ragasztó, vonalzó, színes papír, rajzlap, kartonpapír.Gyurmák (plasztikus és hőre keményedő).Alakoskodó játékokhoz jelmezek.

144


BUJ

Magnő, lemezjátszó, diavetítő, diaképek.Cigány népmesei kötetek.Reprodukciók.


Vizuális nyelv

TartalomJellemző kifejezőeszközök és komponálásmódok a műalkotásokban (pl. Antonió Solario oltárképei, Otto Mueller: Cigányok című grafikai sorozata, Balázs János, Péli Tamás, Szentandrássy István festményei).Az átírások, fokozások, redukciók, elvonatkoztatások szerepe a kifejezésben (pl. Serge Poliakoff figuratív és nonfiguratív festményei, Sándor Antal figuratív és nonfiguratív szobrai.Az időbeliség és a mozgás kifejezésének példái a képzőművészetben (pl. Péli Tamás Születés című pannója, Sandra Jayat festményei és illusztrációi).

Követelmény- A cigány képzőművészeti alkotások elemzése, a stílusjegyek elismerése.- A cigány képzőművészet jellegzetes alkotásainak a stílusjegyek alapján való

felismerése.

Esztétikai megismerés, befogadás

TartalomElemző művészettörténet: az indiai művészet és főbb korszakai.Cigány képzőművészet múzeumi és művelődési intézményi gyűjteményekben, galériákban.Cigány képzőművészeti kiállítások látogatása, katalógusok, meghívók, kritikák, cikkek, interjúk gyűjtése.Interjú a településen vagy környékén lakó cigány képzőművésszel.

KövetelményAz indiai művészet jellegzetes, kiemelkedő alkotásainak megismerése.Az indiai művészet néhány kiemelkedő alkotásának felismerése és jellemzése tanári segítséggel.

Képi-plasztikai kifejezés, alkotás

145


BUJ

TartalomAz egyes művészeti korszakok alkotásmódjának önálló elhasználása. Pl. az adott korszak egy-egy epikus művének vagy a cigányság története egy-egy epizódjának (pl. a vándorlás állomásai) megjelenítésére.Őskori művészet: ösztönös megfigyelés, kifejező hangsúly vagy jelszerű ábrázolás, vadászattéma, jelek kombinációja.Egyiptomi művészet: jelölő ábrázolás, legnagyobb felületek törvénye, síkba terített formák és kompozíciók (témaajánlás: Izisz-Ozirisz monda, Madách: Az ember tragédiája, egyiptomi szín, a cigányok Egyiptomban).Mezopotámiai művészet: stilizált formák, szimbólumok, epikus megjelenítés (témaajánlás: Gilgames eposz egy-egy epizódja, a vándorló cigányok mesterségeinek ábrázolása).Archaikus görög művészet: epikus ábrázolás, a vázarajzok folt-vonal megoldásai.Indiai művészet: stilizált, síkba terített vagy redukált plaszticitású formák, zsúfolt ritmizálású kompozíció, szimbolikus megjelenítés, az indiai perspektívateremtés sajátos módjai (témaajánlás: a cigányok Indiába, menekülés, a vándorlás epizódjai).Román művészet: kifejező megjelenítés, az emberi figura arányainak megváltoztatása, 1, 1/3 arányok, az arc-ábrázolás stilizációja, kifejező hangsúly (témaajánlás: a cigányok vándorlásának epizódjai).Gótikus művészet: az ábrázolt figurák megnyújtása, az S vonalkifejező jellege (témaajánlás: egy legenda jeleneteinek ábrázolása, a cigányok vándorlásának epizódjai).

Követelmény- Az egyes korok kifejező eszközeinek önálló felhasználása.- Különböző technikák alkalmazása:

Linómetszet (egyiptomi, archaikus és görög művészet)Zsírkréta vagy pasztell (őskori és mezopotámiai művészet)Tempera (egyiptomi, indiai és gótikus művészet)Üvegablak terv (gótikus művészet)Papírmozaik (mezopotámiai, román és gótikus művészet)Mintázás, dombormű (indiai és román művészet)

- Az egyes korok kifejező eszközeinek és az egyes technikáknak elemi egyszerűségű alkalmazása.

TaneszközökCeruzák (színes és grafitceruzák).Festékek (vízfesték, tempera).Ecsetek (különböző méretűek).Olló, ragasztó, vonalzó, színes papír, rajzlap, kartonpapír.

146


BUJ

Gyurmák (plasztikus és hőre keményedő).Alakoskodó játékokhoz jelmezek.Magnő, lemezjátszó, diavetítő, diaképek.Cigány népmesei kötetek.Reprodukciók.ÉLETVITEL ÉS GYAKORLATI ISMERETEK 3-8.

TÁGY ÉS KÖRNYEZETKULTÚRA 3-4.

Vizuális nyelv

TartalomTárgyak, környezet, díszítmények formái, színei, elrendezése.A hagyományos sátor, az ekhósszekér, a kunyhó, a vályogház jellemzői, a vályogvetés ősi technikája, a vályogház előnyei, hátrányai, a vályogépítkezés feltámadása korszerűsített formában.

Követelmény- Gyakorlottság az épülettípusok, a tárgytípusok, az anyagok illetve az

anyagszerűség felismerésében.- A tárgyak, a környezet legjellemzőbb vonásait ismerjék fel, tudják leírni

nevelői irányítással.- Az ősi cigány lakóhelytípusokat tudják felsorolni.


TartalomAz épített környezet és a tárgyi világ szerepe életünkben.Kézműves tárgyak és nagyipari, szériatermeléssel készített tárgyak.A hagyományos cigány kézművesség.Szerszámok és használati tárgyak (pl. fateknők, fakanalak, gyékénytárgyak, lábtörlők, kosarak, cirokseprűk, kovácsoltvas tárgyak, öntöttfém tárgyak, rézedények).Természetes anyagból készült és műanyag tárgyak.Néprajzi gyűjtemények, tájházak (pl. a szentendrei vagy nyíregyházi szabadtéri néprajzi múzeum cigány tárgyi anyaga, vagy a roma tárgyi anyagot is őrző vidéki múzeumok gyűjteménye).Cigány mesterségeket feldolgozó néprajzi filmek, diasorok, fotók, könyvek.

Követelmény147


BUJ

- Az egyes tárgyak nevelői irányítással történő elmézése, használati funkciójuk, formai megjelenésük és díszített illetve díszítetlen megformáltságuk alapján.

- A díszített és díszítetlen tárgy különböző ám egyaránt értékes esztétikumának megértése.

- Az anyagszerűség, célszerűség követelményének megfelelő tiszta egyszerű formákkal építkező cigány kézműves használati tárgyak szépségének felismerése.

- Tudjanak megnevezni néhány cigány mesterséget, szerszámot, használati tárgyat.

- Tudják elemezni a tárgyak használati funkcióját és az ennek megfelelő formát.

Tárgyformálás, alkotás

TartalomKistárgyak ünnepekre ajándékozáshoz: pl. aerofonok (levélsíp, zúgattyú, pörgettyű), fonás (hajfonás, ostromfonás, övkészítés), szalmafonás (alátétek, kosárkák).Szövés egyszerű eszközökkel (virágszövés, szövés szádfával).A rendeltetés az anyag és forma egysége.A cigány népi viselet jellegzetességei.Az egyes ruhadarabok, színek, mintázatok, díszítések összekomponálása.Cigány népművész mester meglátogatása vagy meghívása bemutatóra.Ajándéktárgyak, figurák készítése anyagból, marokedény.Nemezelés: nemeze terítők, használati tárgyak készítése.

Követelmény- A tárgy formájának és funkciójának összehangolása.- Cigány kézműves tárgyak funkcionális és formai jellegzetességeinek formai

megfigyelése.- Tudjanak egyszerű tárgyakt készíteni.

Képi, plasztikai kifejezés és alkotás

TartalomAlapvető rajzi, festészeti és plasztikai technikák.Rajzolás, festés a mesék közös meghallgatása, megbeszélése eljátszása alapján.A környéken élő cigány mesemondó meghallgatása és a hallott mese rajzi feldolgozása.

148


BUJ

Kalános Györgyi: Héti ikerszarvas-kígyó egy-egy önálló epizódjának rajzi feldolgozása.

Követelmény- Személyes és közös élmények, történetek, mesék, mondák feldolgozása

alkotásokban az emlékező-képzelő látás, a szabad képzettársítások alapján.- Néhány alapvető rajzi, festészeti és plasztikai technika ismerete.- A legfontosabb színárnyalatok ismerete.- A tanulók tudják személyes élményeiket kifejezni saját maguk által

választott megoldásokkal.- Sajátítsák el a rajzi és festészeti technika és a kifejező plasztikai formázás

alapelveit.- Rajzoljanak puha ceruzával, ecsettel és zsírkrétával, festés vízfestékkel,

temperával.

Taneszközök- Cigány mesterségeket feldolgozó néprajzi filmek, diasorok, fotók, könyvek.- Cigány népmesék.- Gyűjtött tárgyak (fateknők, gyékénytárgyak, rézedények, kovácsoltvas

tárgyak, öntöttfém tárgyak).- Szövőkeretek, szádfák.- Égetőkemence, ecset, ceruzák, zsírkréták, vízfesték, tempera gyurma.- Anyagok: nemez, agyag, fa, fonalak, rongyok.- Természetből gyűjtött anyagok: gyékény, csuhé, növényi szárak, szalma.

TÁRGY ÉS KÖRNYEZETKULTÚRA 5-6.

Vizuális nyelv

TartalomA hagyományos cigány népviselet formájának, színének, díszítésének jellegzetességei, közlő funkciója, a féri és a női karakter tükröződése a viseletben.

Követelmény- Viselet-elemzés- Tudják megnevezni a hagyományos cigány népviselet jellegzetességeit.


Tartalom

149


BUJ

Cigány kézműves tárgyak, kovácsoltvas eszközök, fafaragások, használati tárgyak, gyékénytárgyak, vesszőtárgyak.

Követelmény- Az anyag-forma rendeltetés lényegesebb összefüggéseinek felismerése a

cigány kézműves tárgyakban.- Tudják megnevezni a cigány kézműves tárgyak jellegzetességeit megfigyelés

alapján.


TartalomNagyobb ügyességet és jártasságot követelő fonott tárgyak pl. kosárkák, fedeles dobozok.Szövés szádfával, karmantyú-bábbal.Kosárkák és egyéb használati tárgyak hámozott, hasított vesszőből.Egyszerű fazekas technikákkal készült figurális ábrázolás. Ember és állat figurák, egy és kétfigurás valamint csoportos kompozíciók.Korongozás alapjai.Népi hangszerek, nádsípok és furulyák készítése és megszólaltatása.

Követelmény- A helyes szerszámhasználat, a technikai eljárások elsajátítása.- Kézműves tárgy tervezése a hagyományos formák felhasználásával.- Tudjanak elkészíteni egyszerű tárgyakat minta alapján.


TartalomA természetes anyagból készült tárgyak jelentősége, szerepe a modern civilizációban és környezetkultúrában:

- Tárgyak szerepe életünkben, értékük és érvényességi körük határai.- A hagyományos cigány népi kézműves tárgyak felhasználása a különböző

korszakokban. A tárgykészítő kultúra változásai.Követelmény

- A rendeltetés, a szerkezet az anyag, a orma összefüggéseinek elemzése konkrét népi kézműves tárgyakon.

- Ismerjék a tárgyalkotás elemi összefüggéseit.


150


BUJ

TartalomSzalmából, csuhéból, gyékényből és vesszőből készült bonyolultabb használati tárgyak.Hagyományos anyagból a hagyományos formák megújításával a mai ízléshez, divathoz igazodó használati tárgyak.Fafaragás, mint a cigány mesterség egyik legősibb formája: kanálfaragás, teknővájás.

Követelmény- Az eddig tanult technikák továbbfejlesztése.- A faművesség alapvető technikáinak, a szerszámok helyes használatának

elsajátítása.- Az ötlettől, a vázlattól a tárgy megszerkesztéséig, kivitelezéséig tartó önálló

munka, a tanári korrigálás értelmezése, hasznosítása.- A hagyományos formák újratervezése.- Tanulják meg a helyes szerszámhasználatot, egyszerű tárgyak készítését.- Tudjanak hagyományos sémák alapján egyszerű tárgyakat tervezni.- Ismerjék a kanál, fatál, fateknő elkészítési technikáját.

TaneszközökFafaragó kések, teknővájó kések.Vesszőhántó.Égető kemence.Anyagok: fa, vessző, anyag, szalma, csuhé, gyékény.

TÁGY ÉS KÖRNYEZETKULTÚRA 7-8.

Vizuális nyelv

TartalomA cigányság életforma változásai és a tárgyi környezet változása.

Követelmény- Az életorma és a tárgyi környezet összefüggéseinek elemzése.- Az összefüggések felismerése az életforma és a környezetkultúra

kapcsolatában.- Tudjanak megnevezni egy-egy életformához tartozó lakóhelyi környezetet és

tárgyi eszközt.

151


BUJ


Tartalom- A cigányság lakóhelyeinek, tárgyi környezetének és ezek változásainak

elemzése rajzokkal, értelmező ábrákkal, makettekkel (sátor, szekér, putri, falusi és városi házformák).

- Hagyományos cigány tárgyalkotó mesterségek.- A természetes anyagból készült tárgyak jelentősége, szerepe a modern

civilizációban és környezetkultúrában:- Tárgyak szerepe életünkben, értékük és érvényességi körük határai.- A hagyományos cigány népi kézműves tárgyak felhasználása a különböző

korszakokban. A tárgykészítő kultúra változásai.

Követelmény- A cigány népi tárgyalkotás értékeinek ismerete.- Tudja felismerni az ember és környezet kapcsolatának néhány lényeges

összefüggését.- A rendeltetés a szerkezet az anyag és a forma összefüggéseinek elemzése

konkrét népi kézműves tárgyakon.- Ismerjék a tárgyalkotás elemi összefüggéseit.


TartalomEgyéni és közösségi szükségleteinek megfelelő egyedi tárgyak kivitelezése a hagyományos formák alapján, majd a hagyományos formáknak a funkció figyelembe vételével történő megújítása, újratervezése (szalmából, csuhéból, gyékényből és vesszőből készült tárgyak, egyszerű hangszerek).Hagyományos anyagokból a hagyományos formák megújításával a mai ízléshez és divathoz is igazodó használati tárgyak.Fafaragás, mint a cigány mesterség legősibb formája: kanálfaragás, teknővájás.A cigányság településformáinak, lakóhelytípusainak változása. A hasznos, a harmonikus, szép környezet megteremtésének lehetőségei, módjai.

Követelmény- A funkció, az anyagszerűség és a forma egysége a cigány népi

tárgyalkotásban.- A díszítetlen formák esztétikai értékének meglátása.- Ismerjék fel az egyszerű anyagok, díszítetlen formák szépségét.- Az eddig tanult technikák továbbfejlesztése.

152


BUJ

- A faművesség alapvető technikáinak, a szerszámok helyes használatának elsajátítása.

- Az ötlettől, a vázlattól a tárgy megszerkesztéséig, kivitelezéséig tartó önálló munka, a tanári korrigálás értelmezése, hasznosítása.

- A hagyományos formák újratervezése.- Tanulják meg a helyes szerszámhasználatot, egyszerű tárgyak készítését.- Tudjanak hagyományos sémák alapján egyszerű tárgyakat tervezni.- Ismerjék a kanál, fatál, fateknő elkészítési technikáját.

A tárgykészítés technikái

TartalomA cigány népi mesterségek kiegészítve a magyar népi tárgykészítés technikáival:SzalmafonásCsuhéfonás, kötésGyékénykötésSzövés álló szövőszékkel.Hántolt, hasított vessző (fedeles és nyitott kosarak).Természetes anyagokból fonással, kötéssel készült gyerekjátékok.Anyagtárgyak készítése.Korongozás.Követelmény

- A tárgyaknak a tanított technikákkal való elkészítése tanári segítséggel.- Tudjanak egy-egy egyszerű tárgyat elkészíteni: lábtörlő, gúzs-készítés,

gyermekjáték természetes anyagból.

Taneszközök- Makettek, szerszámok: kések, ollók- Anyagok: szalma, csuhé, vessző, anyag, fa.

MAGYAR NYELVI FELZÁRKÓZTATÁS 1-4.

Célok- Integrált anyanyelvi nevelés.- Kommunikációs képességek fejlesztése.- Az igényes szó és írásbeli nyelvhasználat megalapozása.- Az alapozó szakasz készítse elő a tantárgy eredményes tanulását a következő

iskolai szinten.- Az alapozás hatékonyságának növelése, sok játékos önkifejező gyakorlattal.- Az önálló tanulás alapozása, az önművelés képességének fejlesztése.

153


BUJ

- Erkölcsi nevelés területén: érzelmek, jellem és akarati tulajdonságok fejlesztése.

- A tanulók esztétikai értékrendjének alakítása.

Feladatok- Olvasható, folyamatos tetszetős kézírás megtanulása. Írás közben a szöveg

tagolásának megfigyeltetése.- Az írás jelrendszerének megismertetése, használatának elsajátíttatása.- A tanult helyesírási szabályok megfelelő alkalmazása.- A folyékony, néma és hangos olvasás megtanítása, értő olvasás fejlesztése.- A szövegértés folyamatos fejlesztése, az értelmi tanulás képességének

fejlesztése.

TaneszközökTankönyvek, munkafüzetek, transzparensek, hívóképek, betűkártyák, diasorozat, Magyar Helyesírási Szabályzat, Magyar Értelmező Kéziszótár, Ablak-Zsiráf gyermeklexikon, Magyar szólások és közmondások gyűjteménye, Búvár zsebkönyvek, Bölcs Bagoly sorozat, Nézz körül! Című könyv, hangkazetták, térképek, időszalag, Képes Történelem sorozat.

Ellenőrzés- A tanulókat folyamatosan kell figyelni, ellenőrizni, értékelni.- Nyomon kell követni a tanulói feladatokhoz való viszonyukat, aktivitásukat,

tanulmányi fegyelmüket.- Kezdettől fogva szoktassuk rá a tanulókat, hogy munkájukat maguk is

ellenőrizzék.MAGYAR NYELVI ELZÁRKÓZTATÁS 1.

TartalomBeszédművelésSzóbeli kifejezésOlvasástechnika, szövegértésÍrás, írástechnika, külalakFogalmazás, szóbeli szövegalkotásNyelvtan, helyesírás, nyelvhelyesség

Követelmény- Minden magán- és mássalhangzót ejtsen tisztán.- Szavakat és szópárokat tudjon után-mondással helyes időtartammal ejteni.- Ismerje fel a beszéd hangjait, az ábécé nyomtatott és írott betűit.

154


BUJ

- Tudja összeolvasni a betűket.- Olvasson hangosan szavakat, szószerkezeteket, rövid mondatokat, ügyelve a

hangok helyes képzésére.- A mondatok végét jelezze szünettel.- Nevelői segítséggel javítsa a hangos olvasás hibáit (betűcsere, betűkihagyás,

más szó olvasása).- Tudja szabályosan alakítani az ábécé kis- és nagybetűit, használja az

írásjeleket.- Legyen képes írott minta alapján másolni, nyomtatott szavakat,

szószerkezeteket, rövid mondatokat nyomtatottról írottra másolni.- Tudjon leírni rövid szavakat, 2-3 szavas mondatokat előzetes látási és hallási

megfigyelés után – tollbamondásra.- Tudja javítani hibáit nevelő segítséggel.- Biztonságosan tájékozódjon a tanuló a vonalrendszerben.- Írásmunkáiban betűi jól felismerhetőek legyenek, a betűket a tanult módon

kapcsolja.- Megfelelő biztonsággal, határozottsággal tudja a betű és kapcsolóvonalak

elemeit reprodukálni, a betűket szavakká képezni.- Az írás terjedelme másoláskor 4-6 sor legyen.- Másoljon a tanuló szavakat, rövid mondatokat írott és nyomtatott szövegről 2

percig megszakítás nélkül. Másoláskor legfeljebb 2-3 írástechnikai hibát követhet el.

- Tudjon 1-2 összefüggő mondatot alkotni szóban, eseményt ábrázoló képről.- Hangoztatás alapján különböztesse meg a magánhangzót és mássalhangzót.- Használja a mondatkezdő nagybetűt a mondatvégi írásjelek közül a pontot.- Írja nagy kezdőbetűvel a személyneveket.- 2-3 szavas mondatok tollbamondásakor jelölje helyesen a szóhatárokat.

MAGYAR NYELVI FELZÁRKÓZTATÁS 2.

TartalomBeszédművelésSzóbeli kifejezésOlvasástechnika, szövegértésÍrás, írástechnika, külalakFogalmazás, szóbeli szövegalkotásAnyanyelvi ismeretek, helyesírás, nyelvhelyesség

Követelmény- Fejezze ki magát érthetően.- Tudjon 2-3 mondatos szöveget alkotni képről vagy képsorról.

155


BUJ

- Betűalakítása és kapcsolása a normákhoz közelítsen.- Írása könnyen olvasható, tetszetős, ízléses elhelyezésű legyen.- Váljon szokásává az önellenőrzés, a tanult módon történő rendszeres javítás.- Írásmunkája egyenletes, olvasható, tiszta legyen.- Másoljon a tanuló írott és nyomtatott szövegről folyamatosan 3 percig.- Írjon tollbamondással – előzetes látási és hallási megfigyelés után – 3-4

szóból álló mondatokat legfeljebb 2-3 írástechnikai hibával.- Legyen képes némán olvasott vagy más által felolvasott szövegek szóbeli

reprodukálására.- A felismerés és a megnevezés szintjén ismerje a tanuló az egyszerű mondat

fajtáit (kijelentő, kérdő, felkiáltó, elszólító, óhajtó).- Kezdje a mondatokat nagybetűvel, zárja mondatvégi írásjellel.- A mondatok leírásakor vegye figyelembe a szóhatárokat.- A szavak írásakor

Ne hagyjon ki betűt Ne cserélje fel a betűk sorrendjét Ne hagyjon el ékezeteket

- Írja a személyneveket nagy kezdőbetűvel.- Jelölje helyesen a „j” hangot.


TartalomBeszédművelésSzóbeli kifejezésOlvasástechnika, szövegértésÍrás, írástechnika, külalakFogalmazás, szóbeli szövegalkotásAnyanyelvi ismeretek, helyesírás, nyelvhelyességKövetelmény

- Beszéljen a tanuló tiszta artikulációval, helyes hanglejtéssel.- Gondolatait értelmesen, nyelvileg jól megformált, összefüggő mondatokkal

fejezze ki.- Tudjon beszámolni olvasmányairól, szükség esetén nevelői segítséggel.- Néma értő olvasás után szövegértés bizonyítása feladatok megoldásával.- Olvasson a természetes beszéd ütemének megfelelő tempóban, hangos

olvasása legyen szöveghű.- Automatizálódjanak az írás eszközi használatához szükséges írásmozgások.- Az egyéni írás kialakulása után is legyen a tanuló írásmunkája:- Olvasható, tiszta áttekinthető, gazdaságos elhelyezésű.

156


BUJ

- Másoláskor lendületes írással írjon kb. 4-5 percig írástechnikai és helyesírási hiba nélkül.

- Tollbamondáskor, rövid mondatok írásánál legfeljebb 1-2 írástechnikai hibát követhet el. Az írás terjedelme tollbamondáskor 6-7 sor legyen.

- Hibajavításait a szokás szintjén végezze el.- Használja a helyesírási szótárt hibajavításoknál.- Felismerés és megnevezés szintjén ismerje az egyszerű mondat fajtáit (a

beszélő szándéka szerint).- Ismerje fel a tanult szófajokat, nevezze meg jelentésük alapján a főnevet,

melléknevet, számnevet, igét.- Legyen képes a szavakat csoportosítani, a csoportoknak nevet adni a tanult

szófajok körében.- Ismerje el és nevezze meg a szófajok körében a következőket:- Főnévhez kapcsolódóan:

Tulajdonnév, köznév A tulajdonnév néhány változata (személy-, állat-, földrajzi nevek,

címek) Többes számú főnevek Köznevekhez kapcsolódó határozott névelők

- Számnevekhez kapcsolódóan: Tőszámnevek, sorszámnevek, fokozott számnevek felismerése,

megnevezése- Igékhez kapcsolódóan

Az ige jelen, múlt, jövő idejű alakjai


TartalomBeszédművelésSzóbeli kifejezésOlvasástechnika, szövegértésÍrás, írástechnika, külalakFogalmazás, szóbeli szövegalkotásAnyanyelvi ismeretek, helyesírás, nyelvhelyességKövetelmény

- Hangkapcsolatok helyes ejtése szósorokban, szókapcsolatokba.- Beszéljen a tanuló tiszta artikulációval, helye hanglejtéssel.- Alkalmazzon tartalomnak megfelelő hangerőt és beszédtempót vers és

szövegmondáskor.

157


BUJ

- Érzékeltesse a beszélő szándékát helyes hanglejtéssel mondatok utánamondásakor, olvasáskor.

- Tartson beszédszünetet vers és szövegmondáskor – tanítói minta alapján.- Összefüggően számoljon be hallott és olvasott mesékről, történetekről –

használja az irodalmi alkotások kifejezéseit – nevelő előkészítés után.- Olvasson a tanuló tartalomnak megfelelő tempóban, olvasása legyen

szöveghű.- Legyen képes gondolatait szóban és írásban pontosan, lényegre mutatóan

kifejezni.- Használjon hibajavításokhoz helyesírási szótárt – önállóan is.- Tudjon megkülönböztetni egyszerű és összetett mondatot.- Felismerés és megnevezés szintjén ismerje:

Az ige ragozását, a személyragokat, Igekötős igéket.

- Nevelői rávezetéssel ismerje fel és nevezze meg: A kijelentő, feltételes és felszólító módú igealakokat.

- Különösképpen figyeljen a tanuló az alábbiak helyesírására: Mondatkezdés, mondatvégi írásjelek, tagolás. Névutós és ragos főnevek (teljes hasonulás). Magánhangzók időtartama - -ó, -ő, -ú, -ű, -í – a szavakban és a szavak

végén. Mássalhangzók időtartama (a kiejtés elve alapján) a szótövekben és

toldalékokban. A „j” hang helyes jelölése – begyakorolt esetekben. Tulajdonnevek kezdőbetűje- begyakorolt esetekben. Egyértelmű tulajdonnévből képzett melléknevek (-i képző). Fokozott melléknév. -an, -en, ragos melléknév. -ít, -úl, -ül, az igékben. Igekötő az ige előtt. Sorszámnév, keltezés, fokozott számnevek. Számnevek toldalékokkal (-szor, -szer, ször).

- Hibajavítások önállóan – helyesírási szótár használata a szokás szintjén.MAGYAR NYELVI FELZÁRKÓZTATÁS 5-8.

Cél: az értelmes beszéd, az értő olvasás és a helyes írás készségének alakítása.

Ennek érdekében megoldandó feladatok- Az alapvető nyelvtani, általános nyelvészeti fogalmak és törvényszerűségek

megismertetése.158


BUJ

- Helyesírásunk alapelveinek megismerése, a diákok biztos helyesírási készségének kialakítása.

- A szókészlet rétegeinek folyamatos és fokozatos bővítése, figyelemmel az egyes szaktárgyak szövegeinek megértésére, az önálló ismeretszerzés elősegítésére.

- A szóbeli és írásbeli szövegek megértése, feltételeinek és megformálásuk szabályainak a megtanítása.

MAGYAR NYELVFELZÁRKÓZTATÁS 5.

TartalomJelek, jelrendszerek, általában a nyelvi jelrendszer alapszintű megismerése.A nyelvi és nem nyelvi kifejezőeszközök életkornak megfelelő helyes alkalmazása.Helyes hangképzés, kiejtés, intonáció.Értelmező néma olvasás készségszinten. Folyamatos, jó tempójú, kifejező felolvasás félkészülés után.Az eddig tanult helyesírási ismeretek elmélyítése, további gyakoroltatása.Kézírásgyakorlás feladatokban.A helyesírási alapelvek megismerése, készségszintű alkalmazása.A hangtörvények ismerete, alkalmazása a helyesírásban. Hasonulás (részleges-teljes, jelölt-jelöletlen). Összeolvadás. Rövidülés. Önálló ellenőrzés, hibajavítás.A jelentéstani ismeretek megalapozása. Egy-, többjelentés, rokon és ellentétes értelműség, azonos alakúság.Hibás szövegek javítása, átfogalmazása.

Követelmény- A kapcsolattartás udvarias formájának ismerete.- Tiszta hangképzés, helyes intonáció.- Megjelölt szövegek helyes, folyamatos olvasása, az iskolai és magánéletben

gyakran használt szavak biztos helyesírása.- A szövegalkotás egyszerű formái.- A magyar helyesírás négy alapelve (kiejtés, szóelemzés, hagyomány,

egyszerűsítés).- Készség szinten 1-4. évfolyamban előforduló, tanult szavakba (jártasság

szintjén 5. évfolyamban.)

Taneszközök- A magyar helysírás szabályai 11. kiadás

Akadémia kiadó, Bp. 1984.

159


BUJ

- Rácz Endre – Takács Etel: Kis magyar nyelvtanGondolat Kiadó, 1987.


TartalomA hétköznapi kommunikációs helyzetek sikeres megoldása.A mondanivaló érthető, szabatos, egyéni megfogalmazása önálló közlés és vita formájában.Tiszta hangképzés, helyes kiejtés, intonáció.Az elemi udvariassági formák ismerete, alkalmazása.Néma értő olvasás eltérő stílusú, műfajú szövegek esetében.Szépirodalmi és hétköznapi szövegek értelmező, kifejező felolvasása felkészülés után.A tanult helyesírási ismeretek alkalmazása tollbamondás, másolás, önálló írás formájában.Az életkornak megfelelő tempójú, rendezett, olvasható írás gyakorlása.A gyakran használt szavak megfelelő helyesírása.A jelek világa.A szófaji rendszer ismerete: ige, igekötő, igenevek, főnév: köznevek és tulajdonnevek fajtái, melléknév, számnév, névmások, egyéb szófajok: névelő, névutó, határozószó.A leggyakrabban használt igealakok, igekötős igék, köznevek, tulajdonnevek helyesírása.Önálló ellenőrzés, hibajavítás.Az életkori sajátosságoknak megfelelő szókincs ismerete.Az eddigi ismeretek továbbfejlesztése a szóbeli és írásbeli fogalmazásban.

Követelmény- Helyes hangképzés.- A szöveg megértését biztosító készségszintű néma olvasás.- Rendezett, olvasható íráskép.- Begyakorolt, közhasználatú szavak biztos írása.- Szófaji rendszer ismerete.- Helyesírási kéziszótár használata.

Taneszközök- A magyar helysírás szabályai 11. kiadás

Akadémia kiadó, Bp. 1984.- Rácz Endre – Takács Etel: Kis magyar nyelvtan

Gondolat Kiadó, 1987.

160


BUJ


TartalomA beszédhelyzetnek megfelelő intonáció, helyes, szabatos szóváltás, a mondanivaló logikus megszerkesztése. Aktivitás az ún. kisközösségi helyzetekben.Kifejező, folyamatos felolvasás, a megértést biztosító néma olvasás.Mondattani ismeretek: mondatrészek, a mondat – szerkezeti, jelentésbeli ismeretek értelmezése, a mondatrészek szerepe – elemzési készség kialakítása, nyelvhelyességi gyakorlatok – helyes toldalék- és névutóhasználat.A helyes intonáció gyakorlása.A helyesírási ismeretek bővítése.Az önálló hibajavítás, önellenőrzés fejlesztése.Megfelelő tempójú, áttekinthető, rendezett írás az életkornak és megnövekedett igényeknek megfelelően.Mondatelemzés.Szókincsfejlesztés eltérő műfajú és stílusú szövegekben.Leírás, jellemzés, elbeszélés önálló megfogalmazása.Követelmény

- Eligazodás és részvétel kisközösségi kommunikációs helyzetekben.- Alapfokú tömegkommunikációs ismeretek.- Jártasság a mondattani elemzésben.- Különböző műfajú szövegek értő és szöveghű felolvasása.- Önellenőrzés, nyelvtani és helyesírási hibák kijavítása.- Jegyzet-, vázlatkészítés (tanári segítséggel).

Taneszközök- Takács Etel: a magyar nyelv könyve 7-8 osztály

Nemzeti Tankönyvkiadó, Bp.


TartalomA beszédhelyzetnek megfelelő helyes intonáció, szóváltás, mondat- és szövegszerkesztés gyakorlása.A tömegkommunikáció legfontosabb műfajainak alapszintű ismerete.Megfelelő tempójú, néma értő olvasás.Kifejező, folyamatos felolvasás gyakorlása felkészülés nélkül.Mondattani ismeretek bővítése: összetétel: alá- és mellérendelés, szerkezeti, jelentésbeli különbségek felismerése, az ismeretek fogalmi megfogalmazása.

161


BUJ

A szóalkotás módjai: a szóösszetétel: alá- és mellérendelés, a szóképzés – jelentésbeli változások.A helyesírási ismeretek bővítése: az egybe- és különírás szabályai, a leggyakrabban használt tulajdonnevek, illetve a tulajdonnevekből képzett melléknevek helyesírása.Megfelelő tempójú íráskészség a megnövekedett követelményekhez igazodva, olvasható, rendezett íráskép.A tanult nyelvtani, nyelvhelyességi ismeretek alkalmazása.Az életkori sajátosságoknak megfelelő kifejezőképesség szóban és írásban.Tudatos törekvés a kulturált beszédstílus alkalmazására.

Követelmény- Eligazodás és részvétel kisközösségi kommunikációs helyzetekben.- Alapfokú tömegkommunikációs ismeretek.- Jártasság a mondattani elemzésben.- Különböző műfajú szövegek értő és szöveghű felolvasása.- A mindennapi életben és tanulmányokban előforduló szavak, illetve a tanult

szövegek helyesírása.- Önellenőrzés, nyelvtani és helyesírási hibák kijavítása.- Olvasott könyvek ismertetése.

Taneszközök- Takács Etel: Magyar nyelvtan könyve 7-8 osztály.- Rácz Endre- Takács Etel: Kis magyar nyelvtan.

FELZÁRKÓZTATÓ MATEMATIKA 1-4.

A matematika tanításának célja:- A megismerő képesség fejlesztése. A közvetlen tapasztalatszerzéstől

(megfigyelés, a megfigyeltek között kapcsolatkeresése, összefüggések felállítása).

- A valóság legalapvetőbb mennyiségi és térbeli viszonyainak és formáinak megismertetése a tanulókkal.

- A tanulók eljuttatása tervszerű munkavégzéssel, gyakorlati problémák alkalmazása során a probléma megoldásához.

- A tanulók kreatív gondolkodásának fejlesztése.- A tanulók sikerélményhez juttatása, az ötletesség, a képzelőerő, az emlékező

képesség folyamatos fejlesztésével.- Az önismeret kialakításával szükséges erősíteni a tanulók önbizalmát.- A személyiség fejlesztése során el kell érni, hogy a tanuló tisztelje az eltérő

képességű társait.

162


BUJ

- Az értelmi képesség fejlesztésével meg kell teremteni az esélyegyenlőség lehetőségét.

KövetelményA NAT követelményei.

- Ezen belül kiemelt szerepet szánunk: Az életkori sajátosságok figyelembevétele, Az általános képességfejlesztésre, differenciálásra, A numerikus számolás készségszinten történő elsajátítására, A személyiségfejlesztésre (akarat, kitartás, reális önértékelő,

ítéletalkotó képesség, önellenőrzés igénye).

Módszertani alapelvek- Az ingerszegény környezetben (a tanterv átlagos feltételekre alapoz) a

cselekvő, tapasztalatszerző eszközökre van szükség.- Az önálló gondolkodásmód fejlesztésében a párbeszéd megteremtésével, a

tévedés lehetőségének elismerésével válhat felszabadulttá a tanuló.- Az eltérő képesség és tudásszint megköveteli a problémák differenciálását, a

lehetőségektől függően a kiscsoportos foglalkozást, a csoportbontást.

Értékelés- Folyamatos kontaktus, állandó megfigyelés.- Változatos szóbeli értékelés, szem előtt tartva az egyének eltérő képességét.- Fejlesztő értékeléssel törekszünk arra, hogy minden tanulót sikerélményhez

juttassunk.FELZÁRKÓZTATÓ MATEMATIKA 1.

Cél- Gondolatok, megfigyelések kifejezése minél többféle módon, mások

tevékenységének értelmezése.- Valóságtartalomra épülő, biztos számfogalom a 20-as számkörben.- Számolási készségek alapozása, számolási eljárások kialakítása,

alkalmazása.- Összeadás- és kivonásfogalom alakítása, mélyítése.- Sorozatok folytatása adott vagy felismert összefüggés alapján.- A geometriai fogalmak szemléletes alapozása, tulajdonságok felismerése.- Mennyiségfogalmak alakítása, gyakorlottság kialakítása tényleges

mérésekben.- Kombinatorikus gondolkodás alapozása, a valószínűség fogalmának

szemléletes alapozása.

163


BUJ

Tartalom1.1. Számtan, algebra – természetes szám.1.2. Számtan, algebra – nyitott mondat.1.3. Számtan, algebra – szöveges faladat.1.4. Összefüggések, függvények, sorozatok.1.5. Geometria, mérés.1.6. Kombinatorika, statisztika, valószínűség.

KövetelményA tanulók:

- Tudják önállóan írni és olvasni a számok jelét, használni a műveletek lejegyzésére;

- Tudják készségszinten elvégezni 20-as számkörben a kéttagú összeadásokat, kivonásokat;

- Tudjanak egyszerű szöveges feladatot értelmezni, a problémát megoldani, feleletet adni a kérdésre;

- Tudjanak egyszerű kapcsolatokat kifejezni;- Tudjanak térbeli, síkbeli alakzatokat előállítani feltételeknek megfelelően,

összehasonlítani tulajdonságaik alapján;- Tudjanak hosszúságot, űrtartalmat összehasonlítani, meg- és kimérni,

mennyiséget becsülni;- Tudják az egyszerű feltételeknek megfelelő lehetőségeket előállítani;- Tudják különválasztani tapasztalataik alapján a „biztos”, a „lehetetlen” és a

„lehetséges, de nem biztos” fogalmakat!

Feltételek, eszközök- Feladatlapok- Matematikai képességfejlesztő játékok- Memóriajátékok- Logikai társasjátékok- Színesrúd készlet- Logikai játék- Tanulói szöges tábla- Játékpénz, játékóra- Mérőszalag és egyéb mérőeszközök- Szám- és jelkártya készlet- Színes rudak, faliképek- Applikációs képek- Mértani testmodellek

164


BUJ

- Mérőeszközök (méterrúd, űrmértéksorozat, súlysorozat, mérleg, hőmérő)- Óralapok mutatóval

FELZÁRKÓZTATÓ MATEMATIKA 2.

Cél- Valóságtartalomra épülő, tovább – bővíthető természetes számfogalom a

100-as számkörben.- Helyesen működő számolási eljárások.- A kisegyszeregy és a megfelelő bennfoglalások elsajátítása.- Konkrét kapcsolatok kifejezése tevékenységgel tárgyak, matematikai és nem

matematikai fogalmak között.- Geometriai tulajdonság és kapcsolat megismerése, mennyiségfogalmak

alakítása, mérések.- A kombinatorikus gondolkodásmód előkészítése, a valószínűségi szemlélet

alapozása.

Tartalom2.1. Számtan, algebra – természetes szám.2.2. Számtan, algebra – nyitott mondat, szöveges faladat2.3. Számtan, algebra – törtszám, negatív szám2.4. Összefüggések, függvények, sorozatok2.5. Geometria, mérés2.6. Kombinatorika, statisztika, valószínűség.

KövetelményA tanulók

- Tudják, önállóan írni, olvasnia számok jelét 100-ig, nagyságrendjüket összehasonlítani;

- Tudják a kisegyszeregynek megfelelő kéttényezős szorzatokat fejből;- Értelmezzenek egyszerű szöveges feladatokat, és tudják megoldani a

felismert problémát;- Jussanak el elegendő tapasztalat után az egyszerű egységtörtek

értelmezéséhez;- Tudjanak kifejezni adott vagy megismert kapcsolatokat, a felismerést

fejezzék ki a tevékenység folytatásával;- Tudjanak térbeli, síkbeli alakzatokat feltétel szerint előállítani,

összehasonlítani összképük alapján;- Tudjanak mennyiségeket összehasonlítani, össze-, meg- és kimérni;

165


BUJ

- Tudják szétválasztani a „biztos”, a „lehetetlen” és a „lehetséges, de nem biztos” fogalmakat!

Feltételek- Feladatlapok- Papírszám-egyenes- Játékpénz- Hőmérő- Színesrúd készlet- Logikai játék- Vonalzó, mérőszalag és egyéb mérőeszközök- Esztergályos Jenő: Oktatójátékok kisiskolásoknak- Színesrudak, faliképek- Mérőeszközök: mérleg- Súlysorozat, méterrúd- Űrmértéksorozat.

FELZÁRKÓZTATÓ MATEMATIKA 3.

Cél- Biztos számfogalom az 1000-es számkörben.- A tanult írásbeli műveleti eljárások helyes használata.- Különböző helyzetekben előforduló kapcsolatok megértése, kifejezése

következtetés további kapcsolatokra.- Tapasztalatszerzés a véletlennel kapcsolatban.



- Tudják önállóan írni, olvasni a számok jelét az 1000-es számkörben;- Legyenek jártasak az írásbeli műveletek végzésében;- Tudják konkrét helyzetekben előállítani adott egység valahányad részét;

166


BUJ

- Tudják kifejezni észrevételeiket adatok kapcsolatáról, végezzenek egyszerű következtetéseket;

- Tudjanak folytatni adott szabályú sorozatokat, kiegészíteni táblázatokat;- Ismerjék fel adott sorozat elemei közötti összefüggéseket;- Tudjanak az eddig megismert geometriai tulajdonságoknak megfelelő térbeli

és síkbeli alakzatokat létrehozni;- Tudjanak hosszúságot, tömeget, űrtartalmat becsléssel összehasonlítani.

Feltételek- Feladatlapok- Színesrúd készlet- Szöges tábla tartozékkal, lyuksablon- Színes golyók, dobókocka- Sík- és térmértani modellezőkészlet- Mérőszalag és egyéb mérőeszközök- Vonalzók- Módszertani ajánlások a 3-4. osztályos matematika tanításához (Némethné

Rakos Katalin)- Színesrudak, faliképek- Demonstrációs lyukastábla- Mértani testmodellek- Táblai vonalzók

FELZÁRKÓZTATÓ METEMATIKA 4.

Cél- Biztos, tovább – bővíthető számfogalom a 10 000-es számkörben, emelt

szinten milliós számkörben.- Műveleti fogalmak erősítése, számolási eljárások folyamatos gyakorlása.- Különféle helyzetekben, szöveges feladatokban előforduló kapcsolatok

megértése, kifejezése. Következtetések.- Geometriai alapfogalmak kialakítása, gyakorlottá válás a mérésekben.


167


BUJ

KövetelményA tanulók:

- Rendelkezzenek jól kialakított számfogalommal, helyes műveletfogalmakkal a 10 000-es számkörben;

- Szerezzenek jártasságot a 10-el, 100-al, 1000-el való szorzásban, osztásban;- Tudják az írásbeli összeadás, kivonás algoritmusát, az egy-, kétjegyűvel való

szorzást és az egyjegyűvel való osztást;- Értsék és tudják kifejezni többféle módon adatok kapcsolatát, vonjanak le

egyszerű következtetéseket;- Tudjanak adott szabályú sorozatokat folytatni és adott elemek közt

összefüggést találni;- Tudjanak hosszúságot, űrtartalmat, időt, tömeget mérni

szabványegységekkel is;- Tudjanak létrehozni adott feltételeknek megfelelő konstrukciókat.

Feltételek- Színesrúd készlet- Szöges tábla gumival- Mérőszalag és egyéb mérőeszközök- Színes golyók, dobókocka- Vonalzó- Feladatlapok- Lyukas tábla- Mértani testmodellek- Mérőeszközök- Köbméter élváz. Táblai vonalzók

MATEMATIKA FELZÁRKÓZTATÁS ÉS SZÁMÍTÁSTECHNIKAI

DIFFERENCIÁLT KÉPESSÉGFEJLESZTÉS 5-8.

Módszertani alapelvek- Az ingerszegény környezetben cselekvő, tapasztalatszerző eszközökre van

szükség.- Törekedni kell nem nyomtatott ismerethordozók megfelelő helyen és időben

történő alkalmazására (zsebszámológép, videofilm, számítógép).- Az önálló gondolkodásmód fejlesztésében a párbeszéd megteremtésével, a

tévedés lehetőségének elismerésével válhat felszabadulttá a tanuló.- Az eltérő képesség és tudásszint megköveteli a problémák differenciálását, a

lehetőségektől függően a kiscsoportos foglalkozást.

168


BUJ

- A tanuló az életkori sajátosságainak megfelelő pontossággal, szabatossággal használják a matematikai szaknyelvet!

CélA valóság legalapvetőbb mennyiségi és térbeli viszonyainak és romáinak megismertetése a tanulókkal.A tanulók eljuttatása tervszerű munkavégzéssel, gyakorlati problémák alkalmazása során a probléma megoldásához.A tanulók sikerélményhez juttatása, az ötletesség, a képzelőerő, az emlékező képesség folyamatos fejlesztésével.Az önismeret kialakításával szükséges erősíteni a tanulók önbizalmát.A személyiség fejlesztése során el kell érni, hogy a tanuló tisztelje az eltérő képességű társait.Az értelmi képesség fejlesztésével meg kell teremteni az esélyegyenlőség lehetőségét.A matematika beszélt és írott nyelvezetének értő, elemző megismertetése, precíz, pontos és szép nyelvhasználat.A műveltségi területen keresztül, olyan képesség-, készségfejlesztést tartunk fontosnak, amely:

Segíti más tantárgyak tanulását, az ismeretszerzés más módját és útját, kialakítja a hagyományos és az új információhordozók által biztosított többforrású ismeretszerzést.

A tanulók szerezzenek olyan tudást, amely kellő alapot biztosít az ismeretek felhasználásra, alkalmazására, a későbbi önműveléshez.A tanulók:

- Érjék el, hogy a számítógép hasznos munkaeszközükké váljon,- Legyenek tisztában a számítógép főbb alkalmazási területeivel, a

lehetőségekkel, ugyanakkor a korlátokkal is,- Alkalmazói szemléletük erősítése,- Önálló munkára nevelése.

Feladat- A modernkor felnövekvő generációi egyetlen területen sem nélkülözhetik

azokat az ismereteket és gondolkodásmódot, amelyet a matematika tanulásával sajátíthatnak el.

- Feladat a tanulók érdeklődésének felkeltése, a matematika iránti pozitív motiváció kialakítása, ehhez felhasználva a számítógép adta lehetőségeket is.

- A matematika keresse a más tárgyak és műveltségterületek kapcsolódási pontjait. Vetesse észre, hogy a matematika velünk élő tudomány.

169


BUJ

- Kapjanak a jó és kevésbé jó képességűek egyaránt lehetőséget a különböző képességeikhez mérten az ismeretek stabil begyakorlásához, valamint a differenciált fejlesztéshez.

170


BUJ

TartalomAz informatikai alkalmazások szempontjából a jövőben mindenki számára fontos számítógép használati ismeretek. Kiemelkedő fontosságot jelent az oktatóprogramok futtatásában, gyakorló feladatok megoldásban. Motiváló erőként hat a mechanikus feladatmegoldásban, a matematika felzárkóztatásban.

KövetelményA tanuló számára váljon természetessé az, hogy az informatika elválaszthatatlan része lett az emberi élet minden szférájának. Értsék meg, hogy azt a tudást, ismeretet amit az iskola adhat, a későbbiekben folyamatosan ápolni, fejleszteni kell. Lássa be, hogy a jövő század emberének olyan képességekkel is rendelkeznie kell, amely biztosítja az önművelést, az ismeretszerzés hagyományostól eltérő módját.

- Eszközhasználat: tudja az információs (számítástechnikai) eszközt a feladat elvégzésére kiválasztani, működtetni, azaz használni.

ÉrtékelésA tanulói tevékenység ellenőrzésének legfontosabb módszere a folyamatos kontaktus, az állandó megfigyelés.A szóbeli ellenőrzéssel, a kérdve kifejtő módszer alkalmazásával a matematika nyelvezetének használatát, a jelölésrendszer elsajátítását segíthetjük elő.A szóbeli értékelésnél törekedjünk a változatos formákra! Tartsuk szem előtt az egyének eltérő képességét, törekedjünk arra, hogy minden tanulót sikerélményhez juttassunk!

FeltételekEszközök (minimális szint):

- 1. Hardver: számítógépek hálózatba kötve, 16 db kalkulátor, 2 db nyomtató, festék (patron, szalag), floppy lemezek,

- 2. Szoftver (jogtisztán és gépenként): operációs rendszer, oktatóprogramok szövegszerkesztő táblázatkezelő adatbázis-kezelő NC-VC ill. egyéb segédprogramok Víruskereső, karbantartó…

- 3. Tankönyvek, munkafüzetek, feladatlapok

171


BUJ

MATEMATIKA – SZÁMÍTÁSTECHNIKA 5.

Cél- A tízes számrendszer tudatos használata, a természetes számok, illetve az

egész számok halmazán való eligazodás.- Műveletek végzése az egész számok halmazán.- A törtek értelmezése, elhelyezése a megfelelő számkörben, jelölésük.- Egyszerű geometriai alakzatok tulajdonságainak megfigyelése, megismerése.- A kerület, a terület, a felszín, ill. a térfogat szemléletes fogalmának

kialakítása, mértékegységek között eligazodás.- Adott tulajdonágú ponthalmazok vizsgálata.- Geometriai alapismeretek szemléleten alapuló elsajátítása.- Műveletek törtekkel, tizedes törtekkel (szorzás, osztás csak természetes

számmal).- Ismerkedjen a környezetében megtalálható információs eszközökkel,

berendezésekkel, sajátítsa el azok kezelését.

Tartalom1.1.Természetes számok1.2.Kerület, terület, felszín, térfogat1.3.Az egész számok1.4.Adott tulajdonságú ponthalmazok1.5.Törtek1.6.A szögek mérése1.7.Tizedes törtek1.8.A számítógép és környezete


- Tudják a számokat megfelelő számhalmazban elhelyezni, összehasonlítani, ábrázolni számegyenesen;

- Ismerjék a becslés, a kerekítés, az alapműveletek mechanizmusát;- Tudjanak geometriai alakzatokat vizsgálni, tudják ezek tulajdonságait

felismerni;- Tudják a négy alapműveletet az egész számok halmazán;- Tudják elvégezni az összeadást, kivonást a racionális számok halmazán;- Ismerjék a kerület, a terület, a felszín, a térfogat szemléletes fogalmát és

mértékegységeit;- Tudjanak adott tulajdonságú ponthalmazokat lerajzolni, tudják a

ponthalmazok tulajdonságait meghatározni;

172


BUJ

- Ismerjék a törtek és a tizedes törtek közötti különbséget és azonosságot, jelölésük módját, helyüket megfelelő számkörben és a számegyenesen;

- Tudjanak egyszerű szöveges feladatot értelmezni, megoldani és ellenőrizni;- Legyenek képesek alapszinten, helyesen működtetni és használni a

számítógépet;- Tudjanak programot futtatni, és abból kilépni;- Ismerjék meg a számítógép működtetésének alapvető szabályait, baleset- és

biztonsági óvó-rendszabályokat.MATEMATIKA – SZÁMÍTÁSTECHNIKA 6.

Cél- Eligazodás a racionális számok halmazában.- Geometriai alakzatok vizsgálata, geometriai alapismeretek elsajátítása.- Műveletek végzése a racionális számok körében.- A tengelyes tükrözéssel kapcsolatos alapismeretek megismerése és

gyakorlati alkalmazása.- Az oszthatóság vizsgálata a természetes számok halmazán.- Egyenletek, egyenlőtlenségek, szöveges feladatok megoldása.- Informatikai eszközök használatában való jártasság.- Felhasználói ismeretek bővítése.- Az önálló munka növelése.

Tartalom6.1. Számok és műveletek6.2. Geometriai alakzatok vizsgálata6.3. Racionális számok szorzása, osztása6.4. Függvények, egyenes és fordított arányosság6.5. Tengelyes tükrözés6.6. A természetes számok világa6.7. Nyitott mondatok6.8. A számítógép és környezete


- Tudják a számokat megfelelő számhalmazba elhelyezni, összehasonlítani, ábrázolni számegyenesen;

- Ismerjék a becslés, a kerekítés, az alapműveletek mechanizmusát;- Tudjanak geometriai alakzatokat vizsgálni, tulajdonságaikat elismerni;- Tudják a négy alapműveletet a racionális számok halmazán elvégezni és a

számolás helyességét ellenőrizni;

173


BUJ

- Ismerjék a tengelyes tükrözés algoritmusát, a tengelyesen tükrös síkidomokat;

- Rendelkezzenek elemi számelméleti ismeretekkel, ismerjék a legegyszerűbb oszthatósági szabályokat;

- Tudjanak egyszerűbb egyenleteket megoldani és ellenőrizni!- Tudják a számítógépet, számológépet bekapcsolni, működtetni,

rendeltetésszerűen használni.- Legyenek képesek – önállóan – a tanár által kiválasztott programot betölteni,

futtatni és abból szabályosan kilépni.MATEMATIKA – SZÁMÍTÁSTECHNIKA 7.

Cél- A gondolkodási műveletek fejlesztése.- A síkidomokkal és testekkel kapcsolatos alapismeretek elsajátítása.- Ismerjék meg a függvénytani alapismereteket.- Ismerjék meg az egybevágósági transzformációkat, azok tulajdonságait és

végrehajtási mechanizmusait!- Tudják elvégezni a négy alapműveletet a racionális számok körében!- Sajátítsák el a háromszögekről és a négyszögekről az általános iskolában

szükséges ismereteket.- Fejlődjön problémaérzékenységük, váljon belsővé a megoldáskeresés.- Lássanak példát arra, hogy más tárgy is felhasználhatja a számítógépet

információszerzésre, tárolásra, átadásra és főként tanulásra.

Tartalom7.1. Síkidomok, testek7.2. Hozzárendelés, függvény7.3. Geometriai transzformációk7.4. Algebrai kifejezések, egyenletek, egyenlőtlenségek7.5. A háromszögről és a négyszögről tanultak7.6. A számítástechnika alapjai7.7. Oktatóprogramok futtatása


- Tudják a kerület, terület felszín és térfogat fogalmát, mértékegységeit.;- Tudják elvégezni az alapszerkesztéseket;- Ismerjék az egybevágósági transzformációkat;- Ismerjék és helyesen használják a műveletek elvégzésér;- Tudják meghatározni algebrai kifejezések helyettesítési értékét;

174


BUJ

- Tudjanak lineáris egyenleteket, egyenlőtlenségeket megoldani és ellenőrizni;- Ismerjék a háromszögek és a speciális négyszögek tulajdonságait;- Tudják a számítógépet – perifériákat – alapfokon kezelni;- Tudják a számítógépet a feladatok elvégzésére használni – oktató- és

segédprogramok futtatására;- Tudják az állomány fogalmát, típusba sorolásuk alapjait, tulajdonságukat,

alkalmazásban ezeket figyelembe venni.

MATEMATIKA – SZÁMÍTÁSTECHNIKA 8.

CélMűveletvégzés a racionális számok bármely alakjával.Arányossággal és százalékszámítással kapcsolatos feladatok megoldása.A háromszögek nevezetes vonalainak, pontjainak az ismerete.Tudjanak egyenleteket, egyenlőtlenségeket és szöveges feladatokat megoldani és ellenőrizni!Felismerjék a számítógép szerepét a mindennapi életben, tudják megmutatni a használat előnyeit és korlátait is egyben.Tartalom

8.1. Gondolkozz és számolj!8.2. Síkidomok, felületek, testek8.3. Relációk, függvények, sorozatok8.4. Geometriai transzformációk8.5. Egyenletek, egyenlőtlenségek8.6. A számítástechnika alapjai8.7. Számítástechnikai eszközök kezelése8.8. Oktatóprogramok futtatása


- Tudják a műveletek végzését, a műveletei sorrendet a racionális számok bármely alakjával;

- Tudjanak megoldani arányossági és százalékszámítási feladatokat;- Ismerjék a lineáris függvény tulajdonságait;- Tudjanak egyenleteket, egyenlőtlenségeket algebrai módon megoldani;- Ismerjék az egybevágósággal, ill. hasonlósággal kapcsolatos lapismereteket;- Legyenek tájékozottak a felhasználói szinten szüksége üzemeltetési

ismeretekkel;- Oktatóprogramokat önállóan tudjanak használni;- Használják a szakkifejezéseket megfelelően;

175


BUJ

- Alakuljon ki felelősségérzetük az információval kapcsolatban is.1.sz. melléklet

Óratervi megoszlás

Műveltségi területek: 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8.C népismeret:Cigány irodalomCigány ember és társadalom1-4. évfolyam:Magyar órák tananyagában5. évfolyam:Magyar, történelem és természetismeret tantárgyakban6-8. évfolyam:Magyar (12), történelem (12), természetismeret (6) és földrajz (6) tantárgyakban integráltan

1 1 1 1 1 1 1 1

Matematika tantárgyi fejlesztés:

1 1 1 1 1 1 1 1

C művészetek:Ének, rajz, technika órák keretében egyenlő arányba elosztva.

1 1 1 1 1 1 1 1

Differenciált képesség fejlesztés:

3 3 3 3 4 4 3 4

1-2. osztály:Tantárgyi felzárkóztatásnapközis tantárgyi felzárkóztató3. osztály:Tantárgyi felzárkóztató (szt. mellett)Napközis tantárgyi felzárkóztató4. osztály:Nyelvi csoportbontás

12

12

21

12

1176


BUJ

Napközis tantárgyi felzárkóztató5-7. osztály:InformatikaNyelvi csoportbontás8. osztály:InformatikaMatek előkészítőMagyar előkészítőNyelvi csoportbontás

13

13

2

1112

Szocializáció, kommunikáció fejlesztése: könyvtári órák

1 1 1 1 1 1 1 1

Összesen: 7 7 7 7 8 8 7 9

16. Iskolahasználók az iskolai közéletben

Az iskola közéletébe a diákönkormányzaton keresztül kapcsolódnak be. Önérvényesítő törekvéseikben, a konstruktív életvitel kialakításához partnereket keresnek maguk (kortárscsoport), a pedagógusok valamint a szülők körében, mert otthon biztonságban élő családtagok, az iskolában pedig, az osztályközösség viszonylag független tagjai, akiknek meg kell küzdeniük társaik és a pedagógusok megbecsüléséért.

Alapvető gyermeki jogok:(E témával még részletesebben foglalkozik a diákönkormányzat szervezeti és működési szabályzata a pedagógiai program 2. sz. melléklete.)

A gyermeknek joga van a testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlődését, jólétét biztosító saját családi környezetében történő nevelkedéshez.

A gyermeknek joga van ahhoz, hogy segítséget kapjon a saját családjában történő nevelkedéséhez, személyiségének kibontakoztatásához, a fejlődését veszélyeztető helyzet elhárításához, a társadalomba való beilleszkedéséhez, valamint önálló életvitelének megteremtéséhez.

A fogyatékos, tartósan beteg gyermeknek joga van a fejlődését és személyisége kibontakozását segítő különleges ellátáshoz. A gyermeknek joga van ahhoz, hogy az ártalmas környezeti és társadalmi hatások, valamint az egészségére káros szerek ellen védelemben részesüljön.

A gyermeknek joga van emberi méltósága tiszteletben tartásához, a bántalmazással - fizikai, szexuális vagy lelki erőszakkal -, az elhanyagolással és az információs ártalommal szembeni védelemhez.

A gyermeknek joga van ahhoz, hogy a közszolgálati médiákban fejlettségének megfelelő, ismeretei bővítését segítő, erőszakmentes, a magyar nyelv és kultúra értékeit őrző műsorokhoz hozzáférjen.

A gyermek szüleitől vagy más hozzátartozóitól csak saját érdekében, törvényben

177


BUJ

meghatározott esetekben és módon választható el. A gyermeket kizárólag anyagi okból fennálló veszélyeztetettség miatt nem szabad családjától elválasztani.

A gyermeknek joga van - örökbefogadó családban vagy más, családot pótló ellátás formájában - a szülői vagy más hozzátartozói gondoskodást helyettesítő védelemhez.

A gyermek helyettesítő védelme során tiszteletben kell tartani lelkiismereti és vallásszabadságát, továbbá figyelemmel kell lenni nemzetiségi, etnikai és kulturális hovatartozására.

A gyermeknek joga van származása, vér szerinti családja megismeréséhez és a kapcsolattartáshoz.

A gyermeknek joga van ahhoz, hogy mindkét szülőjével kapcsolatot tartson abban az esetben is, ha a szülők különböző államokban élnek.

A gyermeknek joga van a szabad véleménynyilvánításhoz, és ahhoz, hogy tájékoztatást kapjon jogairól, jogai érvényesítésének lehetőségeiről továbbá ahhoz, hogy a személyét és vagyonát érintő minden kérdésben közvetlenül vagy más módon meghallgassák, és véleményét korára, egészségi állapotára és fejlettségi szintjére tekintettel figyelembe vegyék.

A gyermeknek joga van ahhoz, hogy az őt érintő ügyekben, e törvényben meghatározott fórumoknál panasszal éljen.

A gyermeknek joga van ahhoz, hogy alapvető jogai megsértése esetén bíróságnál és törvényben meghatározott más szerveknél eljárást kezdeményezzen.

Az átmeneti vagy tartós nevelésbe vett gyermek joga különösen, hogy életkorához, egészségi állapotához, fejlettségéhez, valamint egyéb szükségleteihez igazodóan állandóságot, érzelmi biztonságot nyújtó teljes körű ellátásban, gondozásban - nemzetiségi, etnikai és vallási hovatartozását figyelembe vevő -, megfelelő nevelésben, oktatásban részesüljön;

- gondozási helyének megváltoztatását, testvéreivel való együttes elhelyezését kezdeményezze;

- felzárkóztató, tehetségfejlesztő programokon és érdeklődésének megfelelő szabadidős foglalkozásokon vegyen részt;- vallási vagy lelkiismereti meggyőződését szabadon megválassza, kinyilvánítsa és gyakorolja, valamint hit - és vallásoktatásban vegyen részt;- véleményt nyilvánítson a részére biztosított nevelésről oktatásról, ellátásról, a személyét érintő kérdésekben meghallgassák, tájékoztassák;- érdekei képviseletére gyermekönkormányzat létrehozását kezdeményezze;- támogatást kapjon gondozójától, törvényes képviselőjétől családi környezetébe való visszatéréséhez;- családi környezetébe való visszatérését kezdeményezze;- személyes kapcsolatait ápolhassa;- utógondozásban részesüljön.

Ha az eddig felsoroltak szerinti jog gyakorlása a gyermek személyiségfejlődését hátrányosan befolyásolja, a szülő vagy más kapcsolattartásra jogosult közeli hozzátartozó kapcsolattartási joga az e törvényben foglaltak szerint korlátozható, megvonható, vagy szüneteltethető.

A gyermek kötelessége különösen, hogy gondozása és nevelése érdekében szülőjével vagy más törvényes képviselőjével, gondozójával együttműködjön, képességeinek megfelelően tegyen eleget tanulmányi kötelezettségének.

Tartózkodjék az egészségét károsító életmód gyakorlásától és az egészségét károsító szerek használatától.

A gyermek védelmét ellátó szervezetek (a továbbiakban: intézmény) házirendje – e 178


BUJ

törvényben meghatározott keretek között – a gyermek életkorához, egészségi állapotához, fejlettségi szintjéhez igazodva állapítja meg a gyermekek jogai gyakorlásának és kötelességei teljesítésének szabályait.Ha az intézmény házirendjét a fenntartó jóváhagyta, azt az intézményben mindenki által jól látható helyen ki kell függeszteni, és gondoskodni kell megismertetéséről, továbbá arról, hogy az a gyermekek, hozzátartozóik és az intézmény dolgozói számára hozzáférhető legyen.Gyermeki jogok védelme

A gyermeki jogok védelme minden olyan természetes és jogi személy kötelessége, aki a gyermek nevelésével, oktatásával, ellátásával, ügyeinek intézésével foglalkozik.

A gyermek alkotmányos jogainak védelmét az állampolgári jogok országgyűlési biztosa (a továbbiakban: biztos) a maga sajátos eszközeivel segíti, és ennek során - a biztos feladata, hogy a gyermek alkotmányos jogait érintő, tudomására jutott visszaéléseket kivizsgálja, és orvoslásuk érdekében általános vagy egyedi intézkedéseket kezdeményezzen;- a biztos a fent megnevezett intézkedéseiről évente beszámol az Országgyűlésnek.A szülők iskolával való együttműködésének alapját képező viselkedési formák a következők:

Bátorítsák gyermeküket, hogy beszéljen otthon az iskolai életről.Gyakran és rendszeresen beszélgessenek a pedagógusokkal.Tájékozódjanak folyamatosan a tananyag, az iskola és az iskolai rend felől.Segítsenek a házi feladat elkészítésében, de ne tegyék azt a gyermekük helyett.Az osztályzatokhoz ne kapcsolódjon büntető – elismerő rendszer.Próbálják meg fokozni a gyermek érdeklődését az iskolában tanítottak iránt.A család megbízható lelki támasz legyen az iskolai terhelések elviseléséhez.

Az együttműködés célja:A szülők, a pedagógusok, és a gyermekek tevékenységrendszerét együttműködő erővé

formálja az iskola pedagógiai feladatainak megoldása érdekében.Az érdekek és szükségletek által mozgatott ötletek, együttműködési lehetőségek,

feltételteremtő tevékenységek szervezett összehangolása.Az iskolával kapcsolatban állók elégedettségének kialakítása a közösen megteremtett jó

iskola érdekében. A párbeszéd és a tevékeny közreműködés szervezeti rendszerének biztosítása.

Szervezeti felépítésA szülők közösségeinek képviselői osztályonként kerülnek megválasztásra, és alkotják az

iskolai szülői munkaközösséget.Az iskolaszék képviselői (szülői és pedagógusi) választás alapján történik. A

tevékenységterületek önállóan végzik feladatukat az iskolaszék elnökének irányításával, elsősorban a tanévi pedagógiai programhoz kapcsolódva. Egyeztetési kötelezettségük van az iskola igazgatójával. Az iskolaszék működéséről és feladatairól bővebben az iskolai SZMSZ-ben kaphatunk tájékoztatást, ami a dokumentum 2. sz. melléklete.

17. Személyi feltételek

Nevelőink száma 21 fő. Jelenleg négy szakmai munkaközösség tevékenykedik: alsós, felsős, napközi otthonos, művészeti.

A pedagógusok egymás közötti kapcsolatait meghatározó tényezők:179


BUJ

A nevelők belső szubjektív sajátosságainak rendszerét kell megfelelő pedagógiai minőségben kifejleszteni ahhoz, hogy szociális és individuális értelemben is fejlesztő módon tevékenykedjenek, vagyis konstruktív életvezetést realizáljanak. Szeretetképességük, ennek kifejezni tudása, szakmai elkötelezettségük miatt a pedagógusok a legfontosabb iskolai tényezők. Humánus, emberi magatartásra, segítőkészségre, a gyermek megértésére inspiráljuk egymást. Alapvető igény a kiváló szakmai felkészültség, azzal együtt, hogy jól, érdekesen, logikusan tanítsunk. Az egyéniségek és a gondolatok versenyét biztosítjuk az életkorok és a beosztások versenye helyett.

Iskolánkban a pedagógus felelőssége etikai kategória, ezért fejlesztjük, neveljük magunkat, mert csak ebben a mértékben vagyunk képesek hatni környezetünkre.

Nevelőtestületünk szakmai, személyi összetétele alkalmas a tantervek által kitűzött feladatok teljesítésére, illetve a TÁMOP pályázat révén egy sor innovációs tevékenységet hajtott végre, szakmailag megújult, módszertanilag felfrissült.

180


BUJ

17. 1. Tantestületünk névsora, a szakok, egyéb végzettségek feltüntetésével:NÉV SZAK EGYÉB VÉGZETTSÉG

Árvai Csilla Orosz-könyvtár OKJ szg.kezelői, ECDL StartBartáné Szanics Éva Tanító, drámapedagógia,

Drámapedagógia szakvizsgaKözművelődés-könyvtárSzakkollégium, ECDL Start,IKT képzés

Frank Edina Tanító-magyar műv.ter.Magyar szak

Középfokú „C” típusú angol nyelvvizsga TÁMOP-ba módszertanilag bevont pedagógus, IKT képzés

Géczi Ferenc Magyar-történelem,Közoktatási vezető

ECDL Start TÁMOP-ba módszertanilag bevont pedagógus, IKT képzés

Kubinka Katalin Énekzene-karvezetés, Liszt Ferenc Zeneműv. Egyetem

TÁMOP-ba módszertanilag bevont pedagógus, IKT képzés

Laub Ilona Tanító Rajz-könyvtár szakkollégium, IKT képzésLaurinyecz László Matematika-ének ECDL Start TÁMOP-ba módszertanilag

bevont pedagógus, IKT képzésLaurinyeczné Tikász Magdolna Tanító Népművelés szakkollégium, ECDL Start,

IKT képzésMátyás Edit Tanító Testnevelés szakkollégiumMolnárné Márta Erika Magyar-földrajzMester János Földrajz-testnevelés Alapfokú „C” típusú angol nyelvvizsga


Munkácsiné Kolozsi Katalin(igazgató)

Orosz-történelem-számítástechnika-közoktatási vezető, Inkluzív nevelés tanára (mesterképzés)

Középfokú angol nyelvvizsgaVezetőoktató, EU pályázati szakértő, ECDL Start, IKT képzés

Dr. Némethné Kósa Mónika tanítóPapp Edith Valéria tanítóPető Attila Angol-informatikus

könyvtáros,Informatika (egyetem)


Pető Margaréta Rajz-hitoktatóPopovics Norbert Biológia-testnevelés,

testnevelés (egyetem)Középfokú „B” t. eszperantó nyelvvizsgaKözépfokú labdarúgó edző TÁMOP-ba módszertanilag bevont pedagógus, IKT képzés

Soltész Jánosné Matematika-fizika-biológia Gyermek és ifjúságvédelem, ECDL Start, IKT képzés

Toma Erzsébet Tanító, magyar műv.ter. Ének-zene szakkollégium, ECDL Start, IKT képzés

Tóth Lajosné Tanító-angol Középfokú „C” típusú angol nyelvvizsga ECDL StartKözépf. szoftverüzemeltető és webtervező TÁMOP-ba módszertanilag bevont pedagógus, IKT képzés

Valcsák Tünde Műszaki tanárgyógypedagógia

Gépészmérnök, ECDL Start, IKT képzés

181


BUJ

182


BUJ

18. A tanítás infrastruktúrája

A rendelkezésre álló tárgyi feltételek:Az épület és a környezete tágas, kiváló lehetőséget kínál a gyerekek mozgásigényének kielégítésére, játékra. Az iskolánkban 13 tanterem, táncterem, könyvtár és abból nyíló eMagyarország pont-terem,

egy fejlesztő kisterem, egy tornaterem áll az oktatás-nevelés szolgálatában. Az iskola udvarán található szabadtéri lehetőségek: bitumenes kézilabda-, salakos futópálya,

kosárlabda pálya, távolugró gödör, szabadtéri szerállvány, mini játszótér, füves kispálya, 2 db kő asztalitenisz, pihenő padok, asztalok, filagória található.

Tervek, a Helyi Pedagógiai Program megvalósításához:

A déli szárnyban a nyílászárók kicserélése, infrastrukturális beruházás lebonyolítása pályázat révén.

A meglévő technikai berendezések korszerűsítése folyamatosan indokolt. Pályázati lehetőségek kihasználásával interaktív táblák beszerzése. A déli és a központi szárny akadálymentesítése együttesen vagy épületrészenként az

esélyegyenlőség biztosítása érdekében.

Vegyes rendelkezések

Ezen Helyi Pedagógiai Program 2010. szeptember 1-jétől lép életbe a szükséges fenntartói jóváhagyás után.

Az alábbi jogszabályok idevonatkozó rendelkezései szerint készült: többször módosított, eredetileg az 1993. évi LXXIX. Közoktatásról szóló törvény 11/1994. (VI.8.) MKM rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről 28/2000.(IX.21.) OM Kerettantervi rendelet 277/1997. (XII.13.) Korm.r. a pedagógus továbbképzésekről, melyet módosított a 185/1999.

(XII.13.) 1/1998.(VII.24.) 7.sz.melléklet – a nevelési-oktatási intézmények kötelező taneszköz

jegyzékéről a fenntartó önkormányzat oktatási intézkedési terve

Pedagógiai Program módosítását kezdeményezheti:- az igazgató (jogszabályi változás vagy egyéb körülmények esetén),- munkaközösség,- a nevelőtestület 30 % -a,- szülői szervezet 30 % -a,- iskolaszék 2/3-ának javaslatára.Módosítás: nevelőtestületi értekezlet alkalmával, 2/3-os egybehangzó többségi szavazása esetén.

183


BUJ

A program részei: I. Nevelési Program: A. rész – Óvoda, B. rész – Általános Iskola

II. Helyi Tanterv

A program mellékletei:1. sz. melléklet: Művészeti iskola Pedagógiai Program2. sz. melléklet: IMIP3. sz. melléklet: Szervezeti és működési szabályzat4. sz. melléklet: A diákönkormányzat szervezeti és működési szabályzata5. sz. melléklet: Integrációs program6. sz. melléklet: Alapító okirat7. sz. melléklet: Enyhe értelmi fogyatékos tanulók tanterve8. sz. melléklet: A mindennapos testnevelés programja9. sz. melléklet: Eszközbeszerzési terv a taneszköz jegyzék szerint

184


BUJ

II. rész: HELYI TANTERV

1. Egyetemleges közösségfejlesztési követelmények a tanított tantárgyak körében

Hon és népismeret: harmonikus kapcsolat kialakítása a természeti és társadalmi környezettel.

Nemzetközi kapcsolatok kialakítása: nemzetközi diákcsere programok szervezése, az ebben

való személyes részvétel.

Nyitottság és tolerancia: legyenek nyitottak és megértők a tanulók. A különböző szokások,

életmódok, kultúrák és vallások, azaz a másság iránt, tolerálják és becsüljék ezeket.

Környezetvédelem: kapcsolódjanak be a tanulók közvetlen környezetük védelmébe, a

környezeti értékek megőrzésébe, gyarapításába.

Személyes tapasztalatszerzés: biztosítanunk kell tanulóink együttműködését a környezeti

konfliktusok megoldásában (hulladék-elhelyezés, veszélyes hulladék kezelése, környezetre

veszélyes üzemek telepítése, köztisztasági problémák megoldása)

Kommunikációs kultúra, önálló ismeretszerzés: fejlesszük ki a tanulókban a

vélemény, az érvek kifejtésének és értelmezésének képességeit és technikáit

(véleményformálás, érvelés, párbeszéd, a vitakultúra kifejlesztésének iskolai lehetőségei,

fórumai)

Az új információs technikák megismerése és használata: Az informatika, a virtuális világ,

SDT megismertetésének iskolai lehetőségei és feladatai. Eligazodás az információs világban

(információgyűjtés, szűrés, szelektálás)

185


BUJ

2. Helyi tantervi specialitások:

2.1. Kompetencia területek

A TÁMOP-3.1.4-08/2 pályázat 5 éves fenntartási kötelezettséget ír elő. Iskolánk által alkalmazott kompetencia területek a következők a 2010/11. tanévtől:(Az 5 éves felmenő rendszer megoszlását lásd a Függelékben.)

Napló jelölés Kompetencia terület Tantárgyi keret Értékelés módja

Kezdő évfolyamok 2010/11-től

T Szociális és életviteli kompetencia

Történelem Érdemjegy (történelem)

7.8. a8. b

T Matematikai kompetencia

Matematika SzövegesSzövegesérdemjegy

1.2. a félévkor

2. a tanév végeÉrdemjegy 6.

T Szövegértés, szövegalkotási kompetencia

Magyar nyelv és irodalom

Érdemjegyek:nyelvtan + irodalom

7.

T Idegen nyelvi kompetencia

Angol nyelv Érdemjegy 6.7.

M Moduláris oktatás Egészséges életmód

Érdemjegy 6.

ET Műveltségterület, tantárgyi bontás nélküli oktatása

Ember és természet(fizika+kémia+biológia tantárgyak)

Egy érdemjegy,3 színnel:fizika: piros,kémia: zöld,biológia: piros(iskolaváltáskor átválthatóság miatt)

7.8.a8.b

Napló jelölések:T- TÁMOP óraM- Moduláris oktatásET- Ember és természet műveltségterület, tantárgyi bontás nélküli oktatásaTt-tantárgy tömbösítés – lásd a részletes táblázatot lentebb.IKT – Infokommunikációs tartalmak megjelenésével tartott órák (az órák 25%-ban)IPR - IPR módszerrel tartott óraK - Kooperatív technikák alkalmazásával tartott órákP- ProjektTh- Témahét- Rákóczi-hétPh- Projekt hetek

186


BUJ

3. A NEM KÖTELEZÓ ÓRÁK ÓRAKERETE

Nem kötelez

őórakere

t

1.évfolyam0,5 óra/hét

2.évfolyam0,5 óra/hét

3.évfolyam1 óra/hét

5.évfolyam1 óra/hét

6.évfolyam1-1 óra/hét



angol angol angol informatika

Informatika

Informatika

Informatika

2 óra/hétfelzárkózt.

2 óra/hétfelzárkózt.

Matematika

matematika

matematika

matematika

matematika



magyar magyar

4. Tantárgy-tömbösítés beosztását a TÁMOP 3.1.4. fenntartása alatt 2010-2015 közötti időben a Függelék tartalmazza.

187


BUJ

5. A fenntartó által finanszírozott heti óraszám2010/2011. tanév

Kötelező Nem köt. Óra Egyéni Órakedv. SNI

Év-folyam

Ktv. 52 § (3) Ktv. 52 § (7) Ktv. 52 §(11/c)

Ktv.1.m.3.rész B/II.7/a.

Ktv. 52 § (6)

ért. 15 %,

gylátó 35

Helyi döntés HPP, HTT

Össz.

Osztály Keret tanterv

% óra 12%csopb. 5%of.mkv.órakedv. SNI

kor.tehg.1. 1 20 10 2 1,2 1 3 27

2. 2 40 10 4 4,8 2 51

3. 1 20 10 2 1,2 1 24

4. 2 45 10 4,5 2,7 2,25 6,75 2 61

5. 2 25 25 6,25 3 1,25 2 36

6. 1 22,5 25 5,625 2,7 1,125 3,375 35

7. 1 25 30 7,5 3 1,25 37

8. 2 50 30 15 3 2,5 7,5 78

Össz. 12 247,5 - 46,875 21,60 12,38 20,63 4 349

napk.o.óraszáma: 1-4.évf.

4 csop(4*22,5) 5-6-7.évf.

3 csop.(3*15)

135

mindössz. 484Tanári kapacitás. 416 tanári óraszáma: 22 22,00

188


BUJ

6. A tankönyvek és taneszközök kiválasztásának elvei

Általános Iskolánkban az oktató munka során csak olyan nyomtatott taneszközöket (tankönyv, munkafüzet, stb.) használunk a tananyag feldolgozására, melyek szerepelnek a hivatalos tankönyv jegyzékben.Alkalmazott taneszközök:

Nyomtatott Digitális (SDT)

Az egyes évfolyamokon a különféle tantárgyak feldolgozásához szükséges kötelező tanulói taneszközöket a szakmai munkaközösségek határozzák meg az iskola helyi tanterve alapján. A kötelezően előírt taneszközökről a szülőket minden tanév előtt írásban, előzetes igényfelmérés formájában tájékoztatjuk.

A tankönyvek megrendeléséről a tankönyvfelelős, a tanulók taneszközzel történő ellátásáról a szülő gondoskodik.

A taneszközök kiválasztásánál az alábbi szempontokat vesszük figyelembe:- legyenek praktikusak és több éven át használhatók,- áruk ne legyen túlzottan megterhelő.

A tankönyvkiválasztás elvei:Feleljen meg intézményünk helyi tantervének, a kompetencia alapú oktatásnak, a Keret

tanterv követelményeinek. Ennek érdekében tartalmazza a képességfejlesztés és az egyéni munkáltatás sokoldalú lehetőségeit, feleljen meg az önálló ismeretszerzést segítő didaktikai alapelveknek.Ennek érdekében:

- szerkezete legyen világos és egyszerű,- motiváljon, keltse fel a gyerekek érdeklődését,- szövege az életkornak megfelelő fogalmazású legyen,- ábrái, betűmérete, szerkesztése segítse az önálló ismeretszerzést,- adjon lehetőséget a differenciált készségfejlesztésre,- adjon mintát az önálló feladatmegoldásokra,- jelrendszere legyen azonos minden évfolyamon,- legyen több évig használható, árban megfelelő,- a tankönyvcsaládhoz azonos elvek alapján mérőlap készüljön,- tartson lépést a infokommunikációs tartalmak fejlődésével.

Az iskola pénzügyi lehetőségeinek és a könyvtárfejlesztési támogatásának felhasználásával egyre több nyomtatott taneszközt szerez be az iskolai könyvtár számára. Ezeket a taneszközöket a rászoruló tanulók ingyen használhatják, az osztályfőnök, valamint a gyermek és ifjúságvédelmi felelős javaslata alapján.A díjtalan tankönyvhöz jutásról jogszabály rendelkezik.

189


BUJ

7. A magasabb évfolyamba lépés feltételei

A tanuló az iskola magasabb évfolyamába akkor léphet, ha az előírt tanulmányi követelményeket az adott évfolyam minden tantárgyából teljesített. A követelmények teljesítését a pedagógusok a tanulók év közbeni munkája, illetve érdemjegyei alapján bírálják el.

A tanuló az első évfolyamon csak abban az esetben utasítható évfolyamismétlésre, ha a tanulmányi követelményeket az iskolából való igazolt és igazolatlan mulasztás miatt nem tudta teljesíteni.

Az első évfolyamon félévkor és év végén, a második évfolyamon félévkor szöveges minősítéssel kell kifejezni, hogy a tanuló kiválóan, jól vagy megfelelően teljesített, illetve felzárkóztatásra szorul.

A 2.-8. évfolyamokon érdemjegy (1-5 skálán) az értékelő forma, minden tantárgyból. Érdemjeggyel minősítjük a Magatartás és Szorgalom területeket is. Legalább elégséges év végi osztályzatot kell megszereznie a tanulónak a továbbhaladáshoz.

- Ha a tanuló a 2-8. osztály végén egy vagy két tantárgyból elégtelen (1-es) osztályzatot szerez, akkor a következő tanévet megelőző augusztusban javítóvizsgát tehet.

- Ha a tanuló a 2-8. osztály végén három vagy több tantárgyból elégtelen osztályzatot kap, a nevelőtestület határozata alapján javítóvizsgát tehet, vagy az évfolyamot ismételni köteles.

- Ha a tanuló az 1. évfolyamon első alkalommal nem tesz eleget az előírt követelményeknek, és a szülő hozzájárul ehhez, tanulmányait újra az első évfolyamon folytatja.

Az egyes évfolyamok tanulmányi követelményeinek a teljesítéséről a tanuló bizonyítványt kap. A bizonyítvány közirat.

A magasabb évfolyamba történő lépéshez a tanév végi osztályzat megállapításához a tanulónak osztályozó vizsgát tehet, ha:

- az iskola igazgatója felmentette a tanórai foglalkozásokon való részvétel alól,- az iskola igazgatója engedélyezte, hogy egy, vagy több tantárgyból a

tanulónak a tanulmányi követelményeket az előírtnál rövidebb idő alatt teljesítse,

- a tanév folyamán 250 óránál többet hiányzott, kivéve, ha a tantestület másként dönt,

- magántanuló volt,- ha bármely tantárgy éves óraszámának 30 %-át hiányozta a tanuló, a

nevelőtestület határozata alapján osztályozó vizsgát tehet.A 250 óránál többet mulasztott tanulók és magántanulók esetében az osztályozó vizsga

tantárgyai a következők: 1. évfolyam: magyar nyelv és irodalom, matematika; 2-4.évfolyam: magyar nyelv és irodalom, matematika, természetismeret; 5-6.évfolyam: magyar nyelv és irodalom, matematika, történelem, természetismeret, fizika,

földrajz, biológia; 7-8.évfolyam: magyar nyelv és irodalom, matematika, történelem, természetismeret, fizika,

földrajz, biológia, kémia;

190


BUJ

A magántanuló továbbhaladásának feltételei: A szülő saját kérésére maga gondoskodik a tanuló folyamatos felkészítéséről. A tv. által előírt heti óraszám keretében felkészítő foglalkozásokon vesz részt az iskolában

a tanév során. Ez a lehetőség a mindenkori iskolai költségvetés függvénye.

8. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka ellenőrzési, mérési, értékelési, rendszereA mérés lehetőségei a nevelőmunkában, tanulóval kapcsolatosan külön szabály szerint

zajlik, mely megtalálható az Intézményi Minőségirányítási Programban.

8.1.Tanulói értékelés

Az érdemjegyek megállapításánál követendő elvek:

Évközi értékeléskor minden pedagógus a módszertani szabadság, ill. belső szakmai megállapodás jegyében szabadon alkalmazhat értékelő szimbólumokat.

Egyetemes értékelési arányok intézményünkben:

91%-100% kiválóan teljesített71%-90% jól teljesített51%-70% megfelelően teljesített0%-50% felzárkóztatásra szorul

Második év végétől érdemjeggyel értékelünk.

Az első-második félév évfolyamokon a tanuló szöveges minősítése az oktatási miniszter által engedélyezett bizonyítvány pótlapon történik. A kitöltött pótlap a bizonyítvány része. A pótlapot a bizonyítvány borítólapjának tárolójában kell elhelyezni. A pótlap kiállítását a kiállító köteles a bizonyítvány pótlap-jegyzékében (a megadott rovatok kitöltésével) igazolni.

A témazáró feladatlapok teljesítményének értékelése: 0-30 % elégtelen31-50 % elégséges51-70 % közepes71-90 % jó91-100 % jeles

A tanuló tudását és nem a hiányosságát kell értékelni! Tanulói igény esetén biztosítani kell – félévente egyszer – számára a javítási lehetőség kérését.

Az adott érdemjegy odaítélésekor a feltételek közül egynek az érvényesülése is elegendő lehet - a pedagógus mérlegelése alapján. Az igyekezet - a "befogadási készség", a szorgalom, a fejlődés - a feleletben jelzett tudás értékét növeli.

A félévi és az év végi osztályzatok megállapításánál a minősítési kategóriáknál leírt valamennyi feltételnek teljesülnie kell.

A magatartás és szorgalom minősítését a nevelőtestület és a tanulóközösség véleményének figyelembevételével kell kialakítani.

191


BUJ

8.2. A magatartás, a szorgalom és a tanulmányi előmenetel értékelésének, minősítésének követelményei és formái

A gyermek nevelésében a legfontosabb tényező a családi háttér. A közösségbe kerüléssel minta a tanító, a tanár. A későbbiekben, a tanuló értékrendjében dominánssá válik az a közösség, amelyben a tanuló jelen van, majd egyre meghatározóbb a tágabb környezet, a "társadalom" nevelő hatása. A tanuló magatartásának, szorgalmának és tudásának minősítésekor az életkori szakaszokat is figyelembe kell venni:

Mikor, és ki értékel:alsó tagozat első osztályában értékel: tanító, napközis nevelőalsó tagozat 2-4 évfolyamán értékel: tanító, napközis nevelő szaktanár, esetleg az osztályközösség.felső tagozaton értékel: osztályfőnök, nevelőtestület, napközis nevelők, osztályközösség.

MagatartásA magatartás: a gyermek társadalmi elvárásoknak megfelelő viszonyulása önmagához,

másokhoz, a közösséghez és a tanuláshoz, figyelembe véve a gyermeki jogok által megengedett viselkedési, magatartási megnyilvánulásokat.

Példás: autonóm (belső meggyőződéssel, önálló magatartási és cselekvési programmal rendelkező) módon vezérelt, konstruktív (önzetlen, áldozatvállaló, másokra tekintettel lévő) egyéni tökéletesedésre hajlandó, tanulni szerető, fegyelmezett, szociálisan (a közösségre nézve hasznos) értékes, szilárd erkölcsi tendenciákkal rendelkezik.Jó: a család, a csoport, a közösség, a nevelő környezet elvárásaitól vezérelt magatartási és cselekvési programmal rendelkező konstruktív, egyéni tökéletesedésre hajlandó, tanulni kész, fegyelmezett, szociálisan értékes erkölcsi tendenciákkal rendelkezik. Változó: elsősorban a felnőttek szabályozására hallgató, konstruktivitásában, szociális tendenciáiban váltakozva következetes, egyéni fejlődését biztosító tevékenységében labilis, szükségletek és tanulásszeretet vezérli.Rossz: a társadalmi elvárásoknak megfelelő erkölcsi szabályok nem befolyásolják. Karakternélküli, önző. Egyéni tökéletesedésében, szociális tendenciáiban, konstruktivitásában a destruktív megnyilvánulások a meghatározók.

192


BUJ

SzorgalomA gyermek viszonyulása a tanuláshoz, ami igyekezete tartósságában, a képességeihez

mért jó teljesítményre való beállítódásában mutatkozik meg.

Példás: autonóm (belső meggyőződéssel, önálló cselekvési programmal rendelkező) módon vezérelt, egyéni tökéletesedésre hajlandó, tanulni szerető gyermek, akinek a teljesítménye és a képességei összhangban vannak.Jó: a család, a csoport, a közösség a nevelő elvárásaitól vezérelt, egyéni tökéletesedésre hajlandó, tanulmányi kötelezettségeinek eleget tevő gyermek, akinek a teljesítménye esetenként elmarad kissé a képességei alapján elvárható szinttől.Változó: elsősorban a felnőttek szabályozására hallgató, egyéni tökéletesedésében váltakozó, szélsőségeket is produkáló gyermek, akinek a teljesítménye többnyire elmarad a képességei alapján elvárható szinttől.Hanyag: a társadalmi elvárások motiváló hatásaira nem, vagy ellenségesen reagál. Teljesítménye tartósan a képességei alapján elvárható szint alatt marad.

8.3. A tanulmányi előmenetelt kifejező tudás, mely vonatkozik a tanórák, szabadon tervezhető és nem kötelező tanórák tantárgyaira egyaránt:

Azok az információk, készségek, képességek, mozgások, cselekvések, magatartások, attitűdök, érdeklődés, szokás, világkép, amelyekkel a gyermek rendelkezik.

Kitűnő: a jeles tudása mellett tanulótársaihoz képest kiemelkedő teljesítményt ért el - a félévi és tanév végi minősítéshez.Jeles: tudása megfelel a tantervi és az iskolai dokumentumokban megfogalmazott követelményeknek, azokról önállóan, összefüggésrendszerben ad számot. Befogadási képessége, válaszadása meggyőző. Ismeretei alkalmazásában kreatív.Jó: tudása megfelel a tantervi és az iskolai dokumentumok által meghatározott követelményszintnek. Önálló megnyilvánulását és az ismeret összefüggésrendszerbe illesztését tanári rávezető kérdéssel vagy egy résztéma megjelölésével képes teljesíteni. Befogadási képessége stabil, válaszadása kisebb pontatlanságokat is tartalmazhat.Közepes: tudása egy-két lényegi hiányossággal felel meg a tantervben és a helyi tantervben meghatározott követelményeknek. A rávezető kérdésekre adott válaszaiban vannak lényegi információk, ezekben bizonytalan. Befogadási készsége változó, válaszadása az összefüggésrendszer ismeretének egy-két lényeges hiányára utal.Elégséges: tudása arra elegendő, hogy a tantervben és a helyi tantervben meghatározott követelményszintet a továbbfejlődés feltételeként biztosítsa. Ismeretei és a tárgyi összefüggésrendszer hiányosságai lényegesek, a befogadási készsége gyenge, válaszadása érdeklődés hiányára is utal.Elégtelen: tudása nem elegendő a tantárgyi rendszer tantervben és az iskolai dokumentumokban megfogalmazott követelmények teljesítéséhez. Ismeretei az összefüggésrendszerben való tájékozottsága alapvetően hiányosak, vagy nincsenek. Befogadási készsége rossz, válaszadásában nincsenek értékeket képviselő adatok.

193


BUJ

8.4. Értékelés az első és második félévkor:

Kiválóan teljesített: tudása megfelelő a keret-, illetve a helyi tantervben megfogalmazott követelményeknek. Ismeretei alkalmazásában kreatív: alkotásra való beállítódása problémaérzékenységet, szellemi, illetve mozgásos könnyedséget, rugalmasságot és eredetiséget tükröz. Befogadási készsége, válaszadása meggyőző.Jól teljesített: tudása megfelel a tanterv és a helyi tantervben meghatározott követelményszintnek. Önálló megnyilvánulását és az ismeret összefüggésrendszerbe illesztését tanári rávezető kérdéssel, vagy egy résztéma megjelölésével képes teljesíteni. Befogadási képessége stabil, válaszadása kisebb pontatlanságokat is tartalmazhat.Megfelelően teljesített: tudása arra elegendő, hogy a tantervben és az iskolai dokumentumokban meghatározott követelményszintet a továbbfejlődés feltételeként biztosítsa. A rávezető kérdésekre adott válaszában vannak lényegi információk, ezekben bizonytalan. Befogadási képessége változó, válaszadása az összefüggésrendszer ismeretének 1-2 lényeges hiányára utal.Felzárkóztatásra szorul: tudása nem elegendő a tantervben és az iskolai dokumentumokban megfogalmazott követelmények teljesítéséhez. Ismeretei és a tárgyi összefüggésrendszer hiányosságai alapvetők. Befogadási készsége rossz, válaszaiban nincsenek értéket képviselő adatok.

8.5. A választott programcsomag megfeleltetése a tanulók értékelésével

A kompetencia alapú oktatás programcsomagjában használt tantárgyak közül a Magyar nyelv és irodalom, valamint az Ember és természet tantárgyakat félévkor és év végén egy-egy érdemjeggyel értékeljük. Mivel a középiskolai felvételi rendszer és az esetleges iskolaváltás megköveteli a tantárgyban szereplő tudományterületek elkülönítését, ezért az évközi értékelése során a naplóban külön színnel jelöljük a bennük foglalt hagyományos tantárgyak érdemjegyeit.

Magyar nyelv: pirosMagyar irodalom: kékFizika: pirosKémia: zöldBiológia: kék

Az SNI tanulóknál a képzés egyéni fejlesztési terv alapján történik, ezáltal a számonkérés is egyéni ütemtervű, speciális szabályok szerint zajlik. A tanuló értékelése érdemjeggyel történik a rehabilitációs foglalkozásokon, készség tantárgyakból pedig, integrált tanórák keretében. A félévi, tanév végi bizonyítványok azonosak a normál tagozatú tanulók dokumentumaival.

8.5.1. Digitális számonkérés

A tanulási folyamatot jelentősen átalakítja az informatikai eszközök és az elektronikus oktatási segédanyagok használata. Ez új lehetőséget teremt a számonkérésben és az értékelés is. Előnye az áttekinthetőség, a tisztaság, a stresszmentes felelés és a gyorsaság.

Eszközei: - saját ismeretellenőrző programok,- digitális oktatóprogramok,- internetes bázisok (pl. SDT)

194


BUJ

9. Közlekedésre nevelés

Az általános iskolai tanulók biztonságos és kulturált közlekedésre történő felkészítése érdekében az Oktatási Minisztériummal és a Belügyminisztériummal együttműködve a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium kiadványokat küld valamennyi általános iskolai tanuló számára.Könyvek, segédeszközök:- Bence az autóban – 1.o.- Gyalogpróba – gyalogos gyakorló – 2.o.- Bence és a vasúti közlekedés – 3.o.- Bence és a vízi közlekedés – 4.o.- Kerékpáros kisokos – 4.o.- Bence és a légi közlekedés – 5.o.- Bence és a segédmotoros kerékpár – 7.o.

A közlekedési ismeretek és gyakorlatok tanítása, a közlekedésre nevelés több tantárgyban is beépül (pl. technika, környezetismeret). A tanító feladata a koordinálás, a koncentrációs és szintetizációs lehetőségek kihasználása.

Elengedhetetlen a lakóhelyen a tanulmányi séta, megfigyelési szempontokkal – úthálózat, útburkolat, útjelző táblák, járművek, gyalogosok – közlekedési szituációkra vonatkozóan.

Évfolyamonkénti követelmények:1. osztályTechnika tantárgy keretében: évi 1 óraTananyag: közlekedési ismeretek. Követelmény: ismerje meg a gyalogosokra vonatkozó jelzéseket (rendőrlámpa, rendőri karjelzés). Tudja ezeket a gyakorlatban alkalmazni.Környezetismeret: évi 1 óraKözlekedési szabályok betartása, gyakorlás.

2.osztályTechnika tantárgy keretében: évi 3 óraTananyag: közlekedés – jelzőlámpák, gyalogos közlekedés szabályai, közlekedési eszközök.Környezetismeret: évi 2 óraTananyag: közlekedj okosan! Tanulmányi séta, a járművek közlekedése, udvariasság a közlekedésben, szituációk eljátszása.

3. osztályTechnika tantárgy keretében: évi 4 óraTananyag: gyalogos közlekedés szabályai, járművek csoportosítása, biztonságos közlekedés tömegközlekedési járműveken.

4. osztályTechnika tantárgy keretében: évi 4 óraTananyag: közlekedési eszközök, közlekedés kerékpárral, jelzőtáblák és útburkolati jelek, közlekedési terek, közlekedési játék tervezése.

195


BUJ

5. osztály

Technika tantárgy keretében: évi 6 óraTananyag: a közlekedés történetéből, a közlekedés rendszere: közút, hidak, közúti jelzések, közlekedési eszközök modellezése, gyalogosan-kerékpárral: közlekedési szabályok, jelzőtáblák. Tömegközlekedés, kerékpáros közlekedés.

6. osztály

Technika tantárgy keretében: évi 3 óraTananyag: tömegközlekedésről: eszközök, útvonaltervek, közlekedési magatartás, utazás gépjárművel, a kerékpár reneszánsza – biztonságos kerékpározás, karbantartás, beállítás.

7-8. osztály

Tantárgy, témakör és óraszám ugyanaz, mint a 6. osztályban, csak bővebben és részletesebben.

196


BUJ

10. HETES ÓRATERV A 2010/2011. TANÉVBEN

ÚJKERET TANTERV ALAPJÁN

ÉVFOLYAM 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8.ÓRASZÁM HET ÉV HET ÉV HET ÉV HET ÉV HET ÉV HET ÉV HET ÉV HET ÉVMagyar ny.ir. 8 296 8 296 7-8 277 7 259 4 148 4 148 4-3 130 4-3 130Angol, Orosz 3 111 3 111 3 111 3 111 3 111Körny.term.ism

1 37 1 37 2-1 55 2 74 2 74 1-2 55

Tört.társ.ism. 2 74 2 74 2 74 2 74Földrajz 1 37 1-2 55 1-2 55Matematika 4 148 4 148 4-3 130 3 111 4 148 3 111 3 111 3 111Informatika 0-1 18 0-1 18 1-0 18 1 37 1 37 1 37Fizika 2-1 55 1-2 55Kémia 1-2 55 2-1 55Biológia 1-2 55 2-1 55Techn.életvit. 1 37 1 37 1 37 1 37 1 37 1 37 1 37 0-1 18Rajz,viz.kult. 2-1 55 2-1 55 1-2 55 2-1 55 1-2 55 2-1 55 1 37 1-0 18Ének-zene 1 37 1 37 2-1 55 2-1 55 1 37 1 37 1 37 1 37Testnevelés 3 111 3 111 3 111 3 111 3-2 92 2-3 92 3-2 92 2-3 92Oszt.főn. 1 37 1-0 18 1-0 18 1-0 18Szabadon 0-1 18 0-1 18Etika 0-1 18 0-1 18Mozgóképk. 1 37Egészségtan 0-1 18Kötelező órasz.:

20 740 20 740 20 740 23-22 832 23-22 832 22-23 832 25 925 25 925

197


BUJ

11. A mindennapi testnevelés és testedzés megvalósítása

Iskolánk vezetése, felismerve a mindennapos testedzés fontosságát, már évek óta próbálkozik ennek megvalósításával. Korábbi tanévekben pályázaton nyert iskolánk erre a feladatra támogatást is. Tehát a téma nem idegen, nem új számunkra. Valójában az eddig megkezdett munkát kell továbbfejlesztenünk.

11.1. Iskolánk feltételei:

Tárgyi feltételek:1 db 24 x 12 méteres tornaterem1 db 45 x 25 méteres bitumenes játéktér1 db 78 x 6 méteres salakos futópálya1 db kosárlabda pálya1 db 6 x 3 méteres távolugró hely1 db szivacs ugródomb1 db szabadtéri szerállvány (mászórúd, nyújtó, ferdelétra, gyűrű felszerelésére alkalmas)1 db vasból készült korlát1 db iskolaudvar (kb. 1200 négyzetméter)2 db műkőből készült pingpongasztal3 db versenyasztal (pingpong)

A községi sportpálya kb. 500 méterre az iskolától. Kirándulásra alkalmas erdők kb. 7 km-re. Közel a Tisza (kb. 7 km-re), Lónyai-főcsatorna kb. 800 méterre (télen alkalmas korcsolyázásra, szánkózásra; gátja pedig, futásra). Uszoda kb. 5 km-re (Ibrány).

Személvi feltételek:A tantestület létszáma: 21 fő.Testnevelő tanár: 2 fő.Sportszakmai képesítéssel rendelkezők száma: 1 fő.Vizsgázott túravezető: 2 fő.Labdarúgó edző: 1 fő (testnevelő).Testnevelés speciális kollégiumot végzett fő: 1 fő (tanítónő).A tevékenységi formák megvalósításában résztvevő pedagógusok száma: 12 fő.Iskolánk létszáma: 200-230 fő között változik.Osztályok száma: 10-12.Napközis csoportok száma: 6.Tanulószobai csoport: 1.

A mindennapos testnevelés lebonyolításában, az iskolában működő Diák Sport Egyesület (továbbiakban DSE) aktívan kiveszi a részét.Létszáma kb. 70 fő tanévenként.Szakcsoportok: labdarúgás, kézilabda (fiú, lány).A DSE-be a belépés önkéntes. Tagdíj: havonta 20 Ft. A DSE-t választott vezetőség irányítja (elnök, gazdasági vezető, számvizsgáló, edzők, diákképviselők). A DSE önálló jogkörrel rendelkezik.

198


BUJ

11.2. Szervezeti keretek:

Iskolánkban 1988 szeptemberében vezettük be a mindennapos testedzést. Ezt a DSE-vel közösen szerveztük és szervezzük továbbra is. Minden osztály hetes óraterv szerint dolgozik. Ebben a formában könnyebb az állandó időpontokat egyeztetni. A testnevelés órák száma osztályonként változó.Ezek az óraszámok a hetes óratervben központilag vannak meghatározva.

Mivel iskolánkban, az alsó tagozatban a tömegsportra nincs anyagi fedezet, ezért évfolyamonként egy tömegsport órát a délutáni napközi otthonos keretek között valósítunk meg. A foglalkozásokat a tornateremben, a sportpályán, az iskolaudvaron (betonos rész), az aulában, a folyosókon tudjuk megtartani. Alkalomadtán a községi sportpályát vagy a Lónyai-főcsatorna gátját használjuk fel a foglalkozások lebonyolítására. Minden lehetőséget megragadunk, hogy az alsó tagozatos gyerekek minél gyakrabban bejussanak a tornaterembe.

Felső tagozatban egy testnevelő tanár tartja a foglalkozásokat. A pályázat költségvetéséből beszereztünk különböző sporteszközöket, amelyeket szünetben, napközis játékfoglalkozások alatt, szabadidőben használhatnak a gyerekek (gumilabdák, ugrókötelek, tornakarikák, tollaslabda-ütők, tollaslabdák, asztalitenisz-ütők, pingponglabdák, futball labdák, kézilabdák, kosárlabdák). Ezek a sporteszközök az osztálytermekben vannak elhelyezve, hogy a tanulók bármikor használhassák ezeket. Szabadidejükben a napközis tanulók és a tanulószobások is igénybe vehetik a sporteszközöket. A tanítók, napközis nevelők a sporteszközöket leltári tárgyként kapják, amelyekért anyagilag is felelnek, és amelyeknek elhasználódását él DSE elnökének kell jelenteniük.

Iskolánkban művészeti iskola is működik, a drámát, szakkörből a moderntáncot, néptáncot is felhasználjuk a tanulók mindennapos testedzéséhez.

A DSE-ben sportági munkát végzünk. Ezeken e foglalkozásokon készítjük fel tanulóinkat a diákolimpiai küzdelmekre. Szakcsoportonként heti 2 foglalkozást tartunk (labdarúgás, kézilabda).

A. napközis játékot és a sétákat a napközis nevelők vezetik. A felső tagozatban az órarendbe építjük be a délutáni foglalkozások időpontjait.

199


BUJ

11.3. A foglalkozások osztályonkénti rendje

1. félév1. osztályhétfő kedd szerda csütörtök péntektestnevelés óra napközis játék testnevelésóra napközis játék testnevelés óra2. osztályhétfő kedd szerda csütörtök péntektömegsport testnevelés óra napközis játék testnevelés óra testnevelés óra3. osztályhétfő kedd szerda csütörtök péntektestnevelés óra napközis játék testnevelés óra napközis játék tánc, néptánc,1 I napközis sétaI4. osztályhétfő kedd szerda csütörtök pénteknéptánc, tánc, testnevelés óra napközis játék testnevelés óra napközis játéknapközis séta5-6. osztályhétfő kedd szerda csütörtök péntektestnevelés óra DSE-foglalkozás testnevelés óra DSE-foglalkozás testnevelés óratömegsport7-8. osztály .hétfő kedd szerda csütörtök péntekDSE-foglalkozás testnevelés óra tömegsport, testnevelés óra testnevelés óra

DSE-foglalkozás

2. félév

1. osztálvhétfő kedd szerda csütörtök Péntektánc, néptánc, testnevelés óra napközis játék testnevelés óra testnevelés óranapközis séta2. osztályhétfő kedd szerda csütörtök Péntektömegsport testnevelés óra napközis játék testnevelés óra tánc, néptánc,I napközis séta3. osztályhétfő kedd szerda csütörtök Péntektestnevelés óra napközis játék testnevelés óra napközis játék testnevelés óra

A negyedik évfolyam és a felső tagozat beosztása a második félévben nem változik. Megjegyzés: a tömegsport foglalkozások felső tagozatban 14 órakor kezdődnek. A

tömegsport-foglalkozásokat a testnevelés tanár felügyeli. A DSE-foglalkozások megtartását a DSE elnöke ellenőrzi.

200


BUJ

Az iskolaorvossal és a védőnőkkel az iskola kapcsolata jó. Rendszeresen tartanak tanulóinknak felvilágosító előadásokat, és minden évben ellenőrzik a tanulók egészségi állapotát. Ha valakinek egészségügyi problémája van, akkor ezeket ismertetik a testnevelőkkel.

11.4. A mindennapos testedzést elősegítő kezdeményezések:

A diákönkormányzat is segíti a mindennapos testedzés megvalósítását. A következő tevékenységek fölött vállalt védnökséget:

1. Alkalomszerű, a testedzést motiváló rendezvény az évenként megrendezésre kerülő Rákóczi hét keretén belül a "Rákóczi legerősebb vitéze"-verseny. (Öt erőgyakorlat alapján választjuk ki az iskola legerősebb tanulóját. A győztes vándorserleget és oklevelet kap.)

2. A DSE szakcsoportja nyaranta kerékpáros és gyalogos vándortáborokat szervezhet a tanulóknak.

Ahhoz, hogy programunkat sikeresen megvalósíthassuk, nagyon fontos a tantestület jó hozzáállása, segítőkészsége, valamint az iskolavezetés segítsége. Úgy érezzük, iskolánkban ezek a feltételek adottak.

12. Fizikai erőnlét mérése

A testnevelés a társadalmi változások hatására új kihívásokkal találkozik. A testedzés, mint tevékenység a sokféle - környezet által közvetített - lehetőségből, ingerből csak egy a diákok és a gyerekek számára. Feladatunk úgy nevelni, oktatni őket, hogy mégis a testedzést válasszák. Ehhez nemcsak megfelelő testedzési program kell, hanem az életkori sajátosságaik szerint meg kell tanítanunk a gyerekeket saját fizikai állapotuknak a mérésére, értékelésére, - számukra tükröt kell tartanunk a méréseink segítségével. A fejlődésüket vizsgálva és visszaigazolva motivációt nyújthatunk az edzések, a testnevelési órák és a sportfoglalkozások rendszeres végzéséhez.

A tanulók fizikai állapotának méréseAz oktatási törvény minden testnevelő számára kötelezően előírja a tanulók fizikai

állapotának mérését évente kétszer. A szakma kidolgozott több mérési lehetőséget is. Létezik az Eurofit, a dr. Arday – dr. Farmosi-féle mérés és a dr. F. Mérey Ildikó által a szakmai véleményezés után összeállított mérés. A testnevelőnek sem törvényben, sem rendeletben nincs előírva, hogy melyiket használja.

Intézményünk az Oktatási Minisztérium által kiadott Fitszoft2000 nevű szoftver segítségével készíti el a méréseket.

Az Oktatási Minisztérium által kiadott “Útmutató a tanulók fizikai állapotának méréséhez” című kiadvány egy egységes adatszolgáltatást tesz lehetővé, mely megkönnyíti a helyi, regionális és országos értékelést is. A felmérés rendszerét a testnevelők, az orvosok véleményének figyelembevételével alakították ki a készítők, így a használatát mi is megkezdtük.

201


BUJ

12.1. A mérések

Az iskolai és tanulói adatok rögzítése után a következő méréseket kell elvégeznünk: (megfelelve a kiadott útmutatónak)· Tanuló magasságának és testsúlyának mérése· Az aerob állóképesség mérése - Cooper-teszt(Itt a Hungarofit vagy Mini-Hungarofit választástól függően változik a feldolgozás!)· Az erő, és erő-állóképesség mérése

1. Helyből távolugrás – az alsó végtag dinamikus erejének mérésére2. Hasonfekvésből törzsemelés – a hátizom erő-állóképességének mérésére3. Hanyattfekvésből felülés – a csipőhajlító és a hasizmok erő-állóképességének mérésére4. Fekvőtámaszban karhajlítás – a vállöv és a kar erejének, erő-állóképességének mérésére5. Kétkezes labdadobás hátra, fej fölött6. Egykezes labdalökés helyből

12.2 A mérési adatok összesítése, értékelése

Amikor elvégeztük a méréseket, rögzítettük az eredményeket, akkor a program kiszámolja a testtömeg-indexet és mellérendeli az értékelést. Minden próbának az eredményéhez hozzárendeli a pontszámot, összesít és a megadott eredmény alapján, minősíti is az általános fizikai teherbíró-képességet. E műveletek után elkészíti az egyéni mérési lapot a megfelelő adatok, értékek megjelenítésével.

A mérések után a megadott listát választásunk szerint elkészíti a program. A megadott paraméterek alapján tud összesítést készíteni minden elvégzett méréshez külön-külön és együttesen, több év távlatában, pedig megjeleníti a fejlődést, megadott paraméterek (pl. egyén, osztály, évfolyam, nem, valamilyen próba) alapján. Így az értékelések, a fejlődés vizsgálata alapján arra is következtethetünk, hogy az év folyamán testnevelő tanári munkánkban milyen hatékonysággal terheltük a gyerekeket, milyen változást tudtunk elérni velük közösen a fizikai állapotukban. Sokoldalúan terheltük-e őket, vagy csak egy-két területet fejlesztettünk sikeresen. Tehát próbánként vizsgálva a fejlődést, még szakmai munkánk egy kis részéhez is kaphatunk folyamatos információt.

13. Cigány felzárkóztató program óratervi megoszlása

Műveltségi területek: 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8.C népismeret:Cigány irodalomCigány ember és társadalom1-4. évfolyam:Magyar órák tananyagában5. évfolyam:Magyar, történelem és természetismeret

1 1 1 1 1 1 1 1

202


BUJ

tantárgyakban6-8. évfolyam:Magyar (12), történelem (12), természetismeret (6) és földrajz (6) tantárgyakban integráltanMatematika tantárgyi fejlesztés:

1 1 1 1 1 1 1 1

C művészetek:Ének, rajz, technika órák keretében egyenlő arányba elosztva.

1 1 1 1 1 1 1 1

Differenciált képesség fejlesztés:

3 3 3 3 4 4 3 4

1-2. osztály:Tantárgyi felzárkóztatásnapközis tantárgyi felzárkóztató3. osztály:Tantárgyi felzárkóztató (szt. mellett)Napközis tantárgyi felzárkóztató4. osztály:Nyelvi csoportbontásNapközis tantárgyi felzárkóztató5-7. osztály:InformatikaNyelvi csoportbontás8. osztály:InformatikaMatek előkészítőMagyar előkészítőNyelvi csoportbontás

12

12

21

12

13

13

12

1112

Szocializáció, kommunikáció fejlesztése: könyvtári órák

1 1 1 1 1 1 1 1

Összesen: 7 7 7 7 8 8 7 9

203


BUJ

Az intézmény Helyi Pedagógiai Programja a következőkkel egészült ki:

15. Etnikai felzárkóztató program: cigány kisebbségi oktatás fejezet: 119. oldal.

Helyi Pedagógiai Program Tanterve:

13. Cigány felzárkóztató program óraterve: 200. oldal.

Módosítás időpontja: 2011.08.25.

204

tanarbacsi.freeweb.hutanarbacsi.freeweb.hu/iskola/doksikfriss/ujhpp.doc · web view„minekünk is...

Documents