tartalomjegyzék dok/helyi tanterv... · rendelet 1. sz. mellékletében kiadott magyar nyelv...
TRANSCRIPT
-
1
Tartalomjegyzék
I. Magyar nyelv, irodalom tantárgy 5-8. évfolyam ................................................................ 7
1. A helyi tanterv alapját jelentő kerettanterv ........................................................................ 7
2. Amagyar nyelv tantárgy órakerete ..................................................................................... 7
3. Az irodalom tantárgy órakerete .......................................................................................... 8
4. A tantárgy helyi tantervében a kerettanterv kiegészítésére biztosított órakeret
felhasználása ........................................................................................................................... 8
Magyar nyelv 5. osztály ....................................................................................................... 12
Irodalom 5. osztály ............................................................................................................... 15
Magyar nyelv 6. osztály ....................................................................................................... 20
Irodalom 6. osztály ............................................................................................................... 20
Magyar nyelv 7. osztály ....................................................................................................... 25
Irodalom 7. osztály ............................................................................................................... 28
Magyar nyelv 8. osztály ....................................................................................................... 32
Irodalom 8. osztály ............................................................................................................... 33
5. Eszközök .......................................................................................................................... 40
II. Matematika tantárgy ........................................................................................................ 41
1. A helyi tanterv alapját jelentő kerettanterv ...................................................................... 41
2. A tantárgy órakerete ......................................................................................................... 41
3. A tantárgy helyi tantervében a kerettanterv kiegészítésére biztosított órakeret
felhasználása évfolyamonként .............................................................................................. 43
4. Pedagógiai eljárások, módszerek, szervezési formák, tanulói tevékenységformák
tematikai egységenként ........................................................................................................ 45
5. A fejlesztés várt eredményei, a továbblépés feltételei évfolyamonkénti bontásban ........ 46
6. Eszközök .......................................................................................................................... 53
III. Fizika tantárgy ................................................................................................................. 54
1. A helyi tanterv alapját jelentő kerettanterv ...................................................................... 54
2. A tantárgy órakerete ......................................................................................................... 54
3. A tantárgy helyi tantervében a kerettanterv kiegészítésére biztosított órakeret
felhasználása évfolyamonként .............................................................................................. 54
4. Pedagógiai eljárások, módszerek, szervezési formák, tanulói tevékenységformák
tematikai egységenként ........................................................................................................ 55
5. A fejlesztés várt eredményei, a továbblépés feltételei évfolyamonkénti bontásban ........ 57
6. Eszközök .......................................................................................................................... 57
IV. Biológia-egészségtan tantárgy ......................................................................................... 58
-
2
1. A helyi tanterv alapját jelentő kerettanterv ...................................................................... 58
2. A tantárgy órakerete ......................................................................................................... 58
3. A tantárgy helyi tantervében a kerettanterv kiegészítésére biztosított órakeret
felhasználása évfolyamonként .............................................................................................. 58
4. Pedagógiai eljárások, módszerek, szervezési formák, tanulói tevékenységformák
tematikai egységenként ........................................................................................................ 60
5. A fejlesztés várt eredményei, a továbblépés feltételei évfolyamonkénti bontásban ........ 62
6. Eszközök .......................................................................................................................... 63
V. Földrajz tantárgy ............................................................................................................... 64
1. A helyi tanterv alapját jelentő kerettanterv ...................................................................... 64
2. A tantárgy órakerete ......................................................................................................... 64
3. A tantárgy helyi tantervében a kerettanterv kiegészítésére biztosított órakeret
felhasználása évfolyamonként .............................................................................................. 65
4. Pedagógiai eljárások, módszerek, szervezési formák, tanulói tevékenységformák
tematikai egységenként ........................................................................................................ 66
5. A fejlesztés várt eredményei, a továbblépés feltételei évfolyamonkénti bontásban ........ 74
6. Eszközök .......................................................................................................................... 75
VI. Természetismeret tantárgy ............................................................................................. 76
1. A helyi tanterv alapját jelentő kerettanterv ...................................................................... 76
2. A tantárgy órakerete ......................................................................................................... 76
3. A tantárgy helyi tantervében a kerettanterv kiegészítésére biztosított órakeret
felhasználása évfolyamonként .............................................................................................. 76
4. Pedagógiai eljárások, módszerek, szervezési formák, tanulói tevékenységformák
tematikai egységenként ........................................................................................................ 77
5. A fejlesztés várt eredményei, a továbblépés feltételei ..................................................... 79
6. Eszközök .......................................................................................................................... 80
VII. Technika, életvitel és gyakorlat tantárgy ..................................................................... 82
1. A helyi tanterv alapját jelentő kerettanterv ...................................................................... 82
2. A tantárgy órakerete ......................................................................................................... 82
3. A tantárgy helyi tantervében a kerettanterv kiegészítésére biztosított órakeret
felhasználása évfolyamonként .............................................................................................. 82
4. Pedagógiai eljárások, módszerek, szervezési formák, tanulói tevékenységformák
tematikai egységenként ........................................................................................................ 83
5. A fejlesztés várt eredményei, a továbblépés feltételei évfolyamonkénti bontásban ........ 85
6. Eszközök .......................................................................................................................... 89
VIII. Természettudományi gyakorlatok 6. évfolyam részére ............................................. 90
1. A helyi tanterv alapját jelentő kerettanterv ...................................................................... 90
-
3
2. A tantárgy órakerete ......................................................................................................... 90
3. A tantárgy tematikai egységenkénti órakerete ................................................................. 90
4. Pedagógiai eljárások, módszerek, szervezési formák, tanulói tevékenységformák
tematikai egységenként ........................................................................................................ 90
5. A fejlesztés várt eredményei ............................................................................................ 92
6. Eszközök .......................................................................................................................... 92
IX. Informatika tantárgy 1-4. évfolyam ............................................................................... 93
1. A helyi tanterv alapját jelentő kerettanterv ................................................................... 93
2. A tantárgy órakerete .................................................................................................. 93
3. A tantárgy helyi tantervében a kerettanterv kiegészítésére biztosított órakeret
felhasználása évfolyamonként .............................................................................................. 94
4. Pedagógiai eljárások, módszerek, szervezési formák, tanulói tevékenységformák
tematikai egységenként ........................................................................................................ 96
5. A fejlesztés várt eredményei, a továbblépés feltételei évfolyamonkénti bontásban ..... 98
6. Eszközök .................................................................................................................... 101
IX.1. Informatika 5-8. évfolyam .......................................................................................... 102
1. A helyi tanterv alapját jelentő kerettanterv .................................................................... 102
2. A tantárgy órakerete ................................................................................................ 102
3. A tantárgy helyi tantervében a kerettanterv kiegészítésére biztosított órakeret
felhasználása évfolyamonként ............................................................................................ 104
4. Pedagógiai eljárások, módszerek, szervezési formák, tanulói tevékenységformák
tematikai egységenként ...................................................................................................... 107
5. A fejlesztés várt eredményei, a továbblépés feltételei évfolyamonkénti bontásban ... 110
6. Eszközök .................................................................................................................... 114
X. Történelem ....................................................................................................................... 115
1. A helyi tanterv alapját jelentő kerettanterv .................................................................... 115
2. A tantárgy órakerete ....................................................................................................... 115
3. A tantárgy helyi tantervében a kerettanterv kiegészítésére biztosított órakeret
felhasználása évfolyamonként ............................................................................................ 115
4. Pedagógiai eljárások, módszerek, szervezési formák, tanulói tevékenységformák
tematikai egységenként ...................................................................................................... 117
5. Eszközök ........................................................................................................................ 121
6. Továbbhaladási követelmények évfolyamonkénti bontásban ........................................ 122
XI. Dráma és tánc ................................................................................................................. 124
XII. Emelt óraszámú dráma és tánc program ................................................................... 133
XII.1. Dráma és tánc tantárgy A változat (Felsős 5-8. osztály) ......................................... 133
1. A helyi tanterv alapját jelentő kerettanterv .................................................................... 133
-
4
2. A tantárgy órakerete ....................................................................................................... 133
3. A tantárgy helyi tantervében a kerettanterv kiegészítésére biztosított órakeret
felhasználása évfolyamonként ............................................................................................ 133
A tárgy speciális sajátosságaiból fakadó konkrét feladatok ............................................... 135
Fejlesztési követelmények .................................................................................................. 136
Számonkérés módszerei, továbbhaladás feltételei évfolyamonkénti bontásban ................ 164
Továbbhaladás feltétele ...................................................................................................... 169
XII.2. Tánc és mozgás tantárgy A változat (felsős 5-8.osztály) ........................................ 171
1. A helyi tanterv alapját jelentő kerettanterv .................................................................... 171
2. A tantárgy órakerete: tánc és mozgás tantárgy ............................................................... 171
3. A tantárgy helyi tantervében a kerettanterv kiegészítésére biztosított órakeret
felhasználása évfolyamonként ............................................................................................ 171
A fejlesztés várt eredményei, a továbblépés feltételei évfolyamonkénti bontásban: ......... 189
XIII. Idegen nyelv 4-8 osztályig .......................................................................................... 192
Általános tantervű óraterv évfolyamonkénti bontásban ..................................................... 192
4. évfolyam ......................................................................................................................... 193
5. évfolyam ......................................................................................................................... 208
6. évfolyam ......................................................................................................................... 224
7. évfolyam ......................................................................................................................... 238
8. évfolyam ......................................................................................................................... 262
XIV. Ének-zene 5-8. évfolyam A változat .......................................................................... 297
1. A helyi tanterv alapját jelentő kerettanterv .................................................................... 297
2. A tantárgy órkerete ......................................................................................................... 297
3. A tantárgy helyi tantervében a kerettanterv kiegészítésére biztosított órakeret
felhasználása évfolyamonként ............................................................................................ 297
4. A fejlesztés várt eredményei és a továbbhaladás feltétele évfolyamonkénti bontásban 298
5. Eszközök, tárgyi feltételek ............................................................................................. 299
XV. Vizuális kultúra tantárgy 5–8. évfolyam .................................................................... 300
1. A helyi tanterv alapját jelentő kerettanterv .................................................................... 300
3. A továbbhaladás feltétele évfolyamonkénti bontásban .................................................. 307
4. Eszközök, tárgyi feltételek ............................................................................................. 339
XVI. Kémia tantárgy ............................................................................................................ 341
1. A helyi tanterv alapját jelentő kerettanterv .................................................................... 341
2. A tantárgy órakerete ....................................................................................................... 341
3. A tantárgy helyi tantervében a kerettanterv kiegészítésére biztosított órakeret
felhasználása évfolyamonként ............................................................................................ 342
-
5
4. Pedagógiai eljárások, módszerek, szervezési formák, tanulói tevékenységformák
tematikai egységenként ...................................................................................................... 343
5. A fejlesztés várt eredményei, a továbblépés feltételei évfolyamonkénti bontásban ...... 344
6. Eszközök ........................................................................................................................ 345
XVII. TESTNEVELÉS ÉS SPORT 5–8. évfolyam ........................................................... 346
5. évfolyam ......................................................................................................................... 346
6. évfolyam ......................................................................................................................... 360
7. évfolyam ......................................................................................................................... 375
8. évfolyam ......................................................................................................................... 391
Úszás-évfolyamonkénti bontásban ..................................................................................... 408
Eszközök, tárgyi feltételek ................................................................................................. 422
Összesített taneszköz igény – 5 – 8 évfolyam .................................................................... 428
XII. 1. TESTNEVELÉS ÉS SPORT EMELT SZINT 5-8. évfolyam .............................. 430
5. évfolyam ......................................................................................................................... 430
6. évfolyam ......................................................................................................................... 450
7. évfolyam ........................................................................................................................ 470
8. évfolyam ......................................................................................................................... 489
Úszás-évfolyamonkénti bontásban ..................................................................................... 509
Ajánlott teljesítménymutatók a tanulók őszi-tavaszi fizikai képességméréseihez ............. 519
XVIII. Etika .......................................................................................................................... 520
1. A helyi tanterv alapját jelentő kerettanterv .................................................................... 520
2. A tantárgy órakerete ....................................................................................................... 520
3. A tantárgy helyi tantervében a kerettanterv kiegészítésére biztosított órakeret
felhasználása évfolyamonként ............................................................................................ 520
4. Pedagógiai eljárások, módszerek, szervezési formák, tanulói tevékenységformák
tematikai egységenként ...................................................................................................... 521
5. Taneszközök ................................................................................................................... 523
6. Továbbhaladási részletes követelmények ...................................................................... 523
XIX. Emelt szintű angol 1-8. évfolyam ............................................................................... 528
1. Időkeret, óraszámok ....................................................................................................... 528
2. Fejlesztési követelmények, nyelvi szintek ..................................................................... 528
1. évfolyam ......................................................................................................................... 529
2. évfolyam ......................................................................................................................... 533
3. évfolyam ......................................................................................................................... 541
4. évfolyam ......................................................................................................................... 549
5. évfolyam ......................................................................................................................... 565
-
6
6. évfolyam ......................................................................................................................... 571
7. évfolyam ......................................................................................................................... 585
8. évfolyam ......................................................................................................................... 592
Szintleírások (a KER alapján) ............................................................................................ 609
XX. Osztályfőnöki 5-8. osztály ............................................................................................ 613
1. Osztályfőnök - szerepek ................................................................................................. 614
2. Visszatérő, ismétlődő témák az osztályfőnöki órákon, feladatokban ............................ 614
3. A tanterv felépítése évfolyamonkénti bontásban ........................................................... 615
4. Eszközök ........................................................................................................................ 629
-
7
Helyi tanterv
I. Magyar nyelv, irodalom tantárgy 5-8. évfolyam
1. A helyi tanterv alapját jelentő kerettanterv:
A kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről szóló 51/2012. (XII. 21.) EMMI-
rendelet 1. sz. mellékletében kiadott Magyar nyelv tantárgyi kerettanterv alapján készült helyi
tanterv.
Az 51/2012. (XII.21.) EMMI rendelet 2. § 7. (a) bekezdés módosítása értelmében a Magyar
nyelv és irodalom tantárgy két tantárggyá alakul: Magyar nyelv, Irodalom
2. Amagyar nyelv tantárgy órakerete:
Évfolyam Heti
órakeret
Évi
órakeret
Kerettantervi
órakeret
Helyi
tervezésű
órakeret
Szabadon
tervezhető
órakeret
5. általános
tantervű
ta
tantervű
2+1 74 65 9 37
5. emelt szintű
angol
2.
2 74 65 9 0
5. emelt szintű
testnevelés
2 74 65 9 0
5. emelt óraszámú
dráma és tánc
2 74 65 9 0
5. emelt óraszámú
informatika
2 74 65 9 0
6. általános
tantervű
2+1 74 65 9 37
6. emelt szintű
angol
2.
2 74 65 9 0
6. emelt szintű
testnevelés
2+1 74 65 9 37
6. emelt óraszámú
dráma és tánc
2 74 65 9 0
6. emelt óraszámú
informatika
2+1 74 65 9 37
7. általános
tantervű
1+1 37 33 4 37
7. emelt szintű
angol
1+1 37 33 4 37
7. emelt szintű
testnevelés
1+1 37 33 4 37
-
8
7. emelt óraszámú
dráma és tánc
1 37 33 4 0
7. emelt óraszámú
informatika
1+1 37 33 4 37
8. általános
tantervű
2+1 74 65 9 37
8. emelt szintű
angol
2.
2 74 65 9 0
8. emelt szintű
testnevelés
2+1 74 65 9 37
8. emelt óraszámú
dráma és tánc
2 74 65 9 0
8. emelt óraszámú
informatika
2 74 65 9 0
3. Az irodalom tantárgy órakerete
Évfolyam Heti
órakeret
Évi
órakeret
Kerettanter
vi órakeret
Helyi
tervezésű
órakeret
5. 2 74 65 9
6. 2 74 65 9
7. 2 74 65 9
8. 2 74 65 9
4. A tantárgy helyi tantervében a kerettanterv kiegészítésére biztosított órakeret
felhasználása
5. évfolyam:
Magyar nyelv
Tematikai
egység rövid
címe
Kerettanter-
vi óraszám
Helyi
tervezés
ű
órakeret
Szabadon
tervezhető
órakeret
(gyakorlás)
az általános
tantervű
osztálynál
Tematikai
egység
összóraszá
ma
Tematikai
egység
összóraszá
ma
az általános
tantervű
osztálynál
Beszédkészség,
szóbeli
szövegek
megértése és
alkotása
10 1 5 11 16
Olvasás, az írott
szöveg
megértése
8 2 5 10 15
Írás, fogalmazás 8 2 5 10 15
Helyesírás 12 2 10 14 24
-
9
A szavak
szerkezete és
jelentése
15 1 5 16 21
A nyelv
szerkezete
12 1 7 13 20
Évfolyam
összesen
65 9 37 74 111
5. évfolyam: Irodalom
Tematikai egység rövid
címe
Kerettantervi
óraszám
Helyi
tervezésű
órakeret
Tematikai
egység
összóraszáma
Mesék 10 1 11
Petőfi Sándor: János vitéz 15 1 16
Táj, szülőföld 5 1 6
A régió, a lakóhely
kultúrája, irodalmi
emlékei - bevezetés
5 2 7
Család, gyerekek és
szülők; barátság, emberi
kapcsolatok
15 2 17
Molnár Ferenc: A Pál
utcai fiúk –házi
olvasmány
10 2 12
Szövegalkotás 5 0 5
Évfolyam összesen 65 9 74
6. évfolyam:
Magyar
nyelv
Tematikai
egység rövid
címe
Kerettantervi
óraszám
Helyi
tervez
ésű
óraker
et
Szabadon
tervezhető
órakeret
(gyakorlás)
az általános
tantervű és
testnevelés
emelt szintű,
valamint az
emelt
óraszámú
informatikás
osztálynál
Tematikai
egység
összóraszá
ma
angol
emelt
szint,
emelt
óraszámú
dráma és
tánc
Tematikai
egység
összóraszám
a
az általános
tantervű és a
testnevelés
emelt szintű,
valamint az
emelt
óraszámú
informatikás
osztálynál
Beszédkészsé
g, szóbeli
szövegek
megértése és
8 1 5 9 14
-
10
alkotása
Olvasás, az
írott szöveg
megértése
14 1 5 15 20
Írás,
fogalmazás
12 2 5 14 19
Helyesírás 10 2 10 12 22
A szavak
szerkezete és
jelentése
3 2 5 5 10
A nyelv
szerkezete
18 1 7 19 26
Évfolyam
összesen
65 9 37 74 111
6. évfolyam: Irodalom
Tematikai egység rövid címe Kerettantervi
óraszám
Helyi
tervezésű
órakeret
Tematikai
egység
összóraszáma
Ballada 5 1 6
Monda, rege 5 2 7
Arany János: Toldi 15 2 17
Érzelmek, hangulatok, gondolatok 10 0 10
Próbatételek, kalandok, hősök 15 2 17
Gárdonyi Géza: Egri csillagok – házi
olvasmány
10 2 12
Szövegalkotás 5 0 5
Évfolyam összesen 65 9 74
7. évfolyam:
Magyar
nyelv
Tematikai
egység rövid
címe
Kerettanter
vi óraszám
Helyi
tervezés
ű
órakeret
Szabadon
tervezhető
órakeret
(gyakorlás
)
az
általános
tantervű
és
testnevelé
s és angol
emelt
szintű,
valamint
az emelt
óraszámú
Tematikai
egységösszóraszá
ma a dráma és
táncos osztálynál
Tematikai
egység
összóraszá
ma
az általános
tantervű és
a
testnevelés
és angol
emelt
szintű,
valamint az
emelt
óraszámú
informatiká
s osztálynál
-
11
informatik
ás
osztálynál
Beszédkészs
ég, szóbeli
szövegek
megértése és
alkotása
3 1 5 4 9
Olvasás,
szövegértés
3 1 2 4 6
Írás,
fogalmazás
3 1 10 4 14
Helyesírás 4 1 10 5 15
A nyelv
szerkezete és
jelentése
19 1 10 20 30
Évfolyam
összesen
32 5 37 37 74
7. évfolyam: Magyar irodalom
Tematikai egység rövid címe Kerettantervi
óraszám
Helyi
tervezésű
órakeret
Tematikai
egység
összóraszáma
Kisepikai alkotások (pl. kisregény,
elbeszélés, novella, legenda,
anekdota)
10 1 11
Nagyepikai alkotás - regényelemzés 8 2 10
Lírai műfajok ( óda, himnusz, elégia,
dal, epigramma)
22 1 23
Egy korstílus – a romantika 6 1 7
Nagyepikai alkotás – egy Jókai-
regény és a romantikus korstílus
((regényelemzés)
8 2 10
Drámai műfajok ( egy komédia) 8 1 9
A média kifejezőeszközei 3 1 4
Évfolyam összesen 65 9 74
8. évfolyam:
Magyar nyelv
Tematikai
egység rövid
címe
Kerettantervi
óraszám
Helyi
tervez
ésű
óraker
et
Szabadon
tervezhető
órakeret
(gyakorlás)
az általános
tantervű és
testnevelés
emelt szintű
Tematikai
egység
összóraszá
ma
az emelt
angolos, az
emelt
óraszámú
Tematikai
egység
összóraszá
ma
az általános
tantervű és
a
testnevelés
-
12
osztálynál dráma és
tánc és
informatiká
s osztálynál
emelt
szintű
osztálynál
Beszédkészsé
g, szóbeli
szövegek
megértése és
alkotása
10 1 5 11 16
Olvasás,
szövegértés
6 1 5 7 12
Írás,
fogalmazás
4 2 5 6 11
Helyesírás 9 2 10 11 21
A nyelv
szerkezete és
jelentése
29 2 5 31 36
A nyelv
állandósága és
változása
7 1 7 8 15
Évfolyam
összesen
65 9 37 74 111
8. évfolyam: Magyar irodalom
Tematikai egység rövid címe Kerettantervi
óraszám
Helyi
tervezésű
órakeret
Tematikai
egység
összóraszáma
Kisepikai alkotások – prózai és verses 13 1 14
Nagyepikai alkotás - regényelemzés 8 1 9
Lírai és átmeneti műfajok, műtípusok
– tájlíra, hangulatlíra, gondolati líra
17 1 18
Stílusirányzatok a 20. század elején (
klasszikus modernség)
6 1 7
Nagyepikai alkotás az ifjúsági
és/vagy a szórakoztató irodalom
köréből – magyar vagy
világirodalom, regényelemzés
7 2 9
Drámai műfajok – egy tragédia
és/vagy egy komédia
7 2 9
A média kifejezőeszközei 3 1 4
A média társadalmi szerepe,
használata
4 0 4
Évfolyam összesen 65 9 74
Magyar nyelv 5. osztály
Beszédkészség, szóbeli szövegek megértése és alkotása
-
13
Ismeretek/fejlesztési követelmények
A hallásértés fejlesztése analitikus és evaluációs gyakorlatokkal.
Különböző hallott szövegek, információk megértése, rövid összefoglaló reprodukálása.
Aktív részvétel különféle kommunikációs helyzetekben. Alkalmazkodás a beszédhelyzethez, a
kommunikációs célhoz.
A közlési szándéknak megfelelő szókincs, kiejtés (hangsúly, tempó, hangerő stb.), valamint
nem nyelvi jelek alkalmazása.
Különböző, a kommunikációs célnak, a kommunikációs helyzet: tér, idő és résztvevői
szerepeknek megfelelő beszédhelyzetek létrehozása szerepjátékkal, drámapedagógiai
gyakorlatokkal.
Mindennapi kommunikációs szituációk különféle helyzetekben történő gyakorlása:
kapcsolatfelvétel, kérdés, kérés, beszélgetés.
Férfiak és nők, felnőttek és gyermekek kommunikációja különbözőségeinek megfigyelése,
kommunikációs (illem) szabályok (férfiak és nők, felnőttek és gyermekek, gyermekek és
gyermekek) között.
Tanult szövegek szöveghű és kifejező tolmácsolása.
A kommunikációs helyzet tér, idő és résztvevői szerepek (kontextus), valamint a
beszédpartner közlésének, viselkedésnek megfigyelése, értelmezése.
A kommunikáció teljes folyamatának megfigyelése, a következtetések nyomán
alaptényezőinek megnevezése egy-egy példa elemzésével.
Kulcsfogalmak/
fogalmak
Beszédhelyzet, arcjáték, gesztus, testtartás, távolság, külső, kommunikációs
folyamat, tényező (adó, vevő, csatorna, kód, üzenet, kapcsolat); zenei
eszköz (dallam, hangsúly, tempó, hangerő, szünet).
Olvasás, az írott szöveg megértése. Olvasás, szövegértés
Ismeretek/fejlesztésikövetelmények
Különféle szövegek néma és a szöveg üzenetének megfelelő hangos olvasása.
Olvasási, szövegértési stratégiák alkalmazása, gyakorlása és bővítése különböző témájú és
típusú nyomtatott és elektronikus szövegeken. Az ismert szöveg-feldolgozási stratégiák
(átfutás, jóslás, előzetes tudás aktiválása stb.) alkalmazása, illetve újabb stratégiákkal való
bővítése (szintézis, szelektív olvasás).
Tájékozódás, információkeresés (betűrend, tartalomjegyzék, utalók használatával) a különféle
dokumentumtípusokban (könyv, folyóirat, AV és online dokumentum), korosztálynak szóló
kézikönyvekben (szótár, lexikon), ismeretterjesztő forrásokban.
A szöveg mondanivalójának saját szavakkal történő megfogalmazása. A szöveg szereplőinek
bemutatása. A szöveg és a kép összefüggéseinek feltárása, értelmezése.
Kulcsfogalmak/
fogalmak
Üzenet, szövegkép, betűrend, tartalomjegyzék.
Írás, fogalmazás
Ismeretek/fejlesztési követelmények
A kialakult egyéni írástechnika további fejlesztése. Törekvés az esztétikus, olvasható
kézírásra.
Az írás folyamatának megtapasztalása, folytonos ön- és társkorrekció.
-
14
Anyaggyűjtés különféle nyomtatott és elektronikus forrásokból az írott mű elkészítéséhez.
A vázlatkészítés szabályainak, fajtáinak megismerése; gyakorlatok a vázlat kifejtéséhez,
kiegészítéséhez.
Néhány internetes szövegtípus formai és tartalmi jellemzőinek megfigyelése.
Az írott és nyomtatott szöveg formájának üzenete.
Az írásmű üzenetének, céljának, befogadójának megfelelő szókincs használata.
Személyes élmények megfogalmazása különböző szöveg-típusokban: mese, elbeszélés, leírás,
jellemzés, levél.
Szövegalkotás az internetes műfajokban: pl. e-mail, komment.
Az írás nem nyelvi jeleinek (betűforma, -nagyság, sorköz, margó, távolság, színek,
kiemelések stb.), a szöveg képének az írott üzeneten túli jelentése.
A kézzel írt és a számítógépes szövegek különbözőségei, hasonlóságai.
Kulcsfogalmak/
fogalmak
Anyaggyűjtés, vázlat, elbeszélés, leírás, jellemzés, levél.
Nem nyelvi jel (sorköz, betű, margó stb.).
Helyesírás
Ismeretek/fejlesztési követelmények
Az alapvető helyesírási szabályok (kiejtés elve, szóelemzés eleve, hagyomány elve,
egyszerűsítés) megismerése főleg a hangtani és szófajtani ismeretek elsajátításához
kapcsolódóan.
A megismert helyesírási esetek felismerése és tudatos alkalmazása az írott szöveg megértése
és szövegalkotási folyamatában; az önkontroll és szövegjavítás fokozatos önállósággal.
Hibajavítási gyakorlatok segédeszközök használatával.
Törekvés a mindennapi írásbeli alkotásokban az igényes helyesírásra.
Kulcsfogalmak/
fogalmak
Ábécé, helyesírási alapelv (kiejtés elve, szóelemzés elve, hagyomány elve,
egyszerűsítés elve), elválasztás.
A szavak szerkezete és jelentése
Ismeretek/fejlesztési követelmények
A szavak szerkezete: szó, szótő, toldalékok: képző, jel, rag.
Hangalak és jelentés kapcsolata a szavakban. A szavak jelentése és hangalakja közötti
összefüggés megfigyelése.
Az állandósult szókapcsolatok, szólások, közmondások jelentésének, szerkezetének,
használati körének megfigyelése.
Kulcsfogalmak/
fogalmak
Szótő, toldalék, képző, jel, rag; egyjelentésű szó, többjelentésű szó, azonos
alakú szó, rokon- és ellentétes jelentés; hangutánzó szó, hangulatfestő szó,
állandósult szókapcsolat, közmondás, szólás;
A nyelv szerkezete
Ismeretek/fejlesztési követelmények
A hangok, a szóelemek és a szavak szintjének részletesebb vizsgálata.
-
15
A beszédhangok hasonlóságainak és különbségeinek felfedezése, a képzési módok
megfigyelése.
A magyar hangok rendszereés főbb képzési jellemzőik:
magánhangzók, mássalhangzók;
magánhangzók: magas, mély; rövid, hosszú;
mássalhangzók: zöngés, zöngétlen. A hangok kapcsolódási szabályszerűségei: hangrend, illeszkedés, teljes és részleges
hasonulás, kiesés, összeolvadás, rövidülés.
A tanult alapszófajok leggyakoribb képzőinek megismerése, szóalkotási gyakorlatok.
Kulcsfogalmak/
fogalmak
Magánhangzó, mássalhangzó; hangrend, illeszkedés, teljes hasonulás,
részleges hasonulás, kiesés, összeolvadás, rövidülés;
A fejlesztés várt eredményei az 5. osztályban
magyar nyelvből
A tanuló törekszik gondolatait érthetően, a helyzetnek megfelelően megfogalmazni, adekvátan
alkalmazni a beszédet kísérő nem nyelvi jeleket.
Képes mások rövidebb szóbeli üzeneteinek, rövidebb hallott történeteknek a megértésére,
összefoglalására, továbbadására.
Ismeri és alkalmazni tudja a legalapvetőbb anyaggyűjtési, vázlatkészítési módokat. Képes
önállóan a tanult műfajokban (elbeszélés, leírás, jellemzés, levél,stb.) szöveget alkotni.
Törekszik az igényes, pontos és helyes fogalmazásra, írásra.
Az írott és elektronikus felületen megjelenő olvasott szövegek globális (átfogó) megértése, a
szövegből az információk visszakeresése mellett képes újabb és újabb szövegértési
stratégiákat megismerni, azokat alkalmazni. Képes önálló feladatvégzésre az
információgyűjtés és ismeretszerzés módszereinek alkalmazásával (kézikönyvek és
korosztálynak szóló ismeretterjesztő források).
Felismeri a szövegértés folyamatát, annak megfigyelésével képes saját módszerét fejleszteni,
hibás olvasási szokásaira megfelelő javító stratégiát találni, és azt alkalmazni.
A megismert új szavakat, közmondásokat, szólásokat próbálja aktív szókincsében is
alkalmazni.
Fogalmak
Kommunikáció, nyelvtan, nyelvhasználat: kommunikáció tényezői, beszédhelyzet, nem nyelvi
kifejezőeszközök: arcjáték, gesztus, testhelyzet, távolságtartás; a beszéd hangzása; hangsúly,
dallam, tempó, szünet; magán- és mássalhangzó-törvények: hangrend, illeszkedés, hasonulás,
összeolvadás, rövidülés; zöngés és zöngétlen mássalhangzó; szójelentés, szóhangulat,
egyjelentésű, többjelentésű szó, rokon- és ellentétes értelmű szó, hangutánzó, hangulatfestő
szó; szólás, szóláshasonlat; szó, szóelem.
Irodalom 5. osztály
Mesék
Ismeretek Követelmények
-
16
Mesék.
Nép- és műmesék. Hazai
nemzetiségek és más népek
meséi.
Verses és prózai formájú mesék.
Meseregény(ek), meseregény-
részletek.
Példák különféle műfaji
változatokra (pl. tündér-
varázsmese, valódi mese,
hősmese, csalimese, láncmese,
hazugságmese, tréfás mese).
Állatmesék verses és prózai
formában (egy téma több
variánsa, pl. Aiszóposz,
Phaedrus, La Fontaine klasszikus
történetei és új átdolgozások).
A tanuló
ismert műfajú művek olvasásával, értelmezésével illeszkedik az új nevelési-oktatási szakasz
irodalmi/képességfejlesztési folyamatába (átismétel,
felidéz);
megismer műveket a magyar népmesék, műmesék, hazai nemzetiségek és más népek meséi köréből;
tudatosítja a mese különféle műfaji változatainak, illetve egy-egy mű variánsainak létezését, a népmese
és a műmese fogalmát;
tudatosítja a valóság és mese (fikció) különbségét; egy-egy feldolgozás verses és prózai formáját;
alkalmazni tudja a műfajjal kapcsolatos legfontosabb fogalmakat;
képes cselekményismertetésre, hős-bemutatásra;
megtanul és előad művet/műrészletet.
Kulcsfogalmak/
fogalmak
Népmese, tündérmese, csalimese, állatmese (fabula), meseregény,
mesealak, meseformula, meseszám; vers, ritmus, próza.
Petőfi Sándor: János vitéz
Ismeretek Követelmények
A János vitéz cselekménye,
szerkezete.
A mű mesei elemei (cselekmény,
hősök) – népies elbeszélő
költemény/verses mese.
Kukorica Jancsi útja, tettei,
választásai (értelmezés,
jellemzés).
A megjelenítés eszközei (az
egységenkénti feldolgozás során
néhány poétikai eszköz
megismerése: képek, pl.
hasonlat, megszemélyesítés,
metafora; alakzatok, pl. ellentét,
párhuzam, felsorolás,
megszólítás, felkiáltás, kérdés).
Verselési elemzések, ritmizálási
gyakorlatok.
A tanuló
ismeri az epikai műnem jellegét (tér, idő, cselekmény, szereplő, elbeszélő);
elemzi és minősíti ezeket a viszonyokat, szempontokat a János vitéz részletes feldolgozása során;
jellemzi a mű szereplőit;
megismeri a kapcsolódó elméleti fogalmakat (pl. verses epika; elbeszélő költemény);
megkezdi az ismerkedést a poétikai eszközökkel – a szóképek, alakzatok felismerése, megnevezése ettől
kezdve folyamatos feladat;
felismeri a versritmust;
képes önálló szövegalkotási feladatok megoldására (különféle közlésformák; nézőpontváltás stb.);
képes saját véleményének megfogalmazására; alkalmas memoriterek előadására (szövegrészletek a
műből).
-
17
Kulcsfogalmak/
fogalmak
Epika, elbeszélő költemény; hasonlat, megszemélyesítés, metafora, ellentét,
párhuzam; ütemhangsúlyos verselés, verssor, ütem, felező 12-es sorfajta,
páros rím.
Táj, szülőföld
Ismeretek Követelmények
Petőfi Sándor: Az Alföld (és más
műve, pl.Szülőföldemen, Úti
levelek).
Epikai művek (részletek) és lírai
alkotások magyar tájakról,
városokról (pl. Ady, Kosztolányi,
Szabó Lőrinc és mások művei),
illetve vallomások a szülőföldről.
A választott tárgyhoz kapcsolódó
fogalmi ismeretek.
A tanuló
tudatosítja, hogy vannak gyakori témák, motívumok az irodalomban;
megismeri, hogy a tematika nem műnemhez, műfajhoz kötődik;
érzékeli a szövegek műfaji különbségét (mese – dokumentum; lírai mű – elbeszélés);
megfigyeli a jellegzetes magyar tájak, városok megjelenítésének formáit;
megismeri egy-egy jelentős alkotónak a szülőföldjéhez, a magyar tájhoz való viszonyulását (ez
is fejleszti, alakítja a kötődés igényét;
azonosítja a művekben megjelenített témát, motívumot, gondolatot, érzelmet, hangulatot;
Petőfi Sándor: Az Alföld (elemzés és memoriter is).
Kulcsfogalmak/
fogalmak
Tájleíró költemény, úti levél, útleírás, téma, motívum.
A régió, a lakóhely kultúrája, irodalmi emlékei – bevezetés
Ismeretek Követelmények
A régió, lakóhely kultúrája,
emlékhelyei/az iskola névadója.
A választott tárgyhoz kapcsolódó
fogalmi ismeretek.
A tanuló
megismer valamely kulturális, irodalmi, népi hagyományt lakóhelye (tájegység/település/kerület)
vagy iskolája vonatkozásában (pl. felkeresnek egy
irodalmi emlékhelyet, emléktáblát, szobrot);
ismerkedik jelenének hagyományaival (pl. nemzetiségi irodalom, folklór, múzeum, színház), az
ide kötődő/kapcsolódó szerző legalább egy irodalmi
művével;
gyűjtőmunkája eredményeképpen (internet-használattal is)
az anyagból valamely prezentációt készít.
Kulcsfogalmak/
fogalmak
Hagyomány, emlékhely, irodalmi emlékhely.
Család, gyerekek és szülők; barátság, emberi kapcsolatok
Ismeretek Követelmények
-
18
Családi, baráti kapcsolatok
sokfélesége az irodalmi
művekben.
A mitológiai és bibliai
történetektől (pl. Daidalosz és
Ikarosz, Gilgames és Enkidu;
Jákob és Ézsau) a kortárs
irodalomig, magyar és
világirodalmi szemelvényekkel.
Kisepikai (pl. Kosztolányi,
Karinthy művei) és nagyepikai
(teljes művek és részletek, pl.
Mark Twain, Jules Verne, J. K.
Rowling, E. Kästner), valamint
lírai alkotásokban.
Arany János: Családi kör –
versértelmezés.
A választott művekhez
kapcsolódó fogalmi ismeretek.
A tanuló
az irodalmi művek segítségével is megfigyeli az emberi kapcsolatok sokféleségét, a téma irodalmi
megjelenésének változatosságát korszaktól, műfajtól és
formától függetlenül;
felfedez archetipikus helyzeteket bibliai, mitológiai történetekkel;
felismer emberi alaphelyzeteket és irodalmi témákat, formákat;
részt vesz ajánlott olvasmányok közös feldolgozásában (pl. tér- és időviszonyok, cselekmény, szereplők,
elbeszélői nézőpont, szerkezet);
választhatja klasszikus és népszerű ifjúsági regények bemutatását (szemelvények vagy egyéni beszámolók,
ajánlások); az érdeklődés felkeltésének céljából is (a
mű hatása);
gyakorolja a jegyzetelést, vázlatkészítést;
képes Arany János Családi kör című művének elemző bemutatására (memoriter is);
képes véleménye szóbeli és írásbeli megfogalmazására az
olvasott szövegek szereplőinek tetteiről, érzelmeiről,
gondolatairól, a megjelenített emberi helyzetekről,
folyamatos fejlesztési célként.
Kulcsfogalmak/
fogalmak Biblia, mitológiai történet, életkép, elbeszélés, novella, regény.
Molnár Ferenc: A Pál utcai fiúk – házi olvasmány
Ismeretek Követelmények
Molnár Ferenc: A Pál utcai fiúk –
sok szempontú megközelítés.
Tér- és időviszonyok
(cselekményidő/külső, történelmi
idő), cselekmény, szerkezet,
szereplők/jellemek, kapcsolatok,
konfliktusok. Elbeszélői
nézőpont.
A mű fontos témái (pl. barátság,
közösség, önfeláldozás,
gyerekek-felnőttek, hűség-
árulás).
A tanuló
megismerkedik a házi olvasmányok megközelítési szempontjaival, lehetőségeivel;
előzetesen felkészül a mű sok szempontú megközelítésére (feladatok; adatkeresés, jegyzetelés,
vázlatkészítés stb.);
képes szövegalkotási feladatok megoldására (szóban/írásban), pl. jellemzés, levél, elbeszélés,
jellemzés nézőpontváltással, kreatív írás;
képes szövegrészlet megtanulására, esetleg jelenet,
dialógus előadására, dramatikus játékra.
Kulcsfogalmak/
fogalmak
Ifjúságiregény, cselekmény, tér- és időviszonyok, szerkezet, konfliktus,
elbeszélői nézőpont.
Szövegalkotás
-
19
Ismeretek Követelmények
Irodalmi művekhez kapcsolódó
szövegalkotási feladatok
készítése, különféle műfajokban
(elbeszélés, leírás, jellemzés,
levél, érvelő szöveg, kreatív
írások).
A tanuló képes
szövegalkotási készségszintjének folyamatos fejlesztésére, hibáinak javítására;
az elbeszélés, leírás, jellemzés közlésformáinak gyakorlására;
rövid érvelő szövegek készítésére; néhány, különféle típusú, a mindennapokban megjelenő
írott és elektronikus szöveg elkészítésére (meghívó, e-mail
stb.).
Kulcsfogalmak/
fogalmak
Elbeszélés, leírás, jellemzés, levél, érvelő szöveg.
A fejlesztés várt
eredményei az 5.
osztályban
irodalomból
A tanuló meg tud nevezni három mesetípust példákkal, és fel tud idézni
címe vagy részlete említésével három népdalt. Különbséget tud tenni a
népmese és a műmese között. Meg tudja fogalmazni, mi a különbség a
mese és a monda között. El tudja különíteni a ritmikus szöveget a
prózától. Felismeri a felező tizenkettesről, hogy az ütemhangsúlyos. Fel
tud sorolni három-négy művet Petőfitől és Aranytól. képes egyszerűbb
jellemzést megfogalmazni János vitéz alakjáról. El tudja különíteni az
egyszerűbb versekben és prózai szövegekben a nagyobb szerkezeti
egységeket. Össze tudja foglalni néhány hosszabb mű cselekményét
(János vitéz, A Pál utcai fiúk,), meg tudja különböztetni, melyik közülük a
regény és melyik az elbeszélő költemény. Értelmesen és pontosan, tisztán,
tagoltan, megfelelő ritmusban tud felolvasni szövegeket. Részt tud venni
számára ismert témájú vitában, és képes érveket alkotni. Ismert és
könnyen érthető történetben párosítani tudja annak egyes szakaszait a
konfliktus, bonyodalom, tetőpont fogalmával. Képes az általa jól ismert
történetek szereplőit jellemezni, kapcsolatrendszerüket feltárni. Képes
néhány példa közül kiválasztani az egyszerűbb metaforákat és
metonímiákat. Képes egyszerűbb meghatározást adnia következő
fogalmakról: líra, epika, epizód, megszemélyesítés, dal, rím, ritmus,
mítosz, motívum, konfliktus. Képes művek, műrészletek szöveghű
felidézésére.
Az olvasott és megtárgyalt irodalmi művek nyomán képes azonosítani
erkölcsi értékeket és álláspontokat, képes megfogalmazni saját erkölcsi
ítéleteit
Fogalmak: népdal, elbeszélő költemény, tájleíró vers, elbeszélés, regény; epikai művek
szerkezete: kiindulási pont, bonyodalom, tetőpont, megoldás; cselekmény, helyszín; ritmus,
ismétlés, fokozás, ellentét, fokozás; hasonlat, megszemélyesítés, metafora; ütemhangsúlyos
verselés, ütem, felező tizenkettes.
(A felismerés és a megnevezés szintjén.)
Szerzők és művek
-
20
Arany János: Családi kör; Molnár Ferenc: A Pál utcai fiúk; Petőfi Sándor: János vitéz, Az
alföld; és még két verse; két-három népdal; állatmesék, tündér- és varázsmesék, tréfás mesék;
mitológiai és bibliai történetek; egy ifjúsági regény a magyar vagy a világirodalomból.
Memoriter
Tizenöt-húsz versszak a János vitézcímű műből, hat-nyolc vers a tanultak közül, öt-tíz soros
prózarészlet, néhány találós kérdés, közmondás.
Magyar nyelv 6. osztály
A fejlesztés várt
eredményei az 6.
osztályban
magyar nyelvből
A tanuló törekszik gondolatait érthetően, a helyzetnek megfelelően
megfogalmazni, adekvátan alkalmazni a beszédet kísérő nem nyelvi
jeleket.
Képes mások rövidebb szóbeli üzeneteinek, rövidebb hallott történeteknek
a megértésére, összefoglalására, továbbadására.
Ismeri és alkalmazni tudja a legalapvetőbb anyaggyűjtési, vázlatkészítési
módokat. Képes önállóan a tanult hagyományos és internetes műfajokban
(elbeszélés, leírás, jellemzés, levél) szöveget alkotni. Törekszik az
igényes, pontos és helyes fogalmazásra, írásra.
Az írott és elektronikus felületen megjelenő olvasott szövegek globális
(átfogó) megértése, a szövegből az információk visszakeresése mellett
képes újabb és újabb szövegértési stratégiákat megismerni, azokat
alkalmazni. Képes önálló feladatvégzésre az információgyűjtés és
ismeretszerzés módszereinek alkalmazásával (kézikönyvek és
korosztálynak szóló ismeretterjesztő források).
Felismeri a szövegértés folyamatát, annak megfigyelésével képes saját
módszerét fejleszteni, hibás olvasási szokásaira megfelelő javító stratégiát
találni, és azt alkalmazni.
A megismert új szavakat, közmondásokat, szólásokat próbálja aktív
szókincsében is alkalmazni.
Fogalmak
Kommunikáció, nyelvtan, nyelvhasználat:
Kisközösségi kommunikáció, vita; a szófaj, alapszófajok: az ige alakrendszere, a névszó és
fajtái, igenév, névmás, határozószó; viszonyszók: igekötő, névutó, névelő, kötőszó;
mondatszók: módosítószó, indulatszó; gyakoribb ige- és névszóképzők; jelentésmező;
állandósult szókapcsolatok; sajtótermék: napilap, hetilap, folyóirat; fejléc, cikk, rovat,
tartalomjegyzék.
Irodalom 6. osztály
Ballada
Ismeretek Követelmények
Egy népballada értelmezése és
előadása (pl. Kőmíves Kelemen
vagy Kádár Kata).
A műfaji sajátosságok
A tanuló
megismeri a ballada műfaji jellemzőit, sajátos szerkesztés- és előadásmódját;
tudja, hogy a népköltészeti alkotások többféle
-
21
megfigyelése, elemzése
(szaggatottság, kihagyás,
elhallgatás stb.).
Arany János: A walesi bárdok – egy
műballada értelmezése és előadása.
Egyszólamú, egyenes vonalú
(lineáris) szerkezet.
Műfaji sajátosságok (pl.
kihagyásosság) és művészi
megoldások (pl. ismétlés, fokozás,
szórendcsere/inverzió, versforma,
zeneiség).
Magatartásformák; bűn és
bűnhődés, lélektaniság.
változatban létezhetnek;
elő tud adni egy népballadát (memoriter);
értelmezi Arany János A walesi bárdok című balladáját (memoriter);
műismereti minimuma: egy népballada és egy Arany-
ballada.
Kulcsfogalmak/
fogalmak
Időmértékes verselési rendszer, versláb, jambus, jambikus verselés,
spondeus, félrím, belső rím, alliteráció, szórendcsere.
Monda, rege
Ismeretek Követelmények
Magyar mondák, pl. őstörténeti
mondák/eredetmondák, történeti
mondák, helyi mondák (pl. A
fehér ló mondája; vármondák,
Lehel, Zotmund mondája).
A tanuló
a már korábbról ismert művek olvasásával felidézi a műfaji sajátosságokat;
felidéz népköltészeti műfajokat;
megismer, rendszerez mondatípusokat;
kreatív írásokat készít (pl. helyi monda, keletkezéstörténet);
Kulcsfogalmak/
fogalmak
Monda, eredetmonda, felező 8-as ritmus.
Arany János: Toldi
Ismeretek Követelmények
A tanuló
felismeri az elbeszélő költemény műfaját;
elemzi a tér- és időviszonyokat; ismeri a cselekményt;
jellemzi a szereplőket és minősíti kapcsolataikat a Toldi
részletes feldolgozása során;
alkalmazza a kapcsolódó elméleti fogalmakat (pl. verses
A Toldi cselekménye, szerkezete.
Toldi Miklós helyzete, tettei,
magatartása (értelmezés,
jellemzés); kapcsolatai,
konfliktusai (elemzés).
Arany lélekábrázolása (családi
kapcsolatok; bűn és
-
22
megtisztulás).
A megjelenítés eszközei (az
egységenkénti feldolgozás során
a poétikai eszközök elemzése:
képek, pl. hasonlat,
megszemélyesítés, metafora;
alakzatok, pl. ellentét, párhuzam,
túlzás, felsorolás, részletezés,
szótőismétlés).
Verselési elemzések, ritmizálási
gyakorlatok.
epika; elbeszélő költemény);
felismeri a poétikai eszközöket (szóképek, alakzatok), a
versritmust;
képes önálló szövegalkotási feladatok megoldására
(különféle közlésformák; nézőpontváltás stb.);
képes saját véleményének megfogalmazására;
tud memoritereket előadni (szövegrészletek a műből).
Kulcsfogalmak/
fogalmak
Előhang, mottó, expozíció, kaland, allegória, epizód, késleltetés, körülírás,
felező 12-es, sormetszet.
Érzelmek, hangulatok, gondolatok
Ismeretek Követelmények
Témák, motívumok lírai
alkotásokban (pl. természet,
évszakok, napszakok, szerelem).
A lírai műnem sokszínűsége:
változatos szerkezeti
megoldások, képiség, zeneiség,
hangnemek – eltérő alkotói
magatartások.
Szemelvények a magyar
irodalom különféle műfajú
alkotásaiból, pl. Csokonai Vitéz
Mihály, József Attila, Petőfi
Sándor, Radnóti Miklós, Szabó
Lőrinc, Weöres Sándor műveiből
– értelmezések, poétikai és
verstani gyakorlatok.
A választott művekhez
kapcsolódó fogalmi ismeretek.
A tanuló
megkülönbözteti az epikai és lírai műnemet (az ábrázolás irányultsága alapján);
felismeri a lírai műnemnek a líra alanyára vonatkoztatottságát (bármely líratípusban, pl.
gondolat- vagy hangulatlíra);
bővíti ismereteit a kifejezésmódokról;
felismer jellemző témákat, motívumokat (pl. természet, évszakok, napszakok);
felismeri a művészi stíluseszközöket és elemzi azok hatását.
Kulcsfogalmak/
fogalmak
Líra, lírai alany, téma, motívum, versforma, rímszerkezet.
Próbatételek, kalandok, hősök
Ismeretek Követelmények
-
23
A hősies magatartás néhány
példája, változata; a próbatételek,
kalandok szerepe.
A görög mitológiától és a
Bibliától(pl. Héraklész,
Odüsszeusz; Dávid és Góliát,
Sámson) a klasszikus és a kortárs
ifjúsági irodalomig (kis- és
nagyepikai művek, műrészletek;
verses és prózai formák).
Fazekas Mihály: Lúdas Matyi –
műértelmezés.
Szerkezet (a négy levonás
kapcsolódása; ismétlés és
fokozás); a konfliktusok jellege;
népiesség és időmértékes forma.
A tanuló
megismer az irodalmi művek segítségével néhány példát a hősies magatartásra;
megfigyeli, hogy a próbatételek, kalandok miként formálják a személyiséget, jellemet;
a „próbatétel, kaland, hősiesség” tematika alapján is felismer emberi alaphelyzeteket és irodalmi témákat,
formákat; felismeri az emberi kapcsolatok sokféleségét
és a téma megjelenésének változatosságát korszaktól,
műfajtól és formától függetlenül;
felfedez archetipikus helyzeteket bibliai, mitológiai történetekkel;
részt vesz ajánlott olvasmányok közös feldolgozásában (tér- és időviszonyok, cselekmény, szereplők,
elbeszélői nézőpont, szerkezet stb. elemzésében);
választhatja klasszikus és népszerű ifjúsági regények bemutatását (szemelvények vagy egyéni beszámolók,
ajánlások); az érdeklődés felkeltésének céljából is (a
mű hatása);
gyakorolja a jegyzetelést, vázlatkészítést;
képes Fazekas Mihály Lúdas Matyi című művének elemző bemutatására, esetleg egyik levonásának
dialogikus megjelenítésére;
képes vélemény szóbeli és írásbeli megfogalmazására az
olvasott szövegek szereplőinek tetteiről, érzelmeiről,
gondolatairól, a megjelenített emberi helyzetekről,
folyamatos fejlesztési célként.
Kulcsfogalmak/
fogalmak
Próbatétel, kaland (cselekményszervező), ismétlődő motívum, vándortéma,
daktilus, spondeus, kötött verssor, hexameter.
Gárdonyi Géza: Egri csillagok – házi olvasmány
Ismeretek Követelmények
Gárdonyi Géza: Egri csillagok–
sok szempontú megközelítés.
Tér- és időviszonyok
(cselekményidő/külső, történelmi
idő), cselekmény, szerkezet; a
szereplők csoportjai,
kapcsolataik; konfliktusok.
Elbeszélői nézőpont,
jellemábrázolás, ábrázolásmód.
Bornemissza Gergely életútja.
A mű fontos témái (történelem,
hősiesség, barátság, szerelem,
árulás stb.) és motívumai (pl.
A tanuló
alkalmazza a házi olvasmányok korábban megismert megközelítési lehetőségeit;
előzetesen felkészül a mű sok szempontú értelmezésére (feladatok; adatkeresés, jegyzetelés,
vázlatkészítés stb.);
képes szövegalkotási feladatok megoldására (szóban/ írásban), pl. leírás, jellemzés, elbeszélés
nézőpontváltással, levél, kreatív írás;
képes szövegrészlet megtanulására, esetleg jelenet,
dialógus előadására, dramatikus játékra.
-
24
hold, csillag, gyűrű).
Kulcsfogalmak/
fogalmak
Történelmi regény, ifjúsági regény, kalandregény; téma, motívum.
Szövegalkotás
Ismeretek Követelmények
Irodalmi művekhez kapcsolódó
szövegalkotási feladatok
készítése, különféle műfajokban
(elbeszélés, leírás, jellemzés,
levél).
Érvelő szövegek.
Kreatív írások.
A tanuló képes
az elbeszélés, leírás, jellemzés közlésformáinak folyamatos gyakorlására;
rövid érvelő szövegek készítésére;
néhány, különféle típusú, a mindennapokban megjelenő írott és elektronikus szöveg elkészítésére
(meghívó, e-mail stb.);
saját hibáinak felismerésére, javítására, igényli ezek
kiküszöbölését gyakorlással, feladatmegoldással, és
törekszik készségszintjének folyamatos fejlesztésére.
Kulcsfogalmak/
fogalmak
Írásbeli kapcsolattartás, elbeszélésfajták, érv, nézőpont, érvelés.
A fejlesztés várt
eredményei az 6.
osztályban
irodalomból
A tanuló meg tud nevezni három mesetípust példákkal, és fel tud idézni
címe vagy részlete említésével három népdalt. Különbséget tud tenni a
népmese és a műmese között. Meg tudja fogalmazni, mi a különbség a
mese és a monda között. El tudja különíteni a ritmikus szöveget a
prózától. Felismeri a hexameteres szövegről, hogy az időmértékes, a
felező tizenkettesről, hogy az ütemhangsúlyos. Fel tud sorolni három-négy
művet Petőfitől és Aranytól, képes egyszerűbb összehasonlítást
megfogalmazni János vitéz és Toldi Miklós alakjáról. Képes értelmezni A
walesi bárdokban rejlő üzenetet, és meg tudja világítani 5–6 mondatban az
Egri csillagok történelmi hátterét. El tudja különíteni az egyszerűbb
versekben és prózai szövegekben a nagyobb szerkezeti egységeket. Össze
tudja foglalni néhány hosszabb mű cselekményét (János vitéz, Toldi, A
Pál utcai fiúk, Egri csillagok), meg tudja különböztetni, melyik közülük a
regény és melyik az elbeszélő költemény. Értelmesen és pontosan, tisztán,
tagoltan, megfelelő ritmusban tud felolvasni szövegeket. Részt tud venni
számára ismert témájú vitában, és képes érveket alkotni. Ismert és
könnyen érthető történetben párosítani tudja annak egyes szakaszait a
konfliktus, bonyodalom, tetőpont fogalmával. Képes az általa jól ismert
történetek szereplőit jellemezni, kapcsolatrendszerüket feltárni. Képes
néhány példa közül kiválasztani az egyszerűbb metaforákat és
metonímiákat. Képes egyszerűbb meghatározást adnia következő
fogalmakról: líra, epika, epizód, megszemélyesítés, ballada, dal, rím,
ritmus, mítosz, motívum, konfliktus. Képes művek, műrészletek szöveghű
felidézésére.
Az olvasott és megtárgyalt irodalmi művek nyomán képes azonosítani
-
25
erkölcsi értékeket és álláspontokat, képes megfogalmazni saját erkölcsi
ítéleteit.
Szövegértés, szövegalkotás, irodalom:
Műnemek: líra, epika, dráma; monda, rege, ballada; konfliktus, epizód, motívum, nézőpont,
cselekményszál;allegória, alliteráció, figura etimologica, metonímia; időmértékes verselés,
hexameter; rímelhelyezkedés főbb fajtái.
Szerzők és művek
Arany János: Toldi, A walesi bárdok és még egy ballada, Rege a csodaszarvasról; Fazekas
Mihály: Lúdas Matyi (a történet és a mű egy rövid részlete); Gárdonyi Géza: Egri csillagok;
egy népballada; történeti mondák; négy-öt vers a
XX. századi magyar irodalomból; egy ifjúsági mű (regény, elbeszélés) a magyar vagy a
világirodalomból.
Memoriter
Tíz-tizenöt versszak a Toldiból; négy-öt vers a tanultak közül, tíz-tizenöt soros prózarészlet.
Magyar nyelv 7. osztály
Beszédkészség, szóbeli szövegek megértése és alkotása
Ismeretek/fejlesztési követelmények
Kifejező, a beszédzeneieszközeit, a nemverbálisjeleket a
beszédhelyzetnekmegfelelőenhasználómegnyilatkozás.
A különféle mindennapi megnyilatkozások, valamint a tömegkommunikáció üzeneteinek
dekódolása.
Az érvelés alapjainak megismerése. Részvétel beszélgetésben, vitában, a saját álláspont
előadása, megvédése, esetleges korrigálása a témának, a kommunikációs helyzetnek
megfelelő kifejezésmóddal.
Reagálás mások véleményére kisközösségi (iskolai, családi, baráti) helyzetekben.
A közéleti kommunikáció iskolai helyzetei és műfajai: megbeszélés, vita, felszólalás,
hozzászólás, rövid alkalmi beszéd, köszöntés, kiselőadás, a helyzetnek és a kommunikációs
célnak megfelelő beszédmód, szókincs használata.
.
Kulcsfogalmak/
fogalmak
Vélemény, vita, érv; megbeszélés, hozzászólás, felszólalás, kiselőadás,
köszöntő, ünnepi beszéd.
Tömegkommunikáció, sajtó, rádió, televízió, internet.
Sajtóműfaj (hír, tudósítás, interjú).
Olvasás, szövegértés
-
26
Ismeretek/fejlesztési követelmények
A megismertszövegfeldolgozásimódokgyakorlása, újabbtechnikák,
olvasásiformákmegismerése (intenzívésextenzívolvasás),
azokgyakorlatbantörténőalkalmazása.
A szöveg érzelmi-gondolati tartalmát kifejező olvasás.
A különféle szövegfeldolgozási módok (szó szerinti, kritikai, kreatív olvasás) használata
elektronikus és nyomtatott, folyamatos és nem folyamatos szövegeken.
Az olvasott szöveg tartalmának és az azt kiegészítő képek, ábrák összefüggéseinek felfedése,
értelmezése.
Adatkeresés technikái (szelektív olvasás, átfutás).
Az internetes adatkeresés, szöveghálók, az intertextualitás kezelése, a különböző forrásokból
származó adatok megbízhatóságának és használhatóságának kérdése.
A különböző forrásból származó információk megadott szempontok szerint való
összehasonlítása, kritikai következtetés levonása.
Ismeretterjesztő szövegek jellemzői és feldolgozási technikái.
Elektronikusésnyomtatottszótárhasználat.
Kulcsfogalmak/
fogalmak
Adatkeresés, szótár, folyamatos szöveg, nem folyamatos szöveg,
szövegfeldolgozás.
Írás, fogalmazás
Ismeretek/fejlesztési követelmények
A kommunikációs céloknak megfelelő papíralapú és elektronikus szövegek írása.
Forrásjegyzék önálló elkészítése, az idézés pontos jelölése.
Néhány tömegkommunikációs műfajban való kreatív szövegalkotás (hír, interjú, riport,
tudósítás).
A tanulást segítő papíralapú és számítógépes jegyzetelés gyakorlása, törekvés a
legoptimálisabb egyéni forma kialakítására.
Különböző nézőpontú és műfajú szövegek alkotása: elbeszélés, jellemzés, vélemény.
Az írásban történő bemutatkozás szabályai a papíralapú és az online felületen (önéletrajz).
Kulcsfogalmak/
fogalmak
Jegyzet, elbeszélés, jellemzés, vélemény, elektronikus szöveg, komment,
önéletrajz.
Helyesírás
Ismeretek/fejlesztési követelmények
-
27
A helyesírásértelemtükröztetőszerepénekfelhasználásakülönféleírásbeliműfajokban.
Az írásjelek, a szöveg központozásának legfontosabb szabályai.
A párbeszéd és az idézetek (egyenes, szabad függő, függő) írásmódja.
Összetettszavakhelyesírásánakalapvetőszabályainakmegismerése, alkalmazása.
Kulcsfogalmak/
fogalmak
Központozás, írásjel (vessző, pont, kérdőjel, felkiáltójel, kettőspont,
gondolatjel).
Egyenes, szabad függő, függő idézet.
A nyelv szerkezete és jelentése
Ismeretek/fejlesztési követelmények
A mondatnyelvifunkciója, felépítése, szerkezete, mondatfajták, szövegszervezőereje.
Mondatátalakítási gyakorlatok a beszédhelyzetnek és a kommunikációs szándéknak
megfelelően szóban és írásban.
Szószerkezetek típusai, fajtái: mellérendelés, alárendelés.
A szószerkezetek és a mondatok megalkotásában szerepet játszó viszonyszók és mondatszók.
A szószerkezettípusok felépítésének megfigyelése, felismerésük és alkotásuk.
A mondatrészek szerepének és mondatbeli viszonyainak, a hozzájuk kapcsolódó vonzatok
jellemzőinek tanulmányozása.
Mondatrészek szerepe, funkciója és fajtái, mondatbeli viszonyaik, vonzatok.
A szóösszetételek típusai, jelentésük változása, helyesírási szabályai. A szóösszetétel, a
szóképzés és a jelentés összefüggésének elemzése szépirodalmi és nem irodalmi szövegekben;
szógyűjtés és játékos szóalkotás-képzéssel, összetétellel.
Szóösszetétel, alapszó, képzett szó, szókapcsolat megkülönböztetése.
Kulcsfogalmak/
fogalmak
Mondatfajta, kijelentő, kérdő, felszólító, felkiáltó, óhajtó mondat.
Egyszerű és összetett mondat; tagolt és tagolatlan mondat; minimális és
bővített mondat; alárendelő és mellérendelő mondat.
Mondatrész, alany, állítmány, tárgy, jelző (minőség, birtokos, mennyiség),
határozó (idő, hely, mód, társ, eszköz, állapot).
Szószerkezet, mellérendelő és alárendelő szószerkezet.
Viszonyszó, névelő, kötőszó, névutó, partikula, segédige, igekötő.
Mondatszó, indulatszó, módosítószó.
A nyelv állandósága és változása
Ismeretek/fejlesztési követelmények
A nyelv állandóságának és változásának megfigyelése különböző régi és mai szövegeken. A
-
28
nyelvi változás bizonyítékainak értelmezése különböző korokból származó írott szövegeken
és irodalmi példákon.
Nyelvhasználatunk, a környezetünkben lévő nyelvváltozatok néhány jellemzőjének
megfigyelése, megnevezése.
A Magyarországon élő nemzetiségek nyelve, nyelvhasználata.
A szókincs változása: régi és új szavak, kifejezések gyűjtése, összehasonlítása.
Kulcsfogalmak/
fogalmak
Nyelvváltozat, nyelvcsalád, uráli nyelvcsalád.
A fejlesztés várt
eredményei az 7.
osztályban
magyar nyelvből
A tanuló eligazodik és hatékonyan részt vesz a mindennapi páros és
csoportos kommunikációs helyzetekben, vitákban. Képes álláspontját
megfelelő érvek, bizonyítékok segítségével megvédeni.
Figyeli és tudja értelmezni partnerei kommunikációs szándékát, nem
nyelvi jeleit.
Képes a különböző megjelenésű és műfajú szövegek globális (átfogó)
megértésére, a szöveg szó szerinti jelentésén túli üzenet értelmezésére, a
szövegből információk visszakeresésére.
Össze tudja foglalni a szöveg tartalmát, tud önállóan jegyzetet és vázlatot
készíteni. Képes az olvasott szöveg tartalmával kapcsolatos saját
véleményét szóban és írásban megfogalmazni, állításait indokolni.
A tanuló ismeri és a törekszik a szövegalkotásban a különböző
mondatfajták használatára.
Alkalmazza az írásbeli szövegalkotásban a mondatvégi, a tagmondatok,
illetve mondatrészek közötti írásjeleket.
A tanuló a helyesírási segédkönyvek segítségével jártas az összetett
szavak és gyakoribb mozaikszók helyesírásában.
Ismeri a tömegkommunikáció fogalmát, legjellemzőbb területeit.
Fogalmak
Mondatfajták: kijelentő, felkiáltó, kérdő, óhajtó, felszólító mondat; tagolatlan, tagolt; tő- és
bővített mondat, hiányos szerkezetű mondat; a mondat elsődleges és másodlagos jelentése;
mondatrészek: az alany, állítmány, tárgy, határozó, jelző fajtái és kifejezőeszközei; az alany-
állítmányi viszony; alárendelő és mellérendelő szintagma.
Szóösszetétel, alárendelő összetett szavak: alanyos, tárgyas, határozós, jelzős összetétel;
mellérendelő összetett szavak; szóismétlés; ikerszavak; jelentéssűrítő összetételek;
mozaikszavak.
Vita, megbeszélés, felszólalás, hozzászólás, kiselőadás.
Forrásjegyzék, idézet, hivatkozás.
Irodalom 7. osztály
Kisepikai alkotások (pl. kisregény, elbeszélés, novella, legenda, anekdota)
Ismeretek Követelmények
Az egyes kisepikai műfajok A tanuló kisepikai alkotásokban
-
29
sajátosságai (pl. tér-,
időviszonyok, előreutalás,
késleltetés, nézőpont,
szerkesztésmód, szereplők,
hangnem, téma, motívumok).
Kosztolányi Dezső, Mikszáth
Kálmán és más magyar
elbeszélők alkotásai.
azonosítja, elemzi az idő- és térviszonyokat;
érzékeli az elbeszélés és a történet időrendje közötti eltérést;
azonosítja az előreutalásokat, késleltetéseket;
felismeri az elbeszélői nézőpontot, beszédhelyzetet;
műelemzések nyomán rögzíti az egyes műfajok sajátosságait;
azonosítja az irodalom nagy témáit, pl. család, iskola, gyerekek és felnőttek, próbatételek;
képes az irodalmi élmény megosztására;
képes érzelmi tartalmak felismerésére, erkölcsi választások értelmezésére és véleményezésére, pl.
indulatok, szeretet, együttérzés, segítőkészség, félelem,
bizalom, hála;
memoriterek (prózaepikai szövegrészletek) előadására.
Kulcsfogalmak/
fogalmak
Kisepika, mese, monda, legenda, anekdota, novella, elbeszélés, kisregény,
szerkezet, időrend, elbeszélői nézőpont, beszédhelyzet.
Nagyepikai alkotás – regényelemzés
Ismeretek Követelmények
Mikszáth Kálmán: Szent Péter
esernyője – sok szempontú
megközelítés.
Tér- és időviszonyok,
cselekmény, szerkezet,
anekdotikusság.
A szereplők jellemzése (egyéni
állásfoglalással).
Elemzések, értelmezések és
kreatív írások.
Ajánlott és/vagy egyéni
olvasmányok, pl. Jules Verne,
Mark Twain, Dickens és mások
műveiből; a klasszikus és kortárs,
magyar és világirodalmi ifjúsági
irodalomból – műbemutatások,
értelmezések, ajánlások (a házi
olvasmányok megközelítési
szempontjainak alkalmazása,
önálló állásfoglalással).
A tanuló nagyepikai alkotás(ok)ban
azonosítja, elemzi az idő- és térviszonyokat;
érzékeli az elbeszélés és a történet időrendje közötti eltérést;
azonosítja az előreutalásokat, késleltetéseket;
felismeri az elbeszélői nézőpontot, beszédhelyzetet;
a műelemzés nyomán rögzíti a műfaji sajátosságokat;
azonosítja az irodalom nagy témáit (pl. család, gyerekek és felnőttek, próbatételek, szerelem);
képes az irodalmi élmény megosztására;
képes a szereplők jellemzésére, tetteik minősítésére; erkölcsi választások értelmezésére és véleményezésére;
memoriterek (prózaepikai szövegrészletek) előadására;
képes annak felismerésére és tudatosítására, hogy az elemző-értelmező olvasás elmélyíti az élmény- és
tapasztalatszerzést;
képes az irodalmi élmény megosztására, olvasmányainak ajánlására;
alkalmas az önálló olvasmányválasztás indoklására.
Kulcsfogalmak/
fogalmak
Nagyepika, szerkezet, időviszony, térviszony, cselekmény, fordulat,
epizód, kitérő, késleltetés, előreutalás; anekdotikus; magatartásforma.
Lírai műfajok (óda, himnusz, elégia, dal, epigramma)
-
30
Ismeretek Követelmények
Alkotások műfaji szempontokból
a magyar irodalom különféle
korszakaiból, pl. Ady Endre,
Arany János, Csokonai Vitéz
Mihály (A Reményhez), Janus
Pannonius (Pannónia dicsérete),
József Attila, Kölcsey Ferenc,
Petőfi Sándor, Radnóti Miklós,
Szabó Lőrinc, Vörösmarty
Mihály, Weöres Sándor műveiből
és kortárs magyar lírai
alkotásokból.
Tematikus, motivikus
kapcsolódások felismerése – a
műválasztás felölel alapvető lírai
témákat (pl. természet, évszakok
és napszakok, szülőföld, haza,
család, szerelem, öntudat,
költősors, költészet/ars poetica).
Nemzeti himnuszunk, ódáink –
Kölcsey: Hymnus; Vörösmarty:
Szózat; Petőfi: Nemzeti dal –
műértelmezések, sok szempontú
elemzések (pl. vershelyzet,
szerkezet, műfaji változat,
poétikai megoldások, versforma).
A tanuló
felismeri az alapvető lírai műfajok sajátosságait különböző korok alkotóinak művei alapján
(elsősorban 19-20. századi alkotások);
felismeri néhány lírai mű beszédhelyzetét, a megszólító-megszólított viszony néhány jellegzetes
típusát;
azonosítja a művek tematikáját, meghatározó motívumait; felfedez műfaji és tematikus-motivikus
kapcsolatokat;
azonosítja a zenei és ritmikai eszközök típusait, felismeri funkciójukat, hangulati hatásukat;
azonosít képeket, alakzatokat, szókincsbeli és mondattani jellegzetességeket, a lexika
jelentésteremtő szerepét megérti a lírai szövegekben;
megismeri a kompozíció meghatározó elemeit (pl. tematikus szerkezet, tér- és időszerkezet, logikai
szerkezet, beszédhelyzet és változása);
felismer érzelmi tartalmakat;
sok szempontú megközelítésben elemez, értelmez különféle műfajú lírai alkotásokat és meg is tanul
néhányat (pl. elégia/Csokonai Vitéz Mihály: A
Reményhez; epigramma/Janus Pannonius: Pannónia
dicsérete);
sok szempontú megközelítésben értelmezi, elemzi
nemzeti himnuszunkat, ódáinkat (Kölcsey: Hymnus;
Vörösmarty: Szózat; Petőfi: Nemzeti dal; memoriterek is).
Kulcsfogalmak/
fogalmak
Óda, himnusz, elégia, dal, epigramma; verselési rendszer, rímes
időmértékes verselés, rímtelen időmértékes verselés, versláb, spondeus,
trocheus, trochaikus verselés, daktilus, kötött verssor, hexameter,
pentameter, disztichon; rím, rímelhelyezkedés; szókép, hasonlat,
megszemélyesítés, metafora; alakzat, ismétlés, párhuzam, ellentét, fokozás,
szórendcsere.
Egy korstílus – a romantika
Ismeretek Követelmények
Egykorstílus – a romantika.
Egy-két szemelvény a korszak
jellemző alapvetéseiről,
törekvéseiről (pl. szabadság az
irodalomban; új, jellegzetes
műfajok; kevertség, töredékesség;
A tanuló
ismerkedik egy korstílussal, a korstílus és egy-egy mű közötti összefüggéssel;
ismerkedik a korszak irodalmi életével (pl. folyóiratok, színházi élet, irodalmi kapcsolatok);
megismeri a korszakolás nehézségeit; a romantika
-
31
romantika és népiesség).
Szemelvények Kölcsey,
Vörösmarty, Petőfi korstílusra
jellemző, különféle műfajú,
tematikájú alkotásaiból (pl.
Kölcsey: Huszt; Vörösmarty:
Ábránd; Petőfi: Egy gondolat
bánt engemet…).
hátterét, esztétikai elveit, törekvéseit, ábrázolásmódját,
hangnemeit; a stílus formajegyeit;
ismerkedik romantika és népiesség, romantika és reformkor összefüggésével;
jellemző műveken felismeri a legjellemzőbb romantikus jegyeket, vonásokat;
felismer zenei és képzőművészeti vonatkozásokat, kapcsolódásokat;
az önálló ismeretszerzés többféle módszerével (pl.
internet, elektronikus könyvtár) is gyűjt információkat.
Kulcsfogalmak/
fogalmak
Műfajifogalmak (pl. óda, epigramma, rapszódia); romantikus ellentétezés,
romantikus képalkotás.
Nagyepikai alkotás – egy Jókai-regény és a romantikus korstílus (regényelemzés)
Ismeretek Követelmények
Nagyepikai alkotás
(regényelemzés)-sok szempontú
megközelítés.
Jókai Mór: A kőszívű ember fiai
(vagy esetleg egy másik regénye,
pl. Az újföldesúr vagy A jövő
század regénye) – sok szempontú
megközelítés.
Tér- és időviszonyok,
cselekmény, szerkezet.
Hősök, magatartásformák,
erkölcsi választások – a szereplők
jellemzése (egyéni
állásfoglalással).
Regényműfaji változat (pl.
heroikus regény, irányregény,
utópia stb.).
A romantika megjelenési formái
(pl. szerkezet,
cselekményfordulatok, jellemek,
hangnem, előadásmód).
Elemzések, értelmezések és
kreatív írások.
A tanuló egy Jókai-regényben
azonosítja, elemzi az idő- és tér