,/ }! t (

/tt) (·t '? c ./, L'CC [(,';7/ {~J- (É\1:';c ld)'

UOKUMENTUMMŰSOROK, DOKUMENTUMJÁTÉKOKA RÁDIÓBAN

lóránd lajos

Egy évtí z edde l e z e l őt t érdekes, ma is tartó folyamat kezdődöttvj)flf-!:flZ81··ie. Azóta a l'eg8ny- és dr-ámaí.r-oda Lomban a nem-fikciós, a do-kument ár í.s müvek e aámána k , 8zerepének növekedése figyelhető meg.

A t{nyirod~lom ir~nti érdeklődés ö28zhar~ban van a tudományos ésa t echn í.kai. hal ad 6.1:1 u.l fejleményeivel. Az olvasói kereslet megnőtt at;ír'f~adalmi és t e r-ménz ot tudományo a ismerettel' J esztés , népszerüsi tés,~B8zefoglaláB iránt. Az okok közé tartozik a pontosság-, mérhet6ségi-gény. A nem-fikc I ó s müf'a j ok pontosabbnak , megbizhatóbbnak , tudományo-~abbnak tetszenek a többinél. Az okok sorában szerepel az ellenállás amesterkéltnek érzett irodalmisággal szemben.

A tényirodalom elterjedése bizonyos fajta tiltakozás. A szocia-l is ta. ora zágokban t il t ako z áa a s zépi tő aema t í.z-nus ellen, a kapitalistaúl'Bzágokban a tényleiréÍfJ lázadást, robbantó szándékot rejt a fennállórend elJ en.

Az esztétikai igényli, értékU tényközlő mUvek,különösen, ha ilye-nek nagy számban .je Lent ke zri ck , ha t áuaa I vannak a már bevett, polgárjo-got nyert miifajokra, a regényre, az elbeszélésre, a drámai formákra, 8

pe raze a f Ll.rn', a r-ád í.ó , és a televizió megfelelő rnüfajaira is. A doku-mentar-Lzmua jelzi a megvál tozot t valóság nyomását a müvészi ábrázo-lfts hagyományos mód e ze r-e Lr-e ,

Sajátságos jelenség, hogy mig a tényirodalom ország- s világszer-te follendülőben van - addig a rádióban a doll:u~nf3J:1t.tl:JIlj,éÍ.tékfej lődéseeGYda~abig stagnált. A vezető szervek fölfigyeltek erre a jelenségre,több ízben is foglalkoztak a kérdéssel és 1971 juniusában, majd egy~vvel később, a mi.isoriilés külsc) szakemberek irásbeli jelentése alapjánlll8gvitatt'a a dokumenturmnUsorok, dokumentum,játékok helyzetét. Az aláb-biakban részleteket közlünk a két vi ta anyagából.

Mi a dokumentumjáték ?

KOROKNAIZSUZSA.: A dokumentwnjáték az ugynevezett tényirodalom

6)

r-okona , Ennek az iroda lornna k a JrIUfa,i j ha tára j vi f1 zony Lag ~áeak: a do-kumentumrsgiJ:)ytőJ. én dokument umd r~ímától a szoc2:9J~:E~~fiaiJtanulmányig168 37. irodalmi riportig ter~iedrH~1f:KiTZÖH vonásuk azonban, hogy követ-kezetesen ragaszkodnak a valócftg tényeihez, ezeket és csakis ezeketdoJgozzák fel, hol s~igorubb, hololdottabb irodalmi formában. A doku-mentummiisor minden változata - bÁrmily furcsa is - elsősorban intel-lektuális müf'a.l , Ami nem mond ellent annak, hogy népszeriinek és köz-~rth0tőnek kelllennic. Sőt: a k6t mozzanat szorosan összefügg. Mond-hatnám: egymást feltételezi.

*LUKÁCSY ANDRÁS: Ugy hiszem, hogyadokumentumprodukciók fogalmá-ban egyrészt a korrigálatlan valóságanyag, másrészt az ilyen természe-tU anyagok mUvészi rendezetts8ge a döntő. Vagyis az a kérdés, sikerül-e a valóság tényeiből lamel;yeknek felsorolása elsősorban információér-t~kü és az értelen~e hatól okszerli csoportositás és tömörités, vagyisesztétikai elrendezés során uj, - értelemre és érzelemre most már egy-aránt és magasabb szinten ható, katartikus hatást nyujtó - müvészi mi-nőséget létrehozni?

Az esztétika tCirvényszerüségeinek maradéktalanul megfelelő minő-Gég ezen a téren a dokumentwnjáték: ugyanazokkal az igényekkel fordu-lunk felé, mint a fiktiv cselekményen alapuló hangjátékhoz, sőt az u-tóbbi időben a hangjátékirodalomnak olyan jelentős tipusává vált, hogya nemzetközi versenyeken már-már egy kateg6riába sorolják. Mindez kap-csolatba hozható a non-fiction világméretü előretörésével az irodalom-ban.

*LÉKAY OTTÓ: A dokumentumjáték lényegében a drámai müfajok legfőbbtörvényeit tartja ti9zteletben, komplexebb hatásra törekszik, okozatiösszefüggéseket tár fel, használ bizonyos dramaturgiai módszereket,késleltetést, a hallgató "félrevezetését", részmeglepetéoeket és egyébdramaturgiai fogásokat. De ami a leglényegesebb, valamiféle katarzisonkeresztül igyekszik érzelmi hatást keltve az értelemre is hatni.

*KOROKNAI ZSUZSA: A dokumentummü sohasem lehet öncélu. Történelmi-leg kialakult mUfaji. oajátosságaib6l következik, hogy társadalmilageJkötelezett. A jó dokumentummU nem a va16sL-Í.gperifériális vagy éppenkuriózus eoeteihez nyul, hanem a ,j elen és a közelmul t lényegi, aktuá-lis probl~máit dolgozza fel.

A dokumentun~ü feldolgozásmódjában implicite rejlik a jobbitósz ándék , Müfajilag idegen tőle azonban m í.nd enf'aj ta szájbarágó agitá-ció, direkt didaktika éppugy, mint a prédikáló moralizálás és érzel-gŐl·lség. A dokumen t ummü - ugy vélem - akkor lm t áaos , ha a tények erejé-vel, az i5sszefUggé8ck fel tárfísával késztet gondolkozásra, győz meg ésag í tál. -_._-

A tiszta müf a j u dokumentumjáték meg t ö r té n t ~é~Y-E~ /eseményekreépül. 8 cselekménye q;;:.. enedet i szereplők - gonde-san öS82',ekomponált -_.-el hesz é Léuébő.I bon{~ozik ki. Ez a "r-ád Lő véri té "-mUfaj, tapasztala-taim szerint, a legmeggyőzőbb és leghatásosabb. Nem tartom célraveze-t5nek a tulzott mUfaji azj.goruságot. El tudok képzelni nagyon hatásosélJ kiemelked ően érdekes" irodaJmi riport "-szerU dokumentumjátékokat ,meLy ekben eg::J--egy va lón prOO1ema t nem konkrét .m~.f?_~örtér~teset kapcsán,hanem bizonyos fold-g-;<íTfF.iTáno8itva dol go znak fel, a szerepeket sziné-szekkel játszat ják el. Ilyen esetben azonban fokozott gondot kell for-dí.tan í u probléma v íLégo a , pontos exponálására, a szereplő személyekhelyzet ének pr-ee iz meghatál'ozáoára. A dokumentumj átéknak ebben az e-setben is fölöttébn valószerünek kell lennie, - mert ha nem az, akkormár nem ie dokument umj át ék , hanem valami más.

Dokumentumműsor, dokumentumjáték és a riport

LUKÁGSYANDRÁS:A ,dokumentum kategóriába sorolt rádiós produk-.\

c í ők Legnagyo l.b része ~!po.!:~~~_~Ei~~. Az alkotók - akik többségükbenmaguk is riporterek - nem igen tudnak más kiindulópontot elképzelni anon-f.f.ction jeJlegü produkcióhoz,mint ezt.Ez nem lenne baj - végül isa dokumentum-produkció egy lehetséges épitkezési módjáról van szó -,hanemmaradnának meg jobbára ezen a riport-szinten. Az alkot6k többnyireszemmol láthatólag riportelemek mennyi8~gi halrnozásától várják az e-redményt ,

*V~JDAFEREWC:Tulajdonképpen fl dokumentumjátékoknak a rádióban is

- de nemcsak a rádióhan, szinpadon is a kiinduló pontja és az alapja _mint korszerU müfajnak, amelynek nagyon sokféle változatát ismerjük _

:,ra~valo8a}gmegismertetésére való törekvés ,annak feltárása, szikáran a-J -' ~_",>". _ ,

Q'gÜativ hatásu bemutatása.~rehát tulajdonképpen az u.1ságirói munka az alapja a dokumentumjá-

téknak is'. Bármilyen vál tOZBtban készül is el a sokféle megközeli tésközU],

*VENCZELISTVÁN: Mi a dokumentumj át ek vagy a dokumentummüsor? Min-denképpen m~gtörtént események ábrázolása, illetve a valóság ábrázolá-

~, ,.... '

eae Ennek alapján tehát ugy tekinthet.nénk, hogya történelmi rádiójá-tékok is dokument ummüaor-ok , mégis a kö ztuda tban a dokumentummUsor le-ozUkUJ a közelmultra vagy a jelem'e: tehát napjaink legégetőbb prob1.é-m~it vagy legfontosabb történéseit próbálja hitelesen benrutatni. Eznem zárja ki azt, hogya történelmi rádi6játékok is hitelesek. ~

" --.. -- - "." _•. ,__ ._.,,'''. j

*6?

l,UKÁr:::3YANImÁS : fl. riportöfJ~;7.eá.llit áuo kbun vagy dokumentumrnüso-J~kb~D az információ~rt6k dominál. E vonatkozásban örömmel állapithat-,-~.~"".",...WO<~"", ..••.•....,.•...,iuk meg, hogy bennük többnyire kLt üriő riporteri munka reve lálódik: am0gBzólaltatásnak, a besz~lget68nek és a célratör6 riportszerkezetnek

,-~--"""''''''''''''''-'~kitiinéípéltl8:ivallehet tal~J.kozní. Mindez azt mutatja, hogyaRádióhanvan egy &t1agon felü] igényes riportergárda, amely egyéni ambicióktólis haj t va keresi fl munkamí.nöeég megemelésének, a szakmai továbblépés-nek utját. Ezek a produkciók szubjektíve is egészséges szándékokat, jókezrleményezéseket tükröznek. Csak éppen aligha helyezhetők a dokumen-t.uruj á t ék magas azLnt ü , mü vée z í kompoziciót Le feltételező skatulyájá-ba.

I

if-

VIDICZEL ISTVÁN: A dokumentummüsor müfajában mindenfajta eszköztel tudok képzelni. Lehet tiszta riporteri eszközzel megoldott dokumen-tummUsor, lehet kevert müfaju,hilJrid müsor is, amikor az irodalmat issegitségiil hi,ja az alkotÓ-~~-j""átvéfémeny ének , gondolatáTI'akhit;iesi-tése, vagy a müsor szebb~ t~tele érdekében. Van olyan dokumentummüsorj s , amely teljes egészében h 'brid_l"azélőbe8zéd, ;::0!:'Q.j;J.~g,QJ:l;umentum,amüvészi illusztráci~~,:i,egészitiegyrrlá@,t_,~,ésez adja azt a hatást, ame-lyet szeretnénk~ié"rni a haLl.gat ób an , '. ''o''

*LUKÁCSY ANDRÁS: Voltaképp egyetlen tételt szeretnék bizonyitan~Azt ugyanis, hogy ami rádiós gyakorlatunkban igen kiváló dokumentum-müsorok s~ületnek, de csupán igen kevés, minden igényt kielégitő doku-mentumjáték. Ez egyszerü ténymegállapitás, értékitélet nélkül: a magahelyén a dokumentummüsor is fontos és hasznos hatóeszköz, és megvan akonkrét funkciója a mUsorszerkezetben.

A dokumentu~nüsor az esztétikai szervezettség alsóbb fokán állóadásforma , amelyben a való8Á.gkÖzJés, az információ és az értelmi hatásdominál, s amelynek a mUvészi kompozició csak ,járulékos, mellékes ha-tásfokozó eleme. A rádióban rendszerint az "agitprop" fronton jelent-kezik, mint a valóságtUkröz5 adások /riportmüsorok/ magasabb szintüformája. Benne a közvetlen célzat, a hasznossági elv rendszerint mege-lőzi a müvészi igényt.

*LISZKAY TAMÁS: A névben: - "dokumentumjáték" - szereplő két szó

jelzi a mUfaj összetevőit is. Ez összetev5k mindegyike nélkülözhetet-len, egymást tételezik, sőt "keverés i" arányuk is meghatározó. A való-ság elemei, a dokumentumok, legyenek azok életrajzi dokumentumok vagyakár napi hirek, a legtöbb irodalmi alkotásban jelen vannak, de szaba-don kezelt nyersanyagként. A közönségnek nem kell tudnia arról, hogyalátottak, hallottak vagy ólvasottak megtörténtek-e vagy sem, mennyiazokban a valóságanyag. A dokumentumjátékban viszont a tény nem nyers-anyag, hanem maga a wi. Az alkotó tudatosan vállalja, hogy adatokból

66

indul ki, azokból ápitkezik, azokhoz t~r viosza, azokkal árvel, cáfol,azokkal nevettet, csufol6dik vagy rikat meg, borzaszt el. A közönság-nek - olva8ónak, nézőnek, hallgatónak - tudnia kell, értesülnie kellróJa, hoe;y itt tényeket, adatokat, közvetlen valóságot kap.

Ha viszont a dokumentumjáték összetételből csak a dokumentum kaphangsulyt s hiányzik az alkotói fOImálás ereje, bátorsága, egyénisége- mondhatnánk igy is: tehetsége - akkor a "játék" szó eltüntével eltü-nik,illetve átalakul az esztétikai érték, hatás is. Hogy rádiós termi-nológiára forditsuk: a dokumentumjátékból riportösszeállitás lesz,melynek nincs semmiféle irodalmi, esztétikai célkitüzése. Ez már pub-licisztika. *

MORAVECZ IMRE: Azt hiszem,elfogadhatjuk azt a meghatározást, melyszerint a dokumentumjáték: megtörtént események feldolgozása a dráma-irás eszközeivel. A müs or-kéaz í.t é ané I az iró használ dramaturgiai fogá-Bokat is. Tulajdonképpen még a vegyes jellegUdokumentumjátéknál vagymlisoroknál is áll ez a megállapi tás. Ott, ez a dramaturgiai feladattermészetesen másként jelentkezik, mint az irott dokumentumjátéknál. A"dokumentummüsor" - amikor nemcsak a játék szót hangsulyozzuk, hanemáltalában a dokumentummüsorról beszélünk - egyben sokkal nagyobb "já-tékot" is enged a riportázs, a publicisztika Lr-ányában , Ezek kevertenis jelentkezhetnek, és a legkülönbözőbb hangeffektusok kapnak szerepet- a csont-operáció kalapálásától a hiénák üvöltéséig - melyek élővilá-gunkat csak jellemezhetik.

Mire képes a dokumentumjáték? Mit várunk a dokumentumjátéktól?

NÁDASY LÁSZLÓ: A müvészet mint társadalmi tett, korunkban minde-nekelőtt a dokumentarizmus mü- és válfajaiban realizálódik.

*LÓRÁND LAJOS: Szerkesztő, lro es a müsort adó szerv, tehát maga arádió, 'a dokumentumjátékkal közvetlenül és gyorsan szólhat az emberek-hez, fejtheti ki a maga álláspontját. A dokumentumjátékkal, amely ahangjáték egyik ága, a vertikális ábrázolásmód révén apró, de az adottidőszakra jellemző esemény kibontásával a nagyobb összefüggéseket is~mertetni lehet, amelyek közrejátszottak a látszólag lényegtelen ügy~ben. Koroknai Zsuzsa irásos anyagában áll, hogyadokumentumjáték tár-sadalmilag elkötelezett. Ehhez hozzátenném, hogy ez az elkötelezettséga dokumentumjátékban határozottabb, egyérteImübb, mint a rádió más po-litikai, müvészi müsoraiban. A jó dokumentumjátékkal nyiltan lehet po-litizálni, mindenfajta szájbarágó agitáció, direkt, didaktikus prédi-káció és moralizáló érzelgősség nélkül. Anélkül, hogy szürkén, semati-kusan szólnánk hozzá a kor nagy kérdéseihez, a tények erejével, azösszefüggések feltárásával kell meggyőzőnek lennünk. Igyajobbitó

67

szándó.k - ez is Koroknai Zsuzsa kifejezése - intenzivebben ugrik ki.A legtöbb dokumentumjáték a benne rejlő tényanyag révén szükség-

képpen áttétel nélküli. Nem fesziti meg a hallgatók pszichikumát,ezérta nem olvasó, nem hallgató réteg olvasóvá, hallgatóvá tételének eszkö-ze is lehet. A dokumentumjáték képes fölkelteni a nem olvasó, nemhHllgató réteg érdeklődését a bizonyitható, az egy az egyben megirtmüvek iránt. Igya dokumentumjátékban benne van potenciálisan a rádi6-hallgató tábor növelésének lehetősége, a nagy és még nagyobb tömegek-hez szólás lehetősége, a közérthetőség és a dokumentumok demokratizmu-sa révén.

*DR.KISS KÁLMÁN: Hogy miért fontos, miért jelentős a dokumentummU-aor-ok különböző megjelenési formája a rádióban,.ahhoz csak egy adaIé-kot tennék hozzá. Ez egy pszichikai adottság, ami a modern ember szá-mára - ugy látszik - egyre nagyobb jelentőséggel bir. Mégpedig az,hogynekem ne magyarázzák a tényeket, hanem tegyék le elém őket s is-merjenek el engem felnőttnek azzal, hogya tények alapján elgondolko-dom, el tudok gondolkodni és ebből leszUröm a következtetést. Éppenebben van ezeknek a dokumenturnmUsoroknak a hallatlan agitativ lehető-sége.

*NÁDASY LÁSZLÓ: Az általánositás igényével e sorok ir6ja a követ-kező tanulságokat vonta le /részint a meghallgatott mUvek, részint sa-ját munkássága alapján/:

l. a hiteles - erkölcsileg is vállalt - szerzői koncepci6t nempótolja /esztétikailag sem/ a revü~szintü álkompozició;

2. a komponáló-készség /tehetség, mUveltség, tájékozottság stb./nem pótolja a hiteles /"erkölcsös" / szerzői állásfoglalást;

3. az egyéni /szerzői/ állásfoglalást a dokumentarista mUfajoképpugy nem nélkülözhetik, akár a hagyományos irodalom, mUvészet;.

4. a dokumentarizmus is mérhető esztétikai mércével, sőt - végsősoron - csak azzal mérhető;

I5. a dokumentarista jellegü müfajokat vagy megszólalásokat /bár-mely közlési szférában/ fenyegető legfőbb veszély: egyrészt a "puszta"információ /horizontális áttekintés/ mint divat /s a csupán errehivatkozó terjedelem/, másrészt a hazai hagyományos retorika révén"kultur-müsorrá"·rontott dokumentarizmus.

Ami a részletmegoldásokat illeti, sok problémát lehetne még fel-sorolni: pl. a közvetlen információk "begyUjtése" során szerzett ri-porteri rutin hátrányai, esztétikai szempontb61, dokumentarizmus ésesztétika "hivatalos" - anyagiakban is realizá16d6 - szétválasztása, aszerzői egyéniség /néha a riporter, néha a szerkesztő, néha a rende-ző tünik szerzőnek/ tisztázatlansága; a riporteri /szerzói/ magatartás"kincstári oprimizmusa" néha kiált6an ellentmond a rögzitett vallomá•.•

68

sok /tények/ erejének; zavar, ha a riporter exhibicionista, ha alegérdekesebb pillanatokban, fölösleges kérdésekkel az alany torkáraforrasztja a szót, s épp annyira, ha a szerkesztő /rendező/ tul sokredudanc iát, tautológiát engedélyez, ha nincs szive vágni.

A legfőbb tanulságokat igy foglalnám össze: jól-rosszul téttenértesetlegességek jegy-egy valóságelem önmagában/ jól-rosszul összeálli-tutt laz átlag-elvárásnak megfelelői kompozici6ban, eredeti, bátor/koncepciózua/ szerzői állásfoglalás hiján, /amely nemcsak, "tudást",de erkölcsi tartást is föltételezi, nem szervez6dnek mUalkotásaá.Vagyis: véleményem szerint a dokumentumokból összeállitott /s bármelymédium által közvetitett/ mUsor vagy játék is csupán esztétikai mércé-vel minősithető, különben megmarad a puszta információ /hiradó, kr6-nika, tudósitás stb./ szintjén.

*

A dokumentumjáték a dramaturgián

//

LÉKAY OTTÓ: A dokumentumjátéknak az az~lapvető követelménye,hogyker~k, zárt, befejezett történetr61 szó)V~, teh~t befejezett legyen a

. "---./cselekmény olyan értelemben, hogy--va:gysikerrel, vagy kudarccal, igen-nel vagy nemmel végződjék, s még ha a szerző nyitva hagyja is a kér-dést, ez a kérdés szónoki legyen, tehát már előre szuggerálja a vá-laszt, amelyet a hallgatónak kell megfogalmaznia.Ez a befejezés, - te-hát sikere vagy kudarca a magatartásnak, egy jellemnek, egy törekvés-nek - ne kommentárban fejeződjék ki, hanem a cselekmény által. Ez semszentirás persze, mert például Brecht jó néhány szinpadi mUvében nemröstellt kommentárszerU konkluziókat levonni. De ott más dramaturgiaifogások és ábrázolásbeli ravaszságok előzték meg ezt az egészen direktés nyers megfogalmazását a következtetésnek.

Mit tettUnk eddig a Dran~turgián? Nem mennyiségi felsorolást vagyfölmérést szeretnék adni, hanem inkább arról beszélnék, hogy milyenmódszerekkel próbáltuk a jogos igényt kielégiteni. A létrehozás nehéz-ségének sorrendjében emlitenék három dokumentumjáték tipust.

Az első tipus irott anyagnak szinészek által előadott dokumen-tumjátékká formálása. Ennek elsősorban történelmi témák feldolgozásá-nál van létjogosultsága.

A ma történő, ma lefolyó eseményeknek és tényeknek feldolgozásadokumentumjátékká ma már világszerte mellőzhetetlenné teszi, hogy ere-deti, tehát mondjuk, natur felvételekbőJ. készüljön a dokumentumjáték.

KisérleteztUnk egy másik formával is,amely egy lépés e felé akorazerUbb forma felé: ez pedig az irott anyagnak és anatur felvéte-laknek keverékéből összeálló dokumentumjáték. Ez kétségtelenül hibridmUfaj, de szalonképessé lehet tenni és el lehet kerülni a stiluskeve-

69

redést ugy, hogy az eredeti feJvételek és a szinész által elmondott,irott szc)veg nagyon élesen elválik egymástól, tehát a szinész nem akarriportalanyt alakitani,vagyis a szerző nem riportalany álarcában akar-ja aszinészt megszólaltatni.

A lehallgatott anyagok között eredetileg erre volt példa Braun-nak a Csirkék EJdorádója c. müve. Riportokból, interjukból áll, ame-lyeket kommentárok egészitenek ki. Mi szinészekkel játszattuk, mivel anémet eredeti r~portokat nem tudtuk felhasználni.

A legnehezebb és alighanem a legfejlettebb fajtája a dokumentum-játéknak az a tipus, amelyet Gácsinak a Szoba-konyhája képviselt.

A fő nehézség itt termés'z~t-;;;n az :-'~h;gy'''~~;:;:;-~'~'i;'6';-;~ma szerzőhatározza meg, hogy egy történet szereplői mit fognak mondani, mert e-ze'c valóságos személyek és azt mondják, amit akarnak, bármilyen ügye-sen kérdezzük ki, vallat juk ki őket. Vagy pedig egyszerüen megtagadjáka választ ilyen is előfordult már - és megáll a szerző tudománya,mert nem kényszeritheti nyilatkozatra vagy szinvallásra a riportalany~

A riporteri tehetségen kivül itt tehát nagyon szerencsés téma-választás is kell és szerencse a riportalanyok vagy a szereplők megta-lálásában, mert vágni lehet a szóáradatot, amelyet fölvettünk szalag-ra, de tömör fogalmazásra kényszeriteni az alanyokat már nem lehet.

A mi körülményeink között ilyen riportokból, riportfelvételekbőlkészülő dokumentumjáték készitésére hivatásos rádiós riporter vállal-kozhat,és az esetek tulnyomó részében ez is történik. Ha a dokumentum-játékban tovább akarunk lépni, akkor ezt a formát kell továbbfejlesz-t enü k \enun • F

Mi a helyzet külföldön ?

L.ÉKAY OTTÓ: A Pr í x Itáliának van egy dokumentum-kategóriája. Tu-domásom szerint irott, szinészek által előadott anyag ott "labdába semrughat". Eredeti külső felvételekből készült müsorok nevezhetők be, a-zekr-a figyelnek oda. Ezt a müfaj t kell nekünk is müve Lníínk, Külföldönugy nevezik ezeket, nogy mikrofonnal irott hangjáték, mi most nevezzük

. " '.....•.•......~..... .-

dokumentumjátéknak. A következő néhányat ismertetném egészen röviden:A hagyományos, tehát irodalmi mühöz legközelebb álló fajtára az

egyik példa,hogy Wolfgang Weyrauch, a jeles nyugat-német iró és költő,- aki már elmul t 60 "~ves - sem röstell olykor magne'tofont akasztani anyakába. Amikor Kölnben jártam, darabja még nem volt készen, nem hall-hattam, de a clme a következő volt: Wie geht's Ihnen? Hogy van? Wey-rauch magnetofonnal járta a nyugat-német városok utcáit, és találomramegszólitott embereket ezzel a kérdéssel: hogy van, hogy megy sora? A-mit erre válaszoltak, azt szalagon hazavitte, megvágta, a maga irói,költői koncepciója szerint prózai és verses kommentárt füzött hozzá,

70

Iirf!

tehát az Unmagában kialakult kUJt61 vizióját a mai nyugat-námet átlag-dletr01 ilyen riportilluBztrációkkal egéGzltette ki,vagy az illuBztrá-~i6kat eg6uzitette ki a maga ko~nentárjával, teljesen mindegy.

Cnuk arra akartaIn páldát emliteni, hogy irók is foglalkoznak aml.kr'ofonnal irt mUfaj jal.

Van egy Ferdinand Kriwet nevii nyugat-námet szerző - egyábkánt re-~6nylró, novellista is - akinek egy Apolló, Amerika cimU ját~káról vantudomáuom, Kriwet ugy látott munkához, hogy egy technikai munkatárssaléfJ húrom sztereo riportermagnóval elrepUlt New Yorkba. ott rádió- ~st~]eviziókészUlékekkel egészitette ki a fölszerelését, hogy több adó-állomás közUl a legfontosabbak mUsorát vehesse. Igy mintegy megsokszo-rozott fUllel hallgatta és rögzitette mindazt, ami rádióban, televi-zi6ban, szállodában, utcán stb. hallható volt az Apolló II Urhajóról:ugyanis akkoriban hajtották végre az első Holdra szállást. Az ujdonságebben az, hogy nem csupán az eseményről akart tudósitani, mert a~zalmár elkésett vo Ina. Nem is technikai, tudományos mél tatás vol t a c é L»ja, hanem a fel~átelek montirozásával azt a folyamatot árzákeltette,ahogyan az esemány az emberek tudomására jutott, ahogyan a rászletekkibontakoztak, tisztázódtak. Vagyis a történetirás jelenidejUság~t si-került rekonstruálnia.Nem leirta az élményt, hanem átadta a hallgatók-nak, tehát jelenná varázsol ta azt, ami történt, vagy történhetetil. vol-na. Ez pedig már nagyon közel van a dr-áma mUfaj ához.

Még erőteljesebb a szerzői beavatkozás Paul Pörtner nyugat-námetszerző Börzejáták cimU mUsorában. Ennek anyagát a dUsseldorfi tőzsd~nvették fel. Az anyaga alkudozás, vita, licitálás, igérgetés ás minde-zen keresztUl az az emberi szenvedály, hangokban kifejezve, amit az á-ruk és értékpapirak adásvétele kavar fel. Óriási vagyonak forognakkockán, s érthetó, hogy ez a nagy tát rendkivUli feszUltságet teremt.Alicitálás néha másodpercek alatt zajlik le, sorsok dőlnek el. Ez igyhallható a szalagon, hogy valaki felsir, a másik nevetőgörcsöt, a har-omadik szivgörc8öt kap, felvijjog a mentőautó sziránája, 8 már indul isa k~veikező licitálás, alkudozás, vita és igy tovább.

Pörtner azonban nem elégszik meg ezzel: mivel a tőzsdei Ugyletbonyolult folyamat, 8 ezt ott sem ismeri mindenki, olyan társasjátékközvetités~t i8 belekomponálta, amely leegyszerUsitve tUkrözi a börz~nfoly6 játékot, ami azonban ott vérre megy. Tehát egy egyszerUbb játékbemutatása minden kommentár nélkUl átvilágitja, érthetóvá teszi a bör-zén folyó drámát, mert hiszen ez dráma volt.

A k~t történás párhuzamba állitása, kontraszt ja tul is mutat a8zükebb értelemben vett támán. Más olyan élethelyzetekre, versengések-re is utal, amelyekben ugyanilyen farkastörvények uralkodnak, mint atőzsdén. Pörtner egyetlen hangot sem vett fel studióban, csakis kUlsófelvételekbőlállitotta össze az anyagot.

71

A már emlitett Csirk~k Eldorád6jának 3zerzoJe, Peter LeonhardBr-aun a n:rugat-berlini Sender Freies Berlin feature osztályának a mun-katársA, magát nem müv~8znek, hanem mesterembernek nevezi. Kiss~ sze-r~ny megfogal~azás, mert amit csinál, az müv~szet. Legpregnánsabb pro-dukci6ja - A J. számu mütő, amely egy csipőizUlet p6tlásár6l sz61. Be-Bz~ltem BraunnAl Budapesten. Elmondta a k~vetkezőt: amikor esz~be ju-tott, hogy egy müt~tet kellene k~zvetiteni, válogatni kezdett a müt~-tek között. l1.ztmondta: ir6nak vagy ujságir6nak legdrámaibb a szivmü-t~t, csakhogy én nem iró vagyok ~s nem ujságir6, hanem rádi6s. Nekem aszivmiltét nem mond senunit, annak lehet belső drámaisága, de nekem hal-lanom is kE"ll valamit. Igy esett a választása a csipőizület-p6tlásra,ami rettentő sok kalapálással, für~szeléssel jár6 nagyon hosszu müve-let, másfél-két óráig tart, ő azonban 60 percen belül meg akarta ol-dani. Elmondta, hogy milyen bonyolult utakat kellett megjárnia ahhoz,hogya szenátus hozzájáruljon, azután az eg~szs~gügyi hatóságok, akórház vezet~se, amig t~bb müt~t tanulmányozása után már kezdte sejte-ni, hogy egyáltalán hogyan kell a mikrofonokat felállitani, p~ldául amütőasztal alá, felfelé n~ző mikrofonokat kellett alkalmazni, hiszen aseb~sz lefelé hajolva besz~l, s alulról kell f~lvenni a hangját. Egyily~n másf~1-k~t6rás müt~t, m~g ha megr~viditik is 60 percre, monotonKilenc kül~nb~ző müt~tet vett fel, s ebből konstruált ~ssze egyet,hi-Gzen a menete ugyanaz, de egy beteggel elmondatta a kórházi ágyon azéletét. Ezt az ~néletrajzot vágta bele r~szleteiben a müt~t folyamán,pontosan akkor, amikor a mütét egy bi~onyos fordul6ponthoz érkezett,vagy éppen fel kellett injekciózni a beteget. Egy emberi sors bontako-zott ki egy nagyon sok kinnal, feszülts~ggel jár61mütét keretében.Mindezt sztereo~an.

Nyugaton a Sender Freies Berlint tartják a dokumentumját~k vagya "mikrofonnali-;::-th-;'ngJJ'r~k"Rómájának. Braun az egyik legjobb szak-

e /

I Jmber a szakmában, s felfogása szerint - meglepő, amit mondott ~ ezt a~müfajt csak nemzetk~zi együttmük~d~ssel lehet fejleszteni.- De hiszen

annyira nyelvhez van k~tve - vetettem ellene. Ugyanis eredeti riportotleforditani nem lehet. De a Sender Freies Berlin marlS egy eg~sz sorolyan produkciót k~szitett, amely koprodukcióban j~tt létre külf~ldirádi6állomásokkal. Mint mondta, a hollandokkal a legjobb az együttmU-ködés, mert azokban van készs~g rá. Ez azt jelenti, hogy egy erős, a-kusztikailag igen pregnáns és szuggesztiv anyagat vesznek f~l, aholmég nincs sz~veg. Berlinben ráteszik a n~met sz~veget, Amsterdambana holland 8zöveget. Ilyen produkci6t m~g nem hallottam, de ha nem váltvolna be, akkor nem csinálnák. Érdekes lenne egyszer utánan~zni.

~{:r+- •. 'Sr.;;~':!~';a:n.f,=l.~ ;411áka+.? A.zért,hogy még világosabbá tegyen,mit értek kerek és befejezett történésen vagy legalábbis befejezéstigénylő t~rténeten ~s azon, hogy előre meg kell célozni a t~mát. Tehátolyan t~mát kell választani, amelyről tudom, hogy bizonyos helyszinen

72

vagy időn belül igennel vagy nemmel tudom lezéÍrni.Amikor tehát ilyen mikrofonnal készUl5 dokumentumjátékot akarunk

csinálni, a témaválasztásra kell ügyelnünk. Csak igy lehet tovább lé~nl. Nyilvánva16, hogy az Apoll6 ürhaj6 és hasonl6 horderejü' esemé-nyek nem mindennaposak, s a riporter sem mindig jut a k~zelükbe,de ~árannyira zárt t ö.rt éné s , mint pl. egy mütét vagy valamilyen gazdasági,tudományos, társadalmi vagy egyéb esemény néÍlunk is akadna. Téma te-hát van, móds zert én ötleteket viszont a kü Lf'o Ld t ő I t.anuLha t unk ,

A dokumentumjáték helyzete a rádióban

1,rSZKAY TAMÁS: Boz6 Lás zLő tanulmánya a dokumentumjátékokr61, a-mely a Rádi6 Szakk~nyvtár sorozatban jelent meg 1966-ban, felsorakoz-Latja a müfaj leglényegesebb jegyeit, konkrét elemzésekkel határozzameg annak specifikus drama.turgiai t ö r-vénye í.t, s megvonja azokat a ha-tárokat is, amelyek a dokumentumjátékot a riport~sszeállitástól egy-r~8zt. a hangjátékt6l másrészt elválasztják. Hangsulyozza a tanulmánya müfaj fontosságát, jelenlétének meghatározó szerepét is.

Nos - ha lehet - ez a meghatározó szerep az azóta eltelt ~t esz-tendő alatt csak növekedett. A tényeket fel vonul tató, azok kö sve tLenerejével érve15, hatni kivánó alkotás a müvészetnek egyre nagyobb te-riiletein nyer abszolut polgárjogot s e területeken a régi tulajdonosbiztonságával mozog. Nem kuri6zum többé a dokumentumjáték, hanem min-dennapos. Mondhatnánk azt is, ha nem lenne némi pejorativ kicsengése auzónak: divat. Az alkot6k k~zött is - a közönség köz~tt is.

A Magyar Irodalmi Lexikon "Dokumentumjátékll cimszavában egy paroxeeLí.enc e :rádiós müfajról beszél:

liA dokumentumjáték a rádiójátéknak az a fajtája, amely a dokumen-tumokkal is bizony itha tó val6ságon alapsz ik. Általában megtörtént ese-o

-·m~nyek feldolgozása a drámairás eszközeivel. Az a törekvés szülte,hogyaz uj élet tényeit, az uj világot formáló embert lehet5leg gyorsan áb-rázolja .s e15segi tse vele az uj éle tforma kibont akozását. II

Nos, a Müsorszerkesztőség hat darabb61 álló "mintavétele" - 1971-ben - egyben egyértelmüen bizonyit ja, hogy rádiónk jelenleg nem él arlokumentumjáték kinálta lehetőségekkel, hogy hiányzik az az alkotóimUhely, ahol ez a müfaj Inem megteremt5dne, erre nincs szükség!/ foly-tatná, ~sszefoglalná a gazdag rádiós hagyományokat s rendszeresen, ajelenleginél sokkal nagyobb mértékben "profiliroználl magát erne azigazán rádiós müfajra.

/

*LÓRÁND I..AJOS:A vizsgól telső félévébenmUsorán, mint

.1

ké t tárgyévben, - tehát 1970-ben és 197~ "l .-.J- lényegesen kevesebb dokumentum,játék szerepelt rádiónW\/

1969-ben, ami ebbő.l a szempontból sikeres évnek volt

73

mondhat6. A dokumentumjátéknak a rádióban id6leges fellendUlései vol-tak, kampányszerU mennyis6gi megjelenései, amelyek néhány kitUn6 egye-di eredményt hoztak.

Négy főosztályon is foglalkoznak pillanatnyilag dokumentumjáték-szerkesztéssel, a mUfajnak mégsincs igazi gazdája. Egyes szerkeszt6kvagy a mUfaj néhány megszállott alkotója foglalkozik vele, szinte pri-vát hobbyból. Az osztályok szervezetten nem karolják fel tevékenysegü-ket, nem bizto~~tanak a mUsorokban állandó mUsoridőt a dokumentumjá-ték számára.

Ez az oka az igazi dÓkumentumjáték rendszertelen, tervszerütlenmegjelenésének a rádió müsorában.És ha a négy f60szllály id6nként még-is produkál dokumentumjátékot, ezek nem egységes tervek és elvek sz&rint szerkeszt6dnek. Mindenütt más a mérce, emiatt nagy a szinvonalkü-lönbség a darabok között, és ezért van a sok átfedés. De a dokumentum-játék alkotója - a dokumentwnjáték roppant munkaigényes volta miatt -a honoráriummal szinte meg nem váltható terheket vállal magára. Emiattis, a kisebb anyagi és erkölcsi megbecsUlés miatt is, kevesebb a doku-mentumjáték a rádióban pillanatnyilag, mint kellene.

A referens ek irásos anyagából kitUnik, hogya müfaji zürzavar,tisztázatlanság, dramaturgiai - enyhén szólva - tanácstalanság, a do-kumentumjáték erejét, hatékonyságát nagy mértékben csökkenti s ez márnemcsak a mUfaj ügye, hanem megoldásra váró müsorpolitikai kérdés is.

*KOROKNAI ZSUZSA: Majd egy esztendeje, amikor a Müsorszerkesz-tőség el6ször kért föl 6 dokumentumjáték meghallgatására és kriti-kájár&,a kiválasztott mUvekből elsősorban a "dokumentumszerüséget" hi-ányoltam.Az idei, 7 müsorból álló "minta" ebben a vonatkozásban gyö-keres fordulatot je]e~: a meghallgatott müsorok dokumentwn-jellegéhezegyetlen esetben sem férhet kétség. Mivel azonban a kritikus hivatal-ból elégedetlen emberfajta, nyomban hozzá kell füznöm: érzésem s~erintváltozatlanul tapasztalható bizonyos müfaji tisztázatlanság és enneknemcsak elvi, hanem jól kitapint~ató gyakorlati következményei is van-nak. /Majdnem azt mondhatnán: ellenk€z6 e16jelüek, mint a tavalyi min-tában./

A dokumentumjáték - Liszkay Tamás idézte is az Irodalmi Lexikonmeghatározását - "általában megtört ént események feldolgozása a dráma-irás eszközeivel." Nos, a "megtörtént eseményekkel" /jelenségekkel,re-ális folyamatokkal/ ezuttal nem volt gondom, annál inkább hiányoztak a"drámairás eszközei". Szigoruan fogalmazva: a meghallgatott müsorakközött egyetlen, klasszikus értelemben vett dokumentwnjáték sem volt,részben a rádiós publicisztika, részben a riportázs kategóriájába tar-toztak.

74

r,f Az 1972-ben meghallgatott müsorokban voltak kiválóak, közepesek

én gyengék; aggályoskodásom oka kettős:al Azt hiszem, nem volna szabad lflmonqani azokról az erőfesz'ité-

uekr61, amelyek az igazi dokumentumjáték, - tehát egy sajátosfajtájunzépirodalom - életben tartására és továbbfej lesztésére irányulnak. Adokumentumdráma specifikurna, a való tények müvészi süritése, átlénye-geoitéue és általánositása rendkivül korszerü müvészeti eszköz, ~áadá-sul értelemre-érzelemre együttesen ható, meggyőző erejü, s viszonylagkönnyen befogadható, nagyon "rádiószerü". Persze, csak ha jól csinál-.1ák. És ez nagyon nehéz. De megérné •

bl Talán a tiszta müfaju dokumentumjáték hiánya is okozza, hogya másfajta dokumentummüsorok tekintélyes része nem mer következetesenaz lenni, ami - publicisztika, ismeretterjesztés, riportázs -, ha-nem "irodalmi" elemeket vesz kölcsön, melyek jobb esetben bosszantósallangokká válnak, rossz esetben az egész müsor hitelét megkérdőjele-zik.

*'KARCAGI SÁNDOR: Az is nagyon jó dolog, hogy van miről vitatkoz-nunk. Van termés és nem is csak annyi a termés, amennyi a hivatalosl10tára fölkerül t. Jóval több és nagyon jó, hogya mühelyben olyan ahangulat, hogy ami a szinpadon, a filmben, a regényben, az irodalmitermékek széles skálájában előretör a dokumentum irányába, az a mi mü-fajunkban is érvényesül.

*LÓRÁND LAJOS: Fordulat a dokumentumjáték terén, nagyobb dramatur-giai mügond, magasabb mérce csakis akkor várható, ha létrejön a doku-

.mr.ntumjátékszerkesztésére , előállitására specializál t szerkesztőség.A dokumentumjáték helyzetének feltárása egyben érvelés volt a

tennivalók sürgőssége mellett, s - ahogy Liszkay Tamás is irja -, megkell teremteni azt az alkotói mühelyt, amelynek keretében Virágzásnakindulhat ez a müfaj, mely a rád iómüsorok közül a legrugalmasabban tudrészt venni mindennapjaink életének alakitásában.

Az 'egységes alkotómühely létrehozása mellett szól, hogy még ko-rzin taem aknáztuk ki a müfajban rejlő lehetőségeket. A müfaj fejleszté-n're, gazdagitására csak egy egységes szerkesztőség gondolhat, aholtervszerü irányitással keresik ki és dolgoztat ják fel a legfontosabbtémákat, az anyagnak megfelelő formában.

Világjelenség, hogy mióta a rádió elvesztette elsődleges tömeg-kommunikációs-eszköz voltát, a közönség jobbára azokat a rádiómüsoro-kat fogadja el, amelyek azonnal fölkeltik érdeklődését. Tehát a tévé-vel való verseny miatt is gazdagi tani kell a müsorválasztékot, és ebbebeleillik a dokumentumjáték: egyrészt, mint sajnos ritkán hallott mü-faj, másrészt mint az érdeklődést azonnal lekötő és meg is tartó, smint az információigény t müvészi fokon kielégi teni képes müao r-,

Ha már a t6vé miatt folyik bizonyos er6ritcsoportositás, struktu-raignzitáo, ezekbe a változdsokba beleférne a dokumentumjáták-szer-ke8ztősá~ látrehozása,saját mUsorid6vel, k~ltságkerettel, mUszaki bá-zissal, ir6kkal, ~zerkeszt6- ás munkatárs gárdával.

Amennyire tudom, a legt~bb szocialista és nem-szocialista ország-ban a fejlődés és a rádi6k fejlesztése szUkságszerüen létrehozza a do-kumentumjáték-szerkesztőségekot. Mindkét Berlinben például néhány' év-vel ezelőtt j~tt létre ~ná116 feature-szerkesztőság, Londonban ugyan-csak mük~dik egy dokumentum- és feature-rászleg.

*LISZKAY TAMAs: Mindenki előtt világos, hogya müfaj munkaigényes-sége rendkivüli ••• Csak a szervezeti kereteket kellene hozzá kialaki-tani s meggyőződésem, hogya mUfaj uj virágzásnak indulna.

"*"TAKAcs FERENC: Szivesen egyetértenék Lóránd elvtárssal, hogy

szükség lenne egy k~zponti dokumentummüsor-szerkesztő rászlegre. Is-merve azonban más irányu egyesitési t~rekvések eredményeit, errevéleményem szerint - jelenleg semmi realitás nincs.

Ellenben reális és szükséges is lenne az, hogya Dramaturgián,~t\'~j"0.t\~)\\ -eg'S\\\.'1\.\n~~t\\t \<w.j ~d;-;:;'0 t \i.6i3-":>i\5 kis res'Z leg, kimondot tan ~rodaImi dokumentumjátékok készitésére. Ez előbbrelépést jelentene amostani állapothoz képest és perspektivában talán magja lehetne egyközponti dokumentum-részlegnek is. További előrelépést jelentene, haa zenei területen is koncentráltabban folyna a dokumentummüsorok ké-szitése. A Politikai Adások Főszerkesztőségén, az Ifjusági Főszer-kesztőségen is szemügyre kellene venni, hogya jelenleginél hogyanlehetne többet és szervezett ebb koncepci6ban ilyen müsorokat csiná~ni: s akkor a helyzet már néhány éven belül jobb lehetne. Arra kellöszt~nözni valamennyi müsorterületet, ahol dokument~mmüsorok készül-nek, hogy csináljanak t~bbet és jobbat, s hozzunk létre még ott mU-helyt, ahol nincsen: a Dramaturgián és a Zenei főosztályon.

*DR. KISS KÁLMÁN: Amellett vagyok én is, hogy majd egységes irá-nyitást, egységes mühelyt kell teremteni ezeknek a dokumentummUso-roknak, dokumentumjátékoknak, de amig ez az egységes mühely létre nem,jön, minden szerkesztőséget arra kell biztatni, hogy mutassa meg, mit 1tud. Átmenetileg tekintsünk el a profiltisztaságt61. A szinvonalaskoordináci6nak nincsenek meg a feltételei. j

* jlLÓRÁND LAJOS: Egy héttel ezelőtt részt vettem Ausztriában irók, 1

rendezők, dramaturgok és rádiójáték-szakemberek találkozóján. Hangjá- ltékokat hallgattunk, az elmult évben német nyelvterületen születettjelentős darabokat. Befejezéskor meghallgattuk Paul Wühr, origina1

1.

Tonaufnahméjét, vagyis eredeti hangfelvételekből összeállitott darab- ,

76 (

jÁt, amely a legutolsó évben elnyerte a lIáboruban Megvakultak Diját.Ez a lcgt'allgosabb nyugat-német ródiójáték dij.Azért emlitem meg,mertamióta ez a d í ] létezik - hunz egynéhány éve - ez az elsó eset, hogydokumenturnjáték kap t a a nagydijat. Ez is arra mutat, hogy a dokumen-tum-irodalom or8z~g- é3 világszerte fellendU15ben van, számszerU n~-veked~sben, minőségi fejlődésben, s Joint ahogy tavaly ilyenkor megál-Lap í.to t tuk ezen a Iie Lyen - nálunk viszon t stagnál t. Elemeztük az 0-

kaH, 8 kUlönböző javafJlatok, vélemények hangzottak el.P~lyázat ~G egyáb intézked~Gek következtében azóta jó néhány do-

kumentummüsor én dokumentumjáték született rádiónkban. A Dramaturgiánmegdllapodtunk egy több lépcsős terv létrehozá~ában. Az els6 lépcsó-nél vagyunk még, és azt hiszem, ~z az id6szak jó néhány évig el fogtartani: a körülményeinket figyelembe véve a jelenlegi összetételüDramaturgia 1972-ben, 1973-ban, de talán még 1974-ben is három, négy_ legfeljebb öt dokumentumjáték létrehozására képes a mostani erónk-kel. Ezek között évente kell, hogy szerepeljen legalább egy ugyneve-zett Gácsi-tipusu dokumentumjáték, tehát mikrofonnal irott darab, éskell, hogy szerepeljen egy Braun-féle nyugat-berlini tipusu feature.Dea Dramaturgia szükre szabott lehetőségein belül, próbálunk kultiváInimás müflljokat is.

A második lépés azt jelentené, hogya fóósztályon vagy az osz-tályon belül létrejönne egy szerkesztócsoport vagy egy rovat, amelykifej ezetten dokumentummüsorokkal,' dokumentumjátékokkal foglalkoznék,·nagyobb létszámmal s több anyagi és müszaki lehetóséggel. Egy önállóoaz t á ly a fáosztályon belül, 1975-1976-ra esetleg már képes volna o-lyan sokszinü mUsor megszerkesztésére, létl:'ehozására, amilyenról Lékayelvtárs beszélt.

*KARCAGI SÁNDOR: Szükséges a mühely létrehozásának a technikai

feltéte.le, kell, hogy legyen ilyen dokumentummüsor mühely, ahonnan bá-toritást kap ez a munka... Ugy vélem, most olyan szakaszban vagyunk,hogy az utolsó év sikereire támaszkodva a tempót gyorsitanunk lehet.

"*LUKÁCSY ANDRÁS: Ugy gondolom, hogy amig a dokumentum-produkciókügye megmarad egyes alkotók többé-kevésbé elszigetelt t~rekvésének,il-letve egyes szerkeszt6ségi csoportok egymástól független kezdeményezé~sének, addig e területen nem születhet magasabb szinvonalu produkció,mint amit az alkotók, illetve szerkesztóségek általában nyujtanak. pá-lyázatokkal legfeljebb mennyiségi szaporulatot lehet elérni, minóségit- minthogy a feltételek lényegében változatlanok - csak esetlegesen. Adokumentumjáték kérdése a rádióban akkor lesz megnyugtatóan rendezett,ha szerveződik egy olyan önálló mühely, amely minden feltételt bizto-sit a magasabb Bzintü termelésre - technikai és müvészi vonatkozásbanegyaránt. Minthogy a dokumentumjáték fogalma magába zárja a müvésziprincipiumot, ezt a mühelyt leginkább az Irodalmi FóoBztáiy keretében,de mindenképpen a Dramaturgia hatósugarán belül tudnám elképzelni.

77