A veszélyes áru meghatározása

„Veszélyes áru az, amit az adott fuvarozási módra vonatkozóan a veszélyességi rendszer annak minősít.”

Vonatkozó szabályok, előírások

Az ide vonatkozó különféle szabályozások és szabványok célja a nemzetközi fuvarozások biztonságának növelése, egységesítése.– ENSZ ajánlások,– IAEA ajánlások,– IATA-DGR, ICAO 18. Annex

Veszélyes áruk osztályozása

Az ICAO 18. Annex alapján

Az alábbi 12 fejezetből épül fel a 18. Annex: – definíciók– az alkalmazás köre– a veszélyes áruk osztályozása– légi fuvarozásának korlátozása– csomagolása– címkézése és jelzésekkel való ellátása– a szállíttató felelőssége– a fuvarozó felelőssége– adatközlés– szakoktatás– a szabályok betartásának ellenőrzése– veszélyes árukat érintő balesetek és repülési események jelentése.

Érintett államnak számít:– az indulási és célország– az az ország, amelyben a gép tranzitforgalmat bonyolít le, vagy amelyen átrepül– továbbá az üzemeltető állam.

A 18. Annex a veszélyes árukat 9 kategóriába sorolja, különbözteti meg. A veszélyes anyagok a veszély típusa szerint vannak az egyes osztályokba sorolva. A veszélyes árukat éppúgy, mint a veszélyes hulladékokat a veszély nagyságának megfelelő osztály előírásaihoz igazodva kell fuvarozni.

A veszélyes áruk ICAO ajánlás szerinti osztályozása

1. Osztály: Robbanóanyagok (Explosives)

„a robbanóanyagok olyan kémiai vegyületek, keverékek vagy szerkezetek, amelyek elsődleges vagy általános célja, hogy robbanást, illetve pirotechnikai hatást hozzanak létre, vagy erre képesek legyenek és hő rövid időn belül történő kisugárzása által. (Pl.: gyutacsok, lőszerek, tűzijáték.)”

Ezek légi szállításához azonban minden esetben a Belügyminisztérium, Honvédelmi Minisztérium engedélyére van szükség. Ha fegyverrel együtt fuvaroznák, akkor ez a két áru egy repülőgépre nem kerülhet.A legtöbb robbanóanyag légi úton való fuvarozása tilos.

Az 1. Osztály alosztályai a következők:

1. 1. Tömegrobbanási veszéllyel bíró anyagok1. 2. Tömegrobbanási veszéllyel nem bíró anyagok1. 3. Tűzveszélyes vagy kisebb robbanást okozó anyagok: olyan árucikkek és anyagok, amelyek tűzveszélyesek és/vagy csekély mértékű robbanásveszéllyel bírnak, de tömegrobbanási veszéllyel nem rendelkeznek.1. 4. Jelentős veszélyt nem képviselő anyagok. Ebbe a csoportba azok az anyagok tartoznak, melyek a szállítás során bekövetkező gyulladásuk, vagy kezdődő reakciójuk esetén csak kis veszélyt jelentenek. A fellépő hatások általában csak a csomagon belülre korlátozódnak.1. 5. Olyan érzéketlen anyagok, melyeknek tömegrobbanási veszélyük van.1. 6. Különösen érzéketlen anyagok, melyek nem bírnak tömegrobbanási veszéllyel.

A fuvarozást megelőzően új robbanóanyagok osztály-besorolását a gyártó állam illetékes hatóságának kell jóváhagynia

2. Osztály: Gázok (Compressed gases)

„a gáz olyan anyag, mely 20 Celsius fokon 10, 3 KPa standardnyomáson teljesen gáznemű. A gázok fizikai állapotuk szerint lehetnek: Sűrített gázok: amelyek nyomás alatt vannak és teljesen gáznemű anyagok – 20 Celsius fokon, cseppfolyósított gázok: nyomás alatt környezeti hőmérsékleten

folyékonnyá válnak– Hűtött cseppfolyósított gázok: alacsony hőmérsékletük miatt folyékonyak– Oldott gázok: oldószerben feloldott állapotban lévő gázok.Tűzveszélyesnek minősített minden olyan sűrített vagy cseppfolyósított gáz, kivéve az aerosolokat, amelyeknek 13%-a, vagy annál kisebb arányú keveréke levegővel gyúlékony elegyet alkot, vagy légtéri belobbanási koncentrációja 1%-nál kisebb. Ezeket a határokat normál légköri hőmérsékleten és nyomáson kell megállapítani.”

A 2. Osztály alosztályai:

2. 1. Gyúlékony gázok (RFG): csak áruszállító gépen fuvarozhatók, pl. bután, hajlakk, öngyújtó.

2. 2. Nem gyúlékony, nem mérgező gázok (RNG): pl. sűrített levegő, tűzoltó készülékek. Ide tartoznak még a mélyhűtött gázok (RCL) is, pl.: cseppfolyós nitrogén.

2. 3. Mérgező gázok (RPG): pl. klór, szénmonoxid (Mérgező gázokat általában tilos személyszállító repülőgépen szállítani.)

3. Osztály: Gyúlékony folyadékok (Flammable liquides, RFL)Ebbe a csoportba tartoznak azok az anyagok, amelyek folyadékok, folyadékok keverékei, vagy oldott állapotban lévő szilárd anyagok, és amelyek gyúlékony gőzt bocsátanak ki 60,5 Celsius foknál alacsonyabb hőmérsékleten zárt térben, valamint 65,5 Celsius foknál nyitott térben. Pl. :festékék, ragasztók, alkoholok, kerozin...

4. Osztály: Gyúlékony szilárd anyagok (Other flammable hazards)

Öngyulladásra hajlamos anyagok, vagy olyan anyagok, melyek vízzel érintkezve gyúlékony anyagot bocsátanak ki:

4.1. Gyúlékony szilárd anyagok (RFS): olyan robbanóanyagnak nem minősülő szilárd anyagok, amelyek a fuvarozási körülmények során gyorsan lángra kapnak, illetve tüzet okoznak, vagy fejlesztenek, súrlódás, páramegkötés, spontán vegyi átalakulás vagy maradványhő hatására (pl.: kén, magnézium, gyufa...)

4.2. Öngyulladásra hajlamos anyagok (RSC): ezek az anyagok a fuvarozás normál körülményei alatt bizonyos esetekben spontán bekövetkező melegedésre hajlamosak, vagy levegővel érintkezve felhevülnek és meggyulladhatnak (Pl.: sárga foszfor).

4.3. Vízzel érintkezve gyúlékony gázt fejlesztő anyagok (RFW): melyek vízzel reakcióba lépve gyúlékonnyá válnak, gyúlékony illetve mérgező gázokat fejleszthetnek, öngyulladóvá válnak, vagy tűzveszélyes gázokat bocsáthatnak ki veszélyes mennyiségben. (pl.: kálium, nátrium, lítium)

5. Osztály: Oxidálószerek és szerves peroxidok (Oxygen rich materials, oxidizers and organic peroxides)Az 5. Osztályt a következő két alosztályra lehet osztani:

5.1. Oxidálószerek (ROX): önmagukban nem feltétlenül gyúlékonyak, de oxigéntermeléssel más anyagok égését táplálják. (pl.: fehérítő por, kálium-permanganát.)

5.2. Szerves peroxidok (ROP): olyan szerves anyagokból állnak, amelyek oxigén–oxigén szerkezetűek és a hidrogén peroxid származéknak tekinthetők, ahol az egy, vagy két hidrogén atomot szerves gyökökkel helyettesítik.

6. Osztály: Mérgező és fertőző anyagok (Materials affecting health, poisons and infectious substances)

A 6. Osztályt két alosztályra lehet osztani:6.1. Mérgező anyagok (RPB): azok az anyagok, amelyek hajlamosak halált, sérülést okozni, vagy veszélyeztetni az ember egészségét, ha lenyelik, belélegzik, vagy bőrrel érintkezésbe kerülnek. Pl: rovarirtók, arzén, kloroform, cián.

6.2. Fertőző anyagok (RIS): olyan anyagok, amelyekről köztudott, vagy feltételezik, hogy betegséget okoznak az emberi és állati szervezetbe kerülve. Pl.: vérminta

7. Osztály: Radioaktív anyagok (Radioactive materials, RRW, RRY)

Azon anyagok, amelyek 70 kBq/kg-nál nagyobb fajlagos aktivitással rendelkeznek. Károsak az egészségre és más anyagokra (például adattároló eszközökre). Különleges védő intézkedéseket kell alkalmazni, így például a csomagoló eszköznek sugárelnyelő anyagból kell készülnie, illetve a gépbe való berakásnál figyelni kell a transzportindexre, amely azt mutatja, hogy mekkora a radioaktív anyagot tartalmazó csomag sugárzási szintje 1 méteres távolságban. Egyes radioaktív anyagokat tartalmazó csomagokat csak áruszállító gépen lehet fuvarozni. A legtöbb repülőgépnek a csomagtere az utasok alatt található, és ezen anyagok sugárzása nem haladhat át az utaskabin padlószintjén.

A radioaktív anyagokat tartalmazó csomagokat a következő módon osztályozzuk:

I. Csoport: legkevésbé veszélyesekII. Csoport: közepes veszélyességűekIII. Csoport: legveszélyesebbek.

8. Osztály: Maró anyagok (Corrosive materials, RCM)

Ezen osztályba olyan anyagok tartoznak, melyek szivárgás esetén komoly károsodást okozhatnak, ha élő szövettel vagy más anyaggal (pl. alumínium) kerülnek érintkezésbe. (Pl.: elemek, higany, kénsav.)

A maró anyagok esetében a csomagolási csoport meghatározói:

I. Csomagolási csoport: nagyon veszélyes maró anyagok: 3 perc alatt látható szövetváltozást okoz, ha emberi vagy állati bőrrel érintkeznek.II. Csomagolási csoport: közepesen veszélyes anyagok: azok, amelyek látható szövetváltozást okoznak 3-60 perc közötti időtartam alatt.

III. Csomagolási csoport: kis veszélyt rejtő anyagok: azaz, amelyek 1 óránál hosszabb (de 4 óránál kevesebb) időtartam alatt idéznek elő látható elváltozást.

9. Osztály: Egyéb veszélyes áruk (Miscellaneous hazards, RMD)

Ebbe az osztályba azok az anyagok tartoznak, amelyek az előző 8 osztályba nem sorolhatóak, de a légi fuvarozás során veszélyt jelentenek. Ilyenek lehetnek:– Mágneses anyagok (MAG): az emberre közvetlenül nem veszélyesek, de a műszerek (mint

például az iránytű) működését befolyásolhatják.– Egyéb korlátozott anyagok: Olyan folyékony vagy szilárd anyagok, melyek kábító hatást

idézhetnek elő, és a fuvarozás során nagymértékben zavarhatják a személyzetet, ill. az utasokat.

– Polisztirol (polimer) szemek vagy granulátumok (RSB): Tágulékony és gyúlékony gázzal impregnált anyagok. Maximum 100 kg RSB-t lehet minden egyes nem szomszédos rakodótérbe vagy nem közvetlenül egymás mellett lévő ULD-be (Unit Load Device, Egységrakomány-képző eszköz) rakodni a fedélzetre.

– Szárazjég (ICE): Szállítható romlandó áruk hűtésére vagy áruként. Fajtái:

Csomagolatlan szárazjég: csomagterenként legfeljebb 2 kg megengedett.Csomagolt szárazjég: nincs csomagterenkénti súlykorlátozás. Csomagonként maximum 200 kg nettó tömegű lehet. Csomagolt szárazjég esetén a csomagolásnak át kell engednie a felszabaduló szén-dioxid gázt. A fedélzetre rakodás után a légkondicionálónak, ill. ventillátornak működnie kell, valamint a kirakodás előtt a csomagteret, illetve a konténert jól ki kell szellőztetni a fulladásveszély elkerülése érdekében.

A csomagterek, paletták és konténerek szerkezetét a szárazjéggel való közvetlen kapcsolattól szigetelőanyaggal kell védeni.Szárazjeget és élő állatokat nem szabad együtt rakodni szellőzetlen csomagterekbe. Az élő állatokat a szárazjégtől magasabb szinten kell szállítani és a szárazjeget az állatok elé kell tenni. Ez szintén érvényes hűtőberendezések és élő állatok ugyanabba a csomagtérbe való együttrakodására, kivéve a légmentesen csomagolt élő állatokra (pl. trópusi halak).

– Autók, motorbiciklik, elektromos tolókocsik– Életmentő eszközök.Veszélyes áruk légi szállításának szabályozása, korlátozása

A veszélyes áruk repülőgépen való szállíthatóságuk szempontjából különböző csoportokba sorolhatók:

Légi úton szállítható veszélyes anyagok: Melyekre a 18. Annex-ben és a Műszaki Utasításban részletezett előírások és eljárások teljesülnek.

Tiltott veszélyes áruk, azaz légi úton semmilyen körülmények között nem szállítható veszélyes anyagok:– Ide tartoznak mindazon áruk, melyek mechanikus ütődésre különösen érzékenyek, vagy

amelyek a fuvarozás során veszélyes mennyiségű hőt vagy veszélyes gázt fejleszthetnek. (A korátokat és ammóniumot tartalmazó robbanóanyagok.)

Korlátozottan szállítható veszélyes áruk:– bizonyos feltételek fennállása, betartása esetén szállítható légi úton (Pl. csak áruszállító

repülőgépen szállíthatók). A feltételeket, korlátozásokat szabályokba és előírásba foglalják, de az egyes államok vagy az egyes légitársaságok további korlátozásokat vezethetnek be. A korlátozottan szállítható árukról a IATA 1950-ben alakult Restricted Articles Board-ja adta ki a IATA tagjai és a IATA áruszállítási ügynökségek számára kötelező érvényű Restricted Articles Regulation (RAR) szabályzatot.

Veszélyes anyagok, melyek szállítása felmentés nélkül tilos:– ezen veszélyes áruk abban az esetben szállíthatók légi úton, ha arra az illetékes államok

mentesítést adnak, vagy ha az ICAO Műszaki Utasítás rendelkezései jelzik azt, hogy a származási állam által kiadott jóváhagyás alapján szállíthatók. (Pl. fertőzött állatok)

A következő kategóriákban is sorolhatunk még veszélyes árukat:

– Rejtett veszélyes áruk: gépek, berendezések, melyek veszélyes anyagokat tartalmaznak. (pl.: hűtőgép, higanytartalmú eszközök stb.).

A feladott poggyászban fuvarozható veszélyes áruk– alkoholok és alkohol tartalmú italok, melyek alkoholtartalma nem haladja meg a 70

térfogatszázalékot és az 5 litert nem haladja meg az egységcsomag– aerosolok,– szárazjég, (csak hűtésre szolgálhat)

Veszélyes áruk az üzemeltető tulajdonában:– azon áruk, amelyek nélkülözhetetlenek a repülőgép fedélzetén a megfelelő légi biztonsági

előírások és/vagy műszaki szabályok betartásához:– akkumulátor/elem,– rovarirtó szerek, légfrissítők,– szárazjég ételek és italok hűtésére,– aerosolok, gyufák, öngyújtók, melyeket a repülőgép személyzete használ repülés közben.

A feladó kötelezettségei veszélyes áruk fuvarozása esetén

A feladó kötelessége, hogy – miután meggyőződött arról, hogy a veszélyes árujának légi úton való szállítása nem tilos:– az árut a megfelelő veszélyességi osztályba sorolja– az előírásoknak megfelelően csomagolja– felcímkézze– helyesen töltse ki a veszélyes áruszállítási dokumentumot, mellékeljen hozzá a fentiek

elvégzéséről szóló nyilatkozattot, 2 példányban kitöltve és aláírva.A légi fuvarlevélből világosan ki kell tűnnie, hogy a szállítmányban veszélyes áru van, amennyiben szükséges fel kell tüntetni, hogy az áru csakis áruszállító repülőgépen szállítható (Cargo Aircraft Only). Az ajánlott kitöltési nyelv az angol.

Veszélyes áruk csomagolása

A veszélyes áru csomagolásáért minden esetben a feladó a felelős.

A csomagolásnak a következő követelménynek kell megfelelnie:Hőmérséklet-, nedvesség-, nyomásváltozás vagy vibráció esetén sem szabad eresztenie és ellen kell állnia bármely vegyi vagy más reakciónak, ami a tartalmában végbemehet.

A veszélyes áruk csomagolásánál mindig be kell tartani:A csomagolási egységenként előírt maximális mennyiséget,A megengedett típusú csomagolóanyag használatát, melynek meg kell felelnie az ENSZ előírásoknak, előírt módon kell alkalmazni a külső és belső, illetve az egyedi csomagolást.

Jelölések és címkézés

A veszélyes árukra vonatkozó legfontosabb információkat a csomagolás külsején elhelyezett jelölések és címkék közlik az árukezelési folyamatban részt vevő dolgozókkal. A feladónak biztosítania kell, hogy minden csomagoláson, amely veszélyes árut tartalmaz, fel legyen tüntetve a specifikációs jelölés, amely a következő adatokat kell, hogy tartalmazza:

– ENSZ besorolási név és azonosítási szám az UN vagy ID jelölések után– A fuvaroztató és a címzett neve és címe– Csomagolási csoport:I. Csomagolási csoportba azok az anyagok tartoznak, amelyek nagy veszéllyel bírnak,II. Csomagolási csoport a közepes veszélyt jelentő árukat tartalmazza,III. Csomagolási csoportot, a csekély veszélyt jelentő áruk teszik ki.

A csomagok feliratának az adattartalma:– Fuvaroztató/feladó és a címzett neve és címe,– Veszélyre figyelmeztető, ill. kezelési címke (az IATA szabályzat 17 címkét ír le. Ezek közül

14 a veszélyre figyelmeztető, csúcsára állított rombusz alakú címke, melyek egyaránt használatosak a szárazföldi, tengeri és légi fuvarozásban. A kezelési címkéket egymagukban vagy a veszélyt jelző címkékkel együtt lehet alkalmazni a csomagolásokon.)

– Robbanó anyagoknál a robbanóanyagok nettó tömege, valamint a csomag bruttó súlya,– Fertőző anyagok esetén az áruért felelős személy neve és telefonszáma,– Hűtött folyékony gázokat tartalmazó csomagokat nyilakkal kell ellátni, melyek azt mutatják,

hogy a csomagot hogyan kell elhelyezni,– Szárazjég esetén a csomag nettó tömege.– Csomagolóanyag gyártási éve– Csomagolóanyagot gyártó ország azonosítója

– Gyártó cég azonosítója és kódja.

Ha a veszélyes áru gyűjtősként van szállítva, akkor csomagolás használata esetén annak felületén is fel kell tüntetni az előbb felsoroltakat.Ha a speciális csomagolási jelölések nem láthatóak, a „belső csomagok az előírásoknak megfelelőek” (inner packages comply with prescribed specification) mondatot kell feltűntetni a gyűjtőcsomagolás felszínén.

A fuvarozó feladatai

A veszélyes áruk kezelése:– Átvétele: az üzemeltető csak olyan árut vehet át fuvarozásra, melyet a veszélyes

árunyilatkozat két példánya kísér és a feladó minden, az általa teljesítendő követelménynek megfelel. Ezt a fuvarozónak ellenőriznie kell, melyről átvételi ellenőrző jegyzéket (check sheet) kell készítenie.

– Raktározás, az áru jellegének megfelelő körülmények közt– Rakodása. Veszélyes áru szállítása a fedélzeten tilos.– Hajózók informálása: a repülés megkezdése előtt a repülőgép parancsnokát értesíteni kell a

veszélyes rakományról (NOTOC – Special Load Notification To Captain).– Információadás légi baleset esetén: a balesetet szenvedett, veszélyes árut szállító repülőgép

üzemeltetőjének kötelessége azonnal tájékoztatni az államot, ill. illetékes hatóságát, hogy hol történt a baleset. Az értesítésnek tartalmaznia kell a veszélyes áru ENSZ besorolási nevét, osztályát, valamint a veszélyes áru mennyiségét és a gépben való elhelyezkedését.

– Légi fuvarlevél kitöltése

Veszélyes áruk rakodása

Sérülés elleni védelem

Az üzemeltetők törvény által megszabott kötelessége a veszélyes árut tartalmazó csomagok épségének védelme. Különös figyelmet kell szentelni a csomagok kezelésére a szállításra történő előkészítés során, a szállításnál igénybevett repülőgép típusára és az illető repülőgép berakodásánál szükséges módszerekre, hogy elkerüljék a véletlen sérüléseket, amelyek a csomagok hibás kezelése folytán keletkezhetnek.

Veszélyes árut tartalmazó csomagok ellenőrzése

Csomagokat vagy egybecsomagolást csak akkor szabad repülőgépre vagy ULD-be rakni, ha azokat közvetlenül a berakodás előtt átvizsgálták és látható szivárgást vagy sérülést nem tapasztaltak.

A repülőgépre történő berakodás előtt az ULD-ket meg kell vizsgálni és ezeknek is szivárgástól, vagy sérüléstől menteseknek kell lenniük.

Kirakodásnál is ellenőrizni kell a veszélyes árut tartalmazó csomagokat vagy egybecsomagolást szivárgás vagy sérülés szempontjából. Amennyiben szivárgásra utaló jeleket vagy sérülést tapasztalnak, kirakodás után meg kell vizsgálni azt a helyet a repülőgépen, ahol a veszélyes árut vagy ULD-t elhelyezték, hogy nincs-e szennyeződésre utaló jel.

A sérült vagy szivárgó csomagot el kell távolítani a repülőgépről, és biztonságba kell helyezni

a vállalati, repülőtéri vagy hatósági szervek eljárásai szerint. Itt szakértő személyzet szolgálatát is igénybe kell venni. Amennyiben radioaktív vagy fertőző anyag ömlött ki, az illetékes hatóságot értesíteni kell. Szivárgás esetén az üzemeltetőnek meg kell bizonyosodnia arról, hogy a szállítmány többi része sértetlen és más rakomány nem szennyeződött.

Összeférhetetlen veszélyes áruk berakodása

Olyan veszélyes árukat tartalmazó csomagokat, amelyek egymással veszélyes reakcióba léphetnek, nem szabad egymás mellett vagy olyan pozícióban elhelyezni a rakodótérben, amely a kölcsönhatást lehetővé teszi.

Folyékony veszélyes árut tartalmazó csomagok berakodása

A „This Way Up” elhelyezési utasítást tartalmazó címkével ellátott csomagokat mindenkor a címkének megfelelően kell berakodni, elhelyezni és kezelni. A tetejükön lezárt, folyadékot tartalmazó egyedi csomagolású csomagokat nyílásukkal felfelé kell elhelyezni.

Mérgező és fertőző anyagok elhelyezése

A 6-os osztályú (mérgező és fertőző anyagok) és a másodlagos „mérgező” címkét igénylő anyagokat nem szabad ugyanazon raktérben elhelyezni, amelyben állatok, élelmiszerek, emberi vagy állati fogyasztásra szánt termékek vannak. Ez a feltétel nem alkalmazandó akkor, ha a mérgező anyag és az élelmiszer külön ULD-ben van elhelyezve és a repülőgépre felrakva ezek nincsenek egymás mellett, vagy a mérgező anyag és az élelmiszerek külön lezárt ULD-ben vannak elhelyezve.

Radioaktív anyagok berakodása és elhelyezése

I. kategóriájú – fehér, II – sárga vagy III-sárga radioaktív anyagokat soha nem szabad az utaskabinban vagy személyzet által elfoglalt kabinban elhelyezni, de berakodható az utasszállító repülőgépek utasfedélzete „B” osztályú rakodóterébe. A sugárzás minimális hatása érdekében a radioaktív anyagot tartalmazó csomagokat a padló alatti rakterek aljára vagy az utasfedélzet legtávolabbi végében kell elhelyezni (DGR 9.3.10.2).A transzport index hasznos mutató a radioaktív anyagokat tartalmazó csomag sugárzási szintjének jelzésére. A repülőgépre feltehető ilyen csomagok összesített hatásának szabályozására szolgál. A transzport index a II-es – sárga és III-as sárga radioaktív kategória címkéken látható.

Mágneses anyagok berakodása

Mágneses anyagokat nem szabad olyan helyzetben berakodni, hogy jelentős hatást gyakorolhassanak a repülőgép mágneses iránytűire vagy a fő iránytű detektor egységeire.

Élőállat berakodása veszélyes anyagokkal

Élő állatokat nem szabad hűtőfolyadék, szárazjég, mérgező vagy fertőző anyag közvetlen közelében elhelyezni. Élő állatokat a szárazjeget tartalmazó csomagok fölött kell elhelyezni. A II-es – sárga és III-as – sárga kategóriájú radioaktív anyagokat tartalmazó csomagoktól legalább 0,5 m-re kell őket elhelyezni 24 órás vagy rövidebb utakon és legalább 1m-re hosszabb utakon.

Veszélyes árukkal kapcsolatos vészhelyzeti eljárások

Veszélyes áruk kezelésénél szükséges a kidolgozott vészhelyzeti eljárások készségszintű ismerete. Ezeket az eljárásokat az országos vagy repülőtéri hatóságok, üzemeltetők vagy mások dolgozzák ki.ICAO Vészhelyzeti eljárások útmutatója DOC. 9481-AN/928)

Vészhelyzet esetén a leszállás utáni eljárások:

– az utasok és a személyzet kiszállítása, a rakteret nyitása előtt– a földi vészhelyzeti szolgálat és hatóságok értesítése a veszélyes áruk jellegéről és

elhelyezéséről– a repülőgép üzemelési naplójába történő bejegyzés elkészítése

Esettanulmány

– 1997-ben egy tiszántúli vállalkozás .használt, színes filmhez használatos vegyszert (fixirt) adott fel méregként B11 csomagolásban (amit a legerősebb mérgekhez szoktak használni). A hordót többször rakták át az esti gép és típuscserék miatt. Az utolsó pakolásnál a gép padlójából egy csavar kiállt és feltépte a hordó borítását. Ennek következtében a méreg elkezdett szivárogni. A helyszíni szolgálatok igazán nem tudták a szivárgásos problémát gyorsan elhárítani, és közben értesítették az ügyeletes forgalmi igazgatót. Az eltérő információáramlás miatt már a rendőrségen, mint terrortámadás jutott el az ügy. A kiérkező rendőrök csak kb. 1 óra késéssel értesítették a katasztrófavédelmet, ahová viszont rossz árumegnevezést olvastak be. A félreolvasott elnevezés miatt (ilyen néven ugyanis valóban létezik egy komoly méreg), harmadfokú katasztrófa-védelmi riadót rendeltek el. Amíg a szakemberek megérkeztek, addig jó néhány dolgozó kíváncsiságból megtekintette az árusérülést (erősen illó anyagról van szó), aminek következtében heveny mérgezéssel őket viszont kórházba kellett szállítani. Másnap derült ki, hogy sima langyos szappanos vízzel eltávolítható a méreg. További probléma volt, hogy a fuvarlevélen – a feladó által megadott elérhetőség – 0–24 órás telefon egy vállalati fax volt.

– Radioaktív konténereket szállítása CGN-be. A berakodás alatt erős zivatar volt BUD-n, a fém hordók tetejükön magas peremmel rendelkeztek. A rakodás alatt ez megtelt esővízzel, majd így kerültek berakásra. A repülési folyamat alatt valamennyi víz maradt a hordók tetején, nem folyt le az összes. Kirakodáskor ezt szivárgásnak vélték a repülőtér munkatársai és jelentették ezt a helyi polgári védelmi hatóságnak, akik pedig rögtön riadót rendeltek el. Mindezt azért, mert a folyadékot sugárzónak gondolták.

Néhány évvel ezelőtt, az Air France BUD felszállást követően visszafordult csomagtér tűzjelzés miatt. Miután a jelzett csomagtérben csak áru volt, arra gondolt mindenki, valami, a manifesten nem jelzett veszélyes áru is felkerült a gépre, a jelzett 5 kg szárazjégen kívül. A konténerek átvizsgálásakor derült ki, hogy a veszélyes áru kezelő elnézte és fordítva írta a papírra az adatokat. 5 kg DRY ICE 400 kg áru volt feltüntetve, valójában 5 kg áru és 400 kg DRY ICE volt a csomagban, félig nyitott csomagolással dupla szellőzéssel. Ennek következtében indult be a tűzjelző.

Irodalomjegyzék

Fári J.–Mihály Gyné–Horváth Zs. Cs.: Nemzetközi Szállítmányozás (Magyar Közlekedési Kiadó, 2002)

Varga Levente: A MALÉV Air Cargo gazdasági elemzése

Bácskai Zsuzsanna: Veszélyes áruk légiszállításaTóth Viktória: A légiárufuvarozás operatív és információs folyamatai.Biró Brigitta: A Malév Air Cargo marketing stratégiája 1999–2002.Csorba B., Réder K. Horváth Zs Cs: Tanfolyami, oktatási, technológiai segédanyagok. 1998–

2001.IFW, 1999–2000.Éves jelentés 1999, 2000, 2001, Malév Rt.Supply Chain Manegement, III., IV., V. évfolyam.The Air Cargo Tarif, 1999–2001.Philip Kotler: Marketing management,. Budapest 1991.Air Cargo News, 1996–2000.OAG, 1999–2000http://api.hq.faa.gov/http://www.atwonline.com/http://www.alertnet.org/thefacts/countryprofiles/http://www.airportnet.org/http://www.aiaa.org/http://www.trail.tudelft.nl/http://www.iata.com/http://www.ifw-net.com/http://www.airport-technology.com/http://www.airbus.com/news/http://www.boeing.com/news/http://www.tiaca.org/http://www.icao.org/http://www.aircargoservices.com/http://www.ccs.hu/http://www.aviator.hu/http://www.landings.com/http://www.malev.hu/news/http://www.acilac.com.ve/english/news/http://www.aircargoworld.com/

1. számú mellékletVeszélyes áruk osztályai és alosztályai

Osztály/alosztály/ Címke Leírás

Megnevezés

Cargo IMP kód

1. osztály – Robbanóanyagok

1.1 alosztály

REX

Tömeges robbanás veszélyt jelentő cikkek és anyagok

1.2 alosztály

REX

Olyan anyagok és tárgyak, amelyek a kivetés veszélyével járnak

1.3 alosztály REX RCX – ha engedélyezett RGX – ha engedélyezett

Csekély robbanás vagy kivetés veszélyével járó tárgyak és anyagok

1.4 alosztály

REX

Különösebb veszélyt nem jelentő tárgyak és anyagok

1.5 alosztály

REX

Kis mértékben érzékeny anyagok, amelyek tömeges robbanási veszélyt jelentenek

1.6 alosztály

REX

Rendkívül érzéketlen cikkek, amelyek nem jelentenek tömeges robbanási veszélyt

RXB, RXC, RXD,

RXE, RXG

RXS Jelentős veszélyt nem jelentő cikkek és anyagok. Véletlen működés hatása csak a csomagon belül jelentkezik

2. osztály – Gázok

2.1 alosztály Gyúlékony gáz

RFG

Bármelyik sűrített gáz, amely bizonyos arányban levegővel keveredve gyúlékony keveréket alkot

2.2 nem gyúlékony nem mérgező gáz

RNG RCL

Bármelyik nem gyúlékony, nem mérgező sűrített gáz

2.3 mérgező gáz

RPG

Emberre mérgező vagy maró gázok, amelyek veszélyeztetik az egészséget

3. osztály – Gyúlékony folyadékok

3. osztály gyúlékony folyadék

RFL

max. 60,5 °C zárt téri lobbanáspontú folyadék

4. osztály – Gyúlékony szilárd anyagok

4.1 alosztály Gyúlékony szilárd anyag RFS

Bármelyik olyan szilárd anyag, amely könnyen meggyullad vagy tüzet okoz/elősegít dörzsölés révén

4.2 alosztály öngyulladásra hajlamos anyagok RSC

Ezek az anyagok hajlamosak az öngyulladásra vagy a levegővel érintkezve a felmelegedésre és meggyulladásra

4.3 alosztály vízzel érintkezve gyúlékony gázt fejlesztő anyagok RFW

Vízzel történő reakció során öngyulladásra hajlamosak vagy gyúlékony gázokat fejlesztenek

5. osztály Oxidáló anyag; Szerves peroxid

5.1 alosztály oxidáló anyag

ROX

Oxigént könnyen felszabadító anyag, más anyag égését táplálja

5.2 alosztály szerves peroxid

ROP

Olyan szerves anyag (folyékony vagy szilárd) amelyet külső lánggal könnyen meg lehet gyújtani és egyre gyorsabban ég; némelyek veszélyes reakcióba lépnek másokkal

6. osztály – mérgező anyagok; fertőző anyagok

6.1 alosztály Mérgező anyagok

RPB

Olyan folyadékok vagy szilárd anyagok, amelyek belégzése vagy lenyelése vagy bőrön át történő felszívódása veszélyes

6.2 alosztály Fertőző anyagok

RIS

Olyan anyagok, amelyek köz-tudottan vagy valószínűleg kórokozókat tartalmaznak és betegséget okoznak az embernek vagy állatnak

7. osztály Radioaktív anyagok

7. osztály Radioaktív anyag – I. kategória – fehér RRW

A csomagolás felszínén ala-csony sugárzási szintű radioaktív anyagok. Transzport index (TI) TI=0.

7. osztály Radioaktív anyag II. kategória –

sárga RRY

Az I. kategóriánál magasabb sugárzási szintű. Transzport index (TI) max. 1

7. osztály Radioaktív anyag III. kategória –

sárga RRY

A II. kategóriánál magasabb sugárzási szintű és/vagy a transzport indexe (TI) 1-nél nagyobb, de max. 10

8. osztály Maró hatású anyagok

8. osztály Maró hatású anyag

RCM

Olyan folyékony vagy szilárd anyag, amely bőrfelülettel érintkezve azt teljes vastagságában elroncsolja vagy más anyagokon súlyo-san maró hatású

9. osztály Egyéb veszélyes anyagok

9. osztály Egyéb veszélyes

anyagok RMD

Bármely olyan anyag, amely olyan veszélyt okozhat légi úton történő szállítás köz-ben, amelyeket az eddigi osz-tályokba nem lehet besorolni. Ide tartoznak az altató, vagy hasonló tulajdonságú, szabá-lyozott anyagok, amelyek a komfort érzetet csökkentik vagy zavarhatják az utasokat.

polimer szemcsék

RSB

Félig feldolgozott polimer cikkek, amelyek felfújó köze-ge gyúlékony gáz vagy folya-dék, kismennyiségű gyúlé-kony gázt szabadíthatnak fel

Széndioxid, szilárd /szárazjég

ICE

Széndioxid, szilárd/szárazjég hőmérséklete –79°C. Szubli-málás során a levegőnél nehe-zebb gázt fejleszt, amely zárt területen és nagyobb mennyi-ségben fulladást okozhat

2. számú mellékletÁruszállító repülőgépek főbb adatai

TípusKapa-citás(t)

Rakodótér belsőméretei

(m)

Ajtóméret(m)

Hatótávolságterhelés

nélkül (km)

Hatótávolságteljes

terheléssel(km)

AN12 15 13,5x2,95x2,4 3,1x2,16 5700 2100 AN124 150 36,5x6,4x4,4 6,4x4,4 16500 4500 AN26 5,5 11,5x2,78x1,91 2,4x1,91 2660 1240 AN32 6,7 12,48x2,78x1,84 2,4x1,91 2520 1200 AN74 10 7,1x2,4x2,2 2,4x1,91 4800 800 B707 39 13PLT 3,17x2,23 2,35x3,45 11120 9450 B747 NOSE 120 29PLT 3,17x2,44 2,49x3,55 12975 11000 B747 SIDE 95 29PLT 3,17x2,44 3,05x3,04 7000 5069 BAE146 10,5 7PLT 2,74x2,33 1,93x3,32 2200 2200 DC10 60 30PLT 3,17x2,23 2,59x3,55 11000 10000 DC6 13 5PLT 3,17x2,23 2x3,15 5600 3700 DC8 54/58 39 13PLT 3,17x2,23 2,15x3,55 11120 9400 DC8 73 45 18PLT 3,17x2,23 2,15x3,55 13000 12000 IL18 13 24x3,23x2 3,5x1,8* 5200 3200 IL76 45 20x3,45x3,4 3,45x3,4 5000 3650

*a fenti adatok tájékoztató jellegűek, a különböző verziók miatt egyes légitársaságoknál eltérés lehet.

3. számú mellékletAWB (légi fuvarlevél) minta

4. számú mellékletKonténer TAG

5. számú mellékletCargo manifest

6. számú mellékletÉlő állat elfogadási nyomtatvány

7. számú mellékletFeladó nyilatkozata az élőállatról

8. számú mellékletVeszélyes áru formanyomtatvány

9. számú mellékletA feladó nyilatkozata veszélyes áruról(Shipper’s Declaration for Dangerous Goods)