Világgazdasági Világgazdasági perifériák: Trópusi-Afrika perifériák: Trópusi-Afrika

és Dél-Ázsiaés Dél-Ázsia

Gazdaság- és társadalomföldrajzGazdaság- és társadalomföldrajzRegionális és környezeti gazdaságtan (MSc)Regionális és környezeti gazdaságtan (MSc), levelező, levelező2013/2014, I. félév2013/2014, I. félévBCE Gazdaságföldrajz és Jövőkutatás TanszékBCE Gazdaságföldrajz és Jövőkutatás Tanszék

dr. Jeney Lászlódr. Jeney Lászlóegyetemi adjunktusegyetemi adjunktus

jeney@caesar.elte.hujeney@caesar.elte.hu

A perifériák helyzete a A perifériák helyzete a világgazdaság világgazdaság történetébentörténetében

33

Világgazdaság fejlődéstörténete

I. Világgazdaság előtörténete: merkantil világkereskedelem és a világpiac kialakulása, szakaszai

A. 1450–1640: „hosszú XVI. század”B. 1640–1780: kereskedelmi kapitalizmus kora

II. 1780–1880: Az ipari kapitalizmus koraIII. 1880–1945: A monopolkapitalizmus koraIV. 1945-től: multipoláris (tripoláris)

világgazdaságA. 1945–1990: politikailag bipoláris világrend,

kéttípusú világgazdaságB. 1990-től: egytípusú világgazdaság

44

1. Világgazdaság előtörténete: merkantil világkereskedelem és a világpiac kialakulása

1. Világkereskedelem „nagy háromszöge”– Keleti (Ázsiai) kapcsolatok megmaradtak,

de selyemút helyett tengeren– Eu.: ázsiai kereskedelmi deficit ezt

Amerikából elrabolt nemesfémekkel finanszírozta

2. Világkereskedelem „kis háromszöge”– Trópusi Afrika bekapcsolódása Ázsia

helyetta) Afrika Újvilág: rabszolgákb) Újvilág Európa: arany-, ezüst- és

gyarmatárukc) Európa Afrika: iparcikket rabszolgáért

55

Periféria-típusok a merkantilizmus idején

Európai terjeszkedés eltérő hatása az egyes perifériákra, ok: két tényező– Periféria természeti adottságai, a társadalmak fejlettsége,

szervezettsége– Centrum hatalmak érdeke, céljai

Eltérő periféria-típusok a merkantilizmus idején– Dél-Ázsia (jobb helyzet): főleg mint kereskedelmi partner, de

egyenlőtlen csere külső erőforrás az európai fejlődés számára

– Trópusi-Afrika (rosszabb helyzet): kereskedelembe való bekapcsolódás: rabszolga-kereskedelem

Közös:– Nincs magántulajdon nincs tőkés fejlődés külvilágtól

elzártak– Nem tudták megakadályozni az európai terjeszkedést– Fejlődésben való elmaradottság konzerválódása

6666

2. Ipari kapitalizmus: ipari tőke dominanciája

Két irányú nemzetközi tőkeáramlás (háromszög helyett centrum–periféria viszonyban)1. Periféria gazdaságokból centrumba: olcsó munkaerővel

nyersanyag, élelmiszer periféria: primer szektor átalakul (élelmezési válság)

2. Centrum gazdaságokból perifériákba: gyáripari termékek periféria: meglévő kézműipar és manufaktúrák tönkremegy, szekunder szektor kialakulása akadályozott

Periféria paradoxonja– Miközben erőforráshiánnyal küszködött– Mégis külső erőforrásként táplálta a centrum

tőkefelhalmozását Ilyen munkamegosztási rendszer a centrum

országok erőfölényét biztosította

7777

Ipari kapitalizmus a perifériákon

Trópusi Afrika– Rabszolga-kereskedelem korábban egyetlen bevételi

forrás volt a nyugat-afrikai part menti térségben, betiltása (1807) összetört a világkereskedelem „kis háromszöge”

– Angolok (K-Afr) és franciák (Ny-Afr) gyarmatosítják– Merkantil világkereskedelem időszakában kialakult

centrum-periféria viszony erősödik– Szoros függés az európai iparcikkektől, ellentételezésül

primer szektor centrum országoknak megfelelő termékei Dél-Ázsia

– Anglia a fő gyarmatosító, megkezdődött annak kirablása– A földadó, az angol gyáripar termékei virágzó

kézműipar, manufaktúrák (főleg textilágazat) tönkretétele

8888

3. A monopolkapitalizmus kora XIX. sz. vége, iparilag fejlett országok:

tőkekoncentráció, centralizáció fejlődése kapitalizmus új szakasza: monopolkapitalizmus– Működőtőke-kivitel monopoltőkés formája

került előtérbe Centrum = gyarmatosító hatalmak

– Gyarmatbir: hatalmas társ-gazd tér biztosítása a monopoltőke számára

– Gyarmatbir klasszikus belső viszonyai átalakulnak imperialista gyarmatbir

9999

Gyarmatok és gyarmattartók 1914-ben

NBr, Fro, Spo, Port, Holl, No, Tör, Belg, Oro, Jap, Kína, OMM, Dánia, Norv, USA, Olo

NBr: legnagyobb gyarmatosító: (1921: 38 mió km2, 450 mió fő) de „elkényelmesedik”

10101010

XX. század eleje: Periféria viszonylag jobb helyzete a világválság idején 1929–1933: világgazdasági válság

(túltermelési válság) 1929–1937: világkeresk 55%-kal visszaesik Országonként eltérő válaszok a válságra

– Rosszabb helyzet: USA – csökkent a súlya (–2,2%)

– Közepes helyzet: Eu alig csökkent a súlya (–0,9%)

– Jobb helyzet: Ázsia, Afrika, Ausztrália-Óceánia nőtt a súlya (+0,4–2,1%)

111111111111

4. Gyarmati rendszer vége a klasszikus hidegháború időszakában Gyarmatok: politikai függetlenség

gyarmati rsz. összeomlása– 1947: India és Pakisztán (1960-as években

fejeződött be)– Bilaterális (gyarmattartó–gyarmat) kapcsolatok

multilaterizálódtak: birodalmi belső kapcsolatok – nemzetköziesedése, globalizálódása

– Centrum–periféria viszonyrendszer: gazdasági függőség dominanciája

Nemzetközi szervezetek a Periférián is

121212121212

Mélyülő fejlettségi szakadék az 1970-es évektől

1970-es évek: 2 olajárrobbanás strukturális válság (nem konjunkturális)– Fejletlen országok (3. világ),

„Szegény Dél” leszakadása (kiv. kőolajexportáló országok)

– Periféria: súlyos eladósodás Világgazd erősen

polarizálódott a gazdasági fejlettség szempontjából, térszerkezet törésvonalai– É–D: csak gazdasági– Ny–K: gazdasági és politikai

(Periféria megosztott: kapitalista vagy szocialista, később el nem kötelezettek mozgalma is)

Az összes bruttó külföldi adósság a GDP %-ában

Adatforrás: Világbank

131313131313

A Periféria gazdasági elmaradottságának általános érvényű okai1. Egyoldalú pénzügyi, kereskedelmi és

technikai függőség2. Fejlett országok javára elszenvedett

rendszeres jövedelemveszteségek, állandó forráskivonás

3. Kétarcú gazdaság és társadalom– Torz ágazati és területi szerkezetű, belsőleg

nem integrált gazdaság– Duális jellegű, heterogén társadalom

14141414

XX. század: modern és tradicionális szektor együttléte a Periférián Periféria fejlődése koncentrált jellegű Modern szektor

– Korszerű technika– Centrumhoz kötődik: korszerű technológia onnan

szerezhető be + előállított termékek ott adhatók el– Jelentős gazd-i változások: infrastruktúra, tőkés

termelőegységek, közig, eü, okt fejlesztése– Tőkekivitel társ-gazd rsz formálódik (kapitalizálódás)

megbontja a társadalom hagyományos talapzatát Tradicionális szektor

– Nem tudja felvenni a modern szektor termékeit– Modern szektor nem tudja a helyi piacokat

nemzetgazdasággá integrálni (enklávé jellegű) duális szerkezet

Függő-típusú nközi munkamegosztás, nincs autonóm fejlődés

151515151515

W. Rostow: unilineáris fejlődéselmélete W. Rostow: unilineáris fejlődéselmélete:

– Minden ország azonos történelmi pályájú: tradicionális társ átmenet nekilendülés (take-off) érettség modern fogyasztói társ

– De: térben (nyugati kultúra) és időben (ipari forradalom) mások a feltételek

161616161616

Szegénység ördögi köre G. Myrdal: a gazdasági elmaradottság

leküzdését gátló visszacsatolási mechanizmusok:– Szegénység nem jut a beruházásokra nincs

növekedés szegénység– Szegénység iskolázatlanság demográfiai

robbanás nyílt és lappangó munkanélküliség szegénység

– Szegénység külföldi tőke + kölcsönök forráskiáramlás: profit-repatriálás + eladósodás szegénység

– Szegénység nyersanyagexport romló cserearányok szegénység

171717171717

Perifériák egyéb földrajzi elnevezései Elnevezések

– „Elmaradott”, „gyengén fejlett” – pejoratív– Fejlődő (Rostow-i koncepció) – de átlagosan

lassabb növekedés mint a fejletteké– 3. világ – hidegháború

A leszakadó periféria: A leszakadó periféria: Trópusi-AfrikaTrópusi-Afrika

191919191919

Trópusi Afrika fogalma

Trópusi-Afrika egyéb elnevezései– Fekete-Afrika: szinonim fogalom (de

sértő)– Szubszaharai Afrika (Subsaharan

Africa)– Egyenlítői Afrika: kisebb (Dél-Afrika

nélkül) Jellemzői

– Szahara elválasztó szerepe– Negrid lakosság többsége– Inkább keresztény (nem mindenhol)

Északi határa vitatott:– Mauritániától (Ny) Szudánig (K)

17 mó km2 (V11%) 760 mó fő (V11%) Részei: K-, D-, Köz- és Ny-Afrika

202020202020

Trópusi Afrika: ma is a legnagyobb fokú elmaradottság Legalacsonyabb GDP/fő: Trópusi-Afr és D-Ázsia

– De: D-Ázs: komoly fejlődés– Trópusi-Afr: változatlan árakon csökkenő GDP (nem tart lépést

term szaporodással) egyre hátrányosabb világgazd-i periférián belül

XX. sz. vége: Trópusi-Afr = világ GDP 1,3%-a (ebből D-afr Közt: 0,5%)– Demográfiai robbanás: ma 760 mió fő élelmiszer/fő csökken,

túlzott legeltetés elsivatagosodás– Mezőgazdaság túlsúlya (fogl: 2/3)– Egy-két exporttermék (ásványi nyersanyag vagy mezőg-i

termék) függőség a világpiaci ártól Országok közötti belső fejlettségi különbségek

– Természeti erőforrások (jól értékesíthető bányakincs) egyenlőtlen eloszlása

– Belső területek: elzártság– Túlnépesedés– Belpolitika: békés v. konfliktusok

Sajátos, elsősorban Sajátos, elsősorban Trópusi-Afrikára jellemző Trópusi-Afrikára jellemző

térségspecifikus okoktérségspecifikus okok

222222222222

1. Természeti viszonyok „túlzott bőkezűsége” Trópusi környezet bőkezűsége nem

kedvezett a társ-gazd, termelőerők fejlődésnek– Nem volt szükség ruházkodásra– Tartós hajlékra– Termények raktározására– I. évezred: vasszerszámok lassú terjedése

232323232323

2. Külső kapcsolatok hiánya Fekete bőrű (negrid népek): sokáig elszigetelve a

külvilágtól Felfedezés

– XV–XVI. sz.: partvidék– XIX. sz. vége: belső területek

Sokáig tartó elszigeteltség okai:– Szahara (max. néhány karavánút)– Tagolatlan tengerpart (partok mögött magas

peremküszöbök)– Esőerdők, folyókon vízesések, zuhatagok– Forró, párás égh., trópusi betegségek

Afrikai népek egymástól is elszigetelődtek több mint ezer nyelv

242424242424

3. Erős, szervezett államalakulatok hiánya Eke helyett kapa, szúróbot

– Cecelégyfertőzés fejlett nagyállattenyésztés (szarvasmarha) csak szűk területen eke helyett kapa, szúróbot

Csak nemzetiségi, törzsi kötelékek– Hagyományos kapás égető-vándorló

gazdálkodás csekély terméktöbblet nincs föld magántulajdonán alapuló osztálytársadalom

Eu-nál alacsonyabb társ-gazd fejlettségi szint gyarmatosítás előtt is

252525252525

4. Gyarmatosítók túlzott pusztításai XIX. sz. elejéig: eu-i uralom főleg

partvidéki erődökben– Eleinte (portugál) felfedezőutazók– Első eu-i erődök célja: Indiába vezető hajóút

biztosítása Később rabszolga-kereskedők,

gyarmatosítók– XVI–XIX. sz.: rabszolga Am-ba több tíz milliós

emberveszteség hatalmas területek elnéptelenedése

– XIX. sz.: Gyarmati háborúk termelőerők pusztulása

262626262626

4. Gyarmatosítók pusztításai XIX. sz. vége: egész kontinens felosztása

(főleg brit és francia)– Nyersanyag-lelőhelyek, potenciális piacok,

világhatalmi pozíció erősítése Eleinte: fejadó, nyers erőszak később:

bányászat, ültetvényes mezőgazdaság Világgazdaság: Trópusi Afrika függő

helyzete 1950-es, 1960-as évek: gyarmati rendszer

felbomlása, de még rosszabb helyzet

272727272727

5. Ésszerűtlen 5. Ésszerűtlen államhatárokállamhatárok

1950-es, 1960-as évek: 1950-es, 1960-as évek: gyarmati rendszer gyarmati rendszer gyors felbomlása (53 gyors felbomlása (53 állam), de még állam), de még rosszabb helyzetrosszabb helyzet

Függetlenség illúziói Függetlenség illúziói helyett realitás:helyett realitás:– FüggőségFüggőség– Sorozatos Sorozatos

gazdaságpolitikai hibák gazdaságpolitikai hibák (szocialista kísérletek (szocialista kísérletek néhány országban)néhány országban)

– Mesterséges határok Mesterséges határok vallási, nyelvi és törzsi vallási, nyelvi és törzsi viszályokviszályok

Fegyveres konfliktusokFegyveres konfliktusok– Gazdasági elnyomorodásGazdasági elnyomorodás– Háborús menekültekHáborús menekültek

282828282828

Nem jut a termelés bővítésére Bevétel: alacsony nemzeti jöv Kiadás: nem a termelés bővítésére költenek,

helyette:– Elemi szükségletekre, közvetlen fogyasztásra (élelmiszer,

ruházkodás) fordítják (kiv.: társ uralkodó gazdag rétegek – pazarló fogyasztási szokások)

– Társadalmi feszültségek erős hadsereg, fegyverkezés– Állami adósságok törlesztése– Alapvető infrastruktúra megteremtése– Demográfiai robbanás beruházásai (házak, iskolák,

kórházak) Ha marad is a termelés bővítésére:

– Elmaradott környezet (szakértelem, infrastruktúra) új beruházások terméketlenek (növekvő szakadék a fejlett világtól)

292929292929

Alulurbanizált kultúrrégió

Legnépesebb ország: Nigéria

Városlakók aránya kicsi (<40%)

Óriási falu–város különbség

Nagyvárosok főleg tengerparton

Legnépesebb város:– Lagos

(Nigéria): WR11 (~10,4 mó)

– Kinshasa (Kongó): WR15 (9,4)

A „Feltörekvő Óriás”: Dél-A „Feltörekvő Óriás”: Dél-ÁzsiaÁzsia

3131

Dél-Ázsia lehatárolásaDél-Ázsia lehatárolása

Dél-Ázsia egyéb elnevezéseiDél-Ázsia egyéb elnevezései a a gyarmati korbólgyarmati korból– Kelet-India (Nyugat-India ≈ Karib-Kelet-India (Nyugat-India ≈ Karib-

térség)térség)– Elő-India (Hátsó-India ≈ Délkelet-Elő-India (Hátsó-India ≈ Délkelet-

Ázsia)Ázsia) Elkülönül Ázsiától (Indiai Elkülönül Ázsiától (Indiai

kőzetlemez, Himalája elválasztó kőzetlemez, Himalája elválasztó szerepe) szerepe) szubkontinens, szubkontinens, alkontinens alkontinens könnyű könnyű lehatárolnilehatárolni

Dél-Ázsia (6 ország): Banglades, Dél-Ázsia (6 ország): Banglades, Bhután, India, Nepál, Srí Lanka Bhután, India, Nepál, Srí Lanka és a Maldív-szigetekés a Maldív-szigetek

Csak Ny-i irányba nyitottabb Csak Ny-i irányba nyitottabb tágabb (angolszász) értelmezés:tágabb (angolszász) értelmezés:– Gyakran Pakisztán isGyakran Pakisztán is– CIA The World Factbook: CIA The World Factbook:

Afganisztán isAfganisztán is– Legtágabb értelmezés Legtágabb értelmezés ENSZ: ENSZ:

még Irán ismég Irán is

IndiaIndia

Maldív-Maldív-szigetekszigetek

Srí LankaSrí Lanka

NepálNepál BhutáBhutánn

BangladBangladeses

3232

Dél-Ázsia népességföldrajzi Dél-Ázsia népességföldrajzi képeképe

Legkisebb területű kultúrrégió: 3,6 mió kmLegkisebb területű kultúrrégió: 3,6 mió km22

Jelentős népességszám (2012): 1,4 mrd fő (Jelentős népességszám (2012): 1,4 mrd fő (VR2.; VR2.; világ 20%-a), jelentős eltérések:világ 20%-a), jelentős eltérések:– India túlsúlya 1,2 mrd (85%) India túlsúlya 1,2 mrd (85%) VR2, Banglades 150 mió VR2, Banglades 150 mió

(11%) (11%) VR8 VR8– De: Bhután (720 ezer), Maldív-szigetek (330 ezer)De: Bhután (720 ezer), Maldív-szigetek (330 ezer)

Legsűrűbben lakott kultúrrégió: 400 fő/kmLegsűrűbben lakott kultúrrégió: 400 fő/km22

– Maldív-szigetek, Banglades: 1000 fő/kmMaldív-szigetek, Banglades: 1000 fő/km22 felett felett Magas természetes szaporodás: India 15 ‰ Magas természetes szaporodás: India 15 ‰

(Maldív-szigetek 24‰, Nepál 21‰)(Maldív-szigetek 24‰, Nepál 21‰) Fiatalos társadalom, 15 év alattiak aránya: India Fiatalos társadalom, 15 év alattiak aránya: India

32% (Bhután, Nepál és Maldív-szigetek 40%)32% (Bhután, Nepál és Maldív-szigetek 40%) Születéskor várható átlagos élettartam: India 69 Születéskor várható átlagos élettartam: India 69

(Srí Lanka 75)(Srí Lanka 75)

333333333333

Alacsony városodottság, Alacsony városodottság, óriásvárosokkalóriásvárosokkal

Alacsony városlakók Alacsony városlakók aránya: 28% (Bhután aránya: 28% (Bhután 11%)11%)

Sok nagyváros (>Eu)Sok nagyváros (>Eu)– 505 db 100 ezer 505 db 100 ezer

felettifeletti– 84 db félmilliós84 db félmilliós– 37 db milliós37 db milliós

Legnépesebb városok:Legnépesebb városok:– Mumbai (Bombay) 14 Mumbai (Bombay) 14

mó VR2.mó VR2.– Dhakka 11,6 VR5.Dhakka 11,6 VR5.– Delhi 11,2 VR8.Delhi 11,2 VR8.– Bangalore 6,3Bangalore 6,3– (Chennai) Madras 4,7(Chennai) Madras 4,7– Kolkata (Kalkutta) Kolkata (Kalkutta)

4,44,4

3434

Vallási sokszínűségVallási sokszínűség

Hindu többség 72%Hindu többség 72%– Nepál és India 80% körülNepál és India 80% körül– Többi országban is a legnagyobb kisebbségTöbbi országban is a legnagyobb kisebbség

Muszlim 20% (szunnita ág)Muszlim 20% (szunnita ág)– Banglades (Pakisztán) leválásának alapjaBanglades (Pakisztán) leválásának alapja– Maldív-szigetek 100%, Banglades 83%Maldív-szigetek 100%, Banglades 83%– Legtöbben Indiában 164 mióLegtöbben Indiában 164 mió

Buddhista 1%Buddhista 1%– Srí Lanka 77%, Bhután 75%Srí Lanka 77%, Bhután 75%

Kisebb keresztény közösség: India, Srí LankaKisebb keresztény közösség: India, Srí Lanka Hatása: fogyasztási szokások, mezőgazdaság, Hatása: fogyasztási szokások, mezőgazdaság,

demográfia, nők egyenjogúsága, iskolázottság, demográfia, nők egyenjogúsága, iskolázottság, üzleti környezetüzleti környezet

3535

NemzetiségNemzetiség NyelvNyelv

IndiaIndia soknemzetiségűsoknemzetiségű 22 hivatalos nyelv, hindi (fő)22 hivatalos nyelv, hindi (fő)

BangladesBanglades 95 % bengáli95 % bengáli bengálibengáli

Srí LankaSrí Lanka 75% szingaléz, 18% 75% szingaléz, 18% tamiltamil

szingaléz, hiv. még: tamil, szingaléz, hiv. még: tamil, angolangol

NepálNepálsoknemzetiségű: soknemzetiségű: 48% gurkha, nevári, 48% gurkha, nevári, bhotijabhotija

nepálinepáli

BhutánBhután 50% bhotija, 35% 50% bhotija, 35% nepáli, asszámi nepáli, asszámi dzongkhadzongkha

Maldív-Maldív-szigetekszigetek 98% szingaléz98% szingaléz divehi (szingaléz dialektus divehi (szingaléz dialektus

arab írásjelekkel) arab írásjelekkel)

Nemzetiségi, nyelvi Nemzetiségi, nyelvi sokszínűségsokszínűség

3636

Ipari forr. előtt azonos Ipari forr. előtt azonos gazdasági fejlettségi szinten gazdasági fejlettségi szinten EurópávalEurópával

Indus és mellékfolyóinak Indus és mellékfolyóinak völgyében: Kr. e. III. évezred: völgyében: Kr. e. III. évezred: Harappa kultúraHarappa kultúra

Mohendzsó-dáró (=„Holtak Mohendzsó-dáró (=„Holtak Dombja”)Dombja”)– Indus középső folyásánálIndus középső folyásánál– Sakktáblás alaprajzSakktáblás alaprajz– Egy-kétemeletes lakóházak Egy-kétemeletes lakóházak

(fürdőszobás)(fürdőszobás) Magas szintű urbanizmusMagas szintű urbanizmus

– Fejlett infrastruktúra (fürdő, vízvezetés, Fejlett infrastruktúra (fürdő, vízvezetés, burkolt utak)burkolt utak)

Világkereskedelem nagy Világkereskedelem nagy háromszögeháromszöge– Szufficit Európával szembenSzufficit Európával szemben

3737

Lemaradás India-specifikus Lemaradás India-specifikus okaiokai

1.1. Kasztrendszer (indiai társadalom Kasztrendszer (indiai társadalom szerkezete): casta (portugál) = faj(ta), szerkezete): casta (portugál) = faj(ta), népcsoportnépcsoport– 4 fő kaszt: bráhminok, ksatriják, vaisják, 4 fő kaszt: bráhminok, ksatriják, vaisják,

súdráksúdrák– Érinthetetlenek (páriák, dalitok)Érinthetetlenek (páriák, dalitok)– Kaszton kívüliek (külföldiek)Kaszton kívüliek (külföldiek)

2.2. Ipari forr. elmaradásaIpari forr. elmaradása

3.3. Angol gyarmati uralomAngol gyarmati uralom

3838

Két évszázados angol gyarmati Két évszázados angol gyarmati uralomuralom

Gyarmatosítás hátrányai:Gyarmatosítás hátrányai:– Kézműipart tönkretették, bányászatot Kézműipart tönkretették, bányászatot

alig, feldolgozóipart nem fejlesztettékalig, feldolgozóipart nem fejlesztették– Ipari növények, élvezeti cikkek Ipari növények, élvezeti cikkek

termesztésének előtérbe helyezése termesztésének előtérbe helyezése – Gabonafélék termesztésének Gabonafélék termesztésének

visszaszorítása visszaszorítása éhínségek előidézői éhínségek előidézői Előnyei:Előnyei:

– Angolok fejlesztették: egészségügy, Angolok fejlesztették: egészségügy, közigazgatás, jogrendszerközigazgatás, jogrendszer

– Vasutat, utakat építettekVasutat, utakat építettek– Bekapcsolták a szubkontinenst a Bekapcsolták a szubkontinenst a

világgazdaságbavilággazdaságba

3939

Elhibázott gazdaságpolitika a Elhibázott gazdaságpolitika a függetlenség utáni első függetlenség utáni első évtizedekbenévtizedekben Gyarmatosítás következményeiGyarmatosítás következményei

– India-Pakisztán kettéválása (1947) India-Pakisztán kettéválása (1947) nyersanyag ipar nélkül és nyersanyag ipar nélkül és ipar nyersanyag nélkülipar nyersanyag nélkül

– Két Pakisztán (Banglades – Pakisztán 1971)Két Pakisztán (Banglades – Pakisztán 1971) Vontatott fejlődésVontatott fejlődés

– Függetlenség előtt: 0,8%-os gazd-i növ Függetlenség előtt: 0,8%-os gazd-i növ ≈ népnöv ≈ népnöv értékterm/fő: nincs növ.értékterm/fő: nincs növ.

– 1950–1980: 3,5 %-os növ (2,2%-os népnöv) 1950–1980: 3,5 %-os növ (2,2%-os népnöv) de értékterm/fő: de értékterm/fő: csak 1,3%csak 1,3%

– Családtervezés nehézkessége Családtervezés nehézkessége elégtelen táplálkozás (2240 elégtelen táplálkozás (2240 kcal)kcal)

Államkapitalizmus: kapitalizmus és a szocializmus rossz Államkapitalizmus: kapitalizmus és a szocializmus rossz keverékekeveréke– Importhelyettesítés Importhelyettesítés befelé fordulás befelé fordulás nincs verseny nincs verseny– Kimaradt a világgazd II. vh utáni felfutásából (3. világ fejlődése Kimaradt a világgazd II. vh utáni felfutásából (3. világ fejlődése

átlagban duplája volt)átlagban duplája volt)– Monopolizált állami szektor + agyonszabályozott magánszféraMonopolizált állami szektor + agyonszabályozott magánszféra– Külföldi befektetések gátlása Külföldi befektetések gátlása nincs külföldi technológia nincs külföldi technológia

4040

Gazdasági modernizáció indiai Gazdasági modernizáció indiai útja az 1980-as évektől – útja az 1980-as évektől – sikertörténetsikertörténet 1980–2002: évi átlag 6%-os GDP bővülés, majd 1980–2002: évi átlag 6%-os GDP bővülés, majd

7,5%-ra emelkedett7,5%-ra emelkedett– India az ezredfordulón a világ India az ezredfordulón a világ 4.4. legnagyobb gazdaság legnagyobb gazdasága a

(vásárlóerő paritáson számított GDP)(vásárlóerő paritáson számított GDP)– GDP bővülés 30–40%-át a termelékenység javulása adjaGDP bővülés 30–40%-át a termelékenység javulása adja– Gazdasági növekedés nem a munkaerő létszámának Gazdasági növekedés nem a munkaerő létszámának

bővülésén alapult bővülésén alapult jó minőségű, tőke- és tudásintenzív jó minőségű, tőke- és tudásintenzív iparágakiparágak

Nem az ázsiai mintát követte (alacsony árú, Nem az ázsiai mintát követte (alacsony árú, munkaintenzív késztermékek exportja a fejlett munkaintenzív késztermékek exportja a fejlett világba) világba) sajátutas gazdaságpolitika, mely inkább sajátutas gazdaságpolitika, mely inkább függött:függött:– BBelső piactól (mint exporttól)első piactól (mint exporttól)– FFogyasztástól (mint a beruházástól)ogyasztástól (mint a beruházástól)– SSzolgáltatásoktól (mint az ipartól)zolgáltatásoktól (mint az ipartól)– HHigh-techtől (mint az alacsony hozzáadott értékű terméktől)igh-techtől (mint az alacsony hozzáadott értékű terméktől)

4141

Gazdasági fellendülés motorjaGazdasági fellendülés motorja

Alapja:Alapja:– „„Angolul beszélő” indiai felsőoktatási rendszer (British Angolul beszélő” indiai felsőoktatási rendszer (British

English)English)– Föld gömbölyű: Indiában nappal van, amikor az USA-ban Föld gömbölyű: Indiában nappal van, amikor az USA-ban

éjszakaéjszaka Fehérgalléros szolgáltatások kínálatának bővülése és Fehérgalléros szolgáltatások kínálatának bővülése és

világpiacra kerülésevilágpiacra kerülése– Szoftverfejlesztés exportja (2008-ra 35 mrd USSzoftverfejlesztés exportja (2008-ra 35 mrd US$$))

Kiemelkedőek az ún. „outsourcing” tevékenységekKiemelkedőek az ún. „outsourcing” tevékenységek– KönyvelésKönyvelés– Eü. Eü. sszolgáltatásokzolgáltatások– Újságírói munkaÚjságírói munka– Telefonos ügyfélszolgálatTelefonos ügyfélszolgálat

Információtechnikai forradalom eredménye: fiatalok Információtechnikai forradalom eredménye: fiatalok hazájukban tudnak a globális munkaerőpiachoz hazájukban tudnak a globális munkaerőpiachoz csatlakozni csatlakozni válasz a „brain drain”-re válasz a „brain drain”-re

4242

Világpiaci nyitás (1991-től)Világpiaci nyitás (1991-től)

Gazdasági fejlődés sajátja: Gazdasági fejlődés sajátja: áállami támogatásokkal llami támogatásokkal szemben ért el sikereketszemben ért el sikereket

Állam igyekezett kivonulni a gazdaságirányítás Állam igyekezett kivonulni a gazdaságirányítás területeirőlterületeiről

Reformok:Reformok:– Kereskedelmi korlátok és állami monopóliumok leépítéseKereskedelmi korlátok és állami monopóliumok leépítése– Adókulcsok csökkentéseAdókulcsok csökkentése– Verseny ösztönzéseVerseny ösztönzése

Jelentős a versenyképesség javulás (telekom. Jelentős a versenyképesség javulás (telekom. forr., több infrastruk. beruházás, utak, kikötők)forr., több infrastruk. beruházás, utak, kikötők)– De ez csak a kiindulási alaphoz képest jelentősDe ez csak a kiindulási alaphoz képest jelentős– Még mindig akadozó energiaellátás, városi Még mindig akadozó energiaellátás, városi

közszolgáltatásközszolgáltatás

4343

Indiai modell hatásaIndiai modell hatása

Közgazdászok: indiai gazdasági növekedés Közgazdászok: indiai gazdasági növekedés (fogyasztásvezérelt) kiegyensúlyozottabb, mint a (fogyasztásvezérelt) kiegyensúlyozottabb, mint a kínai (erőforrások mobilizációjára épül)kínai (erőforrások mobilizációjára épül)

India kihagyja „ipari forradalmát” agrár országból India kihagyja „ipari forradalmát” agrár országból szolgáltatások vezérelte gazdaságot épít. (Mg: 22, szolgáltatások vezérelte gazdaságot épít. (Mg: 22, Ip: 27, Sz: 51) Ip: 27, Sz: 51) – Ipar: főleg high-tech, és magas feldolgozottságú Ipar: főleg high-tech, és magas feldolgozottságú

termékek (Kína Ip: 48)termékek (Kína Ip: 48) DE! Vidéki nincstelenek továbbra is a szegénységi DE! Vidéki nincstelenek továbbra is a szegénységi

küszöb alatt a munkaintenzív iparágak hiányában küszöb alatt a munkaintenzív iparágak hiányában sok indiai a kínai mintát követné sok indiai a kínai mintát követné– India 1 mrd 130 mió lakosából még mindig 800 millióan India 1 mrd 130 mió lakosából még mindig 800 millióan

élnek napi 2 dollárnál kevesebbőlélnek napi 2 dollárnál kevesebből

Gazdasági fejlettségi Gazdasági fejlettségi különbségek Dél-Ázsiábankülönbségek Dél-Ázsiában

454545454545

Eltérő természeti Eltérő természeti adottságok a adottságok a mezőgazdaság számáramezőgazdaság számára PozitívPozitív

– India: ter. fele szántóföldIndia: ter. fele szántóföld– Srí Lanka: kedvező természeti viszonyok Srí Lanka: kedvező természeti viszonyok „trópusi „trópusi

paradicsom” v. „szigetek gyöngye”paradicsom” v. „szigetek gyöngye”

Negatív:Negatív:– Elaprózott parcellákElaprózott parcellák

Bhután és Nepál: hegyvidéki fekvés Bhután és Nepál: hegyvidéki fekvés kevés termőföld kevés termőföld Földreformok: India (1948), Banglades: nagy- és középbirtokok Földreformok: India (1948), Banglades: nagy- és középbirtokok

felosztásafelosztása Következmények:Következmények:

– FöldéhségFöldéhség– Alacsony technikai színvonal, alacsony hatékonyság, kisparasztok Alacsony technikai színvonal, alacsony hatékonyság, kisparasztok

szegénysége szegénysége mezőgazdaság fejlődésének gátja mezőgazdaság fejlődésének gátja

– Trópusi monszun hatásaTrópusi monszun hatása

Zamindárok (földbirtokosok, bérlők), Zamindárok (földbirtokosok, bérlők), rajótákrajóták

464646464646

Mezőgazdaság túlzott súlyaMezőgazdaság túlzott súlya

India: fogl 60%, GDP 22%India: fogl 60%, GDP 22% Bhután és Nepál: agrárországok, fogl 90%<, GDP: Bhután Bhután és Nepál: agrárországok, fogl 90%<, GDP: Bhután

25%, Nepál 38%, de: Bhután és Nepál: agrárországok (mg. 25%, Nepál 38%, de: Bhután és Nepál: agrárországok (mg. fogl 90%<), de: belső szükségletek kielégítésére képesfogl 90%<), de: belső szükségletek kielégítésére képes

Kiv: Maldív-szk: GDP 9%Kiv: Maldív-szk: GDP 9% Srí Lanka: kétarcúság: ültetvények vs. önellátó polikultúraSrí Lanka: kétarcúság: ültetvények vs. önellátó polikultúra Növénytermesztés vezető szerepeNövénytermesztés vezető szerepe

– India: mg term. 4/5-e, Bhután, Nepál: gazdasági élet alapja a India: mg term. 4/5-e, Bhután, Nepál: gazdasági élet alapja a földművelésföldművelés

– Rizs (India: ter. ¼-e), búza, köles, hüvelyesek, földimogyoróRizs (India: ter. ¼-e), búza, köles, hüvelyesek, földimogyoró– Gyapot, jutaGyapot, juta– Cukornád (cukorból gur), Dohány, tea, fűszerekCukornád (cukorból gur), Dohány, tea, fűszerek– Kókuszpálma: Maldív-szk (fő kultúrnövény)Kókuszpálma: Maldív-szk (fő kultúrnövény)

Állatállomány számottevőÁllatállomány számottevő– Szarvasmarha, kecske, bivaly, (Bhután, Nepál: jak, juh is)Szarvasmarha, kecske, bivaly, (Bhután, Nepál: jak, juh is)– Halászat: India, Maldív-szk. (mg alapja)Halászat: India, Maldív-szk. (mg alapja)

4747

Vidéki szegények felemeléseVidéki szegények felemelése

Második zöld forradalom Második zöld forradalom mg. komoly mg. komoly potenciálpotenciál

Ehhez a magántőkét a rurális terek felé Ehhez a magántőkét a rurális terek felé kell csábítanikell csábítani– Állami ellenőrzés kivonásaÁllami ellenőrzés kivonása a a terméktermékelosztási elosztási

rendszerrendszerbőlből– Nagykereskedők közvetlenül szerződhessenek Nagykereskedők közvetlenül szerződhessenek

a termelőkkela termelőkkel– Beruházások az öntözés elősegítéséreBeruházások az öntözés elősegítésére– Birtokviszonyok átalakításaBirtokviszonyok átalakítása

4848

A városlakók és az írni-A városlakók és az írni-olvasni tudók aránya olvasni tudók aránya Indiában (2001)Indiában (2001)

4949

A lányok helyzete Dél-Ázsia A lányok helyzete Dél-Ázsia oktatásábanoktatásában

Analfabétizmus (47%)Analfabétizmus (47%)– Tipikus indiai 5 osztályt végez, a Tipikus indiai 5 osztályt végez, a

lányok átlag eggyel kevesebbetlányok átlag eggyel kevesebbet Térségben a nők helyzete mai napig Térségben a nők helyzete mai napig

alárendeltalárendelt lányok oktatására lányok oktatására rányomja bélyegétrányomja bélyegét

LLányok ányok oktatásai helyzetét meghatározza:oktatásai helyzetét meghatározza:– Alapvető diszkriminációAlapvető diszkrimináció– SzegénységSzegénység– Vallási háttérVallási háttér

OrszágtípusokOrszágtípusok1.1. Már az alapfokú oktatáshoz történő Már az alapfokú oktatáshoz történő

hozzáférés is akadályozott (Nepál)hozzáférés is akadályozott (Nepál)2.2. Megvalósul a lányok iskolába történő Megvalósul a lányok iskolába történő

integrációja, de aintegrációja, de alacsony szintű alacsony szintű a szolgáltatás (Baszolgáltatás (Bangladesnglades, In, Indiadia))

3.3. Csak a Csak a magasabb szintű oktatásbamagasabb szintű oktatásban, n, munkaerőpiacon hátránymunkaerőpiacon hátrány (Srí L (Srí Lankaanka, , MaldMaldív-szigetekív-szigetek))

505050505050

Indián belüli fejlettségi Indián belüli fejlettségi különbségek, 2002különbségek, 2002

Egy főre jutó GDP (India=100%)200 % felett125-199 %75-124 %74 % alatt

515151515151

Gazdasági fejlődési Gazdasági fejlődési különbségekkülönbségek1994–20021994–2002

GDP/fő növekedése 1994=100%

160 % felett140-159 %125-139 %124 % alatt

5252

A fejlettség és a fejlődés A fejlettség és a fejlődés összefüggése Indiábanösszefüggése Indiában

r = 0,54r = 0,54

5353

Népességnövekedés és Népességnövekedés és gazdasági fejlettség Indiában gazdasági fejlettség Indiában (2001)(2001)

5454

Dél-Ázsia szegényebb országaiDél-Ázsia szegényebb országai

NepálNepál– Egyik legszegényebb országEgyik legszegényebb ország– Fejlesztésekhez segélyekre támaszkodikFejlesztésekhez segélyekre támaszkodik

BhutánBhután– Egyik legelzártabb országEgyik legelzártabb ország– Óvatos gazdaságfejlesztés Óvatos gazdaságfejlesztés életminőség javulása életminőség javulása

Bangladesi gazdaság gondjai: Bangladesi gazdaság gondjai: – Humán- és pénztőke hiányaHumán- és pénztőke hiánya– Népességnövekedés (Dhaka: XX. sz-ban ötszörösére nőtt Népességnövekedés (Dhaka: XX. sz-ban ötszörösére nőtt

11 mió) 11 mió) csekély a felhalmozás és beruházás csekély a felhalmozás és beruházás– Évről-évre ismétlődő természeti csapásokÉvről-évre ismétlődő természeti csapások

5555

Fejlettebb dél-ázsiai Fejlettebb dél-ázsiai gazdaságokgazdaságok

Srí Lanka jobb helyzetűSrí Lanka jobb helyzetű– Alacsony: term. szap. (10Alacsony: term. szap. (10‰), analfabéták aránya (9%), ‰), analfabéták aránya (9%),

mg. foglmg. fogl– Magas: születéskor várható élettartam, napi Magas: születéskor várható élettartam, napi

tápanyagfogyasztás/fő, GDP/főtápanyagfogyasztás/fő, GDP/fő Maldív-szk: turisztikai bevételek átalakították a Maldív-szk: turisztikai bevételek átalakították a

társadalmi-gazdasági viszonyokattársadalmi-gazdasági viszonyokat– Egyik legkisebb ország (300 kmEgyik legkisebb ország (300 km22))– Több mint 1000 korallszigetből csak 202 alkalmas Több mint 1000 korallszigetből csak 202 alkalmas

állandó letelepedésre állandó letelepedésre egyik legsűrűbben lakott ország egyik legsűrűbben lakott ország (néps. helyenként > 1500 fő/km(néps. helyenként > 1500 fő/km22<) <)

– Írástudatlanságot gyakorlatilag felszámoltákÍrástudatlanságot gyakorlatilag felszámolták– Magas születéskor várható élettartamMagas születéskor várható élettartam

5656

Ipar, turizmusIpar, turizmus

Bhután, Nepál, Banglades: ipar fejlődésének gátja:Bhután, Nepál, Banglades: ipar fejlődésének gátja:– Nyersanyag-, energia- és tőkehiányNyersanyag-, energia- és tőkehiány– Fogyatékos infrastruktúraFogyatékos infrastruktúra– Szegénység Szegénység csekély vásárlóerő csekély vásárlóerő szűkös piac szűkös piac

Élelmiszeripar minden országbanÉlelmiszeripar minden országban Bhután, Nepál: hagyományos kézműipar, faiparBhután, Nepál: hagyományos kézműipar, faipar Srí Lanka: fejlődik a vegyészetSrí Lanka: fejlődik a vegyészet TurizmusTurizmus

– Bhután, Nepál: kiemelkedő szerepe, de:Bhután, Nepál: kiemelkedő szerepe, de: Nepál: politikai instabilitás miatt erősen ingadozó Nepál: politikai instabilitás miatt erősen ingadozó bevételek bevételek

főként a fekete- és szürkegazdaságbafőként a fekete- és szürkegazdaságba Bhután: beutazási korlátokBhután: beutazási korlátok

– Maldív-szk: szk közel felén csak turisztikai Maldív-szk: szk közel felén csak turisztikai létesítményeklétesítmények

5757

NépesséNépesség (mió g (mió

fő, fő, 2007)2007)

NépsűrűNépsűrűség ség

(fő/km(fő/km22) ) 20072007

TermészTermészetes etes

szaporodszaporodás (ás (‰) ‰) 20052005

15 év 15 év alattiak alattiak aránya aránya

(%) 2005(%) 2005

SzületésSzületéskor kor

várható várható élettartaélettartam (év) m (év) 20052005

Városi Városi lakosság lakosság aránya aránya

(%) 2006(%) 2006

IndiaIndia 11301130 344344 1515 3232 6969 2929BangladeBangladess

150150 10451045 1818 3535 6464 2525

Srí LankaSrí Lanka 2121 320320 1010 2424 7575 1515

NepálNepál 2929 197197 2121 3939 6363 1616BhutánBhután 0,70,7 1515 1313 3838 6464 1111Maldív-Maldív-szigetekszigetek 0,350,35 11661166 2424 4141 6868 3030

Jelentős különbségekJelentős különbségek

5858

Egy főre Egy főre jutó GNI jutó GNI (USD, (USD, 2006)2006)

Export Export értékeértéke

(Mrd USD) (Mrd USD) 20062006

Import Import értékeértéke

(Mrd USD) (Mrd USD) 20062006

HDI-index HDI-index (ranghely, (ranghely,

177 177 országból) országból)

20062006

IndiaIndia 820820 102,73102,73 133,42133,42 126126BangladesBanglades 450450 9,269,26 13,8413,84 137137Srí LankaSrí Lanka 11601160 6,376,37 8,908,90 9393NepálNepál 320320 0,750,75 1,851,85 138138BhutánBhután 14301430 0,250,25 0,400,40 135135Maldív-Maldív-szigetekszigetek 23202320 1,331,33 9,509,50 9898

5959

A három gazdasági szektor GDP-ből való A három gazdasági szektor GDP-ből való részesedése/ foglalkoztatottakból való részesedése/ foglalkoztatottakból való

részesedése (%) 2000 – 2004részesedése (%) 2000 – 2004

I.I. II.II. III.III.

IndiaIndia 22/6022/60 27/1227/12 51/2851/28

BangladesBanglades 20/5220/52 27/1427/14 53/3453/34

Srí LankaSrí Lanka 17/3517/35 26/2526/25 57/4057/40

NepálNepál 38/9338/93 21/-21/- 41/-41/-

BhutánBhután 25/9425/94 37/-37/- 38/-38/-

Maldív-szigetekMaldív-szigetek 9/-9/- 16/-16/- 75/5075/50