tanulÓfelelŐsi Értekezlet

TANULÓFELELŐSI ÉRTEKEZLET

SIPKAY BARNA KERESKEDELMI, VENDÉGLÁTÓIPARI, IDEGENFORGALMI KÖZÉPISKOLA, SZAKISKOLA ÉS KOLLÉGIUM2014.10.21

KÉPZÉSI FORMÁK - SZVK

2013/2014. tanév2+2 képzési forma OKJ : 133/2011.(VII. 18.) Korm. rendeletKamarai szvk : 32/2011. (VIII.25.) NGM rendeletKözponti program: 17723-13/2011. közleményben kiadott

vagy3 éves képzési formaOKJ: 133/2011.(VII. 18.) Korm. RendeletKamarai szvk : 32/2011. (VIII.25.) NGM rendeletKözponti program: 17723-13/2011. közleményben kiadott

vagy3 éves képzési formaOKJ: 150/2012. (VII.6) Korm. rendeletszvk : 27/2012. (VIII. 27.) NGM rendelet

Követelménymodul : 217/2012 (VIII.9.) Korm. rendelet

2012/2013. tanévben utoljára indított képzési forma

A SZAKMAI ELMÉLETI ÉS GYAKORLATI KÉPZÉS ELVEI

Az új törvényi szabályozás elemei: a külső gyakorlati képzőhelyeken alkalmazandó

minimális és maximális csoportlétszám feltételei Iskola rendszerű szakképzés az SZVK előírásai mellett

a szakképzési kerettanterv alapján is folyik Iskolarendszerű szakképzésben részszakképesítésre

nem lehet beiskolázni. Kivétel: speciális szakiskolai képzésben résztvevő tanuló.

9. évfolyamon a szakmai gyakorlati képzést – az összefüggő szakmai gyakorlat kivételével – a szakképző iskolában vagy a gyakorlati képzés folytatására jogosult szervezet kizárólag gyakorlati képzési célt szolgáló tanműhelyében kell megszervezni.

A SZAKMAI ELMÉLETI ÉS GYAKORLATI KÉPZÉS ELVEI

a gyakorlati képzés csak a szorgalmi időszakban teljesítendő gyakorlati képzésből és a szorgalmi időszakon kívüli összefüggő szakmai gyakorlati képzésből áll,

az összefüggő szakmai gyakorlat a szakmai és vizsgakövetelményben meghatározott gyakorlat része,

előzetes tanulmányok beszámításának lehetősége, új szabályok, szakmai tartalmat rögzítő dokumentáció

szerinti képzés indítása, csak abban esetben ha a tanévkezdést megelőzően kellő időben elkészülnek a szükséges jogszabályok,

szakképző iskolába szakképzésre csak az a tanuló vehető fel,, aki: az adott szakképesítésre az SZVK-ban előírt egészségügyi alkalmassági, továbbá a pályaalkalmassági követelményeknek megfelel.

GYAKORLATI SZINTVIZSGA

Szt. 28.§ (4).Szintvizsgát annak a szakiskolai tanulónak kötelező tennie, aki

nappali rendszerű oktatásban vagy a nappali oktatás munkarendje szerint szervezett

felnőttoktatásban vesz részt a szakmai képzésben és nem rendelkezik érettségi végzettséggel.

Szt. 28.§ (3).„…A szakiskolai tanuló szakmai gyakorlati képzésére […] a tizedik-tizenegyedik évfolyamon a szintvizsga teljesítéséig

kizárólag a szakképző iskolában vagy a gyakorlati képzés folytatására jogosult szervezet kizárólag

gyakorlati képzési célt szolgáló tanműhelyében kerülhet sor.”

SZINTVIZSGA ÉS A TSZ KÖTÉS ÖSSZEFÜGGÉSEI 27/2012 NGM r. szerint indított szakképesítések

esetében:Sikeres szintvizsga: TSZ köthető az összefüggő szakmai gyakorlat kezdetétől a hátralévő teljes képzési időreSikertelen szintvizsga: iskolai vagy kizárólag gyakorlati célt szolgáló vállalati tanműhelyben szervezhető a képzés.

32/2011 NGM r. szerint indított 3 éves előrehozott (alternatív), illetve a „2+2”-es képzés esetén

A szintvizsga hiánya semmilyen kötöttséget nem jelent 10. illetve a 11. évfolyamtól./Szt. 92/A § (1) /

Az átiskolázásban érintett tanulók:Szt. 28. § (3) bekezdése szerinti szabályozást kell alkalmazni

FELNŐTTOKTATÁS A felnőttoktatás keretében folyó szakképzés a részt

vevő tanuló- sajátos elfoglaltságához,- egyedi életkörülményeihez,- meglévő ismereteihez és- életkorához igazodó képzési forma.Képzésszervezési formái:

nappali, esti, levelező oktatás munkarendje és az oktatás egyéb sajátos munkarendje szerintiA felnőttoktatás keretében folyó szakképzésben tanulószerződés nem köthető.Kivétel: a nappali oktatás munkarendje szerint szervezett felnőttoktatás keretében folyó szakképzés

ÉLETKORI HATÁROK AZ ISKOLARENDSZERŰ SZAKKÉPZÉSBEN

A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 60. §. (2) „a tanuló attól az évtől kez dődően, amelyben

8 évfolya mos általános iskola esetén 16., középiskola és szakiskola ese tén 21. életévét betölti, kizáró lag felnőttoktatásban kezdhet új tanévet.„ A szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény 33.§. (7)„ az a tanuló, aki a nemzeti köznevelésről szóló törvényben meghatározott életkort megelőzően kezdi meg a tanulmányait szakképző évfolyamon a nappali rendszerű oktatásban vagy a nappali oktatás munkarendje szerint szervezett felnőttoktatásban, a nemzeti köznevelésről szóló törvény életkori előírásaitól eltérően – kizárólag folyamatos képzésben, évfolyamismétlés és szüneteltetés nélkül – befejezheti a megkezdett tanulmányait azonos munkarendben.”

ÉLETKORI HATÁROK A SZAKKÖZÉPISKOLA SZAKKÉPZÉSI ÉVFOLYAMAIN

Az évfolyamok száma a tanuló előképzettségétől függően eltérő lehet. A ráépülés előtti képzés 4+1 illetve 4+2 év alatt is teljesíthető.

Ha a tanuló nem kezdte meg nappali munkarendben tanulmányait a ráépülésre vagy a második szakképesítésre való felkészülés érdekében, azon naptári év előtt, amelyben a 21. évét betölti, már nem lesz lehetősége arra, hogy nappali munkarendben készüljön fel a következő szakképesítésére.

Amennyiben a tanuló az ágazati képzésének megfelelő szakirányban tanult tovább szakképző évfolyamon:

a 21. életév betöltése előtt meg tudja kezdeni a ráépülés tanulását, amely így

nappali rendszerben folytatható és tanulószerződés köthető.

TANULÓK GYAKORLATI FOGLALKOZTATÁSA

A tanulók gyakorlati képzése megvalósulhat: iskolai tanműhelyben,

Kizárólag gyakorlati képzési célt szolgáló vállalati tanműhelyben (9. évf., csak TSZ)

külső vállalati gyakorlati képzőhelyen tanulószerződés (szerződő felek: gazdálkodó szervezet,

tanuló) együttműködési megállapodás (szerződő felek: gazdálkodó

szervezet, iskola) alapján

TANULÓK GYAKORLATI FOGLALKOZTATÁSAA tanuló gyakorlati képzés keretében:

a gyakorlati képzés szakképzési kerettantervében meghatározott feladat ellátására kötelezhető,

egészséges, biztonságos körülmények között foglalkoztatható.

A gyakorlati képzést szervező köteles: a tanulót a gyakorlati képzési feladattal összefüggő

munkavédelmi oktatásban kell részesíteni. a biztonságos munkavégzés alapvető ismereteit

elsajátíttatni munkabiztonsági és tűzvédelmi oktatásban részesíteni,

(a gyakorlati képzés teljes ideje alatt fenn áll) gondoskodnia a tanuló rendszeres orvosi

vizsgálatáról. a komplex szakmai vizsga gyakorlati részére történő

felkészítéséért

TANULÓK GYAKORLATI FOGLALKOZTATÁSA Tanulószerződés csak a képzés szakmai vizsgáig tartó,

hátralévő teljes időtartamára köthető. Fiatalkorú tanuló esetében a gyakorlati képzési idő a napi

7 órát, nagykorú tanuló esetében pedig a napi 8 órát nem haladhatja meg.

A napi gyakorlati képzési időt arányosan csökkenteni kell, ha a gyakorlati képzés rendszeresen olyan területen (munkahelyen) történik, ahol a gyakorlati képzést folytató szervezettel munkaviszonyban álló munkavállalókat is rövidebb munkaidőben foglalkoztatják.

Fiatalkorú tanuló napi képzését hat óra és huszonkét óra között, folyamatosan kell megszervezni. A tanuló részére a gyakorlati képzés befejezése és a következő napi gyakorlati képzés megkezdése között legalább tizenhat óra folyamatos pihenőidőt kell biztosítani.

A tanuló a napi képzési időt meghaladó gyakorlati képzésre nem vehető igénybe.


A gyakorlati képzést folytató szervezet: a heti pihenőnapokon és a munkaszüneti napokon, valamint az őszi, a téli és a tavaszi szünet időtartama alatta tanulót gyakorlati képzésre csak

a rendeltetése folytán e napon is működő gyakorlati képzési helyen és

a szakképző iskola hozzájárulásával veheti igénybe vagy abban az esetben,

ha a tanuló mulasztását pótolja.

A tanuló éjszakai munkára, rendkívüli munkavégzésére (túlmunka), valamint készenlét ellátásra nem vehető igénybe.


Befejező szakképző évfolyam: az utolsó tanítási nap és a szakmai vizsga

között nem kötelező a tanulónak gyakorlati képzésen részt venni,

az utolsó tanítási nappal a tanuló „teljesítette” az adott évfolyam követelményeit,

a tanuló a szakmai vizsga előtt a vizsgára való felkészülés céljából gyakorlati képzésen továbbra is részt vehet,

a gyakorlati képzés feltételeiről egyénileg kell a gyakorlati képzést folytató szervezettel megállapodni.

egy alkalommal legalább tíz nap egyéni felkészülési idő illeti meg a tanulót

TANULÓSZERZŐDÉS KÖTÉSÉRE JOGOSULTAK KÖRETanulószerződés a tanulóval:

az adott képzés első szakképzési évfolyamának kezdetétől kezdődő hatállyal,

az első, állam által elismert szakképesítésre történő felkészítés céljából folyó,

költségvetési támogatásban részesíthető képzésre köthető.”

Tanuló tanulói jogviszonyban álló aki olyan köznevelési intézményben tanul, amelynek

székhelye Magyarországon található. nappali rendszerű iskolai oktatásban kell részt vennie Szintvizsga kötelezettség Egészségügyi feltételeknek, pályaalkalmassági

követelményeknek való megfelelés

TANULÓSZERZŐDÉS KÖTÉSÉRE JOGOSULTAK KÖREA tanulóval jogviszonyba kerülő másik szerződő fél:

részben azokból az alanyokból kerül ki, akik eddig is köthettek tanulószerződést. (gazd. szerv., cég, vállalkozás)

más részről bővült a tanulószerződés kötésére jogosultak köre olyan szervezetekkel, amelyek

- egészségügyi,- művészeti,- közművelődési,- oktatási és szociális

ágazatba tartoznak illetve az alábbi szervezeti formában működik: költségvetési szerv, alapítvány, egyesület egyházi jogi személy.

Külön kategória: agrárágazatba tartozó őstermelők

TANULÓSZERZŐDÉS MEGKÖTÉSE Tanulószerződés csak teljes képzési időre és csak az

első szakképesítés megszerzésére irányuló képzések esetében köthető

A tanulószerződés megkötésére vonatkozó szándék bejelentése a tanév megkezdése előtti május hó 15. napjáig

A megkötött tanulószerződést a gyakorlati képzését szervező szervezet öt napon belül megküldi a nyilvántartást vezető szerv részére ellenjegyzés céljából.

A tanulószerződést lehetőleg minden év augusztus 15-éig, de legkésőbb a tanév megkezdése előtt kell megkötni.

Változás a korábbi rendelkezésekhez képest, hogy már nem a gazdasági kamara képviselője előtt, azaz az ő jelenlétében kell megkötni a tanulószerződést, hanem az a későbbi ellenjegyzéssel válik érvényessé.

TSZ KÖTÉS ELLENŐRZÉSI SZEMPONTJAI:

a szintvizsga kötelezettség, illetve eredményessége

Szt. 28.§ (3), (4).

a gyakorlati képzőhely típusát „kizárólag gyakorlati képzési célt szolgál-e” Szt. 26.§. (1)

egészségügyi alkalmassági vizsgálatának meglétét, eredményét,

pályaalkalmassági vizsgálatnak meglétét, eredményét,

Szakiskolai képzés évfolyamát

TANULÓI MULASZTÁSOKA szakmai gyakorlati képzés teljesítése a tanuló számára kötelező.A szabályozás rendelkezései szerint különválik

a szorgalmi időszakban teljesítendő gyakorlati képzésről,

/igazolt és igazolatlan mulasztás egy tanévben meghaladja az adott tanévre vonatkozó összes gyakorlati képzési idő 20 %-t, a tanuló tanulmányait csak az évfolyam megismétlésével folytathatja. /

a szorgalmi időszakon kívüli összefüggő gyakorlati képzésről való

/igazolt és igazolatlan mulasztása meghaladja az összefüggő szakmai gyakorlati képzési idő 20 %-t, a tanuló az évfolyam követelményeit nem teljesítette. Az igazolatlan mulasztás nem haladhatja meg az összefüggő szakmai gyakorlati képzési idő (óraszám) 5 %-t. Az igazolatlan mulasztást a tanuló pótolni köteles./

mulasztások szabályozása.

TANULÓI MULASZTÁSOKHa a tanuló mulasztása

a szorgalmi időszakban meghatározott mértéket eléri, de igazolatlan mulasztása nincs és szorgalma, elért teljesítménye alapján a mulasztását a

következő tanév megkezdéséig pótolja és az előírt gyakorlati követelményeket teljesíteni tudja, mentesíthető az évfolyam megismétlésének kötelezettsége alól. Ha a tanuló igazolt és igazolatlan mulasztása

az összefüggő szakmai gyakorlatról meghaladja az összefüggő szakmai gyakorlati képzési idő (óraszám) húsz százalékát, de

igazolatlan mulasztása nincs, vagy az igazolatlan mulasztása nem haladja meg az összefüggő

szakmai gyakorlati képzési idő (óraszám) öt százalékát és az igazolatlan mulasztását pótolta,

és a következő tanév megkezdéséig pótolja az előírt gyakorlati követelményeket,

a tanuló magasabb évfolyamra léphet, amennyiben a gyakorlati képzés szervezője ezt igazolja.

TANULÓSZERZŐDÉS MEGSZŰNÉSE

A tanulószerződés megszűnésének objektív esetei:A tanulószerződés megszűnik

ha a tanuló sikeres komplex szakmai vizsgát tett, a szakmai bizonyítvány kiállításának napján,

a szakképző iskolából való kizárással, vagy a tanulói jogviszonynak a nemzeti köznevelésről szóló törvényben szabályozott esetekben történő megszűnésének napján, amennyiben a tanuló az iskolai tanulmányait harminc napon belül más szakképző iskolában nem folytatja,

a gyakorlati képzést szervező szervezet jogutód nélküli megszűnésének napján,

a gyakorlati képzést szervező szervezetnek a gyakorlati képzésben való részvételtől eltiltó határozata jogerőre emelkedésének napján, azonnali végrehajtás elrendelése esetén a határozat közlésének a napján,

a tanuló halála napján

TANULÓSZERZŐDÉS MEGSZŰNÉSEA szerződő felek akaratától függően a tanulószerződés megszűnik:

közös megegyezéssel történő megszüntetés esetén a közös megegyezésben megjelölt napon,

felmondás esetén a felmondás közlésétől számított tizenötödik napon,

azonnali hatályú felmondás esetén a felmondás közlésének napján,

Azonnali hatályú felmondás esetei: a tanulószerződésben vállalt lényeges kötelezettségét

szándékosan vagy súlyos gondatlansággal jelentős mértékben megszegi, vagy

egyébként olyan magatartást tanúsít, amely a tanulószerződés fenntartását lehetetlenné teszi,

ha a szakképző iskola a tanulót elégtelen tanulmányi eredmény miatt a képzési idő alatt másodszor utasította a szakképzési évfolyam megismétlésére.

TSZ AZONNALI HATÁLYÚ FELMONDÁSA IGAZOLATLAN HIÁNYZÁS ESETÉN Az Szt. nem ha tározza meg az igazolatlan hi ányzás

azon mértékét, amely esetén a felek a rendkívüli fel mondás lehetőségével élhetnek.

A hiányzások mértéke, oka, orvosolhatósága, a tanuló hozzáállása csak egyedi esetben vizsgálható .

A tanuló igazolatlan hiányzásának a mértéke lehet akkora, hogy a gyakorlati képzés eredményes folytatása lényegé ben lehetetlen.

A felmondási okok alkalmasak legye nek arra, hogy a

tanuló szakmai vizsgára történő felkészülése, vagy a gyakorlati képzés továb bi biztosítása lehetetlenné váljon vagy jelentős akadályba ütköz zön.

TANULÓSZERZŐDÉS SZÜNETELTETÉSE

A tanulói jogviszony szüneteltetése esetében a tanulószerződés is szünetel.

Ebben az esetben passzív módon él a tanulószerződéses jogviszony alapjául szolgáló tanulói jogviszony is.

A tanulószerződésből eredő jogok és kötelezettségek nem illetik meg, és nem terhelik a feleket.

Biztosítási viszony nem áll fenn. Nem értelmezhető a szakképzési hozzájárulási

kötelezettség gyakorlati képzéssel való teljesítése.

Normatíva nem számolható el.

EGYÜTTMŰKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁS

Együttműködési megállapodás köthető: a gyakorlati képzésre előírt képzési idő 40 %-áig, összefüggő szakmai gyakorlat megvalósítására abban

az esetben, ha a gyakorlati képzés szervezője a szakképző iskola,

tanulók kiegészítő gyakorlati képzésre a gyakorlati képzésre előírt képzési idő legfeljebb 40%-ban

tanulók gyakorlati képzésre költségvetési szervnél kerül sor

A gyakorlati képzés szervezője a szakképző iskolaA szakképző iskola az együttműködési megállapodás megkötését megelőzően és azt követően folyamatosan ellenőrzi a gyakorlati képzés személyi és tárgyi feltételei meglétét.

TANULÓKAT MEGILLETŐ JUTTATÁSOKA tanuló pénzbeli juttatása:

tanulószerződés alapján, továbbá együttműködési megállapodás alapján nappali

rendszerű oktatásban az összefüggő szakmai gyakorlat idejére.

Pénzbeli juttatás mértéke: a minimálbér 15 %-ának meghatározott szorzata.A szorzó:

a szakképesítésre a szakmai és vizsgakövetelményben meghatározott elméleti és gyakorlati képzési idő aránya alapján kerül megállapításra.

7 kategória:a 20‒80-as aránytól a 80‒20-as gyakorlat‒elmélet arányáig terjedően.

PÉNZBELI JUTTATÁS EMELÉSEEgységes szempontrendszer alapjánAz Szt. 48. §-ának g) pontjában előírt, előre meghatározandó egységes feltétel és szempontrendszer nem azt jelenti, hogy a pénzbeli juttatást kell minden esetben egységesen emelni, hanem azt, hogy a tanulószerződésben egységes módon jelenjenek meg azok a szempontok, amelyek szerint a tanuló pénzbeli juttatása• a tanulmányi előmenetele,• a gyakorlaton nyújtott teljesítménye és• szorgalma alapjána későbbiekben megemelésre kerül, és amelyek minden tanulóra egyformán érvényesek.

TANULÓKAT MEGILLETŐ JUTTATÁSOK

Példa: Tanuló TSZ-ben rögzített havi díjazása első szakképző évfolyam első félévében a minimálbér 18%-a. Az emelés mértéke: a tanulmányi teljesítmény 3 értékéig 500 Ft, felette 1.000 Ft. 2014-ben a min.bér 101.500 Ft-ra változott. A tanulót az első szakképző évfolyam ismétlésére kötelezték, tanulmányi eredménye csak az utolsó évfolyam haladja meg a 3 értéket.

Pénzbeli juttatás összege első szakképző évfolyam első félévében: 17.640 Ft ill. 18.270 Ft 01.01-től a félév végéig második félévében: 18.270 + 500 Ft =18.770 Pénzbeli juttatás összege a megismételt évfolyam

első félévében: 18.770 Ft / 2 = 9.385 Ft második félévében: 9.385 + 500 = 9.885 Ft

Pénzbeli juttatás összege a második szakképző évfolyam első félévében: 18.270 Ft + 500 Ft = 18.770 Ft második félévében: 18.770 Ft + 1.000 Ft = 19.770 Ft


Bukás befejező szakképző évfolyam: A tanítási év utolsó tanítási napját követő

naptól a tanuló juttatásra már nem jogosult. Évismétlés esetében a pénzbeli juttatás a

következő tanév első tanítási napjától jár. Mértéke: előző félvére megállapított összeg fele

Pénzbeli juttatás kifizetése TSZ-s a tanuló esetén:

csak banki átutalással vagy fizetési számlára történő befizetéssel lehet

teljesíteni.


A tanulót a tanulói pénzbeli juttatás a tanulószerződés alapján a tanulószerződés hatálybalépésének napjától, teljes hónapra illeti meg.

A tanulói pénzbeli juttatás összegét a tanuló igazolatlan mulasztásával arányosan csökkenteni kell.

Ha a tanulószerződés a tanév megkezdése után, hónap közben jön létre vagy szűnik meg, a tanulót a tanulói pénzbeli juttatás időarányos része illeti meg.

A tanulót a tanulói pénzbeli juttatás a tanulószerződés alapján a tanév szorgalmi időszakot követő időtartamára, július és augusztus hónapra is megilleti.

A befejező szakképzési évfolyamon a tanulót a tanulói pénzbeli juttatás a tanulmányok befejezését követő első komplex szakmai vizsga utolsó napjáig illeti meg.


Példa: Kőműves szakképesítés. TSZ kötés: 2014.01.27.Első gyakorlati képzési nap: 2014.02.02.Képzés várható befejezésének ideje: 2014.06.30.Sikeres szakmai záróvizsga: 2014.06.15.

Pénzbeli juttatás január hónap: teljes hónapra megállapított juttatás időarányos része.Pénzbeli juttatás június hónap: szintén időarányosan kell megállapítani a megszűnés napjáig eltelt napok szerint.Csökkentő tétel elszámolása január hó: nem számolható el.Csökkentő tétel elszámolása június hó: az adott hónapból a tanulószerződés megszűnésének napjáig eltelt napok és az adott hónap naptári napjai számának arányában kell meghatározni453.000 Ft x 1.6698 = 756.419/12 = 63.035(63.035/30) x 15 = 31.517 Ft.


Pénzbeli juttatás EM esetén: Tanuló részére szakképző évfolyamon csak az

összefüggő szakmai gyakorlat időtartamára jár juttatás,

havi összege nem lehet kevesebb a hónap első napján érvényes minimálbér 15 %-ának 1,3 szeresénél.

Az összefüggő szakmai gyakorlat a juttatás szempontjából ugyanúgy viselkedik, mint a tanulószerződés alapján folyó gyakorlati képzés

A pénzbeli juttatás a megkezdett hetek után jár. pénzbeli juttatás összegét a mulasztott napok

arányában csökkenteni kell. tanulói pénzbeli juttatásra vonatkozóan nem kell

alkalmazni a banki átutalással vagy fizetési számlára történő befizetéssel történő teljesítést.

TANULÓKAT MEGILLETŐ EGYÉB JUTTATÁSOK

Az egyéb juttatások olyan természetbeni előnyök, amelyek a tanuló gyakorlati foglalkoztatását eleve lehetővé teszik, vagy azt megkönnyítik.A tanulót a gyakorlati képzésével összefüggésben

kedvezményes étkeztetés, útiköltség-térítés, munkaruha, egyéni védőfelszerelés (védőruha), tisztálkodási eszköz felelősségbiztosítás

A tanuló részére a gyakorlati képzést szervező szervezetnél a tanuló által választott szakképesítéssel betöltött munkakörben foglalkoztatottak részére biztosított juttatások is adhatók.

KÁRTÉRÍTÉSI FELELŐSSÉG SZABÁLYAI

a tanuló által a kötelezettségeinek megsértésével okozott károk megtérítését,

valamint a tanulónak okozott kár megtérítését határozzák meg.

A tanuló által okozott kár megtérítésének, vétkesség, azaz szándékosság esetén nincs korlátja.

Ha a tanulót a gyakorlati képzésben való részvétel során kár éri, a gyakorlati képzést folytató szervezet köteles azt megtéríteni.

A tanuló a gyakorlati képzést folytató szervezetnek gondatlanságból okozott kár értékének ötven százalékát köteles megtéríteni azzal, hogy a kártérítés mértéke nem haladhatja meg a tanuló pénzbeli juttatásának egyhavi összegét.

A gazdálkodó szervezet önhatalmúlag nem jogosult a tanuló pénzbeli juttatásából levonni az egyébként jogosan járó kártérítés összegét. A kártérítési igényt minden esetben bíróság előtt kell érvényesíteni.

FELELŐSSÉGBIZTOSÍTÁS

A szakképzésben részt vevő tanuló részére, a gyakorlati képzés szervezője köteles felelősségbiztosítást kötni. Képzés szervezője TSZ esetében a gazdálkodó szervezet

A tanulói felelősségbiztosítás célja: Egyrészt a tanuló által harmadik személynek okozott

kár megtérítése (klasszikus) másrészt a tanulókat a gyakorlati képzés során ért

károk (személyi sérülés és tárgyrongálás) fedezetének biztosítása.

MÁSODSZAKMÁS TANULÓK GYAKORLATI KÉPZÉSE

Második és további szakképesítés Szt. 2§. „már meglévő, államilag elismert

szakképesítés birtokában szerzik meg” „figyelmen kívül kell hagyni azt az OKJ-ban

szereplő, államilag elismert szakképesítést, amelyet iskolarendszeren kívüli szakképzésben szereztek”

„Nem számít második szakképesítésnek a meglévő szakképesítéssel betölthető munkakör magasabb színvonalon való ellátását biztosító képzésben – szakmai és vizsgakövetelményben meghatározott körben – szerezhető szakképesítés”


Kedvezmények a szakmai képzés ingyenességét érintőenMinden esetben ingyenes:

SNI tanulók, készségfejlesztő szakiskola szakképzési évfolyamán tanuló

középsúlyos értelmi fogyatékos tanulók.

Ingyenes: A speciális szakiskolában tanuló enyhe értelmi fogyatékos

és az egyéb pszichés fejlődési zavarral küzdő tanuló (ugyancsak SNI kategória) a második szakképesítés megszerzéséig. Tanulószerződés a második szakképesítés tanulásakor is köthető.


A második szakképesítés esetében az elméleti képzés nem ingyenes, a képzés keretében biztosított gyakorlati képzés sem az.

a tanulónak azért fizetnie kell (ha az iskolában folyik a képzés, akkor az iskolának, ha gazdálkodó szervezetnél, akkor a gazdálkodó szervezetnek),

a gazdálkodó nem számolhatja el és nem igényelheti vissza a kapcsolódó költségeket, mivel az állami támogatásnak minősül,

mivel nincs a tanuló részére pénzbeli juttatás fizetve, nincsenek járulékok, így nincs TB-jogviszony és szolgálati időbe történő beszámítás sem.”

TANULÓSZERZŐDÉS MÓDOSÍTÁS, JAVÍTÁS

A gazdálkodó szervezet a TSZ-t érintő módosításokat köteles bejelenteni a területileg illetékes kamarának.Módosítás:Ha a szerződéses feltételekben a felek

jogait vagy kötelezettségeit

érintő lényeges változás történik.Szerződést csak közös megegyezéssel, írásban lehet módosítani.Pl: képzés várható befejezése, képzőhely változás, pénzbeli juttatás vagy annak egységes szempontrendszerében történő változás

Ha a TSZ adataiban változás áll be, de nem érint jogokat és kötelezettségeket akkor nem kötelező a módosítás

TANULÓSZERZŐDÉS MÓDOSÍTÁS, JAVÍTÁS

Javítás: Elírás Helytelen információ Tévesen feltüntetett adat

Ha a TSZ hatályba lépésekor feltüntetett adat helyes volt, de egy idő után megváltozott javításról nem lehet szó.

Javítás esetén a szerződés minden példányát be kell kérni, javíttatni, aláíratni.

KLEBELSBERG INTÉZMÉNYFENNTARTÓ KÖZPONT KAPCSOLÓDÁSI PONTJAI A KAMARA SZAKKÉPZÉSI TEVÉKENYSÉGÉHEZ

Együttműködési megállapodások esetében az egyik szerződő fél az iskola.

Az állami fenntartásba került, Klebelsberg Intézményfenntartó Központba integrálódott iskolák esetében az iskola helyett a KLIK a szerződő fél.

A feladatokért és kötelezettségekért is egyaránt a KLIK vállal felelősséget.

Az EM-t és annak mellékleteit az elméleti képzést biztosító iskola igazgatójának és a KLIK megyeközponti tankerületi igazgatójának is alá kell írni.

4 eredeti példányban készül 1 példányt a megyeközpontú tankerület részére is meg kell

küldeni.

GYAKORLATI KÉPZÉS KOMPLEX SZAKMAI ELLENŐRZÉSE

Az ellenőrzés célja: A jogszabályokban előírt személyi és

tárgyi feltételeknek meglétének vizsgálata,

kötelezettségek teljesítésének vizsgálata, A képzés tartalmára vonatkozó előírások

betartásának vizsgálata visszajelzés a gyakorlati képzés területén

folyó tevékenységekről, tapasztalatokról, tanácsadás a képzés szervezésében,

lebonyolításában, adminisztrálásában


A gyakorlati képzést szervező vagy folytató szervezetre vonatkozó dokumentumok:

Alapító okirat Bérleti szerződés vagy tulajdoni lap másolata Működési, illetve telephelyengedély Szakképzésre vonatkozó hatályos jogszabályok gyűjteménye A gyakorlati oktatással megbízott személy szakirányú

képesítését igazoló okirat A gyakorlati oktatással megbízott személy legalább 5 éves

szakmai gyakorlatát igazoló dokumentum A gyakorlati képzéssel megbízott személy nyilatkozata a

büntetlen előéletről Gépkönyvek, kéziszerszámok bevizsgálásának igazolása


A tanulók oktatásához kapcsolódó dokumentumok Tanulószerződés (vagy együttműködési megállapodás) Foglalkozási napló Tanulói munkanapló Munka- és tűzvédelmi oktatás dokumentumai Szakmai és vizsgakövetelmény Szakképző iskola pedagógiai programja, helyi tanterve,

gyakorlati képzés helyi programja Kötelező juttatások átvételének igazolása (tanulói pénzbeli

juttatás számfejtési lapja, banki utalás igazolása, kedvezményes étkeztetés, munkaruha, védőfelszerelés, tisztálkodási eszköz)

Foglalkozás-egészségügyi orvosi vizsgálat igazolása Felelősségbiztosítás

SZAKKÉPZÉSI HOZZÁJÁRULÁS

Kötelezettek köre: A munkaerő foglalkoztatásában érdekelt munkáltatók többsége

– néhány indokolt kivétellel – hozzájárulásra kötelezett.A vállalkozások egyfelől kötelesek hozzájárulni a szakképzés költségeihez, másfelől a hozzájárulásukat csökkenthetik.

Átalányadózó: a szakképzési hozzájárulási kötelezettségét az átalányadó megfizetésével teljesítheti. Ez alapján bevallási és elszámolási kötelezettsége sem keletkezik.

Az EVA hatálya alá tartozó adóalany az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló törvényben meghatározott módon teljesíti a szakképzési hozzájárulás-fizetési kötelezettségét.

A KIVA alanyai mentesülnek a szakképzési hozzájárulási kötelezettség alól, ezért a 1408-as bevallás főlapján a „B” mezőbe jelölni kell, hogy kisvállalati adó alanyának a bevallását adja be.

A KATA alanyai a tételes adó megfizetésével nem mentesülnek a kiadózónak nem minősülő személyek részére juttatott jövedelmek után teljesítendő szakképzési hozzájárulás megállapítása, bevallása és megfizetése alól.

SZAKKÉPZÉSI HOZZÁJÁRULÁS A szakképzési hozzájárulás alapja: a hozzájárulásra kötelezettet terhelő szociális

hozzájárulási adó alapja. Mértéke: 1,5 % (bruttó kötelezettség)

A szakképzési hozzájárulás teljesíthető

a) a szakképzésről szóló törvényben foglaltak szerint

aa) a szakközépiskola vagy szakiskola (a továbbiakban együtt: szakképző iskola) és a hozzájárulásra kötelezett között létrejött együttműködési megállapodás (új Szt.56-57.§) alapján, az iskolai rendszerű szakképzésben a nappali rendszerű oktatásban és a nappali oktatás munkarendje szerint szervezett felnőttoktatásban,

vagy

ab) a szakképző iskola tanulója és a hozzájárulásra kötelezett között létrejött tanulószerződés (új Szt. 42-70. §) alapján folytatott gyakorlati képzés - ideértve a szorgalmi idő befejezését követő összefüggő szakmai gyakorlatot is - szervezésével,

b) az államilag támogatott létszám tekintetében a gyakorlatigényes alapképzési szak keretében szervezett szakmai gyakorlattal, ha a szakmai gyakorlatra külső képzőhelyen, a hallgatóval kötött hallgatói munkaszerződés alapján kerül sor

c) Az állami adóhatóságnál vezetett szakképzési hozzájárulás számlára történő befizetéssel.

SZAKKÉPZÉSI HOZZÁJÁRULÁS TELJESÍTÉSE

A saját munkavállalók képzésével történő teljesítés esetén a bruttó kötelezettség csökkenthető a tanulószerződés alapján folytatott gyakorlati képzésre számított csökkentő tétel, de legfeljebb a bruttó kötelezettség 16,5 százaléka mértékéig.

További feltétel, hogy a kötelezett: havonta legalább 45 fő tanulószerződéses tanuló gyakorlati

képzésével teljesíti részben a hozzájárulási kötelezettségét, és

az elszámolt képzésről a jogszabályban előírt adatszolgáltatást a fővárosi, megyei kormányhivatal munkaügyi központ szakigazgatási szervéhez január 12-éig határidőig teljesíti.

2014. évi alapnormatíva: 453.000 Ft/fő/év, A mindenkori költségvetési törvényben meghatározott összeg! az együttműködési megállapodással érintett tanuló esetében a gyakorlati képzési

normatíva összegét egy napra meghatározva, az alapnormatíva összegének 130-cal történő elosztásával kell kiszámítani:

453 000/130 = 3 485 Ft/tanuló/nap

az előleg fizetésénél a csökkentő tétel havi összegét a tárgyév 1-11. hónapjára vonatkozóan tanulónként a gyakorlati képzési normatíva napi összege és a tárgyhónapban teljesített gyakorlati képzési napok számának szorzata képezi:

előleg havonta tanulónként:

gyakorlati napok száma*3 485 Ft/tanuló/nap

a tárgyévre vonatkozó csökkentő tétel éves összegét tanulónként a gyakorlati képzési normatíva napi összege és a tárgyévben teljesített gyakorlati képzési napok számának szorzata képezi:

éves csökkentő tétel tanulónként:

tárgyévi gyakorlati napok száma*3 485 Ft/tanuló/nap

EGYÜTTMŰKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁS ALAPJÁN A TANULÓ KÉPZÉSE

EGYÜTTMŰKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁS ALAPJÁN HALLGATÓ KÉPZÉSE

A gyakorlatigényes alapképzési szak keretében folytatott gyakorlati képzés esetén:

a hallgatónként a gyakorlati képzési normatíva napi összegét az alapnormatíva összegének 100-zal történő elosztásával kell kiszámítani:

453 000/100 = 4 530 Ft/hallgató/nap

az előleg fizetésénél a tárgyév 1-11. hónapjára vonatkozóan a csökkentő tétel havi összegét hallgatónként a gyakorlati képzési normatíva napi összege és a tárgyhónapban teljesített gyakorlati képzési napok (munkanapok) számának szorzata képezi:

előleg havonta hallgatónként:

gyakorlati napok száma* 4 530 Ft/hallgató/nap

a tárgyévre vonatkozó csökkentő tétel éves összegét hallgatónként a (2) bekezdés szerinti gyakorlati képzési normatíva napi összege és a tárgyévben teljesített gyakorlati képzési napok számának szorzata képezi:

éves csökkentő tétel hallgatónként:

tárgyévi gyakorlati napok száma*4 530 Ft/hallgató/nap

TANULÓSZERZŐDÉS ALAPJÁN A TANULÓ KÉPZÉSE

A szakképző iskola tanulójával kötött tanulószerződés alapján folytatott gyakorlati képzés esetén a csökkentő tétel éves összegét a tárgyévre vonatkozóan • amennyiben a tanulószerződés hatálya a tárgyév teljes időtartamára fennáll

tanulónként az alapnormatíva összege és a tanulószerződésben megnevezett szakképesítéshez tartozó szakmacsoportos súlyszorzó szorzata alapján kell meghatározni,

• amennyiben a tanulószerződés hatálya a tárgyév teljes időtartamára nem áll fenn, akkor

tanulónként a csökkentő tétel éves összege a havi csökkentő tételek összege:

Ha a tanulószerződés• megkötésére hónap közben kerül sor, a havi csökkentő tétel meghatározott

összege azon hónap vonatkozásában számolható el a tanuló után először, amelyben a hozzájárulásra kötelezett legalább egy nap gyakorlati képzést teljesített. (havi csökkentő tétel)

• hónap közben szűnik meg, az adott hónapra vonatkozóan a havi csökkentő tétel meghatározott összegét az adott hónapból a tanulószerződés megszűnésének napjáig eltelt napok és az adott hónap naptári napjai számának arányában kell meghatározni. (napi csökkentő tétel)

A hozzájárulási kötelezettség éves bevallásának határideje: tárgyévet követő év január 12.

Az előleg összegét havonta, elektronikus úton kell a NAV felé • bevallani és megfizetni, illetve bizonyos feltételek mellett visszaigényelni

a tárgyhót követő hónap 12. napjáig

A befizetett előleg és az éves nettó kötelezettség különbözetét a tárgyévet követő év január 12. napjáig kell befizetni vagy a többletbefizetést ettől az időponttól lehet visszaigényelni.

Az a hozzájárulásra kötelezett, aki• kizárólag szakképző iskolai tanuló részére megszervezett gyakorlati képzéssel

teljesíti, • és a kötelezettség és a havi csökkentő tétel összege meghaladja a havi bruttó

kötelezettsége mértékét,

az a meghaladó részt az előleg bevallás során az állami adóhatóságtól az alábbiak alapján visszaigényelheti.

SZAKKÉPZÉSI HOZZÁJÁRULÁS BEVALLÁSA

Ha a tanuló gyakorlati képzésével összefüggésben az együttműködési megállapodás és a tanulószerződésre számított csökkentő tételek összege a bruttó kötelezettség mértékét meghaladja, és• az együttműködési megállapodás alapján számított csökkentő

tétel ≥ bruttó kötelezettség, akkor kizárólag a tanulószerződés alapján számított csökkentő tétel vehető figyelembe

• az együttműködési megállapodás alapján számított csökkentő

tétel < bruttó kötelezettség, és az együttműködési megállapodás alapján számított csökkentő tétel ≥ tanulószerződés alapján számított csökkentő tétel, akkor a csökkentő tétel legfeljebb a bruttó kötelezettség

• az együttműködési megállapodás alapján számított csökkentő

tétel < bruttó kötelezettség, és az együttműködési megállapodás alapján számított csökkentő tétel < tanulószerződés alapján számított csökkentő tétel, akkor a csökkentő tételnek a bruttó kötelezettséget meghaladó összege igényelhető vissza.

• Ha a bruttó kötelezettség nulla, akkor kizárólag a

tanulószerződés alapján számított csökkentő tétel vehető figyelembe a visszaigénylésnél

SZAKKÉPZÉSI HOZZÁJÁRULÁS BEVALLÁSA, VISSZATÉRÍTÉS

Köszönöm megtisztelő figyelmeteket!

Kajdy József

[email protected]

30/9531-197

42/421-423

Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kereskedelmi és Iparkamara

4400 Nyíregyháza, Széchenyi u. 2.

www.szabkam.hu

mailto:[email protected]



http://www.szabkam.hu/

tanulÓfelelŐsi Értekezlet

Documents