SZÁMÍTÓGÉPES TERMELÉSIRÁNYÍTÁS-TIR

TERMELÉSIRÁNYÍTÁS TERVEZÉS, ELŐKÉSZÍTÉSIRÁNYÍTÁS

feladata: megtervezni, előkészíteni és irányítani a gyártáshoz szükséges anyagi és informatikai feltételek biztosítását.Megválaszolandó: MIT? HOL? MIKOR?

Termelésirányítási szint Időhorizont

TERMELÉSTERVEZÉS = hosszútávú 2-3 hónap, esetleg 0,5-1 év

TERMELÉSÜTEMEZÉS 5-10 nap, esetleg 1-3 hónap = középtávú, rövidtávú

TERMELÉSPROGRAMOZÁS=finomprogramozás, operatív irányítás, 8-24 óraon line/off line

FORGÁCSOLÁSTECHN.TERVEZÉS

= CAPP = ATTR =

T

E

R

M

E

L

É

S

I

R

Á

N

Y

Í

T

Á

S

=

PPS

=

TIR

TERMELÉSTERVEZ.

ÉVES

NEGYEDÉVES

TERMELÉSÜTEMEZ.

HAVI

HETI

OPRATÍV

IRÁNYÍTÁS

FINOMPROGRAMOZÁS

GYÁRTÓRENDSZER(üzem, műhely, gyártósor)

= CAM = IGYR

ADAPTÁLÁS,POSZTPROCESSZÁLÁS

MŰVELET ÉS MŰVELET-ELEM TERVEZÉS

MŰVELETISORRENDTERVEZÉS

TECHNOLGÓGIAIELŐTERVEZÉS

jelentés a gyártási programvégrehajtásáról

gyártási program és -dokumentáció

technológiai dokumentáció

GYÁRTMÁNY

KONSTRUKCI

ÓS

TERVEZÉS

=

C

A

D

=

KÉSZÜLÉK

SZERSZÁM

technológiahelyes

konstrukció kialakítása

más

odla

gos

optim

álás

műv

elet

irány

ítási

lapműv. sorrendváltozatok

optimális sorrend

alkatrészgyártási

feladat leírása

alkatrész, előgyártmány,fő gyártási eljárások

gyártmánytervezési igény

gyártmány, részegységek, alkatrészek leírása

készüléktervezési igény

készülék leírása

szersz. tervezési igény

szerszám leírása

műv

elet

-te

rvek

TIR a gyártás műszaki előkészítésének és irányításának rendszerében, információs kapcsolatok

Gyártási korlátok

TERMELÉS-IRÁNYÍTÁSIRENDSZER

(PPS)

TECHNOLÓGIAITERVEZÕ-RENDSZER

(CAPP)

Technológiaiinformációk

A PPS/CAPP kölcsönkapcsolatok lényege

Vállalati információs rendszer

- Vállalat-politikai szintû tervezés (távlati terv)- Stratégiai tervezés (középtávú terv)

- Vállalati éves gazdálko- dási tervezés

- Gyártási folyamatok irányítása

- Döntési hálózat- Készletgazdálkodás és szükséglelttervezés- Termékkövetés- Értékforgalom- Munkaerõgazdálkodás

- Rendelésállomány nyilvántartás- Készáru-kiszállítás és kibocsátás-elõrejelzés- Szabad kapacitások nyilvántartása- TMK- Komplex minõségelleõrzés

- Termeléstervezés- Termelésütemezés- Termelésprogramozás

C s

ö k

k e

n õ

i d

õ h

o r

i z o

n t

- Mûszaki elõkészítés

Technológiaialternatívák

Szűkebb értelemben vetttermelésirányítás

Tágabb értelemben vett termelésirányítás

A termelésirányítás szűkebb és tágabb

értelmezése

VÁLLALATI SZERVEZET

TER

MEL

ÉSIR

ÁNYÍ

TÁS Termelés-

tervezés

Termelés-ütemezés

Termelés-programozás

Gyártási folyamat-irányítás

Fizikai rendszer

Mûszakielõkészítés

Operatívelõkészítés

RUGALMASGYÁRTÓRENDSZER

Rugalmas gyártórendszer

termelésirányításának illeszkedése a teljes

vállalati termelésirányítási

rendszerébe

I. ÉRTÉKESÍTÉSIELŐREJELZÉS

II. MŰSZAKI

ÜGYVITEL

III. K

ÉSZL

ET-

GAZ

DÁLK

ODÁ

S

VIII. MŰHELYSZINTŰ

IRÁNYÍTÁSVI

I. M

ŰVEL

ET-

ÜTEM

EZÉS

VI. KAPACITÁS-

TERVEZÉS

V. BESZERZÉS

KÖZPONTIADATBÁZIS

Szerszám törzskészülék törzs

Gyártmányszerkezet

Műv. részletez.

Nyitott beszer-zési igények

Nyitott beszerz.rendelések

Szállítók

Beszerzések Tételtörzs

Homogénmunkahely törzs

Művelettervek

Rendelésösszesítés

MUNKAADAGOLÁSFI

NOM

PROG

RAM

OZÁS

DURV

APRO

GRAM

OZÁS

SZŰ

KEN

ÉR

TELM

EZET

T TE

RM

ELÉS

IRÁN

YÍTÁ

S

COPICS Communication Oriented PICSPICS Production and Information Control System

Adatbázis:

1. Beszerzések2. Szállítók3. Nyitott beszerzési rendelések4. Nyitott beszerzési igények5. Tételtörzsállomány6. Homogén munkahely törzsállomány

7. Szerszám törzsállomány8. Művelettervek9. Gyártmányszerkezet leíró adatok (darabjegyzékek)10.Rendelés összesítés11.Műveletek részletezése

1. Értékesítés előrejelzés

Ez az alrendszer az elmúlt tervidőszakok végtermék-értékesítési statisztikai adataiból a regresszió- és korreláció-analízis módszereivel becslést készít a jövőben várható értékesítési lehetőségekről. Az alrendszer működésének eredményeként képződő végtermék igényeknek a konkrét megrendelésekkel történő összevetése útján különböző tervvariánsok állíthatók elő.

2. Műszaki ügyvitel

Ez az alrendszer lényegében az ún. műszaki-technológiai adatbázis létrehozását, karbantartását és az adatbázisból származtatható leglényegesebb dokumentációk számítógépes előállítását végzi.

A technológiai tervezőrendszerek felé ennek az alrendszernek kell megteremtenie a kapcsolatot, ha a termelésirányítási és technológiatervezési feladatokat közös számítógépes rendszerben kívánjuk összevonni. A PICS rendszerben ilyen megoldás még nincs, a technológiai tervezés eredményadatait apriori ismertnek tételezi fel.)

A műszaki ügyviteli alrendszernek két fontos funkciója van, ezek:• Az iparvállalat műszaki-technológiai alapadatainak:

– tétel leírások;– darabjegyzékek;– művelettervek (műveleti utasítások);– homogén munkahely adatok;– szerszám- és készülék adatok;– számítógépes nyilvántartása és kezelése.

• A műszaki-technológiai adatbázis felhasználásával a konstrukciós és a technológiai szervek információkkal való ellátása. E két feladatot a felhasználói igényeknek megfelelően generált adatbázis kezelő programrendszer látja el, amely elvégzi:

– a műszaki-technológiai adatoknak közvetlen hozzáférésű tárolóeszközökön (mágneslemez) történő tárolását;– a tárolt adatok között lévő logikai kapcsolatok leképezését fizikai címreferenciák segítségével;– a tárolt adatok karbantartását;– az adatbázisban tárolt adatokból a megfelelő típuskimutatások:

tétel-katalógusok;darabjegyzékek;művelettervek (műveleti utasítások);homogén munkahely terhelések;szerszám (készülék) szükségleti jegyzékek számítógépes előállítását.

3. Készletgazdálkodás

Ez az alrendszer az iparvállalatnál meglévő készletek (nyersanyagok, vásárolt alkatrészek, raktározott félkésztermékek, stb.)

• nyilvántartásával• osztályozásával• gazdaságos rendelési mennyiségeink meghatározásával foglalkozik. A

készletgazdálkodás eredményeképpen információk nyerhetők a mindenkori raktárkészletekről (tárolási helyekről vett bontásban is), valamint az optimális készletfeltöltési időpontokról és mennyiségekről.

4. Szükséglettervezés

Ez az alrendszer a végtermékekre vonatkozó gyártási program, a számítógépben tárolt szerelvény-komponens (szerelési részegység-alkatrész) összefüggések (darabjegyzékek), valamint a mindenkori raktáron és rendelés alatt álló készletek alapján az ún. idősoros szükségletgenerálás és nettósítás módszereivel meghatározza a nettó szükségleteket végtermék, szerelvény, alkatrész és nyersanyag szinten). A nettósítás eredményeképpen a tervezési szinthez tartozó periódusok (pl.: dekád) nettó szükségletei gazdaságos gyártási vagy beszerzési sorozatokba vonhatók össze az adott tétel osztályozó kódjának megfelelően. A rendelés kezdeményezési idejét úgy határozza meg az alrendszer, hogy a gyártási (szerelési) vagy beszerzési átfutási idők által kívánt előretartást veszi figyelembe.

5. Beszerzés

A beszerzési alrendszer a szükséglettervezés által meghatározott beszerzendő tételek kezelését végzi. A beszerzési alrendszer – kapcsolatot teremtve a szállítókkal – biztosítja azt, hogy a szükséges mennyiségek a vállalat raktáraiba időben beérkezzenek.

6. Kapacitástervezés

A kapacitástervezési alrendszer feladata a vállalat termelési lehetőségeinek összevetése a gyártandó tételek összesített időszükségleteiből származtatott terhelésekkel. A kapacitástervezési alrendszerhez két programcsomag tartozik. Az ún. „végtelen kapacitásokra” tervező programcsomag lényegében csak azt vizsgálja, hogy az egyes homogén munkahelyeken mutatkozik-e alul- vagy túlterhelés, vagyis bizonyos homogén munkahelyek további intézkedések nélkül időalapjuk egy részében kihasználatlanul maradnak-e, vagy éppen ellenkezőleg: irreálisan magas (az időalapot túllépő) terhelési igény lép fel. Ezzel szemben az ún. „véges kapacitástervezés” figyelembe veszi az aktuális (tényleges) kapacitáskorlátokat és szükség esetén különféle ún. „simítási algoritmusok” használatával megkísérli a túlterhelések kiegyenlítését. Ha a kiegyenlítés ténylegesen megtörténik, ez rendszerint változásokat eredményez a szükséglettervezés által létrehozott (tervezett) rendelési információkban.

7. Műveletütemezés

A műveletütemezési alrendszer lényegében a finomprogramozási feladatokat látja el. A számítógép egy ötnapos programot készít, amelyben minden egyes homogén munkahelyre megadja az ott elvégzendő munkák sorrendjét a kezdési és befejezési időpontokkal együtt. Ezen túlmenően a műveletütemezési alrendszer végzi el a megmunkáláshoz szükséges szerszámszükségletek meghatározását is.

8. Műhelyszintű irányítás

Ez az alrendszer végzi a gyártáshoz szükséges dokumentációk (tasak) számítógépes előállítását és a tervezett rendeléseknek a nyitott rendelésállapotba történő áthelyezését. Az alrendszer másik szerepe a műhelyrendelések előrehaladásának regisztrálása.

A MAPICS rendszer felépítése