A Pilisi Biokertészek erdélyi útja

Torockói út, 2015. augusztus 12-16.A fotókat készítették: Forgács Gábor, Ugrin András és Tankó László

2015. Augusztus 12. – Nagyvárad, Király-hágó, Magyarvalkó, Kalotaszentkirály-Zentelke

Nagyváradon, a buszból kiszállva, jó érzés volt kicsit mozogni a soküldögélés után. Nagyvárad barokk negyedének legfontosabb látnivalóitcsoportunk két tagja, Dr. Márton Edit és Barkó József kalauzolásávaltekintettük meg.

Elsőként a római katolikus székesegyházat néztük meg belülről, mely Erdély, illetve egész Románia legnagyobb méretű barokk stílusban épült temploma. A központi hajó hossza 70 m, szélessége 30-40 m.

A templomot még Szent László alapította. A legenda szerint Szent László ebben a templomban van eltemetve. Valószínűleg csak 1116-ban temették ide, a Nagyboldogasszonynak szentelt templomba. Az eredeti épületet a tatárjárás, a török hódítás és földrengés is sújtotta, és Bethlen Gábor uralkodása idején végleg elpusztult.

A ma is látható templomot 1752-79 között építették, a híres osztrák építész, Franz Anton Hillebrandt tervei alapján.

II. János Pál pápa 1991-ben a templomot basilica minor rangra emelte.

Egy szívünknek kedves részlet a székesegyház egyik oldalsó oltárán.

Az 1570. október4-én, Nagyváradonszületett PázmányPéter mellszobra aszékesegyházfőbejárata mellett.

A székesegyház kívülről, a püspöki palota kertjéből nézve. Ha balra fordulunk, a szintén barokk stílusban megépült püspöki palotát láthatjuk, melyet ugyancsak Franz A. Hillebrandttervezett.

A híres nagyváradi Kanonok-sor árkádja. A 253 méter hosszú folyosó 56 pillérből áll és 10 épületet köt össze. Több szakaszban, több mint 100 éven át, 1753–1875 között építették Franz Anton Hillebrandt tervei és Forgách Pál, akkori püspök elképzelései alapján.

A nagyváradi városnézés után a Király-hágó tetején található, kivételesenszép panorámájú parkolóban álltunk meg. A csoport nagyobbik része egyhűsítő ital mellett gyönyörködött a látképben. (A fotó elkészítése után.)

Míg a csoport egy kis része egy kis séta után az erdőszélén, a természet lágy ölén tartott pihenőt.

Utólag kiderült, hogy ez stratégiai hiba volt tőlük, mivel visszafelé –a rossz idő miatt – ők nem tudták megkóstolni az itt kapható nagyon finom, friss limonádét. Na de ne szaladjunk ennyire előre!

A Király-hágó utáni következő megállónk már a szálláshelyünkön, Kalotaszentkirály-Zentelkén volt, a Bálint-Palkó család házánál. A település Kalotaszeg szívében található, festői környezetben.

Vendéglátóink nagyon kedvesen fogadtak bennünket. A finom házi pálinka is ott várt bennünket az asztalon, ahogy az Erdélyben szokás. A szállásunk elfoglalása után újra buszba ültünk és Magyarvalkóraindultunk.

Kép forrása: www.erdely-szep.hu

Magyarvalkón a buszból kiszállva gyalog indultunk útnak egy szűk, meredek földúton a híres református templomhoz.

Megj.: A kép jobb alsó sarkában levő dátum ne zavarjon meg senkit, téves. A szerző tájékoztatása szerint ő maga hibázott, nem állította be a helyes dátumot induláskor.

Séta közben volt időnk gyönyörködni a falu szép fekvésén és házain.

A Bagolyvár, Magyarvalkó egyik legöregebb, 1870 körül épített gerendás háza.

Magyarvalkói baromfik.

A templom egy domb tetején áll, körülötte egy masszív fal, azon túl pedig a temető található. A ma is használt temető is körül van kerítve, így a temető kapuján kell átmenni, majd egy ösvényen felsétálni a templom eléréséhez.

A temetőben sok nagyon régi, érdekes síremlék látható. A templomhoz vezető ösvény ezek között kanyarog.

Az ösvény a képen látható tornácos fedelű tornyos bástyához vezet. A falon vágott lőréseket is láthatunk. Rákóczi György fejedelem parancsára, védelmi célból vették körül a templomot a kettős kőfallal.

Az 1848-49-es szabadságharc során a közeli hegyekben az Avram Ianku vezette móc szabadcsapatok elleni harcokban vesztette életét Vasvári Pál, a Rákóczi szabadcsapat őrnagy parancsnokaként. Ennek állít emléket a templom kertjében található faragott kopjafa emlékmű.

A magyarvalkói református templom fazsindelyes, festett kazettás mennyezetű, 1261-ben alapították a Ferenc-rendi barátok.

A román építészeti stílus jegyeit viselő kis kápolnát 1452-ben bővítették ki a gótikus stílusú, támpilléres, sokszögű szentéllyel.

A szentélyhez 1550-ben építették a zömök, masszív tornyot, melynek fazsindelyes fióktornyos sisakja az 1773-as földrengés után 1774-ben készült el, megadva jellegzetes „kalotaszegi” alakját a templomnak.

A magyarvalkói templom díszes bejárata.

Miután 1582-re az egész falu áttért a kálvinista hitre, a templom a református eklézsia tulajdonába került. Az újjáépített és kibővített templomban jól láthatók a reformáció előtti szentély nyomai és a gótikus boltozat.

Kazettás mennyezete 1778-ban készült, Umling Lőrinc és fia készítette, az ajtók festett tulipán- és rózsamotívuma Kelemen Márton, míg a szószék Sipos Dávid munkája.

A templomban dr. Marton Edit és Barkó József vezetésével több olyan éneket is elénekeltünk, amely a nemzetünkért, a magyarokért, Istenünkért és Boldogasszony Anyánkért szóló imádságok legszebbjei közé tartoznak. Nagyon megindító és lélekemelő volt. Úgy éreztük, hogy lélekben is megérkeztünk Erdélybe. Továbbá, hogy nem úton, hanem otthon vagyunk.

A valkói katonák emlékhelye a magyarvalkói református templom mellett.

A katonák emlékhelye mellett találhatóa Vasvári Pál emlékére állított kopjafa.

Kálvin szobra a magyarvalkói református templomnál.

Kálvin szobra a magyarvalkói református templomnál.

Kép forrása: www.erdely-szep.hu

Kép forrása: www.erdely-szep.hu

Távolabbra tekintve, a templom erődfalán túl, látszanak a környék gyönyörű hegyvonulatai.

Kalotaszentkirályon szintén a templomot, majd az Ady Endre Emlékszobátkerestük fel. Az emlékszoba a felújított óvoda épületében kapott helyet,ott, ahol a költő itt tartózkodása idején alkothatott.

A híres hársfánál Ady Endre 1914-es, A Kalota partján című versétolvasta fel az idegenvezetőnk, az iskola magyartanárnője, aki egybenaz Ady Emlékszoba egyik megálmodója, gondozója is.

A híres hársfa a Kalota-patak mellett, annak Szentkirályhoz tartozó oldalán áll. A túlsó partján levő település neve Zentelke. 1966-ban a két település egyesült, ekkortól a község hivatalos neve Kalotaszerntkirály-Zentelke. A településen ma is a magyarok vannak többségben, arányuk 90% feletti.

A Kalota-patak Ady hársfája mellől nézve.

Természetesen készült csoportkép is. Az Ady Emlékszoba a képen látható óvodaépületen belül pont abban a

helyiségben található, amelyiknek ablaka a hársfára néz.

Kalotaszentkirály református temploma.

Először 1288-ban említi fennmaradt oklevél, ekkor adományozta IV. Kun László király a gyerőmonostori Mikola családnak.1337-ben Senkral, azaz Szentkirály néven említik, Szent István király tiszteletére szentelt templomáról.

A mai református templom a tatárdúlás után épült a 13. században, talán a tatárok által lerombolt korábbi egyszerű templom helyén. 1848. november 7-én a hegyekből lejött móc szabadcsapatok teljesen felégették a falut, így a templom is komoly károkat szenvedett. A helyreállított templomban csak 1994-ben készült el az új festett kazettás mennyezet.

A templom kertjének egyik, szép faragásokkal díszített kapuja.

A kalotaszentkirályi templom udvara.

A templom kertjében a templom régi harangja, egy Mátyás király korabeli, 1481-ben öntött, időközben megrepedt, így használhatatlanná vált harang is ki van állítva.

A templomot a község református tiszteletese idegenvezetésével tekintettük meg, hálánk jeléül szintén énekekkel kedveskedtünk.

Részletfotók a kalotaszentkirályi református templom belsejéről

Lakóház utcafrontja Kalotaszentkirály-Zentelkén, sok faragott és festett díszítéssel.

Kép forrása: www.erdely-szep.hu

A falusi hangulathoz a különféle mezőgazdasági gépek is hozzátartoznak.

Az este folyamán házigazdáink – Bálint-Palkó András és szülei, Erzsébet asszony és Jani bácsi – nagyon finom vacsorával készültek és rendkívül szívélyesen fogadták a csoportot. Másnap továbbindulás előtt megnéztük a Bálint-Palkó család gazdaságát, a bivalyaikat, melyek tejét meg is kóstolhattuk a reggeli alkalmával. Bálint-Palkó András a Bioterra tagja, korábbi biogazdálkodó.

Mivel mindegyikünk vagy az állatokkal, vagy a tájjal, vagy a házigazdákkal való beszélgetéssel volt elfoglalva, így utunk e rövid, ám annál maradandóbb élményt jelentő szakaszáról sajnos nem készültek fotók... Legalább lesz miért ide látogatnia az Olvasónak is. Mert a bivalyokat és a reggeli állathajtást, illetve este a hazatértüket látni kell!

Szeretnénk ezúton is megköszönni Bálint-Palkó Andrásnak és kedves szüleinek a szíves és meleg fogadtatást és vendéglátást!