Collen Batey, Helen Clarke, R.I. Page, Neil S. Price:A viking világ atlasza

Szerkesztette: James Graham-CampbellHelikon Kiadó, 1997

I. A vikingek erdete

a) A táj, éghajlata és lakói

- Az általunk vikingnek nevezett nép hazája a mai So, No, Dánia volt. Pontosabban: a 71. déli szél. körtől (Északi fok= Nordkapp) az 55. szél. körig. Ez kb. 790.000 km2.- No.,So alatti kőzet gránit, délen mészkő- Jégkorszakban a gleccserek szétterültek, amikor visszahúzódtak, terméketlen kavicsos talajt hagytak maguk után.- Eusztatikus változás (=Felszínemelkedés): a gleccser olvad, és a hatalmas jég nyomása alól felszabaduló föld elkezd emelkedni.- A vikingek ősei: kb. i.e. 8000-től vándoroltak be Skan.-ba. Ma kb. 17 millió lakosa van Skand.-nak.

Norvégia:- Hosszú, kb. 20.000 km partvonal, csipkézett.- Települések inkább a fjordok mentén.Elszigetelt falvak keletkeztek,külön kultúrával.- Golf áramlat véd a teljes befagyástól. Legfontosabb volt és ma is: halászat, bálnavadászat.- viking korban csereáru: sarki róka, hiúz prémje. vikingek kaptak: selyem, fűszerek

Svédország- Az ország hossza 1500 km., legészakibb részén tundra éghajlat.- A XVII. sz.-ig Skåne a Dán Kir. része volt.- A Mälaren-tó vidéke So. leggazdagabb vidéke volt,és ma is az. Az önálló svéd állam itt kezdett kialakulni.

Dánia- Legmagasabb pont: 173 m, Dánia a Jüt-fsz-ből és sok pici szigetből áll.- Bornholm szigete: Dánia része közigazgatásilag, de igazán sose volt dán, a svéd kultúrához közelebb áll.- Az elmúlt 200 évben sok mez.gaz.-ra alkalmas terület. Erdőirtás, mocsárcsapolás. Fő ágazat a mez.gaz.

Finnország- Geológiailag hasonlít So-hoz,de etnikailag nem skandináv.- A IX. sz-tól sok viking vonás fedezhető fel.

b) Skandinávia a viking kor előtt

1. Mezolitikum = átmeneti kőkorszak (i.e. 8000- i.e. 4000)- Skandinávok ősei bevándorolnak. Nomád vadászok, halászok. Ideiglenes táborhelyeken laknak a tengerpart vagy folyó mentén.

2. Neolitikum =újkőkor (i.e. 4000- i.e.2000)- Áttértek a mez.gaz.-ra, de még vándoroltak, ha kimerült a föld.- Megalit építkezés jellemző. Sírkamrákat találtak, kialakult temetkezés volt.- Bohuslän (So.)-ben talált sziklarajzon jellegzetes az ún. „csészenyom”.Ezek kerek lyukak, és nem tudni, miért rajzolták oda. A rajziokon van még: ember, hajó, vadászat, szertartás.

3. Bronzkor (i.e. 1800-i.e. 600 k.)- bronz = ón+ vörösréz- Eleinte Közép- és NY-Európából hozták be Skand.-ba- Sok bronz tárgyat találtak a mocsarakban,kultikus célllal elsüllyesztették.

1

- Ebből a korból sok sír. 3-4 m magas is lehet, a bronzkor végén jött divatba a hamvasztás.-Sírban talált leletek: ffiak viselete öves zubbony és köpeny.+ egyszerű fejfedő. Nőknek: kétrészes ruha+ sapka.- Bronzkori ember földműves, hosszúkás házban él, a végében az állatok és a pajta.- Tárolóedény+főzőedény cserépből, mez.gaz. eszköz bronzból.- Lur: hangszer, csőből+fúvóka+harangszerű kimenet. Vallási szertartáson használták.- Van hierarchia,de ez még nem államszervezet! Néhány gazdagabb nemzetségfő uralkodik.

4. A vaskor- A korai vaskor = kelta vaskor (i.e. 500k. - i.e.100.)- Maga a vaskor kb. 1500 év, több korszak.- Vasat nem kellett behozni,mert volt elég. - Kevés lelet van, a vaskori ember val.sz. földműves volt.- Gröntoft: falu, i.e. 200 k. ,50 ember és 60 háziállat lakott együtt. Legkorábbi falu.- Hodde (Dánia): 27 tanyából álló falu, körbekerített. A legnagyobb ház anemzetségfőé lehetett. Falu közepén nagy füves terület, val.sz. vallási szertartások.- Erre a korra jell. a mocsártemetés: a halottat belesüllyesztik a mocsárba. Jól konzerválódik! Kultikus céllal: bő termés, csaták megnyerése.Élő embereket, állatokat, tárgyakat is süllyesztettek el.- Nydam hajó (i.e. 400k.): A viking hajó előfutára, Dániában találták, 23m.

5. A vaskor- A római vaskor (i.sz. I.- IV. sz)-Azért római vaskor, mert ebben az időben uralta a Róm.Bir. Európát, és ez Skand.-ra is hatással volt.- A mocsári tárgyak változnak. Főleg (római) fegyvereket találunk.Oka: sokan harcoltak zsoldosként a rómaiaknál, és átvették a fegyverkészítést, a stílust…stb.- Keresk. úton is jöhetett sok római tárgy. Skandinávok adtak cserébe: szőrme, bőr, gabona- A leletek elhelyezkedése utal a kereskedelmi útvonalra: Elbán,Rajnán föl Dániába vagy Oderán, Visztulán a Balti-tengerhez és Gotlandra- denaris: pénzérme római mintára.- Ebben az időben kezdődik a politikai élet: Dániában harcosokból lettek nemzetségfők ,akik ellenőrizték a kereskedelmet, földet szereztek és pogány papi feladatokat láttak el.Gudme: Fyn-szgk-i tlepülés, fontos kp. Aranyművesek is voltak itt,sor aranytárgy. Kultikus hely, zarándokhely. Gudme= „Isten háza”

6. A vaskor- A népvándorlás kora (i.sz. V-VI.sz.)- A Római Bir. felbomlik, Frank Bir. megerősödik, Ibériai-fsz-en létrejön a nyugati gót királyság.- Skandináviát alig érint, csak kevés vándorló. NY,D-Dániából K-Angliába, ill. DNY- Norvégiából É-Angliába.- Amíg mások vándorolnak, Skand.-ban virágzik a kereskedelem, kézműv., mez.gaz.- solidus: Keletrómai Bir.-ból származó pénzérme.- brakteáta (főleg So.-ban): lemezpénz.Hatalmi jelkép, amulettként viselték. Eleinte római medalionok utánzata,majd fokozatosan skand. stílusjegyek.- Vallási kp-ok alapítása: Gudme, Helgö, Sorte Mulde- 500-tól elűnik a mocsáráldozat, aranylemezt, aranytárgyat, embereket temetnek a földbe. Sokszor nemzetségfők rezidenciájának közelében temetkeznek. Ez arra utal, hogy a nemz.fő egyben vallási vezető is.- Sok erődítményt építenek, de nem védelmi céllal. Csak azért,hogy a központot elkülönítsék a környék egyéb népességétől.

7. A vaskor- A Vendel korszak (i.sz.VII- VIII.sz)- több elnevezés: So: Vendel kor, No-ban Meroving kor, Dánia: késői germán vaskor- Vendel: Közép-So település,Uppland tartományban a Frys folyó mentén. Gazdag temetői arra utalnak,hogy a vikking kor előtti években királyi székhely lehetett.- A Vendel temetőbe temették a svea törzsak vezéreit.Svea törzs: az a npé, akikről So-t elnevezték, és akiket a római kor latin írói a Baltikumot uraló erőként említenek.- A svea (más néven svéd) uralkodókat hajójukkal együtt temették.- A Frys mentén még két temető: Valsgärde-ben,és 27 km-rel lejjebb.Itt találahtó Gamla Uppsala,a svea törzs vallási kp-ja. - Három 20 m magas sírdomb, (ezt nevezik a +három királydomb”-nak) 6.sz-i svea királyoké lehetett, hamvasztásos temetés nyomai.- A hagyomány szerint a keleti domb Egil királyé, a középső Aun királyé, a nyugati Adils királyé. Mindhárman az Yngling-din. tagjai.

2

- A helység a viking korban is fontos volt, pogány vallási kp. Azért lehet,hogy a királyi székhely és vallási kp. egy helyen van,mert a király egyben főpap is volt! - Valsgärde temető: 600-tól fontos viking kp., a 7.sz -ban a holttesteket hajóba fektették. - A sírokban volt: üveg ivópohár, üst, főzőedény, lószerszám, ékszerek, ló, vadászkutya, bonyolult díszítésű tárgyak,amelyekről az ún. Vendel-díszítés kapta a nevét. Látszik,hogy gazdagok voltak.- Hatalmuk onnan lehet,hogy ők uralták a Frys folyón a kereskedelmet.- A V. korban megerősödik a kp-i hatalom,ez a politikai élet kezdete. Kialakulnak gócpontok,ezek később várossá fejlődnek.Pl. dániai Ribe, vagy elnéptelenednek Pl. svédo-i åhus.- Ebben az időben nagyszabású mérnöki munkák: 1) Danevirke építése 737 előtt.Danevirke: védelem, 10m széles, 7 km hosszú, fával borított földsánc, előtte árok húzódott.2) Samsö-szg-i Kanhave-csatorna: 726 kör. kezdik építeni., 1 km hosszú, 11km széles árkot ástak,majd kimélyítették,hogy a hajók elférjenek.- Ezek a munkák nagy műszaki ismereteket igényeltek!

Két fontos város:Eketorp- A So partjainál fekvő Öland szg. talált 16 erőd közül E. -ot tudták teljesen feltárni.- i.sz. 300 k. építették,ebből az időből szárm. leletek neve Eketorp I. - i.sz. 400k újabb építkezés, nagy kőfal: ezek a leletek az Eketorp II. A fal kb. 5000 m2-nyi területet zárt közre.Ek.II-nek 150-200 lakója volt, állatot tenyésztettek, halásztak, vadásztak. Találtak vasszerszámokat, fegyvereket, bronzszerszámokat. Ek.II. 700 k. elnéptelenedett. Ma múzeum.- 1000k. újra használták,ezek a leletek: Eketorp III.Helgö- A Mälaren-tóban van. Helgö= „sziget”-A viking kor előtt fontos keresk. -és kézműves kp. - Találtak: bronzékszert,melltűket, háztartási eszközöket, díszes tárgyak készítésére alkalmas öntőformákat. - Egzotikus leletek: 47 római aranyérme, püspöki pásztorbot,val.szín kelta díszítés,tehát Írországból jöhetett. Különleges tárgyak, nem tudni,honnan. 8,4 cm magas Buddha szobor. Arra utal,hogy kiterjedt keresk. kapcs. voltak.- Pogány vallási kp volt Gudme-val együtt.

II. rész- A viking kor Skandináviában

a) Társadalom és királyság

1. Mikortól beszélhetünk viking korról?- A viking kor Vendel-kort váltja fel.Datálása nehéz. Hagyományos: 793 (első írásos emlék arról,hogy norvég hajók támadást indítottak az angliai Lindisfarne kolostora ellen) - 11. sz-ig.(ekkor vettték fel a keresztséget) Madary szerint 1066 (Hastings) a vége.- A régészek nem dátumhoz kötik. A 8.sz-ban az európaiak érdeklődése megnőtt Skand. iránt. A Római bir. déli részén oly keresett borostyán,prémek innen szárm. ,ez nagyon csábító volt. Kísérletet tettek a „pogány” skand. megtérítésére,persze ez csak kifogás volt. A skandinávokon látszik az európaiakkal való érintkezés: ékszerek mások,sok tárgya Rajna vidékről szárm. A régészek ezt a jelenséget veszik a viking kor kezdetének.- Lindisfarne elleni támadás nem más, mint Skand. félig tudatalatti csatlakozási kísérlete Európához. Lindisfarne után 50 évig rengeteg brit kolostort kifosztottak. - A kezdeti szakasz csak zsákmányolás volt. A No-Dánia területéről szárm. vikingek hamar rájöttek,hogy könnyen ki tudják fosztani a gazdag NY-európai célpontjaikat.- Villámgyors, rajtaütésszerű támadás. Segítette őket a gyors hajó. A 9.sz második felére a gyarmatosítás lett a cél. Hajóikban már háztartási eszközöket és telepeseket szállítottak főleg Orkney és Shetland szg-re, Izlandra és Grönlandra,később É-Amerikába. Ezekre a helyekre főleg a norvégok mentek.- Dánok kedvelt helye: Fr.ország, Anglia.Először harcoló csapatok mentek oda,és utána jöttek a telepesek hajói.Svéd vikingek: kelet felé, Finno. DNY-i része, Baltikum D-i, K-i része, Oroszo.,Bizánc.Sőt még Bagdadba is eljutottak. Egy kis középsvédo-i csapat a brit-szgk. felé hajózott.

3

2. A viking név eredete- Viking név eredete: homályos. Korabeli forrásban igeként szerepel :vikingelni= elhagyni a hazát, és a gazdálkodás helyett kalózkodni. a skand nyelvben vik=kis,keskeny öböl, tehát vikingelni= azokra a helyekre menni(kis öblök), ahonnan le lehet csapni az áldozatokra.- Vik =vic= angliai kereskedelmi hely,pl ma is: Hamwick, Quentovic.- A korabeli források csak ezeket a kalózkodó embereket nevezik vikingnek, és nem a skandinávok összességét. Az ő nevük Norsemen vagy Northmen, ebből lett a norvég népnév.- Viking sikerek titka: zsindelypalánkos hajó,és maga a hajótechnika + kiváló fegyverek - A viking kor kezdetén mindenki a külvilág által „dán nyelv”-nek nevezett nyelvet beszélte. A dán nyelv az Északi-tenger vidékén beszélt germán nyelvek rokona, de annyira különbözött a többi rokontól (ófelnémet, angolszász),hogy azt hitték,külön nyelv.- Ebből fejlődtek ki nyelvjárások, fonetikai variánsok. Így lett a modern dán, a svéd, norvég, izlandi.

3. Milyenek voltak a vikingek?- A vikingek kisebbek voltak,mint a mai skandinávok. Egyesek,akik magasabb társadalmi osztályból valók,magasabbak voltak,erősebbek,egészségesebbek. Többiek: alultáplált, megerőltető munka miatt testi torzulások. Gyermekhalandóság nagy. Átlagéletkor 40 év, de sok 50 év körüli is volt. Leggyakoribb betegség a reuma, izületi gyulladás, de alig van fogszuvasodás. Ennek oka a cukormentes viking étkezés.- A skandinávok többsége nem volt viking, otthon élt békésen. Mez.gaz. tevékenységet folytattak. De akkor vajon miért mentek el állandóan hadjáratokra? Lehet,hogy túlnépesedés, lehet hogy elfogyott a megművelhető föld, vagy belső viszály. Val.szín. mindhárom együtt okozta a viking vándorlásokat a 9-10.sz-ban.

4. A társadalmi rend- A társadalom felsőbb rétegei-Források: régészeti leletek, rúnakövek feliratai, az írott leletekben elszórt megjegyzések. Mind arra utalnak, hogy jól elkülönült társ. rétegek voltak.- Egy-egy területi egység feje a király v. nemzetségfő. Alattuk: őket támogató fegyveres arisztokrácia. Alattuk: kisebb földbirtokos (kézműv.,gazdálkodók,azaz a szabadok) Ők voltak a tömeges haderő.Alattuk: rabszolgák.- Már a viking kor előtt a hatalom egyre inkább egy dinasztia kezében összpontosult.- Uralkodó jogai: katonai és vallási vezető, bíró.A földjein dolgozó bérlők (nem jobbágy!) természetben fizettek adót.Vásárpénz, vám szedése növelte vagyonát.- A király emberei hatalommal bírtak,mindent ellenőrizhettek.- A királyi hatalom megnyilvánulása a pénzverés. A 11.sz.-ig nincs állandó pénzrendszer. A dániai Ribe-ben és Hedeby-ben a 8-9.sz.-ban már találtak pénzt.- A dán Villásszakállú Svein 995 k. veretett ezüstpénzt. Az első skand. pénz, amin az uralkodó neve áll,és amelynek képes oldalán egy királyi arckép és kereszt látható,angolszász mintára. A svéd Olof Skötkonung 995-től kezdve veretett pénzt Sigtuna városában. A norvég Olaf Tryggvason 994-1000 k. veretett először pénzt.- A királyi hatalom örökletes volt, de a királyi család bármelyik férfi tagja örökölhette a trónt. Ezért sok trónviszály. Sokszor a trónkövetelő hosszabb ideig külföldön élt számüzetésben, hadjáratokon vett rész, aztán visszajött sok pénzzel és hadsereggel. Néha megegyeztek a trónkövetelők,és ketten uralkodtak.- A királynékat pompás hajókban temették el. Leghíresebb: oseberg-i hajósír.(No.) 834-ben temették el,találtak a hajóban díszes tárgyakat, szánkót, szekeret, egy idősebb nő -szolgáló?-csontjait.- Jelling (Dánia)-ben taláták meg Gorm király sírját.(958/59-ből való) Ő volt az utolsó pogány dán uralkodó.- Dendrokronológia: az a modern eljárás,amivel pontosan meg lehet állapítani egy lelet korát, mikor vágták ki a fát…stb - Fontos hajósír: Oseberg - D-Norvégiában tárták fel 1904-ben. 834-ben temették el a királynét és társnőjét.- Egy szekér, 4 szán, 12 ló, sátor, élelem, csomózott szőnyeg, főzőedény, olajmécsesek,szék,4 ágy,ami egyébként nem volt szokásos bútor.- Két vödör, melyek Íro.-ból szárm.Fogantyújukon Budda-ülésben emberi alak.

5. A társadalom alsó rétegei- A király és az arisztokrácia alatt álltak a szabadok (l. fent). Többségük parasztgazda volt.- Jogaik: fegyvert birtokolni és viselni, megjelenni a thingen, szavazni.- Thing: A szabad emberek gyülekezete, a földdel kapcs. vitákban, lopásban, bűntettekben ítéltek sorshúzással. A király hatalmával néha befolyásolta a döntést. Ált. kicsi domb, sekély árokkal körbevéve.

4

- A tengerentúlra is magukkal vitték ez t akormányzati formát,sok helynévben a -thing arra utal, hogy ott népgyűléseket rendeztek.- A társ. pozíciót a föld mérete határozta meg. A hatalmas földeken BÉRLŐK dolgoztak. A leggazdagabb földbirtokosok rúnaköveken hirdették családjuk dicsőségét.- Legalsó réteg: rabszolga. Nem biztos, hogy volt joguk rendes temetkezésre. Kettős sírkamrákban a gazdag mellett rabszolgája feküdt,aki saját akaratából halt vele.- Rabszolgákat a rablóhadjáratokon szereztek, ill. a már Skand.-ban lakó rabszolga gyereke is rabsz. volt. A külföldről rabolt szolgák egy részét hazahozták, másik részét eladtaák a keleti rabsz.piacon (pl. Abbászida- klaifátus). Legfőbb kereskedelmi „cikk” volt, ezüstre cserélték.

6. A skandináv királyságok kialakulása- D,So,No a viking korban váltak külön országgá, külön királlyal. Források:1) Frank Királyi Krónika 808k.-ből említ néhány 8-9.sz.-i uralkodót2) Rimbert: Ansgar élete3) Brémai Ádám műve- Hamb-Brémai érsek volt, némi elfogultsággal ír a pogány vikingekről.Az itt olvasható hely- és személynevek igazolják a sagákat4) Sagák- fontos forrás, de ezek a 13.sz-ban keletkeztek,200 évvel a viking kor után!5) Építészeti emlékek, királyi irányítást igénylő hatalmas épületek bizonyítják,hogy kellett lennie egy királynak.

- Dánia:- királyi hatalom első megnyilvánulásai: Ribe város alapítása, Kanhave-csatorna építése, Danevirke építése. Ezeket mind Agantyr kezdeményezte.- Godfred király: dán, Danevirke építésének második szakasza, Frank Királyi Krónika ír róla, kereskedők telepítése Hedebybe.- Idősebb és Ifjabb Horik: dánok, a 850-ben engedélyt adtak Ansgarnak,a német hittérítőnek,hogy hedebyben és Ribében templomot építsen.- 10.sz közepétől új dinasztia.Alapító: Gorm,székhely: Jelling.- Gorm fia Kékfogú Harald - híres rúnakő,rajt áll,hogy meghódította D-t, No-t,és felvették a dánok a keresztséget.- Harald fia Villásszakállú Svein- elűzi apját a trónról, 1013-ban meghódítja Angliát, első király,aki uralkodi Dánia,Anglia és No egy része fölött.

Norvégia: -földrajzi adottságai miatt (tagoltság) nehéz volt egy személynek uralkodnia.-kis fejedelemségek,az egyesítés nehéz volt. Már a 8-9.sz-ban jelen volt egy uralkkodó dinasztia, kp-ja Borre volt.-Elsőként Széphajú Harald vonta össze a 880-as években Vestfold-ot és Dny-Norv.-t.Emiatt sokan megharagudtak rá. A 9.sz végén sokan elmentek Skóciába,Izlandra.- É-Norv. jarlok kezében maradt.Sok háború É és D között.- Olaf Tryggvason: Széphajú Harald dédunokája, a 10.sz végén uralkodik a Ny-i partvidék felett. Tengeri csata a svéd Olof Skötkonung és a dán Villássz. Svein egyesített csapati ellen; Olaf Tr. meghal.- Halála után az ország darabokra szakad,jarlok uralkodnak É-on,D-en pedig svédek és dánok.- Olaf Tryggvason megpróbálta ráerőltetni a keresztsége t anépre, de halála után feléledt a pogány hit.- Olaf Haraldson (1015-1030): Elfogadtatta a keresztséget. 1030-ban a stiklestadi csatában elesett, halála után szentté avatták.

Svédország és Finnország:- Val.szín. a viking korban még nincs kialakult királyság. Korabeli források néha említenek egy-egy uralkodót.pl. 820-ban Björn király.- Olof Skötkonung: első király,aki hatalmát egész So-ra kiterjeszti. Keresztény volt, ő alapította az első püspökséget Skara-ban.- A finnek a 12.sz-ig pogányok maradtak, addig nem is volt finn egység.

b) Hadviselés

1. Erődítmények- 10. sz-ban kezdtek védelmi célból sáncokat építeni,előtte csak határjelölés miatt építettek

5

- Danevirke: 30 km hosszú, 808-ban Godfred hosszabbítatta meg. Több építési szakasz. Kékfogú Harald Hedeby városfalához csatlakoztatta.Eleinte csak földet és fát használtak,később téglát is. A II. világh-ban tankok elleni barikádnak használták.- Sziklaerődök: 10.sz-ban divat,főleg So-ban. Sok a Mälaren-tónál. Az erődök gránittömbökből épített durva falakkal körülvett építmények. Némelyik erőd kultikus kp volt.Pl Runsa erőd.Az erődöket hegyre építették, és mivel Dánia lapos,nem nagyon tudtak oda építeni.- Gotland szigetén kb. 100 erőd volt. Gazdag sziget volt,kicsit más mint a többi skand . hely. Csak itt vannak sziklaképek, az itteni ékszerek kiválóak.Rengeteg aranyat,ezüstöt,külföldi árut találtak.- Legnagyobb Torsburgennél. 4.sz-ban kezdték építeni,10.sz-ban fejezték be, és használták. - Érdekes a Tingstäde erőd.Vízben áll az egész, jó állapotbne megmaradt. Építészeti módszerei szlávosak,lehet,hogy építői Gotlandon letelepedett szlávok voltak. A Ting- név arra utal,hogy itt gyűléseket tartottak.- Eketorp erődje (l. fent)

- A városok a 10.sz-ig nem voltak körbevéve,ez jelzi,hogy a 8-9.sz-ban béke volt Skand.-ban.- 10.sz-ban épült Hedeby városfala,ami kapcsolódott a Danevirkéhez. A tengerben víz alatti sánckarózatot emeltek,ez K felől védett.- A 10.sz-i svéd,dán és gotlandi városi védelmi rendszerek annyira egyformák,mintha egy ember tervezte volna.De val.sz azért egyformák,mert azonos szükséglet miatt jöttek létre: A virágzó kereskedelmi kp-oknak védelmet kellett biztosítani mindenféle (szárazföldi,tengeri,kalóz…stb)támadás ellen.- Néhol tényleg közös tervezés.Mindegyik alaprajz kör alakú, Négy egyforma részre van osztva, négy kapuval.Két egymást merőlegesen metsző út. Mérnöki pontosságú kör alakú sáncok. Az öt legnagyobb erőd: dániai Trelleborg, svéd Trelleborg, Fyrkat, Aggersborg, Fyn-szgk-i Nonnebaken.- Nagy mérnöki jártasságot igényelnek.Pl építés előtt ki kellett egyengetni a földet, 10 000 m3 földet kellett hozatni!- Az erődök a királyi hatalom kp-jai voltak,Kékfogú H. kezdte építtetni őket. Rendet akart tenni az épphogy megkersztelkedett Dániában. Néhol a király egyre halmozódó kincstárát őrizték.- Építettek bele lekóházakat, ötvösműhelyeket,tehát nem csak katonai kiképző kp-ok voltak.- Az erődöket kevés ideig 15-20 évig használták.

2. Hadművészet és fegyverek- Minden szabad ember viselhetett fegyvert. A szabadoknak kötelességük volt -ha kellett-hadba vonulni. - A viking harcosok ált. gyalogosok, de voltak lovasok is. Kevés tengeri ütközet, inkább kimentek a szárazföldre. A leghíresebb tengeri ütközet a svolderi csata 1000-ben.- Féltek tőlük NY-Eu-ban. Fegyvereik: kard, lándzsa, harci fejsze, harci kés, íj, nyíl.- Minél rangosabb volt vki,annál jobb kardja volt,annál szebb markolattal.- Kétélű,70-80 cm-es kardok, a pengékat a Frank Bir-ból hozták,a markolatok Skand.-ban készültek. Leghíresebb műhely Ulfberth-ben (Frank Bir.)- Skand pengekészítés: rúdhegesztés. Eltérő ötvözetű,hosszú vasrudak összeolvasztásából keletkezett a penge belseje, körbevették kemény acéllal.Csiszolás után hosszanti irányban ún vércsatornát csiszoltak bele. A vércsatorna rugalmassá tette,nagyobbat lehetett vele döfni.- Kardhüvely vékony fa,benne gyapjú,hogy ne rozsdásodjon,és csillogjon.- A fejszét nem szerették annyira,mint gondoljuk.A díszes,ünnepi fejszéket nem is használták harcban. Leghíresebb az ezüstberakásos, egy királysírból előkerült fejsze. Mammen-nél találták,ezért a neve Mammen-fejsze, az erről elnevezett stílus a Mammen-stílus.- Íj,nyíl főleg vadászaton.- Csatában pajzsot viseltek. Hársfából készült, vaspánttal erősítették magukhoz. A faanyag elpusztult,de a vaspántból lehet következtetni a méretére. Sokszor befestették,hogy ijesztőbb legyen pl.sárga-feketére.- Sisak, frank pengéjű kard,sodronying és vért csak az előkelőknek volt. No-ban teljesen ismeretlen. Sisakot sziklaképről ismerünk,ez kúp alakú, orrvédővel. Vagy vasból készült vagy bőrből, de szarv nem volt rajtuk!

c) A viking hétköznapok

Falusi közösségek:- A vikingek többsége gazdálkodással fogl. még akkor is,ha hadjáratokon vettek részt,vagy kereskedőként Keletre hajóztak.

6

- A viking kori Skand. legfőbb terményei a rozs, árpa és a zab. Dániában néhol búza, de azt inkább importálták. Haszonnövény: bab, borsó,káposzta,néhány zöldség. Takarmány: széna, lomblevél a szarvasmarhának.- Kezdetleges faeke, később vaseke. A gabonát vassarlóval aratták,a takarmánynöv.-t ún. lombkéssel. Volt favillájuk, ásójuk, rostáláshoz szita. A gabonát hordókban és kosarakban tárolták.- Állatok: legfontosabb:szarvasmarha, volt még juh, sertés. A nyájakat,gulyákat nyáron felhajtották a hegyi legelőkre, télen fedett helyen voltak,szénát, falevelet ettek.- Egy viking településen 6-8 különálló tanya volt. Minden tanyán 8-9 épület. A legnagyobb épület volt a lakóház, a végében állatok,akár 40-50 is.- A viking kor 300 éve alatt a lakosok nem egy helyen, hanem nemzedékenként néhány száz m-rel odébb telepedtek le. Csak a keresztség felvétele után állandósultak a lakhelyek.- Skand. egyes részein, főleg No partjainál a halászat fontosabb volt,mint az mez.gaz. Ismerték a hálót, zsinórt,szigonyt. Fókabőr,rozmáragyar keresett volt Eu-ban,de a 13.sz végére kiszorította az elefántcsont.- Rengeteg halat,kagylót ettek,ívás idején sok lazacot fogtak. A tengerről sózott halat szállítottak az ország belsejébe.

Házak:- Legfontosabb építőag. a fa volt, de No-ban tőzeget is használtak.- Az épületek alaprajza egész Skand.-ban nagyjából azonos: négyszögletes alapú, hosszúkás házak. Átlag 50m, de találtak kisebbet is,és nagyobbat is (83m!). Szélességük alig 5m,ez a tetőgerendától függött. A gerendákat az épület hosszában két sorban futó oszlopokkal támasztották alá,ez a házat 3 részre tagolta: középső,széles főhajó,és két keskeny oldalhajó. Az épület hossza a rangot jelölte.- Kevés bútor volt, az előkelőbbeknek több,szebb.- Dánia lombhullató erdeiből tölgyfát használtak, az oszlopok közötti helyet mogyoró-és fűzfavesszővel kötötték össze. A falat trágya és agyag keverékével tapasztották be,hogy védjék az időjárástól.- So, No-ban nincs elég tölgy. Itt puhafát (tűlevelűeket) használtak. Az épület hossza fatörzsek hosszától függött. Gerendaház: olyan ház, amely egy sor egymás mellé épített házból áll. Mivel nem volt olyan hosszú gerenda,csak így tudtak hosszú házat csinálni.- A lakóház egyik végét termés tárolására v. állattartásra haszn. Az állatok párája melegítette a lakókat. - paticsfal: A falak vázát alkotó oszlopok közötti teret sárral tapasztott vesszőfonadékkal töltötték ki. Ez a ~.- A házak 3 helyiségből álltak: elöl és hátul két kisebb helyiség. Itt raktárak,állatok, a városi kereskedőknél bolt v. kézműves műhely volt berendezve. Középen nagy helyiség,itt volt a tűzhely. Hedebyben találtak kemencét, de ez ritkaság. A tűz közelében fával borított földpadok álltak.- Fényforrás: főleg a tűzhely, kis ablakon némi napfény, egy-két olajmécses is volt. - A házak földpadlósak voltak, tömör faajtókkal,melyeket zárni lehetett.

Szabadidő:- kockajátékok -tégla alakú kockákkal.- szerencse- és ügyességi játékok. Gokstadi sírban találtak egy olyan táblát,amelynek mindkét oldalán játék volt. Találtak bábukat is.- Hnefatafl: olyan,mint az ostábla. A legkedveltebb játék volt egész Skand.-ban. Az izlandi sagák szerint nagy ügyességet igényelt.Játékszabályt nem találtak, de a játékelemekből lehet következtetni: két hadsereg harcolt egymás ellen,a cél: a másik királyát sarokba szorítani.- A középkorra minden játékot kiszorított a sakk. Találtak rozmáragyarból készült sakkfigurákat a 12.sz-ból.- ünnepségeken versmondás, zene,tánc. Hivatásos énekesek a szkaldok. Hangszer volt, de lekorhadt, val.sz. lant,hárfa, egyszerű furulya, pánsíp, hegedűszerű vonós hangszer.- Szabad ég alatti játékok: erőt- ügyességet összemérő játékok. Vívó-lándzsahajító- íjászversenyek.- Lóviadal: egy kanca látványától és szagától feltüzelt válogatott mének összemérték erejüket. Sokszor verekedés a mének gazdái között.- Magányos időtöltés: fafaragás, furulyázás.- Gyerekeknek: felnőtteket utánzó játék, kishajó, kiskard… A felnőtteknél nincs éles határ a játék és valóság között,pl a vadászat élelemszerzés és sport egyben. A solymászat csak az arisztokratáknak. A fiatal nemesifjaknak -jarloknak- tanítottak úszást és társasjátékot. (= al tafli)

Mindennapi élet:- A viking élet kp-ja a ház. A hosszúkás, rőzséből rakott tűz körül meséltek a régi időkről, hősökről. A tűz sosem aludt ki, de ha véletlenül mégis,akkor kovakővel és acéllal csiholtak tüzet.

7

- Itt ettek: marha, birka, baromfi, kecske és persze hal. Nyáron, ősszel sok halt fogtak, és füstölve, főzve, sózva tárolták télire. Néha nyárson sütöttek.- Kenyér árpából, rozsból, hüvelyesekből, ritkán búzából. Kézimalomban vagy őrlőkövek között őröltek. Dél- Skand.-ban a Rajna-vidékről hoztak lávaköveket.A kenyérben nem volt kovász, vastag palacsinta- vagy lángosszerű volt.- Zöldséget a ház körül termesztettek, de a Hedebyben talált szemétdombon megkövesedett szilvamag is volt, tehát Közép-Eu.-ból is hoztak gyümölcsöt.- Tejtermék: tehén- juh- kecskesajt.- Étkezés végén: árpasör, erjesztett mézből és vízből mézsör, erjesztett gyümölcsléből erős szeszesital a bjórr.- Házi készítésű merőkanál, evőeszközök,fa- és agyagcsészék. Az előkelőbbeknek üvegcsészéjük is volt.- Bútor: előkelőknek asztal, szék, kárpit, ágy. Átlag viking: zsámoly,láda. Ezen aludtak és benne tárolták a ruhákat. Takaróba, bőrbe burkolózva aludtak. Minél tekintéyesebb volt vki, annál közelebb feküdhetett a tűzhöz.- A fal mellett volt a szövőszék. Gyapjúruhákat, hajóvásznat szőttek. Az asszonyok állandóan szőttek, fontak, csak a ffiak tudtak társasozni. Agyag- vagy kősúlyokkal tartották a függőleges szálakat. (nyüstfonal). Vas- vagy csonttű, vasolló, bálnacsont lemezkével simították az anyagot. Melltűre akasztott kis dobozban hordták a tűket.

Öltözködés:- Társ. különbségek tükröződnek. Hedeby kikötőjében egy ruhakupacot találtak. Az elhasznált ruhákat csomagolásra, hajók kátrányozására haszn. A divat alig változott,ezért az ott talált ruhák val.sz. az egész viking kori stílust megmutatják.- Nőknek mindig volt melltűjük,kettő a ruhát tartotta, egy a nyakuk alatt volt. Előkelőknek meleg ruha,tollal bélelt, aranypaszománnyal.- Alacsony szárú, marha- vagy kecskebőrből papucsszerű cipő ffiaknak és nőknek. - Rangos ffiak buggyos nadrág,ing, köpeny jó minőségű gyapjúból. Szegényebbek,szolgák: rossz min. gyapjú.- Ffiak, nők a köpenyüket bronzfibulával vagy ruhatűvel rögzítették. - Ffiak,nők hosszú haj. Bonyolult kontyok. A sok előkerült fésű arra utal,hogy nagy gondot fordítottak a haj- és bőrápolásra.Talán a hajtetű miatt.- ffiak gondosan nyírt,rendezett bajusz.

Utazás és kapcsolattartás:- Főleg vízi úton. So. és No. hosszú tengerpartjai biztonságos kikötők. Szárazföld belsejében tavakon, folyókon. Erdők,mocsarak miatt nehéz a szföldi közlekedés. Ha télen befagyott a föld,akkor szánon, korcsolyával.- A sítalpakat már a bronzkorban ismerték. Fenyőből készült, hossza akár 2m is lehetett.- A korcsolya szarvasmarha v. jávorszarvas lábszárcsontjából készült. Az élesre csiszolt csontot a cipőhőz erősítették, és egy v. két vasalt végű bottal lökték magukat a jégen.- Egyszerű szán: kézzel húzható, prémek szállítására haszn. Nagy szán: lovak vagy ökrök húzták, patájukon jégszegecsek,hogy meg tudjanak kapaszkodni a jégen. Nagyobb szállítmányoknál használták.- Az év többi részében gyalog jártak, lova csak az előkelőknek volt. Sírjaikból kantár, sarkantyú, kengyel került elő. Sokszor bronzból, díszített. A női sírokban több szerszám,mert a nőket ált. kocsiban temették el. - A szárazföldi közlekedést nehezítették a keresztül-kasul folyó patakok és folyók. Kezdetleges utak, nehéz terepeken lefedték rőzsével vagy szorosan egymás mellé helyezett fatörzsekkel, fagerendákkal. Hidat nem építettek, mocsaras helyeken gázlók voltak. - 980k. a jellingi királyi székhelytől 10km-re épült e Ravning Enge-híd. Hossza 700m, szélessége 5m ,max. terhelése 5 tonna! Több,mint 1000 tölgyfából épült, rengeteg megmunkált fagerenda. Ehhez szervezés és sok pénz kellett, val.sz. Kékfogú Harald építtette, hogy hangsúlyozza a királyi székhelyhez vezető út fontosságát.- A 11.sz-ban So-ban épültek hidak, de ezeket ma inkább mocsári töltésnek neveznénk. Kövezett alapú, homokkal vagy kaviccsal borított ösvények. A hídépítést ált. földbirtokos kezdeményezte, a híd lábánál rúnaköveken asszonyok számolnak be a hídépítésről, férjükre, fiaikra emlékezve.- a keresztség felvételével nőtt a hidak száma So-ban. Oka: az intézményesített kereszténység kialakulásával szükség volt a papok és híveik gyorsabb kapcsolattartására.

Hajók, hajóépítés:- Brémai Ádám írásából (1070) megtudjuk,hogy egy 5 napos hajóút a sz.földön 1 hónapig tart.- Fontos forrás a Roskilde-fjordnál, Skuldelevnél talált 5 hajó (11.sz-ból). 1 hadihajó: 30m hosszú, 18 pár evező. 2 kereskedelmi hajó: 16,5m, 40 tonna teherbírás. Val.sz. prémeket szállítottak a nyugati piacokra.- Fontos még: Oseberg, Gokstad, Hedeby hajóroncs. - Hadihajó: hosszúkás, alacsony merülésű, keskeny, mozgékony

8

- Szállítóhajó: testesebb, telepeseket is szállítottak- Halászcsónakok, kompok, óceánjáró hajók.- Közös jellemző a zsindelypalánk (Klinker-palánk). A hajótest egymást átfedő palánkokból áll, a palánkok közötti rést szőrmével tömték ki, hogy vízálló legyen.- A hajó orrán sárkányfej vagy csillogó fémekkel kirakott csigavonal. A hadihajókon az evezőpadoknál pajzsok voltak,gyakran egy evezős előtt két pajzs,hogy az ellenség azt higgye, többen vannak.- A hajókat tetszőlegesen fel-és levehető vitorlával is és evezővel is hajtották. A vitorla D-Eu-ból jött még a viking kor előtt.- A kereskedelmi hajóknak a Skand. kívüli vizeken is kellett menniük. A keleti vizeken kis hajókra volt szükség, amiket kiemelhettek a vízből, és egy spec. fagerendából kirakott hordúton kikerülhették vele a zuhatagokat, sziklákat.A gyorsaság ezeknél a hajóknál mindegy volt, lényeg,hogy biztonságban megérkezzen. - Hajóépítő műhelyt eddig nem találtak, de találtak ún. szárazdokkokat. Itt javítottaák a hajókat (pl: gotlandi Paviken). A dán Flaster-szg-en rengeteg deszkát találtak,ez egy roncstelep lehetett. A régebbi hajókból kivett deszkákat más hajók építéséhez használták. A hajópalánkokat facsapokkal illesztették össze,ez tipikusan szláv technika. Több hajón is láthatók szláv építési technika nyomai.- Hajónak vallási szerepe is volt, előkelőbbek hajóba temetkeztek.

d) Városok, kereskedelem, kézművesség

Kereskedelem és a városfejlődés:- Kiviteli cikkek: prém, toll, fa, szurok, nyersvas,ércek, pengék készítéséhez használt kristályos pala, sózott hal, fókabőr, rozmáragyar, keletre vittek nyugaton ejtett rabszolgákat, borostyánkő. - Import cikk: keletről selyem, fűszerek, ékszerek, ezüst nagyon keresett volt! Nyugatról: bor, üveg, mázas edény, fegyver, méz, frank kard.- Eleinte falvakban éltek, a jól szervezett kereskedelem miatt fejlődtek a városok. Az első városok kereskedővárosok voltak.- 700 előtt nincsenek városok, de kereskedelem van. Helgö és Lundeborg kereskedelmi, vallási kp., de nem város. Ez azt jelzi,hogy 700 előtt még nem volt kiterjedt kereskedelem ill. hogy még nem volt olyan uralkodó,aki városokat tudott volna alpítani.- A 8-9.sz-i viking városok nem olyanok,mint a mai városok. Nincsenek kőből épített középülete, adminisztráció alig. Sok lakóház egy kerítéssel elkerítve, annyiban más,mint a falu,hogy több házból áll.- Ansgar: Német szerzetes, a 820-as, majd a 850-es években indult útnak, hogy megtérítse a pogány skand.-kat. A róla szóló műben említik a 3 várost: Hedeby(Dánia), Ribe (Dánia), Birka(So.)

Hedeby:- Ma Németo-ban, ónémet neve Haithabu. Ma már csak a várost körülvevő földsánc félköríve mutatja a város helyét. A sánc 1300m hosszú, 10m magas. - 808- ból származó írásban említik, hogy Gotfred dán király kereskedőket telepített H-be.Már a 9.sz előtt is éltek itt. Ekkor csak egy erőd védte a falut. A 10.sz közepére kiépült a földsánc, 10m magas volt,és 24 ha-t kerített körül.- A 10.sz-ra kiépült a várost körülvevő szilárd földsánc, amelyen keresztül a város a Danevirkéhez kapcsolódott.- Nemzetközi kikötő volt, erre utalnak az egzotikus tárgyak. (l.fent). Sok pénzérmét találtak. 825k-i érmék fríz másolatok, hajókat ábrázolnak. Később átlyukasztották,és medálként hsználták.- A gyakori árvíz miatt faburkolatú utcák voltak. Egyes helyeken a folyópartról lépcsők vezettek a vízhez, ezeken a lépcsőkön mostak az asszonyok. - A lakók nagy része kézműves v. kereskedő volt. A közeli falvakkal cserekereskedelmet folytattak.- Hedeby és az Északi-tenger között nincs közvetlen összeköttetés, ezért a sz.földön kellett a városba szállítani. Ez az út a Danevirke mentén haladhatott végig. Lehet,hogy nem is védelmi okokból építették Hedebyhez a Danevirkét, hanem azért,hogy legyen kereskedelmi út.- A keleti kereskedők Hedebyben lerakták a selymet,ezüstöt,és vittek helyette NY-Eu-ból érkezett bort... (l.fent)- 1066-ban a szlávok porig rombolták, de leletek bizonyítják, hogy 1071-ben már építkeztek.

Ribe:- A 8.sz. első évtizedében épült, 300 évig első számú kikötőváros volt.Ansgar is ellátogatott ide.- Vízi és sz.földi utak találkozásánál fekszik. Először csak nyáron jöttek ide kézművesek és parasztok, hogy a vásáron árulják portékáikat,sátrakat állítottak. Fő kereskedelmi cikk a marhabőr,marhatrágya és a borostyánkő. - - Fontos volt a kézművesség, főleg az üveggyönygkészítés.

9

- Hamar vonzó hely lett,és gyorsan felparcellázták,és házakat építettek. Minden olyan gyorsan és szervezetten ment, hogy egy irányító szervezet vagy személy lehetett a háttérben. Erre utal a feltűnően sok pénzérme (kb.300 db), és rengeteg kisméretű ezüstpénz (sceatta). Talán a már említett Agantyr lehetett ez a király.- 8. sz elején vásártartási joggal ruházták fel. 948- ban felszentelték Ribe első püspökét.- Az egyetlen város Skand.-bna,amely a 8.sz-tól napjainkig megszakítás nélkül lakott terület volt.- Földsánc vette körül, de olyan vékony volt,hogy védelemre nem volt jó, max. vámhatár lehetett.

Birka (Svédország):- A Mälaren-tóban fekszik, Björkö szigetén.- 8.sz-ban alapították, 10.sz-ig állt fenn. Fénykor a 9.sz-ban, ekkor kb. 900 lakója volt, főleg kézművesek, bronzékszer készítők.A 10.sz-től Sigtuna vette át a vezető szerepet. - Bizánci ezüstöt,selymet csrélték lúdtollra, borostyánra, prémre. Szoros kapcsolat Hedebyvel,az áru H-n keresztül jutott el Ny- Eu.-ba,ahol az arisztokrácia körébenn agy ovlt akereslet az északi áruk iránt.- Ansgar 829-ben Björn király hívására Birkába indult, hogy megtérítse a pogány skand-okat. 18 hónappal később hazatért, papokat és egy püspököt hagyott maga után. 850-ben visszatért, templomot építtetett, papjainak kijelölt egy földterületet, ahol lakóházaikat felépíthetik.- Ma csak a hajdani erőd, Borg áll a város helyén, és 3000-nél is több halom jelzi a viking temetőt.- a sírokból sok fontos lelet került elő, pl ezüstrudak és pénzérmék, üveggyöngyök, ezüstözött kereszt,melyen egy nadrágot viselő Krisztus alak látható.Ez az első skand. Krisztus-ábrázolás.- Nem tudni, miért néptelenedett el, val.sz. földrajzi fekvése matt egyre nehezebben tudták megközelíteni a nagy hajók. Más utat kerestek, és ezzel Birka elvesztette jelentőségét.(Az új kereskedelmi út a mai Stockholmon keresztül vezetett!)

Vásárhelyek:- emporium: vásárhely. Olyan település,ahol csak vásárokat tartanak, de nincs állandó lakossága,és nincs közig-a,tehát NEM város.Ilyen lehetett Ribe a 8.sz-ban.(l.fent)- 9.sz-i angol forrás ír ezekről a településekről. Egy nagy norvég utazó,Ottar értékes bőröket, rozmáragyarat szállított É-No-ból Hedebybe, és Angliába is eljutott.- Állítólag megpihent egy Skíring-sal nevű kikötőben. Ez azt jelenti „vásárhely”,és megegyezhet a norvég Kaupang városával. - Kaupang emporium lehetett, mert a házaknál nincs szemétdomb, házi tűzhely. Nincs védelmi vonal a település körül.- Üveggyöngykészítés nyomai, Rajna-vidékről, Brit-szgk-ről szárm. agyagedények.- Egyéb skand. vásárhelyek: skånei Åhus, Löddeköpinge (ma So, de akkor Dánia), Paviken (Gotlandon).

Viking kézművesség:- Az egyre gazdagodó viking kori Skand.-ban megnőtt a kereslet a díszes tárgyak iránt.- Legkedveltebbek az ovális melltűk. Kerek melltűk csak Finno-ban és Közép-So-ban. Sok vándor kézműves volt, ezért egész Skand.-ban egyféle fésű volt.- Kevés pénzverde, de a 11.sz-ban a királyi hatalom központosulásával megnőtt a számuk.- Fafaragás: a legszebb tárgyak az Oseberg-sírból kerültek elő.(9.sz.) Az osebergi hajó orrán a kanyargó motívum kígyóra emlékeztet,félelemkeltés. A legtöbb hajó nem ennyire díszített, az Oseberg talán királyi vitorlás lehetett. Sok állatmotívum, a foguk, szemük csillogó kővel kirakva, hogy félelmetesebb legyen. Ritka a háromdimenziós ábrázolás, az oseberg sírban mégis faragott emberfejek, faragott faoszlopok. - Sokféle ag-ot használtak: csont, nemesfém, fa, agancs. Bőrből cipő, kardhüvely, öv. Fából háztart. tárgy, alig haszn. agyagedényt.Zsírkőből edények.- Vasművesség: fegyver, hajóép. A vasat a lelőhelyen megolvasztották, rudakat formáltak, így vitték a kovácsokhoz. A hajóépítő- és javítódokkokban nagy volt kereslet a szegecsekre.- Fegyverkészítőknek nagy tisztelet. Sokszor egy mester csak egy embernek dolgozott,és az ember egész hadseregét ő látta el. A hajlékonyság fokozására különböző keménységű vascsíkokat hegesztettek össze. - Arany-, ezüst-, bronzművesség: Arany értékesebb,mint az ezüst,mert azt Európából kell hozni. Sok rabolt pénzérmét beolvasztanak.- Ezüstöt vastárgyak díszítésére.(Mammen-fejsze,l. fent),melltű, nyaklánc. Sokszor fizetőeszköz, nem pénzérme,hanem súlyban fizettek. Sok ezüstmérésre alkalmas kereskedőmérleget találtak.- 10.sz közepéig Közép-Ázsiából hozták (kúfai pénzérmék), és Skand.-ban beolvasztották. Ún. permi gyűrűket Oroszo.-ból importálták,ezeket is beolvasztották.

10

- Bronzból a szegényebbeknek voltak tárgyaik. Öntőformákat találtak Hedebynél, Ribében, Birkánál, tehát a bronzkészítők főleg városokban éltek,mert ott volt rájuk szükség.- Agyagból öntőforma,ebbe beleöntötték a forró bronzot, miután megszáradt, letördelték róla az agyagot. Sorozatgyártást is kitalálták. a női ruhákat két melltű tartotta, mindig két egyformát kellett csinálni.- Az ékszerek díszítésén sokszor NY-európai díszítéstechnika figyelhető meg.- Gyöngykészítés: rengeteg üveggyöngyöt készítettek, Alapanyag a Rajna-vidékről odakerült ivóedény törmelékek. Itáliából - templomi mozaik készítéshez használt- kis üvegkockákat hoztak (tessarae), és ezekből színes gyöngyöket csináltak.- Borostyánból készítettek gyöngyöt, társasjáték-kelléket, függőt, amulettet.- Fésűje mindenkinek volt, a legtöbb fésű egész Skand.-ban egyforma. Talán vándorkézművesek készítették.

Viking művészeti stílusok: - Mindent díszítettek, házat, hajót…stb. Állandó mozgást idéző, tekervényes motívumok. Európai stílushatás csak a keresztség felvétele után. Utána a ny-európai román stílus kezdett elterjedni. - Nyitottak a ny-eu-i stílusokra, de mindig skandinávvá alakítják. Késő viking korban már nemcsak díszítőművészet, hanem kevés képi ábrázolás,pl: sziklaképek, osebergi kárpit.- Broa-stílus (gotlandi Broa): 8.sz 2. felétől 9.sz eleje, stilizált állatmotívum, indázva tekeredő motívumok.- Oseberg- stílus (800-875): az állatok mancsa begörbül-„markoló vadállat2-motívum. Oseberg-hajó fafaragványiból a kor fafaragó stílusára következtethetünk.- Borre- stílus (850 után- kb. 950): a no-i Borre sírkamrájában talált kantárfogantyúról nevezték el, szabályosabb, geometrikusabb díszítőelemek, egymásba kapcsolódó négyzetek,körök neve: gyűrűslánc. Oroszo-ban is, Izlandon is, egész Skand-abn elterjedt.- Jellinge-stílus: 958k.,neve: Jellingben (D)feltárt ezüstserlegről, S alakban csavarodó,szalagszerű állatmotívum.- Mammen-stílus: 970k., neve: Mammennél (D) talált fejszefejről (l. fent), félig naturalista állatmotívumok,a kanyargó növényminták elfedik az állatokat. Hasonló jegyek a Ringerike-stílusnál, csak az kőtárgyakon van.- Urnes-stílus (1050k- 12.sz-ig): neve: Urnes-ban (No) lévő fatemplom, gyönyörű,díszes fafargványok. Főmotívum egy kígyószerű lény, négy lábbal, hosszú, de kecses. - Kronológiai sorrend: Oseberg, Borre, (Broa- nem fontos), Jellinige, Mammen, Ringerike, Urnes.

e) Műveltség és vallás

A szájhagyomány:- Ari Thorgilsson (1067-1148): Izlandiak könyve. Megírta Izland történetét 250 évre visszamenőleg úgy, hogy nem volt írott forrása. Szájhagyomány útján terjedt minden.- A 13.sz-ban Snorri Sturluson megírja a no. királyok történetét. Szájhagyományra támaszkodott. Műve végén elmondja, hogy az udvari költők versei, énekei megbízhatók,mert „…senki nem vetemedett volna arra, hogy olyan kalandokat énekeljen meg, amelyekről mindenki,még a király is tudja,hogy nem igazak.”- A vikingek a királyi udvarnál előadott versek alapján ismerték népük történelmét.A hivatásos udvari költők,a szkaldok versei bonyolult rímekből,alliterációkból álltak,a speciális szóhasználat (kenning) nehezítette a megértést. Sokszor utalás pogány istenekre, ezeket a hallgatóságnak érteni kellett.Mind a szkaldoknak,mind a hallgatóknak nagy tudással kallatt rendelkezni, hogy megértsék a dalokat.- A törvényhozás a thingen történt. Az ítéleteket az idősebb férfiak őrizték emlékezetükben. Az ügyet el lehetett veszíteni,ha nem a megfelelő szabályok szerint történt bizonyítás, vagy rosszul választották meg a tanúkat. a jogi siker titka: ott kellett ülni az idősebb törvénytudók mellett,és a régebbi ítélethozatalok részleteit meg kellett tanulni, hogy később nehogy kifelejtsenek vmilyen fontos részletet.

A rúnaírás:- A rúnaírás a tévhittel ellentétben nem csak mágikus erővel felruházott emberek kiváltsága volt. Használták megemlékezésre, jogi bizonyítékként, hétköznapi célokra. Persze varázslásra is.- Nemcsak északon használták, hasonló volt Angliában,Németalföldön, Közép-Európában.- Rúnaírás betűi egyenesek,mert fába nem tudtak görbét rajzolni. Csak később vésték csontra, kőre, fémre. Először 24 jelű, majd a viking kor elejére 16 jelű.- A rúnafeliratok témája: vmilyen fontos ember halála, hídépítés emlékére, gazdagabbaknál a családtagok említése, öröklési jog leírása. Részletesen elmesélheti vkinek a történetét, néha verses formában, sokszor talányos.

11

- Iarlabanki töltésútja: Iarlabanki a 11.sz-ban élt, gazdag úr volt.Építtetett egy töltésutat, (ma Stockholmtól 15 km) több rúnakövet is elhelyezett rajt a saját dicső tetteit írja le.Épített egy hidat, gyűléshelyet, az egész vidék az övé volt.- Az egyik kövön kerszt, tehát már keresztény hatás,de ott a kígyó is,melynek testébe vannak írva a rúnák.- Futhark: a skandináv rúnaábécé. A viking korban két változata volt: a dán rúna(=hosszú ágú) és a svéd-norvég rúna (rövid ágú vagy közönséges). A hoszzú ágú rúnákat ünnepélyesebb feliratoknál használták. Nem írtak hosszabb műveket, max.8-10 soros versek,de az is ritka. Inkább tárgyilagos birtokviszony, öröklés, emlék.- A 16 betűs futhark nem adta vissza teljesen az élőbeszédet. Nem volt minden hang, de pl az a-ra 2 jel is volt.- Blekinge: három kő, egymástól azonos távolságban a mai napig.Kettőn nincs felirat, csak az egyiken. A felirat nagyon régi, átkot szór azokra ,akik elmozdítják a követ. - Leglátványosabb: So-ban a Rök-kő,rajta egy nyolcsoros vers,és több utalás elveszett balladákra, versekre.- Dynna-i rúnakő (No.): háromkirályok rajza, mennek a Kisjézushoz.A kép mellett szöveg, emlékezés egy lányra. Ritkaság,hogy nőről írnak. Legtöbb kő So-ban (2500), No-ban csak 350, elfoglalt területeken is: Orkney, Shetland, Íro., Normandia, Ny-Orszo., északnémet tengerparton.

Az izlandi sagák:- saga=”történelem, történet”, de nem minden saga történelmi vonatkozású.- Két fajta: királysaga (Konunga sögur), izlandi nemztségekről szóló sagák ( Íslendinga sögur) - Mivel a 13.sz-ban keletkeztek történelmi forrásként nem mindig hitelesek!- A királysagák az ősi skand. uralkodók történetével kezdődik. Aztán No. uralkodói,kezdve Széphajú Haralddal.(870k) Ezután a többi no. király és a trónviszályok. Beszámolnak a szomszédos skand. területek közötti kapcsolatról is. Idéznek a szakldok költészetéből is. - Az izlandi nemzetségekről szóló sagák Izland honfoglalóiról és az őket követő két nemzedékről írnak. Téma a honfoglalás, a megélhetés, a törvényalkotás, mindennapi gondok, vérbosszú. Gyakran egy-egy dinasztia története. Hosszabbak pl. A fölperzselt tanya története, Kopasz Grím-fia Egill, Gísli története.- Snorri műve a Hemskringla (=A földkerekség), 1270k. Snorri gyakran idéz a szkald küöltészetből.

A szkald költészet:- A keresztség felvétele után a skand-ok is áttértek latin betűs írásra. Műveiket óskand. nyelven írták.- Első ilyen írott emlék a 12.sz-ból való.- Elsősorban az izlandiakat és a norvégokat érinti. Saját népük történelmét kutatták. Megörökítették a középkori sagák két változatát. (l.fent)- A szkald költemények nyilvános ea-ban hangzottak el. Jellegzetes formáik miatt jobban megjegyezték őket. Később a 12-13.sz-i prózaírók tőlük idéznek,hogy hitelesebbnek tűnjenek.- A kódexmásolók gyakran nem értették a tartalmukat,ezért másoláskor elírták a sorokat.- Szórványvers: egystrófás alkotások, eseményekre, helyzetekre reagálnak.- Drápa: Szkald költemény refrénnel. Nagyuraknak adták elő.Flokkr: Szkald költemény refrén nélkül, kevésbé rangosoknak adták elő. Etikett szabályozta,hogy kinek jár drápa és kinek flokkr.- A költő mindig nyilvánosság előtt énekelt. Az ea. elején csendet kért, különben nem tudta volna beénekelni a termet. Először dicsőítette a királyt.Sokszor megénekelte nagylelkűségét is, hogy utána sok pénzt kapjon.- Egy költemény kb. 20 strófa refrénnel együtt.- A szkald nem függött a királytól, ezért megengedhette magának,hogy néha olyat mondjon,ami a királynak nem tetszik. Pl. „Szókimondó vers” c. költeményben Sighvat figyelmezteti királyát, hogy nem jól cselekszik, elénekli neki,milyen egy jó király. (11.sz)- A szkald költészet abban tér el a sagáktól,hogy ismerjük a szerzőjét. Legtöbb szkald költemény No-ból, később Izlandról.Svédet nem ismerünk,de biztos volt.

A két Edda:- Két fajta: Prózai (=Ifjabb) Edda, Verses (= Régibb) Edda- Prózai Edda: Az 1220-as években Snorri Sturluson elhatározta, hogy kézikönyvet állít össze fiatal szkaldoknak. Leírja a szkald költészet tárgyát, nyelvezetét, több, mint 100 versformát, megadja a különböző hősi költészeti fogalmak magyarázatát.- Verses Edda: A Codex Regius-ban maradt fenn a legnagyobb része. (ma Izlandon van)A 13.sz-ban íródott, de a benne lévő anyagok sokkal régebbiek. A versek témája eltérő, mitológiai téma, pogány istenek, világvége, teremtés, bölcsességeket bemutató művek, történetek nagy királyokról.

12

III. rész: Vikingek a tengeren túl

a) Nyugat-Európa

Az első portyák Angliában, 793-865:- 793. június 8.- Első írásos emlék a viking támadásokról (Angolszász Krónikában= AK),a Lindisfarne-i Szent Cuthbert kolostort porig rombolták.De val.sz már ezelőtt is volt kapcsolat Anglia és a skand-ok között. A 7-8.sz-ból való angliai tárgyakon látszanak skand . díszítőelemek. Ebben az időben Anglia számos alkirályságra oszlott, talán néhányat már a 7.sz-ban skand-ok alapítottak.- Lindisfarne-ban megmaradt két lelet: Szent Cuthbert ereklyéi, Lindisfarne-i zsoltárok.(Ma:British Library)- Néhány lelet teljesen skand. stílusúLehet,hogy a tárgy készítője így emlékezett őseire.- Az Angolszász Krónika az összes skand.-ot dánnak nevezi, vagy pogányoknak.- Már 793 előtt is voltak utalások a vikingekre, de nem nevezték meg őket.A korábbi királyok biztonsági intézkedései, rejtélyes királygyilkosságok, egy bizonyos pogány nép említése mind erre utal. Talán azért sem nevezték meg őket,mert a 8.sz-i vikingek nem különültek még el,nem lehetett tudni,hogy no, dán vagy svéd.- Mivel a vikingek pogányok voltak,nme érdekelte őket,hogy keresztény templomot gyújtottak fel,de a keresztények ezen szörnyülködtek,és Isten átkának tekintették őket.- Offa-sánc: Mercia királya, Offa építette a vikingek ellen,később ez lett a denevirke alapja.- 739 után 30 évig nem tzámadtak újra, mert Íro-ot fosztogatták. 830-tól újra nagy érdeklődés Anglia iránt. Végigrabolták a fríz partokat is, megtámadták Londont is.Támadások Fr.o-ban a Loire és Szajna torkolatánál. - 859-ben Vasbordájú Björn és Hásteinn flottája átjut a Gibraltári-szoroson, végigzsákmányolják a Mediterráneumot és É-Afrikát. Az arabok szervezett ellenállása az Ibériai-fsz-en visszarettentette őket,és visszatértek Fr.o-ba,és Angliába. - A vikingek nyáron raboltak,télen otthon maradtak. 850-től Angliában telelnek a Temze-torkolat Thane nevű szigetén. 865-ben említik először a krónikák a danegeldet. - 866-ban óriási viking sereg megy Angliába. Az AK. micel here-nek nevezi őket. Ez azt jelenti „ősskandináv”, de sokszor „nagy hadseregnek” is fordítják. ebben az évben kerül kezükre Nortumbria, kp-juk York. 878-ban övék lett Wessex is.- Nagy Alfréd összegyűjtötte csapatit,és legyőzte a vikingeket az edingtoni csatában.(878) Uebben az évben a wedmore-i szerződében visszavonulásra kényszeríti a vikingeket.- 885-ben Guthrum megtámadta Wessex-et, megújították a szerződést. a vikingek megkapták az 5 megyét. - A micel here megjelenésétől számítják a skand. portyák 2. fázisát, amikor az elszórt támadásokat hadseregek támadásai váltják fel.

Viking seregek Angliában és a kontinensen:- A korabeli beszámolók vagy hivatalos királyi dokumentumok, vagy azoknak a feljegyzései,akik elszenvedték a viking rajtaütéseket. A leírásokban ált. hajónként tartják őket számon,de sokszor túloznak,hogy az angol vereség ne tűnjön olyan megalázónak.- Bizonytalanság a szóhasználat miatt is: AK-ban „here”-nek nevezik őket,ami vagy azt jelenti hadsereg,vagy konkrét számra utal.Ugyanis Wessex királyának törvénykönyvében meg volt határozva,hogy minden fegyveres erő,amiben 35 ffinál több van,az „here”.- Nem nevezték meg azt sem, hogy dán,no vagy svéd támadás, ezért bizonytalanok a források. - Az írott források csak rablókról és fosztogatókról írnak,pedig a viking portyák célja és résztvevői nagyon összetettek voltak. Főleg 865 előtt (l.fent). Kül. nemzetiségű vikingek, sok nő! - A kezdeti portyáknál csak néhány hajó volt, egy kis zsákmányt akartak szerezni.- Lehet,hogy kisbirtokosok voltak,akik ki akarták egészíteni mez.gaz. jövedelmüket,és egy portya után hazamentek. Volt,aki visszatért egy jobb helyre,de sokan egy portya után hazamentek és letelepedtek.- Otthon is fosztogattak, sok szomszédos tanyát feldúltak.- 865 után több hajó, nagyobb hadsereg. Egy hajón 30-60 harcos. a 9.sz-i seregek létszáma max. 1000 fő. sikereik titka: meglepetésszerű rajtaütés, szervezett csapat, az angolok az Antikrisztust látták bennük, félelem.- A 865 utáni „nagy hadsereg”-nak más volt a szervezettsége. 866-ban a kletangolok békét kötöttek a dánokkal, és ellátták őket lovakkal és élelemmel. Diplomáciai kapcs. a Wessex-dinasztiával: Nagy Alfréd (871-899) és Aethalred vezér lettek a keresztapjai Hásteinn dán seregparancsnok két fiának. - A 9.sz-ban társad. vált. Skan-ban,ezért sok ffi maradt föld nélkül. Sok volt az elűzött király is,akik szívesen vezettek egy-egy hadsereget. Így alakultak ki a hadseregek.Sokszor akkor törtek ki Skan-ban nagyobb háborúk,amikor ezek az elűzött emberek évek múlva visszatértek nagy vagyonnal,és megtámadták a királyt. Leghíresebb viking hadvezérek: Hásteinn, Hálfdan és Guthrum.

13

- A források mindig általánosítanak a vikingekkel kapcs.,de nagyon sokszínű volt a seregük. Volt,akiknél nem volt hadvezér,közösen döntöttek mindenről. Volt,akiknél sorshúzással döntöttek a stratégiáról egy-egy harc előtt. Néha egymás ellen is harcoltak, néha szövetségesek voltak.

A reptoni téli tábor:- 850 után téli táborokat építettek Angliában és Frankföldön. - A reptoni templom körüli ásatásokkor több pénzérme került elő, 873-74 között verték őket. Az AK pont ezt a két évet jelöli meg, amikor Reptonban állt a viking téli tábor. Az akkori templomot lerombolták, és temetőnek használták. A templom közepén egy magas rangú ffi csotváza, pogány jelképek, nyakában Thor kalapácsa. Kb. 250 embert találtak, 20% nő volt.Több nőnek született angol volt, összejöttek a vikigekkel és elkísérteék őket a téli táborba. Hadjáratok idején a nőket és gyerekeket a táborban hagyták.

Hadseregek és települések Angliában 866-892:- A „nagy hadsereg” 866-os psrtraszállásával kezdődött a vikingek és Wessex közötti állandó harc. Ebben az évben lépett trónra I. Aethelred.- Sok pénzérmét találtak, ennek oka,hogy alakosok elásták kincseiket a vikingek elől. Mivel apénzérméket senki nem ásta ki, gondolhatjuk,milyen véresek voltak a vikingek, ha mindenki meghalt.- A déliek be akarták kebelezni K-és É-Angliát. Nem véletlen,hogy a kelet-angliai northumbriaiak szövetkeztek a vikingekkel. Inkább a dán uralmat fogadták el, mint a déliekét.- 866-ban békekötés a keletangolokkal, 867-ben megtámadták a római alapítású Yorkot. Ettől kezdve York lett a kp-juk. 870-ben háború a keletangolokkal, királyuk,Edmund elesett,és így végleg a dánok uralma alá kerültek.- Már csak Wessex és Mercia nem volt dán kézen.

- 871-76: háború és következményei:- a vikingek ezt az utolsó háborúnak gondolták. Az angol király Aethelred, a bátyja Aethelwulf irányította a szászok seregeit. Néhány nap alatt 5 csata, 9 jarl, 5 angol gróf meghalt. Ápr-ban meghalt Aethelred, utódja Alfréd. (871-899)- 872-74: csak Merciát ostromolták, 875-ben a kezükre is került.- 876: Létrejön az első állandó viking település Anglia földjén. - 878- Edingtoni csata, dánok angolok ellen. Viking vereség, Alfréd békét köt a somerseti Wedmore-ban. Megkeresztelik Guthrumot, és más skand. parancsnokokat. - Guthrum seregéből egyesek letelepedtek,egyesek 880-ban átmentek a Frank birodalomba új zsákmány után.- Alfréd intézkedései: 878:egyezség a dánokkal, vallás és tudomány újjáélesztése Wessexben. Minden püspöknek elküldte I. Gergely pápa Pastoralis Cura c. művének saját fordítását, és mellé egy díszes pálcát is küldött. (aestel) - 885-ben a vikingek megszegték a wedmore-i egyezményt. Guthrum csapataival Anglia ellen vonult. 6 évi béke alatt az angolok megerősödtek, több csatát nyertek. 886: megújítják a wedmore-i szerződést, a vikingek területet kapnak - Danelag.- Alfréd ún. burh-okat építtetett( lakosságnak menedékhely, vásárhely, igazgatási kp. egyben). Szervezett őrség, utcahálózat. A mai angol városok elődjei.- 892-bne viking támadás Hásteinn vez. Wessex ellen. 894-ben viking tábor jön létre a Lea folyón, Alfréd itt győzte le őket.Ennek következtében a vikingek visszaszorultak a Danelag-ba.

A dán támadások második hulláma (892-900):- A wedmore.i szerződés megkötése után Alfréd katonai és polgári újjáépítésbe kezdett. (burh) Hásteinn vezeti a vikingeket (l.fent),sok kelet-angliai is csatlakozik hozzájuk,mert szívesebben élnek a Danelag területén,mint Wessex uralma alatt.- Az angol és viking seregek gyakran elkerülték egymást,mert össze-vissza mentek Angliában . Végül a nyugati szász seregek megostromolták a dánokat a Severn folyó partján,és visszaszorították őket K-Angliába.- 895- A vikingek állandóan kimerészkednek a Danelag-ból.Alfréd megsemmisíti a dán hajókat,a dánok erre visszavonulnak a Danelag-ba. Egy csoport kalandvágyóbb viking nem telepedett le a Dlag-ban, csatlakozott a kontinensen harcoló viking seregekhez.- Alfréd halálakor (899) erős államot hagyott hátra, utolsó éveiben még több burh-öt építtetett.

A Danelag:- Hálfdan vikingjei 876-ban felosztották a földeket és elkezdték művelni. Uezek az emberek népesítették be később a Danelagot.

14

- Az angolok féltek a vikingektől,nem mentek a D területére,ezért nincsenek írásos emlékek a D működéséről. Az Angolszász K. említ néha vmit. Northumbria a 8.sz óta a kolostori műveltség kp-ja ,de még itt is megszűnt az egyházi adminisztráció. Azt bizonyítja,h a skand-ok teljesen átvették a hatalmat.- Ezt a nézetet támasztja alá a Domesday Book is. (földbirtokok jegyzéke) A helynevek sokmindent elárulnak: pl -by végződés tipikus skand.(=falu), beszélő nevek pl. Snaefell (=havas hegy)…stb. Ha ezeket a helyeket megnézzük a térképen,pontosan a D területét kapjuk .Olyan potos vonal húzható,hogy a wedmore-i szerződés nélkül is be lehet rajzolni a határt.- Vigyázni kell,sok skand helynév nem viking kori.Középkor vagy 6-7.sz (angol nyelv skand. elemeket is tart.)- Öt Város: Városszövetség, Derby, Stamford, Nottingham, Lincoln, ???, tartozott bele K-Angliában. Ezeket a vikingek megerősítették,tehát errefelé lehetett a D. határa.- A D. területén éltek kézművesek (feltárt kovács- stb. műhelyek), voltak tanyák,kezdődő feudális viszony lehetett,mert találtak majorsághoz hasonló területet, skand. ékszerek.- Ingelby: falu a D területén, 60 sírdombot találtak itt,egyetlen hely Angliában,ahol hamvasztásos sírt találtak.- Városok a D-ban: Öt Város, York, Yorkshire, Wharram Percy, Raunds, Little Paxton, Green Shiel- York városa: a vikingek Jórvik-nak nevezték. Néha angol báburalkodó volt,néha viking urallkodó.- Sok skand élt itt,utcahálózat, skand utcanevek(!)- Keresk. kp, kapcsolattartó a D. és Skand. között. import áruk lerakati helye,pl. német cserépedények, német bor, bizánci selyem. Arab öböl környéki termékek.- Pénzverés volt itt, az érméken kereszt. és pogány szimbólum vegyesen. - Leghíresebb utca a Coppergate, ma is a viking állapotban őrizték meg.

Kulturális kapcsolatok:- A 10.sz-ban létrejött egy ún. angol-skand. kultúra. Meglepően gyorsan alkalmazkodtak,gyorsan összeolvadt a két kultúra.- Az angliai skand-ok áttértek a kereszténységre!(Kő-fafaragásokból tudjuk-sok kőkereszt) a kereszteken sokszor harcosok vannak,ez a hősiesség és az erő jelképe.- nyerges kereszt: tipikus angliai skand. keresztforma. A kereszt felső íve homorú.- A skand kőfaragás nem egyházi.A látszólag keresztény szobrokon, kereszteken pogány istenek,ragnarök…jelenetek láthatók. - A viking szobrászokra a 9.sz végén,10.sz eljén a Jellinge és a Borre stílus jell. (l. fent) Átvették a kelta gyűrűs végű keresztet.

A Danelag angolszász visszahódítása (902-954):- A 10.sz végére mondkét fél kimerült a harcokban. Wessex uralkodója Alfréd fia, Edward. Nagyobb hadjáratok 903,906,909-ban,amikor a vikingek szövetkeztek a Wessex-házzal szemben álló angol vezetőkkel, de sikertelenül.- 902-921 között rengeteg angol hadjárat kettős céllal: visszafoglalni a D-ot,és Mercia rovására kiterjeszteni a hatalmát. Folyamatosan nyomultak észak felé, burh-öket építettek. 921-re már csak York maradt viking kézen,majd rövid idő múlva asszimilálódott.- 927- Edward fia Aethelstan uralma alatt volt az angol ellentámadás utolsó szakasza. Támadás York ellen.- 937-ben a vikingek vissza akarták szerezni elvesztett területeiket- „A nagy háború” Brunanburh-nél.Angol győzelem. Aethelstan 939-es halála után az északi területek a dublini királyok kezére került, báburalkodókat ültettek yorki trónra. - 954-ben a stainmore-i csatában meghal Véresbárdos/Véresbaltájú Erik, az utolsó viking király. A angliai norvég királyság szétesett.A vikingek elűzése után létrejött az az egységes Anglia,amit a mai napig ismerünk.

A vikingek Frankföldön:- Annales Xantenses- Leírja,hogy a vikingek megtám. Fríziát és Frankföldet.Említi egy vik. király,Rorik nevét. - 799- Első feljegyzett viking rablóportya Frankföldön. A vikingek a La Manche csatorna két vége között ingáztak. Ha Angliát békén hagyták,akkor Fr.o-ban raboltak és fordítva.- Nagy Károly elrendelte a folyóhidak megerősítését.- Legelső viking portyák Frízföldre. (pl Dorestad, Quentovic).A frízek már a viking kor előtt kereskedtek a sknd.-okkal! (pl. Hedeby)- Nagy Károly,majd Jámbor Lajos halála után Lajos fiai osztoztak a Frank Bir-on. Belső viszályok,főurak támadásai gyengítették a birodalmat. Uez volt annak idején Angliában is (szétdarabolt királyságok),és Frankföldön uúgy kihasználták a vikingek

15

- 850 után már átteleltek Frankföldön (uúgy,m Angliában). 850-ben egy dán csapat Rurik parancsnoksága alatt visszaadta Dorestadot a frízeknek csrébe az észeki partok védelméért. Ez a kis kolónia Normandia megalakulásával párhuzamosan jött létre,de nem volt olyan hosszú életű. Megszegték az egyezményt, Rurik fia, Godfred a rákövetkező 10 évben végigfosztotta a Rajna és a Loire közti területet.- Angliával ellentétben itt nem tudtak Danelaghoz hasonló települést létrehozni.Oka: az ország megosztott volt, egyes csapatok felbérelték a skand-okat,végül sokszor más-más frank főúr oldalán egymás ellen harcoltak. - Itt is szedtek Danegeldet. A frankföldi hadjáratok hadgyakorlatok voltak Anglia ellen.- Kultúra: Bretagne-ban és Normandiában hagytak nyomot. Skand sírokból sok frank tárgy került elő.Rabolták,vagy a Danegeld része volt. (19,5kg ezüst, 300kg arany!!!)

Rolló és a normandiai település:- Együgyű Károly (879-929) annyira kétségbeesett a Szajna-menti viking pusztítás miatt,hogy nekik ajánlott egy kis részt,ha megvédik őket a többi viking támadástól. A vikingek vezére,Rolló (a sgákban Göngu-Hrólfr=Gyalogos Hrólfr, mert annyira magas volt,hogy lóhátról is földig ért a lába.) elfogadta az Epte és Risle közötti területet. Nem tudni,hogy Rolló dán vagy no volt-e.Harcosai dánok voltak. - Az egyezséget 911-ben a chetres-i csata után írták alá. Rolló kezdetben visszavert egy-két viking támadást,de később újra fosztogattak. Területe már a Vire folyóig ért.- Fia, Hosszúkardú Vilmos alatt 933-ban alakult ki a mai Normandia határa. Belső viszályok miatt 924-ben megölték Hosszúkardú Vilmost. - Hamar kialakult egy sajátos normann kultúra normann öntudattal. Az első normannok pogányok voltak,de a 10.sz-ban felvették a keresztséget.- A frankok Angliával ellentétben nem hódították vissza Norm-át, mert a belső problémákkal voltak elfoglalva.- Normandia hercegség lett. Az első herceg (=dux) II. Richard volt,1066-ban.

A vikingek meghódítják Bretagne-t (914-936):- Kelta lakosok, Merovingok (5-8.sz) nme szerették őket. Lakói a bretonok. Főváros: Nantes- Már régóta voltak ott vikingek: bázisuk 836 óta Noirmoutier szigete.- A Karolingok megpróbálták a bretonokat és a skand-okat kijátszani egymás ellen. - Nominoe: breton nemes, Jámbor Lajos képviselője Bretagne-ban. Sikeres harcok a vikingek ellen.- Nagy Alain: a legsikeresebb breton uralkodó. 914-ben Bretagne-t meghódította egy norvég sereg. Lakói Angliába menekültek Aethelstanhoz, vagy rabszolgaként otthon maradtak.- Bretagne-t csak katonai célból foglalták el,nyoma sincs mez.gaz-nak, kereskedelemnek. - 936- Pödröttszakállú Alain (Nagy Alain unokája) angol segítséggel kiűzi a vikingeket Nantesből.- Groix szigetén különleges hajó, pogány szokások szerint temették el, pedig addigra már a Fro-i vikingek keresztények voltak. Jellemző a vikingekre ez a visszaemlékezés a dicső (pogány) múltra.

A vikingek az Ibériai-félszigeten és a Mediterráneumban:- Első rajtaütés 844-bne, ideiglenesen elfoglalták Sevillát. De az arabok olyan mérgesek lettek,hogy mejdnem teljesen elpusztították a viking seregeket.Ettől megijedtek a vik-ek,15 évig nem is mentek.- 859- egy 62 hajóból álló flotta indult el Vasbordájú Björn,és Hásteinn parncsnoksága alatt. Cél: kirabolni Rómát.Az út során végigrabolták az é-afrikai partot, az ibér tengerpartot, és az Ibériai-fsz déli részét.- Itáliában kirabolták Pisát. Azt hitték,hogy Rómát rabolják ki,pedig 300km-rel odébb, Lunát rabolták ki.- 861- újabb portya a Gibraltári szoros környékére, de az arabok a görögtűzzel elkergették őket.- 866- harmadik viking támadás az Ibériai-fsz-en. A megerősített mór városok és a vikingek számára ismeretlen hajítógépek segítségéval győztek az arabok. - Némi kereskedelem kialakult köztük, de nem sok. a mórok majus-oknak (=tűzimádó) nevezték a skand-okat.

b) A kelta világ

A viking hatás Skóciában:- Főleg a templomok és kolostorok voltak veszélyben. Sok szerzetes Íro-ba menekült a vikingek elől.- Skóciában 3 népcsoport lakott: DNY-on a skótok megalapíották a Dalriada királyságot, a britek a DK-i Strathclyde királyságot alapították, a northumbriai angelek a maradékot. A piktek K-és É-Skóciában éltek szétszórva.- Antonius-fal: magas tőzegtöltés, a 3.sz-ban emelték a rómaiak a piktek ellen.- Rousay szigetén egy teljes viking temetőt tártak fel. A pikt települések egy része norvég kézre került.

16

- Helynevek jelzik,hogy sok viking élhetett ott,bár írásos emlék nincs. -kví (=karám), -dalr (völgy) Skand. helynevek az egész Hebridákon és Sutherlandben.- A sagákból tudjuk, hogy Orkney szigetét már széphajú Harald (870-940)idején benépesítették. Rögnvald,no. nemzetségfő 860 körül telepedett le itt, mert elűzték otthonról. (Orkney szigetek sagája alapján)- Shetlandra 800k kezdtek betelepülni a vikingek, legfontosabb településeik: Jarlshof,Underhoull,Unst.- Jarlshof: mez.gaz település, nevét Sir Walter Scott adta a 19.sz-i regényében.a 9.sz- ban népesítették be a vikingek,alőtte piktek lakták. A pikt épületekből tanyát építette, sok tőzeg miatt jó volt,lehetett vele fűteni. a közelben kőfejtőbánya. A házak mellé fürdőt,szaunát építettek.- A skóciai viking települések mez.gaz jellegűek.Nem voltak gócpontok, mint Angliában vagy Íro-ban. Sok pénzérmét találtak,arabokat is.Kereskedelemre utal.

Man-szigete:- A sziget hegye a Sneafell (=havas hegy) skand. név. Településnevek között kevés skand.(-by bégződés) ,de síkságok,nagyobb kiterjedésű helyek neve skand.- A viking kor előtti szigetlakók (kelta) keresztények voltak.- A Man-szg-en lévő viking házak: kicsi,téglalap alakú, nagy tűzhely, több ajtó is volt,gabonaszárító kemence.- A sírokban ffiak teteme,de egy érdekes női sír: Peel-nél. A sírban sütőnyárs, fésűk,gyöngyök. A sok ffisír arra utal,hogy nagy befolyású földesurak lakhattak ott.- A földesurak rendelhették meg a híres Man-szg-i faragott kőkereszteket. A viking kor előtt keletkeztek a gyűrűsfejű keresztmotívumos tárgyak,tipikus kelta.

17