tartalomjegyzÉk -...

Készítette: Lakatosné Sárkány Júlia

2

TARTALOMJEGYZÉK

Pályázat………………………………………………………………………………………...3

Pályázati nyilatkozat ..................................................................................................................4

Motivációs nyilatkozat ............................................................................................................... 5

Szakmai önéletrajz ..................................................................................................................... 6

I. Helyzetelemzés ....................................................................................................................9

I.1. A közös igazgatású intézmény adatai........................................................................ 9

I.2. Intézményegység: Alapfokú Művészeti Iskola......................................................... 9

I.3. Az intézményegység mutatói ………………………………………………………14

I.4. Személyi feltételek ………………………………………………………………...17

I.5. Tárgyi feltételek …………………………………………………………………...19

II. Vezetői program, koncepció……………. ......................................................................... 20

III. Összegzés……………. ..................................................................................................... 23

IV. Mellékletek ........................................................................................................................ 25

Erkölcsi bizonyítvány

Végzettséget, szakvizsgát igazoló okmányok másolata

Munkáltatói igazolás


3

PÁLYÁZAT

a Szigetszentmiklósi József Attila Általános Iskola és Alapfokú Művészeti

Iskola

művészeti iskola

intézményegység-vezető (magasabb vezető) beosztás ellátására

Pályázó: Lakatosné Sárkány Júlia

Pályázati azonosító: KLIK/132/1073/2016

Pályáztató: Klebelsberg Intézményfenntartó Központ

Szigetszentmiklósi Tankerület

Intézmény: Szigetszentmiklósi József Attila Általános

Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola

2301 Szigetszentmiklós, Szebeni u. 81/B

OM:037746

Benyújtás dátuma: 2016. szeptember 28.


4

PÁLYÁZATI NYILATKOZAT

Alulírott Lakatosné Sárkány Júlia pályázatot nyújtok be a Közszolgálati

Személyzetfejlesztési Főigazgatóság által a Közigállás portálon 2016. augusztus 30-án

megjelent pályázati felhívás alapján a Szigetszentmiklósi József Attila Általános Iskola és

Alapfokú Művészeti Iskola (2310 Szigetszentmiklós Szebeni u. 81/b) művészeti iskola

intézményegység-vezető beosztás ellátására.

Kijelentem, hogy a Szigetszentmiklósi József Attila Általános Iskola és Alapfokú

Művészeti Iskola intézményegység-vezető állás betöltésére előírt, valamint a pályázati

kiírásban szereplő feltételeknek megfelelek és ennek igazolásait mellékelem.

Nyilatkozom arról, hogy hozzájárulok a teljes pályázati dokumentációmnak az eredetivel

megegyező sokszorosításához, továbbításához illetve 3. személlyel történő közléséhez.

Nyilatkozom, hogy hozzájárulok személyes adataim pályázati összefüggésben való

kezeléséhez.

Pályázatomban megjelenő dokumentumok:

- pályázat és nyilatkozat - szakmai önéletrajz

- az intézmény vezetésére vonatkozó program a szakmai helyzetelemzésre épülő

fejlesztési elképzeléssel

- végzettséget igazoló okiratok másolata

- erkölcsi bizonyítvány

Szigetszentmiklós, 2016. szeptember 28.

............................................

Lakatosné Sárkány Júlia


5

MOTIVÁCIÓS NYILATKOZAT

A pedagógus pályán eddig eltöltött 31 év alapján elmondhatom, hogy ez nem csak a munkám

és hivatásom, hanem gyakran a szabadidős tevékenységem is.

Az eddig bejárt szakmai utamon váltakozva kerültek előtérbe a különböző szakterületek.

Időszakonként a matematika tanítás szabályos, logikus, kiszámítható világa dominált, máskor

pedig a művészetek bemutatásának, gyakorlásának kreatív, alkotó, egyedi elképzelésekre

rávezető oktatása. Igyekeztem mindig az aktuális területen fejleszteni magam, keresni azokat a

pedagógiai módszereket, eszközöket, ismereteket, amelyekkel hatékonyabbá, érdekesebbé,

élvezhetőbbé tehetem a tanulást a gyerekek számára és a tanítást a magam számára.

A művészeti iskolai vezetői pozíció betöltése nem tudatos tervezés és képzés eredménye volt

az életemben, hanem egy helyzet megoldásának a lehetősége. Szerencsésnek mondhatom

magam, hiszen tizenkét éve, olyan kollektíva, mondhatom baráti közösség munkájának a

szervezése és vezetése lett a feladatom, akikre szakmailag és emberileg is felnézhetek és

számíthatok rájuk minden területen.

A vezetés számomra azt jelenti, hogy feladatom megteremteni azokat a lehetőségeket,

rendszereket, körülményeket, amelyekben a kollégák és tanulók olyan helyzetbe és helyre

kerülhetnek, ahol a legjobban tudják alkalmazni a saját képességeiket, tehetségüket,

erősségeiket. Igyekszem a döntéseimet másokkal összehangolva, egyeztetve meghozni.

Szeretem és támogatom az önálló ötleteket, kreatív megoldásokat, igyekszem én is ilyen

szellemben dolgozni.

Pályázatom beadásában az motivált, hogy a művészeti iskola intézményegység

eredményességének, jó hírének, sokszínűségének fenntartását, fejlődését - a kollégákkal

együttműködve – továbbra is elősegítsem.



6

SZAKMAI ÖNÉLETRAJZ

Személyi adatok Vezetéknév/utónév: Lakatosné Sárkány Júlia

Lakcím: 2310 Szigetszentmiklós, Tököli u 68/A

E-mail cím: [email protected]

Iskolai végzettségek

Időtartam: 1980-1985

Végzettség/képesítés: matematika – rajz szakos tanár

Oktatást/képzést nyújtó intézmény neve, típusa:

Juhász Gyula Tanárképző Főiskola, Szeged

Időtartam: 1976 – 1980

Végzettség/képesítés: érettségi


Szent István Gimnázium, Kalocsa

Szakmai tapasztalat

Időtartam: 2011. szeptember –

Foglalkozás/beosztás:

igazgatóhelyettes

művészeti iskolai tanár

Munkáltató neve és címe:

Szigetszentmiklósi József Attila Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola

2310 Szigetszentmiklós, Szebeni utca 81/B


7

Időtartam: 2004 – 2011. augusztus


igazgató



Művészeti Tanoda Alapítvány 2310 Szigetszentmiklós, Radnóti M. utca 6.

Miklósi Alapfokú Művészetoktatási Intézmény 2310 Szigetszentmiklós, Radnóti M. utca 6.

Időtartam: 1996 - 2002




Szigeti Alapfokú Művészetoktatási Iskola 2310 Szigetszentmiklós, Radnóti M. utca 6.



matematika-rajz szakos tanár


József Attila Általános Iskola 2310 Szigetszentmiklós, Radnóti M. utca 6.



matematika-rajz szakos tanár

osztályfőnök


ÁMK és Általános Iskola 6400 Kiskunhalas, Kossuth utca 23.

Dimitrov Téri Általános Iskola 6400 Kiskunhalas

jogutód: Kertvárosi Általános Iskola 6400 Kiskunhalas, Nyírfa utca 21.


8

Szakképesítések


Végzettség/képesítés: szakvizsgázott pedagógus, közoktatási vezető


Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem

Budapest

Tanfolyamok

Időtartam: 1999-2000. (55 órás)

Tanfolyam neve: Számítógép és Internet alapismeretek


Informatika-számítástechnika Tanárok Egyesülete

1143 Budapest, Stefánia u. 91.

Időtartam: 1999. (150 órás)

Tanfolyam neve: Népi játszóházi foglalkozásvezetői (záróvizsga nélkül)


Csepeli Hétkrajcár Alapítvány

1211 Budapest, Rákóczi F.u.106-108.


9

I. HELYZETELEMZÉS

Csak objektív intézmény- és személyismeret birtokában lehet belefogni bármilyen szintű

fejlesztésbe, ezért a vezetői program kidolgozását a tervezett innováció környezetének

bemutatásával és elemzésével kezdem.

I. 1. A közös igazgatású intézmény adatai:

Intézmény neve: Szigetszentmiklósi József Attila Általános Iskola és Alapfokú Művészeti

Iskola

Székhelye: 2310 Szigetszentmiklós, Szebeni utca 81/B.

OM: 037746

Felügyeleti és irányító szerve: Klebelsberg Intézményfenntartó Központ

Szigetszentmiklósi Tankerülete

I. 2. Intézményegység: Alapfokú Művészeti Iskola

Feladat ellátási helyei: 2310 Szigetszentmiklós, Szebeni utca 81/B

2310 Szigetszentmiklós, Csokonai utca 14.

2310 Szigetszentmiklós, Radnóti M. utca 6.

2310 Szigetszentmiklós, Kossuth L. utca 11.

Az alapfokú művészeti iskola

szervezeti és szakmai tekintetben önálló intézményegység,

2011. szeptembere óta szerves része az intézmény egészének,

élén az intézményegység-vezető áll, aki vezetői tevékenységét a közös igazgatású,

intézmény igazgatójának alárendelve látja el,

tevékenységét szoros együttműködésben végzi az általános iskolával.

Az intézményegység alaptevékenysége:

Alapfokú oktatás, ezen belül nappali rendszerű alapfokú művészetoktatás, amely

választható,

nem tankötelezettséget teljesítő,

iskola rendszerű,

díjköteles oktatás.


10

Az intézményegységben, a szakmai alapdokumentumban meghatározottak szerint a

táncművészet, a képző- és iparművészet, valamint a színművészet - bábművészet művészeti

ágban – az „Alapfokú művészetoktatás követelményei és tantervi programja” alapján készített

– helyi tantervben, pedagógiai programban meghatározott művészeti nevelés és oktatás folyik,

amely megalapozza a művészi kifejezőkészségeket, illetve előkészít, felkészít a szakirányú

továbbtanulásra. Felkészít az utolsó alapfokú évfolyam befejezését követő művészeti

alapvizsgára, illetőleg az utolsó továbbképző évfolyam elvégzését követő művészeti záróvizsga

letételére.

Az egyes művészeti ágak szerinti tanszakokat, az évfolyamok számát és a felvehető maximális

tanulólétszámot az intézmény szakmai alapdokumentuma határozza meg.

Az intézményegység működési rendjét illetően az intézményi Szervezeti és Működési

Szabályzat valamint az intézményegységre vonatkozó Szervezeti és Működési Szabályzat és az

intézmény Házirendje az irányadó.

Az alapfokú művészetoktatás beépülése az intézmény szervezeti struktúrájába

Abban a szerencsés helyzetben vagyok, hogy már 21 éve részese lehetek a József Attila

Általános Iskola sok-sok változáson keresztül ment életének. A sok itt töltött évnek

köszönhetően találkozhattam, együtt dolgozhattam, olyan számomra kedves, tiszteletre méltó

kollégával, akik megismertették velem, a nagy hagyományokkal rendelkező iskola múltját,

részt vehettem az elmúlt évtizedekben végbement átalakulásokon, ma pedig láthatom, hogy a

sok új kolléga hogy illeszkedik be ebbe a hatalmas tantestületbe.

Az Alapfokú Művészeti Iskola, mint intézményegység 2011. szeptemberétől került a

József Attila Általános Iskola szervezeti struktúrájába. Az iskola azonban már 1994-ben

elkötelezte magát az alapfokú művészet oktatás felé, amikor falai között helyet és lehetőséget

adott a Szigeti Alapfokú Művészetoktatási Iskola által szervezett művészetoktatásnak. A cél az

volt, hogy a már jól működő ének-zene tagozatos osztályok mellett a képző- és iparművészet,

táncművészet, színművészet területén is többet nyújthasson az iskola az érdeklődő tanulók

számára és akár osztályokba gyűjtse az azonos érdeklődési körű tanulókat. Több, motivált

pedagógus és művész csatlakozott a kitűzött cél megvalósításának kivitelezéséhez, így lelkes

helyi és külsős tanárokból álló tantestület várta iskolánkban a művészeti képzés iránt érdeklődő

sok diákot. Az iskolába újként érkező, de már nyolc éves tanítási tapasztalattal rendelkező

matematika-rajz szakos tanárként 1995-ben kapcsolódtam be a délutáni foglalkozások

keretében működő művészetoktatásba, így kezdetektől szemtanúja és részese voltam a mai

művészeti iskola intézményegység létrejöttének.


11

A Közoktatás vezetői és pedagógus-szakvizsga szakirányú továbbképzés részeként készült

szakdolgozatomban ezzel a témával foglalkoztam, így ebből vett idézetekkel szeretném

bemutatni a mai helyzethez vezető folyamatot, megvilágítani a törvényi háttér változásait:

Az 1985-ös oktatási törvény hivatalosan is a nevelési-oktatási rendszer részévé tette – mint

alapfokú oktatás - a művészeti oktatást és intézményeit.

A törvény egy külön fejezetében központilag meghatározták a zeneiskolai oktatás céljait,

követelményeit, működését, szervezetét, tantervét és vizsgáztatási rendjét is, valamint

megteremtették a törvényes lehetőséget más művészeti ágak oktatásának megszervezéséhez.

A zeneiskolák működése már Mária Terézia idejéből datálódik, de más művészeti ágak

kapcsolódása ehhez az intézményi formához csak a 80-as évektől indult el, a táncművészet

zeneiskolákban történő oktatásával. Ezt követték a képzőművészeti, a szín- és bábművészeti ág

oktatására létrehozott intézmények. Ennek köszönhetően alakult ki a „zeneiskola” helyett az

egységesített „alapfokú művészetoktatási intézmény” elnevezés, illetve a jelenleg használatos

„alapfokú művészeti iskola”.

Új lehetőségeket kapott a művészeti nevelés ügye az 1993-as törvényi változásoknak

köszönhetően: ettől kezdve nem állami szereplők – kisebbségi önkormányzatok, egyházak,

gazdálkodó szervezetek, alapítványok, egyesületek és természetes személyek - is alapíthattak

ilyen alapfokú intézményeket

Lényeges újdonság volt, hogy kimondta a törvény:

„A gyermeknek, tanulónak joga, hogy

a) képességeinek, érdeklődésének, adottságainak megfelelő nevelésben és oktatásban

részesüljön, képességeihez mérten tovább tanuljon, valamint tehetségének

felismerése és fejlesztése érdekében alapfokú művészetoktatásban vegyen részt;”1

A törvény rendelkezéseinek megfelelően az alapfokú művészetoktatási intézmények a

közoktatás szakmailag önálló nevelési intézményei lehettek.

A törvény rendelkezett az alapfokú művészeti oktatás bizonyos kereteiről, így arról, hogy az

alapfokú oktatás legfeljebb 12 éve előkészítő évekre, az alapfokú képzés éveire, valamint a

továbbképző évfolyamokra oszlik, s hogy az alapképzés a tankötelezettség teljesítését

önmagában nem jelenti, hanem legfeljebb a művészeti szakközépiskolába való jelentkezésre

biztosít lehetőséget.

Mint az Baranyai Zoltánné: „Az alapfokú művészetoktatási intézményhálózat szerepe a képző-

és iparművészeti nevelésben” című munkájából2 is kiderül, az új törvényi keretek a délutáni

1 1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról 10. § (3)

http://www.okm.gov.hu/letolt/kozokt/kozokt_tv_070823.pdf 2 Megjelent az Új pedagógiai szemle 59. évf. 5-6. sz. 119. oldalán

http://www.okm.gov.hu/letolt/kozokt/kozokt_tv_070823.pdf


12

alapfokú művészeti iskola, mint új iskolatípus megjelenését hozták magukkal. Ennek az

iskolatípusnak a célja, hogy mindenki hozzáférjen az alapfokú művészeti oktatáshoz,

tehetséggondozáshoz, aki igényt érez rá. A tantervi kereteknek két lépcsőjét írták le: szükség

volt a követelmények és a tantervi program központi (miniszter által jegyzett) meghatározására,

majd az erre épülő helyi tantervre. Minthogy az előbbi csak 1998-ban, egy miniszteri rendelet

formájában3 látott napvilágot, a különféle művészeti ágak legális bevezetésének feltétele az

eredeti törvényi lehetőséghez képest öt évet késett. Ez a kései szabályozás azonban olyan alapot

igyekezett teremteni a művészeti alapfokú oktatásban, amelyre az intézmények és pedagógusok

differenciált elképzelései épülhettek.

Az újonnan kialakult intézményrendszerrel kapcsolatban igen nagy társadalmi igény

mutatkozott a kilencvenes években, amikor egyre-másra szűkültek a művészeti

foglalkozásokkal kapcsolatos lehetőségek az önkormányzati fenntartású művelődési házakban

(tömegesen szűntek meg a korábban támogatott szakkörök), valamint a normál alapfokú

oktatásban is a minimálisra csökkentek a művészeti óraszámok.

Azonban, mint Homor Istvánné tanulmányában is megjelent, 4 a dinamikusan fejlődő, jól

működő intézmények mellett feltűntek olyan iskolák is, amelyeknél nem az oktatás volt a

lényeg, hanem a gazdasági haszonszerzés. Az a pár intézmény, amelynek működésében a

haszonszerzés volt az elsődleges cél, az összes iskolára negatív fényt vetett.

Ennek a jelenségnek esett áldozatául a József Attila Általános Iskolában, a Bíró Lajos Általános

Iskolában és a Kardos István Általános Iskolában is működő alapfokú művészetoktatás. A

2002/2003-as tanévben nem indultak el a művészeti foglalkozások a Szigeti Alapfokú

Művészetoktatási Iskola szervezésében.

A hiány pótlására, Szigetszentmiklós város három általános iskolájának összefogásával, a város

önkormányzatának jóváhagyásával létrejött (civil szervezetként) a Művészeti Tanoda

Alapítvány, amelynek fenntartásában megalakulhatott a Miklósi Alapfokú Művészetoktatási

Intézmény és 2004 és 2011 között biztosította az alapfokú művészetoktatás feladatát - képző-

és iparművészet, táncművészet, szín- és bábművészet ágakban – a város (és környéke) tanulói

számára.

Az induló művészeti iskola fenntartójától bizalmat kaptam a vezetői feladat betöltésére, amelyet

2004. szeptemberétől gyakorlok. Vezetőként feladatom volt az intézmény törvényes

működésének minden feltételét megteremteni, az alapvető dokumentumokat elkészíteni, a

tanügy és gazdálkodási feladatokat ellátni. Az akkor alakult tantestület tagjaival, ma már

3 27/1998. (VI. 10.) MKM rendelet az alapfokú művészetoktatás követelményei és tantervi programjának

bevezetéséről és kiadásáról

4 Polifónia különszám 2009. május Homor Istvánné: Tanulmány a zeneiskolák helyzetéről a rendszerváltozástól napjainkig


13

évtizedes, közös munkánk eredménye, hogy tovább tudtuk vinni a célokat, elképzeléseket és

meg tudtunk felelni a - főleg nem állami fenntartásban működő iskolákat érintő - szigorú

ellenőrzéseknek.

Hiszen a fentebb említet visszaélések következtében „világos és egyértelmű volt, hogy a

művészetoktatásban komoly ellenőrzésre van szükség, mind a működés törvényszerűségében,

mind az oktató-nevelő munka terén. Maga a szakma is ezt szorgalmazta. 2004–2006-ig komoly

pénzügyi és tanügyi ellenőrzések voltak az OKÉV és a Magyar Államkincstár részéről.

Elsősorban a nem önkormányzati iskolák ellenőrzése volt a cél.

A 3/2002 OM rendelet rendelkezett az alapfokú művészeti iskolák minősítéséről. A 2007/08-

as tanévben 669 intézmény nyújtotta be a minősítési szándékát.”

A Miklósi Alapfokú Művészetoktatási Intézmény 2007-ben a minősítési eljárás

eredményeként elnyerte a „Kiválóra minősített intézmény” címet.

„A minősítés és a 27/1998. (VI. 10.) MKM-rendelet mellékleteként megjelenő követelmény és

tantervi program módosításának kidolgozása, a szakmai szervezetek és benne résztvevő

szakemberek erőfeszítése a művészeti iskolák helyének biztosítására a magyar oktatásügyben.

A színvonalas művészetoktatásnak, a művészeteknek és az alkotó tevékenységnek minden

korban és társadalomban elengedhetetlenül fontos szerepe van.

A 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről kimondja a tehetséggondozás

fontosságát. 5 Az alapfokú művészeti iskola, mint intézménytípus fontos, mással nem

helyettesíthető szerepet tölt be a tehetséggondozásban és adott esetben a tehetséggondozáson

keresztül a társadalmi leszakadás megakadályozásában. Remélhetőleg a társadalmi

változások, a változó nevelés-politika biztosítja, illetve megerősíti az oktatás rendszerében

elfoglalt helyét és szerepét.

A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény elrendelte a köznevelési intézmények

egységes szempontok alapján történő, külső ellenőrzési és értékelési rendszerének bevezetését,

amely érvényes az alapfokú művészeti iskolák vonatkozásában is. A törvény továbbra is

biztosítani kívánta ezáltal a művészeti iskolák helyét és szerepét a köznevelés rendszerében.”

A művészeti oktatás helyét és szerepét továbbra sem vitatta el közoktatás politika, ám a

finanszírozásának csökkentése 2010/2011-es tanévben számunkra olyan helyzetet teremtett,

hogy a további fenntarthatóság érdekében az város önkormányzatának segítségét kellett

51. § (1) A törvény célja olyan köznevelési rendszer megalkotása, amely elősegíti a gyermekek, fiatalok

harmonikus lelki, testi és értelmi fejlődését, készségeik, képességeik, ismereteik, jártasságaik, érzelmi és akarati

tulajdonságaik, műveltségük életkori sajátosságaiknak megfelelő, tudatos fejlesztése révén, és ezáltal erkölcsös,

önálló életvitelre és céljaik elérésére, a magánérdeket a köz érdekeivel összeegyeztetni képes embereket, felelős

állampolgárokat nevel. Kiemelt célja a nevelés-oktatás eszközeivel a társadalmi leszakadás megakadályozása és

a tehetséggondozás.


14

kérnünk. A megoldást az jelentette, hogy a művészeti iskola 2011. szeptemberétől része lett a

József Attila Általános Iskola szervezeti struktúrájának, így önkormányzati fenntartással

biztosítottá vált a feltétele a további működésnek. Az általános iskolával való szoros

együttműködés, közös munka minden felállásban fontos volt a művészeti iskola számára.

Szerintem a közös igazgatású iskola jó lehetőséget nyújt az összehangolt működésre, egymás

tevékenységének kiegészítésére. Az intézményvezetés feladata, hogy az iskola céljainak,

küldetésnyilatkozatának megfelelő kereteket biztosítson egy-egy terület számára, amely ezáltal

az egész intézmény arculatának meghatározójává válhat.

A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (a továbbiakban: Nkt.) 2013. január 1-

jétől hatályos 74.§ (1) bekezdése alapján, jelenleg az intézmény állami fenntartással,

önkormányzati működtetéssel látja el feladatát.

Az alapfokú művészetoktatás, a mai lehetőségeknek megfelelően, beépült az általános iskola

struktúrájába, hogy teret biztosítson a művészeti nevelés minél magasabb színvonalú

megvalósításának.”

I.3. Az intézményegység mutatói

2016/2017. tanév induló tanulói adatai:

Feladat ellátási helyek, művészeti ágak és tanszakok szerint

képző- és iparművészet ágon;

képzőművészeti, grafika és festészet,

szobrászat és kerámia tanszakon: 8

csoportban 92 tanuló vesz részt az

oktatásban,

táncművészeti ágon; balett,

társastánc, néptánc tanszakon: 6


oktatásban,

színművészeti ágon; színjáték

tanszakon: 10 csoportban 137 tanuló

vesz részt az oktatásban

92

67

137

MŰVÉSZETI ÁGAK

Szebeni utcai épület

Képző- és iparművészet Táncművészet Színművészet


15


képzőművészeti tanszakon: 9


oktatásban,

táncművészeti ágon; balett,

társastánc, néptánc tanszakon: 3


oktatásban,

színművészeti ágon; színjáték

tanszakon: 2 csoportban 24 tanuló vesz

részt az oktatásban





oktatásban,

táncművészeti ágon; társastánc,

néptánc tanszakon: 2 csoportban 24

tanuló vesz részt az oktatásban.





oktatásban.

(Az adatok tájékoztató jellegűek.)

(Adatok forrása: művészeti iskolai

dokumentumok)

109

38

24

MŰVÉSZETI ÁGAK

Csokonai utcai épület


160

24 0

MŰVÉSZETI ÁGAK

Radnóti utcai épület


47

0 0

MŰVÉSZETI ÁGAK

Kossuth utcai épület



16

(Adatok forrása: művészeti iskolai dokumentumok)

Helyzetelemzés:

Az egyre növekvő tanulói létszám stabil, kiegyensúlyozott helyzetet teremt, amely a hosszabb

távú tervek megvalósulásának lehetőségeit rejti magában.

A képző- és iparművészeti ág végig kimagaslóan jól működő egység volt, a nagy múltra

visszatekintő „rajzos” osztályoknak is köszönhetően. Továbbá annak is be tudható, hogy a város

képzőművészeti élete igen aktív, olyan elkötelezett, motivált művészek és tanárok tanítják

ennek az ágnak a tantárgyait, ami önmagában is biztosíték a nagy érdeklődésre. A tanítás mellet,

ebben a műfajban, lehetőségük van a művészeknek a saját alkotási tevékenységüket is

kibontakoztatni. A képző- és iparművészeti ág rendszere eljutott a legmagasabb évfolyamok

képzéséig, így viszonylag kiszámítható, stabil jövőképet mutat.

A művészetoktatás újabb területen is lendületet kapott a 2012/2013. tanévtől felmenő

rendszerben bevezetésre kerülő színjáték tanszakos általános iskolai osztályok szervezésével.

A szakmailag kiváló tanárok ezen a területen is biztosítják a kiszámítható fejlődés, fejlesztés

lehetőségét. A táncművészeti ág az összefogott szervezésnek, a színvonalas bemutatóknak és a

tanulók mozgás iránti igényének, valamint a testnevelés órák keretében zajló oktatásnak

köszönhetően szintén ígéretes tendenciát jelez a 2015/2016. tanévtől, a mutatók és a

tapasztalatok szerint is.

Az együttműködés az intézmény két iskolaegysége közötti kapcsolat erősítését jelenti, hiszen a

közös csoportokkal való foglalkozás erősíti a kollégák közti kommunikációs lehetőségeket is.

0

100

200

300

400

500

2011/2012 2012/2013 2013/2014 2014/2015 2015/2016 2016/2017

Az intézményegység tanulói adatainak alakulása művészeti áganként

képző- és iparművészet színművészet táncművészet


17

Fejlesztési elképzelések:

A színművészet és a táncművészet felmenő rendszerben elkezdett fejlesztésének végig vitelével

olyan helyzetbe kerülünk, amikor elérjük a működő tanszakok legmagasabb évfolyamait.

Véleményem szerin a jelenleg működő tanszakok kielégítik a művészetoktatás területén

felmerülő szülői, tanulói igényeket és a további létszámbővítés nem reális lehetőség. A

folyamatban levő fejlesztés eredményeként kiegyenlítődnek a művészeti ágakban a tanulói

létszámok, amelyek egy-egy feladat ellátási hely főbb profiljának (Szebeni u.: színjáték, tánc,

Csokonai u., Radnóti u.: képző- és iparművészet, tánc, Kossuth u.: képző- és iparművészet) lesz

köszönhető.

I.4. Személyi feltételek

Az intézményegység vetetői feladatát az intézményegység vezető látja el, munkáját az

intézmény egység vezető helyettes és a munkaközösség vezető segíti.

A művészetoktatást, a vezetőket is

beleértve, 11 fő főállású pedagógus és két

álláshelyen szerződés keretében, óraadó

pedagógus látja el, 1 fő főállású

pedagógus jelenleg gyes-en van.

Pedagógusaink jól képzett,

tapasztalt szakemberek, 4 fő

szakirányú főiskolai

végzettséggel, 3 fő szakjának

megfelelő művész, egyetemi

végzettséggel, 3 fő szakjának

megfelelő művész és pedagógus

egyetemi végzettséggel és 1 fő

szakjának megfelelő egyetemi

végzettséggel rendelkezik.

Főállású pedagógusok végzettségük alapján

szakirányú főiskola

művész egyetemi végzettséggel

szakjának megfelelő művész és pedagógus egyetemi végzettséggel

szakjának megfelelő egyetemi végzettség

Pedagógus álláshelyek

főállású pedagógussal betöltött álláshely

óraadóval betöltött álláshely


18

A tanárok közül 3 fő az alapítástól, 1 fő tíz éve és újabb 1 fő már hét éve alkotja a csapat

törzsgárdáját. A tanszakok bővülésével csatlakoztak és illeszkedetek be a közösségbe az újabb

kollégák.

A művészeti iskola dolgozóinak közösségéhez tartozik a pedagógia munkát segítő iskolatitkári

és egyéb feladatokban is hasznosan és készségesen, immáron tizenegy éve, segítő kollégánk.

Az utóbbi két évben állományunk bővült 1 fő jelmez- és viselettáros álláshellyel, amely

segítséget jelen a bővülő készletek kezelésében.

Helyzetelemzés

Az intézményegység személyi állománya jelenleg biztosítani tudja az oktatási feladatok

ellátásához szükséges humán erőforrást. A jelenlegi vezetési struktúra Pedagógusaink szakmai

képzettsége és emberi hozzáállása minden alapot megad ahhoz, hogy további fejlesztésekben

gondolkodhassunk. Munkájuk eredményességét a szakirányban továbbtanulók felvételi

eredményei, a versenyeken, bemutatókon, kiállításokon elért sikerek és a képzés iránti

érdeklődés folyamatossága is bizonyítja.

Fejlesztési elképzelések

A megkezdett lépések – színművészet, táncművészet felmenő rendszerű bővítése, képző- és

iparművészet oktatás rendszerének és színvonalának tovább gondozása - fontos szereplői a

motivált jól képzett pedagógusok, akik munkájukkal, tudásukkal, hozzáállásukkal viszik előre

a fejlesztési folyamatot.

Fontos a feladatmegosztás tervezésénél, az azonos arányú terhelés figyelembe vétele.

A képzett és stabil nevelőtestület és az oktató-nevelő munkát segítő közalkalmazottak

megtartása rövidtávon, a létszámbővítés (színművészet, táncművészet) megfelelő

szakemberekkel, hosszabb távon a további színvonalas oktatás biztosítéka.


19

I.5. Tárgyi feltételek

A művészeti iskolai oktatáshoz, helyzeténél fogva, négy feladat ellátási helyen, három

művészeti ág tárgyi feltételeit kell biztosítani. Mind a négy épület más-más adottságokkal

rendelkezik:

A József Attila Általános Iskola és a Bíró Lajos Általános Iskola épületében az alapfeltételek,

már 1996-tól az első művészeti iskolai oktatástól fokozatosan kerültek fejlesztésre, kiépítésre.

2004-ben a tárgyi feltételek megléte volt az új alapítású művészeti iskola működési

engedélyének egyik szigorúan betartandó feltétele, majd ennek fejlesztését további

ellenőrzések kísérték.

Székhely

• Új építésű, modern, 24 tantermes, szaktantermes, tornacsarnokos, kiválóan felszerelt épület

• családi házas, lakóparkos környezetben, a város szélén

• fiatal, főleg az utóbbi években beköltözött, jó körülmények között élő családok élnek a környéken

Tagintézmény

• Az intézmény 60 éves eredeti épülete, 27 egykor modern tanteremmel, tornateremmel, jól felszerelt, szépen felújított épület

• régebbi építésű családi házas és zömében régi lakótelepi környezet a város közepén

• általában megfelelő illetve szerényebb, körülmények közt élő családok élnek a környéken

Telephely

• Az épület egykori kollégiumból átalakított, 12 tantermes, tornaszobás, jól felszerelt épület

• környezete megegyezik a székhely környezetével, egymástól néhány száz méteres távolságban helyezkednek el

Művészeti iskolai telephely - az épület a Bíró Lajos Általános Iskola székhelye, a művészeti iskola foglalkozásainak feladatellátási helye, a régi "falu" környezetében, nem szerves része az intézménynek


20

Helyzetelemzés

Jelenleg a tárgyi feltételeink minden épületben biztosítottak, természetesen az épület

adottságainak, lehetőségeinek mértékében. Az elmúlt évben sikerült kivitelezni a táncoktatás

feltételeinek javítását minden érintett feladat ellátási helyen. A színművészet és táncművészet

oktatásának nagy lendületet adott a Szebeni utcai épület gyönyörű és korszerű, fény és

hangtechnikával ellátott, színházterme. Az új iskolaépület minden téren hatalmas előrelépés az

oktatási feltételek javításában.

A feladat ellátási helyeken összesen 7 szaktanterem, 4 osztályterem, 3 tükrös táncterem,1

színházterem, 1 kamaraterem áll rendelkezésünkre a megfelelő felszereltséggel. A feladat

ellátási helyek helyiségeinek kapacitása ezzel teljes mértékben kihasznált, a logisztika minden

évben nagy kihívást jelent.

Városi szinten az általános iskolai tanulók számának folyamatos növekedése, az iskolai

férőhelyek szűkössége a művészeti oktatás tereinek biztosításában is érezteti hatását. Rövid

időn belül a helyhiány gondot fog okozni.

Fejlesztési elképzelések:

A művészetoktatás számára kialakított terek, helyiségek további biztosítása, a helyhiányra

tekintettel, szoros együttműködést és folyamatos egyeztetést kíván az általános iskolával. A

technikai felszerelés és az eszközellátás folyamatos (reménykedünk benne, hogy továbbra is

rendelkezésre állnak a szükséges anyagi források).

II. Vezetői program, koncepció

"Mi hisszük, hogy a vezetés egy kötelesség, kötelezettség, egy szolgálat mások iránt. Mi is

valljuk Max De Pree gondolatát: A kimagasló vezetés jele elsősorban a követőknél mutatkozik

meg. Ki tudják-e hozni magukból a követők a maximumot?"

(Al Gini és Ronald M. Green: Kimagasló vezetők 10 erénye c. könyv üzenete)

A jövőre vonatkozó terveim alapja a megkezdett folyamatok továbbvitele az intézmény

és az intézményegység dokumentumai alapján, a jogszabályok betartása mellett. A vezetői

munkám fő céljának pedig a magas szakmai színvonalú munka feltételeinek biztosítását és az

oktatás struktúrájának fejlesztését tartom, amelynek nagyon fontos része az intézményegység

és az általános iskola szoros együttműködése, a fenntartói támogatás, valamint a város

társadalmi és kulturális életébe való beilleszkedés. A tanulók számának növekedése és a


21

férőhelyek korlátozott száma, az iskolai programok bőséges választéka is indokolttá teszi az

összehangolt tervezést és megvalósítást.

A program megvalósításának segítő tényezőit a következőkben látom:

A vezetőnek helyzeténél fogva az a feladata, hogy egy közösség részeként megteremtse,

megszervezze azokat lehetőségeket, feladatokat, amelyben mindenki a lehető legjobbat tudja

kihozni magából. Fontos, hogy a közösség tagjai - akik szakterületük kiváló és tehetséges

képviselői - a közös célokkal azonosulva, önállóan és kreatívan valósítsák meg a rájuk jutó

feladatokat. Ehhez elengedhetetlen a támogató légkör kialakítása, melyben a nevelőtestület

tagjai szívesen gondolkodnak, ötletelnek együtt, nyilvánítanak véleményt, és ha kell építő

kritikát is megfogalmaznak. A megfelelő feladatmegosztással mindenki részt vállalhat, egy

sikeres, eredményes közösség kialakításában, amely biztos alapja lehet egy szolgáltatásnak

(művészetoktatás), amely így vonzóvá válik az érdeklődők számára.

Milyen munkahelyet szeretnék?

A támogató, pozitív légkör lehetővé tegye a sikeres, eredményes munkavégzést.

A pedagógusok motiváltak és elégedettek legyenek.

A dolgozói közösség minden tagja fontosnak érezze magát, számíthasson a másikra.

Az intézményegység dolgozói megbecsült tagjai legyenek az intézmény egészének.

Munkánkat jó érzéssel támogassa a fenntartó, mert az eredményink fontos részei az

intézményi nevelés-oktatás egészének.

• hatékonyabb együttműködés a területek között

• átláthatóbb, összehangoltabb működés

• költségcsökkentés, kiszámítható fenntartás

• egyszerűbb kommunikáció

a szervezeti felépítés - közös igazgatású, többcélú

intézmény

• új építésű, illetve szépen felújított, jól felszerelt épületek állnak rendelkezésreaz intézmény környezete -

materiális

• fejlődő város, növekvő lakosságszám

• aktív kulturális és művészeti élet a városban

• jól működő külső kapcsolatok

az intézmény környezete -immateriális


22

Milyen iskolát szeretnék?

A szülők szívesen írassák a gyermekeiket a művészeti iskolánkba, tanulóink jókedvűen,

szívesen járjanak a foglalkozásainkra, mert motiváló légkör veszi őket körül,.

Életkori sajátosságaikat figyelembe véve a művészetek inspiráló eszközeivel neveljük,

oktassuk őket.

Képzési kínálatunk széles skáláját felhasználva tanulóink önmagukhoz képest,

képességeiknek, tehetségüknek megfelelően fejlődjenek.

Képesek legyünk úgy alkalmazkodni a társadalmi elvárásokhoz a tanulók, a szülők,

fenntartó igényeihez, hogy megtarthassuk saját elképzeléseinket, fejlesztési elveinket.

Célok, feladatok

A nevelés-oktatás területén a célok és feladatok, illetve követelmények többségét az

oktatáspolitika határozza meg. A kihívást az jelenti, hogy tantestületünk által megfogalmazott

belső célokat, helyi jellegzetességeket, hogyan tudjuk megvalósítani. A további fejlődés és

motiváltság fenntartása érdekében a közösség régi és új tagjai hogyan azonosulnak azokkal, s

képességeik szerint megtesznek-e mindent ezek eléréséhez. Hiszem, hogy a csapatmunkában,

vagy a kreatív egyéniségek kibontakozását segítve mindez továbbra is fenntartható.

Vallom, hogy bármely tanulói életkorban a művészetek erejével hatni lehet a gyerekek testi,

lelki, érzelmi fejlődésére, ha azt hiteles, arra rátermett, elhivatott emberek teszik.

Feladatok:

A szervezeti struktúra fejlesztése

Szakmai munkánk fejlesztése

Általános iskolával való kapcsolat további összehangolása, közös célok kialakítása

A feladatok megosztása, a terhek arányos elosztása

Továbbképzések hatékony szervezése

Intézményi és intézményegységen belüli kommunikáció hatékonyságának növelése

Belső ellenőrzési rendszer működésének fejlesztése

Alapdokumentumok fejlesztése a jogszabályi változásokhoz igazítása

Tanügyi dokumentumok, nyilvántartások, eljárásrendek fejlesztése (elektronikus napló

bevezetése)

Szervezeti kultúránk további színesítése

Hagyományaink, programjaink további ápolása, fejlesztése

Partneri kapcsolataink további ápolása, fejlesztése


23

III. Összegzés

„Az igazi művészet az emberiség emelkedésének egyik leghatalmasabb eszköze, s aki ezt minél

több embernek hozzáférhetővé teszi, az emberiség jótevője.” (Kodály Z.)

A színvonalas művészeti nevelés ügyének képviselete továbbra is fontos feladata a művészeti

iskola intézményegységnek.

A célok meghatározására, a jövőkép megformálására kollégám írását szeretném idézni, amely

gondolatokkal teljes mértékben egyetértek:

„A hagyományos kultúra és értékrend fenntartása elősegíti a humánus értékeket védő

magatartás, a közösségi érzés, az empátia és a tolerancia kialakulását. A mi kultúránk

hagyományos, klasszikus tudáson alapszik, mindez elképzelhetetlen mozgáskultúra, zenei és

vizuális műveltség nélkül. Ez érték, ez a miénk, ebből nem engedhetünk! Kodály Zoltán intő

szavára emlékezzünk:

"A kultúrát nem lehet örökölni, minden generációnak meg kell tanulnia."

Az intézmény elsődleges célja a meghatározott követelmények teljesítésével történő

képességfejlesztés, amelyet a művészeti műveltség megalapozásával, elmélyítésével és állandó

fejlesztésével ér el úgy, hogy a követelmény teljesítéséhez szükséges tananyagot eszköznek

tekinti a gyermekek érzelmi, értelmi és kifejező képességeinek fejlesztésében. A készség és

képességfejlesztést, az ismeretgazdagítást, a személyiség formálás eszközeit, követelményeit a

gyermek életkori jellemzőihez igazítja.

Az intézmény célul tűzi ki továbbá, hogy elősegíti a tanulók kulturális igényeinek fejlődését, a

táncművészet, iparművészet és a színművészet iránti érzékenységüket, nyitottságukat,

önművelés iránti igényüket.

Olyan szemlélet kialakítására törekszünk, mely elősegíti a természet, a mesterséges környezet,

a társadalom és a szellemi szféra kapcsolatának megértését. Meggyőződésünk, hogy a

művészeti nevelés óriási hatással van a kreativitásra, az alkotóképességre. Ha ez a

gyermekkorból kimarad, soha sem pótolható. Az értelmi, érzelmi, esztétikai, erkölcsi nevelés

sokrészűsége elképzelhetetlen a zene, tánc, dráma valamint a képző és iparművészet lenyűgöző

világa nélkül. Ami fontos azt tudni kell, ehhez pedig a tanuláson át vezet az út.”


24

Bár nehéz mérni és tetten érni azokat a hatásokat, amelyek az oktatásunknak köszönhetően a

gyermek személyiségének gazdagítását szolgálják, vagy meghatározzák hivatása választását,

mégis hiszem, hogy tevékenységünkkel olyan egyetemes, az ember alkotás iránti vágyának

megvalósítását szolgáljuk, amelyet érdemes minden korban és minden körülmények között

tovább vinni.

Szigetszentmiklós városában, az intézményes, alapfokú művészetoktatás, amely beépül az

általános iskolai oktatás szerkezetébe, önmagában innovatív. Maga a folyamat pedig rendkívül

sok lehetőséget rejt magában, melynek továbbfejlesztését a társadalmi és oktatáspolitikai

változások csak tovább erősítik. Az elkötelezett, motivált pedagógusok és kapcsolatrendszereik

pedig biztosítják a működést, a fennmaradást.

Vezetői munkám során kötelességemnek tekintem, hogy a jövőben is megtegyek minden

tőlem telhetőt a művészeti iskola minél magasabb színvonalú működésének biztosításáért.

Mindezt vállalom addig, amíg érzem magamban a kellő motiváltságot és elszántságot, érzem a

támogatottságot a kollégáim, és nem utolsó sorban, a családom részéről, látom az érdeklődést

a gyerekek és szülők részéről, valamint rácsodálkozhatok a nap, mint nap létrehozott új

alkotásokra, képekre, szobrokra, táncokra, színdarabokra.

Pályázatomat tisztelettel ajánlom a nevelőtestület, az alkalmazotti közösség, a szülői

tanács, a fenntartó képviselői és a döntéshozók figyelmébe.

Szigetszentmiklós, 2016. szeptember 28.

...............................................


pályázó


25

IV. Mellékletek

Erkölcsi bizonyítvány

Végzettséget, szakvizsgát igazoló okmányok másolata

Munkáltatói igazolás

tartalomjegyzÉk -...

Documents