szent mór-zsák

Szent Mór-zsákkülönszám

2015. július

2 Szent Mór-zsák különszám – 2015. július

3Szent Mór-zsák különszám – 2015. július


MESÉLŐ TÁRGYAK NYOMÁBAN; baranyai népművészet, néphagyományok helye a XXI. században (NTP-MKÖ-14-03-04)

A programban iskolánkból, a pécsi

Szent Mór Iskolaközpontból 12 te-

hetséges tanuló vett részt folyama-

tosan, de egyes programelemekben

az iskola többi tanulója is részt vett.

A program nyitott volt.

A pécsi Szent Mór Iskolaközpont és

a pécsi Néprajzi Múzeum közös szak-

mai együttműködése lehetőséget

nyújtott, hogy növendékeink minél

élmény központúbban megismer-

kedhessenek Baranya megye népi

kultúrájával, népművészetével, ha-

gyományaival. A tanulók motívum-

gyűjtő és kutató munkát végeztek,

Burján István szakmai vezetésével

múzeumpedagógiai foglakozásokon,

tanulmányúton vettek részt. A tanul-

takat az alkotásaik során a festészet

és a kerámiaműhelyben mélyítették

tovább. A közönség projektnapokon,

kiállításokon, és a Nemzeti Színház-

ban az iskola Művészetek napi ren-

dezvényén találkozhatott a tanulók

által bemutatásra előkészített mű-

vekkel.


A pécsi Janus Pannonius Múzeum

részéről Burján István osztályvezető,

etnográfus vett részt

a szakmai programban.


A kerámia műhely

A foglakozásokat Megyesi Andrea

tanárnő vezette

a Szent Mór Iskolaközpontban.


Interjú Megyesi Andrea tanárnővel

– Mikor készít kerámiákat?

– Amikor nem az iskolában vagyok, dé-

lelőttönként kerámiákat készítek.

– Mit csinál egy keramikus?

– Sok mindent. Én például saját terve-

zésű használati tárgyakat és dísztár-

gyakat. Emellett gyakran megrendelé-

seket is kapok. Például szeretne valaki

egy egyedi étkészletet, vagy személyes

névre szóló ajándékot, vagy céges aján-

déktárgyakat, és felkér a munkára.

– Amit maga készít, azt is eladja?

– Igen, különböző kézműves vásárokon.

– Mindig ezt szerette volna csinálni?

– Nem feltétlen. De volt egy olyan élet-

helyzet, amikor jó volt hogy van egy

szakma a kezemben.

– Hol tanult agyagozni?

– 6. osztályos koromban egy barátnőm-

mel elmentünk egy kerámiaszakkörbe

Dugár Jánoshoz, aki akkoriban lett

a „Népművészet Mestere”. Ő annyira

szerette amit csinált, hogy lelkesedése

átragadt ránk. A tanyáján fatüzelésű ke-

mencében fekete kerámiákat égettünk

a szabadban. Az egész varázslatossága

fogott meg. Később egy szegedi szak-

középiskolában kerámia szakon tanul-

tam. Kicsit más volt ez az iskola mint a

pécsi kisképző.

– Miben?

– Például. sokkal többet tanultunk ko-

rongozni, mert a közelben egy majoli-

kagyár volt, ahol népiesebb formákat,

korongozással vagy „bekorongozással”

gyártottak. Pécsen a porcelángyár mi-

att az oktatásban hangsúlyosabbak az

öntéssel készült tárgyak.

– Miért szereti csinálni?

– A változatossága miatt. Ezek már több

ezer éves technikák, egy formát, az

emberek változó életformája, kultúrája

mennyiféleképpen képes variálni. Ez

varázslatos. Például régen nem létezett

„műzlistál”.

– Mit készített például tegnap?

– Most nagy divatja van a kézzel készí-

tett házi szappanoknak, ezért szappan-

tartókat.


A festészet műhely

A foglakozások és a nyomdai kiállítá-

si előkészületek képei


Interjú Kovalovszki Éva tanárnővel

– Miért vágott bele az idei tanévben

is egy újabb projektbe?

– Nagyon fontosnak tartom, az iskolai ke-

reteken kívüli oktatási formákat is, mint

például, a múzeumpedagógiát, vagy a

tanulmányutakat, szakmai előadásokat.

Ezek nagyban színesítik és élményköz-

pontúvá teszik a rajz- festészet tanítását.

Tanítványaim megismerkedhetnek kül-

sős szakemberekkel, akiknek személyes

varázsa, szakmai tapasztalatai nagyban

gazdagíthatják tudásukat. Számomra

nagyon fontos a múzeumpedagógia és

hagyományos iskolai keretek között ke-

vés lehetőség van tárlatokat, gyűjtemé-

nyeket látogatni.

– Mit csinál szívesen szabadidejében?

Ez nehéz kérdés, mert nagyon ke-

vés szabadidőm van. Gyakorlatilag a

munkám a hobbim és nagyon sok időt

fordítok rá. Ezen kívül szeretek futni,

utazni, festeni, kirándulni, bár ezekre

kevés módom van. Nagyon szeretem

a filmeket.

– Mi az, ami a legtöbb nehézséget

okozza a munkájában?

A műhelypakolás, teremrendezés nem

tartozik a kedvenceim közé, bár min-

den évben alaposan ki kell vennem be-

lőle a részem.


Tanulmányút

Az út során Burján István idegen-

vezetésével megtekintettük Drá-

vaiványi-, Adorjás-, Kóros- festett

templomait, Eszék belvárosát, Her-

cegszőlőst, Csúzát, Vörösmartot, Ba-

tinát, valamint sétát tettünk a Kopá-

csi rét természetvédelmi területén.


Projektnapok

2015. május 29-én és június 4-én

projektnapokat tartottunk a Népraj-

zi Múzeumban. Közösen alkottunk,

táncoltunk, nevettünk, kiállítást ren-

deztünk, baranyai receptek alapján

készült ételeket kóstoltunk.


Kiállításokon

Kiállításokon mutattuk be

a projekt során készült alkotásokat


Elkészítése: az élesztőt kevés lisz-

ttel és cukorral tejben felfuttatjuk.

A vajat elmorzsoljuk a liszttel, hoz-

záadjuk a kovászt, a tejfölt, a tojás-

sárgáját, a kevés sót és lágy tésztává

alakítjuk. A tésztát meglisztezett ru-

hába tesszük, majd az egészet hideg

vízbe, kútba tesszük pl. egy vödörbe

süllyesztve. Addig kelesztjük, míg fel

nem jön. Deszkára kiborítjuk, rudak-

ra vágjuk, kristálycukorban megfor-

gatjuk és kizsírozott pléhen a kifliket

közepes tűzön megsütjük.

A kútban kőtt, kútban kelt onnan

kapta a nevét, hogy ruhába téve a

kútban keltették meg.

Hozzávalók:

• 50 dkg liszt

• 20 dkg kristálycukor

• 10 dkg vaj

• 2 dkg élesztő

• 1 dl tej

• 2 dl tejföl

• 2-3 tojássárgája

• csipet só

Receptajánlatunk: Kútban kőtt


Mesés percek

Babás szerkövek

Élt a Jakab-hegy aljában, a régi Cser-

kúton két gazdag család. Ezek mindig

és mindenben versengtek egymással.

Egyszer egy ismeretlen koldus tért be

hozzájuk. Mindkét helyen elzavarták,

bántalmazták, aki ekkor megátkoz-

ta őket: „Akkor váljatok kővé, amikor

a legboldogabbak akartok lenni”.

Mindkét családnak volt egy-egy lá-

nya. A lányok egyszerre mentek férj-

hez. Az egyik ház násznépe azonban

ezúttal megelőzte a másikat, mert

előbb ért föl a pálosok Jakab-hegyi

kolostorába. Ezek már jöttek vissza-

felé az esküvőről, amikor a másikak

még csak fölfelé tartottak. Éppen ott

találkoztak, ahol a szakadékok fölött a legkeskenyebb volt az út. Egyik sem akart

kitérni a másik elől. A mérges gazdák egyszerre szólaltak meg: inkább váljunk

kővé, de ki nem térünk! Ebben a pillanatban beteljesedett a koldus átka, s az

egész násznép kocsikkal, lovakkal együtt kővé változott. Ma is ott láthatók Kő-

vágószőlős felett, a Jakab-hegy oldalában egy sorban.

Az ördögszántotta hegy

Élt valamikor egy vén boszorkány Nagyharsány falujában, a hegy tövében, akinek

volt egy gyönyörűséges leánya, Harka. Szeme csillogott, mint a gyémánt, aláomló

dús haja olyan tüneményesen selymes volt, mint az esthajnali pára, szép ívű, piros

száját pedig csak a hajnalban nyíló rózsabimbóhoz lehetett hasonlítani. Az ördög

mindenáron szerette volna megkaparintani az ártatlan szépséget. Ígért az anyó-


kának fűt-fát, s mikor ez sem használt, átokkal fenyegette. Az anyóka alkut aján-

lott: ha az ördög estétől hajnalig, kakas-kukorékolásig felszántja a Harsányi-hegy

szikláit, akkor övé a lány, de ha csak egy ásónyommal is elmarad, ne számítson

a kezére. Az ördög megörült az ajánlatnak, előhozta a pokolból hatalmas vase-

kéjét, egy macskát és egy kecskét fogott be eléjük. Jókedvűen kezdett hozzá a

szántásnak, s még éjfélt sem ütött az óra, máris fel volt szántva a hegy fele. Nosza,

megijedt erre az öregasszony, de végső elkeseredésében pompás mentő-ötlete

támadt. Éjfél után odament a tyúkólhoz, s elkezdett kukorékolni. A kakasok visz-

szafeleltek neki, s csakhamar az egész falu hangos lett a kakasszótól. Az ördög

nem vette észre a cselt, bukása feletti dühében elhajította az ekéjét egészen Be-

remendig (az ekéről lepottyant sárból lett a siklósi hegy), ő maga pedig Harkány

falunál (amely a szép Harkáról kapta nevét) nyomtalanul eltűnt a föld gyomrában.

Ahol lement a pokolba, a repedésen víz tört fel a felszínre, mely, azóta is buzog.

Szent Mór-zsák különszám – 2015. július

A kiadvány a MESÉLŐ TÁRGYAK NYOMÁBAN; baranyai népművészet, nép-hagyományok helye a XXI. században című pályázat keretén belül készültNTP-MKÖ-14-03-04

A szerkesztésben pécsi Szent Mór Iskolaközpontból részt vett: Kovalovszki Éva, Megyesi Andrea, Püspöki Péter, Buzás Bettina,Elekes Dóra, Halmos Gréta, Horváth Hajnal, Kálmán Júlia, Kálmán Luca,Lajó Odil, Lukáts Borbála, Nyári Borbála, Örkényi Zsuzsanna,Schrem Borbála, Éger Kincső, Kürti Boglárka, Mihovics Szebasztian,Mózes Csenge és Püspöki Krisztina

A programban részt vett:Burján István, Englertné Török Ildikó, Jakab Gabriella, Kovalovszki Éva ésMegyesi Andrea

A kiadvány a Craetive Grafikai Műhely gondozásában jelent megPécsett, 2015-ben.Felelős vezető: Zimonyi Géza

Támogatók:

szent mór-zsák

Documents