kÖzgazdasÁgtan makroökonómia

KÖZGAZDASÁGTANKÖZGAZDASÁGTANMakroökonómiaMakroökonómia

A hagyományos nemzeti számlarendszer és A hagyományos nemzeti számlarendszer és az alternatív értékelés módszerek, az alternatív értékelés módszerek,

indikátorrendszerekindikátorrendszerek

A főbb hajtóerőkA főbb hajtóerők

A meglévő információs rendszerek jelentős továbbfejlesztését, illetve az alternatív információs rendszerek kialakítását befolyásoló tényezőket a következő három fő csoportba soroljuk.

• A társadalmi-gazdasági fejlődés és fejlettség mérésére eddig használt GDP mutatószám helye és valódi szerepe meghatározásának igénye, az életminőség.

• A fenntartható fejlődés, valamint a tudásalapú gazdaság és társadalom követelményei.

• A jó kormányzás követelményei: a teljesítmény menedzsment szemléletének és módszereinek alkalmazása a kormányzati tevékenységben .

Az indikátor kiválasztási szempontjaiAz indikátor kiválasztási szempontjai

• specifikus (Specific)• mérhető (Measurable), • megvalósítható (Attainable),• releváns (Relevant) és• hozzáférhető (Tractable)

A „SMART” módszer szerint az indikátor legyen:

Igy lesz értelmes és ötletes, vagyis SMART.

Hagyományos gazdasági mutatórendszer - Hagyományos gazdasági mutatórendszer - a nemzeti számlák rendszerea nemzeti számlák rendszere

A publikált aggregátumok

• a kiadás alapú GDP,

• a kibocsátás alapú GDP,

• a jövedelem alapú GDP,

• a szabadon elkölthető jövedelem,

• a megtakarítás és nettó hitelezés,

• a népesség és foglalkoztatás

mutatói.

A társadalmi jellemzők kulcsindikátoraiA társadalmi jellemzők kulcsindikátorai

A kétévente publikált Society at a Glance (SG) kettős célt szolgál

• egyrészt bemutatja, milyen szociális fejlődést ért el valamely ország saját magához, illetve a többi OECD országhoz képest,

• másrészt vizsgálja a társadalmi fejlődés elősegítésére tett intézkedések hatékonyságát.


A francia-német szakértők a gazdasági teljesítmény és az anyagi jól-lét mérésére vonatkozóan hat indikátorra (hat-elemes „műszerfalra”) tesznek javaslatot:

• egy főre jutó GDP,• egy munkaórára jutó GDP,• a 15-64 éves korosztály foglalkoztatási rátája,• egy főre jutó nettó nemzeti jövedelem• egy főre jutó végső fogyasztási kiadások

(a kormányzati fogyasztás is beleértve)• az egy fogyasztási egységre (háztartásra) jutó nettó jövedelemeloszlás a felső és alsó kvintilis hányadosával

kifejezve.


A francia-német szakértők ajánlása az életminőség nem-anyagi természetű oldalára vonatkozik.

Az életminőségi tényezők egy része (egészség, oktatás) együtt haladt az anyagi jól-léttel, más dimenziók (pl. személyes tevékenység és a biztonság) azonban nem.

A fenntartható fejlődés indikátoraiA fenntartható fejlődés indikátorai

A fenntartható fejlődés elvi kerete

A fenntartható fejlődés olyan fejlődés, amely kielégíti a jelen igényeit anélkül, hogy veszélyeztetné a jövő generációk esélyét arra, hogy ugyanezekkel a lehetőségekkel a jövőben ők is élni tudjanak.

Elvárás:

• az indikátorok a hosszú távú fejlődést a generációk között kapcsolatok szempontjából mérjék,

• olyan indikátorok alkalmazása szükséges, amelyek kifejezik az integrált környezeti és fejlődési rendszerek önszabályozó fenntarthatóságát.

A fenntartható fejlődés dimenzióiA fenntartható fejlődés dimenziói

A fejlődési típusmodell három, a gazdasági, környezeti és a szociális dimenzióval, illetve a közöttük lévő kölcsönhatásokkal írható le.

Szociális

Környezeti Gazdasági2

1

3

4 5

6


1. A gazdasági tevékenység hatásai a környezetre (hulladékszennyezés, természeti erőforrások kihasználása, környezetbarát technológiák stb.)

Szociális


1

3

4 5

6

2. Környezeti - Ökoszisztéma „szolgáltatások” a gazdaság számára (természeti erőforrások, komparatív előnyök stb.)


Szociális


1

3

4 5

6

3. Környezeti „szolgáltatások” a társadalom számára (egészséges környezet, élet- és munkafeltételek stb.)

4. Társadalmi tényezők hatásai a környezetre (környezet-terhelő fogyasztási szerkezet, népesedési változások stb.)


Szociális


1

3

4 5

6

5. Társadalmi tényezők hatásai a gazdaságra (munkaerő-képzettség, intézményi és jogi keretek stb.)

6. A gazdasági tevékenység hatásai a társadalomra (létfenntartás, jövedelem színvonal, foglalkoztatás stb.)

A fenntartható fejlődés indikátoraiA fenntartható fejlődés indikátorai

A fenntartható fejlődés a bemutatott elvi modell mellett olyan döntéshozatali folyamatként is

interpretálható, amely időben és térben a dimenziók jobb egyensúlyi helyzetének kialakulását

eredményezi.

Ennek következtében e fejlődés, típusmodell végső célként is értelmezhető, amennyiben előre

meghatározásra kerülnek az egyes dimenzióikra, illetve kapcsolataikra vonatkozó elérendő végső célok.

A fenntartható fejlődés méréseA fenntartható fejlődés mérése

A fenntarthatóság mérőszámai négy típusba sorolhatóka) Indikátor-halmaz (vagy másképp az ún. „műszerfal”) megoldás

b) Összetett, kompozit indexek.pl.: Gazdasági Jól-lét index, Környezeti fenntarthatóság index (ESI) Környezeti Teljesítmény index (EPI)

c) Kiigazított GDPFenntarthatósági jóléti mutató (SMEW), amely az elszámolhatóság keretei között maradva pozitív és negatív előjelű tényezőkkel korrigálja a szokásosan használt (standard) GDP-t


d) A túlfogyasztás és beruházáshiány indexei.A GDP-hez hasonlóan egyetlen indikátorral fejezi ki a jelenkor teljesítményét, de a jövőbeni fenntarthatóság szempontjából. Az egyik a Kiigazított (vagy másképp Valódi) Nettó megtakarítás (ANS), amelynek az alapgondolata az, hogy a fenntarthatósághoz a tág értelemben vett vagyon ( összevont termelő, humán, természeti tőke) legalább szinten tartása szükséges.négy kiigazító tényező-típust alkalmaz:- a létrehozott tőke felhasználása,- befektetés a humán tőkébe,- a természeti erőforrások fölélése és- a globális szennyezés, pusztítás.


A másik az ún. ökológiai lábnyom, amely azt méri, hogy az emberi tevékenység a biológiai regeneráló-képesség hányszorosát használja föl országonként és globálisan.

Széndioxid-lábnyom (CF) .


A terhelés-állapot-válasz (PSR) modellIndikátorok

Társadalmi és gazdasági

Környezet és táj használat

Szabályozás és egyéb válasz

Populáció változása Politika

Gazdasági tevékenység

Ágazati változások

Termőföld használat és

változás

Hulladék kibocsátás

Közetlen terhelés

Habitat változás

Zaj terhelésSzennyezési koncentráció növekedés

Hatásállapot

Nyilvánosság válasza

Szabályozási válasz Válasz

Elsődlegesterhelés

A fenntartható fejlődés méréseA fenntartható fejlődés mérése Az OECD által javasolt fenntartható fejlődés indikátorok

Téma Indikátor

Forrás-indikátorok: Megőrizzük-e a rendelkezésre álló vagyont

KÖRNYEZET

Levegőminőség GHG emissziós index, CO2 emisszió, NOX emisszió

Vízvagyon A vízhasználat intenzitása(kinyerés/megújuló)

Energiaforrások Energiafogyasztás

Biodiverzitás A védett területek aránya az összes területhez képest

GAZDASÁGMegtermelt eszközök Nettó tőkeérték

K + F eszközök Többtényezős termelékenység növekedési ráta

Pénzügyi eszközök Nettó külföldi eszközök és folyó fizetési mérleg

A fenntartható fejlődés méréseA fenntartható fejlődés mérése Az OECD által javasolt fenntartható fejlődés indikátorok

Téma Indikátor

Forrás-indikátorok: Megőrizzük-e a rendelkezésre álló vagyont

EMBERI ERŐFORRÁS

Az emberi tőke volumene Közép- és felsőfokú végzettségűek aránya a lakosságon belül

Befektetés az emberi erőforrásba Oktatási ráfordításokAz emberi erőforrás amortizációja A munkanélküliség aránya és szintjaTeljesítmény (outcome) indikátorok: Kielégítjük-e a jelenlegi igényeket

FogyasztásLakosság végső fogyasztás célú kiadásaiTelepülések hulladékképződési intenzitása

Jövedelemeloszlás Gini-koefficiens

EgészségSzületéskor várható élettartamVárosi levegőminőség

FoglalkoztatásA foglalkoztatottak aránya a népességhez viszonyítva

Oktatás Az oktatásban résztvevők aránya


Tőkeelméleten alapuló koncepcióA „fogyasztás” igen széles értelmezése miatt a „tőkét” is igen szélesen kell értelmezni.

Eszerint a társadalom teljes tőkéje öt részből tevődik össze:

pénzügyi tőke (pl.: részvények, kötvények betétek);

fizikai tőke (pl.: gépek épületek, telekommunikiáció);

természeti tőke (természeti erőforrások, termőföld, ökoszisztémák);

emberi tőke (képzett és egészséges munkaerő);

társadalmi tőke (működő szociális hálózatok és intézmények)


A természeti erőforrások témacsoportjában a mezőgazdasági élőhelyekhez kötődő madárfajok állományváltozása, mint a mezőgazdasági gyakorlat fenntarthatóságát tükröző fő-mutató értéke az 1999-es állapothoz képest 2008-ig 90%

körül alakult, de 2009-ben 80%-os szintre csökkent.

Az őshonos fafajok állományának aránya az erdőterületnek csak mintegy fele, a többi nem hasonlít az eredeti természetes fás társulásokhoz.

Köszönöm a figyelmet!

kÖzgazdasÁgtan makroökonómia

Documents