tóth jános - u-szeged.hueta.bibl.u-szeged.hu/2496/145/epop_343_filozofia...földi pál (1993): a...

EFOP-3.4.3-16-2016-00014

1

Szegedi Tudományegyetem

Cím: 6720 Szeged, Dugonics tér 13.

www.u-szeged.hu

www.szechenyi2020.hu

Társadalomfilozófia

Tóth János

Szeged, 2020

EFOP-3.4.3-16-2016-00014

2



www.u-szeged.hu


BEVEZETÉS

„A társadalomfilozófia területének meghatározása nem olyan szabatos, mint a filozófia

legtöbb szokványos »ágáé«”-írja Joel Feinberg. Ennek valószínűleg az az oka, hogy a

társadalom egy olyan totalitás, amelyet a különböző korszakok eltérő szerzői különböző

nézőpontból vizsgáltak. Ebből következően nemcsak másképp látták ugyanazokat a témákat

(ember, hatalom tulajdon), hanem más témákat ítéltek fontosnak és meghatározónak. Mindez

pedig nemcsak a társadalomfilozófia témák „folyékonyságát” eredményezi, hanem a szerzői

nézőpont fontosságát is mutatja.

Egy tudományágat be lehet mutatni tematikusan vagy történetileg. Míg a

természettudományok esetében a bevezető kurzusok általában tematikusan épülnek fel, addig

a filozófia esetében történetileg. Ennek a különbségnek döntően módszertani okai vannak. A

tudományos módszertan bázisán a tudósok eredményei egyesíthetők, ezzel szemben a

filozófusok nézetei – éppen az eltérő nézőpontjuk miatt – nem egyesíthetők. Minden jelentős

filozófia egy önálló paradigma, amit legkönnyebben egy történeti áttekintésben lehet

bemutatni. A filozófusok közötti válogatás jelenti az elsődleges kihívást a jegyzetíró számára.

Ebből következik, hogy viszonylag sok filozófiatörténeti, sőt kimondottan a politika- és a

társadalomfilozófia történetére koncentráló könyv van forgalomba. A történeti jellegű

tankönyvek bőségén túl ennek a megközelítésnek természetes fogyatékossága, hogy ezek

szükségképpen a múlt filozófusaira és problémáira koncentrálnak. Korunk problémái egy

tematikus megközelítésben sokkal könnyebben érinthetők.

A fenti okok miatt ez a digitális tananyag a társadalomfilozófiát tematikus módon mutatja be.

Ekkor a kanonizált témák közötti válogatás, illetve azoknak egy meghatározott koncepció

szerinti elrendezése jeleni a szerző számára a kihívást. Ez a jegyzet a hangsúlyt a társadalom

és az ember természeti sajátosságaira helyezeti és ebben a szellemben vizsgálja a környezeti

válságot, az evolúció és az ész viszonyát, illetve a többi klasszikus társadalomfilozófiai

témát. Mindezeket a kérdéseket a fizikalizmus és az evolucionizmus keretében vizsgálom.

Terjedelmi korlátok miatt más nézőpontokat egyáltalán nem érintek.

Módszertani szempontból az elsődleges célom a természettudományok és a

társadalomtudományok eredményeinek és

paradigmáinak a felhasználása. Úgy

gondolom – Newton parafrazálva –, hogy

a társadalomfilozófia a tudományok

vállára állva messzebbre láthat. Ennek a

lépésnek azonban súlyos ára van, mivel a

felhasznált tudományos (rendszerelméleti,

termodinamikai evolucionista)

paradigmák elavulása az itt bemutatott

társadalomfilozófiát is romba dönti.

EFOP-3.4.3-16-2016-00014

3



www.u-szeged.hu


A jegyzetben píros betűvel jelöltem a témák és leckék címét. A hypertext módon írt

szakszavak és kifejezések szinte mindig a Wikipédára utalnak; ezek egyszerre jelentenek

hivatkozásokat és további olvasnivalókat. A jegyzetben található képek – egy kivételével – a

wikipédiából származnak.

EFOP-3.4.3-16-2016-00014

4



www.u-szeged.hu


Tartalomjegyzék

1. TÉMA BEVEZETÉS A TÁRSADALOMFILOZÓFIÁBA

1.1. LECKE A FILOZÓFIAI GONDOLKODÁS

1.1.1 Filozófia

1.1.2. Filozófia és tudomány

1.1.3 A filozófiai megismerés specifikumai

Kérdések, szakirodalom

1.2 LECKE A TÁRSADALOM FOGALMÁRÓL

1.2.1 Mi a társadalom?

1.2.2 Módszertani kérdések

1.2.2 A társadalomfilozófia alapkérdései


1.3 LECKE A POLITIKA FOGALMÁRÓL

1.3.1 Politika és az állam

1.3.2 A közelmúlt uralkodó eszméi

1.3.3 Korunk új eszméi


2. TÉMA ANIMALE RATIONALE

2.1 LECKE A CSUPASZ MAJOM

2.1.1 Az ember meghatározása

2.1.2 A csupasz majom szükségletei és képességei

2.1.3 A termelés paradoxona


2.2 LECKE AZ EMBER MINT ESZES LÉNY

2.2.1 Az ész kialakulása és

fejlődése

2.2.2 Az ész uralma

EFOP-3.4.3-16-2016-00014

5



www.u-szeged.hu


2.2.3 Ész és társadalom


3. TÉMA RACIONALITÁS

3.1 LECKE A RACIONALITÁS A TUDOMÁNYOKBAN

3.1.1 A ’racionális’ fogalmáról

3.1.2 Racionalitás mint konzisztencia

3.1.3 Racionálitás mint önérdekkövetés


3.2 LECKE KOLLEKTÍV RACIONALITÁS

3.2.1 Kooperatív racionalitás

3.2.2 Értékracionalitás

3.2.3 Etikai racionalitás


3.3 LECKE A RACIONALITÁS BÍRÁLATA

3.1.1 Hume

3.1.2 A felvilágosodás dialektikája

3.1.2 Michael Oakeshott

3.1.3 Ráció a társadalomfilozófiában


4. TÉMA: TERMÉSZETI ÁLLAPOT

4.1 LECKE:TERMÉSZETI ÁLLAPOT A SZÉPIRODALOMBAN

4.1.1 Robinson Crusoe és a Rejtelmes sziget

4.1.2 Legyek Ura

4.1.3 A sziget


4.2 LECKE: KLASSZIKUSOK A TERMÉSZETI ÁLLAPOTRÓL

4.2.1 Hobbes

4.2.2 Locke

4.2.3 Rousseau


4.3 LECKE TERMÉSZETI ÁLLAPOT ÉS ANNAK KRITIKÁJA

4.3.1 Rawls

4.3.2 Természeti állapot kritikája

4.3.3 A természeti állapot és az állam megítélése


5.TÉMA KOLLEKTÍV CSELEKVÉS LOGIKÁJA

5.1 LECKE KOLLEKTÍV CSELEKVÉS ÉS A

KLASSZIKUSOK

5.1.1 Arisztotelész és Smith

5.1.2 Mancur Olson

5.1.3 Szervezet

EFOP-3.4.3-16-2016-00014

6



www.u-szeged.hu



5.2 LECKE FOGOLYDILEMMA

5.2.1 A klasszikus történet

5.2.2 Parfit értelmezése

5.2.3 Általános akarat


5.3 LECKE FOGOLYDILEMMA ÉS A SZERELEM

5.3.1 Szerelem hatása a preferenciára

5.3.2 Szerelem hatása a döntéshozatalra

5.3.3 A szív logikája és a közösség


6. TÉMA HATALOM

6.1 A HATALOM KETTŐS TERMÉSZETE

6.1.1 A hatalom fogalmáról

6.1.2 Szerződéselmélet általában


6.2 KORLÁTLAN HATALOM

6.2.1 Társadalmi szerződés

6.2.2 Az állam struktúrája

6.2.3 A korlátlan hatalom elvei


6.3 KORLÁTOZOTT HATALOM

6.3.1 Locke modellje I.

6.3.2. Locke modellje II.

6.3.3 Rousseau koncepciója


7.TÉMA: MAGÁNTULAJDON

7.1 LECKE: A MAGÁNTULAJDON ÉS ANNAK KRITIKÁJA

7.1.1. Magántulajdon kialakulása és a jog

7.1.2 Platón és Rousseau

7.1.3 Karl Marx


7.3 LECKE: ÉRVEK A MAGÁNTULAJDON MELLETT

7.3.1 Arisztotelész

7.3.2 Locke

7.3.3 Garrett Hardin


7.3 LECKE: MAGÁNTULAJDON EGY

ÖKOTÁRSADALOMBAN

11.4.1 Locke kritikája

11.3.2 Aldo Leopold

11.3.2 Garrett Hardin

EFOP-3.4.3-16-2016-00014

7



www.u-szeged.hu



8. TÉMA TÖRVÉNY

8.1 LECKE: A TÖRVÉNY FOGALMA ÁLTALÁBAN

8.1.1 A törvények típusai fogalmáról

8.1.2 Jobbra hajts

8.1.3 Verseny


8.2 LECKE: KLASSZIKUSOK A TÖRVÉNYRŐL

8.2.1 Szofisták

8.2.2 Platón

8.2.3 Szopoklész Antigoné


8.3 LECKE: A TÖRVÉNY MODERN FELFOGÁSA

8.3.1 Hobbes

8.3.2 Locke

8.3.3. Popper


9. TÉMA: MÉLTÓSÁG ÉS TISZTELET

9.1 LECKE: EMBERI MÉLTÓSÁG ÉS A JOG

9.1.1 Az emberi méltóság alapjog

9.1.2. Az emberi természetre alapozott méltóság


9.2 LECKE: A MÉLTÓSÁG FILOZÓFIÁJA

9.2.1. Klasszikus szerezők

9.2.2 Modern szerzők


9.3 LECKE AZ ÉLET TISZTELETE

9.3.1 Az állatok morális státusza

9.3.2 Az élet tisztelete

9.3.3 Szupraindividuális egységek tisztelete


EFOP-3.4.3-16-2016-00014

8



www.u-szeged.hu


SZAKIRODALOM

Albrow, Martin and Elizabeth King (eds.) (1990). Globalization, Knowledge and Society

London: Sage.

Arisztotelész: Politika ( bev., jegyz. Simon Endre, ford. Szabó Miklós) Gondolat, Budapest,

1969 (Gondolkodók)

Balázs Zoltán (2005): Emberi méltóság. Jogelméleti Szemle. 2005/4.

Barcsi Tamás: Az emberi méltóság filozófiája. Typotex, Budapest, 2013

Bednay Dezső (2002): Gazdasági és üzleti jog. LSI Oktatóközpont, Budapest 2002.

Bentham, Jeremy (1977/1780): Bevezetés az erkölcsök és a törvényhozás alapelveibe; (ford.

Fehér Ferenc) in: Brit moralisták a XVIII. században. Gondolat, Budapest.

Bereczkei Tamás (1991): A génektől a kultúráig. Gondolat. Budapest.

Bihari Zoltán, Antal Zsuzsanna, Gyüre Péter (2008): Természetvédelmi ökológia. Digitális

Tankönyvtár (2.9 fejezet).

Blackburn, Simon (2011): Nagy kérdések. Filozófia. Geographia Kiadó. Budapest.

Boros Gábor (2007): Filozófia. Akadémia Kiadó Budapest.

Boros János (2014): Szenvedély és szükségszerűség. Filozófiai vázlatok. Gondolat Kiadó.

Budapest.

Csejtei Dezső (2019) Sarkaiból kifordult értékrend. Magyar Nemzet. 2019. December 31.

Christian, David (2019): A nagy történelem. A világegyetem és benne elfoglalt helyünk.

Akkord Kiadó. Budapest.

Comte, Auguste (1979):A pozitív szellem. Két értekezés;( ford., utószó, jegyz. Berényi Gábor;)

Magyar Helikon, Budapest.

Connor, Walker (1978): Nemzet, állam, nemzetállam. Ethnic and Racial Studies, Vol. 1,

1978. október)

Csányi Vilmos (1999): A csoport mint „szuperoganizmus”. Természetvilága. 1999/05. szám

Csányi Vilmos (2011):Társadalom és ember; Gondolat, Budapest.

Daly, H. E. (2001): A gazdaságtalan

növekedés elmélete, gyakorlata,

története és kapcsolata a

globalizációval. Kovász, évf. V, 1-

2. szám, Tavasz-Nyár, pp. 5–22.

Daniel Defoe: Robinson Crusoe. Európa

diákkönyvtár, Budapest, 1996 (ford.

M. Nagy Mikló)

EFOP-3.4.3-16-2016-00014

9



www.u-szeged.hu


Egészségtudományi Fogalomtár. Állami Egészszégügyi Ellátó Központ.

El-Kamel Bakari, Mohamed (2013): Globalisation and Sustainable Development: False

Twins? New Global Studies VII(2013) 3. szám

Elster, Jon (1997): A társadalom fogaskerekei, Budapest Osiris.

Erazim Kohak (1997): Varieties of Ecological Experience, Environmental Ethics, vol. 19. 2.

(Summer)

Falus Róbert (2005): Az antik világ irodalmai. Neumann Kht. Budapest.

Farkas M. (2003): Malthus két évszázad elteltével. Eszmélet 60. szám.

Fejes László: Miért A Legyek Ura?. Nyelv és Tudomány. nyest.hu 2013. november 12.

Földi Pál (1993): A társadalomfilozófia története. Szerző i kiadás, Budapest.

Fukuyama, Francis (2004). „The world's most dangerous ideas: transhumanism” (reprint).

Foreign Policy (144), 42–43.

Giddens, Anthony (1991): The Consequences of Modernity Cambridge: Polity Press. p. 64.

Giddens, Anthony (1995) Szociológia. Osiris Kiadó, Budapest.

Hardin, G. (2000): A közlegelő k tragédiája. In Lányi A. (szerk.): Természet és Szabadság.

Osiris Kiadó, Budapest, pp. 219–231

Harenberg, Bodo (szerk.) (1990): Az emberiség krónikája. Budapest: Officina Nova. 1990.

Hayek, F.A (1992): A végzetes önhittség. A szocializmus tévedései. Tankönyvkiadó, Budapest

Hobbes, Thomas (1999): Leviatán (vagy az egyházi és világi állam formája és hatalma).

Kossuth, Budapest.

Hofstadter D.R (1983): Computer tournaments of the Prisoner's Dilemma suggest how

cooperation envolves. Scientific American 248 May pp 14-20 o.

Horkheimer, Max; Adorno, Theodor (2001): A felvilágosodás dialektikája. Atlantisz,

Budapest.

Horváth Márk, Lovász Ádám, Nemes Z. Márió (2019): Poszthumanizmus. Ember, embertelen

és ember után. Prae Kiadó. Budapest.

Hume, David: Az eredeti szerző désrő l. In.: David Hume: David Hume összes esszéi II.. 225-

246. o. Atlantisz, Budapest, 1994.

Hume, David: Értekezés az emberi természetrő l, Gondolat, Budapest 1976.

Jonas, Hans (1984): The Imperative of Responsibility: In Search of Ethics for the

Technological Age University of Chicago Press.

Jules Verne: Rejtelmes sziget. Lira Kiadó,

Budapest 2007.

Kant, I.. „Válasz a kérdésre: mi a

felvilágosodás?”, in: A vallás a

puszta ész határain belül és más

írások. (Budapest, Gondolat, 1974,

80–89.), ford. Vidrányi Katalin, 80.

o.

EFOP-3.4.3-16-2016-00014

10



www.u-szeged.hu


Kant, Immanuel (2004/1788) A gyakorlati ész kritikája; ford. Papp Zoltán; 2. jav. kiad.;

Osiris–Gond-Cura Alapítvány, Budapest.

Koós István (2018): A felvilágosodás dialektikája. azolvasáskalandja.blog.hu. 2018.05.15

Kornai J. (1989): Régi és új ellentmondások és dilemmák. Magvető könyvkiadó.

Lánczi András (2019): Önhitt és gőgös moralisták. Magyar Nemzet. December 24.

Leopold, Aldo: Földetika in Lányi András (ed): Természet és Szabadság. Osiris Kiadó,

Budapest, 2000. 103-116.o.

Locke (1986): Értekezés a polgári kormányzatról. Gondolat Kiadó, Budapest.

Magyar értelmező Kéziszótár. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1992.

Magyar Értelmező Kéziszótár. Akadémiai Kiadó. Budapest. 1972

Magyar Larousse: Magyar Larousse. Budapest: Akadémiai. 1991.

Mandeville, Bernard (1969/1714): A méhek meséje avagy Magánvétkek – közhaszon. Ford.

Tótfalusi István, Magyar Helikon–Európa, Budapest.

Manent, Pierre: A liberális gondolat története. Tanulmány Kiadó, Pécs, 1994

Marx, K: Gazdasági-filozófiai kéziratok. Kossuth Könyvkiadó. Budapest. 1977

Marx-Engels Művei (1957): 19, kk. Budapest

Megyeri József (2019: Ma is csak becsülni lehet a kommunizmus áldozatainak a számát.

Promenád.hu 2019. 02.25.

Mészáros József (2004): Racionális döntések elmélete és a társadalomtudományok.

Társadalomkutatás 22 (4) 427–451 o.

Miller, David (szerk., 2003): Politikai Filozófiák Enciklopédiája. Kossuth Kiadó, Budapest.

Morris, Desmond (1989): A csupasz majom (The naked ape); Európa, Budapest.

Nánay Bence (2011): Filozófia és a tudományok – vitaindító. Magyar Tudomány 2011/09

Némedi Dénes (2006): Durkheim. Tankönyvtar.hu

Neumann János; Morgenstern, O. (1944): Theory of Games and Economic Behavior,

Princeton Univ. Press.

Olson, Mancur (1997): Kollektív cselekvés logikája. Közjavak és csoportelmélet. Osiris

Kiadó Budapest.

Parfit, Derek (1998): Körültekintés, erkölcsiség és a fogolydilemma. In Csontos László

(szerk.): A racionális döntések elmélete. Budapest: Osiris–Láthatatlan Kollégium.

Pascal (1978): Elmélkedések. Gondolat

Könyvkiadó Budapest.

Pavlovits Tamás (2012): Ész és végtelen–

A gondolkodás Határtapasztalata

Descartes-nál In Laczkó Sándor;

Faragó Emese (szerk.): Az ész.

lábjegyzetek Platónhoz 10. Státus

Kiadó, Szeged.

EFOP-3.4.3-16-2016-00014

11



www.u-szeged.hu


Peter Singer: Minden állat egyenlő , In: Lányi András, Jávor Benedek (szerk.): Környezet és

etika (L’Harmattan, Budapest, 2005), 39-56. o.

Pinter Singer (1975): Animal Liberation: A New Ethics for our Treatment of Animals, New

York Review/Random House, New York.

Platón összes művei kommentárokkal. Törvények (fordította Bolonyai Gábor), Atlantisz

Könyvkiadó, Budapest, 2008.

Platt, J. (1973): Social Trape. American Psychologist, 128, 8, pp. 641-651.

Popper, Carl (2001/1945):A nyitott társadalom és ellenségei. (Ford. Szári Péter.) Balassi,

Budapest.

Popper, Karl (1989): A historicizmus nyomorúsága; (elő szó Kelemen János, ford. Kelemen Tamás)

Akadémiai, Budapest.

Quinn, Daniel (1993): Izmael. (Ford. Trombitás Gábor). Föld Napja Alapítvány. Budapest.

Rawls, John: Az igazságosság elmélete. Osiris, Budapest 1997. (ford. Krokovay Zsolt)

Regan, Tom: Animal Rights, Human Wrongs. Environmental Ethics, Vol.2. No,2 (Summer

1980), pp.99-120 Reprinted: Reprinted Zimmermann (1993) 33-48.o.

Richard Dawkins (1986): Önző gén. Gondolat, Budapest.

Robert Merle: A sziget. Európa Budapest 1965 (Ford. Justus Pál)

Roth, Gerhard (2013): The Long Evolution of Brain and Minds, 15-16.

Rousseau, Jean-Jacques. (1975): Értekezés az emberek közötti egyenlő ség eredetérő l és

alapjairól (részlet) / Politikai töredékek; (ford. Ludassy Mária;) in: A francia felvilágosodás

morálfilozófiája. (Válogatás; vál., utószó, jegyz. Ludassy Mária;) Gondolat, Budapest.

Rousseau, Jean-Jacques (1997): A társadalmi szerző désrő l. Budapest: PannonKlett.

Schumpeter, Joseph (1909), "On the Concept of Social Value", Quarterly Journal of

Economics, 23(2), February, pp. 213–32.

Schweitzer, Albert (1974): Életem és gondolataim. Gondolat Budapest, 1974. 176-177.o.

Simon, Herbert (1982): Korlátozott racionalitás Válogatott tanulmányok; (Hajnal Albert,

Kindler József, Kiss István, tan. Kindler József, Kiss István, ford. Csontos László)

Közgazdasági és Jogi, Budapest.

Simonyi Károly (1978): A fizika kultúrtörténete. Gondolat Kiadó, Budapest.

Smith, A (1959): A Nemzetek Gazdagsága. E gazdagság természetének és okainak vizsgálata. I.

kötet. (ford. Bilek Rudolf, bev. Mátyás Antal) Akadémiai Kiadó Budapest.

Sós A. (1991): Szabadság és gazdaság.

Göncöl Kiadó. Budapest,

Stephen Hawking, Leonard Mlodinow

(2010): The Grand Design. Bantam

Books.

Szabó Tibor (2009): A társadalomelmélet

alapjai. Szek Juhász Gyula Felső

oktatási Kiadó Szeged.

EFOP-3.4.3-16-2016-00014

12



www.u-szeged.hu


Szophoklész: Antigone; (ford. Révay József); Akadémiai, Budapest 1967 (Az Ókortudományi

Társaság kiadványai).

Tóth I. J.ános (2015):Környnezetetika. Szegedi Egyetemi Kiadó Szeged.

Tóth I. János (1997): Játékelmélet és társadalom. JATEPress, Szeged.

Tóth I. János (2003): A játékelmélettő l az etikáig. Világosság. 44 : 5-6 pp. 167-174. (2003)

Tóth I. János (2005): Fejezetek a környezetfilozófiából. Szerző k és irányzatok. JATEPress,

Szeged.

Tóth I. János (2010): Játékelméleti dilemmák társadalomfilozófiai alkalmazásokkal.

JATEPress, Szeged.

Tóth I. János (2014/b): A fogolydilemma kiterjesztése. Magyar Tudomány175:(1) pp. 90-98.

Tóth I. János (2015): Az ember rangjáról: Barcsi Tamás: Az emberi méltóság filozófiája.

Létünk 1 169-174.

Tóth I. János (2019): A legrosszabb forgatókönyv: a bevándorlástól a polgárháborúig.

barankovics.hu.

Tóth I. János, Boldizsár Klára (1997): A közlegelő tragédiája és lehetséges megoldásai.

Társadalmi Szemle 52 (2) pp55-62.

Tóth I. János: Fogolydilemma és szerelem. In Laczkó Sándor (szerk.) A szerelem.

Lábjegyzetek Platónhoz 11, pp.251-261.

Tóth I. János: Politikai hatalom és a játékelmélet. In Bertók Rózsa és Barcsi Tamás (szerk.):

Etikák, identitások, perspektivák. Tanulmánykötet. Virágmandula Kft, Pécs.

Vadásznépek mindennapjai. Tudásbázis.sulinet.hu.

Veress Emő d: A hatalommegosztás aktualitása In: Műhely, IX. Évfolyam, 2005. 3-4.

Warburton, Niegel (2011): Bevezetés a Filozófiába. Kossuth Kiadó. Digitális Tankönyvtár.

Weber, Max (1987): Gazdaság és társadalom. (Ford.: Józsa Péter.) Budapest, Közgazdasági

és Jogi Könyvkiadó

WikiSzótár.hu Magyar értelmező szótár.

William Golding (1963): A Legyek Ura. (Ford. Déry Tibor) Európa Könyvkiadó, Budapest .

Wimmer, Andreas; Schiller, Nina Glick (2002): Methodological nationalism and beyond:

nation-state building, migration and the social sciences. Global Networks 2, (4): 301–

334.

tóth jános - u-szeged.hueta.bibl.u-szeged.hu/2496/145/epop_343_filozofia...földi pál (1993): a...

Documents