MAKROÖKONÓMIA

MAKROÖKONÓMIA

Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében

Tartalomfejlesztés az ELTE TátK Közgazdaságtudományi Tanszékén

az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék,

az MTA Közgazdaságtudományi Intézet,

és a Balassi Kiadó

közreműködésével.

MAKROÖKONÓMIA

Készítette: Horváth Áron, Pete Péter

Szakmai felelős: Pete Péter

2011. február

ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék

MAKROÖKONÓMIA

12. hét

Keynesista-modell I.

Merev (ragadós) árak

Horváth Áron, Pete Péter

Disequilibrium modell • Valamely piacon (akár több piacon egyszerre) a

nominális árak merevek vagy ragadósak, lassan alkalmazkodnak

• Az árak alkalmazkodásáig a mennyiségek igazodnak

• Továbbra is annyit adnak el, mint amennyit megvesznek, de nem annyit, amennyit szeretnének, disequilibrium

• Rövidebb oldal a kereslet

• Hagyományosan a keresleti oldal kidolgozottabb, hangsúlyosabb (Keynesnél eredetileg csak az van)

Az árragadósságok kezelése

• Legyegyszerűbb mód: tudjuk, hogy vannak, nem

magyarázzuk, exogénül beépítjük

• Ez nem fér össze a mikro-megalapozással

• Egyensúlyi mikro-megalapozású modellben is

lehetnek árragadósságok, de akkor meg kell

magyarázni, hogy a ragadós árazás hogyan

lehet optimalizáló viselkedés eredménye.

Ilyenek a modern (új Keynesi-modellek)

• Ez technikailag nagyon nehéz, magasabb szint

(Eredeti) Keynesi-modell

• Keletkezésekor még nincs mikro-megalapozás,

hagyományos (aggregált) makroökonómia

• Merev árszint, exogén adottság

• Kínálat nincs modellezve, feltevés: jelentős

kapacitás kihasználatlanság (munkanélküliség

stb.) van, ezért a kereslet változására a kínált

mennyiség passzívan igazodik

• Statikus, nincs jövő, ha szó esik várakozásokról,

azok exogének

Depressziós modell • Y = C(Y) + I + G

• I exogén (animal spirit)

Yd

E = C + I + G E

Ennél az output szintnél a kiadás

nagyobb volna mint a GDP Ennél az output szintnél a kiadás

kisebb volna mint a GDP

E = Y

= MPC < 1 ∂c

∂y

Multiplikátor

• Exogén (!) keresleti sokkok önmaguk

többszörösével növelik a keresletet,

mert c függvénye y-nak

ΔE

ΔY

Y

E

∆Yd = ∆E 1

1 – MPC

Multiplikátor (folyt.)

• A modell szélsőségesen nagynak mutatja

a multiplikátor méretét – minden ki van

egyszerűsítve, ami ezt csökkenti

• Konklúzió: (részben ideológiai) a

piacgazdaság makroszinten rettenetesen

instabil, állami terelés, szabályozás kell

• Empírikus mérések a multiplikátorról

IS görbe • Y = C(Y) + I(r) + G

• Emlékeztet az RBC keresleti görbéjére, de

nincs mikro alapja és a kínálat passzív

igazodása miatt ez az egyensúlyi output

IS görbe eltolódásai

• Minden, a kereslet elemeit Y-tól és r-től

függetlenül befolyásoló esemény (exogén

változó módosulása) eltolja a görbét

• Példák

• Kormánykiadás, adók

• Beruházási optimizmus – pesszimizmus

• Fogyasztói viselkedés stb.

Honnan jön a kamatláb?

• RBC modellünkben a reálkamatláb hatott a munkakínálatra, és így meghatározta a jelenbeni jószágkínálatot

• Itt nem. Itt r nem a jelen és jövő közti relatív árat meghatározó faktor, hanem a vagyonpiacon a vagyon pénz és nem pénz (kötvény) közti megosztását befolyásoló tényező. Ezért a kamatláb a pénzpiacon dől el

Pénzpiac

• Pénzkereslet: vagyonmegosztási

(portfolió) döntés eredménye

• A pénz forgalmi eszköz, és vagyontárgy

• Nagyobb forgalom, nagyobb Y több pénz

kell

• Nincs hozama, ezért a többi eszköz

hozama (R) változása befolyásolja a

keresletét

Pénzpiac (folyt.) • Miután P exogénül rögzített, nincs infláció

Ekkor r = R, és

Md = PL(Y, r), illetve M = Ms

• A pénzpiac egyensúlyban van, ha

M = PL(Y, r).

• Ez az RBC modellünkben is így volt, ám ott Y-t és r-et reál faktorok határozták meg, M csak P-re hatott

• A pénz semleges volt

Pénzpiac (folyt.)

• Most P exogén, konstans

M/P = L(Y, r)

• Adott M mellett a reálpénz állomány adott

• A pénzpiac egyensúlya Y és r végtelen

kombinációja mellett megvalósulhat

• Ezen kombinációk összessége az LM

görbe, a pénzpiac egyensúlykritériumának

grafikus képe

LM-görbe • A reálpénzállomány adott, a görbe alakját

L tulajdonságai határozzák meg

LM-görbe (folyt.) • Adott M és P, vagyis adott

reálpénzállomány mellett a pénzpiac egyensúlykritériuma

• A jövedelem (kibocsátás) növekedése növeli a pénzkeresletet, adott reálpénzállomány mellet a pénzpiac csak úgy kerülhet ismét egyensúlya, ha a kamatláb nő, és ezáltal a pénzkereslet visszacsökken az eredeti szintre, ahol ismét egyenlő a pénzkínálattal

LM-görbe eltolódása • Expanzív monetáris politika, M növekedése

LM-görbe eltolódása (folyt.)

• Reálpénzkereslet növekedése

IS-LM egyensúly • M/P = L(Y, r)

• Y = C(Y) + I(r) + G

• Két piac, két endogén változó

Modell működtetése

• Az árupiacot és a pénzpiacot érő exogén

sokkok alkalmazkodást indítanak, mind a

két piacon, és új egyensúly alakul ki

• Komparatív statikus elemzés

• Példák

• Beruházási boom

• Fogyasztói pesszimizmus

• Stb.

Gazdaságpolitika

• A kormányzat a saját maga által

meghatározott változók módosításával

hatni tud az output szintjére

• Kereslet manipulálás, kínálat sokkok

nincsenek

• Fiskális politika, G és T

• Monetáris politika M →r →I→Y

Gazdaságpolitika (folyt.) Fiskális expanzió beruházásokat kiszorító hatása a

kamatláb emelkedése miatt

Értékelés

• Statikus, nincs mikro-alap, exogén várakozások

• Árszínvonal magyarázatlanul exogén

• Termelés, kínálat nem korlát, magyarázatlan

• Mindezek miatt szélsőségesen optimista vélelem a keresletszabályozó gazdaságpolitikáról

• Csak keresletet kell generálni és ennyi

Rövid táv – hosszú táv

• Hosszú távon a gazdasági teljesítmény nem szakadhat el a termelési lehetőségektől, kapacitástól

• A Keynesi-modell a kapacitások szokásos, normális kihasználása (output természetes rátája) körüli, a kereslet hullámzásával magyarázott ingadozásokat magyarázhatja csak

• Keynesi-ciklusmodell

Hosszú táv – rövid táv

• Természetes ráta – potenciális kibocsátás

• Az outputnak az a szintje, ami akkor alakulna ki, ha az árak flexibilisek volnának

• Rövid távon az árak merevek, ezért a mért output nem azonos a potenciálissal

• Idővel az árak merevsége megszűnik, az árak alkalmazkodása visszatereli a keresletet a potenciális output szintjére

IS–LM egyensúly hosszú

és rövid táv

• M/P = L(Y, r)

• Y = C(Y) + I(r) + G

• Rövid táv P = P*

• Hosszú táv Y = Y* exogén

• Hosszú távon P alkalmazkodik. Ha Y > Y* akkor P idővel nőni, ellenkező esetben csökkenni fog

• Adott M mellett P növekedése csökkenti, csökkenése növeli a reálpénzállományt

IS–LM hosszú táv Ha Y < Y*, P idővel csökken, reálpénzállomány nő

Önkorrekciós mechanizmus

• Hosszú távon az árak alkalmazkodnak. Ezért hosszú távon a gazdaság visszatér a potenciális kibocsátási szinthez, amit a kínálat, kapacitás határoz meg. Keresleti manipulációval nem befolyásolható

• Ez azonban hosszú ideig tart, és nagyon nehézkes lehet. Az árak lefelé nehézkesen változnak

• A gazdaságpolitika stabilizálhat a természetes ráta körül, felgyorsíthatja az alkalmazkodást

Aggregált kereslet • Az IS–LM egyensúlyból P változtatásával levezetve.

Figyeljünk, itt a kereslet az árszint függvénye,

Pontosabban az árszint változtatja a reálkamatlábat, és

ez okozza a változó Y szintet

AS-AD hosszú táv

Y*

Gazdaságpolitika

• Kereslet teremtés recesszió ellen

P

Y* Y

AD

SRAS, P = P*

Monetáris politika

• A pénz rövid távon nem semleges

• Az árszint merevsége miatt rövid távon a kereslet változtatásán keresztül változik az output

• Hosszú távon P változik, output visszatér a potenciális szintre

• Monetáris politika rövid távú ciklus simításra alkalmas, tartós reál következménye nincs