Természetes vízi halgazdálkodás tógazdasági háttérrel, avagy a keltető

háztó a horgászokig

Fodor Ferenc tógazdasági ágazatvezető

2017.04.08.

Siófok

Feladataink: · az állami tulajdonban lévő balatoni halállomány megőrzése és fejlesztése · a természetes szaporodó helyek megőrzése, védelme és fejlesztése, élőhely rekonstrukció. · mesterséges szaporodó helyek kifejlesztése és gyakorlati alkalmazásának bevezetése, fenntartása · a Balaton és a Kis-Balaton szükség szerinti szelektív állományszabályozó halászata · a hatóság által jóváhagyott halgazdálkodási terv keretében végzett tervszerű haltelepítés · tógazdasági haltermelés a balatoni telepítésre kerülő hal előállításának céljából · horgászengedélyek kibocsátása, horgásztatás · horgászturisztika fejlesztésében való aktív részvétel · halőrzési tevékenység a Balaton halállományának védelmében · a természetes (tavaszi) és rendkívüli halelhullás következményeinek elhárítása, haltetem gyűjtés · a balatoni sudárponty fajtafenntartása és szaporítása · a lehető leghatékonyabb védekezés a nagy kárókatona ellen.

Balatoni halgazdálkodás

erősségek

• természetes közeg

• stabil vízminőség

• nagy tófelület, sekély víz (60.000 ha)

• halászat megszűnése

• Natura 2000 terület

• különleges rendeltetésű vízterület

Balaton: különleges rendeltetésű vízterület

• A földművelésügyi miniszter 44/2015. (VII. 28.) FM rendelete a

halgazdálkodási vízterület különleges rendeltetésűvé nyilvánításának szabályairól

A halgazdálkodási vízterület különleges rendeltetésűvé nyilvánítható:

a génállomány megőrzése érdekében

természetvédelmi érdekek érvényesítése miatt

oktatási és kutatási célból

országos jelentőségű turisztikai érdekek érvényesítése miatt

• NÉBIH Földművelésügyi Igazgatósága 04.3/5299-4/2015. iktatószámú határozata a Balaton és vízrendszere (víztérkód: 14-002-2-1) nyilvántartott halgazdálkodási vízterület különleges rendeltetésű vízterületté nyilvánításáról.

Balatoni halgazdálkodás gyengeségek

• halak szaporodási lehetőségeinek beszűkülése

• planktonikus táplálékkészlet szegénység

• időjárásnak való kitettség – szél, csapadékszegénység

– klímaváltozás

• nehéz őrizhetőség

• kevés parti horgászhely

• horgászturizmus, mint sokadrangú balatoni turisztikai szempont

Balatoni halgazdálkodás veszélyek

Természeti hatások • aszály vs. magas vízszint

• idegenhonos halfajok természetes terjedése

• KORMORÁN-kérdés

Antropogén hatások • vízgyűjtő területen folytatott mezőgazdasági tevékenység

• halpusztulások (mérgezés)

• idegenhonos halfajok behurcolása (busa, törpeharcsa)

• halbetegségek behurcolása

Balatoni halgazdálkodás lehetőségek

• ívó- és élőhely fejlesztés – déli berekterületek becsatlakoztatása

– Kövezések

• vándorkagyló – kifogyhatatlan táplálékkészlet

• saját termelésű hal telepítése

• 2014-2020 élőhely fejlesztést, horgászturizmust, stb. célzó pályázati források

• nyíltvízi horgászat fejlesztése – csónakkikötők, sólyaterek építése

– kísért horgászat

• turisztikai szezon hosszabbítása – bojlizás, tavaszi pontyhorgászat

– őszi süllőzés

Megszűnt halászat (2013.12.05)

Miért?

• törvényi szabályozás

• egyszerű jogsérelem a horgásztársadalom felől

• a Balaton halnevelő-eltartó képessége korlátozott

• óceánok, tengerek túl halászata

A Balaton jelenlegi „halászai”!

Balatoni haltelepítés 2015

• Ponty: 2015 során összesen 365 854 kg: ebből 33 977 kg elmaradás volt 2014-ből, így a 300 tonnás kötelezettséget 31 877 kg-mal teljesítettük túl.

• Compó – 1500 kg tavasszal, 3 helyszínen (északi part)

• Harcsa - 750 kg kétnyaras harcsa - tavasszal

• Csuka - 256 000 db előnevelt - tavasszal

• Süllő – 6722 kg egynyaras

• Széleskárász – 1100 kg

• Menyhal - 650 db – jelzésértékű népesítés!

• Balin – 200 db kétnyaras

Haltelepítés nehézségeink

Cél: saját termelésű hal népesítése

okszerű népesítés

ökonómiai megfontoltság

halegészségügyi kontroll

közbeszerzés

Rendezetlen tógazdasági háttér

Irmapuszta, Buzsák: haszonkölcsön szerződés

Varászló: vagyonkezelésben – 20 év (de: bérlő 2020-ig)

Fonyód, Mórichely : BHZRt tulajdon, idegen haszonbérlet

Megújult horgászrend

– Ponty felső: 80 cm

– Süllő felső: 70 cm

– Sügér: 15 cm, max. 2 kg

– Menyhalat megtartani tilos

– Hármas és kettes horog tiltása

– Behúzva nem szabad őshonos halat elvinni

– Behúzás: északi part 350 m, déli part 450 m

– A begyaloglás is behúzásnak minősül, míg a Balaton átlag 80 cm felett van.

Fejlesztések

•HOP – eszközbeszerzések (lezárult)

•MAHOP – várjuk a program kiírását!

•Célzott támogatás a keszthelyi halásztelep horgászturisztikai célú fejlesztéséhez

•Élőhely fejlesztés GINOP 2.3.2-15

•Balatoni fogas, mint hungarikum

MIBŐL LESZ A BALATONI HALTELEPÍTÉS?

Gazdaságaink

• Balatonlelle-Irmapusztai tógazdaság (273 ha)

• Buzsáki tógazdaság és keltető ház (132 ha)

• Balatonföldvár halastó (20 ha)

• Balatonszárszó halastó (15 ha)

Nevelt halfajok

• Ponty (Balatoni Sudár tájfajta)

• Csuka

• Balin

• Süllő

• Kősüllő

• Széles kárász

• Harcsa

• Compó

• Keszegfélék

Éves telepítési mennyiség

BALATON • Ponty 2-3 nyaras 300.000 kg • Süllő 1-2 nyaras 6.000 kg • Csuka előnevelt 250.000 db • Compó 2-3 nyaras 200 kg

KIS-BALATON (I. ütem+kazetta) • Ponty előnevelt 250.000 db • Süllő előnevelt 100.000 db • Harcsa 1 nyaras 1.000 db

1. lépés a Balaton felé

SZAPORÍTÁS

2. lépés a Balaton felé

ELŐNEVELÉS

3-4 hét

3. Lépés a Balaton felé

Tógazdasági nevelés 2-3 éven át

4. lépés a Balaton felé

TELEPÍTÉS

Horgász sztereotípiák

• Kizárólag tejes pontyokat telepítünk, hogy ne tudjanak szaporodni…

• UV lámpával sterilizáljuk a halakat keltetéskor...

• „Miért ilyen kicsi süllőt telepítünk, és miért nem 2 kilósat?”

• Miért pikkelyes, miért tükrös???

• Nincs hal, a halászok lehalászták!!!

• Stb.…

Köszönöm a figyelmet!