UNGERLEIDER MÓRA MAGYAR KINEMATOGRAfIA EGYIK

ALAPITÓJA ÉS UTTÓRÓJE

'III. ÉVFOLYAM 12. SZ. � SZERKESZTI : LAJTA ANDOR � 1935. DECEMBER 1.

REFLEKTOR-FILM.BUDAPEST,VIII., SÁNDOR-TÉR 4 T E L E F O N: 42 - 5 - 29

llz

IlnöLLitattzODJa szezon kimagasló sikere

Reflektor.film ujra vezet!

PESTI NAPLó:A kritikákból szemelvények:

ESTI KURIR:A Meseautó egyik legsikeresebb magyarfilm volt. Bajos volt elhinni, hogy enneka filmvállalatnak második hangos filmjeakárcsak meg is közeliti sikerben az el-sőt. Nos az Elnökidaasszony nemcsakmegközelítette a Meseautót, hanem sike-rével valósággal ráduplázott. Nagyszerűfilm az Elnökkisasszony.

MAGYARORSZAG:Az Elnöklcisasaz onynak meg kellett küz-,deni a Meseautó emlékével és ezt a har-cot győzedelmesen állta.

PESTI HIRLAP:Vitéz Miklós és Békefű Istvári az Elnök-IIkisasszonynyal ujabb Meseautót adnak aközönségnek.

Marton Endre európai kulturáju, tempós,fölényes vonalvezetése jelöli leg-főkép aleg-jobb mag-yar filmek közé az Elnök-kisasszonyt.

FüGGETLENSÉG:Végre egy igazán jó és i~-azán mulat á- Igos magyar filmet láttunk.

UJ MAGYARSAG:Végre ismét eg-y igazán jó magyar film.

NEMZETI UJSAG:Végre egy magyar film, amelyről igazáncsak jót mondhatunk. A Reflektor-film,amely a Meseautót készítette az Elnök-kisasszonnyal ismét egy nagymérvű film-mel ajándékozta meg a magyar közon-séget.

Végül közöljük az ELNÖKKISASSZONY-t elsőnek játszóvidéki filmszinházak táviratát :

nELNÖKKISASSZONY-hoz gratulálunk, kirobbanósiker, általános vélemény: jobb mint a MESEAUTÓ·

URÁNIA és VÁROSINyiregyháza

VIII. ÉVFOLYAM.FILMMŰVÉSZETIÉS TUDOMÁNYOS FOLYÓIRAT

1935. DECEMBER 1.12. SZÁM.

UAN~DS-MA~YAn VILÁ~UlnADÓHetenként 14 példányban számol

be a hazai és külföldieseményekről.

Bemutatásra kerül az ö s s z e sma 9ya r mozgóképszinházakban.

Kiadja aM A G Y A R FI L M I RO D A R. T.Budapest, IX., Hungária alsó-körut 15. sz.

Telefon : 46-3-46.

Hangos és néma filmfelvételek, trükkfilmkéslités,kópiák és filmfeliratok, keskenyfilmmunkák,

ut6szi nkronizálás.

HETENKÉNT

9PREMIERSZINHÁZ JÁTSSZA

FORUM. ROYAL A'POLY.•ÓD~CSI.CASINO·PALACE

CAPITOL. URÁNIA-CORV1N • CITY

A FILMSZINHÁZAK.GAZDASÁGI SZÖVETKEZETE

JELENTI:

Az újabb csatakozások igazolják.hogya Szövctkezet eszméje az egészszakmában nagy érdeklődést keltett. ASzövetkezet munkaprogramját már ki-dolgozták és december elején mármegnyitják az első "védett mozit"Ácsott. A Szővetkczctt már eddig iselérte, hogy a védett mozik részére egyévig ingyen szállítsák a híradót, azon-kívül egy évig mentesek a zeneszcrzöijogdíj fizetése alól. A további kedvez-mények rncgsz erzésc ügyében Iolynakatárgyalások és ezek eredménnyel IS ke-csegtctnek.

A Szőve tkczet munkásságában amegválasztott vezetősegen kívül tevé-kenyeri résztvesznek még dr. PjlumTibor, dr. Erdélyi István, Simonvi Vil-mos és Koniu Jenő, az az ifjúság,amely minden Iizcttség nélkül, spon-tán elhatározásból és lelkesedésbőlvállalta magára a szcrvezö -munka nagyrészét, kiilőnőscn a vidéki munkálatokbekapesolásával.

A Szövetkezet decemberi igazgató-sági ülésében fogja a fclállítandó be-szerzési osztály kérdését megtárgyalniés különösen a vidéki mozik műsor-ellátása kérdésében történnek majd ér-tékes és ezekre nézve fontos elhatáro-zások.

A Szővctkcz ct elhatározta, hogy azállástalan .izern vczctők és gépészek ré-szére vidéki mozicngcdélyeket fogkérni a belügyrnlnisztcriumtől, mertezeknek a szakértelmétől várja a le'zárt és nem műkődő vidéki k isrnozikfelékdését és iizcmbcntartását. .

1

+---------I~A~~~~,--~---A NEGYVENÉVES FILM

z egész kulturvilág nagy

A ünnepségek között ünne,pelte meg a modern időkegyik legérdekesebb éslegnagyobb ereelményű ta

----- lálmányának, a filmnek ésmozgóképnek a negyven>

éves évfordulóját. Fokozta a világím-népségek érdekességét az, hogy a negy-ven év előtti idők nagy emberel isrésztvehettek a mcgcmlékezésen ígyelsősorban Louis Lumiére, a nagy Fran.eia feltaláló és a két Skledonovszk ytestvér, akik a német kinematografíaúttörői voltak. E pillanatban teljesenmindcgy, hogy a két nagy nemzet fej,találóinak munkái között néhány heteskülönbség van. Ez a különbség nemszolgál az egyik előnyére vagy a másik hátrányára. Végeredményben mind-egy, hogy a Wintergartenbcn novem.ber elsején játszott-e előbb a két Skla.danovszky.tcstvér, vag,y decern ber.26,án a két Lumiere-testvér Párizsban.A mozgókép eszméje és elmélete egyidőben valósult meg, egy időben ké-szült cl és a bemutatás sorrendje nemdönti d azt a kérdést, hogy tulajdon,képen ki volt a [ilrr» éS' mozgókép igaziés első [elielélo]«: a francia vagy anémet testvérpár?

Hiszen körülbelül ugyanabban azidőben Amerikában is fcglalkoztakkomoly nagy tudósok és világszerteelismert feltalálók a mozgókép tcór.á-jával és ott ugyancsak 1895. éva dőrrtőesztendő. Az utókor helyesen cselek-szik, amikor az esztendőt veszi ala,pul és nem a napot, amelyen a mozgó-képet először nyilvánosan bernutatták.

Ugy Párizsban, mmt Berl.nbcnóriási ünnepségek között méltatták az1895. év mozgoképípert _jelentőség ét.Mindkét helven nemcsak a hivatalosko~mányhataiom, hanem a külfőldi §,],

lamok képviselői is részt vettek a kétfeltaláló-pár egyéni jubileum án és amozpókép-elmélctének ipari és művé-

szeii ev'[ordulojének ünnepségein.Párizs valósággal ünnepi mámorban

uszott. November ó-án a Sorbonne-onfolytak le a nagy ünnepségek Lebrun-nek, a francia köztársaság elnökénekés a hivatalos Franciaország képvise ,!őinek jelenlétében. Résztvettek ezenaz iinnepségen a külföldi államok nagy,követei és követei is. Maga az ünne'pelt Louis Lumiére megilletődve ernlé.kezett meg a régi eseményekről.

Berlinben is méltóképen iinnepeltékmeg a két Skladanovskydestvér Jiegy~ven év előtti úttörő munkáit. A mai\Vmtergartenen emléktáblát lepleztekle, amley alkalommal Lehnich tanár, aFilmkamara új elnöke emlékezett mega nagy nap jelentőségéről.

A negyvenéves jubileumról ünnepé,lyes keretek közt emlékeztek iregSvédországban,Prágában, Hollandiában,Svájcban, Olaszországban és másutt.

M8'gyarországol1 a Magyar 'Mozgó~képüzemengedélyesek Orsz Egyesiile.tének választmányi ülésében ernlék ez-tek a negyvenéves jubileumról. Ittelőbb Bornemissza Gábor elnök szó-lalt fcI, majd Morvay Pál olvasta fa! abetegen fekvő Ungerleider Mórnak, amagyar kinematografiának egyik úttőrójének és alapítójának levelét:

J1[élyclI t isst elt Elnök Ur!T'isctrlt Választmány!

Nleft/is::/c//I'tésnek i-essem, hogy nekeinjutott az a feladat, amely mai uálas st nui-nyi iilésiinke/ iinne p i gyülekezetté avatja.hogy egy 40 éoue! ezelőtt leját ssott ese-mé1tYl'ől megemlélee esem,

A francia szellem, amely a világ müve-lődésének oly Sollszor seolgált lépcsőfolm./,újból kitermelt egy nag'yszen'i. eszközlahho s, hogy {J,C" entberiség tncnnél széle-sebb rét ege - az is uteret seer eé s fokain -II1PlIlIél niagosabbra rrn elkedhesséle

Lumiérc-t cst-uéreterő! van ssá!Az isteni ss ikra, lI/l1ely a uilágnal: új

persprkti,'át ado/t, az ö agyulebá! pattant ki.Eeele a na!!,}' [eltaláláh vetettél? meg az

alapjá/ unnok, hog» rt kinematografia dia-dalmas IÍt ján cl indulluuott,

rl z éí /alálll/áJ/yail? már' annyira /ökéle/('-

2

sek i-ottak, hogy asohon. as -idői? [olyauun»ol ya n. nagy nevele, III int Edison és East-11/(/11, tralrun int Char/cs Pathé és Léon GaH-1/10Il t csa/l aprobb simitásoleat eszközölt cl: .. / kél testvér nemcsak a fén.rrh·zékewy [il i -

ssalagot t cr cnit ett e Illeg. lianem a [il.n-továbbító szcrkccetrl: feltalá/ása is a: Ónei-iilchos ffí.:,ődik. aev. 110 K)! uinullré! t ecn ..nihoi 7'Í1/1I1IÍIlY: kép és Kép az ő ér dem iilc .

.\'<'111 ouos sccmpont ole, hallelll t ig táraa kult úro scol gálat a uecett e II Linniérr-testrércket akik z'é"credlllélll'bell IIlil/i,j-

ny] {'IlIbel';lI'k .iltl/at7ak el!::is=tellci.ít. /U'-nyer« t , I!gy, hogy t ula jdonké prn Illi is -.a lei]. .. ilf iil iiul: -, ereu liu nuinusa n gondol-lro d«) lIag.l' ({Kyok ált a! t rr emt ct t 1I1111ll.-ál.-

ápolo] és m nnkásai, t'égte/clI hd/ára t:a-RI'HIII.' néleile /,öte/e.:,t·r .

. /I vi/.ágsajtó az! hozta lúriil , /IOKYLouis l.u nriére-t uag» JrdeIII eiért t o g gtiiálns ct ot t a fl [rancia otmdé nria .

. J.:. t hiSZe/II. hog» mindau nynnil: érzé sétfeje::elll ki akkor,' lIIidőlI arra leéreni azEl nok ségct, hogya ie/el! [ubilcicm! a/kal-utot ragadja 1I1l'J: I'S scak nuinl: m gt ereni-to jei, a Liauierr-t estvérel: kÖ:;'iil 1I1ég é/ő:LOH;s Lu niiére-l tá<.';'·alilag iidvö::öljc anuig yarorssú gi ÖSs:,,'S mos gáseinlui st ulaj-donosok neuében.A 1\1lV10E választmánya nagy lelke-

sedéssel, egyhangúlag fogadta el U n-gerleidet Mór javaslatát és Lumiéretcl jubileumára távira tilag .rdvözölte.

:!:

Itt a Fitmkulturs külőn hajtja mega magyar filmszakma zá zlajá t Unger-lelder ; Iór előtt é H 40 éve jubrl cumalkalmával róla is meg kell emlékez:nünk, mint aki majdnem negyven év:vel ezelőtt hozta be Magy,Hor ágbaah cl ő mozcógépct és moz gók épct.Urigerleidet Mór óriá i érdeme. hogyfölismerte a mozpókép és film hatalmas művelődési és gazdasági jelen fő-ségét és jövőjét és hallatlan érzékénekköszönheti a mai magyar filmvilág.hogya magyar gazdasági és pénzügyiélet is fölismerte Ungerleider ]vlr)r út-mutatása révén a film és filmipar je:lentősegót. A z, hogy Ungerleider MórIőlépíthcttc a régi agy:! '1agyarorszá~~egyik leghatalmasabb filmvállalatát.amely nemcsak mint mozgókópszfnháziüzem is naQy volt. hanem a legel ő ko:moly -értclernben vett filmgyártótelepIS, érthetővé teszi előttünk U ngerlei»

dernek a [ilm és mozgok ep iránt meg.nyilvánult hnlletlenu! nagy ösztönét ésérdeklődését. Ennek az ösztönnek .érdeklődésnek köszönhetjük, hogy Ma:~{yarországon is elismert és komolyipari és üzleti vállalkozás lett a film.Ne~yvcn év mrndcn bizonnyal sok egyember munlcei dejeben és ezért ma esaka kiüonleges hála' és elismerés illetimeg azt az Ungerleidert, aki miriden-kor szerénységgel, kifünő emberi tu:lajclonságok'kal fel ruházva. komoly aka:reterovel és munknszereietiel épitetteföl ezt a szakmát. amelynek alapjaitMagyarországon ő rakta le.

De meg kell emlékezni azokról ahalottakról is, akik már nem vehettekrészt a 40 éves évforduló ünnep egein.Igy elsősorban emlékeznlink kell Neu-mann Józ cfről, aki ngerleidcrrelegyütt rótta az úttörő munka nehézútjait. Meg kell cmlékeznünk SziklaiArnoldról, aki az első mozgószfnházijátszási engedélyt kapta Budap sten afőkapitány ág tól, Zsitkovszky Béla,a magyar filmtechnika zseniális, dctragikusvégű úttőröjéröl, Pesztory M.Mikló ról. a sokoldalú, tehetséges ren-dezóről és végül Décsi Gyuláról. amodern értelemben vett filmkultúramcgtercmtőjérdl, akinek alkotóm un-ká i mindenkor példaként lebegnek azutókor előtt!

3

l\10RVAY PÁLa Magyar )1ozgóképüz~l1lengedélyesekOrsz. Egyesületének ügyvalelnöke;

~SZ~EvtTELEK DR BALOGH KÁLMÁNNYILT LEVEL~HEZ

Filmkuliure legutób bi szá.

A mában megjelent nyilat-kezatommal kapcsolatbandr. Balogh Kálmán jónaklátta egykori elnöki mű.

-- kődésévcl kapcsolatbanalibit igazolni. (Szemmcl-

láthatóan Gerő Istvánnal szemben).Tény, hogy az egyesület beadványaitén szoktam fogalmazni, mégis külő-nösnek (de a nyári közgyűlési eserné-nyek után nem meglepőnek) tartom,ha a volt elnök olyan beadványt ta-gad meg, amely tökéletesen fedte aző akkori Intenerőrt. Hogy ez így volt,igazolhatja az elnökség harmadik tag'ja: Fenyő Sándor úr.

Valótlan tehát, hogy Balogh a be;adványt csak azért juttatta el a bel,iigyminiszterhez. mert a választmányúgy határozott, - ellenkezőleg, az il

valóság, hogy a Gerő-trőszt kérdése-ben az clnökségcn belül Balogh volt alegszélsőségesebb, il legtúlzóbb. Lehetazonban, hogy dr. Balogh Kálmán aka.ratnélkuli báb volt és én voltam az ő"Leó".ja, aki őt külőnbőzö Gerő-elle-nes cselekedetek elkövetésére rábírtam.Csak azon csodálkozom, hogy egyakaratnélküli báb egyesületünkben va-laha az akarnok, a diktátor szcrcpétjátszhatta. ma pedig úgy állítja be,mintha ő csak a választmány, vagy azugyvezető akaratú nak végrehajtója lettvolna.

Dr. Balogh Kálmán (akinek egyéb;ként a Corso-moz-hoz semmi köze sin.csen) a másodhetesek rideg üzleti poh,tikáját okolja, hogy a Corsonak má-sodhetes korában műsorcllátási nehéz-sége! voltak, holott mmdcn szakmaiköszönő em ber tudja, hogy ezeket anehézségeket a hatos játszás i rend.szer okozta. A másodhetesek kőzül ép.

pcn szerény személyem sietett a Cor,so segítségére és amikor a Corso ísmótvisszatért az elsőhetes játékrendre.egyik súlyos szerzödésének átvételéveléppen én tettem ezt számára lehetövé.Köszönetűl most a fogadatlan próká-tor címével tüntet ki elr. Belogh,

Tudomásul vettem a nyilt levélből,hogy Baloghnak a Corso-rnozihozsemmi köze smcsen, hogy ő és anyósacsak mint látogatók szoktak a Corso-moziban nap;nap mellett megjelenni,hogy ő Gerő Istvánnál esak baráti lá,tógatásokat szekott tenni, abelügyml;nisztér.um engedélyügyosztályánál isvalószónüleg a házelnök úr utasít ásá-raszokott eljárni, hogy én nem is dr. Ba"logh Kálmán részére vettem meg dr.Patakfalvy-Gcoák Lászlótól a Corsorészvényeinek 18%,ált és végül m.ndaz,amit én dr. Patakfalvy-Groák úrtól aCorso belügyeiről hallottam, nem másmmt álom.

Tudomásul vetern dr. Balogh Kálmánleveléből azt az örvendetes tényt is,hogy ő "igaz híve" lett ugyanannak aZsolnai Lászlónak, akivel való érintke-zést egyesületi elnök korában szárnorn-ra sz.gorúan eltiltotta - talán azért,mert féltette Zsolnai Lászlót az énrossz társaságomtól.

I Magyar Mozgófénykép GépkezelőkOrszágos Egyesületének munkaközvetitóje:Budapest, VIL, Almássy-tér 12. sz.

Hivatalos órák: 2-6-ig.Telefon: 37·5-98:

Munkaügyeket Weisz Henrik a Rex mozgógépésze intézi. .

Hivható d. e. 1O--12-ig45 7-11 és6-12-ig32-1-75. - Levélcim: VII., Dohány-u. 92.

4

~'-'-------~;~~~~~~.~------(-+Dr. ERDÉLYI ISTVÁN

a Zuglói-filmszinház ig~zgatója :

A SZÜNETELŐ VIDÉKI MOZGÓSZINHÁZAKMEGNYITÁSÁNAK KÉRDÉSE

magyar film- és rnoziszak,ma jövő fejlődése szem.porrtjáhó] példátlanulnagyjelentőségű problé,mának megoldását tűzteki célul a most megala-kult Film zínházak Gaz«

c;asági Szövetkezete. Arról van szó,hogy az ország minden nagyobb közl~ségében a Szövetkezet által megálla.pított sorrendben moegószínházat kelllétesíteni, illetve azokban a kőzségck.ben, amelyekben mozgószínház márműködött és valamely okból hosszabbidő óta szűnctel, ezeket a mozgószín-házakar újból üzembe kell helyezni.

N em lehet vitás, hogy milyen nagy,jelentőségű lenne kulturális és nemzet:szempontból a vidék elmaradt kisközségeit kulturát, civilizácíót terjesz.tő mozlkkal ellátní: és mit jelentene(külőnősen nemactiscglakta vidéken)a magyar filmek rendszeres bemutatá,sének lehettiv e tétele.

Dc a fenti elsőrendű szempontokonkívül óaiásí jelentőségű a terv az egészmagyar moziszakma további léte ésfejlődése szempontjából. A, magyarfilmek eletképessége pedig egyenesena fogyasztópiac kiterjesztésétől függ.Tagadhatatlan ugyanis, hogy az eddiggyártott magyar filmek túlnyomó ré-sze a gyártók számára - éppen a fo;gyasztópiac csekély volta mratt nemjelent üzletet; és ha mégis készítenekmagyar filmeket, úgyazoklat inkábbcsak kölcsönzői politike céljaira, a kiil«földi filmek kihcIyezésének lehető vététele érdekében gyárt ják. Amint azon:ban a magyar filmek száma olyan nagylesz, hogy - már a konkurreneia miattsem - nem lehet megfelelő számúkiüioldt filmet elhelyezni a magyar filmmellett, azonnal megszüník ez a szem-

pont és marad egyedül az a kérdés,hogy van.e a magyal" piacnak olyanfelvevöképessége, amely a folyamatosmagyar filmgyátfást lehetövé teszi,vagy mivel bizonyos, hogy a magyarfilmek előállítási költségeit lényegesencsökkenteni nem lehet, ennélfogvaegyedül a fogyasztópiac kiterjesetése«vel - a magyar mozgószínházak szá-mámak lényeges emelésével - lehet amagyar filmgyártás életképcsségét meg-alapozni.

Pontos statisztika szcrint jelenleg149 engedélyezett vidéki mozgóképüzem ellsndoun sziineiel és további 20mozgóképüzem különböző okból (han-gosgépek hránya stb.) a folyó év Folya-mán alig egyszer-kétszer tartott elö.adást.

Nem kell bővebben kif,ej te n em,hogy abban az esetben, ha a fenti kb.170 mozgószínháznak csak a felét si:kerülne rövid időn belül iizernbeheslyczni, úgy ez mérhctetlenül nagyanyagr előnyt jelentene a magyar film.~yártóknak, filmkölcsönzőknek és ter»mészetesen közvetve a többi magyal'moagóképszínháznak 'is.

Kétségtelen, hogy a probléma nemúj, de most különösen időszerűvé teszia küszöbön álló új engedely-revizic.Azonkívül pedig komoly szakvélemé.nyek szcrint ma, amikor már közel 50kész magyar film és folyamatos ma-gyal' filmgyártás van, ezek a filmek le"hetővé teszik, hogy oiyan új közön.ségreteget hóditsunk meg a mozi sui;mára, mcly eddig erre nem volt meg:hódítható és amely új réteg segítsé-gével az eddig életképtelen mozgókatis életképessé lehet tenni.

Miután pedig ma már az olcsó hen«gos felszerelések is kifogástalanok ésezeket a kis rnozgók is megfizethetik.

5

~<I -+IA~~~, +,ennélfogva azt lehet mondani, hogyél kérdés megéreit a megoldesre.

Mcggyözödésem szermt a legjobbidőben fogott hozzá a Szővetkczet en-r.ek a fontos problémának a megold á;sához. Ez a megoldás és a várható si.ker három fontos tényezön mulik:

1. ,Az új mozgószínházak nem viselhetik az ingyenélő engedélyesek cltar-tásának a terhét; tehát az új engedé.lyeket a. mozgókópszinházak vezetésérealkalmas váflalkozó/<nak kell juttatni!

2. Gondoskodni kell a mozgószínhá-zak megtelelő technikai felszerelésérőlolyan áron és fizetési feltételek meí-lett, amelyeket ezek a színházak tény-leg elviselhetnek.

3. Az újonnan létesítendő mozgókszámúra meg kell alakítani a "védettmozgok" fogalmitt és ezt a védelmetrninden irányban úgy kell intézménye.sen megszervczni, hogy annak segítségév.el ezeknek a mozgóknak a tenn-maradása biztosítva legyen.

Éppen ezért azt kérjük a belúgymi»nisztériumfól, hogy az újonnan meg-nyitandó mozgószínházak engedélyeita Szövetkezct részéről alkalmasnak la.láN személynek adja (itt mód nyílika szakma több állásnélküli érdemes éshozzáértő tagjának az elhelyezésére is);továbbá, hogy a védett mozgószínhá-zaka t a közterhek jelentékeny részealól (jótékonydíj, rendőri, tiizoltódí-jak, vigaírni adók stb.) mentesítse.

A Szövetkezet számít az összesszakmai fényezők lelkes támogatására:éppen ezért reméli, hogy e védett moz.~óképszínhúzak számán-a, a védettségtartamára az .Ibusz", illetve a MAV.megfelelő kedvezményeket fog adni avidék számúra annyira súlyos és arány-talanul nagy szállítási díjakból. A Ma.gyal' Filmirodától a védett mozgók ré-szére egy év tartamára fels·zámításnélkül kérjük a kötelező hir3dókaf.

A filmkölcsönzőkfől pedi-t - arra atidőre, amig ezek a rnozgók Felszerelé-siik árát kifizetik - kivételes filmkol-csöndíjakat és oly kölcsőnzési leltéte-leket kérünk, amelyek mellett a me.

gyal' filmeket hozzákötési kötelezettségnelkul játszhassák a védett mozgok .

A Sziivctkczct elhatározta. hogy anagy cél mcgvalósításá ra kiilon osz:fály! szervez, amelyben - fizetés nél-kül - teljesen önzetlenül és lelkesenvesznek részt a legtapasztal tabb éslegkitünőbb mozi-szakcmbcrek. Ez azosztály az új mozgók felső irányításátés jó tanácsokkal való ellátását, vala-mint filmkötéseit fogja végezni és ez>zel kívánja szolgálni a szakmai iigyet.

Meg vagyunk győződve arról, hogyamily lelkesen és szívcsen vállalunk mimozisok felelősségteljes és nagy mun-kát a nemzeti és szekme! érdek szot,gá'lafálban, úqy mindcn arra illetékestényezö hasonlóan lelkesen és őrizet-lenül siet tervünk támogatására. Ba aSzövctkezet kitartóan és céltudatosandolgozik majd a terv keresztúlvitelénés az illetc késektől a vá rt tám otg~ltástmegkapja. úgy a siker nem marad.hat el.

És ne feledjük cl, hogy minden életre,hívott új mozi, új családoknak ael ke.nyeret, új munkalehetőségct ad és újvért önt a szakma ereibe.

Bíznunk kell a Szovetkezei akciójknak sikerében, segíteni kell ezt, meriannak sikere nemcsak a Szovetkezetsikere lesz, hanem egy igen .fel en fŐI\- lé:pés lesz szekménk reméli seebb jövő.iének az útján.

DIATYP"77FILM LABORATORIUMBudapest, VIL, Roltenbiller-ucca 19, sz,

Telefon ; 45-3-04.

Felelősség melleH készit

FILMFELIRATOKATAZ EREDETI KÓP.ÁRAa Hruska-féle világszabadalom s ierinl.

Bármily stylusu betük, tetszés szerinti szlnben !Fehér alapo~ is kllünóen olvasható!

6

A KIS-ÁLLAMOK FILMGYÁRTÁSACJ\ bécsi Institut fül' Filmkultnr tudo-f-\ mányos vitaestéket szokott ren-dezni "Werkabende des Films" címmel.Az egyik ilyen előadáson dr. Imelski,osztrák filmvállalati vezérigazgató igenérdekes és bennünket is közelről érin-tő előadást tartott "A film gazdaságialapjai" címmel. Dr. lmelski kétségte-lenül sok igazságot és sok érdekessé.get mondott előadásában, ám vannakbenne olyan kitételok, amelyek nemteljesen fedik az igazságot, de legalábbis nem teljesen t árgyilegoeek.

Dr. Imelski e.őadásában először isa laikus közönség felfogásával és né-zeteive! foglalkozott és ismertette afilmszakma három nagy ágazatának:a filmgyártás, a filmkereskedelem és amozgóképi.ig,y szcrvczctcit, strukturá-ját. Az előadó ezután ismételte azt arégi igazságot, hogy a hangosfilm tcr.mósaetszerüleg megváltoztatta a filmnernzetkőzi j elen tőségét és megválto-zott a film nemzetközi kereskedelmihelyzete is. Azóta - mondotta az elő-adó - az a felfogás jutott érvényre,hog,y csak azokban az országokbanszabad filmeket gyártani, ahol a filmekelőállítási' költségeit be is lehet hozni.Ezek az államok: Amerika, Németor-szág, Anglia, Franciaország és Latin-amerika.

Ez eddig bizonyos mértékben rend-ben is van, dq most következik az elő-adó téves álláspontja. Azt rnondjalrnelski dr., hogy vannak államok, mintpl. Csehország és Magyarország, aholcsak annyi pénzből csinálnak filmeket,amennyit ezekben az országokban belehet venni és "ez a szűkreszeboit film;gyártás a filmek nívóját is befolyásol-ják, úgy. hogy ezeknek az orszá~goknek a közönsége vissza is utasítjaezeket a filmeket".

Ha magyar szemmel nézzük a hely-zetet, meg kell állapítanunk, hogy ná-lunk "ezeket" a filmeket nem utasítjavissza senki, még kevésbé a közönség.

A hangosfilmgyártáS fennállása óta,de helyesebben 1931 óta, amióta aHunniaban komoly és művészi filme-ket gyártanak, alig bukott meg néhánymagyar film, ellenben a legtöbbnekigezi sikere volt. Igazi volt a kőzőnség-sikere és beváltotta a hozzáfűzöttanyagi reményeket is. Persze, "nehézpénzeket" nem lehetett magyar filmenkeresni, ilyen alig, volt 1-2, azonbanugyancsak néhány film kivételével, alegtöbb film még úgyahogy bchozta, azelőállítási költségeket. sőt egyes kisebbjelentőségű külföldi eladások révén mégkerestek is' a filmeken.

A magyar filmnek kétségtelen sú-lyos tehertétele. hogyamegszálIott te-rületekre nem lehet bevinni. És ha egy-egy országban sikerült is egyik-másikfilmet elhelyezni és ha vásároltunk isértük egy-egy, sokszor nem teljesenegyenértékű "cserefilmet", túlzó nacio-nalista zavargások és műtüntetésekakadályozták meg a magyar filmek be-mutatását bármelyik elszakított or-szágrész.ínkőn. Sajnos, ez a rideg való-ság. Ha 8 millió ernber helyett 16-20millió magyar és magyarul tudó nem.zetiségű nézhetné meg a magyar gyárt.mánvú filmeket, akkor itthon mindenbizonnyal nagyobb befektetéssel ké-szíthetnének filmeket, de ezek többetis jövedelmeznének. Minden. kétségetkizáró tény, hogyamegszállott terü-leteken, ahol pedig elég élesen folyikaz elmagyarfalanífás, a magyar riyelvűfilm igen nagy üzlet. Persze, a mai ne-héz devizanehézségek és fizetési lehe-tőségek nem alkalmasak arra, hogy amagyar producer a megszállott terüle-tekre alap azza kalkuláció jának egy ré-szét. Ellenben, itt vannak az utódálla-mokkal kötött és a Jövőben kötendőkompenzációs szerződések.

A magyar kormánynak figyelembekellene venni a jövőben, hogy a kom-pcnzacios szerződések megkötésénélne hagyják ki a polittkementes magyar

7

f

~'---------+'~~~~I--------~ifilmeket. Az idén elkészítendó 20 ma-gyar film közül igen sok az olyan, aholirredentizmus vagy egyéb "félelm i"okok valóban nem láthatók és hall.hatók a filmen, dc még csak utalássincs semmiféle olyan érzésre, amelyaz utódállamok politikusait megrémi-tené. Igazán itt volna az ideje annak,hogy a három utódállam kompenzációsmegállapodásainál a film is szetepel-jen mini csereüzlet. Állapitsa meg amagyar kormány akár az ittlevő utód-állambeli követségek köuemííködésé-vel azoknak a magyar filmeknek a[egy zékét, amelyek a kornpenzációszempontjából tekintetbc jöhetnek.

Felvidéki, erdélyi vagy jugoszlávfü rdőkbe csak úgy, utazhassanak ma-gyar, fürdövendégek. ha a fürdőszámlá-kon magyar filmből befolyó ellenösz-szeg is szerepell

Mindezeket pedig azért mondottukcl lmelski dr. előadásával kapcsolat-ban, mert amit Magyarország szem-pontjából állított, hogy itt iSi visszeute-sitiék: a hazai filmeket, nem felel meg[1 valóságnak. Nem kell itt hivatkoznia Meseeuio, Az édes mosiohu, a ré-gebbi Hy ppolii, Rékoczi induló, V éngezember, majd az Elnökkisasszony, aBudai cukrászda és több más film hal-latlan sikereirc. de az átlag-filmek isigen szépcn jövedelmeztek és bcváltották a hozzájuk fűzött reményeket. Amagyar filmct 200.000 pengőből stílu-so« és nivos kivitelben lehet előállí-tani, de ezt csak akkor érhetjük el. liaN agy-ll.Jagyarország is megnyílik a sza-mukra. Nekünk nem kell világpiac,triint a német és angol nyclvű filmeknek, mi nem vágyunk ilyen babérokra,mert tudjuk, hogy sokszor lek.izdhe-tctJen akadályokba ütköznek, nekünkelég a régi osztrák-magyar monerchienegyvenmilliás lakossága és Amerikamagyarsága.

Ha a magyar kormány végre számotvetne a magyar filmérdekeltség régi kí-vánságával, hogy jobban képviselje ér-dekeit a folyamatban levő gazdasági

térgynlúsoknál, akkor a magyar film-ről nem mondhatja majd Imelski úrscm, hogy itthon "visszautasítják". Amagyar közőnség nem utasított vi.sszasemmit scm, ellenben mindig szcrctet-tel fogadta azt a munkát, amelyet ma-gyar alkotóművész ck ezer akadályonkeresztül produkáltak. A magyar nagy-közönség szívesen fogadja a jó ma-gyar filmet és ha a tömeggyártásban- 20-25 film között - akad hébe-korba olyan film is, amely nem üti mega mértéket, abból még nem követke-zik, hogy a magyar közönség ellensé-ges szemmel nézi a hazai filmproduk-ciót. Erről szó sincs' és ezt nem önámí-tásból állapitjuk meg.

Elvitathatatlan tény, hogy a magyal'film helyzete rendkívül nehéz és szö-vevényes. Nincsen kiviteli piaca ésvalóban alkalmazkodni kell a helyi,illetve orszagos állapotokhoz és viszo-nyokhoz. Dc ez nem jelenti azt, hogyaz ország visszautasítja azt, amit ne-héz és keserves küzdclcm árán elért ésha vannak is hibák és bajok, azokoricsak segíteni kell és lehet is! Az oszt;rák filmpolitikus megállapításai ránknem vonetkozhetnek, dc ha hajlandók isvolnánk azokat tudomásul venni, ahkor csak egy mód van a helyzet javí-tására: a határok megnyitása a magyar[ilm számára!

KOVÁCS ÉS FALUDIFILMGVÁR ÉS LABORATORIUM

BUDAPEST, VIL,GYARMAT-U. 35.TELEFON: 97-8-55.

Magyarország legnagyobbés legmodernebb gépekkelfelszerelI Ia b o ra t o r i u m a

•Készil; hangosfilmekel és kóplókor, film-feliratokat, pedagógiai-, kultur-. reklám-

és rajzlrükk-filmekel -8

~~r~'~----------~'~~~~~~I~----------~,MAGYARORSZÁG MOZGÓKÉPSZINHÁZI STATISZTIKÁJA

ADATOK AZ 1936. ÉVI FILMMŰVÉSZETI ÉVKÖNYVBÖL

,\ Budapest székesfőváros területére kiadott enge-délvék száma - - - - - - - -

Ezek közül a ténylegesen működö Iil msz.inház akszáma :L935 novemberében - - - - -szűneteló filmszínház (Belvárosi rn. és r::gye-terniek mozgója) - - - - - -

J\ cm a nyilvánosság részére, tehát csak saját leo-zönségiill számára játszik - - - - -

A meg nem valósított engedélyek számaA székesfővárosi Tskolánkivüli Népművelési Bi-

zottság engedélyének il száma - - - -

10'4

77

2

6115

4Osszesen 104

A vidéki mozgóképszinházi játszási engedélyek száma - 535Ebből:

Ténylegesen működű tuin gos.uocgole (ezek egy részepersze csak nyáron játszik, de ebbe a rovatbakellett őket venni) - - - - - - -

Szűnctcló hangosrnoz ik (Dcbrec n stb.) - - -Néma mozik (ezek rendszerint csak vasárnap vagy

ünnepnap játszanak, de előfordult az is, hogy!?ö!csönlwplal? hangosgépet és aklsor hangosanjátszottak) - - - - - -

Szüneteló némamozik - - - - -Elvi engedélyek (rendszerint magánosok részére

kiadott. ele nem hasznositott engedélyek)r skolák, iskolánkivuli népművelési b izottságok és

egyéb tanintézetek számára k iadott, de nemhasznosi/ott eng edél yel: - - - - -

Egyházak vagy egyházi jellegű intézmények ré-szére kiadott, cic nem hasznositott engedélyek

Intézetek, bányák és egyéb intézmények részére ki-adott, de nem hasznositott engedélyek - -

'~pités alatt levő moz ik engedélye (Csitlaghegy,Pécs és Kispcst) - - - - - -

összesenKeriilet et: si criut a fővárosi működö filmszínházak clesz-

tása így nlakul :I. kerületII.

Ill.lV.V.

VI.VU.

VIII.TX.

3 filmszínház35 "5 (1 szünetelö)4 filmszínház

H15 "1,3 (1 szűnetcló)

rj filmszínházX. G

XI. 3XIV: 6

Os~zcsen -;:7~9:-;-f7;'il-m-s-z'7'ü-;ll:""la7"",z-

*

34910

64G8il

238

7

3535 639

Össeesité s:

Budapest: engedélyek száma 104Vidék: 539

6431!)35 november végén ~ ténylegesr-n működö moz ik száma: 426

9

~,_~ ·~;A~~~~.~ •EGY FILMRIPORTER

NAPLÓJAAz 1935. évi merseilleikirálygyilkosságot ellen-ségeink Jankapusztávalpróbálják kompromiiél-ni. Az aljas hireszielé-sek cáfolására eredeti'ielyezini felvételeket kö-zölt a Magyar Híradó,amelyet az egyik laplekritizélt és azt írta,

hogy miéri nem küldtek oda egyéles-ebb szemű opera tőrt, aki Janka:pusztát a valóságban és nem olyanszerény beállításban fotW!,rafálfa volna.A kritikusomnek az alábbi na/JlótÖre.dék em szolgéiion v éleszul, .

Éjfél felé járt már az idő. amikor arómai gyorsból Murakereszfuron ki.száll/am. - Határállomás.

A ködös és nyirkos téli éjszakábangyenge fényű lámpák világítása mel«left egy szuronyos határőr igezoltet.

Betértűnk a vasuti forgalmi irodábaés röviden előadtam, hogy mil yen kiil.detesben vagyok és az utam célja avilágérdeklődés központjába kerültJenkepuszie, ahol filmriportot szeret»nék készíteni.

A vasutasok [oiziien nevettek és aztmondiék, hogy alaposan csalódni fo:gokk, mert azon a szegényes kis tanyánfilmezni valót aligha találok. Hiszenéppen a semmit akarom [ilmezni és be:mutatni a világ értelmesei részére -[eleltem - hogy ily modon is i!!.azol.hassuk magunkat a szerbek és ~gyébellenségeink lehetetlen vádja ival szem.ben.

A fantáziám ban kergetődző képekteljesen összeomlottak, amikor másnapJankapusztára érkeztem. meet igazukvolt mindazoknak, akik azt mondiék,hogy kár 'lesz minden perc fárado-zásért.

A szerbek például világnak engedtekolyan fényképeket is, amelyek Janka-

pusztát ezer méier magas hegyek völ-gyében mutatja be, pedig a környékszem látó-határig sik terület.

Hegyormok és sziklálk helyett göd-I'ÖS homokvidéket Iéttem. a tanyán öt-hat szegényes gazdasági viskóval ésnehány cseléd-lakóházzal. Oda étkezé-semkor a puszta csendes lakói, a bé-resemberek, az asszonyok, a gyerekekmind összefutottak, kiváncsi tekinte-tükben volt a kárörvendő mosoly, hogymegint jött valaki, akit J ankapusztá-val jól becsaptak. Igezuk volt, rnericsak mcsolyogni lehet azokon, akikJankapuszta meséjébe bediiltek,

A .i\-lagyar Világ-Híradó pontosan ésőszintén beszámolt Jankapusztáról, te-hát nem tudom. hogy akkor egy ujság-író mi mindent várt még a film től, haaz, amit a Híradóban látott, neki nemvolt elég.

Az ügyetlen riportomról írott kriti-káját hálásan köszönöm, meri ezzelsaját maga is elismerte, hogy 1anka-pusztán sem bombegyér, de még ha-landzsagyár sem volt soha.

SOMKUTI ISTV AN.

Az Országos Magyar MozgóképipariEgyesület idei közgyűlését december 8-ándélelőtt )011 órakor tartja meg egyesületihelyiségében. Határozatképtelenség eseté-ben a közgyűlést 8-3tl napon belül újbólösszehívják.

A Moziegyesület választmánya legutóbbelhatározta, hogyaszabadjegyeket 10 és2~ filléres illetékkel sújtja a [őlétl alap ja-vara. Az Egyesület részéről Fenyő Sándortkűldték ki ennek a kérdésnek a technikai le-bonyolitására, aki többek között Gerő Ist-vánnal is megállapodott abban, hogy aRoyal-sztnházakban is szedik a szabad-[egyek után ezeket az illetékeket. A MM(l':'reméli, hogy ez az illeték II szezon végéigvigalmiadómentes lesz.

A MMOE legközelebbi körzeti gyűlésétdecember H-én tartja meg Szolnokon, azottani Vármegyei Kaszinó-ban, amelyen aMMOE részéről résztvesznek BornemisszaGábor, Gyárfás Gyula és Morvay Pál.

A Magyar MozgóképüzemengedélyesekOrszágos Egyesiilete figyelmezteti tagjait,hogyaszabadnapos gépészek, üzletveze-tők és pénztárosnők helyett alkalmazott ld-segítőket az OTl-nál. illetve MABI-nál fel-tétlenül be kell jelenteni.

10

~~~O.~'------------~I~~~~r~~.~~MAGYARORSZÁG FILMFORGALMA1935 ELSŐ KILENC HÓNAPJÁBAN

A Statisztikal Havi Közleményekmost megjelent 7-9. füzete, közli Ma.~yarü'rszág filmforgalmi statisztikáját1935. január l;től szeptcmber 30.:g.

Az elmult kilenc hónapban behoz.tunk összesen 261 q (1934.ben 234 q)nyersfilmet 678.000 pengő érték ben(I934.ben 602.000). Ebből a mcnnyíség.ből III q (I934.ben 88 q) érkezett Né;metországból, 60 q Olaszországból(l934:ben 64 q), 55 q az Egyesült Alla:mokból (1934:ben 49 q) és Nagybrittásnrából 22 q. Kikészítés céljaira behoz.tunk 35 q nyersfilmet. A statisztikamegemlíti, hogy kivittiink 2 q nyersfil-mct Nagybrittániába és l q-t Lengyel:országba (?).

Az év első kilenc hónapjában kivit-

tünk 4 q megvilágított negatívet 11.000pengő értékben és pedig valamennyitFraneiaolrszágba.

Az elmult háromnegyed esztendőalatt 54 métermázsa povitivfilm, vagyiskészfilm érkezett be Magyarországba253 ezer pengő értékben (tavaly 59 q

317 ezer pengő értékben), ebből jutAusztriára 9· (8), 18 (29) q Németoreszágra, 8 (9) q Franciaországra, azEgy,esült Államokra 7 (5) és Svájcra 8q. Kész kópiából 36 q.t vittünk ki (ta:valy 8 q:t) és pedig 2 q.t Németország.ba CI q), 13 q-t Ausztriába (4), 1 q-tFranciaországba, U (H Svájcba és 29q-t az Egyesült Államokba. Filmhulla.dékból ez alkalommal nem volt k.vi-telünk.

AZ AGFA-P.OZITIVo legjobb és a legtartósabb

kópiaanyag

VEZÉRKÉPVISELÖMagyarország részére:

Lajta AndorBUDAPEST

VII., Thököly-ut 75.T e I e f o n: 97-0-76.

IPA INI IK II INI IE »IHI«A LEG TÖKÉLETESE B B KÉPN EGA TI V"••;••~.~.~••;.;u;.;••".;••".;••".;,,".;.~••;.~••M.;••".;••".;••".~.a~.;."••;•••~DUP-NEGATIV, H A N G - N E G A T I V Tf3 és Tf4D U P - P O Z I T I V, H A N G - P O Z I T I V

EGYÉB NEGATIVOK:SPECIAL-NEGA TIVEXTRA RAPID-NEGATIVKINECHROM - NEGATIVAEROCHROM-NEGATIV

11

~.--ro~~_~ ~••I.••• +.A~,.,. • f'

��������������������������������������������������������i ~ A MŰTEREM ~ i��������������� e.+���������������.�����������������������

Novemberben prograrnszerűen folytak a Főlvételek úgy a Hunnia-

Filmgyárban. mint a Magyar Filmirodarnűtermében és telepén. Az előbbibennovem ber elején befejezték az U j Iől-:desúr fölvételeit Falus István gyártásivezető és Gaál Béla rendező irányitásarnellett. A fölvételek rendkívül jól ésszepen sikerültek. A hónap folyamánbefejezték a szinkroriizálási munkála-tokat is, úgyhogy a filrri karácsonyelőtt már bemutatóra is kerül.

Alig hagyta el a műtcrrnet a Hirsch;és Tsuk-cég produkciója, máris bevo-nult a Huriniába a Keleti-produkciógárdája Kardos László rendező vezeté-sével. Karinthy Frigyes és Mihály Ist-ván szővegkőnyve alapján nagy meg-oldásokra vállalkozott Kardos László,a tehetséges fiatal rendező, aki hatal-mas: és gyönyörű építkezésekkel. nagy-szabású kiállítással, de szerencsésenösszeállított együttessel könnyedén ol-dotta meg a reá rótt feladatot. Elsőren-dűszcreposztással készül el él Keleti-produkció Barátságos arcot kérek! cí-mű filmje, amelynek sztárj a SzőkeSzakáll, a moziközönség legkedveltebbkómikusa. Partnerei: Ráday Imre, Szö-rényi Éva, Mátray Erszi, FenyvessyÉva, Péger Antal, Békássy István, Bi-licsi Tivadar, Solti Herrnin, Gúr donyiLajos, Makláry Zoltán, Peti Sándor,Ihász Aladár, Medgyaszay Vilma, Bár-sony István és Justh Gyula. A filmnagyszerű zenéjét Brodszky Miklósszcrezte, operatörje Eiben István,hangrnérnökc pedig Lohr Ferenc.

A Magyar Filmirodában Székely Ist-ván rendező folytatta a 'Ez az éjszakacímű orosztárgyú filmdráma fölvéte-leit. N em volt kőnnyű dolga orosz mi-liőt elővarázsolni és stílszerű en meg-rendezni ezt a mindenképen érdekestémájú filmet. Kiss Ferenc, Tőkés An-na, Ceortos Gyula és Vértess Lajos

játsszák a film főszerepeit. A Pátria-nak ez az új filmje megIepetés lesznemcsak sajátságos szüz séjénél fogva,hanem azért is, mert ilyen zsánerű fil-met még nem készítettek Magyaror-szágon - magyar nyelven.

A Hunnia-filmgyárban a Keleti-pro-dukció december első napjaiban fejezibe a munkálatokat, utána nyomban azUher-produkcio kezdi meg a Doneu-welten cimű németnyelvű film főlvéte-le it. A filmet Peter Erenke írta, rende-zője Willy Reiber, főszereplői: MariaAndergest. Gretl Theimer, WolfgangLiebeneuer, Georg Alexander, Ha/mayTibor, Joe Stöckl és Willy Schnur.Operatőrje: Otto Heselmenn. A dísz-[eteket Szironihai Lhotka István tanártervezi. Hangrnérnők. Lohr Ferenc. AzUher-prcdukció ezt a filmet a berliniMaxim-filmvállalattal együtt készíti éskörülbelül karácsony előtt fejezi be amunkálatokat. A film lenéjét RobertStolz és 'Willy Eng/berger szerezték.Gyártási vezető: Uher Ar lszfid.

Az Uher-produkció után vagy a Da-nubius érdekközösségében alakult Lux-film kft. vagy a Stylw,'film rt. megy aműterembe. A Stylus tudvalevően azOkos mama című színdarabot viszifilmre György István rendezésében,míg a Lux-film Móricz Zsigmond Légy.ió mindhalálig círnű nagysikerű szín-darabját filmesítí meg Székely Istvánrendezésében. Ez a színdarab emléke-zetcs sikert aratott úgy a NemzetiSzínházban mint szertc az országbanúgy, hogy' a darab filmváltozata is alegnagyobb reményekkel indul a sikerfelé. A produkelót Szigeii Ferenc sze-mélyesen vezeti, mellette V inczegyártási vezető dolgozik. A szőveg-könyvet Szatmári Jenő, a jól ismertújságíró írta. A szerepesztás fölött csorok megjelenésekor még •.em dön;töttek, de addig is a legkiválóbb buda;pesti színészekkel tárgyaltak. A fil;mct Eiben István fotografálja és LohrFerenc végzi a hangfőlvételt.

12

VIDÉKI KÖRZETGYÜLÉSEK

0\ Moziegyesülct új elnöksége tovább1-\ folytatta Pécsett megkezdett vidékiszervezkedési. és felvilágosító mun ká.ját és november hó 12 én Szombeihe»lyen, a városháza tanácstermében tar:totta a Nyugat-Dunéneűlj körzet elsőülését. Az ülésre leutazott BornemisszaGálbor elnök is, aki személvesen akarrnegísmerkední a vrdékí m;zisokkal ésazok panaszaival. Vele volt az egyesü:Jet ügyvezető alelnöke j\fol'vay Pál s,

A körzeti ülés iránt igen nagy érdeklődésnyilvánult meg, amennyiben a szornb athelytVárosi, mozgó vezetdin. fl eineniann Károlvigazgatót], és Heinilieli Fcrencen kívül, (akÚ~házigazdaként szercpcltck) megjelentek akövetkezők: Biringer 'Tivadarné (Györ,Apolló), Mé setiro s főszámvevéí (Győr, Váro-i), Magyar János (Nagykanizs», Kaposvár,

Héviz), Karcag Endre (Pápa), Harimanntestvérek (Sopron, Elit), Priedrick KárolySopron, (Városi), Licduiig Béla (Kőszeg).t Vitt nunni i\ndor (Cclldőrnölk) , Il acher Gyu-la (Kőrrnend). Palleouirs István (Sárvár),fT oruátk Mihály (Csorna), Schroen]: And rás(Sopronbánfalva) és Kulhay-Donáss (Vasvár). A körzeti értekezlet megtárgyaltamindazokat az ügyeket, amelyek jelenleg azérdeklődés homlokterében állanak és pedig: azenejogc1ij, a társulási szerződések megval-tcztatásának, a villanyáram árának, a v igal-rni adónak, a filmszállítás oicsóbbá tételénekproblémáját és legfőként a filmkötéseknek amagyar filmgyártás fcllenrlűlósével kapcso-latos problémáit. Az elnökség tagjai beje-lentették, bogyafilmbérleti és szállításiszokványok a napokban életbclépnek és ezzelil mozis ismét egyenrangú szerzéídő Iéllé vá-lik. Intették azonban a moz isoka t, hogy eza körülmény ne ragadtassa őket semmifél"kőnnyelműségrc. Minden moz isnak lelkérekötötték, sogy igyekezzék nunden uta g yar[il tnet le!?ötni és biztosítson azok számaradátumoka t. Felhívták il mozgósz inháztula j-

donosokat üzemeik rcnoválására, modernizá-lásárn és az ügyes reklarn í roz ásra is. Figyel-meztették őket a na, hogy csak lebonyolít-ható szerződést kössenek. Felhívták a tago-kat, a most megalakult mozis-szővctkezct tá-ruogatására, valamint a Horthy-akcióbanvaló részvételre is. Tárgyalták a rokkant-

A FILMKULTURAmai számánakboríték Iapját~'rJfa n"- • (/! . FeUOfO"" 11

nyom ták!

rendelet és a szabadilap-határozat következ-ménycit, a mag as rendőri díjakat és az Ú. ll.ruűkcdvcló i rendelet hiányosságát,

A körzeti értekezlet befejeztével a megje-lentek közös ebéden vettek részt és az érte-kezlet a jólvégzett munka tudatában oszlottszét.

Bormeniis sa elnök innen l1[or<'o.y PállalGyőrbe utazott, ahol Seaictcr polgármesteréi' lit! ész áros fŐSZ~\1l1VeVŐkalauzolásával meg-tekintették az ország egyik legszebb mozgó-színházűt: a most megnyílt !<3'Ö1'i Kult úr-házat.

Másnap Korná romba utaztak, ahol Alapipolgármesternél és a város többi vezető jénéljártak el a komáromilOo/c-os vigaImi adómérséklése érdekében. A város vezetői igé-retet tettek Bornemisza elnöknek, hogy ha-ladéktalanul előterjesztést tesznek il képvi-seldtestűletnek a vigaimi adónak 5%-"0. ~'alóutérsélelé se iránt.

A Moziegycsűlet vidéki szervezkedő ésfelvilágosító munkájának következő állomásaSeolnoh lesz, ahol december li-én gyül nekössze il Tisza-vidék moz itula jdnnosn i, 801'-

neniis ca Gábor ezen az értekezleten is sze-mélyescn vesz részt.

A "Sopron élete filmen" című ismeretter-jesztő filmet, amelyet Friedrich Károly, asoproni Városi Mozi igazgatója készített,most egymásután játsszák az ország kü-lönböző mozijaiban. Legutóbb az orosháziKorzó-Moziban mutatták be a filmet Szle-berth Imre kormányfőtanácsos szakíró elő-adása kiséretében.

*A hangosfilm az angol választások során.

A most lezajlott angol képviselőválasztá okalatt az angol .korrnány l-t autó hangosfilm-mozgószlnházat állított be, amelyek 30.000

. métcr hosszú propagnndaf ilrnct mutattak beaz uccákori és tereken várakozó választókelőtt. A kormány tulajdonképeni propagan-dafilmeken kivül 8 rövid filmet is készitett,amelyeken bemutatta a kormány céljait éseredményeit. Egy-egy Iilmelőadás 70 percigtartott és hallatlan sikerük volt mindenütt.Az autós-mozik nemcsak ,Londonban vonul-tak fel, hanem bejá rt ák egész Angliát.

A kölni egyetem sajtótudományi intézeté-ben a közeledő téli szemeszterre különlegeselőadásokat ta rtanak a Iilmröl, főleg a napi-"ajtó és szaklapok munkatársai számára. Amunkaterv sze rint gyakorlatokat tartanak aIilmkritikából, előadásokat rendeznek a né-mafilm történetéről és a film kulturális je-Ientóségéröl.

13

~.,--------~.~~~~~+,----~--~A

~~~HIRADÓJA

A belügyminisztérium az Országos Moz-góképvizsgáló Bizottságba most az újonnanlétesített ipariigyi miuisztérlum képviselőitis kinevezte. Ezek szerint az új miniszté-rium delegált jai a filmcenzurában: KádasKároly min. tanácsos és Novák Ervin min.főmérnök. A belügyminiszter egyben föl-mentette Jeszenszky Sándor min, tanácsosta filmcenznrában viselt tisztsége alól és he-lyébe dr. Balogh László min. titkárt, a köz-oktatásügyi minisztéríum Iilmügyi előadó-ját nevezte ld a bizottság tagjá vá.

November 23-án fontos értekezlet volt a'belügymlnísztériumban, amelyet _ Kozma..Miklós belügyminiszter hívott össze. Az ér-tekezleten Kádár Levente min, osztályfönökelnökölt és a következők vettek azon részt:Pogány Frigyes dr. államtikár az OMME el-nöke, dr. Libertiny Márton, Horovitz Ri-chárd. Gutmann Manó és Gutmann Károly,a MMMOE részéről: Bornemissza Gábor el-nök és Szegáll Izsó, a Szdvetkezet részéről:Gyárfás Gyula és Fenyő Sándor, továbbáTaubinger Zoltán dr., Székely Imre dr., aTelefongyár Igazgatója, Rietschen főmérnök,Sólyom Antal cégvezető, Gerő István, Cas-tiglione Henrik, Décsi Oszvald, a miniszté-ríum illetékes osztálya megbízásából Szől-lősy Alfréd min. oszt. tan. és Rútkay Ödön,min. titkár, végül Novák Ervin min. főmér-nök. az ipar ügy i minsztérium képviseleté-ben. Az értekezlet hosszabb és beható ta-náskozás után a következő határozatothozta: A belügyminisztérium újabb rendele-tet ad ki, amely az elsőtoku hatóságokatsürgős jelentést ételre szólítja föl, hogya 190nem működ ő mozi helyzetét vizsgálják fö-lül és állapítsák meg annak az okát, hogyezek a mozik miért nem játszanak. Az ada-tok és [elentések beérkezte után a belügy-minisztérium folytatólagos ankéton meg-beszéli a további teendőket.

Az Atrium-filmpalota megnyitása valósá-gos társadalmi esemény volt Budapesten. Azú,j filmszínház november 26-án nyilt megünnepélyes keretek között az "Elnökkisasz-szony" címü filmmel. Maga a filmpalota alehető legmodernebb kivitelben készült,úgy a nézőtere, mint gépháza minden igény-nek megfelel. A 770 személyes (lj premier-színházat Lajtos Elemér igazgatja. akinekmultja és rutinja garancia arra nézve, hogyaz új filmszínház avatott kezekbe került.

Scheltel Antal, a Telefongyár r. t. rokon-szenves cégjegyző,ie, belügyminiszter! enge-déllyel nevét Sólyom-ra változtatta meg.

A Bioscop fillllkereskedelmi és filmköl-csönző krt. - amely nemrégiben kezdtemeg működését - novemberben megsl!:erez-te a Rádius fllmszínházat bérlő Filmszínházés Filmforgalmi kft. részvénytöbbségét. ABioscop Pásztor Béla eddigi kft.-tag érde-keItségét vette át, azonban Pásztor Béla to-vábbra is megmaradt állásában mínt a Rá-dius-fllmszlnház igazgatója.

Lux-Filmgyártó és Iilmkereskedelml kft.elnevezés alatt új filmvállalat alakult a Da-nubíus mozgókép ipari részvénytársaság ér-dekközösségében. Az új vállalat törzstőkéje10.000 pengő, tagjai pedig: Szigetí Ferencigazgató és dr. Váradi Jenő. Az új vállalatrövidesen megkezdi a "Légy jó mindhalá-lig" című film fölvételeit.

A Magyar Hiradó ármegállapító bizott-sága elhatározta, hogy az Atrium megnyi-tása alkalmából egy példánnyal több ko piátkészíttet a hiradóból. Ennek következtébena vidéki mozlk egy jelentékeny része előbbkapja meg a szokásos hiradót, mint eddig.A bizottság egyben több mozival szembenhizonyos árváltozásokat vitt keresztül.

Filmatyp elnevezés alatt !Íj laboratóriumkezdte meg működését Budapesten. a Hunnia-filmgyár közelében levő Szentes-uccában, Avállalat vezetői Turcsányi Gyula és Turcsá-nyi Olivér.

Mosonban a belügyminisztérium új mozi ..engedélyt adott ki és egyben felemelte akontingenst egyről kettőre. Az új engedélytbáró l\fineralli Fritzgerald Desmond kapta,aki hír szerint (lj lilmszínházat akar Moson-ban létesíteni.

Kisterennyén Otthon-mozgö elnevezésselúj mozgöképszínház nyilt meg. Az ü.i moziengedélyese Matheidesz József kisterennyeilakos.

Két gazdátlan moziengedély betöltésérekerül legközelebb sor. Az egyik Pomáz ra,a másik Jászapátira szól. Mindké! helyena belügyminisztérium bevonta az eddig ér-vényben volt engedélyeket.

. Vidor László és Vidor Zoltán, a Bécsbenélő kíváló magyar filmszakemberek Opus-Pilm-Gesellschart elnevezéssel új vállalatotalapítottak, amely főleg filmek gyártásávalkíván foglalkozni.

Bus Vincéné!,. a budapesti Népszínház-mozgó vezetönöjét az ipartörvényre valóhivatkozással 5 pengőre birságolták azért,mert nem írta ki a mozi bejárata fölé a ne-vét. Busné a MI\'IOE tanácsa alapján megtel-lebbezte ezt a határozatot és megvan a re-mény arra nézve, hogy az illetékes minisz-térium megváltoztassa az ítéletet.

14

~---- ~.A~~~~. ~t··..····· ·..········ ~I Bt DAPESTER FILl\1l\1ARKT i~........•••...••~...................•....•.....•..... ~\

TM :MONAT KOVEMBERBloscop-Film: Da Vogdhiilld/n, Rádius-JCi-

no. J f.._ Liebes/ellt<" Omnia-Kíno. Jf.

Fox-Film: Char/ie Chan in Eg'ypt, Palace. ]f.Harmonia-Film: Casta Diva, R. ApolJo. Jf.

- Derncsleierung, Palace- und Casino-Kino, JI.

Hirsch u. Tsuk-Pilm: Sylt'ia uu d. ihr Cliau]-[eur, Kammerlichtspiele. J 1.

- Das T'ogeb uck einer Geliebten. Kam-merlichtspiele, Royal Apollo. jf.

Keleti-Film: Broadway Bill, Décsi-Kíno,Kammerlichtspiele. Jf.

Kolor-Pilm: Der Sch inn des heil, Petrus,Radius-Filmtheatcr. J f. (Ung.)

Metro-Goldwyn: Vtigabond Lady, Scala-Film-theater. Jv.

- Anna Karenina, Scala-Filmtheater. Jf.Művészfi!m: Byond Bengei, Palace. Jf.

- Dame aH::\'call/elias, ForUIl1 . .Tv.Para mou nt: Sougliai, Omnia-Kinc. Jf.Phöbus-FiIm: Die K oud it orei in Of en, Royal

Apol lo. If. (Ung.)Reflektor-Film: Friiulein Proesideus in, 1'0-

rum- und :\ trium-Kino. J f. (Ung.)La. Ronte l tn per ialc, Décsi-Kíno. Jf.

Trieolor-Film: Escape Ille nevel'! Forum. Jf.The 1II(/1l 1'1'0'111 Folles Bereérc. Décsi-Kino, Casino-Kino. J r.

- So nders of th" Ri'1-'{'J', ,,80::;allloo".Ropal ApolJo. Jf.

Ura-Film: A'I'I'Iphytrio1/., Uránia, City-Thea-ter. Jf.

- Konigsiaalser, Uránia und Citv-Tlicu-ter. Jf.

Warner-Bros: NlidsHlIlll11'1' uiglu s drearn. Ra-dius-Theater. Jf.:'.I._V__ "-__ V.�. .,A_-'V_.I/_

MEGJELENÉSI STATISZTIKAERSCHEINUNGSSTA TISTIK

Nouember hánap(Monot Nou.)

368222

Magyar (ung.) filmNémet (deutschcr) filmAmerikai (arnerikanischo r) f ilmAngol (englischer) filmOsztrák (österreichischcr) filmFrancia (f ranzősischcr) film

23 film~~~~~~~~~~~V~

Budapest egyik legrégibb filmszínháza aRoyal- Vió most már véglegesen megszüntmint mozi. Az eddigi engedély tulajdonosFisch Gyula az engedélyt visszaadta a bel-iigyruinisztériumnak. ~ volt moziban ezen-túl csak varieté-előadásokat tartanak.

ÉRDEKES ADATOK AZOSZTRÁK FILM GAZDASÁGI

tLETÉBOLA hivatalos Wiener Zeitung cikket közölt

az osztrák film mult évi pénzügyi és gazda-sági eredményeiről. A cikk szerint 1934 ok-tóber 1. és szeptember 30. közötti időben 23nagy játékfilmet gyártottak Ausztriában. Eza 23 film G,294.000 schilling bevételt jelen-lett ;,Z osztrák közgazdaság számára, A 23filmből nyokat adtak el Németországnak3,3'J:U)U0 S értékben. ezzel szemben Magyar-ország már csak 1,1' filmet vásárolt, de rnind-össze 185.000 S licencet fizetett. Anglia egyfilmet vásárolt 200.003 schillingért. Csehor-szág 10 filmet szerzett meg 44'7.00.0 schil-lingért, míg Palesztina 11 filmért csak 8:2.[)·).)S licencet fizetett. ;\ H.3 millió schillinggelszemben az oszt rák filmpiac 5.6 millió Echil-linget fizetett kűlföld i f ilmeké rt, úgyhogy a:osztrá/o [il nil orgaloru m intlene set re alet n: Alegtöbbel Németországnak adózott Ausztria:120 filmért több rn int 4 mill ió schillingetutalt át a Némctb irodalomha. Ezzel szemben110 amerileai [ilrnért mindössze 990.000 schi-linget fizetett! Ez a két szám kétségtelenülszembetűnő és rendkivül érdekes. A németAusztriában egyrészt értékesebbek termé-szetesen a testvérorszég filmjei, másrésztleeuesebb et jövedelmeznek az amerikai fil-mek. A behozatalban Csehország 9 filmmelszerepel 135.űCO schillinggel, míg Magyar-o rszágot alkalmasint ~ pV egyes rouatbcn"vették föl, ahol 11 filmet tüntetnek föl, ~amelyért 132.00.:) schillinget fizettek az oszt-rák filmvállalatok.' ���� 0 ����������������������������

EDDIG MEGJELENTEK:19i15 augusztus 1-től

(Hisherigc Erschcinungen sei t elem 1.. Aug.1935).

Magyar (ung.) film~ érnet (deutscher) filmAmerikai (amcrikanischer) filmAngol (englischerű filmFrancia (f ranzősischcr) filmOsztrák (österreichischer) filmOlasz (italienischer) film)Palesztina (palestinischer) filmSvájci (schwcizcri eber) film

Osszesen (ln a111111cn)

7lS41857111

89 film

A magyal' filmek kötelező játszása ügyé-ben több vidéki hatóság hamisan értelmeztea nyáron kiadott rendeletet. Ebben az ügy-ben' a Moziegyesiilet panasszal fordult abelügyminisztértnmhox, amely a rendelethelves értelmezése érdekéhen rövidesen pöt-rel1'deJetet ad ki.

15

AZ.OI(TATÓfILMAZ OKTATÓFILMKIRENDELTSÉGIUJ TAGJAI·

CJ\ z Oktatófilmd,irc,ndeltség munkás1-\ sága naprólmapra terebélyesedik.Ezért szűkségessé vált, hogya kőzép..skola mmden tan tárgyára megfelelőszakos bizottsági tagok álljanak amunka rendelkezésére és a szükségesokta tófilmek elbírálásánál.

Hóman Bálint vallás, és közoktatásaüp,yi rninisztcr ezért az iskolai filmek.ta tás ellátására a minisztéríum leebelé.ben Iétesitett Oktatófilm Kirendeltsé zpedagógiai szakértői bizottságánaktagjává az 1936/37. tanév végéig tcpjedő időre pótlólag Baransl<y E. Lászlóképzőművészeti főiskolai tanárt, drBérczi Gusztáv iskolaorvost. dr. Bog,

nár Cecil egyetemi címzetes nyilvánosrendkivüli tanárt, dr. Brisiis Frrgycseiszt. r. gimnáziumi tanárt, Édes Jenőállami gimnáziumi igazgatót, vitézEsztergcmv Ferenc állami gimnáziumitanárt, Horvéth Károly felsőmezőgazdasági iskolai igazgatót, Kiss József á);larní tanitóképzö-lntézett igazgatót,Kubinyi Bertalan közsézí reáliskola. ta,nárt, lvlarczel! Ágost állami kőzép.sko-lai tanárt, dr. vitéz Pélfi János egyete,mi rnagánturuir, rillarru gimnázium: ta,nárt, dr. Petrich Béla állami gyakoi-l»tanárt, dr. Pitroff Pál állam; gyakorlógimnáziurnr tanárt, dr. Scropp Ferencegyetemi magántanárt kinevezte.

FELÁLLITJÁK AZ OKTATÓFILM-CENZURÁT

CJ\ Budapesti Közlöny novem ber 30.1-\ száma új rendeletet kőzől, amelyintézkedik az oktetoiümek számára isa kiilon [tlmcenzúre-hívetel felállítása-ról. Ez az új mozgóképvizsgáló bizott-ság nem fölosleges szcrv, hanem olyanintézmény kíván lenni, hol pedagógu-sok és szakemberek vizsgálják felülazokat az oktatófilmeket. amelyek nema nyilvénosseg számára, hanem kizáró-lag az iskolai oktatás céljaifél szo!gál-nak.

A rendelet szószcrintí szővege a kö-vetkező:II 'III. lrir. iu iu isct eriu nt 70.4001.1935. M. E.

scám ú ren d ele!ra: iskolai oktatásra seánt J//Ozgóféllyképr!.;

j/1('R,'i:;sgáldslÍl'cil és engedélvccésérő},A 111. ki r. m inisz tcrium a nvil vános elő-

adá-era szánt mozgófényképck. valamint azokbel- és kűlf őld i forgalmának hatósági eliell-őrzéséről szóió ~1.300/t92<1. }J. E. Sz. renele-letének 2. §-~t a következd rendelkezésekkelegészíti ki:

1. §.

Nem esnek a 4.300!H)'2~. M. E. számú ren-delet hatalyn alá az iskolákban kizáróan atanuló ifjú,ág oktatása céljából bemutatan-dó mozgófényképek.

,\z elözö bekezdésben említett mozgó fény-képek megvizsgálása é, kiz áróan iskolai elő-ndások keretében bemutatásának engedélye-zése a lll. kir, vallás- és kőzoktatúsügyi rm-nisztcr által szcrvczctt Oktatófilmek Orszá-gos Hiraló Bizottsága hatáskörébe tartozik.

2. §.A bizot tsúg állapítja meg azt is, hogy <17.

okta tó- j ell egíí mozgó fényképek nemzetköz lforgalmának megkönnyítése céljából létre-jött ncmzctkőz i egyezmény intézkedéseihezképc-t vámmentességben részesíteni kért

16

~'.---------+'~~~+'--------+ileülföleli moagó Iénvképck. valarnint az egycz-ménv értelmében belföldön clöállito u. ck az.g-yczményhez csatlakozott államokba kivin-ni szándékolt ilyen rnozgófényképck valóhanalkalmasak-c iskolai oktatás ru.

:l §.Az Oktatófilmek rszágos Biraló Bizott-

. sága állal iskolákban oktatás céljából enge-délyezett mozgófénykép a tanuló ifjusagonkívül másnak. aká r :IZ iskol.ikban, akár más-hol csak az Országo Iozgóképviszgáló BI-zottság cngedélyokira ta alapján mutathatóbe.

4. §,_\z ktatóf ilmck Országos Bi ráló Bizot t-

,ág{ln:dc szcrvczet i szahálya it a lll, kir. val-lás- és kőzoktatásűgvi minisz ter a lll, kir,bclügvminisz tcrrel cpyetértdlcg állap ítjameg.

G, §.Ez a r nelelet kihirdetése napján lép életb

é~ azt a lll. ki!'. va llás- és közoktatásügyimini-ztcr il lll. kir. bclügym inisztcrrcl egyet-értőleg hajtja végre,

Budapest. 1S):=!fl. év i novernber hó 'LJ-én,

,'i/,l::: G6111bös Cvu!« s. k.m. kir. min isztcrclnők.

A délamer ikal államokból most küldtckszct kimula tást n ott levő hangos Iilmsz in-házak számáról. Ezek szerint Csillében jút-jút. zik 2;íO. ruguayban 70, Braz iliába n 50 ,Peruban 130, Columb iában 130, Venezuela-ban 1 ll, Ecuadorban 40, Boliviában 29. Pa-raguayban 16, Panamában 110, Cubában 170hangos filmszínház, :\ középamcrika i kis-államokban ö-szesen 200 hangosmoz i műkö-cl ik.

A technika úttörői címmel az esseni Krupp-művek 12,aO méteres oktatóf ilmet ké zitett atechnika nag yjairol. ,\ film tulajdonképen aKrupp-művek tőrténetét tá rja a nézők eléés igen érdekes feldolgozásban viszi filmreazokat. akik neme ak a szorosabb értelem-ben v tt Krupp-gyárért, hanem a né IIIett ccluiil:a f.>_ilŰdJsht liarcolt ale és vitték si-kerre a különböző technikai találmányokat.

Megszüru a berlini Film-Journal. A németf ilmsz aksa jtó egyik régi organuma a Fihu-IOItY1lak, amelynek értékes és hasznos rncl-l leletc a Fil nt-rít el ier círnű lap volt, októ-her 31-én bcszű ntette a megjelenését. Ezzel;) német filmszaksa.jtó egyik régi és érde-mes lapja szűntctte I megjelenését. /\. lapszcrkcszrő je, .vlbcrt Sch neider átvette aLich/é Hil d-Biih III' tős:::erl?es:::lői ti. ztségét.

A FILM HALOTTAI

lwin iVeL/SS, a német filmművészetegykor ünnepelt nagysága, október29-én hosszabb szenvedés után 56 évesk rában Berlinben meghalt. AlwinNeuss egykor a film ünnepelt nagy-sága volt. Világrészek visszhangzottaka nevétől, a századelejei nagy Filrnmű-vészekkel egy sorban emlegettékhoszú-hosszú időn k résztul. A németfi lmgyártás első évében tűnt föl ko-moly szerepekben Már 1906-ban állt ctfelvevőgép előtt é legelső zercpe aIlamlet volt. Több mint száz filmenjátszott. 1922-ig játszott külőnbőzönémafilmeken é mindig nagy sikerevolt. Ebben az évben új arcok tűntekföl é Alwin Neuss, il nagy film z tá r,la sanként háttérbe szorult, Hangosfil-rncn mindössze egyszer lépett föl: ] 930-ban A régi dal círnű filmen, Azótaazonban csak színpadon szcrcpclt. Anagy színész mélységc cn Fájlalta film-beli clfclcjtetósér, sz ív- é idegbaj gyö:törte é most hosszú kínlódás után ahalál váltotta meg szcnvedéscitöl é re-ményétől, - mert mindig hitt föltáma-dásában - hogy ismét visszakerülheta filmhez - világsztérnek.

Ehrlicn Zoltán, a debreceni Apolló:mozgó gópésze, illetve a derecskeiUránin-moz! egyik rnűsorkritőjc no-

vernber -án Debrecenben -fl éve ko:rá ban hi rtelen elhunyt.

.Ludwig Blattner, a filmtechnikábanismert Magnetton 'és Blattnerphon-cljá-rás fcltalálója november l-én a Londonmelletti Elstree-ben őngyikosságot kö-vetett el és nyomban meghalt. A Mag-netton-eljárás volt a hangosfilm elejénkonstruált Blattnerphone-rendszer alap-ja és kiegészítője és ezt az eljárásttökélete ítcttc Bleti ner, aki azonbannem boldogu.t a ta lá lmányá val. ötven-cg~' éves volt.

17

~-t~)--------~.A~~~~_~~' +f

ILG_M_TECHNIKALOHR FERENCokI. g épészrnérnök :

A HUNNIA FILMGYÁR UJ, TÖBBSZALAGOSHANGKEVERŐ BERENDEZÉSE

10\11-\Hunnia Filmgyár novem-ber elején "háromszalagoskeverőberendezést" ren-delt a Klangfilm G' m. b.H.-nál.

•• • • .• •••..• A gyártónak, a rende-zőnek és a hangmérnok.

nek igen nagy gondot okozott eddig aItö?bszalagos keverőberende'lés hiánya.\Noveltf! a gyártó kiadásai t, mert Bécs-Ibe, vag;y Ber.inbe kellett küldenie akeverni való anyagot, valamint előző-leg eenzúráztatni a még nyers állapot-ban lévő filmet, fizetnie kellett a kűl-földi berendezés bér.etét, a műte rmctés a személyzetet. Amikor n külfölclikeveresi kiadást a film költségvetésenem bírta meg, ez esetben a rendezőmunkáját erősen gátolta, hogy a jele-netekhez tartozó különféle hangokat aképfelvétellel egyidejüleg kellett fel-vennie. Ez a körülmény komoly idő- ésminőségvesztést jelentett.

Végül: a hangrnérnők nel; okozottgondot a többszalagos keverőberende-zés hiánya, amint ezt az alábbiakbanmegvilágítjuk.

.Mi is az a többszalagos keverés ésmiéri van arra szükség?

Mindenekelőtt az egyszerű hangát-Has (át játszás, Umspielung, Über-schreibung) esetét vizsgáljuk meg'. Te-gyük fel, hogy egy énekszámot hallunka filmen, az énekest azonban nem ál-landóan látjuk a képen, hanem felvált-va azzal a társasággal, amely őt hal-,gat ja a kulisszák mögött. A kész ének-felvételt ilyen esetben átírjuk, vagyis

új ra átmásolják új negatívra, mertennél az á tj átszásnál módunkban vana hangerőt a képhez illeszteni, (amikoraz énekes .á tszik, hangosabban, ami-kor a kulissza mögötti jelenet látszik,halkabban). Az eljárás ilyen esetbenaz hogy a műtcremben levő vetítő-vásznon látjuk cl képet. A hozzátarto-zó hangot - - mint elektromos feszült-ség-változást - nem hangsz óróba ve-'letj .ik, hanem a leha.lgatr; helyiség-ben levő kcveröa sztalba, amelyen ahangszabályozást el lehet végezni. AIchallgatóhclyisógböl automatikusan ke-rül a "hang' az erösítőberendezésenát a telvevőgépbe.

A hangátírás tehát nem más, mint ameglevő hangfelvétel újra való átrná-solása. Ez az átmásolás történhetik azeredeti hangerővel, vagy pedig rész-ben, vagy egészben halkabban is. Afelvételnek a laboratóriumban való át-másolása (dublézása) nem ajánlatos,mivel a Tobis--Klangfilm-hangfelvétel(egyáltalán minden intcnz itásos felvé-tel) eltorzul a másolóeljárás folyamán,

A fenti hangátíráshoz megfelel min-den - a színházakban is használatos- vetítőberendezés, amely kép- éshang vetítésérc aikalmas. feltételez-zük, hogy él műszaki megoldás az elő-írásoknak megfelel, és az átírás torzí-tás nélkül elvégezhető, Ebben az eset-ben a vetítőgépen játszott hangot (pl.beszédetjlúgy tekinthetjük, mintha mik-rofon közvetítené. Ha ugyanabban azidőben valóban mikrofon előtt zenél-nek és ezt a zenét ugyancsak a kcve-

18

~'I---------+'~~~+'--------+irőasztalba vezetjük, akkor a hangrnér-nök a beszédet összeírhajta a zenévelés az új filmen mindkettő együtt szól,mintha egyidőben vették volna feLEJdig a fenti eljárást használtuk aszinkronizá lá snál.

A mindinkább Jelfokosott igényekazonban tullépték a fenti eljárás általteljesített eredményeket, annál is in-kább, mivel a beszéden és zenén kívülmég legalább egy harmadik hang fel-vételének szüksége elengedhetetien Iel-tétellé vált.

Sok esetben ezenfelül még gramo-fonlemezről való átvitel is szükséges.Az egyes részhangoknak felvétele fő-leg azért előnyös, mert külön figyel-met fordíthatunk az egyes felvételekre.

Amennyiben az egyes' részfelvételekl1ár rendelkezésre állanak (1. beszéd,2. zene, 3. vonatzaj. 4', gramofonlemez),úgy olyan berendezésre van szüksé-günk, amely ezeknek a Ielvétcleknekegyidőben való lejátszását lehetövé te-szi, egyben a képet is vetíti, amelyhezezek a hangok illesztendők.

Ilyen megoldás volna, hogy 3-4 ve-títőgépet egyidőben indítanának meg,amelyek mindegvíke egy-egy hangfel-vételt (hangszalagot) játszik. A gépekfotocelláiból nem a hangszoróba, ha-nem a keverőasztalba vezetnénk azegyes hangokat. Az első gép vetítenémég a képet is. Elképzelhető, hogy en-nek a gyakorlati megvalósítása milyenköltséges és időtpazarló megoldásvolna.

A többszalagos keverőberendezéskielégíti azokat a feltételeket, amelyeka keveréshez . szükségesek. Egyetlenasztallapon történik az egyes filmekbefűzcse. A képvetítőgép ezzel a szcr-kezettel eovütt indul és cgyidejűsítveműködik tovább is. A kép és hangsza-lagok közötti kényszerkapcsolat elek-tromos megoldású. A hangfilmek egy-egy fotocella előtt haladnak el. Háromrészhang cseten 3 hangkábel viszi a

keverőasztalhoz a megfelelő beszéd-áramokat, amelyek a lehallgatóhelyi-ségból már egyesítve jutnak cl hang-felvevőgépbe, Érdekes megjegyeznünk,hogy más rendszerű hangfelvétel (pl.RCA, vagy más trans verzális eljárás-sal készült felvételek - Zaekensehrift)minden nehézség nélkül átírható To-bis-Klangfilm fclvétcllé. Pick up-öselektromos gramofon is hozzákapcsol-ható a szerkezethez és így mindenmikrofon-helyre egy-egy hangfelvételcsatolható,

A leírtak alapján könnyen elkép-zelhetjük, hogy a zenei szinkronizálásmilyen egyszerű, Szinkronizálásnálnem kell a hangrnérnőknek begyako-rolnia a beszéd és zene hangerőkiilőnb-ségeit. hanem teljes Iigyclmét a zene-felvételre fordíthatja. Továbbá nemkell megalkuvó megoldást választaniaa hangszínezetszabályozó beállítása-kor. Ha ugyanis a hangszínezetszabá-lyozó a beszédre előnyös beállítású(már pedig a beszédet érteni kell, te-hát a mássalhangzók egyenes átviteleis igen fontos), akkor a zene felvételfeltétlenül szenved minden olyan jele-netnél. ahol annak csak kisérő szerepevan, Viszont, ha jó zenefelvételt aka-runk elérni és a hangszínezetszabályo-zót a zenének megfelelően állít juk be.akkor a már helyesen felvett beszédetront juk el az átjátszással. (Azt a gya-korlati esetet vettem alapul, hogy iga.zán egyenes erősítő még mindig ke-vés műteremben áll rendelkezésre,Egyenes erősítés csctón ugyanis ahangszínexetszabályozó használata fö-lösleges.)

A zenei szinkronizélés a jövőben ze-nei [elvéiellé cgyszcrűsiil. A többi za-jokat is k.ilőn vehetjük Icl. Csupán apárbeszédet és olyan felvételeket. ame-lyek a képen is látszanak ke.l a kép-pel együtt és azzal egyidőben elkészi-feni. Az új berendezéssel a keverésegyszerű módon, kisszámú személyzet-tel clintézhctő.

19

~.t~)--------~'~~~+'--~----~'AZ EGYSÉGES NORYIÁLFILM-

PERFORÁCIÓRÓL

T Íz év óta két perforáció alakot isme-rünk. Az egyik a régi alakú, amelycü a

negatív filmek számára hagytak meg, míg amásik az új pozitiv-perforálás. Ez azonballtéglányalakú. gömbölyített sarkokkal.

Hogy miért kellett annak idején két kü-lönbözö perforáció, azt majd csak a történet-írók ügyszeretete fogja kibogozni.

A filmtechnika további fe j lődésc, il mo-dern hangosfilm és a színesfilm elterjedése.követeli az egységes filll1pej'forálás alakjá-nak a megállapítását.

i\ legutóbbi párizsi Fényképészeti Kon-gresszus és az amerikai Szabvány-Bizottságazt ajánlotta, hogy gyakorlati szempontbólaz eddig is uiert I;>ozili-v-perfo'!"<ilást szo rgal-mazzák.

A német "Pilmtechnilwi és SzabványiigyiBizottság" az összes érdekeltekkel megálla-podva, a fenti perforálás szabványt tette ér-vényessé és 1936 január l-től az új, egységesperforálás szabvány életbe is lép. Eszerintúgy a negativ, inint a pozitív filmek p erio-rticiája -u.gya.nolyan alakú lesz, niint uiosta poeitiu [ilmeké,

..;zabályos léglány alak, legömbölyítettsarkole kal.

Természetes, hogy az egységesítés a film-iparban szamos átalakításokra vezet. Igy il

nyersfilmgyárak minden felár felszámitásanélkül kötelesek az anyagót az új perforálás-sal szállítani. A régi és üzemben lévő, vala-mint az újonnan készítendő felvevőgépeketis a mérctnek megfelelően kell átalakítani,illetve építeni úgy, hogy poz itív-perforálásméretével a továbbitó szcrkczctek egyezze-nek.

FILMKOPIRozAsl ÉSELLENÖRZO K. F. T.

VII, ERZSÉBET-KÖRUT 8. SZ.TELEFON: 31.2.81.

Kópiák szállitása az összesgyártási központokból.

AZ OZAPHAN-FILMA celephan-anyag sokoldalú elterjedése még

a filmhez is eljutott és újabban keskeny-film célokra kész ítcnck egy Oz aphan-f ilmnév alatt forgalomba hozott nyersanyaget.Ez súlyút illetőleg, sokszorosan könnyebb anormál filmanyagnál. ára pedig kb. egyötöd-része a rendes filmnek. Az Ozaphan-Iilrnu lapa uvaga a cclophán, amelyet különböző

,d:1cl. lakkréteggel vonnak be. Igy il

rendkivül vékony, O.Ol) m111 vastagságú cclo-phán, a mechanikai tulajdonságai révén elégkedvező helyzetbe kerül. Fényérzékenyítöül,elté rően a normál is f ilmtól, diazoösszetétclc-ket n lkalmuz nak, amelyek különböző o rg a-nikus anyagokkal. Icstőanvagot alkotnak. TTafény éri, úgy ezt il fcstőanyagot szétrorn-bolja és eltünteti. Ezekbúl érthető, hogy azOzuphu n-f ilmnél pozitív ról történik a kopi-

;·'10g pedig lényegesen hosszabb ex-positióval, mint a no rrnál filmnél. l\Z clőhí-vas igen egy"zerü és abból áll, hogy a be-exponált filmet ammoniák-göz fölött vezetikel. Miután az O:::aIJ/wn-j"ihn mechanikai sa-játossága tekintetében vékonyságn miattalatta van a rendes acetilcelluloze filmnek,azért könnyen szakad, 111iért is nem per ío-

rál ják a filmet, hanem a leadógépekben a to-vábbítás Irikció útján történik. Tá j ékozás-képen közől jűk, hogy egy 300 mcteres nor-mális kcskcnyf ilrn-orsóra Ozaphan-filmből1000. triéter csévélhető fel.

.Bostock Fourcolor Limited' néven UJsz.ínesf ilm-konszern alakult Londonban,egyelőre 1500 font sterling alaptőkével. Atársaság négyszín eljárással dolgozik.

Speciális filmszállitások

a világ minden részébe.

Leggyorsabbvámkezelés o Nyugoti és Keleti pólya-

udvarokon, o fóvámhivotolbonés o hojóállomósokon

"HEBEL'"nemzetközi szállitmányozásiés elvámolási vállalat,IV., V Á C l-U T 1.T e I e f o n: 15-9-47.

20

~--------~.~~~~~-,~------~Irja: Brűckner János okI. gépéscn.érnök.

A gramofonlemezekről.A mozgóképszinházak az előadások kö-

zötti szünetek alatt lemezekről adott zené-vel szörakoztatják a közönséget. A gramo-ronlemez az utóbbi pár esztendő alatt je-lentős re.ilődésen ment át és a hangmínöségtekintetében igen eros a javulás. Míudazon-által helyetelen kezeléssei a 'Iegtökélete-sebb lemezről is csapnivalóan rossz vissza-adást érhet ünk el. Néhány gyakorlati ta-nács szolgáljon útmutatásul. Feltételezzükhogya pick-up szerkezet és a meghajtómotor körül semmi hiba sincs. A jó vissza-adás egyik fontos feltétele a megfelelő Hialkalmazása. A szokasos gramol'ontíí és azúgynevezett pick-up-tű két különböző !i-pus, amelyek egymással nem helyettes It-hetök a visszaadás igen nagymérvű rom-lása nélkül. Mindig pick-up Hít alkalmaz-zunk és azok között se váltogassuk a már-kákát, hanem egyet kipróhálva lehetölesmellette maradjunk. Minden lejátszás ú]tíít kíván. Akinek alkalma volt mikrosz-köpon keresztül megnézni egy ú] tiít ésugyanezt egyszeri lej átszel s után, az ugyan-csak csodálkozhatott azon, hogy az egy-szeri lejátszás milyen erősen elhasználta atűt. A hangtisztaságot, a rrekvenciahüségeterősen rontja a kopott tű. Nem segít azsem, ha egy lejátszás után a tűt a pick-up-ben 180°-kal eljordítjuk, gondolván, hogya tűnék csak egy oldala használódott el. Akikopott tíí erősen rongálja azonkívül alemez hangbarázdáit és idő előtt teszi azttönkre. A lemez második nagy ellensége apor. Ez eltömi a Iinom barázdák végtelenapró hegy-völgyei t és az a torzításoktól

eltekintve kellemetlen sercegést és írek-véneianyesést okoz. Lemezeinket gyakrantisztítsuk ezért finom bárson nyal, tartsuk alehetőség szerint pormentes helyen, vígyáz-zunk, hogy be ne karcolódjanak.

A higanygőz egyenirányító.Az ivlámpák táplálására a váltóárammal

rendelkező filmszínházak némely helyenhiganygőz egyenirányitót használnak. Ezekkészülnek úgy egyfázisú, mint háromlázisúváltöáramü hálózatra, amelyek közül alegelőnyösebbek mindenesetre a háromíá-zisű tipusok. Ha az egyfázistI váltóáramotegyenhányitjuk, egy úgynevezett pulzáló-egyenáramot kapunk, amelynek határozottpozttív és negativ pólusa van. Azonban ezaz egyenáram a váltóáram frekvenci .fhoz hasonlóan lüktet. A haromtáztsü vál-tóáramot egyenirányítva nyert hasonlóké-pen pulzáló egyenáramnál a lüktetéseleszáma jóval sűrűbb, vagyis az így kapottegyenáram sokkal egyeneletesebb, ami azívlámpa fényében az előbbi vel szembenI'eltűnően megnyilvánul. A higanygőz egyen-irányítók leggyakoribb hibái a követke-zők szoktak lenni: 1. Nem gyullad be alámpa. Ennek oka, vagy hálózati vezeték,vagy transformátor vezeték szakadásban,vagy pedig az alacsony gyujtó feszültség-ben keresendő. Ugyancsak oka lehet az is,hogy az üvegbúrába belenyúló pölusok el-használódtak. Bizonyos tipusű higanygüz-'lámpáknál az alacsony hőmérséklet míattnem gyullad be a készülék, miért is itt azüvegbúra óvatos melegítésével érünk célt.A második leggyakoribb hiba az, hogy alámpa működése mellett nem kapunk ára-mot az egyenáramú oldalon. Az ok itt avezetékszakadás vagy a lámpa elöregedé-se. A vacuum a lámpa belsejében idővellerornlik és a lámpa így használhatatlannáválik. Szekták a kiöregedett lámpákat újvacuurnozással regenerálni, azonban ezannyira költséges és amellett nem teljesmegoldás, hogy nem éri meg az érte ho-zott anyagi áldozatot.

FILMl\1űVÉSZETI ÉS TUDOMÁNYOS FOLYÓIRAT. ELöFJZETÉSI ÁR: 1 évre 10 pengő. - y2 évre 5 pengő.

Felelős szerkesztő és kiad á: Lajta Andor.

Szerkesztöség és kiadóhivatal: BUDAPEST, VU., THÖI<ÖLY-ÚT 75. - Telefon: 97-0-76.

Megjelenil, mlnden hónap elsején. Minden cikkért a szerzö felel.

21

~--------~.~~~~--------~.BUDAPESTI filMPIAC. Filmmegjelenések 1935. november hónapban.

JELMAGYARÁZAT: Megj. = Megjelenési hely. - H. = Hossza. - F. = Felirás. - M.Müfaj. Fősz. = Főszereptök. R. = Rendező. - C. = cenzura. - a. = aluli. - f. = felüli

.Ll madará sc. - Megj: Rádius. - H.: 2157' m. -

.M.: Operett. - F' Pacséry. Fdsz.: LiI Dazo-Xl. 5 wer, Wolf Albach Rctty, M. Andergasi. - R.:BIOSCOP FILMk.U. E. W. Erno. - c.: Aluli.Erzsébet-körut 9.

Ifa k ett eu sscretile Mcgj.: Ornrua.Tel. : 33-4-95. eg ymást, - -Xl. 26 H.: 2285 m. - M.: zínmű. - F.: Pacséry, -

Fösz.: Renatc Müller, G. Frőhlich, H. Liedtke.- R.: Erich Waschnek, - c.: Aluli.

FOX FILM r.-t., I I Egyiptomi re jtél y. - Megj.: Palace. - H.: 204:2Rákóczi-út 19. Tel.: Xl 21 rn. - M.: Detektiv dráma. - Fősz.: \V. Oland.39-4-37 és 31-6-58. I I ·-F. Szántó >\ rrnand, - R.: L. King. -- c.: A.

r;ast a diua. - Megj.: Royal ApoIlo. - H.: 2400Xl. 2 111. - M.: Dráma. Fősz.: Eggerth 1'1árta, _. F.:

HllRMONI1\·FILM Radó István. - R.: C. Gallone. - c.: Aluli.Akácfa-u. 7. Farsangi lovag. - ~fegj. Palace, Casino, -- li. :Tel.: 35-2-87. 2300 lll. - :"1. : Sz ínmű. - Fősz.: G. FröÍ1dch.

Xl. 28 Heinric George. - F· Váezi Dezső. - R.: HansLcppa. - c.: Aluli.

Scerel ini négyes. - Meg i.: Kama r.i -- lI.: :!4.4(1XI. 2 m. - FÖsz.: Olga Csehov,'. Leo Slcz.ik, WolH

,\lbach Rctty, G. Huber. - r· Sixlóssy. - . R.

HIRSCH és TSUH, Hübler Kahla. - c.: Aluíi.

Rákóczi-út 14. B as kierc sev Mál'ia seerelnie. - :\-1. : R. Apollo.Tel.: 43-8-35. Kamara. - H.: 24.00 ITI. - _\1.: Dráma. _:-_ F.

Xl, II Siklóssv. - F<l~z. : Darvas Lili, Hans Járay. Sző-ke Szakáll. A. IIörbiger. - R.: H ennann Kos-terlitz. - c.: Aluli.

HEL~TI-FILM I I Szigoruan bizalmas.___.

Meg j.: Décsi, Kamara. --VII.. Erzsébet-körut 8 I H.: kb. 240:l m. _. l'vL: Társ. szfnrnű. -F.: Sik-XI. 28 lósv Iván. - Fősz.: Myrna Loy, \V. Baxter. -Telefon 43-4-74. I R.:- Frank Cap ra.

HOLORFILM k.U. I I Seesu Pél I'/' esernyoje. - Meg j.: Ráclius, Casino.VI., Erzsébet-körut 8. Xl. 14 -- TI.: 2100 m. - :'-1.: Vígjáték. - Fős7..: GcrvavTel. : 40-855. I I 11'1., G 0111 baszőgi. Básthy. -- R.: Cziffra Géza,

Szökil? a niercyasszony, - Megi.: Met ro-f ilmpa-Xl. 12

Iota. -lJ.: H)H3, m.'- f . Vígjáték. - F.: LászlóMETRO-60LDWYN Aladár. - Fősz.: Robert Young. - R.: Sam

VIII., Sándor-tér 3. Taylor. -- c.: Felüli.Tel.: 44-4-24 és 25. Karenina � Inna. - Mcz ]. : .\ofctro-filmnalota . -

XI. 21 H.: 2509 lll. - M.: Dráma. -- F.: Erb Benito. --Fósz.: Grcta (;;lI'bo. - R.: C. Brown. - c.: "\.Malakkai pokol. - Meg j.: Palace- H.: 1900 111.

Xl. 7 :'1.: Dzsungel. F· Magyar kisérő szövcg. -MŰ\1ÉSZFILM, ]7 ősz. : Hany Schcnk cxped iciój a. - c.: Aluli.

Rákóczi-út 40. Kuinéliás hölgy. - Mcgj.: Forum. - lT.: 2300Tel.: 40-3-97. Xl. 19 111. - M.: Dráma.-F.: Pacsérv László. - Fösz.:Tvonue Printemps. - R.: i\. Ca nec, - c.: F.

22

~,--------~;~~~~~,--------~PARAMOUNT FILM I

Songtuti. Megj.: Omnia. - H.: 2123 111. -FORGALMI R T., -XI. 12 1\.[.: D ráma. - F· Fodor S. - Fősz.: CharlesVII., Rákóczi-út q9. Boyer, Lorette Young.-R.: J. Flood. - c.: A.Tel.: 34-4-37, 40-5-22. IPHÖBUS FILM l Budai cukrászda. - Megj.: Royal Apollo. - H.:FORGALMI RT., XI. 30 2.J.50: lll. - M.: Vígjáték. - F.: Zágon István. -VII .. Erzsébet-krt 8. Fósz.: Perczel Z .. Somlay A., 1-'::ab os, Dobos A.,Tel.: 31-5-62. I Gordon Z., Perényi L. stb. -- R.: Gaál B. - c.: .\.

I ~/nökkisa,<szoIlY. - . Meg j.: Forum, Atrium. -H.: 2.(;123 lll. - !v1. : /.ené~ vígj. - F· VitézXI. 25 ,\,1 ikló, Békef íy István. - Fősz.: ~Vlu ráti, \'om-REFLEKTOR FILM baszőgi, Jávor, Törzs, Kabos, Pethes, Pár tos, -Sándor-tér 4, R.: Marro» Endre, - c.: J\luli.Tel.: 42-5-29. Hneaáruu), - Megj.: Décsi. - J-l. : 22!,13'. - 2\01.:

XI. 21 Trópusi filmLlráma. - F· dr. .Vitéz Miklós, --I Fősz. : Nagy Kató, Pierre-Richard w.u-, -- R.:

Milrcel L'Herbier - C.: Aluli,

I ;.\re hagyj el' - Meg j.: Forum. - f-r. : 2585 rn.XI. 5 - M.: Dráma. - F· I,-iss Jenő. - Fősz.: Elisa-heth Bergner - R.: Paul Czin ner. - c.: Aluli.

TRICOLOR-FILM I Csa/j JIlPg dl'á{.;áll/ ! - Meg j. : Décsi, Casino. -H.: 2231 111. - M.: Vígjáték. - F.: Kiss Jenő. -VII., Dohány-u. 58. XI. 5 Fősz.: Maurice Chcva licr, Me rlc Oberon. - ILTel.: 37-4-37 Ilo.v del Ruth. - c.: Aluli.és 42-4-42. I Basali/bo. :Vlegj.: Royal Apollo H.: 2505- -

I111. - M.: E. Wallace cxotikus regénye. - F.:XI. 19 Bogdán L. - Fósz.: P. Robeson. Mac McKinncy.- H.: Korela Zoltán. - c.: Aluli.Tst enclz a t ilosbm, .. - Megj.: Uránia, City. - H.:

Xl. 12 2879 m. - AL Vigj. - p. Lándor Tivadar. -Fősz.: W. Fritsch, P. Karnp, .v. Sandrock, Káthé

lI UFA-FlLM RT" Cold, Fita Henkhoff. - H.: R. Schünzel. - C.: A.Kossuth Lajos-u. 13.K irá/_vkeringÖ. - .\o1egj.: U ránia, City . - H.:Tel.: 83-8-58.:!27Ú m. - _\,r. : Zené« szerelrni történet. - p.Xl. 26 Lándor Tivadar. - Fő~z.: W. Forst, P. Hörbi-ger, Heli Fiukenzeller. -- R.: H. Marsch.-C.: A.

WARNER BROS I I SZI'llti'uálléji á/om. - Mcgj.: Rádius. -H.: 3467XL 27

Im.: -- \ol.: Vígjáték. - F.: Kosztolányi Dezső.József-körút 32.

I - F(íóz.: Dick Powcll, James Cagney, AnitaTel.: 32-5-90.Louiso. - H.: ll/la x Reinhardt. - c.: f\ luli.

IItt az I936. évi ,

F'lMM~VtSlITI (VUÖNYV"-ra: P S·_, portó so fillér.Megrendelhetö a FILMKULTURA kiadóhivata-lában, XIV., Thököly-ut 75. Telefon: 97-0-761

23

MlllODAlOMSZAKSAJTÓLajta Andor: Fil 11/111 z'iz'és,f, et i ':d~ÖIl\'<' az

1936. évre. Ara 5 pengő. J\ szcrzö ki;dása.Lajta Andor közismert és népszerű film-

évkönyve november 30-án hagyta el a sajtót..'\z évkönyv ez alkalommal 320 oldal terje-delemben jelent meg. Az eddigi sorrendet aszcrzö sok tekintetben megváltoztatta és soku jdouságot vezetett be. Tgy kőzli az eddigelkészűlt összes magye r ha ngosf ilmtk címeita gyá rtás! év sorrendjében. J\ mozgókép-sz ínház ak részére szánt rész teljes új tudni-valókkal bővült és ugyancsak tökéletes azÉvkőnyv filmtechnikai része, amelynek cik-

keit Briickner János okl. gépészmérnök ésKarban József, a kitünő filmoperatőr Írták.Ujdonság a kétoldalas megbízható rnoz ist.a-tisz tika is, amely természetesen a november25-iki állományt veszi alapul. A könyv ele-jén levő címtár is kibővűlt és a filmvállalatokadata i közé új rész került: a sz inkronizálástűző cégek adatai. f\ külső kiállítás igen szépés dísze, és általában az Otthon-nyomda íz-lését árulja el. /\ könyv iránt már tavalyolyan nagy érdeklődés nyilvánult meg leiil-földön is, hogyezidén valamivel nagyobbpéldány~zámban jelent meg, mint eddig.

Fr. Willy Frerk: j ahrbucli des Kina-Asn a-/('UI'S 193G. Verlag: Photokino-Verlag, Ber-lin, S., Stallschrcibe rst r. 33. ,\.ra kötve R'M21"5.

Az első kül főld i alrna nach, amely már el-hagyta a sajtót, a közismert zöldszínű hiuo-amatőr-évkönyv. 'Ez az almanach évrűl-évrcpontosan és lelkiismeretesen tájékoztatja azamatűrt az uj technikai találmányokról, hi-vás i és kidolgozási ujításokról és mindazok-ról a kérdésekrűl, amelyek az amatőrt ér-deklik. Az idei év~önyv is renc1ivül gazdagtartalommal jelent meg, valóban kincsestár-háza a sok k01110ly és értékes tudnivalónak.,\ könyvben érdekes cikket találunk az a111a-tőrkinerna togra fia jelen legi állásáról, törté-neti visszapillantást az 1!)3i:í. évről és sok-sok egyéb hasznos és értékes rövidebb éshosszabb cikket és megemlékezé. t. :\ könyvórrlekcs része az amatőr-filmgépek és nyers-anyagok fajtáinak il Feborol{lsa.

VerölTentlichungen des wissenschartlichenZentral-Laboratoriums der photographischeuAbteilung Agta. Band IV. Verlag: S. Hir-zel, Leipzig. A ra 15 rnárka.

Immár negyedik kötet jelent meg abból at udouuinyos sorozatból. mclyct az J\gfa film-tudománvi laboratóriumában összegyűjtötttapaszlalatok alapján állitottak össze és ad-tak edclig ki. Az eddigi kutatások folytatásátjelenti be a könyv) clösz aváhan John Eggert,il könyv szerkesztó jc és va lóban az új köteta legújabb filmtechnikai kutatások eredmé-nyeit és azok tapasztalatait öleli föl. Aminia ohtuolis a tudományos filmtechnikában.megtaláljuk az új kötetben. Sz inesf ilm. hang-kérdések egész sora, világítási problémákstb. kerülnek itt UJ tárgyalásra. Hiszen afilm technika minden ágazata és annak min-den vonatkozása rengeteget halad úgyszólvánhónapról-hónap ra. 'Ezek tudományos földol-gozása nehéz és felelősségteljes feladatok, dl:

hasznos és értékes azok számára is, akik ab-ból tanulni akarnale. Ezt a célt szolgál ja azJ\gfa tudományos kutatórnunkájának gyű jtő-könyve, amely egyébként bizonytalan időkö-zökben szekott megjelenni.

Dr. H. Lummerzheim: Dus . Jg{a-Schmal-film ll andb ucli. Verlag Dr. Wnl ther fl ee-ring, lIa rzburg.

Ez a szepen kiállított kóz ikőnyv - mint aneve i. muta tja - a l;;esh'llyfillll problémá-ját öleli föl. Hasznos és nélkülözhetetlenmindenki számára, kinek a keskenyfilm hezvalamilyen köze van. Tizenhét fejezetbenöleli föl a keskenyfill1lezés mindcn kérdését.kezdve il keskenyfilm technikai alaptét eleí-től egészen a hangos kcskenyfilrnig és bele-értve a könyvhöz csatolt recept- és gép jegy-zéket. is. Rengeteg kép és ábra teszi érthető-vé oz elöndásszerűen megírt fejezeteket. Ko-érthetően megírt fejezetek. úgyhogy igenmoly és nagyjclcntöségű mű, amely ténylegnagy szolgálatoknt tesz a keskenyfilmező-nek. :\ technikai munkálatok előírása igenérthetően meg] rt fejezetek, úgyhogy igennazv szolgálatokat tett ezzel a szerző azok-nak, akik meg akarjük tanulni a kcskenvf il-mczé-t és annak technika i kidolgozását.

24

FARKAS IMRELELKI KLINIKÁJA

•Rp. Minde n m o z is

saját érdekébensiessen lekötni a

Rirályoó LUjzárjacimü filmetRendezte: GYÖRGY ISTVÁN

Készüita Magyar FilmirodábanFőszereplők:

BERKY LILLY, GÖZON GYULA,PETHES SÁNDOR, BALOGHKLÁRI,PERtNYI LÁSZLÖ, BOROSGtZA, KÖKtNY ILONA,KOMLÖS VILMOS

Az uj remek, zenés ma-gyar vigjátélctól lelkedfelüdül, tested felfrissül,szioed sebesebben ve:r -Irta és zenéjét seerezte

Farkas /tJJre

Verő-Film produkcióLEKÖTHETÖ:

a BIOSCOP FILM KFT.-nálTELEFON:33-4-95. ERZSÉBET-KÖRUT 9. sz.

WARNER BROTHERShozza forgalombaaz idei szezonban

.e világ legnagyobb filmjét:

s,t"TIY.~OaiO~SHAKESPEAREtündéri vigjátéka filmen

REINHARDTés WILLIAM DIETEALEmesteri rendezésében

MENDELSSOHNörökszép muzsikájátERICH WOLFGANG KORNGOLD irto ót filmre

Magyar szöveg: KOSZTOLÁNYI DEZSOA film főszereplői:

JAMES CAGNEY MICKEY ROOSNEYJOE E. BROWN ~ ANITA LOU'SEDICK POWEL ~ VICTO JORY

A filmet bemutató

RADIUSközönsége és a sajtó a leg-nagyobb lelkesedéssel fogadta eztaz irodalmi és művészi alkotást

. .. ,. _ .. _-.-