Villamosenergia-ipari Nyugdíjas Alapítvány

Villamosenergia-ipari Nyugdíjas Alapítvány

SZÁMVITELI POLITIKÁJA

Hatályos 2014. január 1-től

1

A szabályzat célja olyan számviteli elvek, szabályok, módszerek és eljárások meghatározása, amelyek megfelelnek a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (továbbiakban: Számv. tv.), és a

a civil szervezetek gazdálkodása, az adománygyűjtés és a közhasznúság egyes kérdéseiről szóló 350/2011. (XII. 30.) Korm. rendelet előírásainak. E számviteli politika a Villamosenergia-ipari Nyugdíjas Alapítvány adottságainak, körülményeinek leginkább megfelelő számviteli rendszer kialakítását alapozza meg.

I. AZONOSÍTÓ ADATOK, ÁLTALÁNOS RÉSZ

A szervezet neve: Villamosenergia-ipari Nyugdíjas Alapítvány

Címe:2800 Tatabánya Gál István lakótelep 803.3/8.Nyilvántartási szám: Pk. 60.212/1191/14 Adószáma:19148793-1-11

A szervezet célja: A Villamosenergia-ipari nyugdíjasok és családtagjainak szociális egészségügyi ellátása. Anyagi hozzájárulás rászorulóknak a légszükségleti javak beszerzéséhez. Nyugdíjas klubok rendezvényeinek támogatása. Betegség vagy gyógykezelés esetén támogatás.

Alakulás időpontja: 1991. október 09.

A Villamosenergia-ipari Nyugdíjas Alapítvány közhasznú társadalmi szervezetként működik.

Képviselő: Fermann József titkár.

Beszámoló elfogadására, jóváhagyására jogosult: a kuratórium.

Elfogadási határidő: tárgy évet követő április 30-ig.

ÁLTALÁNOS SZABÁLYOK

. A Szervezet a vagyoni és pénzügyi helyzetre ható eredményekről a kettős könyvvitel rendszerében teljesítés szemléletű nyilvántartást vezet. A pénzforgalmi gazdasági műveleteket és ezeknek az eszközökre és forrásokra gyakorolt hatását a valóságnak megfelelően, folyamatosan regisztrálja. Az egyéb, nem pénzforgalommal kapcsolatos gazdasági műveleteknek az eszközökben és forrásokban bekövetkezett hatását a főkönyvi számlákon évenként - az analitikus nyilvántartásokból készített összesítő bizonylat alapján rögzíti.

2

A Szervezet a kettős könyvvitelt magyar nyelven vezeti, melyet a Magyar Köztársaság pénznemében a naptári év végén lezár. Az alapító okirat szerint az alaptevékenysége körében áfa alanyisága nem áll fenn.

A SZÁMVITELI POLITIKA ALAPELVEI

A Számviteli Politikában elsősorban a számviteli törvényben meghatározott számviteli alapelveket kell alapul venni.

A teljesség elve

A tárgyévben felmerült és teljesült gazdasági eseményeket a beszámoló fordulónapjáig a pénzforgalmi adatok tartalmazzák. A főkönyvi könyvelésbe csak a pénzforgalmilag realizált gazdasági eseményeket jelentetjük meg.

Az alapelvek figyelembe vétele mellett a könyvvitelben rögzíteni kell valamennyi gazdasági eseményt, amelynek az eszközökre és a forrásokra, illetve a tárgyévi eredményre gyakorolt hatását a beszámolóban be kell mutatni a törvényben előírtak szerint. Biztosítani kell, hogy a gazdasági események könyvelésének alapját képező, az adott költségvetési évre vonatkozó bizonylatok hiánytalanul, hézagmentesen feldolgozásra kerüljenek.

A valódiság elve

A beszámolóban csak olyan tételeket szabad szerepeltetni, melyek valóságban is megtalálhatóak, bizonyíthatóak, kívülállók által is megállapíthatók. Ennek alapvető feltétele az, hogy a számviteli politikában, illetve a leltározási szabályzatban foglalt előírások szerint készüljön el a beszámolót alátámasztó leltár.

A világosság elve

A beszámolónak érthető, áttekinthető, a jogszabályban előírt formában kell készülni. Az érthetőség a beszámolóban szereplő információk lényeges jellemzője kell, hogy legyen

A folytonosság elve

A folytonosság elve azt jelenti, hogy a költségvetési év nyitó adatainak meg kell egyezniük az előző év megfelelő záró adataival.

Az óvatosság elve

Az óvatosság elve abban nyilvánul meg, hogy a vásárolt eszközök a bekerülési értéknél magasabb értékben nem vehetők nyilvántartásba. Az előírások szerinti értékcsökkenést minden esetben el kell számolni.

Lényegesség elve

Lényegesnek minősül minden olyan információ, amelynek elhagyása vagy téves bemutatása befolyásolhatja a felhasználóknak a beszámoló alapján hozott döntéseit. A lényegesség függ a tétel vagy tévedés nagyságától, ahogyan az elhagyás vagy a téves bemutatás adott körülményei között megítélhető.

3

Az elv úgy érvényesül, hogy a költségvetési beszámoló kiegészítő mellékleteinek szöveges indokolásában minden olyan körülményt, információs be kell mutatni, amelynek elhagyása befolyásolná a gazdálkodásról a megbízható, valós összkép kialakítását.

Az eszközök bekerülési értékének meghatározásánál alapelvként az Sztv-ben foglalt előírásokat kell alkalmazni.

A jogszabályi előírásoknak megfelelően a könyvviteli mérlegben eszközként kell kimutatni a Szervezet működését, tevékenységét, feladatellátását szolgáló befektetett eszközöket és forgóeszközöket – a bérbe vett eszközök kivételével. .

Befektetett eszközök

Befektetett eszközként csak olyan eszközt szabad kimutatni, amelynek az a rendeltetése, hogy az alapítvány tevékenységét tartósan, legalább egy éven túl szolgálja.A befektetett eszközök közé az immateriális javakat, a tárgyi eszközöket, a befektetett pénzügyi eszközöket kell besorolni.

Forgóeszközök

A forgóeszközök csoportjába a könyvviteli mérlegben a készleteket, szervezet tevékenységét nem tartósan szolgáló pénzeszközöket és az egyéb aktív pénzügyi elszámolásokat kell besorolni. A könyvviteli mérlegben készletként a vásárolt új (raktáron levő) készleteket kell kimutatni.A pénzeszközök között kell kimutatni a pénztárban és a betétkönyvben levő készpénzállományt, a hitelintézeteknél vezetett bankszámlákon lévő követelések értékét.

Egyéb aktív elszámolások

Egyéb aktív pénzügyi elszámolásként kell kimutatni a könyvviteli mérlegben azokat a függő kiadásokat, amelyek az adott időszakban nem számolhatók el véglegesen kiadásként A költségvetési átfutó kiadás olyan kifizetés, amely alaptevékenység ellátásához közvetve kapcsolódik, ideiglenes vagy lebonyolítás jellegű kiadás. Itt kell kimutatni az utólagos elszámolásra nyújtott különböző előleget.A költségvetési kiegyenlítő kiadás olyan kifizetés, amely költségvetési elszámolási körbe tartozó pénzeszköz számlák (pénztár, betétkönyv, bankszámlák egymás közötti kiadási pénzforgalmának technikai elszámolására szolgál.

Források

A könyvviteli mérlegben forrásként kell kimutatni a saját tőkét, a tartalékokat és minden kötelezettséget.

Saját tőkeSaját tőkeként kell kimutatni az alapítvány tulajdonát képező vagyon eszközeinek forrását, amely folyamatos tőkeváltozásból ered. A saját tőke: induló tőkéből, tőkeváltozásból és értékelési tartalékból tevődik össze.Induló tőkeként kell a könyvviteli mérlegben kimutatni az eszközök forrásául szolgáló tartós források állományát. Tőkeváltozásként kell kimutatni az eszközök finanszírozására szolgáló tartós forrásokat, valamint forráscsökkenéseket. A könyvviteli mérlegben a pozitív előjelű tőkeváltozás a megállapított saját

4

tőkéhez viszonyított növekedést, negatív előjelű tőkeváltozás pedig a saját tőke csökkenését mutatja.

Tartalék A költségvetési év tartalékaként kell kimutatni a pénzmaradványt, amely az alaptevékenység - aktív és passzív pénzügyi elszámolások pénzforgalma nélküli - ténylegesen teljesített tárgyévi bevételeinek, valamint a ténylegesen teljesített tárgyévi kiadásainak különbözete.

Kötelezettségek Kötelezettségként kell a könyvviteli mérlegben kimutatni a jogszabályi előíráson, a bírósági, illetve az államigazgatási jogerős határozaton alapuló fizetési kötelezettségeket, továbbá az egyéb passzív pénzügyi elszámolásokat is. A kötelezettségek hosszú és rövid lejáratúak lehetnek.

Egyéb passzív pénzügyi elszámolások

Egyéb passzív pénzügyi elszámolásként kell kimutatni a könyvviteli mérlegben azokat a függő bevételeket, amelyek az adott időszakban nem számolhatók el véglegesen bevételként, továbbá a gazdálkodáshoz közvetlenül nem kapcsolódó, de eseti feladattal összefüggő átfutó bevételeket, valamint a kiegyenlítő bevételeket. A Alapítvány a 100 ezer forint egyedi bekerülési (beszerzési és előállítási) érték alatti un. kis értékű vagyoni értékű jogok, szellemi termékek bekerülési (beszerzési, előállítási) értékét beszerzéskor egy összegben elszámolja dologi kiadásként.

Az így elszámolt használatba került vagyoni értékű jogokkal, szellemi termékekkel kapcsolatban - a tulajdon védelme érdekében - biztosítani kell az egyedi nyilvántartást mennyiségben.Számítástechnikai eszközök közül az önálló egységet képviselő eszközöket egyedileg külön kell nyilvántartásba venni a tárgyi eszköz analitikus nyilvántartásában, értékhatártól függetlenül. Ilyen eszközök lehetnek pl. monitor, nyomtató.

KIS ÉRTÉKŰ KÉSZLETEK, KÖVETELÉSEK

a. Fajlagosan kis értékű eszközök nagyságafajlagosan kis értékű készletnek minősül minden olyan eszköz, melynek értéke nem haladja meg a 3.000,- forintot. ezen érték alatti eszközöket mennyiségben sem kell nyilvántartani.

b. Kisösszegű követelés minősítése Az Alapítvány a gazdálkodás során kisösszegű követelésnek tekinti azt a követelést, melynek összege nem haladja meg a 100.000,- forintot.

5

A befektetett eszközök és immateriális javakértékcsökkenésének elszámolása

Terv szerinti értékcsökkenés

Az immateriális javak és a tárgyi eszközök hosszú ideig szolgálják az alapítvány tevékenységét, működését. Használatuk során amortizálódnak, veszítenek értékükből. Valós, mérleg szerinti értékük megállapításának egyik eszköze az értékcsökkenés elszámolása. Az értékcsökkenést a bekerülési érték alapján számítva, az alábbiakban meghatározott leírási kulcsok alapján kell elszámolni az alaptevékenységhez, mivel az alapítvány vállalkozási tevékenységet nem folytat.Az értékcsökkenést a bekerülési (beszerzési vagy előállítási) érték alapján számítva a következők szerint kell megállapítani:

a. szellemi termékek 33%,b. egyéb gépek, berendezések és felszerelések 14,5%c. számítástechnikai és ügyvitel technikai eszközök 33%, d járművek 20%,

Az Alapítvány nem él a terven felüli értékcsökkenés elszámolásának lehetőségével.

A bizonylatok könyvekben történő rögzítésének rendje

Minden gazdasági műveletről, eseményről, amely az eszközök, illetve az eszközök forrásainak állományát vagy összetételét megváltoztatja, bizonylatot kell kiállítani (készíteni). A gazdasági műveletek (események) folyamatát tükröző összes bizonylat adatait a könyvviteli nyilvántartásokban rögzíteni kell.

A számviteli (könyvviteli) nyilvántartásokba csak szabályszerűen kiállított bizonylat alapján szabad adatokat bejegyezni. Szabályszerű az a bizonylat, amely az adott gazdasági műveletre (eseményre) vonatkozóan a könyvvitelben rögzítendő és a más jogszabályban előírt adatokat a valóságnak megfelelően, hiánytalanul tartalmazza, megfelel a bizonylat általános alaki és tartalmi követelményeinek, és amelyet - hiba esetén - előírásszerűen javítottak.

A bizonylatok feldolgozási rendjének kialakításakor figyelembe kell venni a következőket: a pénzforgalmat érintő gazdasági műveletek, események bizonylatainak adatait késedelem nélkül,

készpénzforgalom esetén a pénzmozgással egyidejűleg, bankszámla,forgalomnál a hitelintézeti értesítés megérkezésekor a könyvekben rögzíteni kell.

A beszámoló formája, tartalma és a beszámoló-készítés időpontjának meghatározása

1. A Villamosenergia-ipari Nyugdíjas Alapítvány a működéséről folyamatosan, de évente legalább egy alkalommal tájékoztatja a nyilvánosságot.

A Villamosenergia-ipari Nyugdíjas Alapítvány az általa használt tájékoztatási eszközökön keresztül https://sites.google.com/site/vinyalapitvany/ valamint– EVDSZ honlapján, hírlevélben, illet a Forródrótban – ad tájékoztatást működéséről és az adományok felhasználásáról. E tájékoztatás a közhiteles nyilvántartások számára benyújtandó beszámolón túl további ismertetést nyújt.

2. A Villamosenergia-ipari Nyugdíjas Alapítvány a civil szervezet éves költségvetési tervét a számviteli törvény szerinti egyes egyéb szervezetek beszámoló-készítési és könyvvezetési

6

kötelezettségének sajátosságairól szóló 224/2000. (XII. 19.) Korm. rendelet alapján készített beszámoló tartalmi elemeinek megfelelően készíti el.

3. A Villamosenergia-ipari Nyugdíjas Alapítvány, mint civil szervezet szolgáltatásai fenntarthatósága biztosítása érdekében az ésszerű gazdálkodás elve szerint jár el, amely alapján az éves költségvetését úgy tervezi meg, hogy kiadásai és bevételei (adományok és felajánlások, költségvetési támogatások, gazdasági-vállalkozási tevékenységek bevétele, önkéntesek nem pénzbeli hozzájárulása, más bevételek) egyensúlyban legyenek.

A Villamosenergia-ipari Nyugdíjas Alapítvány az Ectv. 28. §-ában meghatározott beszámolójához kapcsolódó közhasznúsági mellékletet az erre a célra rendszeresített formanyomtatványon készíti el. A beszámoló fordulónapja tárgyév december 31-e, a mérlegkészítés időpontja, de legkésőbb tárgyévet követő év április 30, hogy az május 31-ig a letétbe helyezhető legyen.

A Villamosenergia-ipari Nyugdíjas Alapítvány egyszerűsített beszámolót, a 224/2000. (XII. 19.) Korm. rendelet 1. és 3. sz. mellékleteiben meghatározott szerkezetben és legalább az előírt részletezésben, bizonylatokkal alátámasztott,– kettős könyvviteli programmal szabályszerűen vezetett adatok alapján, világos és áttekinthető formában köteles elkészíteni.

A mérleg tartalmára vonatkozó, a Számv. tv. 101–103. §-aiban, foglalt előírásokat kell alkalmazni. A mérlegben a saját tőke indulótőkéből, tőkeváltozásból, lekötött tartalékból, tárgyévi eredményből áll.

A Villamosenergia-ipari Nyugdíjas Alapítvány az ajándékként, használati célra történő felajánlásként – térítés nélkül – kapott eszközöket, ha az átadó jogi személy, akkor a könyv szerinti értéken, ha magánszemély, akkor felajánlási értéken az indulótőkével szemben veszi állományba.

A költségek elszámolása pénzforgalmi szemléletű előírások szerint történik, minden költség azt az időszakot terheli, amelyikben kifizetésre került. Az analitikus nyilvántartásoknak, teljes körűnek és megbízhatónak kell lennie, a számviteli törvény előírásainak megfelelően.

A Villamosenergia-ipari Nyugdíjas Alapítvány az egyszerűsített éves beszámoló eredmény-levezetését a 224/2000. (XII. 19.) Korm. rendelet 2. sz. mellékletének megfelelően készíti el.

Az eredmény megállapításánál, illetve az árbevételek (bevételek), valamint a költségek, ráfordítások (kiadások) elszámolásánál figyelembe kell venni a 115/1992. (VII. 23.) Korm. rendeletben foglaltakat, illetve a 224/2000. (XII. 19.) Korm. rendeletben előírtakat.Az Alapítvány könyvvizsgálatra nem kötelezett.

A Villamosenergia-ipari Nyugdíjas Alapítvány bevételei:

A. Összes célszerinti tevékenységre kapott támogatás

1. Célszerinti működésre kapott támogatás központi költségvetésből a személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerint kiutalt összege (adó 1 %) külföldi magán és jogi személyektől, egyéb

2. Pályázati úton elnyert támogatás - Programokra elnyert támogatások- Önkormányzattól elnyert támogatások

7

3. Célszerinti tevékenységből származó bevétel4. Tagdíj5. Egyéb bevétel (pl. kamat)

A Villamosenergia-ipari Nyugdíjas Alapítvány, vállalkozási tevékenységet nem folytat.

Nem bevételként, hanem kötelezettségként kell kimutatni azt az alaptevékenység céljára kapott támogatást, amelyet pályázati vagy egyéb más úton kap, és azt továbbutalja, illetve átadja olyan szervezet részére, amely a cél szerinti feladatot közvetlenül megvalósítja, és az így támogatott szervezet az egyéb szervezettől, közhasznú egyéb szervezettől kapott eszközöket (pénzeszközöket, illetve egyéb eszközöket) bevételként mutatja ki.

A Villamosenergia-ipari Nyugdíjas Alapítvány kiadásai: az Alapítvány működési költségei (bérleti, üzemeltetési költségek, anyagok, készletek, egyéb szolgáltatások, cél szerinti – pályázati támogatási szerződésben meghatározott kiadások

A Villamosenergia-ipari Nyugdíjas Alapítvány a társasági adóról és osztalékadóról szóló, módosított 1991. évi LXXXVI. törvény (a továbbiakban: Tao tv.) hatálya alá tartozik, a társasági adóbevallást el kell készítenie és azt a tárgyévet követő év május 31-ig be kell nyújtania az APEH felé. A Villamosenergia-ipari Nyugdíjas Alapítvány nem végez vállalkozási tevékenységet, így a tárgyévre vonatkozó társasági adóbevallását kiválthatja a tárgyévet követő év február 15-éig benyújtandó ’01-as adóbevallásban tett nyilatkozatával.

Nyilvántartások

A könyvvitelhez kapcsolódóan a Villamosenergia-ipari Nyugdíjas Alapítvány a következő analitikus nyilvántartásokat kell vezetnie:

befektetett eszközökön belül: immateriális javak nyilvántartása, tárgyi eszközök – nyilvántartása;

adók, adójellegű elvonások nyilvántartása; szigorú számadásra kötelezett bizonylatok, nyomtatványok nyilvántartása; bármely a Villamosenergia-ipari Nyugdíjas Alapítvány által szükségesnek ítélt részletező kimutatás.

A kettős könyvvitel keretében vezetett nyilvántartásokba az adatokat csak bizonylat alapján szabad bejegyezni.A könyvelés alapját képező bizonylatokat, szerződéseket, dokumentumokat, bankkivonatokat időrendi sorrendben kell lefűzni, mely alapján a könyveléssel megbízott személy gondoskodik a kettős könyvviteli programban való könyvelésről.

BEFEKTETETT PÉNZÜGYI ESZKÖZÖK ÉRTÉKELÉSE

A befektetett pénzügyi eszközök között azokat az eszközöket kell kimutatni (részesedés, értékpapír, adott kölcsön), amelyeket a Villamosenergia-ipari Nyugdíjas Alapítvány azzal a céllal fektetett be, hogy ott tartós jövedelemre (osztalékra, hozamra, vagy kamatra) tegyen szert. A Villamosenergia-ipari Nyugdíjas Alapítvány pénzügyi befektetésekkel nem rendelkezik.

8

KÖVETELÉSEK ÉRTÉKELÉSE

Követelésnek minősülnek a Villamosenergia-ipari Nyugdíjas Alapítvány szemben fennálló tartozások, a különféle szállítási, vállalkozási, szolgáltatási, egyéb szerződésekből jogszerűen eredő, pénzformában kifejezett fizetési igények. Követelésként kell nyilvántartani más szervezetek, cégek, magánszemélyek, a vevők vagy a munkavállalók által elismert, de nem teljesített vagy még csak részben teljesített tartozásait.

Egyéb követelések közé az anyagi felelősség érvényesítése címén előírt összegekkel, bírósági letiltásokkal; különféle elszámolásokra (útiköltség-előleg, üzemanyag-előleg) kiadott összegekkel

kapcsolatos követelések tartoznak.

PÉNZESZKÖZÖK ÉRTÉKELÉSE

A könyvelés során a pénzeszközöket és azok állományát az alábbi bontásban kell kimutatni:1. pénztár,2. bankszámlák,3. elkülönített – illetve lekötött betétek

A Villamosenergia-ipari Nyugdíjas Alapítvány készpénzállományát és annak forgalmát a pénztár számlán mutatja ki. A készpénzkezeléshez kapcsolódó nyomtatványokat szigorú számadási kötelezettség alá kell venni.

A pénzeszközök számlára a pénzintézet terhelési, illetve jóváírási értesítése alapján kell könyvelni a forintfedezet elkülönítésének, továbbá feloldásának és felhasználásának összegét.

A Számv. tv. értelmében a pénzeszközöket érintő gazdasági műveletek, események bizonylatainak adatait a pénzmozgással egyidejűleg, illetve a pénzintézeti értesítés megérkezésekor kell könyvelni.

A Villamosenergia-ipari Nyugdíjas Alapítvány a pénzeszközök leltározását minden évben december 31-ével egyeztetéssel köteles elvégezni. A mérleg fordulónapján a pénztárban lévő készpénz összegét a pénztárkönyvvel egyezően, bekerülési értéken kell a mérlegben felvenni. A bankbetétek értékét a mérleg fordulónapján a pénzintézeteknél elhelyezett betétek bankkivonattal egyező értéken kell a mérlegbe beállítani.

KÖTELEZETTSÉGEK ÉRTÉKELÉSE

A kötelezettségek azok a szállítási, vállalkozási, szolgáltatási és egyéb szerződésekből eredő, pénzformában teljesítendő, elismert fizetések, amelyek a szállító vállalkozó, a szolgáltató, a hitelező, a kölcsönző által már teljesített, az Alapítvány által elfogadott, elismert szállításhoz, szolgáltatáshoz, pénznyújtáshoz kapcsolódnak. A kötelezettségek hosszú- és rövidlejáratúak.A kötelezettségeket a mérlegben könyv szerinti értéken kell értékelni.

Egyéb rövidlejáratú kötelezettségek közé tartoznak, az adóhatósággal szembeni kötelezettségek.

ELLENŐRZÉS, ÖNELLENŐRZÉS SORÁN FELTÁRT HIBÁK

A Villamosenergia-ipari Nyugdíjas Alapítvány lefolytatott adóhatósági ellenőrzés, vagy

9

önellenőrzés végzése során megállapított hiba – annak jellegétől: adóhiány, adóhiányt nem eredményező eltérés, számítási hiba, stb. függetlenül – jelentős összegűnek minősül:

ha az meghaladja a vétség éve szerinti mérleg főösszegének 2%–át, A felsorolt, előző évekre vonatkozó hibafeltárások miatti módosításokat a beszámoló mérlegének és eredmény levezetésének érintett tételénél az előző év adatai mellett be kell mutatni, azok nem képezik részét az eredmény levezetés tárgyévi adatainak.Az előző kategóriákba nem tartozó eltérések, mivel azok nem jelentős összegűek, a tárgyévi eredményt módosítják.

A KÖNYVVITELI ZÁRLAT

A könyvelést minden év december 31-én – az elvégzett egyeztetéseket követően le kell zárni.

SZÁMLATÜKÖR

A 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet 47. §., és a 48. §. előírja a mérleg összeállításához szükséges információkat tartalmazó, illetve beszámoló tartalmi azonosságát biztosító egységes Számlatükör használatát. A Számlatükör elkészítéséhez ezen korm. rendelet 9. sz. melléklete tartalmazza a könyvviteli számlák számát és megnevezését, valamint a számlaosztályok tartalmára vonatkozó előírásokat.

A Korm. rendeletben megadott főkönyvi számlák közül az Alapítvány által alkalmazásra kijelölt számlákat sajátosságainknak, adatszolgáltatási kötelezettségeinknek, valamint a nyilvántartási rendszerünknek megfelelően bontottuk tovább. Ezen alábontott főkönyvi számlák számát és elnevezését tartalmazza a Számlatükör. A Villamosenergia-ipari Nyugdíjas Alapítvány által alkalmazásra kijelölt számlák száma, megnevezése

Főkönyvi szám

Megnevezés

1.számlaosztályBEFEKTETETT ESZKÖZÖK

11 Immateriális javak131 Gépek, berendezések , felszerelések

2. számlaosztály készletek

3. számlaosztály pénzügyi eszközök

381Pénztár

384 Bank számlák 3841 Elszámolási számla3842 ………. számla3851 Kamatozó betétszámla3852 Elkülönített pénzeszközök 391 Átvezetési számla

10

4.számlaosztályForrások

41 Saját tőke411 Jegyzett tőke412 Tőketartalék 413 Eredménytartalék 414 Lekötött tartalék419 Mérleg szerinti eredmény42 Céltartalékok49 Évi mérlegszámlák491 Nyitómérleg számla492 Mérlegrendező számla493 Zárómérleg számla

5. számlaosztály Költségek

511 Vásárolt anyagok, irodaszerek, nyomtatványok512 Kisértékű tárgyi eszközök513 Egyéb anyagok521 Szállítási költség 522 Bérleti díjak523 Javítási költségek524 Hirdetés, reklám, propaganda526 Utazási és kiküldetési költség – napidíj nélkül527 Kommunikációs költségek – telefon – Internet528 szolgáltatások529 postaköltség531 Hatósági, igazgatási szolgáltatási díjak532 Pénzügyi befektetési szolgáltatás 533 Biztosítási díj534 Bankköltség535 Egyéb kiadás539 Üzemeltetés 57 Értékcsökkenési leírás

9.számlaosztályBevételek

966 Támogatások9662 Egyéb támogatások9663 Egyéb hozzájárulás9672 Önkormányzattól kapott támogatás9674 Adó 1 %-a9675 969 Egyéb bevétel971 Kapott kamat

11

ZÁRÓ RENDELKEZÉS

1. A Villamosenergia-ipari Nyugdíjas Alapítvány Számviteli Politikáját a Kuratórium elfogadta. Az elfogadott Számviteli Politika 2014. január 1. napjától alkalmazandó.

2. A Villamosenergia-ipari Nyugdíjas Alapítványnak minden évben felül kell vizsgálnia a számviteli politikát, hogy az időközben bekövetkezett változások követhetők legyenek.

3. A számvitel politika szerves része a Pénzkezelési és Leltározási szabályzat.

Kelt: Oroszlány, 2014. április 22.

Molnár Miklós Fermann JózsefElnök s.k. Titkár s.k.

12

PÉNZKEZELÉSI SZABÁLYZAT

A Villamosenergia-ipari Nyugdíjas Alapítványnak pénzforgalma lebonyolítása céljára bankszámlával kell rendelkezni.A számlavezető pénzintézetet az alapítvány szabadon választhatja.A számlavezető pénzintézet kiválasztásnál egyértelműen a gazdaságossági és célszerűségi szempontoknak kell érvényesülnie.

A számlavezető pénzintézetnél vezetett számlával kapcsolatosan alkalmazható fizetési módok lehetnek:

Átutalás készpénz befizetés – vagy készpénz felvét

A bankszámla működtetése:A számlával kapcsolatban aláírásra jogosult az alapítvány által kijelölt személy (titkár) a banknál bejelentett módon.

Az elektronikus banki kapcsolat rendszer

A készpénzkímélő pénzforgalom alkalmazása érdekében az alapítvány a bankszámlához kapcsolódóan a számlavezető pénzintézettel SMS bankkapcsolatot tart fenn, melynek részletes szabályait a pénzintézetekkel kötött szerződés tartalmazza.

A Villamosenergia-ipari Nyugdíjas Alapítvány házipénztárát úgy kell kialakítani és elhelyezni, hogy a pénzmegőrzés és tárolás az előírt biztonsági követelményeknek megfeleljen, illetve, hogy a tulajdon védelme teljes körűen biztosítva legyen.

A pénztárosi feladatokat a könyvelő látja el, akinek felelőssége kiterjed a házipénztár jogszabályi előírásoknak megfelelő működésére, az elszámolási és nyilvántartási rendjének kialakítására, valamint ezek betartásának rendszeres ellenőrzésére.

Házipénztár:

A házipénztár kezeléséért a pénztáros a felelős.

A házipénztárában (állandó ellátmányként, vagy elszámolási előlegként) max. 100 eFt tartható. Kivételes esetekben a elnök,titkár együttes engedélyével ez az összeg nagyobb is lehet (pl. segélyezés, stb.).

A pénztárban lévő készpénz megőrzéséről páncélszekrényben (vagy más biztonságos módon) való tárolással kell gondoskodni.

A házipénztár kezeléséért (az ellátmány, elszámolásra felvett összeg kezeléséért) a pénztáros anyagi felelősséggel tartozik.

A pénztáros feladata a házipénztárban tartott készpénz és egyéb értékek kezelése és megőrzése, valamint az azzal kapcsolatos nyilvántartások és elszámolások vezetése, a bizonylati fegyelem és a pénztárkeretre vonatkozó előírások maradéktalan betartása, és betartatása.Házipénztári bevételezést és kifizetést csak utalványozott okmány alapján lehet teljesíteni.A házipénztár feltöltése esetén is követendő szabály, hogy 500 eFt-ot meghaladó készpénz felvétel esetén plusz egy fő kísérő kötelező.

13

A pénztáros fő feladata a pénztárban tartott készpénz előírás szerinti kezelése és megőrzése, valamint a pénztárral kapcsolatos nyilvántartások és elszámolások vezetése. A pénztáros megbízható még egyéb értékek (pl. bonok stb.) továbbá a szigorú számadású nyomtatványok kezelésével és megőrzésével is. A pénztáros nem bízható meg a szigorú számadású nyomtatványok érvényesítésével. A pénztáros az utalványozóval és a pénztári ellenőrrel azonos személy nem lehet, a pénztári ellenőrzés feladatát az utalványozó is elláthatja. Két vagy több személy egy időben, közösen ugyanazt a pénztárt még kivételesen, kisegítésképpen sem kezelheti. A befizetésekről és kifizetésekről szabvány bizonylatot kell kiállítani. A bizonylattömbök szigorú számadású nyomtatványok, tehát ennek megfelelően kell nyilvántartani. A bizonylatok felhasználásának ellenőrzése érdekében csak folyamatos sorszámmal ellátott bizonylattömböket szabad felhasználásra kiadni. A pénztáros a be- és kifizetések sorrendjében éves sorszámmal köteles a bizonylatokat ellátni. Ezt a számot kell a pénztárjelentésben szerepeltetni. A bevételi (amennyiben szükséges) és a kiadási bizonylathoz minden esetben csatolni kell az utalványozott alapbizonylatot. Kifizetésre utalványozás nélküli összeg nem kerülhet. A pénztárbizonylatokat értelemszerűen, tintával kell kitölteni, (számmal és betűvel is kiírni az összeget) az üres sorokat kihúzni. Egy bizonylatra csak annyi tétel kerülhet, ahány sor azon szerepel. Ha több tétel kerül kifizetésre az alapbizonylatokat összesíteni kell. Pénztárbizonylaton a mellékletek számát minden esetben fel kell tüntetni. A kifizetést a pénztáros aláírásával, a pénz átvételét a felvevő teljes nevének kiírásával igazolja. A pénztárban ideiglenes jelleggel sem lehet elismerendő nyugta.A pénztáros csak személyazonossági igazolvány felmutatására fizethet, ilyen esetben a bizonylatra fel kell tüntetni a személyi igazolvány számát. Ha a pénz felvételére jogosult nem személyesen jelenik meg, megbízottja részére az összeg csak szabályszerűen kiállított meghatalmazás ellenében fizethető ki. A meghatalmazást a kiadási pénztárbizonylathoz kell csatolni. Pénztári nyilvántartások vezetésePénztári pénzátvételt vagy pénzkifizetést csak szabályos pénztári okmányok alapján szabad teljesíteni.A befizetésekről és kifizetésekről szabvány bizonylatot kell kiállítani. A pénztárbizonylatokat értelemszerűen, tintával kell kitölteni (számmal és betűvel is kiírni az összeget) az üres sorokat kihúzni. Egy bizonylatra csak annyi tétel kerülhet, ahány sor azon szerepel. Ha több tétel kerül kifizetésre, az alapbizonylatokat összesíteni kell.Pénztárbizonylaton a mellékletek számát minden esetben fel kell tüntetni. A kifizetést a pénztáros aláírásával, a pénz átvételét a felvevő nevének kiírásával igazolja.A bevételezési bizonylatot három példányban kell kiállítani, az első példányt a könyveléshez kell csatolni, a második példány (nyugta) a befizetőé, a harmadik pedig a tömbben marad.A kiadási bizonylatot két példányban kell kiállítani, az első példány a könyvelés bizonylata, a második a tömbben marad. A kiadási bizonylatokat minden esetben a pénzfelvevőnek alá kell írni. Szigorú számadású nyomtatványokat nyilvántartásba kell venni: - kiadási pénztárbizonylat tömbök, - bevételezési pénztárbizonylat tömbök. A nyilvántartásnak tartalmaznia kell a tömbök sorszámát, az igénybevétel és leadás dátumát, valamint az igénybevevő aláírását. - készpénzfelvételi utalványok füzete A nyilvántartásnak tartalmaznia kell a csekk sorszámát, a pénzfelvétel jogcímét (munkabér, vegyes stb.) összegét, az utalványozók aláírását, felvétel dátumát, a banki terhelés keltét és a pénzfelvevő aláírását.

14

Az elrontott bizonylatokat és csekkeket minden esetben át kell húzni és rá kell vezetni "RONTOTT" feliratot.

A működéshez szükséges készpénz és egyéb értékek forgalmának lebonyolítására, a pénzmegőrzés és tárolás előírt követelményeinek betartására biztonságos tárolási lehetőséget kell biztosítani.

A pénztáros csak valódi és forgalomban lévő pénzeket (bankjegyeket és érméket) fogadhat el a befizetőtől, és kifizetést is csak ilyen pénzben teljesíthet.

Nem fogadható el olyan bankjegy vagy érme, amelyről nyilvánvalóan megállapítható, hogy az nem a forgalomban természetes kopás következtében vesztett súlyából vagy sérült meg.

Utalványozás

A pénztárból kifizetéseket utalványozni kell. Az utalványozó az a személy, akik a kiadások kifizetését, a bevételek beszedését vagy elszámolását elrendelheti.

A Villamosenergia-ipari Nyugdíjas Alapítvány titkára korlátozás nélkül önállóan utalványoz.Az utalványozó felelős:

az utalványozás indokoltságáért; az utalványozott anyag vagy eszköz mennyiségének, illetve a forint összegének

szükségességéért; az utalványozási bizonylat szabályos kitöltéséért.

A pénztárban lévő készpénz megőrzése pénzkazettában történik.

Tilos a páncélkazetta eredeti és másolati kulcsát olyan helyen tartani, hogy az illetéktelen személy kezébe kerülhessen.

A kerekítés szabályai

A törvény értelmében, a forintban készpénzzel (bankjegy vagy érme átadásával) történő fizetés esetén - ha a fizetendő végösszeg nem 5 forintra vagy annak többszörösére végződik - az alábbiakban meghatározott kerekítési szabály alapján kell a fizetendő összeget megállapítani és kiegyenlíteni.

a 0,01 forinttól 2,49 forintig végződő összegeket lefelé, a legközelebbi 0; a 2,50 forinttól 4,99 forintig végződő összegeket felfelé, a legközelebbi 5; az 5,01 forinttól 7,49 forintig végződő összegeket lefelé, a legközelebbi 5; a 7,50 forinttól 9,99 forintig végződő összegeket felfelé, a legközelebbi 0;

forintra végződő összegre kell kerekíteni.A kerekítési szabályok csak a készpénzben kifizetett számlák, egyéb kifizetett tételek és bevételek esetén fordulnak elő. A kiadási pénztárbizonylat szöveg részébe először a számlán szereplő összeget kell feltüntetni, majd ha nem kerek az összeg, akkor az alatta levő sorba „kerekítés” szöveggel + vagy – előjellel a kerekítendő összeget kell beírni és az összesen sorba – továbbá a kiadási pénztárbizonylat felső részében már a kerekített végösszeget kell beírni.Elszámolásra pénzt csak személyre szólóan, az arra feljogosított személyek utalványozása és csak olyan bizonylat alapján lehet kifizetni, melyen az összeg rendeltetése és az elszámolás véghatárideje is fel van tüntetve.

15

Támogatással kapcsolatos szabályozás:

A segélyezési, céltámogatási és kérelmekről a titkár dönt..

Segélyezés:A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII törvény 1. számú melléklete meghatározza az önsegélyező feladatot is vállaló társadalmi szervezetek által adómentesen adható segélyek formáit.

E szerint adómentesen adható az elhunyt házastársa vagy az egyeneságbeli rokona részére folyósított temetési segély, valamint az alább felsorolt szociális segély.

Szociális segély típusú juttatás az önsegélyező feladat ellátásának vonatkozásában a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló törvényben felsorolt ellátásokat kiegészítő juttatások nyújtása. (Tbj.tv.14.§)

A szociális rászorultság mutatójaként a kérelmező háztartásában az egy főre jutó nettó jövedelmet határozza meg. Ez nem haladhatja meg a mindenkori öregségi nyugdíjminimum háromszorosát.

Az adómentes szociális segély igénylésének esetei: öregségi, rokkantsági, baleseti rokkantsági, özvegyi, szülői nyugdíj és árvaellátás

folyósítása, rehabilitációs járadék folyósítása.

A segélykérelmek beadásának szabályai:Segélykérelmet kezdeményezheti a nyugdíjas, (elhunyta esetén a házastárs, élettárs vagy egyeneságbeli rokon) kuratóriumi tag, illetve a kuratórium.A segély kérése a rendszeresített segélykérő lap kitöltésével történik A közölt adatok valódiságáért minden esetben a kérelmező felel!

Temetési segélykérelemhez csatolni kell a kérelmező nevére szóló temetési számlát és a halotti anyakönyvi kivonatot!

A szociális segély összege: 5.000-10.000,- Ft-ig terjedhet. Ettől eltérni a kuratórium többségi javaslatára a titkár jogosult, ez esetben a segély összege 20.000 Ft-ig terjedhet.

A temetési segély összege 20.000.-Ft, Ettől eltérni a kuratórium többségi javaslatára a titkár jogosult, ez esetben a segély összege 30.000 Ft-ig terjedhet.

Jóváhagyta az Alapítvány Kuratóriuma: a 2014. év április hó 22. napi ülésén

16

LELTÁROZÁSI SZABÁLYZAT

Leltározással kapcsolatos kötelezettségeket az 2000. évi C. számú Számviteli Törvény, alapjaiban meghatározza a leltározás és a leltár összeállítás irányelveit, szabályait. A mérlegtételek leltározással történő alátámasztását a törvény 69. §-a és a 46. § (3). bekezdése tartalmazza.

Alapvető követelmény a mérleg tételeinek leltárral történő alátámasztása, melyet évente a mérleg fordulónapjával el kell készíteni. A leltár szolgálja a valódiság elvének érvényesülését, biztosítja az összeállított leltáron keresztül az áttekinthetőséget, az értékelhetőséget és segíti az ellenőrzés folyamatát.

FOGALMAK MEGHATÁROZÁSA

1. A leltározás fogalma

A leltározás a Szervezet tulajdonában lévő befektetett- és forgóeszközök valamint azok forrásainak, továbbá a birtokában lévő idegen eszközök valóságban meglévő állományának (mennyiségének) megállapítása.

2. A leltár fogalma

A leltár olyan tételes kimutatás, amely az eszközök és források valóságban is meglévő állományát - mennyiségét és értékét - egy meghatározott időpontra vonatkozóan tartalmazza. A mérleg valódiság alátámasztására szolgáló kimutatás.. Az eszközöket és kötelezettségeket a leltározás során

mennyiségi felvétellel vagy egyeztetéssel, kell ellenőrizni.

A leltározás célja a helyes eszköz és forrásállományok megállapításán keresztül a mérleg valódiságának

biztosítása. A könyvelés, illetve a nyilvántartások ellenőrzése és egyúttal a bizonylati fegyelem

megszilárdításának elősegítése. A leltározást a mérleg fordulónapjával kell elvégezni

Leltárnak kell tekinteni a leltározás alapján helyesbített és ellenőrzött - a könyveléssel egyező - kivonatokat.

A leltárt évvégén december 31-ei állapot szerint az 1. számú és a 2. számú melléklet szerint kell elkészíteni.

Jóváhagyta az Alapítvány Kuratóriuma: a 2014. év április hó 22. napi ülésén

17

Villamosenergia-ipari Nyugdíjas Alapítvány 1.számú melléklet

J E G Y Z Ő K Ö N Y V

Tárgy: Készpénzállomány leltározása

Készült: 201... december ....-én .......................................................házipénztárában.

Jelen vannak: .................................................................................. pénztáros .................................................................................. ................................................................................... titkár

Jelen lévők megállapítják, hogy a pénztár szabályos lezárását követően a pénztárban a mai napon az alábbi címletű és összegű készpénz volt:

Címlet értékmennyi- ség db.

Összes érték Ft.

20 000 0 010 000   05 000   02 000   01 000   0

500   0200   0100   050   020   010   05   0

összes érték    

A pénztárjelentés szerinti készpénzkészlet: . .............................. FtLeltározott készpénzkészlet: ............................... FtEltérés a pénztárjelentés szerinti készpénzkészlettől: ............................. FtA leltározás során tett egyéb megállapítások:

k.m.f.

Pénztáros Titkár

18

Villamosenergia-ipari Nyugdíjas Alapítvány 2. számú melléklet

Tárgyi eszköz nyilvántartólap

Tárgyi eszköz megnevezése: Típus: Nyilvántartási szám:

Gyártó vállalat Gyártási év: Gyártási szám:

Beszerzés ideje: Értékcsökkenési leírás %-a: Beszerzési ár:

Üzembe helyezés ideje: Selejtezés időpontja: Beszerzési ár felújítás után:

ÉV Tárgyi eszköz értéke év végén

Elszámolt értékcsökkenés Tárgyi eszköz nettó értéke

december 31-énaz év folyamán összesen

19

3. számú mellékletKérelem

Alulírott ………………………………………………………. azzal a kéréssel fordulok a Villamosenergia-ipari Nyugdíjas Alapítványhoz, hogy rendkívüli szociális segélyben részesíteni szíveskedjék.Kérésemet az alábbiakkal indoklom:……………………………………………………………………………………

……………………………………………………………………………………

……………………………………………………………………………………

……………………………………………………………………………………Nyugdíjazásom ideje:

Havi nyugdíjam összege:

Dátum: …………………………… 200……………. Hó …. Nap

Kérelmező aláírása:

Kérelmező lakcíme, telefonszáma:

Melléklet: havi nyugdíjról igazolás másolata

A kuratórium a fenti indokok és a mellékelt igazolás alapján ………………Ftsegély kifizetését javasolja.

Dátum: …………………………… 200……………. Hó …. Nap

Kuratóriumi titkár

20

4. számú mellékletKérelem

Alulírott …………………………………………………………….azzal a kéréssel fordulok a Villamosenergia-ipari Nyugdíjas Alapítványhoz, hogy kegyeleti segélyben részesíteni szíveskedjen.

Az elhunyt neve:

Születési ideje, helye:

Nyugdíjba vonulása előtti munkahelye(i):

Havi nyugdíja:

Dátum:……………………. 200…………….hó ……. nap

Kérelmező aláírása:

Kérelmező lakcíme:

Kérelmező havi jövedelme:

A kuratórium a fentiek alapján ……………………Ft kegyeleti segély kifizetését javasolja.

Kuratóriumi tag Kuratóriumi tag

Mellékletek: Halotti anyakönyvi kivonat másolata Temetési számla másolata Kérelmező jövedelméről igazolás

21

5.számú mellékletÁtvételi elismervény

Alulírott elismerem, hogy a mai napon a Villamosenergia-ipari Nyugdíjas Alapítvány kuratóriumi tagjától a mai napon kegyeleti segély címén az alábbi összeget átvettem:

……………… Ft azaz ………………………………………………….. forint.

Dátum: ……………………. 200……….. hó …. Nap

Átvevő: Átadó:

Név: Név:

Lakcím: Lakcím:

Adó azonosító jel: Szemig. szám:

Szemig. szám:

Átvevő aláírása: Átadó aláírása:

Előttünk mint tanuk előtt:

Név: Név:

Lakcím: Lakcím:

Szem.ig.szám: Szem.ig.szám:

Aláírás: Aláírás:

22

6. számú mellékletÁtvételi elismervény

Alulírott elismerem, hogy a mai napon a Villamosenergia-ipari Nyugdíjas Alapítvány kuratóriumi tagjától a mai napon szociális segély címén az alábbi összeget átvettem:

……………… Ft azaz ………………………………………………….. forint.

Dátum: ……………………. 200……….. hó …. Nap

Átvevő: Átadó:

Név: Név:

Lakcím: Lakcím:

Adó azonosító jel: Szemig.szám:

Szemig.szám:

Átvevő aláírása: Átadó aláírása:

Előttünk mint tanuk előtt:

Név: Név:

Lakcím: Lakcím:

Szem.ig.szám: Szem.ig.szám:

Aláírás: Aláírás:

23

7. számú melléklet

IgazolásNem magánszemély adózó résére 20 . évi juttatásról

1.Az adomány jogosultjának1.1. Megnevezése: Villamosenergia-ipari Nyugdíjas Alapítvány1.2. Székhelye: 2800 Tatabánya Gál István ltp.803.3/8.1.3. Adószáma: 19148793-1-111.4. Közhasznúsági fokozata: Közhasznú szervezet1.5. A közhasznúsági minősítéséről rendelkező bírósági határozat száma: Pk.60.212/1191/14.2. a közcélú adománnyal támogatott cél: Villamosenergia-ipari nyugdíjasok és családtagjainak szociális egészségügyi ellátása. Anyagi hozzájárulás rászorulóknak a légszükségleti javak beszerzéséhez. Nyugdíjas klubok rendezvényeinek támogatása.Betegség vagy gyógykezelés esetén támogatás.

3. Az Adomány összege: forint.

4. Az összeget adományozó:4.1. Megnevezése:

4.2. Székhelye:

4.3. Adószáma:

Az igazolást a társasági adóalap megállapítása céljából adtam ki.

Tatabánya, 20….

Fermann Józseftitkár

24