tanulmányok a tradícionális Íjászatról

7/23/2019 Tanulmnyok a Tradcionlis jszatrl

1/92

FordftottaUMENHOFFER ISTVAN

SzerkesztetteBARANYl TIBOR IMRE

T\NULMA.NYOK

A TRADICIONALISIJAsZATROL

Az ijdsza: szimbolihaja

Kyudo: az (;"dszatjapan rntlueszcte

Zen az Uaszmllveszetben

Zen ij, zen ny lf - Awa Kenzo elet es tanitdsai

~ , . : . . .~A~.. .,~

KVINTESSZENCIA KIADOEuropa central i-orientalis

Debrecen, MMIX era vulgaris


2/92

A miivek eredeti cirneA. K Coo~ rARASWM"Y: What is civilisation? Cambridge, 1989.

16.Jejezet. "The Symbolism ofArchery".WILLIAM R B.ACKER: Kyudo: The Japanese Art of Arcliav,

Boston, 1998EUGEN HEI~IHGEL (BUN(;fI(ZU l-IAKUS1-lI):

Zen IIId e r Kun st d e s B og c ns cb i ej ie n s. Bern, 1951JOHN STEVENS: Zen Boto, Zen Arrow-

The life and teachings of Awa Kenzo, the Archery Masterfrom "Zen P7 'he Art of Arc/my". Boston, 2007

Hungarian Translation UMENHOFFER ISTVAN, 2009

0801:BO - Bongeszde799 T 28 FS00272301

TANUlM ANYOK A TRAD1CION~L

1 1 1 1 1 1 1 ! l~ ! l j l ll :m l ~ ~!!

Fedclrerv Arhanor Studio

ISBN 978-963-87422-3-0

Ez a kalet az fjaszatralfoglalkoz6l\itel)edl irodalombol negy olyanmiiuct tartalmaz, amelyek igy egyiitt lenyegre torden esszcmlele-tesen kipesek bemutatni az ijciszat onmagall tulmutato, szel lcmi di-menzioit. Bdr [ormailao uilnyomoreszt I{etsigleleniil a tavol-keLelitradlcionalis fjaszattal, a kyu-doval foglalkozllak, a tanulmdnyoebanaforman tilli is[eletti lenyeg, t/alamint az egyetemes irvenYl1 alapel-vek j6l leivehe/ad;. lly m odon hasznos tampontokkal szolgallzatnaknem csupdn as &a.szatelmelyidtebb gyakorl6i szdrndra, lianem azohszdmdra IS , akik az ember szellemi l ite, egy letrendi celba taldlds esennek Zehelsegesgyakorlati uonatleozdsai iran! irdekl6dnek J6 pildd-jat ny[Utjak toudbbii annale, hogy a tradiciondlis eivilizciei6kball min-den tevekenyseg magasabb eel fele mutato, "szakrlili!" jellegge! rcn-delkezik

B ara ny ! T ib or [nne


3/92

Ananda Kentish CoomaraswamyAZ IJ As zA T SZIMBOLlKAJA.Tisztclet nek1ek nyiLak hordozoi Is ne kt e k l jd s z ok . usztelet!Tisztelct nektek JJytitoilaz6k IJ nektek f;klsztt6k, tisztclet!"

Tairt ir lya Sarnhira IV 5.3.2. ':5 4.2.

Egyrmiveszet szimbolikus tartalma eredetileg gyakorlati felada-tahoz kotddik, am nern Ieltetlenul veszfti el azt, amikor a meg-valtozott feltetelekbdl kifoly61ag mar nern sziiksegbdl uzik, hanernjatekb61 vagy sportb61. S amikor egy ilyen sport teljesseggel elvilagia-sodik es az avatat lan szarnara mer6 kikapcsolodassa vagy sz6rako-zassa valik, meg akkor is megvan a lehet6seg arra, hogy az ember-a sportb61 val6 fizikai reszesedesen vagy annak Iarvanyossagkentval6 elvezeten nilmeriden - az elfeledett jelentesenek rnegertesereven a tradiciorialis szimbolika velejaro tudasat megszerezze. Ek-kor - legaliibbis sza rnara - helyreiill a "fizikai es rnerafizikai pola-ris egyensulya", ami minden rradicionalis kultura jellegzetessege.

Hosszu id6vel azutan, hogy a nizfegyverek elterjedese az fjat esa nyilat megfosztotta hadaszati jelentosegetdl , az fjaszat helyzeteTorokorsz.agban kiemelked6 peldajat nyiij tja a ritualis jelentose-geknek, amelyek rejtve meg mindig rnegtalalhatok lehetnek ab-ban, arni t egy modern szemlelo feltehet61eg "csak sportkcnr" erte-kel ne. I tt az fjaszat mar a t izenotodik szazadban "sportta" valt szul-tani patron alas mellett , es maguk a szultanok merkdztek masokkala "mez6n" {meidiin}. A tizenhatodik szazadban II. Muhammad

[7 }


4/92

8 A TRADIC IONALlS frAsZATROL COOMARASWAMY: AZ tJASZAT SZlM 80LIKA )A 9fiainak korulmetelesi unnepsegein a verscnyzd Ijtiszok vaslerneze-ken es fem tukrokon lD ttek ker cszrul illetve m agasan elhelyezetterrekes dijakra lortek. Az ezekben foglalt sz irnbolikak nyilva nva-loan a "penetdci6kkal", illetve azoknak a szolaris javaknak a m eg-szerzesevel kapcsolatosa k, a rnelyek az ijasz szarna r a k o zv e tl en u lnem elerhetck. Feltehetd, hogy - rnikent Indidban - a "doktrfna"rnag iban foglalta maganak az fjasznak az azonosulasat a celba ra-la l6 ny i lve sszove l .

A z fjaszok restulerenek egyik legnagyobb partfcgoja II. Mah-m ud v ol t a t iz en ki le nc ed ik szazad elso negyedeben. Az (5 szamaraes a T ra df ci 6 f el el es zt es e (ihja al-sunna} - va gy u gy sz 6lv an az em -berek iranyado vezetoje, "M ul:wm mad U tja kovetesenek" rneguji-rasa - vegert kesz i re tt e e l M u ga ff i K'lnI az fjaszattal fo glalk oz 6 n ag ytanulrnanyat, a Te1khTf Resa il e r -R i imdto t, 1 am elyben a carggyal kap-csolatos regebbi m iivek sokasaganak tartalrna osszegzcdik, vala-m int tartalrnazza az Ij- es nyilkeszites egesz m uveszetenek reszle-te s le fra sa . t.

K anT rm ivet az fjaszat rruiveszetenek kanonikus igazolasavales rorvenyesen athagyom .inyozotr voltan ak bernutatasaval kezdi.Negyven hadith-t; v ag yis tra dicio na lis rn on dast id ez M uh am ma d-rol, arnelyek kozul az elsa a Kardnt (Vl!I. 6 0) u ra l: " E s kcszftsetekfo ! ellenuk am i erdt es csatarnent csak tudrok", a ho l "e ro o" "lja-szokat" err; egy m asik&adrth M uharnrnadnak tulajdonftja a m on-dast, rniszerint "harm an vannak, akiket A llah a Paradicsornba ve-zet egyazon nyil a lta l, a keszftojet, az fjaszt es aki iijra m egtalalja svisszaadja azt", arnit a magyaraz6 az Ijnak es a nyll nnk a SzentHaboniban val6 haszrialatar a val6 uta laskent ertelrnez; egy har-rnadik hadith a k et celp on t k ozo tti te ret rn ag asz talja " Para dicso m-

kent".' ~ lnl abbol "vezcti le" az ija t es nyilat, arnit Cabriel angyaladort A d.im na k, a mik or kerte Istenr, hagy segftse bizonyos m ada-rak e lle n, a me ly ek dezsrrniljak gyilm olcseit; segftsegkeppen aztm an dta G ab riel A d:'lm nak : "Ez az lj I st en h at alm a; az ideg a fen-sege; a nyilvesszok Is te n h ar ag ja es elknsegeire rnert buntetese",Adam t61 a hagyornany "pr6fetak lancola tan" kereszrul ad6dott at(A braham volt az, akinek az osszetett fj3 kinyilatkoztattatott) ege-szen Muharnrnadig, akinek kovetoje Sad b. Abi Wakkas, az 'i5Z-lam lovagja' {jaris al-isliim} volt az elsa, ak i az u j t or ve ny egiszea latt n yila zo tt A lla h e llen seg eire, s ilyenforrn an 0 a "PIr", azaz at or ok f ja sz ok testuieteriek v ed osz en tje , a me ly be n a beavatasi atha-gyom anyoz:is (talan csak a legutobbi idoket Iesz arnirva) soha nernsz.iint meg."

A z f ja sz ok testiiletenek elen


5/92

10 A TRADrCrONAus rJASZATR6L COOMARASWAMY: AZ fJASZAT SZTMBOL[TcAJA 1 1ban gyako rlas dolga egy m ester (usta) rnellert, s a tanu lo, ponto -sabban tanftvany elfogadasa a reszer61 egy ritus kere teben zajlik,am elynek soran a szertartasvezetd , a PTr Sa 'd b.A bi W akkas, azosszes genedcio es minden hivd f ja sz f ja sz - imam j a neveben be -szel. A m ester egy fja t ad at a tanfrv an yn ak, ezekk el a szavakk al:"A llah parancsola tariak es k ivalasztott h irnoke U tjanak (sunna)m egfeleloen ... " A tanfrvany atveszi az Ija t, m egcsoko lja m arkola-tat es fe la jzza . A z elofrt eljarasm od , b arrn ife le gy ak orla ti tan ftastm egel6z6en, hasonla to s azokhoz a rftusokhoz, am elyek saran egytan itv an yt v alam ely d ervisren db e felv eszn ek . A k on kret gy ako rlash osszu es farad sago s; a tan itvan y celja a tok ele tesedes es a to vabb i-akban a sz6 szoros ertelrneben e celnak kell szenteln ie magat,M iutan a tan itvany atrnen t a hosszu tanulasi fo lyam aton eskvalifikalt lett, k ov etkezik a jeloltnek a sejk ilta li hivatalo s [e lv ete-Ie . A jelo ltnek m eg kelt m utatnia, hogy kepes eltala ln i a celt eskepes nem kevesebb , m int kilencszaz nagy lepesnyire etl6ni: bizo-nyftekokat m utat rnesterenek. Ha a sejk elegedett, a tanftvany le-terdel elorte es fe lv esz egy Ija t, am ely a ko zeleben fek szik , fe la jzza,rahelyez egy nyila t az idegre, m ajd visszateszi, es m indezt harorn -s zo r m e g is rn et l i, szigo ni fo rm al itas es rog zfte tt sz abalyo k szerint,A sejk ekk or utasitja a szertartasvezeto t, h og y vezesse a tan frv an ytrn esterehez, ak it6 1 m eg kap ja a 'rn arko la tor ' (kabza). A t an ft va n ylcterdel a m esrer e lott es kezet cso ko l: az jo bb kezevel m egerinti at,a Koran: (xivnr. 10-18) rn in tau l v ev a k olc so no s sz ov etseg sz ir nb o-lum aken t, es fli l ebe s6g ja a "titkot". A jelolt ett6lkezdve tag ja azfj as zo k t es tu le re ne k, e s t ag ja a z A .d am ig v is sz .a ny iil o " la nc ola tn ak ".E p illanattol kezdve ha n ines a ritualis tiszrasag allapotaban, sohanem hasz nalja az fia t; az fj hasznalata elott es u tan m ind ig m eg-cs6kolja a m arkola to t.! M ostan t61 szabadon reszt vehet a fo rrnalisviadalok on , es am enn yiben a h ossziitavlov es k iem elked6 rn estere-ve v alik, reko rdo t allfthat fel, am elyet k dv el fog nak je lezni.

A "m ar ko la t" atadasa kiils6 je le a tanirvany beavatasan ak, AzIjhoz rerm eszetesen regota hozz.aszokort, am a "m arko la t" rnesszerobber je lent, m in t egyszen ien az Ij fogo ja t; a m arkola t m aga a "ti-tok" ho rdozoja , A konkret m arkola t a torokok es a keletiek alcalhasznalt o sszete tt Ij esereben az tj kozepsd resze, am ely osszekap-cso lja az Ij ket, fe lsa es also reszet. Ezen kozepsd resz reven valikaz Ij cggye. Csak am iko r az em ber rnegprobalja rncgerteni ezt, ta-ru l fe l az Ij m etafizikai je lentese, am elyet G abrie l Isten "hata lm a-kent" Irt le: a m arko la t A llah egysege M uharnm addal. Ennyitm ondva azonban a "titko t" pusztan legnyersebb fo rrnajaban fo-galm aztuk m eg: a tan itvanyt Ibn J\rabl tan itasa i alapjan egy telje-sebb m agyarazatta lla tjak el. Itt csak annyi a ll, hogy a felsa isten itaz also pro fetaihoz a ku!b m int 'vilag tengely ' kapcsolja hozza , ese z a sz elle m (al-nth) forrnaja .

A z ind iai irodalom m ar-m ar zavarba ejtcen gazdag azon anY


6/92

12 A TRADIC IONAus iJAsZATROL COOMARASWAMY: AZ i JA sZAT SZ IMROLT lcA JA 13

7 Vb. Platen Lahoma 187A, illetve az Allam 439B. Hogy a ha(ekooysa~ e rde. -keben az ellencetes e r 6k egy iH tmukbdCse re van szukseg, alapvct6 elve az in d ia i,i ll e rv e m inden tradicionalis f tl o z6 f ia n ak. ( "El le n tc r ek nclku] nines el6re lepes" -BlJke.)

nyilaik vannak, am elyek nern tevesztenek celt, tudniiltik a nyelvaz esetukben olyan, m int az ijhur, es m egdzo szavaik olyanok,m int a nyilak; ugyanakkor a B rh ad ar m;y ak a U p an is ad III. 8. 2 . arn elyre ha to lo ke rde se ke r ug y Irja I e, m i nt " el le ns eg ol o nyilakat".E z a [elfo gas a la huzza az 1 / ( 'Io ni') h as zn ala ta na k o ssz eh as cn lfc i-s at a z l :f t/ va l, i jukaval ('nyil'), es a rni koznyelvi "Ioni" szavunk "ki-rnondanit" is jelent; az A it ar ey a A ra ~ ya ka II. 5 -ben "a Szellernaltal sugalm azva, a H ang beszel" (manasii va Ijita v ag v ad ati); tu-lajdonkeppen a hang cselekszik, azonban a szellern az aktivalo (Jai-mintya Upanisad Brahmana 1. 33. 4).

Ilyenforrnan a "nyn" lehet vagy szo szerint repiilo nyflvesszo,v ag y m etafo rik usan " szarn yal6 szo": a szanszkrit patatrin, 'szar-nyalo', e gy ara nt u ra l 'rnadarra' es 'nyilra'; a g o ndo la t gyors e s a ka -dalytalan s ztirnyalas it gyakran hasonlitjak a madarakhoz, es arnadarak es a szarnyak szirnbolikaja szorosan kapesol6dik a nyila-kehoz, Az Ijaszat nyelve valojaban a goridolkozas es a vezetes m in-d en p ro bl er na ja ra a lk alr na zh ato . f g y a sddh - arnibdl a siidhu mint'szent em ber' es m int j6vahagy o felkia ltas szarrnazik - 'egyenesenm enni a celig '; a sad/lit mind az fjaszt (8g T-eda I.70.6), m ind anyilat (8g T-eda II. 24. 8.) m indsftheti, es "a kira lynak nines m asd olg a, csak eg ye nesen ese lek ed ni" (sadhu, S a ia pa th a B ra hm a lJ a, V4. 4. 5 ); m ondhatni nem beszelhet robber vaktaban , m int am ennyitvakraban 16. Rju-ga, am i 'eg yenesen m egy', a 'nyilv esszo '; es ahogy" a n yil ke sz lto k ie gy en es fti (ujUJ!l karotl) a vesszdt, a boles emberu gy ig azltja k i ak arata t" (DhammapadaAttakathzr33, Yo. 80, 145 esMaJjhima-Nikaya II. 1 05 ); a Mahaja12akalataka V I. 66. szerint a nyil-keszito a nyil egyenesftesekor (uj1t1!l karoti) te l szernrnel nez vegiga vesszdn es ebbol az egyszeri larvanybol vonja Ie a tanu lsagot.

M inthogy az Ij a sz6 szoros erte lrneben kira lyi fegyver, es igennagy nyom as nehezedik a kira ly becsule tere , nem [esz haszonra-Ian ram utatni, hogy a rent idezett 'egyenes' jeleritesfi szanszkrit espali rill, illecve uju szavakriak azonos gyoke van a 'helves', a 'he-ly esb it' e s a 'k ira ly i' szav ak kal (la tin regete es rex, i ll et v e s za n sz k ri rraja). A tradicionalis nezdpon rbol a kira ly nern egy "abszolur" ura l-

den aldozari eszkoz A gni rula jdonat kepezi, az Ij ket vege u jfent azEggel es a F olddel al l m eg felele sb en , v ala rn irit m as sze xu alisanellentetes parokkal, m in t a mi ly en a mozsartoro es a mozsar; es nerncsupan a f en ti m u sz li m ertelmezcs all rendeikezesunkre, hanernHerakleitose (LV1 tored.) is: "A rendezett vilag harrnoniaja az el-lenretek egyfajta feszultsege , m int a hrirfa vagy az ij eseteben".'Leven a nyilvesszd az Ij g yerm eke, az fjkarok azonositasa a m ennyeies a fo ld i v ila gg al vilagosan m egjelenik az A tharu a JiC da Samhita1.2. es 3-ban, ahol a nyflvessz6 "atyjara" m int Parja ntira, Mitrara,Varunara stb. utalnak, "anyja pedig a F old (prthiut)", ez akar szoszerint is igaz abban az ertelernben, hogy a vessz6, arnelybol a nyilkeszul, a foldnek a m agassagbollehull6 esotol valo m egterrneke-nyulesenek az eredrnenye, es ez non szovegertelm ezesi alapelve gy k iv al6 p eld ajat ad ja, m isze rin t a szo sz erin ti je len tes ta rta lm azzaaz allegorikust. E ket him nuszban az Ijhurt es a nyilvesszdt a has-rnenes es a vizelesi nehezseg m agikus gyogyft:blra alkalrnazzak;az Ij hurt m ert osszehuz, a nyilvesszot mert repul ni kepes: 'ahogy any ilvesszo kiroppen, m id6n elereszti az ij, ugy szabadulj m eg vi-zeletedtdl' (yathe-f l lka pardpatad ai/asrstddh: dhanuanah, e va temiitram mucyatam}, it t a n yil ve ss zo r ep ule se e gy t es ti m eg ko rin ye b-bulessel carsul, de azonnal latharo, bogy ez a repules, rnikent arnadarake, a szellem nek a testto] val6 szabadulasaval az o rios kep.

AzAtharva Veda Samhi ta I . 1. s zerint az fjasz a Hang U ra (Vacas-pati) az isteni szelle~mel; felidezve a ~g T-eda VI. 7 5 . 3-a t, ahol"orom est beszel", es a fulnek kedvesen "suttog m int egy no", vila-gos, hogy az Ijhur ossz efiigg a hanggal (uae) m int k ifejez6 sz.erv-vel, a nyflvesz6 pedig a kie jtett hang koncepciojaval. Ilyenform anaz Ailiarua T-eda Sa/ !lh ilCfV. 18. 8-ban a brahmaJ).ak, a Hang Ura-nak emberi kepvise ldi ugy jelennek m eg, m int akiknek hegyes


7/92

14 A TltADICIONAus irAsZATROLkod6, hanem azon transzce ndenralis torveny ve_wehajtaja, arnely-hez az emberi torvenyeknek igazodniuk kell.! SAJ:\JKA1U. a munka-jaba rnelyen belem erulo fjkeszft6 esere t nem is egyszer a szernlelo-dO ' osszporitosfras peldajanak veszi (a B rh ad ar at ;y ak a U p an is ad III.9.28.7. e s Badarayana: Sa rT r ak a M fm r fl is a Stura VII. 11. kapcsan):es Szent Bonaventura is ernlekeztet "fme, rnikeppen vezet el aSzentiras vilagossagahoz a mechanikus rmiveszet viL5gossaga essem mi olyan nines benne, am i nem az i gaz bo I cse sseget hirdetne."(D e red. artturn ad theolog iam , 14).

Aparadh, szemben a sadh-dal, a 'eel elvetese, kovetkezeskep-pe n 'eltevedes', 'ehittalanodas', 'h am is sa g', 'b un ': a ket erteket ne-hezen leher rnegkulonboztetni a Taittiriya Samhita N], 5.5. 2-ben,ahol Indra elvetve eg y nyillal Vrtrat, rnegallapftja: "elvetettem acelt" (apari idham); hasonlokeppen a II. 5. 5.6, ahol az, aki elveticeljat (aoauidhyati] m eg rosszabba valik (papiyan) , m fg e ll en be naz, aki nem yeti el, az lesz, am inek lennie kell. A kifejezes Platon-nal szinten gyakori, Indiaban es Perzsiaban pedig kapcsolatos acse rke le s e s a n yo rn ko ve te s (l XY ED (J) ,mrg) szokepevel i s, amel yne keredetet eg y vadaszkulniraval kell o ssz efu gg esbe h ozn i, s e n n ekszohasznalata el tovabb a 'celba talalni (vagy celt tevesz teni)"Jrapperl e b ut kife jezesunkben. A u va dl: (' a th at oln i') s zo bo l sz a rr na zt ar ha -t6 a uedha es a uedhin Cljasz') es talan a oedhas (a 'penetracio m intfelisrneres' erte lrneben vett 'boles') is. A z ut6bbit nernelyek avid('tudni' vagy 'rnegerteni') alakbol eredeztetik, de a vyadh vagy vi dszavaknak is va nn ak olyan gyakori alakja i, jelesul a felszolito m odiioiddhi, arnelynek jelentese egyara.nt lehet 'tudj' vagy 'hatolj at ' is;kecer telrmisege tisztan latharo aJaiminzya Upanisad Brnhmana IV

8 L:lsd a s z er z ot o l Spiri iual Authori ty and Temporal Poioer in the I nd ia n T h c0 1 Yof Govern 111 en t. New Haven, 1942, 14a jcgyze t es rov. ibh. A ror vcny vagy ign-s,igoss~g (dharma) a kiralysag alapelvc (BrJ,adiJranyaka Upanisad 1. 4.14, srb); esaz "igazsagossag" csupan abban ter c! az igazsagcol ( ,a/yam), hogy alkalruaz.israkerul (Sankara a Brlwd1iranyaka Upanisad 1.4. !4-rol). A kor rnanyzas mas sz6va lr e ha t m i iv c sz c t. Egy r ne gv alt oz ha ta tla n tu dr is on a la ps zl k; es rn ikent mas muve-szerek csctcben is, itt is ign: art strre scientia nihil {'Mliveszet tudds Ilfl/(iil scmmi'].

COOMARASWAMY: A"L.frAsZAT SZIMBouKAjA 1518.6, a Ma1 Jq .u ky a U p a n is ad II. 2. 2 (lasd lentebb) es a Bhagavadcun VII. 6. szovegeiben is. Egy brahrnana verbalis nyila 'athatol'becsrnerldin (A th aru a T id a S am hita 18. 15 ). A pali buddhista iro-dalom ban igen gyakran hasorilitjak a magas sz intet elert szerze-test a 'biztos loveshez' (akkhat:a-vedhin),9 nern ritkan mas szoossze-tetelekkel egyiitt, mint am ilyen a durepiitin Ctiivolra love'), sadda-oedhin (,h an gra Ib va') es uii laucdhin Chajszalhasogato') (Angutta-ra-Nikiiya I. 284, 11.170, IV 423, 494; Ma)jhima-NiklIya 1 . 8 2, st b.)A Milinda Paiiho 418 Irja le az (j5 sz negy 'tagj5 t', arnit egy igaziszerzetesnek is birtokolnia kell:

"M idon az ijasz, 6 kiraly, kiropiti n yilait, rn ind ke t lab ar 52i-lardan megveti a [ ol do n, f es ze se n tartja terdeit, a tegezt de-rekara fuggeszti, egesz tester biztosan es egyenesen tartja,rn eg feszfri ljat rn in dk et k ez ev el," k er rn ark at o sszez arja, n emhagyva rest ujjai kozott, kinyiijtja nyakat, becsukja szajat esszernet , celoz (n im itta m u ju m ka ro t!) e s elmosolyodik arm a

A P31 iTex t Soc ie ty pal i szo ta ranak magyarazata a z akka1w!l(J szocikket ille-coen alighanem elcgrclcn. Va16di megfddoje a szanszkri takhana ( 'cd' ), I.lsd [aimi-'Jlya Upaniiad Briihmana I. 60. 7. 8 es Cliandogya Upanisad 1 .2 .7 .8 . Vii . akha inTartt i1fya Sarnhiti fVI.4.11.3, Keith jegyzetc, e s Panini IH.3.l25, oaru, l.A s adda- vedh i n ( s il b da - ) k ap cs an v o. Mahlibhlirata (Poona, 1933),1. 123. 12-18, o hol Ekalavya, a Naisadha, aki jar tassagat (laghutoa} ugy szcrezrc meg azfjaszatban [isvastra}, hogy elke szi teue Drona agyag kep rnasat, es clone mint rnes -rere e lr it r gyakorolt , majd het vesszdt lol t egy kutya szaj


8/92

16 A TRADlCIONALlS [JASZATROLgondolat ra: " A t fogok h ato l n i;' eppen ugy, 6 kira ly , ayoginak (szerzeres) is azt kell gondolnia ... "3 megismer esnyflvesszojevel at fogok h a to ln i m inden to keletlensegen ... E s isrne t, 6 kiraly , am int az fja sz kiegyeneslti az elh ajlo ttvagy garbe , egyene tlen vessz6ket es iijra , 6 kiraly , am integ y Ijasz gyakoro l egy ee l e l6 ttl2 koran es kes6n ... am inregy fjasz gyakoro l reggel es este, es a gyako rlas soha e l nemhanyagoL lsaval kie rd ernli ju talrna t, ugy g yakoro lnak a tes-ten Buddha fiai is, e s a gyakorlat soha el nem rnulaszrasareven adeptuss i(arhat) valn ak."Az fi a szo SZOro5 e rte lrn eb en v ett k ira ly i fe gy ve r; a z fja sz atb an

valo ja rta ssag a k ira ly szam ara olyan, m in t az istenseg tundokldfenye a pap 5 za m ara (Satapatha Brahmana X III. 1 . 1 . 1-2 ). Ksatriyam in6segeb61 fakad6an kepes R am a es a Boddhisa ttva az fjasza tteren nyujto tt jeles te lje sftrnenyekre. M int a kiraly saja t ka rja it, azfj ke t "karj a t'" a Mitra-varur;a sz ellem i es vilag i u ra l ko d6i szerne-lyehez haso nlitjak; a koronazasi rfrusban a pap a tnyujtja az ijar akira ly ria k e s H Ind ra sa rka nyo l6je nek" n evez i 6t, rn ivel a kinily Indrafo ld i kepviselo je , harco skent es ald ozcpa pkent e gyarant, ak in ek g y6-

II Vo.Jataka IV258; "Az[ gondolvan, "A x fogom dofni, aztsn ha elgyengUl,majd h atalmarnba k er ir er n ," A Nimiuarn tljtlln karoti l igy is fordirharo, hogy 'he-Iyes elhataroz ast hozni '.

IlUpasaii (szkr. upas) a lapvc tdcn azt j el cnti ' kozc l u ln l', ' el e uln i', 'varni vala-mire' , 'megbecsul n i' , 't isz re ln i' ; a Mil inda Paiiho 352. egy rerernrol beszcl, upasolJa-salli (=sonlh1fgcra, Samvutta Nikaya V 453), a rneiyhcn egy gyakorlot t fjasz oktat jacanirvanyair (antevlisike, bennlako tanulok, yo . Anguuara Nikaya IV. 423). Mas sza -vakka l az l ja szat gyakorl asa sz6 sze rinr ' odaadas za ldoz .a t' . A/iitaka V . 127-ben[ot ipalat e lkuldik egy Mesterhez Takkas il aba, hogy e lsa ja tl ls a a tel je s rmivcszcter(sippam). Egy "ezrcst" fizet t iszteletdfj kenr . Amikor a f iG r apas z ta l t "szakertove"lcsz, a rnester atad nek i cgy kardot, egy .kosszarvc fjat es tegezt, mindkettot Ugye-sen osszeilleszrve" (sal1dlzi-yutta-), vala mint p~ncelingjet es turb.inja; (ckkeppenikratva be a ranitvanyt mesterkent, az utodl as rend je s m6dja szerint).

"Koran es keson" az t j eienthe[ i, hogy e jj el es nappa l. AzMahirblzarata (Poena)1. 123.7. szerint Arjuna elrokeli, hogy gyakorol az abhy{[sa ertelrneben, arne lyneke1soleges errelrne a 'celba loves ' (vo. ' szandekossag', 'celzatossag' , 'on-iranYlt is ')e s sza rmn[atot t je lentese a 'gyakorl as ', ' gyakor la tozas' vagy barmifek ' tanuLis' .

COOMARASWAMY: AZ fJASZAT SZIMBOUKAJA 17zedelm esked nie ke ll sajar sarkanya in; ad neki tovabba harem vcsz-5 z0 t is, a m elyek a fo ld i, eg i es m ennye i vilagok ra utalnak (SatapathaBrahmana V3.5.27f, V4.3.7).

Az ij m int a hatalom sz im b61um a m egfele ltethet6 az isteni ha-talom koricepcio janak, am elye t G ab rie l ado manyozott A ..d am naksa jat ved elrnere, am int azt fen tebb to rok forrasokbo l m ar ideztuk,Ebb61 a nezopo ntbol, tehat az ura lom szernpo ntjabol erthetjuk m egleg jobban az ijak negy egtaj fe le valo kilovesenek sze les ko rbene lt er je d t r ft us at ; vi. P - g Veda V I. 75.2: "H6dftsukm eg az (iial a regi-okat!" A Kurudhcnuna Jatakdb61 (II.372) kid eru l, ho gy a kiralyo kegy harornevcnkent ism etl6d6 im nepsegen "nagy pornpaval fel-ekesfti]; m agukat es kio ltoznek, m int az isteriek ... a Yakkha Ciuarajajelenleteben allva a negy egulj iranyaba 16nek virago kkal dfszirettnyf!vessz6ikke l". Egyiptom ban a n.yflv essz6k kilovese a negy vi-L ig ta j fele re sz et kepe zte a fara6k ko ro na z.isi ritus.inak.!' Kfnaban

!JA. Moret: Dn caract rerel igiellx de 1 0 royauti: pharaonique. Par izs, 1902, 105-106. o. (106.0.,3. jegyzet: "II semble que cette cerernonie ait pour de definir Iepouvoir qu a Pharaon-Hor u s de lancer, com me le soleil, ses rayons dans les quatreparties du monde"). Eg y karnaki dornborrnfivon (E. Lepsius: Denkmiiler. Lipcse,1850-59, III . PI. 36b) III . Thothmest loves kozben abrazoljak, Horusz < '> Sethvezerescvel ; a 25. d inaszti a egy kese i domborrnoven (E. Pr is se d 'Avennes : Monu-ment s e g yp t ie n s. Parizs, 1847, PI. XXXIII; H. Schafer: A.'gyptiJcJJt:rund hetttigerKunst und Weltgebaiide der alien AgypteJ: Berlin, 1928, Abb. 54 es uo. "KonigAmenophis II a ls Meister Schutz". Or. Luerat. Zeitscbr, 1929,240-243 hasab) akid lyn6 kerek cipokra 10, arnelyck nyilvanvaloan a neg)' vil~g[;lj szimb61umai; afclirar allicasa szerinr megkapta E szak es D el (ja it es a negy egtaj ir anyaba 16; ez ase d r itus, arnely az uralkod.is kesobbi id6szak Jban megismedi a r ronra erncles es arncgi st enules r ftusa i r, nyi lvanva loan meguj itva az ura lkodo kiralyi hatal rnat . Ezta rftust k iegeszfti, esetleg felvalcja egy masik, amikor negy madar at eresztenekszabadon a neg)' egraj fcl c; a rnadar es a nyf lvessz o it t ckviva lcns szirobdlurnok.

Az Satapatha Brahmana r. 2. 4. 15( es a TB. III. 2.9. Sf., ahol a(z aldozo) papmegsuhint ja fa kardjat negyszer, j611ehe t ezt az ast/rak hiram vilagbol valo ki(lze-s e c c lj ab o l teszik c s "az e z. ek en tu li (esedeg) meglev6 barm ifele negycdik vilag-b61'. A magyar ko ronaz.isi rttusban viszont, a vesszok kilovesehe hasonloan,karddal yagnak a negy vllagtaj iranyaba.

Az Satapatha Brahmana V . 1. 5. 13 f e s V. 3 .5.29 -30 letrja tizenhet, illerve ha-rom nyflvesszo rituilis hasznalarat. A tizenh[ vesszo megfelel[ethet6 a "tizen-


9/92

18 A TRADlCIONAus jJASZATR6L COOMARASWAMY: A2 i JAsZAT SZrMllour


10/92

20 A TRADICIONALIS fJASZATROL CQOMARASWAMY: AZ fJAsZAT SZlM50LlKAJA 21,hiott, igy terve vissza a kezebe, a fonal pedig korulhatarolta a fa-k "ISat.

Ez a 'szellemfonal' (sutratman) doktrinajrinak vilagos kifejtese,amely szerint a Nap mint a rogzftes pontja, magahoz koti ezeket avil:igokat a negy egtaj segitsegevel, a szellem fonala altai, ahogygyongyoket fiiznek egy zsinegre." A nyll a "tu" megfelel6je, es aztmondhatnank, hogy a fentebb lefrt esetben a vil


11/92

2 2 A TRADICIONAus ijASZATROL COOMARASWA1fY: AZ iJASZAT S21MBOLIKAJA 2 3

"Csak a fejet larorn, a rester nern". Drona elegedetten szolalt meg:.Repitsd" [muncasoa), Arjuoa Iort, [esz.akltotta a fejer es az lehullt.Drona ekkor atadta neb a legyozheterlen fegyvert, "Brahma fejet",amelyet nem szabad semmilyen emberi ellenseggel szemben hasz-nalni; aligha ketseges, hogy itt egy beavatasi mantram es az Ijasz at"titkanak" atadasara utal a szoveg." A nyilvanvalo "tanulsag" pe-dig az egyetleo celt szem elotr tarto koncenrracio.

Egy nyilvanos versenyerr" Arjuna szarnos rnagikus tetter hajtvegre, a megfelelo fegyvereket hasz.n alva a kulonfele jelensegeke lo id ez ese re e s elpusztitasara, majd egy mozg6 harci kocsibol orvesszot 1 0 egy mozg6, vas vadkan szajaba, huszonegyet pedig egyfelfuggesztve lengo bikaszarv nyi lasaba. 25 A Draupadr" kezeert vf-vott nagy versengeshez a leany atyja keszitettett egy igen eros fjat,amelyet senki mas, csak Arjuna kepes felajzani, tovabba "egy roes-terseges szerkezetet a leveg6ben felfuggesztve, arany dltablaval"(yantram vaihayasam ... kpimairh, yantrena sahitam ... laksyarh kern-

canarn}, majd kijelenti, hogy "aki felajzza ezt az Ijat es ezekkel avessz .dkkel kepes atl6ni a celt (atltya laksyarh yo veddha), megkapjaa leanyornar''. Arn ikor a vetelkedo hereegek a helysz.lnre seregle-nek, Draupadi fivere 19y szdl az osszegyultekhez:

"Halljatok szavam, Foldnek minden fiai: ez az Ij, ez a eel esezek a vesszok; tal.iljatok a celba ezzel az ot vesszovel, a t l o -ve 6ket a szerkezeten leva nyilasokon (yantrachidreniibhyatik-ramya lak.fYarh samarpayadhuam khagamair dafardhaiM.27

B Az MaMbharaU l 1 . 1 21 . 2 1 -2 2 . a la pj an r ud ju k, h og y D r on a m a g: h6 1 ( Pa ra su -)~ ' im a r 61 k a pt a a " F e g yv e re i t, h a sz n al at uk t it k. iv a l e g yu tr " [astriin, > . saprayoyarahas-yani) e s az 1 .1 Ki5nyvtt (d/lGT/uroedam).A h ab or u e s a fe gyv ere k re lje s m uv esz ete ve ! (" auc h ub er g ehe im e W afre n,Zauberspruche , Konigswe ihe und Om i na ") f og la lk oz 6d "am lr ve dd tR ~ i V is vi im it -ranak tulajdonft jiik; v ala rn in r v an na k to va bb i, k ez ir atb an fennmaradt dhanurue-ddk (M. Winternitz: Geschichte der indischcn Lueratur. Lipcse, 1920, III. 532) .M . W i ll ia m s Sanseri: Dictionary cirnfi rruivebe n ide zi a kan1llikopallifat ('alo ve s r mi ve sz er en ek c ir ka ') s z6 t a Balaramaya!ldb6L

2' Mahabharata 1. 125 .25 A Mahavra ta ntusban (egy teli napfordu l6kor tarcott unnepen) h ar om v es sz 6r

16 ki e gy k id ly v ag y h er ce g, e se rle g a z ij asz ok le gjo bb ik a, k et o sz lo p k oz e f esz fte uko r alaku b or celpon tra; az fjasz eg y m ozg6 szckcrcn all, a me ly a z o lra r ko riilh ala d; a v es sz ok ne k n em s za ba d athatolni, h ar le m b ele k ell a ka dn iu k a c elb a. EZlazert icsz.ik, hogy 'Icrorjck' (auaMid) az a ld o z6 ba n l ev 5 g o no sz t (papman), ahogya c elt i s 'k ily ug ga rja k' a v ess zo k (Taittir'ya Upanisad V II. 5 .10). A b 6r g yakran as o te t seg s z imbo l u rn a (3 J S _ g v e d a v on atk oz asa ba n la sd H . G . G ra ssm an n, Worler-bach WJII R i g - v e d a . L e ip zi g, 1 87 3 ), a s ote ts eg , a halal . a bun es a gonosz (piipmatJ)u g ya n az t j e !e n ti k (a Briihma!ldkban elsz6rtan). A v eg re ha jr ott d tu s te ha t a na pm e gs za b ad it as 3t j el en ti a s ot et se g t5 1 , < : ' 5 e zz el a na lo gik usa n a z i Jd oz o m e gs za ba -d f r a s: lt s a ja t s o te t sege t 5 1.I.Mahfibflarata 1 . 176~79 .

27 A Sarnyutta Nikaya V 4 53 -b an a B ud dh a ra la lk oz ik n eha ny lic cha vi-i ifju -v a[ ,a ki ke g y g ya ko rl ou ir en g ya ko ro lj .i k m a gu ka t ( sa l lt ha g a re u p a sa n am t ia r on t e} a" ti iv o lr 61 e g y k is k ul cs ly u ko n k e re s zt ul " [durato ua sukhumena lii?a-chigga!ena)valo lovesben es szethasitjak az e gy m as u U in r ep ll l6 vesszdker h ibas lovesek nel-kul [asanam (ltipatenle pOlikhallllpOJikham auiradhiiamr. A tala-chigga!a (= tala-chidda] i tt n yilvd nv alo nn n em e gy te ny le ge s ku lc slyu k, h an em a Mahahharata yant-r a- ch id ra ja na k m e gf ele l5 je , e g ;y n ytla s, amelyct persze a z i ja sz -s zl en gb e n n ev ez -h etne k .Jc ulc slv uk na k", m in t a ho gy m i is m ind en sz uk k apu ro l a " ru fo ka ke nt"b e sz ch in k; E b be n a z e rt elc rn b en f or di th ac 6 z yarnra-chidra . .k ul cs ly uk ke nt" , A k i-fejezes raadasul igen talalo, amenny iben a Na p kapuja, arnclyen atkelve a torekv5megszabadu l (atjmllc-yate), e gy ..ly uk a z e ge n" (diva! chidra, Ja im in f ya~ Upan i i adBrahmCl ,Ja r. 3 . 5 ; childra ivadi tyo drfyate,A i tareya Brahmana I I I. 2 . 4 ), az Atrnannakv a -g y Omn a k (Mu!,qaka Upaniiad II. 2 . 4 , \1 12 4) m eg fe le he re tr v essz o pe dig e l-g on do lh at6 a b clc illc " ku bk en t" . U g ya ne ze n v on atk oz as ba n m eg fi gy elh e- t6 , h og ya tr ad ic io na li s r rn lv cs ze th en a v alo di k u I cs ly uk ak ar g ya kr an d isz itik a n ap rn ad arkepevel (gyakran a kelfeju Caruda vagy Harnsa madareval), am ely en n k er es ztu lke]l hatolnia a ku lcsnak, m i e l5 t t h ozz ii f e rn e ahhoz, a mi b en t va n, b ar rn i l eg ye n isaz. E z a naprnad ar m egfelel a MahiJbharata " f e lfu ggesz t et t s ze rk eze ten ek ".A z ideze tr szovegben a Buddha elkezdi kerdezgetn i az i ja sz ok at , h og y vajon, ;i gy 1 5 ni v ag y e g y s za za d re sz er e oszrort h aj sz a]a c e gy r na sik ka l a ts zu rn i a n eh e-zeb b?" A v a la s z n y il vdn va l o. M a id f ol yt atj a: " Ep pe n ez t t es zi k a zo k , a ki k b eh a-t ol n: ak a s za va k v al 6d i jelentesebc. Ez a rncgrazkddtatas" (atha ko ... pa!ivrjjlwntiyE lV,l!,! nUKKHA ti yathaMutam pa!iurjjhanti).A f en ti aupatent s zo ho z v is sz a rc rv e, v o. Maj;jlima-Nikiiya 1. 8.2, tiriyam tiilac-c h a vam a t ip a te yy a , 'a tsz ur e gy a rn ya t a do palmar'; de a Ja/aka v. 130. I. l -ben sze-repl5 palest' ' lever' , ' Ic d on r' a la kb an szerepel, Az 'atdofesre', 'atsziirasra' hasz nalrle gg ya ko ri bb s zo a vi;jhati, r nik en t a oiila-oedh], ' ba js za lh as og sr o' k if ej ez cs be n i s.Itt erdernes m eg je gy ez ni , h og y a Jiitaka V. 130-ban a kO!lhakam parik"':panto viyareves e rt elm e ze sb e n s ze re pe l a fordit6 (H. T. F r a nc i s) h ib a j5 b 6 1; a boddhisattvaleveri (piilesi) e lle nf el ei ne k 1 20 00 0 v es sz 5 je t e s e gy fa jta " ha za t v et maga kore" ,a m ely ne k f ala it a le hu llo tt n yilv es sz 6k a lk o~ :lk , g on do sJn h alo m ba r ak va ; e bb 6J a"nyfl -er5db5J" (sara-gahhha) em elk ed ik a z (a n a l ev eg 5 be , " an eJ kli l, h og y a "ha-2 .a! megrongaln5" .


12/92

24 A TRADlCIONAus fJAsZATROL COOMARASWAMY: AZ frASZAT SZIMBOUKAJA 2 5Barki, aki j6 csalad bo l v ale, eros cs lovagias, es sikerrel veg-rehajtja ezt a nehez tettet, felesegiil kapja hugornat a mainapon, szavamat adorn d."

Ezt csak Arjuna kepes megtenni; nyilvesszoi athatoltak a celon,olyan erdvel, hogy messze rnogotte fur6dtak a fcildbe.

Ezeknek a szovegeknek a nyelvezete isk ifejezi szimbolikus je-lentcsegiiket. A tett maga lenyegeben Indrae, akinek Arjuna le-szarmazottja, mIg Draupadt, a dfj egyertelmuen Sri (Fortuna, Tyche,Basi leia). A megfogalmazason alig kell valtoztarni, hogy az elbe-szelest egy, a konkret fegyverekkel kivfvott sikernel sokkal maga-sabb ertelrrui gy6zelemre vonatkoztathassuk. Ez meg vilagosab-ban megjelen ik majd a MU!14aka Upan i sad lentebb idezett reszlete-iben, Addig is figyelji.ik meg, hogy a rnuiicast/a Crepftsd ') a mucCelengedni') tobol szarrnazik, ami a mokfa es a l1wkt!' Cspiritualismegszabadulas' es az ember vcgs6 'cel ja'] gyoke is. Akarmuka (lj)szo szerint azt jelent i, hogy ..krmuka fabol keszult", amely fa a Sata-patba Briihmana VI. 6. 2.11 szerint "Agni langjinak csucsa, amelygyokeret vert a foldon"; fgy az Ij, mikerit a nyllvesszo hegye2X is,reszesul a (UZ rerrneszetebcl. A yantra els6leges jelentese 'korlat','valaszfal ': a felfuggesztett, atfiirt yantra, amelyen a vessz6ket kellatloni, aligha kepzelhetd el maskent, mint napszimbolurnkent, aNap kapujanak abrazolasakent, ameJyen keresztul vezet az ut Brah-rnahoz: "Ezaltal eri el az ember a legmagasabb helyet. "29 Hogy acei, legyen az barmilyen alaku is, "aranyb61" van, az "arany" SZO-kasos jelenteseit rukrozi, azaz a fenyr es halhatatlansagot; es amielerheto egy adott korong reven, ami valoszfrnlleg ez a "szerkezet"

Jehetett, osszhangban van olyan kifejezesekkel, mint 'ni] az egen'( ut te ram d iv a{ 230 ) vagy 'a Napon nil' i parena l id i tya l7131 ), amelyre a'rnen ny tavolabbi felekent' (diviparad/iaJ2 ) utalnak, a plat6ni uute-poopovioc; 1011:00', amelyr61 soha nem keszult igazi beszamolo"es nevtelen," akarcsak azok, akik elerik. A kha-ga, a 'nyilvesszd'egyuttal 'rnadarat' is jelent, es szo szerinti forditasa az 'ures terenat utazo': de a k!2a 'urt'3; jelent, ily m6don Brahma szimb61uma is- "Az egbolt a Brahma, az osoreg, szeles egbolt ... tudorn, arnittudni erdernes" (kham bra/una, kham purZ!(Ja1?1l1ayuram ... cedaincnausdua-oyam},"

Valojaban egy tavoli vagy ink.ibb lathatatlan celon val6 atharo-las kepzeteben eri el csucsponrjat az ijaszar szimbolizmusa aMUI}-4 a k a Upani sad szovegeben (II. 2.1-4). Az elso ket versszak Brah-mat az ellentetek egysegekent =summum bonum, balhatatlan igaz-s.agkent - Irja le: "Ez az, amin a t kell hatolni, celodnak csak ezttek in tsd , 6 b arato ml (tad ucddhauyarn, somya uiddhi}, A h ar rn ad ikes negyedik versszak fgy folytatja:

,,3. Vedd f j kent az Upanisad eros fegyveret (Om),tedd r a az odaadast mint hegyes nyilat (upasana-nifitam),l7feszftsd meg ugyanazzal a szcl lernmel, mint Az (tadbliliva-ga l ena ce ta s tt ),

" Lasd 3 6. liibjegyzetet.29 Mail"; Upanisad V I. 3 0. Az " osv en y" a Nap "sugara inak" egy ike, arnely at -szurja karongja~ iirdhoarn eka~slhitas u,?[m yo bhitva surya-mandalarn brahrnaloltam

atikramya a Maitri Upanisad szcrin t, rn iken t a yantracltid,cl1abhyatjkra1l1ya a fen-tcbb idez.eu Mahiib!Jarataban; vi.Hermes Trisrnegisros, Lib. XVI. 16.

A Nap ka pujriro] es terrncszcterdl, i lletve jelent6seger61 resz lercsebb leir3s tJ-LWu t6 a z a lt al ar n I rt " S va y am J "t gl l) .a : [anua C o eli " c fm u tanulmanyban. Zalmoxis,II. (1939), 3-51. a. [Reprint in Selected Papers I.465-520. o .]

30 Atharoa ~eda Samltitlf X . 7 . 3 .31 [aiminiva Upaniiad Brdhrnana 1. 6 . 4 .nRg ( 'da I.164.12; Satapatha Bralnnana XI.2. 3.3. 5tb.3J P b ac dr us 2 4 7C]' N ya sa U p. 2 .3SVo. 31. ;iJtalam irt .Kha and Other Words Denoting Zero ... ''. Bul l. School ofOriental Studies, VII. (J934), 487-97. a. [Repr in t in Selected Papers 2.220-230.0.]36 BrhadaralJyaka Upanisad V. I.37 A[5g ('daVJ.75.15-ben a n v f lv e s szok c ; ' in k ant aci ok ka l elesuik' [brahmasam-sita), a ka rcsak a Sa tapa tna Br i il nnana 1 .2 . 4 -b en a f ab 61 k cs zu lt [itualis kardor , esug y rart jak, hogy r e sz e su l a r ne ts zo 5zel r cr me sz er eb o l. A z upasanaio) f en te bb ( 12 .j egyze t) r n egj cgycz ruk , hogy 'gyakorldsr' j el ent; j el en kontextusban a "gyakor las"

kontempla tfv, a rn in t a BrhadaralJyaka Upaniiad 1. 4.7. frja: atmety euopasua, "Szel-l emkcnt vagy Onvalcdkcnr /On magadkcnt t is zt eld" .


13/92

26 A TRADlC10NALIS IJASZATROL COOMARASWAMY: AZ IJASZAT SZIMBOUMJA 27a eel (laksyam) Az , a M ula nd otla n; h ato lj b cle (viddJllj3s haratom]4. Orb a z fj, a sz ellem (atman, onvalo)" a nyil, Brahm a a eel.A k ita rt6 kepes belehatolni, v alj ve le egylenyegtive, mint anyfl."40

Itt az isrnerds e gy enle t, A tm an =Brahman kerul kifejezesre. Azathato las a "haso nl6 a haso nl6val" elven alapul; szellerni onrnaga-mat a vesszo erzekelteti, am ely sem mi esetre sern a t apasz ta l at i entjelenti, hanern az immanens istenseget, a m in de n lenyben onrna-gaval azonos onvalor: "Aki[ az em bernek annan tcstebdl kell ki-nyernie, m int a ny ilat a n ad bo l". tKatlia-Upanisad V I. 17 .); vag y aMa im : U p a ni sa d VI. 28. szavaival elve "oldjuk el" es "repftsuk ki" atestbol, m int nyilat az Ijbol,

A szohasznalat a Maitri Upani/adban nernileg eltero, de ertel-m e lenyegileg ugyanaz: akadalyokon kell athatoln i, rnielott a celtelerhetnenk. A VI. 24-ben ez all: "A test az fj, a vesszo Om, hegyea szellem, eel a sotetseg ( laksyamJ4\ s behatolva {bhitvar2 a sotet-segbe, eleri, am it nern borft el a hom aly, a so tetsegen nili Brahrnat,a napszfm it (azaz aranylo t), amely ragyog, m int odafent a Nap,a tu z es a v ill am " .4 3 A V I. 2 8. szerint a torekvo elhagyja, illetve meg-haladja (atikramya) az erzekek targyait (sensibilia, La alCl"8~LO:.) e sa renditheretlenseg fjat vandorszerzctes modjara rnegfeszfrve, a sa -jat-velemenytol-valo-szabad u l a s [anabhimanamavena caiuesuna)n yila va l le lo vi ( l1ihatya) Brahm a kapujanak ajtonallo jat+ l_ akinek

J8 A iddhi, am in t kor ihban m e gj eg ye ztu k, a z a lta la no s f el sz 61 it o m6dja avyad/l vagy vidh - ' ats zu rn i' , ' ath ato ln i' - 1 '5 avid - megismeroi vagy megtalalni-szavaknak. Vii . BllOgavad CuaVII. 7: prak!tim uiddhi me pariirn, ' ha to lj b cl e (vagyisrn erd m eg ) m ag asa bb re rrne sz cte rnb e', te hat a MWJ4aka v e rs en e k "A z -t erm c -sz cte be ". U gy an fg y a [aimintva Upanisad Briihmat_14 I V 1 8. 6 . (Kena Upanisad) ladeva bralnna tuam vidd!;i nc'dam yad idam upasate, 'Csak B r ah rn a t i sm e r d meg (vagyhatolj bete), n e a zt, a mit a z e mb ere k itt irna dn ak'. A z a rnb iv aic nc ia a pa li ny clv-ben is visszater; e n n e lf cg va a z Uddna 9, attanii verdi Woodward altali forditasa"onmagaken t , a rn cly b eh aro l ( az igazsagba)" (a s ze ll em b en v ag y s ze ll emm el e g y-f or ma n le gitim ), a m ag ya ra zo olvasatban: sayam eoa annall, patiuiddha; 'megis -m er' v ag y 'hchatol' . Az Sa1nyutta Niktlya l.4-ben a pa!ividhitlf ( m as o lv a sa tb a n-vidhitii) iil:llema pa{ividdhakent c rtc lm ezh eto , te ha t 'a zo k, a kik b eha to lta k a til-d as ba ', e s e zt a li gh a n ev ez he rj uk Rhys D a vi ds -h ez h as on lo an " sz o ve gma g ya ra zos zo ja te kn ak ", r ni ve l n er n n ev ez nc nk a " be ha to ln i" ,z a k etto s c rr elm ez he to se ge t" sz 6ja tc 'k na k" . A te ny a z, h og y 3Z i ga zs ag ra v a1 6 " ti ir ek ve s" e gy fa jta v ad a sz at ; a ze mb er a n yo rn ar a b uk ka n (mrg, 'LXVE\.lOl), r ne gc elo z za , e lt a l a lj a a c elt e s belihatol.Vo. fataka 3 4 0, 3 4 1, paccelia-bodhi-tisnam pa!ivij;i)i, .behatoir eg y Pacceka Bnddliatudasaba", es Vtsuddhi Magga 288, {akkhana-pa!isalilVedflen0, 'a celba valo behaco-las altai', de itt "a sajatossagokLa valo b e ha to la s a lt ai " (3 konternplacio allapotaba).A Kaufftaki Brshmana X I. 5 -b en a manasd preua vidlzyet a zt j ele nt i, h og y " az e lm e je -v e l m i nt eg y h a gy ta a ts z ur n i" : Yo . Ma it ri U p a nuad v]:2 4, a ho la z elrne a ny n hegye.E gy e zz el a na lo g s zi mb oli zr nu st a lk alr na z a Visuddhi Magga 1 . 2 84 , a ho l sa-cipasaoedbanam a " tli ly uk fu ro ja t" h as zn alj a a tli ke sz ito : a r li a z e lm ely ule st e s a zosszcszedetrseger [sati =smrti} j elkepezi , a furo pcd ig az (boles) el6reL'itas (palilia"" pl'ajlJii) o le in k ap cs olo d ik i de .

A pcnetrabil ia ES a penetralia kapcsa n vo. Isodorus: DiJf 1. 43 5 (Migne, 83 .k o t. 5 4 . h a sa b ) penetralia auiem surd domorum secreta, et dicta abto quod est penitus(penitlls a z t j el en ri ' b en n e' , 'belul' e s n em tevcsztendd o s sz e a p e ni te n t = 'brinba-n o' , ' vc ze kl o' k if ej ez cs se l): M e ll if lu us ( kb . Kr, e . 5 4 0) adregni superni uenetrabilianon peroeni : quuquam nis i ege-ri t paenrtcntiam; idezi R. [ . G etty : ..Pcnetralia an dpenctraoilia i n P o st -C l as si c al L a ti n" . Amer. [ourn. Phil., L VI II ( 19 36 ), 23 3- 24 4. o .Szinten vo, RumI: Mat/mawr. S ze rk. R . A. N icho lson L 35 03 : "M iken t a dardahegye aihatol a panceJon" .

I'VO. Udiina 9, attana vedi, elozo jegyz.et. A belep,e5 feitetele, hogy a torekvdf elis rn er je : ,, Az a z ig az sa g, " Az " a S ze lle rn ( va gy O nv al6 , m in de n Icny valesenje), A:z, , , v a gy t e" (Chiindogya UpamjadVI. 9 . 4 ; vo.faiminrya Upallljad SrahmQ/?aI II . 1 43 , i lle tv e a z a lt ala m in " A d elp ho i E ", 'Hadrci6 e vk on yv , 1 99 9, 2 1 ~ 22 . o .,. V o. Bhagavod CftiiVI. 5 4, snlryo fly a/Ian uiddhah, y alo ba n b ele m leher ha -to ln i ( va gy m eg ism er ni ) " .

ilT e rr ne s ze re s e n in nern a v eg s6 c el ro l, hanern a z a ka da ly ro l v an 5Z0.i ~M ik


14/92

28 A TRADICIONAus fJASZATR6L COOMARASWAMY: AZ irAsZAT SZIMHOLTKAJA 29fja s6vargas, rajta az ideg haragb61 val6, a vessz6 pedig vagyb61- esfg y e le ri B r ah rn a r.

Az akadalyokon val6 athatol;is a ltalanos, szokasos tet t; a fenternlftett torok gyakorlarban is feljegyeztek, valarnint aJataka V 131.szerint [otipala SZJZ osszekotozott deszkat 16a t (ekabaddham phala-kasatali2 Vil1ijjhltva). A Visuddhi lvIagga 674-ben egy fjasz a kovet-kezo nehez feladatot hajtja vegre: SZ3z deszkat 16kereszrul (phalaka-satam 11ibbi;jhallam ) mintegy 45 rneternyi tavolsagrol; az I jasz sze-me be van kotve, es egy mozg6 kereken (cakka-yante at!hasi) a l l ;arnikor a cella] szernbe kerul, egy figyelmeztet6 hangot (safI11a)45hallatnak, megutve a celt egy bottal; a hangot kovetve 16e s atuti

valarnennyi deszkat. Az rjasz az 'Ut tudrisat' (maggaiililla) jelkepe-zi, a tarnpontul szolgalo hang pedig az 'alkalmazott rudas' (gatra-bfl'fi-filina), s az elerendo vegcel 'emlekeztetojekent' is felfoghat6; adeszkukcteg jelenti a 's6vargas, rosszakarar es ilhizio torzseit eshalmaz.at' (lobhadosa-mohahlehundha}; a 'szandek' vagy 'eel' a Nib-bana (Nirvlil!a). 46

Az elObbi szovegekke] figyelemre mett6 parhuzarnok vonhat6kmas forrasokbol is. iy szol peldaul Sharns-i-Tabriz: "Minden pil-

.; A saiiiia (salTy/iii) 'e be rs eg et' is je lc nt: a z Anguttora Nikaya II . 167 a tu da tn eg y s zi nt je t d ef in i. ilj a, a rn cly ck k oz u l a z e ls a 1 's k ga ls 6 a le rn on d. is (/1(7na, 'meg-tagadas', 'megbanas'), a m a so d ik e gy < il J aspoo t f e lv e te le (fhiti), a harrna dik a d ia-lcktika rneghalad.isa (vita!(ka), a l egm a ga& abb p e di g a s em l eg e ss i' g (nibbida) e s az,elszakadas (viraga), vala m i nr a behaiolas termcszctct (nibbed/Ja = niruedha} is.A z a ll as po n l (fhiti) m e gf el el a z f jasz f clk cs zu lr v olr ri na k: r ni ke n t a z f j: is z a m a gajartassag.ival, a szerz.etes i s " felkeszUl tember" (thal1a-kusa1a) elecvczetescnel (stta)f og va , " ri vo lr a la va " n on j clc nse ge ke c ille to ,e o, a me ly ck rd l f elism er i, h og y " eznem az enyern, ez ne m e n va gyo k, ez nem O om agam ", cs az, "aki celba tala I",e za lr al m e ge rr i a " sz en ve de s" (dukkham) r ni be nle te t a m a ga v alo ja ba n, azonkfvulm in t " oa gy ti im eg h aso ga to ja " a tto ri a rudatlans i g t or zs et (avijja-khandham) (An-gllttara Ntkaya I I. 1 71 ; y o. II. 2 02 ). A Ma}jhima-Nikaya 1.82. osszchasonltcja a be-e rkezet t ranftvanyt cgy kcpze, g ya ko rl ou , o da ad 6 f ja ss za l (dhalluggahosd(kh1takara/wuho kalflpasano), ak i k on ny ed en , a ka r e gy k on ny ti n yllv es sz dv el i s k cp csa tly uk as zta ni a z "royal ad 6 palmar (tiriyam tatacchayam alipateyya). A boddhisarrvanagy tw eirol az ija5 zat teren (am e1yek reven, rn ikenr A rjuna es 1\;1013, elnyerir ne ny as sz on ya t) a Jalaka L 5 8. s z6 1 ( ah ol tu dn i k ell, h og y v ~g he zv i[ te u gy an az o-k at a r en ek ec , arnclycker [o tipa la is a Sarabhanga Jatakdban) 1 '5 a Lalita VHtam( XI I. f ej ez er ), a ho l i itl yu ka sz t a t v as bo l k es zL il t d ob ot , b et p al rn ar at, e s eg y "vasv ad ka n- al ak oc , a rn el ye t l yu ka kk al I it ta k e l" iyantra-yulaa, yo . a fentebb az Mahii-bhJratdb61 idezeu c s kifejtet t yantra-sahitammal) egyetlen nyflvesszrivcl, amelyrnindezeken atreplil e s a rnessze [ ii vo lb a n ( ur o dl k r o ld b e , s amikor az osszegyul-te k a lr oe lk od na k. , a z i sc en ek e lm a gy ar az za k (S. Lefmann : Lalita Vis/am. Halle,1 90 2, 1 56 . 0.), hog y a "korabb i B uddhik hasonl6keppen , az Liresseg es az))entelenseget '< (!llnya-nair-atmabiIraiM o yila va l m erte k c sa pa st a z e!le nseg re , ag o no sz sa g ra , e s a ts za k it ot (a k a(z e re tn ek ) } )n ez er ek " h al oj at, a zz al a s z; )o d kk al,h o gy e le r je k a l eg f6 bb m e gv ita go so d as c" ; v o. Maitri Upal1ifad VI. 28. A Buddhav alo b an a " m ely re ha to l5 s l egm ag as ~b b f ob " (alivijjha) boles e l5 r el it as a r e ve n (pan-"a , Samylilla MkCiya I.193, V. 226).

" A sz .o ve g sz and ekair tc kintve n ern vo lt szu ksc gc s kife jtc ni a fo rg o ke reks zi mb ol iz .m u s. it , a m e ly b iz on ya ra m e gl eh et os en v i! ag o s a z i nd ia i olvasokozonscg5 z am a ra . E z k cr se gte le nu l a ' le re su le s k er ek e' (bhava-cakka), a ' le te su le s o r ve n yc -riek forg6 kerekc' (iIvrJta-cakram iva samsdra-cakram, Maitri Upanisad VI. 29), esm int a "szeker" es a ,,16", a S zellern fizibi hordozoja; a bekoton ,zem ll fjJS Z am e gte ste sU lt e s v ak e le rn i e n (Mutiitmall, avagy (mira dtman, r es ti o nv al c) , a m elyb cle ke vcre de tr a h ilo ba . a kanIJa le gy 6z te , s z a rn os d o lo g ga l c ir cle 1 '5 a zo ka r ' hu r-colja' (rauiita), A Maur i Upamjad III. I-IV . 4. szerint a testi en (kaya = attii; vii.Diglia Niknya 1. 77, aiiiio /(iiyo) y ak , e lta ka rja a h alo , teliteu es a "karma jarrnfivehurcolja" (kan"a-yantita), tt,1. 567[

A mozg6 kcrcken a li as m e g fe le ! A r ju na pozfciojanak, ak i egy mozg6 szeker.r 61 1'0 , m in t a zr f en te bb e mlf te nu k. A f 51 rg 6 ke re k e s a k oc si ckvivalensekent !dez-heto a Taiuiriva Sal?lhiliI I. 7. 8. e s a Satapatha Brbhmana VI. 5. 1 f, ahol a topap(bra/zmiI) , .fe)szall egy kocsikerekre" (rathacakrall ... rohati, Taittiriya Brahma!la1 . 3. 6. 1) e s e gy k oc si ve rs en yt .vegez". E z a k oc si ke rc k egy p oz na tc te jc re v an erd-s frv e e s o tt m eg fo rg arj 5k , ily m 6d on m eg fe le l a nn al', arnit a Vis. cakkayalltakenteml it: e s r ni ve l a k oc si b iz on yo s te ki nt et bc n ' vi lla rn ' (uajra), m iken t a nyilvcsszdki s (H sd Taiuiriva SamhitaV. 4. 11 . 2., V I. L 3 . 4 .5 ; Satapatha Briihniana 1. 2 , 4 . 1-6),fg:y a mfivelecrnag.iban foglal ja az " i : is sze~ egtaj (eletti gyozeLmet" (Saya,za aTatttiriya Sar(l/Jitli 1. 7 . 8 -b an), m int az r az E gtajak fe le [c ad ott io vesek eseteb cnmar fentebb ernlf te truk . A kocsi= ernberi t es t v a gy testi en rnegfclcl tcteschez ele-gendo a Kaiha Upanyad III. 3-9, esJlitaka \ 1 1 . 252 sorai t idczni; vo. Platen: Phaedn247 . .Ugy an fgy a te st o ssz ev eth ec f e bb en a sz ov eg os sz ef Ug ge sb en a harci kocsiva Ivagy a fazckasok korongjaval (ca/(m) is, Maitri Upanisad II. 6. ( ti gy el ju k m e g azalapvetd kulonbseger a cakra-unta, 'kerekcn p or ge tc tt' e o a Cakrav011in, a 'kcrekforgat6ja' kozort). Mindezek a dolgok , igy a t es t m a g a i s c s u jl :i n ' ge p ez e t' (yanlra):j6 a nn ak , a ki e gy ily en k orh in ta r6 1 k ep es e lta la lo i a I : }t ha t at lan ce lt !

A s za rn ya k i lta Ja no s s zi mb oli ka ji t i lle ta en vo . g U'da V!. 9. 5, ..Az elme akg gyo rsa bb a re pU I6 d olg ok ko zo [c "; faimin/ya Uponi,rad Brahma,w I II. 1 3. 1 0,a ho l a z O ,h h ao gja sz olg ;]l a z a ld oz 6n ak sz ar ny ke nt, a me ly ek ke l e le rh eti a m en ny eivihlg'ot ; Paifcalllm/a Bra;'ma~Ja XIX. 11 . 8 , X Xv. 3.4; P la t6 n, P h a< d l' ll S 2 4 6- 5 6;nante: Faradicsam XXV 4 9-5 1.


15/92

30 A TRADJCI ONA L IS f rA s ZA TR 6Llana t, rnondhatni, egy vesszd a test ijau: ha elsz abadul a testto l,eltalalja a c elt. "4 7 U g ya ne ze jelenti, am ikor fgy kialt f el : " R ep ul j,repulj, 6 rnadar, 6shazadba, rn ivel m egszoktel kalitkfidbol es ki-bonto ttad szarnyaida t ... R oppenj ki a b ez.arrsagbo l, m en te a sze l-lem ~ vilag m ad ara va gy"4 3; so t: "n aldozo(pap) mad irkent eri el am en ny er" ." N ag y ta nitv an ya , Rurni azt m ondta: "C sak az egyenesvesszot helyez.z iik az ijra , de ez az Ij (az en) a vessz6it rneggorbt-tette e s elhajlfto tta. Legy egyenes, m int egy nyilvesszd, es szokj elaz Ijro l, ke .tscgek nelkiil azirant, hogy m inden eg yenes vesszo elre-p ul a z ijt6 1 (a c elja ig )".5 0

U g yan igy szolt Dam e is:51 ..... s m o st itt letett J az o ro ko s E rd nelm int celnals~], m in t sors-rende lte he lyben, / az Ij e re jevel ropitve ,m elynek/ m inden vesszoje m egpihen a Jelben."5 3 Az "Om a nyil-vesszo" osszevethe to a Tudatlan.sdgfelh6jenek soraival : "Miert jarjaa t a m ennyet, ez a kis rovidke egy szotagu im a? ", am ire ugyanaz azisrne re tlen szerzo fele l az Ep is tl e o f D i sc re ti on lapja in : "A so varg sze re tet dardajanak yak elha j fta sa sosem tevesz theti el a ce lt, am elyIsten"."

Befejezeskeppen utalnek m eg az fjaszat "sportkent" val6 gya-ko rlasara a m ai [apanban, felhasznalva azt az ertekes konyvet,am ely W illiam A cker, N asu Toshisuke am erikai tanirva rrya j6vol-


16/92

32 A TRADTCI ONA .U S f JA S ZATROLtot, ahova a vesszonek be kell csapodnia. Az fjasz legzesenek sza-baiyosnak kell lennie, hogy "erejer hasuregebe osszpon tosftsa -ekkor mondhat6 el valakir61, hogy helyesen ertelrnezi az fjasza-tot"." A rnely legzes hangsulyozasaban a zen (szkr. d/lyana) harasanyilvanvalo, a "szellemre" (ki, kinai chi, szkr . almall, praf}a) helye-zett hangsuly vonatkozasban pedig a taoizmus szerepe. Acker meg-jegyzi, hogy minden japan rmiveszetet es gyakorlatot "utkent"(michi, klnai tao) fognak fel, azaz spiritual is diszciplfnakenr:

JJ" batran allithato, hogy ez kulonosen igaz az fjaszatra es akardforgatasra. Vannak f jaszok, akik azt rncndjak, a legke-vesbe az sz .a rnit , hogy az ember eltalaija-e a celt vagy sem -a valodi kerdes az, hogy mit szfinink Ie az ljaszatbol spiritu-alisan.58

A loves betetozese az oldas ... A beallas, a felkeszules, atesrrartas, az Ij felernelese, a huzas es a megtar tas mind csu-pan el6keszlto tevekenysegek. Minden a szandek nelkuli,akaratlan oldason rmilik, amelyet a loves egesz testtartasa-nak es allaporanak osszcszedertsege valt ki. ,. [elerve] aztaz allapotot, amelyben az oldas magatol megy vegbe, ami-kor ugy ninik, az Ijasz Jelegzesenek rnisztikus ereje van ...Ebben a pillanatban az ljasz tes ttartasa tokeletesen reride-zett, mintha nern is volna tudataban anriak, hogy a nyfl-vesszo kiroppent. .. Az ilyen lovesr61 azt rnondjak, hosszantarto rezonanciat hagy maga utan - a vesszo oly csendesensuhan, mint a lehelet, es rnegis szinte ela dolognak nlnik, ..

;7 Vo. CI1i indogya Upa / IJ j od I. 3. 4-5, aha! mint a ritualis binra!asban, "ugym as fe rf iu i te ve ke ny se ge kb en is , a mil ye n a nlzcsiholas, a versenyfuras vagy eg yfe sz es f j k ih uz asa , a z e mb er e ze ke t a d olg ok at k i- e s b e le .b rz es n elk iil h ajtja v eg re ",a za z z ih ;i l. 1s , k if ul la d ii s v a gy f el in du lt sa g nelkul.s o Az az a c elp on r e lta la la s a v alc ja ba n tudataliapot k er de se ; i nk ab b r an uj el e,mint oka az i jasz szellemi e ro n le re n ek . " T or 6 dj ct ek csak a cene l (hogy az hclyeses kifog.istalan legyen), sosern a z a bb a! f ak ad 6 eredmeriyekkel: sosc hagyj


17/92

William R. B. AckerKYUDO - AZ fJAsZAT JAPAN MUvESZETE

EldszoA mikor megerkeztern r apanba, feltert szandekorn volt a japannjaszat tanulrnanyoz asa, rninrhogy otthon mar regata rajon-goja voltam az aogol hosszu ijnak (longbow). Elsa nehany hona-porn azo nban gyorsan es elfoglaltsagok kozepette telt el , anelkul,hogy barrnifele eldrelepest tettern volna ez iigybeo, fgy csak az evmajusaba 0 j utottarn el a kyotoi Heian-szentely melletti Butokuden-be, a Harci Erenyek Csarnokaba, hogy az iiaszatot megtekintsem.April isban Pekingben jartam egy rnvid latogatas erejeig, es ot t fel-kerestern a hires Ijak es Nyilak Utjat, ahol nehany kinai ii ra tet ternszert, Ez mar csakugyan elin ditott a keleti I jasz.ar tanulrnanyoz.a-sanak utjan, fgy Kyotoba visszaterve azcnnal a harcrmiveszeti csar-oak rnegtekinrese mellett dontottern.

Elso Iatogarasom napjan megengedtek, hogy bemenjek es leuJ-jek abban a csarnokban, ahonnan az ijaszok lot tek, es nezhettern6ket, ugyanis ezt a turistak szarnara is lehetovc teszik, Mivel be-szeltern japanul, hamarosao buzgo kerdezoskodesbe fogtam, iller-ve rnegvalaszoltarn az amerikai fjaszatra vonatkozoan hozzarn in-tezett kerdeseket, Am arnikor azt mondtam, hogy szeretnek meg-tanulni japan stilusban loni, altalanos fe jc so va la s v olt a reakci6.

[35]


18/92

36 A TIlADICIONAus [JASZATR6L ACKER: KYl:OO - AZ frAsZAT JAPAN MUvESZETE , 37Termeszetesen megprobalhatja, de az kozrnegegyezes latszolag azvolt, hogy egy k ulfo ld i n ern viheti sokra.

Egy ferfi azonban, Nasu Toshisuke ur, noha talan csak a vitakedveert, megis mellern 3lh es kijelenterte, hogy velernenye szerintbtirrnely ke1l6 intelligenciaval C S turelernrnel biro ember kepes meg-tanulni, nem szarnit, hogy japan-e vagy kulfoldi. Ott helyben nagy-lelktien fel is ajanlotta, hogy mar rnasnap elkez.d i ta nitasornat, an-nak bizonyitasara, hogy egy kulfo ld i is kepes elsajantani es gyako-rolni a japan Ijaszatot.

Rovidesen elhagytuk a Butokuden epuletet es meghfvott a ha-z.aba, ahol szertar tasosan teat fogyasztottunk es beszelgettunk egykicsit, majd elmentiink egy uzletbe, ahol tampa, tollazarlan vesszo-ket rendel t szarnornra, rnon dvan, meg sok id6be rel ik, mire kepesleszek igazi vessz6kke! celba ralaln i.

Akkoriban a hires zen-buddhista kolostor, a Shokokuji faiainbelul egy altemplomban laktarn, a csaszari palotatol eszakra. Azott el6 pap mar visszavonult, felesleges szobait pedig diakoknakadta ki - szerencsernre nekern is jutott egy. A hely csodalatosannyugodt es csendes volt, szobarn pedig egy kertre nezett, arnelymogott egy bambuszliget huzodott, A kovetkezd nehany horiap-ban baratorn e s tanitorn, Nasu Toshisuke szinre minden nap el jottide kora reggel es az fjaszat japan rmiveszerere oktatott.

Kezdetnek kolcsoriadott egy gyengebb Ijat a sajat jai kozul , va-lamint elhozta maleisoardjdt, azaz egy nagy, henger alaku, szorosanosszekotozott szalrnabalat , amelybe a kezd6k lanek mintegy mas-fel meternyi tavolsagbol, tornpa, tollazatlan vessz6kkel, mfgel nemerik azt a sz intet, hogy val6di vessz6ket is rajuk lehet bizri i.

Kemeny munka volt ez. A hcnapok teltek, en pedig meg min-dig a mahiu/ara elott al ltarn, szakadatlanul lddozve es huzgalva atollazatlan vesszoket, rnikozben Nasu ur oldalrol bosegesefl kom-rnentalta minden egyes lovesernet. Nernely napokon minden rosz-szul sikerult, Neha flgyelemre rnelto elorehaladast allapitort meg.Fokozatosan, nagyon lassan, de megtanul tam olyan lazan tartaniaz fj markolatat , hogy az oldast kovetoen az i j kezdett elfordulni a

kezemben. Ez a tendencia napr6l napra erasodott. Hamarosan ahMegy flkort irr Je, az Ij pedig hrituljaval egyenesen fclern fordul-va alit meg; Nasu ii r folyton ugyel t arra, hogy ne segftsek rJ . a ke-zemme! a megfordulasnal. Az fj megfordulasat a kezben nem csu-pan szepsege miatt ertekel ik oly nagy~,a, hane~ mert :z ~ jelensegmesterkletleni il csak akkor fordul elo, ha az ijat tarto kez ponto-san ogy fogja a markolatot, ahogyan kell, Nehany honaporn ra-rnent, de vegl il sikerult elerni , hogy az ideg ligyesen es elega nsanatfordult, nekiutkozve a csukl6m haruljanak, es ez hamarosan rend-szeresse valt.Irlokozben Nasu i ir alkalrnankent rovid leirasokat kszftett azfjaszat kiilcnfele lepeseirol- a beallasrol, a huz.isrol, a t3r tJsr~I, ~zoldasr61- , en pedig leforditottarn ezeket, rnikozben megbeszeltuk6ke~. Ennelfogva rulajdonkeppen inkabb fordft6ja, es nem tars-szerzoje vagyok az it t kovetkezo szovegeknek. Azonban helyen-kent hozzafUztem ezt-azt, hogy a nyugati fjaszok sz imara erthe-tobbe tegyem, es mivel minden felmerulo reszletet hosszasan meg-tatgyaltunk, a vegeredmeny joggal nevezhet6 kozos alkotasn ak.

Az [ras akkor kesz ult, amikor nerni id6t tudtam szakitani ra aj-apan mfiveszet es nyelv tanulrnanyozasa mellett. Masok erdekld-deset szinten felkel tette a terna, akik segftettek a forditasban es azeszrnecserekbe is bekapcsolodtak. Elsokent Amoon Hulsewet, akiLeydenben iskolatarsarn volt, s Kyot6ban toltott egy ever, rnialattugyancsak foglalkozott az Ijaszattal. Dr. C.lahs volt a rnasik: a~ikbzgazdasagtant es kozigazgatast tanult, Ok kctten, N asu ur esjomagarn id6r6! iddre taLilkoztunk estenkent, es leforditottuk a Sha-gakuseiSiJ jelentos reszet, amely egy ijaszatr61 szolo regi kinai szo-veg a Ming-dinasztia korabol. Hulsewe ur volt csak velunk a rnunkakezdetekor, majd kes6bb Dr. Fahs isvclunk dolgozot t h6napokonkeresztul, Mivel ez igen erdekes Iras, biztos voltam benne, hogy anyugati fjaszok is nagyra rtekelik.A Jelen konyv nern egy altalanos ertekezes a japan fjaszatrol,hanem rovid ismertet6 az fjaszat celjairol es m6dszereir61, aho-gyan azt [apanba n gyakoroljak, vagy legalabbis ahogy nekem tani-


19/92

38 A TRAT)[Cro~AL1s fJASZATROL ACKER: KYUDO - AZ i rAsZAT JAPAN MOvEsZETE 39tottak, U~anis ~obb ljaszatta l fog lalkoz6 iskoJa van [apanban,m ~Jyek m iridegyike kulonfe le hagyom anyokat ariz . Egyik erre, arnasik ana helyez nagyobb hangsulyt, de egeszeben vcve ug y t6-nik, h og y v al6 di kulonbsegek csak a kevesbe le ny eg es d olg ok ba nfedezhet6k fel- k is technikai rru kkokben es a szertartas forrnaja-oa k kerdeseiben, Ha peldau! a teljes feszfrettsegben val6 tartasrolvagy az oldasrol van sz6, m ind teljesen egyetertenek es valohannem is nagyon tudnariak elterni egymast61.. Iiyenforrnan az olvaso biztos lehet abban, hogy itt je llegzetesja pa n lo ve si stilu s tisztesseges bernutatasaval tala lk ozik , am ely alap -veto aspektusaiban nem kulonbozik jelentdsen egyeb japan vagyval6ba n k e le ti f ja sz at i stflusoktol,

A nyugati em ber szarnara a tavol-keleti fjaszatban m essze a leg-erdckcscbbnek bizonyul a terry, hogy m ind Kinaban, m ind Iapan-ba n az ideget erosen hatrahuzzak, ahogyan azr a regi angol fja-sza tban is tettek R og er A sc ha m idejeben. Hogy ez bizonyos szern-pontb61 elonyos, velem enyern szerint kideriil a niloldali abrabolam ely a ket pozlci6t mutatja, u gy m eg rajzo lv a, m in th a kozvetlenulaz ijasz feje folul neznenk lefele. Az els6 az amerika i teljes hiizastabrazolja, erzekelterve, hogy a huzokar konyoke tornpaszoger zarbe a vallakkal, am fg a hurt nem hiizzuk alaposan a f(jl m age.

Az abra m asod ik ra jza a hatullvo konyok es a valla k egyrnas-hoz va16viszon~at m utatja a keleti teljes hiizasban. Figyeljuk meg ,hogy az ideg teljes megfeszltese kozverlenu] a huzokar val lara ha-rul, ahelyett, hogy arnerika i m 6dra konyokre tortenne a hUZ{IS.

Senki sern tagadhatja a keleti teljes huzas nagyobb eleganciajates szepseget, Ebben a m ellkas rnegfeszul es m eg is k elt feszlten i,m fg a vallakat a lehero legjobban el kell ro lni egyrnastol. Ebb61kifo ly61ag ugy tiinhet, hog y a keleti fjaszat kulonb g),akorlat, minta rnienk, noha pontossag tekinteteben nem egyenlo ezzel. R end-szeriik m eg itelesekor e pon ton nem art em lekeztetni, hogy a regi~ngol fjaszok is a fiili.ikhaz huztak. Ok ujjheggyel huztak, m fg ajap inok a huvelykujjuk elagazasanak tovebe fogjak be a hurt (lasda 44. oldal rajzait), Latharo, hogy az ideg a japan Ijloveszetben

Ib

t JIAmerikai e s j ap an hrizasFigye/jiik meg, hogy az amerikai h"zdsndl (felso rajz), ahol az ideget nem

htizzak a f li l m og e, a konyok nines egy uonalban a vdllakkal, mi g ajapanijaszatban (also rajz} igen, s ilymodon a hur telj:Miz6erejea hziz6karvdlla-ratevodik at, aJJelyetl,hogy a konyol(onmaradna, mint az arnerikai m6dszeresatcban,

jelent6sen m esszeb bre er a fL il m age, m int a regi an gol fjaszatban-a ku lo nbs eg valojaban a huvelykujj tove es a m utat6ujj hegye ko-zotti tavolsag.

Remelern, hogy ezt a reszletet fo nto l6 ra v e.v e nehany nyugatifjasz eljut odaig, hogy hosszabb fjakkal k fserletezzen , am eJyek le-h eto ve tesz nek eg y te ljese bb huzast a re gi angol Ijaszok rnodszere-hez hasonl6an. A zt is rernelem tovabba, hogy ncm elyeket arra osz-tonoz, hogy beszerezzenek m aguknak egy japan felszerelest es ki-probaljak, mit tudnak azzal. Ehhez nem szukseges elvetniuk anyugati Ijjal eddig kialak ito tt technikajukat, m ivel a ket rendszerte ljesen eltero. E gy m asik jelen tds kulonbseg a japan es sz.inte va-lam ennyi m as tipusu fjaszat kozott, hogy a japanok kifejezettenerre a celra ern elt epulerb ol ldnek.

M iutan hat h6napig eltern a Shokokuji kolostor szobajaba n,r~vid idore hazam entern A merikaba es megnosulcern, ma jd J ap an bavisszaterve vettiink egy japan hazar a Kam o foly6 part jan, szern-


20/92

40 A T I( A DI C1 0NA L iS f fA S ZA TR 6L

ben a Kyot6 t kelerrol ovezd hegyek legm agasabbikaval, a H ieiz ari-nal szem ben. A z udvar eppen eleg nagy volt ahhoz, hogy kia lak fr-sunk egy loveszpalyat. Egy kis epftm enyt kellett ernelni a eel e lhe-Iyezesere , es egy j6val nagyobbat, am elyben alltunk es ahorm anlortunk, a ket epulere t pedig egy kavicsos osveriy koto tte ossze egy-m assal. japanban az fjlaveszetet tobbnyire ily m 6don k ialakfto tthe lyen vegzik, N agyon ritkan fo rdul e la , hogy a japariok kiteszik acelokat a rnezore e s sz a bad eg alatt lonek, a vadaszat pedig fel scmrneru l bennuk , Ezek a hazak a iovest sokkal m eghirtebbe tesz .ik ,m in tha a szabadban tortenne, es n em kell ag g6d ni az id6jaras mi-att sem . Am int a yumiba, az az az fja szte rep elkeszult, tartottunke gy me g ny it 6 szertartast, ahova Nasu D r es e n me g hf vt un k szarnosija sz t K yo to k ulo nfe le szervezeteibol es k lu bjaib 61 . E n nyitottarnmeg a cerernoniat az elsa ket vesszo kilovesevel, es rnasodszorraszerencsesen el is tala ltarn a celt.

Hulsew e D r es D r. F ahs szinten gyakran vettek hasznalatba ahazikot, egyik telen pedig D r. F ahs, N asu D r es j6magam egyilttvegeztuk a kangeik6t (5 z6 szerin t 'hideg -gyakorla tot') ker hetenkeresztul, I1yenkor hajnali or o rako r kelnink es m eg so tetben 01-toztunk fe l. Eloszor a szalrnabalara 16ttlink szaz tam pa yegG nyi-la t olyan temp6ban, am ilyen gyorsan csak fel tudtuk ilIeszteni anocko t az idegre , es csak ezt kovetoen kezd tunk a celra loni.

Ezt az eloszot szere tnern azzal zarn i, hogy kifejezem tegm e-lyebb halam at N asu iir, a tanfto rn fe le. Szule teset rek intve szarnu-ra j , es ugyanazt a csaladnevet vise li, m in t a hires Nasu no Yoichi a12. szazad bo l, akird l azt beszelik, h og y a Y ashirn an al v ivott be lten-geri csataban, arnikor M inam oto harcosai kovettek a Tairak hajoita part rnenten, v arv a, ho gy kiszallja riak , egy etlen lov essel e ltala ltaaz ellenseg hajojariak arb ocara nizott legyez6 t. D e nern csupanelta lalta , hanem a torteriet szerint eppen a bam buszlem ezeketosszetarto peceknel lo tte m eg a legyezot, am ir61 az ellenseg aztallftotta , hogy m eg6v ja a haj6 t a ny llvesszok tdl. Ez az egyetlen lo-v es fe ljo gosftotta ot, ho gy valosag os japan R ob in H ood kent tiszte l-jek.

A CK ER : K YU DO - A Z fJA SZA T fA PA N M OV ES ZE TE 41D e terjiink vissz a tan ft6m hoz, Nasu iirhoz, aki m ar gyerekko-

fa ora fjaszkod ik. A kkoriban kezd te el tanuln i, a rnikor m eg az av e sz e ty f eny e ge tt e ezt a hag yo manyt, h ogy elainik J apanbol, ugyanisjelenlegi nepszeriisege es u jja sz lile te se 1 92 3- ra vezethetd vissza.f g y a sokkal jobban ism eri a rm iveszet regi tradic ioit, m int azok,akiK azota s aj at ft ot ta k e l. Mestere, Kojuro K iyom itsu Ich ikaw a olyanferfi volt, ak i m eg szerntam ija vo lt az lj h ab orris alk alm az .asan a k,es az fjaszhazban hunyt el80 eves koraban , ijfesz .ites kozben. Ket-segte len, hogy tanulhattam voln a valarnit a japan fjaszatr61 m astan ft6t6 l is, de N asu iir nem es le lkesedese e s buzgalm a nelku l ez akis konyv ne m szulethetett volna m eg e s en sem kaphattam volnam eg az elsa es rnasodik fokozatot a Butokuden Kitano szakaganakv i, zs ga ja n, a m in ek koszonhetoen jo go su lt le ttem egy bfbo rszinu b orrang jelzes v iselesere a keszty iim on. Hogy rn indez fgy torren t, azteljes rnertekben annak koszoriherd, hogy Nasu ur o ly te lk ese n ig ye-kezetr m egism ertetn i a v al6 di japan fjaszato t a N yu gattal.

A bedlldsA beallas m indennek az alap ja az fjaszatban, ugyan is csak b iztosallast fe lveve v agy un k kepesek a teste t eg yenesen es k ieg yensulyo -zo ttan tartan i es m egfelel6 lo vesi pozfci6 ba k eru lni,Eloszcr is, am ikor fjja l a kezben elfogla ljuk helyunket a lo te-ren, m as em berek m ind en go ndo lata t e l kell tavo zta tl1i elm en kb ol,tudatositva, hogy csak az ijazas fogla lkoztat. Csak ekkor, az elm elehetolegtoke!etesebb osszpo nto sftasav al fordu lun k szernb e a eel-la l, fe lk esz ulv e a loveshez,Az fjasza t gyako rlata soran m ind ig k inalkozik alkalom a fejlo -desre. A tudatallapo t, a techn ika , az idazftes, az allasm 6d, a huzas,az oldas stb. vari.ic io inak lehetosege veg telen, es m eg sok eves gya-korlas uta n sern lovunk soha ketsz er egyform an . Ebben a valtoze-k ony sagb an es valtozta thatosag ban rejlik az ijaszat f6 v onzere je .

Igy am ikor areca] a eel fele fordulunk, nem csupan ranezlink,hanern osszpon tositunk is fa . Ez azt je len ti, hogy am iko r a ravel-sago t, m agassagot stb , felrnerjuk , azt nem csupan a szem einkkel


21/92

42 A TRAD1C10NALlS fJAsZAT1{6L ACKER: KYUDO - AZ i rAsZAT JAPAN MUvESZETE 43vegezzilk, szinre gep iesen . M eg kell tanu lnunk m indezt a hasbol(hardbal) vegrehaj tani .

Hogy a eel viszonylataban rogzften i tudjuk pozfcionkat, balo ld alu nk ka l fo rd ulu nk feleje. Ekkor a ba l l ab at b ef el e f or ditju k,m ajd jobb i ab u nkk al h at ra le p un k ugyanebben a tengelyben . A la-bak kozti tavolsagnak valarn ivel (3-4 em -re i) rovidebbnek kell len-nie, mint az altalunk hasznalt vesszd hossza. Ez a vesszohosszu-sag, ayazuka, minden ernbernel valtozo. Annak rnegallaptrasa, hogymilyen hosszu vesszdre v an s zi. .ik se gi ln k, u gy tortenik, hogy nyiij-tort karra l lernerjuk az adarncsu tkank to l a kozepso u jjunk hegyeigterjed6 szakaszt es ehhez m eg ket es fe l centirnetert hozzaadunk.

A labakkal terrneszetes terpeszben helyezkediink e l, m in de n-fe le rnesterkeltseg es forte lyok nelkul, a terdhajla tokat pedig tart-suk egyenesen. A hogy a vesszo hossza valtozik , ugy kell a labakkozotti tavolsagot is rnodositani az egy es em berek testalk atan akmegfelelcen. Az < 'i ll as na k biztosn a k, a k ile ng es legcsekelyebb erze-se t51 es az Izuletek minden szuksegtelen mo zg as at6 1 m e nte sn ekkell jenn ie . A test izrnai legyenek ellazfrottak es az a lia s le gy encgyenes.

A test megfelelo megtarnasztasa erdekeben az a li as l eg y en olyanszilard , m int egy rnozdfthatatlan k6szik la. H ogy ezt elerjuk, fon-tos a terd izm ait nernikeppen feszesen tartani es a terdizu leteketj6 1 hatrafeszfteni. De ekozben semmilyen kulonos erdfeszitest ne mszabad tenni; hogy eppen csak a kell6 erot hasznaljunk fe l, leg jobba terdk alacsok at egy kisse eg yrn as fe le fo rdirani.

A terrnesz.etes es egyenes tartashoz a teste t konnyeden, de hata-rozottan meg kell rogyasztani, sz inte ugy , rnintha leulnerik. Az"illesse l" itt a rra az egyenes, de m eg is konnyed resttar tasra kiva-nunk utal ni, am elyet a buddhists szerze tesek vesznek fel m ed ita-c i6 k o zb en ,

EgY 'segben kell erezruink a vesszrit, az ijat es az ezeket tarto kezet,ffiacgunk dott ta rtva es lefedve vele a celt. A va 16sagos harcban azfjasz u gy an lg y all sz em be n az ellenfellel, fedezve rnagat es a l eg k i-se bb ftW le tet m uta tv a fele. Ez a yugamae avagy keszenler ertelrne.A keszenle t konnyebben elerherc, ha az em ber a celt el6 ellenfe l-kent kepzeli el.

M ost azonban terjiink v issza es vizsgaljuk m eg reszle tesen azo -ka t a lepeseket, am elyek az allashoz es a fen t korvonalazo rt ke-szenleti allaporboz vezetnek. E tepesek leirasa azon a tr adicionalises szertartasos folyam aton alapu l, am elyet a japan talalkozokon esversenyeken szckasos m 6don betartanak . Eloszor az I j J S Z elorelepadd ig a pontig, ahon nan loni fog. lja t egyenesen eldre es lefe le tartjaol y medon, hogy a fe lso vege alig nehany centirneterre va n a talaj-t61.Felveve poziciojat, fe lemeli az ijat es egy en esen m aga el6 tt ta rt-va a hurra illesz ti a z e lsa vesszot. ( A ja pa n celloveszetben mindenem ber csupan ket vessz6 t hasz.nal, es egyszerre csak egy em ber 16.)Ezutan a rnasod ikat (tollal e ldre) az els5 vel parhuz.arnosan az fj-hoz szorftja a bal kez gyurus- es k isujjaval.

A m asod ik nyflvesszo rovatkaja ily m edon kozvetlenul az elsahegye ala te helyezked ik el, szara pedig az Ij hurja t erinti egy pon -ton, kb . ket centi rneterre a h eg ye to l. E zt csupan a stilus kedveertvegzik 19y es igen m egkap6 hatast kelt. Tobb ilyen je llegti ke le tiformaliras is letezik,

M ost, bal kezeben rartva az Ija t es a k et v esszo t, a z Ija sz le eresz -t i j ob b kezet es m egfog ja az ideget a hu ve ly kujja va l, ille tv e rn uta -to - es kozeps6 u jj aval egy pon ton , egyen16 tavolsagra az Ij als6 ve-geta l es a fe l h elyezett vessz6 t5 1. Ezu tan egyenesen m ag;, ele te-k in rve ad dig em eli az fja t, mig a v es sz 5k n ag yja bo l s ze rn m ag as sa gb akerulnek, az fj hurjat egyenesen es tokeletesen fuggolegesen tartvam ag a e l6 tt.

Ezt kovetoen helyzete t valtoztat, eloszor bal laba val m ozdul ac el fele , m ajd a jobb labaval le p h atr afe ie , fe lv ev e az alapallast. Haez m egvan, leereszti az Ija t, als6 veget lagyan bal terdkalacsara he-

Yugamae: keszenlitA z alta lancs testta rtast es az fj ta rtasanak m odjar, m eg m ielo tt 10-v e sh ez f el em e ln en k , yugamaenek azaz 'k eszen l e tnek' n ev ezzuk .


22/92

44 A TRADICIONALIS jJASZATR6L ACKER: KYUDO - AZ iJASZAT JAPAN J\'IUvESZETE 45Iyezve , a hurt e!engedve pedig jobb kezet v isszahuzz.a es konnye-de n a jobb cs f p 6j en p ih e nt et i. Ha a val}ak eshi lonosen az Ijat tartoka r izrnai iaz.ak, es az egesz resttartas konnyed es terrneszetes, az fjm agatol a m egfele t6 poziciob a ford ul, old alra es kisse e l6re m utarv a.

Ezen a pontcn, rnieldtt iijra rneg erinrene az ideg et, az ijaszn akerdemes pa r rnasodpercnyi szuneret tartan ia az elcseridesedes estudatanak osszpon tosftasa vegett. Nernelyek igen nagy hangsulytfek tetnek erre a szunetre, es javasoljak a m ely legzest, haso rilot ah-hoz, am it a buddhista szerzetesek vegeznek rneditacio kozben, azidegek megnyugtat.is ira. Masek v iszo nt n em rartjak sZliksegesnekezt a f ajta le gz es t.

A kovetkezd lepes pontes rnegertesehez eleng edhetetlen, h ogyvilagos elkepzelesunk legyen a japan fjaszkesztyur61. A lenti kerr aj z a la pj an nerni kepet alkothatunk r ol a. A lt al a. ba n e lr no nd h at o,hogy ker reszb61 allnak, am elyek kozott az A -A jelolesu varras kc-

killso nezet

pez! a hatart. A bal oldal, a keszryfi huvelykujja roppan t vastag eskem eny b 6rbol keszul, A huvelykre illesztett resz szarvasagancs-bol van, Jagy borrel burkolva es kerneny borre l bebor irva . A belu lleve; aganes nem latharo, A rnasik, job b o ldali resz igen lagy , rugal-m as b ar bo l vale. Itt csak ket ujj van, de Japan egyes reszein haremujjas keszrytic is hasznalnak,

M ost m egkerjuk olvasonkat, hogy jobb kezet tenyerrel le felenyujtsa k i, h uve lykuj ja t ped ig oldalra es kisse lefele gcrb itse be.EWL- ln mutate- e s k6zepso ujjanak h eg ye t h el ye zz e a h i iv e lyku j-j ei n ak ko rr n er e, gyurus- e s k i su jj at ped ig gorbftse a tenyere ala, sigy megkozelft6 leg azt a pozfciot kapja m eg, am elyet a kez az ijm eg fe sz itese k ozb en felv esz.A k esztyfih oz visszaterve figy cljuk m eg, ho gy a hiive lyk elaga-zasana! van egy vagat, am elybe az fj hurjat iIlesztik.

M ivel a keszry d h uvelykresze kerneny es m erev, a hu vely kujja tn em tu dju k m eg hajlftan i. Ezert, hacsak az ideg nern illeszkedikpon tosan ebbe a vagatba, lehetetlennek n inik m ajd m egfesziteniaz fja t, m ivel a hur, ha a bor fe luleren csiiszik, konnyen eltavolftjaa k et ujjat a huvelykujjtol, Az id eg e sa k akkor il le sz ke dik m e gf ele -loen a barazdaba, ha a kezet tenverre l lefe le tartjuk. Az id eg e le n-gedese, az old as akkor m egy vegbe, ha a hiive lykujjat helyen tartoke t ujjar elengedjuk es egyidejiileg a kezet is e lfordftjuk , n ernileg[elfe le em elve a h uvelyket es fgy a tenyeriin k va!am elyest szernb e-fordu l az arcunkkal.

A k eszen let allapotahoz v ezet6 lep esek lefrasahoz visszaterv e,fjaszunkat ugy hagytuk o tt, hogy fjanak also veget a b al te rd en ,jobb kezet pedig job b csipcjen pihenteti, bizonyos legzesi gyakor-la tokat veg ezve (ezeket kesdbb reszle tesen targyaljuk rnajd), arne-ly ek h atasaken r ere jet a h asiiregb e gy ujti ossze,

Ezutan, am int elegge nyugod tnak es osszeszedetrnek erzi rna-gat, jobb kezet terrneszetesen es korinyeden m egem elve gyurus- eskisujjaval m egfogja a rnascd ik nyilv esszot a hegyenel, lefcle logat-va , m ajd a renyere es a ket kesztyfi nelkuli ujja koze szorfrja , m i-kozben kilov i az els6 vesszrit. Nernelyek , ak ik ugy erzik, hogy ke-

t eny e r f eU \[ ) n ezc t

Japan i jaszkeszeyuA keszty!i hiivelyk-risze roppant kemeny e s merev borbol van. A hiivelyku)jrtli lleszkedo rcsz valo)dban egy ldgy borrel boritou agancs, amely nem ltit/wto.A mdsik fele igen ldgy, ruga lmas blh-b61keszi il . A kit resz: az A-A jeJlj li suaarrat rn eriten illesztik ossze.


23/92

46 A T RA DIC IO NA LIS iJA SZ AT RO Lnyelmetlen a vesszot kezben rartani loves kozben, a [oldre helye-zik vagy kimon6juknak rarnasztjak addig, mig nem lesz ra szuk-seg a mascdik lovesnel,[obb kezebe veve teh it a rnasodik vessz6t, az fjasz beakasztja akesztyut az idegbe a vagatnal, mintegy 15 centirneterre azon pontalatt , ahol a vesszc rovarkaja a hiirh oz i lleszkedik. Azert ott , mert(gya keszryti hurba akaszrasakor semrnikeppen nem zavarja a marfelhelyezett vesszot,

Az ideg fogisaTsurugararni, avagy a IuIr fogdsa. Fig) 'e~' i ikmeg. miken! p ih en a z & . a terden,mikozben a kesz1ytl t rai llesz lj iik a h tura az a/al l a pon t alatt, ahol a vesszalbeakasztottuk. Ezutdn a keszly,;t ouatosa felfeLe cs"sztaljl1k az idege", migmajdnem hozzaer a ucsszdhoz.

ACKER: KYUDO - AZ tJASZAT JAPAN MUVESZETE 47A kavetkezolepesben a kesztyiit felcsiisztatja az idegen addig a

pontig, ahol mar csaknern rnegerinti a nyllvesszoc. Ezt ovatosankell vegrehajeani, mert egy szaggatott, hirteJen rnozdulat kovetkez-teben kimozdithatja a vesszot a hii n 61. Ha a kesztytit nil kozelvisszuk, elofordulhat, hogy kesobb leloki a nyilvesszot az fj megfe-szftesekor, rnivel a ranehezedo feszultseg miatt kisse eldeforrna-16dhat es nekinyornodhat a vessz6nek. Mikozben ily m6don felfe-Ie csusztatj uk a kesztyfit az idegeo, a hiivelykujj es a ket els6 uj-

Az ideg, a vesszo es J koztyu kapcsolacaA11likol' a kesztYllt felcs"sztatta a vesszo aloui pozici6ba, az ijdsz edrja a fo -gast, elsa ket "jjal a lIiively/{ujj vegere hel,ezve.

junk kepezz.en V alakor, s tartsuk 6ket kell6 tavalsagban egymas-tal.

Amikor a kesztyu a megfelelo poz.Icioba csuszott, kozvetlenul avesszo ala, az Ijasz zarja a fogast, ker ujjat a hirvelykujj vegere he-lyezve. Ekozben ugyeloie kell ana, hogy ne hajlftsa lefele a konyo-ker es rnindket karjan ak izmai eleg lazak maradjaoak, ne feszulje-nek meg sehol, Rendkfvul Iontos, hogy a konyokot felemelve tar tsae s ne hagyp megereszkedni.


24/92

48 A TRADI C IONA LI S j JA S Z ATROL A C KE R . K Y U DO - A Z f JA S ZA T J AP A N MU vE SZ ET E 49Az ijtart6 kt z is afogds

Az egyik legnebezebb dolog a japan fjaszatban az fj tartasan akm6dja: a fagas. Amikor az fiiisz rnegfogja a hurt a keszryrijevel,meg mindig a bal terderi rnegtarnasztva kisse elfordftja az fjat balfele, maid eldretolja a eel iranyaba, V alakot kepezve mutate- eshuvelykujjaval, a tobbi ujjat lazan, de tobbe-kevesbe a mutat6ujjalegy voria lban tartva,

Ezt kovetoen addig feszfti az ideget, mig megerz.i az fi erejet,megszilardftja a fogast. A fogas ugy jon letre, hogy a huvelykujjnagy ujjpercet szilardan megtamaszt ja az fj hasan ak jobb kez felo-li sarkaban es ujjhegyei t (kiveve a mutatoujjat , men az tovabbr a isV alakot kepez a huvelykkel) a kisuj jtol kezdve egyenkent elhelye-zi az Ii jobb kez felol i oldalan, megpedig oly m6don, hogy az ujjakegyaltalan ne erintsek az Ij hatuljat. Az ujjak kozott van nerni ter-koz, amelybe az ernbernek be kell tudnia szurni egy ceruzat , Olyanmagasra kell helyezni az ujjakat , amennyire terrneszetes m6doncsak lehetseges - altalaban azt moridjak , mind magasabbra, annaljobb -, ugyanis ha a huvelykujj konnyeden es terrneszetesen a ko-zeps6 ujj korrne felett helyezkedik e1, nem fog tulsagosan lefelelejteni.

Fontes, hogy ne engedjiik a kisujjat elorenyiiln i, il letve hogy agyurus- es kozcpsd ujjunk tuls


25/92

5 0 A TRADfCIONAus fJASZATR6L ACKER: KYUDO - AZ jJASZAT JAPAN MOvESZETE 51es ugyanakkor kovetkezetesen uralm a ala hajtja a tud atat. Ily rno-don az fjaszat gyako rlasa a je llernepfres rtekes reszeve val hat, eskepes m eltosaggal felruhazn i azt, aki igazan kornolyan foglalko-z ik v ele .

M iuran valaki m ar gyakorolt egy keveset, hajlam os elkezden if ig ye lm etl en ul v ag y v ele rle nsz en ie n lo ni, f gy a l eh et6 1e gf on to sa bb ,hogy ne fe lejtsuk el el6bb a vessz6 t, m ajd a celt szem iigyre venni afentebb isrnerte tett m od on ., "A eel szem revet,elezese" m ajdnem szo szerin ti fordftasa a ja-

pa n monomi kife jezesnek, am ely a mono, 'do log ' es a mint, 'Iatni ','rnegnezni' szo mi gyokeb61 all ossze,

Ez sokkal a ltalanosabb kirejezes, m int a m i "celozni" szavunk,u~anis rnagaban foglalja azt is, hogy egy darabig nezzuk a celt,rniko zben v agy m ielo rt fe lerneljuk az Ijat, es no ha terrnesz.e tesenbeleertendd az is, am it m i celzasnak nevezunk m egsem hiszernhogy torditasban a "celzas" szo visszaad hatna a 'm egfelel6 jelente~set.

A ee l szernrev ete lezese tehat a celra valo rarekinresben all az fjmegfeszitese kb"zben, es elvezet a mieomi; a v alo di c elz as e le re se he z- ez t szo sze rin t, b ar n ern tu l ele gan sa n "la tas-b elen yo mo dask en t"fo rdfthatjuk, a miru, "la tni" es a komu ig ek b6 1, a me ly v alarn ib eval6 belesu IIy edest vag y b eleragadasr is jelent,

Lathatjuk majd tehat, hogy a mihomi .. a c elb a b ele rn ely ed otekin tet - egy olyan fokii ko ncen tracio t von maga utan , am elyetonrnagab an a m i "celo zni" szavun knem tarta lrnaz. Amonomi erot-lenebb k ife jezes, m int a "clzas", a mibomi viszon t er6sebb es tob bannal.

sonl6anaz un iverzurn kozeppon tja lenne. (V airocana Buddha aszo panteisztikus ertelrneben vett isten, azaz a teljes let. Az osszesrabbi Buddha csupan az 0 " v alarn ely ik a sp ek tu sa .) V ag yis o ly an b usz-ke melt6saggal es nyugalom mal kell viselkednie , m int am ikor va-laki lo ra iilve e1helyezkeJik a nyeregben . Ily m6don a test sza l-egyenes es m egis fesztelen , m in tha csak term eszetes m Ddon egye-neseR alln a. E kkor, ha a test felso resze egyenes es laza, az em bernekm in de n id eg i e ne rg i ijar a h asu reg eb e k eJJ o ssz.p on ro sita nia .

A japanok nagy figyelm et szente lnek az allasriak es a test elhe-Jyezkedesenek. M ikozben az fjaszatfa ok tatott, Nasu ur iddnken tvaratlanul rneglokotr - ho I e lolrol, hol hatu lr61-, csak hogy Lissa,allasom eleg szilard-e. Neha nem m egfeleloeo :ilium e s a z or in a lm egbillentem . M asker v iszont, ha eppen sikerult kifogastalanulallno ro , lokdoshetett barhogy, a legkevesbe sem inog tam m eg .

A legerotlcneb b es legrosszab b po zfci6 m ind kozul term eszete-scm az, arn ikor a gerincoszlop alja t hagyjuk hatrahajlan i ugy, hogya fenek is kifele m ered. A gerincet egyenesen kell ta rtani.

Dozohuri: egyensulyDozolcur: alart azt ertj u k, ho gy a tester fU ggolegesen tartjuk a labaknyiijtotta alatamasztasra.

A :z fjasznak ugy k ell rn agara gon dolnia , m in t V airocana B udd ha-ra, nyugod tan es fe lelem tol m enteseri, aterezve , m intha hozz.a ha-

LegzesA ktfe[e legzesi m od , a m ellkasi e s a rekesz.izom -legzes kozul arekeszizorn-legzes a terrneszetesebb es a rnellkas kitagulasa nelkiilvegzerrdo.

A mellkasi legzes nem rerrneszeres es a lka im azasa kozben am ellkas folyam atos kitaguLlsa jelent6s farad tsagot okoz. A leveg6ki1 leg zese en n el a tfpusnal m i nd am ellett ko nnyii es hatarozottana rnegkonnyebbules erzetet kelti,

A Je gz es elsa jatirasa ab bo l all, h ogy m eg kell tan ulni terrnesze-tes m 6don Ielegezni. H a ez.alta l m eg tanu ljuk erdnket a hasuregbeosszpontositan i, akkor m ondhat6 el, hogy eljuto ttunk az fjaszatv a l6 d i me g er te se h ez .

O sszegezve , a legzesi m 6d legyen csendes, es se nem izgatott,se nem m ozdulatlan, se nem sullyedo, se nern lebeg6. M eg am ikorteljes m egfeszitc ttsegben tartjuk az ijat az oldas elott, akko r is fgyk e ll l el eg e znunk.


26/92

5 2 A T RA DlC TO NA us f)A 5Z AT RO LA legzes e bangsulyozasa a konccntracio t es az idegek m egnyug-

t;tc :lsa t e loseg ft6 m odszerkerit a zen b udd hizm us h atasat tukro zi.Ennek az iranyzatnak n ines (o rm alis h i tva llasa vagy dok trfria-

ja , csupan az a m eggy6zodese , hogy az em ber elerheri a rnegv ila-gosodast sa jat to rekvesei a ltai, az im akar es a vall.isos hite t pedigm eglehet6sen haszralannak tekinti. A zen koveto i ugyancsak m o-n istak es nem fogadjak el a szellem es az anyag, avagy a szellem esa rest kozo rri kulonbseg tete lt, arnibol az az idea kovetkezik , hogyaz em ber kozverlern il ha t.ist gyakorolhat szelle rnere fiz ika i gya-korla tok reven, es elerheti a k ivant tudarallapo tokat vagy spiritu a-lis szintek et ak ar tesri gy ak orlato k alta l.

Noha a buddhizmus india i eredetC i, a zen K inaban bon tako -zott ki es szarnos o lyan elem et tarta lrnaz, am ely tisztan kinai, vagym indenesetre m ar regen kia lakult K friaban, m eg a buddhizm use lr er jc de se e lo tt .

Ekkeppen a zen is j o hasznat veszi a chi sz 6n ak , a me ly et e r-rie kejtenek [apanban, A chit valrozoan fordftjak hoI "Iegzesnek", hoI"szellem nek" vagy "idegi energianak". Ez az a rejte lyes e lek tro-m ossagszerf flu idum , arnely idegpalyaink rnenten ugy ararnlik atest egy ik reszeb61 a rnasikba, m in t az elektrom os ararn a vezete-kekben. A z angol nyelvben n ines cgyetlen sz6sem , amely eleggee letsz erfie n e s v ilag osa n k ifeje zh ern e je len teset. A fo rd ita sara h asz -nalt legtobb szo es kitejezcs nilsagosan elvo rit es ponta tlan . M in-deriese tre ahhoz nem fer ketseg , hogy a chi szo , am ennyiben azem beri lenyekkel k ap csola tban aikalm azz.ak, ezt az "elektrom os-sago t" je loli, am ely az idegszalaink rnenten halad ide-oda . fgy re-hat az "idegi energia" tfinik a leg jobb fo rd itasnak, es am iko r ezt akife jezest hasznalo rn , az olvas6 ugy kell gondoljon ra, m int egyszinte fiz ika i es ny ilvanvalo flu idum ra, abban az ertelernben, hogyrnozgasa az elrn e szarnara erzekelheto. E gy rnasik em ber chije (szin-ten az elektrornossaghoz hason l6an) j61 kiveheto borzongast vagymegrazkodast idezhet do.

A kinaiak egyebkcnt ugy fogjak fe l a dit, az id eg i energia t, m intam i kep lekeny es ellend rzes a la vonhat6, legaJabb is akkor, ha igye-

A CKER : KY UD O - A Z fIASZA'; JAPAN MUVES2ETE 5 3k ez ne k e ls aj at it an iellenorzesenek rnriveszetec. Az em be r p eld au losszponw sfthatja a chit a hataban, a lababan, a karj aban vagy avallaban , vagy eppen a hasuregeben, a m egfelel6 gyakorla tokhozigeny be v ev e azr.A chi fo lotti tu datos e llenorzes rnegsz.erzesere a lkalm as eszko-z6k kozu l azonban a m 6dszeres legzest rartjak a leghatekonyabb-n ak . A leg zog yakorla tok segftsegev el az india i yogi k ep es a ka ra rl a-gosan m egallitani es ujra indftani szfvverese t, am i olyan tctr, arn ittalan soh asern rm iltak felu l K fn aban vagy [apanban.

A lenyeg az, hogy a kinaiak szarnara altalaban veve m intha nemlerezne alapveto kiilonbseg a chi es a lelek, vagy altalaban a szel-lem kozo tt. Ez ert az idegi energiak fe letti kontroll m egszerzese t as pir itu alis e l6 re le pe sse l a zo no sftj ak .

Es isrnetelten, m ivel a chi fe letti ellencrzes tobbnyire fizika igyakorlatok, kulonoskeppen a tegzes reven szerezheto m eg, a spiri-tuatis uton val6 haladas is tenylegesen kez a kezben jar a legzogya-k or la to kb an v al6 e lo m en er ell el.

A zen buddh ista szam sra a spiritua lis u t pusztan m enta lis esz-kozok reven - pcldiul irnaval vagy valam ely istenscgen val6 exta-tiku s m editacioval= m egkfsere lt be jarasa oly ba nin ik ugy anis, m int-ha a tudat saja t erejebo l k fserelne meg felem eln i onrnagat. Ha azem be r to ke le tesite ni k iv .in ja tu da tat v ag y sp iritu al is e lo relep esr ak artenn i, ezt a test a lta i kell m egtennie , ugyanis csak fgy kepes koz-verlen ul h arni a v ital is e nerg iara. S zarnara a test n em "d urva" any ag ,es a lelek sem valarni felfoghatadan es elvont, hanem m indkettov alo sa go s e s v al6 tlan eg ya ran t.

Am ikor a zen K inabol atkerult [apanba , azonnal nepszeriivevalt az udvarban es a korabeli sz e llem i kaszt koreben szerte az 0[-sz i gban . A rendszeres es rnely hasi legzes kivanatossag tinak idea-ja, am ely az idegi energ ia osszpontosftasa t idezi e lo a hardban az.aza hasureg ben , ham arosan m inden m iiveszetb en es m agasabb rend tih iv at as ba n e lt er je dt .

A fuvo l isra , a fest6 es a kalligrafus m eg napjainkban is m ind ezta ja nl ja e s g y ak o ro lj a.


27/92

5 4 A T RA D IC IO N Au s 1 lA sZ AT RO L ACKER : KYUDO - A " Lf JA S "LA T JA J 'A N MU vES "LE TE . 5 5A teaszertartasban is elengedhetetlen fel tetel. Meg a viragren-

dezes mtiveszeteben is elrnondjak, hogy fgy es fgy uljiink es lele-gezzLink, rnikozben az agakat es szarakat hajlitgat juk a kfvant for-mara.

Ilyenforrnan [apanban a szeprmiveszetek es a harcrmiveszetekis egyfajta felvallasos jelleggel bfrnak. Mindegyikukrdl azt allitjaka koveroik, hogy gyakorlataik alapjakent a seishin tanren , a spiritu-al is gyakorlas vagy szo szerint inkabb spiri tualis kovacsolas szol-gal. Ezeket a rmiveszeteket mind dokent, azaz utkent ismerik el,amelynek kinai megfelel6je a tao. Ez roppant jelentosegu es igensokretf jelentest hordoz6 kifejezcs, amelynek megertesehez Lao-ce kulonbozo rruiveit ajanlorn az olvaso figyelrnebe.Ekeppen letezik a bambuszfuvola, a tusfesteszet, a kalligrafia,a teaszertar tas, a viragreridezes utja, valarnint a harcmtiveszetekkozu] a kard, a "LIgysag" vagy "rugalmas~ag" utja 0'udo) es az (jutja.

Az els6 dolog, amit az emli tett rmiveszerekro! erdekl6do, meg-dobbent nyugati embernek elmondanak, eppen az, hogy nem aztkell megtanulni, hogyan jatsszunk a fuvolan, rendezzuk el a vira-gokat, rnikent frjunk Ie egy kinai Irasjegyet, vagy dontsi ik le e

tanulmányok a tradícionális Íjászatról

Documents