76

119. 9.

Ha a párbajt akár magán-, akár hatósági úton megakadályozzák, a segédek gondoskodni tartoznak, hogy annak megvivlÍeára 24 6l"~n belül újabb határidf. és hely tűzessék ki. .

120. §.

A segooek vagy tanuk egyéb kötelességeiről az egyes párbajnemek kUlön sza!}ii1rai intézkednek.

MÁSODIK RÉSZ.

A párbajok. L

" kardpárbaj é8 annak szabályai.

121, §.

A kardpárbajnak két neme van; a) kardpárbaj szórás nélktil; b) kardpárbaj szúrással,

Kisebb S&1:ések elintézésére rendszerint a kardpár­oojt szúrás nélkül alkalmazzá.k, mely kevésbbé veszé­Jyes, mint a kardpárbaj szúrással, amelyet csak a leg­súlyosabb esetekben határoznak el a segédek.

Mindkét nemti kardpárbaj szabályai kevés eltérés­lIel azonosak.

122. §.

A párbaj szinhelyére érve, mind az ellenfelek, mind II segédek egymást udvariasan üdvözölni kötelesek. A segédek és orvosok kölcsönösen be Ís mutatkoznak egy­másnak. Az ellenfelek ezalatt némán visszavonulnak és bevárják a 8egédek intézkedéseit.

(Szokás a pérbajnál, hogy a seg.édeJt bemutatkO&llak az elleufélnelt le, Ez azonban egészen tetsz~8 dolga II éppen­OOgg'eJ nem IlZObl1Jytatan.)

7&

123. §.

A. JYárbaj t a legidősebb, vagy a segédek közös mtg­egyezésével a vivásban leggyakorlottabbnak elismert segéd. vagy egy, a segédek közös megegyezésével, kU· Jön ez alkalomra fölkért párbajvezetö vezeti, a. sértett fél idősebb segédjének közremuködése meUett. A többI segéd feladatuk teljesítésében támogatja őket..

(A vezetősegéd funkciója a p :l.rbajnál igen fonto&. O k!!zI1 az ellenfelekkel a párbajfllItételeket. ö teszi meg 1\

bélótés! k fsérleteket. Ó vezényli és vezeti a pá,rbajt 8 a se~ dekl,el egyért elmOen Ö tesd m eg a kljelento.'.st. hogy a be csiiletnek elég van téve. Mindezeknél fogva. fölötte kivána­tos, hogy II segé<lek azt bízzák meg maguk közüt a párbaj vezet ésével, aki a leggyalwrlottabb kardvív6, párbajügyell­ben tapasztalt férfiú és m egfelelö komolysága van ahhoz. hogy ilyen nagy felelősséggel jár6 bztség et betöltsön. Ha fl segédek a vezetösegéd személyére nézve megegyezni D.9m

tudnának, a sértett fél Idösebb segédje vezeti a párbajt. Ylv6mest erelt ne legyenek vezetösegédek, küH~nösen 9

párbaj színhelyéül szolgáló vlvóterem tulajdonosa nem, még kevésbbé az, ak ln.ek a termét az ellenfelek valamelyike ul. . togatja.)

124. §.

A vezeWsegéd, mielőtt további rendelk~zéseit meg tenné, az ellenfeleket felsz6lítani köteles, hogy békül jenek ki..

(A békítés! kfsérlet et nleg keU tennI. ha " scgédek elOr e ls tudnák, hogy azt rüindkét fél vissza fogja utasltanl. Elvégre nincs kizárva annak a lehetOsége. hogy az ellen­felek egyUie. akl talán a tárgyalások folyamán maltacsul l'agaszkodott III a párbajhoz. az utolsó plllanatban meggon ,jelja magát és a klbékülésre elfogadható ajánlatot tesfl.

A_ ~~gédek ez esetben sohase t anllcoSolják felUknek, ·hogy II lJe!tlUést utasltsa vissza, sőt Inkább mindent köves:lenelc el, !logy azt elfogadja.)

i

1

"

111

125. §.

A segédek kikeresík a. párbaj céljaira. legalkalmA­sabb helyet és kijelölik a v!v6távolságot, melynek két pontján a vivóielek feláUana.k. Ezek a felálIási helyeI. lehetőleg mindkét félre nézve egyenlők legyenek. Ha l!.

felállási helyek nem lennének egyenlők, az előnyösebb belyet a sértett fél foglalja el.

Ha azonban az ellenfelek egyike félszemű vagy gyönge szemű - föltéve, hogy nem ő a sértő fél -, a~ előnyösebb hely őt illeti meg.

(A kardpárbajokat vagy a .szabadba n, vagy - ami sok­ka.! ajánlatosabb - viv6tel'emben szokás megvivnl. A segl! tlek szabadban lehetőleg a legegyenlet"sebb helyet keressél< kl a párbaj céljaira, a vivóteremben pedig legyen gondjuk reá, hogy a padló sima ne legyen s az ellenfelek a világi­' ással s zembe ne á llfttassanalt. A vív6távolságot (menzurn.J úgy kell kijelölnl, hogy ha a vIvők ú. n. vivóállllsba lépnel!, kardjuknak legföljebb csa1~ a hegyeik érintkezzenek. Tévffi felfogás az ellenfeleket úgy felállítani, hogy l'oharnáll~ban a kardok hegye! közt még egy méter távolság maradjon.. Illz már nagyon olaszos menzura volna, melyből a viv6 csal< ,,,,ry érhetné el ellenfele testét. ha a rohamot ugrással ki:ltn6 ijssze.)

126. §.

A segédek felhívják a vivófeleket, hogy a kabátot, mellényt és esetleg az inget v essék le. Ha a felek ing­ben vívják meg a párbajt , amihez joguk van, a segédek· nek meg kell gyözödniök, ninc.sen-e felük inge alatt va­lamelyes olyan kemény tárgy, mely a vágást esetleg fel­foghatná vagy gyöngíthetné. E nnek a vizsgilatnak meg­t.agadása egyértelmű a párbaj megtagadásával.

(Magyarországon rendszerint Ing nélkül vlvnak párbajt, ami fölöslegessé teszi a vizsgálatokat és sebzés eseten ls kevésbbé veszedelmes, mert a kard nem vihet idegen testet a sebbe, mely azt megferl.őzhetné. I nget csa lt akkor szoká .. használni, ha valamelyUt fél t estén fekélyek vannak, ame­lyek eSI'Ueg undort Iteltbetnének 97, ellenfélben és a seg~

80

"ekben. Csak vá.&zOning a1kalma.ztl.sa engedhetö meg, amely­nek mellrésze puha. Az ing alatt azonban se gyapju-, se :'dcot-Inget has:.málnl nem szabad. HasouI6kép nem enged­hető meg fl vendéghflj (p aróka), valamint II nadrágtartó használata, ehelyett II nadrligot k özönséges sz1jjal kell a testhez erllsltent. )

127. §.

Miután il. segédek 4 vivófeleket helyeikre vezették. a vezetősegéd felolvassa előttük il. párbajföltételeket és figyelmezteti őket, hogy azokhoz szigorúan % becsü­letesen alkalmazkodni lovagias kötelességük. Egyszers­mind tudat ja velük a vezényszavak at s azok sorrend­jét, melyeket a párbajnál használni fog.

Ha az ellenfelek vagy a segédek valamelyike az utolsó pillanatban váratlanul nehézségeket támasz­tana: azokat a segédeknek a párba j szinhelyén azonnal el kell intéznÍök.

( A pá. rbajföltételeket nem mindig szokták a vezető-segédeIt felolvasni 8 megelégszenek azzal, hogy a mel!"­

áJlapodások ltözm csak úgy emlékezetből mondana.k el egyet­mást. Ez helytelen eljárás, mert ha a vezetős<,géd feledé­ltenységböl e8etIeg valamely fontos dolgot elhallgat, az ered­ményeiben nagy szabálytalanságokra és bonyodalmakra ve­zethet. Például, ha a vezetösegéd nem figyelmeztet! az enen­feleket, hogy a párbajnál a szúrás ki van zárva, megtörtén­netllt az eset, hogy az egyIIt tél teljes jóhlszemfiséggel szú­rást alkalmaz és megsebZI, esetleg megöli ellenfelét. De szükséges a párbajfeltételek felolvastl.sa azért is, hogy azzal a sértett becsületéért történő viadal méltóságának külsőleg is nagyobb kifejezés adassék.

A. kardpárba! vezényszaVal rendszerint a l,övetkezök Vjgyáz~/ .Anás/ Rajta! Állj! A. vezetösegéd, miután az ellen­feleket a párbajföltételek szigorú betartására felhfvta, k5-teles külön is figyelmeztetni öket, hogy ezeket a vezény­szavaltat milyen sorrendben fOgja megaduI II mit kell nekik az egyes vezényszavakra tenniök. Szóljon pedig a vezetO­gegM körüJbeltil Igy:

81

"Figyelmeztetem önöket, uraim, hogy négy vezénysz6t fognak hallani A. Vfgyá.'i!~! vezényszóra karlljalkkal tisztl!­legnek egymásnllk; az ÁrIá8! vezényszóra vfvóálltl.sha lép­nek II közvetlen utána a Rajta! vezénYsz6ra megkezd lit a támadást- Viadal közben bármelyik segéd Allj! vezénysza­vára. becsületbeli kötelességÜk megállani s a küzdelmet b"­smmtetni.")

128. §.

A segédek együttesen vizsgálják meg a kardokat, egy párból valók-.e, tiszták-e, szabályszerűen vannak-e ltiélesítve (s ha a párbaj szúrással megy: kihegyesítve) s illetőleg megfelelnek-e a párbaj kardok az előírt köve­telményeknelt.

( A. kardv1zsgálatnál kmönösen nagy súlyt kell helyeznJ. a fegyverek t.lBztasá.gára, mert II. legparányibb tisztátalanság, például rozsda, fl legkisebb sebzést is végzetessé teheti. FI)­liltte ajánlatos az is, hogy az orvosok közvetJeníll a párbaj eUltt fertötlenítsék II. kardok pengélt, nehogy azo!, az okozott sérülést vagy eebzést megfertéizzék.)

129. §.

A segédek sorshúzással döntik el, melyik pár Legy­vert fogják hasz.nálni II.párbajhoz.

Ha azonban a sértett fél a saját kardját kivánja használni, amihez tett leges vagy a családi állás tekintélye ellen elkövetett sértés esetében feltétlenül joga van, segédei útján, ellenfelét a kard párjával megkinálni s a oortő fél azt elfogadni tartozik.

130. §.

A segédek közös megegyezés alapján megengedhe­tik, hogy az ellenfelek vív6kesztyüket használhasanak. Ilyen esetekben azonban az ellenfelek tetszésére van bízva, hogy használni akarják-e a kesztyűt, vagy sem.

Közönséges vagy katonai szolgálati kesztyü hasz­nálata mindig megengedett.

82

(GIac;ektlBZtyüket nem ta.nacsos használnl, mert azok na­gyon slmák s a kardmarkolat rajtuk könnyen megcsúazhatlk Annál ajánlatosabb azonban az úgynevezett sétakesztyilll vagy katonai kesztyük alka.!mazá.sa, mert kesztyűs kéz.. ben sokltai biztosabba!!. és erősebben fekszik a kard s azon­felül j6formán k1zárt a tenyér felWrése vagy horzsoláBa. mely miatt a párbajt esetleg félbeszakltan1 vagy elhalaSz­tani kellene. A vlvókesztyültkeJ való vlvást ellenben nem ajánlhatjuk, mert Mnnllyen humánusnak lás~k is á segédek "é.széről ez a kivételes engedmény. éppen a csekélyebb jelen­I öségil esetekben nem vezet a kIvánt eredményre, mert a dv6kesztyük rendszerint k1zá.rják a kéz vagy az alsókar ], önnyebb megsebesülését, amely pedig esetleg véget vethe~ ll. párbajna.k. Akár kesztyfiben, altár szabad kézzel vlvjanak !~ a felek, mindenesetre tanácsos, hogy a tenyért vagy II

Icesztyü tenyérrészét egy kis gyantával megdörzsb1jék.)

131. §. A segédE'..k a párbajnál szintén kardokkal segédkez,

nek, amelyeknek azonban nem szabad éleseknek lenniök Biztonság oká~t a vezetösegéd fejvédőt é$ vivókesztyüt ls lIasználjon.

A segédek felállása úgy történik, hogy a. vezető f$egéd és az ellenfél idősebb segédje saját feleik balolda.· lán, a középen, a két vivó közötti vonaltól két lépés .. nyire, a másik két segéd - mindegyik a másik fél bal­oldalán - a vívó féltől két lépésnyire' foglalnak állást.

(A vfv6khoz közel vagy azok háta mögé a segédek sona se Alljanak, mert azzal akadályozhatnálc öket az esetleg-e. Q!da1k1töréaekben vagy hátrálásokban. KUlönben lB vigyá.znl k ';ll arra, hogy a. vivők 87..abad m01<gásukba.n Bcmndképpe.n se legyenek gátolva.)

132. §.

Az ellenfeleknek joguk van a jobbkezük CBuklóját, - valamint a ny--c.kat, az ütőerek védelmére, selyemkend6-vel körüJkötDi, a kendővégeltnek azonban nem szabad lobogniok.

(A segédeknek különÖBen vlg-Jiázwok kell arra, hogy a kendllvégek ne lobogjanak, mert ez elterelhetné az ellenfél tigyelmét a kűzdelemtöl s a másik fól ezáltal előnyösebb helyzetbe juthatna.

Jilagyarországon, kü!önösen a tanul6itjúság párbajalná.i, éltalában pedig csekélyebb jelentőségü esetekben a. segédek - a sértés mértélre szerint - több védökötés alkalmazásá.t UI megengedik. Az úgynevezett formasági párbajoknál, ahol az ellenfelek csak azért vivnak meg, hogya társadalom kiS­vetelményeinelt eleget tegyenek, az összes l{ötéseket alkal­mazzAk, newzetesen: a nyaltkötést, a hőnaljltötést, a ha)!­kötést és a kézcsukló-kötést. A Bértés fokozata Bzerint aztán fokozatosan melilizik: a kézcsukl6kötést, a haskötést, majd a bónaljkötést és végül a nyakkötést. Kötések nélkül csak a legsúlyosabb esetben vi,'nak párbajt.)

133. §.

A vezetösegéd a fegyvereket csak közvetlenül a párbaj előtt adhatja át az Íl. n. másod.segédek útján az ellenfeleknek, ő maga pedig ugyanakkor fl vív6k lcözé lép, hogy azok a vezényszó előtt véletlenül egymás ellen ne támadhassanak.

Az ellenfelek, mihelyt átvették kardjaikat, azolt hegyét lefelé fordítják s úgy várják be a vezetősegéd vezényszavait

134. §.

Mikor a. segédek immár mindennel készen vannak, a. vezetősegéd megadja az első vezénysz6t, így: Vigyázz! Azután a vivótávolság közepéről a helyére lépve, köz­V'etlenül egymásután kiáltja: Allás! - Rajta]

135. §.

Ha a vivófelek kardjai, mielőtt még a Rajtal Vi!­

zényszó elhangzott volna, al,ár önkéntelenül, akár vala­melyik fél hibájábó! érintkeznének, a segédek li feleket

azonnal elválasztani kötelesek il a hibás felet II ve:retö­segédnek vagy a saját segédemek erélyesen rendre kell utasítani.

136. §.

Viadal közben a segédeknek némán, minden tagleJ­téstől tartózkodva, a vlvókra ken figyelniök és mi helyt észreveszik, hogy il kardok egyike testet ért vagy a VÍvóll: valamelyike szabálytalanságot követett el, harsány Allj-t kell kiáltaniok és esetleg, saját életük veszélyeztetésével is, a viadalt félbeszakítani kötelesek

Ha pedig valamelyik fél a vezényszó előtt táma­dást kezdene, akár okczott vele sebesiliést, akár nem: ez a körülmény a párbajföltételek megsértése. A segédek ilyen esetben az ügy további lovagias elintézését semmi esetre sem engedhetik meg.

137. §.

A Rajtaj vezényszó elhangzása után az ellenfelek azonnal megkezdhetik a viadalt. Azontúl előnyomul­hatnak vagy hátrálhatnak, a szükséghez képest jobbra vagy balra kitörhetnek, az ellenfél nyugtalanitására lábaikkal dobbanthatnak, lehajolhatnak, cseleket alkal­mazhatnak, egyszóval az ellenfelet bármely oldalról (I

bármikép támadhat ják és annak vágásai ellen tetszés szerint védekezhetnek.

Nem szabad ellenben reárohanni az ellenfélre, úgy­hogy a testen (corps á corps) legyen vagy pedig a támadás elől következetesen úgy hátrálni, mely úgy­szólván kizárja a lehewségét is annak, hogy az ellen­fél kardja testet érjen. Szintúgy kerülni kell VÍvás köz­ben a kiáltásokat, amelyek csak megzavarhatnálr!lZ ellenfelet.

(A viadalban mindkét fél azt teheti, amit caa.k a vivios szabálya! s a párbaj-codex megengednek. A2. ellenfélre való reárohan:1s azért tUos, mert ha a felek "test a testen" van .. nak, a segédek nem tlgyelhetik meg lelkitsmereteoon II viadal

1

.l

811

!'éllZJete1t li az e8etleges sebzé&t nem vehetik eszre. A eeg6-dek ilyen esetben válasszák szét a feleket s ft. hlbáat utasit­sék rendre. Az meg éppen gyávaság, ha valakI az ellenfél legkIsebb mozdulatára is megfutamodik vagy pedIg követ­kezetesen hátrál, (Igy hogy az ellenfél a nagy távolság miatt, folytonos közeledéIle rlacD.l'a sem tud valamelyes támadáSt keresztülvinni. Az Uyen magatartást ne tlírjék a segédek, ha­nem álllt.sák meg a feleket s a hibáHt lntsélt meg.

A vágásoka.t lehetőleg a fejre, karra ~S a felsöteatre keli Intézni, egészen az övig, de azért a mélyebb vágásokat Bem lehet kifogásolnI, mNt nem mindig párbajoznak gyakol'lotl viv6k, akik a kardv!vás szabályait Ismerik; azután az Ilyen mély vágásokat valamirevaló vivő Igen könnyen tudja elhár!­tani. A segédek sohaM engedjék meg, hogy a fej- vagy test­\'ágások a párbajb61 kivétessenek s egyediU csalt a karra és kézre legyen szabad vágn!. Ez kigúnyolása volna :l párba] komolyságának és társadalmi tekintélyének.)

138. §. A szúrás csak akkor szabad, ha a párbajfőllételek

ezt megengedik: máskülönben szigorúan tiltott. Aki a tilalom ellenére is szúr, szándékos emberölésre tesz kísérletet.s ha a. szúrással öl, a szándékos emberölés bűntettét követi el.

(Ha a sértés nem súlyos, seúun:l esetre sem szabad a segédeltnek megengedni, hogy a párbaj föltételt!1 köz~ a szú­rás is fölvétessék. Ezt a tilalmat a vezetIlsegéd a párbaj ellltt külön hangsúlyozza az ellenfelek előtt. Ha ennek da­cára ls valamelyik fél szúrást alkalmaz, a segédek azonna) , állítsák meg a párbajt B ott helyben jegyzőkönyvileg Mlye­gezzék meg a merénylőt. Ha a szúrás talált és 81'besUJést okozött, súlyos test! sértés, - ha pedIg halált okozott volna. szándékos emberölés büntettének beszámítása alá esik, mInt­hogy az ellenfél, erre az eshetIlségre nem Ls gondolva, rend szerint nem ls védi magát a sztírás ellen. Ugyanezért igen fontos dolog a szúrás elb!rálása. Nem szabályellenes például a szúrás, ha úgynevezett beszalaaztáe történt, llletIlleg, ha a fél már az t'Uenfél támadásának megkezdésekol' olyan

&6

91vóállásban volt, előre nyujtott kal'dheggyeJ. amelybe lU

ellenfél belerohant, anélkUl, hogy az őt fenyegető pengét az útjá.ból elhá.r!totta volna. Mihelyt azonban a beszalasz.t6 f61 II tá.madó ellenfél rohamának vagy támadánának megkezdése után változtatja meg vívóállását és tartja elébe a kard h~. gyét, má.r tiltott és szabAlyelJenes szúrással van dolgunk. Az li. körülmény, hogy ezt támadás kíséretében tette-e, vagy pedig helyén maradva és jobb lábának legcsekélyebb moz­dulata nélkül, teljesen \'lvástech.nikai kérdés, mely a azúrii~ mlnös1tését éppenséggel nem befolyásolhatja.)

139. §.

Viadal közben a kardot két kézre fogni vagy a kar­dot egyik kézből a másikba átvenni sohasem szabad.

nyen kísérletet a segédek mindenkor akadályozza. nak meg, esetleg miatta a párbajt is állítsák meg.

140. §.

Jobbkézzel történt vivás után a párbajt balkézzel folytatni vagy balkézzel történt vívás után a párbajt jobbkézzel folytatni csak akkor szabad, ha a párbaj hal'cképtelenségig megy s a vívók egyike kezen jelen­téktelenül bár, de mégis olyan helyen sebesült meg. mely lehetetlenné teszi, hogy ugyanazzal a kézzel foly­tassa a párbajt.

141. §.

A vágásokat szabadkézzel hárítani vagy feltartam ezigorúau tilos. Ha ezt a tilalmat a vívófelek egyike megsértené, a segédek intsék meg, azzal, hogy a szabály­talanság ismétlése esetén a párbajt besZÜDtetik s a2. esetről jegyzó"könyvet készítenek.

142. §.

Viadal közben az ellenfél fegyveres kezét, testét vagy karját megragadn i szintén szabályellenes dolog.

. i

87

lia a vivófelek egyike ezt tenné, a segédek szigorúan utasítsák rendre. Ismétlés esetén a víadalt azonnal be kell szűutetni 8 a segédek a párbajszabályok meg.sér­tésérő! jegyzőkönyvet kötelesek készíteni

143. §.

Lefegyverzett vagy elesett eIlenfét ellen sem a tá­madást folytatni, sem vágást alkalmazni nem szabad. A vivó lefegyverzett akkor, ha a kard a kezéből kiesilt vagy abban láthatórag már nem elég erllsen áU, úgy, hogy azzal sem nem támadhat, sem nem védekezhetik.

A segédek ilyen esetben a viadalt megállitani köte­lesek, de a párbaj később folytatható.

(MagátÓl értetöd!l~ hogy egy vivá.s-technilmilag szabAly­a:.:erü lefegyverzéssel együttesen használt vágá.s, mely oly vllJámgyorsan esik, mlntha egy tempóban menne a lefegyver. ússel, kifogás alá nem eshetIIt. Itt csak azokat a támadáso­kat éli vágásokat ká.rhoztatjuk, melyeket észrevehetőleg már az ellenfél lefegyverzése vagy elesése után lntéz ellene a. má­sUt fél. Ha a v1vó elejt! kardját, segédeInek kötelessége azt fölvenni B a feUllmek ismét átadni.)

144. §. Ha valamelyik ví~ófél megsebesül vagy a segédek

észreveszik, hogy egyik részről sebesülés történt, a pár­bajt azonnal félbe kelT szakítani.

Sebesülés esetén a párbajföltétalektll1 függ, foly­tatni kell-e a víadalt, vagy sem. Ha a sebesülés könnyü s II föltét1llek azzal megelégszenek, az ügy lovagias úton be van fejezve. Ua azonban a föltételek súlyosabbak 8

esetleg hareképtelenségre szólnak, a párbaj mindaddig folytatÓdik, míg a segédek - az orvoso)I. véle;ménye alap­Ján - a hareképtelenséget meg nam áll<lpítják.

145. §.

f1'a a párbajt az eg'jik f6l megselJe,sUléae folytQ.u ,. Clalr : Párbaj-Codex. XXL"{. kiadás.

\ ,

88

kardját vagy olyan mozdularot tesz, mely arra enged következtetni, hogy a párbajt folytatni aka:ja, ~ .segé-­dek öt ebben a szándékában megakadályozni es erélyesen rendreutasítani kötelesek.

Abban az esetben, ha a megsebesült reárohan ellen­felére, vagy pedig a sértetlen fél -:- az AZZ;! ve~n~szÓ dacára is - folytatja e16nyomulásat vagy támadasat e. me "'sebesült fél ellen, a segédelr, saját életük kockázta tás~val is, a párbajt megállítani és az ügyet b.efejezett­nek nyilvánítani kötelesek . .A2, esetről, mely egyike .. ,\leg­súlyosabb szabálytalanságoknak, a segédek jegyzoköny vet készítsenek, mely a tényállást hiven adja eI6.. .

Ha pedig ez a szabályellenes eljárás az ellenfel su-1y05 megsebesülését, esetleg halálát okozta ,volna, B

segédek a bűnös fél ellen haladéktalanul tegyek meg a szükséges törvényes lépéseket.

Ugyanez a kötelezettség hárul e. segédekre, ha ~ vívófelek valamelyike a párbajföltételek vagy a párbaJ­codex egyéb rendelkezéseit megszegi s ez által eUenfe1ét megsebesíti vagy megöli.

H6. §.

Ha a vezerosegéd vagy a többi seg~. a párbajt bármi okból is megállítja, a felekhez legkozeleob álló segédek lépjenek azonnal a vivók mellé, vá~~'5":á.k al őket egymástól s kardjaikat vegyék ki fl kezukbnl

(Vi\'ás közben a felek Igen tennészetesen izgatottak .. ebben az állapotukban sokszor hajlandók szabálytalan ságC>K elkövetésére. Azélt vannak melletWk a segédel,. hogy ~t megakadályozzák. Erre néz\'e legtanácsosabb, ha a segéd<'K kőzvetlentll II párbaj félbeszakltása után, azonnal II \'lvóvo­nalba lépnek, szemben a felekltel s elveszik tőlük II kardokat 19y, az ellenfelek között állva, várják be aztán II vezetöseg~ további rendelkezéseit. Abban az esetben, ha valam ennyi s.e­gédnek vissza kellene vonulnlok tanácskozásra.. az orvosol< állnak az eUenfelek közé nehogy azok fegyv'ertelenUl ls eIrtl­gadtassált magukat B a párbaj sz!nhelyén váratlan eBem~­nyeket provokáljaMk.l

147. §

. Ha a segédek valamelyike bármely okból a párbaj fel~szakítását szükségesnek tartaná, például észre­ve~, h?gy. az ellenfelek a viadalban kifáradtak vagy az egyik f~~ varatlanul rosszul Jett, hirtelen magasra emeli ft kardJat. Ha az ellenfél valamelyik segéd je egyetért vele, helyeslő feleletül ez is felemeli a kardját s egy­idejűleg harsány hangon Allj-t kiált.

(Ha a párbaj zárt helYiségben törté1l1k és az ellenfelek egyike falhoz szorul, ez az ö hibája lévén, a segédeknek se.'llilli szin alatt sem szabad a párbajt félbeszakltani . Ha­Il<mlóan szabályellenes dolog B az ellenfél önkényes megaka­dályozását képezi a m egkezdett támadás keresztülvitelében ha a segédek, 8zabályszeril vívás kÖZben, a saját fejük eu~ Irányzott vágásokat felfogjáj[. Ez CIM akkor jogosult ba az ÁlJj! vezénysz6 már elbangzvtt.) •

148. §.

SZÜlletek alatt (lásd 95. §.) a segt,dek beszélgethet­nek ugyan saját felillckel, de a viadalra néme semmifÉ>l" tanácsot nem adhatnak nekik.

(A lo\'agias elintézés mélt6sága m~tán meglúvánja. hogy a p~rbaj ~zlnhelyén semmIféle hangosabb beszélgetés ne za­varJa az unn~pélyes csöndet. Ha tehát a segéde!t beszélget­nek is a saját feliikkel, lehetöleg csendesen beszélgesseneK 8

" viadalra nézve minden krItikától vagy tanácst6l örlzltedje­nek. A vlvMelek maguk vegyék énre ellenfeleik esetleges gyöngéit, semm! BzUkség reá, hogy segédek figyelmeztessék őket azokra. Ez különben nem iB lenne lo\'agias dolog, mert II segédeknek tudvale\'öleg mindkét féllel szemben ugyanaz­zal a tisztelettel, pártatlansággal és erélyességgel kell el ­.1árniok.)

149. §.

Ha a pru:bajt félbeszakítás után tovább folytl1tjúk, az ellenfelek es a segédek kötelességei ugyanazod: mint az első összecsapás elött. A segédek ugyanis hel~'eikre

PO

vezotik a vívófeleket s a. vezetőeegéd békítési kís6rlete . lItán, a szokásos vezényszavak felhangzanak.

150. §.

Ha a párbajt félbeszakítják s olyan a.kadályok me­rülnének föl, melyeket a segédek rövidesen el nem intéz.­betnének, a. párbaj folytatása egy későbbi órára. eset­leg m:isnapra is kitűzhető. Ilyen határo~thoz azonban az összes segédek beleegyezése szükségel!

151. §.

A párba j véget ér, mihelyt a legkisebb sebesülés t ör· t ént, föltéve, hogy a párbajföltételek nem kötötték ki II

párbajnak harcképtelenségig való folytat ását. Ha a párbaj, a föltételek szerint, har cképtelenségig

ID:l'gy. azt mindaddig folytatni kell, míg a megsebesült fél harcképtelennek nem nyilvánítja önmagát, vagy az orvo­sok véleménye alapján, a segédek a hnrck-épt elenségct meg nem állapít ják '

152. §.

Ha a segédek a párbajt befejezettnek nyilvánítják, n. vezetösegéd a határozatot kűlvn is kihirdeti.

(A párbajt vezető segéd az összes segédck határ ozatM körülbelül a következő 'szavakban hirdeti ld:

"Uralm! A:< összes segédek nevében ezennel ldjelentem, hogy az önök között fölroerült ügy~n a. megsértett becsület lovagias úton elégt ételt kapott."

A vivMelek erre kardjaIkkal tisztelegnek egymásnak és

a segédeknek vagy ha már Itardjalkat a segédek elvették tőlük, néma meghajlá.esaI üdvözlik egymást s az összes se­gédeket.)

153, §.

Ha az ellenfelek, akik egymáss;::l párbajt vívtak, a viadal után ki akarnának békűlni, ezt a szándékukat előzőleg közöljék segec0ikkcL

91

Ha. a b6külésllek egyik fél részéröl sincs almdálya, fl felek a pá.!'baj színhelyén, az összes segédek előtt Id-1:;~külnek.

Abban az esetben, ha a segédek, mindkét f él hozzá­járulása alapján, elhatár ozzák az ellenfelek kibékitését 8

az egyik fél a párbaj után azt indokolatlanul visszauta­.sít..'1.ná, vagyis segédeit nyilvánosan megszégyenítené, lovagiatlan eljárása legföJjebb a saját segédeit , az ellen­felet azenban egyáltalában nem érintheti.

(A lovagias elégtételadásnak eszmG'fiye, hogy az ellen­telelt, miután eleget tettek a becsület ltövetelményelnek, ld­oékillve 'lagyják el Q párbaj helyét. Ugyanazért mindent kö­yesoenek el <l. segédek, hogy az ellenfelek, ha a párbaj előtt

nem is akarnak róla tudni , párbaj után kibéküljenek. Klili)­nösen mea!is és lonugins eljártí8, ha a sértő, miután az elkö­vetett sé'rtésért elégtételt már adott, akár megsebcsüU a párbajban, akár n em, b,ocsánatot kér ellenIeIétől.

Valahány jlyen esetet lsmerilnk följegyzeselnkböl, azok mindig mély hatássej voltak mind az cJlcntélr c, mind il segé­dekre. A solt közül csalt két példát említünk: F . E . elökel(\ f iatalembel' egy ízben megsértett egy nőt, aldröl cs::tlt később tudta meg, bogy G. K. - egy ált a lánosan ismert 1848-4.0-JkI honvédtábornok fiának - menyasszonya. Az ellenfelek pisz­tolypárbz.jja l intézték el ügyültet, 35 léj1és távolságból, f>.-5 lépés közeledéssel, k ét goJy6vnltássul. G. K., nkl biztos piB:t­toJylBvö h lrt':ben á llott. mind a kétszer erösen célba vette ellen­felét, de elhibázta . F . E . ls m ind a kétszer éJt lövésjogáva!, de szintén erec'lméuy nélltül. A párbaj után G. K. már távozni készült, mikor F. E . odam ent hozzá s igy szólt : "Uram, .ín úgy érzem, hogy ezzel a k ét golyóváltással m ég runcs teljll-800 befejezve az Ugy, m ely köztünk f elmerüIt. Kérem önt, bo­csásson meg nel,em azért az inzultusért, amelyet a menyasz­sonya el1~n Jntéztem II adjon nekem módot arra, hogy meny. asszonyától ls ünnepélyes bocsána tot kérhesseIt." G. KA any­nyira m eghatotta F . E. lovagiassága, hogy könnyezve nyuj­l<ltta neki jobbját és megölelt e. F. E . másnap ellenfele meny­asszonyától is bOCSMs.tot ltért.

A másIk eset pedig a következő: V. J., egy nagy napUap

, \

Wszerke.'lZtöje cikket ktizö1t lapjában, llmelyben "kétes kom­l'ánJának" mondotta egy másik napllap szerkesztöségét. A megsértett szerkesztőség részéről csak br. P. K. munltatárs jelentkezett, hogy asértésért lovagias elégtételt kérjen. A. párbaj meg is történt kardra. Párbaj után V. J. ellenfeléhez lépett s az összes segédek jelenlétében kijelentette előtte, hogy amennyiben a neheztelt kifejezés öt sértette, azért bo­csánatot kér. Az ellenfelek kibélttilve hagyták el a párbaj

színhelyét és rnJndenkI érezte, hogy br. P . K .-ta néZVe na­gyobb elégtétel Volt ez az utólagos bocsánatkérés, mint a párbaj, melyet csak azért vivtak, hogy a társadalmi forma-6ágolrnak eleget tegyenek .

A segl'deknek azonban az Ilyen esetekben fölötte óvato. 88Jl kell eljárnJok , nehogy megaláztatásnak tegyék ki a fele­ket, arnJ újabb lovagIas ügyet, vagy esetleg ügyeket ls provo. ltálhatna. Például megtörténhetnék, hogy a sértett fél _ küJönö3en, ha a párbajban éppen ő sebesÜlt Volna meg _ tngertiltségéban "issza utasftaná a bocsánatot kérő sértőt, akit talán a legnemesebb ~ leglovagiasabb lntencló!t vezetnek, Ill1kor erre az engesztelő lép6sre határozza el magát. Vls2'.Qllt

megtört6nhetnélt, hogy a sértő utasItaná vissza ellenfelét, aki az ügy lovagias E)llntézéEében teljes elégtételt találván, békülő "zándékkal jobbját nyujtaná neki. Ilyen vlsszautasfb'~ min. illg sütés volna nemcsal< a visszautasított fél1el, de a seg(,. dekkel szemben ts, akik esetleg maguk tanácsolták a fél . nek, hogy kérjen bocsánatot.

Azért a segédek mindig még a párbaj elött kérdezzék meg a feleket, hajIand6k-e 8 párbaj után egymá;Jsal kibé-1rfiJ.nl s ha igen, milyen formaságok mellett szándékoznak ezt megtenni. Ha a felek hajlandól< 8 békUlésre, a segédek ezt kölcsönösen közlik egymással és m~gállapitják, miképpen történjék ez a ldengesztelödés. Ha azonban a felek vagy azok egyIke n~ volnának hajlandók a békülésre. a segédek, mln­den további tárgyalás nélkül, térjenek a dolog fölött napl. rendre.

Az illendőség hozza magával, hogy az ellenfelek, segé­<lek és orvosok, a párbaj sz!nhelyéröl ,'aló távozásuk aJka1 IllAvaI, kölcsönösen lIdvözöljék egymást. )

154. §.

Ha az ellenfeleit valamelyike, a párbaj-codex vagy a párbajföltételek megszegése következtében., a párbaj­ban megsebesül vagy megöletik, a segédeknek a tény­lUIásról még a helyszínen jegyzőkönyvet kell készíteniök

II a bűnös e.nen az inetékes bUntetőtörvényszéknél ba. ladéktalanul föl jelentést kell tenniök.

Ha azonban az ellenfelek valamelyike szabályszeril viadalban sebesUl meg va.gy elesik, a segédck egysze­r{len jegyzőkönyvet !mak 8.2l esetről s a. párbaj szín­helyéről azonnal eltávoZllalt.

. (A bOnös ellenfél ellen mag\l1mak a segédeknek kell első-IIOrban eljárniok . .Jelentkezniök kell az 1Jletékes büntetőtör­vényszék vlzsgálóblrájánál 8 ott az esetet híven előadva, b~. teU! eljárást kell kérnJők 8 bÜDÖS ellen. A többi már a. tör­vényszék dolga.

Más az eljál'M, ha ~ egyik ellentél szabályszcrfi viadal. ban sebestlIt meg vagy esett el. Mindkét esetben jegyző'

kilnyvet kell készIteni a. té.nyátlásrÓl. Ha a fél csak meg­sebesíllt, segédel ta.rtoznak gondoS'kodnl róla, hogy azonnal megfelelő Qrvo.'1l kezelés alá vétcssélt B azután hazaszállit. tas&ék. Ha azonban a fél a párbajban elesett, annak a se. géde! az esetet az illetékes btintetötörvényszéknéJ vagy rendörségnéJ azonnal kötelesek bejelenten.l, hogy a törvény­t!2;ék a szü1tMéges helysz!nl szemle Iránt lntézkedhessék. A ­

holttelltet a helyszini szemle megtörténtéig érintetlentil lt(>!t hagyni, ugyanazon a helyen 00 helyzetben, ahogyan elesett. AlloJttest. eltakarItáBa iránt azután a hatóságok intézked­nek.

Hruáloe páJbaj eseté.n legtanácsosabb, ha az életben maradt fél maga jelentkezik vallomást ételre az Illetékes lDllntl'tötörvényszéknel vagy a rendörségnél. A fél jelent­kezés~ :lSetéD az ös,szes l!egédeknek és orvosoknak becsű­lotbell kötele.sségUlt szintén jelentkezni, hogy a párbaj sza. Mlyszern~géröl törvényes tanuságot tegyenek.)

155. g.

A kadpárbaj, amelynek föltételei között a szúrá.~ is megengedett, a szúrás nélküli párbajok szabályai sze­rint megy végbe, azzal a különbséggel, hogy viadal köz­ben nemcsak vágni, de szúrni is szabad.

Szúrás által történt sebesül.és eset-én, a párbaj csak az összes segédek B a megsebesült fél be1eegyezésével folytatható.

(Ez Igen természcles, A BZúr~ erejének és hatásának illetékes blrá.ja nem lehet máll, mint az. '!J.kl a szúrást kapta. Csak ö tudja megltálnl, megvan-e még a haTCl.épes­sége a párbaj folytatására vagy sem.Ha a megsebesült f&;

elég erösnek érzi magát, úgy különösen súlyos sértés eseUn - csekélyebb jelentöségü sortéaeknél a segédek úgyse.-u engedik meg a szúrást - a pá:-bajt f()lytanI kelL De ha II

fél klvá.nná iB a folytatást, a segédek azonban é3Zl'6Vennélr, hogy nagy vénesztesége van B a párbaj folytatása esetleg katasztrófát ldézhetne e16, ltözös megegyezéssel és a saját felelősségükre, - a párbajt betejezettnek ls nyilvánithu­ják).

15"6. §.

Az épée (párbajtőr) párbajt, melyet Magyarorsri­gon nem használatos fegyverekkel vívnak. a segédek mindenkor visszautasíthatják.

(Budapesten egy tekintélyes orszl.íggyülést képviselők­böl összeállított fegyverbir6ság, amelynek egy épép.-párbaj megtarthatósága fölött kellett végérvényesen döntenie, kl­mondotta, hogy az épée - párbaj tör - mint nálunk sZOkat. lan fegyver, mindig vlsBzautasitható).

II.

A Pil\zt;o!ypárbajok és azok szabályai.

157. §.

A pisztolypárbajnak Mag'Jarol'S3>Í.gon három 82oká­SOB formája van :

aj pisztolypárbaj közeledéssel (avance); • bJ pisztolypárbaj meghatározott helyröl; ej pisztolypárbaj vezényszóra vagy jelre. (A plsztolypárbaj valamennyt párbaj közt a legveszé­

lyesebb. De azért ImrAnt sem szabad még elvben sem ki­mondani, bogy bizonyos sértés ek csrtk pisztollyal intézhetők el, mint azt Igen sokan téveSe.n hiszile. A kardpárbaj éppen olyan életveszélyes, mint a pisztolypárbaj. A kard elé kl­állani nem keveSebb bátorsIif', kell, mint szembenézni a pisz­toly csövével. Sőt a személyes bátoMágnak sokszor több Bzerepe van a kardo, mint a pisztolypárbajoknál.

Bármilyen veszedelmes ls a pisztolypárbaj, gyakl'lUl megtörténhetik, hogy a háromszori golyóváltás ls sebesülés nélkül végződik. A lmrdpárbajnál ez az eset úgyszólván ki. zárt. Nagyon k()moly ügyekben azért, ahol már a sértés.ter­mészete is megltövetcll, hogy Valamelyik fél részéről sebe­sülés történjék, sokkfl! inkább ajánljuk a karopárbajt, teljes hal'cképtelenséglg és esetleg szúrá.ssaJ, mint a problematlkllB eredményü pls:z;tolypárbajt.

A fegyverválasztás joga. tudvaJevöleg mindig a sértett feJm. lIleU meg. Ha a sértett fél tehát kardpárbajjal akarja ellntéznl az ügyét, a sértőnek soha sincs joga ezzel szemben pisztolyt követeln l. Akár maga a sértő fél, akár segéde! állanak elö ilyen követelésseJ, azt mindenkor vissza kell utasltan1. A sértett fél ellenben teljes joggal l<öveteJheil a pisztolyt s a sértés minösége szerint, esetleg meghatá.roz­hatja a párbajföltételeket és a távC>1.ság()( ls).

158. §.

A pisztolypárbaj sbnacsövii vagy vontcsövű piszto­Jyokkal vívható. Kevésbbé súlyos esetekben vontcsövű pisztolyokat lehetőleg mellőzni kell.

(A plsztolypá.rbajok legfontos3.bb kérdése a fegyverek JTlÍIlősége, melye'ket a vladalná1 hasz,nálnl fognak. A segé­deknek legelsősorban ls eITe nézve kell megállapodni ok. A plsz,tolypárbaj szabályai megengedik ugyan a vontcsövü fegyverek használatát s e tekintetben elJsmerlk a sértett fél jogait, miután azonban ilyen esate.khen a súlyos sebesülés

96

csaknem n\l.ndlg bizonyos, lellrUsmeretes segédeknek el kell menniök a végsőkIg, hogy a sértett félt engedékenységre birják. Kmöllilsell kötelessége ez a segédelmek akkor, ha nem valamely súlyos természetü sértésről van szó. Ha a Sér­tett S1111& pisztolyokat kiván, a smtő segéde! vontcsÖV(l pisztolyoka,t nem ajánlhatna.k fel. Ez a párbaj súlyosbftása voJ.na, amelyhez a sértőnek nln~ joga. VigyázIllok kell a .segédelmek arra ls, hogy a pisztolyoJmalt mozgatható cél­gombjaJk ne l~gyenek. Ez az ellenőz-zés iliegen ellenféllel és

. segédekkel szemben kiiIőnösen ajánlatos, nehogy anuak el­hanyagolása miatt valamely végzetes visszaélésre nyíljék aé.alom.

A párbajfegyverek, melyeket mIndig a segédeknek kelJ beszerezniök, a viv6fele7c eUltt teljesell ismentlll1!ek legye­"ek. Ha a párbajföltételek megengedik, hogy a párbajt " «értett fél ,j.ltal Ismert pisztolyolckal vivják meg. a fegyve­reket akkor ls még a párbaj előtt át kell adni a segédek­nek, hogy azokat megvlzsgálhassák, megfeleInek-e az elő­Irt követelményeknek. A fegyvereket különbwl ' csak a párbaj

~fnhelyén é~ csak az utolsó piflamatba/, smbad á;ta.dni a {«Jeknek. Erre kUlöpösen fellilvjult a. segéMk szigorú flgye'­mH, nehogy csupa. feledélrcnységb&l alkalmat nyujtsanak a feleknek valamelye<! szabálytalanság elltövetésére, mely ~redményében esetleg végzetes lehetne.

A plsztolyQkat rendszerint a vezctösegéd-vagy az egyik segéd szokta tölteni, az összes segédek jelenlétében; a segé­dek azonban puskamüvessel ls töltethetnek. A. töltés egyen­UJségét töltövesszővel kell megmérnl. A gyutacs föltevésénéj vigyázni kell, hogy az úgynevezett '"csütörtök" ell{erültes­_él{. Töltés után a plsztolyoJ{at be kell csomagolnl és lepecsé­telnl. A pecsétnyomót az ellensegéd veszi magához. A cso­magot azután a helyszinén B az összes segédek ellenőrzése mellett kell fölnyitnl. Ha a felek a sértett fél plsztolyait használják, a töltést ts ők maguk végezhetik, de mIndIg egy­.'gy ellenzegéd ellenőrzése mellett. ilyen esetekben a töltés mértékét a segédek határozzák me.g. Ha a segédek a fegy­vereket nem i1!merlk, megtagadhatják a felektöl, hogy ők U:lltsenek.)

I

J l

97

159. §.

Az ellenfelek közötti távolságot, a sértett fél kiván­ságát lehetőleg tekintetbe véve, a segédek közös meg­egyezéssel állaplthatják meg.

A távolság nem lehet kisebb 15 (tizenöt) lépésnél, :tlIetőleg 12 méternél, szintúgy nem lehet hosszabb 50 (ötven) lépésnél, illetőleg 40 méternél.

Ha a segédek a távolságra nézve megegyezni nem tudnána!r, úgy a vitás különbséget vagy ruegfeJezik vagy pedig arra nézve fegyverbíróság ítéletét kelJ kikérniök .

(A távolságo t egyszerü sértés vagy gyalázá.a esetén mindig a aegédek közös megegyezéssel határozzák meg. A ~rtett fél esetleges ldvánságát a segédek figyelembe ve­hetik, de nem tartoznak vele. Egyetlen egy eset van, amikol' a. sértett fél határozza meg a távolságot is, ha tudnlill1k tettleges sértés vagy családi élet teklntélye eJlen intézett t..'ÍII1adás esete forog fenn. A s2ltett fél ez esetben feltét­leo joggal rendeJloozhetlk.

A plsztolypárll"jo;mál szokásos legnagyobb távolság 50 lepé/!, a legkisebb távolság pedig 15 lépés; egy-egy lépést 75 centiméterrel számítanak, nlint a katonaságnál. A távol­BÓ.g sem 1/'o'gyobb, sem kisebb semmi körii,~ménye7, közt nem tehet. Ha valamelyik fél segédel esetleg olyan ajánlatot ten­n~nek, maly nagyobb vagy klsehb távolságot célozna, az ellenfél segéde! azt, mint a pál'baj-codex rendelkezése1be tltközöt ViSSZRUtaslts.ni s az esetet jegyzőkönyvbe venni kö­telesek.)

160. §.

A párbaj szinhelyét és az ellenfelek feláJJási helyét a segédek közös megegyezéssel jelölik kL Amennyiben a segédek netalán megegyezni nem tudnának, a sérte-tt fél választ a helyek közül.

(A párbaj szinheJyéne'k és az ellenfelek áUóhelyéntlk megválasztasa Ilagy figyelmet és körüJtekfntést igényel II

eegédek részéről. Legelsősorban jól meg kell VLzsgáInI a sZ[Il­

helyet, hogy az egyenes legyen, nehogy DZ egyik fél maga-

sabb helyen álljon, mint a másik. Ha füves helyet válas;;tot­tak volna kl, fi!:yelemmeJ kell lenni arra, hogy II fü derékon felül el ne takarja az ellenfelek testét. Vigyázni kell továbbá, bogy az ellenfelek szembe ne álljanak a nappal vagy szél­iránnyal, mert ez akadál/ozná öket a célzásban; szintúgy, hogy az ellenfelek mögött ne legyen fal, vastag fa vagy olyan egyéb háttér, melyb51 ll. fél alakja, mint alkalmas cél pont, kiemelkedhetnék. A segédeknek általában becsületbeli kötelességill~ mlndent úgy intézni, hogy abból sem az egyiIt, sem a másik félre nézve valamelyes Igazságtalan előny vagy hátrány ne szárma;,zék.)

16.1. ll.

Minden kétséget kizárólag meg kell állapitaniok. Il

segéde~ek, ?ogy hány. goly6váltás történjék, illetőleg, hogy hanyadik golyóvaltás után fogják a párbajt _ esetleg sebesülés nélkül is - feltétlenül befejezni.

Háromnál több golyóváltást megállapítani sohasem szabad. Szintúgy sohasem szabad elhatározniok a segé deknek, hogy a párbaj sebesülésig folytattassék. _

(R~ndszertnt csak egy golyóváltás szokott történni, ame­lyet a segédel{ azután - a sértés mértéke szerint _ a tá­volságnak ki:sebbre vagy nagyobbra való megállapftásával szoktak szIgoritani vagy enyhíteni. Háromnál többször a legkomolyabb esetekben sem tölthetnek a segéde!;; B akkor be kell szüntetni a párbajt, ha sebesülés nem ls történt.

Lelkiismeretes segédeknek természetesen mindig arra kell törekedniök, hogy a párbaj veszélyességét lehetőleg kl­sebbftsék vagy legalább enyhitsék. A párbaj-codex azért ad

~eklk - kisebb jelentőségil sértéaek esetén - dlszkrécloná­li:s rendelkezési jogot II golyóváltások számának és a tával­ságnak megállapítása tekintetében. Humánus gondolkozásll segédek érvényes1ten! is szokták ezt a jogukat, akként, hogy ha példá ul a golyóváltás kérdésében nem ls szeU,lithetnek e p!irbaj fö:tétele!n, a távolságot Igyekeznek meghosBzabbítalll vagy pedlg megfordJtva, a tlÍ.volság röv!dségét kevesebb goly6váltással ellensúlyozzák. De van a párbaj enyhftésére számos más mőd ls, amelyet jóakaratú és találékony segé-

99

dekDek rendesen a helyzet sugalmaz. Igy, hogy egy példát szolgáltassunk, utalunk Andráskay tüzérhadnagy és Piis­oöky huszárfőha<1nGg-y pisztolypárbajára. mely 1889 február 25-én ment véghe Budapesten. Ennél a párbajnál az egyik segéd, Wolfner Tivadar akkor tartalékos hadnagy talAlé­konyság;l. mentette meg az egyik fél életét. Az ellenfelE'.k egy súlyos sértés miatt pisztolypárbajt vivtak. Föltételek voltak; vont.:sövü pisztolyok, háromszori golyöváltás 25 lé­pé~ távolságról, 5-5 lépés . közeledéssel Szigorú téli idő lé­vén, Wolfner azt lndltványozta, hogy a felek kivételesen fönntarthassák tiszti sapkájukat, amit a segédek minden ellentmondás nélkül el ls fogadtal,. Mindjárt az első golyó­váltásnál Andráskay tüzérhadnagy golyója talált, de miután golyó nem érte el az ellenfél testét, hanem csak kabát ján hasított végig, a párbajt folytatták. Á második golyóváltús­nál Andráskay hadnagy szintén talált, ezúttal azonban fejbe­lőtte ellenfejét. A megsebesült Püspöky fejéhez kapott, de továbbra ia állva maradt a helyén. Mikor az orvosok hozzA­siettek és megvizsgálták, konstatálták, hogy a golyó fejbe találta ugyan, de miután tis",ti sapkájállal> ellen",öje útjában volt, már csak meggyengült erŐVel sértette meg a homlo­kát. Szóval az egyik segéd ötlet:) Püspöltyt a biztos halál­tól mentette meg.)

162. §.

Ha a segétiek egynél több goly6váltást állapítottak. ÍJ! meg, a párbajt be kell fejezni, mihelyt az egyik fél -Urha könnyen is - megsebesült.

Kivételt csak az az eset képez, ha a párbaj, a sér­tett fél kivánságára, harcképtelenségig megy. Ilyen esetben a párbaj - amennyiben ezt a goly6váltások meghatározott maximuma megengedi - mindaddig foly­tatódik, mig az egyik fél maga vagy a segédei a harc-

. képtelenséget nem konstatálják. (Humánus szempontok ls megkövetelik, hógy a párbaj,

ba. valamelyik fél megsebesült, azonnal hefejeztessék, tekin­tet néllctll arra, hogy a aegédek hány golyóváltMban álla­podtak meg. Lovaglaa ellen.feleJt közt elvégre ls nem az a

100

cél, hogy egymást megölj~, llanem, hogy II 5ZemélyükÖJI vagy becsUletükön ejtett sérelmet fegyveres kézzel vissza­utasítsák II érte megfelelő elégtételt 5Zerezzenek. A társada ­lom pedig, mely t agjait a sérelmek lovagias elintézésére ltli­telezi, mindenkor megfelelő elégtételnek veszi a. sértés mt'r­t ékéh ez képest szigorított párbajt , akár volt annak eredmf nye, akár nem.

Vannak azonban esetek, amikor nem ugyan II táraada­lom, de a sértett ellon elkövetett sértés súlyossága megkö­veteli, hogy a pá rbaj aJtármJlycn kis sebesUléssel még n .. tejeztessék be. Ezek a tet tleges bá.Jitalmazás vagy a CS8.1ád1 ál lás tekintélye elJen Illtézett támadások, amelyek jogot ad­nak a sértett féInek, hogyapárbajnak harcképtelenségig való foly tatását követelje. Ha ilyen esetekben például al',

elsö goly6váltásnáJ valamelyes könnyebb sebesülés történnék ls, a párbajt folytatni kell mindaddig, mig valamelyik fél harcképtelensége be nem következllt s ezt a sebesült fél maga vagy segédel nem konstatá lják. Három golyó­váltás után azonban - lia a hareltéptelenség nem ls követ kezett voIna be - II párbaj plsztollval semmi l{örülményt'k közt nem fo lytatható,)

163. §.

Ha az egyik fél valamely golyóváltásnál megsebe­sillt, az ellenfélnek mindaddig helyén heIl maradnia. míg a megsebesillt félnek ugyanabban a golyóváItásb811 lövésj oga van.

(Ez a szabály kUlönösen akkor nagy fontosságú, ha nem vezénysz6ra v agy jelre, hanem bizonyos meghatározott idő flla tt, tetszés szerint Whetnek az e llenfelek. ilyen esetben a megsebesült f éltöl nem lehet megvonnl II joget, hogy ellen­felére löhessen. E rre különben több precedens van II párb.\­jok történetében. A többi közt E rdélyben T . és B. gr6t{)k párbajánál tör tént 1843-ban, hogy T . gr6f, megelözve ellelI­felét, azt mellbejötte. B. gr6f lerogyott a földre, de aztán összeszedve mInden erejét, kezével befogta vérző sebét, {(il­

térdre ~lIott s átkláltott ellenfeléhez, nk! éppen távozru

101

n.kart : "Megállj , m ert umi akat'ok!" T. gróf azonnal vtss:~­ment helyére s nyugodtan várta II illvést. B. gró! rövid • zás után lőtt é.~ T . ~óf halva zuhant a porondra. A golyó $zétzúztn a feifH , I

1M. §.

Az ellenfelek a pisztoJypáí'baj föltételei szerint. t.etszés szerint Jöhetnek, vagy pedig vezénysz6ra va~w

j elre egyszerre köt elesek ~őni, kivéve, ,?~. ~ s~rtett Mé - a párbaj fö ltételei szermt - az els o loves Joga.

.Az első lövés joga csak akkor jöhet k érdésbe, ha 9.«

ellenfeld, meghatározott (f ix) helyről vívl~ak pisztol~: párbajt, Dyenkor, a sértés minős€ge szerint . az elso lövés joga a sértett felet illeti meg.

( A segédck rendes en a plsztolypárbajnak azt a nemét szokták választani, amelyuél a felel" bizonyos m eghatáro­zott Idő alat t, tetszés szerInt Jöhetnek. E zt választják, mert tapasztalatok bizonyítják, hogy r endszerInt egyik f él sem akal' első lenni a lövésben s legt-öbbször önkénytelenül előZI meg egyik a másIkat. A "plsztolypárbajt vezénysz6ra vagy jelt e", amelynél mindkét f él egyszerre k öteles lőni, ritkáb­ban választják II segédek, mert Itt eseUeg mIndkét lövé!l talá lhat..

A2 elsó lövés jogáról ennélfogva csak nkkor lehet azt>. ha az ellenfelek "meghatározott (fix) helyr/j]" vfvnak pisz­tolypá rbajt_ Dc ebben az esetben ls méltán lellet vita tárgya a segédel, közt , hogy az elsö "övés joga, nlelylk félt messe ~émeJyek feltétlcnű\ elismerUt a sértett fél jogát az első lö­vésre, teltlntet nélltül a sértés min/lségére s a távolság mllr­tékére; mások ellecuen azt vitatják, hogy a sértett félnek még s úlyos sértéseI, csetén sem kel] megadni az első lövéa

.Jogát, hanem azt -- tekIntet néll,Ol a távolság mél'tékére _ a sors döntésére k ell bizni .

Kétségkívül legheJyes/'bben akkor járnak el a segédek, nogy ha mindig a sértés luértékét veszUI klindulásl pontul s ennek alapján döntenek B. kérdés fölött, _ véleménykülönb­.~g esetében pedlg tegyverblr 6ság döntésH MrtJt kl .)

102

165. §.

Az ú. n. "csütörtök", ha csak a segédek erre nézve ldilön meg nem állapodtak, a pisztolypárbaj valamennyi Iléménél lövésszámba megy.

(Ha a segédek a párbajroltételek között azt határozták, hogy a "csütörtököt" nem tekintik lövésnek, gondoskodnlok kell még a párbaj elött, hogy az ellenfeleket a "csUtörtök" esetére szükséges megfelelö számú gyutacsokkal ellássák, nehogy It felekgolyóváltás közben Időt veszítsenek a gyu­tacskéréssel. De golyóváltás közben életveszélyes is lenne a segédeknek a lövonalba vagy csak annak körébe is lépni, mert nincs kizárva az eset, hogy az ellenfél, ak! esetleg már célzásban volt, nem veszi észl'e a közbelépő segéd szándékát s éppen akkor lő, miltor a segéd a másik félhez lép. Az lIyen bonyodalmakat teljesen Idzárhatják a segé­dek, ha a párbaj minden részletét elözőleg megvitatjáJt s a szükséges előzetes 1ntézkedéseltet megteszik.)

166. §.

Az ellenfelek bármelyikének' jogában áll ellenfelére nem lőni. E zt a szándékát azr>nr.an sem az ellenféllel vagy annak segédeivel, sem a saját segédeivel előzetesen közölni, sem a párlJ:l.j színhelyén észrevehetően nyilvá. nítani sohasem szabad .

(Az ellenfe leIt szabad alt3!'atára van bízva a párbajban, reá akarnak-e lőni az elienfélre vagy sem. Senkit arra köte­lezni nem lehet , hogy célba vegye ellenfelét. De arra már Igenis lehet kötelezni a feleltet , hogy a pál'bajnáJ lovagias fé rfiúhoz méltóan viselkedjenek s mindentől , ami a féle­lemnek vagy gyávaságnak csak a látszatá t ls felkelthetné, gondosan őrizkedjenek, Úgyanazért, ha valamelyik félnek nincs ls szándékában az ellenfélre lőni, ezt a szándékát a párbaj szinhelyén észreveheWen semmiesetr e s e nyilvánftsa, mert ezzel megzavarhatná ellenfelét, - aki t alán más kép gondollwzik s esetleg a legltomolyabb szándékkal á llt ki n küzdőtérre, - söt problematilwssá tehetné az utolsó pilla· natban magát a párbajt ls. Eltpklntve nttól, hogy az ilyen

103

E.ljArlla belei!köz-Ik a párbajszall41yokba, még a gyávaság vádját 18 méltán felkelthetné azzal ezemben. ak! a párbaj llZinhelyén 19y vlselkednék.

E gészen más szlne és hatá .. ~a van a dolognak, ba az egyik fél tényleg azzal a Bzándékke.J áll 18 kt a párbajr a, hogy ellenfelére semmIesetre lőni nem fog, de ezt a. szán­dékát m egtart ja a maga titkának és sem az ellenfélnek és annak segédeinek, sem a saját segédelnek még csak sej­lehnük sincll erről a. szándékáról. Az UJetö azonban ebben az esetben, ha. nem ill az ellenfélre, de az ellenf él i rányába köteles lőni.

Az ilyen eljárás, föltéve, hogy az e11enfél már eMbb Ultt és csak egy golyóváltás volt megállapítva, m éltán tiszteletre­méltó nagy!elküségnek volna tekinthet /!. Egészen máskép á ll azonban a dolog, ha esetleg több golyóváltás volna megálla­pítva. AUg képz,lhetö, hogy találkozzanak segédek, akik !ly elllzmények után hajlandók volnának a pdrbaj folyt atásába belemennl s illetőleg megengedni, hogy a további golyóváltá­soknál felük egy védtelen ellenféJre Jöjjön. :Mert az a fél, aJ<I már az els" golyóváltásnál k ét s6gbeoonluttat'lan jeIét adta, hogy ellenfelére lőni nem altar, II további g olyóváltásoknál az eLlenfélre nézve nem volna egyéb, mInt egy védt elen c ~l­tábla, amit pedig a segédek - éppen a lovag1asaág tekin­télye érdekében - semm! körUlményck k özött meg n em en. gedhetnének. Legcélszerűbb Ily@nkor az eaetről jegyzőköny­vet készíteni, mely ~ta.n II másik félre nézve II lQVag w...s elégtételt jelenti. )

167. §.

Ha a vfvófelek egyike, mielőtt a másik fél lövés­jogával élt volna, észrevehetően szándékosan a levegőb!) lő, a segédek azonnal közooiépni s a viadalt félbeszaki. tani kötelesek.

A hibás fél erélyes rendreuta8!tása és figyelmezte­tése után, hogy az ilyen eljárás a párbajszabályoltba litközik, písztolyát újból meg kell tölteni.

. A párbajt ebben az esetben újból meg kell kezdeni. Ha ugyanaz a fél másodb.ben is szándékosan a

e lm: Párbaj -CoéJelt. XXIX, klaéJás

104

levegőbe lőne, a segédek kötelesek Q párbajt félbes~~ taní, befejezni s az esetről jegyzőkönyvet készítem.

Abban az esetben, ha az ellenfél, mielőtt még a sege­dek közbeléphetnének, szintén lőne 8 a lövés esetleg se­besülést vagy halált okozott volna, a párbajt azonnal be kell fejezni S a jegyzőkönyvben, melyet a segédek az esetről készítenek, félreérthetetlenül meg k ell jegyezni, hogy a győztes félnek nem volt előzetes tudomása. &rrót, hogy ellenfele a levegőbe fog lőni.

168. §.

A segédek a lővonaltól mintegy 20 Iópésnyi távol­ságban s azzal párhuzamos irányban, egy és ugyanazon oldalen és úgy foglaljanak állást, hogy egymáshoz köz&­lebb legyenek, mint az ellenfelek. Mindegyik fél oldalán egy-egyellensegéd is álljon.

A seg:édek leJkiismertesen, másodperces órával ellenőrizzék a párbajt.

Az orvosok a segédek mögött helyezkedjenek el. (Hangsúlyoznunk kell ezen a helyen Ismételve is, hogy

a segédeknek arra k ell törekedn1ök, hogy '" reájuk bizott becsmetügy fegyveres elintézésére a plsztolypárba joknak le­hetőleg legegyszerubb neme választasséIr. Az egyszerübb párba j t s annak föltételei t mindig könnyebb lel1dlsmeretesen ellenőriznl , azonkívül az l1yen párbajoknál a segédek törv~­nye.s és becsületbeli felelőssége ts jóval kisebb.)

PisztoJypárbaj közeledéssel (avance) _

169. ~.

A párbaj szín helyére érve, mind az ellenfelek, minU a segédek egymást udvariasan üdvözölni kötelesek. A segédek és orvosok kölcsönösen be is n{utatkozhatnak Az ellenfelek ezalatt némán visszavonulnak és bevárják a segMek intézkedéseit.

(A segéd2k bemutatkc>watuak az eJlenti:ine!l Ls. Ez étr­pellSl!ggel nem szabályellenes dolog. A fő az, hogy az ellen-

106

telek ne beszélgessenek. Ha ez mégis mi"'gtörténné~ a seg1!­dek erélyesen utasítsák öket rendre. Az ellenfeleknek egy­má.sközt s a párbaj színhelyén történt netalán! megállapo­dása! a segédeket semmiféle tekintetben sem kötelezik. Ha valamelyik félnek valami kérdezni valója van az ellenfél se­gooeltöl, azt csal, a saját segéde! útján teheti. A segédek rendelkezéseibe a feleknek semmiféle belesz61ásuk nincsen.

Az ellenfelek és segédek pontosan jelenjenek meg a pár­baj BZlnhelyén, nehogy egyIk a másikra várako:?;lli legyen k ény telen. A várakozási Idő különben nem terjedhet tovább e~y fél~ránál; ha ez az Idll letelt, a m egjelent fél és segé­del eltavozhatnak. E rr l:'l a kÖl'ülményröJ azc>nban jegy~ könyvet kell készlteniök. l

170. §.

A pá;:b,ajt a legidősebb vagy - a segédek közö~ megegyezesevel - a párbaj intézésében leggyakorlot­tabbnak elismert segéd, esetleg egy, a segédek közös mege~ezésével külön ez alkalomra fölkél't pártatlan p~!'baJv::z~t~ vezeti, a sértett fél idősebb segédjének kozremukodese mellett. A többi segéd támogatja öket feladfLtuk teljesítésében.

Ha a ~árbaj vezet~sére nézve a segédek egymás közt megegye~lll. nem tudnanak, a párbajt a sértett fél idő­sebh fJE'gedJe vezl"ti. •

(A segédeket a pAl'bajvezetés kérdésében sohase vezes­eék mellékes szempont ok. F ödolog az, hogy az Illető párbaj­ügyekben tapasztalt ember legyen. RendelkeZéseit amúgy la ellenőrzik az összes segédek.)

171. §.

A vezetősegéd, nuelőtt t ovábbi l'endelkezéseit me tenné, _ az ellenfeleket felszóIitani köteles hogy bék-UI .

g-

nek 10. • , J&-

(A ~ék(tésl kísérletet minden kÖI'Ulmények közt ~ iell tenm, bArha ez a párbaj 8z1nhelyén legtöbbször csa!

ormalitás, melynek Jóformán soha sincs eredménye. Ha a

10&

(elek valamelytkének véletlenül mégis volna békülés! szán­déka, a segédek sohase beszéljék le erről sem őt, sem az ellenfél t , sőt 1nltább Igyekezzenek a békülést eJŐmozdftani . )

172. §.

A segédek kikeresik a párbaj céljmra legalkalma. sabb helyet és lelkiismeretesen kijelölik a távolságot, amelynek két végpont ján az ellenfelek felállanak, A helyek mindkét félre nézve lehetőleg egyenlők legye­nek. Ha a helyek nem lehetnének egyenlőek, a sértett felet illeti a választás joga.

R a azonban a felek valamelyike félszemű vagy gyöngeszemü, az előnyösebb hely - fölt éve, hogy nem ő a sértő f él - mindig őt illetL

(Vigyázni Itell, hogy az ellenfeleket n ap és szél ellen ne állítsák föl, vagy pedig hátuk mögött f al vagy va lam! más hát tér ne legyen, mely az Illetöt , ntint céltáblát állitaná az ellenfél elé.)

173. §.

Az ellenfelek közötti távolság 25-50 lépés. A segé­dek ezenkívül a lővonalon, mind a két állóhelytől be­felé, a segédek által közös megegyezéssel megállapí­tott párbajföl tételeknek megfelelően 5-10 lépés t ávol­ságot mérnek ki s ezeknek végpoutjait bot okkal vagy zsebkendő kkel j elölik meg.

(Ezeket II botolffial vagy zsebkendőkkel megjelölt helye­ket, a párbaj korlát jainak - barrieres _ nevezik. Céljult pe­dig az, hogy párbaj közben az ellenfeleIt közeledhessenek egy­máshoz s ezáltal a közt!ilt levö távolságot többé-kevésbbé meg­rövidíthesséJt. Az ellenfelek azonban csak a megjelölt k orláto­kig mehetnek előre, tovább egy lépést sem. Erre killönben még a legkomolyabb esetekben sincsen semmi szükség. Mert ha pél­dául a távolság 35 lépés és mind a két fél teljesen Igénybe veszt közeled~sl jogát, ami egyenkint 5-~O, összesen 10-20 lépés. akkor az ellenfelek már csak, 15-21i lépésre vannak

101

egymástól, 15 lépés távolság pedig tudValevőleg minimális távolsága a plsztolypárt a joknak.

Hazánkban ma jdnem kizárólag a plsztolypárbajoknak ezt a nemét alkalmazzAk. A ..segédek azonban _ sajnos _ sok­szor önkényesen eltérnek II pá rbaj-codex rendelkezéseitől 8

ahelyett, bogy a. párbajt Iebet6leg epyhftenl Igyelteznének, akárhányszor meggondolatlanul súlyo&bftjált. Igen sok esetet tudunk például, amikor fl segéde]! 10-10 lépés közeledésJ joggal, 35 lépés távolságra állították ld az ellenfeleket, Elte­klntve attól, hogy súlyosabb sértések eseteiben az ellenfelek amúgy ls pontosan belött pisztoiyokat vagy a sértett fél f egyvereit használják, s a párbajföltételeit ls r endszerin:. több goly6váltást állapftanak meg, az Ilyen párbajok _ ntint

sok SZomorú eset blzonyitja - sokszor Itatasztrófával vég­lIődnek. lIány szerencsétlen áldozatot menthettek volna meg m á r a társadalomnak, ha a segédek mindig szigorúan és lelkiismeretesen alltalmaz!todtak voina a. párbaj-codex szá­zados tapasztalatokon nyugvó intézkedéselhez.)

174. §.

A fegyverek egy párból valók os az ellenfelek előtt teljesen isme" etlenek legyenek.

Súlyos esetekben a segédek közös megegyezéssel megengedhetik, hogy a sértett fél saját, általa tehát már ismert fegyvereivel történjék meg a párbaj.

(A sér tett f él által Ismert pisl<tolyok használatát a segé_ dek cs!!k nagyon kivételes és súlyos esetekben engedjék meg, mert az ilyen pisztolyokkal vivott párbajok csalmem mIndig végzetes következményekkel jál'l1ak.)

175. S. Tettleges bántalmazás vagy a csalá.di állás tekin­

télye ellen elkövetett sértés esetében, a sértett félnek joga van a saját pisztolyá t hasZ'Ilálni, köteles azonban - segédei útján - annak párjá.val az ellenfelet meg­Kínálni.

A sértö fél az ajánlatot elfogadni tartozik.

108

176. §.

H . sértett fél saját és általa ismert pisztolyai:val törté~~ ameg a párbaj, a sértett fél azok,at le.gal.~bb néhány órával a párbaj előtt a segédeknek ata?Dl kote­les, hogy azok a fegyvere~et megvizSgálhaSS!l.!:ba~f~: felelnek-e teljesen a párbajszabályoknak és p J tételekben előírt követelményeknek.

A párbaj színhelyére a sértett fél valamelyik 8e­gédje viBzi el a fegyvereket.

177. §.

Ha a segédek abban állapodtak meg, h?gy a ~ár­párbajt a sértett fél saját és általa iS;'llert?lSm,oly:uval vívják meg, a pár~aj színhelyén a. sertó fel vala:;zt a pisztolyok közül.

178. §.

A párbajnál használandó fegyvereket ~.éhány 6rá· val a párbaj előtt a segédek töltik ,~agy az .~~s:~s flegé. dek jelenlétében hivatásos puskamuvessel tol.e.lk meg.

(A segédelt a fegyverek megtöltésénél nagy óva:~s~ág­gal és szigorú pontossággal járjanalt el, nehQgy a toltesek egyenlőtleneK legyenek. Leghely",aebb, ha először az egyik fél, aztán a másik fél segéde! töltenek, az ellensegéd.~k je­lenlétében és ellenőrzése mellett. Mindkét fegyver toJtését ugyanazzal a töltővesszöveI lelkiismeretesen meg kell mérni, hogy a töltések teljesen egyenJőek legyenek. Igen ajánlatos. ho~ a segédek lehetőleg ne a helyszínen, hanem néhány órával még a párbaj előtt maguk közt vége--.ózék el a ~egy­verek töltését, esetleg mtndnyájuk jelenlétében pusltamüves­sel végeztessék, Azután a fegyvereket lepecsételve kell a párbaj színhelyére vinn!. Ennek az eljárásnalt kettős előnye van: a segédek nagyobb figyelmet és több időt szentelhet­nek ennek a fontos ltötelességnek s azonkívű! nem kelJ vá· ra.tn1 az ellenfeleket, am! kínos dolog.)

10&

179. §.

A segédek felhivjá,k a feleket, vessék le a felsö kabát jaikat, alsó kabátjl1ikat és mellényüket, hogy la

eDeIlBegédek megvizsgálhassáIt öket, nincs:e ruhájuk­ban vagy iugiik alatt valamelyes olyan kem~ny tárgy', mely a gOlyót feIfoghatná vagy gyöngíthetné.

A vizsgálat megtagadása egyértelmű a párbaj meg1agadásával.

(Az ellenfelek Iehetmeg sötét ruhi1ban jelenjenek meg a párbajnál. Hogy minden egyenJőtJenség ellterültefSélt, a se­géde..ltnek legyen gondjuk reá, nehogy például az egyik fe­lrote, a másik világosszürke ruhában menjen oda. A téli. kabátokat, öszl vagy tavaszi kaMtokat természetesen le kelj tenni.

A kabátot és mellényt azért kelllevettetni a telekkel, hogy az ellensegédek minden kétséget kizárólag meggyöződ-11ellSenek róla, hogy l'uhá!1tban semmi olyan keln ény tárgy tllnc.sen, mely a lövésll'elt esetleg' ellentiillllatna. Az órát, ék­serek et, pénzt, pénztárcát s általában mindent, am! a zse­b<}Jtben van, kl kell tenni. A vfvófelek ezután Ismét felvehetik rUhájukat.

A ruhák megv1zsgálásá.t leheU!]eg gyor&an ejtsék meg " oogédek, hogy a felejtnek ne kelljen várakozn.iok..

Sokszor a segédeIt nem ejtik meg ezt a vlzsgálatot, hanem egyszerUen megelégednek azzal, hogy a felek becsü­letsI'avul<ra jelentilt Iti, hogy a ruhájukban nJnesen olyan tárgy, mely a golyónalt elJcntállhatna. Igaz ugyan, hogy a becsületszó lovagias emberek ltözt egyértelm fi az es!tü szent­lIégével és erejével, de a segédeknek mindig arra kell gon. dolnlok, hátha a felek nincsenek t isztában azzal, ml min­dent értenel, a párbajS2:abályok "kemény tárgy" kifejezé" alatt. Megtörténhetlk, amint meg ls tÖltént már, hogy a felek jóWszemU!eg bccsülets.zavukat adták, hogy nJncs ná. luk semmiféle ltemény t4rgy. Pedig volt. A segédek meg. elégedtek a nyilatkozattal s feláll1tottált a teleket: Sz. ot'­VostanllallgRt6t és T. Ogyvédjelöltet. Az első golyóváltás • .. tim T. ÖIL'l.Zeesett. MiltOl' a segédek és orvoomt odafutct-

110

tak hozzá, ooodákozva látták, hogy a Jobb csipőjén eróa zúzódás van, de a golyó moos sehol. Csak késöbb jöttek nyitjára a rejtélynek. A golyót felfogta egy nagy ezüst ta! lér, melyet T. a mellénye jobb zsebében állandóan mint ta. lizmánt hordott magával. A segédek természetesen kérdőre­vonták TA, hogy miért adta olyan könnyeJ.m.üen becsUlet. szavát 8 <!; azzal mentette magát, hogy fogalma sem volt róla, hogy az ilyen apró tárgyak megtartása ls szabály. ellenes.

Ez az eset ls újabb bizonyítéka annak, mennyire ezük. séges, hogy a segéélck jól Ismerjék a párbajszabályokat /I

azokhoz feltétlenül ragaszkodjanak. Mikor kötelességet kell teljesíteni, nem szabad okoskodn1.

Itt még csak azt k1vánjuk megje"cyezn1. hogy a kalapo!. ,'agy sapkát az ellenfelek szintén letenn1 kötelesek, hacsak li

. segédek közös megegyezéssel meg nem engedik annak meg. tartását. Ez killönben nem ütl,özlk a párbajszabályolrba.

Nagyon ajánlatos végül a Itabátok gallérj át felgyOrni, nehogy a fehér inggallér, esetleg a sötét nyaJrkendő alkal . Olas célpontul szolgtíljon .az ellenfélnek. Ez azonban nem kö­telező s ft. felek tetszésére va.n bizva)

180. §.

Miután 8. seg-édek II vivófeJeket helyeikre vezették, 8. vezewsegéd f elolvassa előttük 8. párba jföltételeket & f igyelmezteti őket, hogy lovagias kötelességük azokhoz szigorúan és becsületesen alkalmazkodni. E gyszersmind tudatja velük a vezényszavakat s azok sorrendjét, me­lyeket a párbajnál használni fog.

Ha az ellenfelek v"gy a segédek va lamelyike ali

utolsó pillanatokban váratlanul nehézségeket támasz­tana, .azokat a segédek a párbaj színhelyén azonnal in­tézzék el.

(A párbajfeltételeket nem élősz6val kell elöadni, hanem mlnd:g felolv=' 8 a segédek esetleges kUlön megállapoQá. salt a párbajra nélWc az ellenfeleknek fIgyelmébe ajánlaoL)

111

181. §.

A vezet ösegéd különös hangsÚlyozással köteles figyelmeztetni az ellenfeleket, h ogy csak két vezény. Bzót fog használni : Vigyázz! és Előre!

Ez utóbbi vezényszó elhangzása előtt az ellenfelek sem a közeledés, sem a célzás, sem a lövés jogát igénybe nem vehetik .

182. §.

A vezető!iegéd a f egyvereket csak k özvetlen UI a párbaj előtt adat ja á t az egyik segéd álta l az ellenfelek. nek , ő maga pedig ugyanakkor a vivók közé lép, hogy azok a vezényszó előtt véletlenül ne lőhessenek.

Az ellenfelek, mihelyt átvették a f egyvereket, azok csöveit lefelé fordítják s úgy várják be a vezewsegéd vezényszavait.

(A segédek a fegyvereket mindig leeresztett kakasokkal adják át a feleknek, nehogy valami véletl enségből azok idő előtt eIsüljenek. Azt is magyarázzák meg neltUt, hogy mikor az Előre! \'ezéllyszó elhangzilt, kakasaikat ne an'af elé h11z. zák föl, ahol a segédek és orvosok állanak, hanem fordulja. nak a másik oldalra., Hogy mennyire szükséges ez a figyel. meztetés, csak egy példával illusztráljuk. Vác határában, a ooelőtei erdőben, pisztolypárbajt vlvtaJr Cs. vároa! tanácsnok és B. hír lapiró. A vezénysz6 elhangzása után Cs. éppen 8.lTa

fordult, hogy felliúzza pIsztolya kakasát, amerre a segeaek és orvosok álltak. ];)szrevevén magát, éppen a másik oldalra akart for dulni, mikor a már felhúzott Irakas hirtelen lecsa . pÓdott és pIsztolya elsült. A golyó szerencsére nem talált, de közvetlenül az egyik párbajorvos lába e1ött fúródott a főldbe.)

183. §.

112

teljék és lehetőleg vaJamen:c.yien másodperces órAvai a k~ :Zükl>en, szlgoliian és lelkllsmeretesen ellenörlzzék annak le­!olyá.sá.t.)

184. §. Miután a segédek minden előírt formalitással ké­

ezen vannak, a vezet6segéd a lővonalból helyére siet és minden késedelem nélJl:ül, llarsány hangon adja meg tl vezényszavakat : Vigyáz;;:! s néhány másodperccel később: Előre!

185. §. Az Elóre! vezényszó elhangzása után a vív6felek

felhúzzRl! pisztolyaik kakasát és csöviikkel föIfe16 tartva a fegyvereket, egyenes vonalban, t etszés szerint közeledhetnek egymás felé. Menetközben ha tetszik megállhatnak, álló helyen célozhatnak és ÍŐhetnek vag; anélkül, hogy lőttek volna, tovább is mehetnek, egészen a megjelölt korláUg, amelynél azonban millden körül­mények között megállni kötelesek. A korláton túl lépni aoha,sem szabad.

A ví"ófelek ennélfogva, a meghatározott }övésidőn belül, akkor és onnan lőhetnek, amikor és ahonnan nekik tetszik. Lőhetnek tehát az állóhelyről minden köze~edés nélkül; esetleg közeledhetnek s a 'megjelölt korlat vonalán belül, annak bármely pontjáról sőt egészen a korlát mellől is lőhetnek. '

Aki célozni és lőni akar, annak n:eg ken állania. Közeledés közben sem célozni, sem lőni nem szabad.

Ha ,az egyik fél egészen II korlátig is közeledett, ho,gy onnan tegye meg lövését, a másik fél, föltéve, hogy m;g nem. ha~a el állóhelyét, a lövést ott bevárhatja. Kenyszentem az ellenfél t sohasem lehet, hogy Ő ia közeledjék.

186. §. Ha valamelyik fél már lőtt, az illetőnek ugyan­

~on .. a ,h;lyen, ahonnan lőtt meg kell állania s az ellen­fel ~o"eset teljesen mozdula tlanul kell bevárnia. Az el. lenfelnek a meghatározott lövésidőn belül joga van akár egészen a korláti g is közeledni s onnan lőni.

113

Ha a fél megsebesült, egy perc áll rendelkezésére II közeledésre és válaszlövésre. Ha azonban II sebesülés súlyos vagy a fél annak következetében összeesett. két percig van még lövésjoga.

Ha az egy, j!letőleg két perc elmult, a segédek a lövést esetleg a saját életük veszélyeztetésével is meg­'1kadályozni l{öte!(;8ek.

187. §.

Valamelyik fél megsebesülése esetén, a párbaj - II

megállapodások s a megsebesült fél kívánsága dacára ls - csak akkor folytatható, ha a segédek és orvosok. ft sebesültet egyértelműleg hareképesnek nyilvánítják.

188. §.

Az ú. n. cst'ttör tök, ha erre nézve semmi más meg­állapodás nincsen, lövésnek számít.

189. §.

Ha egyik lövés sem talált s a megállapodások csak egy golyóviíltásra szóltak, a párbajt befejezettnek }.{ell tekinteni. Ha azonban több golyóváltáSTÓl van szó, II

párbaj, az eredménytelen menet után, ugyancsak a meg­határozott sorrendben folytatódik.

tr gyanez az eljárás akkor is, ha a megállapodások harcképtelenségre szólnak s a párbajt valamelyes jelen­téktelen sebesülés után folytatnák.

Hlwom golyóváltásnál többet sohasem szabad 8;

segédeknek megengedniök. Ha ez a három menet meg­történt, akár történt sebesülés, akár nem, a párbajt föltétlenül be kell fejezni.

190. §.

Ha a párbajt valamelyelőreláthatatlan véletlen megszakitaná vagy megzavarná s az akadályok AllOnnal elháríthatók nem volnának, a párbaj egy

iH

későbbi orara vagy akár a következő napra is elhalasztható. Huszonnégy óránál hosszabb időre azon­ban a halasztás csak kivételes esetekben terjedhet.

(Megtörténhetik például, hogy II v1vófelek hozzátartozói vagy a hatóságok közbelépnek. ilyen esetekben a párbajt, na­gyOOl természetesen, el kell halasztanI. A halasztás maximuma ugyan meg van határozva 24 órában, de kivételes esetekben ha például az akadályok napok mulva sem volnának elhárít· hatók, a párbaj-códex megengedi ennek a halasztásnak to. vábbi kiterjesztését ls, föltéve természetesen, hogy a segéde1\: ezzel a diszkiéclonálls fölhatalmazással nem fOgnak visszQ­élni.)

191. §.

Ha az ellenfelek bármiféle szabálytalanságöt követ­nének cl, a segédek a párbajt azonnal félbeszakítani I:l

az esetről jegYZŐkönyvet készíteni Itötelesek. Ha pedig az ellenfelek egyike - a párbajszabályok vagy a párbaj­föltételek megsértésével - megsebesíttetnék vagy meg­öletnék : a segédek a bűnös fél ellen a szuksp.ges törvé­nyes lépéseket haladéktalanul megtenni kötelesek.

Pisztolypárbaj meghatározott helyró1.

192. §.

A táVOlság 15--35 lépés lehet; semml esetre sem több, mint 35 lépés, sem kevesebb, mint 15 lépés.

Ha a segédek a távolságra nézve megegyezni nem tudnának, fegyverbíróság döntsön az ajánlatok fölött vagy pedig felezzék meg a különbözeti lépéseket.

193. §.

Az első lövés joga, ha tettleges bántalmazás vagy a családi állás ellen elkövetett sértés esete forog fenn, feltétlenül, - ha pedig gyalázás esete forog fenn, csak akkor illeti meg a sértett felet, ha a párbaj a meg­engedett távolság maximumáról, azaz harmincöt lépé.-

11&

.ról történik:. Minden más esetben az első lövés joga fölött párbaj (döntő-) bIróság határoz.

Ha több golyóváltásban történt megállapodás, min­den golyóváltásnál ugyanabban a s0rrend1!en történnek a lövések, mint az elsőnél.

(Az első lövés joga a písztolypárbajok kllztu csak ennől a párbJ,jnál jöhet s?l6ba, a többi párbajnál az ellenfelek vagy tet.~zés szerint vagy csak vezényswra vagy jelre löhetnek. .Alt<;Uában az a szokás, hogy egyszeru sértés esetén ll. sértett fél csak a fegyvereket váJs.sztja, II goly6váltás mennylségét s e. távolságot a segédek határozzák meg. Gyalázás esetén mind 8 fegyvervál:SZtás, mind a golyóváltás számának meghatáro­zása, sőt az elsö lövés joga ls a sértett félé, ha. ugyan a tá­volság maximumát - 35 lépés - veszik alkalmazásba. Ha a segédek klsebb távolságot állapftanak meg, az első lövés jo­gát párbaj-( döntő- ) biróság szabja meg. Tettleges vagy a csa­ládi állás ellen Intézett sértések cselén s7.onban minden jog feltétlenv! a sértett felet llletl.)

194. §.

A párbaj vezényszavai rendszerint a következők: Vigyázz! - Tűz! - Állj! A vezetősegéd Vigyázz! ve· zényszavára az ellenfelek felemelik fegyvereiket, ft;!­húzzák a pisztolyok kakasát - természetesen mindig az ellenkező oldalnak fordulva, mint amerre a segédek és orvosok állanak - azután ügyelő állásban várják be a Tűz! vezényszót, amelyre már lőhetnek. E vezényszó előtt vagy a meghatározott lövési időn túl tüzeIni szi­gorúan tilos. Ugyancsak becsületbeli kötelessége az el· lenfeleknek viadal közben bármelyik segéd Állj! vezény­szavára a további küzdelmet azonnal beszüntetni.

195-. §.

Mikor a segédek minden előírt tormalitással készen vannak, a vezetősegéd a lővonalb61 helyére siet és min­

-den késedelem nélkül megadja a vezényszavakat : Vi. gyá.zz / néhány másodperccel később pedig: TíizJ

116

(A vezetösegéd kiáltsa harsány hangon a vezénysll&va.­kat. nehogy az esetleges szabálytalanságokat azzal menl!e­gethessék az ellenfelek, hogy CI vezényszavak at nem bal· lották.)

196. § .•

A Tűz! vezényszó elhangzása után, az ellenfeleit az előre megállapított sorrend szerint lőnek.

Az első lövésnek, a segédek jegyzőkönyVÍ megálla­podásainak megfelelően, a Tűz vezényszót61 számí· mndó 5-30 másodperc alatt, a második lövésnek pedig az első !övéstől számítandó egy perc alatt kell meg· történníe. Ha ez az idő elmúlt, lőni már nem szabad

A megsebesültnek kivételesen két perc ideje van a válaszjövésre. Ha ez az idő elmúlt, lövésjoga is meg­szűnt.

Aki a lövésre engedélyezett idő után lő, súlyos sér-­téstkövet el a párbajszabáJyok ellen, ha pedig ezzel !I.

lövéssel sebesülést vagy éppen halált okozott volna, a súlyos testi sértés, illetőleg szándékos emberölés bű­nébe esik, aszerint, hogyellenfelét megsebesitette vagy megölte.

(Méltán feltünhet1k, miért van az első lövésre csak 5--30 másodperc, a másodikra ellenben már egy perc enge­lIélyezve. Pedig az ok igen egyszerü .. Körillbelül félpercnyi idő szükséges, mig az első lövés füstje eloszlik s a másik fél célba veheti ellenfelét. A megsebesültnek pedig azért van két perc engedélyezve a válaszJövésre, mert neld nem­csak a fUst eloszlását kell bevárnia, de alT.\ is egy kis idll _ kell, míg összeszedi erejét és lőhet.

Minél ltlsebb a távolság, annál nagyobb a valósmiiség, hogy a párbaj sebesüléssel fog végződnl. A segédek ennél­fogva igen helyesen cseleJr.szenek, ha a célzási időt a távol­ság arányában és a sértés mértékéhez képest 5-30 músod­percben áJlapitják meg. Ha a távolság nagyobb, a célzási idő is lehet boszabb; kisebb távolságnál azonban a célzás1 Idő ls minél rövidebb legyen. A célzási időt természete::!eIl minden goly6váltásnál külön-külön kell számítani.)

UT

PisztolypárbaJ vezénys7,óra vagy jelre.

197. §.

Az ellenfelek közötti távolsag 25--35 lépés. Ha a segédek a távQlság iránt m.egegyezni nem

tudnának, a kérdés föliitt fegyverbíróság dönt vagy pedig a távolság vitás külömbözetének felét kell venni.

(A plsztolypárbaj közl>tt ta.lán ez a legigazságosabb, dl' egyszesntind a legveszélyesebb is. Igazságos azért, mert az. a körülmény, hogy mind a két fél bizonyos vezénysz6ra vagy jelre egyszerre köteles lőni, nagy mértékben kiegyen­liti az ellenfelek esélye1t, amennyiben az egyik jobban ér­tene a pisztoly kezeléséhez, mint a másik; ve.uélyes pedig, mert Igen könnycn megtörténhetik, hogy a párbajban mind a k~t fél megsebesül vagy elesik.

Rendes körillmények között az ilyen párbajt nem lB kelJ megengedn!. Legföljebb alrkor, ha tettleges bántl\lma­.zAs, vagyacsalMi élet tekintélye ellen intézett sértés esete fQrogna fönn s két olyan fél állana egymással szemközt, akiknel, egyil{e úgyszólván biztos a lövésben, a. másik pedig teljesen gyakorlatlan a pIsztoly kezelésében. A segédeknek II lehctő legszIgorúbban kell ellenőrlznlök a párbajt, mert a legkisebb figyelmetlenség vagy mulasztás eseUeg belátha­tatlan következményeket vonhat maga után.

Csekélyebb jelentőségü esetekben ott van a plsztolypár. bajnak másik két neme, mely nem annyira veszedelmes és amelyet II sértés mértékéllez képest mindenkor megfe1elö~.D lehet szigol'itani.)

198. §.

A párbajt a sértett fél idősebb segédje vezeti fl

tabbi segéd közreműködése és ellenőrzése mellett. '

199. §.

A fegyverekuek egy párból valóknak /j a vivó­felek előtt teljesen Ífimeretleneknek kell lenniök.

118

Rendkívül súlyos esetekben a segédek megenged­hetik, hogy a párbajnál a sértett fél fegyvereit hasz·

nálják.

200. §.

A segédek a lövonallnl párhuzamos irányban, egy és ugyanazon clda10n foglalnak állást, akkép, hogy' mindegyik fél oldalán egy-egy ellensegéd is álljon. (LMd 168. §.)

Az orvosok a segédek mögött állanak föl.

201. §.

A vezetösegéd, miután az ellenfelek elfoglalták helyeiket, fölhívja őket a kibékülésre s ha az eredmény· telen maradna. fölolvassa előttmt fl. párbajföltételeltet.

202. §.

Kö:;vetlenül fl. párbaj előtt a veretűsegM tudc~tja a. felekkel, mely vezényszavaltat vagy tapi'jeleket fog használni. I{Ülönösen figyelmeztetni kell a vlvófeleltet, hogy a Vigyázz! vezényszó vagy az első taps előtt pisztolyaikltal célozni 11em szabad, a Tű.z! vezényszó vagy a második tapsjel előtt pedig nem lőhetnek, de arra azután u.gyanabban a p-irta7l.atban mindkettőjüknek egyszerre lőniök keTT.

(Az eddigI gyakorlat szerInt három tapsjelet használtak ennél a párbajnál. Mi szándékosan asak ket tapsjelet áilapf­tunk meg. A tapasztalat vezetett erre az újításra. Azt ta­pasztaltuk ugyanIs, hogy az lIyen párbajoknál az ellenfelek Izgatottságukban rendesen összetévesztik a második tapsje­let a harmadikkal s akárhányszor már a második tapsjelre lőnek. Ezt a szabálytalanságot egyszersmindenkorra klkerU­lendő, azzal egyszerüs1tettmt a párbaj vezényletét, hogy az vagy két vezényszóval: Vigyáz!! ! - Tűz! vagy pedig ltét egyenként megadandó tapsjellel történjék. Az első vezény' szóra vagy tapsjelre 8Z ellenfelek pLsztolyaikkal célomak, a.

UB

~()(illt vezény,;zOl'>< vagy tapsJelr .. pedig lőnek. Ez az elja.-1öt.t ~~~al e.gyszerübb, világosabb, érthetőbb e rnmdenekfó­

.......r minden félreértést.)

208. §.

Az ellellIe1ek, mihelyt a segédektiSI átvették lj, •

toly?kat, amelyelmek kakasai már fel vannak hl1SZ-

a plSztolyokat csövü1tkel fölfelé tartva f' l zvaí vál'ják a '\"=tős('~éd vezényszavait vagy' hPSj!ie~t~mme

204. §.

lriá1t~után a vezetö,,-egéd elfoglalta. helyét harsányan Ja a vezénYS2avakat vagy megadja a' tapsjeleket.

205. §.

A vezényszavak vagy tapsjelek közt há Jegföllebb öt .. má~odperc időköz lehet. . rom vagy

A vezetoseged tetszés szerint választhat j idő-közök bármelyikét s elhatározásától sem a e2l a segédeket értesíteni nem köteles. a feleket, sem

(Szokás szerint a vezetösegéd vagy a k" etk szavakat használja: Vigyázz! _ Tű ~ ov . ező vezény. jelet ad. Ha vezényszavakat használ z. vagy .pedig két taps­l<Z elltnfelek célzá~ra emel'k ' a Vigyazz! vezényszóra liz6ra pedl'" mind a kett llö a pLsztolyaikat, a Tűz! vezény-li. vIV6feIek az eLső taps;:lre ::~ Ha el1en~en ta~SjeJeket ad. a mllosod1!{ tapsjelre pedig mind a :e~t::J~k a ~lSztolyaikat. egyes vezényszavak között a vezetőse éd ::!Bzcx.re ,lőnek. Az tához s az ellenfelek gYakorlottsá~á1lg a sertes fo!coza­sodP<lTO szU~tet tart.) " oz mérten _. 3-5 mA-

206. §.

Aki 8 'l'1lzJ vezényszó vagy ',. vngy csak fél másodnerccel is k ,8 ":bUS~;llk tapsjel előtt bélyegét vonja ma?,'hra' h ~::O. 1~::: becstelenség

... J • '. ,h.~ J('vr ..... ~ S'.'"'~~'Ués~

Clal" PArba;J-Codell. XXIX. l<1naA!.

l2tl

vagy éppen halált okozott, II súlyos testi sértés, illető\~ a SZ'ándékos emberölés bűnébe esik.

(Ha meggondoljuk, milyen küJönMzOk a fegyverek ra· vaszal és kü!önösen a felek elótt ismeretlen plsztolyo~M lnilyen könnyen történhetik Idő előtt véletlen lövés, mindefl­esetre igen kivételes esetekben fogjuk ezt a veszélYei! Ijoo

f<S!ötte problematikus pisztolypárbeJt a.lka.ln1,82A11.)

207. §.

Az a fél, akire idő elött történt lövés, addig eél00-hat ellenfelére, ameddig akar 8 minden aggodalom nélkU! lőhet, amikor akar.

208. ~

Ha a vivófelek egyike II megadott jelre szabaly szerűen lőtt s a másik még tovább célozna, a segédelr kötelesek öt, saját életük veszélyeztetésével ls, 8. IövM ben megakadályozni.

Utóbbi esetben annak ll. segéde!, aki szabályszerűen lőtt, kötelesek a párbajnak hasonló feltételek mellett való esetleges folytatását megtagadni és felük felhatal­mazásából az ellenféltől bármely más szokásos párbajt követelhetnek, amelyeket az feltétlenül megadni tartozik

Az a fél killönben, alü szabályszerűen lőtt, a pár baj további folytatását egyszerüen meg is t agadhatja, sőt a párbajtól végképp el ls állhat.

209. §.

Annak a. félnek a segédei, aki II megadott jelre nc .. , lőtt, hanem tovább célzott, felüket erélyesell rendre utasítani s abban az esetben, ha az ellenfél a pál'baj­nak más föltételek mellett való folytatását követelné, /IZ

ellenfél segédeinek erre vonatko~6 elöterjesztéseit föl· tétlenül elfogadni kötelesek.

Ha azonban nyihránva16 lenne, hogy It fél aeru

önkénytelcllill vagy ügyetlenségböl. hanem szándéko­san célzott volna tovább, segédeinek becsületbeli kö­telessége a bünös fél további képviseJetét6J visszalépni 15 az esetről, az ellenfél segédeivel együtt, jegyzőköny­vet készíteni.

210. §.

Ha II pár bajt EL segédek megállapodásai értelmében tolytatni kellene, az e1járá.'J ugyanaz, mint az első goJy6váltásnáI.

.1