TartalomBevezetés...............................................................................................................................................2

1 Az andragógia és a hitélet összefüggései........................................................................................3

1.1 Az andragógia helye az embernevelésben..............................................................................3

1.2 Az egyház felnőttoktatásban és -képzésben betöltött szerepéről..........................................3

1.3 A pasztoráció és az andragógia összefüggései, közös vonásai................................................3

2 Közgazdasági paradigmaváltás, munkahelyi spiritualitás...............................................................3

3 A z elképzelt coach képzés..............................................................................................................3

3.1 Coachok szerepe a vállalatvezetésben...................................................................................3

3.2 A jelenlegi közgazdasági vonatkozású oktatások....................................................................3

3.3 Az elképzelt coach képzés.......................................................................................................3

Összefoglalás..........................................................................................................................................3

Irodalomjegyzék.....................................................................................................................................3

Bevezetés

A dolgozat témája annak a kérdésnek a vizsgálata, hogy van-e helye és szerepe a papság

coach-ként történő szerepvállalásánakfellépésének a világi életben, a keresztény vezetésű

vagy orientációjú szervezetek (ideértve a profit és non-profit szektort is) vezetőinek

coacholására.

Az egyre inkább érzékelhető közgazdasági paradigmaváltás egyre több keresztény szemléletű

közgazdasági képzést elindítását indokolta, számos keresztény képzésben vehetnek részt a

felnőttek is. Felmerült bennem, hogy mi történik azokkal az egykori hallgatókkal, akik a

tanultakat napi szinten kívánják integrálni munkájukban és például a keresztény

vállalatvezetést, a munkahelyi spiritualitást szeretenék megteremteni. Kérdéses számomra,

hogy mit tud tenni egy a keresztény szemléletű vállalatvezetésnek elkötelezett vezető, ha

nincs ideje elvégezni egy formális – elsősorban kifejezetten fiatalok számára hirdetett –

képzéstben, ugyanakkor másrészt napi, egyénre szabott tanácsokra, segítségre lenne szüksége,

melyet egy katedrális képzés esetleg nem tud kielégíteni.

Úgy vélem, helye, értelme és célja lenne, ha ebben az esetben olyan szakemberekhez

fordulhatnánakfordulhatnák olyan szakemberekhez, mint a coachok, akik – ahogy azt nagyon

sok példa igazolja – a világi életben (gyakran spirituális eszközökhöz nyúlva) hatékony és

személyes segítséget képesek nyújtani a vezetők számára.

Úgy vélem, hogy , helye, értelme és célja lehet a vizsgálat témának egy másik aspektusból is

helye, értelme és célja lehet. Aannak a vonulatnak is, hogy azok a felnőttek, akik felnőttként

kezdik el vallásuk gyakorlását és ezt életük minden területére integrálni kívánják azt, gyakran

igényelnék vallási és gyakorlati vezető tanácsait. Ebben a helyzetben szintén egyfajta coach

tevékenységől van szó, amihez a szakmai felkészültségen és a jószándékon túl módszertani

felkészültség is szükséges.

Dolgozatom első fejezetében áttekintést nyújtok az andragógia fogalomrendszerérőláról, az

egyház felnőttoktatásban és -képzésben betöltött szerepéről

és az andragógia és a hitélet összefüggéseiről beszélni,, az andragógia és a pasztoráció közös

vonásairól. Ebben a fejezetben a rendelkezésre álló szakirodalomra támaszkodom.

Dolgozatom második fejezetében rövid áttekintést nyújtok a közgazdasági

paradigmaváltásról, arról, hogy pontos mit értünk ez alatt, mit tapasztalunk. Ebben a

fejezetben Baricz Sarolta Laura domonkos rendi nővér szakdolgozatára, szakcikkekre, és saját

megfigyeléseimre támaszkodom.

Dolgozatom harmadik fejezetében teszek javaslatot egy olyan speciálisnak mondható

képzésre, mely a világi életben gyakran igénybevett szakember (coach) képzésére irányul.

Ebben a fejezetben egyrésztőlrészben a már elindított, rendelkezésre álló képzéseket

mutatom be, másrészrőlbemutatás saját elképezeléseimet, javaslataimat fogalmazom meg. ára

támaszkodom.

Munkám során az alábbi három fő gondolat vezérel:

Ahhoz, hogy „iskolát teremtsünk”, először fel kell mérnünk a társadalmunk valós igényeit, és

azokat a feladatokats melyek azok a feladatok, melynek megoldásához jelentősen

hozzájárulhatunk.

„Eddig mintha külön állt volna a gazdaság és a hit, az üzlet és az etika világa. (…) Aki hosszú

távon szeretne sikeres lenni, és embertársain akar segíteni, az mindig az egész embert nézi:

testestől, lelkestől.” Dr. Béres József

„Istent megtalálni az általunk gyakorolt mindennapi dolgokban sokkal könnyebb, mint

felemelkedni a sokkal elvontabb Isteni dolgokhoz. Ezek jóval nagyobb erőfeszítést kívánnak

ahhoz, hogy elérhetővé tegyük őket a magunk számára.” Szt. Ignác

1 Az andragógia és a hitélet összefüggései

1.1 Az andragógia helye az embernevelésben

Az andragógia a felnőttség pszichológiai, társadalmi jellemzőinek feltárásán keresztül vezet el

a felnőttnevelés cél- – és feladatrendszerének meghatározásáig. A felnőttkori nevelés

alapkérdéseire keresi a válaszokat. Az „élethosszig tartó tanulás” alapelveit és modelljét a

különböző életkori szakaszok specifikus jellemzői határozzák meg. A modern világban

kitüntetett szerepet játszó felnőttoktatásnak többféle modellje ismert, amelyek elsősorban

értékfilozófiai alapelveik, célkitűzésük, stratégiai prioritásaik meghatározásában mutatnak

különbséget.1

1. ábra Az andragógia helye, forrás. Dr. Kozma Gábor előadás, átvett hivatkozás: Dr.

Kiss Tamástól.

1 Hodossi Sándor (2008): A felnőttkatechézis református modelljei Magyarországon, Doktori értekezés gyakorlati teológia tárgykörében Debrecen, Debreceni Református Hittudományi Egyetem

Az andragógia fogalmát Alexander Kaopp német tanár használta először 1833-ban, azonban

széles körben ez a szóhasználat nem terjedt el, mivel a 19. század közepén a liberális

felfogással ellenkezett a felnőttek nevelésének eszméje. A felnőtt ember taníthatóságával,

nevelhetőségével kapcsolatosan először a 20. század elején végeztek tudományos kutatásokat.

W. James amerikai pszichológus 1893-ban kifejtette, hogy az emberek azokat az eszméket

vallják, amelyekre életük 25. éve előtt tettek szert és ezt követően már nem képesek újat

tanulni, új kompetenciákra szert tenni, azaz az ember fejlődése 25 éeves koráara befejezettnek

tekinthető. Ebben az időben többen hangoztattaák, hogy a felnőttkori tanulás, illetve a

felnőttoktatás nem kamatozik, hiszen a „begyepesedett” felnőttek legfeljebb szűk, korlátozott

irányokban képesek előre haladni a tanulással.

Ez a pesszimista gondolkodás sajnos sokszor egybeesik a tapasztalatokkal. Azonban a

társadalmi átalakulás felgyorsulása, a tudomány ées a technika fejlődéesséenek megváltozott

üteme, az információs robbanás már akár egy nemzedéken belül is megkívánja az új

képességek, ismeretek elsajátítását. Márcsak ez is indokolttá tette, hogy a felnőttkori tanulás

megjelenjen a tudományos területeken. Természetesen a pesszimista gondolkodás cáfolata is

igen hamar megjelent, Thorndike (1928) igyekezett megtalálni a felnőttkori tanulás

pszichológiailag értelmezhető tényeit. Megállapítása szerint a tanulás optimuma valóban a 25.

életév körüli időszakra esik. Ettől kezdve tényleg hanyatlás következik, azonban eredményei

azt is igazolták, hogy ez hanyatlás oly lassú ées olyan mérsékelt, hogy a tanulási

teljesítmények 50 éves korig tulajdonképpen a korábbi tanulási teljesítményekkel azonosak.

50 éves kor felett már felgyorsult hanyatlás a jellemző. Későbbi eredményei azt is igazolták,

hogy a milyen mértékben csökkenek életkor szerint a tanulási képességek. Érdemesnek látom

megemlíteni Szewczuk eredményeit is, aki szerint a felnőttkori tanulás a korábbi (gyermek és

ifjúkori) tanulás tartalmától ées formájától függ. E tétel kiterjeszthető a már felnőttkorban

folyamatba tett minden korábbi tanulás hatásával.2

Montralban 1960- – ban rendezték meg először a felnőttoktatási világkonferenciát, ahol

konklúzióként levonták, hogy a permanens tanulás a jelen gyakorlata.3 A kifejezést

(permanens tanulás) váltotta fel az élethosszig való tanulás modellje, és ez a fogalom azóta is

központi szerepet kap az oktatással foglalkozó szervezetek számára. Zrinszky László szerint

az egész életen át tartó tanulás azért vált fontosság, mert a modern, dinamikusan változó

társadalmakban nem látható előre, milyen képességekre, készségekre lesz szüksége az

embernek.4 2 3 4

Nagy József arra hívta fel a figyelmet, hogy a felnőttek tanulása szempontjából két

tényezőnek van szerepe: a már meglevő kompetenciáknak és a megújulásra való képességnek.

A felnőttek tanulásával kapcsolatosan alapvető kérdés a motiváció, amely nyilván lehet külső

kényszer vagy belső indítatáásindítatás is. Csoma Gyula részletesebben ír a motivációkról: így

az első a munkavégzéssel kapcsolatos egzisztenciális motiváció, ilyen esetben azért tanul az

ember, hogy legyen munkája, vagy jobb munkája lehessen. A következő az érdeklődés,

amikor a motiváció külső kényszer nélküli, a harmadik – szerintem egyre jelentősebben

megjelenő – motiváció a társadalmi tekintély.5

Természetesen a felnőttkori tanulást segítő motivációk mellett szükséges szót ejteni a

visszatartó tényezőkről is: ilyen negatív tényező, ha a felnőtt nem látja világosan a képzés

célját, vagy ha ez a cél túl távoli, esetleg irreálisnak tűnik.6 Sőt Dr. Koltai – Lada

tanulmánykötetükben rávilágítanak arra is, hogy a felnőttképzés legerősebb korlátjai a

fáradtság és az időhiány.7

A felnőttnevelésről, felnőttképzésről való gondolkodást nagymértékben meghatározta az a

világnézeti és filozófiai alap, amely alapján az egyes andragógiai elméletek felépülnek. Horst

Siebel a felnőttképzés öt egymástól eltérő koncepcióját különbözteti meg:

A perszonalisztikus álláspont, amely azzal indokolja a felnőttképzés szükségességét, hogy a

személyiség kibontakozása nem zárul le az iskolás kor végével. Ezen koncepció alapján a

felnőttképzés célja a sokoldalúan képzett, művelt személyiség, aki képzettségével teljesíti ki

személyes szabadságát, és a megszerzett ismeretei által egyre függetlenebbé válik a

társadalmi korlátoktól. Siebert az egyházi felnőttképzés önértelmezésében is a

perszonalisztikus elemeket látja dominánsnak. Pöhlmann és Spitzner nyomán azt is elismeri,

hogy a bibliai és a hellenisztikus tanulásfelfogás között alapvető a különbség (a jelenlegi

leggyakoribb képzési forma a hellenisztikus felfogást követi. A Biblia tanulásfogalma nem

csupán kognitív természetű, affekttívaffektív , szociális aspektusa egyaránt van. „A Biblia

ezen egységes tanulás-fogalma szorosan összefügg a bibliai hit-értelmezéssel, Nem egoista

önkiteljesítést jelent, hanem a világ megváltoztatására törekszik”.8 A későbbiekben

részletesen tárgyalom a New Age és az ÉN központú spiritualizmus egyes aspektusait,

azonban szükségesnek látszik ezt is megvilágítani, ti.: a perszonalisztikus motiváció – bár

kétségtelenül megjelenhet a vallásos felnőtteknél, messze nem azonos a vallásos 5 6 7 8

motivációval. Számomra Siebert felosztása azt tükrözi, hogy a a perszon áll a középpontban,

és ez nem igaz a bibliai perszonalizmusra (ahol Isten áll a középpontban).

A felnőttképzés piacorientált koncepciója a felnőttek oktatásának szükségességét a

megnövekedett társadalmi mobilitással magyarázza, ahogy arra már korábban utaltam. A

képzés elsődleges célja eszerint az újabb szakképesítéshez és ezen keresztül a jobb

munkaminőséghez köthető.

A felvilágosodás alapelveiből indulnak ki a reformisták, akik azt emelik ki, hogy a társadalmi

egyenlőtlenségek csökkentésében és a mobilitás erősítésében játszik nagy szerepet a

felnőttoktatás.

Siebert felosztása külön tárgyalja a lényegében egymás variációjának is tekinthető politika-

gazdasági és újmarxista felfogást. Minkét irány materialista alapokra épít, és az osztályharc

egyik alkotóelemének tekintik a felnőtt oktatást. Kkapitalista érdekek kiszolgálóinak tartják a

felnőttképzés intézményét, melynek elsődleges célja a néptömegek fegyelmezése, féken

tartása.9

A fentiek szorosan összefüggnek a felnőttségét kérdésével is, azaz azzal, hogy mikortól, kit

tekintenek felnőttnek.

A katolikus felnőttképzés felnőttsége leginkább abban fejezhető ki, ha alanyait valóban

felnőttnek tekinti. Ha a felnövekedett emberre mint autonóm, döntésképes és felelősségvállaló

emberre tekint, s nem kényszeríti „hallgató”, pszichológiai értelemben véve gyermek

szerepbe.

Pszichológiai szempontokon túlmenően a felnőttség lényegének meghatározására

segítségünkre van a teológia emberképe, amely Prof. Dr. Nemeshegyi Péter SJ

megfogalmazásában a következő fő elemekből áll:

1. Az Isten az embert az ő saját képére és hasonlatosságára teremtette

2. Az ember más emberekkel és más emberekért élő személy

3. Az ember testével-lelkével egy

4. Az ember bensőjében hangzó lelkiismeretének szava az emberi méltóságának jele

9

5. Az embernek az Isten értelmet adott és kezet adott, ezért az ember feladata, hogy

munkája által tökéletesítse a teremtett világot

6. Az ember élete meghaladja a halál által korlátolt evilági életet. Az Isten minden

embert örök életre teremtett

A felnőttképzés akkor válik katolikus felnőttképzéssé, ha a felnőttség pszichológiai és

teológiai elemei valósan tetten érhetők, felfedezhetők benne, különben legjobb esetben is csak

a katolikus egyház keretei között végzett felnőttképzési tevékenységről beszélhetünk.

Ez tehát egy lényegi különbség: a kit tekintenek felnőttnek kérdése éppen ezért mélyen áthatja

minden oktatási, képzési modell lényegét, küldetését.

[1.2] Az egyház felnőttoktatásban és -képzésben betöltött szerepeéről

A FEECA 2004. évi nyilatkozatában így fogalmaz: „Az egyre inkább szekularizálódó

társadalomban mind nagyobb jelentőségűvé válik az egyház társadalmi küldetése. Ez

mindenekelőtt az egyházi képzési kínálatra érvényes. Ennek értelmében a katolikus

felnőttképzés a vallás és hit ügyének fontos „ajtónyitó”-jának tekinti magát.”10 Ennek a

nyilatkozatnak az értelmében a katolikus felnőttképzés mintegy az egyház világi arcaként

fogható fel. „Elegendő-e, ha a katolikus felnőttképzés a vallás és hit ügyének ajtónyitója, vagy

ennél sokkal szélesebben fogalmazható meg a küldetése?” Véleményem szerint egyértelműen

igen. Mélyen egyetértek Rettegi Zsolt szavaival: „A katolikus felnőttképzés csak akkor

töltheti be egyházi és társadalmi szerepét, ha a pasztoráció lényegi részévé válva, tartalmában

közel kerül minden jószándékú emberhez. Nem pusztán közvetítői céllal, hanem önálló

identitással.” Fontos kérdés számomra, hogy miért van ennek most aktualitása. A válasz

megtalálhatjuk Dr. Habil Cselényi István Az egyház társadalmi tanításának kompendiumában:

„A katolikus társadalmi tanítás aktualitását az adja, hogy a legutóbbi száz-százötven évben

szélsőséges ideológiák léptek színre, és az emberrel vagy az emberen való kísérletezés

minden formája megjelent. Épp ezért érdemes meghallanunk az evangélium, és mai tanúja, a

mai egyházak, köztük a mai katolikus egyház társadalmi tanítását, amely kiáll az ember, az

emberi személy és a humán értékek védelme mellett.”11 Ahogy arra a következő fejezetben

10 11

rátérek és részletezem ez az válasz különösen megerősítést nyert az elmúlt években tapasztalt

válságos időszakban.

Úgy vélem érdemes a fentiek alapján kicsit körüljárni, hogy pontosan mit mond az egyház a

maga társadalmi tanítása és a felnőttoktatás összefüggéséről, legutóbbi megnyilatkozása, a

Iustitia et Pax (Igazságosság és Béke) Pápai Tanács összefoglalásában (melynek címe

ugyancsak ez: Az egyház társadalmi tanításának kompendiuma.)12

1. A felnőttoktatáson belül fontos feladat a korszerű papnevelés, melynek lényege a

szociális érzékenységre való nevelés. Az 533-as pont így nyilatkozik erről: Nem lehet kevésbé

fontos az a kívánság, hogy a társadalmi tanítást a pap- és kispapképzésbe beillesszék, amely a

szolgálatra való felkészülésük keretei között ki kell, hogy fejlessze az Egyház szociális

területen végzett lelkipásztori tevékenységének és tanításának minőségi tudását, valamint az

élénk érdeklődést a saját koruk szociális kérdései iránt.

2. A világiak hivatása: Ez a képzés természetesen nem rekedhet meg a szemináriumok

falai között. Az 543-as pon t ezt mondja: Legyen az Egyház társadalmi tanítása a hívő világiak

képzésének kiegészítő része. Meg kell adni nekik arra is a lehetőséget, hogy az egyház e

tanítását integrálják egyéb ismereteik közé, konkretizálják és sajátosan alkalmazzák.”13Az

Egyház társadalmi tanítása alátámasztja és világossá teszi a világiaknak azt a szerepét, hogy az

evilági rend különböző minden dimenzióját keresztény élettel áthassák:14 „Az Egyház

communioja, amely már az egyes személy tevékenységében megjelenik és hatékony, különös

kifejezést nyer a világiak közösségi tevékenységében, vagyis közös elkötelezettségükben,

amikor közös felelősséggel részt vesznek az Egyház életében és küldetésében.”15 A

dolgozatban tárgyalt lehetséges coach képzés elsősorban erre támaszkodik.

3. Az 531-es pontban ezt olvassuk: A társadalmi tanítást intenzív és folyamatos

képzési munkára kell építeni, amely elsősorban a keresztény világiakra vonatkozik, és

akiknek elkötelezettségét a civil életben figyelembe kell venni: Feladatuk „szabad

kezdeményezéssel és a másik oldalról jövő tanácsok és direktívák lusta várása nélkül, saját

közösségeik gondolkodását, szokásait, törvényeit és életrendjét keresztény szellemmel

áthatni”.16 A keresztény világiaknak nyújtott képzési kínálat első szintje tegye őket alkalmassá

a kulturális, szociális, gazdasági és politikai területen lévő feladataiknak hatékony komolyan

12 13 14 15 16

vételére és így kifejleszteni a közjó szolgálatára irányuló szolgálat érzékét.17 Ez igen fontos

gondolata a lehetséges képzésnek, tudniillik maga a coach is oktató, tanítói tevékenységet

végez sok esetben, ez tehát azt jelenti, hogy a coach a tudását úgy kell hogy átadja, hogy az

továbbszivárogjon, átitassa az adott közösséget. Ugyanakkor az iránymutatás azt is feltételezi,

hogy maga a coach több mint jártas az aktuális gazdasági, kulturális, szociális környezet

ismeretében, amelyet kizárólag folyamatos képzéssel lehet fenntartani.

4. A második szint a politikai tudat fejlesztését szolgálja, és elő kell készítenie a laikus

keresztényeket a politikai színtéren való fellépésre: ”Aki hajlamos rá, vagy kiképezhető erre,

fel kell készülnie a politikus nehéz, de ugyanakkor tiszteletreméltó hivatásának a

gyakorlására, az egyéni előnyökre és anyagi haszonra való törekvés háttérbeszorításával”.18

5. Az 532-es pontban pedig ezt találjuk: A katolikus képzési intézmények lehetősége

és kötelessége abban a képzésben értékes szolgálatot nyújtani, amelyben ezek a keresztény

üzenet inkulturációjának, azaz az Evangélium és a különböző tudományágak gyümölcsöző

találkozásának különös figyelmet szentelnek. A társadalmi tanítás szükséges eszköz az

eredményes szeretetre, igazságosságra és békére való keresztény neveléshez és a morális és

szociális kötelességeknek a különböző kulturális és szakmai illetékességek keretei közötti

megérleléséhez.

6. A katolikus „szociális hetek” fontos példái egy képzési intézménynek, amelyeket a

Tanítóhivatal mindig támogat. Jó alkalmul szolgálnak a hívő világiaknak, hogy kifejezzék

magukat és növekedjenek, és alkalmasak arra, hogy különösen hozzájáruljanak az

időleges rend magasabb színvonalra emeléséhez. Ez a kezdeményezés, amely már sok

éve különböző országokban megvalósult, egy igazi kultúrlaboratórium, amelyben

tapasztalatokat és gondolatokat cserélnek és hasonlítanak össze, és a gyakorlat számára

új irányelveket dolgoznak ki.

1.2[1.3] A pasztoráció és az andragógia összefüggései, közös vonásai

17 18

2 Közgazdasági paradigmaváltás, munkahelyi spiritualitás

A közgazdasági paradigmaváltás szükségességére éppen az elmúlt évek válsága világított rá

leginkább. Dr. Baricz Sarolta Laura gyergyószentmiklósi egyházi konferencián Farkasból

bárány című előadásában kifejtette, hogy szerzetesként a sokéves közgazdászi előéletének

tapasztalatát hasznosítva próbálja a keresztény értékrend alapjain nyugvó gazdasági életvitelre

felhívni az érintettek figyelmét. „Nemcsak gazdasági válságról, hanem válságrendszerről

beszélhetünk, amelynek alapja az erkölcsi válság” – hangsúlyozta a nővér, kifejtve, hogy a

válsághoz lényegében a haszonelvű gondolkodásmód vezetett, amely a globalizációval a

társadalom minden szegmensét érinti.

„Párbeszédre van szükség, amikor válaszokat keresünk a válság kihívásaira” – hangoztatta

Baricz Sarolta Laura. Úgy vélte, már érzékelhető a paradigmaváltás a 21. századi

közgazdaságtanban. Párhuzamba állította a haszonelvű piacgazdálkodást az erényetika elvein

alapuló gazdasági gondolkodásmóddal, és rámutatott arra, hogy míg a haszonelvű gazdasági

viszonyulás korlátlan, de ugyanakkor mindent szabályozó elveivel a pusztuláshoz vezethet,

addig az erényetika elvein nyugvó gazdasági viszonyulás – noha korlátai vannak – az

erkölcsösséget és a közjó szolgálatát helyezi előtérbe. Természetesen ahhoz, hogy az

erényetika elvein nyugvó gazdasági viszonyulás nagyobb teret hódíthasson, elsősorban a

vállalkozóknak a pénzhez, profithoz való viszonyulásának kell alapjaiban változnia.

A munkahelyi spiritualitásról Baritz Sarolta Laura (OP) ír kiváló dolgozatában is (Munkahelyi

spiritualitás, paradigmaváltás az üzleti életben. Dolgozatában részletesen elemzi az egyes

kultúrák, vallások spiritualitás értelmezését. 19 Kkérdésére, hogy hol találjuk meg ezt a

spirituális kapitalizmust? A a választ a pszichológiában és a gazdaságban már oly sokszor

hivatkozott Abraham Maslow alapján kaphatjuk meg, ugyanis Burack, Biberman, Whitty a

maslowi szükségletek hierarchiájával magyarázza azt a jelenséget, hogy a spirituális

kapitalizmust nem Ugandában, Zairében de nem is Magyarországon, hanem az USA-ban, Új-

Zélandon, Svédországban, Ausztráliában, Norvégiáéban, Kanadában, Japánban, Kínában kell

keresni. Ugyanis a spirituális kapitalizmus ott tud megjelenni, ahol a maslowi hierarchia

legalsó ill. alul lévő szükségleteit már kielégítették, s az emberek a magasabb szükségletek

iránt lesznek szabadok, ami közül a legmagasabb az önmegvalósítás. A másik magyarázat a

19 Work and Spirit , 9.o.

spirituális kapitalizmus létrejöttére a globalizált világpiac növekedéskényszeréből adódik. A

szuper élessé vált („dog eat dog”) versenyben a vállalatok állandó profit, termelékenység,

teljesítmény növekedésre, költségcsökkentésre vannak ítélve, az egyre gyorsabban változó

világpiachoz való alkalmazkodási kényszerre, állandó rugalmasságra. Erre megfelelő

menedzsment technikák kialakításával kell válaszolni. A kapitalizmus létrejöttekor a munkás

fizikai ereje volt az, amit a vállalat teljesítménynövekedéséhez odaadott. A technika korában

kognitív képességei voltak azok, amelyek előnyt jelentettek a versenyben; ma, a globalizáció

és az informatika-, high-tech korában nem elég a tudás alapú menedzsment, újabb tényezőt

kell találni az emberben, hogy azt kihasználva még többet, még magasabb szintűt, még

különlegesebbet tudjon előállítani, s ez a tényező az ember lelke (spirit). Nem ritka a mai

fejlett világban, hogy a munkavállalók, menedzserek heti 50-70 órát dolgoznak, ezt fokozni

tényleg már csak valamilyen „különleges” technikával lehet. A szakirodalom a spirituális

kapitalizmus kialakulását az un. baby boomerek, a 60-as évek diáklázadásai generációjának

életközepi krízisével is szokta magyarázni, akik most keresik újra életük értelmét, s e célból a

spiritualitáshoz fordulnak. Ugyanígy krízissel magyarázza a munkavállalók oldaláról a

spiritualitás iránti érdeklődést: a karcsúsítások, a bizonytalan munkahelyek (többé nem létezik

az élethosszig tartó, napi nyolc órás foglalkoztatás), átszervezések, a kizárólag

profitmaximalizáló célok, a munkahely és magánélet kettéválása, a munkahelyi izoláltság, a

felgyorsult világ, a közösségek, vallási közösségek és családok felborulása biztonságvesztést

okoz. Éppen ezért egyre inkább vonzó a befelé fordulás, a biztonság magamban való

megtalálása, ill. egy valódi értelem utáni keresés. A munkavállalóknak állandóan bizonyítani

kell, hogy értéket adnak hozzá a vállalathoz, s ez egyre nagyobb mértékben kíván

tréningeken, továbbképzéseken, való részvételt, valamint spirituális megközelítést. Számos

szakirodalom, kutatás és vállalati esettanulmány mutatja be a New Age fellege alatt fellelhető

munkahelyi meditációs technikákat, ám Baricz nagyszerűen rávilágít dolgozatában ennek

jaánuos arcúságára, arra, hogy az ilyen jellegű technikák, módszerek, bár valóban a

spirituálisak, leginkább a hatékony munkavállaló „fejlesztésére” irányulnak, és ahogy maga a

NEW Age szellemisége az ÉN felé és nem Isten felé irányul. (Ahogy Baricz megfogalmazza:

„A munkahelyi meditációs gyakorlatokkal, a New Age tudattágító technikáival, az intuitív

gondolkodás forszírozásával és az összetartozás, az Egész (wholeness) iránti elkötelezettség

alapján a teammunka fejlesztésével az egyre nagyobb teljesítmény elérésére serkentik a

munkavállalót. A teljesítmény még azzal is fokozható, hogy a New Age logikája szerint az

embert végtelen teljesítményre képesnek mondják, s ezzel serkentik is teljesítményének

fokozására, hiszen csak a helyes meditáció és technika kérdése önmaga kiteljesítése, istenné

válása”.20 továbbá valamivel korábban a New Age-ről: „A New Age jól illeszkedik a

fogyasztói társadalom, és a neoliberalizmus ideológiájához: ti. az ÉN szentként való

ünneplésével, az ehhez tartozó köldöknéző, eszközzé degradált, választható lelkiséggel. «A

New Age …a jólét evangéliuma, valamint fogyasztói kultúra, amelynek hatását egyértelműen

mutatja azoknak a gyorsan növekvő száma, akik szerint a kereszténységet és a New Age-t

össze lehet egyeztetni, mindegyikből azt választva, ami kinek-kinek leginkább tetszik.»”21

„Az emberek minden évben több, mint egy hónappal dolgoznak többet, mint egy évtizeddel

ezelőtt. Nem meglepetés tehát, hogy a munkahely – és nem a templomok, vagy a városi terek

– az a hely, ahol ez az amerikai társadalmi jelenség először feltűnik. Az iroda az, ahol egyre

több ember eszik, tornázik, randevúzik, leadja a gyermekét… és szundikál a cég által

fenntartott sátrakban.”22 A munkahelyi spiritualitás megértéséhez tehát ez az információ is egy

jó adalék. Az idézetet azért választottuk, mert a szakirodalomban „büszkén” emlegetett, sőt a

szerzők által az Egyház szociális tanításával összehasonlítani szándékozott, a munkavállaló

elkötelezettségére építő tanuló szervezet (learning organization), tanulságaihoz erősen illik a

fenti leírás.

A témát Porth, Mc Call, a Saint Joseph’s Egyetem munkatársai, s Baush, a Marquette

Egyetemről dolgozta fel.23 Kiindulásnak ők is a globális versenyben nehezen fenntartható

kompetitivitást nevezték meg, hivatkozva az IBM, GM, Westinghause bukására, s azt a tényt

állapították meg, hogy a versenyelőny fenntartásához egy vállalatnak folyamatos innovációs

forrásra, innovációs kapacitásra van szüksége, s ehhez a munkaerő menedzsment egészen más

megközelítése szükséges, mint a központosított, ellenőrzés orientált taylori. A felső vezetés új

szerepe a vállalati menedzsmentben az emberi lélek felszabadítása, ami lehetővé teszi a

kezdeményezést, kreativitást, a vállalkozó szellemet a munkában. Ez tulajdonképpen a tanuló

vállalat, amiben az „emberi lélek felszabadításával” az innováció és a kreativitás virágzásnak

indul. A tanuló szervezet azt keresi, „hogyan hatoljon be az emberi lehetőségek teljességébe.”

A kompetitív előnyt hosszútávon csak képzett munkaerővel lehet fenntartani, akik

elkötelezettek a cég küldetéséhez, víziójához. A termék-innovációs, technológiai, marketing,

pénzügyi előnyök, és más értéktöbblet források lemásolhatók, mások által is elsajátíthatók, sőt

felülmúlhatók, amint ezt jó pár egykor sikeres nagyvállalat története mutatja; de a tanuló

vállalat ezzel szemben a képzett munkaerő „fenntartható elköteleződését” építi fel, azzal,

20 21 Jézus Krisztus, az élő víz … 3.o. in Baricz 4.o. 22 23

hogy a leszivárgási elv alapján a vállaltvezetők részére „időtálló, gazdag filozófiai, teológiai

bölcsességeket biztosít”, mely a munkaerő felé áramlik. Az ezektől a forrásoktól való tanulás

nemcsak a vállalat üzleti céljait segíti elérni, hanem lehetővé teszi az embereknek, hogy

„kiviruljanak” a vállalaton belül.24 A keleti és nyugati világ spirituális és vallási hagyományai

nagyon gazdagok, ezek a tradíciók hozzájárulhatnak a menedzselés sikeréhez. A tanuló

vállaltban sem ritka a meditációs gyakorlatok használata, a két féltekés gondolkodás (whole

brain thinking) megvalósításához. A tanuló szervezet terminológiája ma már elterjedt fogalom

az USA-ban, elemzéséről többek között Easterby–Smith, Garvin, Senge, Crossan munkáiban

olvashatunk. Porth, Mc Call és Baush a kutatásaik alapján levonják azt a tanulságot, hogy

ezeknél a vállalatoknál „az elsődleges az ember”25, s ezt egybecsengőnek nevezik a zsidó-

keresztény tanítással, s hosszas fejtegetésbe kezdenek II. János Pál pápa Centesimus Annus

enciklikájának és a tanuló vállalatnak összehasonlításával. Levonják azt a következtetést is,

hogy az Egyház etikai tanítását még inkább figyelembe kell venni, s a jövő kilátása szerintük

az, hogy a nagy egyházak értékei, szociális tanítása és a tanuló szervezet eszméje még jobban

konvergálni fognak egymáshoz. Azonban a fentiekből a keresztény tanítás alapján

gondolkodó ember számára az derül ki, hogy a szervezet számára az elsődleges a teljesítmény

fokozás, a talpon maradás a növekedés kábulatában élő versenykörnyezetben; s ezt a

munkaerő vállalathoz kötésével, elkötelezettségének, sőt: lelkének megszerzésével, s az

ember teljes mértékű kihasználásával érik el, ahogy az már korábban a New Age szellemében

megvalósított munkahelyi spiritualitásnál is felmerült.

Baricz S.L. külön kitér arra is , hogy a változások a felső vezetőktől kell, hogy kiinduljanak, s

a leszivárgási elv (trickle down effect) alapján a többi alkalmazottra is kiterjed. Ezt láthatjuk

jó néhány vállalatnál, hogy a vezető spiritualitása, amely meghatározza a vállalat egészének

spiritualitását, pozitív hatással van a cégre, s környezetére. (ld. később pl. Dollar General,

Tom’s of Main, Greenleaf szolgáló vezetési elve, a servant leadership, s egyes keresztény

vállalat gyakorlata. A szolgáló vezetés összefügg a ma már elterjedtebb felfogással, az

érintettek (stakeholder) szolgálatával, s az egyre tökéletesedő vevőszolgálattal.26

24 25 26

3 A z elképzelt coach képzés

3.1 Coachok szerepe a vállalatvezetésben

3.2 A jelenlegi közgazdasági vonatkozású oktatások

A budapesti Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskola a napokban tette közzé honlapján,

hogy „Keresztény társadalmi elvek a gazdaságban” címmel új, négy féléves, posztgraduális

képzést indít gazdasági végzettségű szakemberek számára. A levelező tagozaton induló

képzés huszonnégy tantárgyát három iskola –a budapesti Corvinus Egyetem Közgazdaság-

tudományi Kara, a római Szent Tamás Pápai Egyetem (Angelicum) Társadalomtudományi

Kara és a Sapientia – oktatói állították öszsze, az órákat közgazdász tanárok, filozófus és

teológus oktatók, valamint a tananyagban lefektetett elveket már alkalmazó vállalati vezetők

tartják majd. Bár a képzés költségtérítéses lesz, nem elég a félévenkénti 105 ezer forintos

költségtérítésttagdíjat befizetni, hallgató csak abból lehet, aki a kettős, gazdasági tárgyú és a

katolikus egyház katekizmusának alapismeretein alapuló felvételin sikerrel veszi az

akadályokat. A „Keresztény társadalmi elvek a gazdaságban” négy szemeszteres szakirányú

továbbképzés célja, hogy az Egyház társadalmi tanítása alapján olyan keresztény szemléletű

integrált gazdasági képzést nyújtson hallgatóinak, ahol első sorban a már meglévő gazdasági

ismeretekhez szemléletformáló és szakmai tudást elmélyítő ismereteket sajátíthatnak el.

Az integrált tananyag három részből áll össze: gazdasági, társadalomtudományi és teológiai

blokkok együtteséből, melyek egymásra épülése és a holisztikus szemlélet biztosítja a

szakmai tudás növelését és a szemléletformálást. A most indult, államilag elismert szakirányú

továbbképzés újdonságát éppen az adja, hogy a keresztény értékek képviseletét nem

magánügyként kezeli, hanem a mindennapos munkában alkalmazható hozzáállásként és

szakmai ismeretként tanítja.

A jelenlegi hallgatók így vélekednek a képzésről:

„Amit mi egykor tanultunk, az kizárólag a pénzcsinálásról szólt – mondta Rakonczay Éva

közgazdász, a kurzus egyik hallgatója. – Pedig semminek nem lehet csak ez a célja. Isten

azért teremtett minket a világra, hogy egymást támogassuk és szeressük. Az egyetemen erről

nem hallottam. Harminc éve végeztem el a közgázt, hívő emberként élem az életemet. Rég óta

vártam valami ilyesmire, ami a szakmámat, a közgazdaságtant is képviseli, ugyanakkor a hívő

emberben felmerülő szakmai–etikai kérdésekre is segít választ adni. Ez a képzés a lelket

leheli bele a tudományágunkba.”27

A domonkos rendi vezetésű Angelicum pápai egyetemen már rég óta folyik ilyen képzés. A

szintén domonkos szerzetes, Baritz Laura nem is titkolja, hogy onnan vették az ötletet. „Úgy

éreztük, hogy erre idehaza is lenne igény, és talán hiányt pótolna.” Három blokk

integrációjából jött létre a tananyag. A gazdasági blokkban mikro és makro közgazdaságtant

adnak elő a Corvinus keresztény szellemiségű fiatal oktatói, a társadalomtudományi és a

teológiai blokkokat főleg a Sapientia oktatói tanítják.

Orosz Lóránt rektor szerint azért volt fontos ezt a képzést elindítani, hogy a keresztény

közgazdászok, vállalkozók ne váljanak skizofrénné. „Az az ember, aki családapa, családanya,

aki a templomban és otthon imádkozik, és aki a gazdasági életben aktív, egy és ugyanaz az

ember – mondta a ferences kánonjogász, a Sapientia Hittudományi Főiskola vezetője. – Ma ez

nem könnyű, sok minden ez ellen hat. Mi szeretnénk ezeket újra szinkronba hozni. Ezt

szolgálja, hogy egyfajta egységes látásmódot igyekszünk átadni.”

Papp Miklós morálteológus, oktató szerint izgalmas tanulás volt ez a tanév diáknak, tanárnak

egyaránt. Új utakon jártak, s mind a két fél gyarapodott. „Nagy hangsúlyt fektettünk a

lelkiismeret képzésére – mondta a görög katolikus pap. – Tudniillik a demokráciának érdeke a

lelkiismeretes ember. Nem csak azért, mert őt nem kell bekamerázni és nem kell annyi

rendőrt mögé állítani. A lelkiismeretes ember följavítja a törvényeket, a társadalmi és a

közgazdasági szisztémákat.” A Corvinus Egyetem oktatója, Zsóka Ágnes szakterülete a

fenntartható fejlődés és a vállalatok társadalmi felelősségvállalása. A Corvinus Egyetemen

több kutatás is zajlik azzal kapcsolatban, hogy létezi-e értékvezérelt vállalat, és ha igen, az

mennyiben különbözik az egyébként társadalmilag felelősnek mondott, de mainstream

vállalatoktól? E kutatások eredményeit szeretné ezen kurzuson megismertetni.

Az oktatók között voltak más gyakorlati emberek is, például Tóth József vállalkozó, aki

vállalat-gazdaságtant adott elő. „Nagy előnye ennek a képzésnek – mondta –, hogy nemcsak

elméleti oktatás folyik, hanem teljesen hétköznapi problémákat is feszegetünk, és közösen

keressük a válaszokat, melyeket az egyház társadalmi tanítása segítségével a mindennapi

életben meg kell hoznunk bármely döntésünkkor”. Nagy Ambrus Nóra hallgató azért

jelentkezett, hogy megtudja, keresztényként a mai gazdasági életben hogyan állhatja meg az

27 Lelket öntenek a közgazdaságba: http://ferencesek.hu/hirek/lelket-ntenek-a-k-zgazdas-gtanba

ember a helyét. A tanfolyam minden várakozását felülmúlta: „Olyan alapismerteteket kapunk,

amelyek megerősítettek minket, és valóban új utakat mutatattak. Az is csodálatos, hogy első

pillanattól nagyon jó közösség alakult ki nemcsak a diákok között, de a tanárokkal is. Ebből

következően már ki is léptünk a főiskola falai közül. A Mária Rádióban rendszeres műsorunk

van, rendeztünk már konferenciát keresztény gazdaság témakörben és további terveink is

vannak, többek között egy közös cég alapítása, amely valóban megfelel a keresztény

társadalmi tanítás elveinek.” Rakonczay Éva ehhez hozzáfűzte: „Bizonyítani szeretnénk

magunknak és a külvilágnak, hogy egy ilyen cég is lehet életképes.” Hogy mi lesz a profilja,

az egyelőre titok, illetve „ötletelés” tárgya.

3.3 Az elképzelt coach képzés

Úgy vélem, hogy maga közgazdasági paradigmaváltás, a munkahelyi spiritualitás szükségessé

világos tény. Ahogy az elérhető oktatások fejezet alatt bemutattam számos ilyen irányú

képzés elérhető.

Két dolgot azonban hiányolok: nincs elérhető oktatás felnőttek számára, másrészt nem látom

biztosítva a végzett hallgatók folyamatos továbbképzését. Természetesen várható, hogy a

végzett hallgatók valamilyen alumni formájában együttmaradnak, szakmai közösséget

alkotnak, azonban ezek a fiatalok mire valóban felsővezetői pozícióba kerültnek

meglehetősen sok idő.

…..

Összefoglalás

Irodalomjegyzék