szövegértés a 5-5 tanár végleges · tartalom varÁzsbirodalmak i. 5 nÉvjegy 7 kÉt mese a...

5Tanári útmutató

S Z Ö V E G É R T É S – S Z Ö V E G A L K O T Á S

A kiadvány a Nemzeti Fejlesztési Terv Humánerõforrás-fejlesztési Operatív Program 3.1.1. központi program

(Pedagógusok és oktatási szakértõk felkészítése a kompetencia alapú képzés és oktatás feladataira) keretében készült.

S Z A K M A I V E Z E T Õ K P Á L A K Á R O LY S Z A K M A I I G A ZG AT Ó

P U S K Á S A U R É L F E J L E S Z T É S I I G A ZG AT Ó H E LY E T T E S

R Á P L I G Y Ö RG Y I A P RO G R A M F E J L E S Z T É S I K Ö Z P O N T V E Z E TŐ J E

F E J L E S Z T É S I P RO G R A M V E Z E T Ő K O R Á N Y I M A R G I T

V E Z E T Ő F E J L E S Z T Ő K A R AT Ó L Á S Z L Ó

K Á L M Á N L Á S Z L Ó

S Z A K M A I B I ZOT T S Á G B Ó K AY A N TA L E L N Ö K

B Á N R É T I ZO LT Á N

C S E R H A L M I Z S U Z S A

G Y Õ R I J Á N O S

S C H E I N G Á B O R

A L K OT Ó S Z E R K E S Z T Õ S Z A R K A J U D I T

S Z A K M A I L E K TO RO K A S Z A K M A I B I ZOT T S Á G TAG J A I

PE T H Ő N É N AG Y C S I L L A

F E L E L Õ S S Z E R K E S Z T Õ N AG Y M I L Á N

T I P O G R Á F I A B Á R D J O H A N N A

R A J Z S Z Ű C S É D U A

© S U L I N OVA K H T.

© S Z A R K A J U D I T

A KIADVÁNY INGYENES, KIZÁRÓLAG ZÁRT KÖRBEN,

KÍSÉRLETI-TESZTELÉSI CÉLLAL HASZNÁLHATÓ.

KERESKEDELMI FORGALOMBA NEM KERÜLHET.

MÁSOLÁSA, TERJESZTÉSE SZIGORÚAN TILOS!

KIADJA A SULINOVA KÖZOKTATÁS-FEJLESZTÉSI ÉS PEDAGÓGUS-TOVÁBBKÉPZÉSI KHT.

1134 BUDAPEST, VÁCI ÚT 37.

A KIADÁSÉRT FELEL: PÁLA KÁROLY ÜGYVEZETŐ IGAZGATÓ

NYOMDAI MUNKÁK: PÁTRIA NYOMDA ZRT., 2007

V A R Á Z S B I R O D A L M A K I .

Tanári útmutató

F e j l e s z t ő k

Arató László Juhász Orsolya Molnár Cecília Tallós Andrea

T A R T A L O M

VA R Á Z S B I R O DA L M A K I .

5 N É V J E G Y

7 K É T M E S E A P Á R J Á R A TA L Á L Ó I F J Ú R Ó L

20 J Á N O S V I T É Z A FA LU J Á BA N

( J Á N O S V I T É Z , 1 – 4 . F E J E Z E T )

53 A V Á N D O R L Á S É S A Z S I V Á N Y TA N YA

( J Á N O S V I T É Z , 5 – 6. F E J E Z E T )

7 4 TA L Á L K O Z Á S A H U S Z Á RO K K A L – A Z Ú T F R A N C I AO R S Z Á G I G


94 A G YŐZ T E S F R A N C I A H A D J Á R AT É S HŐ S E


117 JA N C S I B Ó L J Á N O S V I T É Z


13 1 H A Z AT É R É S É S H A L Á L H Í R – A B E F E J E Z É S L E H E TŐ S É G E É S A V I L Á G S Z I N T V Á LT Á S


14 6 A Z Ó R I Á S O K F Ö L D J É N É S A S Ö T É T S É G B I RO DA L M A I BA N


16 6 V Á N D O R L Á S É S C É L BA É R É S

A V I R Á G M E TA F O R A V I Z S G Á L ATA , K E Z D E T É S B E F E J E Z É S Ö S S Z E V E T É S E


179 K U K O R I C A JA N C S I T Ó L J Á N O S V I T É Z I G

Ö S S Z E F O G L A L Á S

194 F E J E Z E T Z Á R Ó F E L A DAT L A P

NÉVJEGY

A FEJEZET CÉLJA A valószerű és fantasztikus elemek megkülönböztetése. A világszintek közöt-ti átlépés megfi gyelése.

JAVASOLT IDŐKERET 30 óra

AJÁNLOTT KOROSZTÁLY 5. évfolyam

AJÁNLOTT KÖVETŐ TANANYAG

Varázsbirodalmak II.

MODULKAPCSOLÓDÁSI PONTOK

Szociális kompetenciaÉletpálya-építési kompetenciaMatematikai kompetencia

KÉPESSÉGFEJLESZTÉSI FÓKUSZOK

A verses mese. Az elbeszélő költemény naiv elbeszélője. Hétköznapi és cso-dás, valószerűség és fantasztikum keveredése. A szóképek szerepe.

Ok-okozati kapcsolatok a szövegben; párhuzamok és ellentétek. Jelölt ok-okozati kapcsolatok azonosítása; jelöletlen ok-okozati kapcsolatok feltárása. Események időrendi sorrendbe állítása.

Cselekmény-összefoglalás, tömörítés. Belehelyezkedéses érvelés. Párhuza-mokra és ellentétekre épülő rövid szöveg alkotása. Leírás, jellemzés, tanács-adás.

Lényegkiemelő felolvasás. Dramatizálás. A János vitéz cselekményéhez kap-csolódó képzelt párbeszédek és monológok alkotása. Jelenetek illusztrálása.Az út motívuma, a boldogságkeresés.

MÓDSZERTANI JAVASLATOK A feladatokhoz mellékelt módszertani javaslatokat adott csoport szempont-jából célszerű mérlegelni. Törekedni kell arra, hogy a gyerekek egyéni képes-ségeik szerint kapjanak feladatokat.

A fejezet 30 órája gondos tervezéssel lehetővé teszi a gyengébb képességű tanulók szövegértési és szövegalkotási képességeinek hatékony fejlesztést. Mivel a gyerekek sok írásbeli szöveget alkotnak, pluszfeladatot ró a pedagó-gusra a diákok munkájának folyamatos javítása, értékelése.

6 S Z Ö V E G É R T É S – S Z Ö V E G A L K O T Á S • 5 . É V F O L Y A M

ÉRTÉKELÉS Fordítsunk egyre több fi gyelmet a tudatos értékelésre. Önmagunknak és a gyerekeknek is egyértelműnek kell lenni, hogy melyek az adott feladat jó megoldásának kritériumai. Melyek lesznek ellenőrzéskor az értékelés szem-pontjai.

Kezdetben adjunk kevesebb szempontot a diákoknak, és amikor hozzászok-tak a kritériumrendszerhez, akkor bővítsük a szempontsort. Érdemes az ak-tuális értékelési szempontokat csomagolópapíron kifüggeszteni a táblára.

Csoportmunka során a gyerekek a dicséretkártyákkal érté keljék egymás és önmaguk munkáját, ne csak bírálják, hanem találjanak meg benne minden értéket. A dicséretkártyák odaítélésének kritériumait a gyerekek a képek alapján önmaguk is kialakíthatják. Kérjük őket arra, hogy óra végén a mi munkánkat is értékeljék.

Példák:

A tanuló egyéni értékeléséhez:• Milyen előzetes ismeretekkel rendelkezett a gyerek a feldolgozott témá-

ról?• Mit tanult meg a feldolgozás során?• Milyen munkaforma segítette a képességfejlesztést egy adott gyerek

esetében?• Hogyan tudta bemutatni, közzétenni a tanultakat, mások számára is nyil-

vánvalóvá tenni a birtokolt tudást?• Mit tanult a többi csoporttagtól/csoporttól? • Hogyan tudta bemutatni, közzétenni a másoktól tanultakat?• Mennyiben fejlesztette a modul/modulrészlet/feladat azokat a készsége-

ket, képességeket, amelyek a kérdések felvetése, válaszok keresése, az in-formáció jelentése, értelmezése, megértése és a saját tudás másokkal való megosztása terén szükségesek?

• Milyen bizonyítékát tudja adni az általa megszerzett készségeknek, to-vábbfejlődött képességeknek?

• Mit kell még megtanulnia a témával kapcsolatban?• Milyen készségek, képességek szorulnak még további tökéletesítésre?

Kooperatív írásbeli önértékelés:• A feladat elkészítésében sok hasznos ötlettel vettem részt.• Figyelmesen elolvastam a rám eső szövegrészt.• Grafi kusan is kiemeltem az olvasott mű szempontjából fontos részleteket.• Átgondoltam, hogyan építsem fel mondandómat, hogy csoporttársaim a

lehető legjobban követni tudják.• Figyelmesen meghallgattam a többieket.• Rákérdeztem arra, amit nem értettem.• Az új információkról jegyzeteket készítettem magamnak.

TÁMOGATÓRENDSZER Petőfi Sándor összes költeményei (Első kötet). Szépirodalmi Könyvkiadó, Bu-dapest, 1986. 243–292. pp.

RÁHANGOLÓDÁS1. lépés: 1–4. feladat

5. oldal

10–12 PERC

T/1.

1. KÉT MESE A PÁRJÁRA TALÁLÓ IFJÚRÓL

A TÜNDÉRMESE ÉS EGYÉB MESÉK MŰFAJI ÉS SZERKEZETI SAJÁTOSSÁGAI

2 óra

T a n á r i i n s t r u k c i ó k

• A János vitéz feldolgozása előtt idézzük fel még egyszer a mesei sajátosságokat, az ismert mesék szereplőit és motívumait.

• Alkossunk hatfős heterogén csoportokat. Minden csoportban legyen két-két diák, akiknek a szö-vegértési képességeik gyengébbek, átlagosak, illetve jók. Ezek a csoportok a modul végéig állan-dók lesznek.

• Jelen feladatot a csoportok együtt oldják meg, majd frontális munkaformában beszéljük meg a megoldásokat.

K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : kreatív szövegalkotás

C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : az egész osztály

M u n k a f o r m á k : heterogén csoportok, frontális

M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : megbeszélés, tanulói beszámoló

1. Próbáljátok meg kitalálni: vajon miről szólhat az a tündérmese, amely így kezdődik!

Volt egyszer egy király és annak három fi a. Volt a királynak egy almafája, amelyen aranyalmák termet-tek. Olyan különös fa volt az, hogy éjjel virágzott, s meg is ért rajta az alma minden éjjel. Így a király gazdagsága napról napra annyira szaporodott, hogy oly gazdag király nem volt az egész világon.

8 S Z Ö V E G É R T É S – S Z Ö V E G A L K O T Á S • 5 . É V F O L Y A M

JELENTÉSTEREMTÉS2. lépés: 2–5. feladat

5. oldal

8–10 PERC

T/2.

Ta n á r i i n s t r u k c i ó k : Olvassuk fel, vagy játsszuk le CD-ről a gyerekeknek a tündérmesét.

K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : hallás utáni szövegértés


M u n k a f o r m á k : frontális

M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : tanári felolvasás

E s z k ö z ö k : CD-lejátszó és meselemez

2. Hallgassátok meg az eredeti történetet!

TÜNDÉRSZÉP ILONA ÉS ÁRGYÉLUS

Volt egyszer egy király és annak három fi a. Volt a királynak egy almafája, amelyen aranyalmák termet-tek. Olyan különös fa volt az, hogy éjjel virágzott, s meg is ért rajta az alma minden éjjel. Így a király gazdagsága napról napra annyira szaporodott, hogy oly gazdag király nem volt az egész világon.

Egyszer azonban a király, amikor szokása szerint korán reggel kiment sétálgatni gyönyörűséges kertjébe, az aranyalmáknak csak a hűlt helyét lelte. Így történt ez másnap is, harmadnap is.

Összehívta a király erre az egész udvart, s kihirdette, hogy ha olyan emberrel találkozik, aki az aranyalmákat megőrzi, fele vagyonát neki adja.

Az őröknek sem kellett egyéb, odaállottak az almafához. De hiába volt minden, mert éjféltájban mély álom ereszkedett reájuk, és alig múlt el negyedóra, mire felébredtek, az aranyalmák mind eltűn-tek. Egyszer azután a tanácskozásban felszólalt a három királyfi ú, és megjelentették, hogy ők fogják őrizni az almafát.

Legelőször is a legidősebb ment őrködni. De vele is csak ugyanaz történt, ami a többivel.A középső sem járt jobban.

Végre a legkisebb vállalkozott, Árgyélus királyfi . Legelőször is dohánnyal jól megtömött aranysze-lencét dugott a zsebébe, így ült le az almafa alá.

A holdvilág szépen világított Árgyélus királyfi arcára, már érezni kezdte, hogy az álom össze akar-ja a szemét húzni, szippantott hát egy kis dohányt, jól megdörzsölte a szemét, nagyokat prüsszentett. Aztán másodszor is nagyot szippantott a dohányból, még egyszer megdörzsölte a szemét. Egyszer csak halk suttogást hallott. Feltekintett, hát a feje felett tizenkét hollót látott repülni. Egyenest az al-mafához tartottak; a tizenharmadik holló mint vezér, elöl repült. Árgyélus megkapta a tizenharmadik hollónak a lábát, s felkiáltott:

– Megvagy, tolvaj!De midőn rátekintett, hát látja, hogy karja közt gyönyörű szép lány fekszik, arany fürtjei eltakarják

szép fehér vállát.– Ki vagy te, szép tolvaj? – kérdi a királyfi . – Soha többé el nem eresztelek!– Én Tündérszép Ilona vagyok – mondta a szép lány –, ezek a hollók pedig a lánypajtásaim.

K É T M E S E A P Á R J Á R A T A L Á L Ó I F J Ú R Ó L 9

Mulatságból minden este iderepülünk, hogy a sok aranyalmát leszedjük. De nálad nem maradhatok, pedig megvallom, hogy te vagy, akit soha felejtenem nem lehet, mert csak téged szeretlek!

– Maradj nálam – kérte Árgyélus.– Nem maradhatok – felelte Tündérszép Ilona –, de megígérem, hogy ezentúl mindennap el fo-

gok jönni, de az almákat többé el nem viszem. Légy mindig itt, ha látni akarsz!Ezzel nagy robajjal elrepült a tizenhárom holló.Másnap az egész udvar nagy csodálkozására az aranyalmák mind megvoltak. A király homlokon

csókolta a fi át. Árgyélus csak azt kérte az apjától, engedje meg, hogy tovább is őrizhesse az almafát.Ki is ment minden éjjel Árgyélus királyfi őrködni, hogy láthassa Tündérszép Ilonát.De volt a király udvarában egy Vénbanya, aki Árgyélus királyfi t nagyon szemmel tartotta. A király

is kezdett kíváncsi lenni, mi lehet az oka, hogy Árgyélus annyira szeret az almafánál őrködni. Magá-hoz szólította hát a Vénbanyát, és így szólt hozzá:

– Látom, hogy Árgyélus királyfi t te szemmel tartod. Vigyázd meg egyszer, mikor az almafánál őrködik!

A Vénbanya úgy tett. Mikor Árgyélus az almafához ment őrködni, a Vénbanya a bokrok mögé bújt. Másnap korán reggel már jelentette a királynak:

– Meglestem Árgyélus királyfi t. Gyönyörűséges aranyhajú lánnyal láttam az almafa alatt ülni; holló képében jött az almafára, úgy lett belőle aranyhajú lány.

– Hazudsz, Vénbanya! – mondta a király. – Nem igaz!– De úgy van az, felséges uram. Ha kell, holnap jelet is hozok arról, hogy igazam van.Másnap este Árgyélus és Tündérszép Ilona megint egymással mulattak. Maguk sem tudták, ho-

gyan történt, mélyen elaludtak mind a ketten. Ekkor előcsúszott a Vénbanya, és egy aranyfürtöt levágott Tündérszép Ilona hajából, azután lassan elment.

Felébredt Tündérszép Ilona, sírni, jajgatni kezdett, felébredt erre Árgyélus is.– Mi bajod van, kedvesem?– Jaj, Árgyélus, élj boldogul, én téged soha többé nem láthatlak, nálad nem maradhatok; a házad-

ban tolvajok laknak, nézd, aranyfürtjeimből egyet levágtak.Ezzel megölelte Árgyélust, ujjáról egy gyűrűt vett le, és Árgyéluséra húzta.– Neked adom – mondta –, erről akárhol megismerlek.Ezzel összecsapta kezét, hollóvá változott, és elrepült.Másnap reggel a Vénbanya megmutatta az aranyfürtöt a királynak.Nagyon csodálkozott a király, és tüstént magához hívatta Árgyélus királyfi t.– Édes fi am, testvéreidet már mind kiházasítottam, megjött az, hogy téged is megházasítsalak;

gazdag királylányt kerestem számodra, azt hiszem, nem lesz ellenvetésed.– Kedves atyám, én meg fogok házasodni, de csak úgy, ha én választok magamnak feleséget. Már

találtam is. Tündérszép Ilona lesz a feleségem!A királynak nem tetszett a felelet, de bármint akarta is lebeszélni Árgyélust a kívánságáról, az nem

engedett. Kardot kötött az oldalára, és elment, hogy Tündérszép Ilonát megkeresse. Az egész udvar gyászba borult utána.

Már majdnem az egész világot összejárta Árgyélus, de Tündérszép Ilonának még a nyomára sem talált.

Egyszer egy kis házhoz jutott, a házban egy vén anyóra talált. Illendően köszöntötte. A vén anyó széken ült, csodálkozva kérdezte Árgyélust:

– Hol jársz erre, ahol a madár se jár?– Öreganyám – mondta Árgyélus –, nem tudná nekem megmondani, merre lakik Tündérszép Ilona?– Nem biz én, édes fi am, de talán ha hazajön az uram, a Nap, ő mindenüvé odasüt, az talán meg

tudja mondani. De bújj el, mert meglát, felfal!

1 0 S Z Ö V E G É R T É S – S Z Ö V E G A L K O T Á S • 5 . É V F O L Y A M

Erre elbújt Árgyélus. Hazajött a Nap, belép a szobába, mindjárt kezdte:– Pfű, pfű, anyó, emberhús, büdös!Erre kimászott az ágy alól Árgyélus, s köszöntötte a Napot. – Szerencséd, hogy szépen köszöntöttél – mondta a Nap –, másként felfaltalak volna! Tündérszép

Ilonáról nem tudok semmit, de talán Hold bátyám tud felőle valamit.Elment hát Árgyélus oda is. Ott is úgy járt, mint a Napnál. Az a Szélhez utasította.Oda is eljutott, szépen beköszöntött, és a Széltől is megkérdezte, hogy nem tud-e valamit Tün-

dérszép Ilona felől.– Én – mondta a Szél – nem tudok semmit, de nem messze tőlem abban az erdőben lakik az

Állatkirály, az talán tud valamit. Ment, mendegélt újra Árgyélus, már egészen beesteledett, úgy, hogy majdnem semmit sem lá-

tott, felmászott egy fára, szétnézett, nem lát-e valahol világot. Csakugyan messze távolban észrevett egy kis világocskát, egy szép kastélyból szüremlett. Bekopogott, kinyílott az ajtó, és egy óriás jött elébe, akinek a szeme a homlokán volt.

– Jó estét, felséges király – köszönt Árgyélus –, nem tudnál te nekem Tündérszép Ilonáról valamit mondani, hol lakhat?

– Szerencséd, hogy úgy köszöntöttél, mint illik, másként halálfi a lettél volna! Én az Állatkirály vagyok. Tündérszép Ilonáról nem tudok semmit, de talán az állataim közül valamelyik tud felőle valamit.

Ezzel egyet füttyentett, és az egész palota azonnal tele lett mindenféle állattal. Megtette a király a kérdést, de az állatok közül sem tudott senki semmit. Végre is előkullogott egy sánta farkas.

– Én – mondta a sánta farkas – tudok Tündérszép Ilona felől valamit. A Fekete-tengeren túl lakik, ott törték el a lábamat.

– Nahát, akkor vezesd oda ezt a szegény királyfi t – mondta a király. A sánta farkas azonnal odaállt, hogy Árgyélus üljön rá. Így mentek száz meg száz esztendeig. Egyszer csak letette a farkas Árgyélust.

– Már én tovább nem vihetlek, oda most már magad is eltalálsz, hisz nincs már messzire, csak száz esztendőt kell még menni!

Ezzel elbúcsúzott tőle, és elsántikált.Ment, mendegélt Árgyélus tovább, egyszer csak egy völgyet lát, mely három heggyel volt körül-

véve. A völgyben épp három ördög verekedett. Odament hozzájuk, és kérdezte tőlük, miért vere-kednek.

– Az atyánk meghalt, s maga után ezt a köpönyeget, ostort és a bocskort hagyta. Ez a köpönyeg olyan köpönyeg, hogyha magadra veszed, és aztán a bocskort a lábadra húzod, és ezzel az ostorral egyet csattantasz, és azt mondod: „Hipp-hopp! Ott legyek, ahol akarok!”, ott vagy azonnal; ezen nem tudunk mi megegyezni. Nem tudjuk, kire mi jusson.

– No – mondta Árgyélus –, ha csak az a baj, majd elosztom én köztetek; hanem egyik hágjon fel erre a hegyre, a másik arra, a harmadik meg amarra!

Az ördögök felmentek a hegyre. Árgyélus pedig felvette magára a köpönyeget és a bocskort, az ostorral egyet csattintott, és azt mondta: „Hipp-hopp! Ott legyek, ahol akarok, legyek azonnal Tün-dérszép Ilonánál!”

Azonnal egy kristálytiszta palota előtt termett.Éppen kitekintett az ablakon Tündérszép Ilona egyik játszótársa, megismerte Árgyélust, beszaladt

hangosan Tündérszép Ilonához:– Itt jön Árgyélus!Tündérszép Ilona azt hitte, hogy csak játszanak vele, pofon vágta a lánypajtását.De jött a másik, a harmadik, a negyedik, a tizenegyedik, de úgy jártak mind a tizenegyen, mint

az első.


9. oldal

5 PERC

T/3.

Árgyélus bekopogott az ajtón. Egy öregasszony jött ajtót nyitni. Nagy csodálkozással nézett Árgyélusra. Aztán a csodálkozása nagy örömmé változott.

– Jaj, de jó, hogy itt vagy, Árgyélus, legalább megszabadítod a királykisasszonyunkat! Most nem lehetsz vele, csak éjféltájban, mert csak akkor járhat szabadon. Akkor, ha te háromszor megcsóko-lod, a Varázslónak nem lesz több hatalma rajta. Most éppen jókor jöttél, mert nincs itthon, másként halálfi a lennél.

– Nem félek én tőle sem – mondta Árgyélus –, megvívok én vele!Az öregasszony behívta Árgyélust, selyemágyat vetett neki, pompás vacsorát készített számára,

aztán azt mondta:– Minden éjjel eljön ide Tündérszép Ilona, ne aludj el!De az öregasszony gonosz boszorkány volt. Volt egy sípja, melyet ha megfújt, akit akart, elaltatott

vele. Most is kihúzta a sípot, elfordult és sípolt, és attól Árgyélus úgy elaludt, hogy azt sem tudta, hogy a világon volt-e valaha. Éjféltájban eljött Tündérszép Ilona, meglátta a kedvesét, és felkiáltott:

– Ébredj fel, kedvesem! Ha háromszor megcsókolsz, megszabadulok a varázslattól.De Árgyélus nem ébredt fel. Reggel azt mondja a vén banya:– Itt volt Tündérszép Ilona, de te aludtál, mint a bunda.Másnap is úgy történt, harmadnap is.De egyszer, amint a Vénboszorkány elbóbiskolt, Árgyélus meglátta a nyakán a sípot. Leoldotta, és

kíváncsiságból belefújt. Hát látja ám, hogy az egész cselédség elaludt tőle.Ekkor tért észre, hogy azért aludt ő is olyan mélyen, mikor a vén banya sípolt. Most a maga nya-

kára akasztotta a sípot, és valahányszor a Boszorkány fel akart ébredni, ő mindannyiszor sípolt egyet. Így volt éjfélig.

Ekkor jött Tündérszép Ilona. Árgyélus háromszor megcsókolta, és azonnal az egész vár kivilágo-sodott, minden ajtó felnyílt, a Vénboszorkány meg elsüllyedt.

De hogy másodszor megcsókolta volna Árgyélus Tündérszép Ilonát, előbb tizenegyszer pofon vágta.

– Ez azért van, mivel te tizenegy játszótársadat pofon vágtad, mikor igazat mondtak.– Megérdemlem – rebegte Tündérszép Ilona.Ekkor Árgyélus karjába vette Tündérszép Ilonát, felhúzta a köpönyegét és bocskorát, ostorával

egyet csattantott.– Hipp-hopp! Ott legyek, ahol én akarok, legyek az apám várában! Azonnal odarepültek egy

szempillantás alatt.Árgyélus hatalmas király lett, Tündérszép Ilona hatalmas tündér; ha meg nem haltak, most is élnek.

T a n á r i i n s t r u k c i ó k :

• Ahhoz, hogy a csoportok választ tudjanak adni a kérdésre, át kell lapozniuk újra a mesét. • Ösztönözzük arra a gyerekeket, hogy párokban nézzék át a mese egy-egy részét, hogy a rövid

idő elég legyen a megoldásra.

K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : áttekintő olvasás



9. oldal

20 PERC

T/4.


M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : olvasás, megbeszélés

3. Mennyi idő telik el a mese kezdetétől a végéig?


• A feladat célja a mesékről tanultak felidézése a Tündérszép Ilona és Árgyélus szövegével. • A feladatokat a gyerekek képességszintjüknek megfelelő párokban végezzék el. Az A) feladatok a

legerősebb, a B) az átlagos és a C) a leggyengébb képességű gyerekeknek szól.. • A feladatok megoldását követően minden pár számoljon be a megoldásáról. • Fontos, hogy végül, a frontális ellenőrzés során a csoport minden tagja az egész feladatról be

tudjon számolni.

K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : gyűjtés, rendszerezés, emlékezet

C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : szövegértési képességek, illetve munkatempó szerint heterogén csoportban homogén párok

M u n k a f o r m á k : heterogén csoportban homogén párok, frontális

M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : feladatmegoldás, tanulói beszámoló, ellenőrzés

4. Mesei elemek, szereplők és események

A) Gyűjtsétek össze a mesékre jellemző állandó elemeket!

MESEI SZEREPLŐK

MESESZÁMOK

JELLEMZŐ ESEMÉNYEK

ISMÉTLŐDŐ NYELVI FORDULATOK

B) Gyűjtsétek ki a mese szereplőit a táblázat szempontjainak megfelelően!

HŐS

ELLENFÉL

K É T M E S E A P Á R J Á R A T A L Á L Ó I F J Ú R Ó L 1 3

10. oldalT/5.

házi feladat

ADOMÁNYOZÓ

SEGÍTŐTÁRS

C) Írjátok be a táblázatba a tündérmese eseményeit, a helyszíneket és a szereplőket!

ESEMÉNYEK HELYSZÍNEK SZEREPLŐK

királyi palota

ellopott almák

legkisebb királyfi

királyi palota


• A gyerekek válasszanak maguknak házi feladatot. • A csoportok osszák el egymás közt úgy a részfeladatokat, hogy mindegyiknek legyen megoldása.• A rajzokból tablót is készíthetünk az osztállyal.

K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : fi gyelem, koncentráció, összehasonlítás, hiba-keresés, kreativitás


M u n k a f o r m á k : egyéni

M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : házi feladat

5. Hogy is történt?

A) A következő beszámolók nem szerepelnek a mesében. Találjátok ki, melyik szereplő mondhatná, és melyik eseményt eleveníti fel!

– Hirtelen erős fájdalmat éreztem. Valaki megragadta a tollaimat, és a föld felé húzott. Nem tehettem semmit, a varázserőm elszállt, és én visszanyertem eredeti alakomat.

KI MONDTA?MIKOR MONDTA?


– Büszke voltam kertem ékességére, és nem értettem, mi történik minden éjjel. Reggel csak a csu-pasz fát találtam, a termés nyomtalanul eltűnt. A palota őrei kudarcot vallottak, már csak fi aimban bízhattam.

KI MONDTA? MIKOR MONDTA?

– Mikor megpillantottam, tudtam, hogy csak ő lehet a feleségem, és ha kell, a világ végére is elme-gyek, hogy megtaláljam.


– Egyik nap, mikor hazaértem, furcsa szagot éreztem. Emberhús volt! Haragomban – hogy hajlékom-ba idegenek merészkedtek –, meg akartam ölni a betolakodót. Az mentette meg az életét, hogy illő módon, kedvem szerint köszöntött.


– Hiába mondtunk igazat, végtelen bánatában nem akart hinni a fülének. Nem tudta elképzelni, hogy emberfi a ilyen messzire merészkedhet.


– Minden varázslatot bevetettem, hogy célom elérjem. Meg akartam akadályozni, hogy a fi ú megtör-je a varázst. Nem gondoltam arra, hogy egy furfangos csellel túljárnak az eszemen.


B) A szövegrészletekben három tartalmi hiba van. Húzzátok alá, és javítsátok ki őket!

a)

De egyszer, amint a Vénboszorkány elbóbiskolt, Tündérszép Ilona meglátta a nyakán a sípot. Leol-dotta, és kíváncsiságból belefújt. Hát hallja ám, hogy az egész cselédség felébredt tőle. Ekkor tért észre, hogy azért aludt ő is olyan mélyen, mikor a vén banya sípolt.

JAVÍTÁS:

b)

Ment, mendegélt újra a király, már egészen beesteledett, úgy, hogy majdnem semmit sem látott, fel-mászott egy fára, szétnézett, nem lát-e valahol világot. Csakugyan messze távolban észrevett egy kis világocskát, egy szép kunyhóból szüremlett. Bekopogott, kinyílott az ajtó, és egy sárkány jött elébe, akinek a szeme a homlokán volt.


REFLEKTÁLÁS3. lépés

6–8 PERC

Házi feladat ellenőrzése

JAVÍTÁS:

c)

A nap szépen világított Árgyélus királyfi arcára, már érezni kezdte, hogy az álom össze akarja a szemét húzni, ivott hát egy kis dohányt, jól megdörzsölte a szemét, nagyokat prüsszentett. Aztán másodszor is nagyot szippantott a dohányból, még egyszer megdörzsölte a szemét. Egyszer csak halk neszeket hallott. Feltekintett, hát a feje felett tizenkét hollót látott repülni.

JAVÍTÁS:

C) Rajzoljatok le egyet az alábbiak közül!

(1) A Nap házát(2) Tündér Ilona palotáját(3) A király kertjét az almafával

MEGOLDÁSA) Tündérszép Ilona, öreg király, Árgyélus, Nap, tündérek, gonosz boszorkányB)a) Tündérszép Ilona – Árgyélus; hallja – látja; felébredt – elaludtb) Király – Árgyélus; kunyhóból – palotából; sárkány – óriásc) Nap – holdvilág; ivott – szippantott; neszeket – suttogást

T a n á r i i n s t r u k c i ó k : A gyerekek csoportokban ellenőrizzék a házi feladatot, majd ren-dezzünk az elkészített rajzokból kiállítást.

K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : együttműködés


M u n k a f o r m á k : heterogén csoportok

M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : megbeszélés, kiállítás


RÁHANGOLÓDÁS4. lépés: 6. feladat

13. oldal

10–15 PERC

T/6.


• A gyerekek csoportokban olvassák fel – szereposztás szerint – a mesét. • A szerepeket a szöveg hosszúsága szerint osszuk ki (a leghosszabbtól a sorrend: mesélő, a császár

lánya, a kondás, a császár, a török, a kondás apja és a kondás anyja). Jól olvasó diáknak adjunk egy hosszabb és egy rövid szerepet.

• Adjunk időt a gyerekeknek a felkészülésre.

K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : szerep szerinti olvasás



M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : tanulói felolvasás

6. Olvassátok fel szerepek szerint az alábbi mesét!

A CSÁSZÁR LÁNYA ÉS A KISKONDÁS

Volt egyszer egy császár, annak volt egy lánya, amelyik három jegyet viselt magán. A homlokán csil-lag volt, a mellén nap, a térdén pedig volt egy hold. Mikor eladósorba került a lány, azt mondta az apjának, hogy olyan legényhez nem megy feleségül, aki nem találja ki, hol vannak a jegyei, de aki ki-találja, ahhoz hozzámegy, akár szegény lesz az, akár koldus. Mikor ennek híre ment szerte a világon, jöttek kérőbe a császárok és királyok, de ő nem akart közülük egyikhez sem feleségül menni, mert nem találták ki a jegyeit.

Egyik alkalommal kisétált udvarhölgyeivel, és találkozott a mezőn egy szegény fi úval, aki egy göbét legeltetett három malacával. A göbe éppen a malacait szoptatta. Mikor a császár lánya észre-vette a kismalacokat, nagyon megtetszettek neki. Odament a kiskondáshoz, aki kicsit távolabb állt a göbétől, és megkérdezte:

– Adnál-e nekem egy kismalacot a göbe alól? A kondás így felelt:– Adok én, kisasszony!Az meg megkérdezte:– Mennyiért adod?A kondás azt mondta:– Nem kell érte semmi, hanem csak azt kérem tőled, húzd el a fátylat az arcodról, hogy lássalak!A császár lánya megfeledkezett az arcán lévő jegyről, és félrehúzta a fátylat. A kiskondás meglátta

a jegyet, azután megfogott egy malacot, és odaadta neki. A lány elvette a malacot, és boldogan haza-ment a többi lánnyal. Mikor a gyerek este hazahajtotta a göbét a két kismalaccal, az apja megszidta nyomban:


– Verjen meg az isten, hova lett a kismalac? Én azt nézem, hogy kuporgassak, te meg mindent elherdálsz!

A gyerek nem akarta megmondani, kinek adta a kismalacot, hanem azt mondta, hogy elaludt, a malac meg eltűnt.

Amikor a császár lánya hazaért, apjának is, anyjának is megmutatta a kismalacot. Mindkettőjük-nek megtetszett, mivel igen szép kismalac volt, és azt mondták a lánynak, jó lenne, ha még egyet kaphatna. Az meg azt mondta, van ott még kettő is. Másnap aztán újra elindult az udvarhölgyeivel, és elment a kiskondáshoz, akitől kért még egy malacot. A kiskondás azt mondta: odaadja a malacot, de mutassa meg előbb a mellét. A lány kibontotta mindjárt az inge elejét, és a kondás meglátta rajta a jegyet. Ezután odaadta a másik malacot is.

A császár lánya fogta a malacot, és vidáman indult vele haza, a kiskondás pedig a göbével és az egy kismalacával szintén hazament. Az apja a második malacért még jobban összeszidta.

Harmadnap odajött megint a császár lánya, és elkérte tőle a harmadik malacot is. Meg is ígérte neki, de azt kérte tőle, hogy emelje fel térdéig a szoknyáját, és mutassa meg a térdét. A lány megmu-tatta a térdét, és amikor a kiskondás meglátta a jegyét, odaadta neki a harmadik malacot is. A császár lánya hazament ezután a harmadik kismalaccal, a kiskondás pedig a göbével. Összeszidták otthon nagyon, alig úszta meg verés nélkül.

Egy idő után azt mondta a kondás az anyjának, hogy dagasszon neki pogácsát, süssön meg egy csirkét, a kulacsát meg töltse tele borral, és adjon hozzá egy szál bazsalikomot is. Az anyja mindezt elkészítette, és betette a kondás tarisznyájába. A kondás a vállára akasztotta a tarisznyát, és így szólt anyjához indulás előtt:

– Elmegyek, anyám, hogy kitaláljam én is a császárlány jegyeit! Adja isten, hogy én ki is találjam!Azt mondta erre az anyja:– Jaj, édes fi am, nincs nékünk olyan nagy szerencsénk!Az megint azt mondta:– Én reménykedem, hogy megsegít az isten!Ezután elindult, és elért a császár udvarába, ahova akkor érkezett egy török is, hogy kitalálhassa

a jegyeket a császár lányán.Amikor odavezették őket a lány elé, azt mondta a török a kiskondásnak:– No, öcsém, beszélj előbb te, én tudom jól, mit kell mondani!Ekkor a kiskondás hozzáfogott a beszédhez:– Ugye, te lány, csillag van a homlokodon?Alighogy ezt kimondta, belevágott a szavába a török:– Biz’ isten, egyet gondoltunk!A lány felfedte az arcát, és azt mondta a fi únak:– Hát ezt eltaláltad, de mondd meg most nekem, mi van a mellemen?A fi ú így felelt:– A nap van a melleden!A török nyomban rámondta:– Így van bizony! Éppen ki akartam én is mondani.A császár lánya kitakarta a mellét, és azt mondta a fi únak:– Ezt is eltaláltad! Mondd meg nekem, mi van a térdemen?A fi ú így felelt:– A hold van a térdeden!A török erre:– Hitemre, öcsém! Mi lesz most velünk? Ezt én mind tudtam!Akkor nagy zavar támadt, hogy mi legyen most. A lány a törökhöz húzott, mert deli legény volt,


JELENTÉSTEREMTÉS5. lépés: 7. feladat

15. oldal

10–12 PERC

T/7.

és az öltözete is úrias volt, a kiskondás meg olyan szegényes gúnyát viselt. Végül elrendelték, hogy mindketten töltsenek egy éjszakát a lánnyal, és azé legyen, amelyik felé fordulva találják reggel lányt. Éjjel aztán lefeküdtek aludni, és a lány a török felé fordult. Ekkor a legény felkelt, és kiment, a lány meg megparancsolta a töröknek:

– Eredj hamar utána, és akármit tesz, csináld utána!A fi ú odakint leguggolt, és elővette a tarisznyájából a pogácsát; a sült csirkét meg a kulacs bort,

és enni-inni kezdett. A török meg a sötétben azt hitte, hogy a dolgát végzi, és nagy kínkeservesen ő is elvégezte. Eközben meghallotta a török, hogy a fi ú valamit eszik, rágcsál is közben, hát azt hitte, hogy eszi a saját piszkát. Ő is hozzálátott, hogy egye a sajátját. Mikor a kiskondás teleette-itta magát, elővette a bazsalikomot, bedörzsölte vele az arcát. A török most azt hitte, hogy azzal be is dörzsöli magát a fi ú, gyorsan ő is jól bekente az arcát a maradékkal.

Ezután bementek a szobába, és a lány mellé feküdtek. Egyik az egyik, másik a másik oldalára. A lány ismét a török felé fordult, de nem tűrte el a bűzt, és undorral fordult a kiskondás felé, aki szagos volt a bazsalikomtól. Reggel aztán a lány a kondás felé fordulva találták. Ott élt ezután a kiskondás, mint a császár veje. Odahozta apját, anyját, és életük végéig boldogan éltek.


• A csoportok beszéljék meg a feladatok megoldását, és csak azt követően töltsék ki a táblázatot.• A b) feladatot házi feladatnak is feladhatjuk.

K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : együttműködés, kommunikációs helyzet azo-nosítása



M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : dramatizálás

E s z k ö z ö k : játék, verseny

7. Hasonlítsátok össze a két mesét!

a) Hasonlítsátok össze a két mese főszereplőjét a megadott szempontok szerint!

ÁRGYÉLUS KIRÁLYFI KISKONDÁS

BELSŐ TULAJDONSÁGOK

CÉLOK


REFLEKTÁLÁS6. lépés: 8. feladat

15. oldal

10–12 PERC

T/8.

KIÁLLT PRÓBÁK

MEGÉRDEMELT JUTALOM

b) Milyen hasonlóságokat fedeztetek fel? Fogalmazzátok meg 2-3 mondatban a két mese legfontosabb közös vonásait!

T a n á r i i n s t r u k c i ó k : Arra fi gyeljünk, hogy a gyerekek minél oldottabban játsszanak.

K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : együttműködés, kommunikációs helyzet azo-nosítása



M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : dramatizálás, játék, verseny

8. Válasszatok egy rövid részletet a meséből, és adjátok elő némajátékkal! Amelyik csoport leghamarabb kitalálja, hogy a mese melyik részéről van szó, az mutathatja be a

saját előadását.

2. JÁNOS VITÉZ A FALUJÁBAN

SZERELEM, VÉTEK, ELVÁLÁS

(JÁNOS VITÉZ, 1–4. FEJEZET)

5 óra

Kedves Anyu és Apu,

A János vitézt olvassuk a suliban. Van egy csomó szó bene amit nem értek. Például mi az a petrencés rúd? És a zsivány? Kornél nem halylandó nekem segíteni, mindig csak kiröhög. Nagyi meg mindig olyan sokat magyaráz mindenről, hogy inkább nem kérde-zem meg. Robit szoktam megkérdezni, mert jó tanuló és barátom, de ő sem érti mindet. Lilit is megkérdeztem, ő se hallotta sose ezeket a szavakat. Mit csináljak? Írtam egy mondatot azokból a szavakból amiket nem ismerek: A suba henyél a petrencés rúdon, miközben kolompol a gulya és dúl az égi háború, a gyalázatos pára meg zsivány.Nemsokára vége a félévnek, ezér egy csomó dolgozatot meg témazárót írunk. Meg felelünk is. Remélem jók lesz a jegyeim, mert Nagyi megígérte, hogy akkor lesz mobiltelefonom. Persze olyat akar venni amivel nem lehet játszani, hogy ne játccak órán. Pedig nem is csinálnék ilyet. Márta néni a múltkor is rajta kapta Árpit, és elvette tőle, aztán csak a szüleinek atta vissza. Nagyon szeretnék mobiltelefont!

Mikor jöttök megint? Ábel

J Á N O S V I T É Z A F A L U J Á B A N 2 1


17. oldal

15 PERC

T/1–2.

A következő feladatokban Petőfi Sándor János vitéz című elbeszélő költeményét kezdjük el feldolgozni. Megismerkedünk a történet elejével: miért kell Jancsinak elhagynia szülőfaluját. Arról is lesz szó, miért nehéz régi irodalmi szövegeket olvasni.

A m ű b e v e z e t é s é h e z a j á n l o t t t a n á r i t e v é k e n y s é g e k

• A János vitéz olvasása során fejezetenként osszuk ki a gyerekeknek az újonnan megismert szerep-lőket, hogy a fejezet végére készítsenek róluk bábfi gurát.

• Az összefoglaló órák egyikén a szereplőket véletlenszerűen kiválasztott csoportokba rendezzük. A feladat: a János vitéz szereplőivel egy új mesét kell kitalálni és eljátszani. A fő tulajdonságok megmaradnak, de így olyan mesealakok találkoznak, akik egymástól mind térben, mind időben függetlenek voltak Petőfi elbeszélő költeményében.

• A gyerekek dolgozzanak csoportokban. • A bábjátékokat az utolsó órán adják elő a diákok. • A János vitéz olvasása és megbeszélése közben egy képzeletbeli mérlegre tesszük a történet ese-

ményeit, és kiderítjük, vajon a valóságos (reális) vagy a mesei (irreális) elemekből van-e több a műben.

• Az időszalagra minden alkalommal más gyerek, illetve csoport készítse el a rajzot.

K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : gyűjtés, bábkészítés, fantázia, kreativitás



M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : megbeszélés

E s z k ö z ö k : a továbbiakban csomagolópapír, színes ceruza, fi lctoll, festék, olló, ragasztó

1. Mérlegeljetek!

(1) Hozzon be valaki közületek egy kis mérleget vagy két áttetsző edényt (pl. nagyobb poharat) s egy zacskó babot!

(2) Tegyétek ki mindenki előtt jól látható helyre! (3) Döntsétek el minden tanóra végén, hogy a valóságos vagy a mesei elemekből van-e több az

adott órán megtárgyalt részben! (4) Tegyetek legfeljebb 10 szem babot a két edénybe összesen, úgy, hogy azok a valóságos és mesei

elemek arányát fejezzék ki! (5) Tippeljetek! Vajon a valóságos vagy a mesei elemekből van-e több a János vitézben?


2. lépés: 3. feladat

17. oldal

15 PERC

T/3.

2. A mese időszalagja

(1) Erősítsetek fel a terem falára egy kb. 2 méter hosszú és 50 cm széles papírlapot (összeilleszthetitek csomagolópapírból)!

(2) Rajzoljatok rá egy hosszú számegyenest, ez lesz a mese időszalagja. (3) Időben előrehaladva rajzoljátok meg a történet legfontosabb és legérdekesebb epizódjait. (4) Jancsi története mellett kitalálhatjátok, mit csinált Iluska, mialatt Jancsiból János vitéz lett.(5) Rajzoljátok le az ő történetét is!


• Célunk az, hogy azok a gyerekek, akik ismerik a történetet, motiválják a többieket. • Ugyanakkor bátran nyilvánuljanak meg azok a diákok is, akik most kezdik a történet felfedezé-

sét. • Állapodjunk meg abban is a diákokkal, hogy a feldolgozás végére hány versszakot tanuljanak meg

memoriterként. • Természetesen ennek mértékét is a gyerekek képességei alapján döntsük el.

K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : szóbeli szövegalkotás, véleményalkotás, érvelés, kifejleti jóslat megfogalmazása


M u n k a f o r m á k : heterogén csoport

M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : megbeszélés, vita

3. Mi mindenre van szükség egy mesebeli utazáshoz?

a) Képzeljétek magatokat mesehősnek!

Ha varázslatos, mesebeli útnak indulnátok, mit vinnétek magatokkal? Készítsetek listát!Milyen tulajdonságokkal szeretnétek rendelkezni a mesebeli út végigjárása folyamán?

b) Vajon milyen korúak, alkatúak, jelleműek az alábbi nevek tulajdonosai?

Kukorica Jancsi: Iluska: János vitéz:

c) Mit vártok a cím (János vitéz) alapján? Miről fog szólni a történet?



18. oldal

15 PERC

T/14.

+ házi feladat

Ismertek-e olyan meséket, ahol a főhős vándorútra indul? Milyen eseményekre lehet számítani álta-lában a mesékben?

d) Olvasta (vagy látta-e) már valamelyikőtök a János vitézt?

Ha tetszett, miért, ha nem, miért nem?


• Olvassuk fel a gyerekeknek az első négy fejezetet. A későbbiekben kérhetünk tanulókat is, hogy készüljenek fel bemutató olvasásra.

• Először páros munkában, írásban oldják meg a feladatot a gyerekek, ezt kövesse a közös megbe-szélés.

• Beszélgessünk első benyomásaikról; arról, hogy könnyű volt-e megérteni a szöveget, valamint Jancsi és Iluska fi gurájáról.

• Hasonlítsák őket össze a gyerekek más mesék, fi lmek, népdalok szerelmespárjaival.

K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : szövegértés, információkeresés, rendszerezés, lényegki eme lés, logikai képesség

C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s :

A) Szövegértési és decentrálási problémákkal küzdő gyerekeknekB) Megértési problémával küzdő gyerekeknekC) Jó logikai és szövegértési képességű gyerekeknek

M u n k a f o r m á k : homogén csoportokban pármunka, frontális; egyéni

M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : beszélgetés, megbeszélés

4. Hallgassátok meg a János vitéz első négy fejezetét!

PETŐFI SÁNDORJÁNOS VITÉZ

1

Tüzesen süt le a nyári nap sugáraAz ég tetejéről a juhászbojtárra.Fölösleges dolog sütnie oly nagyon,A juhásznak úgyis nagy melege vagyon.

Szerelem tüze ég fi atal szivében,Ugy legelteti a nyájt a faluvégen.Faluvégen nyája mig szerte legelész,Ő addig subáján a fűben heverész.


Tenger virág nyílik tarkán körülötte,De ő a virágra szemét nem vetette;Egy kőhajtásnyira foly tőle a patak,Bámuló szemei odatapadtanak.

De nem ám a patak csillámló habjára,Hanem a patakban egy szőke kislyányra,A szőke kislyánynak karcsu termetére,Szép hosszú hajára, gömbölyű keblére.

Kisleány szoknyája térdig föl van hajtva,Mivelhogy ruhákat mos a fris patakba’;Kilátszik a vízből két szép térdecskéjeKukorica Jancsi gyönyörűségére.

Mert a pázsit fölött heverésző juhászKukorica Jancsi, ki is lehetne más?Ki pedig a vízben a ruhát tisztázza,Iluska az, Jancsi szivének gyöngyháza.

„Szivemnek gyöngyháza, lelkem Iluskája!”Kukorica Jancsi igy szólott hozzája:„Pillants ide, hiszen ezen a világonCsak te vagy énnekem minden mulatságom.

Vesd reám sugarát kökényszemeidnek,Gyere ki a vízből, hadd öleljelek meg;Gyere ki a partra csak egy pillanatra,Rácsókolom lelkem piros ajakadra!”

„Tudod, Jancsi szivem, örömest kimennék,Ha a mosással oly igen nem sietnék;Sietek, mert máskép velem roszul bánnak,Mostohagyermeke vagyok én anyámnak.”

Ezeket mondotta szőke szép Iluska,S a ruhákat egyre nagy serényen mosta.De a juhászbojtár fölkel subájáról,Közelebb megy hozzá, s csalogatva így szól:

„Gyere ki, galambom! gyere ki, gerlicém!A csókot, ölelést mindjárt elvégzem én;Aztán a mostohád sincs itt a közelben,Ne hagyd, hogy szeretőd halálra epedjen.”

Kicsalta a leányt édes beszédével,Átfogta derekát mind a két kezével,Megcsókolta száját nem egyszer, sem százszor,Ki mindeneket tud: az tudja csak, hányszor.

2

Az idő akközben haladott sietve,A patak habjain piroslott az este.Dúlt-fúlt Iluskának gonosz mostohája:Hol marad, hol lehet oly soká leánya?

A rosz vén mostoha ekkép gondolkodott;Követték ezek a szók a gondolatot:(S nem mondhatni, hogy jókedvvel ejtette ki,)„Megnézem, mit csinál? ha henyél: jaj neki!”

Jaj neked Iluska, szegény árva kislyány!Hátad mögött van már a dühös boszorkány;Nagy szája megnyílik, tüdeje kitágul,S ily módon riaszt föl szerelem álmábul:

„Becstelen teremtés! gyalázatos pára!Ilyet mersz te tenni világnak csúfjára?Lopod a napot, és istentelenkedel...Nézze meg az ember... hogy tüstént vigyen el –”

„Hanem most már elég, hallja-e kend, anyjuk?Fogja be a száját, vagy majd betapasztjuk:Ugy merje kend Ilust egy szóval bántani,Hogy kihullanak még meglevő fogai.”

Reszkető kedvese védelmezéséreEkkép fakadt ki a nyáj bátor őrzője;Azután haragos szemmel fenyegetveAz elmondottakhoz e szavakat tette:

„Ha nem akarja, hogy felgyujtsam a házát,Meg ne illesse kend ezt a szegény árvát.Úgyis töri magát, dolgozik eleget,És mégsem kap száraz kenyérnél egyebet.

Most eredj, Iluskám. Megvan még a nyelved,Hogy elpanaszold, ha roszúl bánik veled. –S kend ne akadjon fönn azon, mit más csinál,Hisz kend sem volt jobb a deákné vásznánál.”

Kukorica Jancsi fölkapta subáját,S sebes lépésekkel ment keresni nyáját,Nagy megszeppenéssel most vette csak észre,Hogy imitt-amott van egy-kettő belőle.


3

A nap akkor már a földet érintette,Mikor Jancsi a nyájt félig összeszedte;Nem tudja, hol lehet annak másik fele:Tolvaj-e vagy farkas, ami elment vele?

Akárhová lett az, csakhogy már odavan;Búsulás, keresés, minden haszontalan.Most hát mihez fogjon? nekiszánva magát,Hazafelé hajtja a megmaradt falkát.

„Majd lesz neked, Jancsi... no hiszen lesz neked!”Szomorún kullogva gondolta ezeket,„Gazduramnak ugyis rosz a csillagzatja,Hát még... de legyen meg isten akaratja.”

Ezt gondolta, többet nem is gondolhatott;Mert ekkor a nyájjal elérte a kaput.Kapu előtt állt az indulatos gazda,Szokás szerint a nyájt olvasni akarta.

„Sose olvassa biz azt kelmed, gazduram!Mi tagadás benne? igen nagy híja van;Szánom-bánom, de már nem tehetek róla,”Kukorica Jancsi e szavakat szólta.

Gazdája meg ezt a feleletet adta,S megkapta bajszát, és egyet pödrött rajta:„Ne bolondozz Jancsi, a tréfát nem értem;Amíg jól van dolgod, föl ne gerjeszd mérgem.” Kisült, hogy korántsem tréfaság a beszéd,Jancsi gazdájának majd elvette eszét;Jancsi gazdája bőg, mint aki megbőszült:„Vasvillát, vasvillát!... hadd szúrjam keresztül!

Jaj, a zsivány! jaj, az akasztani való!Hogy ássa ki mind a két szemét a holló!...Ezért tartottalak? ezért etettelek?Sohase kerüld ki a hóhérkötelet.

Elpusztulj előlem, többé ne lássalak!”Jancsi gazdájából így dőltek a szavak;Fölkapott hirtelen egy petrencés rudat,A petrencés ruddal Jancsi után szaladt.

Kukorica Jancsi elfutott előle,De koránsem azért, mintha talán félne,Markos gyerek volt ő, husz legényen kitett,Noha nem érte meg még husszor a telet.

Csak azért futott, mert világosan látta,Hogy méltán haragszik oly nagyon gazdája;S ha ütlegre kerül a dolog, azt verje,Ki félig apja volt, ki őt fölnevelte?

Futott, míg a szuszból gazdája kifogyott;Azután ballagott, megállt, meg ballagottJobbra is, balra is; s mindevvel mit akar?Nem tudta, mert nagy volt fejében a zavar.

4

Mikorra a patak vize tükörré lett,Melybe ezer csillag ragyogása nézett:Jancsi Iluskáék kertje alatt vala;Maga sem tudta, hogy mikép jutott oda.

Megállt, elővette kedves furulyáját,Kezdte rajta fújni legbúsabb nótáját;A harmat, mely ekkor ellepett fűt, bokort,Tán a szánakozó csillagok könnye volt.

Iluska már aludt. A pitvar elejeVolt nyár idejében rendes fekvőhelye.Fekvőhelyéről a jól ismert nótáraFölkelt, lesietett Jancsi látására.

Jancsinak látása nem esett kedvére,Mert megijedt tőle, s ily szót csalt nyelvére:„Jancsi lelkem, mi lelt? mért vagy oly halovány,Mint az elfogyó hold bús őszi éjszakán?”

„Hej, Iluskám! hogyne volnék én halovány,Mikor szép orcádat utószor látom tán...”„Jancsikám, látásod ugyis megrémített:Hagyd el az istenért az ilyen beszédet!”


„Utószor látlak én, szivem szép tavasza!Utószor szólt itten furulyám panasza;Utószor ölellek, utószor csókollak,Örökre elmegyek, örökre itt hagylak!”

Most a boldogtalan mindent elbeszéle,Ráborúlt zokogó kedvese keblére,Ráborúlt, ölelte, de képpel elfordult:Ne lássa a leány, hogy könnye kicsordult.

„Most hát, szép Iluskám! Most hát, édes rózsám!Az isten áldjon meg, gondolj néha reám.Ha látsz száraz kórót szélvésztől kergetve,Bujdosó szeretőd jusson majd eszedbe.”

„Most hát, Jancsi lelkem, eredj, ha menned kell!A jóisten legyen minden lépéseddel.Ha látsz tört virágot útközepre vetve,Hervadó szeretőd jusson majd eszedbe.”

Elváltak egymástól, mint ágtól a levél;Mindkettejök szive lett puszta, hideg tél.Könnyeit Iluska hullatta nagy számmal,Jancsi letörölte inge bő ujjával.

Indult; nem nézte egy szemmel sem, hol az ut,Neki úgyis mindegy volt, akárhova jut.Fütyörésztek pásztorgyermekek mellette,Kolompolt a gulya... ő észre sem vette.

A falu messzire volt már háta megett,Nem látta lobogni a pásztortüzeket;Mikor utójára megállt s visszanézett,A torony bámult rá, mint sötét kisértet.

Ha ekkor mellette lett volna valaki,Hallotta volna őt nagyot sóhajtani;A levegőeget daruk hasították,Magasan röpűltek, azok sem hallották.

Ballagott, ballagott a halk éjszakában,Csak nehéz subája suhogott nyakában;Ő ugyan subáját gondolta nehéznek,Pedig a szive volt oly nehéz szegénynek.

Idézzétek fel az eseményeket!

A) Helyszínek, időpontok, szereplők

a) Foglaljátok mondatokba az alábbi helyszíneket, időpontokat és szereplőket! Egy mondatban több szó is szerepelhet a felsoroltak közül.

HELYSZÍNEK: patakpart, kapu előtt, kert alatt, vándorútonIDŐPONTOK: délben, estefelé, éjjel, kora hajnalbanSZEREPLŐK: juhászbojtár, kislyány, Kukorica Jancsi, Iluska, gonosz mostoha, boszorkány, gazda

b) Hasonlítsátok össze párotokkal a megoldásotokat!

B) Miről szóltak az olvasott fejezetek?

a) Adjatok címet az első négy résznek!

1. ének: 2. ének: 3. ének: 4. ének:



23. oldalT/5.

házi feladat

b) Válasszatok ki a párotokkal az egyik énekből hat versszakot, és olvassátok fel egymásnak, szaka-szonként váltogatva!

c) Olvassatok egymásnak a négy fejezetből részleteket! Találjátok ki, mi az idézet előzménye, és mi következhet utána!

C) Kapcsoljátok össze az alábbi helyszíneket, időpontokat és szereplőket egy rövid történetben!

patakpart mostoha tüzes nyári nap alkonyat Iluska kapu előtt kert alatt éjszaka gazda vándorúton pirosló este Jancsi


• Rendezzünk könyvkiállítást a gyerekek által összegyűjtött kötetekből. • A János vitéz feldolgozásának végéig legyen „állandó” kiállítás a teremben.

K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : gyűjtés, válogatás



M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : házi feladat, könyvkiállítás

E s z k ö z ö k : behozott kötetek

5. Hozzatok a következő órára különböző kiadású János vitéz-köteteket, illetve olyan könyveket, amelyekben a János vitéz benne van!

Minden bizonnyal észrevetted, hogy a János vitéz első négy énekében sok olyan kifejezést, szót, szer-kezetet találsz, amelyet mi biztosan nem úgy használunk, ahogyan a szövegben előfordul. Ennek az egyik oka az, hogy a János vitéz több mint 150 évvel ezelőtt keletkezett szöveg. A másik – és talán az előbbinél fontosabb és érdekesebb – oka, hogy Petőfi műve szépirodalmi mű. A következőkben arra a kérdésre keressük a választ, miért nehéz, és miért könnyű Petőfi szövegét olvasni.



24. oldal

20 PERC

T/7–8.


24. oldal

6–7 PERC

T/6.


• A feladat célja, hogy a tanulók feltételezett tapasztalatát, miszerint a János vitéz szövege könnyű, olvastatja magát, ugyanakkor szóról szóra nem biztos, hogy könnyen érthető, megfogalmazzák és magyarázzák a diákok.

• A feladat egyben a szöveg szoros olvasását feltételezi, és a szó szerinti értést célozza meg.• A feladat első részében csupán az olvasási tapasztalat rögzítése történik.

K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : anyanyelvi kompetencia, a jelentés kikövetkez-tetése a kontextusból


M u n k a f o r m á k : egyéni munka

M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : feladatmegoldás

6. Anélkül, hogy újra belenéznél a szövegbe, írj fel három-három általános észrevételt:

(1) Miért volt könnyű elolvasni a János vitéz első négy részét?(2) Mi nehezítette az olvasást?

KÖNNYŰ VOLT OLVASNI, MERT… EZEK NEHEZÍTETTÉK AZ OLVASÁST:

1. 1.

2. 2.

3. 3.


• A 7. feladatban párokba rendeződve tekintenek át két-két éneket a gyerekek: lesznek tehát olyan párok, amelyek az első és a második, és lesznek olyanok, akik a harmadik és a negyedik éneket tekintik át (fejenként mindenki egyet).


• A 8. feladatban pedig négyesekbe rendeződve beszélik meg a tapasztaltakat.

K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : anyanyelvi kompetencia, a jelentés kikövetkez-tetése a kontextusból, szótárhasználat


M u n k a f o r m á k :

7. pármunka (A) és B), valamint C) és D) együtt); 8. csoportmunka négyfős heterogén csopor-tokban (az előbbi párok úgy alkossanak négyeseket, hogy mind az A)–D) feladatoknak legyenek képviselői a csoportban)

M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : feladatmegoldás, szótározás, reciproktanulás

7. Most a szöveg azon elemeit fogjuk részletesebben megvizsgálni, amelyek nehezíthették az olvasást.

A) Készítsetek az első fejezet alapján egy legalább tíz elemből álló listát azokból a kifejezésekből, szavakból, amelyeket nem így mondanátok!

a) Írjátok be őket a táblázat első oszlopába!

KIFEJEZÉSEK, SZAVAK, AMELYEKET MI MÁSKÉPP MONDUNK MI HOGYAN MONDANÁNK?

b) Jelöljétek azokat a kifejezéseket csillaggal, amelyeknek a jelentését nem tudjátok pontosan!

c) Cseréljetek egymással, és töltsétek ki a táblázat második oszlopát!

d) Ha maradt olyan szó, aminek nem derült ki a jelentése, nézzétek meg szótárban! Ha ott sem találjátok, kérdezzétek meg tanárotoktól!

B) Készítsetek a második fejezet alapján egy legalább tíz elemből álló listát azokból a kifejezésekből, szavakból, amelyeket nem így mondanátok!







C) Készítsetek a harmadik fejezet alapján egy legalább tíz elemből álló listát azokból a kifejezések-ből, szavakból, amelyeket nem így mondanátok!






D) Készítsetek a negyedik fejezet alapján egy legalább tíz elemből álló listát azokból a kifejezések-ből, szavakból, amelyeket nem így mondanátok!






8. Pároddal mutasd be a másik párnak, hogy milyen szavakat, kifejezéseket találtatok a meg-adott fejezetben!

a) Nézzétek át együtt a kitöltött táblázatokat!

b) Próbáljátok meg csoportosítani, hogy milyen típusú nyelvi nehézségeket találtatok a szövegben!

A János vitéz első négy éneke nagyon izgalmas, fordulatos. Olyan, mint a dodzsem vagy a hullámvasút. Ez a fordulatosság részben az események és a hangulatok gyors, hirtelen váltakozásából, részben az elbeszélő váratlan beszédfordulataiból, váltásaiból származik.



27. oldal

10 PERC

T/9.


• A feladat célja, hogy a gyerekek felismerjék a szövegben lévő fordulatokat kifejező nyelvi eszkö-zöket.

• Mielőtt a diákok pármunkában kezdenének dolgozni, olvassunk el közösen néhány versszakot a fejezetből, és adjunk példát, illetve magyarázatot a feladatmegoldáshoz.

K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : nyelvi és történeti fordulatok felismerése


M u n k a f o r m á k : pármunka


9. Nézzünk egy példát az elbeszélő váltásaira a legelső szakaszból!

Tüzesen süt le a nyári nap sugáraAz ég tetejéről a juhászbojtárra.Fölösleges dolog sütnie oly nagyon,A juhásznak úgyis nagy melege vagyon.

Szerelem tüze ég fi atal szivében,Ugy legelteti a nyájt a faluvégen.

a) Az első két sorból azt hihetnénk, hogy a juhászbojtárnak a napsütéstől van melege. A második két sorból, illetve a következő szakasz elejéből azonban megtudjuk, hogy az ok más. Nem az, amit sejtetett az elbeszélő: és máris irányt váltottunk!

b) Padtársaddal húzzatok hullámos vonalat az első két fejezet azon sorai, szakaszai mellé, ahol vagy a történésben vagy a beszédben váratlan fordulat következik be.

(Pl. a „de” és az „ám” kötőszók is jelzik az ilyen fordulatokat, irányváltásokat. A fordulatossághoz hozzájárulhat az is, ha egy párbeszédben az egyik szereplő visszavág, s ezzel megfordítja a be-szélgetés irányát, menetét.)


REFLEKTÁLÁS8. lépés: 10–11. feladat

28. oldal

6–8 PERC

T/10.

Kiegészítő feladat

T a n á r i i n s t r u k c i ó k : A feladat célja a szókincsfejlesztés.

K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : információkeresés, rendszerezés, összehasonlítás


M u n k a f o r m á k : egyéni, heterogén csoportok

M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : megbeszélés, játék

10. A történetből kitűnik, hogy a költő jól ismerte a paraszti életet.

a) Húzz alá három olyan mindennapi szokást leíró részletet, amely igazolja az előző állítást!

b) Tudod-e, mi a konda, a gulya, a nyáj, a falka és a ménes? Milyen fajta állatokhoz köthetők? Párosítsd össze a képeket az elnevezésekkel!


29. oldalT/11.

házi feladat


• A feladat célja, hogy a diákok megértsék annak okát, hogy miért kellett Jancsinak elhagyni faluját.• A gyerekekből alkossunk két nagy csoportot: A-t és B-t. Az A) jelű csoportok próbálják bizo-

nyítani, hogy a falu elhagyása elkerülhetetlen volt Jancsi számára. A B) jelű csoportok próbálják bizonyítani, hogy a falu elhagyása nem volt elkerülhetetlen, és vele Jancsi hibát követett el.

• Természetesen a megtörtént eseményeken és a szereplők jellemén nem változtathatnak a gyere-kek.

K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : érvek megfogalmazása, csoportosítás, logika, vita



M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : feladatmegoldás, meggyőzés, vita

11. Az első négy fejezet a hős útnak indulásáról és ennek okairól szól.

a) Mennyire számít vidéken nagy bűnnek az, amit Jancsi elkövetett? Miért?

b) Mi okozta a nyáj nagy részének elvesztését?

c) Szerintetek az elvesztés oka a falusiak szemében enyhítő vagy súlyosbító körülménynek számíthat?

d) Szerintetek Jancsinak volt-e más választása: valóban feltétlenül el kellett hagynia szülőfaluját? Hozzatok érveket az alábbi táblázat oszlopaiba!

JANCSINAK NINCS MÁS VÁLASZTÁSA,EL KELL HAGYNIA A FALUJÁT, MERT…

JANCSI MARADHATNA A FALUJÁBAN, MERT... JANCSI MARADHAT-

NA, HA…

ANNAK VÁRHATÓ KÖVETKEZMÉNYEI,

HOGY JANCSI VILÁG-GÁ MEGY

ANNAK VÁRHATÓ KÖVETKEZMÉNYEI,

HA JANCSI MARADNA A FALUJÁBAN


RÁHANGOLÓDÁS9. lépés

10 PERC

A házi feladat értékelése


30. oldal

20 PERC

T/12–13.


• A házi feladat értékelésének első lépése, hogy az A) és a B) jelű csoportok vonuljanak külön, és válasszák ki az érvek közül a legfontosabbakat (5 perc).

• Mindkét csoport válasszon szóvivőt. A szóvivők 2-2 percben ismertetik a csoport érveit. Amikor mindkét szóvivő beszámolt a csoport véleményéről, a csapattagok eldönthetik, hogy mely érvek voltak elfogadhatóbbak, megalapozottabbak számukra.


• A feladatok célja a főhős céljainak, cselekedeteinek megértése. • A feladatokban a diákok felfedezhetik és megérthetik Jancsi és Iluska kapcsolatát, azt, hogy miért

volt „bűn” kettejük szerelme.• A két feladat lehetőséget biztosít ahhoz, hogy Jancsi Iluskához, illetve a mostohához intézett sza-

vai, fűződő érzelmei miben térnek el egymástól.• A gyerekek megtapasztalhatják, hogy a kommunikáció célja hogyan befolyásolja beszédstílusun-

kat, meggyőzési technikáinkat.

K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : válogató olvasás, érvek gyűjtése, meggyőzési technikák megkülönböztetése



M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : feladatmegoldás, megbeszélés

12. A szerelmesek vétke

a) Keressétek meg az első fejezetnek azokat a részeit, amelyekből nyilvánvaló, hogy Iluska tudja, nem lenne szabad abbahagynia a mosást!

b) Kezdődő vagy régen tartó szerelemre utal ez a rész?


Hozzatok nyelvi bizonyítékokat vagy arra, hogy a fi atalok most szerelmeskednek először, vagy arra, hogy régóta egymás szeretői!

c) Milyen eszközökkel veszi rá Jancsi Iluskát, hogy abbahagyja a munkát, s kijöjjön a partra szerel-méhez?

(A meggyőzésben, az udvarlásban három eszközt, három módszert, három érvet is használ!)

JANCSI SZAVAI

MIVEL HATNAK ILUSKÁRA? MILYEN TULAJDONSÁGAIT

CÉLOZZÁK? ÉRZELMEIRE VAGY AZ ESZÉRE

KÍVÁNNAK HATNI?

ADJ NEVET A MEGGYŐZÉSI ESZKÖZNEK!

„Szivemnek gyöngyháza, lel-kem Iluskája!” „Gyere ki, galambom! gyere ki, gerlicém! […]”

„Gyere ki a partra csak egy pillanatra [….]”„A csókot, ölelést mindjárt elvégzem én”„Aztán a mostohád sincs itt a közelben”

„Pillants ide, hiszen ezen a világonCsak te vagy énnekem minden mulatságom.” […]„Ne hagyd, hogy szeretőd halálra epedjen.”

13. Hogyan beszél a második fejezetben Jancsi Iluska mostohájához?

a) Húzd alá a szövegben a különlegesen erőteljes kifejezéseket!

b) Mi a célja Jancsinak ezekkel az erőteljes kifejezésekkel?

Milyen hatást akar ezekkel a mostohánál elérni? Milyen hatást akar ezekkel Iluskánál elérni? Szerinted mennyiben indokolt, hogy Jancsi ilyen hangon, ilyen szavakat használva beszél a mostohá-val? Mit tudunk meg ebből a párbeszédből Jancsi természetéről (esetleg életkoráról)?


32. oldal

15 PERC

T/14.


• A feladat első részében a szereplők szerint „feldaraboljuk” a történetet. • Az a) feladatban a szópárokkal alkotott mondatok szintén arra adnak lehetőséget, hogy ellenőriz-

zük, a gyerekek értik-e a történetet. • A b) feladatnak kettős funkciót szánunk: elkezdjük a szereplők jellemzését, és gyakoroltatjuk a

jelzői módosítók felismerését.

K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : tevékenységsorok alkotása, szópárokból mon-datok alkotása, jellemzés


M u n k a f o r m á k : egyéni, frontális


14. Írj olyan szavakat, amelyekből kiderül, melyik szereplő mit csinált az eddig olvasott részek-ben!

Jancsi: Iluska: A gazda: A mostoha:

a) Mondd másképp! Párosával foglald egy-egy mondatba az alábbi szavakat!

tenger virág, heverész, pázsit, csalogat, juhászbojtár, mondotta, kisleány, a ruhát tisztázza

b) Keress névszói szerkezeteket és bennük jelzői módosítókat a szövegben! Jellemezd velük a meg-ismert szereplőket!

JANCSI ILUSKA GAZDA MOSTOHA


33. oldal

10 PERC

T/15.


• A feladat első részét önállóan oldják meg a tanulók. Hallgassuk meg a gyerekek véleményét, de csak akkor fogadjuk el, ha idézettel is alátámasztották.

• Az idézetmagyarázatot párokban végezzék a gyerekek, majd a feladat utolsó egységét vitában dolgozzuk fel. Szintén emeljük ki, hogy a vélemény csak érvvel bizonyított.

K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : válogató olvasás, vélemény alátámasztása, szöveg ma gya rázat, vita


M u n k a f o r m á k : egyéni, páros, frontális


15. Mely szavak jellemzőek a harmadik fejezetre?

a) Húzd alá őket!

indulatosság, öröm, zavarodottság, erő, veszekedés, ravaszság, őszinteség

b) Kettőre keress a szövegből példát!

c) Magyarázzátok meg az alábbi idézeteket!

„Ki félig apja volt, ki őt fölnevelte” „A nap akkor már a földet érintette” „Szokás szerint a nyájat olvasni akarta” „Markos gyerek volt ő, húsz legényen kitett” „Gazduramnak úgyis rossz a csillagzatja”

d) Mit gondoltok, miért ellenzi Iluska mostohája a szerelmesek kapcsolatát?

e) Ismertek más történetet is, amelyben valaki meg akarja gátolni, hogy a szerelmesek egymáséi legyenek?


34. oldal

10 PERC

T/17.


33. oldal

15 PERC

T/16.



• A feladat célja, hogy a gyerekek a szereplőkről szerzett információk alapján olyan szöveget alkos-sanak, melynek nyelve az adott szereplő stílusát, viselkedését követi.

• A párbeszéddel már foglalkoztunk az 1. fejezetben. Itt is követeljük meg a gyerekektől a szabályos párbeszédszerkezetet (kapcsolatteremtés, szándéknyilvánítás stb.).

• Egy-két párbeszédet olvastassunk fel, arra koncentráljunk, hogy mi a közös és mi az, ami eltér a párbeszédekben.





16. Írj párbeszédet, melyben a mostoha elmeséli egy szomszédasszonyának, miért nem akarja, hogy Iluska Kukorica Jancsi párja legyen!

SZOMSZÉDASSZONY: MOSTOHA: SZOMSZÉDASSZONY: MOSTOHA: SZOMSZÉDASSZONY: MOSTOHA: SZOMSZÉDASSZONY:

A következőkben közelebbről szemléljük meg az olvasott szövegrészeket. Arra fogunk példákat látni, hogy bizonyos nyelvi eszközöket a költők műveikben, mi pedig hétköznapi beszédünkben alkalmazunk ugyan, de egészen más módon.


• A gyerekek homogén csoportokban dolgoznak a támogatásunkkal. • Mivel minden csoport speciális fejlesztési feladatot kap, tervezzük meg, hogy a feladat melyik

stádiumában melyik csoport munkájába kapcsolódunk be.



35. oldal

10 PERC

T/18.

• Mivel két csoportban is hangos olvasás, illetve szerepjáték a feladat, szervezzük őket a terem távolabbi részeibe őket, hogy ne zavarják egymást.

K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : válogató olvasás, véleményalkotás, verbális és nem verbális kommunikáció, kreatív írás, empátia, együttműködés

C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s

A) Olvasási és szövegfelidézési gondokkal küzdő gyerekeknekB) Érzelmeket nehezen értelmező és kifejező gyerekeknekC) Kreatív szövegalkotásban gyengébb képességű gyerekeknek

M u n k a f o r m á k : homogén csoportok, pár- és egyéni munka

M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : megbeszélés, szerepjáték

17. Magánbeszéd és párbeszéd

A) Keressetek példákat az első négy fejezetben magánbeszédre (monológra) és párbeszédre! Me-lyikből találtatok többet?

a) Párokban dolgozzatok! Olvassatok fel egy párbeszédet kétszer egymás után, úgy, hogy közben szerepet cseréltek!

b) Játsszátok el ugyanazt a párbeszédet, de csak mutogatással! A többiek találják ki, melyik részlet-ről van szó.

B) Olvassátok fel a 3. fejezetben azt a részt, amikor a gazda megtudja, hogy a nyáj nagy része elve-szett!

Ügyeljetek arra, hogy hangsúllyal, hangerővel érzékeltessétek a gazda haragját! Utána cseréljetek szerepet, és úgy is olvassátok fel a részletet!

a) Milyen írásjel áll a gazda legtöbb mondata végén? Vajon miért?

b) Keress szóismétléseket ebből a részletből! Vajon miért ismétli gondolatait a gazda?

C) Válasszátok ki az egyik szereplőt, és írjatok a nevében monológot!


• A feladatban a köznyelvi metaforákat, azaz az ún. konvencionalizálódott metaforákat gyűjtik össze a tanulók.


• A feladat a metafora általános jellemzőinek megértését készíti elő.

K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : anyanyelvi tapasztalatok mozgósítása


M u n k a f o r m á k : csoportmunka (heterogén csoportokban)

M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : gyűjtőmunka, feladatmegoldás

18. Milyen testrészeik lehetnek a tárgyaknak?

a) Gyűjtsetek minél több szót, kifejezést!

A) Mi mindennek lehet lába, ami nem élőlény?

B) Mi mindennek lehet füle, ami nem élőlény?

C) Mi mindennek lehet feje, ami nem élőlény?

D) Mi mindennek lehet orra, ami nem élőlény?

E) Mi mindennek lehet szeme, ami nem élőlény?

b) Gyűjtsetek még hasonló kifejezéseket!

c) Válaszd ki az alábbi mondatpárokból azokat, amelyekről vicces kép alkotható! Amelyiket a leghumorosabbnak találod, azt rajzold is le!

(1) Leborultak a király lábai előtt. – Leborultak a hegy lába előtt.(2) Papír zsebkendővel törölgette az orrát. – Hatalmas szivacsokkal törölgették a hajó orrát az avatás

előtt.(3) A születésnaposnak meghúzták a fülét. – Megfogtam a fazekat, de a füle a kezemben maradt.

Az előző feladatban olyan hétköznapi kifejezéseket gyűjtöttetek össze, amelyekben élőlények különbö-ző testrészeinek nevei alapján neveztük el bizonyos tárgyak részeit.

Hogy miért pont orra van a hajónak, és miért lába a hegynek? Azt mondhatjuk, hogy azért, mert a hajónak az a bizonyos első része valamilyen szempontból hasonlít az ember orrára (ti. előreugró, kiug-ró, elkeskenyedő rész); illetve a hegy alja, töve valamilyen értelemben hasonlít az emberek vagy állatok lábához (funkciójában, helyében, azon áll a hegy, az van alul).

A példákban az volt a közös, hogy a testrészek neveit egyik esetben sem testrészek megnevezésére használtuk. Amikor így képzeltük el őket, viccesnek találtuk a kifejezéseket.

A következőkben arról lesz szó, milyen gyakori mind a hétköznapi, mind pedig a művészi nyelvhaszná-latban az a jelenség, hogy valamit nem „szó szerint” kell elképzelnünk.



37. oldal

15 PERC

T/19.


• A feladatban a köznyelvi metaforákat, azaz az ún. konvencionalizálódott metaforákat gyűjtik össze a tanulók.

• A feladat a metafora általános jellemzőinek megértését szolgálja.

K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : anyanyelvi tapasztalatok mozgósítása, kreativitás




19. Hasonlítsd össze az alábbi párbeszédeket!

– Képzeld, mi történt! A múlt héten megkeresett egy régi kedves ismerősöm, a Balog Pista. Meghí-vott vacsorázni, átbeszélgettük az egész estét.– No, és mit akart? Miért keresett meg?– Először el sem tudtam képzelni, miért tűnik elő évtizedek után a semmiből. Ma már sajnos tu-dom. Előadott egy történetet arról, hogy beteg, és valami drága kezelésre lenne szüksége. Köl-csönkért tőlem egy nagyobb összeget. Ma tudtam meg, hogy a rendőrség keresi; többektől ezzel a szöveggel sikkasztott el nagyobb összegeket. Kép-zelheted…– Nohát, ilyet! Ez a Pista egy disznó!

– Na, holnap jól leöljük! Minden csupa vér lesz, de ne aggódj, megéri kibírni a véres részét... Utá-na olyan jót fogunk enni, mint már rég.– Micsoda? Kit? És miért?– Hát a Pistát. Ott alszik hátul a kertben, nem is sejti, mi vár rá holnap, szegényke.– Miért akarod megölni a szomszéd Pista bácsit? Megbolondultál?– Dehogy a Pista bácsit! A Pista egy disznó, ott fekszik hátul az ólban. Holnap disznóvágás lesz, és a Pista bácsi lesz a böllér!

a) Mi volt az a kifejezés, ami mindkét szövegben szerepelt?

b) Mi volt a félreértés a második párbeszédben?

c) Mit jelentett a disznó szó az egyik szövegben, és mit a másikban?

d) Válasszatok egyet az alábbi kifejezések közül! (Mindegyik hasonló a disznóhoz abban, hogy többféle értelemben használhatjuk őket.) Írjatok egy-egy, a fentihez hasonló párbeszédpárt, ahol az egyik párbeszédben az egyik, a másik-

ban pedig a másik értelemben szerepel ugyanaz a kifejezés!

nyuszi, ló, marha, egér, gorilla


38. oldalT/20.

házi feladat


• A feladat célja, hogy a metaforaként használt kifejezéseket eredeti értelmükre vezessük vissza. • Kerestessük meg az aláhúzandó kifejezéseket, a mondatokat pedig önállóan írják meg a gyere-

kek. • Végül vizsgáljuk meg azt is, hogy teremtődött a kifejezések metaforikus jelentése.

K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : anyanyelvi tapasztalatok mozgósítása, kreativitás




20. Szó szerinti és szokatlan jelentés

a) Húzd alá az alábbi mondatokban azokat a kifejezéseket, amelyeket nem „szó szerinti” értelmük-ben használtunk!

b) Írj a mondatok mellé egy-egy párt, amelyben „szó szerinti” értelmében használjátok az aláhúzott kifejezéseket!

PÉLDÁUL: Miközben beszélgettek, elszaladt az idő. A beszélgetés után Pista elszaladt.

Dezső nehezen birkózott meg a ma-tekpéldával.

A barátom a múlt héten válaszúthoz érkezett.

Csabiék tervei romba dőltek.

Béla angoltudása szilárd alapokon áll.

Nem ártana ápolni ezeket a kapcsola-taidat!

Béla üzlete virágzásnak indult.

Feri bátran állta osztályfőnöke szúrós tekintetét.

Na, ezt a sértést nem nyelem le!

Éva jeges pillantást vetett Petire.


40. oldal

25 PERC

T/21–22.

Nehéz lesz megemészteni ezt a gon-dolatot.

Marciban forrt az indulat.

Leégtél a barátaid előtt.

Dénes szétdurrant a méregtől.


• A feladat a szóképek felismerését és létrehozását inspirálja. Megvizsgáljuk mind a művészi, mind a hétköznapi nyelvben használt alakokat.

• Tapasztalataink szerint a gyerekek számára kevéssé motiváló hatású, ha a szóképeket csak iro-dalmi példákon tanulják, és öncélúnak érzik azok megkeresését. Ezért törekedjünk arra, hogy kiderüljön a diákok számára, hogy a köznyelvben ugyanúgy használunk szóképeket.

• Vizsgáljuk meg, miért fontosak, és milyen hatással vannak a stílusra különböző kommunikációs helyzetekben. Mindig ragadjuk meg a lehetőséget, hogy az előzetes ismereteket a gyerekek szak-szerűen használják.

• A feladatokat párokban végezzék a gyerekek. • A d) feladatban térjünk ki arra, hogy ha a szóképeket szótári jelentésük szerint értelmezzük, akkor

éppen az adott funkciójukat veszítik el.• Olvassuk el közösen az ismeretközlő szöveget. A gyerekekkel folyamatosan mondassunk, keres-

tessünk példákat, így győződve meg arról, hogy értik az olvasottakat/elhangzottakat.

K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : nyelvi tudatosság, összehasonlítás, általánosítás, absztrahálás, vizuális és verbális kommunikáció


M u n k a f o r m á k : páros, frontális


21. „A nap akkor már a földet érintette…”

a) Hogyan kapcsolódnak a rajzok az idézethez? Mi a humor forrása?


b) Húzd alá az alábbi idézetekben azokat a kifejezéseket, amelyek a mondatok által leírt folyamat-ban, cselekvésben részt vevő dolgokra utalnak!

„Követték ezek a szók a gondolatot...”„Az idő akközben haladott sietve...”„Tán a szánakozó csillagok könnye volt.”

c) Keretezd be azokat a szavakat, amelyek arra utalnak, hogy mi történik!

d) Hasonlítsátok össze az alábbi mondatokat az előzőekkel!

A gyerekek követték a szekeret.A fi ú közben sietve haladt.Talán a szánakozó nagymama könnye volt.

Hasonlóságok: Különbségek:

e) Rajzold le kétféleképpen valamelyik idézetet!

(1) Először készíts illusztrációt a János vitézhez! (2) Másodszor mutasd be a kiválasztott megszemélyesítés szó szerinti jelentését!

„Követték ezek a szók a gondolatot...”„Az idő akközben haladott sietve...”„Tán a szánakozó csillagok könnye volt.”

METAFORA, HASONLAT, MEGSZEMÉLYESÍTÉS

Nagyon sok olyan kifejezést használunk, amelynek több jelentése is van. Ezek között különleges szerepük van azoknak, amelyeknek van EREDETI és ÁTVITT jelentésük. Például minden magyar beszélő tudja, hogy a disznóól eredeti jelentése a disznók tartására szolgáló épület, és csak átvitt értelemben jelent nagy rendetlenséget vagy rendetlen szobát: Micsoda disznóól van itt! Micsoda disznóól ez a szoba!

Világos, hogy miből alakulhatott ki az a szokás, hogy a nagy rendetlenséget disznóólnak is ne-vezzük. Abból, hogy a valóságos disznóólban is nagy a felfordulás. A disznóólnak nevezett szoba ebben HASONLÍT az igazi disznóólra, de persze ettől még nem igazi disznóól. Azt az esetet, amikor egy dologra úgy utalunk, mintha egy másik dolog lenne, csak mert arra a másikra ha-sonlít, METAFORÁNAK nevezzük. Például a disznóól kifejezést metaforikusan használjuk abban az


esetben, amikor a rendetlen szobát disznóólnak nevezzük, mert valamilyen szempontból az igazi disznóól és a rendetlen szoba hasonlítanak egymáshoz: ti. abban, hogy nagy felfordulás, piszok van bennük.

A rendetlenséget réges-régen nevezik disznóólnak a magyar nyelvben. Éppenséggel nyúlketrec-nek vagy galambdúcnak is hívhatnák, mert ezeken a helyeken sincs rend, de a magyarban az a szokás, hogy éppen a disznóólhoz hasonlítjuk a rendetlenséget. (Más nyelvekben esetleg egé-szen más jelentésű szavak játszhatják ugyanezt a szerepet.) Ezért a disznóól átvitt, metaforikus használatát KONVENCIONÁLIS (szokáson alapuló, a hagyomány által szentesített) METAFORÁNAK nevezzük. Nyelvhasználatunkban rengeteg ilyen konvencionális metaforát érhetünk tetten. (Ma-gát a tetten ér igét is metaforikusan használtuk itt, hiszen nem eredeti jelentésében használtuk, nem egy bűnös rajtakapására gondoltunk.)

A metafora közeli rokona az ÖSSZEHASONLÍTÁSNAK (vagy röviden HASONLATNAK), hiszen szin-tén hasonlóságon alapul: ha azt mondjuk, hogy Olyan ez a szoba, mint egy disznóól, az nagyon hasonlít arra, mint amikor azt mondjuk: Micsoda disznóól van ebben a szobában! A hasonlatok azonban csak ritkán konvencionálisak, bár ilyen is van köztük (pl. olyan fehér, mint a hó). A hasonlatban nyíltan kimondjuk, hogy a két dolgot hasonlónak találjuk, a metaforában a kettőt azonosnak mutatjuk be (ami ebben a szobában van, az disznóól). A hasonlatban még azt is megmondhatjuk, hogy miben áll szerintünk a hasonlóság: Olyan rendetlen ez a szoba, mint egy nyúlketrec.

Vannak a metaforának olyan gyakori fajtái, amelyek külön nevet is kaptak. Ilyen például az, amikor egy tárgyat nyelvileg emberként vagy állatként ábrázolunk, pl. az automata lenyelte a pénzemet, ez az autó nem akar elindulni. (Persze a lenyel eredeti értelmében az automata nem tud nyelni, és az akar eredeti értelmében az autó semmit sem akar.) A metaforáknak ezt a fajtáját MEGSZEMÉLYESÍTÉSNEK nevezzük.

22. Olvassátok el újra a János vitéz alábbi részletét!

Mikorra a patak vize tükörré lett,Melybe ezer csillag ragyogása nézett:Jancsi Iluskáék kertje alatt vala;Maga sem tudta, hogy mikép jutott oda.

Megállt, elővette kedves furulyáját,Kezdte rajta fújni legbúsabb nótáját;A harmat, mely ekkor ellepett fűt, bokort,Tán a szánakozó csillagok könnye volt.

Iluska már aludt. A pitvar elejeVolt nyár idejében rendes fekvőhelye.Fekvőhelyéről a jól ismert nótáraFölkelt, lesietett Jancsi látására.

Jancsinak látása nem esett kedvére,Mert megijedt tőle, s ily szót csalt nyelvére:„Jancsi lelkem, mi lelt? mért vagy oly halovány,Mint az elfogyó hold bús őszi éjszakán?”

„Hej, Iluskám! hogyne volnék én halovány,Mikor szép orcádat utószor látom tán...”„Jancsikám, látásod ugyis megrémített:Hagyd el az istenért az ilyen beszédet!”

„Utószor látlak én, szivem szép tavasza!Utószor szólt itten furulyám panasza;Utószor ölellek, utószor csókollak,Örökre elmegyek, örökre itt hagylak!”

Most a boldogtalan mindent elbeszéle,Ráborúlt zokogó kedvese keblére,Ráborúlt, ölelte, de képpel elfordult:Ne lássa a leány, hogy könnye kicsordult.

„Most hát, szép Iluskám! Most hát, édes rózsám!Az isten áldjon meg, gondolj néha reám.Ha látsz száraz kórót szélvésztől kergetve,Bujdosó szeretőd jusson majd eszedbe.”



45. oldal

10 PERC

T/23.


„Most hát, Jancsi lelkem, eredj, ha menned kell!A jóisten legyen minden lépéseddel.Ha látsz tört virágot útközepre vetve,Hervadó szeretőd jusson majd eszedbe.”

Elváltak egymástól, mint ágtól a levél;Mindkettejök szive lett puszta, hideg tél.Könnyeit Iluska hullatta nagy számmal,Jancsi letörölte inge bő ujjával.

Indult; nem nézte egy szemmel sem, hol az ut,Neki úgyis mindegy volt, akárhova jut.Fütyörésztek pásztorgyermekek mellette,Kolompolt a gulya... ő észre sem vette.

A falu messzire volt már háta megett,Nem látta lobogni a pásztortüzeket;Mikor utójára megállt s visszanézett,A torony bámult rá, mint sötét kisértet.

Ha ekkor mellette lett volna valaki,Hallotta volna őt nagyot sóhajtani;A levegőeget daruk hasították,Magasan röpűltek, azok sem hallották.

Ballagott, ballagott a halk éjszakában,Csak nehéz subája suhogott nyakában;Ő ugyan subáját gondolta nehéznek,Pedig a szive volt oly nehéz szegénynek.

a) Húzzátok alá egyenes vonallal, ahol az elbeszélő vagy a szereplők a mint szó segítségével hason-lítanak egymáshoz két dolgot!

b) Hullámos vonallal húzzátok alá a szövegben található metaforákat! Azt is írjátok melléjük, hogy milyen közös vonás teszi lehetővé az azonosítást!

c) Vannak a szövegben olyan helyek, ahol egymást felszólítva két különböző világ, jelenség, állapot hasonlóságára utal Iluska és Jancsi. A hasonlítást azonban nem mondják ki az „olyan, mint” szer-kezettel, és a metaforikus azonosítás sem válik egyértelművé.

Keressétek meg ezeket a mondatokat, és szaggatott vonallal húzzátok alá őket!

d) Az előbb megtalált mondatpárt alakítsátok át két kifejtett hasonlattá!

(1) Szeretőd (2) Szeretőd

e) Mi a két metaforában a közös?

f) A metaforák közül a megszemélyesítéseket az aláhúzás mellett csillaggal is jelöljétek meg!


• A mindennapok szóképeivel zárjuk a foglalkozást.• A gyerekek az a) feladatot önállóan, a b)-t pármunkában, a c)-t pedig otthon oldják meg.



46. oldal

5 PERC

T/24.

K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : összehasonlítás, rendszerezés, általánosítás, absztrahálás


M u n k a f o r m á k : egyéni, páros, frontális


23. Ha szeretünk, vagy éppen ellenkezőleg: nem nagyon kedvelünk valakit, különböző elnevezé-sekkel illetjük őt.

a) Alkossatok három tagból álló csoportokat a felsorolt szavakból, kifejezésekből a táblázat szem-pontjai szerint!

egy érzékeny, sértődős lánynak – anya – létra – szerelmes lány – gyermekének – valaki, akit becsaptak – a szeretett fi únak – gazember – egy fi ú – életem értelme – magas, sovány osztálytársának – egy gyerek – annak, aki becsapta őt – mimóza – csillagom

KI MONDJA? MIT MOND? KIVEL AZONOSÍTJA?

b) Beszéljétek meg, milyen külső vagy belső hasonlóságon alapul az azonosítás!

érzékeny, sértődős lány = gyermek = szeretett fi ú = magas, sovány osztálytárs = aki becsapott valakit =

c) Gyűjtsetek vagy találjatok ki ti is hasonló megszólításokat!


• A feladattal ellenőrizzük, hogy a gyerekek megértették-e az előző órán bevezetett fogalmakat. • Minél szellemesebb, kreatívabb megoldásra biztassuk őket. • A feladatot szóban oldják meg a gyerekek.

K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : szókincsfejlesztés, analógia, szabálykövetés



46. oldal

15 PERC

T/25.




24. A megadott szavakhoz találj ki megszemélyesítést, metaforát és hasonlatot!

lassú, ártatlan, vicces, szigorú


• A gyerekek homogén kiscsoportokban dolgozzanak. • Először mindenki önállóan végezze el a feladatot. • Ezt követően beszéljék meg, értékeljék egymás munkáját, és döntsék el, melyik megoldást mu-

tatják be a többi csoportnak.

K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : félreproduktív, szituációhoz alkalmazkodó, illet-ve kreatív szövegalkotás, nyelvi tudatosság


A) az olvasásban és félreproduktív szövegalkotásban gyengébb képességű tanulókB) az adott szituációnak megfelelő koherens szöveg létrehozásában bizonytalan tanulókC) a megadott és saját szöveg koherenciájának megteremtésében bizonytalan tanulók

M u n k a f o r m á k : homogén kis csoportok

M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : feladatmegoldás, megbeszélés, csoportbeszámoló

25. Egészítsd ki jelzői módosítókkal a szöveget!

A) Írj jelzői módosítókat a kihagyott helyekre!

Egy ........................................ délután a ........................................ nap tüzesen süt le az égről. A ........................................ falu végén ........................................ rét húzódik. Sok ........................................ virág tarkállik rajta. A ........................................ fűben ........................................ nyáj legelész. A ........................................ rét szélén ........................................ patak folydogál.

B) Pótold jelzői módosítókkal a szöveget kétféleképpen!

a) A szöveg a barátodnak szól, azt akarod közölni vele, hogy milyen unalmas körülötted minden.


47. oldalT/26.

házi feladat


b) A szöveg egy festményről szól, azt akarod közölni, hogy miért ez a kedvenc képed.


C) Elkezdtünk egy rövid bűnügyi történetet, de kihagytuk belőle a jelzői módosítókat. Pótold őket, majd fejezd be a krimit!



• Célunk, hogy a gyerekek felfedezzék az ok-okozati kapcsolatot.• A feladatot otthon oldják meg a diákok. • Beszéljük meg lépésről lépésre a következtetés logikai sorrendjét.

K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : ok-okozati viszony, következtetés, véleményal-kotás, érvelés




26. Olvassátok el az állításokat! Válasszátok ki a felsorolt következtetések közül az odaillőt! Választásotokat indokoljátok is!

a)

Mivel Jancsi nyájának nagy része szétszéledt, a gazda éktelen haragra gerjedt:– nekiesett nevelt fi ának és megverte;– kifi zettette vele a kárt;– egy ideig haragudott rá, majd megbocsátott neki;


48. oldal

20–22 PERC

T/27.


– elkergette otthonról;– nem engedte, hogy elvegye feleségül Iluskát.

b)

A gonosz mostoha dühödten támadt Iluskára, ezért Jancsi:– összetörte a mostoha edényeit;– megfenyegette, hogy kiveri a fogait;– elkergette a mostohát;– segítségül hívta a barátait;– seprűjével elverte a hátát.

c)

A szerelmesek csak egymással foglalkoztak, melynek következtében:– nem törődtek a barátaikkal;– elhanyagolták a külsejüket;– jobban megismerték egymást;– beesteledett;– megfeledkeztek a kötelezettségeikről.


• A differenciálásra épülő feladat során a gyerekek kis csoportban dolgoznak. • A mi szerepünk az, hogy a megfelelő mértékű támogatást megadjuk a vitához, mondjuk el pár

szóval a vita szabályait, és emeljük ki, hogy nagyon fontos a tapintat, a másik véleményének elfo-gadása.

• Csak így érhetjük el, hogy a gyerekek mindegyike nyilvánítson véleményt, és igyekezzen megvé-deni azt.

• A tanári segítséget kevésbé igénylő csoportokban érdemes vitavezetőt választani. • A vita végeztével a csoportok szószólói számoljanak be a csoport véleményéről.

K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : kreativitás, improvizáció, véleményalkotás, érvelés


A) szerepészlelésben gyengébb képességű gyerekekB) nézőpontváltásban és vitakészségben gyengébben teljesítő gyerekekC) erkölcsi ítéletalkotásában, az érzelmek megfogalmazásában gyengébb képességű gyerekek

M u n k a f o r m á k : homogén csoportok, frontális

M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : vita, tanulói beszámoló, megbeszélés


27. Vitassátok meg az alábbi témákat! Készítsetek vitahálót! Válasszatok szószólót, aki beszámol a vita eredményéről!

A) „Mit képzel magáról ez a lány? Majd adok én neki!” Milyen gondolatok járhattak még mostoha fejében? Milyen érzelmek társulhattak a gondolatokhoz? Vitassátok meg, hogy gonosz volt-e a mostoha!

GONOSZ-E ILUSKA MOSTOHÁJA?

Igen, mert...

Nem, mert...

B) Kinek lehetett nehezebb gyerekkora?

KINEK VOLT NEHEZEBB GYEREKKORA?

Iluskának, mert...

Jancsinak, mert...


C) Szerintetek nem megfutamodás magára hagyni Iluskát és a gazdát? Nem kellett volna Jancsinak inkább a faluban maradnia? Ti mit tettetek volna a helyében?

MEGFUTAMODOTT-E JANCSI?

Igen, mert...

Nem, mert...

2. lépés: 1–4. feladat

51. oldal

5 PERC

T/1.


3. A VÁNDORLÁS ÉS A ZSIVÁNYTANYA


4 óra

A feldolgozás során válasszuk szét a János vitéz 5. és a 6. fejezetének elemzését, mivel a 6. fejezet feldolgozása ún. jóslásos technikával történik. Ennek a szövegfeldolgozási módszernek alapfeltétele, hogy a gyerekek a szaktanár tolmácsolásában és az ő szakaszolásában ismerkedjenek meg az új szövegrésszel.


• A gyerekek sorban mondják a szavakat. • Arra ösztönözzük őket, hogy a témával kapcsolatos érzéseiket, tapasztalataikat is nyugodtan

mondják el. • Ha elakad a lánc, segítségül mondhatunk egy-egy szót, ami továbblendíti a gyerekeket.

K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : asszociáció, kreativitás



M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : szólánc

1. Az ötödik és hatodik fejezetet a sötétség uralja. Mi mindent tudnátok felsorolni, ami az éjsza-kához, a sötéthez, a feketeséghez kapcsolható?

a) Mondjatok olyan szavakat, amelyek az eszetekbe jutnak erről!


5 PERC



51. oldal

5–8 PERC

T/3.

51. oldal

5 PERC

T/2.


b) Általában milyen hangulatú az, ami a sötétséggel állítható párhuzamba?

T a n á r i i n s t r u k c i ó k : Célunk, hogy a gyerekek a szöveg feldolgozása előtt tisztában legyenek olyan fogalmakkal, szókapcsolatok jelentésével, amelyekkel a mindennapi életükben ritkábban találkoznak.

K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : szókincsfejlesztés




2. Ismeritek-e ezt a kifejezést: vihar dúl a lelkében? Mit jelent szerintetek?

a) Magyarázd meg a következő, viharral, éjszakával és sötétséggel kapcsolatos kifejezéseket!

sötét, mint az éjszaka: sötétben tapogatózik: beviharzik: sötét gazember: éjjeli bagoly:


• A feladattal az a célunk, hogy a gyerekekben tudatosítsuk a magyar nyelv variálhatóságát, ezzel is előkészítve az irodalmi szövegek megértését.

• Példáikban fogadjuk el a diáknyelvi szókapcsolatokat is (bénák bénája stb.). A lényeg az, hogy létre tudják hozni, nem pedig az, hogy defi niálni tudják, mi is az a fi gura etimologica.

K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : logika, mintakövetés, új szókapcsolatok létre-hozása, defi nícióértelmezés




A V Á N D O R L Á S É S A Z S I V Á N Y T A N Y A 5 5

52. oldal

10 PERC

T/4.

3. „De az ő szívében éjek éje maradt.” Milyen lehet az éjek éje?

a) Magyarázd meg, mi a különbség a szép és a szépek szépe kifejezés jelentése között!

b) Alkoss hasonló szókapcsolatokat!

Biztosan észrevetted, hogy a megadott és az összegyűjtött példák úgy hozhatók létre, hogy egy szót megismételünk, és toldalékokkal látunk el. Például nézzük meg a jó és az ének szótöveket: jó jobbnál jobb; ének énekek éneke.

A köznapi és az irodalmi nyelvben is akkor használjuk a TŐISMÉTLÉST (FIGURA ETIMOLOGICA), ha az a célunk, hogy erősítsük mondanivalónkat, mert valami vagy valaki mély benyomást gyakorolt ránk. Például: csodálatot, rajongást vagy bánatot érzünk valami vagy valaki iránt, illetve ha indula-tosak leszünk valamitől vagy valakitől.


• A feladat célja annak érzékeltetése, hogy Jancsi elkeseredve, kilátástalanul, mindenféle célok meghatározása nélkül indult útnak.

• A gyerekek választhatnak a két feladat közül.• Arra ügyeljünk, hogy akik a rajzolós feladatot választották, ők is be tudjanak számolni Jancsi lel-

kiállapotáról szóban.

K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : félreproduktív szövegalkotás, verbális informá-ciók vizuális megjelentetése



M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : szövegalkotás, rajzolás, megbeszélés

4. Idézd fel a 4. fejezet záró részét!

a) Fogalmazd meg Jancsi érzéseit egyes szám első személyben!

b) Ábrázold rajzzal Jancsi lelkiállapotát!



53. oldal

10–15 PERC

T/5.


• Először ismerkedjenek meg a diákok az 5. fejezettel.• A gyerekek 6 fős együttműködő heterogén csoportokban dolgoznak. • Az a) feladatot a szegényesebb szókincsű csoporttagok oldják meg. Amennyiben problémát okoz

számukra a szavak jelentésének meghatározása, adjunk segítségül szótárt.• A b) feladatot azok a csoporttagok oldják meg, akiknek problémát okoz a szólások értelmezése.• Azok a gyerekek, akik nem szorulnak ezen képességek fejlesztésére, önállóan mindkét feladatot

megoldhatják.• Minden csoportból egyvalaki számoljon be a megoldásról.

K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : jelentéskeresés, szótárhasználat, szólásmagya-rázat, szövegtranszformáció



M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : feladatmegoldás, tanulói beszámoló

E s z k ö z ö k : szótár, lexikon

5. Hallgassátok meg az 5. fejezetet!

5

Mikor a nap fölkelt, s a holdat elküldte,A puszta mint tenger, feküdt körülötte;A nap fölkeltétől a nap enyésztéigEgyenes rónaság nyujtózkodott végig.

Nem volt virág, nem volt fa, nem volt bokor ott,A harmat apró gyér fűveken csillogott;Oldalvást a napnak első sugaráraFölpiroslott egy tó; környékezte káka.

A tónak szélénél a káka közepettEgy hosszú nyakú gém eledelt keresett,És a tó közepén gyors halászmadarakHosszú szárnyaikkal le s föl szállongtanak.

Jancsi csak ballagott sötét árnyékávalS elméjének sötét gondolkozásával;Az egész pusztában széjjelsütött a nap,De az ő szivében éjek éje maradt.

Mikor a nap elért az ég tetejére,Eszébe jutott, hogy falatozni kéne,Tennap ilyen tájban evett utójára,Meg alig is bírta már lankadó lába.

Letelepűlt, elővette tarisznyáját,Megette maradék kevés szalonnáját.Nézte őt a kék ég, a fényes nap... alábbRagyogó szemével a tündér délibáb.


A kis ebéd neki jóízűen esett,Megszomjazott rá, a tóhoz közeledett,Kalapjának belemártá karimáját,Ekkép enyhitette égő szomjuságát.

A tónak partjáról nem távozott messze:Az álom szemének pilláját ellepte;Vakondokturásra bocsátotta fejét,Hogy visszanyerhesse elfogyott erejét.

Az álom őt odavitte, ahonnan jött,Iluskája pihent hű karjai között,Mikor a kisleányt csókolni akarta,Hatalmas mennydörgés álmát elzavarta.

Szétnézett a puszta hosszában, széltében;Nagy égiháború volt keletkezőben.Oly hamar támadott az égiháború,Mily hamar Jancsinak sorsa lett szomorú.

A világ sötétbe öltözködött vala,Szörnyen zengett az ég, hullt az istennyila;Végtére megnyílt a felhők csatornája,S a tó vize sűrű buborékot hánya.

Jó hosszú botjára Jancsi támaszkodott,Lekonyította a karimás kalapot,Nagyszőrű subáját meg kifordította,Úgy tekintett bele a vad zivatarba.

De a vihar ami hamar keletkezett,Oly hamar is hagyta el megint az eget.Megindult a felhő könnyü szélnek szárnyán,Ragyogott keleten a tarka szivárvány.

Subájáról Jancsi lerázta a vizet,Miután lerázta, ujra utnak eredt.Mikor a nap leszállt pihenni ágyába,Kukorica Jancsit még vitte két lába.

Vitte őt két lába erdő közepébe,Sűrű zöld erdőnek sötét közepébe;Ott őt köszöntötte holló károgása,Mely épen egy esett vadnak szemét ásta.

Sem erdő, sem holló őt nem háborgatván,Kukorica Jancsi ment a maga utján;Erdő közepében sötét ösvényéreLeküldte világát a hold sárga fénye.

a) Értelmezd a szavakat és kifejezéseket! Húzd alá a kiemelt szavak jelentését!

KÁKAkajla, komolytalansásféle vízinövénya sáskákához hasonló rovar

DÉLIBÁBlégvár, káprázata rovarok fejlődésének egy formájalégköri fényjelenség

RÓNASÁGszegényes, rongyos öltözékpuszta, síkságlepusztult, korszerűtlen

ENYÉSZETenyhülés, megnyugváselmúlás, pusztuláselkeseredés, csúfondárosság

b) Hogyan mondanád másképp? Írd le a következő mondatokat képes kifejezések nélküli nyelven!

PÉLDÁUL: Hullt az istennyila: Villámlott.Megnyílt a felhők csatornája: Mikor a nap fölkelt, s a holdat elküldte: A világ sötétbe öltözködött vala: Veri az ördög a feleségét:


55. oldal

20 PERC

T/7.

54. oldal

10–13 PERC

T/6.


• A feladat célja, hogy a diákok felfedezzék a párhuzamot.• Mind a két rubrikát kétféleképpen értelmezzék a gyerekek.• A bent: lehet védett hely, ahonnan csak látjuk a vihart, de lehet a Jancsi lelkében keletkezett vihar is.• A kint: ugyancsak kétféle szemléletet takar: a vihar jelenléte a szabadban, a pusztán, illetve a

Jancsin kívül álló szereplőkben.• A csoporttagok először egyénileg gondolják végig a feladatot, majd vitassák meg egymással.• A csoportok válasszanak szóvivőt, aki bemutatja a csoport döntését, illetve válaszol a vitában

felmerült kérdésekre.

K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : csoportosítás, általánosítás, rendszerezés



M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : feladatmegoldás, megbeszélés, vita

6. Értelmezzétek az alábbi ábrát! Gyűjtsetek szavakat, kifejezéseket mindkét oszlopba!

VIHAR

BENT KINT


• A feladat célja annak megfi gyeltetése, hogy az 5. fejezet átvezető, lassító-késleltető rész.• A gyerekek három csoportban oldják meg a feladatokat, majd megbeszélik a megoldásokat. • Minden csoportból egy diák számoljon be. Arra a kérdésre válaszoljon, hogy mire jó egy az 5.

fejezethez hasonló eseménytelenebb rész egy hosszabb műben.






55. oldal

5 PERC

T/8.

7. Mi a szerepe az ötödik fejezetnek a János vitézben?

A) Mi minden történik az ötödik fejezetben? Csak szavakat, szószerkezetet írjatok!

B) Hasonlítsátok össze az ötödik fejezet tempóját az előzőekkel! Mit tapasztaltok?

C) Bizonyítsátok be, hogy az ötödik fejezet lassítja-késlelteti az eseményeket!


• A feladat célja annak igazolása, hogy Jancsi vándorútja, élete mennyire céltalan. • Ugyanakkor feltétlenül térjünk ki arra is, hogy a vihar elmúlása, illetve az azt követő szivárvány

mire enged következtetni bennünket. Mit sejtet?





8. Olvassátok el újra a fejezet három utolsó versszakát!

Subájáról Jancsi lerázta a vizet,Miután lerázta, ujra utnak eredt.Mikor a nap leszállt pihenni ágyába,Kukorica Jancsit még vitte két lába.

Vitte őt két lába erdő közepébe,Sűrű zöld erdőnek sötét közepébe;Ott őt köszöntötte holló károgása,Mely épen egy esett vadnak szemét ásta.

Sem erdő, sem holló őt nem háborgatván,Kukorica Jancsi ment a maga utján;Erdő közepében sötét ösvényéreLeküldte világát a hold sárga fénye.

a) Mit jelent az idézett verssor?

„Kukorica Jancsit még vitte két lába.”

b) Hová ment Jancsi „a maga utján”? Mit jelent „a maga utja” kifejezés?



56. oldal

10 PERC

T/9.

MEGOLDÁSOK a) Nem az akarata, nem a szándéka vezérli, nem valamilyen cél érdekében kelt útra.b) A maga útja = úttalanság, a semmibe tart.


• A gyerekek olvassák el, és értelmezzék az ismeretközlő szöveget.• A feldolgozás során használják a jelöléstáblát.• A példák keresésével igazolhatják, hogy megértették-e valóban a szöveget.

K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : szövegfeldolgozás, ismeretekhez konkrét pél-dák kapcsolása



M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : ismeretszerzés, feladatmegoldás

9. A párhuzam és az ellentét

a) Olvasd el a szöveget! Tégy jelöléseket a margóra a szokásos módon!

Biztosan megtörtént már veled is, hogy amikor nagyon jó kedved volt, úgy érezted, a világ is „dalol” körülötted a boldogságtól. Talán az ellenkezőjét is tapasztaltad: nagyon rossz kedvedben a környezetedet is szomorúnak, lehangoltnak láttad.

Vedd észre: a vihar épp akkor tör ki, amikor Jancsi lelkében is égiháború dúl (pl. Oly hamar táma-dott az égiháború,/ Mily hamar Jancsinak sorsa lett szomorú.).

Irodalmi művekben a természeti jelenségek gyakran tükrözik a szereplők lelkiállapotát, cseleke-deteit. Az ilyen típusú megfelelést PÁRHUZAMNAK nevezzük.

Néha a hangulatunk épp ellenkezője a minket körülvevő világénak – talán ezt is tapasztaltad már. Például: amikor rossz jegyet kapsz, vagy összeveszel valakivel, nehéz felfogni, hogyan lehetséges, hogy a természet rá sem hederít arra, hogy rosszkedvű vagy: hétágra süt a nap, csivitelnek a madarak.

A szereplők érzelmeivel ELLENTÉTESEN megnyilvánuló természeti jelenségekkel is gyakran talál-kozhatsz az irodalom birodalmában (pl. Az egész pusztában széjjelsütött a nap,/De az ő szivében éjek éje maradt.).

b) Keress példákat az 5. fejezetben párhuzamra és ellentétre! Húzd alá őket!



57. oldal

20–25 PERC

T/11.


56. oldal

10 PERC

T/10.


• Az órát egy játékkal kezdjük.• A gyerekek egyéni munkaformában dolgoznak, szóképeket keresnek az 5. fejezetben.• Valaki „lefordítja” a szóképet (pl. Álmában újra a falujában volt = „Az álom őt odavitte, ahonnan

jött…”), és elmondja az osztálynak. A többiek feladata az, hogy megtalálják az eredeti szóképet.• Aki kitalálja, az mondhatja a következő rejtvényt.• Az a diák nyer, aki a legtöbb szóképet azonosítani tudja.

K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : szövegértelmezés, szövegtranszformálás



M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : játék, verseny

10. Versenyezzetek!

a) Húzzatok alá képes kifejezéseket az 5. fejezetben!

b) Mondjátok el a jelentésüket szóképek nélküli formában!

c) A többiek keressék meg és olvassák fel az eredeti szöveget!


• A feladat célja egy jellegzetes alkotói, szövegalkotási módszer sajátosságainak megfi gyeltetése, szerkezetének felfedezése és a leírás alkalmazása.

• Fedeztessük fel a gyerekekkel, hogy a térbeli szempontok mellett vannak olyan leírások is, ame-lyekben az időbeli perspektívákon van a hangsúly.

• Az integrált magyartanítás lényeges eleme, hogy az anyanyelvi ismeretek következetesen jelenje-nek meg a modulokban. Így a jelen feladatban a leírásra jellemző módosítókat vizsgáljuk meg a gyerekekkel.


• A feladat első pontjait a csoportok közösen oldják meg, a d)–e) feladatok egyéni munkát igényelnek.• A kamerázási módok megfi gyeltetését frontális munkaformában végezzük.

K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : a leírás sajátosságainak megfi gyelése, alkalma-zása, szövegtípusok, műfajok megkülönböztetése


M u n k a f o r m á k : heterogén csoportok, egyéni, frontális

M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : magyarázat, megbeszélés

11. Kamerázzunk! Az alábbi rövid leírásokban különböző nézőpontokból szemlélhetitek az ese-ményeket.

a) Olvassátok el a szövegeket! Írjatok a cím melletti négyzetbe T betűt, ha távolról közelre, K betűt, ha közelről távolra, és F betűt, ha fentről lefelé mozgatta a képzeletbeli operatőr a kamerát!

AZ UTCÁN

A kutya megszagolta a kerítés tövéhez esett kifl idarabot, de nem volt éhes, ezért otthagyta. Zajt hallott, és hegyezni kezdte a fülét. Ebben a pillanatban egy pöttyös labda pottyant a kutya mel-letti autóra. A kerítésen túl gyerekek játszottak, az ő labdájuk repült ki az utcára. A második emeleti ablakból kiszólt az egyik gyerek anyukája, és hívta a fi át ebédelni. Ebben a pillanatban nagy zúgással egy helikopter szállt el a házak fölött.

KILÁTÁS A HEGYRŐL

Ahogy kifújta magát a hegy tetején, lassan körülnézett. A messzi távolban egy havas hegy-csúcsot látott. A hóval borított hegy lábánál kis folyó kanyargott. A folyó innenső oldalán egy virágos rét terült el, mellette húzódott az erdő sávja. Közvetlen közelében néhány kiugró sziklát látott. Ekkor furcsa bizsergést érzett a karján. Odanézett: egy erdei hangya volt.

AZ ELSŐ HAZAI EBÉD

A tavasz beköszöntével megjelentek a falu határában az első gólyák. Lassan bontakozott ki az alakjuk a távolból. Már a víztoronynál jártak, mikor egyikük a mocsár felé vette az irányt. Szárnyát alig mozgatva ereszkedett le a víz melletti füves területre, ahol hirtelen lecsapott egy békára.

b) Melyik szöveghez hasonlít Petőfi ábrázolási módszere, „kamerázási technikája”?

c) Keressetek hasonló ábrázolásmódot a János vitéz 5. fejezetében!

d) Alkoss hasonló leírást, melyben a közeledés vagy a távolodás elve érvényesül! Olvasd fel a szövegedet, társaid pedig mondják meg, milyen kamerázási technika illik a leírásod-

hoz!

A szövegek felolvasásakor biztosan tapasztaltátok, hogy mindegyikőtöknek más volt a szándéka a szöveg megírásakor. Volt, aki egy vagy több SZEMÉLYRŐL, volt, aki ÉRZELEMRŐL, volt, aki egy TÁRGYRÓL, és volt, aki valamilyen TERMÉSZETI JELENSÉGRŐL írt.



59. oldalT/12.

Kiegészítő feladat – házi feladat

Ugyanakkor közös volt bennük– a cél: TÁJÉKOZTATNI akartátok a hallgatókat valakiről vagy valamiről, és– a logikai viszonyok megfogalmazása: A TÉRBELI (a távolitól a közelihez vagy a közelitől a távoli felé haladunk) vagy az IDŐBELI (a jelenből a jövőbe utazunk, vagy a jövőből a jelenbe érkezünk) viszony.

e) Most olvasd el újra a szövegedet, és húzd alá egyenes vonallal a jelzői, hullámos vonallal pedig a határozói módosítókat! Mit tapasztaltál?

Minden bizonnyal azt tapasztaltátok, hogy a LEÍRÁSRA jellemző a JELZŐI ÉS HATÁROZÓI MÓDOSÍ-

TÓK gyakorisága.

A leírás olyan SZÖVEGTÍPUS, amely lehet önálló szöveg, de lehet egy nagyobb terjedelmű műalko-tás része is, többnyire elbeszélő (epikus) művekben, mint a regény, novella, elbeszélés, elbeszélő költemény stb.

A János vitézben is találhattok szebbnél szebb leírásokat, hiszen Petőfi alkotása is epikus mű: EL-

BESZÉLŐ KÖLTEMÉNY, más néven költői elbeszélés.

Természetesen a hétköznapi nyelvhasználatban is sokszor használjuk ezt a szövegtípust, gondolj csak arra, amikor elmeséled, milyen a kedvenc motorod, hol jártál osztálykiránduláson, milyen a szeretett fi ú vagy lány.


• Olyan leírást készítsenek a gyerekek, amelyben a logikai viszonyokat az időrend jellemzi. • A leírásokat írásban értékeljük.

K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : leíró szöveg alkotása, logikai viszonyok megte-remtése




12. Írj leírást az alábbi témák valamelyikéről!

(1) Az elmúlt nyár legizgalmasabb eseményei – levél barátodnak vagy barátnődnek(2) Utazás a jövőbe – saját regényrészleted(3) Életed története – mese az unokádnak



60. oldal

20–25 PERC

T/13.


• A 6. fejezetet szakaszos feldolgozással ismerik meg a gyerekek. • Minden szakasz előtt fogalmazzák meg előfeltevéseiket, elvárásaikat, és írják le azt is, hogy miből

következtetnek erre. • Ezt követően olvassuk fel a részletet. • A gyerekek jegyzeteljenek, hogy mi történt valójában. • A megfogalmazott feltevéseket, hipotéziseket a szöveg elolvasása után összevetjük a tényleges

tapasztalatokkal, és magyarázatot keresünk az eltérésekre, illetve végiggondoljuk, mely előfelte-véseink nyertek igazolást, hogyan és miért.

• Javasolt szakaszolás:1–2. versszak3–9. versszak10–12. versszak13–16. versszak17. versszak18–19. versszak20–21. versszak22–25. versszak

K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : kifejleti jóslatok alkotása, következtetések meg-fogalmazása, a feltevések és a tényleges tapasztalatok összehasonlítása



M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : tanári felolvasás, jóslás, megbeszélés

13. Jósold meg, mi történik a 6. fejezetben!

VERSSZAKMIT GONDOLSZ, MI

FOG TÖRTÉNNI?MIBŐL KÖVETKEZTETSZ

ERRE?MI TÖRTÉNTVALÓJÁBAN?

1–2.

3–9.


10–12.

13–16.

17.

18–19.

20–21.

22–25.

6

Az idő járása éjfél lehetett már,Mikor szemébe tünt egy pislogó sugár.Amint közelebb ért, látta, hogy ez a fényAblakból világít az erdő legmélyén.

Jancsi e látványra ekképp okoskodék:„Ez a világ aligha csárdában nem ég;Bizonyára ugy lesz – hál’ a jóistennek!Bemegyek az éjre, benne megpihenek.”

Csalatkozott Jancsi, mert az nem volt csárda,Hanem volt tizenkét zsiványnak tanyája.Nem állott üresen a ház, a zsiványokMind a tizenketten odabenn valának.

Éjszaka, zsiványok, csákányok, pisztolyok...Ha jól megfontoljuk, ez nem tréfadolog;De az én Jancsimnak helyén állt a szive,Azért is közéjök nagy bátran belépe.

„Adjon az úristen szerencsés jó estét!”Mondott nekik Jancsi ilyen megköszöntést;Erre a zsiványok fegyverhez kapának,Jancsinak rohantak, s szólt a kapitányok:

„Szerencsétlenségnek embere, ki vagy te?Hogy lábadat mered tenni e küszöbre.Vannak-e szüleid? van-e feleséged?Akármid van, nem fog többé látni téged.”

Jancsinak sem szíve nem vert sebesebbenE szókra, sem nem lett haloványabb színben;A zsiványkapitány fenyegetésireMeg nem ijedt hangon ily módon felele:

„Akinek életét van miért félteni,Ha e tájt kerüli, nagyon bölcsen teszi.Nekem nem kedves az élet, hát közétek,Bárkik vagytok, egész bátorsággal lépek.

Azért, ha úgy tetszik, hagyjatok életben,Hagyjatok ez éjjel itten megpihennem;Ha nem akarjátok ezt: üssetek agyon,Hitvány életemet védeni nem fogom.”

Ezt mondta, nyugodtan a jövendőt várva,A tizenkét zsivány csodálkozására.A kapitány ilyen szókat váltott véle:„Egyet mondok, öcsém, kettő lesz belőle;

Te derék legény vagy, azt a bátor szented!Téged az isten is zsiványnak teremtett.Éltedet megveted, a halált nem féled...Te kellesz minekünk... kezet csapunk véled!

Rablás, fosztogatás, ölés nekünk tréfa,E derék tréfának díja gazdag préda.Ez a hordó ezüst, ez meg arany, látod?...Nos hát elfogadod a cimboraságot?”



63. oldalT/14.

házi feladat

Furcsa dolgok jártak Jancsi elméjében,S tettetett jókedvvel szólt ilyeténképen:„Cimborátok vagyok, itt a kezem rája!Rút életemnek ez a legszebb órája.”

„No, hogy még szebb legyen,” felelt a kapitány,„Lássunk, embereim, az áldomás után;Papok pincéjéből van jó borunk elég,Nézzük meg a kancsók mélységes fenekét!”

S a kancsók mélységes fenekére néztek,S lett eltemetése fejökben az észnek;Maga volt csak Jancsi, ki mértéket tartott,Kinálgatták, de ő aprókat kortyantott.

Álmot hozott a bor latrok pillájára...Jancsinak sem kellett több, ő csak ezt várta.Mikor a zsiványok jobbra-balra dőltek,Jancsi a beszédet ilyformán kezdé meg:

„Jó éjszakát!... nem kelt föl titeket sem más,Majd csak az itéletnapi trombitálás!Élete gyertyáját soknak eloltátok,Küldök én örökös éjszakát reátok.

Most a kincses kádhoz! megtöltöm tarisznyám,Hazaviszem neked, szerelmes Iluskám!Cudar mostohádnak nem léssz többé rabja,Feleségül veszlek... isten is akarja.

Házat építtetek a falu közepén,Ékes menyecskének odavezetlek én;Ottan éldegélünk mi ketten boldogan,Mint Ádám és Éva a paradicsomban...

Istenem teremtőm! mit beszélek én itt?Zsiványoknak vigyem el átkozott pénzit?Tán minden darabhoz vérfoltok ragadtak,S én ilyen kincsekkel legyek boldog, gazdag?

Hozzájok sem nyúlok... azt én nem tehetem,Nincs elromolva a lelkiismeretem. –Édes szép Iluskám, csak viseld terhedet,Bízd a jóistenre árva életedet!”

Mikor elvégezte Jancsi a beszédet,Az égő gyertyával a házból kilépett,Meggyujtá födelét mind a négy szögleten,Elharapózott a mérges láng sebesen.

Egy láng lett a födél szempillantás alatt,A láng piros nyelve az ég felé szaladt,Feketévé vált a tisztakék égi bolt,Elhaloványodott a teljes fényü hold.

A szokatlan világ amint elterjedett,Fölriasztotta a baglyot, bőregeret;Kiterjesztett szárnyok sebes susogásaA falombozatok nyugalmát fölrázta.

A föltámadó nap legelső sugáraLesütött a háznak füstölgő romjára,Pusztult ablakán át benézett a házba,Ott a haramjáknak csontvázait látta.


• A feladat célja, hogy a 6. fejezet története pontosan összeálljon a gyerekekben. • Az alfeladatokat a csoporton belül osszák szét egymás között a gyerekek.

K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : információkeresés, rendszerezés, válogató olvasás





14. Számozzátok be helyes sorrendben a történéseket!

............ Az ajánlat

............ A pusztítás képe reggel

............ A fenyegetés

............ A tűzvész

............ Az ivászat

............ Belépés a zsiványok közé

............ A kísértés

a) Keressétek meg és olvassátok fel azokat a versszakokat, amelyekből kiderül:

(1) mennyire értéktelenné vált az élet Jancsi számára;(2) Jancsi belső vívódása;(3) milyenek a zsiványok;(4) a napszakok változása!

b) A következő mondatok mindegyikébe hiba csúszott. Javítsátok ki a tévedéseket!

Jóval elmúlt már éjfél, amikor Jancsi a zsiványtanyához ért. Rögtön tudta, kik laknak a tanyán. Jancsi együtt borozgatott a favágókkal. Jancsi először arra gondolt, megtölti kinccsel a zsebeit. A ház csak lassan gyulladt lángra, mert nedves volt a tető.

Az előzőekben megfi gyeltük, hogy az operatőr különböző szemszögekből veszi fel kamerájával a fi lmet (fölülről halad lefelé, közelről távolra stb.). Az epikus irodalmi alkotásokban ezt a szerepet az elbeszélő képviseli. Az ő nézőpontjából ismerjük meg a történetet. A NÉZŐPONT – hasonlóan a köznapi kommunikációhoz – két személy kapcsolata: az íróé és az olvasóé.

Az elbeszélő az üzeneteit többféleképpen közvetítheti:

a) Lehet ő a „MINDENTUDÓ” beszélő (első személy), aki elmondhatja a véleményét, megjegyzése-ket fűzhet a történethez, a szereplők jellemvonásaihoz, és önmagáról is beszélhet. Erre a típusú elbeszélői nézőpontra példa a János vitéz.

b) Más esetben azonban NEM JELENIK MEG KÖZVETLENÜL, hanem valamelyik szereplő vagy egy emlékező tanú szavait, gondolatait, megfi gyeléseit, érzelmeit használja információs csatorna-ként.



64. oldal

10 PERC

T/16.


64. oldal

10 PERC

T/15.


• Induljunk ki a kommunikáció folyamatából. Elevenítsük fel, melyek az összetevői, a sikeres kom-munikáció feltételei stb.

• A frontális megbeszélést követően heterogén csoportokban oldják meg a gyerekek a feladatot. A csoport minden tagja más fejezettel foglalkozzon.

• Az ellenőrzés során hasonlítsuk össze a kommunikáció e fajtáját a köznapi kommunikációval. Végül kerítsünk sort az ismeretközlő szöveg megbeszélésére.

K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : nézőpontváltás, kommunikáció


M u n k a f o r m á k : frontális, heterogén csoportok

M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : megbeszélés, feladatmegoldás, házi feladat

15. Az elbeszélői nézőpont

a) Keressetek meg a 6. fejezetben azt a szakaszt, amelyben az elbeszélő nyilvánvalóan utal saját magára!

Írjátok le a szakasz sorszámát!

b) Keressetek a már elolvasott fejezetekben olyan versszakokat, ahol az elbeszélő érzelmi jelenléte, elfogultsága, személyes állásfoglalása megnyilatkozik!

Írátok le a fejezetek és a versszakok számát is!


• A feladat a gyerekek haladási tempója, illetve a feladat összetettsége szerint differenciálható. • A szövegértésben és szövegalkotásban gyengébb képességű gyerekek készíthetnek kisebb törté-

netpiramist is.

K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : információrendezés, kreativitás, logika

C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : a munkatempónak és a feladat összetettségének megfelelően változtatott történetpiramissal


64. oldal

20 PERC

T/17.



16. A szemközti oldalon készítsd el a 6. fejezet történetpiramisát!


• A gyerekek a János vitéz 6. fejezetének olvasásakor gyakran megkérdőjelezik Jancsi tettét. A feladattal biztassuk a gyerekeket, hogy mondják el érzéseiket, véleményüket. Fogadjuk el, ha helytelennek ítélik, hogy Jancsi felgyújtotta a zsiványtanyát. Azonban minden vélemény csak megfelelő érveléssel fogadható el.

• Páros számú heterogén csoportokban dolgozzanak a diákok. • A feladat feldolgozását egyéni munkával kezdjük: az érvgyűjtéssel. A gyerekek a tárgyalást a cso-

port előtt mutassák be páronként. A csoport döntsön: a vádat vagy a védelmet képviseli-e. Ennek megfelelően alakítsák ki közös érveiket.

• Ha minden csoport elkészült, a gyerekek aszerint, hogy a vádat vagy a védelmet képviselik, állja-nak két szemközti falhoz, és beszéljék meg, ki képviseli a csoportot a vitában.

• A végső két csoport vitáját moderálnunk kell.

K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : erkölcsi ítéletalkotás, vita, érvelés, meggyőzés


1. a főszereplő

2. két szó jellemzés

3. három szó a helyszínre

4. négy szó a problémáról

5. öt szó az egyik eseményről

6. hat szó egy másikról

7. hét szó egy harmadikról

8. nyolc szó a megoldásról


M u n k a f o r m á k : egyéni, heterogén csoportok, heterogén párok, frontális

M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : szerepjáték, vita, megbeszélés

17. Szerintetek helyes volt, ahogyan Jancsi leszámolt a zsiványokkal?

a) Képzeljétek el, hogy egy bírósági tárgyaláson vagytok, ahol Jancsi a vádlott. Döntsétek el, hogy a csoport a vád vagy a védelem képviselője!

b) Gyűjtsétek össze érveiteket, az érveket igazoló szövegrészeket, és próbáljátok meggyőzni egy-mást igazatokról!

AZ ÁLLÍTÁS MEGFOGALMAZÁSA:

1. ÉRV

IDÉZET

2. ÉRV

IDÉZET

3. ÉRV

IDÉZET

4. ÉRV

IDÉZET

c) Mit gondoltok, milyen büntetést kapna az, aki most ilyen bűncselekményt követne el?


66. oldal

20 PERC

T/18.



• A mesei fordulatok gyűjtésével előkészítjük a mesék és a János vitéz adott szempontú összehason-lítását – mind a történetet, mind a szereplőket, mind pedig a helyszíneket illetően.

• A vándormotívummal a János vitéz egészében találkoznak a gyerekek. Ezekben a feladatokban a motívumot próbáljuk elemeire bontani, s azokat magyarázatokkal, jelentéssel ellátni.

• Beszéljük meg, kiket neveznek ma vándoroknak, vannak-e még vándorló népek, népcsoportok.

K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : válogató olvasás, információkeresés, összeha-sonlítás, szerepészlelés, történet felidézése, párosítás, magyarázatértelmezés, szókincsfejlesztés




E s z k ö z ö k : lexikonok, szótárak

18. Az eddig megismert mesékben gyakori motívum volt a vándorlás.

a) Gyűjtsétek össze azokat a mesei fordulatokat, amelyek a hős által megtett vándorút állomásait érzékeltetik!

b) Kit nevezünk vándornak? Milyen kellékei vannak a vándoréletnek? Miért indulnak hosszú útra a mesehősök?

A VÁNDOR SZÓ JELENTÉSE

A VÁNDORÉLET KELLÉKEI

MIÉRT VÁNDOROLNAKA MESEHŐSÖK?

c) Milyen különbséget találtok Jancsi és a mesehősök vándorútjának kezdete között?


67. oldal

15 PERC

T/19.


• A feladat célja egy jellemtérkép kitöltésének megkezdése.• A csoporttagok először egyéni munkaformában gyűjtsék össze az első hat fejezetből Jancsi jel-

lemvonásait.• Minden gyerek más fejezettel dolgozzon.• Ezt követően a csoportok beszéljék meg az egyéni gyűjtés eredményét, válogassák ki a legfonto-

sabb tulajdonságokat, ha szükséges, egészítsék ki a listát.• Végül írják a jellemtérképre a kiválasztott jellemvonásokat.

K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : válogató olvasás, információkeresés


M u n k a f o r m á k : heterogén csoportok, egyéni munka


E s z k ö z ö k : csomagolópapír, fi lctoll

19. Milyennek ismertétek meg az eddigiek alapján Jancsit?

a) Lapozd át az 1–6. fejezetet!

b) Gyűjtsd ki Jancsi eddig megismert tulajdonságait! Fogalmazd meg pár szóval azt is, honnan derült ki számodra egy-egy jellemvonás!

TULAJDONSÁG ALÁTÁMASZTÓ RÉSZ FEJEZET/VERSZAK

c) Válasszátok ki közösen a legfontosabb tulajdonságokat!

d) Készítsetek a csomagolópapírra jellemtérképet úgy, hogy a történet végéig gyűjteni tudjátok a főszereplő tulajdonságait rajta!


67. oldal

15 PERC

T/20.



• A gyerekek készíthetnek korabeli stílusban, de mai nyelvezettel is felhívást. • Arra törekedjünk, hogy minden fontos, mennyiségét tekintve pedig elégséges információ megje-

lenjen. • Mutassunk rá, hogy az illusztrációnak miért van fontos szerepe, hogyan egészíti ki a szöveg mon-

danivalóját. • Ha csoportokban dolgoznak a gyerekek, a felhívást elkészíthetik nagyobb alakú rajzlapra is.

K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : információgyűjtés és -rendszerezés, vizuális és verbális információk koherenssé tétele, vita, érvelés

M u n k a f o r m á k : heterogén kis csoport

M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : bemutató, vita, megbeszélés

E s z k ö z ö k : rajzlap, színes fi lc, ceruza stb.

20. Jancsi a vándorútja során látott egy hirdetményt, amelyet a pandúrok helyeztek el a környék fáin és a fogadók falain.

A szövegben vérdíjat tűztek ki a haramiák fejére, felsorolták bűntetteiket, és leírták legfontosabb külső jellemzőiket.

a) Készítsétek el a hirdetményt!

b) Illusztráljátok is a szöveget!

4. TALÁLKOZÁS A HUSZÁROKKAL – AZ ÚT FRANCIAORSZÁGIG

A MESEFÖLDRAJZ ÉS A NAIV ELBESZÉLŐ


3 óra

Hello Chris,

Képzeld, nem értek egy csomó szót a János vitézben! Lehet, hogy nem tudok magyarul? És csak Robit meg Lilit tudom megkérdezni, de ők se tudnak egy csomót. A többieket meg nem merem megkérdezni, hogy ne nézenek hülyének. De ma sikerült megoldani!! Irodalomóra előtt megmutattam Robinak a szavakat. Kettőt ő ismert, azt elmagyarázta. Kiderült, hogy a zsivány az a tolvaj, a henyél pedig lustálkodik. Aztán megkérdeztük Lilit, aki az égiháborúra mondta, hogy az vihar, de a többit ő se értette. De a mellette ülő lány, Kriszti azt mondta, hogy ő megkérdezte a szüleit, és mindent tud, szóval szívesen segít! Nagyon örültem neki, mert féltem, hogy felelni fogok, és Márta néni rájön, hogy nem értem a szöveg felét. Kiderült, hogy a petrencés rudat régen arra használták, hogy szénát vigyenek rajta, ezért nagy meg nehéz. A subát a pásztorok hordták, szőrből volt, és jó meleg kabát szerű dolog. A gulya a tehenek csapata, és kolomp (az egy kicsi harang) volt a nyakukban, hogy hallják, merre menek. Mármint nem a tehenek, hanem az emberek. A gyalázatos párát ő se tudta, de megkérdezte Tamástól. Erre Döme, aki mindig ezt csinálja, elkezdett gúnyolódni, hogy semmit se tudunk, és miért nem járunk akkor kisegitö iskolába. Én nem tudom, mi az, Kriszti mondta, hogy oda azok a gyerekek járnak, akiknek valami bajuk van, és a rendes iskolai tanárok nem tudnak eleget ahoz, hogy tanítsák őket. Tamás azt mondta, hogy a gyalázatos pára olyan, mint a Döme. :)Te tudtad volna ezeket?

Ábel

T A L Á L K O Z Á S A H U S Z Á R O K K A L . . . 7 5


69. oldal

10 PERC

T/1.


• A feladat célja annak bebizonyítása, hogy a két véletlen találkozás hasonlósága ellenére teljesen más jövőt jelentett volna Jancsi számára.

• Beszélgessünk a gyerekekkel arról, hogy mennyiben hasonló és mennyiben eltérő a két életút.• A gyerekek heterogén csoportokban dolgozzanak, egy-egy feladatot megoldva egyénenként vagy

párokban. • A megbeszélést követően minden csoportból egy diák számoljon be a megoldásról.

K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : összehasonlítás, memória, következtetések megfogalmazása


M u n k a f o r m á k : heterogén csoportok, egyéni és/vagy páros

M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : feladatmegoldás, megbeszélés, tanulói beszámoló

1. Mi a hasonlóság és mi a különbség a zsiványokhoz és a huszárokhoz való csatlakozás lehe-tősége között?

a) Milyen közös vonások és eltérések vannak a katonák és a zsiványok életében?

KATONÁK

KÖZÖS

ZSIVÁNYOK

b) Mennyiben és hogyan változna mindkét esetben a magányos és céltalan vándor helyzete?

c) Miért elfogadható az egyik, és miért elfogadhatatlan a másik csatlakozás Jancsi számára?


69. oldal

10 PERC

T/2.


• A gyerekeknek mondjuk el a megfi gyelési szempontokat. • Minden csoport egy szempontra gyűjtse az információkat. • Olvassuk fel a tervezett négy fejezetet, majd beszéljük meg a csoportok megoldásait.

K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : hallott szövegből információgyűjtés, memória, fegyelem, koncentráció, jegyzetelés



M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : tanári felolvasás, jegyzetelés, megbeszélés

2. Hallgassátok meg a János vitéz következő négy fejezetét!

a) Írjátok le az elhangzott helyszínek nevét!

b) Soroljátok fel az eseményekben részt vevő szereplőket!

c) Írjátok le az elhangzott népek, nemzetiségek nevét!

7

Jancsi már hetedhét országon túl jára,Nem is igen gondolt a zsiványtanyára;Egyszerre valami csillámlott előtte,Hát sugarát a nap fegyverekre lőtte.

Katonák jövének, gyönyörű huszárok,A nap fénye ezek fegyverén csillámlott;Alattok a lovak tomboltak, prüsszögtek,Kényesen rázták szép sörényes fejöket.

Mikor őket Jancsi közeledni látta,Alig fért meg szíve a bal oldalába’,Mert így gondolkodott: „Ha befogadnának,Be örömest mennék én is katonának!”

Amint a katonák közelébe értek,Ily szavát hallotta Jancsi a vezérnek:„Vigyázz, földi! bizony rálépsz a fejedre...Mi ördögért vagy úgy a búnak eredve?”

Jancsi pedig szólott fohászkodva nagyot:„Én a kerek világ bujdosója vagyok;Ha kegyelmetekkel egy sorba lehetnék,A ragyogó nappal farkasszemet néznék.”

Szólt megint a vezér: „Jól meggondold, földi!Nem mulatni megyünk, megyünk öldökölni.Rárontott a török a francia népre;Franciáknak megyünk mi segedelmére.”

„Hát hisz akkor én meg még jobban szeretném,Ha magamat lóra, nyeregbe vethetném;Mert ha én nem ölök, engem öl meg a bú –Nagyon kivánt dolog nekem a háború.

Igaz, hogy eddig csak szamarat ismértem,Mivelhogy juhászság volt a mesterségem.De magyar vagyok, s a magyar lóra termett,Magyarnak teremt az isten lovat, nyerget.”


Sokat mondott Jancsi megeredt nyelvével,De még többet mondott sugárzó szemével;Nagyon természetes hát, hogy a vezérnekMegtetszett, és be is vette közlegénynek.

Cifra beszéd kéne azt elősorolni,A vörös nadrágban mit érezett Jancsi,Mit érezett, mikor a mentét fölkapta,S villogó kardját a napnak megmutatta.

Csillagokat rúgott szilaj paripája,Mikor Jancsi magát fölvetette rája,De ő keményen űlt rajta, mint a cövek,A földindulás sem rázhatta volna meg.

Bámulói lettek katonapajtási,Nem győzték szépségét, erejét csodálni,És amerre mentek, s beszállásozának,Induláskor gyakran sírtak a leányok.

Lyányokra nézve ami Jancsit illeti,Egyetlenegy leány sem tetszett őneki,Az igaz, hogy noha sok földet bejára,Sehol sem akadt ő Iluska párjára.

8

Nos hát ment a sereg, csak ment, csak mendegélt,Tatárországnak már elérte közepét;De itten reája nagy veszedelem várt:Látott érkezni sok kutyafejű tatárt.

Kutyafejű tatár népek fejedelmeA magyar sereget ekkép idvezelte:„Hogy mikép mertek ti szembeszállni vélünk?Tudjátok-e, hogy mi emberhússal élünk?”

Nagy volt ijedtsége szegény magyaroknak,Minthogy a tatárok ezerannyin voltak;Jó, hogy akkor azon a vidéken járaSzerecsenországnak jószivű királya.

Ez a magyaroknak mindjárt pártját fogta,Mert Magyarországot egyszer beutazta,S ekkor Magyarország jámbor lelkü népeIgen becsületes módon bánt ővéle.

El sem feledte ezt a szerecsen király;Azért a magyarok védelmére kiáll,S a tatár császárral, kivel jó barát volt,Kiengesztelésűl ily szavakat váltott:

„Kedves jó barátom, ne bántsd e sereget,Legkisebbet sem fog ez ártani neked,Igen jól ismerem én a magyar népet,Kedvemért bocsásd át országodon őket.”

„A kedvedért, pajtás, hát csak már megteszem,”Szólt kibékülve a tatár fejedelem,De még meg is írta az úti levelet,Hogy senki se bántsa a magyar sereget.

Az igaz, hogy nem is lett semmi bántása,De mégis örűlt, hogy elért a határra,Hogyne örűlt volna? ez a szegény vidékEgyebet se terem: medvehúst meg fügét.

9

Tatárország hegyes-völgyes tartományaMessziről nézett a seregnek utána,Mert jól bent vala már nagy Taljánországban,Rozmarínfa-erdők sötét árnyékában.

Itt semmi különös nem történt népünkkel,Csakhogy küszködnie kellett a hideggel,Mert Taljánországban örökös tél vagyon;Mentek katonáink csupa havon, fagyon.

No de a magyarság erős természete,Bármi nagy hideg volt, megbirkozott vele;Aztán meg, ha fáztak, hát kapták magokat,Leszálltak s hátokra vették a lovokat.

10

Ekképen jutottak át Lengyelországba,Lengyelek földéről pedig Indiába;Franciaország és India határos,De köztök az út nem nagyon mulatságos.



73. oldal

7 PERC

T/3.

India közepén még csak dombok vannak,De aztán a dombok mindig magasabbak,S mikor a két ország határát elérik,Már akkor a hegyek fölnyúlnak az égig.

Tudni való, hogy itt a sereg izzadott,Le is hányt magáról dolmányt, nyakravalót...Hogyne az istenért? a nap fejök felettValami egy óra járásra lehetett.

Enni nem ettek mást, mint levegőeget;Ez olyan sürü ott, hogy harapni lehet.Hanem még italhoz is furcsán jutottak:Ha szomjaztak, vizet felhőből facsartak.

Elérték végtére tetejét a hegynek;Itt már oly meleg volt, hogy csak éjjel mentek.Lassacskán mehettek; nagy akadály volt ott:Hát a csillagokban a ló meg-megbotlott.

Amint ballagtak a csillagok közepett,Kukorica Jancsi ekkép elmélkedett:„Azt mondják, ahányszor egy csillag leszalad,A földön egy ember élete megszakad.

Ezer a szerencséd, te gonosz mostoha,Hogy nem tudom, melyik kinek a csillaga;Nem kínzanád tovább az én galambomat –Mert lehajítanám mostan csillagodat.”

Eztán nemsokára lejtősen haladtak,Alacsonyodtak már a hegyek alattok,A szörnyű forróság szinte szűnni kezdett,Mentül beljebb érték a francia földet.


• Minden csoport egy nagybetűs feladatot old meg. • Vetessük észre a gyerekekkel, hogy az idő követhetősége a huszárokkal való találkozás óta meg-

változott.

K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : rész-egész viszony megállapítása




3. Adjatok címet a fejezeteknek!

A) Adjatok címet a 7. fejezetnek!

a) Mennyi idő alatt játszódik a 7. fejezet?

B) Adjatok címet a 8. fejezetnek!


73. oldal

10 PERC

T/4.


C) Adjatok címet a 10. fejezetnek!



• A feladat a szókincsfejlesztésen túl segíti a gyerekeknek megérteni a szöveget. • A diákok heterogén csoportokban dolgoznak. Minden csoport egy nagybetűs feladatot old meg.• A megoldásokat frontális munkaformában ellenőrizzük.

K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : szókincsfejlesztés, azonosítás, jellemzés, válo-gató olvasás


M u n k a f o r m á k : heterogén párok, frontális


4. A sorsfordító találkozás

A) Mit jelentenek az aláhúzott kifejezések?

„Ha kegyelmetekkel egy sorba lehetnék,A ragyogó nappal farkasszemet néznék.”

„Jancsi már hetedhét országon túl jára,Nem is igen gondolt a zsiványtanyára;”

„Vigyázz, földi! bizony rálépsz a fejedre...Mi ördögért vagy úgy a búnak eredve?”

„Mikor őket Jancsi közeledni látta,Alig fért meg szíve a bal oldalába’,”

B) Hogyan változtak Jancsi érzelmei a 7. fejezetben? Írjátok le az érzelmeket bemutató kifejezése-ket!

C) A Vissza a meséhez fejezetben már megtapasztaltátok, hogy a mesehősök tulajdonságai rendkí-vüliek, a földi halandókhoz képest emberfelettiek. Petőfi is megszépítve ábrázolja hősét.

Keressetek a 7. fejezetben olyan verssorokat, amelyek Jancsi alábbi tulajdonságait igazolják!



74. oldal

8 PERC

T/14.

+ házi feladat

Emberfeletti erő:Bátorság:Szemrevaló, nyalka vitéz:Hűség:


• A feladat célja egy jellemtérkép kitöltésének megkezdése.• A csoporttagok először egyéni munkaformában gyűjtsék össze az első hat fejezetből Jancsi jel-








5. Milyen újabb tulajdonságokkal tudjátok kiegészíteni Jancsi jellemtérképét?

a) Lapozd át a 7–10. fejezetet!

b) Gyűjtsd ki Jancsi itt megismert tulajdonságait! Fogalmazd meg pár szóval azt is, honnan derült ki számodra egy-egy jellemvonás!


c) Válasszátok ki közösen a legfontosabb tulajdonságokat! Egészítsétek ki velük a jellemtérképet!



75. oldal

10 PERC

T/7.


75. oldal

15 PERC

T/6.



• A feladat célja a huszárok rövid jellemzése.• A gyerekek egyéni munkaformában dolgoznak. • A jellemzés elkészítése közben használhatják a szöveget.• Amikor ellenőrizzük a feladatot, térjünk ki arra, hogy ki mit ragadott meg a szövegalkotáskor, mit

tartott fontosnak a huszárokkal kapcsolatban.• Utaljunk arra, hogy a gyerekek között is különféle nézőpontok érvényesültek.

K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : válogató olvasás, félreproduktív szövegalkotás


M u n k a f o r m á k : egyéni, majd frontális munka

M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : szövegalkotás, megbeszélés

6. Mutasd be a huszárokat! Írd le, milyen volt a fegyverzetük, az öltözékük és a viselkedésük!


• A feladat célja, hogy megvizsgáljuk Jancsi életének további lehetőségeit.• A gyerekeket ösztönözzük arra, hogy az előző feladat jellemzéséből azokat a részeket emeljék ki,

amelyek Jancsi nézőpontját érvényesítik.

K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : félreproduktív szövegalkotás


M u n k a f o r m á k : egyéni, majd frontális munka


7. Jancsi beáll huszárnak. Hogyan hat ez a változás az életére?


75. oldal

20 PERC

T/8.


• A feladat célja, hogy a gyerekek felfedezzék, hogy az abszurditások mögött milyen megfi gyelé-sek, tapasztalatok állnak.

• A gyerekek csoportokban dolgozzanak, minden csoport egy nagybetűs feladatot oldjon meg.• A diákok először keressék ki a fejezetekből önállóan a tévedéseket és/vagy képtelenségeket, majd

próbálják megfejteni, hogy milyen tapasztalatokon, megfi gyeléseken alapulnak ezek.• Amikor elkészülnek, beszéljék meg a megoldásaikat.• Végül az osztály előtt számoljon be minden csoport képviselője az elvégzett munkáról.

K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : válogató olvasás, gyűjtés, magyarázat, követ-keztetés


M u n k a f o r m á k : egyéni, heterogén csoportok, majd frontális munka


8. Keressétek ki a 7–10. fejezetből a képtelenségeket! Véleményetek szerint milyen tapasztalatokon alapulnak a fi zikai, meteorológiai, természetrajzi

stb. tévedések?

A) Olvassátok el a 7. fejezetet! Töltsétek ki a szemponttáblázatot!

KÉPTELENSÉGEK MILYEN TAPASZTALATOKON ALAPULNAK?

B) Olvassátok el a 8–9. fejezetet! Töltsétek ki a szemponttáblázatot!


C) Olvassátok el a 10. fejezetet! Töltsétek ki a szemponttáblázatot!




78. oldalT/9.

házi feladat


• A gyerekek próbálkozzanak a vaktérképen elhelyezni a János vitézben felsorolt országokat, nyi-lakkal jelöljék, honnan hova tartott Jancsi. A nyilakra írják rá, kb. mennyi időt vett igénybe egyik helyről a másikba eljutni.

• Ellenőrzésnél egy kifüggeszthető világtérkép segítségével hasonlítsák össze a gyerekek, hogy a „valóságos” országokat jó helyre jelölték-e be, majd beszéljük meg velük, hogyan keveredik a valóságos földrajz a mesei, irreális földrajzzal: a szerző „átrendezi” a valóságos határokat, szom-szédossá téve egymástól távol lévő országokat.

• A c) feladatban hasonlítsuk össze a korabeli és a mai utazási szokásokat (mivel utazunk, miért, hova stb.).

K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : vizuális és verbális kommunikáció, tájékozódás, értékelés, bírálat




E s z k ö z ö k : falitérkép

9. A történet sorrendjében jelöld be a térképen, és képzeletben járd végig azokat az országokat, ahová a huszárok eljutottak!

a) Mit vettél észre? Lehetséges-e ennek az útnak a megtétele?

b) Mennyi időre lett volna vajon akkoriban szükség egy ekkora utazáshoz?

c) Ma mivel és mennyi idő alatt tehető meg ugyanez az út?



80. oldal

15 PERC

T/11.

+ házi feladat


79. oldal

15 PERC

T/10.



• Célunk, hogy a gyerekek a szövegtől elszakadva, saját fantáziájuk segítségével alkossanak kreatív szövegeket.

• Hallgassunk meg néhány fogalmazást, és vizsgáljuk meg, hogy mely szavakkal lehetett teljesen eltérni az eredeti szövegtől, és melyekkel nem vagy csak részben.

K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : fantázia, kreativitás, asszociáció



M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : szövegalkotás, felolvasás, megbeszélés

10. Keressetek a 8. fejezetben olyan szavakat, amelyek megtetszettek nektek!

a) Írjatok fel ezek közül öt szót egy lapra, majd adjátok oda a papírt a padszomszédotoknak!

b) Írjatok a társatok által megadott szavakkal olyan rövid történetet, amely nem kötődik a János vitézhez!


• A feladatot a szövegtípusokban szerzett jártasság szerint differenciáljuk. • Ügyeljünk arra, hogy az adott szövegek mind tartalmukban, mind formai szempontból feleljenek

meg a szempontoknak. • A szövegeket írásban értékeljük.

K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : kreatív szövegalkotás, szerepészlelés, beleélés, kreativitás, szerepviszonyok megállapítása


82. oldal

10 PERC

T/12.



A) a levélírásban kevésbé jártas gyerekeknekB) a párbeszédírásban kevésbé jártas gyerekeknekC) a történetírásban kevésbé jártas gyerekeknek


M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : szövegalkotás

11. Egészítsétek ki János vitéz történetét!

A) Mit tartalmazhatott vajon a tatár fejedelem levele? Írjátok meg közösen! Míg a levélen dolgoztok, egyikőtök rajzoljon egy lovas huszárt!

B) Írjátok le Jancsi párbeszédét a katonák vezérével! Bővítsétek ki az eredeti beszélgetést a fantáziátok segítségével!

C) „Sokat mondott Jancsi megeredt nyelvével…” Vajon mit mesélhetett el Jancsi az olvasottakon kívül?


• Célunk, hogy a gyerekek a szövegtől elszakadva, saját fantáziájuk segítségével megjelenítsék az olvasottak képi világát.

• A megadott rajzok hiányosak, egyes részleteiket kihagytuk: a kutyafejű tatárnak nincs feje, az egyik huszár mentéjén nincsenek gombok, a másik kalapjáról hiányzik a toll, csizmájáról a sar-kantyú, alóla a ló, India pedig egy hegyes-völgyes táj csupán.

K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : vizuálisinformáció-teremtés, kiegészítés, fantá-zia, kreativitás, asszociáció



M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : tanulói történetmondás a képekről, megbeszélés


12. Pótoljátok a következő képekről lemaradt fontos részleteket! Egészítsétek ki őket úgy, hogy a három címnek megfeleljenek!

a) A kutyafejű tatár megtámadja az ellenséget

b) Egy gyalogos és egy lovas huszár a csatamezőn

c) Magyar huszárok Indiában


85. oldal

15 PERC

T/13.


• A túlzás és a kicsinyítés szerepével ismertetjük meg a gyerekeket. • Az a célunk, hogy saját tapasztalataikra mutassunk rá, hívjuk elő azokat az ismereteiket, amelyek-

ről nem is gondolják, hogy „tananyag”. • A rajzaik megbeszélésekor hívjuk fel a fi gyelmüket, hogy ezek is szokatlan jelentésű mondatok,

hiszen nem a szótári értelemben használjuk őket. • Feltétlenül térjünk ki arra, hogy mi a különbség a túlzás, lódítás és a hazugság között.

K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : vizuális és verbális kommunikáció, általánosítás, kreativitás


M u n k a f o r m á k : pármunka, frontális


13. Olvassátok el az alábbi párbeszédet!

a) Húzzátok alá egyenes vonallal azokat a szavakat és kifejezéseket, amelyek felnagyítják, eltúlozzák a szereplők szövegét!

b) Végül jelöljétek hullámos vonallal azokat a részeket, amelyek a valóságot kicsinyítik, vagy tompít-ják a mondanivalót!

– Kicsikém!– Anyu, már 11 éves vagyok, és telefonálok! Várj egy pillanatig!– Csak nem az a tökfej Csilla, aki világszépének képzeli magát?– Ha százszobás kastélyban laknánk, akkor sem lenne egy talpalatnyi hely, ahol nyugodtan tele-

fonálhatnék! – Lehet, hogy azért, szívem, mert percenként telefonálsz. Már ezerszer mondtam, hogy ettől

megőrülök! Legközelebb majd időpontot kérek a titkárnődtől, ha beszélni akarok veled.– Ugyan, anya, tudod, hogy imádlak... Ilyen semmiségtől csak nem dől össze a világ.

c) Melyik szereplőnek mi a célja a túlzással, illetve a kicsinyítéssel?

d) Rajzoljátok le az alábbi túlzásokat kifejező köznapi metaforákat!

Golyóztak a szemeim. Átdöfött a tekintetével!



86. oldalT/14.

házi feladat

Égnek áll a hajam! Micsoda bomba nő!

e) Keressetek a János vitézben túlzásokat és kicsinyítéseket!

f) Mondjatok túlzáson és kicsinyítésen alapuló reklámszövegeket!

A fenti feladatok megoldásakor tapasztalhattad, hogy a TÚLZÁS (nagyítás) gyakori eleme mind a köznapi, mind pedig az irodalmi nyelvnek. A túlzással elsősorban érzelmeinket (szeretet, szere-lem, gyűlölet, gúny stb.) erősítjük fel. Például: Ezer éve nem láttalak. = Hiányoztál. Elhanyagoltál. Nagyon örülök neked. A nagyítás, különösen az irodalomban, a hatáskeltést szolgálja. Képzeld el, ha például a János vitézben a „Tenger virág nyílik tarkán körülötte...” sor helyett ez állna: Sok színes virág volt ott.

A túlzás ellentéte a KICSINYÍTÉS. A kicsinyítéssel tompítjuk, lágyítjuk szövegeinket. Például: Csak egy percet várj még! = Ne türelmetlenkedj! Szeretnék még maradni egy kicsit. Vagy a János vitéz-ben: „Gyere ki a partra csak egy pillanatra...”; „Kilátszik a vízből két szép térdecskéje...”


• A gyerekek a véleményüket a szövegből vett konkrét bizonyítékokkal támasszák alá. • Idézzük fel, hogy a különböző típusú mondatoknak milyen szerepük van a szövegben. • A 9. fejezetnél térjünk ki a késleltetésre: hogy valójában a történet nem halad tovább, epizód

szerepe van.

K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : logika, véleményalkotás, általánosítás




14. Gyűjtsétek ki a 8. és 9. fejezet szereplőit, és kapcsoljatok hozzájuk jelzői módosítókat!

SZEREPLŐK JELZŐI MÓDOSÍTÓK


RÉHANGOLÓDÁS10. lépés: 15. feladat

87. oldal

10 PERC

T/15.

a) Biztosan észrevettétek, hogy ezekben a részekben Jancsi nem jelenik meg önálló szereplőként. Vajon miért?

b) Vizsgáljátok meg még egyszer a 9. fejezetet. Írjátok a sorok elejére, milyen mondatok jellemzik a szöveget (E = eseményt leíró, Á = állapotot leíró, ÁL = általánosító)!

c) Melyik típusú mondatokból volt több, és melyikekből kevesebb a szövegben? Mit gondoltok, miért? Megállapításaitokat rögzítsétek!


• A feladatot 4–6 fős heterogén csoportokban végezzék a gyerekek. • Célunk az, hogy a diákok lépésről lépésre, saját tapasztalataik segítségével fedezzék fel, miért

érdekes, fontos és szórakoztató a rím. • A csoportokat arra ösztönözzük, hogy minden ötletet, érzést mondjanak el, ami a feladatok során

eszükbe jut. • Beszélgessenek arról, hol használnak ma a köznapi nyelvben rímeket (pl. reklám, ünnepi köszön-

tő). • A rímekkel a későbbiekben is találkoznak a gyerekek, így annak többi típusát akkor célszerű meg-

tanítanunk, amikor konkrét szöveghez kapcsolhatjuk őket.

K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : párosítás, kreatív írás, szabályalkotás


M u n k a f o r m á k : heterogén kis csoportok

M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : feladatmegoldás, tanulói beszámoló, megbeszélés

15. Milyen összefüggés lehet a két oszlop szavai közt? Ha rájöttetek, kössétek össze a szópárokat!

vagyon megkérikmereget futottak

9. lépés

8–10 PERC




88. oldal

15–20 PERC

T/16.

felérik kezedetlevelet seregetjutottak Bajárabajára hagyom

a) Írjatok egy vagy több verset a szópárokból úgy, hogy a rímelő szavak a sor végére kerüljenek! Például:

Nem tudta, milyen szert használjon bajára,Fölült a vonatra, s utazott Bajára.

b) Most ugyanezekből a szópárokból írjatok négysoros verset úgy, hogy az első sorra a harmadik, a másodikra a negyedik sor rímeljen!

c) Jelöljétek mindkét általatok írt versben a rímelő szavakat az abc azonos betűivel!


• A gyerekek már ismerik a hangsúlyos verselés alapjait. • A feladat célja, hogy a diákok észrevegyék, hogy a János vitéz verselése hasonló a népdaloké-

hoz. • A gyerekek frontális munkaformában töltsék ki a szemponttáblázatot, majd egyénileg oldják meg

a többi feladatot.• A tapasztalatokat végezetül újra frontális munkaformában beszéljük meg a gyerekekkel.

K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : ritmusérzék, ritmusjelölés, analógia, informá-ciókeresés és -feldolgozás, ismeretközlőszöveg-alkotás, defi nícióalkotás



M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : szövegalkotás, ritmusok jelölése

16. Vizsgáljátok meg a 10. fejezetet a szempontok segítségével!

Hány mondat alkot egy szakaszt?

A versszakok belső tagolódása tagmondatokra, értelmes, szünetet engedő egészekre


Milyen szabályszerűség érvényesül általában vers-sorok és írásjelek kapcsolatában?

Hány szótag egy sor?Ha többféle sor van, melyik hány szótagból áll?

Milyem ritmikai szabályszerűség fi gyelhető meg a sorokban? A rövid és hosszú szótagok vagy inkább a hangsúlyos és hangsúlytalan ütemek szabályos váltakozása jellemzi a János vitézt?

Sorvégi összecsengések, azaz rímek (Mely sorok rímelnek? A rímelő sorok végét egyforma kisbetű-vel, a rímteleneket x-szel jelöljétek!)

a) A szempontok megvizsgálását követően egészítsd ki az ismeretközlő szöveget!

A János vitéz ritmusát a ........................................ és ........................................ szótagok szabályos válta-kozása adja. Ezt nevezzük ................................................................................ A verssort ........................................ szótag kezdi, és azt követik a meghatározott számú ......................................... Ez az egység az .........................................

A János vitéz sorfajtáját úgy állapíthatjuk meg, ha ........................................, hogy egy sorban hány ........................................ van. Ezek szerint a János vitéz ........................................................................................................................, azaz:

Tü-ze-sen süt le a // nyá-ri nap su-gá-ra: ..... // .....

b) Ellenőrizd, hogy igaz-e a fenti állítás! Jelöld a hangsúlyos és hangsúlytalan szótagokat, illetve az ütemhatárt (//)! Végül add meg a sorfajtát is!

IDÉZETT SOROK SZÓTAGSZÁM SORFAJTA

Egyetlenegy leány sem tetszett őneki... //

Egyebet se terem: medvehúst meg fügét... //

Tatárország hegyes-völgyes tartománya... //

Mert jól bent vala már nagy Taljánországban... //

c) Most ugyanaz a feladatod, mint előzőleg, csak népdalokból vett példákkal.


Esik az eső, ázik a heveder...

Vetettem gyöngyöt...

Egyszer mosdik egy hónapba...

Ha én aztat tudtam volna...



90. oldalT/17.

házi feladat

MEGOLDÁS:c)


Esik az eső, ázik a heveder... 11 2//3//3//3

Vetettem gyöngyöt... 5 3//2

Egyszer mosdik egy hónapba... 8 4//4

Ha én aztat tudtam volna,... 8 4//2//2


• A feladat részletekben is megoldható: a gyengébb szövegalkotási képességű gyerekek gyűjtsenek anyagot a leíráshoz: jelzői és határozói módosítókat; készítsenek vázlatot, stb.

• Nem baj, ha olyan országot írnak le a gyerekek, amely a János vitézben részletesen megismerhető. • A házi feladatot írásban értékeljük.

K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : spontán és félreproduktív szövegalkotás, nézőpont váltás, empátia


A) a félreproduktív szövegalkotásban gyengébb képességű gyerekeknekB) spontán szövegalkotásban gyengébb képességű gyerekeknekC) kreatív szövegalkotásban gyengébb képességű gyerekeknek



17. Képzeld el!

A) Te vagy az egyik magyar huszár!

a) Készíts leírást valamelyik országról, ahol a sereg megfordult!

b) Mi ragadott meg leginkább, mit láttál a nyeregből?

B) Te annak az országnak a lakója vagy, amelyen a huszárok átvonultak.


a) Írd meg egy ismerősödnek, mit láttál!

b) Milyenek voltak a magyar katonák? Féltél tőlük, beszéltél velük?

C) Haditudósító vagy.

a) Írj tudósítást a huszárok Taljánországban tett látogatásáról!

b) Az újságcikknek legyen része egy rövid riport is az egyik huszárral!


5. A GYŐZTES FRANCIA HADJÁRAT ÉS HŐSE


3 óra

E l ő z e t e s t e e n d ő k :

A modul zárására játékos projektet tervezünk délutáni foglalkozásként. Kitérhetünk a mű elem-zése során felmerült életszerű és ma is aktuális kérdésekre, illetve az elbeszélő költeménytől kissé elszakadva: a fantázia, a kreativitás fejlesztése kaphat központi szerepet.

A gyerekeket csoportokba soroljuk, és írásban megadjuk a csoportok összetételét, valamint a projekthez az anyaggyűjtés szempontjait.

Feladatuk, hogy alkossanak egy képzeletbeli országot. Előzetesen elgondolkodhatnak azon, hogy milyen „kellékek” szükségesek ehhez. A feladat könyvtári kutatómunkát igényel. Az elmé-lyültebb kutatást igénylő témákat egyéni munkaként is kiadhatjuk.

Ö t l e t e k , p é l d á k a z e l ő z e t e s f e l a d a t o k h o z :

– Hogy néznek ki az egyes (létező) országok zászlói? Tanulmányozzák a földrajzi atlaszban a Föld országainak zászlóit!

– Milyen államformákról hallottak? Magyarországnak mi az államformája? Mit jelent az államfor-ma?– Milyen jelvényei, emblémái vannak a különböző országoknak? (Pl. fapapucs, gémeskút, gon-dola.)– Mi tartozik egy nép kultúrájához?– Milyen ételek jellemzők a gyerekek által ismert népekre?– Mi az, amire egy nemzet büszke lehet? Mi az, ami miatt szégyenkezni szokás?– Milyen földrajzi adottságok jellemzik az általuk ismert országokat?

E g y a l t e r n a t í v p r o j e k t l e h e t ő s é g :

Gyűjtsenek 3 országról (döntsük el, melyik az a 3 ország, pl. Magyarország, Olaszország, Francia-ország) reklámanyagokat, turisztikai prospektusokat, újságcikkeket, földrajzzal és természetrajzzal kapcsolatos anyagokat (pl. hetedikes földrajzkönyv, National Geographic stb.), híres személyek-ről információkat! A csoporttól függ, hogy milyen mélységben, illetve mennyiségben gyűjtenek anyagokat. Ezt a témát csak akkor ajánljuk, ha a tanulók már hetekkel a fejezet megkezdése előtt elkezdhetik a felkészülést, ha az iskolai könyvtárban fellelhetők a források, ha a gyerekek szívesen kutatnak.

A G Y Ő Z T E S F R A N C I A H A D J Á R A T É S H Ő S E 9 5

Holnap lesz farsang. Robival kitaláltuk, hogy huszárnak öltözünk. Kartonból csináltunk huszársüveget, és befestetük. Fekete nadrágunk lesz, és fehér ing. Kabátot meg varrt nekünk a nagyi. Nagyon jófej volt, bár elég sokáig tartott elmagya rázni neki, mit szeretnénk, mert nem értette egyáltalán. Aztán amikor rájött, azt mondta: Mentét akartok! Ezt meg mi nem érettük. Aztán fél óráig magyarázta, hogy a huszárok nem kabátot hordtak, hanem mentét. Biztos. A lényeg, hogy megvarrta nekünk. Remélem tetszeni fog a többieknek, jó lenne. Lili nem árulta el, mi lesz, Kriszti kirájlánynak öltözik. Azon nevettünk, hogy jól el tudnánk így játszani a János vitézt. Csak kéne még valaki, aki lónak öltözik, meg törököknek.



94. oldal

15–20 PERC

T/2.


94. oldal

5–10 PERC

T/1.


• A népdalgyűjtést követően énekeljünk olyan népdalokat, amelyeket ismernek a gyerekek. • Figyeljük meg a ritmusukat. Próbáljuk csak éneklés, csak tapsolás stb. alapján megállapítani a

népdal sorfajtáját. • Végül szervezzünk ének- és zenekart: kopogókat, dobbantókat, tapsolókat stb. • Hasonlítsuk össze a zene és a szöveg ritmusát, a népdal és a János vitéz szövegét. Kerestessünk a

népdalszövegekből szóképeket.

K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : ritmusérzék, összehasonlítás, párhuzam



M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : éneklés, ritmusgyakorlatok, beszélgetés

1. Mondjatok olyan népdalokat, amelyek a huszárok életéről szólnak!

a) Vizsgáljátok meg a ritmusukat!

b) Alkossatok ének- és zenekart!


• A 11–13. fejezetet szakaszos feldolgozással értelmezzük. • A gondos tervezést igénylő munka során a reagálások, a megbeszélés, a vita, a tanulói válaszok

és érdeklődésnek megfelelően előfordulhat, hogy változtatni kell az eredeti elképzelésen. • Ha a feldolgozás során sikerül háttérbe vonulnunk, nem értékelünk és nem kommentálunk, elér-

hetjük, hogy a diákok egymással, és ne velünk kommunikáljanak. • Törekedjünk arra, hogy mindenki vegyen részt a megbeszélésben! Ha elfogadó és nyitott a lég-

kör, a nehezen megnyilvánuló tanuló is próbálkozik.• 1. szakasz: 11. ének és a 12. ének első versszaka.


K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : hallás utáni szövegértés, szakaszos és válogató olvasás, információ felidézése és gyűjtése


A) A kulcsszavak megtalálásában és a szövegkoherencia megteremtésében gyengébb képességű gyerekeknek

B) A szövegegység összefoglalásában és az összehasonlításban gyengébb képességű gyerekeknekC) A kérdezésben és az irodalmi szöveg megértésében gyengébb képességű gyerekeknek

M u n k a f o r m á k : frontális, homogén csoportok

M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : beszélgetés

2. Ha újraolvasod a 10. ének utolsó versszakát, mit vársz a folytatástól? Vajon inkább kellemes vagy kellemetlen események sora következik ezután?

11 A franciák földje gyönyörű tartomány,Egész paradicsom, egész kis Kánaán,Azért is vásott rá a törökök foga,Pusztitó szándékkal azért törtek oda.

Mikor a magyarság beért az országba,A törökök ott már raboltak javába’;Kirabolták a sok gazdag templom kincsét,És üresen hagytak minden borospincét.

Látni lehetett sok égő város lángját,Kivel szemközt jöttek, azt kardjokra hányták,Magát a királyt is kiűzték várából,S megfosztották kedves egyetlen lyányától.

Így találta népünk a francia királyt,Széles országában föl s le bujdosva járt;Amint őt meglátták a magyar huszárok,Sorsán szánakozó könnyet hullatának.

A bujdosó király ily szókat hallatott:„Ugye, barátim, hogy keserves állapot?Kincsem vetélkedett Dárius kincsével,S most küszködnöm kell a legnagyobb ínséggel.”

A vezér azt mondá vigasztalására:„Ne busúlj, franciák fölséges királya!Megtáncoltatjuk mi ezt a gonosz népet,Ki ily méltatlanul mert bánni tevéled.

Ez éjjelen által kipihenjük magunk,Mert hosszú volt az út, kissé elfáradtunk.De holnap azután, mihelyt fölkel a nap,Visszafoglaljuk mi vesztett országodat.”

„Hát szegény leányom, hát édes leányom?”Jajdult föl a király, „őtet hol találom?Elrabolta tőlem törökök vezére...Aki visszahozza, számolhat kezére.”

Nagy buzditás volt ez a magyar seregnek;Minden ember szivét reménység szállta meg.Ez volt mindenkinek fejében föltéve:„Vagy visszakerítem, vagy meghalok érte.”

Kukorica Jancsi tán egymaga volt csakMeg nem hallója az elmondott dolognak;Jancsinak az esze más egyeben jára:Visszaemlékezett szép Iluskájára.

12

Másnap reggel a nap szokás szerint fölkelt,De nem lát és nem hall olyat minden reggel,Mint amilyet hallott, mint amilyet látottMindjárt, mihelyest a föld szélére hágott.


96. oldal

15 PERC

T/3.

A) Jelöld meg a szövegben a kulcsszavakat és a három legfontosabb mondatot!

a) Indokold döntésedet!

B) Adj címet a szövegegységnek!

a) Melyik a fontosabb mondat? Miért?

„Mikor a magyarság beért az országba, A törökök ott már raboltak javába.”

„Ez éjjelen által kipihenjük magunk,Mert hosszú volt az út, kissé elfáradtunk.”

C) Fogalmazd meg azokat a kérdéseket, amelyekre az alábbi mondatok válaszolnak!

... Mert a törökök elrabolták a lányát.

... Másnap reggel, miután kipihenték magukat.

... A földi paradicsomhoz hasonlítja.

... A király a lánya kezét ígérte annak, aki visszahozza őt a török rabságból.

a) Hogy mondta Petőfi ?

A törökök meg akarták kaparintani a franciák földjétNagyon gazdag voltamAki visszahozza a lányomat, annak adom feleségül

MEGOLDÁS:C/a Azért is vásott rá a törökök foga; Kincsem vetélkedett Dárius kincsével; Aki visszahozza,

számolhat kezére.


• A gyerekek eddig még semmit nem tudnak a francia király lányáról, csak azt, hogy elrabolták. • Azzal, hogy megfordítottuk a történet szerepviszonyait, lehetőség nyílik arra, hogy a diákok felte-

véseket fogalmazzanak meg a királylányról. Annak felajánlásai ugyanis őt magát is jellemzik. • A közös kép készítése az együttműködést és a vizuális és verbális információk összekapcsolását,

megfeleltetését segíti.

K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : improvizáció, beszédkészség, kreativitás, vizu-ális fantázia, beleélés és azonosulás, együttműködés, véleményalkotás



96. oldal

10 PERC

T/4.

+ házi feladat


M u n k a f o r m á k : heterogén csoportok, pármunka


E s z k ö z ö k : rajzlap, színes ceruza, fi lctoll

3. Cseréljük fel a cselekmény történéseit! Tegyük fel, hogy a törökök a francia királyt rabolják el. Mit ajánlana szerintetek a királylány a huszároknak édesapja kiszabadításáért?

a) Elképzelésedet beszéld meg a pároddal! Megállapodásotokat rögzítsétek írásban!

b) Készítsetek egy képet A búslakodó francia király címmel! A csoport minden tagja ugyanazon a rajzon dolgozzon. Mindenki más és más, de csak egyféle színnel rajzolhat, így a közös kép végül színes lesz.


• Kiváló alkalom, hogy a gyerekek szabadon fogalmazzák meg véleményüket. • Hasonlítsuk össze a régi és a mai házasodási szokásokat. • A vitát generálhatjuk még ilyen típusú kérdésekkel: Lányok, szeretnétek így férjhez menni? Fiúk,

el tudjátok képzelni, hogy elvesztek egy lányt feleségül anélkül, hogy előbb megismernétek? • A b) feladatot, a vita összegzését otthoni munkaként végezzék el a gyerekek.

K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : vita, érvelés



M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : vita, beszélgetés, házi feladat

4. Mit gondoltok arról, hogy a francia király a lánya kezét ajánlotta fel annak, aki megmenti őt, és megszabadítja a francia népet a török veszedelemtől?

a) Gyűjts össze érveket!

b) Összesítsétek a vitában megfogalmazott legfontosabb érveket!

1 0 0 S Z Ö V E G É R T É S – S Z Ö V E G A L K O T Á S • 5 . É V F O L Y A M


97. oldal

25 PERC

T/5.

EGYETÉRTEK, MERT...

A FRANCIA KIRÁLY A LÁNYA KEZÉT AJÁNLOTTA FEL

NEM ÉRTEK EGYET, MERT...


• Mivel a feldolgozás menete nem kifejleti jóslatokon alapul, a gyerekek felkészülhetnek előzőleg szerep szerinti olvasásra úgy, hogy a mesélő szövegét rövidebb egységekre bontjuk fel.

• Az elolvasott szöveget kapcsoljuk össze a gyerekek ismereteivel, érzéseivel, élményeivel. • Idéztessünk fel mondókákat, gyerekdalokat, amelyek a törökökkel kapcsolatosak. Érdekes lehet,

ha a gyerekek közül valaki járt Törökországban, és elmeséli élményeit. Fontos, hogy a gyerekek ne egy népet ítéljenek el, hanem egy helyzetet értelmezzenek, kezeljenek, véleményezzenek.

• Az alfeladatokat heterogén csoportokban oldják meg a gyerekek önállóan, majd a megoldásokat beszéljék meg.

K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : szerep szerinti olvasás, véleményalkotás, empá-tia, vizuális és verbális szövegértés


M u n k a f o r m á k : heterogén kis csoportok, frontális

M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : tanári-tanulói bemutató olvasás, beszélgetés, feladatmegoldás, megbeszélés


5–10 PERC

A házi feladat megbeszélése

A G Y Ő Z T E S F R A N C I A H A D J Á R A T É S H Ő S E 1 0 1

5. Folytassátok a történet olvasását!

Megszólalt a sereg harsány trombitája,Minden legény talpon termett szózatára;Jól kiköszörülték acélszablyáikat,Azután nyergelték gyorsan a lovakat.

A király erőnek erejével rajt volt,Hogy ő is elmegy, s a többiekkel harcol;Hanem a huszárok bölcs eszű vezéreA királyhoz ilyen tanácsot intéze:

„Nem, kegyelmes király! csak maradj te hátra,A te karjaid már gyöngék a csatára;Tudom, meghagyta az idő bátorságod,De mi haszna, hogyha erőd vele szállott?

Bízd az isten után mireánk ügyedet;Fogadást teszünk, hogy mire a nap lemegy:Országodból tovaűzzük ellenséged,S elfoglalhatd ujra a királyi széket.”

Erre a magyarság lóra kerekedett,S keresni indult a rabló törököket;Nem soká kereste, mindjárt rájok akadt,És egy követ által izent nekik hadat.

Visszajött a követ, harsog a trombita,Rémséges zugással kezdődik a csata;Acélok csengése, torkok kurjantásaVolt a magyaroknál harci jel adása.

A sarkantyút vágták lovak oldalába,Dobogott a földön lovak patkós lába,Vagy talán a földnek dobbant meg a szíve,E vészt jövendölő zajra megijedve.

Törökök vezére hétlófarkú basa,Ötakós hordónak elég volna hasa;A sok boritaltól piroslik az orra,Azt hinné az ember, hogy érett uborka.

A török csapatnak nagy hasú vezéreRendbe szedte népét a harcnak jelére;A rendbe szedett nép ugyancsak megállott,Amint megrohanták a magyar huszárok.

De nem volt gyerekség ez a megrohanás,Lett is nemsokára szörnyü rendzavarás;Izzadott a török véres verítéket,Tőle a zöld mező vörös tengerré lett.

Hej csinálom-adta! meleg egy nap volt ez,Heggyé emelkedett már a török holttest.De a basa még él mennykő nagy hasával,S Kukorica Jancsit célozza vasával.

Kukorica Jancsi nem veszi tréfának,S ily szóval megy neki a török basának:„Atyafi ! te úgyis sok vagy egy legénynek;Megállj, én majd kettőt csinálok belőled.”

S akként cselekedett, amint megfogadta,Szegény török basát kettéhasította,Jobbra-balra hullott izzadó lováról,Igy múlt ki őkelme ebből a világból.

Mikor ezt látta a gyáva török sereg,Uccu! hátat fordít és futásnak ered,Futott, futott s talán mostanság is futna,Hogyha a huszárok el nem érték volna.

De bezzeg elérték, le is kaszabolták;Hullottak a fejek előttök, mint a mák.Egyetlenegy nyargal még lóhalálába’,Ennek Kukorica Jancsi ment nyomába.

Hát a török basa fi a vágtatott ott,Ölében valami fehérféle látszott.A fehérség volt a francia királylyány;Nem tudott magáról semmit, elájulván.

Soká nyargalt Jancsi, amíg utolérte,„Megállj, a hitedet!” kiáltott feléje,„Állj meg, vagy testeden mindjárt nyitok kaput,Melyen által hitvány lelked pokolba fut.”

De a basa fi a meg nem állott volna,Ha a ló alatta össze nem omolna.Összeomlott, ki is fújta ott páráját,Basa fi a ilyen szóra nyitá száját:


„Kegyelem, kegyelem, nemes lelkű vitéz!Ha semmi másra nem: ifjuságomra nézz;Ifjú vagyok még, az életet szeretem...Vedd el mindenemet, csak hagyd meg életem!”

„Tartsd meg mindenedet, gyáva élhetetlen!Kezem által halni vagy te érdemetlen.Hordd el magad innen, vidd hírűl hazádnak,Haramja fi ai hogy és mikép jártak.”

Leszállott lováról, királylyányhoz lépe,És beletekintett gyönyörű szemébe,Melyet a királylyány épen most nyita ki,Mialatt ily szókat mondának ajaki:

„Kedves szabadítóm! nem kérdezem, ki vagy,Csak annyit mondok, hogy hálám irántad nagy.Háladatosságból én mindent megteszek,Hogyha kedved tartja, feleséged leszek.”

Jancsi ereiben nem folyt víz vér helyett,Szívében hatalmas tusa keletkezett;De lecsillapítá szíve nagy tusáját,Emlékezetébe hozván Iluskáját.

Nyájasdadon igy szólt a szép királylyányhoz:„Menjünk, rózsám, elébb az édesatyádhoz.Ott majd közelebbről vizsgáljuk a dolgot.”S ló előtt a lyánnyal lassacskán ballagott.

13

Kukorica Jancsi meg a királyleányCsatahelyre értek a nap alkonyatán.A leáldozó nap utósó sugáraVörös szemmel nézett a siralmas tájra.

Nem látott egyebet, csak a véres halált,S hollósereget, mely a halottakra szállt;Nemigen telt benne nagy gyönyörüsége,Le is ereszkedett tenger mélységébe.

A csatahely mellett volt egy jókora tó,Tiszta szőke vizet magába foglaló.De piros volt az most, mert a magyar seregTörök vértől magát vizében mosta meg.

Miután megmosdott az egész legénység,A francia királyt várába kisérték;A csatamezőtől az nem messzire állt...Idekisérték hát a francia királyt.

Alighogy bevonult a várba a sereg,Kukorica Jancsi szinte megérkezett.Olyan volt mellette az ékes királylyány,Mint felhő mellett a tündöklő szivárvány.

Hogy az öreg király leányát meglátta,Reszkető örömmel borult a nyakába,S csak azután mondta a következőket,Mikor a lyány ajkán tőle sok csók égett:

„Most már örömömnek nincsen semmi híja;Szaladjon valaki, s a szakácsot híja,Készítsen, ami jó, mindent vacsorára,Az én győzedelmes vitézim számára.”

„Király uram! nem kell híni a szakácsot,”A király mellett egy hang ekkép rikácsolt,„Elkészítettem már mindent hamarjában,Föl is van tálalva a szomszéd szobában.”

A szakács szavai kedvesen hangzottakFüleiben a jó magyar huszároknak;Nemigen sokáig hívatták magokat,Körülülték a megterhelt asztalokat.

Amily kegyetlenűl bántak a törökkel,Csak úgy bántak ők most a jó ételekkel;Nem is csoda biz az, mert megéhezénekA nagy öldöklésben a derék vitézek.

Járta már a kancsó isten igazába’,Ekkor a királynak ily szó jött szájába:„Figyelmezzetek rám, ti nemes vitézek,Mert nagy fontosságu, amit majd beszélek.”


101. oldal

10 PERC

T/6.

a) Hogyan ábrázolja a költő a francia királyt? Gyűjtsetek idézeteket!

Vajon mi ennek az oka?

b) Jancsi céltalan bolyongása együttérzést váltott ki belőlünk, olvasókból. Miért nem érzünk részvé-tet a törökök iránt?

c) Gyűjtsetek a szövegből olyan szóképeket (metaforákat, megszemélyesítéseket és hasonlatokat), amelyek a véres csatát és török résztvevőit mulatságossá teszik!

d) Húzzátok alá a szóképekben egyenes vonallal a cselekmény világát (belső kontextus, céltarto-mány), hullámos vonallal pedig a cselekmény világát és szereplőit értelmező szövegkörnyezetet (külső kontextus, forrástartomány)!


• A gyerekek heterogén csoportokban dolgoznak. • A csoporton belül a három feladatot egyénileg, illetve heterogén párokban oldják meg. • A pármunka segíti, ösztönzi, sikerélményhez juttatja a szövegértelmezésben gyengébb képességű

tanulókat. • A feladat célja, hogy a gyerekek magabiztosabbak legyenek a versértelmezésben.

K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : vers és próza szövegének azonosítása, adatke-resés, reproduktív és félreproduktív szövegalkotás


M u n k a f o r m á k : heterogén csoportok, egyéni, illetve pármunka

M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : feladatmegoldás, beszámoló, megbeszélés

6. Keressétek meg a felolvasott részből azokat a verssorokat, amelyek igazolják az állításokat!

Például: A csatamező füve vörös volt a sok vértől: 12. fejezet, 11. versszak, 4. sor (röviden: 12/11/4.).

A katonák megélesítették a kardjaikat a csata előtt: A török basa nem veti meg a bort: A harc kezdetét kurjantásokkal jelezték a huszárok: A magyarok követet küldtek a törökökhöz a hadüzenettel: A basa fi a gyáva volt:

a) Egészítsétek ki a mondatokat a szövegből vett hangutánzó szavak megfelelő alakjával!



102. oldal

15 PERC

T/7.


Másnap reggel ……………………….. a trombiták hangjára ébredtek a legények. Miután hadat üzen-tek az ellenfélnek, ……………………………………………….. a trombiták, …………………………………………………………….. elkezdődött a csata. A fegyverek ……………………….., az emberek ……………………….. adták meg a magyarok a harci jelet.

b) „Fordítsátok le” hétköznapi nyelvre a versszakot!

„Jancsi ereiben nem folyt víz vér helyett,Szívében hatalmas tusa keletkezett;De lecsillapítá szíve nagy tusáját,Emlékezetébe hozván Iluskáját.”


• A gyerekek párokban dolgoznak. • Először az egyik, majd a másik szerepbe helyezkednek bele, és úgy beszélgetnek a csatáról. • Figyeltessük meg velük, hogy a szituációból adódóan milyen információkkal egészítették ki a

szövegüket, mennyiben tértek el a János vitéztől. • Értékeltessük saját és párjuk munkáját. Hívjuk a fel a fi gyelmüket arra, hogy az értékelést mindig

a pozitív mozzanatokkal kezdjék, a kifogásaikat pedig úgy fogalmazzák meg, hogy azt társuknak címezzék, azzal a céllal, hogy segítsenek neki a fejlődésben.

• Végül töltsék ki az értékelőlapot.

K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : félreproduktív szóbeli szövegalkotás, kreativitás, értékelés


M u n k a f o r m á k : pármunka, egyéni munka

M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : megbeszélés, önértékelés és egymás értékelése

7. Képzeljétek el azt a helyzetet, hogy egy magyar huszár találkozik a török basa fi ával.

a) Beszélgessetek a csatáról úgy, hogy valamelyik szerepbe belehelyezkedtek!

b) Ismételjétek meg a beszélgetést szerepcserével!

c) Értékeljétek saját és párotok munkáját! Töltsétek ki az értékelőlapot!



103. oldal

15 PERC

T/8.


ÉRTÉKELŐLAP

A párom neve: Mindketten sikeresek voltunk: A páromnak jobban ment: Nekem jobban ment: A pármunkában először problémát okozott: Hogy jobban dolgozzunk, jobban kell fi gyelnünk: A második beszélgetésben már jobban ment:Nekem továbbra is ügyelnem kell arra, hogy: A páromnak továbbra is ügyelnie kell arra, hogy:


• Az a) pontot minden tanuló végezze el.• A többi feladatot differenciált szempontok szerint adjuk fel: az összefüggéseket nehezebben fel-

fedező gyerekek csak a vázlatot készítsék el. • A többi tanulót osszuk két csoportra, az egyik csoport a b), a másik pedig a c) táblázatot egészítse ki.

K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : félreproduktív szövegalkotás, adatkeresés, em-lékezet, szabályalkalmazás, analógia, szempont szerinti olvasás



M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : feladatmegoldás, megbeszélés, beszélgetés

8. Készítsd el a 11–12. ének eseményvázlatát az olvasottak alapján!

I. II.a) b) c) III.

a) Olvassátok el a 13. fejezet hátralévő részét!


S a magyar huszárok mind fi gyelmezének,Fölfogni értelmét király beszédének,Aki egyet ivott, azután köhhentett,S végre ily szavakkal törte meg a csendet:

„Mindenekelőtt is mondd meg a nevedet, Bátor vitéz, aki lyányom megmentetted.”„Kukorica Jancsi becsületes nevem;Egy kicsit parasztos, de én nem szégyenlem.”

Kukorica Jancsi ekképen felele,Azután a király ily szót váltott vele: „Én a te nevedet másnak keresztelem,Mától fogva neved János vitéz legyen.

Derék János vitéz halld most beszédemet:Minthogy megmentetted kedves gyermekemet,Vedd el feleségül, legyen ő a tied,És vele foglald el királyi székemet.

A királyi széken én sokáig ültem,Rajta megvénültem, rajta megőszültem.Nehezek nekem már a királyi gondok,Annakokáért én azokról lemondok.

Homlokodra teszem a fényes koronát,Fényes koronámért nem is kívánok mást,Csak hogy e várban egy szobát rendelj nékem,Melyben hátralevő napjaimat éljem.”

A király szavai ím ezek valának,Nagy csodálkozással hallák a huszárok.János vitéz pedig e szíves beszédetAlázatos hangon ekkép köszöné meg:

„Köszönöm szépen a kelmed jó’karatját,Amely reám nézve nem érdemlett jóság;Egyszersmind azt is ki kell nyilatkoztatnom,Hogy én e jóságot el nem fogadhatom.

Hosszú históriát kéne elbeszélnem,Miért e jósággal lehetetlen élnem;De attól tartok, hogy megunnák kelmetek;S én másnak terhére lenni nem szeretek.”

„De csak beszélj, fi am, meghallgatjuk biz azt;Hiábavalóság, ami téged aggaszt.”Igy biztatta őt a jó francia király,S János vitéz beszélt, amint itt írva áll:

b) Egészítsétek ki példákkal az alábbi táblázatot!

FELKIÁLTÁS

JELLEMZŐI PÉLDÁK

Változatos érzelmi állapotok kifejezésére szolgál, például:

– csodálat

– lelkesedés

– meglepetés

– keserűség

– bánat

Gyakoriak bennük az indulatot kifejező szavak.

Sokszor rövid mondatok, főleg amikor tiltást vagy parancsolást fejeznek ki.

Jellemző az irodalmi nyelvre.

Jellemző a köznyelvre is.



105. oldal

45 PERC

T/9–12.

c) Egészítsétek ki példákkal az alábbi táblázatot!

ISMÉTLÉS

JELLEMZŐI PÉLDÁK

Ismétléskor az ismételt fogalom, mon-dat értelmi és érzelmi tartalma erősödik. Történhet:

– szavak ismétlésével;

– szavak ismétlésével úgy, hogy közéjük egy vagy több másik szót illesztünk;

– tőismétléssel (már tanultad);

– szókapcsolatok, egész mondatok ismét-lésével.

Jellemző az irodalmi nyelvre.

Jellemző a köznyelvre is.


• A négy feladattal egy kisebb projektet valósítunk meg. • Tipikusan az az óratípus, amikor érdemes az osztályt kiüríteni, hogy a gyerekek kényelmesen

dolgozhassanak csoportban. • Legalább hétfős heterogén csoportokat alakítsunk ki. Az óra további menetében csak mint irányí-

tó, a munkát összefogó segítő legyünk jelen.• 9. feladat: a gyerekek közösen töltsék ki a táblázatot, majd találják ki a tisztségeket, és osszák szét

a szerepeket. A feladatok betűzése megfelel az elvégzendők jelölésének. Ügyeljünk arra, hogy a csoport minden tagja kapjon feladatot.

• 10. feladat: a gyerekek egyéni vagy páros munkaformában dolgozzanak (létszámtól függően). Emeljük ki, hogy minden egyes csoporttagnak nagy a felelőssége. A feladat elvégzését követően ismerje meg a csoport az egyéni megoldásokat úgy, hogy azt képviselni tudják a többi csoport előtt. (Mozaik módszer.) Aki hamarabb készen van az egyéni munkával, bekapcsolódhat a többi feladatba, segíthet társainak. Ugyanakkor ki kell emelni, hogy az eredeti feladatfelelős a „fő-nök”.

• 11. feladat: a gyerekek ismételten csoportban dolgoznak: himnuszt írnak ismert dallamra szigetük számára, illetve tánclépésekből koreográfi át készítenek.

• 12. feladat: óriásplakát-készítés. A csoportok tervezzék meg, mit szeretnének megjelen tet ni a plakáton. Ismét minden gyerek vegyen részt önálló feladattal a reklám elkészítésében. Minden gyerek egy színes fi lctollat kapjon, azzal dolgozzon csomagolópapíron.


• A feladatok értékelésére, a produktumok bemutatására szánjunk időt tanításon kívül, hiszen ez olyan alkalom, amikor minden gyerek megnyilvánul, kiállítást szervezhetünk, minden csoport hívhat vendégeket, stb.

K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : fantázia, kreativitás, tolerancia, egymásra fi gye-lés, együttműködés, alkalmazkodás, tervezés, szervezés, kiegészítés, kreatív vizuális és verbális szövegalkotás


M u n k a f o r m á k : heterogén csoportok, egyéni, illetve páros munka

M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : projekt


9. A csoport birodalma egy képzeletbeli sziget.

a) Töltsétek ki a következő adatlapot, mely a ti szigetetekről közöl néhány fontos, tényszerű infor-mációt!

ADATLAP

SZEMPONTOK ADATOK

Az ország neve

Földrajzi elhelyezkedés

Lakók száma

Beszélt nyelv

Államforma

Pénznem

Főváros neve

Legfontosabb termékek

b) A feladatok megosztása minden országban nagyon fontos. Találjatok ki tisztségeket a következő feladatokhoz! Írjátok be a táblázatba, hogy melyik tisztséget ki vagy kik képviselik a csoportból!

FELADATOK TISZTSÉGEK CSOPORTTAGOK NEVE

a) alkotmányfogalmazó

b) büntetőtörvény-író

c) jelesnap-felelős


d) iskolafejlesztő

e) vendéglős

f) térkép- és címerrajzoló

g) ruhatervező

10. Építsétek fel az országotokat! Bátran írjatok, rajzoljatok, tervezettek! Tényleg olyan sziget legyen ez, ahol ti is szeretnétek élni!

a) Alkossátok meg a sziget alkotmányát! Gyűjtsétek össze, hogy milyen jogai és milyen kötelességei vannak a szigetlakóknak!

JOGOK

1.§2.§ 3.§ 4.§ 5.§

KÖTELESSÉGEK

1.§2.§ 3.§ 4.§ 5.§

b) Alkossatok büntetésjogi törvényt! Milyen büntetést érdemel, aki ...?

TILTOTT HELYEN FÜRDIK1.§SZEMETEL2.§A HÁZ VAGY JÁRMŰ OLDALÁRA RAJZOL3.§BÁNTJA A KISEBBEKET4.§NEM KÉSZÍT HÁZI FELADATOT5.§CSÚNYÁN BESZÉL6.§

c) Milyen ünnepeket vezetnétek be az országban? Legalább hat ünnepet találjatok ki! Válasszatok ki közülük egyet, és részletesen írjátok le, hogyan ünnepelnétek!


Ünnepek:Hogyan ünnepelnétek?

d) Milyen lenne a szigeten az iskola?

e) Mit esznek-isznak legszívesebben az itt lakók? Készítsetek vendéglői étlapot, amely tartalmazza a legjellegzetesebb és legérdekesebb ételeket

és italokat!

Saláták

Húsételek

Desszertek

Vegetáriániusételek

Előételek

Levesek

Savanyúságok

Italok

ÉTLAP

A G Y Ő Z T E S F R A N C I A H A D J Á R A T É S H Ő S E 111


113. oldalT/13.

házi feladat

f) Rajzoljátok meg a sziget térképét (hegyek, folyók, települések, domborzati sajátosságok, a sziget élővilága stb.)!

Tervezzétek meg és készítsétek el az ország címeres zászlóját! A címert valamilyen állatfi gura, épület, esetleg egyéb szimbolikus tárgy díszítse!

g) Hogy öltöznek a gyerekek ebben az országban? Milyen lenne az ország népviselete? Készítsetek egy lányról és egy fi úról két-két rajzot! Az egyik hétköznapi ruhában, a másik népvi-

seletben ábrázolja őket!

11. Hagyományok

a) Egy ismert dallamra írjatok egy új szöveget, ami a sziget indulója lehet!

b) Találjatok ki koreográfi át, és táncoljátok el az ország egyik jellegzetes táncát!

12. Készítsetek óriásplakátot! Az a célotok vele, hogy felkeltsétek a külföldi turisták érdeklődését országotok iránt. A plakáton lehet fi gyelemfelkeltő szöveg, rajz, jellegzetes tárgyak, épületek képe stb.

T a n á r i i n s t r u k c i ó k : A feladat valójában a következő óra előkészítése.

K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : logika


M u n k a f o r m á k : frontális, egyéni



114. oldal

15 PERC

T/14.


13. A 13. fejezet azzal végződik, hogy János vitéz belefog egy hosszú történetbe. Te már biztosan tudod, miről fog mesélni. Gyűjtsd össze az ötleteidet!

A mesék hőseit általában a meggazdagodás, a kaland, a szerelem utáni vágy indítja útnak. A VÁN-

DORÚT végén a mesehősök megtalálják céljukat. Kukorica Jancsi sorsa másképp alakult: kény-szerből indult útnak, nem volt biztos célja, jövője kilátástalannak tűnt. Vándorútja azonban a többi mesehős útjához teszi hasonlatossá.

A 13. fejezetben Kukorica Jancsiból János vitéz lett. Egy népmese itt véget is érne: János vitéz elvenné feleségül a királylányt, és „boldogan élnének, míg meg nem halnak”. Petőfi azonban to-vábbfűzi a történet szálait azzal, hogy János vitéz nem fogadja el a király bőkezű ajánlatát. A 27 fejezetből álló történet felénél FORDULÓPONT következett be.


• A gyerekekből maximum hat heterogén csoportot képezünk. • Minden csoport más névvel (címmel) dolgozik. • A csoporttagoknak adjunk szerepeket, amelyek minden esetben feladattal társulnak. Például:

– Tervezők: Egy pár az első kiadás borítójának információit gyűjtse össze. Vizsgálja meg, mire enged következtetni a borítón lévő kép. Döntse el, hogy a mai „piaci igényeknek” is megfelel-e. Tervezze meg, mi legyen a másik borítón.

– Író-grafi kus: Két-három gyerek gyűjtsön minél találóbb módosítókat, közülük egy rajzolja a képet.

– Jegyző: Valaki jegyezze a csoport legfontosabb érveit.– Szószóló: Válasszanak a gyerekek szószólót, aki 1 percben bemutatja a képet, és társítja hozzá

a módosítókat, illetve az érveket.• Természetesen egy gyerek több feladatba is bekapcsolódhat.

K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : asszociáció, kreativitás, vizuális és verbális szö-veg összekapcsolása, megfeleltetése



M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : egyszerű jellemtérkép, megbeszélés

E s z k ö z ö k : Névkártyák

Hős Ete Bátor Opos Hős Tihamér

Bajnok Huba Hős Csaba Vitéz Döngöre


14. A János vitéz 1. kiadásának (1845) címlapját Orlai Petrics Soma készítette. Írd le a véleménye-det a borítóról!

a) Szereted a nevedet? Szerinted illik hozzád? Ha most választanod lehetne, milyen vezeték- és keresztnevet adnál magadnak?

Talán érdekes számodra is, hogy van egy olyan tudományág – a NÉVTUDOMÁNY –, amely a ne-vekkel (személynevek, földrajzi nevek stb.) foglalkozik. Megvizsgálják a nevek hangulatát, azt, hogy milyen gondolatok, érzelmek kapcsolódhatnak hozzájuk.

Az irodalomban az alkotók gyakran választanak olyan nevet szereplőik számára, melynek hangu-lata kapcsolódik viselőjük jelleméhez. Az irodalmi művekben gyakran találkozunk azzal a fogás-sal is, hogy a szerző hősét „beszélő névvel” illeti, melynek sokszor humoros, gúnyos hatása van. Például: Köbgyök = számtantanár.

Petőfi is sokat gondolkodott azon, mi legyen hősének a neve. Több névváltozatot talált ki, sőt költőtársai (pl. Vörösmarty Mihály) is ajánlottak neki neveket. A legérdekesebbeket felsoroljuk: Hős Ete, Bajnok Huba, Bátor Opos, Hős Csaba, Vitéz Döngöre, Hős Tihamér.

b) Húzzatok a nevek közül egyet! Írjátok be a körbe, és kapcsoljatok hozzá minél több jelzői módo-sítót!


117. oldal

15 PERC

T/15.


c) Készítsetek az új névnek megfelelő könyvborítót!


• A feladat a leírás és jellemzés szövegtípus elemeit, jellemzőit vizsgálja. • Ilyen típusú feladattal már többször találkoztak a gyerekek. • Ügyeljünk arra, hogy az ismereteket feltételezzük, és inkább a kreativitásra, az egyéni megoldá-

sokra helyezzük a hangsúlyt. • Amennyiben nem képes minden tanuló a feladatok önálló megoldására, azok egy része vagy

egésze kis csoportban is elvégezhető.

K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : leíró szövegtípusok elemzése, párosítás, analógia


M u n k a f o r m á k : egyéni és homogén kis csoport, frontális


15. Kamerázz! Figyeld meg a 13. ének első szakaszaiban a leírás rendjét! Milyen nézőpontból látod a tájat? Mennyi idő telt el a csata óta? Miből következtethetsz erre?

a) Írd ki az első négy versszakból a jelzői módosítókat és azokat a harmadik személyű kifejezéseket, amelyeknek a tulajdonságát jelölik!

Fogalmazd meg, hogy az egyes jelzők milyen hangulatot teremtenek!

JELZŐI MÓDOSÍTÓHARMADIK SZEMÉLYŰ

KIFEJEZÉSEKA JELZŐ HANGULATA

b) Írj jelzőket a szavak elé!

... királylány

... török katona

... francia király

... tartomány


118. oldal

15 PERC

T/17.


118. oldal

15 PERC

T/16.



• A feladat leíró szöveg készítése adott szituációban és szerepben. • Biztassuk a gyerekeket, hogy könyvekből, internetről keressenek adatokat arról, hogy milyen

étkezési szokások jellemezték a királyi udvarokat.

K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : adatkeresés, kreatív szövegalkotás




16. „Körülülték a megterhelt asztalokat.” Képzeld magad a főudvarmester szerepébe, és írd le a főszakácsnak, hogy mi (ételek, evő- és tá-

lalóeszközök, díszítések stb.) és milyen elrendezésben (pl. melyik ételt hol helyezzék el) kerüljön az asztalra!


• A feladat továbbra is a leíró szövegtípusok vizsgálata. • A csoportban elkészített fürtábrák összevetése után készíthetünk egy közös ábrát csomagolópa-

pírra, amelyen már minden szempontot fi gyelembe veszünk. • Végül beszéljük meg a gyerekekkel, hogyan érzékeltetik az égitestek az idő múlását.

K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : asszociáció, információk hierarchizálása, cso-portosítása, rendszerezése



M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : rendszerezés fürtábra segítségével, beszélgetés


17. Biztosan feltűnt már nektek is, hogy a nap, a hold és a csillagok gyakran „követik” a cselek-ményt, a szereplőket.

a) Keressetek az eddig olvasott fejezetekből az égitestekre utaló szövegrészeket (mit csinálnak, mi-lyenek, milyen színek, mennyiségek kapcsolhatók hozzájuk stb.)!


b) Dolgozzatok fürtábrával! Az ábrát további alakzatokkal is kiegészíthetitek.


120. oldal

15 PERC

T/2.

RÁNAHGOLÓDÁS1. lépés: 1. feladat

120. oldal

5–7 PERC

T/1.

6. JANCSIBÓL JÁNOS VITÉZ


2 óra


• A feladat a házi feladat ellenőrzéseként is megfelel. Lehetőséget teremt arra, hogy a gyerekek rendszerezzék, mit tudtak meg a főhős életéről az előző fejezetekben.

• A megoldásokat szóban mondják el a diákok.

K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : rendszerezés, információkeresés, összehasonlí-tás, idői sorrendezés, nézőpontváltás



M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : jóslás, beszélgetés

1. A 14. fejezetben János vitéz elmeséli élete történetét. Soroljátok fel, hogy véleményetek szerint mit mond el János vitéz magáról a királyi udvarban!

MEGOLDÁSMinden olyan válasz helyes, amit már tudhatnak a gyerekek az első 13 fejezetből. Ügyeljünk arra, hogy azok a diákok se menjenek a történet elé, akik már olvasták a János vitézt.


• A feladat célja a főszereplők élettörténetének időrendbe állítása, illetve annak megvizsgálása, hogyan hat az olvasóra az időrend felbomlása.


• A gyerekek dolgozhatnak csoportban vagy pármunkában, a lényeg, hogy a képességeik szerinti feladatot végezzék.

• Ha valamelyik homogén csoportba sok gyerek kerülne, alkossunk belőlük több 4-5 fős együttmű-ködő csoportot.

K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : fantázia, kreativitás, véleményalkotás, érvelés

C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : az információkeresés összetettsége

A) a több szempontú információkezelésben gyengébb képességű tanulókB) az események időrendi sorrendezésében gyengébb képességű tanulókC) a hosszabb szövegekben nehezen tájékozódó tanulók

M u n k a f o r m á k : homogén csoportok, frontális


2. A fejezet meghallgatását követően töltsétek ki a táblázatot!

14

„Hogy is kezdjem csak hát?... Mindennek előtteHogyan tettem szert a Kukorica névre?Kukorica között találtak engemet,Ugy ruházták rám a Kukorica nevet.

Egy gazdaember jólelkü felesége– Amint ő nekem ezt sokszor elmesélte –Egyszer kinézett a kukoricaföldre,S ott egy barázdában lelt engem heverve.

Szörnyen sikítottam, sorsomat megszánta,Nem hagyott a földön, felvett a karjára,És hazafelé ezt gondolta mentiben:»Fölnevelem szegényt, hisz ugy sincs gyermekem.«

Hanem volt ám neki haragos vad férje,Akinek én sehogy sem voltam ínyére.Hej, amikor engem az ottan meglátott,Ugyancsak járták a cifra káromlások.

Engesztelte a jó asszony ily szavakkal:»Hagyjon kend föl, apjok, azzal a haraggal.Hiszen ott kinn csak nem hagyhattam vesztére,Tarthatnék-e számot isten kegyelmére?

Aztán nem lesz ez a háznál haszontalan,Kednek gazdasága, ökre és juha van,Ha felcsuporodik a kis istenadta,Nem kell kednek bérest, juhászt fogadnia.«

Valahogy, valahogy csakugyan engedett;De azért rám soha jó szemet nem vetett.Hogyha nem ment dolgom a maga rendiben,Meg-meghusángolt ő amugy istenesen.

Munka s ütleg között ekkép nevelkedtem,Részesűltem nagyon kevés örömekben;Az egész örömem csak annyiból állott,Hogy a faluban egy szép kis szőke lyány volt.

Ennek édesanyja jókor a síré lett,Édesapja pedig vett más feleséget;Hanem az apja is elhalt nemsokára,Így jutott egyedűl mostohaanyjára.

Ez a kis leányzó volt az én örömem,Az egyetlen rózsa tüskés életemen.Be tudtam is őtet szeretni, csodálni!Ugy hítak minket, hogy: a falu árvái.

Már gyerekkoromban hogyha őt láthattam,Egy turós lepényért látását nem adtam;Örültem is, mikor a vasárnap eljött,És vele játszhattam a gyerekek között.

Hát mikor még aztán sihederré lettem,S izegni-mozogni elkezdett a szivem!Csak úgyis voltam ám, mikor megcsókoltam,Hogy a világ összedőlhetett miattam.

J A N C S I B Ó L J Á N O S V I T É Z 11 9

Sokszor megbántotta gonosz mostohája...Isten neki soha azt meg ne bocsássa!És ki tudja, még mit el nem követ rajta,Ha fenyegetésem zabolán nem tartja.

Magamnak is ugyan kutyául lett dolga,Belefektettük a jó asszonyt a sírba,Aki engem talált, és aki, mondhatom,Mint tulajdon anyám, úgy viselte gondom.

Kemény az én szívem, teljes életembenNem sokszor esett meg, hogy könnyet ejtettem,De nevelőanyám sírjának halmáraHullottak könnyeim zápornak módjára.

Iluska is, az a szép kis szőke leány,Nem tettetett bútól fakadt sírva halmán;Hogyne? az istenben boldogúlt jó lélekKedvezett, amiben lehetett, szegénynek.

Nem egyszer mondta, hogy: »várakozzatok csak!Én még benneteket összeházasítlak;Olyan pár válik is ám tibelőletek,Hogy még!... várjatok csak, várjatok, gyerekek!«

Hát hiszen vártunk is egyre keservesen;Meg is tette volna, hiszem az egy istent,(Mert szavának állott ő minden időbe’)Ha le nem szállt volna a föld mélységébe.

Azután hát aztán, hogy meghalálozott,A mi reménységünk végképp megszakadott:Mindazonáltal a reménytelenségbe’Ugy szerettük egymást, mint annakelőtte.

De az úristennek más volt akaratja,Szívünknek ezt a bús örömet sem hagyta.Egyszer én valahogy nyájam elszalasztám,Annak következtén elcsapott a gazdám.

Búcsut mondtam az én édes Iluskámnak,Keserű érzéssel mentem a világnak.Bujdosva jártam a világot széltére.Mígnem katonának csaptam föl végtére.

Nem mondtam én neki, az én Iluskámnak,Hogy ne adja szivét soha senki másnak,Ő sem mondta nekem, hogy hűséges legyek –Tudtuk, hogy hűségünk ugysem szegjük mi meg.

Azért szép királylyány ne tarts reám számot;Mert ha nem bírhatom kedves Iluskámat:Nem is fogok bírni senkit e világon,Ha elfelejtkezik is rólam halálom.”

A) Csoportosítsd Jancsi életének eseményeit a szempontok szerint!

ESEMÉNYEK, AMELYEKET A 14. FEJEZET ELŐTT MÁR

MEGTUDTUNK

ESEMÉNYEK, AMELYEKET A KIRÁLLYAL EGY IDŐBEN

TUDTUNK MEG

ESEMÉNYEK, AMELYEKET MI TUDUNK, DE JANCSI

NEM MESÉLI EL A KIRÁLYNAK

B) Állítsd össze az eddig olvasottak alapján Jancsi élettörténetét! Az eseményeket időrendben fogalmazd meg, és írd melléjük annak a fejezetnek a számát, amely-

ből az információt megtudhattuk!

ESEMÉNYEK FEJEZET

C) Megadtuk azokat a fejezet- és versszakszámokat, amelyekből megismerhetted Iluska élettörténe-tét. Írd melléjük az eseményeket!


ESEMÉNYEK FEJEZET/VERSSZAK

14/9

14/9

14/9

1/9

1/9

14/11

1/12

4/9

MEGOLDÁSOKA)

ESEMÉNYEK, AMELYEKET A 14. FEJEZET ELŐTT MÁR MEGTUDTUNK

ESEMÉNYEK, AMELYEKET A KIRÁLLYAL EGY IDŐBEN TUDTUNK MEG

ESEMÉNYEK, AMELYEKET MI TUDUNK, DE JANCSI NEM MESÉLI EL A KIRÁLYNAK

Jancsi juhász volt egy gazdánál, akinek könnyen eljárt a keze.

Kukorica között találták Jancsit,Ezért lett Kukorica a neve.

Jancsi azzal fenyegette meg Iluska mostoháját, hogy fel-gyújtja a házát.

Egyetlen öröme Iluska volt. Egy gazdaember jólelkű felesé-ge találta meg, és vitte őt haza, hogy fölnevelje, hiszen neki nem volt gyermeke.

Jancsi inkább elfutott a gazdája elől, mintsem bántotta volna.

Iluskával a mostohája nagyon rosszul bánt.

A gazda nem örült a kis jöve-vénynek, goromba ember volt, de a felesége azzal megnyug-tatta, hogy amikor felnő a gye-rek, dolgozhat a gazdaságban.

Jancsi felgyújtotta a zsiványta-nyát.

Jancsi megfenyegette az asz-szonyt.

Iluska édesanyja fi atalon meghalt, édesapja új asszonyt hozott a házhoz. Nemsokára azonban az apa is meghalt.

Jancsi, amikor Iluskával lehe-tett, minden egyebet elfelej-tett.

Iluskát és Jancsit úgy hívták, hogy a falu árvái.

Jancsi elvesztette a gazda nyáját, aki ezért elűzte őt a faluból.

Jancsi már gyerekként is na-gyon szerette Iluskát.

J A N C S I B Ó L J Á N O S V I T É Z 1 2 1

124. oldal

10–15 PERC

T/3.

Jancsi vándorolni kényszerült, és egészen addig így élt, amíg be nem állt huszárnak.

Meghalt Jancsi mostohaany-ja; Jancsi és Iluska nagyon megsiratta őt, hiszen ő volt az egyetlen ember, aki kíméletes volt velük.

Jancsi és Iluska nem kért egy-mástól hűséget, mégis biztos volt Jancsi Iluska szerelmében.


• Fedeztessük fel a gyerekekkel, hogy az egész fejezet egyes szám első személyben íródott. • Kerestessünk velük a megelőző fejezetekből olyan részleteket, ahol más szereplők is megszólal-

nak. • Vizsgáltassuk meg, milyen hatása van az olvasóra az egyes szám első személyben írt szövegnek. • Fogalmazzák meg a gyerekek az E/3. és az E/1. személyű szavak közti hasonlóságokat és különb-

ségeket. • Ugyanakkor fi gyeltessük meg velük azt is, hogy az elbeszélői nézőpont mellett az időrend is

megváltozik.

K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : hiányzó szövegrészek pótlása, koherenciate-remtés, szabályalkotás, állításhoz alátámasztó érvek keresése, adatkeresés, szerepviszonyoknak megfelelő nyelvi eszközök használata, nyelvi tapasztalatok gyűjtése, összehasonlítás, probléma-érzékenység



M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : olvasás, megbeszélés

3. Ki az elbeszélő?

a) Az alábbi versszakban húzzátok alá azokat a szavakat és névszói kifejezéseket, amelyekkel bizo-nyítani tudjátok, hogy a fejezetben nézőpontváltás történt!

Búcsut mondtam az én édes Iluskámnak,Keserű érzéssel mentem a világnak.Bujdosva jártam a világot széltére.Mígnem katonának csaptam föl végtére.

b) Most írjátok át a fenti versszakot egyes szám harmadik személyű formába, mintha a költő lenne az elbeszélő!


c) Hasonlítsátok össze a versszakban lévő eredeti és az általatok átírt szavak formáját!

EREDETI SZAVAK ÁTALAKÍTOTT SZAVAK

d) Csoportosítsátok az eredeti szöveg szavait, kifejezéseit az alábbi táblázat szempontjainak megfe-lelően!

ESEMÉNYT, CSELEKVÉST, TÖRTÉNÉST JELENTŐ SZAVAK, KIFEJEZÉSEK

SZEREPLŐKRE UTALÓ KIFEJEZÉSEK

MEGOLDÁSOKa) Búcsut mondtam az én édes Iluskámnak,Keserű érzéssel mentem a világnak.Bujdosva jártam a világot széltére.Mígnem katonának csaptam föl végtére.

b) Búcsut mondott az ő édes Iluskájának,Keserű érzéssel ment a világnak.Bujdosva járta a világot széltére.Mígnem katonának csapott föl végtére.

c)

EREDETI SZAVAK ÁTALAKÍTOTT SZAVAK

mondtam mondott

az én édes Iluskámnak az ő édes Iluskájának

mentem ment

jártam járta

csaptam föl csapott föl

d)

ESEMÉNYT, CSELEKVÉST, TÖRTÉNÉST JELENTŐ SZAVAK, KIFEJEZÉSEK

SZEREPLŐKRE UTALÓ KIFEJEZÉSEK

mondtam az én édes Iluskámnak

mentem

jártam

csaptam föl


125. oldal

10 PERC

T/4.


• A gyerekek a feladat első részében tudatosítják az igék mondatban betöltött szerepét, majd fel-elevenítjük velük a névszói szerkezetről tanultakat, ezzel vezetjük be a nagyobb szófajcsoportok felfedezését: főnév, melléknév.

• A gyerekek már korábban találkoztak a névelőkkel és bizonyos névmásokkal, ezeket ebben a szakaszban már fel kell ismerniük.

K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : szabálykövetés, szabályfelfedezés


M u n k a f o r m á k : frontális, egyéni

M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : magyarázat, megbeszélés

4. Az igék

a) Figyeld meg az előző táblázat első oszlopába került szavakat, kifejezéseket! Fogalmazd meg, mi a közös bennük!

A táblázat első oszlopába kigyűjtött szavak, kifejezések mind egy nagy szócsoportba, az IGÉK közé tartoznak. Egy szövegben IGÉK fejezik ki elsősorban az eseményeket, a szereplők cselek-véseit, a történéseket. Az IGÉK ALAKJÁBÓL derül ki az olvasó számára, hogy a cselekményeket ki mondja el és mikor, hogy kivel és mikor történnek a szövegben leírt események.

b) Egészítsd ki a szöveget!

Biztosan észrevettétek, hogy ebben a fejezetben az elbeszélő teljesen visszavonul, átadja a szót .................................. Eddig is előfordult már, hogy a ................................. megszólaltatta hősét, de ekkor csak egy-egy gondolat, érzés erejéig. A történetmondás egyes szám harmadik személyűből egyes szám ................................. személyű-vé válik. Ezt a változást elsősorban az ………. alakján tudjuk nyomon követni.

MEGOLDÁSOKa) Kifejezik, hogy a beszélővel történtek az elmesélt események a múltban.

b) Biztosan észrevettétek, hogy az elbeszélő ebben a fejezetben teljesen visszavonul, és átadja a szót JÁNOS VITÉZnek . Eddig is előfordult már, hogy a KÖLTŐ megszólaltatta hősét, de ekkor csak egy-egy gondolat, érzés erejéig. A történetmondás egyes szám harmadik személyűből egyes szám ELSŐ személyűvé válik. Ezt a változást elsősorban az IGE alakján tudjuk nyomon követni.



126. oldalT/5.

házi feladat


• A feladat során a gyerekek megismerkednek az in medias res írói technikával, és megvizsgálják annak a hétköznapi kommunikációban betöltött szerepét.

• Az ismeretközlő szöveget a diákok először olvassák el, jelöljék be, majd bekezdésről bekezdésre beszéljük meg velük.

K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : szerepészlelés, szerepnek megfelelő beszéd-mód, viselkedés, szerepviszonyoknak megfelelő nyelvi eszközök használata, a történet reprodu-kálása nézőpontváltással, a szöveg időrendjének azonosítása




5. Értelmezzétek a szöveget a jelöléstábla segítségével!

√ Tudom, ismerem, az olvasottak megegyeznek előzetes ismereteimmel vagy feltételezéseim-mel.

– Az olvasottak ellentmondanak előzetes ismereteimnek vagy feltételezéseimnek, illetve eltérnek azoktól. Ezért a megértés érdekében tisztáznom kell az ellentmondást, utána kell járnom a dolognak.

+ Az olvasottak új információt tartalmaznak számomra, el kell döntenem, fontos-e tudni, megtanulni.

? Az olvasottak további kutatásokra vagy kérdésekre ösztönöznek, esetleg nem értem a szö-vegrészt, tehát segítséget kell kérnem.

* Az olvasottakról kiegészítő információ jutott eszembe.

Történetet elbeszélő szövegekben az elbeszélő megállíthatja a történet menetét, az események láncolatát, és VISSZAUTALHAT az elbeszélt időnél korábbi, illetve ELŐREUTALHAT az elbeszélést követő eseményekre is.

A János vitéz 1. fejezete a patakparton játszódik. Nem ismerjük még a szereplőket. Nem tudjuk, mi történt velük korábban. A történet hőseinek múltjáról, gyerekkoráról jóval később, a 14. feje-zetben értesülünk.

Petőfi tehát az ESEMÉNYEK KÖZEPÉBE VÁG, amikor elkezdi művét. Mindennapjainkban mi is gyak-ran mesélünk hasonló technikával történeteket. Ezzel az a célunk, hogy felkeltsük a hallgató, olvasó kíváncsiságát.



127. oldal

10 PERC

T/6.

Azzal, hogy a történet folyamán visszamenőlegesen szerzünk tudomást arról, hogy korábban mi történt valakivel, az adott szereplő tetteire, jellemvonásaira utólagosan kapunk magyarázatot.

A János vitézben az ESEMÉNYEK SORRENDJE NEM EGYEZIK MEG AZ ELBESZÉLÉS SORRENDJÉVEL.

a) Olvassátok el az alábbi párbeszédet!

PÉTER: Hallottad, mi történt Bencével a könyvtárban?GÁBOR: Mi?PÉTER: Le akart venni egy könyvet, és ahogy ugrált érte, letarolta az egész polcot. GÁBOR: Ahol Bence megjelenik, ott biztos a katasztrófa.PÉTER: Ne legyél ilyen rosszindulatú.GÁBOR: Miért? Hétfőn sikerült úgy meglocsolnia a virágokat, hogy a szünet végére a terem egy vi-

rágágyáshoz hasonlított. Jutka néni kedvencei cserépdarabok között kókadoztak a padlón. Nem kellene talán ellógnia a tesiórákat!?

PÉTER: Bence valószínűleg Jutka néninek sem mondta el, hogy alsóban nagyon beteg volt, alig tudott járni. Az egyensúlyérzéke a mai napig sem jött rendbe. Ezért felmentett tesiórán, te nagyokos.

b) Hogy keltette fel Péter Gábor kíváncsiságát?

c) Mit gondolt Gábor Bencéről? Véleményeteket indokoljátok is!

d) Húzzátok alá azt a szövegrészt, amely magyarázatot adott Bence cselekedeteire!

MEGOLDÁSOKb) Olyan kérdéssel, amelyben megfogalmazódott, hogy valami szokatlan dolog történt.c) Gábor ügyetlen, szerencsétlenkedő gyereknek tartotta Bencét.d) Bence valószínűleg Jutka néninek sem mondta el, hogy alsóban nagyon beteg volt, alig tudott

járni. Az egyensúlyérzéke a mai napig sem jött rendbe.


• A feladat célja egy jellemtérkép folytatása.• A csoporttagok először egyéni munkaformában gyűjtsék össze a 11–14. fejezetből Jancsi jellem-

vonásait.• Minden gyerek más fejezettel dolgozzon.• Ezt követően a csoportok beszéljék meg az egyéni gyűjtés eredményét, válogassák ki a legfonto-




128. oldal

10 PERC

T/7.






6. Milyen újabb tulajdonságokkal tudjátok kiegészíteni Jancsi jellemtérképét?

a) Lapozd át a 11–14. fejezetet!

b) Gyűjtsd ki Jancsi itt megismert tulajdonságait! Fogalmazd meg pár szóval azt is, honnan derült ki számodra egy-egy jellemvonás!


c) Válasszátok ki közösen a legfontosabb tulajdonságokat! Egészítsétek ki velük a jellemtérképet!


• A feladat célja a névszók és az igék tudatos megkülönböztetése. • A gyerekeknek nem kell defi níciókat megtanulniuk a szóosztályokkal kapcsolatban, a fontos,

hogy jelentésük alapján tudják megkülönböztetni őket. • Hívjuk fel a fi gyelmet arra, hogy tulajdonságot főnév is kifejezhet, a mondatbeli szerepe lehet

eltérő.

K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : csoportosítás, halmazképzés



M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : feladatmegoldás, megbeszélés, magyarázat

7. A névszók

a) Csoportosítsátok a jellemtérképbe írt szavakat!


ESEMÉNYEKET JELEN-TŐ SZAVAK

AZ ESEMÉNYEK SZE-REPLŐIT MEGNEVE-

ZŐ SZAVAK

A SZEREPLŐK TU-LAJDONSÁGAIT,

VONÁSAIT KIFEJEZŐ SZAVAK

A SZEREPLŐK SZÁ-MÁT, MENNYISÉGÉT

KIFEJEZŐ SZAVAK

b) Olvassátok el fi gyelmesen az alábbi szöveget, és próbáljátok meg kitölteni a fenti táblázat üresen maradt tetejét, fejlécét!

Az igék mellett más nagy, jellegzetes tulajdonságokkal rendelkező szóosztályok is vannak. Mint már láthattad, a mondatban megfogalmazott szituáció, esemény szereplőire a mondat NÉVSZÓI

SZERKEZETEI utalnak. Azt is megfi gyelhetted már, hogy a névszói szerkezetek olykor egy egész ki-fejezést tartalmazhatnak, máskor egyetlen szóból állnak. A szereplők fajtáit általában FŐNEVEKKEL nevezzük meg a névszói szerkezetekben.

A szereplők tulajdonságaira szintén gyakran utalunk a névszói szerkezetekben. A tulajdonságokat például MELLÉKNEVEKKEL tudjuk kifejezni. A melléknevek olyan szavak, amelyek önmagukban alkalmasak arra, hogy jelzői módosítót alkossanak.

A szereplők fajtáját megnevező főneveket, a tulajdonságaikat kifejező mellékneveket és a szerep-lők számára, mennyiségére utaló számneveket összefoglaló néven NÉVSZÓKNAK nevezzük.

Ezt az indokolja, hogy a névszók állnak a névszói szerkezet utolsó helyén. Az utolsó helyen álló névszó a névszói szerkezet FEJE.

c) Írjatok a táblázat minden oszlopába még legalább három-három példát! Végül beszéljétek meg, hogy a beírt példák megfelelőek-e!

d) Az alábbi jellemtérképbe most csak azt írjátok be, hogy milyen szóosztályba, nyelvi kifejezéstí-pusba tartozó szavak kerültek a jellemtérképbe!

MEGOLDÁSOK

IGÉKNÉVSZÓK

FŐNEVEK MELLÉKNEVEK SZÁMNEVEK

Eseményeket jelentő szavak

Az események szerep-lőit megnevező szavak

A szereplők tulaj-donságait, vonásait kifejező szavak

A szereplők számát, mennyiségét kifejező szavak


130. oldal

6 PERC

T/9.

129. oldal

8–10 PERC

T/8.


• A gyerekek vegyék észre a feladatban rejlő értékeket: hűség, kitartás, szerénység stb. • Írják le, és érvekkel támasszák is alá véleményüket.

K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : vélemény, érv megfogalmazása




8. Keresd meg a negyedik énekben a búcsújelenetet! Vesd össze a 14. fejezet 21–22. versszakával!

a) Hogy emlékszik János vitéz a búcsúra? Változtak-e az érzései azóta?

b) Miben különbözik a két búcsúleírás? Melyik személyesebb? Melyik tetszik jobban? Miért?


• Olvassuk fel a diákoknak a 15. fejezetet. • Ha valamelyik tanulót kérjük meg a bemutató olvasásra, akkor előző órán szóljunk, hogy fel tud-

jon készülni. • A fejezet meghallgatása után a jutalomról beszélgessünk a gyerekekkel. Gyűjtsük össze, mi min-

den kapcsolódik a fogalomhoz.

K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : hallott szöveg értése, szóbeli szövegalkotás, vélemény és érv megfogalmazása



M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : bemutató olvasás, beszélgetés, vita

9. Hallgassátok meg a mű folytatását!



131. oldal

10 PERC

T/10.

+ házi feladat

15

János vitéz ekkép végzé történetét,Nem hagyta hidegen a hallgatók szivét;A királylyány arcát mosta könnyhullatás,Melynek kútfeje volt bánat s szánakozás.

A király e szókat intézte hozzája:„Nem erőtetlek hát, fi am, házasságra;Hanem amit nyujtok hálámnak fejében,Elfogadását nem tagadod meg tőlem.”

Erre kinyitotta kincstárát a király:Parancsolatjára egy legény előáll,S arannyal tölti meg a legnagyobb zsákot,János ennyi kincset még csak nem is látott.

„Nos hát János vitéz, lyányom megmentője,”Beszélt a király, „ez legyen tetted bére.Vidd el mindenestül ezt a teli zsákot,És boldogítsd vele magadat s mátkádat.

Tartóztatnálak, de tudom, nem maradnál,Kivánkozol lenni máris galambodnál,Eredj tehát – hanem társid maradjanak;Éljenek itt néhány mulatságos napnak.”

Ugy volt biz az, amint mondotta a király,János vitéz kivánt lenni galambjánál.Búcsuzott a királylyánytól érzékenyűl;Aztán a tengerhez ment és gályára űlt.

A király s a sereg elkisérte oda.Tőlök sok „szerencsés jó utat” hallhata,S szemeikkel néztek mindaddig utána,Míg a nagy messzeség ködöt nem vont rája.

Miért fogadja el János vitéz most a jutalmat?


• Az ötletbörzével az a célunk, hogy összegyűjtsük a gyerekek előzetes elképzeléseit a témával kapcsolatban.

• Nagyon fontos, hogy olyan kreatív és oldott, elfogadó légkört biztosítsunk, amelyben megvaló-sulhat a kötetlen közös gondolkodás és kommunikáció.

• Jó, ha tanítványaink azt érezhetik, hogy minden fontos, ami elhangzik, hogy érdemes és hasznos másokkal közösen gondolkodni és találgatni.

• A feladat megkezdésekor mindenki gondolkodjon el az adott témáról, majd a második lépésben ossza meg a többiekkel ötleteit.

• A mindenki számára elfogadott ötleteket írják le a gyerekek.

K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : kreativitás, véleményalkotás, asszociáció, rend-szerezés



M u n k a f o r m á k : egyéni, heterogén csoport

M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : előzetes ismeretek előhívása, gyűjtés, megbeszélés, szövegal-kotás

10. Találjátok ki, mi történhetett Iluskával Jancsitól való elbúcsúzása óta!

a) Több lehetőséget is vázoljatok fel!

b) Mondjátok el bátran az ötleteiteket! Mindegyik érdekes, fontos és hasznos a csoport számára.

7. HAZATÉRÉS ÉS HALÁLHÍR – A BEFEJEZÉS LEHETŐSÉGE ÉS A VILÁGSZINTVÁLTÁS


3 óra

Szia Luca,

boldog Valentin napot! Itt is ünneplik, már hetek óta min-denhol szivecskéket meg szivecskés dolgokat lehet kapni. De Robi azt mondta, hogy nem lesz Valentin napi buli, semmi ünneplés, csak képeslapok, meg néha ajándékok. Pedig a Valentin napi buli nagyon szuper szokott lenni! Elmeséltem Robinak, hogy a bulin mindig derülnek ki vices dolgok, hogy ki kinek írt képeslapot, meg hogy van eb-ből egy csomó félreértés, és rengeteget szoktunk nevetni. Nagyi meg azt mondta, régen nem is volt Valentin nap, ez csak amerikai bolondság, és nem is kéne vele foglalkozni. És hogy magyarul különben is Bálint van, és nem Valentin. Megnéztem a naptárban, és igenis van. De nagyit úgysem lehet meggyőzni. Nem tudom, kinek küldjek itt képeslapot. Már küldtem Kate-nek, Jessicának, meg Dorothynak. Lilinek is jó lenne, de nem mertem küldeni, nem tudom, mit írjak bele.Te kinek küldtél? Meg kitől kaptál?

Ábel



134. oldal

25 PERC

T/2.


134. oldal

10 PERC

T/1.


• A feladat célja, hogy a diákok felfedezzék a János vitéz és a népmesék közötti párhuzamot.• A gyerekek egyéni munkaformában írják le a gondolataikat. Nem szükséges összefüggő szöveget

írniuk, elég, ha csak felsorolják elképzeléseiket.• Frontális munkaformában beszéljük meg a feladat megoldását.

K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : szövegalkotás, összehasonlítás



M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : feladatmegoldás, beszélgetés

1. Miért lenne szabályos népmesei befejezés, ha cselekmény a francia király udvarában feje-ződne be?

MEGOLDÁSOKA történet ezen a ponton megfelel a hagyományos mesei szerkezetnek és tartalomnak: a király annak adja lányát és királyságát, aki megmenti az ellenségtől. Mesei szereplők: király, királylány, szegény juhász, ellenfél (török basa és a fi a)


• A 16. fejezet felolvasása után a tanulók személyes élményeikre, tapasztalataikra és képzelőere-jükre támaszkodva képeket alkotnak.

• Az irányított képalkotás segíti a jelentés megteremtését, az olvasottak intenzív átélését, az élmény elmélyülését és személyessé válását. Az adott témával kapcsolatban részletgazdag, érzékletes ké-pek alkotására ösztönöz, lehetőséget ad a képek, benyomások írásbeli és képszerű rögzítésére, valamint segíti azok rögzítését és megtartását az emlékezetben. A rajz megtervezése, elkezdése előtt fontos a részletes és érthető instrukció.

H A Z A T É R É S É S H A L Á L H Í R . . . 1 3 3

• Jó, ha a gyerekek ellazítják magukat, ha úgy könnyebb, hunyják be a szemüket! Nem várható el kész, kiszínezett rajz, inkább az ötleteken, az alakokon és a hozzájuk tartozó tárgyakon, tulajdon-ságokon van a hangsúly.

• Időt kell hagyni a tanulóknak a megoldásra, mivel a feladat komplex, azaz a szövegértési, a dön-tési, a logikai és a vizuális készségeket is igénybe veszi.

• A rajzok elkészülte után 4–5 fős csoportokban beszéljék meg a gyerekek a megoldásokat, vitas-sák meg egymás rajzait, válaszait.

• Fontos, hogy az egész osztály előtt értelmezzük a rajz szimbolikáját, az ellentétes irányba hala-dást, mint a múlt és a jövő együttes, de széttartó jelenlétét.

• Az értelmezés kapcsolódjon a mű szövegéhez. • Ki lehet térni a gálya-gólya szójátékra is. • Beszélgetés közben kérdezzük meg a gyerekektől, hogyan oldják meg a fi lmekben azt, ha egy

szereplő visszagondol a múltba, vagy a jövő képe sejlik fel a fejében. Idézzenek fel minél több fi lmrészletet, reklámklippet! A jövőbeli esemény, amelynek helyet hagynak, lehet vihar, griff, Tün-dérország bejárata, a szörnyeteg állatok, a tündérkirály stb.; a múltbeli helyre kerülhet Iluska, a gazda, egy birka stb.

K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : hallás utáni szövegértés, vizualizálás, döntés, vita


M u n k a f o r m á k : egyéni, heterogén csoport, frontális

Mó ds ze rek , e l j á r á s ok: bemutató olvasás, részben irányított képalkotás, megbeszélés, vita

E s z k ö z ö k : rajzlap, színes ceruzák, fi lcek, zsírkréták

2. Mit visz magával János a hazafelé vezető hajóúton?

16

Ment János vitézzel a megindult gálya,Szélbe kapaszkodott széles vitorlája,De sebesebben ment János gondolatja,Utjában semmi sem akadályozhatta.

János gondolatja ilyenforma vala:„Hej Iluskám, lelkem szépséges angyala!Sejted-e te mostan, milyen öröm vár rád?Hogy hazatart kinccsel bővelkedő mátkád.

Hazatartok én, hogy végre-valaháraSok küszködés után legyünk egymás párja.Egymás párja leszünk, boldogok, gazdagok;Senki fi ára is többé nem szorulok.

Gazduram ugyan nem legszebben bánt velem;Hanem én őneki mindazt elengedem.S igazság szerint ő oka szerencsémnek:Meg is jutalmazom, mihelyt hazaérek.”

Ezt gondolta János, s több ízben gondolta,Mialatt a gálya ment sebes haladva;De jó messze volt még szép Magyarországtól,Mert Franciaország esik tőle távol.

Egyszer János vitéz a hajófödélenSétált föl s alá az est szürkületében.A kormányos ekkép szólt legényeihez:„Piros az ég alja: aligha szél nem lesz.”

Hanem János vitéz nem fi gyelt a szóra,Feje fölött repült egy nagy sereg gólya;Őszre járt az idő: ezek a madarakBizonyosan szülőföldéről szálltanak.

Szelíd epedéssel tekintett utánok,Mintha azok neki jó hírt mondanának,Jó hírt Iluskáról, szép Iluskájáról,S oly régen nem látott kedves hazájáról.


a) Készíts rajzot, amelyen két, ellentétes irányban haladó hajó látható.

b) A rajz egyik szélén hagyj egy kis helyet! Ide egy jövőbeli esemény vagy személy kerülhet később, ha továbbolvastátok a művet.

c) A másik felére illessz egy alakot, tárgyat Jancsi múltbeli életéből!

d) Mindkét hajónak szép nagy vitorlája legyen! Olyan, amire ráfér néhány szó vagy ábra!

e) Rajzold rá az egyik hajóra a pásztor Jancsit, a másikra a huszár Jánost!

f) Az egyik hajó felett repüljön néhány gólya!

g) Az egyik hajó vitorlájára írd (vagy rajzold) rá azokat a tárgyakat, eszközöket, tulajdonságokat, amelyek az elbeszélő költemény első részében (I–VI. fejezet) megismert pásztorfi úra voltak jel-lemzők!

(Segítségül megadunk két listát, amely a paraszti életre jellemző kellékeket tartalmazza, valamint az első hat ének Jancsijára jellemző tulajdonságokat. Válaszd ki a listákból Jancsi „kellékeit”, ame-lyekkel vándorútra indult!)

h) A másik hajón a VI–XV. fejezetben szereplő János kellékei, tulajdonságai legyenek. Válaszd ki a listákból a szerinted odaillő tárgyakat, tulajdonságokat, majd rajzold és írd őket a képedre!

tarisznya, suba,kenyér, szalonna,

hamburger, hagyma,kalap, fokos,

pulikutya, csavarhúzóhamuban sült pogácsa,bot, papír zsebkendő,

furulya, bő ujjú ing

harag, félelem,szerelem, bánat,

kíváncsiság, gonoszság,bölcsesség, halálvágy,

gyávaság, öröm,óvatosság

kard, mente,zsebkés, felnyergelt ló,

arannyal teli zsák,hajójegy, szablya,korona, iránytű,

útilevél, Iluska fényképe,sarkantyús csizma

izgalom, düh,bátorság, élettapasztalat,

kétszínűség,várakozás, szerelem,

gyávaság,féltékenység


136. oldal

10 PERC

T/3.


• Olvassuk fel a gyerekeknek a 17–18. fejezetet. • Kérjük meg őket, hogy mondják el érzéseiket a hallottakkal kapcsolatban. • Figyeljünk rá, hogy csak érzelmeket fogadjunk el, pl. izgalom, szomorúság, együttérzés, sajnálat.

K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : hallás utáni szövegértés, empátia, tolerancia



M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : bemutató olvasás, beszélgetés

3. A vihar

17

Másnap, amint az ég alja jövendölte,Csakugyan szél támadt, mégpedig nem gyönge.Zokogott a tenger hánykodó hullámaA zugó fergeteg korbácsolására.

Volt a hajó népe nagy megijedésben,Amint szokott lenni olyan vad szélvészben.Hiába volt minden erőmegfeszítés,Nem látszott sehonnan érkezni menekvés.

Sötét felhő is jön; a világ elborúl,Egyszerre megdördül az égiháború,Villámok cikáznak, hullnak szanaszerte;Egy villám a hajót izről porrá törte.

Látszik a hajónak diribje-darabja,A holttesteket a tenger elsodorja. Hát János vitéznek milyetén sors jutott?Őt is elsodorták a lelketlen habok?

Hej biz a haláltól ő sem volt már messze,De mentő kezét az ég kiterjesztette,S csodálatos módon szabadította meg,Hogy koporsója a habok ne legyenek.

Ragadta őt a víz magasra, magasra,Hogy tetejét érte már a felhő rojtja;Ekkor János vitéz nagy hirtelenséggelMegkapta a felhőt mind a két kezével.

Belekapaszkodott, el sem szalasztotta,S nagy erőlködéssel addig függött rajta,Mígnem a felhő a tengerparthoz ére,Itten rálépett egy szikla tetejére.

Először is hálát adott az istennek,Hogy életét ekkép szabadította meg;Nem gondolt vele, hogy kincsét elvesztette,Csakhogy el nem veszett a kinccsel élete.

Azután a szikla tetején szétnézett,Nem látott mást, csupán egy griffmadár-fészket.A griffmadár épen fi ait etette,Jánosnak valami jutott az eszébe.

Odalopózkodott a fészekhez lassanÉs a griffmadárra hirtelen rápattan,Oldalába vágja hegyes sarkantyúját,S furcsa paripája hegyen-völgyön túlszállt.


Hányta volna le a madár nyakra-főre,Lehányta volna ám, ha bírt volna véle,Csakhogy János vitéz nem engedte magát.Jól átszorította derekát és nyakát.

Ment, tudj’ az isten hány országon keresztül;Egyszer, hogy épen a nap az égre kerül:Hát a viradatnak legelső sugáraRásütött egyenest faluja tornyára.

Szent isten! hogy örült ennek János vitéz,Az öröm szemébe könnycseppeket idéz;A madár is, mivel szörnyen elfáradt már,Vele a föld felé mindinkább közel jár.

Le is szállott végre egy halom tetején,Alig tudott venni lélekzetet szegény,János leszállt róla és magára hagyta,És ment, elmerűlve mély gondolatokba.

„Nem hozok aranyat, nem hozok kincseket,De meghozom régi hűséges szívemet,És ez elég neked, drága szép Iluskám!Tudom, hogy nehezen vársz te is már reám.”

Ily gondolatokkal ért a faluvégre,Érintette fülét kocsiknak zörgése,Kocsiknak zörgése, hordóknak kongása;Szüretre készűlt a falu lakossága.

Nem fi gyelmezett ő szüretre menőkre,Azok sem ismertek a megérkezőre;A falu hosszában ekképen haladottA ház felé, ahol Iluskája lakott.

A pitvarajtónál be reszketett keze,S mellében csakhogy el nem állt lélekzete;Benyitott végtére – de Iluska helyettLátott a pitvarban idegen népeket.

„Tán rosz helyen járok,” gondolta magában,És a kilincs megint volt már a markában...„Kit keres kegyelmed?” nyájasan kérdezteJános vitézt egy kis takaros menyecske.

Elmondotta János, hogy kit és mit keres...„Jaj, eszem a szívét, a naptól oly veres!Bizony-bizony alig, hogy reáismértem,”Szólott a menyecske meglepetésében.

„Jöjjön be már no, hogy az isten áldja meg,Odabenn majd aztán többet is beszélek.”Bevezette Jánost, karszékbe ültette,S így folytatta ismét beszédét mellette:

„Ismer-e még engem? nem is ismer talán?Tudja, én vagyok az a kis szomszédleány,Itt Iluskáéknál gyakran megfordúltam...”„Hanem hát beszéljen csak: Iluska hol van?”

Szavaiba vágott kérdezőleg János,A menyecske szeme könnytől lett homályos.„Hol van Iluska, hol?” felelt a menyecske,„Szegény Jancsi bácsi!... hát el van temetve.”

Jó, hogy nem állt János, hanem űlt a széken,Mert lerogyott volna kínos érzésében;Nem tudott mást tenni, a szívéhez kapott,Mintha ki akarná tépni a bánatot.

Igy űlt egy darabig némán merevedve,Azután szólt, mintha álmából ébredne:„Mondjatok igazat, ugye hogy férjhez ment?Inkább legyen férjnél, mintsem hogy odalent.

Akkor legalább még egyszer megláthatom,S édes lesz nekem e keserű jutalom.”De a menyecskének orcáján láthatta,Hogy nem volt hazugság előbbi szózata.

18

János reáborúlt az asztal sarkára,S megeredt könnyének bőséges forrása,Amit mondott, csak ugy töredezve mondta,El-elakadt a nagy fájdalomtól hangja:

„Miért nem estem el háború zajában?Miért a tengerben sírom nem találtam?Miért, miért lettem e világra, miért?Ha ily mennykőcsapás, ilyen gyötrelem ért!”

Kifáradt végre őt kínozni fájdalma,Mintha munkájában elszenderűlt volna,„Hogy halt meg galambom? mi baj lett halála?”Kérdé, s a menyecske ezt felelte rája:



138. oldalT/4.

házi feladat

„Sok baja volt biz a szegény teremtésnek;Kivált mostohája kinzása töré meg,De meg is lakolt ám érte a rosz pára,Mert jutott inséges koldusok botjára.

Aztán meg magát is szörnyen emlegette,Jancsi bácsi; ez volt végső lehellete:Jancsikám, Jancsikám, az isten áldjon meg.Másvilágon, ha még szeretsz, tied leszek.

Ezek után kimult az árnyékvilágból;A temetőhelye nincsen innen távol.A falu népsége nagy számmal kisérte;Minden kisérője könnyet ejtett érte.”

Kérelemszavára a szíves menyecskeJánost Iluskája sírjához vezette;Ottan vezetője őt magára hagyta,Lankadtan borúlt a kedves sírhalomra.

Végiggondolta a régi szép időket,Mikor még Iluska tiszta szive égett,Szíve és orcája – s most a hideg földbenHervadtan, hidegen vannak mind a ketten.

Leáldozott a nap piros verőfénye,Halovány hold lépett a napnak helyébe,Szomorún nézett ki az őszi homályból,János eltántorgott kedvese hantjától.

Még egyszer visszatért. A sírhalom felettEgyszerű kis rózsabokor nevelkedett.Leszakította a virágszálat róla,Elindult s mentében magában így szóla:

„Ki porából nőttél, árva kis virágszál,Légy hűséges társam vándorlásaimnál;Vándorlok, vándorlok, a világ végeig.Míg kivánt halálom napja megérkezik.”


• A feladat célja az előreutalások és a késleltetés megfi gyeltetése.• A diákok egyéni munkaformában házi feladatként oldják meg a feladatot.

K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : előreutalás és késleltetés felismerése, összeha-sonlítás




4. A menyecske szavai előtt mi minden kelt Jancsiban és az olvasóban rossz előérzetet?

a) Milyen előreutalások, sejtetések előzik meg a rossz hírt?

b) Mi késlelteti a keserű igazság kiderülését? Jelöld be a késleltető szakaszokat!

c) Mi fokozza a feszültséget?



139. oldal

15 PERC

T/5.

+ A házi feladat ellenőrzése

d) Az igazság elfogadása helyett János milyen kibúvót keres először?

e) Vessétek össze a korábban elkészített szövegeiteket Iluska valóságos történetével!

JÓL GONDOLTAM ÚJ INFORMÁCIÓ

MEGOLDÁSOKa) Előreutalás, sejtetés: a vihar, a hajó pusztulása, 17/18. és 23. versszak.b) Késleltetés: 17/12–17. versszak.c) Feszültség fokozása: 17/20–22. versszakd) 17/25–26. versszak.


• A gyerekek a virágmotívummal foglalkoznak. • Először oldják meg a feladatokat, értékeljük azokat, ezt követően a csoporttagok osszák fel egy-

más között a fejezeteket, és vizsgálják meg a motívumot az eddig elolvasott részekben. • Beszéljük meg, hogy a történet egyes részeiben mi a rózsa funkciója, illetve milyen történés, ér-

zelem kapcsolódik hozzá.

K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : motívumkeresés



M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : feladatmegoldás, olvasás, megbeszélés

5. János egy rózsaszálat szakít Iluska sírjáról.

a) A rózsa (virágszál) motívuma (megszólításokban, metaforákban) hogyan fordul elő a negyedik fejezetben?

b) Keresd ki az előfordulásait!

MEGOLDÁSOKMegszólítás: édes rózsámMetafora: száraz kóró, tört virág



140. oldal

10 PERC

T/6.


• A feladat célja a valóságos és a meseszerű elemek összevetése, a fejezet elején felállított képze-letbeli vagy valós mérleg állásának megfi gyelésével.

• Az ábrát a gyerekek pármunkában, tanári segítség nélkül töltsék ki, majd a közös mérlegbe tegyék be a babszemeket (papírdarabokat, súlyokat stb.).

K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : információkeresés, összehasonlítás, rendszerezés




6. Beszéljétek meg, hogy a 16–18. fejezetben a mesei vagy a valóságos elemek voltak túlsúly-ban!

A képzeletbeli mérlegnek melyik serpenyője nehezebb most? Készítsetek felsorolást!

MEGOLDÁS

VALÓSÁGOS, HIHETŐ ESEMÉNYEK MESESZERŰ ESEMÉNYEK

hajózás, a hajó legénysége, gólyák megjelené-se, a vihar előjelei, a vihar, a szüretre készülő falu képei, Iluska háza, a menyecske, a halálhír, látogatás a temetőben

felhőbe kapaszkodás, griffmadár, utazás a grif-fen, megérkezés egyenesen a falujába


141. oldalT/7.

házi feladat

142. oldal

20 PERC

T/8.

Alternatív feladat


• A gyerekek két differenciált csoportban egyéni munkaformával dolgozzanak. • Cél a spontán szövegalkotás fejlesztése. • Adjunk ötleteket a gyerekeknek, hogy mi mindenről írhatnak, pl. hogy él tovább Jancsi, ott ma-

rad-e a falujában, mivel foglalkozik; hol élnének Iluskával.

K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : kreatív szövegalkotás, fantázia

C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : szövegalkotási képességek alapján

A) a kreatív szövegalkotásban fejlesztésre szoruló gyerekekB) az egyszerűbb gondolatokon alapuló spontán szövegalkotásban fejlesztésre szoruló gyerekek

M u n k a f o r m á k : homogén csoport

M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : önálló szöveg létrehozása

7. Petőfi megírhatta volna úgy is, hogy János vitéz hazatér a falujába, ahol boldogan él Iluská-val, amíg világ a világ.

A) Azzal azonban, hogy Iluska már nincs az élők sorában, a főhős kénytelen továbblépni, új célokat keresni.

Írj befejezést ennél a pontnál a történethez!

B) Mi történhetne, ha Iluska nem halt volna meg? Hogyan alakult volna az életük? Írj befejezést ennek megfelelően a történethez!


• A gyerekekkel a speciális, célirányos kérdezést gyakoroltatjuk. • Figyeljünk arra, hogy csak olyan kérdést fogadjunk el, amelyikre rajzzal lehet válaszolni.

K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : rajzkészség, lényegkiemelés, logikai képesség, kreativitás, fantázia




E s z k ö z ö k : írólap, rajzlap, színes ceruza, fi lctoll


142. oldal

20 PERC

T/9.

Alternatív feladat

8. A 16–17. fejezet eseményei

a) Írj a 16–17. fejezet eseményeihez öt olyan kérdést az írólapra, amelyre egy-egy rajz a válasz!

b) Ha készen vagy, csukd be a könyvedet, és cserélj kérdéssort a pároddal!

c) Végül készítsd el a válaszrajzokat!

Petőfi 1844 novemberében fogott hozzá a János vitéz megírásához. Művét a Pesti Divatlap című újság-ban közölte folytatásokban. A költő egykori szállásadója úgy emlékezett, hogy Petőfi eredetileg itt, a 18. fejezet után le akarta zárni elbeszélő költeményét, s csak barátai biztatására folytatta a történetet. A teljes költemény 1845. március 6-án jelent meg végleges formájában.


• A feladat célja az idő múlásának érzékeltetése.• A gyerekek feladata információkeresés megadott szempont szerint; a külső változás és az idő mú-

lásának érzékeltetése; az elbeszélő költemény időszerkezetének rekonstruálása a főhős külsején és a falu képén keresztül.

K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : információkeresés, célzott olvasás, idői viszo-nyok rekonstruálása, következtetések megfogalmazása


A) olvasási és információkezelési nehézségekkel küzdő gyerekeknekB) a következtetésen alapuló jellemzésben nehézségekkel küzdő gyerekeknekC) a hosszabb szövegekben nehezebben tájékozódó gyerekeknek



9. Az idő múlása

A) Mi minden utal arra a 17. fejezetben, hogy hosszabb idő telt el Jancsi távozása óta?

Húzd alá a szövegben azokat alátámasztó részleteket, melyekből következtethetsz az eltelt időre!

B) A hazatéréskor vajon hogy nézhet ki Jancsi? Képzeld el és írd le a külsejét! Ha kedved van, le is rajzolhatod őt!



144. oldal

12 PERC

T/10.

+ A házi feladat értékelése


C) Találd ki, hogy mennyi idő telt el az első fejezet óta? Válaszodat igazold a szövegből vett idéze-tekkel!


• Az a)–b) feladatot a gyerekek önállóan végezzék. • A c) feladatot beszéljék meg egymással, a d) feladathoz pedig kapjanak szólásokat és közmondá-

sokat tartalmazó könyvet, hogy gyűjtőmunkát végezhessenek.

K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : mondatkiegészítés, információ-rendszerezés, informá ciógyűjtés



M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : beszélgetés, magyarázat

E s z k ö z ö k : szólásokat és közmondásokat tartalmazó könyvek

10. Az időjáráshoz hagyományosan sok népi megfi gyelés kötődik.

a) Kösd össze az egybetartozó részeket, majd válaszolj a kérdésekre!

Piros az ég alja... eső lesz.Alacsonyan repülnek a fecskék... aranyat ér.Ha téli éjjelen csillagos az ég... negyven napig esni fog.Katalin locsog... hosszú lesz a tél.Ha Medárd napján esik... aligha szél nem lesz.Ha a medve látja az árnyékát... fagyni fog.Májusi eső... karácsony kopog.

b) Húzd alá azt a megfi gyelést, amelyet Petőfi is említ a 16. fejezetben!

c) Melyik jelenség melyik évszakhoz, hónaphoz, esetleg szokáshoz kapcsolódik? Beszéljétek meg a válaszokat!

d) Gyűjtsetek hasonló népi megfi gyelésen alapuló mondásokat!



145. oldal

20 PERC

T/11.

MEGOLDÁSPéldául: Az eltöltött idő soha vissza nem jő. – Legjobb orvos az idő. – Ne gondoljunk az idővel, csak a házunk tetejével. – Kinek bő az idő, még kifogy belőle. – Idővel, dérrel a kökény is meg-érik. – Az idő néha anya, néha mostoha. – Eltarisznyázza az időt. – Nincs oly dolog, melyet meg nem hajt az idő.


• 4 fős heterogén csoportokat alakítsunk. • A feladat célja a rész és egész értelmezése, a gondolati kapcsolatok, összefüggések megtalálása. • A gyerekek készül jenek fel a többi csoporttal való vitára. • Készítsük fel a gyerekeket, hogy minden érvet a csoport más-más tagja képviseljen.

K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : analízis-szintézis, transzformáció, vizuális infor-má cióból verbális információ alkotása, vita, érvelés




11. Értelmezzétek a következő ábrát! Színezzétek ki a szövegdobozokat aszerint, hogy a bennük lévő szereplőket milyen kapcsolat

fűzte Jancsihoz!

gazda

Iluska

mostoha

huszárokzsiványok török basa

francia király

francia királylány

török basa fi a

Jancsi


146. oldal

10 PERC

T/12.

a) Gyűjtsétek össze a véleményeteket alátámasztó legfontosabb öt érvet!

Az 5–6. fejezet kapcsán már említettük a vándorlás, az útnak indulás motívumát. A kalandból ösz-szefűzött meséknek két csoportja van. Az egyik változatra az jellemző, hogy a vándorútra induló hős pontosan ismeri célját, a másik fajtánál viszont nincs határozott törekvése a főszereplőnek, csak „szerencsét próbálni” indul.

b) Írjatok két-három mesecímet mindkét fajtából!

Céltudatos hős: Szerencsét próbáló hős:

c) A történet során Jancsi nagy változásokon megy keresztül. Szerinted mikor indul céltudatosan útnak, és mikor mondható el róla, hogy inkább a „szerencsét

próbáló” hősök csoportjába tartozik?

JANCSI JÁNOS VITÉZ „JANCSI BÁCSI”


• Továbbra is 4 fős heterogén csoportokban dolgozzanak a gyerekek. • A csoporttagok egy-egy fejezettel dolgozzanak, és állapítsák meg, hogy milyen befejezéslehető-

ség rejlik benne.• Beszéljék meg és értékeljék a csoporttagok egymás munkáját.




M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : szövegalkotás, megbeszélés, értékelés

12. Az előző négy fejezetben benne rejlik a történet befejezésének négy változata. Írd le a négy lehetséges befejezést!

1.2. 3. 4.



147. oldalT/13.

házi feladat


• A gyerekek döntsék el, hogy egyetértenek vagy nem az állítással.• Véleményüket alapozzák meg 3-4 érvvel.

K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : döntés, érvelés




13. Jancsi és Iluska történetének itt bizonyos értelemben vége van. Az elbeszélés az eddigi módon nem folytatható. Érvekkel támaszd alá, vagy vitasd, kérdőjelezd meg a fenti állítást!

8. AZ ÓRIÁSOK FÖLDJÉN ÉS A SÖTÉTSÉG BIRODALMAIBAN


2 óra

Ma voltam megint meglátogatni Pistit! Jól van, és nagyon szép, meg óriási. És egy csomóan eljötek velem. Robi, Lili, meg Lili elhívta Krisztit, és még egy lányt az osztályból, Zsófi t. Meg velük jött Tamás és Dani. Mindenkinek nagyon tetszett Pisti, meg hogy ki van írva, hogy én vagyok a nevelőszülője. Irtó büszke vagyok rá! Nagyinak is montam, meg írtam anyuéknak is, hogy nagyon örülök neki még mindig. Olyan nagy, hogy nem is tudom, ha el lehetne hozni, hova férne el a szobámban. Vagy az egész la-kásban. A lányok mondták, hogy ők nagyon félnének, ha Pisti a lakásban lenne. Pedig házőrzőnek is nagyon szuper lenne, senki nem merne bejönni, aki meglátja. De végülis igazuk van, az se merne bejönni, akit meg szeretnénk. Nagyon örülök, hogy eljöttek velem a többiek is! Mostmár több barátom is van az osztályban! Megbeszéltük, hogy majd elmegyünk együtt kirán-dulni Hűvösvölgybe. Én azt hittem, hogy ott biztos nagyon hideg van, de azt monták, nem, és hogy olyan, mint egy vidámpark az erdőben. Nagyon kíváncsi vagyok rá!

A Z Ó R I Á S O K F Ö L D J É N . . . 1 4 7

149. oldal

10 PERC

T/2.


149. oldal

10 PERC

T/1.


• A feladat a második vándorútra hívja fel a gyerekek fi gyelmét. • Hasonlítsuk össze velük a két vándorút jellemzőit: Mi volt az indíték, hogy Jancsi elindult a falu-

jából? Mi volt Jancsi célja, amikor elindult? Milyen érzelmei voltak a főhősnek? Stb.

K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : jóslatok és alátámasztó érvek megfogalmazása, összehasonlítás



M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : jóslás, beszélgetés

1. Mihez kezdhet most Jancsi? A mű cselekménye során hol volt már hasonló helyzetben és hangulatban?


• Az újonnan megismert szereplők (fazekas, óriáscsősz, óriáskirály, óriások, boszorkányok, szelle-mek) bábjainak elkészítésére keressünk jelentkezőket.

• Osszuk ki a gyerekeknek a szókártyákat, és keressék meg a kártyán lévő szó párját úgy, hogy elmagyarázzák a saját szavukat, de magát a szót nem mondják ki.

• Aki úgy gondolja, ő a párja valakinek, az elmondja, miért gondolja ezt, de ő is úgy írja körül a saját kártyáján lévő szót, hogy nem mondja ki azt. Pl. az én kártyámon egy testrész van, amely olyan méretű, hogy szemet szúr mindenkinek. Ez a testrész magyar huszárok ellenségének veze-tőjén látható. (török basa pocakja).


149. oldal

6–8 PERC

+ A házi feladat ellenőrzése


K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : szómagyarázat, körülírás, párosítás



M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : játék

E s z k ö z ö k : szókártyák

zsiványok Taljánország nagy pocak Tatárország sarkantyú

lányrablás égig nyúló hegyek Szerecsenkirály égő erdei ház a basa fi a

házassági ajánlat Franciaország kard gonosz boszorka birkanyáj

India furulya útilevél kutyafejű tatár örökös tél

sírhant török basa temető szakács vasvilla

gazda bujdosó király mostoha lakoma francia királylány

2. Keressétek meg a párotokat!

MEGOLDÁSmostoha – gonosz boszorka; gazda – vasvilla; török basa – nagy pocak; a basa fi a – lányrablás; zsiványok – égő erdei ház; birkanyáj – furulya; Tatárország – kutyafejű tatár; Szerecsenkirály – útilevél; Taljánország – örökös tél; kard – sarkantyú; India – égig nyúló hegyek; Franciaország – bujdosó király; francia királylány – házassági ajánlat; szakács – lakoma; temető – sírhant



149. oldal

5–7 PERC

T/3.

T a n á r i i n s t r u k c i ó k : Olvassuk el a 19. és a 20. fejezetet.




M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : tanári vagy tanulói felolvasás

3. Hallgassátok meg a 19–20. fejezetet!

19

János vitéznek volt utjában két társa:Egyik a búbánat, amely szivét rágta,Másik a kardja volt, bedugva hüvelybe,Ezt a török vértől rozsda emésztette.

Bizonytalan úton ezekkel vándorolt.Már sokszor telt s fogyott a változékony hold,S váltott a téli föld szép tavaszi ruhát,Mikor így szólítá meg szíve bánatát:

„Mikor unod már meg örökös munkádat,Te a kínozásban telhetetlen bánat!Ha nem tudsz megölni, ne gyötörj hiába;Eredj máshova, tán akadsz jobb tanyára.

Látom, nem te vagy az, ki nekem halált hoz,Látom, a halálért kell fordulnom máshoz.Máshoz fordulok hát; ti viszontagságok!Ohajtott halálom tán ti meghozzátok.”

Ezeket gondolta s elhagyta bánatát,Ez szívéhez vissza most már csak néha szállt,Hanem ismét eltünt; (mert be volt az zárva,S csak egy könnycseppet tett szeme pillájára.)

Utóbb a könnyel is végkép számot vetett,Csupán magát vitte a megunt életet,Vitte, vitte, vitte egy sötét erdőbe,Ott szekeret látott, amint belelépe.

Fazekasé volt a szekér, melyet látott;Kereke tengelyig a nagy sárba vágott;Ütötte lovait a fazekas, szegény,A szekér azt mondta: nem mozdulok biz én.

„Adj’ isten jó napot” szólott János vitéz;A fazekas rútul a szeme közé néz,S nagy bosszankodással im ezeket mondja:„Nem nekem... van biz az ördögnek jó napja.”

„Be rosz kedvben vagyunk” felelt neki János.„Hogyne? mikor ez az út olyan posványos.Nógatom lovamat már reggeltől kezdve;De csak ugy van, mintha le volna enyvezve.”

„Segíthetünk azon... de mondja meg kend csak,Ezen az úton itt vajjon hova jutnak?”Kérdé János vitéz egy útra mutatva,Mely az erdőt jobbra végighasította.


„Ezen az úton itt? dejsz erre ne menjen,Nem mondok egyebet;... odavesz különben.Óriások lakják ott azt a vidéket,Nem jött ki még onnan, aki odalépett.”

Felelt János vitéz: „Bízza kend azt csak rám.Mostan a szekérhez lássunk egymás után.”Így szólott, aztán a rúd végét megkapta,S csak tréfamódra a sárból kiragadta.

Volt a fazekasnak jó nagy szeme, szája,De mégis kicsiny volt az álmélkodásra;Amire föleszmélt, hogy köszönjön szépen,János vitéz már jól benn járt az erdőben.

János vitéz ment, és elért nemsokáraAz óriásföldnek félelmes tájára.Egy vágtató patak folyt a határ mellett:Hanem folyónak is jóformán beillett.

A pataknál állt az óriásföld csősze;Mikor János vitéz a szemébe néze,Oly magasra kellett emelnie fejét.Mintha nézné holmi toronynak tetejét.

Óriások csősze őt érkezni látta,S mintha mennykő volna, igy dörgött reája:„Ha jól látom, ott a fűben ember mozog; Talpam úgyis viszket, várj, majd rád gázolok.”

De az óriás amint rálépett volna,János feje fölött kardját föltartotta,Belelépett a nagy kamasz és elbődült,S hogy lábát felkapta: a patakba szédült.

„Épen úgy esett ez, amint csak kivántam,”János vitéznek ez járt gondolatában;Amint ezt gondolta, szaladni is kezdett,S az óriás felett átmente a vizet.

Az óriás még föl nem tápászkodhatott,Amint János vitéz a túlpartra jutott,Átjutott és nekisuhintva szablyáját,Végigmetszette a csősz nyaka csigáját.

Nem kelt föl többé az óriások csősze,Hogy a rábizott tájt őrző szemmel nézze;Napfogyatkozás jött szeme világára,Melynek elmulását hasztalanúl várta.

Keresztülfutott a patak vize testén;Veres lett hulláma vértől befestetvén. –Hát Jánost mi érte, szerencse vagy inség?Majd meghalljuk azt is, várjunk csak kicsinnyég.

20

János az erdőben mindig beljebb haladt;Sokszor meg-megállt a csodálkozás miatt,Mert nem látott minden léptében-nyomábanOlyat, amit látott Óriásországban.

Volt ennek a tájnak sok akkora fája,Hogy a tetejöket János nem is látta.Aztán olyan széles volt a fák levele,Hogy szűrnek is untig elég volna fele.

A szunyogok itten akkorákra nőttek,Hogy ökrök gyanánt is máshol elkelnének.Volt is mit aprítni János szablyájának;Minthogy feléje nagy mennyiségben szálltak.

Hát még meg a varjúk!... hú, azok voltak ám!Látott egyet űlni egyik fa sudarán,Lehetett valami két mérföldre tőle,Mégis akkora volt, hogy felhőnek vélte.

Így ballagott János bámulva mód nélkül.Egyszerre előtte valami sötétül.Az óriás király nagy fekete váraVolt, ami sötéten szeme előtt álla.

Nem hazudok, de volt akkora kapuja,Hogy, hogy... biz én nem is tudom, hogy mekkora,Csakhogy nagy volt biz az, képzelni is lehet;Az óriás király kicsit nem építtet.

Hát odaért János s ekkép elmélkedék:„A külsejét látom, megnézem belsejét;”S nem törődve azon, hogy majd megugratják,Megnyitotta a nagy palota ajtaját.

No hanem, hisz ugyan volt is mit látnia!Ebédelt a király s tudj’ isten hány fi a.Hanem mit ebédelt, ki nem találjátok;Gondolnátok-e, mit? csupa kősziklákat.


152. oldal

10 PERC

T/4.

Mikor János vitéz a házba belépett,Nemigen kivánta meg ezt az ebédet;De az óriások jószivü királyaAz ebéddel őt ily szépen megkinálta:

„Ha már itt vagy, jöszte és ebédelj velünk,Ha nem nyelsz kősziklát, mi majd téged nyelünk;Fogadd el, különben száraz ebédünketÍzről porrá morzsolt testeddel sózzuk meg.”

Az óriás király ezt nem ugy mondotta,Hogy János tréfára gondolhatta volna;Hát egész készséggel ilyen szókkal felelt:„Megvallom, nem szoktam még meg ez eledelt;

De ha kivánjátok, megteszem, miért ne?Társaságotokba beállok ebédre,Csupán egyre kérlek, s azt megtehetitek,Számomra előbb kis darabot törjetek.”

Letört a sziklából valami öt fontotA király, s amellett ily szavakat mondott:„Nesze, galuskának elég lesz e darab,Aztán gombócot kapsz, hanem összeharapd.”

„Harapod bizony te, a kínos napodat!De fogadom, bele is törik a fogad!”Kiáltott fel János haragos beszéddel,S meglódította a követ jobb kezével.

A kő úgy a király homlokához koppant,Hogy az agyveleje azonnal kiloccsant.„Igy híj meg máskor is kőszikla-ebédre,”Szólt s kacagott János „ráforrt a gégédre!”

És az óriások elszomorodánakKeserves halálán a szegény királynak,S szomorúságokban elfakadtak sírva...Minden csepp könnyök egy dézsa víz lett volna.

A legöregebbik szólt János vitézhez:„Urunk és királyunk, kegyelmezz, kegyelmezz!Mert mi téged ime királynak fogadunk,Csak ne bánts minket is, jobbágyaid vagyunk!”

„Amit bátyánk mondott, közös akaratunk,Csak ne bánts minket is, jobbágyaid vagyunk!”A többi óriás ekképen esengett,„Fogadj el örökös jobbágyidúl minket.”

Felelt János vitéz: „Elfogadom tehátEgy kikötéssel a kendtek ajánlatát.Én itt nem maradok, mert tovább kell mennem,Itt hagyok valakit királynak helyettem.

Már akárki lesz is, az mindegy énnekem.Kendtektől csupán ez egyet követelem:Amidőn a szükség úgy hozza magával,Nálam teremjenek kendtek teljes számmal.”

„Vidd, kegyelmes urunk, magaddal e sípot,S ott leszünk, mihelyest jobbágyidat hívod.”Az öreg óriás ezeket mondotta,S János vitéznek a sípot általadta.

János bedugta a sípot tarsolyába,Kevélyen gondolva nagy diadalmára,És számos szerencse-kivánások közöttAz óriásoktól aztán elköltözött.


• Ebben a feladatban ellenőrizzük jóslatunkat.• A gyerekek most hasonlítják konkrétan össze a 19. fejezet elejét az 5. fejezettel.• A megbeszélést célzott kérdésekkel irányítsuk. Pl. Milyen volt Jancsi hangulata? Milyen érzelmek,

gondolatok jellemezték? Milyen formában jelenik meg a természet? Stb.


152. oldal

10 PERC

T/5.

K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : összehasonlítás, következtetések megfogalmazása




4. Miben hasonlít és miben tér el egymástól a 19. fejezet eleje és az elbeszélő költemény


• A feladat során ismét két fejezetet hasonlítanak össze a gyerekek: Jancsi zsiványoknál és az óriá-soknál tett látogatását.

• Két szempontra fi gyeljünk az összehasonlításnál: magára a cselekményre, illetve Jancsi viselkedé-sére.

• A gyerekek 4–6 fős heterogén csoportokban dolgozzanak. Első lépésként közösen találják ki, hogy melyik a hasonló fejezet. Utána a csoport fele az a), a másik fele pedig a b) feladatot oldja meg.

• A feladatmegoldás után következzék csoportmegbeszélés.

K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : összehasonlítás, következtetések megfogalmazása




5. Melyik korábbi fejezet mutat párhuzamot az óriásoknál tett látogatással?

a) Mi mindenben hasonlít a két részlet cselekménye?

b) Mi mindenben hasonlítanak Jancsi – részletekben megjelenő – tulajdonságai?


3. lépés: 6–7. feladat

152. oldal

45 PERC

T/6.


• Az irodalmi kör a kooperatív tanulás egyik technikája; olyan vita, beszélgetés, amelyben irányító szerepet játszik a tanulóknak a szövegre irányuló kíváncsisága.

• Az irodalmi körök strukturált vitacsoportok. A struktúrát azok az előre meghatározott szerepek teremtik meg, amelyeket a csoport tagjai a vita, megbeszélés során felvesznek.

• A mi szerepünk ezekben az irodalmi körökben leginkább az, hogy nyomon kövessük az irodalmi körökben zajló folyamatokat, és esetenként (egy-egy felvetéssel) lendületet adjunk a beszélgetésnek.

• Osszuk 4-6 fős csoportokba a tanulókat, a csoporttagok számát a kiosztott szerepek száma hatá-rozza meg.

• Kezdjük az órát frontális munkával. Olvassuk fel a 19–20. fejezetet a gyerekeknek. Osszuk ki a szerepeket a diákoknak, akik annak megfelelően feldogozzák a kijelölt két fejezetet.

• Ha mindenki készen van a feladatával, a gyerekek szabadon kérdezhetnek, kifejthetik vélemé-nyüket, vitát kezdeményezhetnek a csoportban.

SZEREPKÖR FELADAT

Kérdésfeltevő Olyan kérdéseket állít össze, amelyeket ő maga szeretne másokkal megbeszélni.Fókuszban: tartalomra és a szöveg üzenetére vonatkozó kérdések.

Idézetkereső Megadott szempont szerint idézeteket keres a szövegben, amelyeket hangosan felolvas. Ezek után az idézetek felhasználásával teljes párbeszéde(ke)t hoznak létre és adnak elő.Fókuszban: a hangos megszólalások.

Gyűjtögető Háttér-információkat keres és nyújt néhány, a szöveghez kapcsolódó témában. Fókuszban: mesék, ahol ésszel győz a főhős, a megszólítás változatai a szöveg-ben és a hétköznapi beszédhasználatban.

Nyomkereső Követi a szövegben egy-egy szereplő helyváltoztatását, utazásait, az itt tanúsí-tott magatartását, idézeteket keres.Fókuszban: idő, helyszínek, szereplők jellemzése, a szöveg szépségeinek felfe-dezése.

Szófejtő Érdekes, ritkán használt vagy ismeretlen szavakra hívja fel az osztály fi gyelmét. Szótár segítségével szó-és szólásértelmezést ad. Fókuszban: a szöveg ismeretlen és a köznapi nyelvhasználattól eltérő szavai

Bíráló Kapcsolatot teremt a szöveg (fi kció) és a külvilág (valóság) között. Véleményt alkot a szöveg erkölcsi dilemmáiról, érveket és ellenérveket sorakoztat fel.Fókuszban: érvelés, párbeszéd készítése, szociális érzékenység és a beleélési képességek fejlesztése.

• A csoportok az órán számoljanak be tevékenységükről. Minden csoportból egy gyerek mondja el, mire jutott a szerepe szerinti feladatmegoldáskor. A hat szerepbeszámolóra 12 perc időt adjunk.


K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : véleményalkotás, csoportosítás, párhuzamok felfedezése, szómagyarázat a szövegkörnyezet fi gyelembevételével, meglévő ismeret új ismerettel való összekapcsolása

C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : munkatempó szerint

M u n k a f o r m á k : frontális, heterogén csoport

M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : felolvasás, megbeszélés, vita

E s z k ö z ö k : értelmező szótár

6. Vizsgáljátok meg a meghallgatott fejezeteket!

A) „Kérdésfeltevő”

a) Kiket, miket szólít meg János vitéz a 3–4. és a 8–9. versszakban? Mi a „beszélgetések” témája?

MEGSZÓLÍTÁS TÉMA

3–4. FEJEZET

8–9. FEJEZET

b) Melyik szituációban valóságos a megszólítás?

Fogalmazd meg, mi a különbség a két megszólalás között! Mikor szokott az ember magában beszélni, saját magának kérdéseket feltenni? Te milyen kérdéseket tennél fel magadnak, ha a Jancsiéhoz hasonló helyzetbe kerülnél? Vajon még milyen kérdéseket tehetne fel magának Jancsi az élete alakulásával kapcsolatosan?

c) Képzeljétek magatokat Jancsi helyébe! Tegyetek fel kérdéseket az óriásnak és a fazekasnak az életükre, körülményeikre, terveikre vonat-

kozóan!

Kérdések az óriás számára: Kérdések a fazekas számára:

d) Alkossatok közösen kérdéseket az olvasott szöveg tartalmára vonatkozóan! A legjobb kérdéseket írjátok le, és a feladat végén tegyétek fel azokat társaitoknak!

B) „Idézetkereső”

a) Keressétek ki és jelöljétek meg színes ceruzával azokat a részeket, ahol a szereplők hangosan beszélnek!

b) Hány párbeszédet találtatok a két fejezetben?

c) Kik között zajlanak a párbeszédek?


d) Most csak a párbeszédeket olvassátok fel!

e) Válasszátok ki az egyik párbeszédet, és alakítsátok teljes beszélgetéssé!

Legyen benne: (1) kapcsolatteremtés, (2) szándéknyilvánítás, (3) kérdés a szándéknyilvánítás ponto sí tá sá ra, (4) a szándéknyilvánítás pontosítása, (5) válasz a szándéknyilvánításra, (6) a kapcsolat meg sza kí tása! Petőfi szavai helyett használhatjátok a saját szavaitokat! A feladatot írásban végezzétek el, majd próbáljátok életszerűen felolvasni a párbeszédet! Végül játsszátok el az eredeti és az átírt jelenetet!

C) „Gyűjtögető”

a) Olvassátok el az alábbi meserészletet! A főszereplő valamilyen csellel győzi le benne az óriásokat.

Elindult a szabócska, és a száz lovas a nyomában. Amikor az erdő széléhez értek, így szólt kísérőihez:– Maradjatok itt, magam is végzek az óriásokkal.Berontott az erdőbe, jobbra-balra nézelődött. Kisvártatva meglátta a két óriást: egy fa alatt feküd-

tek és aludtak. Úgy hortyogtak, hogy föl-le billegtek az ágak. A szabócska nem volt rest, teleszedte két zsebét kővel, és fölmászott a fára. Amikor a közepére ért, addig csúszott az egyik ágon, amíg ép-pen az alvók fölé jutott, azután sorra leejtette a köveket az egyik óriás mellére. Az óriás sokáig nem érezte, de végül felriadt, megbökte cimboráját, és így szólt:

– Mit ütögetsz engem?– Álmodtál – felelte a másik –, én nem ütögetlek.Megint álomra hajtották fejüket. A szabó most a másikra dobott egy követ. – Mi ez? – kérdezte a másik. – Miért dobtál meg?– Én nem dobtalak meg – morogta az egyik.Egy darabig veszekedtek, de belefáradtak, és ismét lecsukódott a szemük. A szabócska folytatta

játékát, kikereste a legsúlyosabb követ, és teljes erejéből az első óriás mellének vágta. – Hát ami sok, az sok! – kiáltotta az óriás, őrjöngve felugrott, és úgy nekilökte társát a fának, hogy

a fa megingott. A másik óriás sem maradt adósa: annyira dühbe gurultak, hogy kiszaggatták a fákat, velük ütötték-verték egymást, míg mindketten egyszerre holtan le nem roskadtak.

Milyen hasonlóságokat és eltéréseket találtok Jancsi és a bátor szabócska győzelme között? Hogyan győzi le ellenfeleit Jancsi? Képzeljétek el, hogy belecsöppentek egy mesébe, és szembekerültök egy nálatok jóval erősebb te-remtménnyel! Találjatok ki cseleket arra, hogyan győznétek le!

b) Még milyen meséket tudnátok felsorolni, ahol a főhős nála nagyobb és erősebb ellenséggel küzd meg, s nem fi zikai erővel, hanem az eszével, furfangosságával győz?

c) Többféle megszólítással találkozunk a János vitézben. Ezeket ma már ritkábban használjuk. Ti melyikkel találkoztatok a környezetetekben?


d) Húzzátok alá azokat, amelyek kevésbé ismerősek!

e) Ki szólít meg kit a következő idézetekben? Határozd meg azt is, hogy milyen a beszélők közti viszony!

MEGSZÓLÍTÁS BESZÉLGETŐK KÖ-ZÖTTI VISZONYKI? KIT?

hallja-e kend, anyjuk

vigyázz földi! bizony rálépsz a fejedre!

sose olvassa biz azt kelmed

ugye, barátim, hogy keser-ves állapot

gyere ki, galambom! gyere ki, gerlicém!

de csak beszélj, fi am, meg-hallgatjuk biz azt

lelkem, mi lelt? mért vagy oly halovány?

egyet mondok, öcsém, kettő lesz belőle

a kedvedért pajtás, hát már csak megteszem

D) „Nyomkereső”

a) Kik a történet szereplői? Gyűjtsétek össze a 19–20. fejezet fő- és a mellék sze rep lőit! Próbáljátok azt is leírni, hogy mit tudtunk meg róluk!

ÚJABB SZEREPLŐK MIT TUDTUNK MEG RÓLUK?

b) Mennyi idő telt el a 18. és a 19. fejezet között? Hányadik utazása ez Jancsinak?

c) Mely szavak jellemzők a 19. fejezetre? Húzzátok alá!

veszély, barátság, próbatétel, fájdalom, vidámság, elszántság, erő, félelem, ravaszság, árulás

d) Húzd alá azokat a közmondásokat, amelyek illenek János és az óriás harcának jellemzésére!


Sok lúd disznót győz.Addig nyújtózkodj, ameddig a takaród ér.Ahol az erő, ott a hatalom.Többet ésszel, mint erővel.Nem erőszak a disznótor.Bátraké a szerencse.Nem kell a bátornak biztatás.Szégyen a futás, de hasznos.Kicsi a bors, de erős.A falnak is füle van.

e) A 19–20. fejezetben biztosan vannak olyan sorok, amelyek nagyon tetszettek nektek.

(1) Másoljatok le kettőt-kettőt úgy, hogy egy-egy szót kihagytok a mondatokból. (2) Cseréljetek füzetet, és próbáljátok behelyettesíteni a társatok soraiból hiányzó részt. (3) Ha nem sikerül magatoktól, keressétek ki az eredeti szövegből a megoldást! (4) Végül beszéljétek meg, ki miért választotta az adott idézetet!

E) „Szófejtő”

a) Milyen ismeretlen vagy nem teljesen érthető szavakat találtok a 19–20. fejezetben? Írjátok be őket a táblázatba, és próbáljátok a szövegkörnyezetből vagy lexikon segítségével meg-

fejteni, mit jelentenek!

ISMERETLEN SZAVAK, KIFEJEZÉSEK JELENTÉSÜK

b) Keressétek ki az első négy versszakból a bánatra utaló kifejezéseket!

c) Válogassátok szét a kifejezéseket a táblázat szempontjai szerint!

IGE FŐNÉV MELLÉKNÉV

d) Mit jelentenek a szövegrészletek?

Már sokszor fogyott s telt a változékony hold Napfogyatkozás jött szeme világára De csak úgy van, mintha le volna enyvezve Volt a fazekasnak jó nagy szeme, szája, De mégis kicsiny volt az álmélkodásra.


161. oldalT/7.

Kiegészítő, házi vagy szorgalmi feladat

e) Párosítsátok a szavakat a jelentésekkel!

posványos egy kicsit

dejsz ragasztóanyag

legott sáros, mocsaras

tarsoly rögtön (régiesen)

tengely de hiszen

enyv lapos válltáska

kicsinnyég a kocsi kerekeit tartó rész

csősz juh szőréből készült bő köpenyféle

szűr mezőőr

F) „Bíráló”

a) Vakmerőség vagy bátorság volt-e Jancsitól, hogy a fazekas fi gyelmeztetése ellenére belépett az óriások földjére?

Hozzatok példát a mindennapi életből a bátorságra és a vakmerőségre!

b) Szegény óriás! Milyen lehet ekkorának lenni? Mik az előnyei és a hátrányai? Ha választhatnátok, inkább törpék lennétek vagy óriások?

ÓRIÁSNAK LENNI AZÉRT JÓ, MERT... ÓRIÁSNAK LENNI AZÉRT ROSSZ, MERT...

c) Mi a véleményetek a csősz és az óriáskirály megöléséről? Megérdemelték a halált? Írjatok három érvet és három ellenérvet!

Érvek mellette: Érvek ellene:

d) Képzeljétek el, hogy János és az óriáscsősz összebarátkoznak! Írjatok párbeszédet, majd játsszá-tok is el a jelenetet!


• A gyerekek csoportban dolgozzanak. Döntsék el, hogy a csoportból ki lesz rajzoló, és ki szöveg-író.

• Jelenetenként osszák fel egymás között a két fejezetet. • Az adott jelenet rajzolója és szövegírója beszélje meg, hogy hány képkocka készül, és mi lesz a

rajzok fókuszában. Ehhez kell rövid, tömör szöveget alkotni vagy egy jellegzetes idézet keresni.



161. oldalT/8.

házi feladat

K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : olvasás, lényegkiemelés, verbális és vizuális információk megfeleltetése, szövegalkotás



M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : házi feladat, olvasás, megbeszélés, feladatmegoldás

7. Szövegből képkockák

a) Osszátok fel egymás közt a 19–20. fejezet eseményeit!

b) Rajzoljatok írólapra „képkockákat” a történet egyes részleteiből!

c) A következő órára a két fejezetből állítsatok össze diafi lmet!


• A házi feladatot a differenciálási szempontoknak megfelelően adjuk fel a gyerekeknek.• Minden csoport olvassa el a szöveget. • Az A) csoport végezze el az a), a B) csoport az a) és b), a C) csoport tanulói pedig a b) és c) fel-

adatot.

K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : olvasás, információkeresés, történetmondás, magyarázat


A) Kulcsszavak keresésében és történetmondásban gyengébb képességű gyerekekB) A történet idősíkjait nehezen értelmező gyerekekC) Következtetések megfogalmazásában gyengébb képességű gyerekek

M u n k a f o r m á k : homogén csoportban egyéni munka


8. Olvassátok el a 21–22. fejezetet!


21

Nem bizonyos, mennyi ideig haladott,De annyi bizonyos, mennél tovább jutott,Annál sötétebb lett előtte a világ,S egyszerre csak annyit vesz észre, hogy nem lát.

„Éj van-e vagy szemem világa veszett ki?”János vitéz ekkép kezdett gondolkodni.Nem volt éj, nem veszett ki szeme világa,Hanem hogy ez volt a sötétség országa.

Nem sütött az égen itt sem nap, sem csillag;János vitéz csak ugy tapogatva ballag,Néha feje fölött elreppent valami,Szárnysuhogás-formát lehetett hallani.

Nem szárnysuhogás volt az tulajdonképen,Boszorkányok szálltak arra seprőnyélen.Boszorkányoknak a sötétség országaRég ideje a, hogy birtoka, tanyája.

Ország gyülését őkelmök itt tartanak,Éjfél idejében idelovaglanak.Most is gyülekeznek ország gyüléséreA sötét tartomány kellő közepére.

Egy mélységes barlang fogadta be őket,A barlang közepén üst alatt tűz égett.Ajtó nyilásakor meglátta a tüzetJános vitéz s annak irányán sietett.

Mikor János vitéz odaért: valánakEgybegyülekezve mind a boszorkányok.Halkan lábujjhegyen a kulcslyukhoz mene,Furcsa dolgokon is akadt meg a szeme.

A sok vén szipirtyó benn csak ugy hemzsegett.Hánytak a nagy üstbe békát, patkányfejet,Akasztófa tövén nőtt füvet, virágot,Macskafarkat, kigyót, emberkoponyákat.

De ki tudná sorra mind előszámlálni?Csakhogy János mindjárt át kezdette látni,Hogy e barlang nem más, mint boszorkánytanya.Erre egy gondolat agyán átvillana.

Tarsolyához nyúlt, hogy sípját elővegye,Az óriásoknak hogy jőjön serege,Hanem megakadt a keze valamiben,Közelebb vizsgálta, s látta, hogy mi legyen.

A seprők voltak ott egymás mellé rakva,Miken a boszorkány-nép odalovagla.Fölnyalábolta és messzire elhordá,Hogy a boszorkányok ne akadjanak rá.

Ekkor visszatért és sípjával füttyentettÉs az óriások rögtön megjelentek.„Rajta, törjetek be szaporán, legények!”Parancsolá János, s azok betörének.

No hisz keletkezett cifra zenebona;A boszorkánysereg gyorsan kirohana;Keresték a seprőt kétségbeeséssel,De nem találták, s igy nem repülhettek el.

Az óriások sem pihentek azalatt,Mindenikök egy-egy boszorkányt megragadt,S ugy vágta a földhöz dühös haragjába’,Hogy széjjellapultak lepények módjára.

Legnevezetesebb a dologban az volt,Hogy valahányszor egy-egy boszorkány megholt,Mindannyiszor oszlott az égnek homálya,S derült lassanként a sötétség országa.

Már csaknem egészen nap volt a vidéken,Az utolsó banya volt a soron épen...Kire ismert János ebbe’ a banyába’?Hát Iluskájának mostohaanyjára.

„De, kiáltott János, ezt magam döngetem.”S óriás kezéből kivette hirtelen,Hanem a boszorkány kicsusszant markából,Uccu! szaladni kezd, és volt már jó távol.

„A keserves voltát, rugaszkodj utána!”Kiáltott most János egyik óriásra.Szót fogadott ez, és a banyát elkapta,És a levegőbe magasra hajtotta.


Igy találták meg az utolsó boszorkánytHalva, János vitéz faluja határán;S minthogy minden ember gyülölte, utálta,Mégcsak a varju sem károgott utána.

Sötétség országa kiderült végképen,Örökös homálynak napfény lett helyében,János vitéz pedig rakatott nagy tüzet,A tűz minden seprőt hamuvá égetett.

Az óriásoktól azután bucsút vett,Szivükre kötvén a jobbágyi hűséget.Ezek igérték, hogy hűségesek lesznek,S János vitéz jobbra és ők balra mentek.

22

Vándorolgatott az én János vitézem,Meggyógyult már szíve a bútól egészen,Mert mikor keblén a rózsaszálra nézett,Nem volt az többé bú, amit akkor érzett.

Ott állott a rózsa mellére akasztva,Melyet Iluskája sírjáról szakaszta,Valami édesség volt érezésében,Ha János elmerült annak nézésében.

Igy ballagott egyszer. A nap lehanyatlott,Hagyva maga után piros alkonyatot;A piros alkony is eltünt a világról,Követve fogyó hold sárga világától.

János még ballagott; amint a hold leszállt,Ő fáradottan a sötétségben megállt,S valami halomra fejét lehajtotta,Hogy fáradalmát az éjben kinyugodja.

Ledőlt, el is aludt, észre nem is véve,Hogy nem nyugszik máshol, hanem temetőbe’;Temetőhely volt ez, ócska temetőhely,Harcoltak hantjai a rontó idővel.

Mikor az éjfélnek jött rémes órája,A száját mindenik sírhalom feltátja,S fehér lepedőben halvány kisértetekA sírok torkából kiemelkedtenek.

Táncot és éneket kezdettek meg legott,Lábok alatt a föld reszketve dobogott;Hanem János vitéz álmai közepettSem énekszóra, sem táncra nem ébredett.

Amint egy kisértet őt megpillantotta,„Ember, élő ember!” e szót kiáltotta,„Kapjuk fel, vigyük el! mért olyan vakmerő,Tartományunkba belépni mikép mer ő?”

És odasuhantak mind a kisértetek,És körülötte már karéjt képeztenek,És nyultak utána, de a kakas szólal,S a kisértet mind eltünt a kakasszóval.

János is felébredt a kakas szavára,Testét a hidegtől borzadás átjárta;Csipős szél lengette a síri füveket,Lábra szedte magát s utra kerekedett.

a) Írjatok fejezetenként négy-négy kulcsszót vagy kulcskifejezést, amely segítségével el tudjátok mondani az eseményeket!

b) Keresd ki a két fejezetből az idő múlására vonatkozó állításokat!

c) Vesd össze a b) pontban kikeresett kifejezéseket a mű korábbi fejezeteiben olvasott, hasonlókép-pen az idő múlására vonatkozó állításokkal!

Hogyan változott az időmegjelenítés? Mi magyarázhatja ezt a változást? Hogyan függhet össze az idő másfajta érzékeltetése a helyszínekkel?


164. oldal

15 PERC

T/9.



• A gyerekek a differenciálási szempontoknak megfelelően csopor tokban dolgozzanak. Amennyi-ben a homogén csoport létszáma magas, osszuk szét a gyerekeket 4-6 fős csoportokba.

• A feladatot önállóan végezzék el, majd beszéljék meg megoldásaikat a csoporttagok.

K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : memória, kérdezés, ok-okozati viszonyok megfogal mazása


A) a tanultak alkalmazásában kevésbé jártas gyerekekB) kérdések megfogalmazásában kevésbé jártas gyerekekC) ok-okozati viszonyok megfogalmazásában gyengébb képességű gyerekek

M u n k a f o r m á k : homogén csoport


9. Keress! Következtess! Egészítsd ki!

A) Húzd alá az idézetekben a megszólításokat!

Felelt János vitéz: „Bízza kend azt csak rám.Mostan a szekérhez lássunk egymás után.”

A legöregebbik szólt János vitézhez:„Urunk és királyunk, kegyelmezz, kegyelmezz!

Amidőn a szükség úgy hozza magával,Nálam teremjenek kendtek teljes számmal.”

„Vidd, kegyelmes urunk, magaddal e sípot,S ott leszünk, mihelyest jobbágyidat hívod.”

a) Mire szolgálnak a fenti megszólítások: kapcsolatteremtésre vagy a szereplők közti viszony kifeje-zésére? Véleményed indokold is!


164. oldal

10 PERC

+ A házi feladat értékelése



166. oldal

8 PERC

T/10.


b) Ma milyen megszólításokat használunk?

B) Kiről, miről van szó? Találd ki, ki vagy kik lehetnek az alábbi mondatok szereplői!

Mert már reggel óta bele volt ragadva a szekere a sárba. Azért, mert az óriás vére megfestette. Akkorák voltak, mint az ökrök. Úgy, hogy a követ a homlokához vágta. Egyik a búbánat, másik a kardja. Csupa kősziklákat. Fogalmazd meg azokat a kérdéseket, a melyekre a mondatok válaszolnak!

C) Fejezd be az alábbi, Jancsira vonatkozó mondatokat!

Azért segített a fazekasnak, mert Azért merészkedett az óriások országába, mert Azért haragudott meg rá a csősz, mert Azért fogadta el az ebédmeghívást, mert Azért ölte meg az óriáskirályt, mert

Most fordított a feladat: írd meg a mondatok hiányzó, első részét! Ezek a boszorkányokra vonatkoznak.mert a barlangban gyűlést tartottak.mert varázsitalt főztek.mert János fölnyalábolta és elhordta a seprűiket.mert egyre több boszorkány halt meg.mert Iluska a mostohájára ismert benne.

A korábbiakban találkoztál már olyan nyelvi fordulatokkal, amelyek azzal, hogy a szokásostól eltérnek, a stílus élénkítését szolgálják. Hatnak az olvasó, hallgató érzelmeire, indulataira. Ezeket a költői eszközöket ALAKZATOKNAK nevezzük.

Alakzat volt például a nagyítás, az ellentét, a párhuzam, az ismétlés, az erősítés és a fokozás is.


• A feladathoz osszuk a gyerekeket két csoportba. Az egyik csoport alakzatokat, a másik költői kérdéseket gyűjtsön.

• Ismételjük át velük azokat az ismereteket, amelyeket a szóképekről a korábbi fejezetekben, mo-dulokban tanultak. Kiemelt készségek, képességek: analízis-szintézis, vélemény, érv megfogalmazása


167. oldal

5 PERC

T/11.




M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : válogató olvasás, vita

10. Nyelvi fordulatok

a) Keressetek a mesékre is jellemző nyelvi fordulatokat a 19–22. fejezetben!

b) Keressetek költői kérdéseket a 19–22. fejezetben! Rád milyen hatással vannak ezek?


• Elevenítsük fel a hasonlattal kapcsolatos ismereteket. • Mondjunk a gyerekeknek a János vitézből hasonlatrészeket, ők pedig próbálják elmondani a má-

sik felüket. Pl. Jancsi lelkem, mi lelt? mért vagy oly halovány, ...

K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : memória, kiegészítés




11. Petőfi hasonlatokkal fejezi ki az óriási méreteket. Hogyan fejeznéd be az alábbi hasonlításokat?

Kemény, mint a(z) Makacs, mint a(z) Ravasz, mint a(z) Gyenge, mint a(z) Vén, mint a(z)



167. oldal

5 PERC

T/12.



• A feladat célja kettős: megtudhatjuk, hogy a gyerekek értették-e az elolvasott szöveget, ugyanak-kor szókincsfejlesztésre is alkalmas.

• Ellenőrzéskor kérjük a gyerekeket, hogy indokolják döntéseiket.

K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k :




12. Hogy mondja Petőfi ? Keresd ki a 22. fejezet szövegéből a következő szavak rokon értelmű megfelelőit!

barangolt: lefeküdt: meglátta: lement (a nap és a hold): merész: odaszálltak: felállt: elindult:

9. VÁNDORLÁS ÉS CÉLBA ÉRÉS

A VIRÁGMETAFORA VIZSGÁLATA,KEZDET ÉS BEFEJEZÉS ÖSSZEVETÉSE


3 óra

Kedves Anyu és Apu,

ma jó nagy veszekedés volt az osztályban, de aztán megoldódott. Úgy kezdődött, hogy Döme, aki mindig kigúnyol és beszól mindenkinek, elkezdte bántani Robit a szünetben, miután ötösre felelt. Azt mondta, hogy kis okostojás, meg hogy teszi az agyát, és hogy különben is cigány, és kutyából nem lesz szalonna. Ennek a felét nem értettem, de azt igen, hogy sértegeti. Odajött Feri meg Rozi, és elkezdtek kiabálni, hogy Döme ne merje bántani a cigányokat. Robi nem mondott semmit, én meg mondtam Dömének, hogy azért, mert ő nem tanul semmit, ne báncsa a másikat, és hogy Robi jófej, ő meg rosszfej, és hagyja békén a barátomat. Erre meg nekem mondta, hogy én meg hülye amerikás magyar vagyok, és azt se tudom, miről van szó, meg nem is ismerem a cigányokat, úgyhogy fogjam be. Én meg mondtam, hogy de igen, és akik az osztályba járnak, mind okék. Odajött Kriszti meg Tamás, és ők is elkeztek kiabálni, hogy Döme hülye, és Robi meg én is jófej vagyok, és különben is mindegy, hogy ki milyen származású, az a lényeg, hogy ő milyen. Az osztály meg nagyon elnémult, mindenki fi gyelte, hogy ebből mi lesz. Aztán még páran elkez-tek bólogatni, hogy Krisztiéknek van igaza, és Dani is elkezdett kiabálni Dömével, hogy elege van belőle, hogy beszól mindenkinek, és hogy a magyarok között is van egy csomó gáz, meg a romák között is, de én se vagyok gáz, meg Robiék se, Döme viszont igen. Döme erre már nem tudott mit mondani, úgyhogy sértődötten beült a helyére.Aztán elkezdődött az óra, és a következő szünetben mindenki erről beszélt. A legtö-ben azt mondták, hogy tényleg nem vagyunk gázok, én se, meg Robiék se. Szóval már jó sokan haverjaim az osztályban!!

Írjatok hamar Ábel

V Á N D O R L Á S É S C É L B A É R É S 1 6 7

RÁNAGOLÓDÁS1. lépés: 1. feladat

169. oldal

15–20 PERC

T/1.


• A feladat ismét a János vitéz mesei vonásaival foglalkozik.• Olvassuk el a megfelelő szövegrészt.• A gyerekek heterogén csoportokban dolgoznak. Alakítsunk három csoportot (A, B, C). A csopor-

tokat a létszámtól függően osszuk kisebb együttműködő csoportokra.• Minden csoport jellegzetes mesei fordulatokkal foglalkozik, de eltérő szempontok fi gyelembevé-

telével.• A feladat megoldását követően az azonos jelzésű csoportok tagjai üljenek össze, és alakítsák ki

végső megoldásukat. • Mindhárom csoportból egy-egy diák számoljon be az osztály előtt.

K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : olvasás, összehasonlítás, információkeresés, kö-vetkeztetések levonása


M u n k a f o r m á k : heterogén csoport, frontális

M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : olvasás, feladatmegoldás, megbeszélés, prezentáció

1. A hős segítői

23

János vitéz egy nagy hegy tetején jára,Hogy a kelő hajnal rásütött arcára.Gyönyörűséges volt, amit ekkor látott,Meg is állt, hogy körülnézze a világot.

Haldoklófélben volt a hajnali csillag,Halovány sugára már csak alig csillog,Mint gyorsan kiröppent fohász, eltünt végre,Mikor a fényes nap föllépett az égre.

Föllépett aranyos szekeren ragyogva,Nyájasan nézett a sik tengerhabokra,Mik, ugy tetszett, mintha még szenderegnének,Elfoglalva térét a végtelenségnek.

Nem mozdult a tenger, de fi ckándoztanakSima hátán néha apró tarka halak,S ha napsugár érte pikkelyes testöket,Tündöklő gyémántnak fényeként reszketett.

A tengerparton kis halászkunyhó álla;Öreg volt a halász, térdig ért szakálla,Épen mostan akart hálót vetni vízbe,János odament és tőle ezt kérdezte:

„Ha szépen megkérem kendet, öreg bátya,Átszállít-e engem tenger más partjára?Örömest fi zetnék, hanem nincsen pénzem,Tegye meg kend ingyen, köszönettel vészem.”


„Fiam, ha volna, sem kéne pénzed nékem,”Felelt a jó öreg nyájasan, szelíden.„Megtermi mindenkor a tenger mélysége,Ami kevésre van éltemnek szüksége.

De micsoda járat vetett téged ide?Az Óperenciás-tenger ez, tudod-e?Azért semmi áron által nem vihetlek,Se vége, se hossza ennek a tengernek.”

„Az Óperenciás?” kiáltott fel János,„Annál inkább vagyok hát kiváncsiságos;De már igy átmegyek, akárhová jutok.Van még egy mód hátra... a sípomba fuvok.”

És megfújta sípját. A sípnak szaváraEgy óriás mindjárt előtte is álla.„Át tudsz-e gázolni ezen a tengeren?”Kérdi János vitéz „gázolj által velem.”

„Át tudok-e?” szól az óriás és nevet,„Meghiszem azt; foglalj a vállamon helyet.Így ni, most kapaszkodj meg jól a hajamba.”És már meg is indult, amint ezt kimondta.

24

Vitte az óriás János vitézünket;Nagy lába egyszerre fél mérföldet lépett,Három hétig vitte szörnyü sebességgel,De a tulsó partot csak nem érhették el.

Egyszer a távolság kékellő ködében,Jánosnak valami akad meg szemében.„Nini, ott már a part!” szólt megörvendezve.„Biz az csak egy sziget,” felelt, aki vitte.

János ezt kérdezte: „És micsoda sziget?”„Tündérország, róla hallhattál eleget.Tündérország; ott van a világnak vége.A tenger azon túl tűnik semmiségbe.”

„Vigy oda hát engem, hűséges jobbágyom,Mert én azt meglátni fölötte kivánom.”„Elvihetlek,” felelt az óriás neki,„De ott életedet veszély fenyegeti.

Nem olyan könnyű ám a bejárás oda,Őrizi kapuját sok iszonyú csoda...”„Ne gondolj te azzal, csak vigy el odáig;Hogy bemehetek-e vagy nem, majd elválik.”

Szófogadásra igy inté az óriást,Aki tovább nem is tett semmi kifogást,Hanem vitte őtet és a partra tette,És azután utját visszafelé vette.

A) A 19. és a 23. fejezetben jellegzetes mesei fordulatként útbaigazítókkal találkozik János vitéz.

Kik ezek a segítők? Milyen jellegzetes nyelvi fordulatok, illetve cselekvések emlékeztetnek a két találkozásban a népme-sékre?

B) A 19. és a 23. fejezetben jellegzetes mesei fordulatként útbaigazítókkal találkozik János vitéz.

A Tündérszép Ilona mely szereplőinek feleltethető meg ez a két alak? Ki a Tündérországban vezető úton János legfőbb segítője? Kinek, minek van hasonló szerepe a Tündérszép Ilonában?

C) A 19. és a 23. fejezetben jellegzetes mesei fordulatként útbaigazítókkal találkozik János vitéz.

Milyen varázstárgy fordul elő a János vitézben és a Tündérszép Ilonában? Miben különbözik a szerepük?

V Á N D O R L Á S É S C É L B A É R É S 1 6 9

171. oldal

8–10 PERC

T/3.


171. oldal

10 PERC

T/2.


• A feladat megoldására a csoportok kapjanak 5 percet, a többi időt a vitára szánjuk. • Ügyeljünk rá, hogy a gyerekek érvekkel támasszák alá véleményüket.

K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : állítások és alátámasztó érvek megfogalmazása




2. Melyik a 23. fejezet legfontosabb versszaka? Választásotokat indokoljátok!

A legfontosabb versszak: Érvek:


• A feladat célja a jellemzés gyakorlása.• A gyerekek először önállóan oldják meg a feladatukat, majd egyeztessék a párjukkal a megoldá-

sokat. • Végül döntsék el, melyek a legfontosabb jellemvonásai az öreg halásznak.

K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : jellemzés, érvek megfogalmazása


M u n k a f o r m á k : egyéni és pármunka


3. Jellemezzétek az öreg halászt!

JELLEMVONÁS ÉRV PÉLDA


172. oldal

8 PERC

T/4.


• A Tündérországot bemutató fejezetek felolvasása előtt kérdezzük meg a gyerekeket, hogyan kép-zelik el a mesebeli vidéket.

• Gondolkodjunk azon is, vajon a gyerekek jelenében, a 21. században hasonlóan vagy máshogy képzelnék el Tündérországot.




M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : tanári bemutató olvasás

4. Milyen Tündérország?

25

Tündérország első kapuját őrzötteFélrőfös körmökkel három szilaj medve.De fáradságosan János keze általMind a három medve egy lett a halállal.

„Ez elég lesz mára”, János ezt gondolta,Nagy munkája után egy padon nyugodva.„Ma ezen a helyen kissé megpihenek,Holnap egy kapuval ismét beljebb megyek.”

És amint gondolta, akkép cselekedett,Második kapuhoz másnap közeledett.De már itt keményebb munka várt ám rája,Itt őrzőnek három vad oroszlán álla.

Hát nekigyűrközik; a fenevadakraRáront hatalmasan, kardját villogtatva;Védelmezték azok csunyáúl magokat,De csak mind a három élete megszakadt.

Igen feltüzelte ez a győzedelem,Azért, mint tennap, most még csak meg sem pihen,De letörölve a sűrü verítéket,A harmadik kapu közelébe lépett.

Uram ne hagyj el! itt volt ám szörnyű strázsa;Vért jéggé fagyasztó volt rémes látása.Egy nagy sárkánykígyó áll itt a kapuban;Elnyelne hat ökröt, akkora szája van.

Bátorság dolgában helyén állott János,Találós ész sem volt őnála hiányos,Látta, hogy kardjával nem boldogúl itten,Más módot keresett hát, hogy bemehessen.

A sárkánykígyó nagy száját feltátotta,Hogy Jánost egyszerre szerteszét harapja;S mit tesz ez, a dolog ilyen állásába’?Hirtelen beugrik a sárkány torkába.

Sárkány derekában kereste a szívet,Ráakadt és bele kardvasat merített.A sárkány azonnal széjjelterpeszkedett,S kinyögte magából a megtört életet.

Hej János vitéznek került sok bajába,Míg lyukat fúrhatott sárkány oldalába.Végtére kifurta, belőle kimászott,Kaput nyit, és látja szép Tündérországot.

V Á N D O R L Á S É S C É L B A É R É S 17 1

26

Tündérországban csak híre sincs a télnek,Ott örökös tavasz pompájában élnek;S nincsen ott nap kelte, nap lenyugovása,Örökös hajnalnak látszik pirossága.

Benne tündérfi ak és tündérleányokHalált nem ismerve élnek boldogságnak;Nem szükséges nekik sem étel, sem ital,Élnek a szerelem édes csókjaival.

Nem sír ott a bánat, de a nagy örömtülGyakran a tündérek szeméből könny gördül;Leszivárog a könny a föld mélységébe,És ennek méhében gyémánt lesz belőle.

Szőke tündérlyányok sárga hajaikatSzálanként keresztülhúzzák a föld alatt;E szálakból válik az aranynak érce,Kincsleső emberek nem kis örömére.

A tündérgyerekek ott szivárványt fonnakSzemsugarából a tündérleányoknak;Mikor a szivárványt jó hosszúra fonták,Ékesítik vele a felhős ég boltját.

Van a tündéreknek virágnyoszolyája,Örömtől ittasan heverésznek rája;Illatterhes szellők lanyha fuvallatjaŐket a nyoszolyán álomba ringatja.

És amely világot álmaikban látnak,Tündérország még csak árnya e világnak.Ha a földi ember először lyányt ölel,Ennek az álomnak gyönyöre tölti el.

27

Hogy belépett János vitéz ez országba,Mindent, amit látott, csodálkozva láta.A rózsaszín fénytől kápráztak szemei,Alighogy merészelt körültekinteni.

Meg nem futamodtak tőle a tündérek,Gyermekszelídséggel hozzá közelgének,Illeték őt nyájas enyelgő beszéddel,És a szigetbe őt mélyen vezették el.

Amint János vitéz mindent megszemléle,S végtére álmából mintegy föleszméle:Kétségbeesés szállt szivének tájára,Mert eszébe jutott kedves Iluskája.

„Itt hát, hol országa van a szerelemnek,Az életen által én egyedül menjek?Amerre tekintek, azt mutassa minden,Hogy boldogság csak az én szivemben nincsen?”

Tündérországnak egy tó állott közepén,János vitéz búsan annak partjára mén,S a rózsát, mely sírján termett kedvesének,Levette kebléről, s ekkép szólítá meg:

„Te egyetlen kincsem! hamva kedvesemnek!Mutasd meg az utat, én is majd követlek.”S beveté a rózsát a tónak habjába;Nem sok híja volt, hogy ő is ment utána...

De csodák csodája! mit látott, mit látott!Látta Iluskává válni a virágot.Eszeveszettséggel rohant a habokba,S a föltámadt leányt kiszabadította.

Hát az élet vize volt ez a tó itten,Mindent föltámasztó, ahova csak cseppen.Iluska porából nőtt ki az a rózsa,Igy halottaiból őt föltámasztotta.

Mindent el tudnék én beszélni ékesen,Csak János vitéznek akkori kedvét nem,Mikor Iluskáját a vizből kihozta,S rég szomjas ajakán égett első csókja.

Be szép volt Iluska! a tündérleányokGyönyörködő szemmel mind rábámulának;Őt királynéjoknak meg is választották,A tündérfi ak meg Jánost királyokká.

A tündérnemzetség gyönyörű körébenS kedves Iluskája szerető ölébenMai napig János vitéz őkegyelmeSzép Tündérországnak boldog fejedelme.

(Pest, 1844. november–december)


174. oldal

35 PERC

T/5.


• A gyerekekkel a leírást gyakoroljuk. A feladat célja a leírás elkészítésének tudatosítása. • Alakítsunk páros létszámú csoportokat. Az a) feladatot a gyerekek csoportban végezzék, a b)-c)-

d) feladatot párokban. Az e) feladat ismét csoportos munka. • A feladat nem a szöveg megírásával zárul, hanem egy rajz elkészítésével. Hívjuk fel a diákok fi gyel-

mét arra, hogy az összegyűjtött szavakat, kifejezéseket színekkel, viszonyokkal (elhelyezés, méret stb.) alkalmazzák a rajzon, próbálják az azonos jelentést, üzenetet más eszközökkel elérni.

• Ha a tanulók elkészültek a feladattal, tegyék ki rajzukat a táblára. • Minden csoportból egy gyereket válasszunk ki, akinek az a feladata, hogy egy másik csoport által

lerajzolt „Tündérországot” mutasson be. A képet készítő csoport egészítse ki, pontosítsa az el-hangzottakat. Ezzel ellenőrizzük, hogy valójában azok a viszonyok, színek, hangulatok jelennek-e meg a képen, amelyet az adott csoport elképzelt.

K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : térbeli viszonyok jelölése, szókincsfejlesztés, leírás, vizuális és verbális információk azonosítása, kreativitás


M u n k a f o r m á k : heterogén csoport, pármunka, frontális

M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : ötletbörze, feladatmegoldás, megbeszélés, prezentáció

E s z k ö z ö k : szótárak, lexikonok, csomagolópapír, színes ceruza, gyurmaragasztó

5. Találjatok ki egy olyan vidéket, várost, tájat, helyet, ahol jól éreznétek magatokat! Milyen a ti „Tündérországotok”?

a) Gyűjtsétek össze az elképzeléseiteket! Ne feledjétek, minden ötlet fontos lehet a leírás elkészítésekor. Középre a valóságos vagy az álta-

latok kitalált hely nevét írjátok!

színek ízek

hangok érzések

szagok időtöltésilehetőségek



175. oldal

10 PERC

T/6.


b) Gyűjtsétek össze az alábbi színek árnyalatait a minta szerint!

piros: málnaszínű, bíborszínű, sötétvörös, meggypiros, bordó, rózsaszínű, vörösesbarnanarancs: zöld: kék: barna: sárga: fehér: szürke:

c) Gyűjtsetek térbeli viszonyokat jelölő szavakat! Folytassátok a sort!

előtérben, középpontban, közvetlen mögötte, ellenkező oldalon,

d) Hogy elkerüljétek az ismétlődéseket, gyűjtsetek rokon értelmű szavakat, kifejezéseket!

megy: látszik: változik: esik: lengedezik: néz:

e) Az előző gyűjtőmunka alapján rajzoljátok le a csomagolópapírra a csoport „Tündérországát”!


• A gyerekek önállóan oldják meg a feladatokat. • A feladat célja annak tudatosítása, mit nem értenek a tanulók, illetve hogyan lehet ismeretekre

szert tenni.

K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : szómegfeleltetés, szövegkiegészítés





176. oldal

5 PERC

T/7.


6. Kösd össze a jelzőket a jelzett szavakkal!

illatterhes hajnalszilaj csókmegtört szellőkörökös medveédes verítéksűrű csók

Egészítsd ki kérdésekkel a párbeszédet!

– – Nem, az csak egy sziget.– – Tündérországnak hívják, nem hallottál róla?– – Nem, még sosem voltam ott.– – Nem tudom, mert a bejáratot olyan szörnyű fenevadak őrzik, hogy még soha egyetlen óriás sem merészkedett oda.

T a n á r i i n s t r u k c i ó k : Beszéljük meg a gyerekekkel, miért van fontos szerepe a halálnak a műben.

K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : tematikus szógyűjtés




7. Elevenítsétek fel, hogy milyen kifejezéseket használt az eddigi fejezetekben Petőfi arra, hogy valaki meghal!

a) Folytassátok a kifejezések sorát! Húzzátok alá a 21. fejezetben az elmúlást kifejező szavakat, kifejezéseket!

b) Ismertek-e további – a halál szó jelentését kifejező – rokon értelmű kifejezéseket?


176. oldal

10 PERC

T/9.


176. oldal

10 PERC

T/8.



• A fejezetből a jellegzetes mesei elemeket kell a diákoknak összegyűjteniük.• Az egyéni megoldásokat frontális munkaformában ellenőrizzük.

K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : tematikus szógyűjtés




8. Milyen jellegzetes mesei elemek jelennek meg a 25. fejezetben?


• A feladat célja a jellemtérkép bővítése.• A csoporttagok először egyéni munkaformában gyűjtsék össze az utolsó fejezetekből Jancsi jel-








9. Egészítsétek ki Jancsi jellemtérképét! Jancsi milyen tulajdonságai érvényesülnek a kapuőrök legyőzésében?



176. oldal

17 PERC

T/0.


• A csoportok minden tagja az igék összegyűjtését követően húzzon egy-egy kártyát. • Alkossanak egy olyan történetet szóban, amely tartalmazza az igéket és a kártyán lévő szavakat

is. • A feladat ellenőrzésekor minden csoport egy általunk választott tagja a vázlat alapján mondja el

a történetet, a többi csoport pedig találja ki, mit csempésztek bele a János vitézből. • Miután minden csoport elmondta a maga szövegét, beszéljük meg a gyerekekkel, miben hason-

lítottak és miben tértek el a mesék, és ebben az igéknek milyen szerepük volt.

K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : szógyűjtés, lényegkiemelés, kreatív szövegalko-tás, vázlatírás, szövegmondás



M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : szövegmondás, megbeszélés

E s z k ö z ö k : szókártyák a húzáshoz

kerek erdő varázsbot háromfejű sárkány

egy zsák arany szalonna egy kecske

hamuban sült pogácsa két koldus láthatatlanná tévő köpeny

csillagos csikó taliga szegénylegény

öreganyó puliszka három holló

királyi palota hangyaboly beszélő sapka


177. oldal

15 PERC

T/11.

10. Alkossatok közösen történetet!

a) Gyűjtsétek ki a 25. fejezetből az igéket!

b) Az igék és a kihúzott szavak segítségével találjatok ki egy történetet! A történetben rejtsetek el egy eseményt, szereplőt vagy egy helyszínt a János vitézből, amelyet a

többi csoportnak fel kell majd ismernie.

c) Az elkészült mese főbb vázlatpontjait írjátok le!


• A feladat célja, hogy észrevegyék a gyerekek, hogy a rózsa motívum – különböző formákban – végigkíséri a történetet.

• A heterogén csoportokban osszuk fel a kijelölt fejezeteket a gyerekek között. Mindenki egyéni munkaként olvassa el a fejezetet, és válaszoljon a kérdésre.

• Végül a csoport egyeztesse megoldását, majd számoljon be az osztály előtt.

K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : adatgyűjtés, állítások és alátámasztó érvek megfogal mazása, kreatív történetírás




11. A rózsa szerepe Tekints vissza arra, hogy a rózsa (virágszál) milyen szerepeket játszott a János vitézben? Milyen alakváltozásokon ment át?

4. fejezet: 18. fejezet: 22. fejezet: 17. fejezet:

MEGOLDÁSOKmetafora, valóságos tárgy, varázstárgy



177. oldal

13 PERC

T/12.

+ házi feladat

T a n á r i i n s t r u k c i ó k : a feladatot írásban értékeljük.

K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : adatgyűjtés, állítások és alátámasztó érvek megfogal mazása, kreatív történetírás




12. Vedd át a költő szerepét!

a) Gyűjtsd össze a 26. énekből, mi jellemzi Tündérországot!

időjárás

évszakok

napszakok

a tündérek élete

b) Miért olyan barátságtalan Tündérország bejárata? Fogalmazzátok meg a saját szavaitokkal!

c) Találd ki, hogyan élhetett a történet befejezése után János vitéz és Iluska!


5 PERC

Előzetes feladat

10. KUKORICA JANCSITÓL JÁNOS VITÉZIG

ÖSSZEFOGLALÁS

3 óra


• A János vitézhez készített bábok nevéből húzzanak egy-egy kártyát a gyerekek. • Alakítsunk ki heterogén csoportokat. • A feladat: találjanak ki a gyerekek egy mesét, amely a János vitézből véletlenszerűen kihúzott

szereplőkről szól. A fő tulajdonságok megmaradnak, de így olyan mesealakok találkoznak, akik egymástól mind térben, mind időben függetlenek voltak Petőfi elbeszélő költeményében. A mo-dul utolsó óráján a csoportok mutassák be a bábjátékot.

E s z k ö z ö k : szókártyák a húzáshoz

Kukorica Jancsi Iluska mostoha

gazda zsiványkapitány huszárkapitány

Jancsi huszár tatárfejedelem szerecsenkirály

francia király francia királylány török basa

a török basa fi a szakács János vitéz

a gazda felesége a hajó kormányosa griffmadár

szomszédlány fazekas óriások csősze


óriás szúnyog óriáskirály legöregebb óriás

boszorkány kísértet öreg halász

medve oroszlán sárkánykígyó

tündérfi tündérlány Iluska mint tündérkirálynő

Jancsi mint tündérkirályfi

ÖSSZEFOGLALÁS

Az összefoglalás során közös munkával tudatosítsuk a következőket: Az első fejezetek életképszerűek, valóságos jelenségekből, a valóság logikáját követő össze-

függésekből épülnek fel. Az időnek, a napszaknak, az évszaknak ez a következetesen végigvitt pontos számontartása

és jelzése szinte valamennyi fejezet indításának sajátja. S az időmegjelölésnek közös, már-már vezérmotívumszerű eszköze a Nap, a Hold, a csillagok állása. Ezek azonban nemcsak az időbeli-ség viszonyítási pontjai, hanem állandó kísérői, szinte társai is Jancsinak, az eseményeknek pedig szemtanúi, a mesélő tekintetének vezetői. Az idő múlásának konkrétsága pedig a huszárokkal való útra kelésig jellemző – az addig eltelt idő pontosan mérhető is: Jancsi az 1. fejezettől számí-tott harmadik napon áll be katonának.

A vándorlás során, a meseföldrajz országainak összekeverésével a valóság kezd megbomlani. A hazatérés-fejezetben megjelenik az első mesei motívum, a griffmadár, s Óriásországot már teljes egészében fantasztikus lények népesítik be. Innentől kezdve tehát a mese birodalmában va-gyunk. Ugyanakkor a mese világával keveredik a realitás, például: az óriások éppúgy meghalnak, beszélnek, sírnak, vagy a boszorkányok halandók, mint a közönséges emberek.

Ezt az egységet, amely az egész mű legnagyobb, középső részét teszi ki, már nem a kezdeti, konkrét időmegjelölés jellemzi. Itt már nem tudjuk követni az eltelt időt; múlásának érzékelésére csak ritkán van lehetőségünk (pl. a Jancsi bácsi megszólítás).

Az időbeliség bizonytalanná, követhetetlenné válása készíti elő Tündérország örökös hajnalát. A mesei motívumokat itt már csodás kapcsolatok kötik össze: ilyen a tündérek halhatatlansága vagy Iluska feltámadása. Ez az idill annyiban tér el az első fejezet idilli motívumától, hogy időtlen, örökkévaló, amit semmi sem veszélyeztet.

A fejezetkezdő időmegjelölésekkel együtt jár a térbe helyezés mozzanata, a táj, a helyszín rövid leírása. Az egyes fejezetek színhelye folytonosan változik: a hazatérési jelenettől eltekintve nincs olyan mozzanata a cselekménynek, amely során a hős visszatérne egy már ismert vidékre (faluvégi patakpart, falusi ház, kert, puszta, erdő; távoli országok, hegyek, tengerek; Óriásország, a sötétség birodalma; Tündérország). A tér nem csupán változik, hanem egyre nagyobb, egyre tágasabb az a világ, amelyet Jancsi vándorlásai során bejár.

K U K O R I C A J A N C S I T Ó L J Á N O S V I T É Z I G 1 8 1


179. oldal

15 PERC

T/1.

A falu végétől a világ végéig táguló térnek van egy földi és egy mesei végpontja. Az első Franciaország, amely az otthontól legtávolabb fekszik (ehhez a távolításához a mesei földrajz is hozzájárul), a másik Tündérország. A történet világának középpontja a falu, ahonnan Jancsi bujdosásra kényszerül, s ahol társát és otthonát reméli megtalálni. Ez az a helyszín, ahová Jancsi mindig visszavágyik vándorútja minden állomásáról (a pusztából hazatér álmában, a zsiványoktól és a huszárok közül is hazakészül). Vándorlásának értelme és célja a hazatérés. Ez magyarázza az elbeszélés logikájának azt az ellentmondását, hogy míg Jancsi távolodása a falutól fejezetek sokaságán keresztül, időben pedig évekig tartott, a hazatéréshez egy versszak is elég volt.

A griffmadármotívum belépésének mozzanata igazolja, hogy az egész mű tér- és időbelisége, logikája már kezdettől fogva magában hordozza a mesébe való átmenet szükségszerűségét is. A folytatásban azonban belép egy késleltető motívum: Iluska halálhíre. Ekkor alapvetően megvál-tozik a helyzet: minden az ellenkezőjébe csap át. Ami eddig küzdelemre ösztönözte Jancsit, az most céltalanná vált. A realitást a benne szüntelenül benne rejlő irrealitás váltja fel.

Ezen a szinten már szabadon szárnyalhat a fantázia; nem kell tartanunk sem az ellentmon-dásoktól, sem a hős útjában fölmerülő akadályoktól. De a mesének is van logikája. Óriásország az első állomás, hogy a sötétség országában Jancsinak segítői legyenek, hogy a mostoha is meg-bűnhődjék, mielőtt Jancsi Tündérországba érkezik az óriás jóvoltából. Csak a végpontban derül ki az, hogy éppúgy, mint korábban, János vitéz most is állandóan Iluska felé mozgott, őhozzá közeledett. De, amikor kereste őt, akkor veszítette el; amikor lemondani akart róla és életéről, akkor találta meg.

T a n á r i i n s t r u k c i ó k : A feladat célja a modulok során felmerülő témák összegzése, a mű tér- és időszerkezetének végiggondolása.

K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : önálló gondolatok megfogalmazása, döntéské-pesség fejlesztése



M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : beszélgetés

E s z k ö z ö k : időszalag

1. Körülbelül hány helyszínen játszódik a történet?

a) Nézzétek meg az időszalagot! Melyik fejezetekben lehet megállapítani pontosan, hogy mennyi idő alatt játszódik a János vitéz története?


179. oldal

20 PERC

T/2.

b) Hány próbát kell kiállnia Jancsinak a történet végéig? Hogyan lehetne csoportosítani a próbákat?

c) Ki a kedvenc mellékszereplőtök a János vitézben? Miért éppen ő?

d) Fogalmazzátok meg egy mondatban: miről szólt a János vitéz?

e) Vizsgáljátok meg a valóságos és mesei elemek mérlegét! Merre billen a mérleg nyelve? Ha két pohárban gyűjtöttétek a reális és irreális elemeket: melyik edényben van több papírda-

rabka?

MEGOLDÁS a) a konkrét idő kezdeti ábrázolásától az időtlenség állapotáig halad a János vitéz.b) reális – irreális, természeti – emberi, könnyű – nehéz stb.


• A feladat célja a szereplők összegző jellemzése. • Mutassunk rá arra, hogy egy-egy szereplő több csoportba sorolható, arra, hogy a kommunikációs

helyzet mennyiben határozza meg a szereplők viselkedését, valamint arra is, hogy az epizódok hogyan gazdagítják a szereplők jellemvilágát.

• A csoporttagok egy-egy részfeladatot önállóan végezzenek el, majd összegezzék, korrigálják a megoldásokat.

K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : csoportosítás, kreativitás, információk rendsze-rezése, alkalmazása, döntés, érvelés




2. A mesék hősei nem öregszenek és nem változnak. Igaz-e ez a János vitézre is?

a) Rajzoljatok házakat! Legyen egy a bátraké, egy a gyáváké, egy a jóké, egy a gonoszoké, egy a valóságos és egy a me-

sebeli alakoké! A rajzokkal fejezzétek ki a szereplőcsoport tulajdonságait!



181. oldal

5 PERC

T/3.

+ házi feladat

b) X-eljétek be az alábbiak közül azokat az eseményeket, amelyek epizódok voltak!

A János vitézben több olyan rész is van, amely nélkül a történet ugyanúgy teljes volna. Ezek az epizó-dok nem kapcsolódnak sem a korábbi, sem a későbbi eseményekhez, de nélkülük kevésbé izgalmas, színtelenebb lenne a történet.

a nyáj szétszéled Jancsit elkergeti a gazda Jancsi összekülönbözik Iluska mostohájával zsiványkaland Jancsi felcsap katonának a francia királylány kiszabadítása utazás a griffmadáron a fazekas megsegítése az óriáscsősz megölése az óriáskirály megölése a boszorkányéj a temetői szellemek párbeszéd a halásszal megérkezés Tündérországba

c) Hasonlítsatok össze egy epizód szerepű és egy cselekményes, mozgalmas fejezetet!

T a n á r i i n s t r u k c i ó k : A feladat célja a mű szerkezetének tudatosítása.

K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : memória, rendszerezés, összefoglalás




3. Idézzétek fel az eseményeket!

a) Kapcsoljátok össze a helyszíneket, időpontokat, eseményeket és szereplőket!


b) A táblázat egyes rubrikáiba egyszerre több adatot is beírhattok, illetve lesz olyan adat, amely több helyre is kerülhet.

HELYSZÍNEK: Franciaország, a mostoha háza, Óriásország, Tündérország kapuja, tengeren, erdei barlang, Lengyelország, erdő, puszta, Taljánország, patak partja, falu, a sötétség országa, Tatárország, a gazda háza, tenger fölött, India, Tündérország, Óperenciás-tenger, temető, zsiványtanya

SZEREPLŐK: Jancsi, fazekas, tündérek, hajósok, francia király, szellemek, Iluska, medvék, óriások, oroszlánok, sárkánykígyó, zsiványok, törökök, menyecske, francia királylány, griff, gazda, halász, csősz, boszorkányok, mostoha, huszárok.

ESEMÉNYEK: Iluska feltámadása, a nyáj elvesztése, a királylány megmentése, huszárkalandok, udvar-lás a patakparton, hajóút hazafelé, a szörnyek legyőzése, harc a törökökkel, vihar a pusztán, Iluska ha-lálhíre, a szekér kihúzása a kátyúból, utazás a griffen, az óriáskirály megölése, boszorkányéj, a csősz halála, búcsú Iluskától, találkozás a halásszal, a mostoha megjelenése, kísértetjárás, vihar a tengeren, zsiványtanya felégetése

IDŐTARTAM: délután, este, három hét, egy nap, estétől reggelig, évek, néhány nap, kívül az időn, hetek, néhány óra, egy délután, ősztől tavaszig, néhány perc, éjféltől reggelig, két nap

I. ELŐKÉSZÍTÉS

HELYSZÍNEK SZEREPLŐK ESEMÉNYEK IDŐTARTAM FEJEZETEK

1–2. fejezet

II. BONYODALOM


3–4. fejezet

III. KIBONTAKOZÁS – AZ ELSŐ VÁNDORÚT


5. fejezet

6. fejezet

7–10. fejezet

11–15. fejezet

16. fejezet

17. fejezet


TRAGÉDIA–BONYODALOM 2.


17–18. fejezet

KIBONTAKOZÁS 2. – A MÁSODIK VÁNDORÚT


19. fejezet

20. fejezet

21. fejezet

22. fejezet

23–24. fejezet

IV. TETŐPONT


25. fejezet

V. MEGOLDÁS


26–27. fejezet

A hosszabb terjedelmű elbeszélő műveket a következő szerkezeti egységekre tagolhatjuk:

1. ELŐKÉSZÍTÉS (a színhely, a főszereplő[k] bemutatása)2. BONYODALOM (a főhős valakivel vagy valamivel ellentétbe kerül, s ez elindítja az események

sorát)3. KIBONTAKOZÁS (az események sora, részletezése)4. TETŐPONT (a mű legfeszültebb, legizgalmasabb része)5. MEGOLDÁS (az események lezárása)

MEGOLDÁS I. Előkészítés


patak partja Jancsi, Iluska, mostoha

udvarlás a patak-parton, a mosto-ha megjelenése

délután 1–2. fejezet


II. Bonyodalom 1.


a gazda háza, a mostoha háza

Jancsi, a gazda, Iluska

a nyáj elvesztése, búcsú Iluskától

este 3–4. fejezet

III. Kibontakozás 1. – Az első vándorút


puszta Jancsi vihar a pusztán egy nap 5. fejezet

erdő, zsiványta-nya

Jancsi, zsiványok zsiványtanya felégetése

éjféltől reggelig 6. fejezet

Tatárország, Tal-jáno., Lengyelo., India

Jancsi, huszárok huszárkalandok évek 7–10. fejezet

Franciaország Jancsi, huszárok, francia király, francia királylány, törökök

harc a törökök-kel, a királylány megmentése

néhány nap 11–15. fejezet

tengeren hajósok, Jancsi hajóút hazafelé, majd vihar a tengeren,

hetek, majd néhány óra

16–17. fejezet

tenger fölött a levegőben

Jancsi, a griff utazás a griffen napok 17. fejezet

Bonyodalom 2.


falu Jancsi, menyecs-ke

Iluska halálhíre egy nap 17–18. fejezet

Kibontakozás 2. – A második vándorút


erdő Jancsi, fazekas, csősz

a szekér kihúzá-sa a kátyúból, a csősz halála

néhány perc 19. fejezet

Óriásország Jancsi, óriások az óriáskirály megölése

néhány óra 20. fejezet

erdei barlang Jancsi, boszorká-nyok

boszorányéj éjféltől reggelig 21. fejezet



184. oldal

20 PERC

T/4.

temető Jancsi, szellemek kísértetjárás estétől reggelig 22. fejezet

Óperenciás tenger

Jancsi, a halász, óriás

találkozás a ha-lásszal, átkelés az Óperencián

néhány perc, majd három hét

23–24. fejezet

IV. Tetőpont


Tündérország kapuja

Jancsi, medvék, oroszlánok, sár-kánykígyó

a szörnyek legyő-zése

két nap 25. fejezet

V. Megoldás


Tündérország Jancsi, Iluska, a tündérek

Iluska feltáma-dása

kívül az időn 26–27. fejezet


• A fejezet célja megvizsgálni az egész történet során a valóság és mese arányát, megjelenési for-máját, jellegzetességeit a műben.

• A János vitézt két nagyobb egységre osztottuk (1–18., 19–27.). A megadott szempontok segítsé-gével vizsgálják a gyerekek, hogyan vezet bennünket a költő a döntően a való világban játszódó cselekményből világszínváltással a tündérmesék birodalmába.

K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : rendszerezés, érvelés



10 PERC

A házi feladat ellenőrzése


186. oldal

15 PERC

T/5.



4. A János vitézt tekinthetjük olyan két részből álló történetnek is, melynek jelenetei egymással párhuzamot képeznek.

a) Az eseménysor helyszíneinek felhasználásával töltsétek ki az ábrát!

b) Igazoljátok, hogy a János vitéz részben valóságos, hihető, részben pedig meseszerű eseményeket tartalmaz!

SZEMPONTOK 1–18. FEJEZET 19–27. FEJEZET

Helyszínek

Szereplők

Események

Időszemlélet

Mesei elemek

Legnagyobb fordulópont

Befejezés


• A feladat célja a szerzői szándék és olvasói tapasztalat összehasonlítása; a főszereplő tetteinek indítékaira való refl ektálás.

• A feladat lehetőséget teremt arra is, hogy a diákok szorosan a szöveg kifejtett vagy rejtett informá-cióit használják fel érveik alátámasztására, bizonyítására vagy mások érveinek cáfolására.



186. oldalT/6.

házi feladat

K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : rendszerezés, érvelés, kreativitás




5. Jancsi története a falu végén kezdődik és a világ végén ér véget. Igazoljátok az állítást a szemponttáblázat kitöltésével!

SZEMPONTOK 1. FEJEZET 27. FEJEZET

Szereplők

Helyszínek

Események

Az idő és időtlenség szerepe


• A gyerekek a grafi kon felhasználásával tesznek megállapításokat a János vitéz szerkezetéről és történetéről.

• Ugyanakkor a színezéssel a saját viszonyulásukat is feltárják. • Ösztönözzük arra a gyerekeket, hogy tudatosan színezzék ki az ábrát. Előre gondolják végig,

hogy milyen színeket miért használnak. Készítsenek színmagyarázatot is a rajzhoz.

K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : grafi konértelmezés, vizuális és verbális informá-ciók megfeleltetése




E s z k ö z ö k : színes ceruza

6. Az alábbi (szemközti oldalon található) grafi kon vízszintes oldalán a János vitéz fejezeteinek, a függőleges oldalán pedig a versszakok száma olvasható le.

Írjatok állításokat a János vitézről az ábra alapján!


26 25 24 23 22 21 20 19 18 17 16 15 14 13 12 11 10 9 8 7 6 5 4 3 2 11

23

45

67

89

1011

1213

1415

1617

1819

2021

2223

2425

2627


188. oldal

12 PERC

T/12.


Milyen összefüggést fedeztetek fel a fejezetek terjedelme és tartalma között? Mit gondoltok? Miért rövidebbek a mű elején és a végén a fejezetek?

a) Színezzétek ki az ábrát! Találjatok ki szempontot a színezéshez! Ez lehet például a történet, Jancsi hőstetteinek kiemelése, az epizódok elválasztása, a valóság és

a mese elkülönítése.


• A feladat célja a mű cselekményének összefoglalása, felidézése oldott légkörben. • További cél a megismert szövegek fő gondolatainak felelevenítése, a hétköznapi és az irodalmi

tapasztalatok összekapcsolása. • A gyerekek heterogén csoportokban dolgozzanak. Háromféle kártya közül húznak, háromféle

feladatot kell megoldaniuk: 1. = fogalom körülírása2. = a mű valamelyik eseményének elmutogatása3. = valamilyen esemény vagy szereplő lerajzolása

• A játékhoz egy kisméretű homokórára van szükség, ha nincs, akkor mérjük az időt. Ha valamelyik csapat túllépi az időt, illetve nem találja ki a megfejtést, akkor a többi csoport számára „szabad a gazda”.

• Minden helyes megfejtésért pont jár: rajzolásért 3, a körülírásos feladatért 4, a mutogatásért pe-dig 5 pont adható.

• Plusz pontot kaphatnak a csapatok, ha kitalálják a megfejtett esemény pontos helyét az elbeszélő költeményben.

K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : kreativitás, analízis, szintézis



M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : játék

E s z k ö z ö k : kártyák

próbatétel hűség vándorlás

szerelem háború gonoszság


találékonyság bátorság szerencse

győzelem búcsúzás szabadság

kitartás veszély ravaszság

Jancsit a kukoricaföldön találta a mostohaanyja.

A basa fi a kegyelmet kér.

Jancsi legyőzi

a sárkánykígyót.

Jancsi megöli az óriáskirályt.

Jönnek a szellemek

a temetőben.

A gazda elkergeti Jancsit.

A griff hazarepíti Jancsit.

A menyecske elmondja

Iluska halálhírét.

A francia királylány felajánlja

Jancsinak a kezét.

A tündérek könnyeiből gyémánt lesz a Földön.

Jancsi kihúzza a szekeret

a kátyúból.

A boszorkányok békát, pat-

kányt dobáltak az üstbe.

Jancsi kiszabadította

Iluskát a tóból.

A síp szavára megjelent

egy óriás.

A tündérek Jancsit válasz-

tották királyuknak.

a rózsa Iluska sírján

A huszárok megmosakod-

tak a csata után.

a három medve

Az óriások sírva fakadtak a

királyuk halálán.

A huszárok levegőeget

ettek.A gazda felkapott

egy petrencés rudat.


7. lépés

45 PERC

Bábjáték

Két gólya repül el

a hajó fölött.

A törökök kirabolták a templomok kincseit.

Hullottak a török fejek,

mint a mák.

A kígyó szája akkora, hogy

hat ökröt elnyelne.

A zsiványok a kancsók

fenekére néztek.

A huszárok a hátukra vették

a lovakat.

7. Biztosan mindannyian ismeritek az Activity nevű társasjátékot. Háromféle kártyából húzhattok.

a) Az első kártyán lévő fogalmat körülírással kell elmagyarázni, de úgy, hogy magát a szót nem mondhatjátok ki.

b) A másik típusú kártyán a János vitéz valamelyik eseményét kell elmutogatnotok.

c) A harmadik típushoz olyan események, tárgyak tartoznak, amelyeket le kell rajzolnotok.

T a n á r i i n s t r u k c i ó k : A csoportok bemutatják a modul elején kiosztott feladatnak meg-felelő bábjátékot.

K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : spontán szövegmondás, helyesejtés, együttmű-ködés


M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : bábjáték

E s z k ö z ö k : bábok, paraván

11. FEJEZETZÁRÓ FELADATLAP

V. FEJEZET – JÁNOS VITÉZ

1. Foglald össze néhány mondatban, hogy milyen hasonlóság van a népmesék és a János vitéz között!

.....................................................................................................................................................................

.....................................................................................................................................................................

.....................................................................................................................................................................

.....................................................................................................................................................................

.....................................................................................................................................................................

.....................................................................................................................................................................

2. Írj egy-egy példát az alábbi kifejezések mellé a János vitézből!

három próba: ..........................................................................................................................................

.....................................................................................................................................................................

csodás megmenekülés: ..........................................................................................................................

.....................................................................................................................................................................

történet a történetben: ..........................................................................................................................

.....................................................................................................................................................................

leírás: .........................................................................................................................................................

.....................................................................................................................................................................

epizód: ......................................................................................................................................................

.....................................................................................................................................................................

fordulópont: .............................................................................................................................................

.....................................................................................................................................................................

3. Húzd alá a következő idézetben a hangsúlyos szótagokat!

„Elérték végtére tetejét a hegynek;

Itt már oly meleg volt, hogy csak éjjel mentek.”

4. Részt veszel a Ki tud többet a János vitéz szereplőiről című verseny döntőjén. A ver-senyben az győz, aki az alábbi szereplők valamelyikéről a legpontosabb jellemzést írja!

Jancsi, Iluska, Iluska mostohája, a francia király

.....................................................................................................................................................................

.....................................................................................................................................................................

.....................................................................................................................................................................

.....................................................................................................................................................................

.....................................................................................................................................................................

.....................................................................................................................................................................

.....................................................................................................................................................................

.....................................................................................................................................................................

.....................................................................................................................................................................

.....................................................................................................................................................................

5. Szerinted helyes volt, ahogyan Jancsi leszámolt a zsiványokkal? Te mit tettél volna a helyében? Adj neki tanácsot!

A tanácsadást kezdd ÍGY: Jancsi, én a helyedben..., VAGY: Jancsi, jobban tetted volna, ha...

.....................................................................................................................................................................

.....................................................................................................................................................................

.....................................................................................................................................................................

.....................................................................................................................................................................

.....................................................................................................................................................................

.....................................................................................................................................................................

.....................................................................................................................................................................

.....................................................................................................................................................................

.....................................................................................................................................................................

.....................................................................................................................................................................

6. Milyen mesei motívumok vannak a csata leírásában és a csata után történt esemé-nyekben? Húzd alá azokat, amelyek a János vitézben megtalálhatók!

A hős legyőzi a hétfejű sárkányt.

A hős megmenti a királykisasszonyt.

A hős elfogadja a fele királyságot.

A hős tiszteletére lakomát rendeznek.

A hősnek három próbát kell kiállnia.

A főszereplő hősiesen szembeszáll az ellenséggel.

A hős megkegyelmez az életéért könyörgő ellenségnek.

A hős varázslat segítségével győzi le ellenfelét.

7. Húzd alá a szóhármasok közül azokat, amelyek leginkább beleillenek a szövegkörnye-zetbe!

A katonákat a palotába/várba/toronyba érve terített/korabeli/hosszú asztal várta. A szakács előre elkészítette a fi nomabbnál fi nomabb kosztot/étkeket/terítéket. A huszárok nem/igen/nemigen kérették magukat, hiszen nagyon kifáradtak/megéheztek/megizzadtak a csatában. Leültek, és rögvest nekiláttak/nekiestek/nekiveselkedtek a király/királyi/királyos lakomá-nak. Az ételek mellé herceg/gróf/nemes francia bort szolgáltak be/meg/fel, ami a török/ma-gyar/francia vitézek között igen nagy tetszést ültetett/vetett/aratott. A kiadós/kiadó/fogadó lakoma után a francia huszár/szakács/király szólni kezdett/kívánt/gondolt a katonákhoz. Jancsi nevét bátorsága jutalmául János hősre/János vitézre/János bajnokra változtatta, és neki ígérte a lánya helyét/kezét/fejét és a királyi széket.

8. Interjút kell készítened egy gyermekmagazin számára a török basával. Írd le a kérdé-seidet!

.....................................................................................................................................................................

.....................................................................................................................................................................

.....................................................................................................................................................................

.....................................................................................................................................................................

.....................................................................................................................................................................

.....................................................................................................................................................................

9. Véleményed szerint érdemes uralkodónak lenni, vagy nem?

I. Az állítás megfogalmazása:

II. Érvelés

1. érv

példa

2. érv

példa

3. érv

példa

10. Melyik fejezet a kedvenced a János vitézből? Miért?

.....................................................................................................................................................................

.....................................................................................................................................................................

.....................................................................................................................................................................

.....................................................................................................................................................................

.....................................................................................................................................................................

.....................................................................................................................................................................

.....................................................................................................................................................................

.....................................................................................................................................................................

.....................................................................................................................................................................

.....................................................................................................................................................................

MEGOLDÓKULCS

A FEJEZETZÁRÓ FELADATLAPHOZ

V. FEJEZET – JÁNOS VITÉZ

A János vitéz fejezetzáró feladatlapjának kitöltésére két tanórát fordítsunk. Teremtsünk barátsá-gos légkört, hogy a gyerekek ne szorongjanak. Tudatosítsuk bennük, hogy bátran kérdezzenek. Figyeljünk arra, hogy a diákok a feladatokat helyesen értelmezzék.

1. Foglald össze néhány mondatban, hogy milyen hasonlóság van a népmesék és a János vitéz kö-zött! • cselekményes• csodás tárgyak• csodás elemek• mesei kifejezések • mesei helyszínek• meseszámok• képzeletbeli és/vagy természetfölötti tulajdonságokkal rendelkező szereplők• az események többnyire a pozitív tulajdonságokkal felruházott főhős köré szerveződnek• a jók és rosszak harcából az előbbiek kerülnek ki győztesen • formája verses, illetve prózai

Szerepeljen a felsorolásból legalább 6. Maximális pontot csak az a gyerek kapjon, aki összefüggő szöveget alkotott.

Pontok 5

2. Írj egy-egy példát az alábbi kifejezések mellé a János vitézből!

három próba: 3 medve Tündérország kapujábancsodás megmenekülés: 17. fejezet, menekülés a hajóróltörténet a történetben: 14. fejezet, Jancsi elmeséli élete történetétleírás: 5. fejezet, a puszta leírásaepizód: 9. fejezetfordulópont: Iluska halála

A fejezetek számát nem kell leírniuk a gyerekeknek.

Pontok 6

3. Húzd alá a következő idézetben a hangsúlyos szótagokat!

„Elérték végtére tetejét a hegynek;

Itt már oly meleg volt, hogy csak éjjel mentek.”

Pontok 4

4. Részt veszel a Ki tud többet a János vitéz szereplőiről című verseny döntőjén. A versenyben az győz, aki az alábbi szereplők valamelyikéről a legpontosabb jellemzést írja!

Pontok 15

5. Szerinted helyes volt, ahogyan Jancsi leszámolt a zsiványokkal? Te mit tettél volna a helyében? Adj neki tanácsot!

Pontok 10

6. Milyen mesei motívumok vannak a csata leírásában és a csata után történt eseményekben? Húzd alá azokat, amelyek a János vitézben megtalálhatók!

A hős legyőzi a hétfejű sárkányt.

A hős megmenti a királykisasszonyt.

A hős elfogadja a fele királyságot.

A hős tiszteletére lakomát rendeznek.

A hősnek három próbát kell kiállnia.

A főszereplő hősiesen szembeszáll az ellenséggel.

A hős megkegyelmez az életéért könyörgő ellenségnek.

A hős varázslat segítségével győzi le ellenfelét.

Pontok 4

7. Húzd alá a szóhármasok közül azokat, amelyek leginkább beleillenek a szövegkörnyezetbe!

A katonákat a palotába/várba/toronyba érve terített/korabeli/hosszú asztal várta. A szakács előre el-készítette a fi nomabbnál fi nomabb kosztot/étkeket/terítéket. A huszárok nem/igen/nemigen kérették magukat, hiszen nagyon kifáradtak/megéheztek/megizzadtak a csatában. Leültek, és rögvest nekilát-tak/nekiestek/nekiveselkedtek a király/királyi/királyos lakomának. Az ételek mellé herceg/gróf/nemes francia bort szolgáltak be/meg/fel, ami a török/magyar/francia vitézek között igen nagy tetszést ültetett/vetett/aratott. A kiadós/kiadó/fogadó lakoma után a francia huszár/szakács/király szólni kezdett/kí-vánt/gondolt a katonákhoz. Jancsi nevét bátorsága jutalmául János hősre/ János vitézre/János bajnokra változtatta, és neki ígérte a lánya helyét/kezét/fejét és a királyi széket.

Pontok 16

8. Interjút kell készítened egy gyermekmagazin számára a török basával. Írd le a kérdéseidet!

Azt a kérdést fogadjuk el, amelyik alkalmazkodik a kommunikációs helyzethez: magázódik, fi gye-lembe veszi az olvasók életkorát stb. Kérdésenként 2 pont adható.

Pontok 10

9. Véleményed szerint érdemes uralkodónak lenni, vagy nem?

Az állítás és az érvek helyes megfogalmazásáért 2-2, a példákért 1-1 pont jár.

Pontok 11

10. Melyik fejezet a kedvenced a János vitézből? Miért?

A szövegre akkor adjunk maximális pontot, ha koherens, és az érvrendszer, illetve a fogalmazás stílusa, hangulata is alátámasztja az állításokat.

Pontok 9

Maximális pont: 90

Értékelés:

OSZTÁLYZAT elégtelen elégséges közepes jó jeles

PONTSZÁM 0–27 28–53 54–63 64–81 82–90

szövegértés a 5-5 tanár végleges · tartalom varÁzsbirodalmak i. 5 nÉvjegy 7 kÉt mese a...

Documents