V E R T E B R A T A H U N G A R I C A M U S E I H l S T O R l C O - N A T U R A L I S H U N G A R l C l Tom. I. 1957 Fase. t.

A közgyűjtemények tigríslóanyaga determi-nációjának nemzetközi heiyezete

Irtó: Anghi C s a b a Budapest Főváros Állat- és Növénykert je, Budapest

Minden közgyűjteménynél alapvető követelmény, hogy a kiállított, • agy vizsgálati anyagot képező objektumok a tu-domány mindenkori állásának megfelelően pontosan, helyesen a speciális és általános kívánalmaknak megfelelően legyenek meghatározva. Csakis ebben az esetben bírnak olyan oktató, nevelő, ismeretterjesztő és tudományos értékkel, amely hiva-tásuk betöltésénél elengedhetetlen,mert ez as alapvető célja rendeltetésüknek.

Kovás, annyira elhanyagolt területe van a zoológiának, mint éppen a tigrislovak területe. Már a 30-as évek elején, amikor a budapesti Állatkert Emlőoosztályának vezetője let-tem, meglepetéssel láttam, hogy egy-egy tigrisló egyed rend-szertani hovátartozóságának megállapítása rendkívül körülmé-nyes feladat. Kizárólag hazai studiumok alapján nem Is lehet maradéktalanul megoldani. Ezért vettem irányt speciálisan ennek, a Hlppotlgris subgenus-nak,feldolgozására már a 30-as évek elején.

Több hasai és külföldi Állatkertben, Muzeumban, tudomá-nyos intézetben folytatott munka, a mai napig több mint 200 forrásmunka, több 100-ra menő képanyag tanulmányozása és kül-földi, speciálisan evvel a kutatási témakörrel dolgozó két, napjainkban mér elhunyt /Prof.ANTONIUS,Wien, RZASKICKI, Warszawa-Cçstochowa/ nemzetközi szaktekintéllyel felvett személyes és levelezési permanens kapcsolatok alapján a kér-dés megoldása ma már olyan stádiumban*van, hogy ez anyag el-rendezése időszerű. Időközi vizsgálataim eredményeit ugy kül-, mint belföldön több közleményben, előadásban, külföldi szakemberekkel folytatott konzultációkon publikáltam.

A problémakosaplexumot nem is vi s ágálták a 30-as évek óta többen, mint hárman: ANTONIUS, RZAáNXCKI és én. Ezt meg-előzően LYDEKKER, POCOCK, SCALTBR, RIDGEWAY, MATSCHIE, EILZ-HEIMES foglalkoztak a kérdéssel intenzivebben, de csak egyea részletekkel s alkalmilag, nem rendszeresen.

Az első valóban ennek mondható összefoglaló munka a tigrislovekról ANTONIUS posthumus tanulmánya /Die Tieger-pferde, Prankfurt am Main 1951/ volt, amelyet E. MÖHR ren-dezett sajtó alá. Ez a mű azonban - a szerzőnek 1945-ben be-következett halála miatt - nem volt teljes. RZASHICKI tol-lából szintén jelent meg Összefoglaló tanulmány /Zebras and quaggas, Warszawa 1951/, de ez nagyon csekély terjedelmű s a szerzőnek 1954-ben bekövetkezett halála folytán nem íe várható, hogy esetleg valamelyik lengyel honfitársa rendezni fogja az értékes hagyatékot.

Az emiitett egyik forrásmű sem tekinthető azonban olyannak, amely a tudományos alapossággal feldolgozott anyag-nak pozitivista felfogásán tulmenŐleg olyan tekintetben nyújtana támpontot a szakembereknek, hogy annak segítségével a determináció kérdése az adott korban megnyugtató módon nyerne megoldást.

Éppen ezért munkámban azt a célt tűztem magam elé, hogy az egyetemi, múzeumi, állatkerti, tudományos ée nevelő in-tézmények, cirkuszok /Hagenbeck, Sarrasani, Krone, Gleich,

Busch Btb./ szakemberei számára 1/ teljes történelmi adattá-rat, 2/ a lehetőségig pontos jellegleirást és az eddigiek kritikáját, 3/ az áttanulmányozott anyag leírását, tároló-és lelőhelyét, 4/ határozó kulcsot és 5/ a helyes rendszere-zést közre adjam.

A tanulmánysorozatnak ebben az I. Részében pragmatiku-san kívánom kifejteni a kitűzött cél szükségességét és a he-lyes determináció nemzetközi jelentőségét.

A vizsgálati módszer és anyap;

Az az anyag, amely a tudományos dolgozók elé kerül, rendszerint a muzeumok, egyetemek, szakintézmények tűzmentes szekrényeiben nyer elhelyezéet. A nagyközönség, vagy a nem specialisták ezt nem látják, de nem is tudnak róla.

Az a gyűjtemény, amely a nagyközönség, az egyetemi és középiskolai ifjúság, nem specialisták elé kerül,a muzeumok-ban, állatkertekben, ismeretterjesztő irodalomban /ilyenek az Állatkerti Útmutatók is/ jut közszemlére.

Saját vizsgálati anyagomat tehát a muzeumok kiállítási preparátumai, tudományos gyűjteményének bőrei, az állatker-tek, a cirkuszok élő anyaga, az Állatkerti Útmutatók képei, fényképek, rajzok, leirások képezték.

Megjegyzem,hogy külföldi vizsgálataimat ugy 1945 előtt, mint utána, saját költségemen végeztem.

A kérdést a következő muzeumokban /kiállítási és tudo-mányos gyűjtemény/, állatkertekben tanulmányoztam: Budapest: Természettudományi Muzeum,Állatkert ; Wien: Naturhistorischee Museum, Tiergarten Schönbrunn; Halle a/S: Zootechnisches In-stitut der Universität, Tiergarten; München: Zoologischos Museum, Zoo Hellabrunn; Stuttgart: Naturaliensammlung, Zoo Doggenburg; Nürnberg: Zoo; Praga: Narodni Muzeum, Zoolo-gicka Zahrada; Berlin: Zoologisches Museum, Tiergarten;

Drezda: Zwinger Museum, Tiergarten; Leipzig:Zoologisches In-stitut der Universität, Tiergarten; Hamburg Zoologisches Museum, Zoo Stellingen /Hagenbeck/; Hannover: Landesnruseum, Tiergarten /Ruhe/; Alfeld: Heimatmuseum; Bamberg: Museum; Prankfurt a/M: Seckenberg Museum, Tiergarten; Mainz: Museum; Roma: Museo Civico Coloniale, Giardino Zoologico; Warszawa: Ogrod Zoologicne.

Az eddig leirt, feldolgozott anyag 300-nál több bőr, preparatum. Ez a munka jelenleg is folyamatban vem.

A felsorolt helyeken lévő állatkertekből Utnmtató-k is állottak rendelkezésre, ahol a képanyagot és szöveget vetet-tem egybe a meghatározás pontosságának megállapítása végett. Ezeken felül még a következő külföldi állatkerti Útmutatók anyagát vizsgáltam át: Anglia: London, Whipsnade; Németor-szág: Wuppertal, Augsburg; Franciaország: Vincennes; Svájc: Basel; Hollandia: Amsterdam, Rotterdam; Japán: Osaka,Nagoya; Dél-Afrika: Krüger Nemzeti Park; U.S.A.: Chicago; Csehszlo-vákia: Li,berac; Lengyelország: Wroclaw, Lodz; USSR: Moszkva; Dánia: Koppenhága; Kína: Peking.

A rendelkezésemre álló tárgyi és irodalmi képanyagot ugy csoportosítottam, hogy az az adott meghatározás szem-pontjából világosan áttekinthető legyen. Majd az anyagot rendszereztem helyesen,helytelenül,illetve felületesen meg-határozott éB meg nem határozott, illetve meg nem határozha-tó anyagra. Ezeknek az adatoknak %-ban kifejezett eredménye meglepően érdekes tájékoztatást adott a kérdés nemzetközi állásáról.

A vizsgálat eredméinye

Az anyagot alfajok szerint csoportosítva mutatom be: Az Equus burchelll böhmi-t a következőképpen határozták

meg:

Az Útmutatók-ban: Steggezebra /Prankfurt 1958/, Ost-

2iri*??i?£ke_Ste|>£enzebrae /Augsburg 1957/, Zebra /Hannover,

Amsterdam 1953, Rotterdam 1958/, Zebra « B. Quagga /Prága

1955/, Zebra.burchellova /Prága 1954/, Zebry «_E.auagga_Grajrti

/Lodz 1956/,Zebra » HiE£Otigrie_guagga_granti /Wroclaw 1957/,

0rant-Zebra /München 1958, Halle a/S háború előtt ás 1951/, Grant Zebra » ^_<juagga_böhmi /Leipzig 1957/. Négy esetben azonban a meghatározás helyes volt.

Állatkerti élő példányok esetében: E. guaggaGranti /5 esetben/.E^Jjurchelli /1 e./, Masszaizebra /1 e./. Sensmi-féle meghatározáa nem volt 1 esetben és 3 esetben helyes volt a meghatározás.

Muzeumokban és más tudományos lntésményekben: E^ guagga granti /5 e./, Ei_burchelll_granti /1 e./, E1_granti /2 ©./, Grant zebra /1 e. /, Zebra /8 e./, HÍ££Otigris /2 e./, Higgo-

/1 E^^HË /1 e'/» E^b^chelli /19 e*/»

/, ?i_®®bra_böhMÍ /2 e./, Böhmzebra

/2 e./, E^ guagga çunninghamei /3 «./. 9 esetben azonban he-

lyes volt a meghatározás, viszont 52 esetben semmiféle meg-

határozáa nem volt.

Cirkuszokban; Zebra /3 e./.

Az Bquus burchelll chapmani-t következőképpen határoz-ták meg:

Az Útmutatók-ban: Zebra /Berlin, Hamburg 1926, Hamburg-Stellingen 1939, 1957, Rotterdam 1958, Moszkva 1955/,Steppen oder Chapmanzebra HiggotigriE^ehagmani /Leipzig 1955/,Zebras oder Tigergferde /Wuppertal 1957/,Zebra dl Chapman » HÍ£poz

/Hóma 1935/, Zebres /Vincennes 1948, 1957/,

Zebra - Eguus_çham£ani /Basel/, 2j__c[uagga_chagmanl /Osaka/,

Zebra « a_Burchen_zebra_cha2man_yarietasa /Pretoria/, Chap-

man Damara hybrid chapmani-nek határozva /Prága 1934/,

5 esetben volt helyesen meghatározva.

Állatkerti élő példányok esetében: Higgotigris fjuagga chagmani /2 e./, Böhmzebra /1 e./, E.çhagmani /4 e./, Grant-zebra /1 e./, Erauagga_chagmani / 2 ••/* m á s a l f aJ o k» amelyek

meghatározása kétes lett volna,chagaan-nak határozva /14 e./,

semmiféle megíiatérozás nem volt 2 esetben és 15 esetben he-

lyes volt a meghatározás.

Muzeumokban: E^jwahlbergi /1 e./, E^ böhmi /3 e./, g.

chagmaní /6 ®./, B._auagga_cha£mani /3 e./, E. zebra /1 e./,

/1 s./t kétes esetekben B^b1chagmani-nek /1

a./s Ei_çhagmani-cok /3 e./, chagmanzebrának /4 e./, végül 5

esetben helyesen történt a meghatározás, 2 esetben azonban

aessmifél© meghatározás nem volt.

Cirkuszban; Zebra 5 esetben.

Az gquuB burchelli antiquorum-ot a következőképpen ha-tározták meg:

Az Utmutatók-ban: Steggezebra /München 1957/, 1 esetben helyesen.

Állatkerti élő példányok esetében» Kétes esetekben Da-marazebra /2 e,/, 2 esetben helyesen.

Muzeumokban ; HijJgotigris /3 e./, nincs meghatározás 1 esetben.

Az Equus burchelli wahlbergl-t a következőképpen hatá-rozták meg:

Állatkerti élő példányok esetében: 4 esetben kétes pél-dányokat határoztak meg wahlberg-nek, 1 esetben wahlberg_x damara^hjbrid-neks, 3 esetben helyesen határozták meg.

Muzeumokban: kétes eset 1, Higgotigris wahlbergi /1 e./. "

Equus burchelli burchelll-t 13 esetben nem határozták meg egyáltalán.

Az Equus burchelli zambeslensis-t a következőképpen ha-*' irozták iBOg:

Muzeumokban; E.^uagga zambesiensis /1 e./, E. selousi /1 Q„/, Hi£20tigrls_zambesiensis /1 e./.

Az Equus burchelli crawshayl-t a következőképpen hatá-rozták meg:

Muzeumokban: kétes esetek /22 e./, HÍ£E2£igris /1 e,/ $

A e*/» Rippotigris_zasibe§iens£8 /1 e./.

Az Bquus zebra hartmannaa-t a következőképpen határoz-ták meg:

Az Dt mat a tők-ban; Hartmann zebra » E^hartmaxmae /Ha-goya 1934/6 3 esetben helyesen.

Állatkerti élő példányok esetében: 2 esetben semmiféle meghatározás nem volt, 2 esetben helyesen történt a meghatá-rozás .

Muzeumokban : Hijsgotigris /1 e./, Higgotigris zebra /2 e./« /1 e./, S^hartmannes /1 e./« nem volt meg-határozás 8 esetben és 6 esetben helyes volt a meghatározás. Megjegyzésre érdemes, hegy az egyik muzeumban, HARTMAHH kapitánytól származó /!/ bőrt találtam, volt meghatározva.

Az Bquus zebra zebra-t a következőképpen meg:

Az Útmutatók-ban: 1 esetben helyesen. Állatkerti élő példányok esetében: E. ..zebra

esetben helyesen. Muzeumokban ; Higgotigrig / 1 E^SOBRA / 3 ®./» Higjio-

£*£?ie_zabra A e./t 9 esetben nos Telt maghatározás^ eset-

ben helyesen történt.

Az Equua grevyl-t a következőképpen határozták uegi

Az Utrout a tók-ban: Zebra /Amsterdam 1958/, Zebra » E. /Praga 1957/, Zebra - /Libérée

1957/, 10 esetben helyesen. Állatkerti él6 példányok esetében: 1 esetben nem volt

meghatározás, 18 esetben helyesen történt. Muzeumokban; Grevyi_zebra /6 ©./» 6 esetben helyesen és

12 esetben nem volt meghatározás. Végül voltak olyan esetek is, amelyekkel a Muzeumok tu-

dományos gyűjteményeiben találkoztam, amikor az anyagot nem lehetett a csikozatjelleg alapján pontosan meghatározni, de az illetékes kutató azért igyekezett valamilyen meghatáro-zást adni. Ilyenek voltak a következők:

ahol 6 db egyik sem

határozták

/ 2 ®-/» E._burehelli /2 e./, / 2 e'/» Hipgotigris /3 e./, Eguue /1

e./» _guagga_burchelli /1 e./, A fenti meghatározások, Illetve szükség esetén azok ál-

talam adott korrekciója a csikozatjelleg alapján történt, figyelembevéve ott, ahol ez ismeretes volt, a lelőhelyet is. Sajnos ez nemcsak az állatkerti, de még a auzeumi példányok esetében sem volt mindig megállapítható. A lelőhely hiányá-ban a csikozatJelleg volt az egyetlen eligazító bázis.

Tekintettel arra, hogy a muzeumi bőrökkel, preparátu-mokkal a koponyákat nem kezelték együtt, ez alapon a deter-minálás nem is volt lehetséges. De,mint máe helyen publikált dolgozatomban kimutatom /Állattani Közlemények 1959/, a ko-ponyák a tigris lovaknál rendszertani szempontból még a fa-jok elhatárolása tekintetében sem nyújtanak tájékoztatáut, az alfajok tekintetében még ugy sem. így ANTONIUS,aki poethu-mus müvében /Die Tigerpferde 1951/ 39 tigrisló koponyáról á 48 méretet közöl, evvel a rendkívül nehéz munkájával azt a negatívumot bizonyította be, hogy a tigrislókoponyavizsgála-tok a finomabb rendszertani analysis céljára alkalmatlanok, bárha elsősorban ez volna hivatásuk.

A bemutatott anyagot 1930-1958. években gyűjtöttem. I-lyen tekintélyes anyagot ezideig még senki nem vizsgált meg. Ez érthető, mert a vizsgálati anyag annyira dispergélt, •hogy egy-egy helyen igen kevés, csak néhány bőr, preparatum, vagy élőpéldány akad belőle.

As anyagnak a felvetett szűkebb probléma szempontjából megítélésem szerint kétségtelenül megvan az a meggyőző hatá-sa, hogy a tigrisló meghatározások tekintetében nemzetközi zűrzavar van, amelyet a tudomány igazságkereső természetének megfelelően el kell oszlatni. A kérdésfeltevést tehát ob-jektiven támogatja, ha az anyagot összesitve vizsgáljuk:

Die procentuelle Auawertung der Determinierung

Unterart wiesenschaftlieh unrichtig nicht

Unterart determiniert

E.b. chapmani 21 75 3 E.b. antiquorum 31 60 10 E. zebra zebra 14 54 32 E.z. hartmannae 29 45 26 E.b. wahlbergi 30 70 -

E.b. crawahayi - 100 -

E.b. böhmi 13 22 65 E. grevyi 50 27 23 E.b. zambesiensls 100 - _ E. burchelli sp. - 100 _ Undeterminiert - - 100

Hem a felsorolt %-ból,hanem a vizsgált egyedek számából kalkulált %-os megoszlás végeredményben a következő ered-ményre vezetett»

helyes, tudományos pontosságú meghatározás 22 %-ban helytelen, felületes, elnagyolt 46 " a meghatározás teljesen hiányzott 32 "

Az utóbbi két % összege 78 %, a helyes meghatározás 22 %-ával szamben.

Amint fentebb már ismertettem, vizsgálati anyagom nsm-zetközi jellegű. Ennek megfelelően az eredmények is azok voltak. Ha pedig nemzetközi vonatkozásban egy közismert, a

laikusok körében állandóan nagy érdeklődésre számot tartó subgenus fajainak, alfajainak Meghatározása szempontjából ilyen nagy a bizonytalanság, akkor bizonyára nem felesleges, ha ezt a zavart megszüntetendő, a problémát tisztázni igyek-szünk .

Ha azonban még alaposabban elemezzük az egyes fajoknál alkalmazott „meghatározásokat", még Jobban meggyőződünk an-nak szükségességéről, hogy a probléaakomplexumot rendezni kell.

Csak néhány esetet elemesek részletesebben: Az E. burchelll böhal-t MATSCHIE 1892-ben Irta le.Utána

1896-ban ugyanezt a subepeciest DE WINTON 1896-ban E.b.gran-tl-nak is leirta, Az alföldi, azaz burchell tigrislovak HZÓ-banforgó alfaja tehát minden körülmények között: böhm-alfaj. Ennek ellenére pontatlanul hol gt©E2ezebra-nak, zebra-nak, de nem egyszer cjuagga-nak, sőt nagyvonalúan Hippotigrie-nek, tehát a subgenus névvel jelölve nevezik, holott a tig-rislovak esetében a genus név az Equus, tehát a binominalis nomenclatura értelmében a tudományos név első szava az Equus kell hogy legyen nemzetközi konvencio szerint. Különösen azok a meghatározások meglepők és rendkívül megtévesztők, amikor pl.ezt irj^kt zebra /zebry,zébre stb./ » /azaz aequa-le!/ E. quagga, vagy E. quagga Grant1 /hol nagy,hol kis kez-dőbetűvel/. De az ÍB elég nagyfokú pongyolaságra vall,amikor a böhm-tlgrislovat, teljesen figyelmen kivül hagyva a tudo-mányos prioritást grant-tigrisló-nak, vagy éppen grant-zeb-rá-nak nevezik. Egészen különös azonban az egyik meghatáro-zás: Grantzebra = E. quagga böhmi /!/. Kétségtelen, hogy ez Így van, de minden különösebb magyarázat nélkül ezt kiirni egy állatkerti Utmutató-ban elég felületességre vall. Ilyen esetekben a gondolkodó laikus aligha tudja magát mihez tar-tani. Nagyon különösek egy minden nagyobb nehézség nélkül a habitusból és csikozatjellegből viszonylag könnyen meghatá-rozható alfajnál, mint amilyen a böhm_tigrisló, hogy azt a .fa.ji névvel illetik. Hol E. burchelli-nek, hol E.granti-nak,

hol egyszerűen a genus névvel Bquus-nak Írják! Az, hogy a cirkuszokban zebrának mondják a tigrislovakatf különösebb hibának ne« »ondható. De hogy tudonányos intézményekben, avatry nyomtatott Utmutatók-ban, amelyek a nagyközönség tájé-koztatására készültek, hasonlóképpen jelölik az alföldi tig-rislovakat, az nagy mértékben helyteleníthető.

Más példa: a tulajdonképpeni zebra a hegyi zebra,amely-nek törzsalakja az E. zebra zebra, egyik alfaja pedig az E. zebra hartmannae. Az alfaj nőneme onnan származik, hogy MATSCHI, az alfaj leirója, a tipusos példány elejtőjének, HARTMANN kapitíny feleségének tiszteletére nevezte igy. Ab-ban a muzeumban, ahol a típusos példányt őrzik, 6 hartmann- ' alfajhoz tartozó bőrt találtam - de egyik sem volt meghatá-rozva. Ez azonban nyilván csak hanyagság s nem az alfaj jel-legei ismeretének hiánya. Különös, hogy ez az anyag éppen a tudományos gyűjteményben van. 1898, azaz a tudományos leirás óta, meg lehetett volna határozni.

Bár a hegyizebrának elég egyöntetű a csikozatjellege, hiszen Délafrlkéban viszonylag kis területen élt és él ma is, tehát az eltérő környezethatás a csikozat-variabilitast nem segítette elő, mégis előfordul, hogy tudománytalanul Hlppotigris-nek, Hippotlgris zebra-nak határozták. Ugyanigy a hartmann alfajt még grevyi-nek is elnevezték. S nem is cirkuszban - hanem muzeumban.

Már több mentség található az E.burchelll chapmanl al-fajjal kapcsolatos szakszerűtlenségekre. Ez az alfaj olyan változatos csikozatu, hogy nem egyszer nagyon nehéz helyzet-be hozza a meghatározót. A törzs, végtagok, fej főcsikozata, a főcsikok lefutása, a vendégcsikok jelenléte - hiányának viszonya, lefutása - mind olyan komplikációkkal szolgál, amelyek alapos próbára teszik a szakembert. Mindezek ellené-re is azonban alapos tájékozatlanságra vall, hogy hol csak zebra-nak, hol a fajnévvel E.chapmanl-nak.esetleg a subgenus névvel kombinálva Hippotlgris chapmani-nak Írják,avagy éppen a burchelll varietásának jelölik.Holott elterjedésének, lét-

száminak ismeretében már régen kiérdemlete a subspecies ran-got. Az is elég furcsa,hogy Böhmzebra-ként is regisztrálják. Bbben az esetben erősen redukált vendégcsikozatu példányról van szó - ami a böhm tigrieló északzambezii előfordulási te-rületén is megtalálható. Ha a lelőhely nem ismeretes, a hiba előfordulhat és megokolható.

Nagy kényelemre, de ugyanakkor felületességre vall a meghatározás tekintetében, ha csak egyszerűen steggezebra-nak, vagy alföldi_zebra-nak, még csak nem is tigrisló-nak nevezik.

A részletesebb kritikai elemzések tekintetében a felho-zott példákat elegendőnek vélem annak alátámasztására, hogy a kérdés rendezése nemzetközi vonatkozásban valóban szüksé-ges mind a muzeális, mind az állatkerti, mind más közgyűjte-mények szempontjából és a tudományos igazságkeresés vonatko-zásában.

A bemutatott vizsgálati anyag bő bizonyítást tartalmaz a felvetett probléma szempontjából, mert kitűnt belőle, hogy a tigrislovakat csak 22 %-ban határozták meg pontosan, mig 78 %-ban azok felületesen, pontatlanul, hanyagul, vagy se-hogysem voltak meghatározva. Tekintettel arra, hogy az anyag polyglott eredetű /angol, ausztráliai, csehszlovák, délafri-kai, dán,északamerikai, egyiptomi, francia, hollandi, japán, kinai, lengyel, magyar, német, olasz, orosz, osztrák.svájci/ nemzetközi vonatkozásokban is jelentős zoologiai feladat az alapos határozókulcs megállapítása, mind muzeumi, mind ál-latkerti, de az afrikai gyüjtőexpedicick tudományos pontos-ságú determinációja vonatkozásában is.

Die internationale Lage der Determin ierung des in öffentl ichen Sammlungen befindlichen

T igerpferdemater ia ls

Von Ct. Anghi Zoologitcher und Botonitcher G a r t e n

der Hauptstadt, Budapest

Der Verfasser befasst sich mit dem Problem der systema-tischen Determinierung der Tigerpferde. Hiezu hat er lebendi-ge und präparierte Exemplare zahlreicher Institutionen und Museen untersucht und stellte im Laufe dessen fest, dass nur in cca. 22% der Fälle die Zugehörigkeit zur richtigen Un-terart dieser Tiere erkannt wurde. Im jetzt publizierten ersten Teile seiner an einem sehr grossen Material /unge-fähr 300 Exemplare/ gemachten Studien betont er die Notwen-digkeit einer genauen Revision.