vidÉki turizmus, vÁlsÁg, kistÉrsÉgi fejlesztÉs borsodi-mezőség – tisza-tó
DESCRIPTION
VIDÉKI TURIZMUS, VÁLSÁG, KISTÉRSÉGI FEJLESZTÉS Borsodi-Mezőség – Tisza-tó. Dr. Dávid Lóránt 2009. 04. 28. Helyzetelemzés. Turizmus: napjaink egyik leggyakrabban emlegetett húzóágazata világszerte. - PowerPoint PPT PresentationTRANSCRIPT
VIDÉKI TURIZMUS,VÁLSÁG,
KISTÉRSÉGI FEJLESZTÉS
Borsodi-Mezőség – Tisza-tó
Dr. Dávid Lóránt2009. 04. 28.
Helyzetelemzés
• Turizmus: napjaink egyik leggyakrabban emlegetett húzóágazata világszerte.
• Jelenleg Magyarországon valószínűleg nincs olyan polgármester, önkormányzat és településfejlesztési program, aki/amely nem a turizmusban látná a település egyik lehetséges kitörési pontját („csodaszer effektus”).
• Turizmus: divatos téma, slágertéma, tudományos vizsgálata azonban még igen hiányos, és sok adóssággal küzd világszerte Magyarországon is.
1950 1960 1970 1980 1990 2000 2005
Futball
Politika
Turizmus
az érdeklődés
és a népszerűség
változása
A turizmus szerepe egy desztináció fejlődésében: téveszmék és
realitások
Turizmusfejlesztés
A turizmus rendszerének piaci modellje
(Dávid L.-Jancsik A.-Rátz T. 2007.)
Tudatos vidéki termékfejlesztés 2000-től(Dávid L. 2007.)
A turisztikai vonzerő és termék
• A turisztikai erőforrás/vonzerő és a turisztikai termék nem azonos tartalmú kategóriák!
• A turisztikai termék leírása a „4A” modellel történik (Godsave, A. 1997.)
- Attraction = Vonzerő- Access = Megközelítés, Elérhetőség- Accommodation = Szálláslehetőség- Attitude = Hozzáállás, Vendégszeretet
Tudatos vidéki termékfejlesztés(Dávid L. 2007.)
Mint termék…
• Kényszerűség – kiegészítő jövedelem
• Helyi erőforrás
• Igen komplex
• Közösségi alkotás
• Családi vállalkozás és közösség
• Megfogható és megfoghatatlan elemek
• „Csomag” jelleg
Forrás: WTO, Tourism 2020 Vision, www.unwto.org
Dél-ÁzsiaKözel-KeletAfrikaKelet-Ázsia+PacifikÉ és Dél-AmerikaEurópa
Tények Előrejelzés
1 Mrd
1,6 Mrd
694 Mó
900 Mó
2007
Nemzetközi turistaérkezések
A 2008. évA 2008. év
vendégforgalmánakvendégforgalmának
értékelése a KSH adatai alapjánértékelése a KSH adatai alapján
Vendégek száma a kereskedelmi szálláshelyeken
A rendszerváltás utáni legnagyobb vendégszám:A rendszerváltás utáni legnagyobb vendégszám:7,6 millió fő → 4,1 millió belföldi (+2%) és7,6 millió fő → 4,1 millió belföldi (+2%) és 3,5 millió (+1,1%) külföldi!3,5 millió (+1,1%) külföldi!
Forrás: KSH
2764 2948 30033367
3873 4023 4102
3013
5941 6073 6176 6315
7064 7183
31633347 3618
25692871 2789 2992 3070
2948 3270 3446 3310 3451 3488
5440 5552
66167474 7590
0
1000
2000
3000
4000
5000
6000
7000
8000
1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008*
Belföldi vendégek, ezer Külföldi vendégek, ezer Összes vendég, ezer
*Előzetes statisztikai adatok
Vendégéjszakák száma a kereskedelmi szálláshelyeken
A rendszerváltás utáni 2. legmagasabb A rendszerváltás utáni 2. legmagasabb vendégéjszaka szám:vendégéjszaka szám:
19,8 millió éjszaka → 9,9 millió külföldi (-2,3%) és 19,8 millió éjszaka → 9,9 millió külföldi (-2,3%) és ~9,9 millió belföldi (-0,7%)!~9,9 millió belföldi (-0,7%)!
Forrás: KSH
85719606 9958 988710138
1691618648 18450 18611 18899 19737 19652 20129 19822
6778
7384 7855 7754 8089 8391 89589943 10514 10894 10361
1004010508 10779 10046 10171 9935
17327
18369
0
5000
10000
15000
20000
25000
1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008*
Belföldi vendégéjszakák, ezer Külföldi vendégéjszakák, ezer
Összes vendégéjszaka, ezer
*Előzetes statisztikai adatok
Folyamatosan erősödő belföldi turizmusFolyamatosan erősödő belföldi turizmus
Forrás: KSH
Vendégéjszakák megoszlása a kereskedelmi szálláshelyeken
Külföldi50%
Belföldi50%
2008
1998
Külföldi60%
Belföldi40%
Vendégéjszakák megoszlása szállástípusonként
Előtérben a minőségElőtérben a minőség
Forrás: KSH
Turistaszállás8%
Nyaralóház5%
Kemping13%
Szálloda63%Panzió
11%
Panzió10%
Turistaszállás3%
Szálloda72%
Kemping8%
Üdülőház4%Ifjúsági szálló
3%1998
2008
Forrás: KSH
Magyarország TOP 10 küldőpiacaMagyarország TOP 10 küldőpiaca
RangsorOrszág
Vendégéjszaka 2008/2007
2008 (2007) ezer éjszaka %
1. (1.) Németország 2 348 -10,4
2. (2.) Ausztria 688 -3,3
3. (3.) Nagy-Britannia 623 +0,5
4. (4.) USA 478 -10,4
5. (5.) Olaszország 443 -11,2
6. (7.) Románia 428 +21,2
7. (10.) Lengyelország 419 +33,9
8. (6.) Spanyolország 354 -10,3
9. (9.) Hollandia 350 +2,1
10. (8.) Franciaország 332 -4,1
2008 első kilenc hónapjában a hazánkba látogató külföldiek 3,1 Mrd eurót (~1 000 Mrd Ft; +17,6%) fizettek turisztikai szolgáltatásokért.
A kereskedelmi szálláshelyek bruttó árbevétele 244,8 Mrd Ft (-0,7%) volt → szállásdíj-bevétel 139,3 Mrd Ft (-0,7%) → a belföldi szállásdíj-bevétel 5,4%-kal nőtt!
A legtöbb szállásdíj-bevétel (a szállásdíj-bevételek 87%-a) a szállodák-ban keletkezett.
A turizmus bevételeiA turizmus bevételei
A VÁLSÁG HATÁSAI ÉS AZ AZOKRA ADOTT VÁLASZOK
Információforrásaink
• Nemzetközi trendek figyelemmel kísérése– World Tourism Organization (2009. január vége, 2009. március 10.),
European Travel Commission
– OECD, IMF elemzések
– Külképviselői hálózatunk
• Hazai trendek figyelemmel kísérése– KSH előzetes adatok (2008. január-december),
MNB (2008. január-szeptember)
– magyarorszag.hu, GKI, ECOSTAT, M.Á.S.T. stb.
– Megkérdezés a magyar lakosság körében (2008. december):
A válság hatásai a 2009. évi utazásokra
A válság hatása a turizmusra
• Általános bizonytalanság a szakemberek körében is.• A világ turizmusát illetően a turisztikai szakemberek várakozásai minden korábbinál negatívabbak.• Legfontosabb küldőpiacainkon gazdasági stagnálás, illetve recesszió várható 2009-re.
- Diszkrecionális jövedelmek csökkenése
- Negatív hatás különösen a távoli piacokon• A belföldi turizmusra is komoly hatásai lehetnek a válságnak.
Csökkenő kereslet
Először jelenik meg a UNWTO előrejelzésében, hogy most a korábbi évekkel ellentétben az utazási kedv nem csökken, hanem az anyagi lehetőségek
szűkülnek be.
2009-ben csökkenő turisztikai kereslet
• A világ kiutazó turizmusa legjobb esetben is csak stagnál. A válság – turisztikai szempontból – Európát és Amerikát még súlyosabban érinti!• A szolgáltatóknak versenyképességük megőrzése érdekében költségeiket csökkenteniük kell.• Az árak emelését a piac nem fogadja el.
Növekvő verseny
Átrendeződés
• A hivatásturizmust és a szabadidős turizmust egyaránt kedvezőtlenül érinti a válság, az üzleti utazások terén nagyobb visszaesés várható. • A szabadidős turizmusban elsősorban a második-harmadik utazások (városlátogatások) maradnak el.• Népszerűbbek a közeli desztinációk és a belföldi utazások.• Csökken a tartózkodási idő.• Csökkennek az egy utazásra fordított költségek.• A jó ár-érték arányt kínáló desztinációk versenyelőnybe kerülnek.• Az utasok kevesebb szolgáltatást vásárolnak, de ragaszkodnak a korábbi magas színvonalhoz.
Beutazó turizmusunk várható trendjei
• Küldőpiacaink jelentős részéből a vendégéjszakák stagnálása, illetve kisebb-nagyobb mértékű csökkenése.
• Az utazási döntések mind az üzleti, mind a szabadidős turizmusban későbbre tolódása.
• Valamennyi piacunkon nagy jelentősége van – a megfelelő ár-érték aránynak,
– a szolgáltatások magas színvonalának,
– a vendégszeretetnek,
– és a kreativitásnak!
• Fontos a légi járatok maximális kihasználása. Egyes piacokon (például Ausztria, Németország stb.) nő a személygépkocsi, vasút, illetve az autóbusz jelentősége.
A belföldi turizmusban 2009-re tervezett utazásainkat befolyásolja-e a gazdasági válság?
Nem tudja3,4% Biztosan igen
31,9%
Valószínű-leg igen30,5%
Valószínűleg nem
23,0%
Biztosan nem11,2%
Csak külföldi utazás (<0,5%)
Későbbi döntés, több belföldi, mint külföldi utazás, kevesebben utaznak (4-8%)
Csak belföld, alacsonyabb színvonalú szolgáltatások, kevesebb időre, repülős utak nem, kevésbé divatos helyek (15-19%)
Akciók, közelebbi úti célok, kevesebb szolgáltatás (20-22%)
Kevesebb pénz utazásra!!! (74%)
Ha befolyásolja utazásaikat a gazdasági válság, miben mutatkozik ez meg?
Kilátások a hazai szolgáltatók körében
• Forráshiány a kis- és középvállalkozások esetében.• Szállodaépítési „láz” visszafogása. • A szálláshely-szolgáltatók véleménye szerint:
– A rendezvényeket lemondják, későbbre halasztják, – Rövidebb szakmai rendezvényeket, konferenciákat szerveznek,– A válság a magasabb kategóriától az alacsonyabb felé „halad”,– A szolgáltatókat árverseny jellemzi.
• De: VANNAK, akik bizakodóak és miközben a költségek mérséklésére törekszenek, a megszokott, magas színvonal biztosítását tűzték ki célul!• A hátrányból előnyt lehet kovácsolni.• Ebben segítség a magas euró/forint árfolyam.
Mit tehet a hazai turisztikai szektor?
• A válság negatív hatásainak enyhítése proaktív módon• Innováció a termékfejlesztésben és a marketingben• Erőteljesebb együttműködés, partnerség, regionalitás• Szemléletváltás a szolgáltatók és a lakosság részéről:
vendégbarát attitűd• A szolgáltatási minőség folyamatos javítása• A Magyarország-márka további építése
Mit tesz a Magyar Turizmus Zrt. a válság negatív hatásának enyhítésére?
• Fókuszálás a szomszédos és közeli küldőpiacokra• Az ETC-vel, V4 országokkal történő együttműködés•LMA folytatása, szoros együttműködés a légitársaságokkal• Személygépkocsival, vonattal, autóbusszal érkező szegmensek megszólítása• BMA (Buszos Marketing Alap) létrehozása• A források koncentrálása érdekében partnereinkkel közös akciók• Még szorosabb együttműködés a fővárossal és a régiókkal.
Mit tesz a Magyar Turizmus Zrt. a válság negatív hatásának enyhítésére?
• A belföldi turizmus élénkítése – előnyt kovácsolni a forint gyengeségéből
• Témaév: Kulturális Turizmus Éve 2009, Fesztiválok Éve 2010
•Üdülési csekk turisztikai felhasználásának ösztönzése
Uniós fejlesztési forrásokUniós fejlesztési források
A 2007-2008-as akciótervi időszakban 81,5 milliárd Ft állt rendelkezésre a pályázók számára
- 55 Mrd Ft attrakciófejlesztésre,
- 26,5 Mrd szálláshely-fejlesztésre 869 projektjavaslat igényelt támogatást Az ország területén összesen 247 projekt részesült
támogatásban a turisztikai vonzerőfejlesztést és a szálláshelyfejlesztést segítő pályázatok keretében
A megítélt támogatás meghaladta a 67 milliárd Ft-ot Az így megvalósuló beruházások nagysága megközelíti a 175
milliárd Ft-ot
LEZÁRULTAK A 2007-2008 TURIZMUSFEJLESZTÉSI
PÁLYÁZATOK
TURISZTIKAI ATTRAKCIÓFEJLESZTÉS
A 163 nyertes pályázó összesen 43,3 milliárd Ft támogatást kapott
A pályázók által biztosított önerővel együtt több mint 76 milliárd Ft értékű beruházás valósulhat meg
Uniós társfinanszírozás segítségével valósulhat meg többek között:– termál- és gyógyfürdők fejlesztése–várak, kastélyok turisztikai célú hasznosítása–múzeumok látogatóbarát szolgáltatásainak fejlesztése– természetvédelmi látogatóközpontok kialakítása– téma- és kalandparkok kialakítása
FOGADÓKÉPESSÉG JAVÍTÁSA
24 milliárd Ft került megítélésre 84 pályázó számára
a támogatott projektek által megvalósuló beruházások nagysága meghaladja a 100 milliárd Ft-ot
Uniós társfinanszírozás segítségével valósulhat meg többek között:
–magas minőségű szolgáltatásokat nyújtó kereskedelmi szálláshelyek létrehozása
–meglevő egységek minőségének és szolgáltatáskínálatának fejlesztése, a kihasználtságuk javítása érdekében
TDM RENDSZEREK KIALAKÍTÁSÁT CÉLZÓ PÁLYÁZATI KIÍRÁSOK KERETÖSSZEGEI
Forrás: ÖM Turisztikai Szakállamtitkárság
RégiókPályázati
keretösszeg(millió Ft)
Dél-Alföld 248
Dél-Dunántúl 400
Észak-Alföld 600
Észak-Magyarország 1 105
Közép-Dunántúl 414
Közép-Magyarország 229
Nyugat-Dunántúl 182
Balaton Kiemelt Üdülőkörzet 620
Összesen 3 798
TURISZTIKAI FORRÁSOK A 2009-2010 AKCIÓTERVI IDŐSZAKRA
Régiók
2009-2010-ra rendelkezésre álló
keretösszegAttrakciófejlesztés
Fogadóképesség fejlesztése
Működési háttér fejlesztése
Kiemelt projektekre
elkülönített keret
Milliárd Ft
Dél-Alföld 12,9 8,1 3,0 0,2 1,5
Dél-Dunántúl 12,7 5,7 2,5 1,3 3,3
Észak-Alföld 20,0 7,6 4,5 0,6 7,3
Észak-Magyarország 29,5 11,5 7,8 2,0 8,1
Közép-Dunántúl 8,1 5,0 0,8 1,4 0,9
Közép-Magyarország 3,4 1,0 0,7 3,9 1,3
Nyugat-Dunántúl 15,6 1,26,2 1,2 2,4 8,0
Balaton Kiemelt Üdülőkörzet* 5,7 4,5 0,8
Összesen 102,1 45,1 20,5 6,1 30,4