kerettanterv tanterv 20140331.docx · web viewkerettanterv – 2012 magyar nyelv És irodalom...

KERETTANTERV

A MÁRIAREMETE-HIDEGKÚTI ÖKUMENIKUS ÁLTALÁNOS ISKOLA

HELYI TANTERVE

Budapest, 2014.

TARTALOM

1. ÓRATERV3

2. Az iskola magasabb évfolyamára lépés feltételei3

3. Az iskolai értékelés, a beszámoltatás és az ismeretek számonkérésének követelményei, formái3

4. Az iskola írásbeli beszámoltatási rendszere és a félévenkénti nyelvi vizsgák3

5. A tanuló magatartás- és szorgalomértékelésének, minősítésének követelményei és formái3

6. Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei3

7. Az alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei3

8. A tanulók fizikai állapotának mérése3

9. Tantárgyi tantervek (1-4. évfolyam)3

9.1 MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM3

9.2 MATEMATIKA3

9.3 IDEGEN NYELV3

9.4 KÖRNYEZETISMERET3

9.5 Vizuális kultúra3

9.6 ÉNEK-ZENE3

9.7 Technika, életvitel és gyakorlat3

9.8 TESTNEVELÉS3

9.9 Erkölcstan3

10. Tantárgyi tantervek (5-8. évfolyam)3

10.01 MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM3

10.02 Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek3

10.03 HON-ÉS NÉPISMERET3

10.04 MATEMATIKA3

10.05 Informatika3

10.06 IDEGEN NYELV3

10.07 FIZIKA3

10.08 TERMÉSZETISMERET3

10.09 BIOLÓGIA-EGÉSZSÉGTAN3

10.10 FÖLDRAJZ3

10.11 VIZUÁLIS KULTÚRA3

10.12 Ének-zene3

10.13 Technika, életvitel és gyakorlat3

10.14 Testnevelés és sport3

10.15 Erkölcstan3

10.16 KÉMIA3

10.17 OSZTÁLYFŐNÖKI3

A Máriaremete-Hidegkúti Ökumenikus Általános Iskola helyi tantervét az 51/2012. (XII. 21.) számú EMMI rendelet 1.és 2. számú melléklete – mint választott kerettanterv – alapján készítette el.

A helyi tanterv 2013. szeptember 1-től hatályos. Kivéve az 1., 9. és 10. fejezet, mert az felmenő rendszerben, azaz az 1. és 5. évfolyamtól kezdve. Az 1., 9. és 10. fejezet, azaz az óraterv, az alsó tagozat tantárgyainak leírása, valamint a felső tagozat tantárgyainak leírása tárgyában a 2008-ban elfogadott helyi tanterv megfelelő része marad érvényben 2016. augusztus 31-ig, a 2013. szeptember 1-jén 2., 3. 4., 6., 7., 8. évfolyamok számára.

A helyi tanterv tartalmazza az áldozattá válás elkerülésének, a bűnmegelőzés, a fogyasztóvédelem, a konfliktuskezelés valamint a közlekedési ismereteinek és készségeinek rendszerét, illetve követelményeit a tanulók életkori sajátosságainak figyelembe vételével.

1. ÓRATERV

1. Az iskola egyes évfolyamain tanított tantárgyak, a kötelező és választható foglalkozások és azok óraszámai.

Tantárgyak

I.

II.

III.

IV.

V.

VI.

VII.

VIII.

Magyar nyelv és irodalom

8

8

8

7

4

4,5

4

4

Idegen nyelv

-

-

-

4

4

4

4

4

Matematika

4

5

5

4

4

4,5

4

4

Történelem

-

-

-

-

2

2

2

2

Hittan vagy erkölcstan

2

2

2

2

2

2

2

2

Környezetismeret

1

1

2

2

-

-

-

-

Természetismeret

-

-

-

-

2

3

-

-

Fizika

-

-

-

-

-

-

2

1,5

Kémia

-

-

-

-

-

-

1,5

1,5

Biológia-egészségtan

-

-

-

-

-

-

2

1,5

Földrajz

-

-

-

-

-

-

1,5

1,5

Ének-zene

2

2

2

2

1

1

1

1

Vizuális kultúra

2

2

2

2

1

1

1

1

Hon- és népismeret

-

-

-

-

1

-

-

-

Informatika

-

-

-

-

1

1

1

1

Technika, életvitel és gyakorlat

2

2

1

1

1

1

1

1

Testnevelés és sport

5

5

5

5

5

5

5

5

Osztályfőnöki

-

-

-

-

2

1

1

1

kötelező órák száma

26

27

27

29

30

30

33

32

Választható matematika

-

-

-

-

-

-

1

1

Választható idegen nyelv

-

-

-

-

-

-

1

1

maximum óraszám

26

27

27

29

30

30

35

34

Egyéb foglalkozások

25

25

25

26

20

20

21

21

csoportbontás

-

-

-

4

6

6

7

7

napközi / tanulószoba

21

20

20

18

15

10

szakkör / sport

30

korrepetálás

10

egyéni foglalkozás

8

fejlesztés

15

Felhasznált órák száma

27

26

26

28

29

24

16

19

A magyar nyelvtan és irodalom tantárgy követelményeinek való megfelelés értékelése, illetve minősítése külön történik magyar irodalomból és magyar nyelvtanból.

A választott, választható tanórákon, illetve a tanórán kívüli foglalkozásokon történő részvételről a beiratkozott tanuló szülője, gondviselője a tantárgy, illetve foglalkozás óratervi indulása előtt írásbeli nyilatkozatot tesz. Az iskola a választható órák indítását csoportonként minimum 5 tanulói igény esetén biztosítja.

Amennyiben az iskola csoportbontást alkalmaz, úgy a csoport legmagasabb létszáma az engedélyezett osztálylétszám felfelé kerekített fele lehet.

A kötelező kerettantervi óratervekben szereplő tantárgyakhoz kapcsolódó, azok óraszámát megemelő választható tanórákon a törzsanyag ismeret- és készségrendszerének jártasság, illetve alkalmazási szintre történő elmélyítése a cél.

2. Az iskola magasabb évfolyamára lépés feltételei

A tanuló magasabb évfolyamba lépéséről a nevelőtestület dönt az osztályozó értekezleten.

Magasabb évfolyamba léphet az a tanuló, aki a helyi tanterv minimális követelményeit teljesítette (2-8. évfolyamon), vagyis az adott tantárgyi követelményeket a tanév végén vagy osztályozó, vagy pótló, vagy különbözeti, vagy javítóvizsgán legalább elégséges (2) szinten teljesítette. Az 1. évfolyamon a tanuló abban az esetben utasítható évfolyamismétlésre, ha „felzárkózatásra szorul” minősítést kap, és az őt tanító pedagógusok az évfolyamismétlést tartják a további fejlődése szempontjából előnyösebbnek. Egyéb esetben az az 1. évfolyamos tanuló, aki a tanév végén „felzárkóztatásra szorul” minősítést kap, osztálytársaival együtt felsőbb évfolyamba léphet, viszont részére az iskola személyre szabott felzárkóztató foglalkozásokat biztosít.

Ha a tanuló 2-8. évfolyamon tanév végén legfeljebb három tantárgyból szerez „elégtelen” minősítést, javító vizsgát tehet.

3. Az iskolai értékelés, a beszámoltatás és az ismeretek számonkérésének követelményei, formái

Az értékelés és beszámoltatás célja:

A tanuló személyiségfejlődésének elősegítése, valós énképének kibontakoztatása a tanári értékelés pozitív vagy negatív megerősítési mechanizmusain keresztül.

A részcélok:

· visszajelzés biztosítása a diák, a szülő és a tanár számára a pedagógiai cél – tevékenység - teljesítmény – aktuális viszonyrendszeréről;

· segítség a tanuló reális önismeretének és önértékelésének kialakításához;

· a tanulói tudás - teljesítmény minősítése.

Az értékeléssel szemben támasztott követelmények:

· legyen személyre szóló, pozitív és serkentő hatású;

· legyen folyamatos, a tanulókat nevelje rendszeres munkára;

· segítse a hibák rendszeres feltárását és kijavítását, legyen tárgyszerű és segítse a tanulói igényesség kialakulását;

· legyen összhangban a Pedagógiai programban meghatározottakkal.

Az értékelés feladata

· a tanulócsoport eredményének viszonyítása az országosan elfogadott értékekhez

· következtetés a tanítás és a tanulás hatékonyságára;

· a követelmények teljesítésének szintje alapján a korrekció és a további gyakorlás témáinak kijelölése;

· a tanulók egyéni eredményeinek viszonyítása korábbi teljesítményükhöz;

· a tanulók tantervi követelményekhez viszonyított tényleges teljesítményének minősítése érdemjegyekkel.

Értékelés típusai

Szummatív értékelés – megerősítő visszacsatolás jellegű: egy tanítási-tanulási egység végén regisztrálja az eredményeket, a követelmények elsajátításának szintjét; minősít; informálja a tanulót, szülőt és pedagógust.

Formatív értékelés – fejlesztő, szabályozó jellegű: a tanuló tanulási folyamatához, annak korrekciójához nyújt segítséget a tanuló, a szülő és egyéb, a tanuló fejlesztésében résztvevők számára.

Diagnosztikus értékelés – prognosztikai, korrekciós jellegű: fontos információkat ad a pedagógusnak a helyzetelemzéshez, a tanulócsoport és az egyes tanuló egyéni tanulási folyamatának tervezéséhez.

Az értékelés beszámoltatás és számonkérés helye a tanítás-tanulás folyamatában

Rendszeres visszajelzés a tanítási órán.

Rendszeres szóbeli feleltetés az előző órák anyagából.

Írásbeli ellenőrzés olyan tananyagrészek feldolgozása után, amelyekkel kapcsolatosan alapvető követelmény a számítási, illetve megértési feladatok megoldása, reprodukálása.

Témazáró feladatlapok megoldása témakörönként, a tananyag feldolgozása és rendszerezése után.

Az értékelés módja

Szóbeli értékelés: a tanórai nevelés egyik legértékesebb mozzanata a tanítás-tanulási folyamatában az állandó formatív (szóbeli) értékelés, amely nem minősítés, hanem a tanuló egyéni előmenetelének segítő biztatása, illetve a hiányosságok feltárása, amely segíti az önértékelés kialakulását és fejleszti az önismeretet.

Írásbeli értékelés: a tanuló írásbeli produktumainak értékelésekor alkalmazott formatív és szummatív elemek, akár rövid írásos megjegyzések a pontosabb tájékoztatás érdekében, valamint meghatározott problémák megoldására és fejlesztési irányokra vonatkozó javaslatok.

Osztályozás érdemjeggyel: szummatív jellegű értékelés, amikor a tantervi követelmények elsajátításának szintje, a tanuló teljesítménye alapján kategóriákba (1-5 érdemjegyek segítségével) lesz sorolva.

Az értékelés, beszámoltatás és a számonkérés követelményei

A számonkérés és az azt követő értékelés fókuszában

· a továbbhaladáshoz szükséges legfontosabb jelenségek, fogalmak, összefüggések, törvények ismerete, értelmezése;

· az ismeretek alkalmazásában elért jártasság, gyakorlottság ellenőrzése;

· az oktatás eredményeként kialakult készségek ellenőrzése áll.

A tanulói teljesítmény értékelésének alapja a különböző számonkérési formákban elért eredmény.

Az írásbeli számonkérés mellett kiemelt szerepe van a tanulói szóbeli feleleteknek.

A teljesítmények rendszeres szóbeli értékelése minden pedagógus oktató-nevelő munkájába folyamatosan beépül.

A tanuló tantárgyi teljesítményét és előmenetelét a tárgyat tanító pedagógus ellenőrzi, értékeli, illetve osztályozza teljes jogkörrel és felelősséggel.

Tanév közben a tanuló teljesítményét a 2. évfolyam II. félévétől a 8. évfolyam végéig minden tantárgy esetében (a szabadon választott tantárgyak esetében is) a pedagógus rendszeresen érdemjeggyel (1-5) értékeli. Az 1. évfolyamtól a 2. évfolyam félévéig a tanulói teljesítmény értékelése szöveges értékeléssel, az írásbeli munkáinak százalékos értékelésével vagy jeggyel történik.

Érdemjegyet szóbeli feleletre, írásbeli (témazárók, felmérők, írásbeli feleletek) vagy gyakorlati munkára, projekt tevékenységre, önálló kiselőadásra, órai munkára, versenyen történő részvételért, tanulói alkotásokért, füzetekért, szakköri részvételért, vizsgákért lehet adni. Törekedni kell arra, hogy az érdemjegyek adása időarányosan történjék a félév során.

Az érdemjegyek száma egy félében legalább:

heti 1 órás tárgynál

3 jegy


3-4 jegy


4-5 jegy

heti 4 vagy ennél több órás tárgynál

5 jegy

A tanulók tantárgyankénti előmenetelét, teljesítményét félévkor és tanév végén a tantestület a tanító-szaktanár javaslatára a tantestület minősíti.

A minősítés:

1. évfolyam és 2. évfolyam félévkor az alábbi szöveges minősítések egyikével történik: kiválóan teljesített vagy jól teljesített vagy megfelelően teljesített vagy felzárkóztatásra szorul.

2. évfolyam évvégétől a 8. évfolyam végéig az alábbi osztályzatok egyikével történik: jeles (5), jó(4), közepes (3), elégséges (2), elégtelen (1).

A minősítést a szaktanár az évközi jegyek alapján végzi.

Az 1-4. évfolyamon tanító pedagógusok a tanulókat szövegesen is értékelik legalább félévente.

Tantárgyi dicséretet kaphat az a tanuló, akinek a feladatokhoz való viszonyulása példaértékű és motiváló az egész osztály számára, amit a szaktanár állapít meg. A tantárgyi dicséretet az adott szaktárgyban illetékes szakmai munkaközösség tantárgyi tanulmányi átlag eléréséhez is kötheti.

4. Az iskola írásbeli beszámoltatási rendszere és a félévenkénti nyelvi vizsgák

Az írásbeli számonkérés, beszámoltatás célja az, hogy a tanuló, a szülő és a pedagógus információhoz jusson az iskolai követelményrendszernek való tanulói megfelelés pillanatnyi állapotáról.

A beszámoltatáson alapuló tanári értékelés pozitív vagy negatív megerősítési mechanizmusain keresztül kitüntetett módon segíti a tanulót reális önismerete és önértékelése kibontakoztatásában.

Az írásbeli beszámoltatás iskolai formái és jellemzői:

Forma

Tananyag

Előzetes jelzés

Írásbeli felelet (röpdolgozat)

Előző óra/órák anyaga

Nincs előzetes jelzés

Felmérő jellegű témazáró (nem osztályozott)

Tanmenetben egy tartalmi egység

Egy héttel előtte

Témazáró

Tanmenetben egy tartalmi egység

Egy héttel előtte

Év elejei és év végi felmérés

Kijelölt anyag (egész évi)

Kettő héttel előtte

Gyűjtőmunka, házi dolgozat

Megbeszélés, kijelölés szerint

Az írásbeli számonkéréssel kapcsolatos egyéb jellemzők:

· Egyazon tanítási napon lehetőleg egy, kivételes esetben maximum kettő témazáró íratható.

· Témazáró dolgozat megírása után javítási lehetőség adható, azonban az eredeti dolgozatjegy is beírásra kerül a naplóba.

· A témazáró érdemjegye súlyozható maximálisan kétszeresen, ha a dolgozat megírása előtt (minimum annak bejelentésekor) a tanár azt jelzi a tanulónak.

· A témazáró dolgozatot osztályzás után haza kell küldeni a szülő részletesebb tájékoztatása céljából. Az azt a következő szakórára a tanuló visszahozza, és a tanár a tanév végéig megőriz.

A félévenkénti nyelvi vizsgák rendszere

A 4. évfolyam kivételével az iskola félévenként nyelvi vizsgát szervez. A vizsga célja a tanulók tudásának felmérése, az előrehaladás mérése, a szóbeli kifejezőkészség fejlesztése, tapasztalatszerzés a szóbeli vizsgaformával kapcsolatban, mely által javul a stresszkezelés, így elősegíti a felkészülést az élethosszig tartó tanulásra.

A vizsga egy kihúzott téma felkészülés utáni ismertetéséből, a témával kapcsolatos kérdések megválaszolásából, valamint képleírásból áll.

A vizsga témáit legkésőbb a vizsga előtt két héttel ki kell hirdetni, a vizsgajegy kétszeres értékű.

A vizsgán az iskola pedagógusain kívül külső szakértő is felkérhető a szakmai munkaközösséggel egyeztetve, de az értékelést a pedagógus adja, és a törvényben előírt titoktartási kötelezettség a felkért szakértőre is vonatkozik.

5. A tanuló magatartás- és szorgalomértékelésének, minősítésének követelményei és formái

A tanuló magatartásának és szorgalmának évközi értékelésénél valamint a félévi és év végi minősítésekor a példás (5); jó (4); változó (3); és magatartás esetében rossz (2), szorgalom esetében hanyag (2) szöveges értékelést (2-8. évfolyamon évközi érdemjegyet) valamint minősítést alkalmaz az iskola.

A tanuló évközi magatartását és szorgalmát az osztályban tanító valamennyi pedagógus véleményének figyelembevételével, havi rendszerességgel az osztályfőnök értékeli.

A tanulók félévi és év végi magatartásának és szorgalmának minősítését az osztályozóértekezleten az osztályfőnök javaslatára a nevelőtestület állapítja meg. Vitás esetekben az adott osztályban tanító pedagógusok többségi véleménye dönt a minősítésről.

Ezt az értékelést szóban vagy írásban kiegészítheti egyéb magatartás- és szorgalomértékelés is.

Iskolánkban a tanulási magatartás és szorgalom értékelésének és minősítéseinek követelményei:

Az az iskola elvárása a tanuló magatartásával kapcsolatban, hogy korának megfelelően:

· tisztelje és ismerje el mások személyét, értékeit ;

· vállaljon felelősséget tetteiért ;

· jóindulattal segítse társait; tudásával és a közösségben elért helyzetével ne éljen vissza ;

· kerülje a durva, trágár kifejezéseket ;

· kulturáltan juttassa kifejezésre a közössége és saját igényeit;

· szívlelje meg nevelői kéréseit, javaslatait;

· aktívan vegyen részt az osztály és iskola közösségi programjain;

· ügyeljen a környezete rendjére, tisztaságára, szándékosan nem okozzon kárt ;

· tartsa be az iskola házirendjét ;

· ne legyen írásbeli osztályfőnöki, szaktanári, igazgatói figyelmeztetése, intője vagy megrovása .

Amennyiben maradéktalanul megfelel a fenti elvárásoknak, úgy a magatartása példás (5).

Amennyiben általában megfelel a fenti elvárásoknak, úgy a magatartása jó (4), ha nincs osztályfőnöki vagy szaktanári intésnél súlyosabb írásbeli büntetése.

Amennyiben váltakozóan felel meg a fenti elvárásoknak, úgy a magatartása változó (3), ha nincs igazgatói írásbeli büntetése.

Amennyiben gyakran nem felel meg a fenti elvárásoknak, vagy van igazgatói írásbeli büntetése úgy a magatartása rossz (2).

Az az iskola elvárása a tanuló szorgalmával kapcsolatban, hogy korának megfelelően:

· nyújtson a képességeinek megfelelő, egyenletes teljesítményt ;

· végezze el tanulmányi feladatait minden tantárgyból, rendszeresen ;

· a tanórákon legyen aktív, vállaljon legalább érdeklődésének megfelelően többlet feladatokat is ;

· munkavégzése legyen pontos, megbízható;

· a tanórán kívüli foglalkozáson (pl. verseny, szakkör) vagy fejlesztésen (pl. egyéni foglalkozás, korrepetálás) szükség és érdeklődés szerint vegyen részt ;

· taneszközei legyenek tiszták, rendesek, és ezeket a tanítási órákra hozza el.

Amennyiben maradéktalanul megfelel a fenti elvárásoknak, úgy a szorgalma példás (5).

Amennyiben általában megfelel a fenti elvárásoknak, úgy a szorgalma jó (4).

Amennyiben váltakozóan felel meg a fenti elvárásoknak, úgy a szorgalma változó (3).

Amennyiben gyakran nem felel meg a fenti elvárásoknak, vagy félévi értékelése vagy év végi minősítése legalább egy tárgyból elégtelen, úgy szorgalma hanyag (2).

6. Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei

Az otthoni felkészüléshez előírt feladatok mennyiségének és formájának meghatározása elsődlegesen a konkrét helyzetet és a pedagógiai folyamat egészét átlátó tanár kompetenciája.

A pedagógus a feladatok meghatározásakor figyelembe veszi a tanulók életkori sajátosságait.

A házi feladat mind szóbeli, mind írásbeli formája adható az osztály (tanulócsoport) egészének és differenciáltan, akár egyénre szabottan is.

Az otthoni feladatok előírásakor a pedagógus – a lehetőségekhez mérten – figyelembe veszi a többi tantárgyra általában jellemző, illetve szokásos otthoni feladatok mennyiségét is. A házi feladat meghatározásánál ugyancsak figyelembe vehető tényező a két tanítási óra közötti időtartam, viszont a közbeeső hétvégét nem illeti semmilyen külön korlátozás.

A tanítási szünetekre adott – akár szorgalmi jellegű – otthoni felkészülést igénylő feladatok a tanulók elsődleges szüneti tevékenységéhez illeszkednek, így az írásbeliség helyett inkább megfigyelés, olvasás jellegűek.

Az esetlegesen előforduló házi feladatok hiányának elbírálása szaktanári kompetencia.

7. Az alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei

A tankönyv, taneszköz kiválasztása - az iskola helyi tantervének függvényében - a szakmai munkaközösség és a szaktanár kompetenciája és felelőssége.

A tankönyv kiválasztásánál a helyi tanterv kompatibilitáson kívül figyelembe vett szempontok:

· tankönyvcsaládhoz, komplex eszközrendszerhez tartozás előnyben részesítése;

· költségek csökkentése, (a többször használhatóság előnyeinek kihasználása)

· eszközesztétikum

A kiválasztott tankönyvek listájáról, az alkalmazásra kerülő tanévet megelőző tanév végén az iskola a szülőket tájékoztatja.

8. A tanulók fizikai állapotának mérése

Minden évfolyamon évente kétszer fizikai állapotfelmérést végzünk tanulóink körében. A felmérés színhelye az iskola nagy tornaterme.

Az általános fizikai teherbíró-képesség mérésének célja:

· a tanulók testi-fizikai fejlődésének nyomon követése 1-8. osztályig;

· a pillanatnyi fizikai állapot rögzítése, a korábbi állapottal történő, valamint az adott életkori sztenderdekkel történő összehasonlítás lehetőségének biztosítása.

Az adatok nyilvántartása

A mérést végző tanár a tanulókról nyilvántartást vezet a fejlődés nyomon követése, az esetleges hiányosságok feltárása, valamint a célirányos fejlesztési tanácsadás érdekében.

A tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszerek

Alsó tagozaton

1. Az általános fizikai teherbíró-képesség mérése: 5 perc futás, illetve kocogás.

2. Az alsó végtag dinamikus erejének mérése: helyből távolugrás.

3. A hasizmok erő- és állóképességének mérése: hanyattfekvésből felülés és visszaereszkedés maximum 4 percig.

Felső tagozaton

1-3. Az alsó tagozaton alkalmazott mérési gyakorlatok

4. A váll és törzsizmok dinamikus erejének mérése: tömöttlabda-dobás két kézzel fej fölött hátra, 5-6. osztályban 2 kg, 7-8. osztályban 3 kg-os labdával.

5. A kar, a törzs, a lábizmok együttes dinamikus erejének mérése: lökés kézzel dobóterpeszből az ügyesebb kézzel, 2, illetve 3 kg-os tömött labdával.

A mérés és az adatok értékelése

· 1. feladatnál a 8 perc alatt megtett távolságot mérjük méterben. Az adatértékelés a Cooper teszt ponttáblázata alapján történik.

· 2. 4. és 5. feladatoknál az ugrások, illetve dobások távolságát centiméterben mérjük.

· 3. feladatnál a 4 perc alatt végrehajtott gyakorlatok darabszámát regisztráljuk.

· 2-5. feladatok adatainak értékelése a Dr. Mérey Ildikó féle táblázatok segítségével történik.

9. Tantárgyi tantervek (1-4. évfolyam)

9.1 MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM

1–4. évfolyam

Célok és feladatok

A magyar nyelv és irodalom tanítása az alsó tagozaton alapozó jellegű. A családi és az óvodai anyanyelvi nevelés eredményeiből kiindulva intenzíven fejleszti a beszéd és a beszédértés képességét. Új nyelvhasználati tevékenységeket (olvasás, írás, írásbeli szövegalkotás) ismertet meg és gyakoroltat a gyermekkel, és ösztönös nyelvhasználatát a tudatosodás irányába fejleszti tovább. Mindezt annak érdekében teszi, hogy feltételt teremtsen a szóbeli és írásbeli kommunikáció igényes eszközzé fejlesztéséhez.

Mind a befogadó, mind pedig az alkotó, kifejező nyelvi tevékenységek gyakorlása gazdag nevelési lehetőségeket kínál a személyiség értelmi, érzelmi, akarati összetevőinek fejlesztéséhez, társadalmi tapasztalatok szerzéséhez, erkölcsi és esztétikai értékek befogadásához, valamint a gyermek társas kapcsolatainak, közösségbe való beilleszkedésének elősegítéséhez.

Az 1-4. évfolyam feladata az integrált szemléletű, változatos tevékenységrendszer szervezésével olyan tanulási helyzet teremtése, amelyben a gyermek aktív résztvevője a kommunikációs folyamatoknak. Gyakorolja a kommunikációs helyzetek értelmezését, a társas kommunikációt. Folyamatosan fejlődik szövegelemző és szövegértő képessége, kifejti a szövegtartalommal kapcsolatos álláspontját. Megismeri a kommunikáció különféle (verbális, nem verbális, képi, hangzó) módjait, lehetősége van az önkifejezés többféle formájának kipróbálására, így egyre pontosabbá válik gondolatainak, érzéseinek, véleményének kifejezése. Megtapasztalja az információk szűrésének, válogatásának, csoportosításának szükségességét. A tevékenységrendszer fontos területe az önálló tanulás készségeinek fejlesztése, helyes szokásainak alakítása. Ilymódon a magyar nyelvi és irodalmi nevelés kitüntetetten kapcsolódik az ember és társadalom, a könyv-és könyvtárhasználat, valamint az informatika műveltségterületéhez.

Az anyanyelvi kultúra alapozásával, az olvasás-szövegértés fejlesztésével szorosan összefonódik a gyerekek irodalmi nevelése. Ennek középpontjában a művek aktív, élményt jelentő befogadása áll. Az olvasmányélmények megbeszélése alkalmat teremt a többféle értelmezés lehetőségének felismeréséhez és gyakorlásához, a saját olvasat vállalásához, a képteremtő képesség fejlesztéséhez, a beleéléshez. A kisiskolások irodalmi nevelési céljainak megvalósításában kitüntetett szerepe van a drámapedagógiai eljárások alkalmazásának.

A magyar nyelv és irodalom tantárgy olvasmányanyaga nevelési megfontolásokból többféle szöveget tartalmaz. A szépirodalmi és az ismeretterjesztő szövegek mellett fontos, hogy nem irodalmi szövegformákkal is foglalkozzanak a tanulók. Az olvasott szövegek segítik a környezetben való eligazodást, ismereteket közvetítenek a társadalomról és a természetről, a hazáról, a családról és más alapvető emberi kapcsolatokról. Népünk múltjának történetei és kiemelkedő személyiségeinek példája, a nemzetiségek és etnikai népcsoportok kultúrájával való ismerkedés erősíti a gyerekek nemzeti azonosságtudatát. A szereplők magatartásának elemzése, jellemvonásaik és tetteik motívumainak vizsgálata erkölcsi értékrendet alakít, a másik ember tiszteletére, szociális érzékenységre, a környezetért érzett felelősségre nevel. A drámajátékok elősegítik a kapcsolatteremtést és az együttműködést, fejlesztik a mozgáskultúrát, természetes helyzeteket kínálnak a szövegalkotáshoz, a kreativitás fejlesztéséhez, a beszéd és a testbeszéd (nem verbális kifejezőeszközök) gyakorlásához, összhangjának alakításához.

Sajátos nevelési igényű tanulók nevelése

Az integrálásban a sérült gyerekek (látás, beszéd, viselkedés és magatartásbeli zavarokkal küzdő) esetében terápiás jellegű képességfejlesztést kell alkalmazni az összetett sérültségi képből adódóan kialakult hátrányok kompenzálására. Ezen gyermekek fejlesztési programját egyéni fejlesztési tervekben meghatározott feladatok szerint kell összeállítani.

A megfelelő eljárások kiválasztásában, az egyénre szabott fejlesztési terv kidolgozásában segítséget nyújthatnak más, speciálisan képzett szakemberek terepauták (pl. gyógytornász, logopédus). Tanórai foglalkozások keretében egyéni differenciálással, plusz feladatok adásával, kiselőadások készíttetésével segít. Szükség szerint az órai munkában vegyen részt a pedagógiai asszisztens. A tananyag ismereteinek elsajátításához egyéni ütemtervet kell kidolgozni és biztosítani.

A beszédfogyatékos tanulók iskolai fejlesztése

Az olvasás-írás alapjainak kialakítása, megszilárdítása történjen az első évfolyamon, a hangoztató-elemző, illetve a diszlexia-prevenciós módszer alkalmazásával. Az olvasás-írás alapjainak készségszintre való emelése, alkalmazása folytatódjon a negyedik évfolyam végéig. Mindehhez szem előtt tartva a tanuló egyéni képességeit, sérültségét. Beszédfejlesztés, beszédmegértés fejlesztése rigmusok, mondókák memoriterek sokszori hangoztatásával, hangszerekkel kísérve történjen. A hangképzési feladatok alkalmazása a logopédus és a fejlesztő pedagógus bevonásával történjen. Az olvasás-írás tanítása során számítógépes programok alkalmazása (nagyító programok, akusztikus formában közvetített tananyag alkalmazása,speciális szövegszerkesztés, audiovizuális eszközök, varázsdoboz-játékos beszédoktató program,hangos könyvek használata)elengedhetetlen. Az olvasmányok elmesélése, tartalommondás rövidebb terjedelmű szövegek kiválasztásával. A szövegértéshez, az egyes tantárgyak szövegeinek megértéséhez, értelmezéséhez szükség van az olvasás elfogadhatóan jó szintjére. Gyakori hangos olvasás,különböző olvasástechnikai gyakorlatok alkalmazására sor kerüljön. Memoriterek, szóbeli-írásbeli felelések helyes arányára kell törekedni a tanítási-tanulási folyamatban. Memoriterek számonkérését előzze meg hosszabb felkészülési idő. A fogalmazás vagy olvasónapló elkészítésére legalább 2-3 hét adott legyen. Kevesebb lexikális ismeret elsajátítása, számonkérése történjen meg az alsó évfolyamon. Elvárt/tervezett követelményszintet kell kidolgozni. Önként vállalkozhat kiselőadások megtartására, mely akár dolgozatként is értékelhető.(Ne hozzuk kényszerítő helyzetbe). Az írás alapjainak elsajátításakor az írás artikulációval történő kísérése történjen meg. Finommotorikus tevékenységek biztosítása (gyurmázás, színezés,gyöngyfűzés). A helyesírási ismeretek, szabályok megfogalmazása, kialakítása első évfolyamon. Alakuljon ki a helyesírási ismeretek, szabályok készségszintű alkalmazása negyedik évfolyam végére.

A látássérült tanulók iskolai fejlesztése

Az olvasás-írás alapjainak tanításakor nagyobb képek, betűméret alkalmazása történjen meg. Külön nagyított formában, előre fénymásolt papíron kapja a feladatokat. Táblánál történő felelés alól fel kell menteni. Az egyéni munkaforma mellett csoportos/páros munkában dolgozzon, társai segítségével. Gyakori verbális és finommotorikus helyzetek megteremtése, minél több érzékszerv bevonásával. Többszöri szóbeli, mint írásbeli felelés legyen számon kérhető.

Nevelési, tanulási folyamatban akadályozott tanulók fejlesztése

Az olvasás-írás alapjainak kialakítása, készségszintre történő emelése az alsó évfolyamon.

Az íráskészség fejlesztése, a helyesírási ismeretek alkalmazása játékos, változatos feladatokkal történjen meg. Az olvasmányok feldolgozása, elmesélése eljátszása többszöri alkalommal. (drámapedagógiában alkalmazott módszerek esetleges alkalmazására, az érzelmi intelligencia területén jól bevált játékok alkalmazására kerüljön sor.)

Csoportos/páros munkaforma gyakori alkalmazása javasolt. Kiselőadásokkal készülhet az órákra.

Értékelés(mindhárom sérült területen):

a tanuló személyiségjegyei, önmagához mért fejlődése, osztályban elfoglalt helye, viselkedése órákon, társaihoz való viszonya, felelősségtudata, kezdeményezőkészsége, önbizalma, együttműködés tanáraival, tanulásra való belső motiváltsága, témakörök utáni felmérések, dolgozatok alapján, szöveges értékelés

Fejlesztési követelmények

Az 1-4. évfolyam magyar nyelv és irodalom tanításának alapfeladata a beszéd és a megértés folyamatos fejlesztése, az olvasás és a kézírás megtanítása, a helyesírás megalapozása, a szövegértés és a szövegalkotás elemi szintű gondolkodási és nyelvi műveleteinek elsajátíttatása és gyakoroltatása, ehhez pedig alapvető ismeretek nyújtása a magyar nyelv rendszeréről, valamint a szóbeli és az írásbeli nyelvhasználat egyszerűbb szabályairól.

A beszédkészség, a szóbeli szövegalkotás és a megértés fejlesztése folyamatos feladat. Ennek különös jelentőségét részint az adja, hogy e képességcsoport képezi alapját és kiinduló pontját valamennyi újonnan megtanulásra kerülő nyelvi tevékenységnek, részint pedig az, hogy fejlettsége döntően meghatározza a gyermek kortársaival való kapcsolattartásának és iskolai pályafutásának sikerét. Ezért különösen fontos a kulturált nyelvi magatartás megalapozása szabálytanulással, élethelyzetekben páros és csoportos gyakoroltatással, szokásalakító tréningekkel. A szókincs aktivizálása szövegalkotó feladatokkal, a narráció ösztönzése, gyakoroltatása

Olvasás, az írott szöveg megértése fejlesztési terület magában foglalja az olvasás jelrendszerének eszközszintű elsajátítását és használatát. Az első olvasási sikerek meghatározó erejűek az olvasóvá válás, az olvasással kapcsolatos pozitív viszonyulások kialakulásának folyamatában. Ezért a tanulók egyedi sajátosságaira tekintettel, differenciáltan kell megszervezni az olvasástanulás folyamatát, haladási tempóját az első osztályokban a tanulási kudarcok, a tevékenységgel kapcsolatos szorongások, gátoltság kialakulásának megelőzése érdekében. Az értő olvasás fejlődésében fontos szerepe van a szöveggel való foglalkozásnak. A fejlesztés eredményeként elvárható, hogy a tanuló néma olvasás útján megértse tankönyvei szövegének, a feladatok utasításainak lényegét. A szövegekből pontosan emelje ki az információkat, s használja fel azokat új feladathelyzet megoldásához. Az olvasási képesség fejlesztésének további feladata az 1–4. évfolyamon az értelmező (interpretáló), a kritikai és kreatív olvasás megalapozása, valamint az olvasástechnika fejlesztése, a kifejező felolvasás gyakoroltatása is.

A kisiskolások nevelésében az olvasástanulással szorosan összekapcsolódva valósul meg az irodalmi ismeretek alapozása. Ennek lényege az olvasás iránti érzelmi és gondolati érdeklődés felébresztése, a képzelet mozgósításával a képteremtő képesség fejlesztése, tapasztalatszerzés, pl. művek formai jellemzőiről, a költői nyelv néhány sajátosságáról, művek témájáról, szereplőiről, élethelyzetekről, esztétikai fogalmakról. A szövegfeldolgozás folyamatában már kisiskolás korban megkezdődhet az irodalom és az olvasó kapcsolatának alakítása, az irodalmi művek erkölcsi, érzelmi, esztétikai értékei iránti fogékonyság megalapozása, az ízlésfejlesztés, valamint a társművészetek bekapcsolásával a komplex esztétikai nevelés.

Az írásbeli szövegalkotás szabályainak megtanítása különböző témájú és szövegtípusú olvasmányok feldolgozásával valósul meg. Ezek szolgálnak mintául a gyermekek fogalmazásaihoz, nyitnak utat a későbbi kreatív alkotásokhoz, a képzelet, az érzelmek, a gondolatok önálló kifejezéséhez. A szövegek az árnyalt, gazdag szókincs kialakításának forrásai is, hozzájárulnak az önkifejezés igényének kielégítéséhez és képességének fejlődéséhez. A gyerekhez közeli, érdeklődésére számot tartó, képzeletét, kreativitását ösztönző témaválasztás és a szövegalkotás előkészítése döntően meghatározza az önálló alkotás sikerét.

Az íráskép egyénivé, az írás eszközzé fejlesztése a kézírás megtanításával kezdődik. A betűformák és -kapcsolások elsajátításán keresztül vezet az út az írás automatizálásáig. Olyan írástempóra kell szert tenniük a tanulóknak, amely kiszolgálja a tanulási igényeket. Feladat a tetszetős külalakú íráskép, a gazdaságos és esztétikus szövegelrendezés, a szabályoshoz közel álló betűtípus használat, amely nem zárja ki az egyéni vonásokat, betűtévesztés, -csere, -kihagyás nélküli olvasható, írás rendezett füzetvezetés elsajátítása. Ezt segíti a képi közlés (vizuális információk), a szövegtagoltság, a tipográfiai eszközök, ábrák, jelek szerepének figyelembevétele a szöveg jelentésének megértésében.

AzIsmeretek az anyanyelvről témakör a tudatos nyelvszemlélet, az emeltebb igényű anyanyelvhasználat alakításának az eszköze. Ennek keretében a magyar nyelv rendszerére vonatkozó elemi ismereteket szereznek a tanulók. A fogalomalkotás nyelvi tapasztalásra épül. A nyelvtani ismeretekhez kapcsolódik a helyesírási szabályismeret és a folyamatos gyakoroltatás eredményeképpen a helyesírási készség elemi szintjének kialakítása. A szabályalkalmazással párhuzamosan futó fejlesztési feladat a tanulók önellenőrzésének és hibajavító tevékenységének, a helyesírási szótár használatának szokássá fejlesztése.

A tanulási képesség fejlesztése, az ismeretfeldolgozási technikák tanítása már az alsó tagozat bevezető szakaszában megkezdődik. A fejlesztés fontos mozzanata az ismeretszerzés írásbeli forrásainak, lehetőségeinek megismerése, a könyv- és könyvtárhasználat, a szótárak, gyermeklexikonok, enciklopédiák tanulmányozása, az ismeretfeldolgozási technikák közül a gyűjtött adatok célszerű elrendezésének; a vázlat készítésének gyakorlása. Változatos feladathelyzetekben szereznek tapasztalatokat a tanulók az információk felhasználásának módjairól, a tanult ismeretek tömörítésének, összefoglalásának, rendezésének célszerű eljárásairól. A memoriterek tanulása közben kipróbálják a különféle szövegtanulási technikákat, emlékezetük megtartó képességének határait, egyéni tanulási stílust alakítanak ki.

A könyvtárhasználat részint az információforrások megismerésével, részint a könyvtár használatának gyakorlásával, a könyvtárban végzett önálló ismeretszerző tevékenységek megismerésével és alkalmazásával alapozza az önálló tanulás képességét.

1. évfolyam

Éves és heti óraszámok, éves órakeret felosztás

Éves óraszám:

288 óra

Heti óraszám:

8 óra

Éves órakeret felosztás témakörönként

Témakörök

Beszédkészség, szóbeli szövegek megértése, értelmezése és alkotása

12 óra

Olvasás, az írott szöveg megértése 1. az olvasástanulás előkészítése

22 óra

Olvasás, az írott szöveg megértése 2. az olvasás jelrendszerének elsajátítása, dekódolási képesség kialakítása

45 óra

Olvasás, az írott szöveg megértése 3. a szövegértő olvasás előkészítése

42 óra

Irodalmi kultúra, az irodalmi művek értelmezése

17 óra

Az írástanítás előkészítése az írás megtanulásának technikai alapozása

22 óra

Az írott betűalakok tanítása írástechnikát fejlesztő gyakorlatok

52 óra

Az írástechnika fejlesztése az eszközszintű írás előkészítése

22 óra

Nyelvtani és nyelvhelyességi ismeretek tudatosítása és alkalmazása: mondat, szó, hang, betű; szótagolás

22 óra

Helyesírási szabályok ismerete és alkalmazása

15 óra

A tanulási képesség fejlesztése

12 óra

Az ítélőképesség, az erkölcsi, az esztétikai és a történeti érzék fejlesztése

5 óra

Összesen:

288 óra

Tematikai egység/ Fejlesztési cél


Órakeret 12 óra

Előzetes tudás

Iskolaérettség

A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai

A szóbeli és az írásos kommunikációban a megértés pontosságának és a kifejezés érthetőségi szintjének emelése. A környezettel való nyelvi kapcsolattartás biztonságának elősegítése.

Két vagy több mondat összekapcsolásával a gondolatok, érzések, vélemények pontosabb kifejeztetése.

Tevékenységek/IsmeretekKövetelmények

Kapcsolódási pontok

A helyes beszédlégzés. A hangok tiszta artikulációja, az időtartam és a hangkapcsolatok helyes kiejtése. Mondatok, szövegek olvasásakor, memoriterek elmondásakor a hanglejtés, a hangsúly helyes alkalmazása.

Az aktív szókincs bővítése, pontosítása szövegkörnyezetben történő értelmezéssel és képek, képzetek, képi kompozíciók fogalmi megfeleltetésével.

Mondatok összekapcsolása. Összefüggő mondatok alkotása képek, képsorok alapján, adott vagy választott témáról.

Szöveghez kapcsolódó kérdések megválaszolása.

Feladatok utasításának értelmezése.

Páros és csoportos beszélgetés.

Szituációs játékokban a felnőttek és a kortársak udvarias megszólítása és a szituációnak megfelelő nyelvhasználat alkalmazása.

Nem verbális jelzések tartalmának felismerése, használata beszéd közben.

Önismereti gyakorlatok, szerepjátékok.

A tanuló

· érthetően beszél;

· megérti az egyszerű magyarázatokat, utasításokat és társai közléseit. A kérdésekre értelmesen válaszol;

· használja a bemutatkozás, a felnőttek és a kortársak megszólításának és köszöntésének illendő nyelvi formáit;

· bekapcsolódik a közös tevékenységekbe. Alkalmazkodik azok szabályaihoz;

· eligazodik szűkebb környezete társas kapcsolatrendszerében;

· közösségi feladatot vállal;

· felismeri, értékeli és segíti társai ilyen irányú tevékenységét.

Ének-zene; testnevelés és sport: helyes légzéstechnika.

Vizuális kultúra: képek, képzetek, képi kompozíciók; egyszerű (pl. kitalált vagy átélt) cselekmény megjelenítése képekkel (pl. rajzzal, képsorozattal, fotóval) megfelelő hanghatásokkal (pl. zörejjel, énekhanggal) kiegészítve.

Dráma és tánc: szituációs játékok.

Erkölcstan: én és környezetem,

bemutatkozás, önismeret.

Kulcsfogalmak/ fogalmak

Tempó, ritmus, szünet, hangerő, hangsúly,bemutatkozás, bemutatás, köszönés, megszólítás, kérés.


Olvasás, az írott szöveg megértése 1. az olvasástanulás előkészítése

Órakeret 22 óra

Előzetes tudás

Iskolaérettség


Az olvasástanulás előkészítése.

Tevékenységek/Ismeretek

Követelmények


Motiváció kialakítása, fejlesztése, szorongásmentes olvasási környezet megteremtése.

Az olvasáshoz szükséges képességek és részképességek fejlesztése (fonémahallás, megkülönböztető képesség, figyelem, tempó, ritmus, szókincs, nyelvhasználati szabályok, kommunikációs képességek, irányok felismerése, relációs szókincs, nyelvi tudatosság).

A beszéd, a beszédészlelés és -értés fejlesztése. A mondat felbontása szavakra, a szavak szótagokra, a szótagok hangokra. A mondat, a szó, a szótag, a hang fogalmának tapasztalati alapozása. A jelfunkció. A hangok sorrendisége a szavakban.

Tájékozódás a testsémán, térben, síkban; a relációs szókincs tartalmának pontosítása. Az alakfelismerés. A szem és a kéz mozgásának összehangolása. Finommozgások fejlesztése.

Az olvasáshoz, íráshoz szükséges helyes testtartás gyakorlása, a helyes írásszokások alapozását segítő gyakorlatok. Az írástevékenység megkezdése, betűelemek alakításával, kapcsolásával.

A tanuló

· nyitott, motivált, érdeklődő az olvasás tanulásában;

· rendelkezik a megfelelő ismeretekkel és szókinccsel az olvasást, írásbeliséget illetően;

· részképességei elérték a szükséges szintet.

Vizuális kultúra: ábra, illusztráció, reprodukció.

Ének-zene: ritmus, tempó, dallam.

Matematika: irányok.


Betű, hang, beszédhang


Olvasás, az írott szöveg megértése 2. az olvasás jelrendszerének elsajátítása, dekódolási képesség kialakítása

Órakeret

45 óra

Előzetes tudás

Iskolaérettség


Az olvasás jelrendszerének elsajátíttatása, a dekódolási képesség kialakítása.


Követelmények


Betűfelismerés, betű-hang, fonéma-graféma azonosítási szabályok, automatizált képesség.

Biztonságos betű-összevonási képesség.

Az olvasás jelrendszerének elsajátítása és felhasználása szavak, szószerkezetek, mondatok, rövid szövegek hangos és néma olvasásához.

Olvasástechnikai hibák felismerése, javítása.

Nyelvtani fogalmak tapasztalati úton való megismertetése: a mondat, a szó, a magánhangzó, a mássalhangzó, rövid és hosszú hangok, egy-, két-, háromjegyű betű, az ábécé. A nagybetűk, a mondatzáró írásjelek használatának megfigyeltetése.

A tanuló

· olvasási tevékenysége motivált, érdeklődő;

· ismeri a magyar ábécé nyomtatott kis és nagybetűit;

· ismeri a betű-hang, fonéma-graféma megfeleltetési szabályait;

· biztos betű felismerési, összevonási képességgel rendelkezik;

· ismeri olvasással kapcsolatos erősségeit, hibáit;

· rendelkezik az olvasásra, annak folyamatára vonatkozó szókinccsel, ismeretei az életkornak megfelelőek;

· biztonsággal, pontosan olvas szavakat, szószerkezeteket, mondatokat életkori sajátosságának megfelelő egyszerű, rövid szövegeket.

Vizuális kultúra: betűtípus, betűforma.




Olvasás, az írott szöveg megértése 3. a szövegértő olvasás előkészítése

Órakeret

42 óra

Előzetes tudás

Iskolaérettség


A szövegértő olvasás előkészítése.

Kerettanterv – 2012

MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM

Ökumenikus Iskola Helyi tanterve

972

- 1 -


Követelmények


Népköltészeti és műköltészeti alkotások: mesék, mondókák, sorolók, rövid gyermekjátékok. A mindennapi életből, a természeti környezetből vett témájú rövid szépirodalmi szövegek, versek és prózai alkotások, ismeretterjesztő és hétköznapi szövegek. Az olvasottak tartalmának és címének összefüggése. A próza és a vers különbsége.

· A szereplők, a helyszín, az események megfigyelése. Kapcsolat keresése az olvasott szöveg és a tanuló saját élményei, tapasztalatai között. A vers hangulatának fölismerése, ritmizálása tanítói segítséggel. Az olvasott szöveg megértésének bizonyítása elmondással és feladatmegoldással. Illusztráció készítése.

Matematika; környezetismeret: szóbeli és írásbeli szövegértés.

Vizuális kultúra: Mesék, gyermekirodalmi alkotások és azok animációs, filmes adaptációinak összehasonlítása, feldolgozása. Az olvasott/felolvasott szöveghez és a levetített adaptációhoz kapcsolódó élmények megjelenítése és feldolgozása (pl. rajzzal, montázskészítéssel). Médiaélmények (pl. tetszés, kíváncsiság, rossz élmény) felidézése, kifejezése és megjelenítése szóban, vizuálisan (pl. rajzolás, bábkészítés) .





Órakeret 17 óra

Előzetes tudás

Iskolaérettség


Az irodalmi alkotások befogadásának megalapozása.

A műélvezet fejlesztése a beleélés, a képzelet, az asszociációk, a játék, a ritmus és a zene révén.

Szépirodalmi és ismeretterjesztő szövegek megismerése.

A költői nyelv sajátosságai (ritmus, rím), megértésének megalapozása.

Elemi irodalmi ismeretek elsajátíttatása tapasztalati úton (pl. vers, mondóka, mese, szereplő).


Követelmények


Magyar nép- és műköltészeti alkotások megismertetése, a népköltészetben megtestesülő értékek, hagyományok közvetítése. Ismerkedés hazai kisebbségek és más népek irodalmának alkotásaival.

A mese és a valóságleírás különbségének tudatosítása.

Az olvasmány címének, hangulatának megfigyelése (pl. Arany László, Benedek Elek, Wass Albert, Illyés Gyula meséi, mesefeldolgozásai).

A szereplők cselekedeteinek megítélése, tulajdonságaik megfigyelése. Egyszerű oksági összefüggések felismerése.

A cím és a tartalom kapcsolatának felismerése.

A verses forma megfigyelése, a ritmus, a rím

Rövid mesék, történetek dramatikus, bábos megjelenítése.

Az olvasmány tartalmához kapcsolódó improvizációs és beleélő játékok.

A tanuló

· hallgat, olvas verset, mesét,

· néhány verset, mondókát elmond fejből;

· dramatikus játékokban

együttműködik a társakkal.

Dráma és tánc: dramatikus és improvizációs játékok.

Ének-zene: ritmus, ismétlődések.

Vizuális kultúra: Jelmez, kellék, díszlet, színpadi tér és lépték. Különböző médiaszövegek (pl. animációs mesék) cselekménye kezdő- és végpontjának megfigyelése közvetlen példák alapján. Címadás. Saját megélt élmények és tapasztalatok összevetése a média által közvetített, megjelenített világokkal (pl. gyermekműsorok, életkornak megfelelő rajzfilmek alapján). A hang és kép szerepe a mesevilágban.

Erkölcstan: én és szűkebb közösségeim.


Népköltészet, műköltészet; mese, vers, ritmus


Az írástanítás előkészítése az írás megtanulásának technikai alapozása

Órakeret 22 óra

Előzetes tudás

Iskolaérettség


A tanulás eszközeinek és az eszközök használatának megismertetése, gyakorlása, elemi tanulási szokások kialakítása. Fonématudatosság, hallás fejlesztése.

Az iskolai tanuláshoz szükséges pszichikus funkciók, alapvető képességek célirányos fejlesztése (pl. a figyelem tudatossága, tartóssága; feladattudat; a kivárás képessége; differenciált látási és hallási megfigyelések; mozgáskoordináció; finommozgások).


Követelmények


Hangok helyének, időtartamának megfigyelése szavakban.

Analizáló, szintetizáló feladatok végzése.

Tájékozódás térben, síkban.

A füzet és az írószerek használata. Finommozgások, mozgáskoordináció fejlesztése.

Vonalvezetési gyakorlatok, betűelemek vázolása, írása.

Helyes írásszokások kialakítása (testtartás, írószerfogás, kézcsúsztatás).

Kis- és nagybetűk írásának elsajátítása. A szabályos betűalakítás és -kapcsolás: betűk, szavak, szószerkezetek, rövid mondatok írása.

A tanuló

· nyitott, motivált, érdeklődő az írás tanulásában;

· előzetes képességei és ismeretei megfelelőek az írástanulás megkezdéséhez;

· finommotorikája, szem-kéz koordinációja megfelelő szintű;

· tisztában van az írás alapvető funkcióival a mindennapi életben.

Technika, életvitel és gyakorlat: a finommozgások fejlesztése (pl. gyurmázással).

Vizuális kultúra: a finommozgások fejlesztése rajzolással, festéssel, mintázással.

Erkölcstan: az írott nyelvi kommunikációs viselkedés szabályai.

Ének-zene: hallásfejlesztés.


Betűelem.


Az írott betűalakok tanítása írástechnikát fejlesztő gyakorlatok

Órakeret 52 óra

Előzetes tudás

Iskolaérettség


Az írás jelrendszerének differenciált elsajátíttatása.

A helyes írásszokások kialakítása az egyéni képességkülönbségek figyelembevételével.

Az írástechnika és a rendezett kézírás megalapozása.


Követelmények


Az írott kis- és nagybetűk szabályos alakítása, kapcsolása.

Betűkapcsolatok, rövid szavak írása.

A hangok időtartamának jelölése. Másolás írott, majd nyomtatott mintáról: szavak, szókapcsolatok, rövid mondatok írása.

Hat betűnél nem hosszabb szavak látó-halló tollbamondásra írása.

Rövid szavak írása emlékezetből. Rövid mondatok írása tollbamondásra és emlékezetből.

A tanuló

· ismeri és használja a magyar ábécé betűinek írott alakjait;

· írása rendezett, a betűket olvashatóan alakítja és kapcsolja egymáshoz.

Vizuális kultúra: irányváltásokat segítő vonalkombinációk (vonalkötegek, vonalgombolyagok stb.) használata.


Nyomtatott betű, írott betű, írásjegy, egyjegyű betű, kétjegyű betű, háromjegyű betű, kisbetű, nagybetű


Az írástechnika fejlesztése az eszközszintű írás előkészítése

Órakeret 22 óra

Előzetes tudás

Kis- és nagybetűk írása. Szabályos betűalakítás és betűkapcsolás.


Az elsajátított új nyelvhasználati módok készségeinek továbbfejlesztése: az írásmozgások automatizmusainak és az íráshoz kapcsolódó helyes szokásoknak a megerősítése.


Követelmények


Szabályos betűalakítás és betűkapcsolás a szavak, szókapcsolatok, mondatok és rövid szövegek írásakor.

Az íráshasználat normáinak megtartása.

Elvárható tempójú írás.

Helyes írásszokások alkalmazása (testtartás, írószerfogás, kézcsúsztatás).

Kis- és nagybetűk írásának elsajátítása. A szabályos betűalakítás és -kapcsolás: betűk, szavak, szószerkezetek, rövid mondatok írása.

Szavak, szószerkezetek, mondatok írása másolással, írott majd nyomtatott mintáról. Kezdetben rövid, majd egyre hosszabb szavak írása látó/halló előkészítés után tollbamondásra és írásminta nélkül, emlékezetből.

Vizuális kultúra: térérzékelés, finommotorika, esztétikai igényesség; különféle vonaltípusok készségfejlesztő alkalmazása.

Testnevelés és sport: harmonikus mozgás.

Ének-zene: tempó, ritmus.


Kisbetű, nagybetű; margó.


Nyelvtani és nyelvhelyességi ismeretek tudatosítása és alkalmazása: mondat, szó, hang, betű; szótagolás; szótő és toldalék; mondatfajták

Órakeret 22 óra

Előzetes tudás

Iskolaérettség


Az anyanyelvhasználat tudatosításának megindítása, a helyesírás biztonságának megalapozása.


Követelmények


A mondat, a szó, a hang, a betű felismerése és megnevezése.

A helyesírás alapozása a szavak hang- és betűsorának egyeztetésével.

Az ábécé hangjainak felsorolása.

A hangok csoportosítása fajtájuk és időtartamuk szerint.

A szavak jelentést hordozó szerepének ismerete.

A tanuló

· felismeri a tanult nyelvtani szabályokat.

Környezetismeret: állatok kommunikációja, jel, jelzés, információ; lakóhely, közlekedés;

természeti ritmusok.

Vizuális kultúra: hangfelvételek és képfelvételek készítése; a helyes kiejtés vizsgálata a felvétel segítségével.

Ének-zene: ritmusjátékok ütőhangszereken.


Hang, betű; ábécé; egyjegyű betű, kétjegyű betű, háromjegyű betű; magánhangzó, mássalhangzó; szó



Órakeret 15 óra

Előzetes tudás

A helyesírási szabályok megértéséhez, alkalmazásához szükséges nyelvtani fogalmak.


A helyesírási készség fejlesztése.


Követelmények


Szabályszerűségek felismerése írásbeli feladatokban.

A korosztálynak megfelelő lexikonok, szótárak használata.

A tanuló

· szükség szerint felidézi az egyszerű szavakat.

Ének-zene: egy adott dallamhoz szöveg alkotása.


Ábécé



Órakeret 12 óra

Előzetes tudás

Iskolaérettség


A tanulási képesség mint az életkori sajátosságoknak megfelelő megismerési, élményszerzési folyamatnak, a játszva tanulás képességének támogatása, fejlesztése.


Követelmények


Az önálló feladatvégzés egyes lépéseinek megalapozása és gyakorlása (könyvtárlátogatás, könyvkölcsönzés; gyermeklexikon használata)

Egyszerű ok-okozati összefüggés felismerése; következtetések levonása.

Tanulás több tevékenység és érzékszerv segítségével: ritmus-, mozgás- és beszédgyakorlatokkal kombinált memória-gyakorlatok, szövegtanulási technikák.

A kép és a szöveg kapcsolata. Illusztrált szövegekben a kép és a szöveg kiegészítő hatása.

A könyvtárhasználat alapvető szabályai.

A tanuló

· a tanító irányításával motiváltan tanul;

· a tanulási folyamat során változatos tevékenységeket és több érzékszervet is használ;

-- Szabadon választható versek, népköltészeti mondókák, sorolók, nyelvtörők elmondása fejből.

Matematika; környezetismeret: önálló tanulás.

Vizuális kultúra: A szöveget alkotó betűformák és a közlési tartalmak kapcsolatának felismerése. Kép és szöveg kompozíciós kapcsolatának elemzése.

Mesék, gyermekirodalmi alkotások és azok animációs, filmes adaptációinak összehasonlítása, feldolgozása. Az olvasott/felolvasott szöveghez és a levetített adaptációhoz kapcsolódó élmények megjelenítése és feldolgozása (pl. rajzzal, montázskészítéssel).

Az életkori sajátosságokhoz igazodó internethasználat kockázatainak és lehetőségeinek felismerése (pl. gyermekbarát honlapok böngészése).


Könyvtár, lexikon, betűrend, tartalomjegyzék, gyermekújság.



Órakeret 5 óra

Előzetes tudás

Iskolaérettség


Erkölcsi, esztétikai kategóriák megismerése, ítéletalkotás egyszerű szituációban, szépirodalmi művek alapján.


Követelmények


A gyermek környezetében élők cselekedeteinek megfigyelése. Beszámoló saját életének eseményeiről.

Egyszerű ítéletek alkotása a mesék, versek, olvasott, hallott irodalmi művek szereplőiről. Alapvető erkölcsi, esztétikai fogalmak, kategóriák kialakítása (szép, csúnya, jó, rossz, igaz, hamis).

A tanuló

· ismeri, megérti rövid, egy szálon futó művek segítségével a történeteket bemutató művek felépítését, az ok-okozati viszonyt;

· képes beleélésre, azonosulásra az életkori sajátosságainak megfelelő művek befogadása során;

· dramatikus és drámajátékok segítségével képes átélni mindennapi konfliktusokat, azokat életkori szintjén kezelni.

Dráma és tánc: részvétel dramatikus játékban.

Vizuális kultúra: átélt, elképzelt vagy olvasott esemény vizuális kifejezése.

Erkölcstan: családtagjaim, szeretet, barátkozás (konfliktushelyzetek megélése játékokon keresztül).

Környezetismeret: az ember megismerése (magatartásformák, szabályok, viselkedési normák); környezet és fenntarthatóság.


Tanulság, konfliktus

A fejlesztés várt eredményei a két évfolyamos ciklus végén

A tanuló érthetően beszéljen, legyen tisztában a szóbeli kommunikáció alapvető szabályaival, alkalmazza őket. Értse meg az egyszerű magyarázatokat, utasításokat és társai közléseit. A kérdésekre értelmesen válaszoljon. Aktivizálja a szókincsét a szövegalkotó feladatokban. Használja a bemutatkozás, a felnőttek és a kortársak megszólításának és köszöntésének udvarias nyelvi formáit. Legyen képes összefüggő mondatok alkotására. Követhetően számoljon be élményeiről, olvasmányai tartalmáról. Szöveghűen mondja el a memoritereket.

Ismerje az írott és nyomtatott betűket, rendelkezzen megfelelő számú szókinccsel. Ismert és begyakorolt szöveget folyamatosságra, pontosságra törekvően olvasson fel. Tanítója segítségével emelje ki az olvasottak lényegét. Írása legyen rendezett, pontos.

Ismerje fel és nevezze meg a tanult nyelvtani fogalmakat, szükség szerint idézze fel és alkalmazza a helyesírási szabályokat a begyakorolt szókészlet szavaiban. Jelölje helyesen a j hangot 30–40 begyakorolt szóban. Helyesen válassza el az egyszerű szavakat.

Legyen tisztában a tanulás alapvető céljával, ítélőképessége, erkölcsi, esztétikai és történeti érzéke legyen az életkori sajátosságoknak megfelelően fejlett. Legyen nyitott, motivált az anyanyelvi képességek fejlesztése területén.

1. évfolyam

Éves és heti óraszámok, éves órakeret felosztás

Éves óraszám:

288 óra

Heti óraszám:

8 óra

Éves órakeret felosztás témakörönként

Témakörök


30 óra

Olvasás, az írott szöveg megértése

117 óra


20 óra

Írás, írástechnikai gyakorlatok, eszközszintű írás

40 óra


35 óra


28 óra


10 óra


8 óra

Összesen:

288 óra



Órakeret 30 óra

Előzetes tudás

1. évfolyam fejlesztési eredménye


A szóbeli és az írásos kommunikációban a megértés pontosságának és a kifejezés érthetőségi szintjének emelése. A környezettel való nyelvi kapcsolattartás biztonságának elősegítése.

Két vagy több mondat összekapcsolásával a gondolatok, érzések, vélemények pontosabb kifejeztetése.

Tevékenységek/IsmeretekKövetelmények


Mondatok, szövegek olvasásakor, memoriterek elmondásakor a hanglejtés, a hangsúly helyes alkalmazása.

Az aktív szókincs bővítése, pontosítása szövegkörnyezetben történő értelmezéssel és képek, képzetek, képi kompozíciók fogalmi megfeleltetésével.

Rokon értelmű és ellentétes jelentésű szavak megfigyelése és értelmezése. szövegkörnyezetben. A vizsgált/gyűjtött szavakkal mondatalkotás, hiányos szöveg kiegészítése.

Mondatok összekapcsolása.

Feladatadások, szóbeli üzenetek megértése.

Összefüggő mondatok alkotása képek, képsorok alapján, adott vagy választott témáról.

Páros és csoportos beszélgetés.

Szituációs játékokban a felnőttek és a kortársak udvarias megszólítása és a szituációnak megfelelő nyelvhasználat alkalmazása.

Nem verbális jelzések tartalmának felismerése, használata beszéd közben.

Önismereti gyakorlatok, szerepjátékok.

A tanuló

· érthetően beszél;

· megérti az egyszerű magyarázatokat, utasításokat és társai közléseit. A kérdésekre értelmesen válaszol;

· használja a bemutatkozás, a felnőttek és a kortársak megszólításának és köszöntésének illendő nyelvi formáit;

· bekapcsolódik a közös tevékenységekbe. Alkalmazkodik azok szabályaihoz;

· eligazodik szűkebb környezete társas kapcsolatrendszerében;

· közösségi feladatot vállal;

· felismeri, értékeli és segíti társai ilyen irányú tevékenységét.

Ének-zene; testnevelés és sport: helyes légzéstechnika.

Vizuális kultúra: képek, képzetek, képi kompozíciók; egyszerű (pl. kitalált vagy átélt) cselekmény megjelenítése képekkel (pl. rajzzal, képsorozattal, fotóval) megfelelő hanghatásokkal (pl. zörejjel, énekhanggal) kiegészítve.

Dráma és tánc: szituációs játékok.

Erkölcstan: én és környezetem,

bemutatkozás, önismeret.


Tempó, ritmus, szünet, hangerő, hangsúly, arcjáték, tekintet, testtartás, bemutatkozás, bemutatás, köszönés, megszólítás, kérés, köszönetnyilvánítás.


Olvasás, az írott szöveg megértése

Órakeret 117 óra

Előzetes tudás



A szövegértő olvasás


Követelmények


Az olvasásra vonatkozó szókincs, pl. szerző, író, olvasó, cím, szöveg, mondat, írásjel, bekezdés.

Az olvasás funkciójáról, folyamatáról alkotott ismeret, meggyőződés kialakítása, fejlesztése.

Olvasástechnikai hibák felismerése, javítása.

Magabiztos néma és hangos olvasás

Olvasási stratégiák előkészítése: érzékszervi képek alkotása, grafikus szervezők, összefoglalás, előzetes áttekintés.

Az explicit információk, állítások megértése, értelmezése, értékelése, egyszerű következtetések levonása.

Mesék, narratív történetek értő hallgatása, felidézése.

A szövegértés szövegtípusnak megfelelő funkciójáról, folyamatáról alkotott ismeret, meggyőződés kialakítása, fejlesztése.

Népköltészeti és műköltészeti alkotások a klasszikus és kortárs hazai és határon túli magyar irodalomból. Mesék, népdalok, találós kérdések, népi játékok a nemzetiségek és etnikumok kultúrájából is. Történetek a gyerekek természeti és társadalmi környezetéről. Nem irodalmi szövegek. A cím és tartalom viszonya. A versben: a ritmus, a rím, az ismétlődések.

A tanuló

· használja az előzetes áttekintés, egyszerű összefoglalás, az érzékszervi képek alkotásának stratégiáit a megértés érdekében;

· képes a tankönyvi egyszerűbb grafikus szervezőket felhasználni a megértés ellenőrzése érdekében;

· tapasztalattal rendelkezik a folyamatos, nem folyamatos, kevert, egyéni, csoportos és iskolai célú szövegekkel kapcsolatban;

· a szöveg megértését bizonyítja a következő tevékenységekkel: következtetés, lényegkiemelés, vázlatkészítés, tartalommondás, események összefoglalása, egyszerű értékelése az életkornak megfelelő szinten.

· A verses forma fölismerése, a szöveg ritmusának jelzése tapssal.

-Szavak, szószerkezetek, mondatok helyes hangsúlyozása. Toldalékos szavak pontos kiolvasása. Szünettartás a mondaton belül és a mondatok között.

- Helyes hanglejtés gyakorlása kijelentő és kérdő mondatok olvasásával. A folyamatos és pontos olvasás gyakorlása mondatok és szövegek hangos olvasásával. Felolvasás előzetes felkészülés után. A kiejtéstől eltérő hangkapcsolatok és a mondatzárások helyes olvasása. A sorvégi átmenetek megszakítás nélküli olvasása. A természetes beszéd tempójához és hanglejtéséhez közelítő hangos olvasás.

Vizuális kultúra: ábra, illusztráció, reprodukció.

Ének-zene: ritmus, tempó, dallam.

Matematika: irányok.


Szó, szótag, szószerkezet, cím, szöveg, mondat, írásjel, bekezdés, összefoglalás, előzetes áttekintés.



Órakeret 20 óra

Előzetes tudás



Az irodalmi alkotások befogadásának megalapozása.

A műélvezet fejlesztése a beleélés, a képzelet, az asszociációk, a játék, a ritmus és a zene révén.

Szépirodalmi és ismeretterjesztő szövegek megismerése.

A költői nyelv sajátosságai (ritmus, rím), megértésének megalapozása.

Elemi irodalmi ismeretek elsajátíttatása tapasztalati úton (pl. vers, mondóka, mese, szereplő).


Követelmények


Magyar nép- és műköltészeti alkotások megismertetése, a népköltészetben megtestesülő értékek, hagyományok közvetítése. Ismerkedés hazai kisebbségek és más népek irodalmának alkotásaival.

A mese és a valóságleírás különbségének tudatosítása.

Tapasztalatszerzés a verses és a prózai szövegek formájának különbségeiről.

Az olvasmány címének, hangulatának megfigyelése; témájának, szereplőinek, főbb eseményeinek megnevezése (pl. Arany László, Benedek Elek, Wass Albert, Illyés Gyula meséi, mesefeldolgozásai).

A szereplők cselekedeteinek megítélése, tulajdonságaik megfigyelése. Egyszerű oksági összefüggések felismerése.

A cím és a tartalom kapcsolatának felismerése.

A verses forma megfigyelése, a ritmus, a rím, az ismétlődések felfedezése, megtapasztalása.

Olvasmányok szerzőjének megnevezése.

Rövid mesék, történetek dramatikus, bábos megjelenítése.

Az olvasmány tartalmához kapcsolódó improvizációs és beleélő játékok.

A tanuló

· hallgat, olvas verset, mesét, életkori sajátosságának megfelelő irodalmi műveket;

· képes egyszerű irodalmi szövegek felismerésére műfaji jellemzőinek alapján (pl. mese, költemény, mondóka);

· néhány verset, mondókát elmond fejből;

· dramatikus játékokban

együttműködik a társakkal.

Dráma és tánc: dramatikus és improvizációs játékok.

Ének-zene: ritmus, ismétlődések.

Vizuális kultúra: Jelmez, kellék, díszlet, színpadi tér és lépték. Különböző médiaszövegek (pl. animációs mesék) cselekménye kezdő- és végpontjának, a cselekményelemek sorrendjének megfigyelése közvetlen példák alapján. Címadás. Saját megélt élmények és tapasztalatok összevetése a média által közvetített, megjelenített világokkal (pl. gyermekműsorok, gyermekújságok, képregények, életkornak megfelelő rajzfilmek, gyermekeknek készülő internetes honlapok alapján). A hang és kép szerepe a mesevilágban.

Erkölcstan: én és szűkebb közösségeim.


Népköltészet, műköltészet; mese, mesekezdés, mesebefejezés; főszerelő, mellékszereplő; vers, verses mese, versszak, verssor, ritmus, ismétlődés, rím.


Írás: 1. írástechnikai gyakorlatok, 2. eszközszintű írás

Órakeret 40 óra

Előzetes tudás

1.évfolyam fejlesztési eredménye

Kis- és nagybetűk írása. Szabályos betűalakítás és betűkapcsolás.


Az iskolai tanuláshoz szükséges pszichikus funkciók, alapvető képességek célirányos fejlesztése (pl. a figyelem tudatossága, tartóssága; feladattudat; a kivárás képessége; differenciált látási és hallási megfigyelések; mozgáskoordináció; finommozgások).

Az elsajátított új nyelvhasználati módok készségeinek továbbfejlesztése: az írásmozgások automatizmusainak és az íráshoz kapcsolódó helyes szokásoknak a megerősítése.


Követelmények


Hangok helyének, időtartamának megfigyelése szavakban.

Analizáló, szintetizáló feladatok végzése.

Tájékozódás térben, síkban.

A füzet és az írószerek használata. Finommozgások, mozgáskoordináció fejlesztése.

Helyes írásszokások kialakítása (testtartás, írószerfogás, kézcsúsztatás).

Az írott kis- és nagybetűk szabályos alakítása, kapcsolása.

Betűkapcsolatok, rövid szavak írása.

A hangok időtartamának jelölése. Másolás írott, majd nyomtatott mintáról: szavak, szókapcsolatok, rövid mondatok írása.

Hat betűnél nem hosszabb szavak látó-halló tollbamondásra írása.

Rövid szavak írása emlékezetből. Rövid mondatok írása tollbamondásra és emlékezetből

Szabályos betűalakítás és

Az íráshasználat normáinak megtartása.

Elvárható tempójú írás.

Két-három összefüggő mondat leírása másolással, tollbamondás után vagy emlékezetből.

Önállóan alkotott mondatok leírása.

Helyes írásszokások alkalmazása (testtartás, írószerfogás, kézcsúsztatás).

A tanuló

· tisztában van az írás alapvető funkcióival a mindennapi életben.

A tanuló

· írása rendezett, a betűket olvashatóan alakítja és kapcsolja egymáshoz.

A tanuló

· másoláskor nem vét írástechnikai hibát;

· jelöli a mondatkezdést és a mondatzárást;

· a gyakorolt szókészlet körében alkalmazza a szókezdő nagybetűt;

· ismeri az időtartam és a j hang kétféle jelölési módját;

szövegminta alapján felismeri és kijavítja hibáit.

Vizuális kultúra: a finommozgások fejlesztése rajzolással, festéssel, mintázással.

Irányváltásokat segítő vonalkombinációk (vonalkötegek, vonalgombolyagok stb.) használata.

Térérzékelés, finommotorika, esztétikai igényesség; különféle vonaltípusok készségfejlesztő alkalmazása.

Testnevelés és sport: harmonikus mozgás.

Erkölcstan: az írott nyelvi kommunikációs viselkedés szabályai.

Ének-zene: hallásfejlesztés, tempó, ritmus.


Betűelem. Nyomtatott betű, írott betű, írásjegy, egyjegyű betű, kétjegyű betű, háromjegyű betű, kisbetű, nagybetű, szótag, szó, mondat, szöveg.

Kisbetű, nagybetű; margó.



Órakeret 35 óra

Előzetes tudás



Az anyanyelvhasználat tudatosításának megindítása, a helyesírás biztonságának megalapozása.

A nyelvi elemzési készség fejlesztése és a nyelvtani fogalmak használatának tudatosítása.


Követelmények


A mondat, a szó, a hang, a betű felismerése és megnevezése.

Az ábécé hangjainak felsorolása.

A betűrend használata gyakorlati feladatokban.

A hangok csoportosítása fajtájuk és időtartamuk szerint.

A szótagolás szabályszerűségeinek felismerése.

A szavak jelentést hordozó szerepének ismerete.

A szótő felismerése, a toldalékok jelölése.

A toldalékos szavak felismerése szövegben. Szavak toldalékos alakjának alkotása. A -ba, -be, -ban, -ben ragos szóalakok helyes használata és leírása.

A beszélői szándék felismerése a kijelentő és a kérdő mondatokban. Megnevezésük.

Az -e kérdőszó helyes használata.

A tanuló

· felismeri és megnevezi a tanult nyelvtani fogalmakat, és a különféle feladatmegoldásban használja a szabályokat.

Környezetismeret: állatok kommunikációja, jel, jelzés, információ; lakóhely, közlekedés;

természeti ritmusok.

Vizuális kultúra: hangfelvételek és képfelvételek készítése; a helyes kiejtés vizsgálata a felvétel segítségével.

Ének-zene: ritmusjátékok ütőhangszereken.


Hang, betű; ábécé; egyjegyű betű, kétjegyű betű, háromjegyű betű; magánhangzó, mássalhangzó; szó, mondat, szöveg; szótő, toldalék, előhangzó, rokon értelmű szó, kijelentő mondat, kérdő mondat.



Órakeret 28 óra

Előzetes tudás

A helyesírási szabályok megértéséhez, alkalmazásához szükséges nyelvtani fogalmak.


A helyesírási készség fejlesztése.

A megismert nyelvi eszközök, nyelvhelyességi és helyesírási szabályok alkalmazása a szóbeli és az írásbeli nyelvhasználatban.


Követelmények


Szabályszerűségek felismerése és alkalmazása írásbeli feladatokban. Hibajavításkor indoklás a szabály felidézésével.

A helyesírási probléma felismerése, a jelölés gyakorlása szóelemzés segítségével.

Az írás és a helyes kiejtés együttes alkalmazása.

A j és ly használata az ismert szókincs körében.

Szabályismeret és alkalmazás:

· az időtartam jelölése;

· a kiejtéstől eltérő hangkapcsolatok;

· a hagyomány szerinti írásmód;

· az elválasztás szabályai;

· a kijelentő és a kérdő mondat jelölése.

A mondatkezdő nagybetű és a megfelelő mondatvégi írásjel jelölése, alkalmazása írásbeli feladatokban.

A korosztálynak megfelelő lexikonok, szótárak használata.

A tanuló

· szükség szerint felidézi és alkalmazza a helyesírási szabályokat a begyakorolt szókészlet körében;

· 30–40 begyakorolt szó esetében helyesen jelöli a j hangot;

· az egyszerű szavakat helyesen választja el.

Ének-zene: egy adott dallamhoz szöveg alkotása.


Ábécé, elválasztás, szótag; pont, kérdőjel.



Órakeret 10 óra

Előzetes tudás



A tanulási képesség mint az életkori sajátosságoknak megfelelő megismerési, élményszerzési folyamatnak, a játszva tanulás képességének támogatása, fejlesztése.


Követelmények


Az önálló feladatvégzés egyes lépéseinek megalapozása és gyakorlása (könyvtárlátogatás, könyvkölcsönzés; gyermeklexikon használata; beszélgetés a tanulás szerepéről, fontosságáról, a tanuláshoz szükséges információk kereséséről és kezeléséről).

Egyszerű ok-okozati összefüggés felismerése; következtetések levonása.

Tanulás több tevékenység és érzékszerv segítségével: ritmus-, mozgás- és beszédgyakorlatokkal kombinált memória-gyakorlatok, szövegtanulási technikák. A fantázia és képzelet aktiválása a megismerés érdekében.

A kép és a szöveg kapcsolata. Illusztrált szövegekben a kép és a szöveg kiegészítő hatása.

A könyvtárhasználat alapvető szabályai. Írott nyelvi források, információhordozók, könyvek, újságok. Eligazodás a könyvek, írott nyelvi források világában. Gyermekújságok jellemzői tartalomjegyzék alapján. Tájékozódás a gyermeklexikonokban betűrend segítségével. A könyvek jellemző adatainak, részeinek megfigyelése (író, cím, kiadó, a kiadás éve, tartalomjegyzék).

A tanuló

· a tanító irányításával motiváltan tanul;

· a tanulási folyamat során változatos tevékenységeket és több érzékszervet is használ;

· szöveghűen felidézi a következő szépirodalmi műveket, illetve azok részleteit: 2-3 mondóka, József Attila: Altató; Nemes Nagy Ágnes: Nyári rajz; Petőfi Sándor: Anyám tyúkja, Tamkó Sirató Károly egy verse, Weöres Sándor három költeménye; kortárs magyar lírikusok műveiből néhány alkotás.

Matematika; környezetismeret: önálló tanulás.

Vizuális kultúra: A szöveget alkotó betűformák és a közlési tartalmak kapcsolatának felismerése. Kép és szöveg kompozíciós kapcsolatának elemzése.

Mesék, gyermekirodalmi alkotások és azok animációs, filmes adaptációinak összehasonlítása, feldolgozása. Az olvasott/felolvasott szöveghez és a levetített adaptációhoz kapcsolódó élmények megjelenítése és feldolgozása (pl. rajzzal, montázskészítéssel).

Az életkori sajátosságokhoz igazodó internethasználat kockázatainak és lehetőségeinek felismerése (pl. gyermekbarát honlapok böngészése).


Könyvtár, lexikon, betűrend, tartalomjegyzék, gyermekújság.



Órakeret 8 óra

Előzetes tudás



Erkölcsi, esztétikai kategóriák megismerése, ítéletalkotás egyszerű szituációban, szépirodalmi művek alapján, a történetmesélés szabályainak, szerveződésének, logikájának megismerése.


Követelmények


Egyszerű ítéletek alkotása a mesék, versek, olvasott, hallott irodalmi művek szereplőiről. Alapvető erkölcsi, esztétikai fogalmak, kategóriák kialakítása (szép, csúnya, jó, rossz, igaz, hamis). A történetiségen alapuló összefüggések megértése az egy szálon futó történekben.

Azonosulás, ítélet, érvelés szépirodalmi szövegek kapcsán. A megismert mese, történet tanulságának összevetése saját tapasztalatokkal, eseményekkel. Egyszerű közmondások, szólások megfelelő alkalmazása. Mindennapi konfliktusok átélése dramatikus játékokban, drámajátékban (pl. bábjáték).

A tanuló

· ismeri, megérti rövid, egy szálon futó művek segítségével a történeteket bemutató művek szerveződését, felépítését, az összefüggések logikáját, az ok-okozati viszonyt;

· képes állást foglalni, érvelni alapvető erkölcsi kérdésekben;

· meggyőződéssel képviseli a legalapvetőbb emberi értékeket;

· meghallgatja mások érvelését is;

· képes beleélésre, azonosulásra az életkori sajátosságainak megfelelő művek befogadása során;

· dramatikus és drámajátékok segítségével képes átélni mindennapi konfliktusokat, azokat életkori szintjén kezelni.

Dráma és tánc: részvétel dramatikus játékban.

Vizuális kultúra: átélt, elképzelt vagy olvasott esemény vizuális kifejezése.

Erkölcstan: családtagjaim, szeretet, barátkozás (konfliktushelyzetek megélése játékokon keresztül).

Környezetismeret: az ember megismerése (magatartásformák, szabályok, viselkedési normák); környezet és fenntarthatóság.


Tanulság, konfliktus, közmondás.

A fejlesztés várt eredményei a két évfolyamos ciklus végén

A tanuló érthetően beszéljen, legyen tisztában a szóbeli kommunikáció alapvető szabályaival, alkalmazza őket. Értse meg az egyszerű magyarázatokat, utasításokat és társai közléseit. A kérdésekre értelmesen válaszoljon. Aktivizálja a szókincsét a szövegalkotó feladatokban. Használja a bemutatkozás, megszólítás, kérdezés, kérés, köszönetnyilvánítás, köszöntés, a felnőttek és a kortársak megszólításának és köszöntésének udvarias nyelvi formáit. Legyen képes összefüggő mondatok alkotására. Követhetően számoljon be élményeiről, olvasmányai tartalmáról. Szöveghűen mondja el a memoritereket.

Ismerje az írott és nyomtatott betűket, az ábécé használatában legyen biztos. Rendelkezzen megfelelő számú szókinccsel. Ismert és begyakorolt szöveget folyamatosságra, pontosságra törekvően olvasson fel. Tanítója segítségével emelje ki az olvasottak lényegét. Írása legyen rendezett, pontos.

Ismerje fel és nevezze meg a tanult nyelv

kerettanterv tanterv 20140331.docx · web viewkerettanterv – 2012 magyar nyelv És irodalom...

Documents