ÁLTALÁNOS SZAKMAI KONCEPCIÓ

Óvodai nevelés kompetenciaterület

2

Tartalom

I. Helyzetkép

I. 1. Az óvodák helye a magyar közoktatás rendszerében az óvodai

tartalmi szabályozók tükrében

I. 2. Az óvodák jövője a magyar közoktatás rendszerében a kompetencia

alapú óvodai programcsomag tükrében

II. Alapelvek

III. A kompetencia alapú óvodai programcsomag fejlesztési

koncepciójának sajátos elemei

IV. A kompetencia alapú óvodai programcsomag hozadéka a

a programcsomag felhasználói körében

V. A kompetencia alapú óvodai programcsomag kidolgozásának

üteme, bevezetése, alkalmazása, beválásának vizsgálata

3

I. Helyzetkép

I. 1. Az óvodák helye a magyar közoktatás rendszerében az óvodai

tartalmi szabályozók tükrében

A magyar közoktatásban bekövetkezett társadalmi változások maguk után

hozták az óvodai nevelés tartalmának változásait, melyek nem hagyták

érintetlenül a dokumentumok tartalmát sem.

Az első tanügyi dokumentumnak nevezhető kiadvány 53 évvel ezelőtt

jelent meg „Módszertani levél” címmel, amely az óvónőknek segített

körülhatárolni a nevelés és az oktatás folyamatát.

Négy évvel később, 1957-ben egy kézikönyv látott napvilágot

„Nevelőmunka az óvodában” címmel, amely az óvodát, mint elsősorban

nevelő intézményt határozta meg.

1971-ben „Az óvodai nevelés programja” címmel alapdokumentum

került az óvónők kezébe. Ennek az alapdokumentumnak az egyik nagy

erőssége éppen abban állt, hogy az óvónők számára megadta a

programtól való eltérés lehetőségét.

1989-ben került kiadásra az Óvodai nevelés Programja, mely az 1971-es

program továbbfejlesztett változata volt. Ez a program a továbbiakban is

hangsúlyt adott az óvodák módszertani szabadságának, a családok

irányába történő nyitásnak. Mindezek eredményeképpen újító szándékú

nevelőtestületi kezdeményezések kerülhettek felszínre. Az

4

óvodapedagógusok az addigi egységes, előíró jellegű rendszeren

túlléphettek, azonban az egységes iránymutatás még érvényben maradt.

1993-tól a közoktatási rendszerben bekövetkezett törvényi és jogszabályi

módosítások számos új feladattal, változtatási kötelezettséggel jártak az

óvodapedagógusok számára.

A kormány a 137/1996. (VIII. 28.) kormányrendeletében rendelkezett az

Óvodai nevelés országos alapprogramjának kiadásáról. A rendelet 1996.

szeptember 1. napján lépett hatályba.

A 23/1997. (VI. 4.) MKM rendelet 1. számú mellékletében található „A

fogyatékos gyermekek óvodai nevelésének irányelvei”, amely általános

elveket, meghatározott nevelési, fejlesztési tartalmakat, sérülés

specifikus fejlesztéséket és feladatokat tartalmaz.

A 32/1997. (XI. 5.) MKM rendelet a Nemzeti, etnikai kisebbség óvodai

nevelésének irányelve és a Nemzeti, etnikai kisebbség iskolai

oktatásának irányelve meghatározza a magyarországi nemzeti és etnikai

kisebbség nevelését biztosító óvodákban, iskolákban folyó sajátos

pedagógiai munka alapelveit, célját, feladatait. Kitér az óvodai élet

megszervezésének elveire, a kisebbségi óvodai nevelés formáira és a

fejlődés jellemzőire óvodáskor végére.

1999-ben törvényi kötelezettségüknek tettek eleget az óvodák, amikor

megalkották a helyi nevelési programjaikat. A kidolgozott, minősített,

illetve az alternatív programok által megteremtődtek a feltételei az

adaptálásnak is. Függetlenül attól, hogy melyik programkészítési módot

alkalmazták az óvodák, figyelembe kellett venniük az alapprogram

fejezeteiben leírtakat, valamint a gyerekek, a közösség, a közvetlen

környezet igényeit, a nevelőtestületek közös pedagógiai elgondolásait.

5

Az elmúlt esztendőkben többször módosították a Közoktatási törvényt.

Így volt ez 2003-ban is, amikor az Óvodai nevelés alapprogramját hozzá

kellett igazítani a törvényi keretekhez.

2004-ben megtörtént az óvodai helyi nevelési programok felülvizsgálata

és az intézmények minőségirányítási programjának a kidolgozása.

Ebben a folyamatban egyre inkább érvényesülnie kellett a dokumentumok

egymásra épülésének.

2005-ben, a felülvizsgálatot követően, az óvodák a helyi nevelési

programjaik módosításán, korrekcióján dolgoztak.

I. 2. Az óvodák jövője a magyar közoktatás rendszerében a

kompetencia alapú óvodai programcsomag tükrében

Az óvodák méltón kiérdemelt helyükre kerültek, amikor törvényileg

szabályozott keretek között a közoktatás részévé váltak. Az 1993. évi

LXXIX. Törvény a közoktatásról IV. fejezetében a Közoktatás

rendszeréről és A közoktatás intézményeiről rendelkezik. Számunkra a

20.§ a meghatározó.

Havas Pétert idézve: „Az Oktatási Minisztérium által 2004-ben

megalapított SuliNova Közoktatás-fejlesztési és Pedagógus

továbbképzési Közhasznú társaság az oktató programcsomagok

fejlesztésekor a fenntarthatóság pedagógiai kritériumait valamennyi

tantárgyi tanulási program fejlesztésekor érvényesítik. A fenntartható

6

fejlődés pedagógiai gyakorlata egész életen át tartó tanulási és

szocializációs folyamat,...”

A suliNova keretein belül olyan fejlesztések kerültek be a közoktatás

vérkeringésébe, amelyek eredményeképpen kompetencia alapú területek

artikulálódtak, és a kompetencia alapú területekhez programcsomagok

jöttek létre.

A kompetencia területek alapját az óvodai programcsomag adja.

Abból indulunk ki, hogy az óvoda a rendszer jól működő eleme, része. S

mint működő rendszer eleve adottak a továbblépés, a továbbfejlesztés

lehetőségei. Az elmozdulást az óvodapedagógia kidolgozatlan

területeiben látjuk.

Melyek ezek?

• Az óvoda-iskola átmenet, az inklúzív pedagógia, az érzelmi- és

erkölcsi nevelés kérdéskörei az óvodapedagógiában kidolgozatlan

területek.

Az ONAP csupán iránymutatást ad arra vonatkozóan, hogy milyen

képességekkel, készségekkel rendelkezzen a gyermek az iskolába

lépéskor.

A befogadó pedagógia még nem vált általánossá, alkalmazása,

helyes értelmezése szűk körű.

Az érzelmi- és erkölcsi nevelés háttérbe szorult a társadalmi

értékrendi-, érzelmi válságok begyűrűzése miatt. Az érzelmi-,

erkölcsi nevelésnek komoly hangsúlyt kell kapnia, mert

megalapozza a személyiség szocializációját. Segít a családoknak

az értékek mentén történő nevelésben, kapaszkodót nyújt a kusza

világban. A megalapozott szokásrend, amely értékrendhez vezet,

7

olyan biztonság, amely támpontot ad a mindennapokban, s amely

értelmes célokkal tölti meg azokat.

• Nem tisztázott a társadalmi változások következtében kialakult

helyzet. Pl.: a családok helyzete, elvárásaik az intézményekkel

szemben.

• Nem megoldott ezekben a kérdésekben a pedagógusok képzése. Ez

utóbbi fontos eleme a pedagógiai-, pszichológiai-, kisgyermekkori

orvostudomány által mért ismeretek eredménye.

• A tudományos háttér, a pedagógiai tapasztalatok ismeretében a

szakirodalom bővítése, a pedagógusok által használható

eszközrendszer kidolgozása szükséges.

• Az óvoda-iskola nem épül egymásra, tagolttá válik, noha ez

folyamat a gyermek életében.

• Az iskolákkal való szoros együttműködés rendszere azonban

kidolgozatlan, holott az óvodai nevelésre épül a közoktatási

rendszer következő lépcsőfoka, az iskolai tanulás megkezdése.

Más kérdés, hogy ezt az összehangolt elvi- és gyakorlati

tevékenységet a működés érdekében az iskoláknak is meg kell

tennie.

• A játék témakörének újragondolása időszerű, indokolt. Az

aktuális, „divatos” óvodákra háruló feladatok előtérbe helyezése

által sajnos a legfontosabb, a szabad játék háttérbe szorult, pedig a

gyermeki élet fő tevékenységéről van szó. Tudjuk, hogy a gyermek

8

pszichikus funkcióinak változásai a játék fejlődésével függnek

össze.

A jó iskola, az óvoda folytatásaként, játszva tanítja a gyermeket,

cselekvésre, tapasztalatokra építi a tanulást, figyelembe véve

életkori sajátosságait, érdeklődését.

9

II. Alapelvek

Pedagógiai alapvetések

• A gyermeknek joga van ahhoz, hogy megkapja a neki megfelelő

gondoskodást és nevelést.

Olyan nyitott és rugalmas rendszerben fejlődhessen, mely igazodik

egyéni szükségleteihez, életkori- és egyéni sajátosságaihoz,

fejlődési üteméhez.

• Óvodás életkorban a nevelés eszközei közül a játék a gyermek

legelemibb pszichikus szükséglete.

Ebből következően a gyermek 7-9 óra napi játékszükségletét ki kell

elégíteni és meg kell hagyni a játék semmi mással nem

helyettesíthető szerepét, funkcióját a gyermek életében. A 3-6-7

éves gyerek létformája a játék. Ezen keresztül tapasztalja meg a

körülötte lévő világ sokszínűségét. Ezen keresztül szerzi ismereteit,

tanul, jut örömökhöz, sikerélményhez. A játék a gyermek számára

a legfőbb élményforrás, a személyiség fejlesztésének színtere, a

tanulás, a készség-, képességfejlesztés leghatékonyabb módja.

• A munkajellegű tevékenység is tartalmaz játékos elemeket.

Az önként vállalt feladatok, munkafolyamatok végzése során

megéli a gyermek a közösségért való tevékenykedés örömét is,

mely normák, értékek, szabályok kialakulásához vezet.

10

• A valódi tudás az, amit a gyermek maga fejt meg és cselekvésen

keresztül sajátít el, amelyet képes alkalmazni képességi, készségei

által.

Ennek érdekében fontos, hogy minél több tapasztalathoz jusson,

élményeket élhessen át, és természetes kíváncsiságát kielégíthesse.

Ezért a játékba integrált önkéntes és cselekvéses tanulás az óvodai

tanulás útja.

• Az óvodában komplex nevelés folyik.

A nevelési területek elméletileg differenciáltak, elkülönültek, a

gyakorlatban azonban, a tárgyi koncentráció elvének megfelelően,

egységet alkotnak.

Nevelési cél: a gyermeki aktivitás, motiváltság, kíváncsiság

ébrentartása és kielégítése, a kreativitás előtérbe helyezése és a

kompetenciaérzés kialakítása, fenntartása.

• Az óvodapedagógus az ismeretek tapasztalati úton történő

megszerzéséhez segíti hozzá a gyermeket.

Megteremti annak a lehetőségét, hogy a gyermek a játékon, a

művészeteken, az alkotómunkán, saját tevékenységén keresztül

szerezhesse meg azokat az élményeket, amelyek megnyitják, és

ébren tartják benne a vágyat a környező világ megismerésére, a

tanulás örömének átélésére.

Ebben az életkorban az igazi ismeret az, amit a gyermek önmaga

szerez meg. Mindennek az alapja, hogy a gyermek érdeklődésére

és cselekvésére, előzetes tudására, tapasztalataira épüljön az

ismeretanyagot is tartalmazó tevékenységrendszer.

11

• A gyerek fejlődésének alapja, hogy féltő, óvó, gondoskodó

szeretet, folytonos, stabil biztonság vegye körül.

Egyéni, differenciált bánásmód szükséges a személyes, bensőséges

kapcsolat kialakításához, amely minden gyermeket megillet.

• Az anyanyelvi nevelés áthatja az óvodai nevelést, tartalma a

nevelés eszközeinek és a gyermeki tevékenységrendszernek, ezért

kiemelt jelentőséggel bír.

• A sajátos nevelési igényű gyermek is teljes értékű ember.

Joga, hogy megfelelő, elfogadó, ugyanakkor fejlesztő hatású

környezetben éljen, fejlődjön.

A gyerekek őszintén elfogadják, tolerálják a sajátos bánásmódot

igénylő társaikat, a gyengébbekhez való közeledés és segítőkészség

természetes számukra.

Olyan pedagógiai környezetet kell kialakítania az óvodának, ahol

a másság felé fordulás mindenkinek természetessé válik.

• Az óvodáskorú gyermek magatartását érzelmei befolyásolják. Ezért

fontos, hogy a vele kapcsolatba kerülő gyermekekkel és

felnőttekkel pozitív, kedvező hatások, élmények érjék.

Nevelési cél, hogy a gyermek az óvodapedagógusokban és az

óvodában dolgozókban társra, ha kell természetes támaszra

találjon.

12

• A közösségi nevelés alapelve, hogy a gyermek, mint egyén találja

meg helyét a közösségben.

Nevelési cél, hogy igényévé váljék a csoporttal való

együttműködés, ugyanakkor, ha arra van igénye, egyedül is

tevékenykedhessen. Ilyenkor a többiek alkalmazkodjanak hozzá.

A társas kapcsolatok alakulásának legfőbb eszköze elsősorban a

játék, ezt követik a közös tevékenységek, a közösen végzett

feladatok, a különböző szervezeti keretekben megvalósuló

tanulási formák.

• A gyermek számára biztonságot nyújt a megalapozott és

következetes, ám rugalmasan kezelt szokásrendszer.

Segít neki abban, hogy a körülötte lévő szűkebb és tágabb

környezetben az emberi érintkezés alapvető szabályait

elsajátíthassa. A szokásrendszeren és az együttélésből fakadó

interakción keresztül fejlődik normarendszere, amely a további

fejlődési szakasznak, az iskoláskornak az alapja, s egyben a

felnőtté válás feltétele is.

• Jelentős alapvetés a megfelelő életvitel, egészséges életmód iránti

igény kialakítása.

Nevelési cél a gyereknek adekvát és rendszeres életritmus,

megfelelő napirend kialakítása. A helyes tisztálkodási- és

táplálkozási szokások kialakításában fontos szerepe van az

óvodapedagógusnak és a dajkáknak.

A felfokozott mozgásigény a gyermek életkori sajátosságai közé

tartozik. Ennek kielégítése az óvodapedagógus feladata.

13

• A tágabb- és szűkebb környezet közvetlen, tapasztalati úton történő

megismerésével lehet elérni, hogy a gyermek tisztelje a

környezetét, és bátran alakítsa azt anélkül, hogy kárt okozna

benne.

Nevelési célunk, hogy az óvodáskorú gyerekek környezettudatos

viselkedést megalapozzuk. Ebben a folyamatban a gyereket

körülvevő felnőttek, a szülő, a pedagógus, a dajka néni példája

elengedhetetlen.

• Meghatározó a gyermek személyiségének alakulásában, hogy

milyen nevelési hatások érik a családjában. A megfelelő módon

kialakított szokások és viselkedési formák a gyermek számára

megkönnyítik az óvodai közösségbe való beilleszkedést.

Ezért nagyon fontos a családok nevelési szokásainak a

megismerése, közelítése az óvodai nevelési szokásokhoz.

Nevelési célunk a családokkal való együttműködés, a családok

segítése, erősítése. Az óvodapedagógusok napi kapcsolatban állnak

szülőkkel, ezáltal az együttnevelés, az együttműködés érdekében a

folyamatos párbeszéd feltételrendszere biztosított.

• Nevelési cél, hogy óvodáskor végére iskolára alkalmas gyerekeket

bízzunk a szülőkre.

14

Az alapelvek érvényesítése során figyelembe kell venni:

• a magyar nemzeti kultúrát, hagyományait;

• a magyar óvodapedagógia eddigi progresszív eredményeit;

• az ONAP irányelveit;

• a fejlődéslélektan tudományos megállapításait;

• az inkúzív pedagógia cél- és feladatredszerét;

• a játék, az érzelmek, az erkölcs meghatározó szerepét;

• a gyermek fejlődésének nyomonkövetését;

• az iskolára alkalmasság fejlettségi szintjeit.

15

III. A kompetencia alapú óvodai programcsomag fejlesztési

koncepciójának sajátos elemei

Dr. Pála Károlyt idézve: „Az ismeretek, ezek alkalmazási képessége és

az alkalmazáshoz megfelelő motiváció, illetve attitűd, együttesen jelölik

ki azokat a képességrendszereket, képességhalmazokat, amelyeket egy

adott terület kompetenciájaként meghatároznak”.

A kompetenciafejlesztés része a pedagógiai innováció.

1. sz. diagram

A kompetenciafejlesztés, a pedagógiai innováció és a pedagógiai

fejlesztés

Pedagógiai innováció

Pedagógiai fejlesztés

Kompetenciafejlesztés

16

Sajátos elemek

a./ A pedagógiai innováció része a fejlesztés

b./ A fejlesztés alatt pedagógiai fejlesztést értünk. S mint ilyen az

antropogógia (az embernevelés tudománya) és az andragógia (a felnőtt

korúak nevelésének tudománya) között foglal helyet. /1. sz. ábra /

c./ A pedagógiai fejlesztés célja

d./ A pedagógiai fejlesztés feladata

e./ A pedagógiai fejlesztés tárgya

f./ A pedagógiai fejlesztés alanya

g./ Kiindulási pont

h./ A pedagógiai fejlesztés szabályozott folyamata

i./ A pedagógiai fejlesztés jellemzői

j./ A pedagógiai fejlesztés folyamatának szakaszai és a közöttük

lévő kapcsolat

k./ A pedagógiai fejlesztés folyamatának eredményei

l./ Visszacsatolás a célokhoz és feladatokhoz

a./ A pedagógiai innováció alatt - az általam megfogalmazottak

alapján - az óvodapedagógia hagyományain, értékein, az általunk

kidolgozott szakmai, elméleti alapokon nyugvó, az anarchisztikus

pedagógiai irányzatok ellen fellépő, de a megváltozott körülményekhez

alkalmazkodó és a kidolgozatlan területeket felvállaló, fejlesztési

irányvonalat megjelölő tervszerű, tudatos, célirányos tevékenységet

értjük, amelynek specifikus eszköze a pedagógiai fejlesztés.

b./ A pedagógia a gyermek-és fiatalkorúak nevelésének tudománya, a

pedagógiai fejlesztés a kisgyermekkor életkori sajátosságait tartja szem

17

előtt. Természetes teret enged az egyéni sajátosságok felszínre

kerülésének és az egyéni bánásmód fokozottabb érvényesítésének.

1. számú ábra

A pedagógia helye a fogalmi hierarchiában

Fogalomhierarchia

ANTROPOGÓGIA

PEDAGÓGIA

ANDRAGÓGIA

Várnagy Elemér – Várnagy Péter: A hátrányos helyzet pedagógiája nyomán c./ A pedagógiai fejlesztés célja a programcsomag témaköreivel

megegyező felosztást követi.

Az óvodából az iskolába való átmenet tartalmilag újszerű kidolgozását, az

inklúzív pedagógiának, együttélésnek az elterjesztését, a játéknak, mint a

fejlesztés céljának és eredményének a megjelenítését, a játék, érzelem,

erkölcs metodikai kapcsolatának érvényesítését.

18

d./ A pedagógiai fejlesztés feladata olyan felkínált, választható témák

( Komplex Fejlesztési Tervenként 8-8-8-8), tevékenységi körök (játék,

munka, tanulás) szervezeti keretek (frontális, csoportos, egyéni),

differenciálási eljárások (szervezési módok és/vagy feladatrendszer) és

munkaformák (frontális, csoportmunka, ezen belül homogén illetve

heterogén csoport, valamint egyénre szabott munka) ajánlása, amelyek a

pedagógiai fejlesztés célját szolgálják.

e./ A pedagógiai fejlesztés tárgya maga a kompetencia alapú óvodai

programcsomag.

f./ A pedagógiai fejlesztés alanyai maguk a gyerekek és a gyerekek

fejlesztéséért felelősséget vállaló óvodapedagógusok.

Eddigi visszajelzéseink alapján állíthatjuk, hogy a tesztelő

óvodapedagógusok is változáson, fejlődésen mentek keresztül / átmenet

/, és reményeink szerint hasznosítható pedagógiai tapasztalatokkal, megélt

élményekkel lettek és a jövőben is lesznek gazdagabbak.

g./ Kiindulási pont, hogy a fejlődés és a fejlesztés között különbség

és/vagy kapcsolat van.

A fejlődés fogalmát használhatjuk a gyerek testi, biológiai, lelki

sajátosságaira, amilyenek például a testmagasság, a testsúly, az érési

folyamatok. De nem használhatjuk az óvodai nevelésre! A nevelés

fejlesztést jelent! Nem mondunk le egyetlen gyermek fejleszthetőségéről

sem!

A gyerekek képességszintjei egyéni, sajátos fejlődési mintázatot

mutatnak.

19

Az egyes szintek értelmezése: I. szint: sajátos nevelési igényű gyerekek

II. szint: standardhoz közelítő képességű gyerekek

III. szint: tehetséges, kreatív képességgel rendelkező gyerekek

Az I. szint részletes kifejtése:

részképesség zavarok

• olvasási zavar (dyslexia)

• írászavar (dysgrafia)

• számolási zavar (dyscalculia)

autizmus spektrum zavarával élő

nehezen nevelhetőség

• mozgászavarok: túlmozgékony (hipermotilis), gátolt

mozgású

• idegrendszeri zavar: indulati kitörés, szorongás, stb.

• érzelmi-akarati élet zavara: agresszió, dac

• értelmi képességek zavara: gondolkodási műveletek zavara,

pszichikus funkciók működési zavara, stb.

hátrányos helyzet

• szociokulturális lemaradás

• ingerszegény környezet

• érzelmi labilitás

• elhanyagoló bánásmód

20

kisebbség

• roma kisebbség

• migrációs populáció

• egyéb nemzetiségi etnikum

h./ A pedagógiai fejlesztés szabályozott folyamat.

Működtetésénél, fókuszálva a pedagógiai folyamatok megtervezésére is,

mindig hármas felépítést kell követnünk:

• először a célt kell megfogalmaznunk;

• a célhoz feladatot kell rendelnünk;

• a célnak, a feladatnak a tartalomban, a fejlesztés tárgyában és

alanyában kell megjelennie.

i./ A pedagógiai fejlesztés folyamatának jellemzői: a komplexitás,

a minőség.

A komplexitás értelmezési tartományai:

OM – HEFOP - Programfejlesztési Központ – Humán kutatás-fejlesztés –

kompetencia alapú óvodai programcsomag – a többi kompetencia terület

programcsomagja

A képességfejlesztés az elsődleges. Ennek szolgálatába állítottuk, a

minden nevelési területre kiterjedő, úgynevezett törzs-és kiegészítő

anyagot. A kettő értéke kumulálódik.

21

Az integráló nevelési terület, megegyezően az OAP-pal a Külső világ

tevékeny megismerése, ezen belül a Matematikai tartalmú tapasztalatok.

Az integrált nevelési területek (Anyanyelvi, irodalmi nevelés, Vizuális

nevelés) zárják a komplexitást. Ezek a nevelési területek adják a

törzsanyagot.

Kiegészítő anyag a Környezeti játékgyűjtemény, a Bábgyűjtemény, a

Zenevarázs – új utak az óvodai zenei nevelés terén és a Segédletek,

melynek tartalmát a Dramatikus elemeket tartalmazó játékok, a Mozgásos

játékok, a Pedagógiai játékgyűjtemény és a Játékajánló adják.

A Komplex fejlesztési tervek felosztása az ősmagyarok és a magyar

kultúra jelképrendszerében megtalálhatók.

• Levegő: július, augusztus, szeptember

• Tűz: október, november, december

• Víz: január, február, március

• Föld: április, május, június

A négy Komplex fejlesztési terv három Fejlesztési tématerv köré

csoportosul.

• Család

• Élő- és élettelen világ

• Közösségi nevelés

22

Mit jelent a fejlesztés minőségi megjelölés?

• Maga a programcsomag is fejlesztésen megy keresztül, ezáltal

látjuk a minőség biztosításának garanciáját. A fejlesztés Fejlesztési

Munkaterv alapján történik és több szakasza ismeretes.

• A kompetencia alapú óvodai programcsomag jelenlegi tartalmát és

formáját tekintve munka-, illetve tesztpéldány. Ez azt jelenti, hogy

első körben csak a pályázatban nyertes óvodák használhatják és

elsősorban tesztelési célokra. A tesztelés szigorúan meghatározott

keretek között történik, Tesztelési útmutató alapján, mérési

eredményekre, elemzésekre támaszkodva. Tehát megállapítható,

hogy maga a tesztelés is fejlesztés, hiszen az eredményeit

beépítettük a II. Fejlesztési szakasz korrekciós munkájába.

Megfogalmazott céljaink alapján, a folyamatos fejlesztés

eredményeképpen a gyerekek fejlesztése is célirányosabbá válik.

j./ A pedagógiai fejlesztés folyamatának menete, szakaszai és a

közöttük lévő kapcsolat

A pedagógiai fejlesztés menete

- Helyzetkép, helyzetelemzés

- A pedagógiai fejlesztés tervezése

- A fejlesztő munka beindítása

- A fejlesztés bevezetése, alkalmazása, tesztelése

- A bevezetés, alkalmazás, tesztelés eredményeinek feldolgozása,

értékelése, elemzése

- Korrekciós munka beindítása

23

- A fejlesztés folytonosságának biztosítása

A pedagógiai fejlesztés szakaszai és a közöttük lévő kapcsolat

• Az első szakasza a programcsomag I. témakörének (Óvoda-iskola

átmenet) első évét jelentette. Amikor is elkészült az ún. Kapcsos

könyv.

• A fejlesztés második szakasza párhuzamos két szálon fut.

Az egyik szál a program I. témakörének beválását és témakör

értékelését, ennek feldolgozását, értékelését, elemzését, valamint a

gyerekek fejlődésének nyomon követését foglalja magában, illetve

a tématervek struktúrájának fejlesztését.

A másik szál az inklúzív nevelés gyakorlattá tételének kidolgozását

jelenti. Ezen belül a szakmai koncepció, az integráció története,

értelmező szakszótár, alapvetések, együttműködési színterek

megfogalmazására került sor.

A kompetencia alapú óvodai programcsomag II. témaköre a

differenciálás, az integráció és az inklúzív pedagógia jegyében

íródott. Szükségesnek érezzük, hogy pontosan definiáljuk - az

egységes értelmezés miatt -, hogy kikre is gondoltunk, amikor

elkészítettük fejlesztéseinket.

Azokra a 3-7-8 éves óvodásokra, kisiskolásokra, akik bármelyik

óvodában, iskolában megtalálhatók, akikkel mindannyian

találkoztunk már nevelő-oktató munkánk során.

24

Azokra a 3-7-8 éves óvodásokra, kisiskolásokra, akik a saját

képességeiknek, a mi elvárásainknak megfelelően fejlődnek,

teljesítenek.

Azokra a 3-7-8 éves óvodásokra, kisiskolásokra, akiknek a

fejlődése, fejlettségi szintje elmarad a várttól, képességeik

szunnyadnak.

Azokra a 3-7-8 éves óvodásokra, kisiskolásokra, akik kreatívabbak,

az új dolgok iránt nyitottabbak, érzékenyebbek társaiknál.

Azokra a 3-7-8 éves óvodásokra, kisiskolásokra, akik egyes

területeken kiemelkednek társaik közül, föléjük nőnek, más

területeken viszont elvesznének, ha nem kapnák meg a speciális,

csak személyüknek szóló képességfejlesztést.

Azokra a 3-7-8 éves óvodásokra, kisiskolásokra, akik, lehet, hogy

nem is járnak rendszeresen óvodába, iskolába. Akik, lehet, hogy az

otthoni, családi környezetükben sem kapnak kellő védelmet és

biztonságot. Akikre lehet, hogy óvodában és az iskolában is a

kirekesztés, a megbélyegzés vár, csupán bőrük színe vagy

nemzetiségük miatt.

Azokra a 3-7-8 éves óvodásokra, kisiskolásokra, akik ép

fejlődésmenetű táraiktól különböznek ugyan, de ők is ugyanolyan

értékesek, és számukra is szeretnénk biztosítani az óvoda, az iskola

falain belül a boldog gyermekkort.

25

Azokra a 3-7-8 éves óvodásokra, kisiskolásokra, akik neveléséről

nem mondhatunk le csupán arra hivatkozva, hogy nehezebben

találjuk meg a feléjük vezető utat.

Egyszóval: minden kisgyerekre, aki többek között abban azonos,

hogy más...

• A fejlesztés harmadik szakasza a játék, az érzelmi és erkölcsi

nevelés egységét dolgozza fel. A gyerekek számára mindhárom

tapasztalási, élményszerzési lehetőségek forrása. A játék a gyermek

alapvető, pszichikus szükségletét elégíti ki. Az óvodáskorú

gyermek érzelmileg vezérelt, erkölcsi érzéke megjelenik a játékban.

Az egyes szakaszok csak a fejlesztési koncepció elméletében különülnek

el egymástól, eredményeik, kapcsolódási pontjaik előkészítik a következő

szakaszt. A pedagógia gyakorlatban szerves egységet alkotnak. A három

szakasz együttesen adja az óvodai nevelés teljes vertikumát.

26

2. sz. ábra

A programcsomag felépítése

27

k./ A pedagógiai fejlesztés folyamatának eredményei

• Az óvodapedagógia általunk felvállalt kidolgozatlan területeinek

felszámolása.

• Fejlesztési irányvonal megjelölése.

• A pedagógiai fejlesztés általunk történő nyomon követése.

• Komplex szemléletváltást eredményez az óvodapedagógusok

körében.

• Olyan eszmerendszert eredményez, amely átláthatóvá teszi az

óvodai nevelés cél-és feladatrendszerét.

• Olyan alapkultúrtechnikákat fogalmaz meg témaajánlásaiban,

amelyek a gyerekek iskolára való alkalmasságát célozzák meg.

• Olyan mérési, fejlődés nyomonkövetési eljárásrendszert alakít

ki, ami a gyerek cselekvésébe, játékába ágyazottan figyelhető

meg.

l./ Visszacsatolás a célokhoz és feladatokhoz

A pedagógiai innováció folyamatjellegű.

A folyamat három szakaszának permanens ellenőrzése, értékelése,

tesztelése jelzésértékű és általánosításra felhasználható eredményeket

ad. A pedagógiai jellegű tapasztalatokat, eredményeket a Fejlesztési

koncepcióban rögzítjük, a következő innovációs folyamatot

előkészítjük.

28

IV. A kompetencia alapú óvodai programcsomag hozadéka a

programcsomag felhasználói körében

Mit jelent a kompetencia alapú óvodai programcsomag használata a

gyerekek számára?

Mottó: „ Mindegy, hogy képességeid mekkorák,

fő, hogy a tőled telhető legjobbat

formáld belőlük és általuk.”

/ Weöres Sándor/

A kompetencia alapú programcsomag reményeink szerint a gyerekek

számára önfeledt, boldog gyermekkort jelent, amelyben

- kedvük, igényeik, elképzeléseik, vágyaik szerint játszhatnak;

- kedvük, igényeik szerint mozoghatnak térben és időben,

zenében és festésben;

- átélhetik a mesék, a versek szárnyaló világát;

- átérezhetik a hagyományok üzenetét;

- bábozhatnak, dramatizálhatnak;

- nap mint nap változatos, színes élményeket szerezhetnek

önmagukról, barátaikról, a segítő, befogadó, elfogadó

felnőttek jelenlétéről, a közösségről, az őket körülvevő

világról, a környezetről, a természet csodáiról, a számok, a

mennyiségek birodalmáról;

- játszva tanulhatnak egymástól és a felnőttektől;

- a kérdéseiket bátran, nyíltan megfogalmazhatják;

- a megoldandó helyzeteknek számos megoldása lehetséges;

- figyelembe veszik a gyermekek törvényeit is.

29

Mit jelent a kompetencia alapú óvodai programcsomag használata a

szülők számára?

Mottó: „ A gyermekeknek egészséges környezetre

van szükségük és a közösségben nem

lehetnek egészségesek szülői támogatás

nélkül.”

/ Trish Magee /

A kompetencia alapú programcsomag használata során a szülők

biztosítékot kapnak arra vonatkozóan, hogy

- a program középpontjában a gyerekük áll;

- a boldog gyermekkort nem elvenni, hanem biztosítani

kívánjuk a gyereke(i)k számára;

- a program alkalmazása során a gyermekük illeszthető lesz a

következő oktatási folyamathoz, az iskolához;

- gyermekük komplex képességei fejleszthetők;

- figyelembe veszik a gyermeke(i) egyéni és életkori

sajátosságait;

- értékelik gyermeke(i) azon tulajdonságait, amelyek csak rá

jellemzőek;

- gyermekével megtanítják értékelni a másik gyerek másságát

is;

- gyermeke(i) számára olyan tudástartalmakat adnak át,

amelyek az iskolai tanuláshoz szükséges kultúrtechnikákat

alapozzák meg;

- gyermekének olyan értékeket (hagyományőrzés-, ápolás, a

magyar anyanyelv, népdal-, mese és mondavilág, tisztelet,

30

szeretet, megbecsülés, elfogadás, a közösségben való

együttélés) közvetít, amelyek örökérvényűek;

- a hangsúly a különböző módszerekkel történő egyéni

fejlesztésen van;

- gyermekük nevelő-fejlesztő intézménybe jár;

- a szabad játék megmarad a nevelés egyik eszközének;

- plusz szolgáltatásokkal (idegen nyelv, számítógépes

ismeretek) nem terheli meg a gyermeke(i)t;

- Önre nézve nem jelent többletköltséget;

- a gyermekével való közös gyűjtőmunkát közös

élményfeldolgozás követhet;

- az óvodával való együttműködésük szorosabbá válhat,

fejlődhet;

- gyermekének több sajátélményben, tapasztalatszerzésben

lesz része;

- a program figyelembe veszi az Ön észrevételeit is.

31

Mit jelent a kompetencia alapú óvodai programcsomag használata az

óvodapedagógusok számára?

Mottó: „ A pedagógus király lehet a gyerek birodalmában,

ha nemcsak törvényeket talál ki,

hanem figyelembe veszi a gyermek törvényeit is.”

/ Ancsel Éva /

A kompetencia alapú óvodai programcsomag használata az

óvodapedagógusok számára lehetőséget ad

- az óvoda-iskola átmenet, az inklúzív pedagógia, a játék, az

érzelem és az erkölcs új tartalmú megközelítésére;

- az iskolára való felkészítés, az iskolaérettség újraértelmezésére;

- az óvoda óvó-védő, nevelő, személyiségfejlesztő funkciójának

új tartalommal való megtöltésére;

- a céltudatosabb, tervezettebb, hatékonyabb gondozó – nevelő -

oktató munka megélésére;

- a nevelési színterek (család, óvoda, iskola) folytonos nevelő

hatásának érvényesítésére;

- a saját kompetens személyiséggé válási folyamatának a

megsegítéséhez;

- a saját kompetenciájának fejlesztésére (ismeret, tudás, attitűd);

- olyan pedagógia, pszichológia ismeretek megszerzésére,

amelyek meglévő ismereteit bővíthetik;

32

- olyan tudástartalmak elsajátítására, amelyek elméleti

megalapozottságot adnak a program szellemiségének átvétele,

a program bevezetése, tesztelése, alkalmazása terén;

- olyan beállítódás generálására, amely az óvodapedagógia

kidolgozatlan területeit hordozza magában;

- olyan beállítódás generálására, amely befogadóvá teszi az

óvodapedagógia új, innovatív pedagógiai jelenségei, történései

iránt;

- olyan beállítódás generálására, amely a fejlesztés

szükségessége iránti igényét ébren tartja;

- olyan beállítódás generálására, amely a prevenció

hatékonyságát hirdeti a korrekcióval szemben,

- a gyerekek differenciálisi szintek (I.-II.-III.), képességfajták

(értelmi, szociális, kommunikációs: verbális, nonverbális, testi)

szerinti fejlesztésére;

- a holisztikus látásmód kialakítására, mind a gyermek egész

személyiségének fejlesztése, mind a saját látásmódjának

fejlesztése terén;

- a megváltozott, a pedagógusokkal szemben támasztott

követelmények és szerepek teljesítéséhez, betöltéséhez;

- a saját kulturális identitásuk megtartására;

- a szakmai elismerésre;

- az ön-és továbbképzésre;

- a pedagógiai-, módszertani szabadság megélésére;

- a pedagógiai innovációban való részvételre;

- a programcsomag fejlesztésében való részvételre a program

tesztelése, véleményezése, értékelése kapcsán;

33

- a programcsomag alkalmazása során megélt pedagógiai jellegű

tapasztalatok kicserélésére a programcsomagot kipróbáló,

tesztelő, alkalmazó intézményekkel;

- a programcsomagban rejlő élmények szerzésére és megélésére;

- a kiégés szindrómájának elkerülésére.

34

Mit jelent a kompetencia alapú óvodai programcsomag használata a

fenntartó számára?

Mottó: „ A gyermek a miénk is,

az enyém, a tied,

a mindannyiunkké.”

/ Hermann Alice /

A fenntartó a kompetencia alapú óvodai programcsomag használata

során bizonyságot nyerhet afelől, hogy

- az általa fenntartott intézmény szakmai elismerésben részesült

azáltal, hogy a pályázat nyertes intézményei közé tartozik;

- biztosított az óvoda pedagógusainak a szakmai ingyenes

továbbképzése;

- az általa elfogadott és támogatott óvodai helyi nevelési program a

kompetencia alapú óvodai programcsomag használata kapcsán nem

sérül;

- a fenntartása alatt működő óvoda alap-és speciális feladatait a

továbbiakban is teljesíteni tudja;

- a programcsomag alkalmazása plusz anyagi terhet nem jelent

számára;

- az óvoda Alapító okiratának belső tartalmi változtatására nincs

szükség a kompetencia alapú óvodai programcsomag alkalmazása

miatt;

- az óvodát továbbra is a gyermekközpontúság, a gyermeki

személyiség értékként kezelése jellemzi;

- vélhetően emelkedni fog a programcsomagot alkalmazó óvodákba

a beiratkozni kívánó óvodáskorú gyermekek száma.

35

V. A kompetencia alapú óvodai programcsomag kidolgozásának

üteme, bevezetése, alkalmazása, beválásának vizsgálata

A programcsomag kidolgozásának üteme

• 2004-2005: Az óvodából az iskolába való átmenet

• 2005-2006: Inklúzív pedagógia, integráció, differenciálás

• 2006-2007: Játék, érzelem, erkölcs

A programcsomag bevezetése, alkalmazása

• Első körben a pályázaton nyertes óvodák

• Követő intézmények

• Széleskörű alkalmazás

A programcsomag beválásának vizsgálata

• I. témakör Programbeválási- és témakör értékelési szempontok

• II. témakör Programbeválási- és témakör értékelési szempontok

• III. témakör Programbeválási- és témakör értékelési szempontok

• A gyermekek fejlődésének nyomonkövetése – minden témakör

esetében folyamatos

• A beválási vizsgálatok során szerzett adatok, tapasztalatok,

vélemények, eredmények, értékek feldolgozása, értékelése,

elemzése

• A tesztelési eredmények beépítése a korrekciós, illetve a fejlesztő

munkába

• Attitűdmérések

• Képzéseket követő kérdőívek feldolgozása

• Intézkedési tervek készítése

36

Felhasznált irodalom

1./ Dr. Balázsné Szűcs Judit: A korszerű óvónő

Óvodai nevelés, 1987. 7-8. 231. p.

2./ Labáth Ferencné: „Az óvoda-iskola átmenetet segítő óvodai

programcsomag tartalmi és módszertani jellemzői. Az óvodai

programcsomag tesztelési tapasztalatai” című előadás

Elhangzott 2006. április 04-én a Tolna Megyei Pedagógiai Intézet,

Szekszárd: „Pedagógus szerep - pedagógus mesterség” 2006

konferencián

3./ Várnagy Elemér - Várnagy Péter: A hátrányos helyzet pedagógiája

SzocHáló Társadalomtudomáy on-line

Idézet

1./ Havas Péter: Oktatás a fenntartható fejlődésért (kézirat gyanánt)

1.o.

www.korlanc.ngo.hu/hirmond.htm

2./ Jegyzőkönyv

Dr. Pála Károly 5.o.

www.om.hu/letolt/oknt/doc/oknt_060209.pdf