történelem emelt szintű érettségi -...
TRANSCRIPT
1
qwertzuiopőúasdfghjkléáűíyxcvbnmqwertzuiopőúasdfghjkléáűíyxcvbnmqwertzuiopőúasdfghjkléáűíyxcvbnmqwertzuiopőúasdfghjkléáűíyxcvbnmqwertzuiopőúasdfghjkléáűíyxcvbnmqwertzuiopőúasdfghjkléáűíyxcvbnmqwertzuiopőúasdfghjkléáűíyxcvbnmqwertzuiopőúasdfghjkléáűíyxcvbnmqwertzuiopőúasdfghjkléáűíyxcvbnmqwertzuiopőúasdfghjkléáűíyxcvbnmqwertzuiopőúasdfghjkléáűíyxcvbnmqwertzuiopőúasdfghjkléáűíyxcvbnmqwertzuiopőúasdfghjkléáűíyxcvbnmqwertzuiopőúasdfghjkléáűíyxcvbnmqwertzuiopőúasdfghjkléáűíyxcvbnmqwertzuiopőúasdfghjkléáűíyxcvbnmqwertzuiopőúasdfghjkléáűíyxcvbnmqwertzuiopőúasdfghjkléáűíyxcvbnmrtyuiopasdfghjklzxcvbnmqwertzuiopőúasdfghjkléáűíyxcvbnmqwertzuiopőú
Történelem emelt szintű érettségi
Szóbeli témakörök – 2016
Pete József
Pete József
Történelem emelt szintű érettségi
Szóbeli témakörök – 2016
Ciszterci Segédletek Könyvtára 2.
(CSK-2)
Pete József
Történelem emelt szintű érettségi
Szóbeli témakörök – 2016
Ciszterci Rend Nagy Lajos Gimnáziuma és Kollégiuma
Pécs
2016
ISBN 978-963-12-4758-9
© A Ciszterci Rend Nagy Lajos Gimnáziuma, 2016
© Pete József, 2016
5
Tartalom
Előszó ....................................................................................................................................... 11
I. Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra ......................................................................... 12
1. Magyarország gazdasága a XIV–XVII. században .......................................................... 12
1.1. Károly Róbert gazdaságpolitikája ............................................................................. 12
1.2. Zsigmond pénzügyei ................................................................................................. 12
1.3. Mátyás gazdasági intézkedései .................................................................................. 13
1.4. A parasztság helyzete a 15. században ...................................................................... 13
1.5. A magyar gazdaság a 16. században ......................................................................... 14
1.6. A 17. század, a magyar romlás százada .................................................................... 14
2. Termelési technikák, technológiák a középkori és kora újkori Európában ...................... 16
2.1. A gazdaság átalakulása a korai középkorban ............................................................ 16
2.2. A középkor agrárforradalma ..................................................................................... 16
2.3. A középkori ipar ........................................................................................................ 17
2.4. Az európai gazdaság átalakulása a felfedezések nyomán ......................................... 18
2.5. Az ipari forradalom küszöbén ................................................................................... 19
3. A világgazdaság jellemzői a két világháború között (USA, Németország, Szovjetunió) 21
3.1. A 20-as évek gazdasága ............................................................................................ 21
3.2. Az USA gazdasága és a világgazdasági válság ......................................................... 22
3.3. Roosevelt és a New Deal (1933-1945) ...................................................................... 22
3.4. Németország .............................................................................................................. 24
3.5. A sztálini gazdaságpolitika jellemzői ........................................................................ 24
4. Magyarország gazdasága a XX. században (Bethlen-féle konszolidáció, gazdasági válság,
Rákosi-korszak gazdasága, gazdasági rendszerváltás) ......................................................... 28
4.1. A gazdaság talpra állítása .......................................................................................... 28
4.2. Válságévek krónikája ................................................................................................ 28
4.3. A magyar gazdaság a háború után ............................................................................. 30
4.4. A sztálini típusú gazdaság ......................................................................................... 31
4.5. A gazdasági rendszerváltás ....................................................................................... 32
II. Népesség, település, életmód ............................................................................................... 35
5. Társadalom és városfejlődés a középkori Magyarországon (X–XIV. század) ................ 35
5.1. A középkori város jellemzői...................................................................................... 35
5.2. A magyarországi városfejődés kezdetei .................................................................... 35
5.3. A középkori magyar társadalom................................................................................ 36
6
6. Demográfiai változások Magyarországon a XVIII. században ........................................ 38
6.1. A népesség ................................................................................................................. 38
6.2. Etnikumok a 18. században ....................................................................................... 39
6.3. Társadalom ................................................................................................................ 40
7. Nemzetiségek és etnikumok a dualizmus korában ........................................................... 41
7.1. A horvát kiegyezés .................................................................................................... 41
7.2. A nemzetiségi kérdés rendezése ................................................................................ 42
7.3. A nemzetiségi törvény ............................................................................................... 42
7.4. A nemzetiségi összetétel változása............................................................................ 43
7.5. A nemzetiségek helyzetének átalakulása .................................................................. 43
7.6. A zsidóság ................................................................................................................. 43
8. Budapest fejlődése a hosszú XIX. században .................................................................. 45
8.1. Pest-Buda gyarapodása a 19. század első felében ..................................................... 45
8.2. Budapest világvárossá válása .................................................................................... 45
9. Életmód és mindennapok a Kádár-korszakban ................................................................ 46
9.1. A természeti környezet .............................................................................................. 46
9.2. A társadalmi tér funkcióváltása ................................................................................. 46
9.3. Demográfiai helyzet .................................................................................................. 46
9.4. Jövedelmek ................................................................................................................ 46
9.5. Jövedelmi különbségek ............................................................................................. 47
9.6. Fogyasztás ................................................................................................................. 47
9.7. Lakás, település ......................................................................................................... 47
9.8. Öltözködés ................................................................................................................. 47
9.9. Társadalombiztosítás, szociálpolitika ........................................................................ 47
9.10. Egészségügyi állapot ............................................................................................... 48
9.11. Az életszínvonal ára ................................................................................................ 48
9.12. Értékek, emberi kapcsolatok ................................................................................... 48
9.13. Kulturális fogyasztás ............................................................................................... 48
9.14. Összegzés ................................................................................................................ 49
III. Egyén, közösség, társadalom.............................................................................................. 50
10. Középkori kultúra (oktatás és tudomány, lovagi kultúra, szerzetesi létforma) .............. 50
10.1. Az oktatás jellege .................................................................................................... 50
10.2. Az egyetemek .......................................................................................................... 50
10.3. A skolasztika ........................................................................................................... 50
10.4. A lovag – a harcos ................................................................................................... 51
7
10.5. A szerzetesség átalakulása....................................................................................... 51
10.6. A koldulórendek ...................................................................................................... 52
11. Államalapítás és az új rend megszilárdulása (Géza fejedelem és Szent István, Szent
László, Könyves Kálmán uralkodása, IV. Béla) .................................................................. 53
11.1. Az államszervezés kezdetei - Géza fejedelem ........................................................ 53
11.2. Szent István államszervezése .................................................................................. 53
11.3 Szent László király uralma (1077-95) ...................................................................... 55
11.4. Kálmán uralkodása (1095-1116) ............................................................................. 56
11.5. IV. Béla (1235-1270) .............................................................................................. 57
12. Erdély sajátos etnikai és vallási helyzete a XVI–XVIII. században .............................. 60
13. A reformkor és az 1848-as átalakulás (rendi társadalom és politika, reformkor fő kérdései,
márciusi forradalom, áprilisi törvények) .............................................................................. 62
13.1. A reformkor előzményei ......................................................................................... 62
13.2. A reformkori politizálás színterei ............................................................................ 62
13.3. A reformpolitika területei, témái ............................................................................. 62
13.4. Politikai stratégiák ................................................................................................... 63
13.5. A népesség a reformkor küszöbén........................................................................... 64
13.6. A rendi tagoltság (- születési alapon) ...................................................................... 64
13.7. Vallási megoszlás – még jelentős ............................................................................ 65
13.8. A reformkori országgyűlések .................................................................................. 67
13.9. A márciusi forradalom............................................................................................. 68
13.10. A Batthyány-kormány ........................................................................................... 68
13.11. Az áprilisi törvények ............................................................................................. 70
14. Politikai életpályák a XX. századi Magyarországon (Bethlen István, Teleki Pál és Kádár
János) .................................................................................................................................... 72
14.1. Bethlen István (1874-1946) ..................................................................................... 72
14.2. Teleki Pál ................................................................................................................. 75
14.3. Kádár János ............................................................................................................. 75
IV. Modern demokráciák működése ........................................................................................ 77
15. Az USA kialakulása és alkotmányos fejlődése (1773–1870) ........................................ 77
15.1. Észak-Amerika gyarmatosítása ............................................................................... 77
15.2. A gyarmatok és Anglia ellentéte ............................................................................. 77
15.3. A függetlenségi háború ........................................................................................... 77
15.4. Az Egyesült Államok alkotmánya (1787) ............................................................... 78
15.5. Az Egyesült Államok fejlődése a két forradalom között ........................................ 79
15.6. A polgárháború előzményei .................................................................................... 79
8
15.7. Polgárháború (1861-65) .......................................................................................... 80
15.8. A háború után .......................................................................................................... 81
15.9. Az Egyesült Államok mint nagyhatalom ................................................................ 82
15.10. A fejlődés útjai ...................................................................................................... 82
16. A gyarmati világ felbomlása és a fejlődő országok főbb problémái .............................. 84
16. 1. Bevezetés, előzmények .......................................................................................... 84
16.2. A dekolonizáció szakaszai....................................................................................... 84
16.3. A gyarmati függetlenség kivívása után ................................................................... 85
16.4. A harmadik világ országainak legfőbb problémái .................................................. 86
16.5. India ......................................................................................................................... 86
16.6. Afrika ...................................................................................................................... 87
17. Polgári-alkotmányos viszonyok kialakulása Magyarországon 1848–1918 között ........ 88
17.1. 1848. ........................................................................................................................ 88
17.2. 1849-1867 alternatívái ............................................................................................. 89
17.3. A kiegyezés ............................................................................................................. 95
17.4. A dualizmus ............................................................................................................. 97
17. 5. Az őszirózsás forradalom és a népköztársaság..................................................... 103
18. A mai magyar demokrácia működése (1989–2014)..................................................... 109
18.1. A demokrácia alapelvei, alkotmányos alapelvek .................................................. 109
18.2. Országgyűlési választások ..................................................................................... 109
18.3. Alkotmányos berendezkedés ................................................................................. 110
19. A modern Európa (szovjet blokk és rendszerváltozás Kelet-Közép-Európában, európai
integráció, német kérdés) ................................................................................................... 113
19.1. A szovjet blokk kiépülése ..................................................................................... 113
19.2. A kelet-európai rendszerváltás .............................................................................. 114
19.3. Az európai integráció ............................................................................................ 115
19.4. A német kérdés ...................................................................................................... 117
20. Az ENSZ és az Európai Unió intézményrendszere, működése.................................... 118
20.1. Az ENSZ ............................................................................................................... 118
20.2. Az Európai Unió intézményrendszere ................................................................... 121
V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák ....................................................................... 125
21. Ókori államberendezkedések (Athén, Spárta, Róma - principátus) ............................. 125
21.1. Athén ..................................................................................................................... 125
21.2. Spárta ..................................................................................................................... 128
21.3. A principatus ......................................................................................................... 129
9
22. A kereszténység főbb tanításai, az egyház intézményesülése (I–X. század) ............... 133
22.1 A kereszténység kialakulása ................................................................................... 133
22.2. A kereszténység terjedése ..................................................................................... 133
22.3. Róma és a keresztények ........................................................................................ 133
22.4. A keresztényüldözések .......................................................................................... 134
22.5. Az államvallássá válás........................................................................................... 134
22.6. Teológiai viták a keresztény ókorban .................................................................... 135
22.7. Az egyházszervezet ............................................................................................... 136
22.8. A szerzetesség kezdetei ......................................................................................... 136
23. A reformáció és a katolikus megújulás (egyetemes és magyar történelem) ................ 138
23.1. A reformáció alapjai Európában............................................................................ 138
23.2. Luther (1483-1546) fellépése ................................................................................ 138
23.3. Luther és a német fejedelmek ................................................................................ 138
23.4. Münzer és a német parasztháború (1524-1526) .................................................... 138
23.5. Vallásháború Németországban .............................................................................. 139
23.6. A svájci reformáció ............................................................................................... 139
23.7. A reformáció elterjedése, irányai .......................................................................... 139
23.8. Értékelés ................................................................................................................ 139
23.9. A katolikus megújulás ........................................................................................... 140
23.10. A Trienti Zsinat (1545-1563) .............................................................................. 140
23.11. A reformpápaság ................................................................................................. 140
23.12. Új szerzetesrendek ............................................................................................... 141
23.13. A művészet átalakulása ....................................................................................... 141
23.14. Az új tudomány ................................................................................................... 141
23.15. A reformáció kezdetei és irányzatai Magyarországon ........................................ 142
23.16. A művelődés a reformáció századában ............................................................... 142
23.17. A katolikus megújulás kezdetei Magyarországon ............................................... 142
24. A felvilágosult abszolutizmus politikája és magyarországi képviselői ........................ 143
24.1. A felvilágosult abszolutizmus politikája ............................................................... 143
24.2. A felvilágosult abszolutizmus a Habsburg Birodalomban .................................... 144
25. A náci és a bolsevik ideológia ...................................................................................... 150
25.1. Szovjet-Oroszország és a bolsevizmus.................................................................. 150
25.2. Németország és a nácizmus ................................................................................... 158
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés ................................................................... 164
26. Az iszlám és az arab hódítás......................................................................................... 164
10
27. Magyar-török küzdelmek és együttélés a XIV–XVI. században ................................. 166
2.71. Zsigmond és a török .............................................................................................. 166
27.2. Hunyadi János és a török kérdés ........................................................................... 166
27.3. Mátyás és a déli végek........................................................................................... 167
27.4. A Jagellók török politikája. Mohács ..................................................................... 167
27.5. Az ország három részre szakadása ........................................................................ 168
27.6. A várháborúk ......................................................................................................... 169
27.7. A hódoltság ........................................................................................................... 170
27.8. Az Erdélyi Fejedelemség születése ....................................................................... 170
27.9. Báthori István fejedelemsége (1571-1586) ........................................................... 171
27.10. A tizenötéves háború előzményei........................................................................ 171
27.11. A háború lefolyása .............................................................................................. 172
28. Habsburg-magyar küzdelmek és együttélés (1526-1711) ............................................ 173
28.1. A királyi Magyarország – Habsburg uralom alatt ................................................. 173
28.2. A tizenötéves háború hatásai ................................................................................. 173
28.3. A Habsburg-magyar viszony alternatívái a 17. században.................................... 174
28.4. A Habsburg hatalom megerősödése és következményei ...................................... 177
28.5. A Rákóczi-szabadságharc...................................................................................... 178
29. Magyarország a második világháborúban .................................................................... 182
29.1. A második Teleki-kormány (1939. 02. 16-1941. 04. 03.) ..................................... 182
29.2. Bárdossy László miniszterelnöksége..................................................................... 182
29.3. A Kállay-kormány (1942. március - 1944. március)............................................. 184
29.4. A megszállt ország ................................................................................................ 185
29.5. A hadszíntérré vált ország ..................................................................................... 186
30. A hidegháború .............................................................................................................. 189
30.1. A hidegháború általános jellemzése ...................................................................... 189
30.2. A hidegháború kialakulása (1945-47) ................................................................... 189
30.3. A klasszikus hidegháború (1947-1962) ................................................................. 191
30.4. A détante és az enyhülés (1962-1975) .................................................................. 198
30.5. A feszültségek újjáéledése (1975-79).................................................................... 199
30.6. A kis hidegháború (1979-85) ................................................................................ 200
30.7. A hidegháború vége (1985-1989).......................................................................... 201
11
Előszó
A történelem emelt szintű érettségi szóbeli vizsgarészére 30 témakört ír elő a jogszabály.
Ezen témakörök azonban többféle tételvariációt is lefedhetnek. Az alábbiakban ezekre
mutatunk néhány – korántsem kizárólagos, semmiképpen sem a teljesség igényével fellépő –
példát adni.
Az érettségire való felkészülést segíti a követelményrendszer alapos ismerete
(kompetenciák és tartalmi követelmények), valamint a vizsgarendszer sajátosságainak
figyelembe vétele.
Hozzá kell tenni, hogy a jelen segédkönyv csupán egyike a forgalomban levő tucatnyi,
a felkészülést segítő könyvnek. Erősségét különlegességét több tényező adhatja.
1. Az online megjelenés folytán a kötet a diákok számára elérhető különböző platformokon is
(PC, tablet, mobiltelefon).
2. Az online megjelenés lehetővé teszi a különböző web helyeken található vonatkozó
információk gyors elérését, ezáltal a témavázlatok háttéranyaga tetszőlegesen bővíthető.
3. A segédletet gyakorló középiskolai tanár készítette, aki mögött két évtizedes tanítási
gyakorlat áll, emellett mintegy másfél évtizedes érettségiztető és évtizedes emelt szintű
vizsgáztatói múlt is.
Mindezek alapján bátran ajánlom a kötetet minden emelt szintű érettségire készülő
jelöltnek!
A későbbi kiadások javítása érdekében kérem, hogy észrevételeit, javaslatait jelezze az
alábbi címen: [email protected]
A szerző
12
I. Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra
1. Magyarország gazdasága a XIV–XVII. században
1.1. Károly Róbert gazdaságpolitikája
Károly Róbert gazdaságpolitikáját a folyamatos reformok jellemezték.
1. Pénzreform
A pénzreform bevezetésének oka: üres a kassza, pénzügyi, gazdasági káosz jellemzi az
országot.
- Nekcsei Dömötör (kincstartó): 1325, aranyforint, később ezüstdénár bevezetése.
2. Bányareform
Korábban a bányászat királyi monopólium volt, a bányabér (urbura) a királyé. (Az arany 1/10-
e, az ezüst 1/8-a.)
Az 1320-as években bevezette a nemesfémforgalom monopóliumát. Az érc kb. 40 %-a a
királyé, az urbura 1/3-a a földesúré lett
3 Adózás
A kötelező pénzbeváltás megszűnésével a kamara haszna megszűnt. Helyette bevezette a
portális adót (kapuadó). Ez a jobbágyokra terjedt ki – ez volt az első közvetlen, állami adó.
4, Regálé
Mellette fontossá váltak az egyéb királyi jogon szedett jövedelmek (regálé) is.
- Vámok: harmincad (Nyugat és Észak felé) és huszad (Kelet és Dél felé).
- Kiváltságolt népek, városok adója.
- Rendkívüli adó (ritka, rendi jellegű).
- 1335, Visegrád: kereskedelmi szerződés.
1.2. Zsigmond pénzügyei
1. Rendes jövedelmek
A rendes jövedelmek szerkezete Zsigmond korában nagyjából megfelelt az Anjou-korabeli
jövedelmek szerkezetének. Főbb forrásai: jobbágyok adói, városok adói, só- és nemesfém-
monopólium, lucrum camarae, egyéb. Összege 320 000 Forintra rúgott.
Szerkezetének jellemzői:
- Fele ásványkincsekből.
- Az adók 3/4-e a parasztoktól.
- A jövedelem alig 6%-a származott a külkereskedelemből.
13
2. Rendkívüli jövedelem
A rendes jövedelmek mellett egyre nagyobb szerepet játszottak a rendkívüli jövedelmek. Ezek
forrása többféle lehetett:
- Az egyház megadóztatása – egyházi birtokok feletti rendelkezés.
- Egyes területek elzálogosítása, eladása.
- Rendkívüli adó kivetése.
- Pénzrontás.
Összesen talán fél millió Forint bevételhez jutott ezáltal Zsigmond.
1.3. Mátyás gazdasági intézkedései
Mátyás gazdasági intézkedései részben az uralkodói koncepcióból, részben a pénzügyi
szükségletekből eredtek. Ennek elemei a következők:
- A kincstartóság megerősítése – élén Ernuszt János.
- 1467-ben a megnövekedett igényeknek megfelelően bevezette a tributum fisci regalist,
a portális lucrum camarae helyett. Ennek lényege az adóalap növelése: megszűntek a
mentességek, valamint a porta helyett a háztartás lesz az adózás alapegysége.
- Egyre fontosabbá válik a hadiadó, melyet akár évente többször is kivetett.
- Fennmaradtak továbbá az egyéb jövedelmek is: kiváltságolt népek adója, só, bánya,
pénzverés, vám.
Összesen: 500-750 000 Ft lehetett Mátyás jövedelme. Ez a túladóztatás azonban tartósan nem
maradhatott fenn – Mátyás halála után meg is szűnt!
1.4. A parasztság helyzete a 15. században
- A mintegy 3,5-3,9 m fő 90 %-a jobbágy. Jogilag egységes, de vagyonilag
differenciálódik. Egyrészről zajlik a zselléresedés, ezzel párhuzamosan pedig a
nagygazdák pusztabérlete.
- A pusztásodás hátterében nem a hanyatlás, hanem az összeköltözés és az
agrárkonjunktúra állt.
- A fellendülés miatt fejlődött a paraszti árutermelés, amit azonban a nemesség
korlátozni igyekezett. Ez feszültséget is okoz (1504-ben a szabad költözés korlátozása).
14
1.5. A magyar gazdaság a 16. században
A politikai széttagoltság és háborúk ellenére a gazdasági élet jelentősen fejlődött, résztvevői
anyagilag gyarapodtak. Az európai gazdaság kora újkori átalakulása ehhez kedvező
lehetőségeket adott.
1, Európa gazdasági vérkeringésében.
Demográfiai növekedés + hadügyi forradalom = agrárkonjunktúra.
- Kivitel: marha, bor, réz, ezüst.
- Behozatal: posztó, luxuscikk, iparcikk.
Magyarország külkereskedelmi mérlege ennek ellenére pozitív, egészen a 18. századig.
2. A három részre szakadt ország egységes gazdasága
A külkereskedelem fellendüléséhez a háborús viszonyok is hozzájárultak: a nyugati kereskedők
magyarországi kereskedők segítségére szorultak – jelentős hasznot hajtva így az országnak. A
három országrész számára a kereskedelmi kapcsolatok fenntartása kényszer és érdek is volt –
hozzájárulva az ország egységes gazdaságához. A kereskedelemnek megjelentek a vámszedői
és csempészei is. E téren a szembenálló felek között többször megegyezés is született. A
századvégi hosszú háború azonban súlyos csapást mért erre a kereskedelemre is.
3. Városhálózatunk fejlődésének jellegzetességei
Az európainál ritkább városhálózat a 16. században súlyos csapásokat szenvedett. Pozsony,
Kassa, Nagyszombat, Győr, prosperáltak ez időben. A hódoltsági – és egyéb mezővárosok – a
marhahajtásból gyarapodtak. A városi ipar lemaradása Európától azonban tovább nőtt, csupán
a posztó- és ötvösipar ért el némi fellendülést.
4. A vállalkozás első virágkora
Szakály Ferenc a vállalkozás első virágkorának tartja ezeket az évtizedeket. Ennek derékhadát
a hódoltsági parasztpolgárok adták. A legnagyobb karriert azonban a királyság városaiba
költözők futották be, köztük Thököly Sebestyén 1593-ban bárói címet nyert. A
parasztpolgárság mellett a nemesség is igen komoly szerepet játszott a kereskedelemben.
Vámmentességük révén számukra a külkereskedelem mellett a belkereskedelem is jól
jövedelmezett. Terjedt a majorsági gazdálkodás is. Összességében elmondható, hogy a háborús
viszonyok ellenére a kor embere nem élt „világvége” hangulatban, a gazdasági lehetőségeket
minél nagyobb mértékben igyekezett kihasználni a maga javára.
1.6. A 17. század, a magyar romlás százada
1. Előremutató jelek
- Tokaj felvirágzása
15
- Főúri kertészet állt magasabb szinten
2. A gazdasági visszaesés tényezői:
- A majorsági gazdálkodás terjedésének lassulása
- A marhahajtás hanyatlása
- A visszafoglaló háborúk pusztításai
- A táj elvadulása, a vizek térhódítása, erdők pusztulása (védművekhez!)
16
2. Termelési technikák, technológiák a középkori és kora újkori Európában
2.1. A gazdaság átalakulása a korai középkorban
1. A nagy visszaesés
- az árutermelés visszaesése – önellátás
- városok, kereskedelem hanyatlása – külső támadások
- Éghajlatváltozás – „sötét középkor”
2. Római előzmények
- villa rustica – nagybirtok
- colonus – jobbágy
- a város hanyatlása – vidéki iparosok
3. Új elemek – a fellendülés kezdetei
- jobb szerszámok, új eszközök (nehézeke, borona)
- új technológia (talajváltó, két- és háromnyomásos gazdálkodás)
- nagyobb igaerő (szügyhám, kengyel, fordítható kocsirúd - nomádoktól)
- a kolostorok szerepe
4. A gazdaság más ágai
A, Ipar: kolostorok, nagybirtok
B, Kereskedelem:
- a piacok helyi jellegűek
- a távolsági kereskedelem luxuscikkekre épül
- ÉK: rabszolga, erdei termék
- K: luxuscikk
- A városi területek lassú kiterjedése – kezdetlegesebb, de a barbár területeken is.
5. Az uradalom
A központ az uradalom, mely zárt gazdasági, politikai, jogi egység.
2.2. A középkor agrárforradalma
0. Tényezői: - népességnövekedés - a termőterület kiterjedése - technikai, technológiai változás.
A tényezők kölcsönhatása
1. Népességnövekedés
Európa népessége: X. sz.: 38 m -XIV. sz.: 75 m
A frank területek népsűrűsége: 10 --> 30 fő/km2
Politikai biztonság, keresztény családeszmény
2. A termőterület kiterjedése
17
A kedvezőtlenebb adottságú területek művelés alá vonása
Belső kolonizáció (erdőirtás, legelőfeltörés, mocsárlecsapolás)
Külső kolonizáció (hospesek-DNy, K-DK; németek, normannok, franciák)
A feudális struktúra elterjedése Európában – új települések – flamand jog (Létező államokba,
hódítás és betelepedés, csak hódítás)
3. Technikai, technológiai változás
a, A nehézeke (ekevas, csoroszlya, aszimmetrikus kormánydeszka, kerék) 4-6 pár ökör –
téglalap alakú parcella a fordulás miatt! Borona
b, Patkolás, szügyhám – zab. Sarló-kasza eszközváltás. Szemveszteség. Cséplés, nyomtatás
c, Nyomásrendszer: A vad talajváltótól a nyomásos rendszerre való áttérés (calcatura). Két-(D
- szárazabb) ill. háromnyomásos (É) gazdálkodás. Sőt: ÉNY-No-ban „örökvető” – márgázással
javították.
Nyomáskényszer – az ugar és a tarló közösségi legeltetése.. A szántó aránya 1,5-3-4%. De az
erdőt, bozótost is használták! A hozam 1,6-1,8-ról 2,5-4-szeresre nőtt.
d, Szőlőtermesztés (D-lugas, É-karó), új gabonafélék
e, Az állattenyésztés szerepe a növénytermesztés mellett
f, A szerzetesi gazdaságok szerepe
A monostori földeken a szántó, gabonatermesztés, a világi birtokon erdő, legelő dominált.
Földjén új termékeket, termelési modellt honosított meg.
A majorsága inkább pénzzel látta el a kolostort, így fellendítőjévé vált az árutermelésnek. A 11. sz-ra
Cluny életében a pénzgazdálkodás, árutermelés egyre nagyobb teret nyert a mg. rovására!
Az újabb reformmozgalmak inkább a conversusokra alapoztak. Cluny hanyatlásnak indult.
A ciszterek nem holt tőkét halmoztak fel, hanem földet vásároltak. Az erdészeti-pásztorkodási termékek
még árutermelésre is nyújtottak lehetőséget!
2.3. A középkori ipar
1. Az ipar jelentősége
- a mg. fejlődésével lehetőség és igény az iparra.
- a mg. és ipar szétválása (ágazatilag, helyileg)
- Mindvégig marad azonban falusi, háziipar is, terjed a kiadási rendszer is
- bányászat, kohászat, hajógyártás, építőipar, pénzverés, uradalmak (várak, kolostorok)
ellátása mindvégig céhen kívüli
- a városi ipar - szűk piackörzetre termel (kivéve textilipar)
- az iparosok monopolizálják a piacot: a céhek
2. A céhek (10-12. sz)
a, Fogalma: Meghatározott foglalkozást űző iparosokat tömörítő gazdasági, érdekvédelmi
szervezetek.
b, Jellemzői:
- érdekvédelem - kontárok ellen
18
- belső önállóság - céhlevél
- a termelés és a piac szabályozása
- a technológia stagnálása?, de széles körű elterjedése
- közös kultusz
- katonai funkció
- belső tagozottság (mester, legény, inas) céhszabályzat
C, A céhes ipar technológiája
- új energiaforrások: felülcsapott vízikerék, a 12. századtól szél
- az átvitel: pedál, lendkerék, bütykös tengely
- építészet: kémény, cserépkályha, cserép
2.4. Az európai gazdaság átalakulása a felfedezések nyomán
1. A következmények
a, Népességnövekedés (klíma javulása, új növények -
biztonságosabb ellátás - jó ember/föld arány)
b, Árforradalom, agrárolló hatása: nyugaton a parasztság kevésbé függő helyzetből indult,
ezért tovább lazult a helyzete, keleten a függés megerősödött.
c, Ipar: Verlag-system, manufaktúra
d, A kereskedelem átalakulása
- volumenében (megsokszorozódás)
- összetételében (luxus helyett tömegáru - már a 14-15. századtól!)
- irányában (a levante helyett az atlanti - már a 14-15. századtól!)
e, Az üzleti élet
- korszerű üzletmenet (kettős könyvelés, monopólium, Rt., tőzsde)
- kereskedelmi társaságok (1554: Moszkvai; 1600: Brit Kelet-Indiai; 1602: Holland
Kelet-Indiai)
2. Az angol gazdaság átalakulása a 16. században
A bekerítés (enclosure) már ekkor megkezdődik, de igazából csak a 18. században válik
döntővé!
A parasztok már bérlők, de a parasztbérlő (yeoman) ekkor alakul ki.
Mellettük a vállalkozó újnemesség (gentry) szerepe is megnő.
Az iparban a manufaktúra, kiadási és felvásárlási rendszer terjed.
3. A gazdaságpolitika megszületése a 17. században
Először tudatosul!
a, Monetarizmus: pénzfelhalmozás extenzív módon (túladóztatás, gyarmatok kirablása) -
Ibéria
19
b, Merkantilizmus: aktív külkereskedelmi mérleg (iparfejlesztés, védővámok, monopóliumok)
- Anglia, Franciao.
„A gazdaság és kincs növelésének általános eszköze a külkereskedelemben rejlik, ahol mindig szem előtt
kell tartani ezt a szabályt:az idegeneknek többet eladni évente, mint amennyit az övékből értékben
elfogyasztunk” (Thomas Mun, 1664)
2.5. Az ipari forradalom küszöbén
1. A mezőgazdaság forradalma
A terméshozamok növekedése a 18. sz. közepén:
a, Az éghajlati adottságok javulása, a „kis jégkorszak” vége
b, Technológiai újítások - Belterjesség
- („Turnip”) Townshend-féle négyes vetésforgó (búza-tarlórépa-árpa-lóhere)
- Norfolk-szisztéma: 17-féle növény vetésforgója – a művelt területeket 1/3-dal növelte.
- Hugh Platt, Walter Blith: trágyázás és talajjavítás
- lecsapolás, csatornázás, lóvontatásos acélhegyű eke, nemesítés
- istállózó állattartás
- új növények (burgonya, kukorica, paradicsom, tök, paprika, cukor)
- bérlők helyett bekerítés és farmok. Tőke - mintagazdaságok.
c, Következmények: Növekvő hatékonyság, termelés, népesség.
- élelmiszerfelesleg 20-40%! - 1150-1650: 8 11 véka/acre búza
- 1650-1800: 11 20 véka/acre búza
- munkaerő az iparba áramlik, a városba
- növekszik a belső piac
- tőkeképződés a mezőgazdaságban
2. Az iparforgalmi szféra
a. Az ipar:
Szélesebb belső piacon fejlettebb kézműipar. A manufaktúrák fejlődése
b. Kereskedelem
- belső: csatornák, makadám, part menti hajózás
- külkereskedelem, gyarmatok
c. Pénzügyek
- tőkefelhalmozás (mg, ipar, keresk., gyarmatok)
- bankrendszer: 1694, Angol Nemzeti Bank
Feudális kötöttségektől mentes, szabad, profitorientált társadalom
Anglia előnyét mindezen feltételek együttes megléte adta!
20
3. A textilipar lehetőségei
- A gépesítés csak tömegtermelésnél kifizetődő!
- Tömeges igény csak a fogyasztási cikkek iránt van! A textilipar!
- Gyapjúipar hagyományos, drága, nehezen gépesíthető.
4. A pamutipar: Külkereskedelem; piac; egyszerű, mechanikus gépek
- olcsó rabszolga-munkaerő adja a gyapotot
- gépesíthető: John Key - repülő vetélő - fonaléhség, Hargreawes - fonó Jenny,
Cartwright - szövőgép. Arkwright, Crompton
- a külpiacok monopolizálása - extraprofit!
5. A gőz felhasználása
- Savery gőzgépe, 1698 Darby, kokszosítás, 1735 Watt gőzgépe, 1769
- Vasszükséglet, vasipar, szerszámok
6. Gazdasági elméletek
A mg. hatékonyságának növekedése, a merkantilizmus túlhaladása
a, Quesnay (Gazdasági áttekintés, 1758)
- fiziokratizmus - haszon a termelésből, főleg a mg-ból származik
- laissez-faire: az állam biztosítsa a piac normális működését, hogy működjön a
gazdasági kiegyenlítődés, az önszabályozás.
b, Turgot: szabad kereskedelem (a többlettermék a munkás kizsákmányolásából származik)
c, A. Smith (1723-90): munka-érték elmélet, szabad verseny, szabad kereskedelem
21
3. A világgazdaság jellemzői a két világháború között (USA, Németország,
Szovjetunió)
3.1. A 20-as évek gazdasága
A. A genovai tanácskozás (1922)
Európa gazdasági újjárendezése. A cári tartozások kérdése: csak a háború előtti adósságokat
fizeti.
A franciák nem engednek a jóvátételből, hiába közvetítenek a britek.
B. A rapallói szerződés (1922)
Szovjet-német szerződés
- diplomáciai kapcsolatok felvétele
- kölcsönös lemondás a jóvátételekről
- kereskedelmi kapcsolatok felvétele (legnagyobb kedvezmény elve)
C. Bonyodalmak a jóvátétel körül
1923. január: késedelmes fizetés – a Ruhr-vidék francia megszállása.
Passzív ellenállás – a megszállás kudarca.
D. A Dawes-terv és hatása (1924 júl.)
Jóvátételi konferencia: cél a német fizetőképesség helyreállítása.
- Hitelek az USA-ból.
- A győztesek igényeit visszafogottabban fogalmazta meg – lehetséges az enyhülés.
- Stresemann: rajnai biztonsági szerződés – a határ helyreállításáért.
- Curzon, Briand is elfogadja: a törvénytelenül megszállt területek kiürítése. A
megbékélés került kormányra Angliában és Franciaországban is.
E. A locarnói fordulat (1925, Locarno-London)
Nagy-Britannia, Franciaország, Olaszország, Belgium – Németország
- a német-francia és a német-belga határ szavatolása. (Keleten francia-lengyel, francia-
cseh külön-megállapodás.)
- francia-német vas-szén egyezmény (a Montánunió előfutára.)
F. A Young-terv (1929)
A második jóvátételi konferencia.
Young: végleges jóvátétel megállapítása: 59 év, 1,4 md DM. A gazdasági szuverenitás
megszerzése.
22
3.2. Az USA gazdasága és a világgazdasági válság
A. A Big Business (1919-29)
- A fellendülés legnagyobb haszonélvezője. 1923-29: 40 %-os növekedés. A kölcsönök
visszaáramlása. Pragmatikus, olcsó külpolitika.
- Problémák: város és vidék; É-D; szesztilalom (csempészet, maffia, korrupció,
bűnözés)
B. A válság kirobbanása (1929. okt. 24.)
Fekete csütörtök – tőzsdekrach – túltermelési válság.
C. A válság kibontakozása
Tőzsdekrach – a bankok fizetésképtelenek – leálltak a beruházások – a termelés csökkent – a
fogyasztás csökkent – nőtt a munkanélküliség – csökkent a fogyasztás – a mg. válsága –
agrárolló – a pénzügy és a kereskedelem összeomlása.
D. A válság társadalmi következményei
- kis- és középüzemek csődje - tőkekoncentráció
- társadalmi elégedetlenség – a szélsőségek előretörése
E. Válságkezelő intézkedések:
- költségvetés lefaragása, defláció, protekcionizmus: a termelés, fogyasztás csökkenése,
a munkanélküliség növekedése.
- Keynes alapvető elméleti munkáját csak 1936-ban írta. (A foglalkoztatás, a kamat és
a pénz általános elmélete.)
3.3. Roosevelt és a New Deal (1933-1945)
A. Franklin Delano Roosevelt politikája
New Deal (Új irányvonal, új osztás) a politikában a válság megoldására („agytröszt”). Állami
beavatkozás.
„száz nap” – 70 új tv
- a legégetőbb ínség csillapítása
- a gazdaság gyors szanálása
- pénzügyi konszolidáció, a dollár leértékelése
1933. márc. 4. Bankzárlat. Banktörvény.
- a bankbetét tömeges kivételének tilalma.
- aranykivitel tilalma.
- a banknyitás miniszteri engedélyhez kötött.
23
- a dollár levétele az aranyalapról – inflációs gazdaságpolitika.
Eredménye: a bankválság leküzdése.
B. A mezőgazdaság helyreállítása (AAA)
- A mezőgazdaság válsága (Steinbeck: Érik a gyümölcs)
- 1933. május: törvény a mezőgazdaság helyreállításáról. A termelés és a fogyasztás
egyensúlya.
- vetésterület és állatállomány csökkentése – kárpótlással.
- adósságtörlesztési haladék.
- rögzített árak, kvóták, állami felvásárlás
C. A nemzeti ipar helyreállítása Tv.
Állami, inflációs gazdaságpolitika. – közmunkák, infrastruktúra.
- ipari vállalkozások szabályozása
- iparügyi kormánybizottság
- állami iparfejlesztés
A tisztességes verseny kódexe.
- a termelés mennyisége
- technikai folyamatok
- munkásvédelem (kollektív szerződés, szakszervezetek, gyermekmunka tilalma,
munkabér és munkaidő limitálása.)
Közmunkaügyi Hivatal
- Polgári Tartalék Hadtest
- Tennessee-völgy helyreállítása.
Szövetségi Rendkívüli Segélyhivatal
Eredmény: racionalizált nagyvállalat.
A konzervatív gazdaságpolitika 1935-ben visszavonatta a New Deal-törvényeket, de azt új
formában adatta ki.
D. 1935: a New Deal második szakasza
Intézkedések...
- a munkanélküliség leküzdése
- a munkaadók és munkavállalók viszonyának rendezése
- TB
A Legfelsőbb Szövetségi Bíróság reformja – saját embereivel tölti fel
A pártellenzék visszaszorítása
24
...és a közvélemény megnyerése
- Propaganda, önbizalom-növelés. Rádióbeszédek – a kandalló előtti beszélgetések.
- „Kék sas” akció: A kormány gazdaságpolitikáját támogató vállalatok termékeinek
védjegye.
E. Elmélet és gyakorlat
Keynes-i gyakorlat – elmélet nélkül.
A piaci, demokratikus játékszabályokat figyelembe vevő, szerves beavatkozás a diktatórikus,
adminisztratív helyett.
3.4. Németország
A. A weimari Németország
- Gazdasági, társadalmi, politikai, külpolitikai káosz a háború után
- Stresemann: teljesítési politika – külpolitikai konszolidáció
- Gazdasági – világgazdasági fellendülés, az infláció letörése
B, A válság és következményei
- 50 %-os munkanélküliség
- politikai egyensúlytalanság
- a közrend megbomlása – utcai pártcsatározások
- A szélsőségek megerősödése: NSDAP 1928: 2,6%; 1930: 18,3%
1932: lausanne-i jóvátételi konferencia: No. már csak 3 md márkával tartozik, de a német
gazdaság és demokrácia már összeomlott.
C, A hitleri Németország gazdaságpolitikája
Közmunka-programok, irányított gazdaság. A munkanélküliség leküzdése
1932-37: 102 %-os növekedés
Fegyverkezés és életszínvonal – 1942-ig.
1936-40: Neuer Plan, Schacht
Goebbels „Négyéves Terv Hivatala”
3.5. A sztálini gazdaságpolitika jellemzői
A. A hadikommunizmus
A hadikommunizmus alapjai
A szocializmust rövid úton bevezethetőnek tartották. Nem kényszerintézkedésnek, hanem a
végcél megvalósításának tekintették a gazdaság átalakítását, a hadikommunizmust.
25
Elemei: államosítás, tervutasítás, munkakényszer
Mintái: marxizmus, német hadiszocializmus, orosz paternalista állam
Kísérlet a pénz nélküli gazdaság bevezetésére (közgazdasági dilettantizmus – Preobrazsenszkij,
Buharin)
A tervgazdaság kiépítése
- Infláció: deficitfinanszírozás
- A piac helyett állami tervezés
1917: a termelés és elosztás munkásellenőrzése. A magánbankok államosítása
1918: a részvények elkobzása. A kölcsönök semmisek. A külkereskedelem államosítása.
1920-ig: A magánüzemek államosítása.
Gazdasági bürokrácia (ágazati és területi irányítás – de csak az ipar 5-10 %-át igazgatta.
Pártállami diktatúra. Gazdasági hanyatlás.
A piac helyett a szabályozott elosztás.
Hadjárat a falu ellen
1918 tavaszán lezajlott a földreform. A földosztás nem ingyenes, mert a parasztok megtakarított
pénze közben elértéktelenedett.
A földek 1/3-a magánparaszti birtok volt, amit elvettek.
A kispolgárinak, tulajdonra törekvőnek, tulajdonnal rendelkezőnek tekintett parasztság
azonban a bolsevikok számára eleve ellenség volt.
A falu elleni hadjárat menete:
- a szegényparasztságot a gazdagparasztság, a kulákok ellen fordítani
de. csak a parasztság 4 %-a volt szegény és 2 %-a gazdag. A többi önálló...
- cél: a kulákság letörése, bolsevik bázis kiépítése, élelmiszerhez jutás - beszolgáltatás.
A falu azonban ellenáll.
A hadikommunizmus következményei
A munkásság helyzete 1917 októbere után romlik.
A munkásság létszáma felére, az ipari termelés negyedére, a termelékenység harmadára esik
vissza.
Az értelmiség és a munkásság csalódása – proletár szabotázs.
A szabad munkaerőpiacot – szakszervezetestől, sztrájkostól – elsöpri a munkakényszer.
A parasztság nem támogatja a beszolgáltatás politikáját.
Éhség, feketepiac, bűnözés.
A városi lakosság élelmezésének 66-80 %-a a feketepiacról származott.
26
A közszolgáltatások ingyenessége (közüzemi, lakásfenntartási díjak eltörlése) – az elkobzott
vagyonokból.
Az egyetlen bevételi forrás az államosítás: egyházi vagyon. Az egyház törvényen kívül
helyezése – szekularizálás.
B. A NEP
1921: Kronstadti matrózlázadás „villámcsapásként világította meg a valóságot” (Lenin)
A X. Kongresszus – a munkás-paraszt szövetség helyreállítása
- a gazdaság helyreállítása, áru- és pénzviszonyok, érdekeltség
- a terményfelesleg szabad értékesítése. Visszavonulás a polgári forradalom
alapállására. A bolsevik forradalom hiba volt! Lenin: a NEP csak átmenet.
1925-re a mg. tkp. regenerálódott.
Ipari fellendülés: a kisipar magánkézbe, a középipar bérbe adása.
A gazdasági könnyítések mellett azonban a hatalomból nem engedtek.
C. A bolsevik gazdaságpolitika 1928 után
A NEP vége
1927: fellendülés, kulákság (Buharin, 1928: Gazdagodjatok!)
A hatalmi-ideológiai harcok lezárulta után új gazdaságpolitika
A gazdasági önállóság teljes felszámolása
Preobrazsenszkij: eredeti szocialista felhalmozás – a parasztságtól elvett többletadó adja az
iparfejlesztés anyagi alapját.
A bolsevik, tervutasításos gazdaság
A mg. kollektivizálása (1928-)
A sztálini iparosítás anyagi és emberi erőforrása
A NEP szerves fejlődésének megtörése.
Következmények:
- 1,5-2 m ember éhhalála
- 2,8 m ember deportálása Szibériába – zöme ott pusztul
1929-30: spontán paraszti ellenállás Ny-Ukrajnában, É-Kaukázusban,
Kazahsztánban
- kevesebb termelés, több elvonás – újabb éhínségek
1932-33: a mg válsága.
Iparosítás
Alapok:
27
- tőkehiány – elvonások a mg-tól
- szakemberhiány – - sztahanovisták, GULAG
- feszítettség (ötéves tervek: 28-32, 33-37)
A GULAG
- (Központi Irányítású Táborok – Glavnoje Upravlenyije LÁGerjami)
- A táborok deklarált célja a megfélemlítés volt, a 30-as évektől azonban
gazdasági szerepe került előtérbe.
- 1,5-2 m ember, a munkavállalók 2-2,5 %-a, a termelés 1 %-a
- De az aranytermelésben (Szovjetunió világelső!), fakitermelésben,
építkezésekben megkerülhetetlen.
Eredmények
Erőltetett, extenzív iparosítás – rabszolgamunkával
1933-38 – a nagy építkezések
aktív külkereskedelmi mérleg, törlesztések
- 1913-39: 12-szeres
USA/Szovjetunió – 1913: 6 % – 1939: 45 %. A világ 2. ipari hatalma, a jóléti állam
alapjainak lehetősége. A mg. lassú növekedése, a jegyrendszer megszűnése
28
4. Magyarország gazdasága a XX. században (Bethlen-féle konszolidáció, gazdasági
válság, Rákosi-korszak gazdasága, gazdasági rendszerváltás)
4.1. A gazdaság talpra állítása
A nemzetgazdaság újjászervezése az új nemzetközi helyzetben. – külkereskedelemre utaltság.
A. A pénzügyi konszolidáció
1923: népszövetségi kölcsön és jóvátétel
1924: Nemzeti Bank – a korona inflációja
1926. júl. 1-ig: az ország gazdasági ellenőrzése.
1927: a pengő bevezetése
B. A gazdaság fejlődése
Ipari szerkezetváltás: importkiváltó, protekcionista iparosítás. Intenzív.
- textilipar, elektrotechnika, vegyipar, bauxitbányászat
Az infrastruktúra fejlesztése – villamosítás
A mezőgazdaság stagnálása
- a mezőgazdasági export a protekcionizmus és a verseny miatt nehéz
- elavult termelési keretek a nagybirtokon
- a mezőgazdaság belterjesebbé válása (zöldség, gyümölcs, konzerv), részleges
gépesítés
Lassú gazdasági kibontakozás a prosperáló, de ellenséges környezetben.
Közepesen fejlett, agrár-ipari ország lettünk.
4.2. Válságévek krónikája
A. A gazdasági válság
Mezőgazdasági és hitelválság
Nincs agrárexport (már 1928-tól), nincs hitel – a mezőgazdaság fizetésképtelen
- bolettarendszer: az eladott gabona állami ártámogatása
30-50%-os termeléscsökkenés
1932: 35%-os munkanélküliség
B. Politikai elégedetlenség
1930. május 1.
1930. szeptember 1. – általános sztrájk, tüntetés. (A kommunisták vezetői rendőrattakot provokáltak. A
szociáldemokraták ettől elhatárolódtak, kiálltak az alkotmányosság mellett.)
29
Az elhúzódó agrárválság a vidék depolitizáltságát megszüntette. MSZDP, FKGP és agrárfasiszta
mozgalmak megjelenése vidéken.
C. Bethlen lemondása
A pénzügyi válság beköszönte (1931. júl. 13.) – háromnapos bankzárlat. A nemzetközi
pénzforgalom leállt ekkoriban.
A kormányzat helyzetét a jóvátétel és az optánsperek is nehezítették.
Rendeleti kormányzás igénye. Az állam fokozottabb gazdasági szerepvállalásának
igénye – még csak csírájában.
33-as bizottság a parlament helyett
Augusztus: a rendeleti kormányzás bukása – népszerűtlen intézkedések kellenek. A 33-
as bizottság is szembefordul Bethlennel.
Bethlen lemond, pártelnök viszont marad – vissza akart térni.
D. Károlyi Gyula átmeneti kormánya
Hagyományos, nem diktatórikus eszközökkel kell kiutat találni. A folyamatosság jele, hogy
tkp. csak a kormányfő változott.
Takarékossági program – antiszociális módon (fizetéscsökkentés, elbocsátás, szociális
juttatások csökkentése). Tüneti kezelés.
Az árfolyam-stabilitás helyett a gazdaságélénkítő inflációt kellett volna választani.
E. Gömbös gazdaságpolitikája
Önerőre támaszkodás – 1932-ben tkp. eltörölték a jóvátételt, megindult a fellendülés.
Exportpiacok (Ausztria, Olaszország, Németország)
a birtokos parasztság adóterheinek csökkenése
48 órás munkahét
családi hitbizomány
telepítés
F. A Horthy-korszak gazdasága
Közepesen fejlett agrár-ipari (ipari-agrár) ország.
Ipar:
1938 után az ipar túlsúlya. Könnyűipar megduplázódása.
1935-től van önálló ipari minisztérium (Bornemisza Géza – fejlesztések, a tőke mellé a munka is!
Szociális megfontolások)
Alumíniumipar, izzó (Tungsram), rádió (Orion), Ganz, gyógyszeripar, vegyészet.
Az ország 71 %-a villamosított!
Mezőgazdaság:
30
Az értékesítési gondok enyhülése, alacsony gépesítés, sok munkaerő. De a
foglalkoztatottaknak csak 48 %-a dolgozik a mezőgazdaságban 1941-ben.
4.3. A magyar gazdaság a háború után
A. Háborús károk és jóvátételek
1. Károk
- kb. 1 m ember, az 1941-es határok között, a trianonin kb. fél m. 900 000 fogoly – a
trianonin 600 000, ebből 200 000 nem tér haza
- az 1938. évi GDP ötszöröse, a nemzeti vagyon 40 %-a
2. Jóvátétel
- A SZEB ellátása: 1945-46 – a GDP 30 %-a.
- 1953-ig a GDP 17 %-a a jóvátétel
- az ipar 8 %-át leszerelték, a német érdekeltségek a Szovjetunióé lettek (a németek által
elkobzott zsidó vagyonokkal együtt)
B. Földosztás
1. Lehetőségek:
- spontán földosztás, földigénylés
- Kisgazdák: életképes birtokok
- kommunisták: mindenkinek – törpebirtok (de csak propaganda)
2. A földosztás
1945. március: kormányrendelet a földosztásról
- 100 kh – úri, 200 kh a paraszti birtok felső határa (elkobzás, ill. megváltásos kisajátítás
– de sosem fizették ki.)
- 5,1 kh az átlagosan kiosztott föld, de 300 000 igénylő föld nélkül maradt
C. A Tildy-kormány gazdaságpolitikája
A lényeges kérdések a pártközi értekezleten kerülnek elő
- ellátás, új pénz, részleges államosítás
Ellátási nehézségek
- 1946 elejére: éhínség veszélye, fekete kereskedelem, infláció
- 1945 dec.: Gazdasági Főtanács. A gazdaságirányítás csúcsszerve. A parlament helyett
a kommunisták kezében. (Vas Zoltán)
D. A Forint bevezetése
1. A hiperinfláció
- A pénzforgalom összeomlása. Szükséges az új pénz.
31
Alapja:
- újjáépítés
- az Ausztriába hurcolt javak visszaadása
- a Nemzeti Bank aranytartalékának visszaszolgáltatása
- 20 m $ amerikai áruvásárlási hitel
- a szovjet jóvátétel meghosszabbítása
2. A forint bevezetése (1946. augusztus 1.)
- az infláció megfékezése
- új ár- és bérrendszer
- elszakadás a piaci folyamatoktól
- állami gazdaságirányítás
E. A tulajdonviszonyok megváltoztatása – államosítás
Gazdasági perek
1947: a nagybankok államosítása
1948: a 100 főnél nagyobb üzemek államosítása
1949: a 10 főnél nagyobb üzemek államosítása
4.4. A sztálini típusú gazdaság
1. A kollektivizálás
1948: szövetkezetpolitikai irányelvek – a mezőgazdaság szocialista átszervezése –
szövetkezetesítés (kollektivizálás)
1949: az átalakítást helytelenítő Nagy Imre kizárása
1948-49: A kulákság tönkretétele. Kuláklista. A parasztság gerincének megsemmisítése.
Beszolgáltatási rendszer (A terményeket messze az előállítási ár alatt kellett azt államnak
beadni.)
1948-53 között a parasztság 1/3-a szövetkezetekbe kényszerült. Következmény:
termésvisszaesés (gyapot, gumipitypang, rizstermesztés). Menekülés a faluról. A földek 1/10-
e műveletlen.
1952: a mélypont, a padlások lesöprése
2. Az iparosítás
1949: Az ipari termelés 28, a nehézipar 60 %-kal haladta meg az 1938-as szintet. De extenzív
iparosítás zajlott. Önellátásra törekvés, de a nyersanyag és az energia a Szovjetunióból érkezett.
1950-54: I. ötéves terv.
32
Forrásai: az életszínvonal visszafogása, a mezőgazdaság kizsigerelése, a munkateljesítmény
fokozása.
A tervek azonban folyamatosan módosultak. A gyáripar növekedését 86-ról 310 %-ra növelték.
(1952-ben 113-szor, 1953-ban 225-ször változtatták meg a terveket.)
3. A gazdaságpolitika következményei
A munkások jogainak csorbítása
A szabadság csökkentése, túlóráztatás, terv- és békekölcsönök, normaemelés, „önkényes
kilépés” korlátozása, tervbűncselekmény.
Az életszínvonal csökkenése, közellátás akadozása.
4.5. A gazdasági rendszerváltás
1. A gazdasági rendszerváltás előzményei, feltételei
A. A szovjet típusú rendszer
- A szovjet típusú egypártrendszer, pártállami diktatúra
- Államosítás, kollektivizálás, tervutasításos rendszer
- KGST – elzárkózás a világpiactól
B. A tervgazdaság átalakítása
A tervutasításos rendszer már a szocializmus időszakában is válságokat élt meg. Kísérletek:
- Az új gazdasági mechanizmus (vállalati önállóság növekedése, érdekeltség fokozása)
- Az 1980-as évektől a magánvállalkozások ösztönözése („második gazdaság” háztáji,
GMK) – a piacgazdaság csírái („szocialista kispolgárosodás” [Szelényi Iván])
C A tervgazdaság válsága
- technológiai lemaradás, rugalmatlanság, piacképtelen termékek
- az extenzív iparosítás kifulladása (kőolajár-robbanás)
- az életszínvonal-politika folytatásával együtt ez eladósodáshoz vezetett
- 1988: az ÁFA és az SZJA bevezetése
D. A szovjet rendszer összeomlása
- A Szovjetunió meggyengülése, a hidegháború lezárulta
- társadalmi és politikai válság
2. A tervgazdaságból a piacgazdaságba
Gazdasági szerkezetváltozás
- piacvesztés
- gazdasági rendszerváltás
- GDP visszaesése
33
- munkanélküliség
- deficit
- infláció
De: az 1990-es évek végére megtörtént a tervgazdaságból a piacgazdaságba, a KGST-ből az
euroatlanti integrációba való átmenet.
3. Az átmenet és árnyoldalai
- a magángazdaság dominanciája
- 1990: Budapesti Értéktőzsde
- tömeges munkanélküliség (bányászat, kohászat, mezőgazdaság) Ez nemcsak
strukturális, hanem regionális válság is – az adott ágazat területileg koncentráltan
helyezkedett el, ott érződtek a válságjelenségek is koncentráltan. Közel 1,5 millió fővel
csökkent a foglalkoztatottak létszáma.
A magánvállalkozás korlátai:
Hiányzott a tőke, a tapasztalat, a vállalkozásra való készség, az állam támogató politikája
Az 1990-es évek második felétől nőtt a foglalkoztatottak száma, a munkanélküliség 10% alá
csökkent. A munkaerőpiac rugalmatlansága továbbra is fennáll.
Az infláció erősödése a 90-es évek közepéig, majd érezhető csökkenése.
A forint 1996-ban konvertibilissé vált
4. A gazdasági – és foglalkozási szerkezet átalakulása
A. Erősödő ipar és élre törő szolgáltatás
1992-től a tercier ágazat 50% felett! De ez döntően az ipar hanyatlásának következménye is
volt.
Kényszervállalkozások
B. Kilépés a gazdasági csapdákból
A válság úgynevezett stagflációs válság (stagnálás és infláció együtt), valamint transzformációs
válság. A külső fizetési mérleg egyensúlytalanságai (adósságszolgálat, deficites
külkereskedelem). A költségvetési hiány növekedése.
A megoldást a külföldi működőtőke beáramlása hozta a 90-es évek második felétől.
Okai:
- privatizáció
- olcsó és viszonylag képzett munkaerő
- viszonylagos politikai stabilitás
Következményei:
- termelékenység növekedése
34
- exportképesség növekedése
5. Eredmények
Az ezredfordulóra Magyarország gazdaságát fenntartható növekedés, nyitott, versenyképes
piacgazdaság jellemezte. Ennek záloga és bizonyítéka volt 2004-ben az Európai Unióhoz való
csatlakozás
35
II. Népesség, település, életmód
5. Társadalom és városfejlődés a középkori Magyarországon (X–XIV. század)
5.1. A középkori város jellemzői
A. Külsőleg
vár, váralja, piac, templom, sikátorok, városfal
B. Lényegileg
- önkormányzat
- városfal: a környező vidéktől katonailag, jogilag elkülönül
- kommuna: a földesúri függéstől való mentesség
C. Városi jogok
önigazgatás: polgármester, tanács, adózás, határozatok, bíráskodás, árumegállítás,
kereskedelem. „A városi levegő szabaddá tesz”
D. Típusai:
- Függetlenek: birodalmi város (Német-Római Császárság), signoria (Itália)
- Önálló: királyi város (Nyugat-Európa), szabad királyi város (Magyarország)
- Részleges önkormányzat (mezőváros Magyarországon)
E. Jelentősége
A város lakossága kiváltságolt rendként beépült a középkori társadalomba (III. rend), de az
önkormányzatiság, a közteherviselés elve túl is mutat ezen.
5.2. A magyarországi városfejődés kezdetei
Kezdetleges városok (várak körül, püspökségeknél). Esztergom, Székesfehérvár kiváltságai:
- bíróválasztás
- belső önkormányzat
- vámmentesség
A. Az Árpádok
- A hospesek szerepe (kereskedelem)
- A várak szerepe (IV. Béla és a tartárjárás)
B. Az Anjouk
- Politikai támasz
- A céhes ipar és a kereskedelem
36
C. Zsigmond
- 1405: városi törvények
- tárnoki (7), személynöki (10), bányavárosok – de elzálogosít
D. A Hunyadiak
- A gazdasági fellendülésből fakadó virágzás
5.3. A középkori magyar társadalom
Egyházi: az elit és a középrétegek
A világi jobban átrendeződött
A. 11. sz.: szabad és szolga
- maiores natu et dignitati (comes)
- miles
- liber
- servus
B. 12. sz.: vagyon, jogállás, szolgáltatás szerint differenciálódott
C. 13. sz. A nagy átalakulások kora
- nobiles barones (oligarchák)
- iobagiones castri és servientes regis (szerviens) nobiles (de: familiaritás)
- cives
- servus, liber, iobagiones castri iobagio
D. 14. század – az egységesedések időszaka
1351
- A barones kiváltságai (De: honorrendszer)
- a nemesi kiváltságok egységesedése (De: udvari és vidéki nemesség elkülönülése)
- a polgárság
- a jogilag egységes jobbágyság létrejötte
E. A 15. század
- az arisztokrácia megszületése
- a rendiség megszületése
- a jobbágyság vagyoni differenciálódása
F. A török árnyékában
A társadalom szerkezete zömmel érintetlen
- Az arisztokrácia hatalomátvétele
- a szervitori rendszer
37
- a vitézlő rend kialakulása
- a jobbágyság röghöz kötésének kísérlete kudarcot vall
38
6. Demográfiai változások Magyarországon a XVIII. században
6.1. A népesség
A. A népesség száma
A mélypont a szabadságharc után: 3,5 m.
Nincs növekedés (a 16-17. században), ez a csökkenés. Etnikai átrendeződés
1. A veszteségek mérlege
- a török uralom – kevésbé
- a visszafoglaló háborúk – leginkább
- a szabadságharc – kevéssé
- pestis – jelentős
Ezek szerepe, hatása lassan csökken.
2. Népességnövekedés
A 18. sz. végére 9 m fölé.
- népszaporulat
- bevándorlás
B. A népességnövekedés tényezői
1. Belső vándorlás (spontán és szervezett)
- hegyvidékről a síkságra, főleg magyarok (É-ÉNy-ról)
- az etnikai határ beljebb húzódik, de az Alföld magyar marad
- a peremek elnemzetietlenedtek
2. Öntevékeny betelepülés
- Cseh, lengyel, ruszin
- Román (Magyarországra is, nem csak Erdélybe)
- Szerb: Arsen Cernajevic, ipeki pátriárka vezetésével a 17. sz. végén.
Spontán betelepedés a jobb élet reményében. Ny-Európából – kevés
3. Szervezett betelepedés
Nagybirtok és állam.
- Adóalap, katonaköteles létszám növelése
- Felekezeti szempont. (katolikus németek)
Betelepítések:
- III. Károly (1720)
- Mária Terézia (1766, telepítő bizottság)
39
- II. József (drága)
C. A népességmozgás következményei
A magyarság aránya 80-ról 40%-ra csökkent.
Többnemzetiségű és kevert etnikumú.
A területi különbségek nem simultak el.
A megoszlás szélsőséges: anyagi, kulturális különbségek.
6.2. Etnikumok a 18. században
Nincs nacionalizmus, társadalmi és felekezeti kötődés! Hungarus-tudat.
A. Magyarok
Teljes társadalom. (Polgár: kevés; Paraszt: fele jobbágy)
B. Szlovákok
Csonka társadalom. Nincs nemesség, vékony polgárság. Zöme jobbágy.
Katolikus és evangélikus, de sehol sem vezető.
C. Ruszinok
Csonka: se nemes, se polgár. Görög katolikus lelkészi értelmiség, jobbágyság.
D. Románok
Vékony elit, növekvő népesség. Egyházi elit (Görög katolikus: Balázsfalva, görög keleti:
Szeben)
E. Szerbek
Polgárság és egyházi értelmiség, parasztság.
Egyházi (Karlóca) és – a Határőrvidéken – katonai privilégiumok.
F. Németek
Magyarország etnikai összetétele a 18. század végén
Etnikum Létszám
Magyar 3,5 m
Román 1,5 m
Szlovák 1,25 m
Német 1,1 m
Horvát 0,8 m
Szerb 0,6 m
Ukrán/Ruszin 0,6 m
Egyéb 0,3 m
40
- városlakók polgárok, evangélikusok
- szászok polgárok, evangélikusok
- svábok parasztok, katolikusok
G. Horvátok
Teljes társadalom! Katolikus.
A történelmi Horvát Királyság mellett Szlavónia is, de a Határőrvidék kevéssé, elszerbesedett.
H. Egyéb
- Cigányság
- Zsidóság - hézagpozíciók
6.3. Társadalom
A. Nemesség:
Differenciált.
- Arisztokrácia: 150 család, aulikus, indigénák
- Birtokos nemesség (bene possessionatus) jómódú. 700-800 család. A vármegyei
közélet urai. Kisebb birtokos - még néhány ezer.
- Kisnemesség (Hétszilvafás, kúrialista, armalista): 90%. Háziadót fizet.
B. Parasztság:
1. Differenciált jogállású már a századelőn is, s ez csak fokozódott.
- Libertinus: a földesúri terhek alól mentes valamilyen szolgáltatás révén (pénz,
megegyezés, házasság).
- Taksás: természet helyett főleg pénzben fizet.
- Szabadmenetelű (így!)
2. Vagyonilag is differenciált. Kevesebb, mint a fele zsellér.
- Telkes jobbágy (egész, fél, negyed)
- Zsellér (házzal (inquilinus) vagy ház nélkül (subinquilinus))
C. Polgárság:
Differenciált.
- Egyháziak
- értelmiségiek
- határőrök.
41
7. Nemzetiségek és etnikumok a dualizmus korában
7.1. A horvát kiegyezés Horvátország külön politikai nemzetet alkotott Magyarországgal államszövetségben. Rendi
önkormányzata, országgyűlés-e (szábor), kormányzata volt (bán). 1848-ban a két ország közt
minden államjogi kapcsolat megszakadt. A horvátok készek voltak a kapcsolatok megújítására.
- A többségi nemzeti liberális párt a perszonálunió talaján állt, de hajlott a szorosabb
kapcsolatokra is. Fiumét és a Muraközt is! Trializmus, illírizmus.
- A kisebbségi unionista párt az 1848-as viszonyok visszaállítására is hajlandó volt.
Az 1866-os tárgyalások nem vezettek eredményre. A horvátok nem fogadták el a kiegyezést,
így az uralkodó 1867. május 25-én feloszlatta a horvát szábort. Júniusban az uralkodó az
unionista Rauchot nevezte ki báni helytartóvá, aki a decemberi választásokon kierőszakolta az
unionista párt győzelmét.
A szábor 1868 tavaszán elfogadta a magyar javaslatokat, s így létrejött a horvát-magyar közjogi
egyezmény. Ez - az 1868. évi XXX. tc.- kimondta Magyarország és Horvátország egy és
ugyanazon állami közösségét. Utólag elismerte az osztrák-magyar kiegyezést.
Horvátország területi önkormányzattal bíró politikai nemzet.
Az önkormányzat a közigazgatásra, vallás-, oktatás-, igazságügyre terjed ki. Teljes nyelvi
önkormányzata volt.
Az újoncozás, véderő, pénzügy, gazdaság, közös ügyek, törvényhozás a pesti országgyűlés joga
volt, ahova Horvátország 29 – később 40 – képviselőt küldhetett (+ 2 főrendet). A
delegációkban 4 horvát képviselő és 1 főrend vett részt. A pesti kormányban egy horvát
miniszter volt. A központi költségek 6 %-át sem éri el a horvát részesedés. Horvátország.
határőrvidéki és dalmáciai területi igényeit elismerték, Szlavónia jogilag is Horvátországhoz
került, Fiuméről azonban a magyar kormány nem volt hajlandó lemondani (fiumei provizórium
– olasz hivatalos nyelv). Az államközösség Európában példátlanul széleskörű önkormányzatot
biztosított Horvátország számára, a gyakorlatban azonban a magyar hegemónia érvényesült.
A török kiűzésétől fennálló határőrvidék polgárosítása 1869-től 1873-ig eltartott, horvát
területen 1881-ig. Az elégedetlenségek csökkentésére a határőrök kiváltságainak egy részét
szakaszosan szüntették meg.
42
7.2. A nemzetiségi kérdés rendezése A nemzetiségek eleve ellenezték a kiegyezést, s a magyarok is bizalmatlanok voltak velük
szemben korábbi politikájuk miatt.
1867. febr. 26-án román és szerb képviselők törvényjavaslatot nyújtottak be a nemzetiségi
albizottsághoz (Mocsonyi-Miletic-féle javaslat) „az országos nemzetiségeknek és nyelveknek
Magyarországon leendő szabályozása és biztosítása” címmel.
- a hat magyarországi nemzetiség politikai nemzetként való elismerését.
- területi alapon politikai és nyelvi önkormányzat
- a központi hatóságokban és a felsőoktatásban is nyelvhasználat
- nemzetiségi gyűlést, kongresszust tartani, nemzeti, társadalmi, kulturális egyesületet,
intézményt létesíteni, központi szervekben képviseletet szerezni.
Alapelv: a nemzetiségek kollektív jogi személyiségének elismerése.
A magyarországi közvélemény ezt egyöntetűen elutasította, Mocsáry is.
A helyhatósági, megyei autonómia keretei között érvényesíthetik nyelvi, kulturális jogaikat.
Eötvös elvei alapján. A szabad nyelvhasználatot a többségi elvvel kombinálta, a kisebbség
jogainak biztosítása mellett.
A nemzetiségek egyenjogúsítását sarkalatos törvény szabályozza.
Általános nemtetszés: a magyar nemesség számára túl sok volt, a nemzetiségeknek pedig túl
kevés.
Az erdélyi románok 1868-as balázsfalvi gyűlése Erdély önállósága mellett állt ki.
7.3. A nemzetiségi törvény 1868 nov.: az egyenjogúsítás csak a hivatalos nyelvhasználatra korlátozódik.
A magyar politikai nemzet tételezése viszont hiányzott.
Nem területi, hanem „személyi autonómia”.
A törvényhatóságok hivatalos nyelve a magyar, de megengedte, hogy a jegyzőkönyveket más
nyelven is vezessék, ha ezt az egyötöd kívánja.
Deák viszont a magyar politikai nemzet, s az ország egységének törvénybe iktatását javasolta.
Eötvös alulról építkező tervezete - Deák a felülről lefelé haladó szabályozást javasolta
Alsó szinten viszont igen széles körű nyelvhasználatot engedélyezett.
A nemzetiségek mindkét javaslatot elutasították: municipális elv
Deák javaslatát elfogadták; 24 nemzetiségi képviselő kivonult a teremből.
A törvény nem teljesítette a nemzetiségek legfőbb követelését: kollektív jogi személyiségük
elismerését. Ez a nemzetiségekkel való szakításhoz vezetett.
43
Az 1868.:XLIV. tc. – Európa 2. nemzetiségi törvénye, Svájc után. Liberális. A nyelvhasználatra
az 1848 előttinél is szélesebb teret engedett. Valamennyi hatóság a beadvány nyelvén adott
választ. A törvényhatóságokban a nemzetiségi nyelv azonban alárendelt szerepet játszott.
Biztosította a nyelvhasználatot egyházi, kulturális, oktatási téren is – az akadémiákig bezárólag.
A törvény liberális jellegét később a nemzetiségek is elismerték, s végrehajtását követelték. A
törvény legnagyobb fogyatékossága az volt, hogy nem nyújtott jogorvoslatot. Így az a magyar
kormányok asszimilációs politikája folytán a gyakorlatban nem érvényesült kellőképpen.
7.4. A nemzetiségi összetétel változása
A magyarság részarányának növekedése (41-54 %)
- Természetes szaporodás – magasabb, mint a nemzetiségek zöme
- Migráció
- kevesebb magyar ment ki, de azok nagyobb arányban is jöttek vissza
- a bevándorlók a többségi társadalomhoz asszimilálódtak
- asszimiláció
- német és zsidó polgárság
- a belső vándorlás – szlovákok Pesten
7.5. A nemzetiségek helyzetének átalakulása
Ellentétes tendenciák érvényesülése:
- Némi erőszakos asszimiláció. A nemzetiségi értelmiség presszionálása
- polgárosodás – nagyobb érdekérvényesítő képesség – több feszültség.
a magyar politikai elit nem talált, de nem is keresett megoldást.
- A nemzetiségi tv. Nem változott. Alulreprezentáltság
- a magyar nyelv tanításának bevezetése sikertelen
- Nemzetiségi Ügyosztály – sérelmezték a működését
- a nemzetiségek panaszai miatt Magyarország népszerűsége külföldön csökkent.
Memorandum per. 1894. (1895: amnesztia)
- A háború előtt kezdődő tárgyalások a románokkal
7.6. A zsidóság
- 1867-ben megtörtént a zsidók állampolgári, 1895-ben vallási egyenjogúsítása.
- Hézagpozíció, szabad foglalkozású értelmiség, asszimiláció
- A modern antiszemitizmus születése
44
- 1882. Tiszaeszlár
- 1883: Országos Antiszemita Párt, Istóczy Győző és Verhovay Gyula
45
8. Budapest fejlődése a hosszú XIX. században
8.1. Pest-Buda gyarapodása a 19. század első felében
1. A napóleoni háborúk alatt:
- terménykereskedelem – piac – ipar.
- 150 ezer fő
2. A reformkorban:
- Tervszerű építkezések és asszimiláció.
- Közélet: 50 szálloda, 40 kávéház, fürdők. Duna-sor – Európa egyik legszebb városa a
40-es években.
- Gazdasági, politikai központ. Vezérvármegye.
- forgalmi központ (csepeli szabad kikötő, Lánchíd, vasút)
- Kulturális központ: Múzeum, Akadémia, könyvtárak
- 1838: a pesti árvíz
3. A forradalom alatt
- politikai központ (kormány, országgyűlés)
- háborús pusztítások
4. Az önkényuralom időszakában
- politikai stagnálás
- gazdasági növekedés
8.2. Budapest világvárossá válása
Dinamikus növekedés:
1867: 250 000 1914: 1 000 000
- Budapest létrejötte
- Budapest fővárossá válása
- Budapest Bécs ellenpólusa
- közlekedési helyzet: vasút, tarifarendszer
- gazdasági, ipari központ
- kulturális intézmények
- asszimiláció: német, zsidó, szlovák
46
9. Életmód és mindennapok a Kádár-korszakban
9.1. A természeti környezet
A kollektivizálással megszűnő paraszti életforma más viszonyt hozott a természethez. A
természetközeliség elvesztése.
A természet alárendelt a gazdaságnak. Az emberi élet környezeti feltételei folyamatosan
romlanak.
- Közműolló: a csatornázás fele a vízvezetéknek.
- Légszennyezés.
- A mezőgazdasági hasznosítású terület csökken, FANET nő.
A 60-as évektől a hivatalos természetvédelem kezdetei: erdők, parkok, védett területek
növekedése.
9.2. A társadalmi tér funkcióváltása
Ideológia és propaganda helyett „kvázifogyasztói társadalom”.
Alapvetően ingerszegény környezet.
Telepszerű építészet, de 1977-ben a lakosság 10%-a a lakásától legalább 100 m-ről hozza a
vizet.
9.3. Demográfiai helyzet
A csecsemőhalandóság csökken.
A járványok helyett a civilizációs betegségek jelennek meg.
A családnagyság, gyerekszám csökkenése.
Heterogámia.
9.4. Jövedelmek
1957 után meghatározó – legitimációs alap – az életszínvonal-politika. Ez a 60-as – 70-es
évekre egyértelműen jellemző. 1957-78 között a reálbérek kétszeresére nőttek. 1970-ig a
nivellálódás, utána a differenciálódás a jellemző.
1970-ben a népesség fele rendelkezett háztájival. Ez mellékjövedelmet jelentett, ill. a hiány
csökkenését. (A terület 14%-án a mezőgazdasági termék 30%-át állították elő.)
A főmunkahelyen csökkent a munkaidő – kétheti, majd heti szabad szombat. A második
gazdaság ezt kiegészítette.
A többletjövedelmet csak fogyasztásra lehetett fordítani – nincs tőkefelhalmozásra lehetőség!
47
9.5. Jövedelmi különbségek
A mezőgazdasági jövedelmek felzárkóztak az iparhoz. Vezetők – értelmiségiek – munkások –
parasztok. De a különbség nem túl jelentős!
Differenciáló tényező a gyermekszám.
A cigányság helyzete.
9.6. Fogyasztás
A hiánygazdaság a jellemző: kezdetben még az élelmiszer, ruházat, később a tartós fogyasztási
cikkek a hiánycikk. Megindul a háztartás modernizálása.
Gulyáskommunizmus időszaka (60-as évek): az élelmiszer-fogyasztás nőtt. Az éhezés a 60-as
évekre megszűnt. Kalóriában az élen, minőségben lemaradva.
Frizsiderszocializmus (70-es évektől): a tartós fogyasztási cikkek.
9.7. Lakás, település
Városodás, belső vándorlás, Budapest további erősödése.
20 év alatt 1,5 m lakás – a mennyiségi lakáshiány megszűnt, a minőségi nem. A komfortosság
növekszik, de kicsi alapterület. (1980-ban a dán lakások alapterületének 1/3-a!)
Lakótelepek: zsúfoltság, monotónia, sivárság.
A falvak villamosítása, csökken a különbség.
9.8. Öltözködés
A 60-as évektől kivetkőzés a népviseletből – a hagyományos, paraszti életforma megtörése, a
paraszti közösségek felbomlása.
A városi divat átalakulása az uniformizálttól (lóden, mici) a megtűrtig (farmer).
9.9. Társadalombiztosítás, szociálpolitika
TB, nyugdíj
- 1950: a társadalom 50%-a
- 1962: 85% (kollektivizálás)
- 1972: 100% (az egyéniek is)
1975-től egységesítik – nőknél 55, férfiaknál 60 év
1960-ban a lakosság 8, 1980-ban 17%-a nyugdíjas.
Az orvosok aránya jó, a kórházi ágyaké gyenge.
48
Táppénz, családi pótlék, gyes. 1980-ra a GDP 14%-a TB-re megy.
9.10. Egészségügyi állapot
Alkoholizmus: 1950 – 5 l/fő/szesz
1980 – 12 l/fő/szesz
Öngyilkosság: 1980 – 45 fő/100 000 fő
Lelki betegségek: A felnőttek 1/3-a. A teljes népesség 1/4-e depressziós.
9.11. Az életszínvonal ára
- társadalompszichológiai következmények
- gazdaságszerkezeti következmények – veszteséges vállalatok
- költségvetési következmények – eladósodás
9.12. Értékek, emberi kapcsolatok
1956 után a társadalom ideológiai semlegesítése: „Aki nincs ellenünk, az velünk
van.”
A 70-es évek végétől lassú elfordulás a marxizmustól.
Dehistorizálás: 1956 meghamisítása, dehistorizálása. Lehetetlenné teszi, hogy a
társadalom helyzetéről valós képet alkosson.
Pragmatikus jövőkép, karrier-társadalom: a szolidaritás helyett rivalizálás – ezért
nem volt forradalom 1989-ben.
A társadalmi önszerveződés ellehetetlenülése: individualizmus, bizalomhiány.
Értékrend, gondolkodás, viselkedés megkettőzése a köz- és privát szférára.
deviancia, lelki és fizikai betegségek.
Erkölcsi- és értékválság, elidegenedettség, kiszolgáltatottság.
9.13. Kulturális fogyasztás
A. Általános jellemzők
Kiegyenlítődés: a falu felzárkózása
Differenciálódás: a magaskultúra az elité lesz.
A súlypont áthelyeződése a közösségiből az egyéni, otthoni felé.
B. Kultúrházak
A direkt propaganda helyett a közművelődés és szórakozás tere.
Lakodalmak. Menyasszonytánc.
49
A szokások szekularizálódása.
C. Könyvkiadás, könyvtárak
- Könyvkiadás: Mennyiségi és minőségi növekedés. A propaganda csökken, a minőségi
és a ponyva növekszik.
- Könyvtárak: A számuk nem nagyon nő, állományuk, forgalmuk igen – a 80-as évekig.
Főleg fiatalok, fele 18 alatti.
D. Sajtó
Általános. Mennyiségi és választékbeli növekedés. 10 év fölött mindenki olvas újságot (86%),
folyóiratot (75%) – valamilyen rendszerességgel.
Népszabadság, Magyar Hírlap, Esti Hírlap, Népszava, Népsport, Magyar Nemzet.
RTV, Nők Lapja, Családi Lap, Képes Újság, Füles, Szabad Föld, Ludas Matyi.
E. Rádió, televízió
- Rádió: Tömegfogyasztás. Kulturális eseményből háttérrádiózás.
- Televízió: 1958-tól. A 60-as – 70-es években terjed.4 nap, 20 óra, 1980-ra két csatorna,
100 óra adásidő. Közösségiből egyéni lesz. A teljes életmódot átformálja.
F. Mozi, színház, koncert
- Mozi: 1965-ig nőtt a számuk, 96% a lefedettség. 1980-as évekre 80%-ra csökken.
1960-ban 140 m jegy, 1980-ra 70 m körül. A kihasználtság 40%-os.
- Színház, koncert: Komoly állami támogatás.
G. Sport
A militarista, mozgalmi sportéletet az individuális szabadidősport váltotta fel. Az élsport
hanyatlása.
H. Utazás, turisztika, üdülés
A turizmus fejlődése: szociálturizmus, kemping, nyaralás. A külföldi is.
A 70-es évektől motorizáció.
9.14. Összegzés
- A 80-as évekre a fogyasztói társadalom jegyei – alacsonyabb színvonalon,
minőségben.
- Felemás modernizáció: az életkörülmények, anyagi-technikai feltételek javulnak, az
életminőség nem. Főleg mennyiségi gyarapodás.
- Új típusú „kettős társadalom”: első és második gazdaság.
- A társadalmi kapcsolatrendszerek gyengülése – devianciák.
50
III. Egyén, közösség, társadalom
10. Középkori kultúra (oktatás és tudomány, lovagi kultúra, szerzetesi
létforma)
10.1. Az oktatás jellege
Alapvetően vallásos, egyházi.
Nemcsak tisztviselők, papok képzése, hanem bizonyos világi, elemi közoktatás is létezett.
Független értelmiségi réteg is létezett. (vágánsok - Walter von. der Vogelweide; goliard -
világcsavargó; Carmina Burana)
Szerzetesi, káptalani iskola. Az írást a 109. zsoltáron tanították.
10.2. Az egyetemek
A. Jellemzői:
A 13. században a testületi szellem az oktatásban is megnyilvánult.
A tanárok és diákok universitasa, önkormányzata. A pápa megerősíti. Fakultások: bölcseleti
(trivium, quadrivium - szabad művészetek) teológiai, jogi, orvosi
B. Az első európai egyetemek:
- Párizs, 1222/1229 (IX. Gergely megerősíti kiváltságaikat) 1231 (főleg teológia)
Sorbonne - kancellár
- Bologna, 1253 (jog)
- Salerno, (orvosi)
- Nápoly, 1224
- Salamanca, Oxford, Cambridge
10.3. A skolasztika
A. Fogalma:
A középkor tudománya és teológiája. A hagyományos teológiát logikusan átgondolja, a hit
elmélyült megértését, a hitigazságok tudományos vizsgálatát, megvilágítását célozza. Nem a
hitigazságok tudományos bizonyítása.
B. Gyökerei:
Arisztotelész filozófiája, arab, zsidó közvetítésben. (Averroes, Maimonidész - Ibéria, Dél-
Itália)
51
C. Művelői:
a domonkosok és a ferencesek az egyetemeken. Szent Anzelm, Abélard - univerzáliák.
D. Aquinói Sz. Tamás (1225-1274):
Fő műve a Summa theologiae. Módszere: a dialektika (tétel – kérdésként; ellenérvek; érvek;
döntés, kifejtés, megokolás; az ellenérvek megcáfolása)
10.4. A lovag – a harcos
A. Hét művészet: lovaglás, úszás, íjászat, vívás, vadászat, os v. sakk, verselés.
B. Erények: mértéktartás, állhatatosság, hűség, erkölcsösség, bőkezűség, becsületesség,
bátorság.
C. Feladatai: Krisztus katonája; hűség a hűbérúr iránt; az egyház, az elesettek, a nők védelme.
D. Élete: lovaggá avatás, lovagi torna. Harc, vadászat. Vár, lakoma (sok hús).
E. Lovagi kultúra: trubadúr költészet, lovagi epika.
A lovagi ideál az első evilági ideál!
10.5. A szerzetesség átalakulása
A. A bencések
A Cluny reform ellenére a 12. században hanyatlásnak indultak
Okai:
- ora helyett labora
- a szerzetesi kötelékek fellazulása; fényűzés
B, A premontreiek
- a kanonokok egy különálló ága
- Xanteni Szent Norbert alapította a 12. században (1120 - Premontre; 1126 - a rend)
- a lelkipásztori szolgálat a feladatuk
- tömegigény, alternatíva virágoztatta fel
C. A ciszterciek
A rend kialakulása
Az alapítás
- Szent Róbert, Molesme, 1075
- Cistercium, 1098. márc. 21.
- Szent Alberik, Harding Szent István
Jellemzői
- egyszerűség (pl. építészetben), fizikai munka
52
- központosított irányítás (generális kongregáció, vizitáció)
- Carta Caritatis, 1119
Elterjedés
- népszerűség, conversusok, gazdagság
- a fénykorban (1500 k.) 700, utána hanyatlás
A ciszterciek Magyarországon
- II. Géza, 1142, Cikádor
- III. Béla alatt áttörés
- A fénykorban 18, de a törököt csak 12 érte meg, utána egy se.
- 1700-ban Zirc, Pilis, Pásztó, Szentgotthárd. Heinrichau a központ.
- 1923-tól Zirc.
10.6. A koldulórendek
A. Kialakulása:
- új igények: a városi életmód
- szegénység vállalása
B. Domonkosok, 1216. (OP):
Guzman Szent Domonkos (kanonok). Prédikálás, tanulás
C. Ferencesek, 1223. (OFM):
Assisi Szent Ferenc. lelkipásztorkodás, tanulás – később.
53
11. Államalapítás és az új rend megszilárdulása (Géza fejedelem és Szent
István, Szent László, Könyves Kálmán uralkodása, IV. Béla)
11.1. Az államszervezés kezdetei - Géza fejedelem
1. Nyitás nyugat felé
a, Békés külpolitika
- A két császárság harapófogójában
- 973: quedlinburgi követjárás
b, A nyugati térítés kezdetei
- Sankt Galleni Brúnó
- Adalbert (István megbérmálása)
- István és Gizella házassága
- Radla, 996: Pannonhalma
2. A fejedelmi hatalom kiterjesztése
- A nyugati területek biztosítása
- Géza házassága Sarolttal, a Gyula lányával
11.2. Szent István államszervezése
1. A hatalom kiépítése
a, Koppány leverése
- A levirátus/szeniorátus és a primogenitura ütközése
- Koppány leverése (997: Somogy Pannonhalmáé)
b, István megkoronázása (1000. dec. 25. – vagy később…)
- A hatalom törvényesítése, európaiság
- A korona kérése a pápától (II. Szilveszter), megadása a pápa és a császár (III. Ottó)
által
c, Az ország egyesítése
- A Gyula leverése
- Ajtony leverése (1009 v. 1028 k.)
- Aba Sámuel, Vata
2. Vármegyeszervezés
Mintái vannak, de önálló, belső igényből fakad.
A megyeszervezet fokozatosan alakul ki a század folyamán.
54
a, Vármegye: zárt, körülhatárolt terület. Élén az ispán. (Katonai, közigazgatási, bírói funkció.)
Várjobbágyok, várkatonák, várnép.
A vármegye területén világi és egyházi birtokosok.
b, Várispánság: Szórt birtokrendszer. Az udvarnokokat tömörítő gazdasági egység, az
udvarházak köré szerveződik. Élén szintén az ispán áll.
3. A királyi udvar
a, Főhivatalnokok: nádor, főlovászmester, asztalnokmester, főpohárnokmester, tárnokmester
b, Jogi írásbeliség
- oklevéladás: 9 db (6 hamis, 3 hamisított)
- törvénykezés (I. [István korából] és II. [István törvényei, de talán András korából]
törvénykönyv)
c, Pénzverés
A szuverenitás jelei. Német minta, magyar igény, nem szolgai átvétel.
4. Egyházszervezés
a, Püspökségek, érsekségek: Veszprém, Esztergom, Győr, Pécs; Erdély, Eger, Kalocsa, Csanád;
Vác, Bihar
b, Az alsóbb szintek: Káptalanok, esperességek, plébániák.
c, A monostori hálózat: magánegyházi jelleg.
5. Külpolitika
a, Német orientáció:
- III. Ottó és II. Henrik idején békés.
- II. Konráddal ellenséges: 1030. Német támadás visszaverése.
b, A trónöröklés kérdése
- Imre halála (1031)
- Orseolo Péter a trónörökös
- Vazul megvakíttatása. Fiai: András, Béla és Levente Lengyelországba menekül.
6. Értékelése
- „István politikai, katonai és nem utolsó sorban vallási zseninek tekinthető, olyan
alapító királynak, akit az utókor joggal tisztel szentként. „Sanctus utilis esse debeat” -
A szentnek hasznosnak kell lennie.”
- felülről szervezve, valamilyen minta alapján. (9. század kazár mintára. 10. sz.: új
környezet, új orientáció.)
- 996/7-től a nyugati orientáció erősödése
55
- Új rend kialakítása először a saját birtokon, majd kiterjesztése a Kárpát-medence törzsi
államaira is.
11.3 Szent László király uralma (1077-95)
A. Az ország belső rendjének megszilárdítása
1. Belviszonyok a 11. század végén
- közbiztonság hiánya (támadások, lázadások)
- jogrend, magántulajdon bizonytalan
- vándormozgalom (tudatos és menekülés)
2. László törvényei
a, III. törvénykönyv
- magántulajdon védelme (1-5, 6-9[két szem], 10 [halál] dénár)
- vándormozgalom
- bíráskodás
b, II. törvénykönyv
- bíráskodás, vesztegetés ellen
- orgazdaság
- lopás, vándorlás
c, I. törvénykönyv (1092, szabolcsi zsinat)
- egyházi vagyon, tized fizetése
- papi nősülés engedélyezése
- templombajárás
(mohamedánok beolvasztása, zsidók kirekesztése)
B. Egyházpolitika
1. Egyházszervezés
a, Püspökségek:
- Várad
- Zágráb
b, Káptalanok - írásbeliség
- székeskáptalan - papképzés
- társaskáptalan - cölibátus
c, Adományok, apátságok
2. A magyarországi szenttéavatások
56
a, A fogalom
- korabeli szóhasználatban: élő, kimagasló személy is lehet
- teológiailag: azon hívek, akik hősiesen gyakorolták az erényeket és Isten kegyelméhez
méltó életet éltek, az Egyház pedig ünnepélyes formában kinyilvánítja mindezt róluk
b, A szenttéavatás
- a 12. sz. végéig nincs egységes út: 1000-ig a püspök, utána a pápa zsinaton
- csodák, helyi tisztelet
c, A magyarországi helyzet
- politikai gesztus: a magyar állam kereszténysége
- a hivatalos forma elmaradt, nem olvasták fel a hagiográfiát
- VII. Gergely engedélye: "emeljék fel azok testét, akik Pannóniában a hit magvát
elvetették, és az országot prédikálással vagy intézkedéssel Istenhez térítették."
- Gellért
- István (aug. 15-20.): csodás gyógyulások a vigílián, Salamon
(A szent Jobb 1060-83 közt Szentjobbon)
- Imre (nov.)
- András és Benedek (?)
C. Külpolitika
1. Salamon ellen (IV. Henrik ellen, a pápa mellett)
- 1080, Salamon meghódol; 1081, börtön
- 1083, kiengedik
- 1085, besenyő támadás
- 1087, meghal, megnyílik az út IV. Henrikhez
2. Horvátország meghódítása (1091)
- Szakítás a pápával (pápai hűbér)
- Álmos a király, Kálmán pap - menekül
- László halála - a trónöröklés kérdése
11.4. Kálmán uralkodása (1095-1116)
A. Belpolitika
1. Álmos problémája
a, Álmosé a dukátus, de folyton fellázad
b, Eltérő külpolitikai orientáció
c, Fiával, Bélával együtt megvakíttatja
57
d, A Borisz-kérdés
2. Törvényei (5 törvénykezés)
a, Világi
- A magántulajdon védelme: enyhébb – „csak” négylábúnál halál
- Kóborlás ellen
- Bíráskodás további erősítése: király, nádor a főbíró
- Királyi hatalom erősítése
b, Egyházi (3 csak ezzel!)
- temetkezés a cinterembe (temetőbe)
- strigák (boszorkányok) nem léteznek
- egyházi javadalmak „ésszerűsítése”
B. Külpolitika
1. Az I. keresztes hadjárat elhárítása, 1096.
2. Halicsi hadjárat: Przemysl - vereség
3. Dalmácia meghódítása, 1105.
4. Guastallai zsinat, 1106: Kálmán lemond az invesztitúráról, de gyakorolja
11.5. IV. Béla (1235-1270)
I. URALKODÁSÁNAK ELSŐ SZAKASZA (1235-1242)
1. Kísérlet a királyi hatalom megerősítésére
- Leszámolás apja híveivel
- A székek kidobálása, elégetése
- Petíciózás (jogi írásbeliség - nála v. III. Bélánál?)
- Birtokrestaurációs politika: cél a III. Béla kori állapot - kudarc
2. A tatárjárás előzményei
- Julianus útja, 1235-36
- Újabb út: hír a tatárokról
- 1239: a kunok bebocsátása (Kötöny)
- Hadszervezeti válság - vereség a gyepüknél - a kunok kivonulása
3. A tatárjárás
a, A hadműveletek
- Irányok; Muhi
b, A pusztítás megítélése
58
- Katonailag nem gyengítette meg jelentősen (a területi integritás megmaradt, a következő évek
aktív katonai eseményei)
- Demográfiailag jelentősége (és társadalmi változások)
II. URALKODÁSÁNAK MÁSODIK SZAKASZA (1242-1270)
1. A cél: felkészülés az újabb támadásra
- az ország helyreállítása
- hadügyi reformok
- a munka megindulása, a belső rend helyreállítása
2. Új birtokpolitika
a, A birtokrestaurációs politika felülvizsgálása
Cél: a tatárjárás előtti, 1241-es állapot helyreállítása
b, Birtokadományozás - magánosoknak
- várépítésért
- nehézlovas kiállításáért
3. Felemás várospolitika
- városok eladományozása
- városprivilégiumok, városfalak építtetése
4. Új segédnépek befogadása
- kunok, jászok (később nyökörök)
5. Új dinasztikus politika
- orosz dinasztikus politika
- V. István felesége kun nővel, Erzsébettel
6. V. István fellépése
- Ellenzéki központ lesz
- Dinasztikus országmegosztás (rex iunior)
- 1265, Isaszeg: IV. Béla veresége - helyreáll a status quo
- 1270-1272: a bárók önálló fellépése a király ellen
III. KÜLPOLITIKA
1. Harc a Babenberg-örökségért
- Babenberg Frigyes osztrák herceg halála (1246) után
- IV. Béla és II. Ottokár cseh király közt
- 1260. Kroissenbrunni (Morvamező) vereség
59
2. Balkáni terjeszkedés
- Szörényi, macsói bánság, Bosznia, Bulgária
3. Nápolyi-magyar szövetség!
IV. GAZDASÁGI ÉS TÁRSADALMI VÁLTOZÁSOK A 13. SZÁZADBAN
1 A gazdaság
a, A mezőgazdaság
- a nyomásos rendszer kezdetei, prédium helyett telek. gazdasági egység
- az árutermelés kezdetei
- az uradalmak kezdetei
b, Az ipar
- kézművesség; pénzforgalom kezdetei
városok: gazdasági, bíráskodási, egyházi szabadság
2. A társadalom
a, Nagybirtokosok
- várak, uradalmak
- magánhadseregek
b, Nemesség
- 1267: Nemesség
- familiaritás: a nemesség a bárók szolgálatába kényszerül - nem hűbériség!
c, A nemesi vármegye
- 1232, kehidai oklevél
- szolgabírák, a királyi vár körzetében, de a várszervezettől függetlenül
- a királyi vármegye funkcióit átveszi a király és a nemesek kormányozta nemesi vármegye
(ispán és a szolgabírák)
60
12. Erdély sajátos etnikai és vallási helyzete a XVI–XVIII. században
1. Előzmények, alapok
- rendi különkormányzat - vajda
- három natio (magyar, székely, szász)
- A 16. sz. végén Erdély lakossága kb. 800 000 fő, ebből 550 000 magyar és román
(vármegyék), 150 000 székely (természetesen magyar, a székely székek területén),
100 000 szász (a szász Universitas területén).
2. A reformáció Erdélyben
a, A reformáció irányzatainak jelentkezése
Szászok – evangélikusok maradnak
Magyarok – református és unitárius hitre térnek
Székelyek – részben reformátusok, részben katolikusok maradnak
Románok – ortodoxok, a 18. században görög katolikus hitre térnek
b, Politikai háttér
A háttérben a fejedelmi hatalom politikája áll – támogatja, tűri a vallásváltoztatásokat, végül
nem tud rajta úrrá lenni, kénytelen-kelletlen elfogadja (1568, tordai ogy. – vallási türelem –
kivéve a katolikusoknak)
- Báthory István: a katolikus restauráció kísérlete és kudarca (jezsuiták)
- iskolák, intézmények, nyomdák, kultúra
3. A tizenötéves háború hatásai
- népességcsökkenés, pusztulás
- a hajdúk letelepítése Erdély határán
„Mind a nagy hadjáratok pusztításai és a velük járó járványok, mind a „békeévek" betörései leginkább a
magyar lakosságban tettek kárt. A nagy seregek és a portyák általában a folyók, patakok és a fontosabb
útvonalak mentén haladtak előre, melyek vidékét a Kárpát-medencebeli megtelepedéstől kezdve
elsősorban magyarok lakták. A több százezres abszolút népességcsökkenésből tehát a síkvidéken élő
magyarság részesedett leginkább, miközben a védettebb hegyvidéki területek román, szlovák és ruszin
lakossága kisebb veszteségekkel vészelte át a hadjárásokat. Mindez azt eredményezte, hogy
Magyarország etnikai viszonyai a 16. században a magyarság szempontjából kedvezőtlenül kezdtek
megváltozni.” (Pálffy Géza: A három részre szakadt ország 1526-1606. Magyarország története 9.
Kossuth Kiadó, 2009. 78.)
A románság térfoglalása Erdélyben – a hegyvidékeken való megerősödése, majd a 17. század
második felében a völgyekbe való betelepedése/betelepítése – alapvetően átalakította az etnikai
szerkezetet. Mindezt tovább fokozta a két román fejedelemségből történő fokozatos betelepedés
is.
61
Félnomád életmódjuk és ortodox vallásuk következtében asszimilációjuk elenyésző volt.
Térhódításukat a felszabadító háborúk környéki mérsékelt visszatelepedés sem lassította
számottevően.
4. Az etnikai szerkezet átalakulása a 18. században
- további román betelepedés
- cigány, örmény betelepedés a török alatt
5. A sajátos erdélyi társadalomszerkezet
- gyenge arisztokrácia
- fejletlen nemesi társadalom
- erős német polgárság
- a székely kiváltságok csorbulása (Határőrvidék)
- Madéfalvi veszedelem
- Horia és Closca felkelése, 1784
- az Urbáriumot hivatalosan nem vezetik be Erdélyben!
62
13. A reformkor és az 1848-as átalakulás (rendi társadalom és politika,
reformkor fő kérdései, márciusi forradalom, áprilisi törvények)
13.1. A reformkor előzményei
1. Felvilágosodás, jozefinizmus, rendi nacionalizmus
- jakobinusok
- a napóleoni háborúk
- az abszolutizmus
2. A magyar gazdaság és társadalom a reformkor küszöbén
3. A reformkor kezdetének problematikája
13.2. A reformkori politizálás színterei
1. Udvar – a polgári alkotmányosság hiánya miatt
2. Országgyűlés – a rendi alkotmányosság miatt
3. Vármegye – a magyar hagyományok miatt
4. A közélet
- irodalom, kultúra – a cenzúra miatt
- sajtó – a cenzúra szorításában, de növekszik a szerepe
- társasági élet – a polgári nyilvánosság fórumai
13.3. A reformpolitika területei, témái
1. Jobbágykérdés
a, Megoldási módozatok
- önkéntes, kényszerítő, kötelező (állami v. nem)
b, Eredmények
2. Polgári, politikai szabadságjogok
a, Polgári szabadságjogok
- sajtó, szólás, gyülekezési szabadság
- törvény előtti egyenlőség, közteherviselés
b, Politikai szabadságjogok
- választójog
3. Gazdasági kérdések
- Széchenyi és Kossuth programja
63
- gazdasági törvénykezés, gazdasági fejlődés
4. Nemzeti törekvések – a magyar nyelv ügye
- nyelvi program
- a nemzetiségek és a magyarság viszonya
5. Közjogi kérdések
- kifejtetlen – a cenzúra miatt
- az önálló külpolitikai törekvések megfogalmazódása
13.4. Politikai stratégiák
1. A kormányzati taktika
a, Alkotmányjogi keretek
- 1790-1812: rendi dualizmus
- 1812-1825-ig abszolutizmus
- 1825-48 rendi dualizmus
b, A „hagyományos” politizálás eszközei
- 1832-36: „hagyományos” eszközök (ügyrendi, itatás)
- 1835-től adminisztratív eszközök, perek
- 1839/40: fontolva halladók és mérsékelt engedmények
- 1844-re kudarcot vallott
c, Az új taktika
- a modern politizálás eszközeinek elfogadása – országgyűlési politizálás
- adminisztrátori rendszer
- az ellenzék megosztása
- Konzervatív Párt
2. A magyar ellenzéki politizálás változatai
a, 1790-1825: a rendi nacionalizmus
- 1790-92 – a megfogalmazódás
- a jakobinus kitérő (1794-95)
- szövetségben az udvarral (1792/5-1812/5-ig)
- az ellenzéki rendi nacionalizmus (1812-1825)
b, Átmenet a rendből a liberális nacionalizmusba
- 1825-32: Széchenyi és Wesselényi
c, A reformkori politizálás típusai
- 1832-36- Érdekegyesítés – Kölcsey - a politikai nyilvánosság megteremtése (Kossuth)
64
- 1836-39 - az alkotmányosság védelme
- 1839-40 – mérsékelt reformok (Deák)
- 1840-44 – Érdekegyesítés Kossuth szerint
d, Politikai irányzatok a reformkorban
1844-től az ellenzék megosztott:
- liberális municipalisták (Kossuth; Teleki L.; Batthyány és Deák)
- centralisták
- radikálisok
1847: Ellenzéki Párt és Ellenzéki Nyilatkozat
1847-48: a fontolva haladók és a középpárt
13.5. A népesség a reformkor küszöbén
1. A népesség száma (Első népszámlálások)
- Mérsékelt növekedés (a népesedési átmenet I-II. szakasza), kis népsűrűség,
kiegyenlítődés
- A születésszabályozás kezdetei (Ormánság), dajkaság.
- A közegészségügy kiépülésének kezdete.
- Járványok (malária, veszettség, skorbut. Pestis már, kolera még nincs)
- Alkoholizmus (pálinkafőzés)
- Éhínség – helyi jellegű lett.
2. Életmód
- Nukleáris család, de fontos a tágabb rokonság.
- Vagyoni, vallási, etnikai, rendi endogámia.
- Determinált társadalmi szerepek (kor, nem szerint) Népviselet.
- A feladatorientált időfelfogástól az óraorientált időfelfogás felé.
- Elzártság, provincializmus (Pató Pál)
3. Az életmód keretei
a, Település: munkaszervezeti, jogi, életmódbeli egység
b, Társadalomszerveződési csoportok
- Funkcionális (család, rokonság, műrokonság), és szakmai, egyházi.
- A szokásjog, nem a tételes jog a szabályozó, a szankció a kizárás – a betyárság.
13.6. A rendi tagoltság (- születési alapon)
1. A társadalom alapszerkezete
65
Nem kaszt, mert a társ. 1/7-e átmeneti réteg. [3%?]
Vagyon és jog nem mindig jár együtt: „Tekintetes uram, volna egy kis füvem, lekaszálja-e?”
- Kiváltságolt: főpap, főúr, köznemes, királyi város
- Szabados (köztes): honorácior, telepítő, agilis.
- Jobbágy, paraszt.
2 A nemesség
6-700 000 fő, nagy, kiváltságolt, de nem egységes [5%?]
a, Főnemesség (kb. 500 család) [4 h4rceg, 79 gróf, 84 báró?]
- Nagybirtokos (a nemesi birtok 2/3-a), a többség nem aulikus, vezető politikai szerep
- Elszegényedett, szegény – hivatali nemesség
b, Birtokos nemesség (20 %)
- Bene possessionati pár száz család
- középbirtokos – pár ezer család (32000 felkelésre kötelezettből 2750 volt képes erre).
Jómódú, a megyei élet irányítói. Modernizáltak, vagy eladósodtak. [2-3 e?]
c, Kisnemesség (80 %, 300 000 fő)
- Kisbirtokos, kurialista (hétszilvafás): van földje
- Armális (bocskoros): nincs földje
Kitörési lehetőség: tanulás vagy iparkodás
Tömegeik azonban csak a kiváltságőrzést tekintették fontosnak.
A kollektív nemesség csak részben őrizte kiváltságait (hajdúk, kunok, jászok, székelyek)
3. Jobbágyság
A népesség 70-75 %-a.
Népességnövekedés, telekaprózódás, piacosodás, differenciálódás.
Hagyományos életmód (Zárt, család, önellátás, vallás). Nem tör ki. Mezővárosi – szabad lett.
4. Polgárság
14 %, de politika súlya csekély. [2%?]
Kereskedők, céhesek, szegények
Értelmiség – főleg honorácior – kis létszámú, de nagy súlyú.
13.7. Vallási megoszlás – még jelentős
Római katolikus – 47%: magyar, német, horvát, szlovák, (szerb)
Görög katolikus – 10%:ruszin, román, (magyar)
Ortodox – 18%: román, szerb
Református – 14%: magyar
66
Evangélikus – 8%
Unitárius – 0,4%: m.
Izraelita – 2%: kezdetben német, majd magyarosodik.
67
13.8. A reformkori országgyűlések
Időpont Személyek Témák Eredmények Egyéb
1825-27 Felsőbüki Nagy P. Széchenyi I.
- Kompromisszum az adók és a közjog terén. - A rendi alkotmányosság körülbástyázása. - nyelv, vám, jobbágyság változatlan
- a jobbágytelken ülő nemes adózik - MTA operátumok jó vitaanyagot képeztek
Még nem reformországgyűlés
3. 1830. Széchenyi I., Wesselényi M., Bezerédj I., Beöthy Ö., Károlyi Gy.
- kísérlet a kormányzati felelősség elvére (újoncozás)
- a magyar nyelv ügye: (üzenetek, helytartóság, bíróság) - A reformellenzék tagjainak megjelenése - az újoncok leszavazása - a lengyel ügy.
Nem túl jelentős
1832-36 Kölcsey F. - Az önkéntes örökváltság - Sérelmek: magyar nyelv, Partium, Unió - Vallási egyenjogúsítás – elsimult - Bírósági reform, polgári törvénykönyv, hitbizomány eltörlése
- az Urbárium enyhített törvényesítése (az udvar akarata) - a telek adásvétele - kis összegű végrehajtás - vasútépítés, hídépítés - alapítványok (Nemzeti Múzeum fejlesztése) - a nemesi adómentesség megtörése (házipénztár, hídvám, jobbágytelki nemesek) - kéthasábos törvényszövegek - szavazatokat egyenként számba veszik
- Országgyűlési Tudósítások - Wesselényi “hűtlenségi” pere - Az országgyűlési ifjak pere - Kossuth pere
1839-40 Deák F. - Taktikai harc - A kormány új taktikája: kompromisszum
- a magyar nyelv terjedése a hivatali életben (latin vagy magyar nyelvű nyilvános tanácskozás, országgyűlési feliratok nyelve: magyar - pesti magyar színház - önkéntes örökváltság - a zsidóemancipáció kezdetei - gazdasági törvénykezés (váltótörvény, társasági törvény, kereskedelem szabadsága, gyáralapítás szabadsága, hitelintézetek)
1843-44 - A városi és megyei reform megbukott - A telekdíj megbukott - A védővám megbukott
- magyar államnyelv – horvát viták - nem nemes birtokbírhatása, hivatalviselése
Bizalmatlanság a kormány iránt
1847-48 Kossuth L., Batthyány L.
- A választóvonalat nem a reformok képezték, hanem az abszolutizmushoz való viszony - háziadó, de nincs közteherviselés - ősiség eltörlése? - a kötelező örökváltság elvetése - Az ellenzék válságba került, középpárt - a fiumei vasút terve
Csak a külpolitika mozdíthatja ki és erre vannak is jelek
68
13.9. A márciusi forradalom
1. Pozsony
- Az 1847-48-as országgyűlés semmit nem ér el, csak István főherceget, a reformok
hívét nádorrá nevezik ki.
- Március 3. Kossuth felirati javaslata:
- kötelező örökváltság
- közteherviselés
- sajtószabadság
- az országgyűlésnek felelős független magyar kormány
- alkotmány az örökös tartományoknak
- kormányzati obstrukció
- az Ellenzéki Kör – 12 pont
- Március 13. bécsi forradalom
- március 14. – a felsőtábla is elfogadja – a teljes felirati javaslatot!
2. Bécs
- Március 15.:
Az országgyűlés küldöttsége Bécsbe, a felirati javaslattal.
Kossuth: Batthyány kinevezése!
Széchenyi: állítsák vissza a nádori teljhatalmat!
- Márc. 16/7-e éjjel:
István nádor jogkörének helyreállítása: István kinevezi Batthyányt
miniszterelnöknek. (Legális, de nem lojális!) A pesti forradalom híre csak reggel
érkezik meg.
3. Pest
- Pest eseményei párhuzamosak: függetlenek, de hasonló az irány.
- Társadalmi összefogás. Reformtörekvések+független Magyarország (reálunióból
perszonálunió).
13.10. A Batthyány-kormány
1. A Batthyány-kormány megalakulása
Márc. 23-án hozza nyilvánosságra a névsort, hogy Pestre küldhessen egy-két miniszternek
kijelölt személyt.
69
Miniszteri Országos Ideiglenes Bizottmány: Klauzál Gábor, Szemere Bertalan.
Feladata: a kormány tevékenységének előkészítése, a rend fenntartása, a forr.
alkotmányos mederbe terelése.
A jobbágyfelszabadítás kihirdetése.
A kormányalakítás és a törvénykezés párhuzamosan, rohamtempóban zajlik - Pozsonyban!
Jobbágyfelszabadítás: csak az úrbéres részét érinti, a jobbágyság fele. A másik fele nem úrbéres
vagy zsellér.
Sajtótörvény: cenzúra eltörlése, de magas kaució.
2. A kormány
a, Kinevezése:
Jogköre, a királyi-központi hatalomhoz való viszonya nincs körülírva. Márc. 31-ig huzavona
tárgya, ezért csak ápr. 2-án terjesztették fel. 10-én fogadja el Ferdinánd, 11-én leteszik az esküt.
Egymás rendeleteit kölcsönösen ellenjegyzik (a nádor szerepe!).
b, Tagjai:
Zömmel a liberális nemesi ellenzék tagjai, de széles koalícióban.
Szakértői kormány is volt egyben.
- Batthyány Lajos: miniszterelnök, az Ellenzéki Párt elnöke.
- Szemere Bertalan: belügyminiszter, liberális.
- Deák Ferenc: igazságügy miniszter, liberális.
- Klauzál Gábor: földművelés, ipar- és kereskedelemügyi miniszter, liberális.
- Eötvös József: vallás- és közoktatásügyi miniszter, centralista.
- Kossuth Lajos: pénzügyminiszter, baloldali liberális.
- Széchenyi István: közmunka- és közlekedésügyi miniszter, konzervatív.
- Mészáros Lázár: hadügyminiszter, apolitikus huszár ezredes.
- Esterházy Pál: a „király személye körüli” ill. külügyminiszter, konzervatív. (1842-ig
londoni diplomata, utána visszavonult)
3. A kormányzat kiépítése
- Az új hivatalszervezet: a régi megszűnik (Helytartótanács, Udvari Kancellária, MOIB,
a konzervatív megyei vezetés eltávolítása)
- Kormánylap: (Pesti Hírlap, Kossuth Hírlapja, jún. 8- Közlöny.)
- Önálló pénzügy: jobbágyfelszabadításra, nemzetőrségre, honvédségre, közigazgatásra,
közmunkákra, stb...
A birodalmi államadósság kérdése Batthyány elutasítja!
A begyűjtött ezüst – kincstárjegy, bankjegy.
70
13.11. Az áprilisi törvények
1. Általános jellemzés
Létrejöttét a nemzetközi helyzet magyarázta, jelentőségét a szentesítés adta meg. Az 1831. évi
belga alkotmány hatása.
Hármas célkitűzés: társadalmi téren (1) a feudalizmus felszámolása, politikailag a (2) nemzeti
önállóságon alapuló (3) alkotmányos berendezkedés. (liberalizmus és nacionalizmus, haza és
haladás)
2. Politikai berendezkedés:
- Független, felelős minisztérium (III. tc.). A király a miniszterek által - egyikük
ellenjegyzésével – gyakorolja a végrehajtó hatalmat.
- Évenkénti országgyűlés Pesten. Kétkamarás. (IV. tc.) 377-18. Felső háttérben
- Népképviselet. A képviselőházba, cenzussal. (V. tc.) Magyar nyelv.
- A Részek visszacsatolása (VI. tc.) Határőrvidék is, de autonóm.
- Unió Erdéllyel (VII. tc.) Horvátország önálló, de a kormánytól függ.
- Nemzetőrség, a minisztérium alárendeltségében (XXII. tc.)
- Megyei, városi, községi közigazgatásról, választásról, kiváltságos kerületekről (XVI-
XVII., XXIII-XXVII.) Önkormányzatok
3. Társadalmi viszonyok átalakítása
- Úrbéri viszonyok, úriszék eltörlése - állami kárpótlással (IX. tc.)
- Tized megszüntetése - kártalanítással (XIII. tc.)
- Közteherviselés (VIII. tc.)
- Gyülekezés, szólás- és sajtószabadság, bevett felekezetek egyenjogúsága
4. Államjogi keretek
- Magyarország teljes körű önállósága, a birodalmon belüli különállás! Perszonálunió
- A nádor kibővített jogköre (laza perszonálunió)
- Külügy tkp. közös (perszonálunió)
- hadüzenet, béke – uralkodói jog (perszonálunió)
Mindkét fél tovább kívánta alakítani.
5. Értékelése
- Liberális, polgári intézményrendszer kiépítése
- Közép- és Kelet-Európa legjobb jobbágyfelszabadítása! Csak a föld fele!
- Csak alapelvek, kerettörvény – a legalitásért. Hivatkozási alap lesz!
71
- A közjogi helyzet: elvben változatlan, de a hadügy, külügy, pénzügy részben
függetlenedett Bécstől. Mértékét a mindenkori erőviszonyok határozták meg.
- Hiánya: a nemzetiségi kérdés, a zsidóemancipáció rendezetlensége, a nem úrbéres
földek és Horvátország.
72
14. Politikai életpályák a XX. századi Magyarországon (Bethlen István, Teleki
Pál és Kádár János)
14.1. Bethlen István (1874-1946)
1. Politikai pályakezdés
- 1901-1919 között képviselő
- 1919: KNEP, ellenforradalmi kormány, ABC
- 1920-ban tagja a párizsi magyar delegációnak
2. A Bethlen-kormány működése
- a bethleni konszolidáció
- a kormányzati rendszer (korlátozott, irányított parlamentarizmus)
- „A gazda” – a párt és a pártvezér
- A válságkezelés nehézségei
3. A szürke eminenciás
- szerepe a harmincas években
- a német és szovjet megszállás alatt
- halála
Már [[1898]]–[[1899]]-ben részt vett a [[megyegyűlés]]eken, [[1901]]-ben képviselővé
választották. [[1939]]-ig – az [[1919]]–21-es időszakot kivéve – folyamatosan parlamenti
képviselő, majd ezt követően felsőházi tag volt.
az 1920-as évektől tagja a hivatalos politika hátterében titokban működő [[Etelközi
Szövetség]]<nowiki/>nek.
Keresztény–nemzetinek nevezett kormányzata támogatta és stabilizálta a Horthy-rendszert.
[[1921]] októberében legitimista érzelmei dacára a [[budaörsi csata|budaörsi csatában]]
meghiúsította [[IV. Károly magyar király|IV. Károly király]] második visszatérését, majd
keresztülvitte a [[Habsburg-család|Habsburgok]] trónfosztását. A szerb megszállás alatt állt déli
területek visszatértével és a soproni népszavazás révén sikerült csökkentenie a területi
veszteségeket. A [[Bethlen–Peyer paktum]]mal kevésbé ellenséges ellenzékké tette a
szociáldemokrata pártot. A Kisgazdapártra építve [[1922]]-ben létrehozta az ún. [[Egységes
Párt]]ot, majd rendeleti úton leszűkítette a választójogot, és a nagyobb városok kivételével
visszaállította a nyílt szavazást. Ezzel kényelmes parlamenti többséget biztosított a kormányzó
73
párt számára. [[1923]]-ra kiszorította pártjából a [[Gömbös Gyula]] féle nemzeti és szociális
irányzatú politikusokat.
==== Belpolitikája ====
Politikája sokat tett a [[Gazdasági rendszer|gazdasági]] stabilitásért. [[1924]]-ben létrehozta a
[[Magyar Nemzeti Bank|Nemzeti Bankot]] és 250 millió korona [[népszövetség]]i hitelt
szerzett. Rendbe hozta az állam veszteségeit, [[1927]]-ben bevezette a [[pengő]]t, és új
vámrendszert dolgozott ki. Helyzete [[1926]]-ban megingott a [[Frankhamisítási
botrány|frankhamisítási ügy]] miatt; felajánlotta, de [[Horthy Miklós (kormányzó)|Horthy]]
nem fogadta el lemondását. Kormánya ezután egy új kultúr- és szociális politikába kezdett,
kötelező nyugdíj- és betegbiztosítást vezetett be, a népiskolai hálózat és a közegészségügy
fejlesztéséhez látott. [[1928]]-ban keresztülvitte a zsidók egyetemi felvételét limitáló 1920-as
[[numerus clausus]] törvény enyhítését.<ref>Varannai Zoltán: Numerus clausus, Rubicon
Online [http://www.rubicon.hu/magyar/oldalak/numerus_clausus/ >>]</ref>
A '''földreform''' kérdésében a nagybirtokos réteg álláspontját képviselve ellenezte a szélesebb
földreformot. A magántulajdon szentségére hivatkozva elutasította a nagybirtokosoktól történő
földkisajátítással történő komolyabb megoldások gondolatát ([[Nagyatádi Szabó
István|Nagyatádi-féle földreform]]), így a parasztság földéhségének csak más módon történő,
korlátozott mértékű kielégítését patronálta. Kampánybeszédeiben támogatta, a gyakorlatban
azonban minden módon akadályozta a földnélküli parasztságot a nagybirtokokból történő
kisajátítással földhöz juttatni kívánó [[Nagyatádi Szabó István|Nagyatádi]]-féle földreform
végrehajtását.<ref name=":0">Sipos József: A földkérdés, Rubicon, 2010/4-5. sz. 78-81. p.
[http://www.rubicon.hu/magyar/oldalak/a_foldkerdes/ >>]</ref> Részt vett a nagybirtokos
lobbi által kirobbantott [[Eskütt-féle panama|Esküdt-féle panama]] Nagyatádi lejáratására való
felhasználásában,<ref name=":0" /><ref>[[Komlós János (író)|Komlós János]]: Elárult ország,
228-230. p. Gondolat, 1961</ref> a törvény végrehajtásának lassításában. Mindezekkel
hozzájárult a nagybirtokrendszer érdemi átalakítás nélküli megőrzéséhez, a kisparasztság
demokratikus földhözjuttatásának elmaradásához.<ref name=":0" />
Az [[oktatás]]i, kutatási és [[kultúra|kulturális]] közintézmények megreformálásában és
fejlesztésében nagy segítségére volt kultuszminisztere, Gróf dr. [[Klebelsberg Kunó]]. Gróf
Bethlen István és Gróf Klebelsberg Kunó a [[Horthy Miklós (kormányzó)|Horthy Miklós]]
74
kormányzó nevével fémjelzett két [[világháború]] közti időszak legkiválóbb államférfijai
voltak, Bethlen az ő gazdasági konszolidációjával, Klebelsberg az ő kultúrpolitikájával.
==== Külpolitikája ====
Külpolitikája [[Trianoni békeszerződés|Trianon]] revíziójára, valamint a német és orosz
befolyás minimalizálására irányult. Tervei szerint népszavazás nélkül kell visszakapni a határ
menti magyarlakta területeket, autonómiát kell adni a [[ruszinok]]nak és [[szlovákok]]nak, akik
dönthetnek hovatartozásukról, autonómiát akart [[Erdély]]ben a népek egyenjogúsága alapján,
és népszavazást javasolt a [[Délvidék]]en, ahol a magyarság kisebbségben volt.
Együttműködési tervei a [[kisantant]] létrejötte miatt meghiúsultak, ezután az [[Egyesült
Királyság]]ra és főleg [[Olaszország]]ra próbált támaszkodni. [[1927]]-ben magyar–olasz
barátsági szerződést kötött, majd közeledett [[Németország]]hoz is. A [[gazdasági világválság]]
hatásait megpróbálta lecsökkenteni, hiteleket vett fel, de megszorító intézkedésekre
kényszerült.
=== Politikai tanácsadóként ===
[[1931]] augusztusában lemondott, de a politikában a [[kormánypárt]] vezetőjeként, később
[[Horthy Miklós (kormányzó)|Horthy]] tanácsadójaként jelentős szerepe volt. [[1935]]-ben
[[Gömbös Gyula|Gömbös Gyulával]] a német-politika kérdésében támadt ellentétei miatt
kilépett az Egységes Pártból. Külföldön [[előadókörút|előadókörutakat]] tartott a magyar
ügyről, [[1939]]-ben a [[felsőház]] örökös tagja lett. A részleges [[revízió]]t hozó [[bécsi
döntések]] után tovább ellenezte az egyoldalú német orientációt, a kapcsolatok megszakítását
az [[angolszász országok]]kal. Hibának tartotta a belépést a [[második világháború]]ba, elítélte
a [[zsidótörvények]]et. [[1943]]–[[1944|44]]-ben a háborúból való kiugrást támogatta, s
angolszász irányú [[különbéke]]-kísérleteket szervezett.
[[1944]]. [[március 19.|március 19-e]] után, azaz a német megszállás idején [[illegalitás]]ba
vonult, bujkálása idején kétszer szenvedett [[agyvérzés]]t. [[1944]] decemberében az oroszok
elfogták, felajánlotta együttműködését, de [[házi őrizet]]ben tartották, majd [[1945]]. áprilisban
a [[Szovjetunió]]ba vitték, nehogy megkísérelje a kommunistaellenes erők összefogását.
Moszkvában, a Butirszkaja-börtön kórházában halt meg [[szívbénulás]]ban, [[1946]]. [[október
5.|október 5-én]]. [[1994]] júniusa óta jelképes hamvai hazai földben nyugszanak a [[Fiumei úti
Nemzeti Sírkert|Kerepesi temető]]ben.
75
[[Fájl:Bethlen István emléksírja.jpg|bélyegkép|jobbra|250px|Bethlen István emléksírja
[[Budapest]]en. (Szimbolikus síremlék, urnájában a [[moszkva]]i [[Donszkoj-kolostor]]
temetőjéből hozott földdel). [[Fiumei úti Nemzeti Sírkert|Kerepesi temető]]: 12/2-közép.]]
<!--Összefoglalva: Bethlen István [[konzervativizmus|konzervatív]]-[[liberalizmus|liberális]]
politikus volt.-->
14.2. Teleki Pál
1. A földrajztudós
2. Az ellenforradalmár
3. Első miniszterelnöksége - Kísérlet a konszolidációra
4. A földrajz és a cserkészet
5. A második Teleki-kormány
- programja és mozgástere
- a fegyveres semlegesség politikája
- a zsidótörvények
- a halál
6. Megítélés, értékelés
14.3. Kádár János
1. Illegális kommunista múlt, börtönévek.
2. 1945 után
- az MKP vezetőségének tagja
- 1948-50 között belügyminiszter
- utána elítélték, majd Sztálin halála után rehabilitálták.
3. 1956-ban
- a Nagy Imre-kormány tagja
- majd átáll a szovjetekhez
4. Rendszere
- Az MSZMP első titkára, az ország első számú vezetője.
- A kétfrontos harc politikája.
- Ellentmondásos viszony a reformokhoz
- a megtorlás
- kollektivizálás
- az új gazdasági mechanizmus
76
- a csehszlovákiai bevonulás
- A lengyel kérdés
- A bukás
5. Megítélése
- a legvidámabb barakk nosztalgiája
- a hátrányok és következmények felsorolása
77
IV. Modern demokráciák működése
15. Az USA kialakulása és alkotmányos fejlődése (1773–1870)
15.1. Észak-Amerika gyarmatosítása
1. A gyarmatosítás
angol, francia, spanyol telepek
önigazgató, protestáns angol telepek
Az indiánok helyzete: Irokézek Ligája, de pusztulás
2. A tizenhárom gyarmat
A partvidéki településekből gyarmatok. Önálló törvényhozás.
A (politikai, vallási) szabadságjogok terjedése - földbőség
Farmer-iparos-kereskedő és ültetvényes területek.
15.2. A gyarmatok és Anglia ellentéte
1. A kezdeti jó viszony
Kicsi, gyenge, franciáknak kiszolgáltatott, de dinamikusan növekedő népességű gyarmatok.
Belső nehézségek Angliában
2. 1763-tól erõteljesebb alávetés
A gyarmati önigazgatás visszaszorítása, gyarmati adminisztráció kiépítése, adók, vámok,
beszállásolás, a nyugat lezárása)
1763: Alleghany
1764: cukortörvény
1765: bélyegtörvény (Stamp Act)
3. Az ellentétek kiéleződése
Adómegtagadás - képviselet nélkül nincs adózás. (No taxation without representation. J. Otis)
Bojkott - az angol kormány meghátrál.
Újabb megszorítások, teavám, "bosztoni mészárlás", 1770.
Teamonopólium - 1773: bostoni teadélután.
15.3. A függetlenségi háború
1. A kirobbanás
1774: Kényszerítő törvények (Coercire Act)
78
- Boston Port Act (Boston blokádja)
- Quatering Act (beszállásolás)
- Massachusetts Gouverning Act (M. katonai kormányzata, megszállása)
- Quebec Act (az Ohion túl Kanada)
1774: I. Kontinentális Kongresszus - "Kontinentális Szövetség"
1775: a függetlenségi háború kitörése
1776. július 4., Függetlenségi Nyilatkozat (szabadságjogok, képviseleti kormányzat - Th.
Jefferson)
2. A II. Kontinentális Kongresszus: hadba lépés
a, Az erőviszonyok:
Anglia - hadsereg, flotta, pénz, loyalisták - de messze van.
Amerika: patrióták, erkölcsi fölény, szétszórt alakzat
b, Kezdeti angol sikerek (New York elfoglalása)
1777: Saratoga
1778: Franciaország, Spanyolország és Hollandia Anglia ellen!
1791: Yorktown
1783, versailles-i béke. Függetlenség - a Mississippiig
15.4. Az Egyesült Államok alkotmánya (1787)
1787. szeptember 17. Philadelphia, Alkotmányozó Gyűlés. Alapító atyák
Kiindulópont: az államok konföderációja kevés
- a tagállamok és a szövetségi kormány viszonya
- emberi szabadságjogok
- képviseleten alapuló, hatalmi ágakat megosztó államberendezkedés
- prezidenciális kormányzat
- kétkamarás törvényhozás
- Legfelső Bíróság - ellensúlyok rendszere
1789: az alkotmány életbe lép
1791. Alkotmánykiegészítés: gyülekezés-, szólás- és sajtószabadság. Szekularizáció
- az államadósság rendezése
- a főváros É-D határán
- a francia-angol-spanyol viszony rendezése
79
15.5. Az Egyesült Államok fejlődése a két forradalom között
1. USA a két „forradalom” között
- A szövetségi kormány megerősödése
- 1812: angol-amerikai háború – patt
- terjeszkedés a kontinensen
- ipari forradalom
- 1823, Monroe-elv
2. Jefferson és a „virginiai dinasztia”
- az agrárérdekek védelme az ipari helyett
- 1801-től Washington a főváros
- olcsó, békés kormány
- 1803: Louisiana megvétele (15 m USD)
- 1812-14: angol-amerikai háború (semleges kereskedelem)
Washington felgyújtása
A béke nem hoz változást
Az amerikai nemzettudat
3. A „jó érzések korszaka”
Lassú iparfejlődés, a közlekedés fejlődése
Területi gyarapodás, 1819 – Florida
1823: Monroe-elv
4. A kétpártrendszer kialakulása és Jackson elnök
- A nyugat érdekei
- Jutalom a párthíveknek: zsákmány-rendszer
- Indán Ügyek Hivatala
- Bankháború: New York lesz a központ
- 1834 k.: wigh párt
5. Területi terjeszkedés az óceánig
1836-45: Texas független, majd USA
1846: Oregon – megegyezéssel
1846-48: USA-mexikói háború: Guadalupe-Hidalgói béke – Texas, Új-Mexikó, Kalifornia – 15 m USD
15.6. A polgárháború előzményei
1. Előzmények – Virágzó, de megosztott gazdaság
Az 1840-es-50-es évek az USA gazdaság első nagy fellendülése
1860: 4. a világon.
- Terjeszkedés nyugatra (háború, vásárlás - erőfölény)
- Benépesedés (bevándorlás, szaporodás, városodás) 1775: 3 m, 1860 31,4 m
80
- gyárak: vasútépítés, hajó, könnyűipar, mg-i gépek
- farmok és ültetvényes, rabszolgatartó gazdálkodás
- bővülő belső piac
- Az indiánok kiirtása
- 1848: kaliforniai aranyláz
2. Észak és Dél ellentétei
Észak Dél
Farmok Rabszolgatartó ültetvények
Demokrata Arisztokratikus
Hajógyártás, vasútépítés Könnyűipar
Védővám Szabadkereskedelem
Nemzeti piac Világpiac
Állam Önállóság
a, A rabszolgaság
A 19. századi faji rabszolgaságot kihalásra ítéltnek vélték. A kereskedelem fokozatosan
megszűnt
1793: gyapottisztító gép – A gyapotéhség konzerválta a rabszolgaságot, a földek kimerülése
pedig újratermelte a problémát – nyugatabbra kellett vándorolni.
1860: 4,8 m bála gyapot – 3,9 m rabszolga (dohány, cukornád, rizs is)
b, A déli társadalom rétegződése
Nagybirtokos, kisbirtokos, farmer, szegény, értelmiségi – mind haszonélvezője a
rabszolgaságnak
3. Rabszolgaellenes mozgalom
- Missouri-kompromisszum (1820. 36,5o)
- Gradualisták és abolicionisták
- Amisted, Tamás bátya (H. Becher-Stowe), John Brown (1859), földalatti vasút – 50
000 szöktetés
- 1850: felvételi kérelem, 1854-6: „vérző Kansas”
- Dred Scott
- Demokrata (D) Republikánus (É)
15.7. Polgárháború (1861-65)
1. A kezdetek
81
1860: Lincoln győzelme a választáson
1860. dec. 20.: D-Karolina kiválása
1861. febr. 4. 11 kilépő: Konföderáció
Északi fölény hosszú távon (23 állam, 22 m fő)
Déli sikerek rövid távon (11 állam, 5,5 m fehér 3,5 m fekete)
2. Az első események
Blokád a déli államok ellen
1861. júl. 21. Bull Run
1861. júl. 22. 500 000 önkéntes – a háború célja: az alkotmány és az Unió egységének
megvédése
3. A háború első szakasza
A, Virginia:
McClealan támadása sikertelen
1862: Lee védekezik, de Antietamnál döntetlen
B, Közép
1862-63: a Mississippi-völgy megszállása, a Nyugat elvágása
C, Politika
1862: Homestead Act – telepítési tv.
1863. január 1.: Felszabadítási nyilatkozat
1863. júl. 2-3. Gettysburg – Lee veresége Meade-től
4. A háború második szakasza
1864: Grant Leet Richmondhoz szögezi
Sherman menetelése Georgiában – Atlanta, Savannah. A maradék terület kettévágása
Lincoln választási győzelme
1865. ápr. 9. Appomatox – fegyverletétel
15.8. A háború után
1. Következmények
É: 360 000 – D: 260 000 áldozat
Teljes rabszolga-felszabadítás
Jogi egyenlőség, de Ku-Klux-Klan (1866)
A vagyon újrafelosztása
1865 ápr. 14. Merénylet Lincoln ellen
2. 1865-67: Rekonstrukció. (enyhe)
82
Dél lassú emancipációja. Államok visszafogadása, ha megszüntetik a rabszolgaságot.
1865. dec. 15. XIII. alkotmánykiegészítés
3. 1867-77: Kongresszusi rekonstrukció (radikális)
- katonai megszállás (5 katonai körzet), általános választójog
- Johnson közjogi felelősségre vonása sikertelen (inpeachment)
- összeomlott, de a rabszolgaság megszűnt.
A fejlődés megindulása.
15.9. Az Egyesült Államok mint nagyhatalom
1. Az amerikai befolyás kiépülése
1823: Monroe-elv
1850: angol-amerikai csatorna-egyezmény
1866: ultimátum III. Napóleonnak (Mexikó)
1867: Alaszka megvásárlása
2. Terjeszkedés a Csendes-óceánon
1854: Japán megnyitása
1867: Midway – San Francisco – Yokohama felénél
1898: Hawaii annektálása (1838 óta USA érdekszféra)
Nyitott kapuk elve Kínában
1899: Szamoa felosztása (USA – No. Ausztrália felé!)
3. A spanyol-amerikai háború
1895: kubai felkelés
1898. febr. 18.: a Maine felrobbanása
Április 24.: spanyol hadüzenet
Tengeri győzelem Manilánál, Santiagonál.
Dec. 10. párizsi béke
- Kuba független
- Puerto Rico – kártalanítással
- Fülöp-szigetek (20 m)
- Guam, Wake
1902: amerikai-kubai szerződés
15.10. A fejlődés útjai
1. Az Unió ipari fejlődése
83
- már a polgárháború előtt megkezdődött
- nem katonai szempontú a fejlődés – nem kell védekeznie
Ipari koncentrálódás (Standard Oil, U. S. Steel)
1890: Sherman-féle trösztellenes tv.
2. Technikai fejlődés
1869: 1. transzkontinentális vasút
1900: A világ vasútvonalainak harmada
Villamos-energia, telefon, izzólámpa
Munkát megkönnyítő eszközök (írógép, varrógép)
Újítások, találmányok: 1860-1900 – 400 000
3. Népesség, társadalom
A bevándorlás erősödése: 1870-1900 – 40 m – 76 m (10 m be.)
1900: 40% városlakó
Munkásmozgalom
1881: AFL, 1886: Chicagoi tüntetés
4. A Nagy Síkság termőre fordítása és annak politikai következményei
A, 1862, Homestead Act – 160 acre – 110 ha
- a Préri benépesítése
- cowboy életforma – 1880-as évekig
- bérmunka hiánya – gépesítés – gyors betakarítás
B, A farmertársadalom nehézségei
- a megtelepedés nehézségei
- a gépesítés nehézségei
- a piacrajutás nehézségei
- a piaci verseny nehézségei
Önálló politikai érdekérvényesítés igénye – Populista Párt
84
16. A gyarmati világ felbomlása és a fejlődő országok főbb problémái
16. 1. Bevezetés, előzmények
A. Elnevezés.
Harmadik világ, „fejlődő országok” (valójában elmaradott, de a politikailag korrekt beszédmód
miatt így nevezik). Politikai megfogalmazódása az el nem kötelezett országok lesz.
A gyarmati világ felbomlása több lépcsőben zajlott.
- A latin-amerikai országok kapcsán már az 1820-as években beszélhetünk felszabadulásról
- A Brit Nemzetközösség, valamint a domíniumi rendszer pedig az első világháború után jött
létre
A gyarmati világ tradicionális értelemben vett felbomlása a második világháború után
történt meg. A második világháború után már egyértelművé vált, hogy a korábbi európai
nagyhatalmak hegemóniája megszűnt, az USA vált a világ vezető hatalmává.
A dekolonizáció időszaka egy időre tehető a hidegháborúval, így mindenféleképpen
meg kell említeni, hogy számos felszabadulást és függetlenségi háborút támogatott a
Szovjetunió és az Egyesült Államok. Voltak békésebb elválások, valamint voltak éveken át
tartó véres háborúk.
B, A gyarmati világ felbomlásának közös vonásai, feltételei:
A politikai függetlenség elnyerése:
- az európai szabadságeszmény elterjedése,
- az Atlanti Charta,
- a helyi politikai és gazdasági elitek megerősödése és
- a volt gyarmattartók meggyengülése révén.
C, Közös problémák
- etnikai, vallási, nyelvi megosztottság, társadalmi, jövedelmi különbségek.
- politikai labilitás, háborúk, konfliktusok
- tekintélyuralmi rendszerek, diktatúrák
- elmaradottság és népességrobbanás: a fejlődés paradoxona.
- egyoldalú gazdaságszerkezet (monokultúra, egytermékexport, gazdasági függés, alacsony
feldolgozottságú termékek)
A gyarmati világ felbomlása, problémái világpolitikai jelentőségű folyamat lett a hidegháború
időszakában.
16.2. A dekolonizáció szakaszai
1. A dekolonizáció első hulláma: 1945-55
Ezen államok leginkább a közel-keleti, valamint a kelet-ázsiai térségben helyezkednek el.
85
- Izrael: 1948-ban kinyilvánították Izrael és Palesztina kettéválasztását, valamint Izrael
függetlenségét, amit 5 nagy arab állam nem ismert el, így kirobbant az arab-izraeli háborúk
sorozatának első felvonása, mely során Izrael jelentősen megnövelte területeit.
- A kelet-ázsiai térségben Holland-India, azaz a mai Indonézia függetlensége
- Fülöp-szigetek
- 1947-ben India és Pakisztán nyerték el függetlenségüket. India és Pakisztán viszonyát 1947
óta, egészen napjainkig fegyveres konfliktusok jellemzik, mivel nagyon jelentős muzulmán
kisebbség él Indiában, a határmenti, vegyes területek pedig jelentős ellentéteket generáltak.
- Líbia, és egyes észak-afrikai országok (francia és olasz gyarmatok) is elnyerték
függetlenségüket
- Jelentős fegyveres konfliktus kötődött Indokína függetlenedéséhez, mely francia gyarmat volt,
és a második világháború után rögtön kirobbantották a függetlenségi háborút. A terület
(beleértve Vietnámot, Kambodzsát, Laoszt) 1954-ig, az első indokínai háborút követően
elnyerte függetlenségét, azonban Vietnámot kettéosztották egy északi kommunista (kínai és
szovjet „támogatás”), valamint egy déli amerikai barát részre, mely után a konfliktus azonban
már hidegháborús konfliktussá lépett elő, mely során az amerikaiak harcolták a kommunisták
ellen, majd 1975-ben a győztes kommunisták egyesítették Vietnám két felét.
- a koreai háború is hidegháborús konfliktus, itt is hasonló érdekellentétek alakultak ki
2. A dekolonizáció második hulláma (1955-65)
Mintegy 15 afrikai gyarmat vált függetlenné, leginkább a korábbi brit és francia gyarmatok
Algéria véres háború (1954-1962) után elnyerte függetlenségét. Ettől eltekintve a békés elválás
volt a jellemző
1956-ban zajlott a szuezi válság, mely során angol-franci-izraeli csapatok harcoltak az
egyiptomi csapatok ellen a Szuezi-csatorna feletti ellenőrzési jogért
3. A dekolonizáció harmadik hulláma (1965-75)
Ebben az időszakban függetlenedett az afrikai portugál gyarmatok nagy része, többek között
Mozambik, Angola. Utóbbi esetében a nagyhatalmi versengésnek is fontos szerepe volt az
1961-1975 között zajló függetlenségi háborúban, mely a portugálok kivonulásával zárult.
16.3. A gyarmati függetlenség kivívása után
1938-ban a világ 85%-a gyarmatbirodalomhoz tartozott, 1980-ra ez az arány kb. 1%-ra
csökkent. Jelenleg a gyarmatok közé Grönlandot és Francia Guyana-t sorolhatjuk.
1955-ben Bandungban megrendezett konferencián meghirdették az „el nem kötelezettek”
mozgalmát, melynek értelmében se az USA, se a Szovjetunió irányában nem köteleződnek el,
a saját, úgynevezett „harmadik utas” politikájukat folytatják.
A bandungi konferencia szószólói indiai részről Nehru, egyiptomi részről pedig Gandhi voltak
Annak ellenére, hogy megállapodtak az el nem kötelezettségben, a jellemző gyakorlat az volt
(sokszor pedig még ma is), hogy mind az USA mind a Szovjetunió támogatta az adott országbeli
ellenpólust (a CIA és a KGB által).
A legtöbb harmadik világbeli országban emiatt katonai diktatúrák, tekintélyelvű rendszerek a
jellemzőek.
86
Növekedtek a regionális különbségek: a szocialista országok is lemaradtak a kapitalistáktól,
azonban a legnagyobb különbség a fekete-afrikai és kelet-ázsiai országok, valamint a fejlett
világ között a jellemző.
16.4. A harmadik világ országainak legfőbb problémái
- Alacsony iskolázottság – rengeteg analfabéta
- Rengeteg éhező – folyamatosan gyarapodó népességszám
- Alacsony születéskor várható élettartam
- Nem megfelelő higiéniai viszonyok. A világ HIV fertőzöttjeinek 90%-a harmadik világ
országaiból kerül ki
Duális gazdaság: egy világpiacra termelő szektor és egy elmaradottabb, önellátásra termelő
hazai szektor.
A világpiacra termelő szektor gyakran egy termékre épül, amely világpiaci árának ingadozása
negatív hatással lehet az országra.
- Demokrácia hiánya
- Stabil politikai pártok hiánya
- Túlzott függés a világgazdaságtól
Kivételt képeznek a kistigrisek, melyek első hulláma Hongkong, Tajvan, Szingapúr, Dél-
Korea: Kína, a gyarmattartók és Észak-Korea GDP-jét meghaladják. A második hullámuk a
nagyobb országok (Indonézia, Malajzia, Fülöp-szigetek, Thaiföld). A képzett munkaerő és a
nyitott gazdaság jellemzi őket általában.
Az 1970-es évektől az Észak-Dél gazdasági konfliktus megoldása került előtérbe. Négy,
egymással összefüggő kérdéscsoportot jelentett mindez:
1. Népességrobbanás – városrobbanás
2. Élelmiszerválság – a „zöld forradalom” eredményei és korlátai
3. Eladósodás
4. Belső és külső konfliktusok
Az új országok határai bizonytalanok, politikai berendezkedésük labilis. Ez nemzetközi
konfliktusokban és polgárháborúkban is megnyilvánul, melyeket a háttérből igen gyakran a
nagyhatalmak is támogatnak.
Mindezekhez napjainkban egyre nagyobb súllyal járul a gazdasági és politikai migráció.
16.5. India
1946-ban folytatódtak a tárgyalások a függetlenségről, közben a bombayi flottalázadás is
fokozta a feszültséget. Nehru vezetésével ideiglenes kormány alakult. Közben kiéleződött a
muszlim-hindu konfliktus is – hiába próbálta békíteni a feleket Gandhi. A feszültségeket látva
a brit kormány bejelentette, hogy az angolok elhagyják Indiát. 1947 augusztusában India
elnyerte függetlenségét, létrejött a hindu India és a muszlim Pakisztán (Nyugat- és Kelet-
Pakisztán).
87
1948 januárjában egy hindu vallási fanatikus meggyilkolta Gandhit.
1950-ben megszületett az Indiai Szövetségi Köztársaság alkotmánya. Az új országot 1964-ig a
Nemzeti Kongresszus Párt élén álló Nehru vezette, majd halála után leánya, Indira Gandhi vette
át helyét (1966-1977, 1980-1984), majd annak fia, Radzsiv Gandhi)
Problémák: túlnépesedés, modernizáció és vallási tradíciók feszültsége.
Külpolitikai téren Nehru meghirdette a Pancsa Silát, mely a bandungi határozatok, valamint az
el nem kötelezettek mozgalmának előzményét képezte.
Indira Gandhi kormányzása alatt a gazdasági nehézségek továbbra is jellemzők voltak, a
mezőgazdasági válságkezelő intézkedések (földbirtok maximalizálása, földosztás) nem hoztak
eredményt. Bár 1971-ben a Pakisztán feletti győzelemmel Indira Gandhi pozíciói erősödtek,
1975-ben rendkívüli állapotot hirdetett. A diktatórikus eszközök hoztak némi eredményt a
gazdaságban, de az ellenzék győzött a választásokon. Indira Gandhi újabb miniszterelnöksége
idején a szikh kérdés éleződött ki, melynek következtében szikh merénylők meggyilkolták.
Máig tartó határkonfliktusai vannak Pakisztánnal és Kínával. Ez utóbbival szemben
támaszkodhatott a későbbiekben a Szovjetunióval kialakult jó viszonyra is.
16.6. Afrika
A két világháború között a kontinens döntő többsége gyarmat vagy un. népszövetségi mandátumterület volt. 1945-ben azonban megszületett a pánarab Arab Liga. Az
egységtörekvéseknek azonban gátat szabott a térség államai közti sokrétű ellentét:
hagyományos és modern vezető csoportok, konzervatív és radikális törekvések és szegény
sivatagi országok.
A térségben elsőként Marokkó és Tunézia nyerte el függetlenségét, 1956-ban. Algériában
viszont 1954-1962 között véres háború bontakozott ki, mely a IV. Köztársaság bukásához és
De Gaulle hatalomátvételéhez vezetett. Ezt követően megkötötték az eviani egyezményt, mely
lezárta a háborút.
88
17. Polgári-alkotmányos viszonyok kialakulása Magyarországon 1848–1918 között
17.1. 1848.
1. Pozsony
Március 3.: Kossuth felirati javaslata: - kötelező örökváltság – közteherviselés – sajtószabadság
- az Országgyűlésnek felelős független magyar kormány - alkotmány az örökös
tartományoknak
- Március 13.: bécsi forradalom – március 14.: a felsőtábla is elfogadja – a teljes felirati
javaslatot!
2. Bécs
- Március 15.: az országgyűlés küldöttsége Bécsbe érkezik, Közben tárgyalások a hajón:
Kossuth Batthyány kinevezését, Széchenyi a nádori teljhatalom visszaállítását javasolja.
- Március 16/7-e éjjel: István nádor jogkörének helyreállítása: István kinevezi Batthyányt
miniszterelnöknek. (Legális, de nem lojális.) A pesti forradalom híre csak reggel érkezik meg.
3. Pest
Pest eseményei párhuzamosak a fentiekkel: függetlenek, de hasonló az irány.
Társadalmi összefogás. Reformtörekvések+független Magyarország (reálunióból
perszonálunió).
4. A Batthyány-kormány megalakulása
Március 23-án hozza nyilvánosságra a névsort, hogy Pestre küldhessen egy-két miniszternek
kijelölt személyt. (Miniszteri Országos Ideiglenes Bizottmány: Klauzál G., Szemere B.
Feladata: a kormány tevékenységének előkészítése, a rend fenntartása, a forr. alkotmányos
mederbe terelése.)
A jobbágyfelszabadítás kihirdetése.
A kormányalakítás és a törvénykezés párhuzamosan, rohamtempóban zajlik - Pozsonyban!
Jobbágyfelszabadítás: csak az úrbéres részét érinti, a jobbágyság fele. A másik fele nem úrbéres
v. zsellér.
Sajtótörvény: cenzúra eltörlése, de magas kaució.
5. A kormány
A. Kinevezése: jogköre, a királyi-központi hatalomhoz való viszonya nincs körülírva. Március
31-ig huzavona tárgya, ezért csak április 2-án terjesztették fel. 10-én fogadja el Ferdinánd, 11-
én leteszik az esküt. Egymás rendeleteit kölcsönösen ellenjegyzik (a nádor szerepe!).
B. Tagjai: Zömmel a liberális nemesi ellenzék tagjai, de széles koalícióban.
- Ugyanakkor szakértői kormány is volt egyben.
6. Az áprilisi törvények
A. Általános jellemzés
Létrejöttét a nemzetközi helyzet magyarázta, jelentőségét a szentesítés adta meg. Az 1831. évi
belga alkotmány hatása.
89
Hármas célkitűzés: társadalmi téren a (1) feudalizmus felszámolása, politikailag a (2) nemzeti
önállóságon alapuló (3) alkotmányos berendezkedés. (liberalizmus és nacionalizmus, haza és
haladás)
B. Politikai berendezkedés:
- Független, felelős minisztérium (III. tc.). A király a miniszterek által - egyikük
ellenjegyzésével - gyakorolja a végrehajtó hatalmat.
- Évenkénti országgyűlés Pesten. Kétkamarás. (IV. tc) 377-18. A felső tábla háttérben
- Népképviselet. A képviselőházba, cenzussal. (V. tc.) Magyar nyelv ismerete szükséges.
- A Részek visszacsatolása (VI. tc) Határőrvidék is, de autonóm.
- Unió Erdéllyel (VII. tc.) Horvátország önálló, de a kormánytól függ.
- Nemzetőrség, a minisztérium alárendeltségében (XXII. tc.)
- Megyei, városi, községi közigazgatásról, választásról, kiváltságos kerületekről (XVI-XVII.,
XXIII-XXVII.) Önkormányzatok
C. Társadalmi viszonyok átalakítása
- Úrbéri viszonyok, úriszék eltörlése - állami kárpótlással (IX. tc.)
- Tized megszüntetése - kártalanítással (XIII. tc.)
- Közteherviselés (VIII. tc.)
- Gyülekezés, szólás- és sajtószabadság, bevett felekezetek egyenjogúsága
D. Államjogi keretek
- Magyarország teljes körű önállósága, a birodalmon belüli különállás! Perszonálunió
- A nádor kibővített jogköre (laza perszonálunió)
- Külügy tkp. közös (perszonálunió)
- hadüzenet, béke – uralkodói jog (perszonálunió)
Mindkét fél tovább kívánta alakítani.
E. Értékelése:
- Liberális, polgári intézményrendszer kiépítése
- Közép- és Kelet-Európa legjobb jobbágyfelszabadítása! Csak a föld fele!
- Csak alapelvek, kerettörvény – a legalitásért. Hivatkozási alap lesz!
- A közjogi helyzet: elvben változatlan, de a hadügy, külügy, pénzügy részben függetlenedett
Bécstől. Mértékét a mindenkori erőviszonyok határozták meg.
- Hiánya: a nemzetiségi kérdés, a zsidóemancipáció rendezetlensége, a nem úrbéres földek és
Horvátország.
17.2. 1849-1867 alternatívái
A. Haynau rémuralma
Ausztria – a nemzetközi nyomás ellenére – a megtorlás mellett dönt.
- Haynau (1849-1850 nyara) Később mindent az ő nyakába akartak varrni.
90
1849. október 6. - Összesen kb. 120 kivégzés – Példát statuálni.
Komárom védelme.
- K. v. Geringer (1850-51)
- Albrecht főherceg (1851-1860)
1854-ig ostromállapot.
B. Neoabszolutizmus
1. Politikai irányzatok
- Konzervatív föderalizmus: vissza 1848 elé – Windisch-Grätz – megbukott
- „Alkotmányos” centralizáció: Felix Schwarzenberg miniszterelnök
- Schmerling a nyílt abszolutizmust nem támogatta.
2. A neoabszolutizmus bevezetése (1851, szilveszteri pátens. „kormányzati alapelvek”)
- A Verwirkungstheorie felélesztése.
- a törvény előtti egyenlőség és a jobbágyfelszabadítás megmarad.
- az egységes birodalom elve is megmarad!
- Ferenc József, nyílt abszolutizmus. (Schwarzenberg halála, 1852 után nincs miniszterelnök.)
Példa III. Napóleon államcsínye! Pátensek, császári rendeletek
A neoabszolutizmus támaszai: a birodalmi, hivatali arisztokrácia, a tisztikar és az osztrák
nagypolgárság. Fémjelzője: Alexander Bach belügyminiszter (csak 1857-ig!).
C. A Bach-korszak (1851-59)
1. Cél az egységes birodalom
- Az új közigazgatás már Haynau óta megvan: Erdély, Horvátország, Határőrvidék, Szerb
Vajdaság-Temesi Bánság + 5 kerület.
- Centralizáció – Bach-huszárok. A megyei önkormányzat megszüntetése.
- Katonai megszállás, rendőrség, titkosrendőrség, Zsandárság.
2. Polgári államberendezkedés kiépítése – elnyomással – ellenállás
- a belső vámok eltörlése, egységes belső piac! 1850. (Dohánymonopólium!)
- osztrák polgári törvénykönyv
- egységes osztrák adó- és mértékrendszer
- felmérés, telekkönyv
- egységes oktatási rendszer, nyolcosztályos gimnázium, 1850, Entwurf, de: németesítés!
D. A politikai állásfoglalás, ellenállás módozatai
A vereség legsúlyosabb következménye a 48-as nemzedék szétszóratása, megtörése. A
folytatók már hiányoznak.
91
1. Nyílt ellenállás
Kilátástalan, kegyetlen megtorlás.
- Noszlopy Gáspár (Somogy), Mack János (Erdély, 1851 – Kossuth bíztatására, de maga is igen
egzaltált alkat!), Gasparich Kilit, Libényi János (1853)
2. A „passzív ellenállás”
a, 1847, „ókonzervatívok” (a régi újkonzervatívok): Apponyi Gy., Dessewffy Emil, Jósika
Samu. Vissza a feudális alkotmányhoz – jobbágyság nélkül. A társadalmi élet vezetői – politikai
befolyás nélkül.
b, 1848: Deák és köre (Eötvös, Kemény, Csengery, Salamon F.) elhatárolódott az
abszolutizmustól, de a trónfosztástól is. A parasztság és a nemzetiségek miatt is. Külpolitikailag
szükséges a monarchia, de ezen belül magyar különállással.
Vissza a „realitásokhoz”
- Kemény Zs.: A forradalom után (1850): Ausztria léte diplomáciailag szükségszerű –
reménytelen a forradalom.
- Arany J.: Nagyidai cigányok
- Eötvös J.: ’a nemzetiségek egyenjogúsításáról’ (1850): elfogadja az összbirodalmat, de védi
Magyarország egységét. A nemzeti jogok átértékelése szükséges, de az első a történeti érv.
- Eötvös J.: A XIX. század uralkodó eszméi (1851-54): a monarchia alkotmányos-liberális
átalakítását javasolja óvatosan.
Nincs hivatalvállalás, adófizetés. A birtokos középnemesség anyagilag megrendült, a
honoráciorok még inkább. A konzervatívok (Apponyi György) és centralisták (Eötvös.
Kemény) tekintélye – ellenzékiként – megnőtt.
c, Akik behódoltak…
Az aulikus arisztokrácia és a lecsúszó v. megalkuvó középrétegek nem álltak ellen, de ők sem
nagyon kaptak hivatalt. 1859-ben azonban a 83 főhivatalból 37-ben magyarországi honos ül.
3. Az emigráció (Az 1849-es alap)
a, Az emigráció feltételei:
Az emigrációnak volt nemzetközi-diplomáciai táptalaja, de csak a közvéleménynél.
- Célja: ébren tartani a magyar ügyet és alkalmat keresni az újrakezdésre.
- Jelentősége: A magyar kérdés felszínen tartása és az osztrák külpolitikai mozgástér
korlátozása
b, Kossuth. 1849-51: Kütahya. 1851: London. 1851/2: USA. 1852-61: Anglia. 1861-94: Torino
Körútjai: A forradalom nem elbukott, hanem elárulták – bármikor újrakezdhető. A diplomácia
győzte le – a diplomácia élesztheti újjá. „beavatkozás a be nem avatkozásért”. (Intervention for
non-intervention) Csak a közvéleménynél!
c, Központok:
- Párizs: a lengyelek mögött másodlagos (Andrássy Gy., Teleki L., Horváth M., Szemere B.)
Teleki: a nemzetiségeknek politikai autonómia!
- London: Sikeresebb, de csak a közvéleménynél. (Pulszky F., Klapka Gy., Türr I., Vukovich
S.)
92
E. A nemzetiségek helyzete – csalódás
- Olmütz sem jó, szabadság sincs, koronatartomány sincs.
Az új területi egységekben sincs autonómia. (Iancu, Hurban bebörtönzése.)
- A nemzetiségek ugyanazt kapták jutalmul, amit a magyarok büntetésül (Pulszky Ferenc)
- Minden nemzetiség egyenlő jogot kapott arra, hogy németté legyen. (Csengery Antal)
De a nemzetiségi elitek szerepet kaptak a helyi államigazgatásban.
Az 50-es években megindultak a közeledési kísérletek a nemzetiségi és a magyar politikusok
között – konkrét tét és eredmény nélkül.
F. A neoabszolutizmus megrendülése
1. Külpolitikai kudarcok
- részleges kiszorulása a Zollvereinból
- a krimi háború és következményei – elszigetelődés
- zürichi béke
2. A magyar emigráció tevékenysége
- 1859. május 5.: Kossuth és III. Napóleon tárgyalása: támogatás – biztosítékokkal
- 1859. május 6.: Magyar Nemzeti Igazgatóság: Kossuth, Teleki, Klapka – a leendő magyar
kormány csírája
- Magyar Légió
3. Belső megrendülés
a, A magyar ellenállás
- 1855. okt. 21. Vörösmarty temetése
- Kölcsey F. síremlékének avatása
- Apponyi Gy. (1852.) és Dessewffy E. (1857/59?) memorandumai
- Széchenyi I.: Nagy Magyar Szatíra (kézirat) – támadás a birodalom, az uralkodó, az
abszolutizmus és a kormányzat ellen
- Széchenyi I.: Ein Blick (1859) – válasz a Rückblickre. Támadás a kormányzat és az
abszolutizmus ellen
b, Pénzügyi összeomlás
- háborúk, megszállás, passzív ellenállás, gazdasági válság 1857 óta
Bach menesztése, 1859.
c, Újabb magyar ellenállás
- Tüntetés Kazinczy 100. születésnapján
- a protestáns pátens bukása
- 1860. márc. 15. megünneplése a Kerepesi temetőben. Forinyák Géza halála és temetése.
93
- 1860. ápr. 8. Széchenyi halála és temetése.
VII. Konzervatív javaslatok
1. Az Októberi Diploma (1860. október)
1860. márc. 5.: A birodalmi tanács megerősítése – konzultatív. Az abszolutista egységállamot
azonban megkérdőjelezi.
- konzervatív, föderalista alkotmányterv, 1847-es alapokon
- törvényhozás van, de korlátozott. A központi hatalom erős.
- a közigazgatás (kormányszékek, megyék) helyreállítása (Vay Miklós kancellár, Apponyi Gy.
országbíró).
- a magyar különállást részben elismeri
2. A Februári Pátens (1861. febr. 26.)
- a birodalmi gyűlés összetételének meghatározása – erősebben centralizált
- lépés a valódi parlamentarizmus felé – bár nincs miniszteri felelősség
G. Az 1861. évi országgyűlés
1. Az országgyűlés összetétele
a, Előzmények:
- A passzív ellenállás időleges feladása – Kossuth sem ellenzi.
- A megye 48-as alapokon áll. (A főpapság is tkp.)
Az országgyűlés fele 48-as, többsége nemes, 90 %-a magyar.
1861. április 6. megnyitás. Cél: a birodalmi gyűlés képviselőinek a megválasztása.
Teljes kudarc, a túlnyomó többség ellenzéki. De mi lehet a cél?
Határozati Párt: a radikális ellenzék – Ferenc József nem törvényes uralkodó.
Teleki László, Tisza K., Podmaniczky F.
Felirati Párt: mérsékelt ellenzék. A törvényes formák szerint utasítja el.
Deák Ferenc hagy kiskaput a tárgyalásokra.
2. Az országgyűlés működése
- Teleki L. a hangadó. 1860-ban elfogták, az uralkodó megeskette, hogy nem politizál, de az
országgyűlésre maga hívta meg, ezzel felmentette esküje alól. Öngyilkosság – meghasonlott
önmagával, pártjával. Vállalható-e a programja?
- A Határozati Párt 155:152 arányban alulmaradt – leszavazta önmagát. Később azonban az
uralkodó trónigényének törvényességét kétségbe vonó módosítást visz keresztül.
- Az uralkodó augusztusban feloszlatta az országgyűlést. A konzervatívok lemondtak.
H. Kísérletek a nemzetiségi kérdés megoldására
1. A magyarországi mozgalmak
94
- Szlovák és szerb autonómiatörekvések, román unióellenesség
- Eötvös nemzetiségi törvényjavaslata: a nyelvhasználat engedélyezése, az autonómia elvetése.
2. Kossuth programja
a, Előzmények:
- Czartoryski tervezete, 1849.
- Bălcescu, 1850: Dunai Szövetséges Államok. Magyarország, Szerbia, Románia – új
határokkal.
- Teleki L., 1851: feladja a történeti kereteket
- Kütahya, 1851: parlamentarizmus, önkormányzatiság, liberális politikai szabadságjogok,
szövetség a szomszéd államokkal. Polgári demokrácia. Személyi elvű önkormányzat is!
- Klapka, 1855: Magyar-román-délszláv
b, Dunai Konföderáció, 1862: az alkotmányterv továbbfejlesztése. Magyarország, Románia,
Szerbia, Horvátország és talán Erdély konföderációja. Községek és megyék nemzeti alapú
önkormányzata. Közös külpolitika, védelem, kereskedelem, vám. A konföderáció megfelelő
ellensúly lehetne Oroszo. ellen, Ausztria helyettesítésére, egyben a nemzetiségi kérdés
megoldására.
A magyar elitnek sok, a nemzetiségeknek kevés. Mindenki elveti. Irreális. Azért is, mert reális
hatalom nélküli személyek, csoportok tervei – ált. emigránsok
X. A provizórium (1861-65)
1. A. Schmerling.
1848 előtt és alatt liberális reformer. 1851-ben elsőként mond le miniszterségéről Bach
abszolutizmusa miatt. Alkotmányosság, de pragmatikusan. Nagyosztrák gondolat – mérsékelt
liberalizmus. Ellentétben állt az októberi diploma konzervatív föderalizmusával. Az osztrák
parlament atyja!
- 1861-től provizórikusan, ideiglenesen újra bevezetik az abszolutizmust és a katonai
kormányzást, amíg a magyarok meg nem jelennek a birodalmi gyűlésben.
- 1863: Apponyi Gy. kiegyezési javaslata – bár azonos a későbbivel – még túl korai.
- Az 1863-as erdélyi ogy: A magyarok távollétében a szászok és a románok a románok nemzeti,
nyelvi és vallási egyenjogúsítását mondják ki. Figyelmeztetés!
- 1864: szervezkedések leleplezése – mindkét félnek intő jel.
2. Kilátások
1848 vagy 1849 a reálisabb? Mindkettőre csak új etnikai és szociális érdekegyesítéssel lett
volna esély. Erre azonban az elitnek sem ereje, sem kedve nem volt.
- Ausztria meggyengült, de nagyhatalmi érdekből fennmarad.
- A birtokosok szintén meggyengülnek gazdaságilag, de még kitartanak.
- A külpolitikai lecsúszás veszélye (esetleges konföderáció?)
- A társadalmi feszültség fokozódik (úrbéri perek és a nemzetiségek)
- Az új nemzedék politikai ambíciói
95
Mindenki a kivárásra játszik, várja a kedvező alkalmat.
17.3. A kiegyezés
I. A kiegyezés létrejötte
1. Deák húsvéti cikke (1865, Pesti Napló)
- Mo. hajlandó engedni az önállóságból, a perszonálunióból – közös védelem – cserében az
alkotmányosságért. – Küszöbön a porosz háború!
- Deák sugallta cikkek a Debatte c. bécsi lapban.
- Schmerling menesztése.
2. Az ogy összehívása (1865 vége)
- Deáké a többség
- Andrássy Gyula vezeti a közösügyi bizottságot. Lassú tárgyalások.
3. A porosz-osztrák háború (1866)
- Az ogy elnapolása – osztrák katonai vereség
- Deák mérséklő szerepe – változatlan ajánlat
- a változatlan ajánlatot megtárgyalják Bécsben a bizalom helyreállt, a tárgyalások felgyorsulnak. Beust is támogatja – a birodalom megerősödéséért.
4. A kiegyezés (1867)
- febr. 17. Andrássy Gyula miniszterelnöki kinevezése
- a megyei önkormányzatok helyreállítása
- jún. 8. koronázás. (Deák nem megy el.)
- júl. 28. A XII. tc. A közös ügyi törvények elfogadása
- dec. az osztrák kiegyezés
II. A kiegyezés tartalma
1723 és 1848 alapján, de a közös védelem miatt vannak közös ügyek (un. pragmatikus közös
ügyek)
1. A dualizmus államszervezetének kialakulása
- igen széleskörű állami önállóság, de kifelé egységesnek tűnt (Közös külügy, hadügy, pénz,
vám)
Dualizmus: kétközpontú állam. Paritás, egyenlőség, viszonosság.
Az uralkodó a birodalom politikájának irányítója - szűkebb kabinetjével. A közös miniszterek
kijelölése. A hadsereg főparancsnoka. Belpolitikailag – informálisan – gyakorolta az
előszentesítés jogát.
A, A közös ügyek: kezelésének szervei a delegációk és a közös minisztériumok.
96
A delegációk: a közös ügyek költségvetésének megszavazása. Csak 3 sikertelen üzenetváltás
után üléseztek együtt.
A külügyi és a hadügyi viták lényegében a két parlamentben zajlottak.
A 3 közös minisztérium nem alkotott közös kormányt. Feje az uralkodó. A közös miniszterek
gyakorlatilag az uralkodónak felelősek.
A közös minisztertanács a közös miniszterekből és a két miniszterelnökből állt.
- a külügyminiszter: az uralkodóval együtt a birodalom általános pol-i irányvonalát dolgozta ki
és hajtotta végre; egyben a császári ház minisztere is. Az uralkodó távollétében ő elnököl. A 10
külügyminiszterből 4 magyar volt.
- a hadügyminiszter: hatásköre tkp. csak a hadügyi igazgatásra terjedt ki. Az uralkodó a legfőbb
hadúr. Egy sem volt magyar. A közös hadsereg 800 000 fő, 3 évre. (Mellette 100-100 000 fős
honvédség és Landwehr, 2 évre.)
- a pénzügyminiszter: tkp. a két o. pénzügyminisztereitől függött. Később igazgatása alá
rendelték Bosznia-Hercegovinát is, s így szerepe jelentősen megnőtt. A 11
pénzügyminiszterből 4 magyar volt.
B, A közös érdekű ügyek:
- a vám- és keresk.-i szövetség
- a közös pénzrendszer és jegybank (utóbbi 1878-tól.)
- a fogyasztási adók
- a közös vasutak
Ezek az ügyek kormányközi tárgyalások tárgyát képezték. Ez a tízévenként megújítandó
gazdasági kiegyezésben került megvitatásra, sokszor éles formában. A dualizmus merev
politikai rendszerében ez az egyetlen rugalmas elem.
- A kvóta: a közös költségekből való részesdés. Kezdetben 30:70, végül 36,4 a mienk. Az
államadósságból 29,2 m-t „méltányosságból” átvállaltunk A végső szó az uralkodóé
c, Összegzés: a dualizmus csak a két ország belügyeire nézve érvényesült (bár ott is voltak
korlátok. Külpolitikai kérdésekben a Monarchia a dinasztia abszolutista módszereivel
kormányzott állam maradt. A kiegyezés azonban maga is enyhítette az abszolutizmust. A két
o. közt az ur.-i abszolutizmus korlátozására, az alkotmányosság kiterjesztésére nem volt
törekvés; sőt a közjogi kérdés, a két o. viszonya került a középpontba. A kiegyezés azonban
végül is megszilárdította a polgári állam alapintézményeit a két országban.
III. A kiegyezés értékelése
1. Kossuth: A Cassandra-levél
A kiegyezés a teljes függetlenség feladása. Veszélyes, mert Ausztria el fog bukni és az orosz
és pánszláv veszélynek leszünk kiszolgáltatva.
2. Deák:
- A függetlenség nem veszett el. Jobb, mint a bizonytalanság és a passzivitás. 1526-óta amúgy
is vannak közös ügyek, csak most törvényesen.
- Külpolitikailag reális: a nagyhatalmak érdeke Ausztria fenntartása – talán nem egyhamar
bomlik fel. A dunai szövetség reménytelen.
97
- A kiegyezés továbbfejleszthető. (Tévedett, de ezt nem lehetett előre látni)
3. Ma:
- A Monarchia defenzív erejének fenntartása a nemzetközi erőviszonyok megőrzése végett.
- Az európai polgári és nemzeti átalakulás egyik utolsó láncszeme.
- Az örökös tartományok szempontjából a birodalom alkotmányos monarchiává alakult át.
- Balkáni külpolitikai célok
- Reális kompromisszum a dinasztia és a magyar (ill. az osztrák-német) uralkodó körök között.
Fenntartotta a birodalom egységét és nagyhatalmi állását, s ezzel együtt lehetővé tette a polgári
államszervezet és gazdaság létrejöttét, fejlődését. Esély, amit ki lehet használni a felzárkózásra.
17.4. A dualizmus
I. A dualizmus rendszere
1. A kiegyezés biztosítása – a függő kérdések rendezése
- a trialisztikus törekvések letörése
- a hadügy rendezése – honvédség
- a horvát kiegyezés
- a „szélsőséges” politikai törekvések letörése
2. A polgári állam kiépítése
- a nemzetiségi kérdés rendezése – a nemzetiségi tv. (csak személyi)
- 1867: a zsidók állampolgári egyenjogúsítása.
- a modern polgári jogrend alapjai (szabadságjogok, bíróság, ügyészség, közjegyzőség)
- polgári államszervezet (a megye és az állam kiegyezése)
1870. Polgári vármegye – a kiváltságolt kerületek lassan megszűnnek.
1871. községi tv
1873 Bp.
A megye a középnemesség és a dualizmus bástyája.
A közigazgatás és az igazságszolgáltatás mellett – részben a szakigazgatás is létrejön
Modern adórendszer
A jobbágyfelszabadítás lezárása
- népiskolai tv. (1868, Eötvös)
- az egyházpolitikai kérdés – kat. Autonómia.
Kompromisszumos, mérsékelt reformok, de a lehető legjobbak.
3. Pártviszonyok a kiegyezés után
98
Klubpártok, középnemesi rétegek – frakciózás, szakadás, fúzió.
Deák
Balközép
Szélbal
Az ellenzék fokozatos erősödése, a kormánypárt lemorzsolódása
4. Andrássy Gyula politikája
- Liberális törvénykezés
- 1870: revans helyett semlegesség
1870-71: a cseh trializmus megbuktatása
1871: külügyminiszter
1873: a három császár szövetsége
5. A pártviszonyok átalakulása
a, Alapok
- Általános dualizmusellenes közhangulat
- a trializmusok bukása – nincs veszély
- a kormánypárt bomlása
- az 1873-as tőzsdekrach
- a balközép hatalomvágya
b, Folyamatok
1875: a pártfúzió Szabadelvű párt – Tisza Kálmán
1874: 48-as függetlenségi Párt – baloldal
1878-tól Egyesült Ellenzék: agrárius, konzervatív – jobboldal
6. A dualizmus nyugalmi szakasza – Tisza Kálmán miniszterelnöksége (1875-1890)
a, Tisza működése (mamelukok)
- A közigazgatás átszervezése: A főispáni hatáskör növelése
- 1881: rendőrség, csendőrség
- Iparfejlesztés, a gazdasági önállóság fokozása
Az agrárius – merkantil ellentét (Kormány – merkantil; Apponyi és az ellenzék – agrárius)
1882: tiszaeszlári vérvád
- Btk: Csemegy-kódex
- Trefort folytatja az oktatáspol-t: gimnáziumok, új egyetemek
1886: a főrendiház reformja
99
b, Tisza bukása
A Nagy Véderő Vita (1888-1890)
- a katonai költségvetés növelése – szükséges, de népszerűtlen
- az újonc-megajánlási jog megszűnése (újoncjutalék és az önkéntesek tiszti vizsgája)
Csendes kompromisszum, de Tiszának távoznia kell. (1889: Rudolf)
Kossuth állampolgársága – tisztes bukás
II. A dualizmus válsága
„A magyar ladik tele van kincsekkel, minden újabb teher, akár arany, akár sár, csak
felfordíthatja e csónakot.” (Andrássy Gyula)
A. A politikai válság (1890-1914)
1. Problémák a századfordulón
- a közjogi kérdés (dualista állam – centralizált hadsereg, parlamentarizmus és uralkodói
felségjogok)
- A kiegyezés repedései (magyar hegemónia, trializmus)
- nemzetiségi ellentétek
- a parlamentarizmus működési zavarai
- agrárius – merkantil ellentét – új gazdasági korszak (imperializmus)
- állam és egyház viszonya
- szociális problémák (munkás és agrár)
- nemzetközi feszültségek (hadsereg, Balkán)
2. Szociális mozgalmak
a, A mezőgazdasági munkásság szerveződése
- Olvasókörök, egyesületek
- legelőfoglalások, aratósztrájkok, 1891: Orosháza, Békéscsaba, Battonya
- Várkonyi István – kisbérletek. 1897: Független Szocialista Párt
- Áchim L. András (1911+)
b, A munkásság szerveződései
- 1868: Általános Munkásegylet (Farkas Károly) – „hűtlenségi per” - felmentés
- 1878, Nemválasztók Pártja (Frankel Leó)
- 1880, Magyarországi Általános Munkáspárt (Frankel Leo): köztulajdon - általános választójog
- ingyenes közoktatás - egyház és állam szétválasztása - tízórás munkanap
- 1890. Magyarországi Szociáldemokrata Párt: osztrák minta – szocializmus - általános
választójog - a föld közös tulajdona – a termelőeszközök közös tulajdona – nemzetköziség.
100
A konkrét kérdésekkel (kiegyezés, föld, nemzetiségek) keveset foglalkozott.
Szakszervezetek, Népszava.
3. Radikális törekvések – a polgári radikálisok
- Tudományos megalapozottság: szociológia, Társadalomtudományi Társaság, Huszadik
Század
- 1910: Világ c. napilap – politikai szerep
- 1911: Országos Polgári Radikális Párt – Jászi Oszkár
általános választójog - Nemzetiségi megbékélés
1910-13: a Függetlenségi Párt szakadása: Justh Gyula és Károlyi Mihály – később újra fúzió
4. A nemzetiségek helyzete
- A liberális politikusok háttérbe szorulása
- A nemzetiségek gazdasági megerősödése
- 1892, Memorandum (román sérelmek)
1893, Memorandum-per – Román Nemzeti Párt betiltása – nemzetközi vihar – alaptalanul.
- Lex Apponyi, 1907. A tv. elfogadható, de a végrehajtás erőszakos.
- Tisza megegyezési kísérlete.
B. Kormányok
1. Szapáry Gyula (1890-1892)
- a közigazgatás reformja – megbukott
- az egyházpolitikai kérdések felvetése („elkeresztelési perek”)
2. Wekerle Sándor (1892-95)
Az első polgári miniszterelnök, pénzügyi szakember – korona, aranyalap
- Az egyházpolitikai kérdések felvetése (1894/5)
A vallások egyenjogúsítása, szabad vallásgyakorlat
A polgári anyakönyvezés és házasság
A zsidó vallás egyenjogúsítása
Nem a közjogi kérdés mentén oszlott meg a parlament.
Az egyházak és az uralkodó ellenében keresztülvitte.
- Kossuth temetése (1894) – az ország helyett a főváros temette el
- A Katolikus Néppárt (1895)
Az egyházpolitikai törvények revíziója - Az egyház autonómiája - Szociális reformok
Zichy Nándor, Esterházy Miklós. Alap: a Rerum novarum
3. Bánffy Dezső (1895-1899)
- Millennium, 1896 – treuga Dei
101
- obstrukció (tartalmi és technikai)
- 1899 – ex lex állapot
- Apponyi és a Nemzeti Párt közeledik a kormányhoz
4. A Széll-kormány (1899-1903)
- A hadseregfejlesztés. Chlopy parancs
- A kormány bukása – Khuen-Héderváry Károly
5. Tisza első kormánya (1903-5)
A cél a házszabály módosítása az obstrukció ellen
1904: Nagy Obstrukció – zsebkendőszavazás – utána a terem szétverése
1905 január: a kormány bukása, a koalíció győzelme
6. A koalíció (1905)
Széles koalíció: Függetlenségi, a Nemzeti és a Néppárt – homályos program
A koalíció győzelme ellenére F. J. Fejérváry Gézát nevezi ki.
Nemzeti ellenállás a „darabont-kormány” ellen
Kristóffy belügyminiszter felveti az általános választójogot, letöri a megyét
A koalíció megosztott, Fejérváry lemond
Ötperces audiencia – a koalíció enged (lemondás a vezényleti nyelvről, választójogi tv. terve)
1906: a nemzeti ellenállás letörése
7. A koalíciós kormány (1906-10) (Wekerle)
Wekerle, ifj. Andrássy, Apponyi, Kossuth F.
- 1906: Rákóczi hazahozatala
- Iparpártolás, Regresszív adózás, Derestörvény
- Iskolatörvény (1907) a magyar nyelv kötelező tantárgy – Lex Apponyi
A plurális választójog felvetése
A koalíció gyakorlatilag minden területen megbukott (hadügy, ipar, választójog)
Valódi nemzeti és demokratikus reformok helyett csak a nemzetiségek letörése a cél.
Új pártstruktúra: A Függetlenségi Párt kettészakadása, a Nemzeti Munkapárt létrejötte.
8. A Nemzeti Munkapárt (1910)
1910: a Munkapárt győzelme - Tisza
1911: a véderőjavaslat – obstrukció
1912(-13) május 22: Tisza házelnök
- 1912. május 23.
- merénylet Tisza ellen, házszabálymódosítás, parlamenti őrség
- az obstrukció letörése, kivételes törvények
9. Tisza második miniszterelnöksége (1913-17)
102
háborús készülődés – a belső rend biztosítása
Hadiszolgáltatás – üzemek militarizálása
A választójog szűkítése
Új sajtótv.
A föderalizmus elvetése
A kalandor külpolitika elvetése
Németbarátság
C. Az első világháborúban
1. Kirobbanás és kiszélesedés
a, A kezdeti lelkesedés
1914 őszére teljes nemzeti egység: Tisza pálfordulása
- 3,8 m katona, 1,2 m háborús veszteség. Magyarország nagyobb arányban vett részt, szenvedett
veszteséget, mint a lakosság aránya diktálta volna (A veszteségek nemzetiségi összetétele még
rosszabb a magyarság számára!) (661000 halott, 734000 fogoly, 743000 sebesült)
- A hátország is bevonódik: rendkívüli törvények és intézkedések
-- a hadiüzemek katonai ellenőrzése (végül 900)
(50 éves korig munkakötelezettség a férfiaknak)
-- hadigazdálkodás – hadiközpontok: 37 területen központi elosztás (begyűjtés, rekvirálás,
jegyrendszer, elosztás)
b, A nemzeti egység bomlása
A gazdaság kimerül, összeomlik
-- hadikölcsönök, infláció, áruhiány, ellátási nehézségek
Panaszbizottságok:
1915: a szocdemek ellenzik a háborút.
-- a tömegek politizálódása – a nehézségek hatására klubpolitizálás helyett tömegpolitika
(mobilizálódás)
1916: Függetlenségi és 48-as Párt (Károlyi Mihály) – antantbarátság, annexiómentes béke,
perszonálunió, választójog.
Amíg a nemzetiségi tömegek harcolnak, addig a vezetők aknamunkát folytatnak ellenük.
2. Folytatni vagy abbahagyni?
1916 után a vezetés minden szinten a kiútkereséssel volt elfoglalva
IV. Károly békekísérletei. A Monarchia és No. viszonya a végletekig elmérgesedett (Sixtus-
ügy, lengyel, orosz, román kérdés) A Monarchia teljes gazdasági és katonai alárendelődése.
Politikai irányzatok:
- Tisza és a Nemzeti Munkapárt: folytatás, erős kéz
103
- Andrássy Gy. és Apponyi A. (mérsékelt ellenzék): a német szövetség fenntartása és mérsékelt
reformok.
- Károlyi M. (baloldali ellenzék): pacifizmus és mélyreható belső reformok – Választójogi
Blokk
(- A keresztény-nemzeti ellenzék még csak formálódik)
1917 május: Tisza István bukása
- föderalisztikus és demokratikus kísérlet
1917: Tisza helyett Esterházy Móric rövid ideig, majd Wekerle csak a túlélésre játszik
3. A nemzetiségek elszakadási törekvései
Az emigráció aknamunkája
- 1915: Jugoszláv Bizottság (Ante Trumbic) szerb-horvát egység
- 1916: Csehszlovák Nemzeti Tanács. (E. Benes, T. Masaryk, M. R. Stefaník)
Az antant kezdetben nem ismerte el, de támogatta őket.
- 1917-től az antant már számolt a Monarchia felbomlásának lehetőségével!
- 1918-ban a wilsonizmus a nemzeti önrendelkezés ábrándját jelentette a magyar politikai elit
számára! Az antant számára a győztesek megjutalmazását, a vesztesek megbüntetését jelentette.
- 1918. április 8.: A monarchia nemzetiségeinek Római kongresszusa az önálló államiság
mellett foglalt állást.
- 1918 nyarától az antant hadicélja lett az önálló nemzetállamok megteremtése. É- és D-Mo.
elvesztése biztos, Erdély még bizonytalan a román különbéke miatt.
4. Az összeomlás
Alapkérdés: a Monarchia – és benne Mo. – felbomlása szükségszerű-e vagy sem?
- A nacionalizmusok szerepe (a háború, a nagyhatalmak, a belpolitika)
- A háború kimenetele (a Monarchia leértékelődik, a nemzetállamok felértékelődnek)
Az átalakulás igen, a háború ezt fel is gyorsította – szerintem igen.
- 1918. október 16: IV. Károly föderatív elvek alapján alakítja át a Monarchiát. Felhív nemzeti
tanácsok alkítására
- 1918. október 17.: Tisza István bejelentése
Az összeomlásból a kiutat a nemzetiségekkel való megegyezés jelenthette csak.
- a nemzetiségeknek nyújtandó területi autonómia – szocdem
- az ország föderatív átszervezése (Jászi: „Keleti Svájc”)
A háborús veszteségek értékválságot hoznak.
17. 5. Az őszirózsás forradalom és a népköztársaság
I. Az „őszirózsás” forradalom
104
1. Pártprogramok 1918 végén
a, Egyesült Függetlenségi és 48-as Párt (Károlyi-párt)
- németellenes, antantbarát – béke a wilsoni elvek alapján
- demokratikus reformok
- a földkérdés megoldása
b, Polgári Radikális Párt (Jászi Oszkár)
- polgári demokratikus reformok
- nemzetiségi kérdés megoldása („keleti Svájc”
- modernizáció, földreform)
c, Országos 48-as Függetlenségi Gazdapárt (Nagyatádi Szabó István)
- radikális földraform
d, Keresztényszocialista Néppárt (Giesswein Sándor)
- keresztényszociális reformok
- választójog
- 67-es közjogi alapok
e, Magyarországi Szociáldemokrata Párt (Garami Ernő)
- önállóság, demokrácia, annexiómentes béke
- választójog
- földkérdés megoldása stzövetkezetesítéssel
- szociális intézkedések
2. A Magyar Nemzeti Tanács
a, A Nemzeti Tanács megalkulása, 1918. okt. 23-24.
- IV. Károly maga szorgalmazta nemzeti tanácsok alakítását!
- okt. 21: Német-Ausztria elszakad a Monarchiától
Tagjai: MSZDP, Függ. és 48-as, Polgári Radikális Párt.
b, Elvárások a Nemzeti Tanács iránt
- függetlenség, béke, nemzetiségi kérdés megoldása, gazdasági stabilizáció, demokratikus
reformok
c, A Nemzeti Tanács programja, követelései, okt. 26. 12 pont
- a kormány lemondása, képviselőház feloszlatása
- ált., egyenlő, titkos választójog
- földbirtok- és szociálpolitikai reformok
- függetlenség, német szövetség felmondása
- béke, nemzetiségi önrendelkezés
Ellenkormány!
105
(48-as allűrök: homo regius, emberfogat, 12 pont)
3. A kormányválság
- Wekerle lemondása – nincs új
- A Nemzeti tanács erősödése – Intéző Bizottság
okt. 27 Károlyi viszajön – József fhg. Homo regius
okt. 28. „lánchídi csata” (Friedrich István erőltette) – a prágai nemzeti tanács csehszlovák
kormány
okt. 29.: a rendőrség csatlakozik a Nemzeti Tanácshoz
József fhg. Hadik Józsefet nevezi ki – a zágrábi horvát nemzetgyűlés az SHS államhoz
csatlakozik
4. A forradalom győzelme
okt. 30: a város a Nemzeti Tanács kezébe kerül – túrócszentmárton – a szlovákok csatlakozása
csehszlovákiához
okt. 31: a forr. győzelme, Tisza István meggyilkolása
Budapesten tkp. nyugodt, 6 hét osztálybéke. vidéken parasztforradalom, a nemzetiségeknél
magyarellenes pogromok.
5. A Károlyi-kormány
okt. 31: József fhg. Kinevezi Károlyit, a kormány leteszi az esküt IV. Károlyra
- összetétel: Batthyány Tivadar, Lovászy Márton (48-as), Jászi Oszkár (PR), Garami Ernő,
Kunfi Zsigmond (szocdem), Berinkey Dénes, Linder Béla (pártonkívüli)
- Program: függetlenség, választójog, amnesztia, sajtó-gyülekezés, parasztság földhöz juttatása,
munkaügyi-népjóléti intézkedések, szociális törvényhozás
támogatottsága a legszélesebb, de a helyzet anarchikus.
6. Hogyan tovább?
a, Az államforma kérdése
- Köztársasági törekvések
- nov. 2. Károlyi a Nemzeti Tanácsra tesz esküt
- az alkotmányozó nemzetgyűlés dönt majd
b, A hadsereg kérdése
- Károlyi: pacifizmus, wilsonizmus
- Linder Béla hadügyminiszter, nov. 2.: „soha többé nem akarok katonát látni!” - félnek a
hadseregtől
- katonatanácsok: szélsőbalos – a kormány megfosztása a fegyveres erőtől!
- hadsereg: spontán bomlás – októberben 250 000 katonaszökevény
- az év végéig 1 m katonát eresztenek szélnek. Ezek destabilizálnak!
nov. 11. Bartha Albert új hadsereget állítana fel. A magyar alakulatok harmada a fronton még
harcképes, csak Bp.-en bomlanak fel.
c, Az „ideiglenes parlament” kérdése
106
- Magyar Nemzeti Tanács
- Munkástanácsok
- Katonatanácsok
7. A fegyverszünet
- Nov. 3.: Padova – OMM-antant fegyverszünet. Csak a DNY-i határ. A hadsereg létszáma még
nyitott. – 300 000 hadifogoly
- Fiume csatlakozása Olaszországhoz
Nov. 5.: a Délvidék szerb megszállása – antant engedéllyel – Padova már nem érvényes!
- Nov. 7-13.: Belgrádi konvenció (Franchet D’Esperay): Beszterce – Maros – Baja – Szigetvár
vonal – Csak a déli határ a körvonalazott. A hadsereg 6 gyalogos és 2 lovashadosztály. Mo.
nem kerül antant megszállás alá, bár ígérték! Csak Vix-misszió. Az egyetlen tárgyalás a
legyőzöttekkel, de a béketárgyalás nem fogadja el!
- Nov. 8.: cseh támadás – a 20 felvidéki megye megszállásának kezdete. Az ellenállás
lehetőségei hosszú távon csekélyek, de a színmagyar területeken van esély. (Pozsony-
Nagyszombat)
- Románia újra hadviselő félnek nyilvánítja magát.
8. A forradalom eredményei
A háborús győzelem a nemzetiségeknél nemzeti eufóriát, kanalizált átmenetet hozott.
Magyarországon a nemzeti katasztrófa belső feszültséggel párosult: összeomlás, forradalom.
Kísérlet az önlló, demokratikus, polgári államra!
- függetlenség – de a történelmi Mo. összeomlása
- Béke – sem háború, sem béke – de belső feszültségek
- demokrácia – de politikai kulturálatlanság
II. A népköztársaság
1.A népköztársaság
nov. 1.: József fhg. Károlyit felmenti esküje alól.
Nov. 2. Károlyi a Nemzeti Tanácsra tesz esküt
- nov. 13.: IV. Károly lemond az államügyek intézéséről („eckarstaui levél” – tkp. magánlevél)
- nov. 16.:
-- a képviselőház feloszlik, a főrendiház berekeszti ülését
-- a kibővített, 500 tagú Nagy Nemzeti Tanács – Hock János vezetésével – kikiáltja a
népköztársaságot. Csonka legitimitás.
A hatalmi ágak szétválasztása nem teljes: a Nemzeti Tanács tv.hozó és végrehajtó is, Károlyi
államfő és kormányfő is tkp. endeleti kormányzás
Demokratikus reformok: általános választójog, sajtószabadság, gyülekezési jog, földreform
kilátásba helyezése
2. Belső nehézségek
107
- 50 000 menekült az év végéig
- a spanyolnátha csúcsa
- az egységes gazdaság, piac szétesése
- nyersanyag, tüzelő, élelmiszerhiány
- munkanélküliség, infláció, eladósodás
- antant gazdasági blokád
Bár a piacgazdaság alapján állt, de szoros, mégis sikertelen kormányzati ellenőrzés a
gazdaságban.
3. Külpolitikai kudarcok (a területi integritás elvének csődje)
- November közepe: Kárpátalja csatlakozik Csehszlovákiához
- Osztrák igény Burgenlandra
- Sikertelen tárgyalások a románokkal (a románlakta területek)
- A Délvidék elszakadása (nov. 25., Újvidék)
- Dec. 1. Gyulafehérvár – Erdély és a Regát egyesülése
Karácsonyig román megszállás alá kerül Erdéyl és részben a Partium.
- December: a Felvidék csehszlovák megszállása – Pozsonyig (először az etnikai határ, majd
cseh nyomásra a teljes Felvidék a cél.)
4. A kormány gyengülése, átalakulása
a, A szélsőségek megerősödése
- nov. 24.: Kun Béla – KMP – bolsevik hatalomátvétel a cél, addig is a kormány gyengítése
aknamunkával (földosztásos taktika, utópisztikus világforradalmi külpolitika.).
- MOVE (nov. 30.), ÉME megalakulása
- Külpolitikai kudarcok az év végén.
b, A kormány tehetetlensége
- Az új hm, Bartha Albert szervezi a hadsereget. Batthyány Tivadar belügyminiszterrel együtt
fel kívánnak lépni ellenük.
- Dec. 12-én a kommunisták nyomására le kell mondaniuk. Egy polgári koalíció magja
körvonalazódik, de sikertelen.
c, A Berinkey-kormány megalakulása (1919. jan. 11.)
- Károlyi köztársasági elnök lesz
- reakciós (A MOVE élén Gömbös) és kommunista veszély
- a polgári helyett polgári-szocdem kormány
5. Úton a kommunista hatalomátvétel felé
a, A békekonferencia (jan. 18.)
- rólunk, de nélkülünk és ellenünk döntenek
- csalódás a wilsonizmusban és Károlyiban
b, Elkésett intézkedések
108
- földreformtv. (febr. 15.)
-- kármentesítéses kisajátítás (világi 200 h, egyházi 500 h felett)
-- a kis (1-5) és középbirtok (5-20 h) erősítése
-- a végrehajtás elmarad. Károlyi febr. 23-án saját – betáblázott – kápolnai birtokán földet oszt,
de példáját senki nem követi
- a nemzetgyűlési választások kitűzése (márc. 5.) ápr. 13-ra. (Az antant korábban nem
támogatta!)
- a hadsereg újjászervezésének terve (Böhm Vilmos hm.)
c, A kormány bázisának elolvadása
- Felelőtlen, teljesíthetetlen, lejárató kommunista propaganda a kormány ellen. Cél: a
feszültségek további gerjesztése.
- Leszámolás a szélsőségekkel? (febr. 20., kommunista zavargás – KMP (febr. 22. ), MOVE
betiltása)
- a főváros balra húz (szocdem - kommunista)
- a vidék jobbra (keresztényszocialista, kisgazda)
A kormány bázisa, a nemzet egysége megbomlott.
6. A kommunista hatalomátvétel
a, A Vix-jegyzék (márc. 20.)
- Szeged-Debrecen-vonal kiürítése, 40-450 km-es semleges zóna (ezt nem kell még a
románoknak átadni!)
- A Berinkey-kormány lemond („a hatalom forró krumpli”)
b, A Tanácsköztársaság (márc. 21.)
- Károlyi tiszta szocdem kormányt akar Kunfi Zs. Vezetésével
- a szocdemek egyedül nem merik vállalni, Böhm a KMP-vel állapodott meg: márc. 21:
Magyarországi Szocialista Párt – kommunista programmal – proletárdiktatúra (Landler)
- Bejelentik, hogy Károlyi nekik adta át a hatalmat. Károlyi nem cáfolta. – Tanácsköztársaság
109
18. A mai magyar demokrácia működése (1989–2014)
18.1. A demokrácia alapelvei, alkotmányos alapelvek
Demokráciáról, egy adott országon belül akkor beszélhetünk, ha ott érvényesülnek az
alkotmányosság klasszikus alapelvei.
A hatalommegosztás elve: érvényesül az államhatalmi ágak megosztása és elválasztása
(törvényhozó, végrehajtó, bírói)
A népszuverenitás elve: az állami főhatalom forrása a nép: vagy képviselőkön vagy
népszavazáson keresztül szól bele a politikába
a jogrendszer alapja az alkotmány (alaptörvények), amelyet minden állampolgárnak és
társadalmi szervezetnek tisztelnie kell (jogbiztonság).
Az emberi jogokat (gyülekezés, szólás, sajtó, vallás, szervezkedés) az állam elismeri és
biztosítja.
Törvény előtti egyenlőség: a jogrendszer tiltja a negatív diszkriminációt, az alkotmány
intézményesen védi a kisebbségeket.
A ma már nem érvényben levő polgári alkotmányt 1989. október 23-án hirdették ki, ettől a
naptól tekinthető Magyarország alkotmányos demokráciának; parlamentáris kormányrendszer
jött létre.
A választójog általános, egyenlő, a szavazás titkos és közvetlen. Aktív választójoggal
rendelkezik a parlamenti választásoknál minden nagykorú magyar állampolgár, de nem élhet
választójogával az, akinek nincsen legalább ideiglenes lakóhelye Magyarországon. Kizárás a
választójogból: elmebetegség, bűncselekmény elkövetése.
Magyarország Alaptörvénye (korábban alkotmánya) a magyar jogi hierarchiában a legfelsőbb
jogszabály, amely 2012. január 1-jén lépett hatályba.
Az Országgyűlés az Alaptörvényben szabályozza Magyarország jogrendjét, az állampolgárok
alapvető jogait és kötelezettségeit, meghatározza az államszervezetre vonatkozó alapvető
szabályokat. Mivel az Alkotmány az állam legmagasabb szintű törvénye, egyetlen más
jogszabály sem lehet ellentétes vele, e felett az Alkotmánybíróság őrködik.
18.2. Országgyűlési választások
Magyarországon négyévente tartanak országgyűlési választásokat (első szabad választás:
1990). Az alkotmány értelmében a választást az előző országgyűlés megválasztását követő
negyedik évben, április vagy május hónapban kell megtartani.
110
Az országgyűlési választásokon minden nagykorú magyar állampolgár szavazhat, akinek
ideiglenes vagy állandó lakóhelye van Magyarországon és az Alkotmányban rögzített más
kizáró ok személyével szemben nem áll fenn. Képviselőjelölt az lehet, akinek van választójoga
és állandó lakóhelye hazánkban. Tehát az aktív választójog (szavazati jog) és a passzív
választójog (választhatóság) egybeesik.
Az országgyűlési képviselők számát a választójogi törvény 1989-ben 386 főben határozta meg,
azonban 2010-ben egy alkotmánymódosítást követően az országgyűlési képviselők létszámát
csökkentették. Az új szabályozás szerint az országgyűlési képviselők létszáma legfeljebb 200
fő, emellett a nemzeti és etnikai kisebbségek képviseletére további, legfeljebb 13 országgyűlési
képviselő választható. A magyar parlamenti választási rendszer vegyes választási rendszer,
melyben a képviselők három helyről (egyéni választókerület, területi lista, országos lista)
juthatnak a parlamentbe. A választópolgároknak két szavazatuk van (vegyes választási
rendszer), az egyiket a lakóhelyük szerinti egyéni választókerületi jelöltre adhatják le, a másikat
a pártok területi listáira (a 19 megye és a főváros egy-egy területi választókerületet alkot).
Az egyfordulós (korábban kétfordulós volt) választáson mandátumot az a jelölt szerez, aki a
legtöbb érvényesen leadott szavazatot kapta, függetlenül a megjelentek számától.
18.3. Alkotmányos berendezkedés
1. A kormány
A kormány a miniszterelnökből és az általa kinevezett miniszterekből áll, akiket csak ő válthat
le. Működéséért az Országgyűlésnek felelős, munkájáról köteles rendszeresen beszámolni. A
kormány feladata, hogy védje az alkotmányos rendet, biztosítsa a törvények végrehajtását,
irányítsa a minisztériumokat, a belügyminiszter közreműködésével ellenőrizze a helyi
önkormányzatok törvényes működését, meghatározza a tudományos és kulturális fejlesztést, a
szociális és egészségügyi ellátás állami feladatait, irányítsa a fegyveres erők, a rendőrség és a
rendészeti szervek működését, védje az állampolgárok élet- és vagyonbiztonságát és felügyelje
a külföldi kapcsolatok fenntartását.
2. Az Országgyűlés
Országgyűlés a Magyar Köztársaság legfelsőbb államhatalmi és népképviseleti szerve.
Megalkotja a Magyar Köztársaság Alkotmányát, törvényeket hoz és ellenőrzi a kormány
működését.
3. Az ügyészség
111
Az ügyészség Feladata az állampolgárok jogainak a védelme, a nyomozások ellenőrzése,
valamint a vád képviselete. A legfőbb ügyészt az országgyűlés választja, a köztársasági elnök
javaslatára, csak az országgyűlésnek felelős.
4. A köztársasági elnök
Magyarország államfője a köztársasági elnök. Legfőbb feladata az államszervezet
demokratikus működésének ellenőrzése. Személyét az Országgyűlés választja, titkos
szavazással, 5 évre (egyszer újraválasztható). Az Országgyűlés által elfogadott törvényeket
hivatalosan a köztársasági elnök hirdeti ki A köztársasági elnök a fegyveres erők
főparancsnoka, de ez nem jelent katonai rangot vagy irányítást.
5. Az Alkotmánybíróság
Az Alkotmánybíróság 1989 óta létezik, 15 tagú testületét az Országgyűlés választja, 9 évre
(egyszer újraválaszthatók). Az Alkotmánybíróság az alkotmányvédelem legfőbb szerve.
Feladata a jogszabályok alkotmányosságának felülvizsgálata, az alkotmányos rend és az
Alkotmányban biztosított alapjogok védelme. Az Alkotmánybíróság határozatai mindenkire
kötelezőek és megfellebbezhetetlenek. Jogkörét 2012-ben jelentősen csorbították.
6. Járások
Magyarországon 2013. január 1-jétől megyénként 6–18, összesen 175 járás jött létre.
Baranya megyében 10 járás van. A járási hivatalok legfontosabb feladata a megyei szintnél
alacsonyabb szinten intézendő, a jegyzőktől átvételre kerülő államigazgatási feladatok ellátása.
Az önkormányzatoktól vesznek át feladatokat (pl. okmányirodák).
7. Az önkormányzatok
Az önkormányzatok az adott település végrehajtó hatalmaként funkcionálnak. Feladatuk a helyi
gazdasági ügyek vizsgálata, a közterületek állapotának felügyelése, a településekre jutó állami
pénzek kezelése, a helyi szociális ellátások és az oktatás biztosítása a település lakói számára.
Az önkormányzat élén a polgármester áll, akit a település lakói választanak. (Négyévente 1
fordulós) Az önkormányzat rendeletalkotási joggal rendelkezik. A szakmai munkáért a jegyző
felelős.
8. Ombudsmanok
Ők védik az állampolgárok jogait: állampolgári jogok biztosa, annak helyettese, adatvédelmi
biztos, kisebbségi jogok biztosa. Az Országgyűlés választja meg őket, és beszámolnak
rendszeresen a munkájukról.
9. Állami Számvevőszék
112
Az Állami Számvevőszék az állam legfőbb pénzügyi ellenőrző szerve. Azt vizsgálja, hogy a
közpénzeket jól használják-e fel, nincs-e korrupció. (Mindig megállapítja, hogy van, de nincs
következménye.)
10. Kúria
A Legfelsőbb Bíróság (Kúria) biztosítja a bíróságok jogalkalmazásának egységét. Elbírálja - a
törvényben meghatározott ügyekben - a megyei bíróság vagy az ítélőtábla határozata ellen
előterjesztett jogorvoslatokat, elbírálja a felülvizsgálati kérelmet.
Ma a köztársasági elnök: Áder János, miniszterelnök: Orbán Viktor, és a következő pártok
vannak a parlamentben nagyság szerint felsorolva: FIDESZ-KDNP, Jobbik, MSZP, DK,
Együtt-PM, LMP. A FIDESZ-nek mintegy 2/3-os többsége van a parlamentben.
http://www.kistigrisgimi.extra.hu/tananyag/12.%20A%20mai%20magyar%20demokrcia.doc
113
19. A modern Európa (szovjet blokk és rendszerváltozás Kelet-Közép-
Európában, európai integráció, német kérdés)
19.1. A szovjet blokk kiépülése
1. A kelet-európai fordulat
A hidegháború elmélyülése miatt. A fordulópont: 1948: Csehszlovákia szovjetizálása
Alapja a szovjet katonai jelenlét
A. A Szovjetunió a háború után
Óriási anyagi és emberi veszteségek, de Európában a legerősebb katonai hatalom – a gazdasági
összeomlás szélén
- gazdasági újjáépítés - rabszolgamunkával
- az újonnan megszerzett területek, népek beolvasztása
- a háború utáni belső rendcsinálás
- offenzíva a burzsoá ideológia ellen (genetika, kibernetika betiltása, szocialista
realizmus)
- politikai terror
B, A hatalom megragadása
Előbb az erőszakszervezetek, aztán a kormányzat, végül az állampárti rendszer
C, A gazdaság szovjetizálása
- államosítás
- földreform, majd a mezőgazdaság szocialista átszervezése – kollektivizálás (a polgári
erők gazdasági bázisának tönkretétele – a bázis szélesítése)
- tervutasítás, állami iparosítás
- szovjet gazdasági behatolás
- a gazdaság felkészítése az új háborúra
1949. január 25.: a KGST megalakulása
A Szovjetunió 1952-ig mintegy 14 md $-t vont ki Kelet-Európából, többet, mint amit a
Marshall-segély jelentett
D, A társadalom átalakítása
- a fasiszta elemekkel való leszámolás címén a polgári pártok felszámolása
- a civil szervezetek felszámolása
- közös listás választásokon a hatalom megerősítése
- munkásegység – a szociáldemokrata pártok beolvasztása
114
A kommunista diktatúra kiépítése (a többpártrendszer felszámolása, teljes államosítás,
kollektivizálás)
- egyházüldözés
- a társadalom megfélemlítése, koncepciós perek, politikai terror
- a társadalom egyveretűvé tétele
- személyi kultusz, a szovjet minta másolása
E, Az ellenzékiek, különutasok letörése
- 1948: Tito kitagadása
- 1953, berlini munkásfelkelés leverése
- 1956, Poznan – Gomulka; Budapest
2. Az egyes országok
A. Lengyelország
- szovjet megszállás, londoni (demokratikus) és lublini (kommunista) kormány
- a londoniból a Parasztpárt (Mikolajczik) beolvasztása a lubliniba
- a megosztott ellenzéket az 1947 januárjáig elhúzott választásokon a kommunisták és
csatlósaik legyőzik, októberben elüldözik Mikolajczikot
- 1948-ban létrejön a LEMP, Bierut vezetésével a proletárdiktatúra
B. Jugoszlávia
- végletes belső politikai és etnikai megosztottság a háború alatt
- a győztes Tito kommunista partizánmozgalma, de szovjet nyomásra 1945 novemberig
koalíciós kormányzás
- 1945 novemberében választási győzelem után létrejött a Jugoszláv Szövetségi
Népköztársaság
- a szovjetektől független nemzeti, kommunista állam
19.2. A kelet-európai rendszerváltás
Az ellenállás előzményei 1953, Berlin, 1956: Poznan, Budapest, 1968: Prága
1980: Lengyelország
A kis hidegháború
A válság és összeomlás
A, Gerontokrácia
- A szovjet vezetés elöregedése
- 1982: Brezsnyev halála. 1982-84: Andropov, 1984-85: Csernyenko
- kompromisszumképtelenség, belső harcok
115
B. A szembenállás fokozódása
A lengyel válság (1980, Szolidaritás, 1981, szükségállapot)
1984, az SS-20-asok számának növelése (100)
Hidegháborús propaganda, olimpiák bojkottja, COCOM szigorítása, nincs csúcstalálkozó
C. A válság jelei
Élelmezési válság, az olajárak csökkenése, a Szovjetunió a válság szélén
D. A reformok szükségessége: gazdasági válság, a külpolitikai túlterjeszkedés
Gorbacsov, 1986: peresztrojka, glasznoszty – külpolitikai visszahúzódás – békés együttélés,
elégséges védelem – a hidegháború feladása, a fegyverkezés korlátozása
1985, Genf – leszerelés – nullamegoldás
Visszavonulás Afganisztánból, Nicaraguából, Angolából és Etiópiából
E. A Szovjetunió válsága
Belső válság
Kaukázus, Baltikum, antiszemitizmus
1986: Csernobil
F. A fordulat, 1989-1991
A csatlósi rendszer bomlása.
Gorbacsov nem alkalmazza a Brezsnyev-doktrínát
A Szovjetunió „kardcsapás nélkül” veszíti el a hidegháborút.
1989: Málta – a Szovjetunió elismerte K-Európa elvesztését
A hidegháború – gazdaságilag – kezdettől fogva egyenlőtlen felek küzdelme volt. A szovjet
rendszert saját belső problémái és a nyugat kihívásai omlasztották össze. A hidegháború tkp.
1987-ben véget ért, de a Szovjetunió bukása tette hitelessé
1991: START
A kommunista puccskísérlet bukása
A Szovjetunió felbomlása
19.3. Az európai integráció
A. Az Európai Unió kialakulásának háttere
1. A nemzetállamok Európájának hanyatlása
2. Az európai egység eszmetörténeti előzményei
3. Az ellenállási mozgalmak tervezetei
4. A hidegháború és Európa kettészakadása
5. A Nyugat-Európai integráció biztonságpolitikai dimenziója: a hatalmi egyensúly elvétől a rendszerbiztonságig.
Churchill: angol vezetésű integráció. Fultoni, zürichi beszéd (1946. szeptember) francia-német megbékélés terve
116
A német kérdés: Szovjetunió – USA szembenállás – Bizónia, majd Franciaországgal. Trizónia
Bevin-beszéd: németellenességből szovjetellenesség (1948. január)
Vandenberg-határozat: lehetőség katonai szövetség létrehozására
1949. ápr. 4.: NATO
6. A gazdasági integráció első lépései
Európa gazdasági talpra állása politikai kérdés lett.
OEEC: 1948. ápr. 16: 17 md USD
1950. szept. 19: Európai Fizetési Unió: az általános konvertibilitás egyik feltétele
7. Az integráció kialakulásának politikai aspektusa
A „harmadik erő” Európája. Kereszténydemokrácia. Szocialisták.
1948. Hága: Európa Kongresszus
1949. május 5.: Európa Tanács. Anglia elzárkózott, a „nagy Európa” megbukott.
A „kis Európa” koncepció
B. Az Európai Unió kialakulásának okai
1. Politikai okok
- II. világháború
- szovjet fenyegetés
2. Földrajzi közelség, hagyományok, kapcsolatok
3. Gazdaságos üzemméret kialakítása: nagy sorozat, specializáció, nagy piac
4. Tőkekoncentráció (anyagi és szellemi) – Tudományos-technikai forradalom
5. Világgazdasági korszakváltás, áttérés az intenzív növekedésre
C. Az Európai Unió története
1923: páneurópai mozgalom
1944: Benelux unió
1950. május 9. R. Schuman francia Külügyminiszter javaslata az közös szén- és acéltermelésről
(Montánunió)
1951. április: Montánunió
1957. március: EGK és EURATOM (- 1958-tól él)
1960: EFTA
1962: közös agrárpolitika
1965: Egyesítő szerződés 3-1 EK – 1967-től él
1968: szabadkereskedelem, közös vámtarifa
1970: monetáris unió terve – az olajválság áthúzza
1973: Dánia, Írország., Nagy-Britannia igen, Norvégia nem
1977: vámunió létrejötte
117
1979: EMR, ECU, EP választás
1981: Görögország.
1986: Spanyolország, Portugália. - Egységes európai okmány (EU a cél!)
1990: EBRD, Schengen
1993: egységes piac, Maastricht (1992-ben írják alá) – EU (GMU)
1995: Ausztria, Finnország Svédország (1994: aláírás) – igen, Norvégia – nem
1997: Amszterdami szerződés
1999: Helsinki értekezlet, Európai Központi Bank (1998-tól), az euro számlapénz. Agenda
2000 – költségvetés 2006-ig. Amszterdam hatályba lép
2000: Nizza
2001: Laecken – az európai Konvent összehívása
2002: az Euró bevezetése (Dánia, Nagy-Britannia, Svédország nem akarja, Görögország 2001-től)
2004. május 1. Csatlakozás (2002: a tárgyalás lezárul, 2003: aláírás)
19.4. A német kérdés
1.Németország talpra állítása
- a jóvátétel kérdése: A Szovjetunió azt visz ki a saját zónájából, amit akar, de az USA
1946 nyarán minden kiszállítást (Szovjetunió, Franciaország) leállít a saját zónájából.
Közeledés Nagy-Britanniához.
- Bizónia (1947), Trizónia (1948)
- valutareform (1948)
2. A berlini blokád (1948. jún. 25. – 1949. május. 4.)
Jessup-Malik:
- A Szovjetunió veresége, német-európai közeledés
- NDK-NSZK
Nincs béke Németországgal!
3. A blokádtól a falig
1953: berlini munkásfelkelés
1954: NSZK a NATO tagja
1958: a II. berlini válság – Berlin ultimátum
- Nyugat-Berlin demilitarizálását, Berlin egyesítését követelik a szovjetek, vagy K-
Berlini jogaikat átadják az el nem ismert NDK-nak
- a kérdés továbbra is függőben marad, csak a fal „oldja meg”
- 1961: a fal – a keletnémet emigránsáradat miatt
118
20. Az ENSZ és az Európai Unió intézményrendszere, működése
20.1. Az ENSZ
1. Az ENSZ kialakulása, jellemzői
A második világháború következményének tekinthető egy nemzetek fölötti szervezet
megalakulása. Az Egyesült Nemzetek Szervezetének (ENSZ) megalapításának lényege az
volt, hogy visszanyúljanak a Népszövetség eszméjéhez, hiszen alapítói a szervezet elsődleges
céljául a háború elkerülését tűzték ki. Ahogyan ezt a gondolatot a szerződés bevezetésében
is megfogalmazták: meg kell menteni a jövő nemzedékét „a háború borzalmaitól, amelyek
életünk folyamán kétszer zúdítottak kimondhatatlan szenvedést az emberiségre…”.
A szervezet megalakításáról először a teheráni konferencián (1943. november) esett szó, ahol
már konkrétan felmerültek a nemzetközi béke és biztonság fenntartására hivatott szervezet fő
feladatai. A végül San Franciscoban aláírt ENSZ-alapokmány 1945. október 24-én lépett
hatályba (az ENSZ napja). Az alapító tagok közé tartoztak (51 állam) azok az államok,
amelyek hadüzenetet intéztek a második világháború során Németország, Olaszország,
illetve Japán ellen. A további tagfelvételek – különösen az első 10 évben – komoly politikai
harcokat váltottak ki, és számos állam felvételére a hidegháború éveiben egyáltalán nem
kerülhetett sor. Magyarország felvétele – 15 másik országgal együtt – 1955. december 14-én
történt meg. 1960-ban a 16 afrikai tagállam és Ciprus felvételével, illetve 1973-ban a két német
állam (az NDK és NSZK) egyidejű felvételével jelentősen megnőtt a szervezet taglétszáma, és
mára valóban az egész világot átfogó szervezetté vált, amely nélkülözhetetlen garancia a világ
békéjének.
Az ENSZ célja tehát a nemzetközi béke és biztonság fenntartása. Az alapokmányban
felsorolt egyetemes érvényű alapelvek a nemzetközi együttműködés alapigazságaivá váltak.
Ezeket egészítette ki a helsinki záróokmány (1975), amely ismételten és lényegre törően –
szinte katalogizálva – foglalta össze az államok közötti kapcsolatokat szabályozó legfontosabb
tíz alapelvet. A nemzetközi biztonság fenntartásán túlmenően az ENSZ fontos szerepet játszik
az emberi jogok érvényesítésében. E tárgyban jelentős az 1948-ban elfogadott Emberi Jogok
Egyetemes Nyilatkozata, illetve az 1966-ban elfogadott Polgári és Politikai Jogok
Nemzetközi Egységokmánya, amely az emberi jogok deklarálásán túl egyidejűleg létrehozta
az egyezményokmány betartását vizsgáló Emberi Jogok Bizottságát is.
2. Az ENSZ szervezete és működése
Az ENSZ szervezeti felépítése és működése a Közgyűlésen, a Biztonsági Tanácson (BT), és
a Titkárságon nyugszik, de ezen kívül a szervezetnek még további három rendkívüli fontos
119
szerve van: a Gazdasági és Szociális Tanács, a Gyámsági Tanács és a Nemzetközi Bíróság.
Igen jelentős szerepet játszanak az ún. szakosított intézmények is (pl. WHO, FAO, UNESCO,
UNICEF stb.).
A Közgyűlés (General Assembly) a legfőbb tanácskozó testület. Az összes tagállam
képviselőiből áll, amelyek mindegyike egy szavazattal rendelkezik. Megvizsgálhat minden
kérdést, amely a nemzetközi béke és biztonság fenntartására vonatkozik, de a döntések
alapvetően nem itt, hanem a Biztonsági Tanácsban születnek meg. A Közgyűlés által hozott
határozatok így csak ajánlások.
A Biztonsági Tanács (Security Council) az Alapokmány értelmében elsődlegesen felelős a
nemzetközi béke és biztonság fenntartásáért. A szervezeten belül a központi szerep a
Biztonsági Tanácsé. Alapvető feladatai a békéltetés és a vizsgálódás. A béke veszélyeztetése
esetén a Tanács háromféle megoldás közül választhat. Először felhívhatja az érdekelt feleket,
hogy alkalmazkodjanak az ideiglenes rendszabályokhoz, valamint a Közgyűlés által
megalkotott ajánlásokhoz; másodszor fegyveres erő felhasználásával nem járó szankciókat,
rendszabályokat vezethet be (pl. gazdasági blokád); harmadszor pedig már fegyveres erő
felhasználásával járó műveleteket foganatosíthat. A Biztonsági tanács eredetileg 11 tagból állt.
Állandó tagjai az öt alapító nagyhatalom, az Egyesült Államok, Anglia, Franciaország, Kína
és a Szovjetunió, amelyek a döntéshozatal során vétójoggal rendelkeznek. A nem állandó
tagok számát az afrikai és ázsiai tagállamok kezdeményezésére 1963-ban 10-re emelték; így
jelenleg a BT-nek 15 tagja van. (Magyarország eddig két alkalommal volt a Biztonsági Tanács
tagja: 1968/69-ben és 1992/93-ban). A „nagyhatalmi egyetértés elvének” vagy az állandó
tagok egyetértése elvének megfelelően érdemi kérdésekben a határozatokat az öt állandó tag
igenlő szavazatát magában foglaló kilenc szavazattal kell hozni. Ha egy állandó tag nem ért
egyet egy döntéssel, ellene szavazhat, és ez a döntés megvétózását jelenti. Mind az öt állandó
tag élt már vétójoggal egy vagy több alkalommal. Ha egy állandó tag nem támogat egy
határozatot, de elfogadását nem akarja vétójával megakadályozni, akkor tartózkodhat.
Az Alapokmány értelmében az ENSZ minden tagja elfogadja és végrehajtja a Biztonsági
Tanács határozatait. Amíg az ENSZ más szervei csak javaslatokat tesznek a kormányoknak,
addig egyedül a Biztonsági Tanács rendelkezik azzal a hatalommal, hogy olyan határozatokat
hozzon, amelyek végrehajtása az Alapokmány értelmében kötelező a tagállamok számára.
A Titkárság a főtitkárból és tisztviselői karból áll. A főtitkárnak nagyon jelentős feladata van,
ő a szervezet legfőbb igazgatási tisztségviselője. A főtitkári funkció mindenekelőtt politikai
jellegű feladat, amely aktivitást, jó diplomáciai készséget igényel, és egyúttal feltételezi a
bizalom meglétét a főtitkár és a tagállamok között. Főtitkárt, a Biztonsági Tanács javaslata
120
alapján a Közgyűlés nevez ki ötéves, megújítható időtartamra. Az ENSZ jelenlegi főtitkára, aki
hetedik a sorban e poszton, a dél-koreai Ban-ki Moon.
A Titkárság által végzett feladatok ugyanolyan sokrétűek, mint az ENSZ által kezelt problémák.
Ez a békefenntartó műveletek irányításától a nemzetközi vitákban való közvetítésig, gazdasági
és társadalmi trendek és problémák felmérésétől az emberi jogokra és a fenntartható fejlődésre
vonatkozó tanulmányok készítéséig terjed.
.Nemzetközi tisztviselőként tevékenységükért ők is, és a főtitkár is csak az ENSZ-nek tartoznak
felelősséggel. Esküt tesznek, hogy egyetlen kormánytól vagy kívülálló hatóságtól sem kérnek
vagy fogadnak el utasításokat. Az Alapokmány alapján minden tagállam vállalja, hogy
tiszteletben tartja a főtitkár és a tisztviselői kar kötelezettségeinek kizárólagos nemzetközi
jellegét, és tartózkodnak attól, hogy befolyásolják őket munkájuk végrehajtása során.
Az ENSZ-nek, amelynek központja New Yorkban van, jelentős hivatalokat tart fenn
Genfben, Bécsben és Nairobiban. Az ENSZ Genfi Hivatala a konferencia-diplomácia
központja, valamint a leszerelés és az emberi jogok fóruma. Az ENSZ Bécsi Hivatala a
nemzetközi kábítószer-ellenőrzés, a bűnmegelőzés és büntetőjog, a világűr békés felhasználása
és a nemzetközi kereskedelmi jog területén az ENSZ tevékenységének a központja. Az ENSZ
Nairobi Hivatala a környezet és az emberi települések terén az ENSZ tevékenységének a
központja.
A Nemzetközi Bíróság az államok között kialakult jogviták, valamint a háborús
konfliktusok békés, bírósági tárgyaláson történő rendezésére hívatott. Az utóbbi években
egyre nagyobb jelentőséggel bíró ENSZ-szervezet. A Bíróság előtt csak államok lehetnek a
peres felek (tehát sem egyének, sem nemzetközi szervezetek), és a testület a nemzetközi jog
alapján hozza meg döntéseit. A Nemzetközi Bíróság székhelye Hágában van, testületét 15
állandó bíró alkotja, akik mind különböző államok állampolgárai, azaz őket felkészültségük,
és nem nemzetiségük alapján választják ki, továbbá gondoskodnak arról, hogy biztosítsák a
világ fő jogi rendszereinek a Bíróságban való képviseletét. Nem lehet a testület tagja két azonos
állampolgárságú bíró. A bírákat kilencéves időszakra választják, és újra megválaszthatók. A
bírák semmilyen más foglalkozást nem űzhetnek hivatali időszakuk folyamán. (A Bíróságnak
eddigi egyetlen magyar tagja Herczeg Géza akadémikus volt, akit 1994-ben választottak meg
erre a posztra.)
A Gazdasági és Szociális Tanácsot az Alapokmánynak megfelelően hozták létre, mint olyan
főszervet, amely koordinálja az ENSZ, valamint az “ENSZ-szervezetek családja” néven
ismert szakosított intézmények és szervezetek gazdasági és szociális munkáját. A tanácsnak
121
54 tagja van, amelyeket három évre választanak. A Gazdasági és Szociális Tanácsban a
szavazás egyszerű szótöbbséggel történik; minden tag egy szavazattal rendelkezik.
A Gyámsági Tanácsot (az ENSZ egyik főszervét, a gyámsági rendszer alá helyezett
gyámsági területek igazgatásának felügyeletére hozták létre. A gyámsági rendszert az
Alapokmánynak megfelelően építették fel az eredetileg 11 gyámsági terület lakói
előrehaladásának, továbbá önkormányzóvá vagy függetlenné válási folyamatának
támogatásra. A Gyámsági Tanács a Biztonsági Tanács öt állandó tagjából áll - Kína,
Franciaország, Orosz Föderáció, Egyesült Királyság, Egyesült Államok.
Az Alapokmány felhatalmazza a Gyámsági Tanácsot, hogy megvizsgálja és megvitassa az
Igazgatási Hatóságtól érkező jelentéseket a gyámsági terület népeinek politikai, gazdasági,
szociális és oktatási előrehaladásáról; megvizsgálja a területekről érkező petíciókat; és speciális
missziókat küldjön a területekre.
Az ENSZ további feladatai közé tartozik a nemzetközi gazdasági, szociális és humanitárius
feladatok megoldása, koordinálása, és az ez irányú együttműködés előmozdítása. E téren
teljesítménye vitathatatlanul pozitív. A szervezet elsődleges céljával, a nemzetközi béke és
biztonság fenntartásával kapcsolatban azonban nem mindig váltja be a hozzá fűzött reményeket.
Ennek egyik legfőbb oka az, hogy a meghozott döntések végrehajtását nehéz és nem mindig
célravezető kikényszeríteni, a tagállamok pedig féltve őrzik nemzetközi jogi értelemben a
szinte érinthetetlen szuverenitásukat.
20.2. Az Európai Unió intézményrendszere
1.Az Európai Parlament: a lakosok érdekképviselete
Európa lakossága ötévente választja meg az Európai Parlamentet érdekei képviseletére.
A 2004 júniusában megválasztott jelenlegi Parlament az EU 27 országából származó 785
képviselőből áll. A képviselők közel egyharmada nő.
A Parlament fő feladata a törvényhozás. Ezen a felelősségen az Európai Unió Tanácsával
osztozik, az új törvényekre pedig az Európai Bizottság tesz javaslatokat. A Parlament és a
Tanács osztoznak az évi 100 milliárd eurós EU-költségvetés jóváhagyásának hatáskörén is.
A Parlamentnek jogában áll feloszlatni az Európai Bizottságot.
Az Európai Parlament tagjai nem nemzeti szekciókat alkotnak, hanem hét európai szinten
szerveződött politikai csoportba tömörülnek. Ezek közül a legnagyobb a jobb-közép
beállítottságú Európai Néppárt (kereszténydemokraták), utána következnek a szocialisták, a
liberálisok, és a zöldek. Az európai integrációban létező összes politikai nézet – az erőteljesen
122
pro-föderalista beállítódástól a nyílt euroszkepticizmusig – képviseltetve van az európai
parlament tagjai között.
A Parlament plenáris üléseit Strasbourgban, egyéb üléseit Brüsszelben tartja. Munkája során –
a többi uniós intézményhez hasonlóan – a Közösség 23 hivatalos nyelvét használja.
A Parlament választja az európai ombudsmant, aki a polgárok EU-intézményekben tapasztalt
hivatali visszásságokra vonatkozó panaszaival foglalkozik.
2. Az Európai Unió Tanácsa: a tagállamok érdekképviselete
Az Európai Unió Tanácsa: — melyet korábban Miniszterek Tanácsának hívtak — a
Parlamenttel osztozik a törvénykezés és a politikákkal kapcsolatos döntéshozatal
felelősségében. Elsősorban a Tanács a felelős mindazon lépésekért, amit az EU a közös kül- és
biztonságpolitika területén, illetve az igazsággal és szabadsággal kapcsolatos ügyekben tesz.
A Tanács az EU-országok nemzeti kormányainak minisztereiből áll. Az üléseken az éppen
szóban forgó témákért felelős miniszterek vesznek részt: külügyminiszterek, gazdasági és
pénzügyminiszterek, agrárminiszterek és így tovább.
A Tanácsban minden ország adott számú szavazattal rendelkezik, amely hozzávetőlegesen
népessége arányát tükrözi, noha a szavazatok elosztásának súlyozása a kisebb országoknak
kedvez. A legtöbb döntést többségi szavazással hozzák meg, ám bizonyos kényes kérdések, pl.
az adózás, a menekültügy és bevándorlás vagy a kül- és biztonságpolitika kérdései egyhangú
határozathozatalt igényelnek.
A tagállamok kormányfői, illetve miniszterelnökei évente legfeljebb négy alkalommal
üléseznek, mint Európai Tanács. A csúcstalálkozókon az EU politikájának minden területét
megvitatják.
Az Európai Unió Tanácsának elnökségét a tagállamok felváltva töltik be. A Tanács elnökségét
hat hónapos időszakokban (januártól júniusig, illetve júliustól decemberig), a tagállamok előre
meghatározott sorrendben töltik be.
A Tanács elnöksége elsődleges szerepet játszik az intézmény munkájának szervezésében,
különösen a jogalkotási és a politikai döntéshozatali folyamat ösztönzésében. Az elnökség
szervezi és vezeti az üléseket, beleértve a számos munkacsoportot is, valamint
kompromisszumokat dolgoz ki.
3. Az Európai Bizottság: A közös ügy érdekében
Az Európai Bizottság feladata egész Európa közös érdekeinek képviselete és támogatása. A
Bizottság független a nemzeti kormányoktól.
Az intézmény új európai jogszabályokra vonatkozó javaslattervezeteket készít, melyeket az
Európai Parlamentnek és a Tanácsnak nyújt be. Az EU-politikák végrehajtásának napi menetét
123
és az EU-alapok szétosztását irányítja. Figyelemmel kíséri továbbá az európai szerződések és
törvények betartását. A szabálysértők ellen felléphet, és szükség esetén a Bíróságnál pert is
indíthat ellenük.
A Bizottság testülete 27 főből áll: minden EU-ország egy biztost delegál. Munkájukat mintegy
24 000 tisztviselő segíti, ezek többsége Brüsszelben dolgozik.
A Bizottság elnökét az EU-kormányok választják az Európai Parlament hozzájárulásával. A
többi biztost – a leendő elnökkel történő egyeztetés után – nemzeti kormányaik a Parlament
jóváhagyásával nevezik ki. A biztosok nem hazájuk kormányát képviselik, hanem mindegyikük
az EU-politikák egy adott területéért felelős.
A Bizottság elnökét és a tagokat ötéves időszakra nevezik ki, mely egybeesik azzal a
periódussal, amelyre az Európai Parlamentet választják.
4. A Bíróság: a törvényesség felügyelete
Az Európai Közösségek Bíróságának feladata biztosítani, hogy az EU-jogszabályokat a
tagállamok azonos módon értelmezzék és alkalmazzák, s ily módon a törvények mindenkire
egyformán vonatkozzanak. Gondoskodik például arról, hogy a nemzeti bíróságok ne
hozhassanak ugyanabban az ügyben eltérő határozatot. A Bíróság biztosítja továbbá, hogy az
EU tagállamai és intézményei a törvényi előírásoknak megfelelően működjenek. A
luxembourgi székhelyű Bíróság testületébe minden ország egy-egy bírót delegál.
5. A Számvevőszék: értéket a pénzünkért
A Számvevőszék ellenőrzi, hogy az EU az adófizetőktől származó bevételeket jogszerűen,
gazdaságosan használta-e fel, és a megfelelő célra fordította-e. A luxembourgi székhelyű
Számvevőszéknek joga van bármely, a közösségi alapokból részesülő szervezet, szerv vagy
vállalkozás könyvelését átvizsgálni.
6. Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság: a civil társadalom érdekképviselete
A 344 tagú Európai Gazdasági és Szociális Bizottság széles körű érdekeket képvisel a
munkáltatóktól a szakszervezetekig, a fogyasztóktól a természetvédőkig.
7. A Régiók Bizottsága: a helyi érdekek képviselete
A Régiók Bizottságának a közlekedésre, az egészségügyre, a foglalkoztatásra, illetve az
oktatásra helyi vagy regionális szinten hatást gyakorló jogszabálytervezetekkel kapcsolatban
kérik ki a véleményét. 344 tagja többnyire regionális kormányzati vezetők vagy városok
polgármesterei közül kerül ki.
8. Az Európai Központi Bank: stabil valuta
A frankfurti központtal működő Központi Bank feladata az euró kezelése, például a kamatok
megállapítása. Elsődleges célja, hogy biztosítsa az árstabilitást, ezáltal megvédje az európai
124
gazdaságot az inflációtól. A Bank a kormányoktól és más szervektől függetlenül hozza meg
döntéseit. Elnöke Jean-Claude Trichet.
Forrás: http://ec.europa.eu/magyarorszag/background/institutions/index_hu.htm
Az EU intézményrendszere, 2004. május
125
V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák
21. Ókori államberendezkedések (Athén, Spárta, Róma - principátus)
21.1. Athén
1. Az arisztokrácia uralma Athénban
- 9 archon
- Areioszpagosz
- 621: Drakón törvényei (legendás törvényhozó)
- szigorú, de törvények alapján ál.
- a politikai jogok alapja a vagyon (nem a jövedelem, de nem is a származás!)
- az adósrabszolgaság fennmarad
2. Szolón döntőbíráskodása (594.)
a, Szociális intézkedések
Teherlerázás (szeiszakhteia):
- adósrabszolgaság megszűnte
- a rabszolgák visszaváltása
- az adósságok eltörlése
b, Alkotmánya: nem a vagyon, hanem a jövedelem alapján osztályoz
- ötszázmérősök (pentakosziomedimnosz) +500
- lovasok (hippeisz) 3-500
- fogatosok (zeugitesz) 2-300
- béresek (thész) -200
c, Államszervezet
- Areioszpagosz: a törvények felügyelője
- Arkhonok
- Bulé: 400 tagú, a törvények előkészítése, phülénként
- Esküdtbíróság (héliaia): minden osztály tagjaiból
- Népgyűlés (ekklézsia): minden osztály tagjai részt vehetnek. Választ archonokat az 1.,
a bulé tagjait az 1-3. osztályból
d, Értékelése
A nemzetségi rend helyett a poliszpolgárok összetartozása.
Timokratikus alkotmány: a nemzetségi kiváltságok helyett a jövedelem az érvényesülés alapja.
3. A türannisz (7-6. sz.)
126
- egyensúlyi helyzet az arisztokrácia és a démosz között
- egyes arisztokraták a démoszra támaszkodva egyeduralmat hoznak létre: türannoszok,
türanniszt hoznak létre.
- Korinthosz, Miléthosz, Szamosz
4. Az athéni türannisz
a, Peiszisztratosz (560-527)
-3 párt:- síkságiak (arisztokraták)
- tengerpartiak (démosz)
- hegyvidékiek (szegényparasztság)
- csellel magához ragadja a hatalmat
b, Intézkedései:
- földosztás
- utazó bíróságok
- kereskedelem fejlesztése
- építkezések
- évi adó
- Apolló mellett Dionüszosz kerül előtérbe
- dráma
c, Utódai:
- fiai: Hippiász és Hipparkhosz (megölik)
- Hippiász elűzése: 510. Terhessé vált.
5. Kleiszthenész reformjai (508.)
- Új phülé-rendszer: 10, de 10*3 részből áll (tengerpart, város, belső területek)
- Eklézsia: törvényhozás, választás, háború
- 500 tagú bulé: törvény-előkészítés, végrehajtás
- 10*1 sztratégosz: hadvezér, csak az 1. osztályból
- arkhonok: sorsolással
- Areioszpagosz: tanácsadó
- cserépszavazás (osztraküszmosz)
A nép önmagát kormányozza, szabad, de nem egyenjogú!
A démosz politikai uralma, demokrácia – bizonyos megszorításokkal!
6. Az athéni demokrácia intézményei (462-404, a demokrácia klasszikus formája)
Intézményei
- népgyűlés, ötszázak tanácsa, esküdtbíróság, sztratégosz
127
- archon, Areioszpagosz a háttérbe szorult
7. Periklész politikája
- 440-30-as években 15 évig sztratégosz - kitűnő politikai, szónoki képességek
- napidíj esküdteknek, színházlátogatóknak
- építkezések
- leiturgia: a közösségért hozott áldozat (színházrendezés, hajóépítés)
- óvatos, de határozott terjeszkedő politika; ellentét Spártával
8. Az athéni állam gazdálkodása (államháztartás)
a, Bevételek:
- adó nincs, csak a metoikoszoknak
- vámok, kereskedelmi illetékek
- állami földek bérbe adása
- a laurioni bányák jövedelme
- szövetségesek adója
b, Kiadások:
- háború
- napidíjak
- építkezések
9. Az athéni demokrácia értékelése
a, Az ókor legdemokratikusabb társadalma, de
- arisztokratikus elzárkózás az idegenektől és a rabszolgáktól
- a szövetségesek alávetése külpolitikailag és beavatkozás a belügyekbe (bíráskodás)
b, A vagyoni egyenlőtlenség politikai következményei kiküszöbölésére tett kísérlet (napidíjak),
de
- mindig megmarad a timokratikus berendezkedés, csak nem mindig alkalmazták
c, Az egyén és közösség viszonya kölcsönös, de
- az intézményrendszer, a közvetlen demokrácia néha működésképtelen (ellentétes
néphatározatok egyik napról a másikra; visszaélés az osztraküszmosszal)
d, Az athéni demokrácia alapja az obolos („fillér”)
- a 6000 bíró – állami napidíjjal – kitöltötte a népgyűlést, vagyis biztosította Periklész
többségét.
128
21.2. Spárta 1. Spárta felemelkedése
a, Kialakulása
- 9. sz.: több falu egyesítése: Spárta
- A környező területek meghódítása (Lakonia)
- Messzéné meghódítása
b, Peloponnészoszi szövetség (szümmachia): Kr.e. 550
- a félsziget államai - kivéve Argosz + Thébai, Korinthosz
- Spárta a hegemón
- belső autonómia, nincs adó
2. A társadalom szerkezete
- spartiaták: teljes jogú, dór polgárok, katonák
- perioikoszok: körüllakók, iparosok, dór közrendűek
- helóták: jogtalan őslakók, állami rabszolgák, mg.
3. A lükurgoszi „alkotmány”
Lükurgosz: legendás törvényhozó
Alkotmány: alaptörvény, mely az állam berendezkedését és működését, az állampolgárok jogait
rögzíti
a, Alapelvek:
- a vagyoni különbségek kialakulásának elkerülése
- egyszerűség
- katonáskodás, hoplita, nehézfegyverzetű gyalogos
b, A földek felosztása egyenlő részekre
- 9000 rész a spártaiaknak
- 30000 rész a körüllakóknak
- a kb. 70000 helóta a földekhez jár
- az öröklés menete szabályozott
c, Elzárkózás:
- idegengyűlölet
- vaspénz, értéktelen, nincs külkereskedelem
- kiutasítás
- a fényűzés tilalma
A vagyoni egyenlőség mesterségesen nem tartható fenn, a differenciálódás megindul (női
örökösök).
129
4. Államszervezet
- 2 király: mindkettő egyszerre hadvezér és papi funkciókat is ellát
- vének tanácsa (gerouszia): 28 vén (+ a 2 király), 60 év felettiek; határozatok
előkészítése, egyes népgyűlési határozatok megsemmisítése
- 5 ephorosz (felügyelő): felügyeli a törvényeket, a királyt a folyamatban levő ügyek
vezetése
- népgyűlés (apella): 30 év felett, csak az előterjesztésről szavaz
5. A spártai nevelés, életmód
Közösségi élet, állami nevelés.
- Taügetosz-elv
- 7 éves korig otthon
- 7-20 év: katonai nevelés (hősiesség, engedelmesség, kitartás, írás-olvasás)
- krüpteia: az érettség bizonyítása
21.3. A principatus 1. A hatalmi tényezők 44. márc. 15. után
A, A merénylők: Brutus és Cassius; a senatus - nincs terv
B, Caesar hívei: Antonius, Lepidus, veteránok, a római plebs
C, Octavianus - Caesar kijelölt örököse (nagyanyja Caesar nővére)
- először a senatust támogatja, majd kiegyezik Antoniussal és Lepidussal
2. A II. triumvirátus
43.: Octavianus, Antonius, Lepidus politikai szövetsége a senatusi párt és Caesar gyilkosai ellen
42: Philippi - Cassius, majd Brutus veresége és halála
- a célokat elérték Bomlásnak indult a szövetség
3. Octavianus és Antonius polgárháborúja
- Antonius keleten – „taktikai”(?) szövetség Kleopátrával
- Octavianus Italiában - propaganda Antonius ellen
- A társadalom többségének megnyerése Hadüzenet Kleopátra ellen
- 31.: Actiumnál győz Octavianus
- Egyiptom elfoglalása, Antonius, Kleopátra öngyilkossága
- Egyiptom Octavianus magánbirtoka lesz (Róma gabonaellátása)
4. A principátus
130
-29., diadalmenet, jelszava: a pax Romana megteremtése, a köztársaság helyreállítása,
a senatus 1200 fős
- imperator: a hadsereg főparancsnoka, megtartotta
- princeps: a senatus feje, együttműködik a „senatusával”
- Augustus: szakrális cím (pontifex is)
- Hagyományos tisztségek, de gyakorlásuk rendhagyó
- körültekintő a hatalom rendszerében
- nem despotizmus, mert a személy- és jogbiztonság megmaradt
5. Augustus politikája
- pax Romana, a béke és a rend helyreállítása
a, Közigazgatás
- császári hivatalszervezet kezdetei
- császári és senatusi provinciák
- a provinciák romanizációja, hellenizációja
b, Társadalom
-az elit megerősítése
-a régiek szokása, erkölcse
-panem et circenses
c, Külpolitika
-a hadsereg a hatalom alapja (50 helyett 25 legio + praetorianusok)
- a természetes határok
d, Trónöröklés
- nem dinasztikus, hanem adoptálás útján
- a hadsereg kikiáltotta, a senatus törvényesítette
- Livia fia: Tiberius Kr. u. 14-től
6. A Julius-Claudius dinasztia (14-68)
a, Császárai:
- Tiberius: nagy hadvezér, de megkeseredett. Nem bolygatni!
- Caligula: beteges, hellenisztikus istenkirály
- Claudius: császári hivatalok, polgárjog terjed.
- Nero: Terrorisztikus uralom, Róma égése.
- Polgárháború (Galba Otho, Vitellius)
b, Jellemzői:
- Fellendülés, virágzás.
131
- A provinciák felzárkózása.
7. A Flaviusok (69-96)
a, Vespasianus (69-79):
- Róma újjáépítése (Colosseum),
- takarékosság – res privata (a császár hivatali földbirtoka)
- béke, provinciálisok előretörése – legio
- Vissza Augustus belpolitikájához (a senatus újjászervezése)
- judeai felkelés (66-70 – Titus fejezi be)
- Italia provincia
b, Titus (79-81)
c, Domitianus (81-96):
- keresztényüldözés
- sikertelen külpolitika
- Dominus et deus - a senatus ellenében megölik.
8. Antoninusok (96-192) („jó császárok, adoptált császárok”)
a, Nerva (96-98):
- szabadság, köztársaság, senatus
- Domitianus befeketítése
- Trajanus, a legkiválóbb hadvezér trónörökössé választása.
b, Trajanus (98-117):
- utolsó hódítások: Dacia, Parthusok ellenében Mezopotamia, Armenia.
- Urbanizáció. Itália, Róma fejlesztése, de nivellálódás.
- A hadsereg fele provinciális. „Róma megfiatalodása” (Florus)
c, Hadrianus (117-138):
- béke – Mezopotamia, Armenia feladása, limes
- Bar Kochba (132-135).
- Az egységes császári hivatalszervezet kiépítése
- Utazó, művészetpártoló (Pantheon)
d, Antoninus Pius (138-161): béke, nyugalom.
e, Marcus Aurelius (161-180):
- társcsászárság
- pestis K-ről
- barbár betörés – befogadás
- markomann-kvád háború Pannoniában
132
- gazdasági, pénzügyi nehézségek
- sztoikus filozófus
- sajnos, volt fia.
f, Commodus (180-192:
- zsarnok, belső intrikák.
9. Severusok (193-235)
- Septimius Severus: polgárháború, a hadsereg kaszttá válik, pénzrontás, közmunkák.
- Caracalla: 212-polgárjog, de ez teher. Utána válság.
10. Katonai anarchia, katonacsászárok (235-284)
- Külső támadások (Újperzsa Birodalom, germánok, gótok)
- Katonai anarchia – illír vezérszerep (restitutor urbis)
- Gazdasági hanyatlás
- Aurelianus (270-75): Dacia feladásával konszolidálja a birodalom határait
11. Az államszervezet átalakulása
1. A senatus visszaszorul a III. századra
2. A császári közigazgatás kiépülése
3. A birodalom egységesülése, polgárjog, urbanizáció
133
22. A kereszténység főbb tanításai, az egyház intézményesülése (I–X. század)
22.1 A kereszténység kialakulása
1. A környezet
- 1. század, Palesztina
- A zsidó (monoteista) vallás
2. Jézus
a, Személye:
- történetisége
- tanítása: szóban és tetteiben – Isten Országa eljövetele
b, Tanítványai
- Az apostolok és a tanítványok
- sajátos viszony
3. A tanítás
- A megváltás
22.2. A kereszténység terjedése
1. Pál, a „pogányok” apostola
- kilépés a zsidó közegből
2. A terjedés feltételei
a, Az írásbeliség - az Újszövetség megszületése
- evangéliumok
- levelek
b, A Római Birodalom
- politikai feltételek (szabadság, béke)
- nyelvi-kulturális feltételek (hellenisztikus kultúra)
- infrastrukturális feltételek (hajózás, útvonalak)
22.3. Róma és a keresztények
1. A kereszténység és a római állam
- Államvallás a hellenizmus, de alapvetően vallási türelem jellemezte Rómát.
- A kereszténység mint zsidó szekta szabad vallás (religio licita).
- Később a nemzeti vallás megtagadása miatt lehetett üldözni.
134
2. A nép véleménye
- Kezdetben zsidó szektának vélték, ami ambivalens viszonyt váltott ki a nép részéről a
keresztények iránt.
- A kizárólagosság és egyetemesség igényével fellépő mozgalom már nem kaphatott
ilyen kedvezményeket, politikailag már veszélyesebb volt.
22.4. A keresztényüldözések
1. Kezdeti, keresztények elleni perek:
Az első két század üldözései (Nero, 64.) sem tartósak, sem egyetemesek nem voltak. Főleg a
helyi hatóságoktól függtek. A joggyakorlat szerint a keresztényeket nem kell üldözni, csak a
hitvallókat elítélni felségsértés, ill. a nemzeti vallás megtagadása miatt.
A császári valláspolitika kezdetben a keresztény pereket elcsendesíteni, nem felizzítani kívánta.
Keresztényüldözés nem volt, csak keresztények elleni perek.
Az üldözések hatása:
- „mag lett a keresztények vére”
- megerősödés
- megosztottság
2. Szisztematikus üldözés:
a, Decius, 250.: áldozatbemutatás Róma millenniumán. A birodalom népi egységének
megőrzése. (Lapsi - hittagadók)
b, Aurelianus: Sol Invictus kultusza.
c, Diocletianus: theokratikus uralkodás, dominatus
22.5. Az államvallássá válás
1. Constantinus
A. Megtérése
312. okt. 28. csata a Milvius-hídnál, tutó niká (ezzel győzz!)
B. Egyházpolitikája
- 313, milánói rendelet (Nicomedia): vallásszabadság a keresztényeknek is
- Miltiadész pápa (311-314) elfoglalta a Domus Faustaet, ami a Lateránként a középkor végéig a pápák
lakhelye
- 319: különleges védelem a papságnak; a magán-haruspexek betiltása
- 321: a keresztény templomokban lehet tanúskodni, a vasárnap ünnepnap
- 323: A keresztényeket nem lehet pogány áldozatra kényszeríteni; a gladiátori játékok betiltása; a
házasságtörés és az élettársi viszony tiltása
135
- 324: A kereszténység tiszteletben tartása
- 325, I. Niceai Zsinat: Krisztus egylényegű az Atyával
2. Constantinus utódai
- Constantius (337-361): testvéreivel leszámolva egyeduralkodó. Az arianizmust
támogatja
- Julianus (Apostata) (361-363): pogány műveltségű, a pogányokat támogatja, a
keresztényeket nem.
3. Az államvallássá válás
Theodosius fokozatosan visszaszorítja a pogányságot
22.6. Teológiai viták a keresztény ókorban
I. Kezdetben trinitológiai viták: egy (isteni) természet három személyben.
1. Gnoszticizmus (2. század)
a, Lényege:
- Megvilágosodás, tudás, titkos tanítás
- radikális dualizmus
- Az anyag tagadása, a test rossz --> Krisztusnak csak látszólagos teste volt
(Doketizmus)
- a görög filozófia és az iráni mítosz keveredése
b, Markionizmus:
Gnosztikus jellegű eretnekség. Két Isten: az ószövetségi, anyagi, rossz világ teremtője, ill. az
újszövetségi, melyet Jézus Krisztus hirdetett. Az Ószövetség elvetése.
Krisztusnak csak látszólagos teste volt (doketizmus)
2. Montanizmus (2. sz.)
- karizmatikus
- a Lélek birtokosai a püspökök (nem három isteni személy van)
3. Arianizmus: (Areiosz, Árius)
- a Fiú az Atya teremtménye, lényegileg az Atyától különböző.
- 325: I. Nikaiai Zsinat elítéli. Homousziosz (Constantinus!)
- a vita tovább folyik, félarianizmus.
- 381.: I. Konstantinápolyi Zsinat - a niceai megerősítése
B. Később krisztológiai viták: egy személyben (Krisztus) két természet
4. Nesztorianizmus: Nesztoriusz
- Mária csak Krisztusszülő, nem Istenszülő.
136
- (A két - isteni és emberi - természet távolítása)
- 431.: Epheszoszi Zsinat elítéli (Mária Istenszülő)
5. Monofiziták:
- Krisztusnak csak isteni természete volt, az emberi természet feloldódik az isteniben
- 451.: Kalkedoni zsinat - isteni és emberi természete is volt
6. Monotheléták:
- Krisztusban csak egy isteni akarat volt
- 680., III. Konstantinápolyi Zsinat: isteni és emberi akarata is volt
22.7. Az egyházszervezet
1. Az egyházi hierarchia
- Városi gyülekezet élén a püspökök, segítőik a szeretetszolgálatban a diakónusok, a
liturgiában (szertartásban) a presbiterek (papok)
- A tartományi egyház élén az érsekek, metropoliták.
- Tekintélyben kiemelkednek a pátriárkák (Alexandria, Antiochia, Jeruzsálem,
Konstantinápoly, Róma)
2. A pápaság hatalma
- péteri alapítás
- döntő szerep a teológiai vitákban
- a kettős hatalom tana
- Nagy Sz. Gergely: servus servorum dei
- megegyezés a frankokkal – Donatio Constantini
3. Az egyházszakadás
Okok Nyugat Kelet
Nyelvi Latin Görög
Teológiai Eltérő egyházatyák, más teológiai hagyomány, szókincs
Külsőségek, egyházfegyelmi
eltérések
Kovásztalan kenyér Kovászos kenyér
Tonzúra Szakáll
Cölibátus Nős papság
Dogmatika (képrombolás) Filioque vita
Egyházpolitika Pápai primátus A pápa „primus inter pares”
1054: IX. Leo – Kerulariosz
22.8. A szerzetesség kezdetei
1. Az evangéliumi tanácsok
137
„Minden, ami a világon van: a test kívánsága, a szemek kívánsága és az élet kevélysége, nem az Atyától származik,
hanem a világtól.”1Jn 2,16
- Keleten remeték, szerzetesi közösségek, baziliták
- Nyugaton a bencések: 529, Monte Cassino – stabilitas loci, önálló kolostor, regula, ora
et labora
2. A nyugati szerzetesség megreformálása
A. Az Eigenkirche ellen
- Anianei Sz. Benedek (787-821) Nagy Károly katonája, majd szerzetes. Jámbor Lajos
tanácsadója. A bencések reformja, a centralizáció, a szerzetesi élet aszketikus
megújítása elmarad.
B. A cluny reform
- 910, Aquitániai Vilmos: külső-belső függetlenség (exemptio)
- A 12. századra egységes közösség, kongregációkba szerveződve.
C, A kanonokrendek
3. Az antik kultúra átörökítése
- nem egyöntetű az állásfoglalás az antik kultúrával kapcsolatban
- a keresztény elit – az antik műveltséggel rendelkező elit
- Theoderik udvara
- Sevillai Izidor
- az ír szerzetesek
- 529, a szerzetesség jelentősége
138
23. A reformáció és a katolikus megújulás (egyetemes és magyar történelem)
23.1. A reformáció alapjai Európában
1. A széttagolt Németország
- Az egyesítés, központosítás kudarca
2. Az egyház reformra szorul
- A világrend megingott, félelem, de a vallásosság megújításának igénye.
- Az egyházi élet visszásságai: ereklyekultusz!
- Búcsúcédulák, világvégevárás, boszorkányüldözések kezdete.
23.2. Luther (1483-1546) fellépése
Toronyélmény (Rom 1,17): kegyelemből. Ágoston és a Biblia
1517: a bűnbocsánat kérdése. Tetzel ellen.
1518: Cajetán bíboros - nem vonja vissza.
1519: Lipcsei disputáció, J. Eck - a pápai primátus, egyházi hagyomány tagadása - az egyház
elvetése
1520: a fordulatok éve
- politikai: nemzeti zsinat, általános papság
- dogmatikai: két szentség, Biblia-elv.
- etikai: "sola fide, sola gratia"
1521: Worms - kiközösítés, birodalmi átok.
23.3. Luther és a német fejedelmek
Bölcs Frigyes, Wartburg. (19000 ereklyét és 2 000 000 év bűnbocsánatot tart a birtokában)
Luther bibliafordítása csak a 18. – a teljes fordításokat tekintve!
A világi hatalom elismerése, az egyházi javak szekularizálása.
Cölibátus elvetése (Katharina von Bora)
A reformáció terjedése, irányzatai.
1529: Marburg - Zwingli és Luther vitája az úrvacsoráról
23.4. Münzer és a német parasztháború (1524-1526)
Zwikaui plébános. Újrakeresztelők. Társadalmi mozgalom.
Sváb, frank, thüringiai.
139
23.5. Vallásháború Németországban
1529: Speyer, protestálás az új hit terjesztésének tilalma ellen (Bigámista) Hesseni Fülöp
1530: augsburgi hitvallás (Ph. Melanchton) Köztes.
1531: Schmalkaldeni szövetség - háború
1555: augsburgi vallásbéke: - béke a katolikus és lutheri felekezet
között.
- ius reformandi, cuius regio...
- reservatum ecclesiasticum
- egyházi területen a nemesek és
városok vallásszabadsága
A tartományi egyházak kiépülése. Evangélikus egyház kiépülése
Gyülekezeti énekek, iskolák, egyetemek (Wittenberg).
23.6. A svájci reformáció
Zwingli - úrvacsoravita
Kálvin (1509-1564): Institutio (1535)
1536-1538, 1541: Genf
Presbitériumok (lelkészi és világi egyháztanács), predestináció, Protestáns etika. Ellenállás
joga, zsarnokölés.
23.7. A reformáció elterjedése, irányai
Antitrinitarizmus. M. Servet - Unitarizmus
Anglikanizmus
Területek
- Luther: É-No., Skandinávia
- Kálvin: Fro., Hollandia, Svájc, Skócia, Mo.
- Unitarizmus: Lo., Mo.
23.8. Értékelés
1. Pozitívumok
Isten szerepe a megigazulásban
Biblicizmus
általános papság
impulzusok a katolikus megújuláshoz
140
polgári társadalom
népszuverenitás
demokratikus egyházalkotmány
nemzeti nyelv és irodalom
2. Negatívumok:
a nyugati egyház széttagolódása, a hit alapjainak megingása
Pusztítások (az elrabolt egyházi javak beépültek a háborús költségvetésbe, képrombolások)
szabad vallásértelmezés: - szubjektivizmus
- racionalizmus
- liberalizmus
- nacionalizmus
- állameszme
23.9. A katolikus megújulás
Kettős jelentés: katolikus restauráció és ellenreformáció. Helyesebb azonban
konfesszionalizáció néven nevezni.
23.10. A Trienti Zsinat (1545-1563)
1. Szakaszai:
1. 1545-47 (III. Pál)
2. 1551-52 (III. Gyula)
3. 1562-63 (IV. Pius)
2. Dogmatikai határozatok
- kinyilatkoztatás
- megigazulás
- szentségek
3. Reform
Egyházfegyelem.
Búcsú, kumuláció tilalma.
- rezidencia
- szeminárium
- vizitáció
23.11. A reformpápaság
A pápai hatalom megerősödése
141
Collegium Germanicum
Sacrum Officium (Inkvizíció), 1542.
Index (1559 - IV. Pál)
Catechismus Romanus
Ordinarium Romanum - pompás liturgia
Naptárreform
Új Biblia
23.12. Új szerzetesrendek
1. Mauriánusok, szaléziánusok
2. Jezsuiták: engedelmesség a pápának, rugalmasság, gyakorlatiasság - misztika
Sz. Ignác (1491-1556)
Iskola, nyomda, anyanyelvűség, iskoladráma
Politikai szerep
23.13. A művészet átalakulása
- társadalmi átalakulás: krízis, de nem válság! A változás mindig bizonytalansággal jár!
A reneszánsz válsága: a természet, a harmónia után más értékek!
A lélek belső képei, a beavatottak művészete.
- manierizmus: Maniera-modor, egyéni ötlet. El Greco (1541?-1614)
- barokk: különös, furcsa, szabálytalan. Belső látvány. Vallásos művészet - Caravaggio,
Rembrandt, Rubens, Il Gesu (1568)
23.14. Az új tudomány
1. Filozófia: Bacon, Descartes
2. Jog: J. Bodin, H. v . Grotius
3. Történelem: centuriatak, annatak, maurinusok
4. Orvostudomány: Vesalius (anatómia), Harvey (szív) Leuwenhoek (mikroszkóp)
5. Csillagászat: Kopernikusz (1543); Galilei-távcső (1633); Kepler-törvények (mozgás);
Newton-törvények (tömegvonzás)
6. Térképészet, földrajz: Ortelius, Mercator
7. "Botrányok":
G. Bruno (1600)
G. Galilei (1532)
142
23.15. A reformáció kezdetei és irányzatai Magyarországon
1. A terjedés okai
- a török; belharc; katolikus válság
+ anyanyelvűség; vallási buzgalom és tudás (hitviták: 1574 - Nagyharsány, 1588 - Pécs)
A kezdeti (németellenes) elutasítás után a nagybirtokosok átállása
(1525, Rákos: lutherani conburantur)
2. A lutheri irány
- mecénások (Perényi P., Török B., Nádasdy T, Petrovics P.) és prédikátorok (Dévai B.M.,
Kálmáncsehi S. M., Szegedi K. I., Sztárai M.)
- mérsékeltebb, püspöki egyházszervezet. (1549, Confessio Pentapolitana)
a Felvidéken terjed
3. A kálvini irány
- Méliusz Juhász P. 1562: debreceni zsinat. A legelterjedtebb a 16. sz-ban.
- Áttérített református eszmék. Ellenállási jog, püspöki jellegű szervezet
4. Az erdélyi reformáció
- sokszínűség - egyik sem képes egyeduralmi helyzetre szert tenni.
- 1568: tordai ogy. - teljes tolerancia
- Unitarizmus (Dávid F.) Adorantista - non-adorantista
23.16. A művelődés a reformáció századában
a, A könyv: Könyvnyomdák. Hasznlati tárgy. Olvasó, irodalmi élet, viták
b, A Biblia: Zsoltárok, Sylvester J. (Új.) Károly, 1590. Vizsoly - teljes
c, Iskolák: Debrecen, Sárospatak, Kolozsvár, Brassó, Pápa.
Humanista jellegű. Duktor, partikuláré, mendikálás, peregrináció.
d, Keretek: szerzetesrendek, királyi udvar helyett főúri rezidenciák, városi iskolák, nemesi,
polgári kultúra - demokratizálódás.
e. A szépirodalom: Bornemisza P., Balassi B.
f, A történetírás: latin humanista történetírás, Tinódi, krónikák.
g, A nemzettudat és a haza: Mo. a kereszténység védőbástyája. A török Isten büntetése.
Mátyás-kultusz.
h, Életérzés: borongós. Boszorkány- és ördöghit.
Mo. az európai szellemi vérkeringésben marad.
23.17. A katolikus megújulás kezdetei Magyarországon
1. Oláh Miklós - egyházlátogatás, jezsuiták, iskola, papnevelde
2. Telegdi Miklós - nyomda, anyanyelvű irodalom.
143
24. A felvilágosult abszolutizmus politikája és magyarországi képviselői
24.1. A felvilágosult abszolutizmus politikája
A. A felvilágosult abszolutizmus
1. Fogalma: Európa peremvidékein a 18. században a felvilágosodás eszmerendszerén
kialakított kormányzati forma. Célja a szintemelés, a gazdaság és a társadalom fejlesztése, a
külpolitikai versenyképesség a bevételek növelése, a katonai lépéstartás érdekében, felülről
végrehajtott reformok eredményeként. Fellépett a nemesség kiváltságai ellen – ha azok az állam
érdekei ellen voltak – de reálpolitikusként kiegyezett velük.
2. Területei:
a, Toscana: Lipót nagyherceg
b, Spanyolország: III. Károly
c, Portugália: Pombal márki irányítása alatt
d, Svédország: nem lesz hasznos
B. A felvilágosult abszolutizmus a széttagolt Németországban
1. Széttagoltság:
1648: vallási, politikai, gazdasági, társadalmi-rendi széttagoltság rögzítése
Kisállami, felvilágosult abszolutizmusok, nem nemzetállami, össznémet.
A kultúra felvirágzása
Merkantilizmus, kameralizmus
Gazdasági fejlődés, 1731: a céhek korlátozása
2. Térségei
a, Hannover: Anglia,
b, Szászország: lengyel orientáció
c, Bajorország: a császári cím
d, Rajna-vidék: Franciaország
A kisállamok érdeke.
C.. Poroszország felemelkedése
1. III. Frigyes Vilmos (fejedelem, 1640-88), a káplárkirály – a hugenották befogadása
2. I. Frigyes királlyá koronázása, 1701.
- egyetem, árvaház, akadémia
- katona- és rendőrállam
144
3. I. Frigyes Vilmos (király, 1713-40) belső konszolidáció, adózás hadseregfejlesztés (drill,
„óriások” a hadseregben), kötelező oktatás, passzív külpolitika
4. II. (Nagy) Frigyes (1740-86): porosz hagyományok, felvilágosult abszolutizmus. Személye:
filozófus, művész, mecénás, szabadkőműves.
Államrezon. Iparfejlesztés, manufaktúrák, jobbágyvédelem. Infrastruktúra (út, híd, csatorna).
Törvénykönyv. Szabad vallásgyakorlás. A nemesség támogatása. Remek stratéga.
(vonalharcászat, manőverezés)
Sikeres háborúk: osztrák örökösödési, hétéves, Lengyelország első felosztása, 1772.
D. Oroszország térnyerése
1. Nagy Péter öröksége
a, Anarchia, belső nyugtalanság
- Nincs parlamentáris érdekérvényesítés, csak az erőszak (merényletek,
palotaforradalmak)
- pártharcok a reformerek és a konzervatívok között
- terjeszkedés a Baltikumban a svédek rovására. Azov, Lengyelország, Perzsia felé
2. II. (Nagy) Katalin (1762-96)
Nagy Péter dédunokájának, III. Péternek német származású felesége - és talán gyilkosa.
Despotikus uralom, felvilágosult mázzal leöntve. Bürokrácia erősítése, rendeleti kormányzás.
Kormányzóságok, államtanács
A Pugacsov-felkelés (1772-5) leverése (ok: fejadó a kozákoknak)
A kozákság beolvasztása, nemesek és városok kiváltságai
Relatív megerősödés
Szibériai, baltikumi, fekete-tengeri. (1774 - Kücsük-Kajmandzs - Dél-Ukrajna, 1783 - a krimi
kánság bekebelezése, 1792 - iasi-i béke) Lengyelországi terjeszkedés.
A Német Birodalom alkotmányának kezese!
24.2. A felvilágosult abszolutizmus a Habsburg Birodalomban
A. A Habsburg Birodalom általános jellemzése
A közép-európaiság erősödése. Soknemzetiségű, nem egységes.
Belső megszilárdulás, de Szilézia elvesztése.
Kameralizmus (III. Károly) és felvilágosult abszolutizmus (Mária Terézia és II. József)
145
B. Mária Terézia
I. KILÁTÁSOK
1. III. Károly öröksége
- üres kincstár
- Kiöregedés, megtorpanás, lassulás a 30-as években
- A 2. török háború területi és presztízsveszteségei
2. A háború kitörése
Károly Albert bajor uralkodó – József veje - nem ismerte el M. T. uralmát. II. Frigyes
egyszerűen csak Sziléziát akarta. Ezért még támogatta is volna Mária Teréziát. Elvetette.
Franciaország – Belgiumot! Spanyolország – Itáliát. Anglia, Oroszország kivár
Ausztria elszigetelődött, a felbomlás veszélye.
A birodalom megroppan. (Mária Terézia nő!)
3. Az országgyűlés
- formális kérdések, a rendi alkotmány sérthetetlen
- a föld adómentes, az ország egységes, a hivatalok nyitottak – ígéri Mária Terézia.
- 1740. szeptember 11.: Vitam et sanguinem!” – a török veszély miatt.
II. A MONARCHIA MEGVÉDÉSE
1. Az osztrák örökösödési háború
- A megajánlott 100 000 helyett 30 000, de a gesztus a lényeg.
- 1740: II. Frigyes támadása
- 1741: mollwitzi vereség. Bajorország és Franciaország szövetsége Poroszországgal.
- 1741: Szilézia, Csehország, Felső-Ausztria elveszett.
- 1742: - Károly Albert a császár
- Felső-Ausztria visszaszerzése, II. Frigyes megállítása Morvaországban.
- Anglia, Hollandia beszáll.
Minden fronton sikerek, kivéve Poroszország ellen.
1745: Lotaringiai Ferenc a császár.
1748: aacheni béke: Szilézia, kisebb itáliai területek elvesztése, de a birodalom fennmarad.
Sem a török, sem a belső egység nem indokolja, hogy Ausztria fennmaradjon, csak az
erőegyensúly.
2. Válaszúton
A feladat, a cél: a kormányzat modernizálása.
Haugwitz: a közigazgatás és a pénzügyek összevonása.
146
A nemesség megadóztatása. Voltak előzmények (vagyonadó, jövedelemadó, fejadó) 1753-ig az
örökös tartományokban átment.
Az 1751-es országgyűlés Magyarországon csak adóemelésről döntött. Az udvar és a rendek, az
arisztokrácia és a köznemesség kezd elválni.
1754: a vámrendelet. Az ürügy: a nemesség nem adózik.
Merkantilista, de nem olyan súlyos, mint gondolnánk. A mezőgazdasági export nem esett
vissza, a manufaktúraipar pedig úgyis lassan fejlődik.
3. A 18. század világháborúja (1756-63)
A szövetségi rendszerek átalakulása. (Ausztria, Franciaország, Svédország – Poroszország,
Ausztria.)
Váltakozó sikerek. 1758-tól Oroszország is támogat. 1761-től Poroszország kimerül. Anglia
azonban győz Franciaország ellen.
1762: Oroszország békét köt Poroszországgal.
1763: Hubertusburg – változatlan, de elfogadta József császárrá választását. (Párizs – angol
sikerek)
∑: Ausztriának a szövetségesek helyett a maga erejére kell támaszkodnia.
III. MÁRIA TERÉZIA REFORMJAI
1. Az utolsó összecsapás (1764/5-ös ogy.)
- az 1750-es években az uralkodó és a rendek elhidegültek, de nem szakítottak.
- az országgyűlésen a nemesi felkelés szabályozása (adózás) és a jobbágy-földesúri
viszony rendezése a rendek ellenállása miatt meghiúsult.
A felvilágosult, uralkodói reformok és a rendi alkotmányosság elvált egymástól. (nincs
országgyűlés, nádor)
- II. József bekerülése a hatalomba (1765: Ferenc halála).
- Felvilágosult tanácsadók (Sonnenfels)
2. A parasztság a 18. században
A. Helyzete
Jogilag (örökös és szabadmenetelű) és vagyonilag (mezővárosi, telkes, zsellér) erősen
differenciált.
Kezdetben nagy gazdasági mozgástér, így az állami adók érvényesültek. Később a
majorkodással a földesúri terhek és a kisajátítás. Nem elnyomorodás, hanem a lendület
megtörése!
B, Terhei:
- Állami: hadiadó, háziadó, forspont, portio, kvártély, katonáskodás
147
- Földesúri: kilenced, ajándék, kisebb királyi haszonvételek, pénz, robot.
- Egyházi: tized
C. Tiltakozások:
- 1735: Szegedinác Péró
- 1753: délvidék; 1755: Körös megye
- 1763/4: Erdély. 1764 – madéfalvi veszedelem (siculicidium)
- 1765/66: dunántúli parasztmozgalom – ürügy is.
3. Urbárium, 1767
A. A terhek szabályozása:
- Állami adók
- Egyházi adók
- Földesúri adók: kilenced, pénzjáradék (1 Ft), kisebb királyi haszonvételek, robot (1
nap igás, 2 nap gyalog)
B. Jelentősége:
- A terhek egységesítése, szabályozása, de a legfejlettebb területek szintjén.
- Törvényes helyzet, a telekhatárok rögzítése. A telkiállomány védelme.
- Az államhatalom tekintélye megnövekedett. Az állam beleszól a jobbágy-földesúri
viszonyba!
4. Ratio Educationis (1777 – Ürményi József)
- alsó és közoktatás szabályozása. Tartalmi modernizáció
- állami felügyelet, tantervek, tankerületek (1776)
- egyházi fenntartás megmarad
5. Közigazgatás
A, Az ország területi egységének részleges helyreállítása
- A határőrvidék visszacsatolása
- A Szepesség visszavétele (1769)
- Fiume (1776)
b, Intézkedések
- Bürokrácia: Kaunitz
- 1749: Theresianum: hivatalnokképzés
- 1760, Magyar Testőrség
- 1765: Erdélyi Nagyfejedelemség
- Új büntetőtörvénykönyv (megbélyegzés, kínvallatás tilalma)
6. Egyházpolitika
148
A. A jezsuita rend feloszlatása. (1773)
Vagyona az egyetemi és tanulmányi alapba.
B. Öt új püspökség
C. Placetum regium
D. Vallásalap: püspöki jövedelmek tizede új plébániákra
E. A Szent Jobb hazahozatala (1771)
7. Szociálpolitika
- egészségügyi „hálózat” – megyénként orvos, bába
- árva-, szegény- és dologházak
- cigányrendelet
C. II. József. (1780-1790) A jozefinizmus
1. Személyi meghatározók
- neveltetés, élettörténet: elkényeztetett gyerek, felesége elvesztése, viták anyjával –
megkeseredett, türelmetlen ember és uralkodó
- politikai eszmélődés: utazások (Falkenstein gróf) Politikai célja: az egységállam
2. Egyházpolitika
- placetum regium
- a házasság világi szerződés
- a „haszontalan” szerzetesrendek feloszlatása
- vallásalap – plébániák fejlesztése
- istentiszteletek rendjének szabályozása
- központi (állami) szemináriumok
„a kinyilatkoztatást a természethez és az ész követelményeihez kell igazítani”
egyháztörténelem protestáns szerzőtől
- 1781: türelmi rendelet
- A cenzúra állami kézbe vétele
- 1782: VI. Pius, fordított Canossa-járás
3. Kormányzati reformok
- 1782, Helytartótanács Budára, szakbizottságok (Niczky Kristóf)
- Nyelvrendelet, 1784: a m. nyelv nem alkalmas a közigazgatásra - mondják a magyar
rendek. A cél az egységesítés.
- a magyar rendi ellenzékiség és a modern nemzeti, nyelvi azonosságtudat találkozása
- Összeírás – megyei ellenállás
149
- 10+3 kerület, 1785
- 6000 rendelet – közigazgatás csődje
4. Jobbágykérdés
- 1784: Horia és Closca
- 1785: Jobbágyrendelet: a jobbágy név eltörlése, szabad költözés (már nincs hatása a
munkaerőpiacon), szabad mesterség
- Az úriszék csak a jobbágyok egymás közti peres ügyeiben ítélkezhet
5. A rendeletek hatása
Támogatók: a felvilágosult és konzervatív abszolutizmus hívei és a honoráciorok
Ellenzők: katolikus egyház – 1782, VI. Pius; magyar nemesség
- 1789/90: egységes, fiziokrata adórendszer terve.
Mindenki ellene fordult
6. A rendszer bukása
- 1787-tól belgiumi ellenállás – 1789-ben elszakad
- 1788: török háború – kudarcok és veszteségek
- Porosz fenyegetés
- 1789: francia forradalom
- Magyarország forrong
- 1790. január 28. A nevezetes tollvonás
7. Értékelése
- különc
- a hagyományok és a politikai erőviszonyok figyelmen kívül hagyása
- felvilágosult abszolutizmusa túlmutat minden ésszerűségen.
Irreális
- Német területeken népszerű, Magyarországon nem.
150
25. A náci és a bolsevik ideológia
25.1. Szovjet-Oroszország és a bolsevizmus A. Szakítás a demokratikus berendezkedés lehetőségével
1. Az Alkotmányozó Gyűlés szétkergetése
Eszer, mensevik: 62%; bolsevik: 25%; kadet: 13%
1918. január 5-6/18-19. Összeül és szétkergetik – 200 tengerész
A kormány: Népbiztosok Tanácsa – Lenin
A titkosrendőrség: Oroszországi Rendkívüli Bizottság (Cseka – Feliksz Dzerzsinszkij)
2. Kísérlet a demokratikus hatalom helyreállítására
Hon- és Forradalommentő Bizottság (eszer, mensevik+Zinovjev, Kamenyev)
A Nemzetgyűlés szétkergetése utáni felkeléseket leverik.
A Kadeteket törvényen kívül helyezik.
3. A „gyalázatos béke”
A szovjet utópia – mindenkinek, mindent, azonnal – a realitás: háború.
A feladat: azonnal és mindenáron békét kötni. A hatalom birtokában megvalósítani az utópiát.
A béke után a szovjet kormány a német pénztől függött, később szövetséget is kötöttek, azaz
német csatlós lett Szovjet-Oroszország.
B. A gazdaság átalakítása: a hadikommunizmus
1. A hadikommunizmus alapjai
A szocializmust rövid úton bevezethetőnek tartották. Nem kényszerintézkedésnek, hanem a
végcél megvalósításának tekintették a gazdaság átalakítását, a hadikommunizmust.
Elemei: Államosítás, tervutasítás, munkakényszer
Mintái: marxizmus, német hadiszocializmus, orosz paternalista állam
Kísérlet a pénz nélküli gazdaság bevezetésére (közgazdasági dilettantizmus – Preobrazsenszkij, Buharin)
2. A tervgazdaság kiépítése
- Infláció: deficitfinanszírozás
1917 okt.: 19,6 md rubel
1919 jan.: 61,3 md rubel
1919 febr. szovjet elszámolójegy – az infláció elszabadul
1922: 200 trillió rubel – a pénz elértéktelenedett
- A piac helyett állami tervezés
1917: a termelés és elosztás munkásellenőrzése. A magánbankok államosítása
1918: a részvények elkobzása. A kölcsönök semmisek. A külkereskedelem államosítása.
1920-ig: A magánüzemek államosítása.
151
Gazdasági bürokrácia (ágazati és területi irányítás – de csak az ipar 5-10 %-át igazgatta.
Pártállami diktatúra. Gazdasági hanyatlás.
A piac helyett a szabályozott elosztás.
3. Hadjárat a falu ellen
1918 tavaszán lezajlott a földreform. A földosztás nem ingyenes, mert a parasztok megtakarított pénze közben
elértéktelenedett.
A földek 1/3-a magánparaszti birtok volt, amit elvettek.
A kispolgárinak, tulajdonra törekvőnek, tulajdonnal rendelkezőnek tekintett parasztság azonban a bolsevikok
számára eleve ellenség volt.
A falu elleni hadjárat menete:
- a szegényparasztságot a gazdagparasztság, a kulákok ellen fordítani
de. csak a parasztság 4 %-a volt szegény és 2 %-a gazdag. A többi önálló...
- cél: a kulákság letörése, bolsevik bázis kiépítése, élelmiszerhez jutás - beszolgáltatás.
A falu azonban ellenáll.
4. A hadikommunizmus következményei
A munkásság helyzete 1917 októbere után romlik.
A munkásság létszáma felére, az ipari termelés negyedére, a termelékenység harmadára esik
vissza.
Az értelmiség és a munkásság csalódása – proletár szabotázs.
A szabad munkaerőpiacot – szakszervezetestől, sztrájkostól – elsöpri a munkakényszer.
A parasztság nem támogatja a beszolgáltatás politikáját.
Éhség, feketepiac, bűnözés.
A városi lakosság élelmezésének 66-80 %-a a feketepiacról származott.
A közszolgáltatások ingyenessége (közüzemi, lakásfenntartási díjak eltörlése) – az elkobzott
vagyonokból.
Az egyetlen bevételi forrás az államosítás: egyházi vagyon. Az egyház törvényen kívül
helyezése – szekularizálás.
C. A polgárháború kezdetei
A fehér- és vörösterror egymást gerjeszti 1918 nyarán.
1. A cári család kivégzése (1918. jún. 16/7)
A cári családot kezdetben házi őrizetben tartották, majd 1918 tavaszától száműzetés
Jekatyerinburgban. A közeli fehér mozgolódástól félve az előre eltervezett gyilkosságot
meghiúsított szökési kísérletnek akarták feltüntetni. Ez talán a helyi csekisták akciója lehetett,
Jermekov vezetésével. De távlati célja is lehetett: példa, a bűn köteléke.
Először el akarták égetni a 7 kivégzett családtag holttestét, de nem sikerült. Utána egy bányagödörbe
akarták elásni, de az túl kicsi volt, így kivették és továbbszállították. Végül máshol ásták el, leöntötték
152
kénsavval és befedték vasúti talpfákkal a tetemeket. A 70-es években találták meg geológusok, de 1989-
ig titokban tartották a helyet.
2. Az eszer felkelés és következményei
- 1918. július: V. Kongresszus – a proletárhatalom. „Első szovjet alkotmány”
Két ülésszak között Központi Végrehajtó Bizottság.
- Eszer tiltakozás. Júl. 6. eszer felkelés Moszkvában. Leverik.
- 1918. aug. 30. Dora Kaplan merénylete Lenin ellen.
3. A vörösterror
- a merénylet után, szeptember elején megindul a vörösterror. Túszejtés. Kialakul Lenin
kultusza.
De: a bolsevik diktatúra fenntartásához szükséges a tömegterror, nem véletlen kisiklás.
- 1917-18-ban a törvényeket eltörölték.
- Az államgépezet szétrombolása
- Anarchista önbíráskodás
„A bíróság nem azért van, hogy megszüntesse a terrort, ... hanem hogy megalapozza és
legitimálja.” (Lenin, 1922.)
D. Polgárháború és intervenció
1. Alapok
- A világháborúból és a nyugati hatalmaktól örökölt haditechnikával, megoldási
módozatokkal (hadifogolytábor)
- sokszínű paletta: vörösök és fehérek, de voltak zöldek (parasztpartizánok) és feketék
(anarchisták) is
- a vörösök létszámban, egységességben, hadianyagban, pozícióban (az orosz
magterületeket uralták) és politikában is fölényben voltak
- a peremterületek nemzetiségei elszakadtak (1900-ban csak a lakosság 42%-a orosz)
Kezdetben lengyel és finn, a háború alatt ukrán, muszlim törekvések is. Közép-Ázsia és
a Kaukázus is elszakad
- Nincs egységes intervenció – kölcsönös intervenciók sora
2. Szakaszok
a, 1. szakasz – 1917 ősze – 1918 ősze – az első csaták
- kis egységek, szervezetlenség, anarchia. (Gyenyikin egységei nem egyesültek Kolcsakkal, és Kolcsak
táborán belül is megosztottság)
- intervenció (britek Murmanszkban; japánok Vlagyivosztokban, németek a Kaukázusban, a csehszlovák
légió Szibériában [Trockij koncentrációs táborba akarta őket zárni] és az Urálban, francia-görög-
Odessza) – kezdetben szovjet beleegyezéssel.
153
- 1918 őszén megszervezik a Vörös Hadsereget – 3 m fő, a cári békelétszám kétszerese. A tisztikar
zömmel cári, de paraszti származású. A hadsereg morálja rossz, de terrorizálják.
b, 2. szakasz, 1919 márc.-nov.: a csúcspont
- a csekély jelentőségű intervenciós erőket 1919 elején kivonják.
- tavasszal fehér támadás, de nyáron fordulat.
- A lengyelek nem támadtak, mert jobban tartottak a nemzeti Gyenyikintől, mint a vörösöktől.
- Az esz erek elszigetelődtek
- A német csapatok kivonása ősszel
- a finnek is elszigetelődtek tkp.
- Kolcsak, Gyenyikin és Jugyenyics reguláris
c, 3. szakasz, 1920 nov.-ig
- Vrangel
E. A Szovjetunió megalakulása
A polgárháború lezárulta
1922. dec. 30. – államszövetség
1924. Alkotmány: államszövetség. A kiválás joga. Szabad nyelvhasználat.
F. A diktatúra kiépülése
1. A diktatúra kiépülésének történelmi előzményei, alapjai:
- nincs politizáló középréteg
- nincs demokratikus tömegpárt
- hatalomelvűség a politikában
- az orosz politikai pártok személyek, eszmék köré kristályosodó csoportosulások, melyeknek fő célja a
hatalom megragadása
A 20-as-30-as évek politikai vitái ideológiai köntösbe öltöztetett hatalmi harcok voltak
Az ideológia hegemóniája a gazdaság, az ésszerűség, a szakma felett
2. A NEP bevezetése
- 1921: Kronstadt „villámcsapásként világította meg a valóságot” (Lenin)
- X. Kongresszus – a munkás-paraszt szövetség helyreállítása
- a gazdaság helyreálltása, áru- és pénzviszonyok, érdekeltség
- a terményfelesleg szabad értékesítése. Visszavonulás a polgári forradalom
alapállására. A NOSZF hiba volt! Lenin: a NEP csak átmenet.
- 1925-re a mg. tkp. regenerálódott.
- Ipari fellendülés: a kisipar magánkézbe, a középipar bérbe (4000!).
A gazdasági könnyítések mellett azonban a hatalomból nem engedtek.
3. Hatalmi harc – ideológiai köntösben
1922: A világforradalom helyett szocializmus egy országban?
154
- Lenin: nagyipar, szövetkezetesítés – hosszú távon. NEP
- Sztálin lesz a párt főtitkára – ekkor még ez nem nagy poszt!
De: a pártállami struktúra kiépítésének kezdetei, a frakciózás tilalma,
demokratikus centralizmus. Hívei ekkor: Kalinyin, a KVB elnöke (államfő), Zsdanov
(sajtóügyi), Ordzsonikidze és Kaganovics
1923 – politikai harcok és viták
- Lenin – beteg
- Trockij – iparosítás (ellenzéki) – hadügyi népbiztos
- Trojka: Sztálin, Zinovjev, Kamenyev – Buharin, Rikov is csatlakozik.
1924: Lenin meghal. Politikai végrendelete: Levelek a kongresszushoz – nem hozzák
nyilvánosságra
- Óva int Sztálintól, de Trockijt is önteltnek tartja.
1925: a „szocializmus egy országban” (Lenin – Sztálin) a „világforradalom” helyett (Trockij)
Trockij leváltása a hadsereg éléről – helyére Vorosilov, Sztálin embere kerül.
A trojka felbomlik.
1925: Frunze
1926. márc. 4.: „egyesült ellenzék” (Trockij, Zinovjev, Kamenyev)
De ekkor már a titkosrendőrség is Sztálin embere, Jagoda kezében van.
1926-27: az ellenzék (Trockij és Zinovjev) háttérbe szorítása, kiszorítása a hatalomból
1927. dec. 15., az ellenzék kizárása a pártból. (Külpolitikai elszigetelődés – Nagy-Britannia
megszakítja a kapcsolatokat, Csang Kaj-sek legyőzi a kommunistákat.)
1928/9: - leszámolás Buharinnal és a NEP-pel - Sztálin hatalmának megszilárdulása
4. A bolsevik gazdaságpolitika (1928-)
A NEP - gazdasági, kulturális fellendülés
1927: fellendülés, kulákság (Buharin, 1928: Gazdagodjatok!)
A hatalmi-ideológiai harcok lezárulta után új gazdaságpolitika
A gazdasági önállóság teljes felszámolása
Preobrazsenszkij: eredeti szocialista felhalmozás – a parasztságtól elvett többletadó adja az
iparfejlesztés anyagi alapját.
a, A mezőgazdaság kollektivizálása (1928-)
A sztálini iparosítás anyagi és emberi erőforrása
Ádám- Éva – szovjet – paradicsom – evés nélkül
A NEP szerves fejlődésének megtörése.
Következmények:
155
- 1,5-2 m ember éhhalála
- 2,8 m ember deportálása Szibériába – zöme ott pusztul
1929-30: spontán paraszti ellenállás Ny-Ukrajnában, É-Kaukázusban, Kazahsztánban
- kevesebb termelés, több elvonás – újabb éhínségek
1932-33: a mg válsága. Holodomor.
b, Iparosítás
Alapok:
- tőkehiány – elvonások a mg-tól
- szakemberhiány – - sztahanovisták, GULAG
- feszítettség (ötéves tervek: 28-32, 33-37)
5. A politikai következmények
a, Nehézségek hatására: szakemberek lecserélése, áruhiány, áremelkedés, reálbércsökkenés
b, Az első koncepciós perek:
- „iparpárti perek” – leszámolás a „jobboldali elhajlókkal” Buharin és hívei
- 1929-31 között 250 000 párttag kizárása
c, 1934. január: SZKP XVII. Kongresszus
kísérlet Sztálin félreállítására. Sztálin ellen 300, Kirov ellen 3 szavazat – a szavazatok
meghamisítása.
Sztálin hatalma marad és hívei (Jezsov, Berija, Visinszkij) előretörnek.
G. Sztálin diktatúrája
1. Sztálin ideológiája
1. Szocializmus egy országban (autarkia – iparosítás, kollektivizálás)
2. Forradalom felülről (a párt irányító szerepe)
3. Dogmatikus leegyszerűsítés
4. Az orosz hazafiság ápolása - honvédelem
5. A nacionalizmus ideológiai igazolása
(Személyi kultusz)
Új célt kell mutatni az ifjúságnak
2. A diktatúra
a, Torz államfejlődés – torz válasz
Az európai munkásmozgalmi eszmények keveredése a pravoszláv hagyományokkal. Világnézeti és politikai
hierarchia társulása. Monolit hatalom.
b, Az államhatalom erősítése, a szabadságjogok felszámolása:
- belső igazolványok – a mozgásszabadság korlátozása
- munkahelyhez kötöttség
- terror
156
- állami paternalizmus: teljes foglalkoztatottság (1927-re) és ingyenes oktatás, TB
3. Koncepciós perek
Koncepciós – előre eldöntött, megtervezett – perek a húszas években is voltak, de rendszerré a
harmincas években szerveződtek. Az egyes hatalmi csoportosulásokkal való leszámolást
előkészítette Sztálin, de az a pillanatnyi szituációnak megfelelően módosulhatott.
„Tervszerűvé” a 30-as évek közepén tette Andrej Visinszkij főügyész.
Ideológiai hátterét az „osztályellenség” és a bürokrácia elleni harc képezhette.
A terrort fokozta az egymással hadakozó helyi és központi apparátusok működése. A terror
ebben a légkörben egyre jobban eszkalálódott.
„Letartóztatnak kolhozelnökök és a kolhozvezetés tagjai. Letartóztatnak a falusi szovjetek elnökei és
pártalapszervi titkárok. Letartóztatnak kerületi és körzeti megbízottak. Mindenki letartóztat, aki nem rest,
tulajdonképpen azok, akiknek semmilyen joguk sincs erre. Nem meglepő, hogy a letartóztatások ilyen
zűrzavarában a letartóztatás jogával rendelkező szervek, közöttük a GPU szervei minden alap nélkül
folytatják a letartóztatásokat, ama szabály szerint cselekedve, hogy „először letartóztatunk, azután majd
eligazodunk””. (Sztálin)
4. A nagy tisztogatás
Bosszú a kongresszus tagjain. Az ürügy:
- 1934. dec. 1.: Kirov meggyilkolása – Sztálin utasítására!
az SZKP létszáma 2/3-ra csökkent. A KB 139 tagja közül csak 41 volt szabad (30 %), a
kongresszus 56 %-át letartóztatták.
- 1936: Tizenhatok pere (Zinovjev, Kamenyev) (moszkvai per)
- 1937: Tizenhetek pere (a hadsereg lefejezése) (párhuzamos trockista központ)
1937. jún. 11-én A Tuhacsevszkijt kompromittáló, hamisított anyagot a német Biztonsági
Szolgálat (SD), Reinhard Heydrich vezetésével juttatta el – Eduard Benesen keresztül – a
szovjetekhez.
- 1938: Huszonegyek pere (Buharin, Rikov, Jagoda) (jobboldali ellenzék)
5. A terror
a, A terror valamely „hiba” felszámolására indul, Sztálin kezdeményezésére, összekapcsolódik helyi hatalmi-
politikai harcokkal, a felső vezetésen belüli érdekkülönbségekkel.
b, A terror adatai:
Minden harmadik oroszt letartóztattak, 10 m fő a munkatáborokban.
1930-53 között kb. 5 m embert ítéltek el, kb. 900 000 embert végeztek ki. Sztálin személyesen
kb. 44 000 kivégzést írt alá.
Egy 1963-as jelentés Sztálint nemcsak politikai és erkölcsi, hanem köztörvényes bűnökkel is
vádolta – ezt 1995-ig titkosan kezelték.
157
Sztálin azonban kifelé távol tartotta magát a represszióktól, a tömegek szerint Sztálin – a „jó
cár atyuska” – nem is tudott róluk.
A kínaiak japán, a zsidók pedig náci ügynökök.
6. A GULAG
(Központi Irányítású Táborok – Glavnoje Upravlenyije Lágerjami)
A táborok deklarált célja a megfélemlítés volt, a 30-as évektől azonban gazdasági szerepe került
előtérbe.
1,5-2 m ember, a munkavállalók 2-2,5 %-a, a termelés 1 %-a
De az aranytermelésben (Szovjetunió világelső!), fakitermelésben, építkezésekben
megkerülhetetlen.
H. A sztálinizmus a harmincas években
1934: felvétel a Népszövetségbe
Az 1936-os sztálini alkotmány – a párt vezető szerepe
1. Kialakulásának tényezői
- külpolitikai elszigetelődés (a világforradalom hiánya)
- konfrontáció a parasztsággal
- ellentét a szakértelmiséggel
- konfrontáció az ígéretekkel
- a problémák fennmaradása
2. Jellemzői
- centralizált politikai intézményrendszer - pártállam
- a demokratikus kontroll, fellebbezés, nyilvánosság teljes hiánya
- A politikai rendőrség hatalma (Jagoda, Jezsov)
- személyi kultusz, személyi diktatúra
- bürokrácia, korrupció
- terror- a fizikai erőszak, a kínzás törvényesítése, GULAG
- koncepciós perek, tisztogatás
- az osztályharc fokozódása
3. Eredmények
A modernizáció sajátos orosz kísérlete
a, Gazdaság: erőltetett, extenzív iparosítás – rabszolgamunkával
- 1933-38 – a nagy építkezések
- aktív külkereskedelmi mérleg, törlesztések
- 1913-39: 12-szeres
158
- USA/Szovjetunió – 1913: 6 % – 1939: 45 %. A világ 2. ipari hatalma, a jóléti állam
alapjainak lehetősége. A mezőgazdaság lassú növekedése, a jegyrendszer megszűnése
b, Kultúra
- az analfabetizmus felszámolása
- nemzetiségi kultúrák megteremtése
- totalitárius kultúra (a személyiség eltűnése, a szocialista realizmus dogmatizálása
primitív realizmussá, az avantgard „átlényegülve” művészi teljesítményeket hoz)
Önálló, multikulturális világbirodalom, de ökonomikus környezetben tönkremegy.
4. Sztálinizmus és nácizmus
a, Hasonlóságok
- vezér-elv – személyi kultusz
- propaganda
- populizmus, sajátos jövőkép ígérete
- oktatás, propaganda, sajátos kultúra
- ellenségkép – faji v. osztályalapon
b, Különbségek
Szovjetunió: erős pártállami bürokrácia – No: irányítási káosz
Szovjetunió: gazdasági modernizálás – nagyhatalmiság konzerválása – No: a nagyhatalmiság
helyreállítása, gazdasági szintentartás
Eltérő gazdasági és geopolitikai helyzet
25.2. Németország és a nácizmus
A. A háború következményei
1. Németország Versailles után
a, A köztársaság
- 1918. nov. 9. Friedrich Ebert a kancellár, a hadsereg is támogatja
- 1919. január: kommunista puccskísérlet
- 1919. Febr. 6. Alkotmányozó Nemzetgyűlés, Weimar
Köztársaság – elnök: Ebert (1919-25)
Alkotmány - tehertételekkel
- erős birodalmi gyűlés
- erős köztársasági elnök
- arányos képviselet (szétforgácsolódás)
- népszavazás
159
- a föderalizmus korlátozása
- szükségállapot-cikkely
b, Válságévek (1919-23)
Teljesíthetetlen, elviselhetetlen béke
Revízió, külpolitikai ellenállás
Gazdasági, társadalmi, politikai, külpolitikai káosz
De: nincs rend, nincs szilárdság – erős hatalom iránti igény
c, Fellendülés (1923-29)
Stresemann: teljesítési politika – külpolitikai konszolidáció
- a szeparatizmus letörése
- gazdasági – világgazdasági fellendülés, az infláció letörése
- belpolitikai konszolidáció, nagykoalíció
- Hindenburg a köztársasági elnök (1925-33)
2. A demokrácia bukása
a, A demokrácia bukásának okai
- a jobboldali radikalizmus kímélése(?)
- a polgárság jobbratolódása
- gazdasági válság
- a parlamentarizmus permanens válsága
- a hadsereg politizálódása
b, A válság és következményei
- 50 %-os munkanélküliség
- politikai egyensúlytalanság
- a közrend megbomlása – utcai pártcsatározások
- A szélsőségek megerősödése: NSDAP 1928: 2,6%; 1930: 18,3%
B. Az NSDAP
1. Az NSDAP megalakulása
- 1919. január: Anton Drexler alapítja
- 1920: A. Hitler belépése
- 1921: pártelnök
-1923. nov. 8. München. Sörpuccs
- 1924 – Hitler letartóztatása – Mein Kampf
2. Adolf Hitler (1889-1945)
160
- osztrák kistisztviselő család
- nem fejezi be iskoláit, de nem buta
- bécsi munkásévek – szembesülés a munkásmozgalommal és az antiszemitizmussal
3. A program
- német egység, revízió, gyarmatosítás, élettér (geopolitika), néphadsereg
- fajelmélet, eugenika (szociáldarwinizmus) antiszemitizmus
- nagytőkeellenesség (zsidótőke – árjatőke)
- sajtó, kultúra árjásítása. Pángermán messianizmus, germán mitológia, romantika. A
“vér és föld” egysége,
- földreform, kispolgárság védelme
- népoktatás, népegészségügy
- antimarxizmus
- az államhatalom erősítése (“a hatalom akarása”)
- parlamentarizmus, pacifizmus, liberalizmus elvetése – a nyugat alkonya
- militarizmus, félkatonai pártkülönítmények (SA 1922-től, SS-1929-től)
4. A párt
- Führer-elv
- Propaganda: Völkischer Beobachter
- hierarchikus felépítés, szervezettség
Forradalmi jelszavak, az állam lerombolása, de az állam átalakítása, az államhatalom
megragadása törvényes úton
C. Út a hatomhoz
1. A válság hatása
Igen súlyos: 50 %-os munkanélküliség! Gazdasági összeomlás.
1932: lausanne-i jóvátételi konferencia: No. már csak 3 md márkával tartozik, de német
gazdaság demokrácia már összeomlott.
Hindenburg elnöki kormányzást vezet be. Politikai egyensúlytalanság. A közrend megbomlása.
Utcai pártcsaták.
Ennek eszköze az Ernst Röhm vezette, 1922-ben létrejött SA
2. Az NSDAP választási sikerei
1928: 2,6 %
1930: 18,3 % a legerősebb frakció, de ellenzékben
1931-ben létrejön a Harzburgi Front – konzervatív szövetség Hitler mellett.
161
1932. július: 37,4 % 14 m szavazat
3. Sem demokrácia, sem diktatúra
1932 júliusában Van Papen le kíván számolni a szélsőségekkel. Ehhez Hitlert alkancellárrá
akarja kinevezni, amit az visszautasít
1932 novemberében a nácik visszaesnek, (2 m szavazat vesztése a baloldallal szemben) de
erősek. A parlamenti többséget nem sikerül megszerezniük, Hindenburg nem is nevezi ki
Hitlert.
4. Elkésett kísérlet a náci párt megosztására
Schleicher kancellár Strasserral tárgyal. Ő elfogadja az alkancellári tisztet, erre Hitler kizárja a
pártból. A támadást ezzel visszaveri.
A szociáldemokratákkal sem tudott megegyezni, szükségállapotot sem tudott hirdetni, így
lemondott 1933 januárjában.
1933. január 30.: Hindenburg Hitlert nevezi ki kancellárrá.
D. Hitler a kancellár
1. A hatalom megszilárdítása
A cél a kétharmados többség elérése, a felhatalmazási törvény megszavaztatása. Új választás,
a kommunista szavazatok megsemmisítése
Február 1.: A parlament feloszlatása.
Febr. 27.: a Reichstag felgyújtása
1933. márc. 5.: Az NSDAP 43 %-ot kap. NKP: 13,3 % - a kommunista szavazatok
megsemmisítése: megvan a 2/3!
Felhatalmazási tv.: az alkotmány felfüggesztése
Egypártrendszer: a politikai pártok feloszlatása – de jogilag létezett a többpártrendszer
Szakszervezetek, sajtó, oktatás, kultúra állami ellenőrzés alá vonása.
Propaganda és cenzúra
A Német Munkafront megszervezése: szórakoztatás, munkások irányítása (munkakönyv).
Birodalmi Munkaszolgálat: náci munkáshadsereg.
(Hivatás)Rendi állam helyett államilag ellenőrzött kapitalizmus.
2. Belpolitika
a, Leszámolás a párton belüli ellenzékkel
- SA, Röhm, kispolgári radikálisok. Céljuk a „második forradalom”, a program teljesítése
- szociális program
- nacionalizmus
162
- antimarxizmus
- erő
Utcai terror! Meg kell fékezni
- Hitler elnyeri a hadsereg és a nagytőke támogatását
- 1934. június 29/30.: Hosszú kések éjszakája. Nagy nemzetközi felzúdulás, de lecseng.
A vezető szerep az SS-é lesz. És a Gestapo!
1934. augusztus: Hitler a Führer 90 % támogatja
b, Egyházpolitika
1933. július: konkordátum, de megszegi.
1937: Mit Brennenden Sorge – a pápa tiltakozása.
A protestánsok megosztottak. Az ellenzéki, szakadár felekezettel leszámolt.
c, A zsidókérdés
1935: a nürnbergi faji törvények
- a zsidók nem német állampolgárok
- a „vegyesházasságok” tilalma
Az 1936-os olimpia árnyai.
1938. november 9.: Kristályéjszaka
d, Gazdaságpolitika
Közmunka-programok, irányított gazdaság. A munkanélküliség leküzdése
- 1932-37: 102 %-os növekedés
Fegyverkezés és életszínvonal – 1942-ig.
1936-40: Neuer Plan, Schacht
Goebbels „Négyéves Terv Hivatala”
e, Hitler propagandája
1935. május 21: „A nemzetiszocialista Németország mély belső világnézeti meggyőződésből akarja a békét.
Továbbá akarja ezt abból az egyszerű, primitív felismerésből, hogy semmilyen háború nem lenne alkalmas arra,
hogy megszüntesse a mi általános európai nyomorunk lényegét, hanem azt csak növelné.”
Ugyanekkor a birodalmi honvédelmi törvényben a Reichswehrből Wehrmacht lesz; a háború
gazdasági előkészítése megindul.
3. Külpolitika
1933 – kilépés a Népszövetségből: „Franciaország nem tanúsít belátást a leszereléssel
kapcsolatban”
1935 – népszavazás a Saar-vidékről
általános hadkötelezettség, nehézfegyverzet.
163
Flottaegyezmény Nagy-Britanniával (35 %)
1936 – Antikomintern-paktum
márc. 3. A Rajna-vidék remilitarizálása – blöff, de bejött!
Acélpaktum – a tengely létrejötte.
1938: Anschluss
Müncheni egyezmény
1939. március: Csehország megszállása
Memel-vidék megszállása
164
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés
26. Az iszlám és az arab hódítás
A. Alapok
1. Az arabok
Sémi nép, nomád, kereskedő.
Bizánc és Perzsia között
A tömjénút és Mekka
2. Mohamed (Muhammad - magasztalt)
Abul Kászim, karavánvezető, majd kereskedő
3. Az iszlám kialakulása
- Kinyilatkoztatás – a sors éjszakája, három éven keresztül, majd „éjszakai utazás”
- keresztény és zsidó elemek, de sajátosan arab
- 622, hidzsra: Medinába települ át (Jatrib), nem menekül
- a tanítás lényege kezdetben a végítélet, majd szociális, jogi elemek
- 630, Mekke megnyerése, razziák
4. A tanítás, az „öt oszlop”
- hitvallás
- napi ötszöri ima
- kegyes adomány – adó (zakat)
- böjti hónap (ramadán)
- zarándoklat (hadzs)
A szent háború – dzsihád – nem tarozik ide.
Kevés etikai tanítás
B. A birodalom
1. A birodalom kiépülése
- egy évszázad alatt
- összefogta, mozgósította az arabokat egy külső cél érdekében
- Szíria, Perzsia, Egyiptom
- Bizánc, É-Afrika és India irányába
- A határok: 717/8 – Bizánc, 732 – Poitiers, 751 – Talasz-völgy
2. A berendezkedés
165
- hódító, adóztató birodalom
- elkülönülés az alattvalóktól – adózási szempontból
- a helyi hagyományok elfogadása
- állam és egyház egysége – kalifa
- prebendális rendszer – szolgálati birtok – nincs feudális struktúra
3. A birodalom sorsa
A, Omajjádok (661-750) – Damaszkusz
B, Abbaszidák (751-1238) – Bagdad
- Harun al-Rasid a fénykor, utána hanyatlás
- török törzsek a kalifa testőrei, majd irányítói
4. Az iszlám birodalom jelentősége
- a Mediterráneum egysége – kulturális, gazdasági kapcsolatok
- a hellenisztikus, indiai és arab műveltség továbbadása
- sajátos arab-iszlám kultúra kiépülése
166
27. Magyar-török küzdelmek és együttélés a XIV–XVI. században
2.71. Zsigmond és a török
1. A török kérdés jelentkezése
- 1389 óta a Török Birodalom határos Magyarországgal – Észak-balkáni hegemónia
elvesztése
- 1396, Nikápoly: a keresztes had kudarca (Zsigmond a nagymesterrel együtt Rodoszra
menekült) a sokk Mohácsig tart!
- 1397: temesvári ogy. (szabad költözés)
- Telekkatonaság - katonáskodás a török ellen
2. A török elleni védelem
- telekkatonaság, majd ütközőállamok; 1402 után ismét
- végül a déli végvárrendszer (Ozorai Pipo, Thallóczyak)
- 1428: Galambóc elvesztése
27.2. Hunyadi János és a török kérdés
A. Hunyadi első harcai a törökkel
1. Hunyadi János (1407k. - 1456)
- Zsigmond kegyeltje – katonai tapasztalatok
- 1439, szörényi bán
- 1441, Bátaszék: Újlakival együtt győz Erzsébet felett (Ulászló híve)
- Erdélyi vajda, temesi ispán, nándorfehérvári főkapitány – a déli végek ura
2. Harcai
a, 1442: Marosszentimre - vereség, Vaskapu, Törcsvári-szoros - győzelem
b, 1443-44: „hosszú” hadjárat
A „szegedi” (váradi, drinápolyi béke)
- Hunyadi és Brankovics
- Ulászló és Cesarini
c, 1444, Várna
B. Hunyadi kormányzósága (1446-52)
1. 1445, pesti ogy.: V. László elismerése
- országtanács és 7 főkapitány
2. 1446 – Hunyadi kormányzósága
A bárók uralma – a status quo alapján béke
167
- III. Frigyes nyugaton
- Cillei délen
- Giskra északon
3. 1448, Rigómező
Vereség, de Hunyadi hatalma megmarad
1452: V. László kiszabadul, hivatalosan király. Hunyadi nem kormányzó, csak főkapitány.
Megtartja hatalmát, de elszigetelődik
A központosítást, a királyi hatalom erősítését ő is ellenzi.
C. Nándorfehérvár
1. Okok, előzmények
1453, Konstantinápoly eleste
1455: Szerbia eleste
2. 1456. júl. 4-22.
3. Eredmények
Hunyadi és Kapisztrán halála
Csak a határvédelem marad
Hunyadi megszilárdította Zsigmond határvédelmi rendszerét
27.3. Mátyás és a déli végek
- Szerbia (1459) és Bosznia (1463) török hódoltatása
- 1463 – Jajca elfoglalása, 1464 – Ny-Bosznia megtartása
- A kettős végvárvonal kiépítése, mozgó hadakkal való megerősítése, a határvédelem
centralizálása – aktív határvédelem
- 1474: Várad dúlása
- 1476: Szabács elfoglalása
- 1479: Kenyérmezei csata
- 1483: Béke II. Bajaziddal
27.4. A Jagellók török politikája. Mohács
1. Török: politika kezdetei
- kezdeti feszültségek után „nyugalom”
- a végvárrendszer bírja, de az ország kimerül (Európa legnagyobb állandó védekező hadserege
van a végeken!)
- 1514: a keresztes hadjárat kísérlete
168
2 Mohács
A, Magyarország elszigetelődése
1. A Habsburg-Valois párharc lekötötte Európát
2. Magyarország a Habsburgoknak lett lekötve – ellenszolgáltatás nélkül
3. A török – jóval megerősödve – a térség felé orientálódott
4. Az ország belsőleg is megosztottá vált
B, A védelem összeomlása
1. A béke meggondolatlan felmondása
2. Nándorfehérvár és Szabács eleste
3. II. Lajos központosítási kísérletének kudarca (Báthori visszakerült, a bányák hanyatlottak, a
zavar nőtt)
4. Tomori kísérlete a végvidék megerősítésére, de az első végvárvonal összeomlott
5. A külpolitikai elszigeteltség teljessé vált
C. Mohács és jelentősége
1. A mozgósítás nehézségei
2. A csatahely és a taktika problémái
3. A vereség és a török magatartás
4. A „Szulejmáni ajánlat” és a szakaszos hódítás
27.5. Az ország három részre szakadása
0. Mohács következményei
- katonai vereség
- politikai anarchia
- a trónöröklés kérdése
1. A kettős királyválasztás
a, 1526. november 11. Szapolyai János megkoronázása
b, 1526. december 17. Ferdinánd királlyá választása
1527 – Cserni Jován leverése
2. Hatalmi harc
1527: Ferdinánd támadása (Buda elfoglalása, tokaji csata)
1528: Szapolyai Lengyelországba menekül, de megegyezik a törökkel! Az első alkalom, hogy
a magyarok a törökhöz fordulnak segítségért!
Isztambuli szerződés: Magyarország fegyverrel szerzett tartomány, de Szapolyai a király, nem
kell hűbéradót fizetnie és segíti a Habsburgok ellen.
169
Szapolyai bizalmasa Hieronymus Laski és Lodovico Gritti mellett egyre inkább Fráter György.
1529: a mohácsi kézcsók – Szapolyai Szulejmán lekötelezettje.
Buda visszafoglalása Ferdinándtól, Bécs sikertelen ostroma.
Török segédcsapat Budán Szapolyai mellett, Gritti a szultán megbízottja, később
kormányzóként kvázikirály (1534-ben kivégzik).
1531-32: királytalan gyűlések – az ország nemesei gyűléseznek a probléma megoldásáért –
eredménytelenül.
1532: Kőszeg ostroma – a Bécs elleni támadás elhárítása.
1536-37: újabb királytalan gyűlések – eredménytelenül
1537: Ferdinánd veresége a töröktől Szlavóniában.
1538: váradi béke. A status quo elismerése, Szapolyai után Ferdinánd örökli a trónt, egyévi
fegyverszünet. A béke helyes, de tarthatatlan – Ferdinánd nem tudja támogatni Szapolyait.
3. Buda eleste
A béke felrúgása: Ferdinánd beárulja a töröknek, Szapolyai házassága Izabellával.
1540: János Zsigmond születése – Szapolyai János halála.
János Zsigmond választott király.
1541-ben Ferdinánd megkísérelte Buda elfoglalását, a váradi béke érvényesítését, sikertelenül.
1541. augusztus 29.: Buda török megszállása – az ország három részre szakadásának láthatóvá
válása.
4. Kísérlet az ország egyesítésére
Megdöbbenés
1541: Gyalui egyezmény - Izabella lemond - Ferdinánd megígéri az ország egyesítését.
1542-46: Ferdinánd veresége, a Buda-körüli hídfő szélesítése
1547: Béke a törökkel
1551: a keleti országrész átadása Castaldonak - gyenge erőkkel jön!
Fráter György taktikázik - Alvincon megölik (50 szúrás, 70 napig temetetlen)
27.6. A várháborúk
1. Az 1552-es hadjárat
A cél: az országrészek elszakítása, Erdély hódoltatása.
2. Az 1566-os hadjárat
Szigetvár eleste, de Szulejmán halála
3. A béke
1568: Drinápoly - Miksa (1564-1576) és II. Szelim (1566-1574)
170
- status quo
- évi adó
--> a megosztottság és a határ menti "kisháború" állandósul
4. A védelem megszervezése
- A költségek 1/2 vagy 2/3 részét biztosította
- végvárrendszer: 6 főkapitányság, 100 vár, 15-20000 katona
- Udvari Haditanács
27.7. A hódoltság
1. Török államberendezkedés
Elitváltás
Vilajet - pasa
Szandzsák - bég
Igazságszolgáltatás - mufti (kádi)
Adóztatás - defterdár
Szolgálati birtokok (hász - ziámet - tímár)
2. Az alávetettek élete
- a hagyományok átvétele (adózásban)
- lét- és vagyonbizonytalanság
- kettős adóztatás
- az erőforrások pusztulása
- kezdeti deficit, majd túladóztatás
3. Az alávetettek és a hódítók
- elkülönülés - menekülés lehetősége
- a törökösség tilalma
- parasztvármegye (önvédelem és önszerveződés) és a nemesi vármegye
27.8. Az Erdélyi Fejedelemség születése
1. Előzmények, alapok
- rendi különkormányzat - vajda
- három natio (magyar, székely, szász)
2. A keleti Magyar Királyság
- Fráter György rendezi Szapolyai anyagi ügyeit
171
- 1541 után a cél az ország egyesítése (Gyalui szerződés), Habsburg segítséggel a török
kiűzése - ha Bécs elég erős!
- 1542 után Erdély megerősítése (Erdély, Temesköz, Tiszántúl)
- a török védnökség elismerése, de Erdély semleges 1547-ig
- 1549: Nyírbátori egyezmény megkötése és elárulása
- 1551: Szászsebesi egyezmény - Izabella lemond
- Fráter György mindkét irányba színlel, de rajta veszít
Tragédiája: nem ismerte fel, hogy egyesítési kísérletei nem reálisak!
3. A születés
- 1556-ban Izabella visszatér, 1559-től János Zsigmond az úr.
- a török megelégedett a vazallitással
- 1570: speyeri egyezmény. János Zsigmond lemond a királyi címről, fejedelem és a
Részek ura. Halála után a Habsburgoké Erdély.
27.9. Báthori István fejedelemsége (1571-1586)
1. Külpolitikai alapok
- 1575, Kerelőszentpál - a Habsburgbarát Bekes Gáspár leverése
- Mindkét irányba jó viszony
- 1576-tól lengyel király - (Báthori Kristóf képviseli)
Cél: Magyarország egyesítése lengyel-magyar-erdélyi perszonálunióval - kívülről
2. A fejedelmi hatalom jellege
- a rendiség hagyományosan gyenge
- a fejedelmi birtok túlnyomó súlya - (szekularizáció és restauráció)
- a török politikai-katonai támogatása
- a gazdasági bázis erősítése (monopóliumok, huszadvám)
- A katolikus restauráció kísérlete és kudarca (jezsuiták)
27.10. A tizenötéves háború előzményei
1. A várháborúk lezárulása
- 1568: drinápolyi béke – status quo
- Török és magyar végvárvonal kiépülése
2. A török birodalom meggyengülése
A despotizmus kudarca
- csempészet
172
- a szolgálati birtok válsága
- a katonai fegyelem lazulása
- gazdasági válság (infláció)
- katonai vereségek (K., Mediterráneum)
A hódítások, az extenzív növekedés lezárulása
27.11. A háború lefolyása
1. Aktív szakasz
- 1591: a boszniai konfliktus
- 1593: Veszprém, Palota eleste
- 1593/4: Fülek, Nógrád visszavétele
„Mi a muzulmán népet mostanáig olyan doboznak tartottuk, amelyet elődeink nem mertek felnyitni,
mert azt mondták, hogy telis-tele van kígyókkal, százlábú férgekkel, skorpiókkal, s ha ezt a dobozt
felnyitnánk, ezek országunkra kiáradnak, s a népet elpusztítják, megölik. Most azonban, szükséges lévén,
mi felnyitottuk, és a doboz teljesen üres, éppen semmi sincs benne. Kár, hogy ilyen hiedelemben töltöttük
mostanáig életünket. (Pálffy Miklós, 1593/4)
- 1594: Szent Szövetség (pápa, Habsburgok, románok, Erdély) - Győr eleste.
- 1595: Gyurgyevoi győzelem
1596: Mezőkeresztesi vereség, Eger eleste
2. A háború elhúzódása – passzív szakasz
- 1598: Győr visszavétele
- 1600:Kanizsa eleste
- 1603: A perzsa háború kezdete
- A hajdúk és a végváriak blokkolják a török várakat
3. A háború terhei
- Erdély pusztulása
- rekvirálások – a hadszíntéren áttelelő hadseregek
- A Bocskai-felkelés és következményei
4. A zsitvatoroki béke, 1606. november 11.
- status quo
- A kettős adóztatás szentesítése
- A Porta 200 000 Ft-ért lemond az évi adóról – a királyi Magyarországról
- A török bezárkózik a várakba
173
28. Habsburg-magyar küzdelmek és együttélés (1526-1711)
28.1. A királyi Magyarország – Habsburg uralom alatt 1. A királyi Magyarország berendezkedése
- a birodalom része, határvidéke. A székhely kívül esik az országon.
- Külügy, hadügy, pénzügy a Titkos Tanácsban - Bécsben
- Kancellária
- a helytartó és tanácsa Pozsonyban (később csak helytartó) (belpol.)
- 1562-től nincs nádor, a Magyar Tanács háttérbe szorult
- Magyar Kamara (1528) és Szepesi Kamara
- Udvari Haditanács (1556)
2. Az uralkodó és a rendek
- Elvben örökletes, de gyakorlatilag választott uralkodók
- A török jelenléte!
- A rendiség pozíciói erősödtek - Főnemesek: katonai és gazdi. erő!
- Országgyűlések: adómegajánlás és sérelmek - köznemesi követek
- A köznemesség visszaszorul! - esetleg a vármegye - de szervitor!
De volt összhang az uralkodóval - rendi dualizmus. 1604-ig a rendek küzdelmei alkotmányos
keretek között maraftak!
28.2. A tizenötéves háború hatásai
1. Rendi sérelmek
a, Habsburg centralizáció
- nincs nádor
- idegenek a hivatalokban
- a magyar kormányszervek alávetése
b, Erdély romlása
- Lengyel, román, török, orosz, Habsburg érdekek ütközőpontja
- Báthory Zsigmond ingatag politikája, személyisége (1598-1602 között háromszor mond le és
kétszer tér vissza)
- Basta (1602-4)
c, Katolikus restauráció
- Kassai templom visszavétele (spanyol és pápai nyomásra)
174
- 1604. évi XXII. Tc.
d, Fiskális perek
- hűtlenségi perek – koholt vádak alapján
- a háború terheinek fedezésére
2. Bocskai és a hajdúk
- Bocskai „gondolkodni kezd”
- „megidéztetése”
- szövetség a hajdúkkal
28.3. A Habsburg-magyar viszony alternatívái a 17. században
1. A tizenötéves háború mérlege
- A Habsburgok nem képesek egész Magyarország megszerzésére
- Erdély a magyar rendiség záloga
2. Az erdélyi politika
A, Bethlen Gábor beavatkozása sa harmincéves háborúba
- erdély erősítése
- a magyar rendi jogok szélesítése, biztosítása
B, I. Rákóczi György politikája
- a bethleni politika folytatása
C, II. Rákóczi György
- Meggondolatlan kísérletek az ország egyesítésének előkészítésére
- Erdély hanyatlásának kezdete
3. A magyarországi politizálás dilemmái
A. A KATOLIKUS MEGÚJULÁS ÉS PÁZMÁNY PÉTER
1. A katolikus megújulás feltételei
- kiábrándulás
- a katolikus restauráció programja
- reálpolitika, politikai érdek a Habsburgokkal való együttműködés
- Eszterházy Miklós
2. Pázmány Péter tevékenysége
- Nagyszombati egyetem, 1635
- vitairatok
- a rekatolizáció sikerei
B. ZRÍNYI MIKLÓS (1620-1664)
1. Cél: a török kiűzése – Habsburg vagy erdélyi (II. Rákóczi György) segítséggel
175
2. Eszköz
a, A magyar rendek szerepvállalása
b, Mozgósítás, buzdítás a török ellen (Szigeti veszedelem, Mátyás király életéről való
elmélkedések, Az török áfium ellen való orvosság)
c, Önálló nemzeti hadsereg (Vitéz hadnagy, Tábori kis tracta)
3. Tevékenysége
- aktív törökellenes politika
- 1664, a téli hadjárat
4. Az Udvar politikája és a török háború
a, Az erőviszonyok lassú eltolódása
- a török meggyengülése – a levantei kereskedelem hanyatlása, a szultáni hatalom gyengülése
- a Habsburgok megerősödése: A Habsburg-abszolutizmus kiépülése, a hadügyi forradalom
b, Az Udvar politikája
- Birodalmi érdekből béke a török ellen
- Zrínyi nádorságát és fővezérségét elutasítja
c, A török háború
- A téli hadjárat
- 1664, Szentgotthárd
- 1664, Vasvár.
4. A vasvári béke következményei – A főnemesi összeesküvés
- csalódás a Habsburgokban, felháborodás a gyalázatos béke miatt
- Zrínyi vadászbalesete
- Az erőviszonyok eltolódása az Udvar javára (birodalmi abszolutizmus és török, erdélyi
gyengeség)
- Wesselényi Ferenc nádor a töröknek ajánlja az országot – sikertelenül
- Összeesküvések, melyeket részben felfedtek – az uralkodó megbocsátott
- 1670, az összeesküvőket Lipót lefogatja
- Zrínyi Péter, Frangepán Ferenc, Nádasdy Ferenc kivégzése
5. Lipót kísérlete az abszolutizmus bevezetésére
1. Az abszolutizmus
A rendi alkotmány felfüggesztése
Nincs nádor
A magyar végváriak elbocsátása
Az adóterhek megsokszorozása
A protestánsok elleni támadás
2. Következmények
176
- az adóztatás sikertelensége – visszavonás
- általános társadalmi elégedetlenség
- Bujdosók, kurucok – Apafi csak megtűri
- Thököly a bujdosók élén
6. A rendi dualizmus helyreállítása – a török és Thököly miatt
A. A rendi dualizmus kérdése
- a francia háború miatt Lipót megbékélt
- 1681, Sopron: a rendi alkotmány helyreállítása
- Nádorválasztás
- A protestáns vallásgyakorlat engedélyezése (artikuláris helyek)
B. Thököly fejedelemsége
- a kurucok elégedetlenek
- francia és török támogatás
- Thököly megszervezi fejedelemségét
7. A felszabadító háború hatásai
A. Az 1683-as török támadás
Thököly sikereit a török félreérti: a Habsburgok meggyengültek!
A török előrenyomulás igen gyors!
I. Lipót, Sobieski János - Kara Musztafa
szept. 12.: Bécs felmentése, Párkány, Esztergom
A török nem ismeri el vereségét, bár Bécs békét kötne
B. A háború első szakasza (1683-1689)
1. 1684: Szent Liga (Ausztria, Lengyelország, XI. Ince, Velence, 1686-tól Oroszország is)
Franciaország. semleges
Buda sikertelen ostroma
1685: Thököly bukása. Érsekújvár visszavétele
2. 1686: Buda visszafoglalása
Miksa Emánuel és Lotharingiai Károly
15-20 000 magyar is!
A felmentő sereg elűzése
szept. 2. A vár bevétele
3. 1687. aug. 12.: Nagyharsány (Bádeni Lajos, Savoyai Jenő)
1688: Belgrád
Apafi felmondja a török hűséget
177
C. A háború második szakasza (1689-1699)
1. XIV. Lajos támadása
Köprülü Musztafa (Mehmed fia) nagyvezír tevékenysége
1690: a Balkán elvesztése
2. 1691: Szalánkemén (Köprülü Musztafa halála)
Erdély elfoglalása (Lotharingiai K.)
Diploma Leopoldinum: Erdély külön tartomány
Elhúzódó háború
3. 1697: Zenta, Savoyai Jenő
1699. jan. 24.: Karlóca, béke - angol közvetítéssel (W. Paget)
4. A török kiűzésének okai
A Török Birodalom meggyengül
A Habsburgok megerősödése: katonailag, stratégiailag, gazdaságilag.
28.4. A Habsburg hatalom megerősödése és következményei
A Habsburg felfogás szerint az alap: a fegyverjog!
1. Magyarorság csak informálisan vett részt a Ligában (katonák, ellátás)
Caraffa eperjesi vésztörvényszéke, 1687.
A Habsburgok megerősödése
1687: pzsonyi ogy. lemondás a szabad királyválasztásról és az ellenállási záradékról
A Diplomával együtt alapvető közjogi változás!
2. Mo. fegyverrel visszahódított ország!
kamarai igazgatás
Újszerzeményi Bizottság (1688)
fegyverváltság
új birtokosok
Mo. és Erdély különkormányzata
3. A vitézlő rend sérelmei
A katonaság munka nélkül marad - bujdosók
4. A jobbágyság terhei
A háború pusztításai
Forspont, portio
Növekvő adóterhek
5. A vallási kérdés
Az eperjesi vésztörvényszék
178
A visszafoglalt területeken korlátozták a vallásszabadságot
6. 1697: a hegyaljai kuruc felkelés
28.5. A Rákóczi-szabadságharc
A. ELŐZMÉNYEK
1. A felszabadító háborúk és következményei (1683-1699)
a, Az ország döntő része felszabadul
- pusztítások; Habsburg uralom, de az egység hiányzik (D. Leopoldinum)
b, 1687: az 1681-es - nem működő - kompromisszum vége
- Nincs Erdély, Thököly, török!!!
2. Elégedetlenség
a, Rendek
Neoaquistica Comissio, fegyverváltság
Idegen befolyás erősödése; A vitézlő rend pusztulása
b, Parasztság
- súlyos adóterhek; beszállásolás (porcio és deperdita)
- fuvarozás (forspont)
3. A hegyaljai felkelés
Tokaji Ferenc, Kis Albert, Szalontai György
Tokaj, Sárospatak elfoglalása
Károlyi Sándor leveri
Rákóczi Bécsbe menekül
4. Rákóczi Ferenc (1676-1735)
- I. Rákóczi Ferenc és Zrínyi Ilona, Thököly a nevelőapa
- Jezsuita, udvarhű neveltetés
- 1700: Összeesküvés Berzsenyivel - francia kapcsolat
- Bécsújhely, Brezán (Lehmann kapitány az egyetlen áldozat!)
B. A SZABADSÁGHARC KITÖRÉSE
1. Három levél
a, Brezáni kiáltvány, 1703 május, Esze Tamás. A harc célja a törvénytelenségek és a nemzeti
sérelmek orvoslása.
1703 jún.: Dolhai vereség Károlyitól; Rákóczi megérkezése
b, Vetési pátens, 1703. aug. 28.
- a katonáskodók és családjuk mentesítése a földesúri és közterhek alól
c, Gyalui pátens (a kastélyok védelme)
179
Az év folyamán: katonai szabályzat.
A nemesség csatlakozása - Károlyi is.
2. A felkelés kiszélesedése
1703 végéig: Felvidék, Tiszántúl, Duna-Tisza köze, Bécs alatti portya
Reális esély a győzelemre, ha a külpolitika is egít!
3. A nemzetközi helyzet
a, spanyol örökösödési háború - 1704: Höchstädt. XIV. Lajos nem ismeri el, katonailag nem,
csak pénzzel támogatja.
b, északi háború - lekötöttség
A felkelés külpolitikailag elszigetelődött, reménytelen helyzetbe került.
C. A SZABADSÁGHARC MEGSZERVEZÉSE
1. Államszervezet
a, Törvényesítés: 1704: Recrudescunt; erdélyi fej. 1705: vezérlő fej.
b, 1705, Szécsény
- Vezérlő fej.: külügy, hadügy - pénzügy
- Szenátus (24 v. 28 főúr, nemes, főpap): tanácsadó, Bercsényi
- Gazdasági Tanács, Kancellária (Ráday Pál), Erdélyi Tanács
Nemzeti abszolutizmus, rendi konföderáció
c, Intézkedések
- a vetési pátens módosul: a család csak a közterhek alól szabadul fel
- a végig kitartók hajdúszabadságot kapnak
d, Béketapogatózás: Feltételek: Rákóczi erdélyi fej, a pozsonyi ogy. visszavonása, angol-
holland garancia.
Rákóczi nem lehet fej., ezért nincs megegyezés
2. A kuruc hadsereg
a, 1705-ben 70 000, többsége lovas, 1708 után 30 000
Lovasság, gyalogság (talpasok), tüzérség.
Palotás ezredek (reguláris) és mezei hadak (irreguláris)
Tisztikar: nemesek, de képzetlenek
Állomány: vitézlő rend (Thököly, várkatona, hajdú)
"zsoldosok" (francia, lengyel segély, "svédek")
parasztok - rendkívül képzetlenek
Csak könnyűlovas taktika, rossz felszerelé, ellátás.
b, Katonai események
- 1704: Nagyszombati vereség, de Erdély megszerzése
- 1705: zsibói vereség, Erdély elvesztése, de Dunántúl megszerzése
180
- 1707: Erdély elfoglalása, majd elvesztése
3. Gazdaság és pénzügyek (Gazdasági Tanács, Besztercebánya)
A hadsereg ellátására!
Állami birtokok és jövedelmek. (1707-től a nemesek is.) bányák, vámok
Fejedelmi birtokok.
Rézpénz - ideiglenes megoldás
Francia segély
Posztó- és fegyvergyártás
D. A TETŐPONT ÉS A BÉKE
1. 1707, Ónod (az egész o. Rákóczié ekkor!)
- általános adózás
- a Habsburg-ház trónfosztása
Erőszakkal!
2. 1708, Pozsony, "labanc" ogy.
- I. József keresi a megegyezést
- amnesztia, a sérelmek részleges orvoslása
(sikertelen, mint a következők is - 1709, 1710)
3. 1708, Tállya - Sárospatak: hajdúszabadság
4. 1708, Trencsén
- a királyfogási kisérlet - csúfos vereség
- a cél: az előnyös béke. A hadsereg bomlása, pestis
- 1709: A Dunántúl elvesztése
- 1710, Romhány: szépségflastrom, döntetlen, Érsekújvár, Eger eleste
- 1711, Varsó: Rákóczi és I. Péter - hasztalan
5. A béke felé
a, 1710. szept. 26.: Pálffy János a magyarországi császári hadak fővezére. Az első magyar
Rákóczi: erdélyi fej. szuverenitás
I. József: a lázadók megbüntetése
Károlyi és Pálffy halogató tárgyalásai, de a cél már a béke.
1711. ápr. 25.: Szatmár, konföderációs gyűlés
- amnesztia
- a földesúri birtokok visszaadása
- a parasztkatonák adományai megmaradnak
- a magyar rendi alkotmány helyreállítása
- a protestáns vallásszabadság biztosítása
181
- az Újszerzeményi Bizottság és egyéb, idegen, abszolutisztikus intézmény megszűntetése
Ápr. 29.: elfogadás
Ápr. 30. hűségeskü a halott királyra, zászlóletétel. Fegyverét mindenki hazavihette.
Máj. 1. aláírás
6. Mérleg
A kurucok számára előnyös
Nme béke, hanem megbékélés
- A rendi dualizmus helyreállítása
- Mo. "cseh lábra állítása" elmaradt
- Az uralkodói felségjognak tekintett katonai kérdések nem rendeződtek
182
29. Magyarország a második világháborúban
29.1. A második Teleki-kormány (1939. 02. 16-1941. 04. 03.)
1. Programja, célkitűzése
- Újkonzervatív, keresztényszociális, korporatív.
- a magyar társadalom organikus fejlődése, a nagybirtok védelme
- német orientáció helyett angolszász; fegyveres semlegesség
- falukutatás, szociográfia, KALOT (demokratikus irányú, hivatásrendi, katolikus
ifjúsági tömegmozgalom, a titkolt cél a földreform, 0,5 m fő – a szélsőségek kiszorulása
a faluból)
- közigazgatás fejlesztése
2. Működése
a, Szociális program: biztosítás fejlesztése, ONCSA, kishaszonbérletek (1,5 m kh)
b, Belpolitika:
- 1939: II. tc a honvédelemről (leventekötelezettség, a kivételes hatalom alapjai)
- márc. 15.: Ruszinszko, Volosin – nem ismerik el. Megszállás (12 000 km2, 600 000
fő, 30 000 magyar) Kormánybiztos, távlatilag autonómia.
- 1939. május: választások – MÉP-183, nyilasok-49, a visszacsatolt területekről
„behívott” képviselők-38. A szélsőjobb veszélyes a kormánypártban is. Kifogni a szelet!
- a 2. zsidótörvény – faji alapon, az iparban is. Az egyház ellenezte, de a kormány
bukását nem vállalta.
- a német-lengyel háború: 140 000 menekült befogadása
c, A II. bécsi döntés és hatásai
- 1940. aug. 30. 43 000 km2, 2,4 m fő, 51% magyar – a nemzetiségi kérdés jelentkezése.
400 000 maradt délen.
- német nyomás: Volksbund, Szálasi kiengedése, 1940. nov. 20. – csatlakozás a
háromhatalmi egyezményhez. A fegyveres semlegesség feladása!
d, A bukás
- 1940. dec. 17. – nyitás Jugoszlávia felé – örök barátsági egyezmény
- 1941. márc. 27. – fordulat Jugoszláviában
- 1941. ápr. 3. – öngyilkosság.
29.2. Bárdossy László miniszterelnöksége
1. A Jugoszlávia elleni támadás
183
- Teleki öngyilkossága, politikai végrendelete: bizonyos feltételek mellett elfogadható a
háború.
- Nagy-Britannia ezért nem üzent hadat
- ápr. 11.: „Jugoszlávia megtámadása” – Bácska, Baranya-háromszög, Muraköz,
Muravidék megszállása. A hatalmi vákuum kiküszöbölése – 12 000 km2, 400 000 fő –
150 000 kitelepítése
2. A területgyarapítások következményei
- az ország területe kb. kétszerese lett (170 000 km2.)
- a lakosság több mint kétszeres lett (14 m fő)
- Etnikai változások: a magyarság csak 75 % (román 7, német 7, ruszin, szlovák, szerb)
- vallási változások: római katolikus – 55 %, ortodox 10, református, evangélikus,…
- a gazdasági potenciál növekedése (Iparfejlődés: alumíniumipar, vegyipar;
mezőgazdaság, konzervipar)
3. A szovjetunió megtámadása
a, Okok, előzmények:
- jún. 26., Kassa bombázása
- a hadvezetés és a politikai elit támogatta
- a revízió érdekében szükségesnek látszott
- könnyűnek ígérkezett
- Bárdossy bejelentette a hadiállapotot, Horthy rendelkezett a csapatok bevetéséről (Ez
lesz a vád!)
Az egész hivatalos Magyarország támogatta a háborút
b, A hadműveletek
- Július 1.: 45 000 fő támadása (Kárpát-csoport) Gyorshadtest és Keleti Megszálló
Csoport. Nem nagyhatalom ellen készítették fel, hanem helyi konfliktusra. Őszre
leharcolódott. Decemberben a Gyorshadtestet visszavonják. Werth helyett
Szombathelyi a vezérkari főnök.
- A megszállás: nem ellentétes a hágai és genfi konvencióval (partizánok, túszok). Nem
volt egységes megszállási politika.
- Munkaszolgálat – nem általános az aknamezőre küldés. A deportálások sajátosan
magyar alternatívája. 25-50 000 áldozat.
- A brutalitás: csak 1941-42-ben, csak orosz területeken volt. Lengyel és belorusz
területeken szinte baráti, Ukrajnában is enyhült 1943-44-re. A megszállást csak az
együttműködőkkel lehetett fenntartani.
184
4. Belpolitika
a, Háborúellenes mozgalmak – 1941-42-ben még lehetett
- 1941. szeptember – Parasztszövetség (FKGP, Nagy Ferenc)
- 1941. okt. 6.: tüntetés a Batthyány-örökmécsesnél
- nov. 1.: Kossuth, Táncsics, Teleki sírjának megkoszorúzása
- dec. 25.: a Népszava karácsonyi száma
Magyar Történelmi Emlékbizottság – márc. 15. megünneplése
b, 1941 aug. XV. Tc: III. zsidótörvény – fajgyalázás (a hatalmi és a zsidó elit közti modus
vivendi meggyengülve, de fennmaradt – az intézkedések a szükségszerű rossz kategóriájába
tartoznak.)
c, 1941 aug.: 15 000 nem magyarországi zsidó. Kamenyec-Podolszkij
d, 1942. jan. 4-26.: „Hideg napok” – mindkettőt hatalmi retorzió követte
e, 1942. február: a kormányzó-helyettes – Horthy I. aug. 20. +
Jurcsek-terv: beszolgáltatás
a stratégiai üzemek katonai ellenőrzése
5. A háború kiterjedése
- 1941 vége: hadiállapot a Szovjetunióval, majd Nagy-Britanniával (december 7.) és az
USA-val (december 12.) – „több mint bűn: hiba”
- 1942. jan.: német kérés a II. hadseregre – Bárdossy vállalja. (+ növekvő olajszállítás,
20 000 Volksdeutsch a Waffen-SS-be.)
- 1942 márciusában Horthy meneszti, Bárdossy lemond
29.3. A Kállay-kormány (1942. március - 1944. március)
1. A cél: lazítani a német szövetségen- közeledni a szövetségesekhez
de: teljesítés is! Nem hintapolitika, hanem kényszerpálya.
- 1942. márc. 15.: a háborúellenes tüntetés erélyes megtorlása.
- 1942 nyara – a II. magyar hadsereg kiszállítása
- Német nyomás: a zsidók gazdasági visszaszorítása, sárgacsillag, deportálás – 1942.
nov.: munkaszolgálat.
2. Külpolitikai törekvések, 1943
- A balkáni partraszállásig: folytatni a háborút a Szovjetunió ellen és tárgyalni a
britekkel (Svédország, Svájc, Törökország.) Angolszász követelés fegyveres átállás,
tárgyalás a Szovjetunióval.
- a voronyezsi katasztrófa – utána a teljes kivonás nem sikerült – megszállás maradt.
185
- 1943. április, Klessheim – Horthy nem enged Kállay és a zsidók kérdésében, de
Waffen-SS igen
- 1943 nyara: az olasz kilépés
-- Bajcsy-Zsilinszky és Tildy a különbékét szorgalmazza
-- 1943. aug. 23-29.: Szárszó: Magyarország a háború után – diktatúra?
-- Kisgazda-szocdem szövetség
3. Az előzetes fegyverszünet, 1943. szept. 9.
- ha a britek Magyarországra érnek, akkor lép életbe.
- hiteles megbízott kell, be kell jelenteni, addig is lazítani a német kötöttségeken.
4. Magyarország megszállása, 1944. március 19.
- 1944. március, Klessheim
-- Horthy nem írta alá a megszállást, de helyén maradt és kinevezte Sztójayt.
- Magyarország elvesztette maradék függetlenségét is, de nem bekebelezett!
29.4. A megszállt ország
1. A megszállás és következményei
- Sztójay Döme kinevezése (jobb, mint Imrédy, mert ő gyökértelen)
- Leszámolás az ellenzékkel (FKGP, SZDP betiltása, ellenzéki sajtó betiltása,
ellenzékiek bebörtönzése, deportálása)
- az igazi háború kezdete: az 1. m. hadsereg kiküldése (300 000 fő), Magyarország
bombázása, az ország kirablása (nyersanyag, munkaerő)
2. A magyar holokauszt
- 1944 áprilisáig alapvető létbiztonság (zsidótörvények, helyi vérengzések,
munkaszolgálat ellenére – Európában már nincs tkp.)
- A zsidó elit, a cionisták az Endlösung lényegével tisztában voltak
- Himmler: „vért áruért” 1 000 000 zsidó – 10 000 teherautó – csak ürügy a
kapcsolatfelvételre. 1684 zsidó kimenekítése nácik által.
- svéd zsidómentő akció – „védett zsidó” védett házak. Több tízezer
- Április: a gettósítás
- Május-június: deportálás vidékről
-- a magyar hatóságok hathatós közreműködésével, a lakosság általános
érdektelenségével. A lakosság nem tudott a sorsukról, szervezett mentőakciók
nem voltak, csak egyéni, kis közösségi akciók.
186
A holokauszt minden tizedik áldozata magyar volt, de minden harmadik magyar zsidó
megmenekült
Dél-Erdély elfoglalásának kísérlete
3. Eszmélődés
1944 júliusától
- a megszállás sokkhatása enyhül
- Horthy kiépíti bizalmi körét
- figyelmeztetések a deportálásról (Auschwitz-jegyzőkönyv, a pápa, a Vöröskereszt
tiltakozása)
- a fővárosi zsidóság is veszélyben
- 1944 májusától szerveződik az ellenállás (FKGP, SZDP, NPP, Magyar Front…)
- Külső események: partraszállás, a megszálló erők csökkentése
- Horthy leállítja a deportálást
- megakadályozza a csendőrpuccsot
- elhatározza a kormányváltást és a kiugrást
29.5. A hadszíntérré vált ország
1. A Lakatos-kormány
- 1944. augusztus 23: Románia kiugrása – lépni kell!
- aug. 29.: Lakatos puccsszerű kinevezése
-- a megmaradt szélsőjobboldali pártok betiltása
-- nácibarát főispánok leváltása
-- internáltak, politikai foglyok kiengedése
-- a zsidóüldözés és Eichmann tevékenységének leállítása
2. A kiugrás
- szeptember: fegyverszüneti tárgyalások: Faragho Gábor Moszkvában
- október 8.: fegyverszüneti feltételek – 1937-es határok, Németország megtámadása
Német előkészületek:
- tárgyalások Szálasival
- csapatösszevonások (Skorzeny)
- Ifj. Horthy Miklós elfogása
A kiugrás, okt. 15.
- Koronatanács: Horthy bejelenti a fegyverszüneti tárgyalásokat – már ezt is ellenzik!
- Proklamáció – A csapatok azonban nem kapnak utasítást
187
Október 16:
- Horthy a Várba szorul
- megzsarolják, elárulják
- visszavonja a proklamációt
- átadja a hatalmat Szálasinak
Horthy értékelése, felmentése
- leállítja a deportálást
- kiugrási kísérlet
- az Ideiglenes Nemzeti Kormány
Teljesen súlytalanná válik – még a nürnbergi perben is
Sztálin: „Horthy természetesen bűnös, de mégis csak fegyverszünetet kért. Igaz, hogy meghátrált utána
és a németek kezébe adta magát, … mégsem kell bíróság elé állítani … nagyon öreg már.”
3. Szálasi országlása
- Magyarország nemzetvezetője
- Totális mozgósítás
- Nemzeti Számonkérő Szék
- Zsidóüldözés
- Az ország kirablása
4. Magyarország hadszíntér
- 1. A debreceni csata, 1944. október (a háború 2. páncélos csatája) – a Tiszántúl
elfoglalása
- 2. Budapest ostroma (1944. október – 1945. február.)
- 3. A Balaton körüli harcok (1945. március) – a németek utolsó támadása DK-
Európában
- 4. A Ny-Dunántúl elfoglalása (1945 ápr.)
A harcok eredménye:
- fosztogatás, pusztítás
- menekülés. Kiürítés, káosz
- közigazgatás, közélelmezés összeomlása
A régi Magyarország összeomlása
5. A szovjet hadsereg Magyarországon
- A hadsereg felépítése: részben köztörvényesekből, részben a visszafoglalt területekről
– válogatás nélkül. Budapesten szabad kezet kaptak. A hadsereg a hadszíntérről tartotta
el magát. A katonai rendőrség tesz rendet majd a harcok után.
188
- Malinovszkij 100 000 hadifoglyot jelentett, de csak 50 000 volt – a többit begyűjtötték
- A nők 6-10 %-a esett nemi erőszak áldozatául
6. Megszállás vagy felszabadulás
1945. ápr. 4-re „írták elő” Magyarország „felszabadítását”, de a harcok csak 12/13-ra ültek el.
A, Felszabadítás:
- az üldözött zsidók, baloldaliak számára a náci-nyilas üldözés alól
- az egész társadalom számára a nyilas diktatúra alól
B, Megszállás:
- a szovjet hadsereg megszállóként lépett fel
- a nemzetközi jog alapján 1947-ig Magyarország megszállt ország
- az 1991-ig tartó szovjet jelenlét kezdete
7. A Horthy-rendszer összeomlása
- A parlamentáris-tekintélyuralmi Horthy-rendszer a háború alatt egyre inkább a
végrehajtó hatalom túlsúlyával volt jellemezhető
- Azonban már az 1930-as években kicsúszott Horthy kezéből a kormánypárt
- Marginalizálódik, majd megszűnik az ellenzéki pártok kontrolláló szerepe
- Háttérbe szorul, majd felszámolódik a kormányzót támogató zsidó nagytőkés csoport
- Kicsúszik a kezéből a hadsereg
- Végül kicsúszik a kezéből az egész ország
189
30. A hidegháború
30.1. A hidegháború általános jellemzése
1. Meghatározása
A két szuperhatalom szembenállása, a háborús fenyegetettség légköre – konkrét háborús
veszélyhelyzet ritkán. A második világháború után, 1989-ig.
2. Szakaszai
I. 1945-47: kialakulás
II. 1947-62: klasszikus hidegháború
III. 1962-75: Détante, enyhülés
IV. 1975-85: kis hidegháború
V. 1985-89: rendszerváltás, a hidegháború vége
3. Jellemzői
- katonai, ideológia, politikai, gazdasági szembenállás
- „hideg háború”
- az erőviszonyok, érdekszférák alapvetően nem változtak – a 70-es évek közepéig
hallgatólagos megállapodás egymás érdekszféráinak tiszteletben tartásáról
- nukleáris fenyegetettség – nukleáris egyensúly
- konfliktusok (helyettesítő háborúk) a - nem felosztott – periférián
- Európa háttérbe szorul
4. Okai
- ny. hatalmi-ideológiai ellentét, válasz a szovjet törekvésekre
- k. az amerikai imperializmus kivédése
- revizionista. a Szovjetunió biztonsági törekvéseinek agresszív megtorlása;
hadigazdasági, kereskedelempolitikai törekvések
: 1. eredendő bizalmatlanság a Szovjetunió iránt – óvatos szovjet megegyezési törekvés
2. Sztálin óvakodott a nyugattal háborúba keveredni
3. Truman nem rendelkezett stratégiával
4. Nyugat-Európa tartott a Szovjetuniótól és az USA semlegességétől
30.2. A hidegháború kialakulása (1945-47)
0. Gyökerek
- Olaszország kérdése – 1943, fegyverszünet – a Szovjetunió kihagyása
190
- Jalta: Az érdekszférák elkülönítése – Az USA nem hitte el.
1. Potsdam, 1945. júl. 17. - aug. 2.
A, A második világháború. lezárása
+ Németország demilitarizálása, megszállási zónák, jóvátétel, nácizmus felszámolása, háborús
bűnösök pere
- Németország nyugati határai, Lengyelország, Kelet-Európa – hiányzik.
A későbbi konfliktus jelei
2. A konfliktus elmélyülése
A, Elméleti alapok
- a bizalmatlanság növekedése:
NY. – káosz, kommunista veszély
K. – fenyegetettség, el nem ismerés
- ideológiai szembenállás:
Ny: antikommunizmus
K: két világrendszer
- gazdasági különbségek
USA – fellendülés
Szovjetunió – egyoldalú katonai fejlettség
B, Szovjet előretörés, 1945/6 fordulóján
- Lengyelország – elmaradt szabad választások. („A szovjet kormány nem járulhat
hozzá egy ellenséges kormány létezéséhez Lengyelországban” - Sztálin)
- Irán – 1941 óta angol-szovjet megszállás. 1945 végén baloldali fordulat veszélye.
Szovjet csapatösszevonások a határon. 1946 elején a Szovjetunió visszakozik.
Kialakul az elképzelés: A Szovjetunió feltartóztatandó ellenség.
C, Összekötő: mindketten békét akartak
1946. április – 1947. február: Párizsi békeszerződés – Béke Olaszországgal, Bulgáriával,
Finnországgal, Romániával, Magyarországgal
Nincs béke Németországgal, Japánnal
Rendezetlen a lengyel kérdés és Ausztria helyzete
A Szovjetunió 1940-es határainak elismerése
3. Az elkülönülés
a, 1946. február: Kennan-jelentés – a „hosszú távirat”
- A Szovjetunió rögeszméje, hogy az USA-val nem lehet tartós megegyezésre jutni
b, 1946. március 5.: Churchill, fultoni beszéd
191
- A Szovjetunió csak az erő nyelvén ért – igaz!
- vasfüggöny osztja ketté Európát – bejött!
c, Zsdanov: két világrendszer
d, 1947. márc. 12.: Truman-doktrina
- Az USA támogatja a szabad népeket életformájuk, berendezkedésük megőrzésében.
(apropó: a Görögországnak nyújtott brit segély megvonása – 400 m USD)
A feltartóztatási politika meghirdetése
e, 1947 szept., Kominform (Kommunista és Munkáspártok Tájékoztatási Irodája)
30.3. A klasszikus hidegháború (1947-1962)
1. A két blokk kialakulása (1947-49)
a, Európa gazdasági talpra állítása
- a káosz megszűnése, antikommunizmus
- USA befolyás
- a világgazdaság stabilizálódása
Marshall-terv – K-Európa kimarad
b, Németország talpra állítása
- a jóvátétel kérdése: A Szovjetunió azt visz ki a saját zónájából, amit akar, de az USA
1946 nyarán minden kiszállítást (Szovjetunió, Franciaország.) leállít a saját zónájából.
Közeledés Nagy-Britanniához.
- Bizónia (1947), Trizónia (1948)
- valutareform (1948)
c, A berlini blokád (1948. jún. 25. – 1949. május. 4.)
- Jessup-Malik: Szovjetunió vereség, német-európai közeledés, NDK-NSZK
d, A kelet-európai fordulat
- 1948: Csehszlovákia szovjetizálása
e, A frontok stabilizálódása, 1949.
- KGST – jan. 25.
- NATO – ápr. 4.
- NSZK. NDK
- 1949. szeptember: szovjet atombomba
- COCOM
2. A szovjet blokk kiépülése
A, A Szovjetunió a háború után
192
Óriási anyagi és emberi veszteségek, de Európában a legerősebb katonai hatalom – a gazdasági összeomlás
szélén
- gazdasági újjáépítés - rabszolgamunkával
- az újonnan megszerzett területek, népek beolvasztása
- a háború utáni belső rendcsinálás
- offenzíva a burzsoá ideológia ellen (genetika, kibernetika betiltása, szocialista realizmus)
- politikai terror
Alapja a szovjet katonai jelenlét
a, A hatalom megragadása
Előbb az erőszakszervezetek, aztán a kormányzat, végül az állampárti rendszer
b, A gazdaság szovjetizálása
- államosítás
- földreform, majd a mg. szocialista átszervezése – kollektivizálás (a polgári erők
gazdasági bázisának tönkretétele – a bázis szélesítése)
- tervutasítás, állami iparosítás
- szovjet gazdasági behatolás
- a gazdaság felkészítése az új háborúra
1949. január 25.: a KGST megalakulása
A Szovjetunió 1952-ig mintegy 14 md $-t vont ki K-Európából, többet, mint amit a Marshall-
segély jelentett
c, A társadalom átalakítása
- a fasiszta elemekkel való leszámolás címén a polgári pártok felszámolása
- a civil szervezetek felszámolása
- közös listás választásokon a hatalom megerősítése
- munkásegység – a szociáldemokrata pártok beolvasztása
A kommunista diktatúra kiépítése (a többpártrendszer felszámolása, teljes államosítás,
kollektivizálás)
- egyházüldözés
- a társadalom megfélemlítése, koncepciós perek, politikai terror
- a társadalom egyveretűvé tétele
- személyi kultusz, a szovjet minta másolása
d, Az ellenzékiek, különutasok letörése
- 1948: Tito kitagadása
- 1953, berlini munkásfelkelés leverése
- 1956, Poznan – Gomulka; Budapest
193
Lengyelország
- szovjet megszállás, londoni (demokratikus) és lublini (kommunista) kormány
- a londoniból a Parasztpárt (Mikolajczik) beolvasztása a lubliniba
- a megosztott ellenzéket az 1947 januárjáig elhúzott választásokon a kommunisták és csatlósaik legyőzik,
októberben elüldözik Mikolajczikot
- 1948-ban létrejön a LEMP, Bierut vezetésével a proletárdiktatúra
Jugoszlávia
- végletes belső politikai és etnikai megosztottság a háború alatt
- a győztes Tito kommunista partizánmozgalma, de szovjet nyomásra 1945 novemberig koalíciós
kormányzás
- 1945 novemberében választási győzelem után létrejött a Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság
- a szovjetektől független nemzeti, kommunista állam
3. Az európai integráció kezdetei
Alapok, előzmények
1946. szeptember, Zürichi egyetemen elmondott beszéd, Churchill: francia-német vezetés alatt
álló Európai Egyesült Államok, Európa Tanács
a, 1947. jún. 5., a Marshall-terv
- Európa újjáépítése, a gazdaság fellendítése
- a piacgazdaság fejlesztése
- a belpolitikai krízis leküzdése
Bár K-Európa számára is nyitott volt, a Szovjetunió és csatlósai elutasították
A segély feltétele: átlátható gazdaság. Ez sérti a Szovjetunió gazdaságpolitikáját, a K-Európa
feletti hegemóniáját.
A Kongresszus 1947 végén megszavazza.
1948-52: 16 ny-európai ország, 13,6 md USD (90 % segély)
Európa egységesedésének kezdete
b, A NATO
- 1948. március: brüsszeli szerződés (Nagy-Britannia, Franciaország, Benelux –
kölcsönös katonai segítségnyújtás)
- 1948. június: Vandenberg-határozat: Az USA részvételi lehetősége regionális védelmi
szövetségekben
- 1949. április 4., Washington: USA, Kanada, Dánia, Izland, Norvégia, Olaszország,
Portugália + a brüsszeliek
c, Az integráció alapjai
194
1949: Európa Tanács. A közös európai értékek, eszmények ápolása, érvényesítése, az európai
államok együttműködésének elősegítése. A tagság feltétele a demokratikus berendezkedés, az
emberi jogok tiszteletben tartása.
- francia-német megbékélés – 1950., Németország remilitarizálása
- 1951., Montánunió, a megszállás elvetése
- Euratom
- Németország remilitarizálása és integrálása – Szovjetunió Németország semlegessége
- 1957, római szerződések – EGK
4. Ázsia ébredése (1945-55)
a, India
- folyamatos küzdelem a függetlenségért
- 1947. augusztus 15 – 600 000 áldozat - Pakisztán
- India független: a Kongresszus és a Muszlim Liga
- 1948. június 30. Gandhi halála
b, Indokína
- 1945, Ho Si Minh – Viet Minh
- 1946. december 20.: felkelés
1950-ig francia előnyomulás
- 1954: Dien Bien Phu
- 17 mentén felosztás – USA jelenlét
c, Korea
- 1945. augusztus – kettős megszállás a 38 mentén
- É – szovjet – Kim Ir Szen
- D – amerikai – Li Szin Man
1948 - kiürítés
1950-1953 – háború
d, Kína
- Csang Kaj-sek (Kuomintang) és Mao Ce-tung (KKP) harca
- 1946: megegyezés, de felbomlik
- Csang Nankingba, majd 1949-ben Tajvanra vonul vissza
- 1949. október 7.: KNK
- 1950. február 14. szovjet-kínai barátsági szerződés (talán a koreai háború
forgatókönyve is)
e, Izrael
195
- 1947. november – Palesztina felosztása, ENSZ
- 1948. május Izrael állam – 1. arab-izraeli háború
f, Japán
1945 – demokratikus választások
1946 – a baloldal megerősödése
1951: japán-amerikai különbéke
5. Sztálin után (1953-56)
a, Szovjetunió
1953. március 5.: Sztálin halála
Megoldatlan kérdések (személyi kultusz, katonai diktatúra, a határok nem garantáltak, német
kérdés, a csatlósok, a világhelyzet, az utódlás)
Változtatni kell – belső reformok kellenek – ehhez pénz kell – enyhülés (Ld. alább: Korea,
Indokína, Ausztria)
Kollektív vezetés – út a lazulás felé. (Hruscsov, Berija, Malenkov)
b, Az enyhülés (1953-56)
- 1953. június: kezdeti engedmények, majd berlini munkásfelkelés – leverik, de
enyhíteni kell a szigoron!
- 1953, Panmindzson – megkezdődnek a fegyverszüneti tárgyalások Koreában
- 1954, Indokína – Vietnam kettéosztása
- 1954/55: az el nem kötelezettek jelentkezése
- 1955. január: megszűnt a hadiállapot a Szovjetunió és Németország között.
- 1955. május 15. Osztrák államszerződés (Ausztria semleges, nincs Anschluss, nincs
szovjet megszállás Bécsben)
- 1955: szovjet-jugoszláv megbékélés
- 1955: genfi négyhatalmi csúcs – a háború nem kifizetődő
- Adenauer Moszkvában
c, A szembenállás jelei:
1954: USA – hidrogénbomba
1955: Szovjetunió – hidrogénbomba – a katonapolitikai helyzet megváltozása – a geopolitikai
helyzet azonban még változatlan.
1954/5: NSZK a NATO tagja – a Varsói Szerződés megalakulása
Az érdekszférák tartós elhatárolása
d, Az el nem kötelezettek
1954. jún. 28. Pancsa sila - öt elv (Nehru, Csou En-laj)
196
- területi épség, szuverenitás
- meg nem támadás
- be nem avatkozás
- egyenlőség, kölcsönös előnyök
- békés együttélés
1955. április 24., Bandung, 10 elv – el nem kötelezettek (Föld szegényei, egyesüljetek)
- Kína, India, Indonézia, Egyiptom
6. 1956
a, Hruscsov hatalma
- Berija (1953), majd Malenkov (1954) bukása
b, Az SZKP XX. kongresszusa (1956. február.)
- a személyi kultusz leleplezése
- a békés egymás mellett élés politikájának meghirdetése (Alapjai: a szovjet
rakétatechnika, a „rubeldiplomácia” és a gyarmati felszabadítási mozgalmak)
c, Olvadás
- Lengyelország: a sztálinisták bukása, június: Poznan – munkásmegmozdulások,
október 21: Gomulka hatalomra kerülése
- Csehszlovákiai változások
- Magyarország forradalma – az USA érdektelen – a dominóelv elkerülése.
- Egyiptom: Nasszer elnök nyugat-ellenes politikája; 1956. október 29, Anglia,
Franciaország, Izrael – Szuez elfoglalása, a szuezi válság.
D, A hruscsovi Szovjetunió
1956 után a desztalinizáció visszafogása
1957: Malenkov, Molotov, Kaganovics kísérlete Hruscsov leváltására – kudarc. (Kaganovics
egy urali kombinát, Malenkov egy szibériai vízierőmű, Molotov pedig mongóliai nagykövet
lett)
Kaganovics: „Hruscsov elvtárs! Évek óta ismerlek. Kérlek, ne engedd meg, hogy úgy bánjanak velem, ahogy
Sztálin idején számoltak le az emberekkel...”
Hruscsov: „Kaganovics elvtárs! Amit te mondasz, még egyszer megerősíti, milyen módszereket szándékoztatok
alkalmazni aljas céljaitok elérésére. Vissza akartátok taszítani az országot azokba az állapotokba, amelyek a
személyi kultusz idején uralkodtak, le akartatok számolni az emberekkel. Másokat is a saját mércétekkel
mértek, de tévedtek. Mi szilárdan betartjuk és be is fogjuk tartani a lenini elveket. Munkát kaptok, nyugodtan
dolgozhattok élhettek, ha becsületesen fogtok dolgozni, mint minden szovjet ember.”
1958-tól Hruscsov ismét egyesíti a pártfőtitkári és miniszterelnöki posztot
A mezőgazdaság, űrkutatás fejlesztése
197
1964: Hruscsov leváltása, L. Brezsnyev hatalomra kerülése
7. 1956 következményei
A változás feltételei:
- fogyasztói társadalom
- eurokommunizmus
- a marxizmus bázisának megszűnése
- A harmadik világ létrejötte
A status quo fenntartására törekszik mindkét fél – a jelszavak ellenére.
- 1957: az EGK létrejötte (Európa magára maradhat!)
- 1957. okt. 4.: Szputnyik – a Szovjetunió geostratégiai helyzete, a bekerítés. A kitörést
a rakétatechnika jelenthette.
A kétpólusú világ helyett a nagyhatalmi rivalizálás kezdődik.
- 1958: a II. berlini válság – Berlin ultimátum (Nyugat-Berlin demilitarizálását, Berlin
egyesítését követelik a szovjetek, vagy K-Berlini jogaikat átadják az el nem ismert
NDK-nak) – a kérdés továbbra is függőben marad, csak a fal „oldja meg”
- 1959: Nixon elnök látogatása Moszkvában – a Jupiter-rakéták telepítése
Törökországba.
- 1960: az U-2-es kémrepülőgép lelövése a Szovjetunióban.
Hruscsov beszéde az ENSZ-ben
Hruscsov tárgyalása Castro kubai elnökkel
- 1961: Gagarin űrrepülése
kubai emigránsok partraszállási kísérlete a kubai Disznó-
öbölben – kudarc (Kennedyt bizonytalannak tartották)
a berlini fal felépítése (1949-61 között 2,5 m menekült)
8. A kubai rakétaválság, 1962
Szovjet SS-4 és SS-5 rakéták telepítése Kubában.
- Szuperhatalmi státusz
- az erőegyensúly helyreállítása (Törökország!)
- precedens Kínának
A III. világháború küszöbén
- Amerikai blokád Kuba körül
- ultimátum a szovjeteknek
U Thant ENSZ-főtitkár közvetít
Szovjet visszakozás
198
- a szovjet hajók nem kísérlik meg áttörni a blokádot
- visszavonják a rakétákat
Amerikai engedmények
- A berlini fal fennmarad
- A Jupiter-rakétákat visszavonják
- Kuba sérthetetlen
kiépítik a forró drótot
A hidegháború a kritikus (valódi háborús, atomháborús szint alatt marad)
A 60-as évek elejének feszült szovjet-amerikai viszonya a szovjet felzárkózásnak, térnyerésnek
az eredménye. Nukleáris patthelyzet.
Ezt követte a feszültségek lazulása: détante.
A konfliktus súlypontja Ázsiába helyeződött. (Helyettesítő háborúk.)
30.4. A détante és az enyhülés (1962-1975)
1. A feszültségek lazulása (1962-69)
1963: részleges atomcsend-egyezmény.
Forró drót
Kennedy halála
1964: Brezsnyev hatalomra kerülése. „Óvatos” fegyverkezés: interkontinentális rakéták és
Gorskov admirális flottaépítési programja
Brezsnyev-doktrína: A szocialista országok szuverenitása addig terjed, amíg nem sérti a
szocialista közösséget
1964: Kína atomhatalom lesz, kulturális forradalom, három világ teória
1964: Tonkini incidens – É-Vietnam bombázása
1967: hatnapos háború – izraeli megelőző csapás az arab szövetségre
1968: prágai tavasz, A. Dubcek, emberarcú szocializmus
1969: kínai-szovjet kis határháború (Usszúri) BAM
2. Az enyhülés (1969-75)
Alapok:
új keleti politika
SALT-tárgyalások
Gazdasági közeledés
Kína
Kissinger: Katonai paritás, gazdasági multipolaritás, kínai kártya
199
1969-72: SALT-tárgyalások
- atompatt, fegyverzetkorlátozás
- Európa kettéosztott
- A világpiac egységes
1971: szovjet-indiai együttműködés
1972: Német alapszerződés
1973: Jóm Kippur-háború - olajválság
A Vietnam-szindróma
1973: párizsi fegyverszünet
1975: Saigon eleste
1975, Helsinki: Európai Együttműködési és Biztonsági értekezlet
- európai biztonság
Tudományos és gazdasági együttműködés
Humanitárius együttműködés
1975: Szojuz-Apolló űrrepülés
„...az, hogy a szovjetek képtelenek voltak elnyerni Kelet-Európa hűségét, szerencsétlen történelmi kudarc,
mivel Kelet-Európa az ú természetes érdekszférájuk... Politikánknak arra kell irányulnia, hogy a kelet-
európaiak és a Szovjetunió között organikus kapcsolatok alakuljanak ki.” (Helmut Sonnenfeld amerikai
külügyminiszteri tanácsadó, 1975)
1975: G-7 létrejötte
A Perzsa-öböl védelme
A NATO kiterjesztése a déli félgömbre
30.5. A feszültségek újjáéledése (1975-79)
1. Alapok – Helsinki után
- az 5. kosár – időzített bomba
Szovjet térnyerés
1977: SS-20-asok telepítése. Az ötpólusú helyett két háromszög
Az USA relatív gyengülése, vereségei
A nyugat és a harmadik világ meggyengülése az olajsokkban
Katonai felzárkózás
A portugál gyarmatbirodalom összeomlása
2. Folyamat
A, Afrika
200
- Angola, 1975. szovjet fegyverek, tanácsadók – kubai „önkéntesek”
- Szerződések Mozambikkal, Etiópiával, Bissau-Gineával
B, Ázsia
- 1978: szovjet-vietnami szerződés – támaszpontok – Kambodzsa lerohanása
- Japán-Kínai béke a válasz
Afganisztán, 1978: szovjetek által kiképzett katonatisztek puccsal hatalomra kerülnek, de a
polgárháborúba a szovjetek közvetlenül, csapatokkal avatkoznak be (1979).
1979, iráni iszlám forradalom - gyengíti az USA-t
C, Amerika – a sandinisták győzelme Nicaraguában (1979)
3. A szovjet sikerek háttere
- flottafejlesztés
- megnövekedett stratégiai mozgástér
- rubeldiplomácia az olajárrobbanás miatt
- a „tengeri autópálya veszélyeztetése”
- A Közel-Kelet bekerítése
4. A nyugat válasza
A, Válságjelek
- olajsokk, stagfláció, munkanélküliség
B, Megoldások
Tudományos-technológiai forradalom, robottechnológia, mikrochipek, informatika
C, Válaszlépések
Ingadiplomácia Afrikában is
Ping-pong-diplomácia Kínában
Pakisztán támogatása
Fegyverkezés, a Pershing-rakéták telepítésének bejelentése (1979)
Carter-doktrina meghirdetése
30.6. A kis hidegháború (1979-85)
1. A helyzet (1980, Reagan)
- a szovjet befolyás nőtt, az amerikai csökkent
- Moszkva túlterjeszkedett, a gazdasági összeomlás szélén van, nem bír el új
fegyverkezési versenyt
A cél: visszaszerezni a nyugati világon belüli fölényt, erőpolitikával megállítani a szovjet
expanziót
201
2. Az amerikai lépések
Kül- és biztonságpolitikai offenzíva - A katonai költségvetés növelése
1979: Camp Davidi egyiptomi-izraeli különbéke
A NATO érdekövezetének kiterjesztése a Dél-Atlanti térségekre is
1981: Columbia űrrepülőgép, neutronbomba
1982: Grenada megszállása
1983: SDI, a Pershingek telepítése
Diego Garcia kiépítése, gyorshadtest, támaszpontok a Közel-Keleten
Amerikai hadgyakorlatok a Közel-Keleten
3. A szovjet „reagálás”
A, Gerontokrácia
- 1982: Brezsnyev halála. 1982-84: Andropov, 1984-85: Csernyenko
- kompromisszumképtelenség, belső harcok
B, A szembenállás fokozódása
A lengyel válság (1980, Szolidaritás, 1981, szükségállapot)
1984, az SS-20-asok számának növelése (100)
Hidegháborús propaganda, olimpiák bojkottja, COCOM szigorítása, nincs csúcstalálkozó
C, A válság jelei
Élelmezési válság, az olajárak csökkenése, a Szovjetunió a válság szélén
30.7. A hidegháború vége (1985-1989)
1. A reformok szükségessége: gazdasági válság, a külpolitikai túlterjeszkedés
Gorbacsov, 1986: peresztrojka, glásznoszty – külpolitikai visszahúzódás – békés együttélés,
elégséges védelem – a hidegháború feladása, a fegyverkezés korlátozása
1985, Genf – leszerelés – nullamegoldás
Visszavonulás Afganisztánból, Nicaraguából, Angolából és Etiópiából
2. A Szovjetunió válsága
Belső válság
Kaukázus, Baltikum, antiszemitizmus
1986: Csernobil
3. A fordulat, 1989-1991
A csatlósi rendszer bomlása.
Gorbacsov nem alkalmazza a Brezsnyev-doktrinát
A Szovjetunió „kardcsapás nélkül” veszíti el a hidegháborút.
202
1989: Málta – a Szovjetunió elismerte K-Európa elvesztését
A hidegháború – gazdaságilag – kezdettől fogva egyenlőtlen felek küzdelme volt. A szovjet
rendszert saját belső problémái és a nyugat kihívásai omlasztották össze. A hidegháború tkp.
1987-ben véget ért, de a Szovjetunió bukása tette hitelessé
1991: START
A kommunista puccskísérlet bukása
A Szovjetunió felbomlása