Szolnoki Főiskola

Közgazdasági-pénzügyi Tanszék

Makroökonómia

dr. Bischof Zsolt

főiskolai adjunktus bischof@szolf.hu

Makromodellek

• Piaci hatékonyság és/vagy állami beavatkozás

• Klasszikus – neoklasszikus irányzat

(Smith, Say, Walras, Marshall, Pareto)

• Keynesi modell

• Monetarizmus (M. Friedman)

Klasszikus irányzat

• Szabad verseny előnye

• Gazdasági növekedés meghatározója:

munkamegosztás (szűkös erőforrás)

tőkefelhalmozás

• Forrás: a megtakarítás (tőkések jövedelme)

• Say-törvény: összkereslet = összkínálat

(pénz – csere közvetítő eszköz)

(teljes foglalkoztatás)

Neoklasszikus irányzat

• Gazdasági növekedés korlátja a kereslet

• A munka és tőkejövedelem megtakarítása

(beruházások forrása)

• Piac önszabályozó ereje (ár)

Neoklasszikus paradigma

• Rugalmas árrendszer

• Stabil egyensúly (árak biztosítják)

• Teljes foglalkoztatás

• Passzív gazdaságpolitika (állam)

A neoklasszikus modell kritikája

• Árrendszer piacszabályozó szerepe

csökkent (monopóliumok megjelenése)

• Túltermelési válságok – instabil gazdaság

• Munkanélküliség megjelenése

• Pénzügyi szektor erősödött

Keynesi modell

• Egyensúlyi állapotok instabilak

• Árrendszer nem tökéletes

• Bizonytalanságok, várakozások szerepe

• Nincs teljes foglalkoztatottság

Aktív állami gazdaságpolitika szükséges

• Háztartási szektor (magánháztartás, nonprofit szervezetek)

• Vállalati szektor

• Állami szektor

• Külföld

A nemzetgazdaság szereplői(gazdasági szektorok)

Két, három, négyszereplős modell

Y=C+I+G+X-IM, makroökonómia alapegyenlete

• Árupiac (fogyasztási cikkek, tőke vagy

beruházási javak)

• Pénzpiac (bankrendszer)

• Tőkepiac (értékpapírok)

• Munkaerőpiac

Aggregált piacok

Az állam szerepe

• Intézményi és jogi feltételek(törvényhozás, biztonság, adók)

• Allokációs funkció(extern hatások, közjavak, irányított elosztású javak)

• Újraelosztási funkció(adó, transzferek)

• Stabilizációs funkció(teljes foglalkoztatás, árstabilitás, költségvetés egyensúlya, külgazdasági egyensúly)

Nemzeti számlák rendszere(System of National Accounts)

• Bruttó kibocsátás

• Bruttó hazai termék – GDP

• Nettó hazai termék – NDP

• Bruttó nemzeti jövedelem – GNI

• Nettó nemzeti jövedelem – NNI

• Bruttó nemzeti rendelkezésre álló jövedelem –

GNDI

• Nettó nemzeti rendelkezésre álló jövedelem –

NNDI

A GDP értelmezése

• nominális GDP (folyó áron)

• reál GDP (változatlan áron)

• GDP-deflátor=nominális GDP/reál GDP

• nominális GDP=reál GDP * GDP-deflátor

• Consumer Price Index (Fogyasztói árindex)

• A fogyasztási javak százalékos változását méri:

bázis év kibocsátási mennyisége * aktuális év ára

bázis év kibocsátása * bázis év ára

Termelés és jövedelemelosztás

• Termelési tényezők (K,L)

• Termelési függvény: Y=f(K,L)

• profit=bevétel - a munka és a tőke költsége=

=PY-WL-RK

• Munka határterméke:MPL=f(K, L+1)-f(K, L)

• P*MPL=W MPL=W/P

• P*MPK=R MPK=R/P

• EULER-tétel

A fogyasztási függvény

C

YDI

C(Y)

C0

C(Y)=C0+MPC*YDI

C(Y)=C0+MPC(Y-T+TR)

Beruházási kereslet

• Függ a reálkamatlábtól (r)

• Meghatározó a várakozások szerepe (ŋ)

• I = I(r,ŋ) (monoton csökkenő, ill. növekvő függvénye)

• I=I0-a*r

Beruházási függvény

r

I

I(r,ŋ)

I(r, ŋ’)

r0

I0 I0’

Vissza az alapegyenlethez, az egyensúly

• Y=C+I+G+(X-IM), egyenlőre zárt gazdaság

• Y=C0+MPC(Y-T+TR)+I0-a*r+G

• A háztartási fogyasztás és a kormányzati vásárlás

után megmaradt jövedelem:

• S=Y-C-G (nemzeti megtakarítás)

• SP=Y+TR-T-C (magán megtakarítás)

• SG=T-G-TR (állami megtakarítás)

• S=SP+SG=Y+TR-T-C+T-G-TR=Y-C-G, de

• I=Y-C-G I(r)=S

Egyensúlyi kamatláb

Sr

I,S

egye

nsú

lyi

kam

atl

áb

I

I=S

Fiskális hatások az egyensúlyra

Sr

I,S

egye

nsú

lyi

kam

atl

áb

G növelése: S csökken, r nő, I csökken, kiszorítási hatás

I

S’

I=SI=S’

Fogyasztási adó csökkentése: C nő (az MPC értékétől függően), r nő, I csökken

Ha a megtakarítás érzékeny a

kamatlábra

S

r

I,S

egye

nsú

lyi

kam

atl

áb

I

I=S

I’

I’=S

A kamatláb mozgása biztosítja az egyensúlyt

A pénzpiac

• A pénz funkciói:

értékmérő eszköz

forgalmi eszköz

vagyontartási eszkö

A pénzpiac

• A pénz formái:

árupénz (lásd következő oldal)

hitelpénz

- készpénz

- számlapénz (látraszóló, határidős)

A pénz fejlődése

• Árupénz

• Nemesfémek

• Váltók, kötelezvény (pénzhelyettesítők)

• Papírpénz, bankjegy

• Modern pénz (hitelpénz)

• Pénzrendszerek:

– Arany(rúd)standard (1870-1929)

– Bretton Woods-i egyezmény (aranydeviza-standard)

1945-1971 (dollár alapú valutarendszer)

– Globalizáció, liberalizáció, olajárrobbanás hatásai…

– Globális pénzügyi rendszer (USD, EURO, YEN)

A bankrendszer

• Egyszintű bankrendszer

• Kétszintű bankrendszer (Magyarországon 1987-től)

Központi bank (jegybank)

–készpénzkibocsátás monopóliuma

–hitelrendszer stabilitásának biztosítása

–monetáris (deviza) tartalékok kezelése

–nonprofit szervezet

Kereskedelmi bankok – ker. bankpénz

A pénzteremtés

• Modern pénz – hitelpénz

• Fizetési művelet = könyvelési művelet

• Jóváírás – terhelés

• Pénz teremtés – megsemmisülés:

hitelnyújtás – törlesztés

devizavétel - eladás

aranyvétel - eladás (nem jellemző)

értékpapír vétel - eladás

• Jegybanki tartalék/tartalék ráta (lásd még később)

A kétszintű bankrendszer

pénzforgalmi működése

Központi bank (jegybank)

„X” kereskedelmi bank „Y” kereskedelmi bank

„A” vállalat (vevő)

„X” ügyfele

„B” vállalat (szállító)

„Y” ügyfele

Pénzkínálat

• C

• M1=C+D (D=látra szóló betét)

• M2=M1+rövid lejárató betét

• M3=M2+hosszú lejárató betét

• L (értékpapírok)

• B (monetáris bázis)=C (készpénz) + R (banki tartalék)

Pénzkínálat

• Pénzteremtést meghatározó tényezők:

kötelező tartalékráta (rr)

jegybankpénz-tömeg meghatározása

- refinanszírozási hitel kamatlába (jegybanki alapkamat)

- nyíltpiaci művelet (értékpapír, deviza vásárlás –eladás)

kereskedelmi bankok (széles bankrendszer) –pénzújraelosztó és pénzteremtő hitelek

−Pénzmultiplikátor: m=(cr+1)/(cr+rr), ahol

cr=C/D (készpénz-betét arány)

• Így adott a reál pénzkínálat M/P=MS

A mennyiségi pénzelmélet

• M*V=P*Y (V: a pénz forgási sebessége)

• V=1/k, azaz M/P=kY, ahol konstans

Seigniorage

• Az állami pénzkibocsátás haszna (inflációs adó)

Fisher-egyenlet

• r=i-π

• A pénz mennyiségi elmélete szerint a pénz mennyiségének 1%-os

emelkedésének hatására 1%-al emelkedik az inflációs ráta. A

Fisher-egyenlet szerint az inflációs ráta 1%-os emelkedése 1%-al

emeli a nominális kamatlábat. Az inflációs ráta és a nominális

kamatláb közt fennálló 1:1 arányt Fisher-hatásnak nevezzük.

Pénzkeresleti motívumok

• Jövedelmi (Y monoton növekvő függvénye)

• Üzleti (Y monoton növekvő függvénye)

• Óvatossági –tartalékolási

(jövedelem monoton növekvő, kamatláb monoton

csökkenő függvénye)

• Spekulációs (kamatláb monoton csökkenő

függvénye)

Pénzkeresleti függvény: L(Y,i,ie,πe)

A tranzakciós pénzkereslet

Baumol-Tobin modellje• A készpénz tartásával lemondunk annak

kamatnyereségéről. A készpénz megszerzésével

további költségek merülnek fel.

+ f * NY

2N

Y: jövedelem; N: bankba járás száma; f: a bankbajárás költsége

Y Y

1 év 1 év

Átlagos pénztartás: Y/2

Átlagos pénztartás: Y/2N

A pénzkereslet portfólió elmélete

• A pénz vagyontartási eszköz szerepére épül

• Pénzkeresleti függvény: L(rs,rb,πe,W), ahol

– rs a részvények (share) várható reálhozama

– rb a kötvények reálhozama (bond)

– πe, a várható inflációs ráta

– W a reálvagyon

• A pénzkereslet rs, rb, πe monoton csökkenő

függvénye, W monoton növekvő függvénye

Infláció

• Inflációs ráta: =(Pt-Pt-1)/Pt-1

• Fajtái:

Kúszó

Vágtató

Hiper

• Okai (lásd még későbbi előadás):

Keresleti

Kínálati-vagy költség (pl. ár-bér spirál)

Pénzinfláció

Az infláció társadalmi költségei

• cipőtalpköltség

• étlapköltség

• hitelező és adós viszonya – ha ex post magasabb a várt infláció, akkor a hitelező veszít, az adós nyer

• vagyonátrendeződés – reálvagyon értéke megnő, nominális vagyon értéke csökken

• Klasszikus dichotómia:

a reál és nominál változók szétválasztása

• a pénz semlegessége – hosszú távon

A munkaerő-kínálat

Teljes népesség

Munkaképes korúak Nem munkaképes korúak

Aktívak Inaktívak

Foglalkoztatottak Munkanélküliek

Munkanélküliek

Kényszerű munkanélküliség

Konjunkturális

Strukturális

Frikcionális

Technológiai

Önkéntes munkanélküliség

Munkaerőpiac - munkakereslet

• Munkaerőkereslet – profitmaximum

MFCL = MRPL

pL = MPL x pO

(pL – W; pO – P; L – N)

W = df(K*,N)/dN x P; (K* = fix)

W/P = df(K*,N)/dN

reálbér = határtermelékenység

Munkaerőpiac - munkakínálat

• Nominálbér (W) – reálbér (W/P)

• Aggregált munkakínálat

N

W/PNS

Munkaerőpiac

W/P

N

W/Pe

Ne

NS

ND

W/P1

N1 N1’ Nakt

kényszerű munkanélküliség

önkéntes munkanélküliség

•társadalmi és gazdasági teljes foglalkoztatottság

Magyarázat a munkanélküliségre

• A reálbér növekedése váltja ki, túlkínálatos

munkaerőpiac

• Árszínvonal növekedése visszaállítja az

egyensúlyt

• Ha az azonnali alkalmazkodás nem mindig

tökéletes, akkor a

• következmény: tartós munkanélküliség

• Piactisztító hatás:

Árupiac túlkeresletes P nő

Munkaerőpiac túlkínálatos W/P csökken

Mi akadályozza a gyors reagálást?

• Keresési modell (információ hiány)

• Implicit szerződés modellje

Alacsony bér, biztos állás rugalmatlan bér

Magasabb bér, munkaerő megtartás,

dekonjunktúra esetén elbocsátások

• Szakszervezetek

• Magas minimálbér

Gazdasági növekedés

• A gazdaság fogyasztási, szükséglet-kielégítési

lehetőségeinek a bővülése, a jólét növekedése

• Egyidejűleg a termelés és a termelési kapacitás is

bővül, azaz a potenciális kibocsátás is nő

• Mérése: (Yt-Yt-1)/Yt-1= Y/Y, azaz a GDP

változása (de pl. az egy főre jutó GDP változása)

Solow növekedési modell

• a megtakarítás (tőkefelhalmozás), a népesség

növekedése és a technológiai fejlődés üteme a

meghatározó

• Stacionárius állapot: a gazdaság hosszú távú

egyensúlyi helyzete

• Aranyszabály szerinti tőkefelhalmozás:

maximális fogyasztást biztosító stacionárius

állapot

Egyensúlyi jövedelem (keynesi kereszt)

Egyensúly feltétele: Y=C+I+G; Y=C0+ MPC*(Y-T0-zY+TR)+I0-ar+G

beruházási, kiadási és adó multiplikátor

C,I,S

(YD)

Y

C0

C(Y)

Y1

Ys

450

C+I+G

I

Ye

túlkereslet túlkínálat

Árupiaci egyensúly a keynesi

modellben

• Egyensúlyi jövedelem:

megtakarítás = beruházás

• Kamatláb exogén változó az árupiacon, de a

beruházáson keresztül hat a jövedelemre

• Y=1/(1-ĉ)x(C0+I0-ar+G), tehát

a jövedelem és a kamatláb ellentétes

irányban változik

• IS (beruházás-megtakarítás) görbe

Az IS görbe

YD

Y

450

C(Y)+I0-ar1+G

C(Y)+I0-ar2+G

Y1 Y2r

Y

r1

r2

Y1 Y2

IS

Az IS görbe változása

r

Y

r1

r2

Y1 Y2

IS

C0, I0, G változása

a, MPC, z változása

Egyensúlytalanság az árupiaconYD

Y

450

C(Y)+I0-ar1

C(Y)+I0-ar2

Y1 Y2r

Y

r1

r2

Y1 Y2

ISA

B

A

B

Az IS görbe és a megtakarítások

A jövedelem növekedése növeli a megtakarítást.

S(Y1) S(Y2)

ΔS

Δr

r

r1

r2

I(r)

I, S

Pénzkereslet, pénzkínálat a likviditás-

preferencia elméletben (Keynes)r

M/P

M/P reálpénzkínálat

L(r)r*

M/P’ (a reálpénzkínálat csökken, kamatláb nő)

r*’

adott: a reálpénz-állomány (jegybank)

likviditási csapda, baisse és hausse spekuláció

Egyensúly a pénzpiacon

• M/P=L(r,Y)

• Makrojövedelem nő, akkor a pénzkereslet is nő, ezért a kamatláb is emelkedik.

r

M/PL(r,Y0)

L(r,Y1)

r1

r0

M/P

Az LM (Liquidity-Money) görbe

Feltételezzük: MS állandó, de majd változhat M és/vagy P

r

Y

r0

r1

Y0 Y1

A A’

B

LM

túlkeresletes a

pénzpiac

B’ túlkínálatos a

pénzpiac

A pénzkínálat változásának hatása

az LM-görbére

r

Y

r1

r0

Y0

LM0

LM1

MS nő, reálpénzkínálat nő, ezért a kamatláb csökken, az LM eltolódik jobbra lefelé

Az árszínvonal változásának

hatása az LM-görbére

r

Y

r0

r1

Y0

LM(P1)

LM(P0)

P nő, reálpénzkínálat csökken, ezért a kamatláb nő, az LM eltolódik balra felfelé

Áru- és pénzpiac együttes

egyensúlyar

Y

LM

IS

re

Ye

árupiac túlkínálatos

pénzpiac túlkeresletes

árupiac túlkínálatos

pénzpiac túlkínálatos

árupiac túlkeresletes

pénzpiac túlkínálatos

árupiac túlkeresletes

pénzpiac túlkeresletes

Az aggregált keresleti függvény

r

Y

Y

P

IS

AD(P)

LM(P1)

LM(P0)

LM(P2)

P1

P0

P2

r1

r0

r2

Y1 Y0 Y2

Az állam gazdaságpolitikája

lehetőségek, eszközök, következmények

Koncepciók

• intézményi és jogi feltételek, allokációs, újraelosztási és stabilizációs funkció

• szükséges-e a beavatkozás?

neoklasszikus, keynesi és monetarista felfogás, azaz aktivista és nem aktivistakoncepciók

• diszkrecionális gazdaságpolitika

• szabályhoz kötött gazdaságpolitika

• keresletorientált gazdaságpolitika

• kínálatorientált gazdaságpolitika

A keresletorientált gazdaságpolitika I.

• Költségvetési (fiskális) politika

• Y=C0+ĉ(Y-zY-T0+TR)+I0-ar+G

• Tudjuk: G, TR, T0 az IS görbét eltolja, multiplikatív hatások! P fix

r

YP

Y

ISIS’ LM

AD

AD’P0

Y0’Y0

Expanzív fiskális politika

A költségvetési politika hatásai

• expanzív vagy restriktív

• ált.: G+TR >T0, kiadások hatása erősebb

• árupiaci kereslet nő, így nő a kibocsátás is

• tranzakciós pénzkereslet nő r nő

• beruházás csökken kiszorítási hatás

• de a kibocsátás növeli az árszínvonalat is

•deficit veszélye állam eladósodása

A keresletorientált gazdaságpolitika II.

• Monetáris politika

• kötelező tartalékráta, jegybanki alapkamat, nyíltpiaci műveletek

r

YP

Y

ISLM

AD

AD’

LM’

P0

Y0’Y0

Expanzív monetáris politika

A monetáris politika hatásai

• pénzkínálat növelése (nyíltpiaci művelet!)

• spekulációs pénzkereslet nő, értékpapír árfolyam

nő

• kamatláb csökken beruházás nő Y nő

• ez mérsékli a kiszorítási hatást (lásd költségvetési

politika)

• de a kibocsátás növeli az árszínvonalat

• ezért a kereslet csökken

• spekuláció, várakozások veszélye

Keresletorientált gazdaságpolitika -

vegyes gazdaságpolitika

• együttes költségvetési és monetáris politika

• összhang, de a jegybank jogi függetlensége

szükséges

• a mérték az IS-LM egymáshoz viszonyított

helyzetétől függ, feltétele:

• kevésbé rugalmas pénzpiac (lapos LM-

görbe, ezért mérsékelt kamatláb növekedés)

és gyenge kiszorítási hatás

Kínálatorientált gazdaságpolitika

• kínálat szabályozásának lehetőségei:

foglalkoztatás növelése

tőkeállomány bővítése (feltétele: szabad kapacitások), de időigényesebb

• eszköz: az adón keresztüli ösztönzés

béreket terhelő adók és járulékok csökkentése, következménye: magasabb reálbér

tőkeadó csökkentése, következménye: beruházási kereslet növekedése, ezért magasabb kamatláb

Kínálatorientált gazdaságpolitika

• az adók csökkentésének hatása a költségvetésre:

deficit???

• attól függ, milyen hatása van az adók

változtatásának a jövedelemre, azaz az adóalapra

• kérdés az adó mértéke, az adókulcs

adóbevétel

adókulcs (z)z*

Laffer-görbe

A költségvetési deficit és kezelése

• Budget-identitás – költségvetési kényszer

• „Törvényszerű-e” a költségvetési deficit?

• A deficit megszüntetése történhet

a kiadások és bevételek (G,TR,T) módosításával

hitelfelvétellel, amely származhat

- kötvénykibocsátásból - magánszektor

megtakarítása

- külföldi hitelből

pótlólagos pénzkibocsátásból

Az adófüggvény

• kiadások és bevételek módosítása, multiplikátor hatások (lásd korábbi előadás)

deficit vagy makrojövedelem

G,TR,T

Y

T(Y)=T0+zY

G+TR

Y*

deficitszufficit

Kormányzati vásárlás okozta deficit

adóból történő finanszírozásaG,TR,T

Y

T(Y)=T0+zY

G+TR

Y* Y*’

G’+TR

deficit

lásd még Haavelmo tétele (korábbi előadás)

kiszorítási hatás!!

A hitelfelvétel és hatásai

• Hitelfelvétel (kötvénykibocsátás) kamatai – újabb

deficit forrása, plusz kiszorítási hatás!

• Teljes költségvetési deficit =

elsődleges deficit + adósságszolgálat

• Adósságcsapda

Pótlólagos pénzkibocsátás

• Jegybankpénz kerül forgalomba - gazdasági

szereplők – kereskedelmi bankok –

pénzmultiplikáció

• Túlkínálatos pénzpiac – csökkenő kamatláb

– növekvő beruházási kereslet – növekvő

makrojövedelem – növekvő jövedelemadó –

csökkenő deficit – az elsődleges deficit

megszűnhet

• De: infláció és adósságszolgálat…

Az aggregált kínálat modelljei

• Ragadós bérek modellje

• A téves helyzetmegítélés modellje

• Az információhiány modellje

• A ragadós árak modellje

P

Y

Rövid távú aggregált kínálati függvény

Y (potenciális kibocsátás)

P0

Infláció és munkanélküliség

• Mitől függ az infláció?

várakozások (adaptív várakozások), illetve

tehetetlenségi infláció: forrása a várakozások, az AS

és AD folyamatosan felfelé „mozog” állandó

inflációs ráta

ciklikus munkanélküliség, ha a munkanélküliség

csökken, akkor az infláció nő (keresletinfláció)

kínálati sokk, költség növekedés (költséginfláció)

• Rövid távú átváltás a munkanélküliségi ráta és az

inflációs ráta között; Phillips-görbe – létezik még??

Az infláció és munkanélküliség

kapcsolata

• A módosított Phillips-görbe (Samuelson, Solow)

u5,5 %

Van-e ára az infláció csökkentésének

• Áldozati ráta: az inflációs ráta 1 százalékpontnyi

csökkenése mennyivel csökkenti a GDP-t.

• Okun törvénye: a GDP 2 százalékpontos

növekedése a munkanélküliségi rátát 1

százalékponttal csökkenti.

• Racionális várakozások; politikai szavahihetőség,

magánszektor együttműködése (bértárgyalások,

áralakítás), ez csökkentheti a várt inflációt

A hosszú távú Phillips-görbe

uu0

0

u1

1

nincs trade-off, a növekedés nem kell, hogy

inflációval járjon

természetes munkanélküliség

(u0)

Hiszterézis elmélet és természetes ráta

• Hosszú távon a gazdaság visszatér az egyensúlyi

állapotába (kibocsátás, foglalkoztatás, a

munkanélküliség természetes rátája)

• Hiszterézis: hatások a hosszú távú folyamatokra

(pl. recesszió, bérmeghatározás módja,

bennfentes uralom, szakszervezetek)

Gazdasági ingadozás rövid távon

• Feltétel: a vállalatok nem változtatnak az áron, ezért az

aggregált kínálati görbe (SRAS) vízszintes

Y

P

P1SRAS

Y1

AD1 AD2

Y2

AD növekszik (fiskális vagy monetáris hatásra), kibocsátás is emelkedik, de az árszínvonal (egyenlőre, rövid távon) változatlan, azaz az árak ragadósak

Gazdasági ingadozás hosszú távon• A kibocsátás a tőke, a munka és a technológia szintjétől függ,

ezért az aggregált kínálati görbe (LRAS) függőleges, független az

árszínvonaltól

• Ez a potenciális kibocsátás, megvalósul a munkanélküliség

természetes rátája

Y

P

P1

LRAS

Y1

AD1

AD2

AD növekszik (fiskális vagy monetáris hatásra), a kibocsátás változatlan, de az árszínvonal emelkedik

P2

Gazdasági ingadozás rövid és hosszú távon

- keresleti sokkok a gazdaságban

Y

P

P1

LRAS

Y1

AD1

AD2

P2

1. AD növekszik (AD1-ről AD2-re)

2. Rövid távon növekszik a kibocsátás (Y1-ről Y2-re)

3. Hosszú távon emelkedik az árszínvonal (P1-ről P2-re), csökken a kereslet és csökken a kínálat is

Y2

4. Hosszú távon a kínálat állandó (potenciális kibocsátás), az árszínvonal emelkedik

SRAS

Gazdasági ingadozás rövid és hosszú távon

- kínálati sokkok a gazdaságban

Y

P

P1

LRAS

Y1

AD1

AD2

P2

1. SRAS megemelkedik (az inputok árai nőnek; bér, olaj, stb.)

2. Árszínvonal nő, kereslet csökken, kibocsátás csökken (P2-Y2)

3. Stagfláció: stagnálás (visszaesés) és infláció együttes jelenléte

Y2

4. Megoldás: kereslet növelése (AD1-ről AD2-re)

5. Következmény: potenciális kibocsátás, de magasabb árszínvonal

SRAS2

SRAS1