V IL ÁGJ Á R Ó UTA Z Á S I MAGA Z I N12

RRIIPP

OORR

TT

V IL ÁGJ Á R Ó UTA Z Á S I MAGA Z I N 13

BAOBABFÁK, MAKIK, VÍZESÉSEK, KAMÉLEONOK,

ORCHIDEÁK, PARADICSOMBÉKÁK, ÉLÉNK ZÖLD

GEKKÓK, TABUK ÉS SZELLEMEK. DE VAJON MED-

DIG LÁTHATJUK ILYENNEK FÖLDÜNK NEGYEDIK

LEGNAGYOBB SZIGETÉT?

MADAGASZKÁR MINTEGY 88 MILLIÓ ÉVE SZAKADT

LE AZ AFRIKAI KONTINENSTÕL, ÉS VÁLT HAZÁJÁ-

VÁ MEGANNYI CSODÁLATOS ÉLÕLÉNYNEK, ME-

LYEK ELSZIGETELVE ÉLTEK, MÍGNEM MEGJELENT

AZ EMBER. ÉS KIPUSZTÍTOTTA A VALAHA ÉLT

LEGNAGYOBB FUTÓMADARAT, A MOÁT, ÉS A MA

ÉLÕ MAKIK LAJHÁR MÉRETÛ ELÕDJÉT, A MEGA-

LADAPIS-T. AZTÁN A NÖVÉNYEK ELLEN FORDULT,

ÉS MÓDSZERESEN ELKEZDTE IRTANI A SZIGETET

BORÍTÓ TERMÉSZETES NÖVÉNYTAKARÓT. A

„VÁGD KI ÉS ÉGESD FÖL” TÍPUSÚ GAZDÁLKODÁS A

MAI NAPIG ZAJLIK, ÉS MEGÁLLÍTÁSÁRA CSAK KE-

VÉS REMÉNY VAN.

MADAGASZKÁRAz állatok birodalma

� Szöveg és fotó: BUZÁS BALÁZS

RRIIPP

OORR

TT

V IL ÁGJ Á R Ó UTA Z Á S I MAGA Z I N14

A KÜLÖNBÖZÕ természetvédelmiszervezetek már 1989-ben megkongat-ták a vészharangot, és Madagaszkártazon országok közé sorolták, aholazonnal cselekedni kell, különben a szi-get sajátos élõvilága teljesen eltûnik. Ki-dolgoztak egy húsz éves természetvédel-mi tervet, aminek eredményeképpen az

akkori, már meglévõ négy nemzeti par-kot újabb tíz alapítása, és kutatási prog-ramok beindítása követte.

A LEGNAGYOBB irtás az 1500-asévekben megjelent európai hódítóknak„köszönhetõ”, akik a sziget teljes ki-zsákmányolásába kezdtek. Mára a szi-

MMAADDAAGGAASSZZKKÁÁRR TTÖÖRRTTÉÉNNEELLMMEE

MADAGASZKÁRT két nagy hullámban

népesítették be a különbözõ néptör-

zsek. Elõször a VIII-XIV. század között a

maláj szigetvilágból, majd Afrika keleti

partjairól érkeztek bevándorlók, õket af-

rikai rabszolgák, európai kalózok és

arab utazók követték. Belõlük alakult az

a 18 törzs, amely ma benépesíti az or-

szágot. Bár Marco Polo is ír Madagasz-

kárról, s annak létezésrõl Diego Dias

portugál utazó is tudott 1500-ban, igazi

felfedezõje Francisco de Almeida volt.

A XVII. SZÁZADIG felváltva hol franci-

ák, hollandok, portugálok, hol pedig az

angolok próbálkoztak a gyarmatosítás-

sal, mindhiába. Végül a franciák meg-

szerezték Sainte Marie szigetét, majd a

szolgálatukban álló Benyovszky Móric

Louisbourg néven – az akkori francia

királyról elnevezve – telepet létesített.

A BENNSZÜLÖTTEKET annyira lenyû-

gözte Benyovszky bátorsága és hõsi-

essége, hogy végül királyukká válasz-

tották. A királyság ellen az Ile de

France-i kormányzó sereget küldött,

egy csatában odaveszett maga

Benyovszky is.

EZUTÁN HOL AZ angolok, hol a franci-

ák kerekedtek felül a harcokban. Végül

a franciák gyõztek, és elõbb Védnöksé-

get, majd gyarmatot alapítottak a szige-

ten (1885, 1896). 1958-ban aztán a

Francia Közösség tagjaként megkapta

az autonómiát, majd 1960-ban függet-

lenné vált.

AZ ORSZÁG ELÕBB Malgas Köztársa-

ság, majd a Madagaszkári Demokrati-

kus Köztársaság nevet választotta.

Több hirtelen kormányváltás után,

1972-ben a szocialista Philibert Tsirana

lett az államelnök. 2002-tõl Mac

Ravalomanana az elnök, és Jacques

Sylla a miniszter elnök.

RRIIPP

OORR

TT

15

get alig 10 %-át fedi az eredeti növény-zet, és ennek csupán 3 %-a élvez vala-milyen fokú védettséget. Madagaszkárúj elnöke ígéretet tett arra, hogy a vé-dett területeket háromszorosára növeli.Ez rendkívül fontos döntés, hiszen aMadagaszkáron élõ fák nagy része, arajtuk élõ makik minden faja és a ma-

darak több mint fele endemikus, azazcsak itt található meg.

Durell és Attenborough nyomában

TÚRÁNKAT Antananarivoban kezd-jük, és a sziget északi erdeit tervezzükbejárni. A várost hamar a hátunk mö-gött hagyjuk, és elindulunk keletre, az

egyik legnépszerûbb nemzeti park, azAndasibe - Mantadia, vagy ahogy egykisebb részét a franciák hívták, aPérinet Rezervátum felé. Jól kiépítetttúraösvényein még Gerald Durrell ésDavid Attenborough is mászkált, igaz,akkoriban még csak egy szálláshely volterrefelé, méghozzá az azóta nem üze-

Tsingy(karsztkép-zõdmény) azAnkaranaNemzeti Park-ban. A sziklákmeredek falamészkõcsip-kébõl állólabirintus.

MMAA

DDAA

GGAA

SSZZ

KKÁÁ

RR -- AA

ZZ ÁÁ

LLLL

AATT

OOKK

BBIIRR

OODD

AALL

MMAA

melõ vasútvonal helyi állomásán kiala-kított Hotel Buffet de la Gare.

A HELY SZENZÁCIÓJA az útikönyváltal csak „panda jelmezbe öltözött,üvöltõ csecsemõként” jellemzett indri,mely a fõemlõsök egyik legritkább tag-ja. A kis terület miatt itt elég hamar rá-juk lel mindenki. A területüket hangoskiabálással jelzõ indriket akár az autó-útról is kényelmesen megfigyelhetjük.Ezek az állatok megúszták az utat épí-tõ kínai vendégmunkások helyi specia-litásokra fogékony szakácsával való ta-lálkozást, de némely társuk a fazékbanvégezte. Szerencsére ez ma már nemígy van. A vezetõk és a helyiek büszkékkiabáló szomszédaikra, és az idelátoga-tó turisták is hoznak némi pénzt akonyhára.

A JÓL KIÉPÍTETT ösvényeken sétálvatiszta marad az új túraruha, de a közeliMantadia Nemzeti Parkban gyalogolvamár számíthatunk egy kis sárdagasztás-ra. A vidék jóval vadabb, a sûrû bam-buszerdõkön nem könnyû átvágni. Abezanozano népcsoportból származóvezetõnk remek hangutánzó, de hiába,az egyetlen, emberhez szokott szifakacsapatot nem találjuk meg. A hegyi esõ-erdõ szélén kialakított szállásunk kitû-nõ, de most kicsit hûvös, így az erdõ-ben teljesen átázott bakancsunk napo-

kig nem szárad meg. Nem csak mi fá-zunk, reggel az amerikai turisták az ös-szes makis pólót felvásárolják, és abbanvirítanak.

ÚTTALAN UTAKON a Masoala-félsziget felé Toamasina (Tamatave) felévesszük az irányt, de nem a kikötõvá-rosra vagyunk kíváncsiak, hanem azegyetlen járható útra, amely a keletiesõerdõk mentén vezet északra, egészena Masoala-félszigetig. Terepjáró bérlés-sel próbálkozunk, de erre az útra senki

Esõerdõ a sziget északi részén. Mára az egyko-ri növényzetnek csupán tizede maradt meg Ma-dagaszkáron.

A Montagne d'Ambre vízesés az azonos nevûnemzeti parkban, amely egy hegyvidéki esõer-dõvel benõtt, hatalmas kialudt vulkán.

RRIIPP

OORR

TT

UTAZZON VELÜNK MADAGASZKÁRRA!10 NAPOS MADAGASZKÁRI KÖRUTAZÁS: 2006. JÚNIUS 4-13. 558 000 FT-TÓL

nem kölcsönöz nekünk autót. Szeren-csére bozóttaxi itt is jár, némi alku éspár napos várakozás után egy Toyotaterepjáróba préselõdünk be, heten. Atöbbi tizenöt utas a ponyvával fedettplatón fog utazni három napig.

SONAIERANA-IVONGOIG még jóaszfaltút vezet, de a maradék 224 kilo-métert két teljes nap alatt tesszük meg.Az út valójában egy dombvidéken átve-zetõ ösvény, melyen terepjárónk aligfér el. Az évenként beköszöntõ ciklo-nok állandóan formálják a tájat, ami-nek következtében hidat és utat építeniszinte felesleges. Marad a kompozás ésa sárdagasztás.

A KÉT NAP ALATT tizenkét alkalom-mal kelünk át a szélesebb folyókon, ahelyiek által olajoshordókból, bam-buszból és deszkákból eszkábált tutajo-kon, vagy jobb esetben orosz katonaikompokon. A többi folyó felett fábólés rozsdából álló hidak ívelnek át. Ele-

inte mókás a nyikorgó hídon, a zuho-gó esõben csúszkáló terepjáróból figyel-ni a tájat, de amikor a hátsó kerék alatthirtelen beszakad pár deszka, és az autó„megfeneklik”, mindenki átértékeli azutazás értelmét.

MAROANTSETRA SEMMI újat nemnyújt, a világtól elzárt, álmos kisváros.Az általunk használt úton kívül csakgyalog, nem létezõ menetrend szerintközlekedõ, túlzsúfolt kereskedelmi bár-kákkal és repülõvel közelíthetõ meg.

Csendes kispatak az esõ-erdõben. Ma-dagaszkár nö-vényzeténekés állatvilágá-nak módsze-res irtása aXVI. század-ban kezdõ-dött.

Ankarana gyönyörû, homokos tengerpartja, ahol a mangrove fák légzõgyökerei borítják a fövenyt.

1023 Bp, Frankel Leó út 51.Tel.: 336-3000

hvg@hvgtravel.huwww.hvgtravel.hu

A Riport rovat támogatója a

A tsingy kõcsipkéi között baobab és elefánt fák is élnek, amelyek képesek alkalmazkodni az itteni szárazsághoz.

V IL ÁGJ Á R Ó UTA Z Á S I MAGA Z I N 19

Mi a közeli Nosy Mangabe szigetéreigyekszünk, mely a Masoala-félsziget ki-csinyített másának tekinthetõ. AzAntongil-öbölben fekvõ sziget régótaSpeciális Rezervátum, ahová félórásmotorcsónakázás után érkezünk.

A PARTON tarisznyarákok és óriásiászkarákok köszöntenek bennünket,majd a banán illatára hamar megjele-nik egy vörös egérmaki, majd nagyobbtestû társai, a barna makik garázdál-kodnak az eresz alá épített „kemping-ben”. A sziget legmagasabb pontja 332méter, ahová nem a kilátás, hanem azott megbújó véznaujjú makik miatt ér-demes felmenni. A mosógépben kimo-sott falusi kutyára hasonlító állat meg-jelenése a malgasok hiedelme szerint arossz szellemek érkezésének elõjele, deitt csupán a turisták követik õket, több-kevesebb eredménnyel.

EZT A FURCSA makit 1782-ben írtákle elõször, és sokáig nem tudták hovásorolni. Látszatra nem egy közönségesmaki, és hatalmas fogai – melyekkel afában élõsködõ lárvák járatait tárja fel– kifejezetten egy rágcsálóra emlékez-tetnek. Végül a fõemlõsök közé, de egykülön családba sorolták. A 35 métermagas fák lombkorona szintjében élõ,éjszakai életmódot folytató makit nemkönnyû észrevenni, de látványát kárpó-tolja a fákra telepedett epifita növényekés virágzó orchideák szépsége, illetve asziget kétéltû és hüllõ faunája. Az avar-ban kotorászva talán itt a legkönnyebbráakadni az alig pár centis törpe kamé-leonra, vagy az éjszakai séta közben ész-revenni a nappal fatörzsnek látszó le-vélfarkú gekkókat. Kígyók is találhatókaz erdõben, méghozzá a három óriáskí-gyó faj egyike, a madagaszkári boa.

A „kis Tsingy” az Ankarana Nemzeti Parkban.

MMAA

DDAA

GGAA

SSZZ

KKÁÁ

RR -- AA

ZZ ÁÁ

LLLL

AATT

OOKK

BBIIRR

OODD

AALL

MMAA

V IL ÁGJ Á R Ó UTA Z Á S I MAGA Z I N20

LLeenntt:: A Masoala-félsziget felé vezetõ utat olyan folyókkeresztezik, ahol meg sem kísérlik a hidak építését.

JJoobbbbrraa:: A naplemente vörösrefesti a madagaszkári partokat.

Az Indiai-óceán ha-

gyományosépítésû hajó-ja, a „dhow”.

RRIIPP

OORR

TT

V IL ÁGJ Á R Ó UTA Z Á S I MAGA Z I N 21

A SÍKVIDÉKI esõerdõnek számító szi-getet a XVII. században hajótörött hol-land tengerészek lakták, de rájuk márcsak a sziklába vésett és mohával be-nõtt üzenetek emlékeztetnek. Abetsimisaraka törzs tagjai viszont mégma is lakják a szigetet, igaz, csak kisszámban. Õk a védett terület épségérevigyázó vadõrök és az idõszakosan ittélõ halászok. 1979 óta a Nyugat-Indiai-óceán egész területe Nemzetközi BálnaRezervátum, ahol a déli tengerekrõl fel-úszó bálnák teljes védettséget élveznek.Nyár végétõl folyamatosan érkeznek, ésbenépesítik az Antongil-öböl környé-két, a bálnalesre szakosodott turista iro-dák legnagyobb örömére.

A majmok birodalma

A MASOALA-FÉLSZIGET Madagasz-kár legszebb és talán utolsó összefüggõesõerdeje, amely csak hajóval vagy gya-log közelíthetõ meg. Pár napos túraalatt nem látnánk többet, mintMangabén, ezért repülõre szállunk ésAntalahába indulunk. A híres Vanília-part kisvárosait az utóbbi évek ciklonjaiigencsak lepusztították, de a nemzetkö-zi segítségnek köszönhetõen folyamatos

a felújítás. Az út is épül, igaz, csakIharanáig (Vohémar) járható, onnan is-mét földút váltja fel.

MOST SEM VÁGYUNK városokba,Diego Suarez, amirõl a turisták ódákatzengenek, még várhat. Mahamasina fa-luban telepszünk le, az Ankarana Nem-zeti Park keleti bejáratánál fekvõ kis fa-luban. A park fõleg karsztképzõdmé-nyeirõl, a „tsingy”-krõl híres, de minketfõleg a rengeteg állat vonzott ide. So-kak szerint a világ legnagyobb majom-sûrûsége itt található, és ezt az informá-ciót antankarana törzsbéli vezetõnk ismegerõsíti.

A TSINGY ESÕ által lepusztított mész-kõ fennsík, amely kiváló búvóhelye szá-mos madárnak és hüllõnek. A NagyTsingy-khez vezetõ egész napos túra so-rán kellemesen piknikezhetünk a beete-tett koronás maki csapat társaságában,amely együttes erõvel próbálja elûzni atonhalkonzerv illatára érkezõ gyûrûs-farkú mongúzt. Rövid idõn belül többkaméleon és gekkó fajt, illetve sok ma-darat látunk, de az igazi élményt azolyan apróságok nyújtják, mint a föld-

V IL ÁGJ Á R Ó UTA Z Á S I MAGA Z I N22

rõl felemelve méltatlankodó reszelõhangot hallató féltenyérnyi csótány, ahatalmas ezerlábúak, vagy az úton keresztben napozó másfél méteresdumeril-boa.

RÁNKSÖTÉTEDIK, az erdõben Afri-kából betelepített vaddisznók röfögéseveri fel a csendet, a zseblámpák fényé-ben fürgemakik szeme csillog, a levél-farkú gekkók és a levelibékák megkezd-ték éjszakai vadászatukat.

Vulkánok és szigetek

MÁSNAP A KIS TSINGY-T és a közeliDenevér-barlangot keressük fel, amelynemcsak a helyi törzsek temetkezési he-lyéül szolgált, hanem a legfontosabb

FFeenntt jjoobbbbrraa:: A szigeten élõ nílusi krokodil hatal-mas példányait egyesek önálló fajnak tartják.

KKöözzééppeenn bbaallrraa:: Tarisznyarák Nosy Mangabén,amely Speciális Rezervátum.

KKöözzééppeenn ffeenntt ééss jjoobbbbrraa:: Levélfarkú gekkók

KKöözzééppeenn lleenntt:: Madagaszkári boa (Acrantophismadagascariensis)

LLeenntt jjoobbbbrraa:: Oustalet kaméleon

Az út elõkészítéséhez nyújtott segítségért és a szíves vendéglátásért külön köszöneta Magyar-Madagaszkári Baráti Társaságnak és elnökének, Randrianasolo Richard tiszteletbeli konzulnak.

További információ: www.madagaszkar.uw.hu

RRIIPP

OORR

TT

V IL ÁGJ Á R Ó UTA Z Á S I MAGA Z I N 23

õsmaki-csontleletek is innen kerültekelõ. Némelyik barlangi folyóban mégkrokodilok is élnek, ezek, akárcsak afri-kai társaik, hatalmasra nõnek és gyak-ran hoznak frászt a környezõ folyók-ban mosó asszonyokra. A közeliAntanavo-tónál a helyiek babonábóletetik a krokodilokat, de ez a mutat-vány napjainkra turista attrakcióvá deg-radálódott.

ANKARÁNÁBAN látjuk az elsõbaobab fákat, melybõl Madagaszkárontalálható a legtöbb faj. A többszáz éves,hatalmas fák remekül bírják a szárazsá-got, törzsük nagyszerû víztározó. DiegoSuarez felé még beugrunk a Montagned’Ambre Nemzeti Parkba, amely egyhatalmas, kialudt vulkán és egy szép,hegyvidéki esõerdõ. Az egyetlen, melymegmaradt itt északon. Nem olyanzárt, mint a keleti part esõerdei, és lép-ten-nyomon gyönyörû, nagy pálmák

JJoobbbbrraa:: Koronás maki az AnkaranaNemzeti Parkban.

JJoobbbbrraa lleenntt:: Madagaszkár közelfélszáz makifaj hazája.

BBaallrraa lleenntt:: Koronás maki.

MMAA

DDAA

GGAA

SSZZ

KKÁÁ

RR -- AA

ZZ ÁÁ

LLLL

AATT

OOKK

BBIIRR

OODD

AALL

MMAA

V IL ÁGJ Á R Ó UTA Z Á S I MAGA Z I N24

díszítik. A francia telepeseknek viszontmindez nem tetszett, ezért az õshonosnövényzetet kiirtották, és helyébe fe-nyõt, illetve eukaliptuszt telepítettek.

A PARKBAN található Madagaszkárlegnagyobb vízesése, az Antomboka.Az endemikus kaméleon alfaj megtalá-lása itt sem okoz nehézséget, ugyanisa vadõrök gondosan a bejárathoz leg-közelebb esõ bokorra helyeztek egyszép példányt, mely kitartóan védel-mezi területét. Északi körünket egy

trópusi szigettel fejezzük be. A turistásNosy Be melletti Nosy Komba mégõriz valamit varázsából, de a napontaidehordott turisták igényeit kielégíten-dõ, gombamód szaporodnak a fara-gott maki szobrot és kézzel hímzett,kagylómintás ágytakarót árusító bó-dék. Legtöbben az itt élõ fekete makikmiatt keresik fel a szigetet. NosyKomba – akárcsak a többi sziget –vulkanikus eredetû, de a 621 métermagas Antaninaomby vulkán márnem aktív. Tetején erdõ nõtte be a kis

LLeenntt ééss jjoobbbbrraa:: A mai Madagaszkáron élõ törzsek a maláj bevándorlók és a fekete afrikai lakosságkeveredésébõl alakultak ki.

V IL ÁGJ Á R Ó UTA Z Á S I MAGA Z I N 25

krátert, de a gyönyörû kilátás miatt ér-demes felmászni.

A KÖRNYÉKEN bárhol jó lenne bú-várkodni, gondoljuk naivan, de eztmár régen nem lehet. Ép korallzátonyterrefelé már nem lehet találni, egyedüla közeli Nosy Tanikely Tengeri Rezer-vátum zátonyaiban bízunk. A Nosy Bekikötõjében látott levágott cápafejeknem sok jóval kecsegtetnek. Cápát nemis látunk, de két tengeri teknõs és ren-geteg hal jelzi, hogy a védett részekenmég van remény a korallzátony meg-óvására.

NOSY BE szigetérõl repülünk vissza afõvárosba, majd dél felé vesszük azirányt, hogy az egész napos autókázás,és a lecsupaszított dombvidék után is-mét egy remek hegyvidéki esõerdõbentaláljuk magunkat.

Makilesen

A RANOMAFANA Nemzeti Park Ma-dagaszkár második leglátogatottabb er-deje, ahol könnyen megláthatjuk a nem-rég felfedezett arany bambusz-lemurtáplálkozó példányait, vagy a beetetettés Nosy Mangabéról már jól ismert vö-rös egérmaki banánt rágcsáló tagjait. Ahely neve a közeli hõforrásokra utal:„rano” vizet, „mafana” pedig meleget je-lent malgasul. A környéken élõ tanalahés betsileo törzsek tagjai kivétel nélkülkõtörõként kezdik pályafutásukat, de aszerencsésebbek a parkban helyezkednek

el, mint idegenvezetõk. Itt a legdrágábbvezetõt bérelni, de ha szerencsénk van,és kifogunk egy jót, akkor nemcsak azõsi macskaszerû állatnak, a fosszának ti-tulált indiai cibetmacskákat láthatjuk,hanem az itt élõ gyémánt szifakákat is,a faodvához hû gyapjasmaki párt és abambuszmakikat is.

A KIS VÍZESÉSEKKEL tarkított, mere-dek ösvények, a mohás fák és a höm-pölygõ Namorona-folyó látványa utána kis falusi közösség által üzemeltetettmúzeumban kézbe vehetjük az egyko-ron itt élt, gorilla méretû õs-maki, amega-ladapis koponyáját, majd szállá-sunk teraszán sört iszogatva gyönyör-ködhetünk a szúnyogokra vadászó,élénk zöld nappali gekkókban, és elme-renghetünk, vajon milyen is lehetettMadagaszkár, amikor még az egész szi-getet erdõ borította. ���

Fõváros: Antananarivo . Államforma:demokratikus köztársaság. Terület:587 040 km2. Népesség: 17 502 000.Népcsoportok: malagasi, francia, kre-ol. Vallás: helyi (törzsi) 52% , keresz-tény 41%, muszlim 7%. Hivatalospénz: madagaszkári Franc. Hivatalosnyelvek: malgas, francia. Éghajlat: tró-pusi. Mikor utazzunk? Áprilistól októ-berig. Beutazási feltételek: Vízumszükséges. Költségek: Egyszerû szál-lások 1-3 USD-tól/nap. Étkezés napi 2-3 USD-tól.

UUTTAAZZÁÁSSII IINNFFOORRMMÁÁCCIIÓÓKK