V E R T E B R A T A HUN GA RIC A M U S E I H I S T O R I C O - N A T U R A L I S H U N G A R I C i

f o m . II. 1960. Fase . 1.

A d a t o k M a g y a r o r s z á g h a l f a u n á j á h o z I. A T i s z a h a l f a u n á j a

Irta: Vásárhelyi István, Lillafüred

Halászati irodalmunk f a u n i s z t i k a i szempontból elég sze­gényesnek mondható. Nevesebb szakembereink közül, többen /HECKEL / 1 / , HERMAN /2/, KRIESCH /3/,VUTSKITS /4,5// f o g l a l ­koztak ugyan szabadvizeink halfaunájával, munkáik azonban nemcsak, hogy hiányosak, hanem ma már e l a v u l t a k i s .

Hogy a régi faunakutatás ezen a téren valóban mennyire nem mondható t e l j e s n e k , annak szemléltetésére az alábbi ada­to k a t tudom felemlíteni. HECKEL 1868-ban a Tiszából még csak 9, KRIESCH ugyanebben az évben /1868/ 24, HERMAN pedig 1887-ben 32 f a j t e m l i t , mig az 1900-as években VUTKITS /1904/ már 41, s a FAUNA REGNI HUNGÁRIÁÉ /továbbiakban: F.R.H./ szintén 41 h a l f a j t s o r o l f e l . E z z e l szemben saját idevágó kutatásaim,

* Szerző" a f e n t i összefoglaló cim a l a t t folyamatosan köz­l i a Tiszából, Szamosból, Krasznából, Bodrogból, Hernádból, Sajóból, Bodvából és a Zagyvából több évtizedes gyűjtéseinek az eredményeit. Tervbevett munkájának első részét, a j e l e n dolgozatban i s m e r t e t i .

melyek kisebb-nagyobb megszakitásflldcal kb 40 évig /1910-1952-ig/ t a r t o t t a k , az említett folyóból pusztán csak a T i ­szabecs és a Nagyrév-i szakaszon, 56 f a j t eredményeztek.

Az alább f e l s o r o l t f a j o k , egyes, ma már ritkább t o k f a ­joktól e l t e k i n t v e , mind megfordultak kezeim között és ponto­san meg i s határoztam azokat. A toko k r a vonatkozó adatokat, megbízható és a h a l f a j o k a t jól ismerő, öreg halászoktól, fő­l e g i d . BOGÁR FERENC t i s z a t e l k i lakostól kaptam, a k i a T i ­szát régebben, Vásárosnaménytól-Szolnokig, több éven keresz­tül halászta.Az adatok közléséért i t t mondok n e k i köszönetet.

A gyűjtött és meghatározott f a j o k jegyzéke:

1. Magyar i n g o l a /Lampetra d a n f o r d l REGAN/ Valószínű, hogy az egész Tiszában g y a k o r i . Kicsinysé­

ge és r e j t e t t életmódja m i a t t azonban csak ritkán kerül szem elé. Innen egyedül VUTSKITS e m l i t i . Mind lárváit, mind a kifejlődött példányait Újkenéz, Telektanya, Vencsellő és Tokaj környékén megtaláltam.

2. Vágótok /AclpenBer güldenstädtl BRANDT/ Régebben g y a k o r i l e h e t e t t , mert előfordulásét HERMAN

VUTSKITS és az F.R.H. i s e m l i t i . Én Telektanyén / 1 9 2 2 . V I I I . : 46 kg./ és Vencsellőn /1920 . : 31 kg./ kaptam róla ad a t o t .

3. Szintok /Acipenser n u d i v e n t r i s LOV./ HERMAN, VUTSKITS és a F.R.H. i s közli. A Felső Tiszának

a kecsege után,még ma i s ez a leggyakoribb t o k f a j a . Adataim: Telektanya / 1 9 2 1 .VII.: 26 kg., 1922. IX.: 7 kg., 1929.: 11 kg., 1950.: sok ivadék./, Szabolcsveresmart /1944 . : 5 kg./, TiBzapalkonya /1952. : 11 kg./ és Tokaj /1957. V I . 6 . : 1,5 kg./. Ma, mint azt az 1950.avi g y a k o r i ivadék fogás m u t a t j a , a tiszalöki duzzasztó f e l e t t szaporodóban van.

4. Sőregtok /Acipenser s t e l l a t u s PALL./ Régebben gyakoribb l e h e t e t t , mert HECKEL, KRIESCH, HER­

MAN, VUTSKITS és az F.R.H. i e megemlékezik róla. Nekem, Te­lektanyán, az 1920-aa években f o g o t t e g y e t l e n , 15 kg-oa pél­dányról van ceak adatom.

5. Kecaege /Acipenaer ruthenue L./ HECKEL, KRIESCH, HERMAN, VUTSKITS éa az F.R.H. i a f e l ­

s o r o l j a . Megfelelő helyeken az egész Tiazában g y a k o r i . Lelő­helyeim: G e r g e l y i , Váséro8namény, Újkenéz, Szabolc8vereamart, Dombrád, T i B z a t e l e k , Tokaj, Tiszalök, Tiazadob, T i a z a l u c , Tiazapalkonya, Tiszafüred, Tiazasüly, Szolnok, Cibakháza és Nagyrév.

6. Viza /Huso huso L./ E fajról HERMAN, KRIESCH és az F.R.H. szintén közöl

adatokat. Régebben g y a k o r i l e h e t e t t . A XVII.századból irásos bizonyítékaink vannak, hogy Tiszaszederkény m e l l e t t vizafogó állott, e ebben 1691-ben egyet f o g t a k i s . Nekem csupán egy vásérosnaményi feljegyzésem van. 1920-ban szintén i t t f o g ­t a k egy 86 kg-os példányt.

7. Sebes pisztráng /Salmo t r u t t a morpha f a r i o L./ HERMAN, VUTSKITS éa az P.R.H. e m l i t i . A felső szinttáju

vizekről csak ritkán kerül a l e n t i szakaszokra. Magam Váaá-roanaménynál és Cibakházánál fogtam, valamint Tokajból, T i -szapalkonyáról éa Szolnokról 8zármazó példányokat határoz­tam.

8. Szivérvényoa pisztráng / T r u t t a l r l d e a GIBB./ Csupán egy előfordulási adata i8meretea, a váaárosnamé-

n y i gyűjtésemből.

9. Dunai galóca /Hucho hucho L./ A fajról egyedül csak VUTSKITS tesz említést, s nekem

le csak egy /Vésárosnamény,1950. : 2 kg./ adatom van. A Tis?a f e l s 5 folyásán és mellék p a t a k j a i b a n /Tarac, Talabor,Nagyág, Vise/ elég nagy számban él; az also szakaszra azonban csak ritkán kerül. A Dunában v i s z o n t minden évben fognak pár da­r a b o t , és mellékvizeiben található aránylag kevesebb.

10. Angolna / A n g u i l l a a n g u i l l a L./ Ez a t i t o k z a t o s életű, vándor halunk i s aránylag r i t k a .

Régi szerzők említést sem tesznek róla. Adataira: Szolnok /1909.: 2 drb.,1914.: 1 drb.,1 kg-os/, Vésárosnamény /1913.: 1 d r b . / , Tiszadob /1944.: 1 dr b . / , Tiszalök /19H9.: 1 drb.: 72 cm.t 0,60 kg./, T i s z a t e l e k /1959. X I . 16.: 1 drb . / és To­ka j /1959. X I . 9.: 1 drb. , 110 cm., 1,50 kg./.

11. Tőponty /Cyprlnus c a r p i o L. / Mindenütt közönséges. Utóbbi időben az évről-évre meg­

ismétlődő tervszerű ivadék behelyezéssel, száma gyarapszik. Lelőhelyeim:Tiszabec8, Jánd, K i s a r , G e r g e l y i , Vésárosnamény, Újkenéz, Szabolceveresmart, Dombrád, T i s z a t e l e k , Vencsellő, Balaa, Tokaj, Tiszalök, Tiszadob, T i a z a l u c , Tis^apalkonya, Tiszacaege, Tiszafüred, Tiszasüly, S s a j o l , Szolnok, Cibakha­za éa Nagyrév,

12. Compó /Tinea tj r . c a L. / Általánosan e l t e r j e d t . Általam ismert lelőhelyei a

pontynál közöltekkel egyeznek meg /lelőhelyeit lásd o t t ! / .

13. Má-'na /Barbus barbu a L./ Szintén általánosan e l t e r j e d t . A ha^áez-k öregesen fog­

ják. Lelőhelyeim ugyancsak a jontynál k zb.: T ékkel egyeznek

rr.íg /lelőhelyeit srintáa lásd o t t * ,

14. Magyar márna /Barbus m e r l d l o n a l l e petényi HECK./ Régebbről KRIESCH, VUTSKITS és az F.R.H. e m l i t i . Ritká­

nak látszik,de alaposabb kutetáseal bizonyéra még több hely-

ről i s előkerülne. Lelőhelyeim:Tiezatelek, Venceellő, T o k a j , Tiszadob, és Tiszapalkonya.

15. Fenékjáró küllő /Goblo goblo L./ Általánosan e l t e r j e d t , kicsinysége m i a t t azonban a l i g

kerül hálóba. Adataim: Tiszabecs-Nagyrév közé esnek.

16. Felpillantó küllő /Gobio uranoscopus AG./ Ritkának látszik, de l e h e t , hogy csupán kicsinysége

m i a t t kerüli e l a fogó szerszámokat. Nekem i s csak e g y e t l e n adatom / T i s z a t e l e k / van.A fajról a régebbi irodal o m nem tesz emlitéfct.

17. Dévér keszeg /Abramis brama L./ Mindenütt található gy a k o r i f a j .

18. Lapos keszeg /Abramis b a l l e r u s L./ Bár ugyancsak mindenütt megtalálható, azonban korántsem

olyan nagy számban, mint a dévér keszeg.

19. Bagoly keszeg /Abramis sapa PALL./ A Ti s z a magyarországi szakaszán mindenütt előfordul.

20. S z i l v a o r r u keszeg /Vimba vlmba L./ Általánosan e l t e r j e d t hala a Tiszának.

21. Karika keszeg / B l i c c a bjoerkna L./ Mindenütt nagyszámban fogható, közönséges h a l f a j .

22. Garda /Pelecus c u l t r a t u s L./ Általánosan e l t e r j e d t . Érdekes, hogy a Tiszában, ahol

a 1,5 kg-os példányok sem ritkák, jobban fejlődik mint a Ba­latonban. Ősszel békával c e a l i z o t t horoggal a v i ; 6zinér fogják. Lelőhelyeim: Tiszabecs ás Nagyrév közé esnek.

23. Szivárványos ökle /Rhodeus serlceus amarue EL./ Csupán az F.R.H. s o r o l j a f e l . Ahol kagyló él o t t közön­

séges. Tiszabecstől Nagyrévig mindenütt előkerült.

24. Xárász /Carasslus carasslua L./ Főleg az iszapos fenekű részeken, csendes öblökben t a ­

lálható. Tiszabecstől Nagyrévig általánosan e l t e r j e d t .

25. Állasküsz /Alburnus mentő AG./ VUTSKITS és az F.R.H. emliti.Legnagyobb termetű küszün-

ket megtaláltam: Vésárosnamény, Újkenéz, Szabolcsveresmart, Dombrád, T i s z a t e l e k , Vencsellő, Tokaj, Tiszadob, T i s z a l u c , Tiszapalkonya, Tiszacsege, Tiszafüred és Tiszasülyön.

26. Küsz /Alburnus alburnus L./ Általánosan e l t e r j e d t és közismert. Lelőhelyeim Tisza-

«• becstől Nagyrévig t e r j e d n e k .

27. Sujtásos küsz /Alburnoides b i p u n c t a t u s BLOCH/ Ritkábbik küszfajunk. KRIESCH, VUTSKITS és az F.R.H. i s

f e l s o r o l j a . Adataim: K i s a r , Jánd, Gergely!, Tiszateíek és Tokaj.

28. Bodorka / R u t i l u s r u t i l u s L./ A Tiszának legközönségesebb és legértéktelenebb hala.

L e g f e l j e b b mint ragadozó táplálék jöhet számításba. Csuka, harcsa és nagyobb süllők fogyasztják. Nagyra ritkán nő. T i ­szabecs és Nagyrév között mindenütt megtalálható.

2 9 . Leányhal / R u t i l u s pigus v i r g o HECK./ Ritkának látszik. Lelőhelyeim: T i s z a t e l e k és Tokaj.

3 0 . Kurta baing /Leucaspius d e l l n e a t u s HECK./ Régebbi szerzők nem i s m e r t e t i k . Kicsinysége m i a t t a f o ­

gószerszámokat könnyen kikerüli, s i g y csak elvétve kerül

kézre. Adataim: T i s z a t e l e k , Tokaj és Tiszapalkonya.

31. Nyuldomolykó /Leuciscus l e u c i s c u s L./ Régebbi i r o d a l m i felsorolósokból hiányzik. Lelőhelyeim:

T i s z a t e l e k és Tokaj.

32. Domolykó./Leuciscus cephalus L./ Az egész Tiszában mindenütt előfordul. A halászok és a

horgászok g y a k o r i zsákmánya.A kilón felüli példányok azonban elég ritkák. Lelőhelyeim: Tiszabecstől Nagyrévig t e r j e d n e k .

33. Jászkeszeg /Leuciscus idus L./ Általánosan e l t e r j e d t . Lelőhelyeim szintén Tiszabecstől

Nagyrévig t e r j e d n e k .

34. Vaskos csabak /Leuciscus s o u f f i a a g a s s l z i VAL./ Régebbi szerzők egyáltalán nem e m i i t i k . Igen r i t k a . Én

i s csak egyetlen példányát ismerem Vásárosnaményból, ahol a halászok fogták. Valószínűleg a felső szakaszról kerülhetett l e , mert o t t elég g y a k o r i mind a Tiszában, mind mellék f o ­lyóiban, i g y a Taracban, Talaborban, Nagyágban és a Visóban.

35. Fürgecselle /Phoxinus phoxlnus L,/ " A kavicsos fenekű részeken mindenütt g y a k o r i , bár az

irodalom általában mint kizárólag hegyi patakok lakóját i s ­m e r t e t i . M i v e l elég k i c s i n y ós főleg a fenéken él, a halá­szok, horgászok szerszámait elkerüli. Tiszabecs és Nagyrév között mindenütt megtaláltam.

36. Vörösszárnyu keszeg /Scardinius erythrophthalmus L./ A legközönségesebb és leggyakrabban hálóba kerülő s i ­

lány h a l . Aránylag k i c s i . M i n t a nagyobb ragadozók tápláléka, nagy számukkal, a v i z e k életében igen f o n t o s szerepet tölte­nek be. Tiszabecstől Nagyrévig mindenünnen ismerem.

37. B a i i n /A B p l u s aaplua L./ Általánosan e l t e r j e d t , nagyra növő, ragedosó pontyfé­

lénk. Tiszabecstől Nagyrévig mindenütt megtalálható.

38. Paduc /Chondrostoma nasus L./ Általánosan e l t e r j e d t fenéklakó h a l . ősszel, amikor

csapatosan a sebesebb folyású,kavicsos fenekű részekre húzó­dik, a halászok tömegesen fogják. Lelőhelyeim Tlszabecs és Nagyrév közé esnek.

39. Kövicsik /Memachilus barbatulus L./ Közönséges fenéklakó f a j . Ezért, és kicsinysége m i a t t ,

ritkán kerül hálóba. Csupán mint k e d v e l t harcsa tápláléknak van jelentősége. Lelőhelyeim Tiszabecs és a Nagyrév közötti szakaszon v o l t a k .

40. Vágócsik / C o b i t l s t a e n i a L./ A Tiszának az előbbi f a j j a l egyenlő jelentőségű, de

ritkábban szem elé kerülő hala. Lelőhelyeim: Jénd, T i s z a t e ­l e k , T o k a j , Tiszapalkonya, Cibakháza és Nagyrév.

41. Réti e s i k /MJBgurnus f o B s i l l s L./ Régebben a Tiszával összefüggő mocsarakban igen nagy

mennyiségben élt és fogták i s . Ma a csendesebb, iszapos f e ­nekű részeken, e l i s z a p o s o d o t t h o l t ágakban él. Elsőrendű harcsa táplálék, melyek gyomrában elég gyakran található. Tiszabecstől Nagyrévig, a ne k i megfelelő helyen mindenüt megtaláltam.

42. Harcsa / S i l u r u s g l a n i s L./

Az egész folyóban mindenütt megta,áinató. Hogy a T;ász­ban él azt KRIESCH, HERMAN, VUTSKITo munkáiból és az F.R.H. adataiból t u d j u k , sőt ugyancsak ezt bizonyít iák a t i e z a p o l * gári rézkori és a tiszalöki Árpádkori településekből c-lőke-

r i l l t hatalmas es ont maradványok i s . Ma már a mázsás súlyúak ugyan csak ritkán fo r d u l n a k elő, a kisebbek azonban gyako r i a k .

43. Törpeharcsa /Amiurus nebulosus LE SUEUR./ Ezt a külföldről betelepített h a l a t az egész kutatási

területemen, mindenütt megtaláltam.

44. Lápipóc /Umbra krameri WALB./ Nem i s olyan régen már k i p u s z t u l t n a k válták. Az e d d i g i

elterjedési adatok azonban ennek ellenkezőjét bizonyitják. Véleményem s z e r i n t a lápipőcnak még igen sok felkutatásra váró lelőhelye van. Adataim: Tokaj, T i s z a l u c , Tiszadob, I g ­r i c i , Mezőcsát, Ároktő, Cibakháza és JászkaraJenő.

45. Csuka /Eeox l u c l u s L./ Általánosan e l t e r j e d t mind az anyameder csendesebb ré­

szeiben, mind pedig a növényzettel benőtt h o l t ágakban. A legértékesebb t i s z a i halunk egyike, mely az e l f o g y a s z t o t t táplálékot jól hasznosítja. Ssabad v i z e i n k biológiai egyen­súlyának fenntartáséban igen f o n t o s szerepe van. Lelőhelyeim Tiszabecs és Nagyrév közé esnek.

46. Menyhal /Lota I o t a L./ Egyedüli tőkehalunk általánosan e l t e r j e d t . A halászok

télvégi iváskor /főleg varsával/ kiadósan fogják. 6,5 kg-os példányát 1949-ben láttam Tokajban, varsával k i v e n n i . Lelő­helyeim Tiszabecs és Nagyrév közé esnek.

47. Sügér /Perca f l u v i a t l l i s L./ Mindenütt található, g y a k o r i h a l f a j .

48. Durbincs /Acerina cernua L./ A Tisza magyarországi szakaszán mindenütt előfordul.

49. Selymes durbincs /Acerina schraetzer L./ Mindenütt található, de v a l a m i v e l ritkább a durbince-

nál.

50. Süllő /Lucioperca l u c l o p e r c a L./ Az egész Tiszában előfordul ás szaporodóban van. Egyike

a legjobban értékesíthető halunknak. 1943 nyarán T i s z a l u c és Tiszadob között egy 52 és egy 26 kg-ost f o g t a k a halászok. Lelőhelyeim Tiszabecs-Nagyrév közé esnek.

51 . Kősüllő /Lucloperca v o l g e n s i s GM./ Az átkutatott területeken, bór nem nagy számban,de min­

denütt megtaláltam.A nagyobb termetű süllők elszaporodásénak arányéban számuk egyre csökken. Ennek oka, hogy f i a t a l j a i a süllők k e d v e l t és g y a k o r i tápláléka.

52. Magyar bucó /Aspro z i n g e l L./ Az általam átkutatott területeken általánosan e l t e r ­

j e d t .

53. Német bucó /Aspro stréber SIEB./ Szintén általánosan elterjedt.kicsinysége m i a t t azonban

legtöbbször elkerüli a fogószerszámokat. Bér ez alól i s van kivétel! 1949 tavaszán Tiszapalkonyán, egy szövetkezeti ha­lász, ebből az apróságból, fenékhoroggal, mintegy 50 izg-nyit f o g o t t .

54. Naphal /Lepomls gibbosus L./ Az általam átkutatott területen ma már mindenütt közön­

séges.Betelepitése a törpeharcsa meghonosítása után történt. Ki s termetű, falánk, i g e n szapora f a j .

55. Fekete sügér /Micropterus salmoides LACÉP./ Ezt a h a l a t i s a törpeharcsával és a n a p h a l l a l együtt

hozták be. A Tiszából csupán egy,Tiszadobról származó harcsa gyomrából ismerem.

56. Botoe kölönte /Cottus gebie L./ Bár a Tisza felső folyásában ás mellék p a t a k j a i b a n gya­

k o r i , l e j j e b b r e ritkán húzódik. Ezt abból következtetem,hogy csak egy lelőhelyen, Vencsellőn találtam néhány példányt.

B e i t r ä g e z u r F i s c h f a u n a U n g a r n s I. D i e F i s c h f a u n a d e r T i s z a

Von I. Vásárhelyi, Lillafüred

Der Verfasser hat mit mehreren oder wenigeren Unterbre­chungen nahezu v i e r Jahrzehnte f a u n i e t i s c h e Studien über d i e Fische unserer Flüsse gemacht. Er p u b l i z i e r t die Resultate se i n e r Forschungen u n t e r dem zusammenfassenden T i t e l „Bei­träge zur Fischfauna Ungarns". Die Fischfauna des Tisza Flusses i s t der e r s t e T e i l d i e s e r P u b l i k a t i o n s s e r i e . Der Verfasser w e i s t insgesamt 56 Fische der Tisza aus, d.h. mehr a l s d i e aus der L i t e r a t u r bekannte Zahl derselben.

L i t e r a t u r

1. HECKEL, J.: Magyarország édesvízi halainak rendsze­res étnézete s az u j f a j o k rövid leírása /A Magyar Orvosok és Természetvizsgálók VIII.nagygyűlésének évkö^yve,Budapest, 1863, p. 193-216/. - 2. HERMAN, 0.: A Magyar Halászat Könyve /Budapest, 1887, 1-2, pp. 860/. - 3. KRIESCH, J.: Halaink és

haltenyésztésünk /Budapest, 1868/. - 4. VUTSKITS, Gy.: A ma­gyar birodalom halfaunájáról /Természet, 1904. p. 265/. - 5. VUTSKITS, Gy.: Pisces /in:Magyar Birodalom Állatvilága /Fau­na Regni Hungáriáé/, Budapest, 1918, p. 1-42/.