szakkÉpzÉsi kerettanterv · web view2.41.1. szakkÉpzÉsi kerettanterv az 52 215 01 gyakorlÓ...

2.41.1.SZAKKÉPZÉSI KERETTANTERV

az52 215 01

GYAKORLÓ HANGSZERKÉSZÍTŐ és –JAVÍTÓ (hangszercsoport megjelölésével)

FAFÚVÓS szakmairánySZAKKÉPESÍTÉSHEZ

I. A szakképzés jogi háttere

A szakképzési kerettanterv– a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény,– a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény,

valamint– az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzék

módosításának eljárásrendjéről szóló 150/2012. (VII. 6.) Kormányrendelet,

– az állam által elismert szakképesítések szakmai követelménymoduljairól szóló 217/2012. (VIII. 9.) Kormányrendelet,

– a(z) 52 215 01) Gyakorló hangszerkészítő és –javító (hangszercsoport megjelölésével) szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményeit tartalmazó rendelet

alapján készült

II. A szakképesítés alapadatai

A szakképesítés azonosító száma: 52 215 01

A szakképesítés megnevezése: Gyakorló hangszerkészítő és –javító (hangszercsoport megjelölésével) Fafúvós

A szakmacsoport száma és megnevezése: 4. Művészet, közművelődés, kommunikáció

Ágazati besorolás száma és megnevezése:

Iskolai rendszerű szakképzésben a szakképzési évfolyamok száma: 2

Elméleti képzési idő aránya: 25%

Gyakorlati képzési idő aránya: 75%

Az iskolai rendszerű képzésben az összefüggő szakmai gyakorlat időtartama: Művészeti szakmai gyakorlat 160 óra, mely megszervezhető a képzési sajátosságok figyelembevételével. Pl. hétvégi és nyári koncertek, fellépések, táborok, versenyek, kiállítások, művésztelepek formájában is.

III. A szakképzésbe történő belépés feltételei

Iskolai előképzettség: érettségi vizsga

Bemeneti kompetenciák: -

Szakmai előképzettség: -

Előírt gyakorlat: -

Egészségügyi alkalmassági követelmények: szükségesek

Pályaalkalmassági követelmények: -

II. A szakképzés szervezésének feltételei

Személyi feltételekA szakmai elméleti és gyakorlati képzésben a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény és a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény előírásainak megfelelő végzettséggel rendelkező pedagógus és egyéb szakember vehet részt.Ezen túl az alábbi tantárgyak oktatására az alábbi végzettséggel rendelkező szakember alkalmazható:

Tantárgy Szakképesítés/Szakképzettség- -

Tárgyi feltételekA szakmai képzés lebonyolításához szükséges eszközök és felszerelések felsorolását a szakképesítés szakmai és vizsgakövetelménye (szvk) tartalmazza, melynek további részletei az alábbiak: nincs

Ajánlás a szakmai képzés lebonyolításához szükséges további eszközökre és felszerelésekre:nincs

III. A szakképesítés óraterve nappali rendszerű oktatásra

1

A szakközépiskolai képzésben a két évfolyamos képzés második évfolyamának (2/14.) szakmai tartalma, tantárgyi rendszere, órakerete megegyezik a 4+1 évfolyamos képzés érettségi utáni évfolyamának szakmai tartalmával, tantárgyi rendszerével, órakeretével. A kétévfolyamos képzés első szakképzési évfolyamának (1/13.) ágazati szakközépiskolai szakmai tartalma, tantárgyi rendszere, összes órakerete megegyezik a 4+1 évfolyamos képzés 9-12. középiskolai évfolyamokra jutó ágazati szakközépiskolai szakmai tantárgyainak tartalmával, összes óraszámával.

Szakközépiskolai képzés esetén az éves szakmai óraszámok:

évfolyamheti óraszám

szabadsáv nélkül

éves óraszám szabadsáv

nélkülheti óraszám szabadsávval

éves óraszám szabadsávval

9. évfolyam 5 óra/hét 180 óra/év 6 óra/hét 216 óra/év10. évfolyam 6 óra/hét 216 óra/év 7 óra/hét 252 óra/év11. évfolyam 7 óra/hét 252 óra/év 8 óra/hét 288 óra/évÖgy. 140 óra 140 óra12. évfolyam 10 óra/hét 320 óra/év 11 óra/hét 352 óra/év5/13. évfolyam 31 óra/hét 992 óra/év 35 óra/hét 1120 óra/évÖsszesen: 2100 óra 2368 óra

évfolyamheti óraszám

szabadsáv nélkül

éves óraszám szabadsáv

nélkülheti óraszám szabadsávval

éves óraszám szabadsávval

1/13. évfolyam 31 óra/hét 1116 óra/év 35 óra/hét 1260 óra/évÖgy 160 óra 160 óra2/14. évfolyam 31 óra/hét 992 óra/év 35 óra/hét 1120 óra/évÖsszesen: 2268 óra 2540 óra

(A kizárólag 13-14. évfolyamon megszervezett képzésben, illetve a szakközépiskola 9-12., és ezt követő 13. évfolyamán megszervezett képzésben az azonos tantárgyakra meghatározott óraszámok közötti csekély eltérés a szorgalmi időszak heteinek eltérő száma, és az óraszámok oszthatósága miatt)

2

1. számú táblázatA szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak heti óraszáma évfolyamonként

Szakmai követelménymodulok Tantárgyak

Ágazati szakképzés a közismereti oktatással párhuzamosan

Ágazati szakképzés közismeret

nélkül

Szakképesítés-

specifikus utolsó évf.

9. 10. 11. 12. 1/13 5/13 és 2/14.

heti óraszá

mögy

heti óraszá

mögy

heti óraszá

m ögyheti

óraszám

heti óraszá

m ögy heti óraszám

e gy e gy e gy e gy e gy e gy11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság

Munkahelyi egészség és biztonság 0,5 0,5

11499-12 Foglalkoztatás II. Foglalkoztatás II. 0,5

11498-12 Foglalkoztatás I. (érettségire épülő képzések esetén)

Foglalkoztatás I. 2

Szakmai követelménymod

ulok Tantárgyak

Szakképzés a közismereti oktatással párhuzamosan

Szakképesítés-specifikus utolsó évf.

Szakképesítés első évf.

Szakképesítés utolsó

évfolyama

9-12. évfolyam

ögy

5/13. évfolyam 1/13. évfolyam

2/14. évfolyam

e gy e gye gy ög

ye gy

10620-12 Gyakorló

hangszerkészítő és - javító

(fafúvós) tevékenysége

Szakmai ismeret fafúvós 27 30 40 30Szakmai ismeret rézfúvós 18 18

Szakmai ismeret orgonaépítő 18 18Szakmai ismeret zongora 18 18Szakmai ismeret vonós/pengetős/vonókészítő

18 18

Szakmai ismeret cimbalom 18 18

Hangszerakusztika 24 24 33 24Hangszeresztétika 24 24 34 24Anyagismeret 22 20 22 20Szakrajz 22 19 27 19Zenei alapismeretek 18 16 18 16Idegen szaknyelv 72 72Szakmai gyakorlat fafúvós 705 725 816 725

összes óra 263 705160

267 725 300 816 160

267 725

összes óra 968+140992 + 128

szabad1116 + 144

szabad992 + 128

szabad

A kerettanterv szakmai tartalma -a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény 8.§ (5) bekezdésének

1

megfelelően- a nappali rendszerű oktatásra meghatározott tanulói éves kötelező szakmai elméleti és gyakorlati óraszám legalább 90%-át lefedi. Az időkeret fennmaradó részének (szabadsáv) szakmai tartalmáról a szakképző iskola szakmai programjában kell rendelkezni.

A szakmai és vizsgakövetelményben a szakképesítésre meghatározott elmélet/gyakorlat arányának a teljes képzési idő során kell teljesülnie.

2

2. számú táblázatA szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak és témakörök óraszáma évfolyamonként

Szakmai követelmén

y-modulTantárgyak,

témakörök

Ágazati szakközépiskolai képzés óraszáma a közismereti

oktatással párhuzamosan

Ágazati szakközép-iskolai képzésösszes

óraszáma

9-12. évfolyam

Ágazati szakközépiskolai képzés óraszáma a közismeret

nélkül

Szakképesítés-

specifikus szakképzésóraszáma5/13. és

2/14. A s

zakk

épzé

sös

szes

óras

zám

a

9. 10. 11. 12. 1/13.

e gy ögy e gy ög

y e gy ögy e gy e gy ögy e gy

1150

0-12

Mun

kahe

lyi

egés

zség

és

bizt

onsá

g Munkahelyi egészség és biztonság 18 18 18 18

Munkavédelmi alapismeretek 4 4 4 4Munkahelyek kialakítása 4 4 4 4Munkavégzés személyi feltételei 2 2 2 2Munkaeszközök biztonsága 2 2 2 2Munkakörnyezeti hatások 2 2 2 2Munkavédelmi jogi ismeretek 4 4 4 4

1149

9-12

Fogl

alko

ztat

ás

II.

Foglalkoztatás II. 16 16Munkajogi alapismeretek 4 4Munkaviszony létesítése 4 4Álláskeresés 4 4Munkanélküliség 4 4

1149

8-12

Fo

glal

kozt

atá

s I.

(ére

ttsé

gire

ép

ülő

képz

ések

Foglalkoztatás I. 64 64Nyelvtani rendszerzés 1 8 8Nyelvtani rendszerezés 2 8 8Nyelvi készségfejlesztés 24 24Munkavállalói szókincs 24 24

3

Szakmai követelmény-modul

Tantárgyak, témakörök

Szakközépiskolai képzés

óraszáma a közismereti oktatással

párhuzamosan

Szakképesítés-specifikus szakképzés óraszáma

Szakképesítés-specifikus szakképzés óraszáma

A szakképzés

összes óraszáma

A szakképzés összes óraszáma

9-12. évfolyam

5/13. évfolyam 13. évfolyam 14.

évfolyame gy ögy e gy e gy ög

y e gy

1062

0-12

Gya

korl

ó ha

ngsz

erké

szít

ő és

- j

avít

ó (f

afúv

ós)

tevé

keny

sége

Szakmai ismeret fafúvós 27 30 40 30A hangszerek felosztása, rendszerezése, 2 2A fafúvós hangszerek készítése a fa hangszertest

2 2

A fafúvós hangszerek készítése a fém hangszertest

2 2

Ajaksípok - A fuvola és rokonhangszerei.A mechanika részei

2 2

Szimplanádas nyelvsípok - A klarinét, a szaxofon, a tárogató

2 2

Duplanádas nyelvsípok - A fagott, az oboa

2 2

4

A fafúvós hangszerek javítása (a fa test és a mechanika) A fafúvós hangszerek generáljavítása

2 2

A fafúvós hangszerek javítása (a fém test és a mechanika ) Balesetvédelem

2 2

A hangszerek és hangszeralkatrészek előkészítése a felületkezelésre. A fafúvós hangszerekről tanultak ismétlése

2 2

A szakdolgozatok anyagának kiválasztása A fafúvós hangszerekről tanultak átismétlése. Mitől jó egy hangszer?

2 2

A fafúvós hangszerek hangolása (hangolási problémák) A fém test hibái, és javításuk

2 2

A fafúvós hangszerek karbantartása az új hangszerek használatbavétele Speciális javítási problémák

2 2

A fafúvós hangszerek alkatrészeinek pótlása a farészek pótlása

2 2

A fafúvós hangszerek alkatrészeinek pótlása, a mechanikarészek pótlása

2 2

A fafúvós hangszerek fúvókáinak készítése

2 2

5

A fafúvós hangszerek készítéséhez és javításához használható különleges anyagok A fa hangszertest hibái

2 2

A historikus hangszerek készítésének és javításának feltételei Felkészülés a szakmunkásvizsgára

2 2

Elektronikus lehetőségek 4 4Az elmélet és gyakorlat összefüggései 4 10 16 10Speciális tűz- és munkavédelem 1 2

A szakdolgozatok leadása 4 4Szakmai ismeret rézfúvós 18 18A rézfúvós hangszerek kialakulása, történeti hangszerek

2 2

A terület hangszereinek osztályozása, méret, hangolás, mechanikai megoldások alapján

2 2

A korpuszkészítés folyamata 2 2

A rézfúvós hangszerek készítésének és javításának gépei

2 2

A javítás és készítés során használt kéziszerszámok 2 2

6

A középrész, a váltó, a váltóház, a gépezet készítése, és beszabályozása

2 2

A korpusz, a hajlások, és a huzalok javítása 2 2

Gépjavítás menete 2 2

Fúvókakészítés folyamata 2 2

Szakmai ismeret orgonaépítő 18 18

A hangszerek kialakulása és osztályozása 2 2Az orgona története, szerkezeti egységei. A magyar orgonaépítő ipar története

2 2

Az orgonaházak stílusa. A hangzás változása az orgona története folyamán

2 2

Az orgona szerkezete Az orgonabelső elrendezése A traktúrák és szélládák fajtái, lehetséges kombinációi, összehasonlítása

2 2

Az orgonasípok fajtái, felépítése. Felhangok, lábszámozás, menzúra, intonálás, hangolás

2 2

A csúszkaláda felépítése és működése

2 2

7

A kúpláda, táskaláda felépítése és működése 2 2Az orgona fúvóműve, a fúvók fajtái és működése 2 2A játékasztal történeti fejlődése A mai játékasztal felépítése A diszpozíció

2 2

Szakmai ismeret zongora 18 18A zongora története 2 2A zongora akusztikája 2 2A zongora anyagai 2 2A zongora felépítése 2 2A mechanika; A bécsi mechanika 2 2A félangol és pianínó mechanika 2 2Az angol mechanika 2 2A csembaló 2 2Karbantartás, javítás 2 2Szakmai ismeret vonós/pengetős/vonóklészítő

18 18

Bevezetés, tájékozódás: mit akarunk megtanulni, mit próbálunk megérteni

2 2

Anyagok, szerszámok, gépek, eszközök 2 2A faanyag szerkezete, a felhasználás szabályai 2 2Vonós-pengetős hangszerkészítés I.: a rezonáns és a hát

2 2

8

Vonós-pengetős hangszerkészítés II.: a kávarendszer és a nyak

2 2

Vonós-pengetős hangszerkészítés III.: összeépítés, lakkozás, a hangszer felszerelése

2 2

A vonó 2 2A vonó és a hangszer meghibásodásai, szakszerű javításuk szabályai, módjai

2 2

A különböző vonós és a pengetős hangszerek hasonlóságai, különbözőségei

2 2

Szakmai ismeret cimbalom 18 18A cimbalom szerkezete, felépítése és hangolása 2 2A Schunda cég és a pedálos cimbalom 2 2A Bohák cég története 2 2Magyar cimbalomkészítők és a hangszergyárak 2 2A cimbalomkészítés technológiája 2 2A cimbalom javítása és a cimbalomverők 2 2Cimbalomformák. A cimbalom ábrázolása 2 2 A cimbalom: „a magyar zongora” 2 2A magyar cimbalomkultúráról, zenehallgatással

2 2

9

Hangszerakusztika 24 24 33 24Bevezetés; A hang fogalma; Rezgéstani alapismeretek I.

2 2

Rezgéstani alapismeretek II., Elemi hullámtan 2 2

A decibel fogalma, hangelemzés 2 2

A hangelemzés; a hangsugárzás jellemzői, javítása rezonátorral, rezonánssal

2 2

Hangterjedés, hangszigetelés, hanggátlás

2 2

Teremakusztikai alapfogalmak 2 2

A hallás jellemzői 2 2

Pszichoakusztikai alapfogalmak I. 2 2

Pszichoakusztikai alapfogalmak II. 2 2

Bevezetés: a hangszerakusztika tudománya; 2 2Állóhullámok csövekbenHúrok rezgéseHangváltoztatás hangnyílással, csőhossz változtatással; a csőfalrezgés

2 2

10

HatásaA pengetett húr viselkedése;Az ajaksípok akusztikai tulajdonságai 2 2GitárakusztikaSzimplanádas hangszerek akusztikai tulajdonságai

2 2Az ütött húros hangszerek, a cimbalom akusztikájaDuplanádas hangszerek akusztikai tulajdonságai 2 2A zongora akusztikája I.Tölcséres fúvókájú hangszerek I. 2 2A zongora akusztikája II.Tölcséres fúvókájú hangszerek II.

2 2A vonós hangszerek akusztikája I.

Orgonaakusztika.2 2A vonós hangszerek

akusztikája II.Feladatmegoldások 6 8 10 8Hangszermérés 5Hangszeresztétika 24 24 34 24Bevezető óra (mi az esztétika?) 2 2Eredetmítoszok – hangszerek kultúrtörténeti összefüggésben

2 2

11

A művészettörténeti stílusok – őskor, ókor (hangszerei is – PPT)

2 2

A középkor és hangszerei (PPT) 2 2A reneszánsz és hangszerei (PPT) 2 2A barokk, a rokokó és hangszerei (PPT) 2 2A klasszicizmus és hangszerei – a szimfonikus zenekar (PPT)

2 2

A romantika és hangszerei – zongora, mint bútor (PPT)

2 2

Hangszer ikonográfia – a képek, mint források (PPT)

2 2

Arány–elméletek; ókor, középkor, reneszánsz 2 2Praktikum és esztétikum (kiselőadás) 2 2Klasszikus és népi hangszerek (PPT) 2 2A hangszerek osztályozásának története 2 2Hangszertörténeti források – forrásolvasási gyakorlat

2 2

A céhek története – iparművészet, mestermunka

2 2

Két műhely összehasonlítása (kiselőadás)

2 2

Népi motívumok (PPT) 2 2

12

Múzeumi órák 4 8 8 8 A szakdolgozat – hogyan írjunk tudományos publikációt?

2 8

Anyagismeret 22 20 22 20 A fa, mint ipari nyersanyag 2 2A fa fizikai és mechanikai tulajdonságai A szárítás és a gőzölés

2 2

A fa hibái 2 2Tűlevelű fafajok jellemző tulajdonságai 2 2 Lomblevelű és trópusi fafajok jellemző tulajdonságai

2 2

Fűrészipari termékek 2 2Ragasztó-anyagok 2 2 Felület-előkészítés és a fa pácolásának anyagai 2 2Felületi bevonatok anyagai, furnérozás 2 2Fémek szerkezetéről. Az ötvözetekről 2 2A vas és ötvözetei. A hőkezelés és edzés. 2 2Szerszámacélok, szerszámélesítő anyagok 2 2 Színesfémek és ötvözeteik 2 2Könnyűfémek és ötvözeteik. Szegek, csavarok, vasalatok. A korrózió elleni védelem.

2 2

A műanyagok fajtái, jelentősége, felhasználása

2 2

13

Egyéb ipari anyagok: csapágy-, kenő-, villamosvezeték-, csiszoló- és fényesítő anyagok

4 4

Kiegészítő anyagokSpeciális szakmai anyagok 4 4 4 4

Szakrajz 22 19 27 19Bevezető, rajzeszközök, műszaki rajzok fajtái. 2 2Méretarány és alkalmazásuk. Rajzlapok, szövegmező. Szabványírás

2 2

Vonalvastagságok és alkalmazásuk. A szakma alapvető szerkesztési feladatai

2 2

Vetületi és axonometrikus ábrázolás 2 2Összetett, csonkított mértani testek ábrázolása, nézetekkel és axonometrikusan

2 2

Metszetek fajtái, jelentőségük. 2 2Anyagjelölések és alkalmazásuk 2 2Fakötések ábrázolása nézetben, metszetben. 2 2Fakötések ábrázolása nézetben, metszetben és axonometrikusan

2 2

Fémipari, géprajzi alapismeretek. Jelképes ábrázolások

2 2

14

Áthatások szerkesztése 2 2 Méretmegadás, mérethálózat felépítése. 2 2Felületi megmunkálások jelölése 2 2Az egyes szakmákból kiemelt szakmai rajz készítése

2 2

Szakdolgozatok rajzainak ellenőrzése 2 2Az egyes szakmákból kiemelt szakmai rajz készítése

2 2

Szerkesztést nem igénylő szabadkézi vázlatok készítése a (választott szakma )

2 2

CAD – számítógépes szakrajz 4 3 9 3

Zenei alapismeretek 18 16 18 16Hangtan 2 2 Hangjegyírás és a ritmus 2 2Hangközök és akkordok 2 2Hangsorok, hangrendszerek, hangnemek

2 2

A zenei formákról 2 2Hangszerek és zenekarok 2 2A vonós hangszerek, vonós és szimfonikus zenekar

2 2

A kamaraegyüttesek 2 2 A Jazz 2 2

15

A zenetörténet kezdete, korszakai – a természet hangjai

2 2

Az ókori fejlett kultúrák 2 2 A középkor zenéje (500-1450) 2 2A reneszánsz (1450-1600) 2 2A barokk korszak (1600-1750) 2 2 A klasszicizmus (1750-1800) 2 2A romantika (1800-1900) 2 2

A huszadik század 2 2

Idegen szaknyelv 72 -- 72 -- Felmérés 4 4 Hangszerelnevezések 4 4 Alkatrész-elnevezések 10 10 Szakmai jelzők, mennyiségi egységek 8 8Anyagelnevezések 8 8Szerszámok 8 8Munkafázisok 10 10Anyagrendelés 8 8Tartalmi szakfordítások 12 12Szakmai gyakorlat (fafúvós) 705 725 816 725Tűzrendészeti, balesetvédelmi és elsősegély nyújtási oktatás

4 4 4 4

16

Szerszámok készítése karbantartása 25 25 30 25A szükséges gépek, szerszámok és készülékek megismerése

30 35 40 35

A fafúvós hangszerek szétszerelése, összerakása

30 30 30 30

Tű és laprugók készítése 25 25 30 25Tengelyek készítése, spicc csavarok készítése 25 25 30 25Parafázás (csapparafák cseréje, a mechanika parafázása)

25 25 30 25

Párnakészítés, a mechanika párnázása (a szükséges anyagok és szerszámok megismerése)

20 20 25 20

A mechanika javítása, felújítása 50 56 60 56Klarinét és fuvola teljes felújítása (generál javítása)

120 120 123 120

Forrasztások (lágy és kemény forrasztás) 20 20 20 20Billentyűk és egyéb fém alkatrészek készítése, pótlása

32 35 40 35

Repedések javítása 40 40 50 40A fémtest horpadásainak kiigazítása 85 90 104 90A szaxofon teljes felújítása 30 30 30 30

Klarinét hordó készítése 25 25 30 25

17

Fúvóka készítése (klarinét) 30 30 30 30Az oboa és a fagott javítása. A fémtest természetes elhasználódása a hibák javítása

89 90 110 90

Összesen 263 705160

267 725 300 816 160

267 725

Összesen 968+140 992 + 128 szabad

1116 + 144 szabad

992 + 128 szabad

Elméleti óraszámok/aránya 530 óra 567 25%Gyakorlati óraszámok/aránya 1590 óra 1701 75%

18

A11500-12 azonosító számú

Munkahelyi egészség és biztonságmegnevezésű

szakmai követelménymodul

tantárgyai, témakörei

19

A 11500-12 azonosító számú Munkahelyi egészség és biztonság megnevezésű szakmai követelménymodulhoz tartozó tantárgyak és témakörök oktatása során fejlesztendő kompetenciák

11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság

Munkahelyi egészség és biztonság

Mun

kavé

delm

i al

apis

mer

etek

Mun

kahe

lyek

ki

alak

ítása

Mun

kavé

gzés

sz

emél

yi fe

ltét

elei

Mun

kaes

zköz

ök

bizt

onsá

ga

Mun

kakö

rnye

zeti

hatá

sok

Mun

kavé

delm

i jo

gi is

mer

etek

FELADATOK

Tudatosítja a munkahelyi egészség és biztonság jelentőségét

x

Betartja és betartatja a munkahelyekkel kapcsolatos munkavédelmi követelményeket

x

Betartja és betartatja a munkavégzés személyi és szervezési feltételeivel kapcsolatos munkavédelmi követelményeket

x

Betartja és betartatja a munkavégzés tárgyi feltételeivel kapcsolatos munkavédelmi követelményeket

x

A munkavédelmi szakemberrel, munkavédelmi képviselővel együttműködve részt vesz a munkavédelmi feladatok ellátásában

x x x x x

SZAKMAI ISMERETEKA munkahelyi egészség és biztonság, mint érték xA munkabalesetek és foglalkozási megbetegedések hátrányos következményei

x x

A munkavédelem fogalomrendszere, szabályozása x x

Munkahelyek kialakításának alapvető szabályai x

A munkavégzés általános személyi és szervezési feltételei x

Munkaeszközök a munkahelyeken xMunkavédelmi feladatok a munkahelyeken x

Munkavédelmi szakemberek és feladataik a munkahelyeken x

A munkahelyi munkavédelmi érdekképviselet x

SZAKMAI KÉSZSÉGEKInformációforrások kezelése x x xBiztonsági szín- és alakjelek xOlvasott szakmai szöveg megértése x x x x x x

20

SZEMÉLYES KOMPETENCIÁKFelelősségtudat x x xSzabálykövetés x xDöntésképesség x

TÁRSAS KOMPETENCIÁKVisszacsatolási készség x xIrányíthatóság x xIrányítási készség x x

MÓDSZERKOMPETENCIÁKRendszerező képesség x x xKörültekintés, elővigyázatosság x xHelyzetfelismerés x x x

21

1. Munkahelyi egészség és biztonság tantárgy 18 óra/18 óra** 9-13. évfolyamon megszervezett képzés/13. és 14. évfolyamon megszervezett

képzés

1.1. A tantárgy tanításának céljaA tanuló általános felkészítése az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzésre, a biztonságos munkavállalói magatartáshoz szükséges kompetenciák elsajátíttatása. Nincsen előtanulmányi követelmény

1.2. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak

1.3. Témakörök

1.3.1. Munkavédelmi alapismeretek 4 óra/4 óraA munkahelyi egészség és biztonság jelentőségeTörténeti áttekintés. A szervezett munkavégzésre vonatkozó munkabiztonsági és munkaegészségügyi követelmények, továbbá ennek megvalósítására szolgáló törvénykezési, szervezési, intézményi előírások jelentősége. Az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés személyi, tárgyi és szervezeti feltételeinek értelmezése.A munkakörnyezet és a munkavégzés hatása a munkát végző ember egészségére és testi épségéreA munkavállalók egészségét és biztonságát veszélyeztető kockázatok, a munkakörülmények hatásai, a munkavégzésből eredő megterhelések, munkakörnyezet kóroki tényezők.A megelőzés fontossága és lehetőségeiA munkavállalók egészségének, munkavégző képességének megóvása és a munkakörülmények humanizálása érdekében szükséges előírások jelentősége a munkabalesetek és a foglalkozással összefüggő megbetegedések megelőzésének érdekében. A műszaki megelőzés, zárt technológia, a biztonsági berendezések, egyéni védőeszközök és szervezési intézkedések fogalma, fajtái, és rendeltetésük.Munkavédelem, mint komplex fogalom (munkabiztonság-munkaegészségügy)Veszélyes és ártalmas termelési tényezőkA munkavédelem fogalomrendszere, forrásokA munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII törvény fogalom-meghatározásai.

1.3.2. Munkahelyek kialakítása 4 óra/4 óraMunkahelyek kialakításának általános szabályaiA létesítés általános követelményei, a hatásos védelem módjai, prioritások.Szociális létesítményekÖltözőhelyiségek, pihenőhelyek, tisztálkodó- és mellékhelyiségek biztosítása, megfelelősége.Közlekedési útvonalak, menekülési utak, jelölések

22

Közlekedési útvonalak, menekülési utak, , helyiségek padlózata, ajtók és kapuk, lépcsők, veszélyes területek, akadálymentes közlekedés, jelölések.Alapvető feladatok a tűzmegelőzés érdekébenTűzmegelőzés, tervezés, létesítés, üzemeltetés, karbantartás, javítás és felülvizsgálat. Tűzoltó készülékek, tűzoltó technika, beépített tűzjelző berendezés vagy tűzoltó berendezések. Tűzjelzés adása, fogadása, tűzjelző vagy tűzoltó központok, valamint távfelügyelet.Termékfelelősség, forgalomba hozatal kritériumai.AnyagmozgatásAnyagmozgatás a munkahelyeken. Kézi és gépi anyagmozgatás fajtái. A kézi anyagmozgatás szabályai, hátsérülések megelőzéseRaktározásÁruk fajtái, raktározás típusaiMunkahelyi rend és hulladékkezelésJelzések, feliratok, biztonsági szín-és alakjelek. Hulladékgazdálkodás, környezetvédelem célja, eszközei.

1.3.3. Munkavégzés személyi feltételei 2 óra/2 óraA munkavégzés személyi feltételei: jogszerű foglalkoztatás, munkaköri alkalmasság orvosi vizsgálata, foglalkoztatási tilalmak, szakmai ismeretek, munkavédelmi ismeretekA munkavégzés alapvető szervezési feltételei: egyedül végzett munka tilalma, irányítás szükségessége. Egyéni védőeszközök juttatásának szabályai.

1.3.4. Munkaeszközök biztonsága 2 óra/2 óraMunkaeszközök halmazaiSzerszám, készülék, gép, berendezés fogalom-meghatározása.Munkaeszközök dokumentációiMunkaeszköz üzembe helyezésének, használatba vételének dokumentációs követelményei és a munkaeszközre (mint termékre) meghatározott EK-megfelelőségi nyilatkozat, valamint a megfelelőséget tanúsító egyéb dokumentumok.Munkaeszközök veszélyessége, eljárásokBiztonságtechnika alapelvei, veszélyforrások típusai, megbízhatóság, meghibásodás, biztonság. A biztonságtechnika jellemzői, kialakítás követelményei. Veszélyes munkaeszközök, üzembe helyezési eljárás.Munkaeszközök üzemeltetésének, használatának feltételeiFeltétlenül és feltételesen ható biztonságtechnika, konstrukciós, üzemviteli és emberi tényezők szerepe. Általános üzemeltetési követelmények. Kezelőelemek, védőberendezések kialakítása, a biztonságos működés ellenőrzése, ergonómiai követelmények.

1.3.5. Munkakörnyezeti hatások 2 óra/2 óraVeszélyforrások, veszélyek a munkahelyeken (pl. zaj, rezgés, veszélyes anyagok és keverékek, stressz)

23

Fizikai, biológiai és kémiai hatások a dolgozókra, főbb veszélyforrások valamint a veszélyforrások felismerésének módszerei és a védekezés a lehetőségei.A stressz, munkahelyi stressz fogalma és az ellene való védekezés jelentősége a munkahelyen.A kockázat fogalma, felmérése és kezeléseA kockázatok azonosításának, értékelésének és kezelésének célja az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés feltételeinek biztosításában, a munkahelyi balesetek és foglalkozási megbetegedések megelőzésben. A munkavállalók részvételének jelentősége

1.3.6. Munkavédelmi jogi ismeretek 4 óra/4 óraA munkavédelem szabályrendszere, jogok és kötelezettségekAz Alaptörvényben biztosított jogok az egészséget, biztonságot és méltóságot tiszteletben tartó munkafeltételekhez, a testi és lelki egészségének megőrzéséhez. A Munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvényben meghatározottak szerint a munkavédelem alapvető szabályai, a követelmények normarendszere és az érintett szereplők (állam, munkáltatók, munkavállalók) főbb feladatai. A kémiai biztonságról szóló 2000. évi XXV. törvény, illetve a Kormány, illetve az ágazati miniszterek rendeleteinek szabályozási területei a további részletes követelményekről. A szabványok, illetve a munkáltatók helyi előírásainak szerepe.Munkavédelmi feladatok a munkahelyekenA munkáltatók alapvető feladatai az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkakörülmények biztosítása érdekében. Tervezés, létesítés, üzemeltetés. Munkavállalók feladatai a munkavégzés során.Munkavédelmi szakemberek feladatai a munkahelyekenMunkabiztonsági és munkaegészségügyi szaktevékenység keretében ellátandó feladatok. Foglalkozás-egészségügyi feladatokBalesetek és foglalkozási megbetegedésekBalesetek és munkabalesetek valamint a foglalkozási megbetegedések fogalma. Feladatok munkabaleset esetén. A kivizsgálás, mint a megelőzés eszközeMunkavédelmi érdekképviselet a munkahelyenA munkavállalók munkavédelmi érdekképviseletének jelentősége és lehetőségei. A választott képviselők szerepe, feladatai, jogai.

1.4. A képzés javasolt helyszíne (ajánlás)Tanterem

1.5.A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek, tanulói tevékenységformák (ajánlás)

1.5.1. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható tanulói tevékenységformák (ajánlás)

24

Sor-szám Tanulói tevékenységforma

Tanulói tevékenység

szervezési kerete(differenciálási

módok)Alkalmazandó eszközök és felszerelések

Egyé

ni

Cso

por

t-bo

ntás

Osz

tály

-ke

ret

1. Információ feldolgozó tevékenységek

1.1. Hallott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel x

2. Ismeretalkalmazási gyakorló tevékenységek, feladatok

2.1. Szöveges előadás egyéni felkészüléssel x x

A tanult (vagy egy választott) szakma

szabályainak veszélyei, ártalmai

1.5.2. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek (ajánlás)

Sorszám

Alkalmazott oktatásimódszer neve

A tanulói tevékenység szervezeti kerete Alkalmazandó

eszközök és felszerelésekegyén

icsopo

rtosztál

y

1.1 magyarázat xSzakkönyvek,

munkavédelmi tárgyú jogszabályok

1.2. megbeszélés xMunkabaleset,

foglalkozási megbetegedés

elemzése1.3. szemléltetés x Oktatófilmek (pl.

NAPO)1.4. házi feladat x1.5. teszt x

1.6. A tantárgy értékelésének módjaA nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 54. § (2) a) pontja szerinti értékeléssel.

25


Foglalkoztatás II.megnevezésű



26

A 11499-12 azonosító számú, Foglalkoztatás II. megnevezésű szakmai követelménymodulhoz tartozó tantárgyak és a témakörök oktatása során fejlesztendő kompetenciák

11499-12 Foglalkoztatás II.

Foglalkoztatás II.

Mun

kajo

gi

alap

ism

eret

ek

Mun

kavi

szon

y lé

tesí

tése

Állá

sker

esés

Mun

kané

lkül

isé

g

FELADATOKMunkaviszonyt létesít x xAlkalmazza a munkaerőpiaci technikákat xFeltérképezi a karrierlehetőségeket xVállalkozást hoz létre és működtet xMotivációs levelet és önéletrajzot készít xDiákmunkát végez x

SZAKMAI ISMERETEKMunkavállaló jogai, munkavállaló kötelezettségei, munkavállaló felelőssége x x

Munkajogi alapok, foglalkoztatási formák x xSpeciális jogviszonyok (önkéntes munka, diákmunka) x x

Álláskeresési módszerek xVállalkozások létrehozása és működtetése xMunkaügyi szervezetek xMunkavállaláshoz szükséges iratok xMunkaviszony létrejötte xA munkaviszony adózási, biztosítási, egészség- és nyugdíjbiztosítási összefüggései x x

A munkanélküli (álláskereső) jogai, kötelezettségei és lehetőségei x x

A munkaerőpiac sajátosságai (állásbörzék és pályaválasztási tanácsadás) x x

SZAKMAI KÉSZSÉGEKKöznyelvi olvasott szöveg megértése x x x xKöznyelvi szöveg fogalmazása írásban x x x xElemi szintű számítógéphasználat x x x xInformációforrások kezelése x x x xKöznyelvi beszédkészség x x x x

SZEMÉLYES KOMPETENCIÁKÖnfejlesztés x x x xSzervezőkészség x x

TÁRSAS KOMPETENCIÁKKapcsolatteremtő készség x x xHatározottság x x x x

MÓDSZERKOMPETENCIÁK

27

Logikus gondolkodás x x x xInformációgyűjtés x x x x

2. Foglalkoztatás II. tantárgy 16 óra

2.1. A tantárgy tanításának céljaA tanuló általános felkészítése az álláskeresés módszereire, technikáira, valamint a munkavállaláshoz, munkaviszony létesítéséhez szükséges alapismeretek elsajátítására.

2.2. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak-

2.3. Témakörök

2.3.1. Munkajogi alapismeretek4 óra

Munkavállaló jogai (megfelelő körülmények közötti foglalkoztatás, bérfizetés, költségtérítés, munkaszerződés módosítás, szabadság), kötelezettségei (megjelenés, rendelkezésre állás, munkavégzés, magatartási szabályok, együttműködés, tájékoztatás), munkavállaló felelőssége (vétkesen okozott kárért való felelősség, megőrzési felelősség, munkavállalói biztosíték).Munkajogi alapok: felek a munkajogviszonyban, munkaviszony létesítése, munkakör, munkaszerződés módosítása, megszűnése, megszüntetése, felmondás, végkielégítés, pihenőidők, szabadság.Foglalkoztatási formák: munkaviszony, megbízási jogviszony, vállalkozási jogviszony, közalkalmazotti jogviszony, közszolgálati jogviszony.Speciális jogviszonyok: egyszerűsített foglalkoztatás: fajtái: atipikus munkavégzési formák az új munka törvénykönyve szerint (távmunka, bedolgozói munkaviszony, munkaerő-kölcsönzés, rugalmas munkaidőben történő foglalkoztatás, egyszerűsített foglalkoztatás (mezőgazdasági, turisztikai idénymunka és alkalmi munka), önfoglalkoztatás, őstermelői jogviszony, háztartási munka, iskolaszövetkezet keretében végzett diákmunka, önkéntes munka.

2.3.2. Munkaviszony létesítése4 óra

Munkaviszony létrejötte, fajtái: munkaszerződés, teljes- és részmunkaidő, határozott és határozatlan munkaviszony, minimálbér és garantált bérminimum, képviselet szabályai, elállás szabályai, próbaidő.Munkavállaláshoz szükséges iratok, munkaviszony megszűnésekor a munkáltató által kiadandó dokumentumok.Munkaviszony adózási, biztosítási, egészség- és nyugdíjbiztosítási összefüggései: munkaadó járulékfizetési kötelezettségei, munkavállaló adó- és járulékfizetési kötelezettségei, biztosítottként

28

egészségbiztosítási ellátások fajtái (pénzbeli és természetbeli), nyugdíj és munkaviszony.

2.3.3. Álláskeresés4 óra

Karrierlehetőségek feltérképezése: önismeret, reális célkitűzések, helyi munkaerőpiac ismerete, mobilitás szerepe, képzések szerepe, foglalkoztatási támogatások ismerete.Motivációs levél és önéletrajz készítése: fontossága, formai és tartalmi kritériumai, szakmai önéletrajz fajtái: hagyományos, Europass, amerikai típusú, önéletrajzban szereplő email cím és fénykép megválasztása, motivációs levél felépítése.Álláskeresési módszerek: újsághirdetés, internetes álláskereső oldalak, személyes kapcsolatok, kapcsolati hálózat fontossága, EURES (Európai Foglalkoztatási Szolgálat az Európai unióban történő álláskeresésben), munkaügyi szervezet segítségével történő álláskeresés, cégek adatbázisába történő jelentkezés, közösségi portálok szerepe.Munkaerő piaci technikák alkalmazása: Foglalkozási Információs Tanácsadó (FIT), Foglalkoztatási Információs Pontok (FIP), Nemzeti Pályaorientációs Portál (NPP). Állásinterjú: felkészülés, megjelenés, szereplés az állásinterjún, testbeszéd szerepe.

2.3.4. Munkanélküliség4 óra

A munkanélküli (álláskereső) jogai, kötelezettségei és lehetőségei: álláskeresőként történő nyilvántartásba vétel; a munkaügyi szervezettel történő együttműködési kötelezettség főbb kritériumai; együttműködési kötelezettség megszegésének szankciói; nyilvántartás szünetelése, nyilvántartásból való törlés; munkaügyi szervezet által nyújtott szolgáltatások, kiemelten a munkaközvetítés.Álláskeresési ellátások („passzív eszközök”): álláskeresési járadék és nyugdíj előtti álláskeresési segély. Utazási költségtérítés.Foglalkoztatást helyettesítő támogatás.Közfoglalkoztatás: közfoglalkoztatás célja, közfoglalkozatás célcsoportja, közfoglalkozatás főbb szabályaiMunkaügyi szervezet: Nemzeti Foglalkoztatási Szervezet (NFSZ) felépítése, Nemzeti Munkaügyi Hivatal, munkaügyi központ, kirendeltség feladatai. Az álláskeresők részére nyújtott támogatások („aktív eszközök”): önfoglalkoztatás támogatása, foglalkoztatást elősegítő támogatások (képzések, béralapú támogatások, mobilitási támogatások).Vállalkozások létrehozása és működtetése: társas vállalkozási formák, egyéni vállalkozás, mezőgazdasági őstermelő, nyilvántartásba vétel, működés, vállalkozás megszűnésének, megszüntetésének szabályai.

29

A munkaerőpiac sajátosságai, NFSZ szolgáltatásai: pályaválasztási tanácsadás, munka- és pályatanácsadás, álláskeresési tanácsadás, álláskereső klub, pszichológiai tanácsadás.


2.5. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek, tanulói tevékenységformák (ajánlás)






Egyé

ni

Cso

por

t-bo

ntás

Osz

tály

-ke

ret


1.1. Olvasott szöveg önálló feldolgozása x

1.2. Olvasott szöveg feladattal vezetett feldolgozása x

1.3. Olvasott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel x


1.5. Hallott szöveg feladattal vezetett feldolgozása x

1.6. Információk önálló rendszerezése x

1.7. Információk feladattal vezetett rendszerezése x


2.2. Leírás készítése x2.3. Válaszolás írásban mondatszintű

kérdésekre x2.4. Tesztfeladat megoldása x


Sorszám




icsopo

rtosztál

y1.1 magyarázat x1.4. megbeszélés x1.5. vita x1.6. szemléltetés x

1.10. szerepjáték x

30

1.11. házi feladat x


31

A11498-12 azonosító számú,

Foglalkoztatás I. (érettségire épülő képzések esetén)

megnevezésű



32

A 11498-12 Foglalkoztatás I. (érettségire épülő képzések esetén) megnevezésű szakmai követelménymodulhoz tartozó tantárgyak és témakörök oktatása során fejlesztendő kompetenciák

11498-12 Foglalkoztatás I. (érettségire épülő képzések esetén)

Foglalkoztatás I.

Nye

lvta

ni

rend

szer

zés

1N

yelv

tani

re

ndsz

erzé

s 2

Nye

lvi

kész

ségf

ejle

szt

Mun

kavá

llaló

i sz

ókin

cs

FELADATOKIdegen nyelven:

bemutatkozik (személyes és szakmai vonatkozással) x x x

alapadatokat tartalmazó formanyomtatványt kitölt x x x x

szakmai önéletrajzot és motivációs levelet ír x x x xállásinterjún részt vesz x x x xmunkakörülményekről, karrier lehetőségekről tájékozódik xidegen nyelvű szakmai irányítás, együttműködés melletti munkát végez xmunkával, szabadidővel kapcsolatos kifejezések megértése, használata x x x x

SZAKMAI ISMERETEKIdegen nyelven:

szakmai önéletrajz és motivációs levél tartalma, felépítése x

egy szakmai állásinterjú lehetséges kérdései, illetve válaszai x x x

közvetlen szakmájára vonatkozó gyakran használt egyszerű szavak, szókapcsolatok x

a munkakör alapkifejezései xSZAKMAI KÉSZSÉGEK

Egyszerű formanyomtatványok kitöltése idegen nyelven x x

Szakmai állásinterjún elhangzó idegen nyelven feltett kérdések megértése, illetve azokra való reagálás értelmező, összetett mondatokban

x x x x

SZEMÉLYES KOMPETENCIÁKFejlődőképesség, önfejlesztés x x

TÁRSAS KOMPETENCIÁKNyelvi magabiztosság x x xKapcsolatteremtő készség x x

MÓDSZERKOMPETENCIÁKInformációgyűjtés x xAnalitikus gondolkodás xDeduktív gondolkodás x

33

3. Foglalkoztatás I. tantárgy 64 óra

3.1. A tantárgy tanításának céljaA tantárgy tanításának célja, hogy a diákok alkalmasak legyenek egy idegen nyelvű állásinterjún eredményesen és hatékonyan részt venni.Ehhez kapcsolódóan tudjanak idegen nyelven személyes és szakmai vonatkozást, is beleértve bemutatkozni, a munkavállaláshoz kapcsolódóan pedig egy egyszerű formanyomtatványt kitölteni.Cél, hogy a rendelkezésre álló 64 tanóra egység keretén belül egyrészt egy nyelvtani rendszerezés történjen meg a legalapvetőbb igeidők, segédigék, illetve az állásinterjúhoz kapcsolódóan a legalapvetőbb mondatszerkesztési eljárások elsajátítása révén. Majd erre építve történjen meg az idegen nyelvi asszociatív memóriafejlesztés és az induktív nyelvtanulási készségfejlesztés 6 alapvető, a mindennapi élethez kapcsolódó társalgási témakörön keresztül. Végül ezekre az ismertekre alapozva valósuljon meg a szakmájához kapcsolódó idegen nyelvi kompetenciafejlesztés.

3.2. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak:Idegen nyelvek.

3.3. Témakörök

3.3.1. Nyelvtani rendszerzés 18 óra

A 8 órás nyelvtani rendszerezés alatt a tanulók a legalapvetőbb igeidőket átismétlik, illetve begyakorolják azokat, hogy munkavállaláshoz kapcsolódóan, hogy az állásinterjú során ne okozzon gondot a múltra, illetve a jövőre vonatkozó kérdések megértése, illetve az azokra adandó válaszok megfogalmazása. Továbbá alkalmas lesz a tanuló arra, hogy egy szakmai állásinterjún elhangzott kérdésekre összetett mondatokban legyen képes reagálni, helyesen használva az igeidő egyeztetést. Az igeidők helyes begyakorlása lehetővé teszi számára, hogy mint leendő munkavállaló képes legyen arra, hogy a munkaszerződésben megfogalmazott tartalmakat helyesen értelmezze, illetve a jövőbeli karrierlehetőségeket feltérképezze. A célként megfogalmazott idegen nyelvi magbiztosság csak az igeidők helyes használata révén fog megvalósulni.

3.3.2. Nyelvtani rendszerezés 28 óra

A 8 órás témakör során a diák a kérdésszerkesztés, a jelen, jövő és múlt idejű feltételes mód, illetve a módbeli segédigék (lehetőséget, kötelességet, szükségességet, tiltást kifejező) használatát eleveníti fel, amely révén idegen nyelven sokkal egzaktabb módon tud bemutatkozni szakmai és személyes vonatkozásban egyaránt. A segédigék jelentéstartalmának precíz és pontos ismerete alapján alkalmas lesz arra, hogy tudjon tájékozódni a munkahelyi és

34

szabadidő lehetőségekről. Precízen meg tudja majd fogalmazni az állásinterjún idegen nyelven feltett kérdésekre a választ kihasználva a segédigék által biztosított nyelvi precizitás adta kereteket. A kérdésfeltevés alapvető szabályainak elsajátítása révén alkalmassá válik a diák arra, hogy egy munkahelyi állásinterjún megértse a feltett kérdéseket, illetve esetlegesen ő maga is tisztázó kérdéseket tudjon feltenni a munkahelyi meghallgatás során. A szórend, a prepozíciók és a kötőszavak pontos használatának elsajátításával olyan egyszerű mondatszerkesztési eljárások birtokába jut, amely által alkalmassá válik arra, hogy az állásinterjún elhangozott kérdésekre relevánsan tudjon felelni, illetve képes legyen tájékozódni a munkakörülményekről és lehetőségekről.

3.3.3. Nyelvi készségfejlesztés 24 óra

/Az induktív nyelvtanulási képesség és az idegen nyelvi asszociatív memória fejlesztése fonetikai készségfejlesztéssel kiegészítve/A 24 órás nyelvi készségfejlesztő blokk során a diák rendszerezi az idegen nyelvi alapszókincshez kapcsolódó ismereteit. E szókincset alapul véve valósul meg az induktív nyelvtanulási képességfejlesztés és az idegen nyelvi asszociatív memóriafejlesztés 6 alapvető társalgási témakör szavai, kifejezésein keresztül. Az induktív nyelvtanulási képesség által egy adott idegen nyelv struktúráját meghatározó szabályok kikövetkeztetésére lesz alkalmas a tanuló. Ahhoz, hogy a diák koherensen lássa a nyelvet és ennek szellemében tudjon idegen nyelven reagálni, feltétlenül szükséges ennek a képességnek a minél tudatosabb fejlesztése. Ehhez szorosan kapcsolódik az idegen nyelvi asszociatív memóriafejlesztés, ami az idegen nyelvű anyag megtanulásának képessége: képesség arra, hogy létrejöjjön a kapcsolat az ingerek (az anyanyelv szavai, kifejezése) és a válaszok (a célnyelv szavai és kifejezései) között. Mind a két fejlesztés hétköznapi társalgási témakörök elsajátítása során valósul meg. Az elsajátítandó témakörök:

- személyes bemutatkozás- a munka világa- napi tevékenységek, aktivitás- lakás, ház- utazás- étkezés

Ezen a témakörön keresztül valósul meg a fonetikai dekódolási képességfejlesztés is, amely során a célnyelv legfontosabb fonetikai szabályaival ismerkedik meg a nyelvtanuló.

3.3.4. Munkavállalói szókincs 24 óra

/Munkavállalással kapcsolatos alapvető szakszókincs elsajátítása/A 24 órás szakmai nyelvi készségfejlesztés csak a 40 órás 3 alapozó témakör elsajátítása után lehetséges. Cél, hogy a témakör végére a

35

diák folyékonyan tudjon bemutatkozni kifejezetten szakmai vonatkozással. Képes lesz a munkalehetőségeket feltérképezni a célnyelvi országban. Begyakorolja az alapadatokat tartalmazó formanyomtatvány kitöltését, illetve a szakmai önéletrajz és a motivációs levél megírásához szükséges rutint megszerzi. Elsajátítja azt a szakmai jellegű szókincset, ami alkalmassá teszi arra, hogy a munkalehetőségekről, munkakörülményekről tájékozódjon. A témakör tanulása során közvetlenül a szakmájára vonatkozó gyakran használt kifejezéseket sajátítja el. A munkaszerződések kulcskifejezéseinek elsajátítása és fordítása révén alkalmas lesz arra, hogy a leendő saját munkaszerződését, illetve munkaköri leírását lefordítsa és értelmezze.

3.4. A képzés javasolt helyszíne (ajánlás)Az órák kb. 50%-a egyszerű tanteremben történjen, egy másik fele pedig számítógépes tanterem, hiszen az oktatás egy jelentős részben digitális tananyag által támogatott formában zajlik.

3.5.A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek, tanulói tevékenységformák. (ajánlás)

A tananyag kb. fele digitális tartalmú oktatási anyag, így speciálisak mind a módszerek, mind pedig a tanulói tevékenységformák.






Egyé

ni

Cso

por

t-bo

ntás

Osz

tály

-ke

ret





1.4. Hallott szöveg feladattal vezetett feldolgozása x x




2.1. Levélírás x2.2. Válaszolás írásban mondatszintű

kérdésekre x

36

2.3. Szöveges előadás egyéni felkészüléssel x

3. Komplex információk körében3.1. Elemzés készítése

tapasztalatokról x

4. Csoportos munkaformák körében

4.1. Feladattal vezetett kiscsoportos szövegfeldolgozás x

4.2. Információk rendszerezése mozaikfeladattal x

4.3. Csoportos helyzetgyakorlat x


Sorszám




icsopo

rtosztál

y1.1 magyarázat x1.2. kiselőadás x1.3. megbeszélés x1.4. vita x1.5. szemléltetés x1.6. projekt x1.7. kooperatív tanulás x1.8. szerepjáték x1.9. házi feladat x

1.10. digitális alapú feladatmegoldás x


37


Gyakorló hangszerkészítő és -javító (fafúvós) tevékenysége

megnevezésű



38

A 10620-12 azonosító számú Gyakorló hangszerkészítő és –javító (fafúvós) tevékenysége megnevezésű szakmai követelménymodulhoz tartozó tantárgyak és témakörök oktatása során fejlesztendő kompetenciák

10620-12 Gyakorló hangszerkészítő és -javító (fafúvós) tevékenysége

Fafúvós szakmairány

Szak

mai

ism

eret

fafú

vós

Szak

mai

ism

eret

réz

fúvó

sSz

akm

ai is

mer

et o

rgon

aépí

tő S

zakm

ai is

mer

et z

ongo

raSz

akm

ai is

mer

et

Szak

mai

ism

eret

cim

balo

mH

angs

zera

kusz

tika

Han

gsze

resz

téti

kaAn

yagi

smer

etSz

akra

jzZe

nei a

lapi

smer

etek

Ideg

en s

zakn

yelv

Szak

mai

gya

korl

at (z

ongo

ra)

FELADATOKSzakmai felügyelet és irányítás mellett javítási és/vagy építési tervet készít, méréseket, szakmai számításokat végez, ütemezi a munkafolyamatokat, szükség esetén szakrajzot olvas, készít

x x x x x x x

Szakmai felügyelet és irányítás mellett felméri, és lehetőség szerint azonosítja az átvett hangszert és annak hibáit, átveszi és átadja a hangszert, bemutatja a referenciamunkáit

x x x x x x

Szakmai felügyelet és irányítás mellett meghatározza az akusztikai-, mechanikai-, formai- és stílusjellemzőket az egyes elágazások tartalma szerint, figyelembe veszi a megrendelő igényeit

x x x x x x x

Szakmai felügyelet és irányítás mellett anyagmegmunkálást végez az egyes elágazások tartalma szerint, felületkezelést végez, fát és fémet esztergál

x x x x x

Szakmai felügyelet és irányítás mellett anyagkezelést végez, beszerzi a szükséges anyagokat, szerszámokat, eszközöket, gépeket, elkészíti a felületkezelés és a ragasztás anyagait, eszközeit

x x x x x x

Szakmai felügyelet és irányítás mellett karbantartja szerszámait, eszközeit, gépeit, szakszerűen tárolja anyagait, célszerszámokat készít

x x x x

Szakmai felügyelet és irányítás mellett szakvéleményt és szaktanácsot ad, szakértői munkát végez, hangszert kiválaszt, selejtez

x x x x x x x

Szakmai felügyelet és irányítás mellett megtervezi és ütemezi a munkafolyamatokat, figyelembe veszi a várható gyártási, javítási darabszámot, meghatározza a szükséges anyagokat

x x x x x x

Szakmai felügyelet és irányítás mellett kipróbálja, ellenőrzi, korrigálja a megjavított és/vagy elkészített hangszert

x x x x x x

Szakmai felügyelet és irányítás mellett fa és fém hangszertestet javít és/vagy készít, a fa és fémest hiányzó elemeit szükség szerint pótolja

x x x x x x x

Szakmai felügyelet és irányítás mellett lágy és x x x x

39

keményforrasztást készít, forrasztási hibákat javítSzakmai felügyelet és irányítás mellett adott hangszerhez mechanikát, mechanikarészt készít, mechanikát a hangszertestre szereli

x x x x x x

Szakmai felügyelet és irányítás mellett fafúvós hangszert javít, restaurál, a hangszert szétszereli, összeszereli, a mechanikát párnázza, parafázza, a mechanikát beállítja, kipróbálja a hangszert

x x x x x x x x

Szakmai felügyelet és irányítás mellett a mechanikát a megrendelő igénye szerint beállítja x x x x x xSzakmai felügyelet és irányítás mellett szakszerűen alkalmazza a szakma hagyományait x x x x x x xSzakmai felügyelet és irányítás mellett részt vesz a tanulóképzésben és szakmai továbbképzéseken figyelemmel kíséri a szakirodalmat, fejleszti szakmai tudását

x x x x x x

Szakmai felügyelet és irányítás mellett kapcsolatot tart a partnerekkel, hangszerszállítást szervez x xSzakmai felügyelet és irányítás mellett adás-vételt közvetít, kereskedelmi tevékenységet folytat x x x x x xSzakmai felügyelet és irányítás mellett új anyagokkal, eljárásokkal kísérletezik, figyelemmel kíséri a felhasznált anyagok „utóéletét”

x x x x x x x

Szakmai felügyelet és irányítás mellett elkészíti a szükséges dokumentációt x x x x x

SZAKMAI ISMERETEKA sérülések és meghibásodások javítása x x x x x x xA hangszerkészítés és -javítás elmélete, gyakorlata, valamint a hangszertervezés alapjai x x x x x x x

Szerszámismeret és -használat, kezelésük, karbantartásuk x x x x xÁllapotfelmérés, költség megállapítás, ármeghatározás x x x xÁltalános fa- és fémipari anyag- és gyártásismeret, a szakmában használt egyéb anyagok x x x x xA szakmában használatos anyagok, az anyagválasztás szempontjai, az anyagok kezelésének és tárolásának gyakorlata

x x x x x

A hangszerakusztika alapjai, hangoláselmélet x x x x x x xA fizikai és kémiai ismeretek (akusztika, statika, mechanika, vegytan) gyakorlati alkalmazása x x x x x xA fafúvós-hangszercsoport hangszereinek részletes szakismerete x x x x x x x

Az aerofon hangszerek szakismerete és akusztikája x x x x x x x xAz chordofon, az idiofon, a membranofon hangszerek szakismeretének és akusztikájának alapjai x x x x x x x xHangszertörténet, stílus- és esztétikai ismeretek gyakorlati alkalmazása x x x x x x x x x x xA geometriai szerkesztések alapszabályai, szabadkézi rajz és vázlat készítése, tájékozódás műszaki rajzon x x x x x x

Művészet- és zenetörténeti stíluskorszakok x x x x x x xA zeneelmélet alapjai x x x x xAlapfokú idegen nyelvű szakmai levelezőképesség, az idegen nyelvű szakirodalomban való jártasság, idegen nyelvű szakirodalom tartalmi szintű fordítása

x x x x x x x

SZAKMAI KÉSZSÉGEKSzakmai nyelvű beszédkészség, hallott és olvasott szakmai szöveg megértése x x x x x x x x x x x x

Információforrások kezelése x x x x x x x x x

40

Elemi szintű számítógép-használat, alapfokú szövegszerkesztés és táblázatkezelés x x x x x xIdegen nyelvű szaknyelv alkalmazása, idegen nyelvű géphasználati feliratok értelmezése, megértése x x x x x x xFémipari rajz készítése, olvasása, értelmezése, szabadkézi rajzolás x x x x

SZEMÉLYES KOMPETENCIÁKMegfelelő érzékszervek x x x x x x xJó manuális készség x xSzorgalom x x x x x x x

TÁRSAS KOMPETENCIÁKKezdeményezőkészség x x x x x x x xHatározottság x x xMotiválhatóság x x

MÓDSZERKOMPETENCIÁKProblémamegoldás x x xKreativitás x x x x xTervezési képesség x x x x

4. Szakmai ismeret fafúvós tantárgy 57 óra/70 óra** 9-13. évfolyamon megszervezett képzés/13. és 14. évfolyamon megszervezett képzés

5.1. A tantárgy tanításának céljaA fafúvós szakmai ismeret tanításának célja olyan hangszerész szakemberek képzése, akik szakmájukban megfelelő elméleti ismeretekkel és gyakorlati képességekkel rendelkeznek.A fafúvós szakmai ismeret keretén belül a hangszertörténet, a hangszerek készítésének, javításának, technológiai ismerete kapcsolódik más tantárgyak oktatásához is.

5.2. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmakFizika: hangtan, fénytörés, mértékegységek, halmazállapotok, anyagok tulajdonságai, egyszerű gépekMatematika: arányszámítások, százalékszámítás, törtek – egyszerű törtek, tizedes törtek –, függvények, képletekGeometria: síkidomok, téridomok, területszámítás, térfogatszámítás, szögtartományok, műszaki szerkesztésKémia: oldatok, műanyagok, ragasztókBiológia: növénytanMűvészettörténet: képzőművészetek, építészettörténet, stíluskorszakok, művelődéstörténet, zenetörténet, zeneelmélet, hangszertörténetTörténelem: magyar- és egyetemes történelemIrodalom: magyar- és világirodalomNyelvtan: helyesírás, fogalmazás, beszéd- és szövegértésA szakmai ismeretek oktatása összefoglaló jelleggel épül a többi tantárgyak ismeretére. Ezért az akusztika, esztétika, anyagismeret, szakrajz, zenei és művészettörténeti ismeretek folyamatosan építendők be az időszerű téma feldolgozásánál. Különösen fontos a szakmai gyakorlattal a folyamatos kapcsolat, ezért a tantárgy elméleti oktatásánál, az alternatív vagy az elmélettől eltérő megoldások különös

41

jelentőséget nyernek.A fenti tantárgyak mellett kitérhetünk a zeneirodalom, a művészettörténet, az építészet, az ipartörténet, a technikatörténet, az általános kultúrtörténet, ismeretanyagára is, amellyel még teljesebb képet adhatunk a tanulóknak.

5.3. Témakörök

5.3.1. A hangszerek felosztása, rendszerezése 2 óra/2 óra

A hangszerek fejlődése, a rendszerezésre tett kísérletek, és a mai hangszer-csoportosítások, (Sax, Hornbostel, valamint Mahillon munkája)Az első jelző vagy hangutánzó eszközökA fafúvós hangszerek ősei (pánsíp, krummhorn, pommer, chalumeau stb.)Az aerofon hangszerek fajtái és azok fejlődéseAz aerofon hangszerek jellemzői és csoportosításuk (Az ajaksípos, a nyelvsípos és a tölcséres fúvókájú hangszerek)A fémből és a fából készült aerofon hangszerekA két fafúvós csoport, az ajaksípos, és a nyelvsípos hangszerek

5.3.2. A fafúvós hangszerek készítése, a fa hangszertest 2 óra/2 óra

A fa hangszertest készítése, műveleti sorrendAz esztétikai követelmények egy hangszer készítésénélA fa hangszertest készítéséhez használható gépek és szerszámokA felhasznált gépek és szerszámok használata és karbantartásaA gépek és szerszámok, azok baleseti forrásaiA fatest készítéséhez szükséges anyagok, tulajdonságaik (megmunkálhatóságuk, a fafajták mérettartóssága, nedvesség tűrése, kopásállósága stb.)A mechanika és a fúvókák készítéséhez használható anyagokA fafúvós hangszerek készítése és javítása közben használható és nélkülözhetetlen segédanyagokAz elkészült hangszerek és ezek alkatrészeinek megóvása a természetes elhasználódástól és a kopástól (lakkok, galvanizálási eljárások)A gépek és szerszámok használata közben előforduló baleseti források, elsősegélynyújtásTűzrendészeti ismeretek

5.3.3. A fafúvós hangszerek készítése, a fém hangszertest2 óra/2 óra

A fémtest elkészítéséhez szükséges anyagok, azok tulajdonságai, megmunkálhatóságukA fém hangszertest elkészítése, műveleti sorrend, a szükséges gépek, szerszámok (cilindrikus és kúpos hangszertest esetén is)

42

A fémtest elkészítéséhez szükséges gépek és szerszámok használata és karbantartásaA fémtest elkészítéséhez szükséges fémmegmunkálási műveletek, eljárásokA fémtest készítése közben előforduló baleseti okok

5.3.4. Ajaksípok - A fuvola és rokonhangszerei A mechanika részei. 2 óra/2 óra

Az ajaksípok megszólaltatásaA fuvola (a fuvola fejlődése, szerkezeti felépítése, rokonhangszerek,)A fuvola hibái és azok javítási módjai.A mechanika részei, és az alkotóelemek készítése a szükséges anyagok fajtái, tulajdonságaik

5.3.5. Szimplanádas nyelvsípok – A klarinét, a szaxofon, a tárogató

2 óra/2 óraA szimplanádas hangszerek készítéséhez használható anyagok, és ezen anyagok tulajdonságaiA szimplanádas hangszerek készítése során használható gépek, és szerszámok szakszerű használata és karbantartásaA hangszercsoport hangolási sajátosságai (duodecimálás, oktávváltás)A szimplanádas hangszerek készítése és javítása során felmerülő balesetveszélyes műveletek, gépek és szerszámokTűzrendészeti ismeretek

5.3.6. Duplanádas nyelvsípok - A fagott, az oboa 2 óra/2 óra

A duplanádas fafúvós hangszerek fajtái, és azok fejlődése, a fejlődésük állomásaiA duplanádas hangszerek hibái, a hibák szakszerű javításának módja, műveleti sorrendjeA szükséges és felhasználható anyagok fajtái, azok tulajdonságai, megmunkálhatóságukA szükséges gépek és szerszámok szakszerű használata és karbantartásaTűzrendészeti ismeretek

5.3.7. A fafúvós hangszerek javítása (a fatest és a mechanika) A fafúvós hangszerek generáljavítása

2 óra/2 óraA fafúvós hangszerek javítása, hibafelmérésA fatest hibái, és javításukA mechanika hibáiA generáljavítás céljaA generáljavítás meneteA különböző javításokhoz szükséges anyagok, azok tulajdonságai, és megmunkálási módjaik

43

A különféle javításokhoz szükséges gépek, szerszámok, szakszerű használata, azok karbantartásaA gépek, szerszámok baleseti forrásaiTűzrendészeti ismeretek

5.3.8. A fafúvós hangszerek javítása (a fémtest és a mechanika)

Balesetvédelem 2 óra/2 óraA fémtest hibái és javításukA fémtest javításához használható anyagok, és segédanyagokA mechanika hibái és javításuk (külső behatásból eredő hibák, a természetes elhasználódásból eredő hibák)A mechanika javításához használható anyagok és segédanyagok tulajdonságai és a megmunkálásuk módjaA szükséges gépek és szerszámok, azok szakszerű használata és karbantartásaA hangszerek készítése és javítása során használható egyszerűbb szerszámok, eszközök készítéseA gépek és szerszámok baleseti forrásaiTűzrendészeti ismeretek, elsősegélynyújtás

5.3.9. A hangszerek és hangszeralkatrészek előkészítése a felületkezelésre

A fafúvós hangszerekről tanultak ismétlése2 óra/2 óra

A felületkezelések fajtáiElőkészítő munkák a különböző felületkezelésekhezAz aerofon hangszerek kialakulása, fejlődése, csoportosításaAz aerofon hangszerek felosztása, a fafúvós hangszerek fajtái (az ajaksíposok, és a nyelvsíposok)A fafúvós hangszerek készítése és javítása (a fatest- és a fémtest készítése) a műveleti sorrend, a szükséges gépek és szerszámok használata és karbantartásaA fafúvós hangszerek mechanikájának felépítése, részei, és az alkatrészek elkészítése, a szükséges technológiai folyamatok, gépek és szerszámokA fafúvós hangszerek készítéséhez és javításához szükséges alap- és segédanyagok, azok tulajdonságai és megmunkálhatóságukA fafúvós hangszerek készítése és javítása során előforduló baleseti források

5.3.10. A szakdolgozatok anyagának kiválasztása A fafúvós hangszerekről tanultak átismétlése.

Mitől jó egy hangszer? 2 óra/4 óra

Az aerofon hangszerek, a fafúvós hangszerek tagjai, csoportosításuk, fejlődésük, felépítésükA fafúvós hangszerek készítése és javítása

44

A szükséges alap- és segédanyagok, tulajdonságaik, megmunkálásuk, megmunkálhatóságukA szükséges gépek és szerszámok használata és karbantartásaA szükséges gépek és szerszámok baleseti forrásaiA jó hangszer akusztikai és esztétikai követelményeiA jó hangszer fogalma új hangszer és használt hangszer esetén

5.3.11. A fafúvós hangszerek hangolása (hangolási problémák)A fémtest hibái, és javításuk 2

óra/2 óraA fafúvós hangszerek hangolásaAz egyes hangok hangolásaA fémtest külső behatásból eredő hibái, és a hibák felméréseA fémtest javításának módjaiA fémtest javításához szükséges anyagokA fémtest javításához szükséges gépek, szerszámok, és azok szakszerű használataA szükséges gépek és szerszámok baleseti forrásai

5.3.12. A fafúvós hangszerek karbantartása az új hangszerek használatba

vétele. Speciális javítási problémák2 óra/2 óra

A fatest átolajozása új hangszer használatba vétele esetén, és használt hangszernélA fémtest megóvásához használható anyagok és eljárásokA mechanika olajozása, az olajozás új és használt hangszernélAz olajozás hatása és szükségessége a fatestnél és a mechanikánálA felhasznált olajok fajtái és hatásuk, az új és használt hangszereknélMás anyagok a fatest megóvásáraSpeciális javítási problémák, (hangolások, csaptörések, repedések, lyukperem sérülések javítása)Tűzrendészeti ismeretek, elsősegélynyújtás

5.3.13. A fafúvós hangszerek alkatrészeinek pótlása, a farészek pótlása

2 óra/2 óraA fatest hibáinak felmérése (javítható-e, megéri-e a javítás költségeit)A hiányzó farészek felmérése (a pótlás elvégzéséhez megvannak-e a technikai lehetőségek, a javítás költségeit megéri-e a hangszer)A hangszer korának, stílusának, megismerése, a javítás vagy pótlás érdekébenA megfelelő anyagok megismerése, kiválasztásaA megfelelő műveletek, gépek, szerszámok megismeréseA gépek, szerszámok baleseti forrásainak felmérése

5.3.14. A fafúvós hangszerek alkatrészeinek pótlása, a mechanika részek pótlása 2 óra/2 óra

45

A mechanika hibáinak felmérése (javítható-e, érdemes-e a hangszert megjavítani)A mechanika hiányzó részinek felmérése (a pótlás elvégzéséhez megvannak-e a technikai lehetőségek, érdemes-e a hangszert megjavítani)A mechanika stílusának megismerése a javítás vagy pótlás érdekébenA megfelelő anyagok kiválasztása, megismeréseA megfelelő műveletek, gépek, szerszámok megismeréseA gépek, szerszámok baleseti forrásainak megismerése

5.3.15. A fafúvós hangszerek fúvókáinak készítése 2 óra/2 óra

A fúvókák, fejek szerepe, a hangszerek megszólaltatásábanA fafúvós hangszerek fúvókáinak megismerése (fajtáik, felépítésük, működésük)A fúvókák készítéséhez szükséges anyagok fajtái, tulajdonságaik, megmunkálhatóságukA fúvókák készítéséhez szükséges műveletek, gépek és szerszámokA szükséges műveletek gépek és szerszámok baleseti forrásai

5.3.16. A fafúvós hangszerek készítéséhez és javításához használható különleges anyagok. A fa hangszertest hibái

2 óra/2 óraA fafúvós hangszerek készítéséhez és javításához használható különleges anyagok (pl. nemesfémek, egzotikus fák)A felhasználható különleges anyagoknak milyen tulajdonságaik vannak, hogyan lehet megmunkálni azokatA fatest külső behatásból eredő sérülései, a sérülések pontos felmérése, a javítási műveletek meghatározásaA fatest javításához használható anyagokA fatest javításához szükséges gépek és szerszámok

5.3.17. A historikus hangszerek készítésének és javításának feltételei

Felkészülés a szakmunkásvizsgára 2 óra/2 óraA hangszerek történeti áttekintése, a mai fafúvós hangszerek őseinek megismeréseA historikus hangszerek korának, stílusának meghatározásaA historikus hangszerek anyagainak megismerése, ezeknek az anyagoknak a tulajdonságaiA historikus hangszerek elkészítésének műveletei, a szükséges gépek és szerszámokA gépek és szerszámok használata közben előforduló baleseti forrásokAz éves anyag átismétlése

5.3.18. Elektronikus lehetőségek 4 óra/4 óra

Az elektronika előfordulása és szerepe a fafúvós hangszereknél

46

Az „elektronikus fafúvósok”A fafúvós hangzások az elektronikus hangszerekenA fafúvósok közvetlen elektronikai hangosítása

5.3.19. Az elmélet és gyakorlat összefüggései 14 óra/26 óra

Az elméleti órákon tanultak értelmezése és alkalmazási lehetőségeiSzakelméleti ismeretek, amelyekre a szakma gyakorlati feladatainak tudatos elsajátítására szükség van.Az elméleti órákon megtanult és szakmai gyakorlatban előforduló technológiai folyamatok jellemzőinek ismerete

5.3.20. Speciális tűz- és munkavédelem 1 óra/2 óra

A fafúvós műhelyek tűz és baleseti forrásaiAz egyéni védőeszközök használatának szabályaiA forgó mozgó épek eszközök baleseti forrásai

5.3.21. A szakdolgozatok leadása 4 óra/4 óraA szakdolgozat téma kiválasztása.A dolgozat anyagával kapcsolatos konzultációs.Az akusztikai feladatok előkészítése, és a mérés lebonyolításaAz elkészült szakdolgozat leadása

5.4.A képzés javasolt helyszíne (ajánlás)Tanterem, indokolt esetben műhelykörnyezetTanterem: a tantárgy eredményes tanításához szükséges, az építési szabványnak megfelelő méretű , a létszámnak megfelelő nagyságú, jól szellőztethető, lehetőleg természetes megvilágítású terem, amely megfelelően hangszigetelt és védett az áthallások ellen. Fontos, hogy a világítás és berendezés az ergonómiai követelményeknek eleget tegyen.Az iskola külső és belső kialakítása a tantermek tisztasága és rendje minden tekintetben legyen pozitív hatással a tanulók esztétikai érzékére


5.5.1. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek (ajánlás)Minden órán dolgozatírás, házi feladatok kiosztása, képanyagok (álló és mozgó) bemutatása, számítógép, kivetítő használata. A szaktanári ismeretátadás mellett a tárgyalt órai témakörök interaktív megbeszélése a tanár és a csoport folyamatos párbeszéde alapján (indukált szakmai vita).

Sorszám


A tanulói tevékenység szervezeti kerete

Alkalmazandó eszközök és

47

felszerelések (SZVK 6. pont lebontása,

pontosítása)egyéni csopor

t osztály

1.1. magyarázat x1.2. elbeszélés x1.3. kiselőadás x1.4. megbeszélés x1.5. vita x1.6. szemléltetés x1.7. házi feladat x1.8. egyéb: órai dolgozat x

5.5.2. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható tanulói tevékenységformák (ajánlás)Odafigyelés, koncentrálás, jegyzetelés a tanórákon. Az órai szakmai vitákban, megbeszélésekben aktívan részt venni kérdésekkel és hozzászólásokkal. A rendszeresen kiadott házi feladatok módszeres kutatómunka útján történő tárgyszerű, szakmaorientált kifejtése.




módok)

Alkalmazandó eszközök és felszerelések (SZVK 6. pont

lebontása, pontosítása)

Egyé

ni

Cso

por

t-on

tás

Osz

tály

-ker

et



1.2. Információk önálló rendszerezése


2.1. Írásos elemzések készítése x2.2. Leírás készítése x2.3. Válaszolás írásban mondatszintű

kérdésekre x

2.4. Tapasztalatok utólagos ismertetése szóban x

3. Szolgáltatási tevékenységek körében

3.1. Részvétel az ügyfélfogadáson, esetmegfigyelés x

3.2. Szolgáltatási napló vezetése x3.3. Önálló szakmai munkavégzés

felügyelet mellett x

5.6.A tantárgy értékelésének módjaA nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 54. § (2) a) pontja szerinti értékeléssel.

5. Szakmai ismeret rézfúvós tantárgy18óra/18 óra

48

5.1.A tantárgy tanításának céljaA hallgatók ismerjék meg a hangszercsoport egyes tagjait, azok készítésének és javításának lépéseit, módjait, valamint e műveletek alapanyagait, szerszámait és eszközeit. Ismerje a hangszerek alapvető akusztikai, statikai, játszhatósági, stilisztikai és esztétikai jellemzőit. Legyen képes szakmai felügyelet és irányítás mellett közepesen nehéz javítási feladatokat is elvégezni. Szakmai felügyelet és irányítás mellett képes legyen hangszert építeni kapott építési tervek és vázlatok alapján. Értse és értelmezze a hangszer kapcsolatát a többi hangszerrel, helyét a zenei és az általában vett kulturális közéletben, tudjon tájékozódni a művészettörténet, a zene- és hangszertörténet sok évszázadon áthúzódó stíluskorszakinak világában.

5.2.Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmakFizika: hangtan, fénytörés, mértékegységek, halmazállapotok, anyagok tulajdonságai, egyszerű gépekMatematika: arányszámítások, százalékszámítás, törtek – egyszerű törtek, tizedes törtek –, függvények, képletekGeometria: síkidomok, téridomok, területszámítás, térfogatszámítás, szögtartományok, műszaki szerkesztésKémia: oldatok, műanyagok, ragasztókMűvészettörténet: képzőművészetek, építészettörténet, stíluskorszakok, művelődéstörténet, zenetörténet, zeneelmélet, hangszertörténetTörténelem: magyar- és egyetemes történelemIrodalom: magyar- és világirodalomNyelvtan: helyesírás, fogalmazás, beszéd- és szövegértés

A szakmai ismeretek oktatása összefoglaló jelleggel épül a többi tantárgyak ismeretére. Ezért az akusztika, esztétika, anyagismeret, szakrajz, zenei és művészettörténeti ismeretek folyamatosan építendők be az időszerű téma feldolgozásánál. Különösen fontos a szakmai gyakorlattal a folyamatos kapcsolat, ezért a tantárgy elméleti oktatásánál, az alternatív vagy az elmélettől eltérő megoldások különös jelentőséget nyernek.A fenti tantárgyak mellett kitérhetünk a zeneirodalom, a művészettörténet, az építészet, az ipartörténet, a technikatörténet, az általános kultúrtörténet, ismeretanyagára is, amellyel még teljesebb képet adhatunk a tanulóknak.

5.3.Témakörök

5.3.1. A rézfúvós hangszerek kialakulása, történeti hangszerek2 óra/2 óra

Kultikus célra használt fúvósokA harsona kialakulásaNatúr hangszerek hajlítás nélkül

49

Kürtök, erdei kürtökA tolószerkezet kialakulása a harsonáknálA hangolócsövek, karikák szerepeA forgóventil feltalálása (Blühmel)A gépezet és a váltók hang- és légoszlop változtató szerepe

5.3.2. A terület hangszereinek osztályozása, méret, hangolás, mechanikai megoldások alapján

2 óra/2 óraGép nélküli rézfúvósok, a fanfár, a jelzőkürt, a postakürt, a tolóharsonákKishangszerek csoportja: trombiták C trombita, D trombita, B trombita, B szárnykürt, D piston, C-B piston, C-B kornett, Es trombita, basszus trombitaKözéphangszerek: harsona F-B-Es hangolás, basszusharsona, F-B-Es vadászkürt, diszkantkürt, tenorkürt, baritonkürtBasszus hangszerek: F-B-Es helikon, F-B-Es tuba, suzaphon, császárhelikon és tuba

5.3.3. A korpuszkészítés folyamata 2 óra/2 óra

Sablonkészítés (tervezés vagy másolás)Felrajzolás, szabásÉlek frissítése – fogazásKettéhajtás – fogak lezárásaVerőforrasz felrakásForrasztás – kovácsolás – lágyítás – savazásÁthúzás üllőn – kerekítésKiemelés külső modellre – lágyítás – savazásFémnyomás belső modellre (fém) esztergálás csiszolásLágyítás a hajlítás helyénÓlomöntésHajlítás – ránckalapálás – lyukfábanKiolvasztás – átreszelés – csiszolás, polírozás

5.3.4. A rézfúvós hangszerek készítésének és javításának gépei2 óra/2 óra

Gépi lemezolló – lemezhajlítóKörollóFémnyomópadEsztergapad – revolver esztergákPrésgépek – golyós – excenterCsiszológép – köszörűgépFúrógép – kézi – asztali – állványosForrasztópisztolyCsőhúzógép

5.3.5. A javítás és készítés során használt kéziszerszámok 2 óra/2 óra

50

Kézi ollók (egyenes – kacsacsőrű)Fakalapácsok – fazonkalapácsokÜllők – egyengetőlapok (steklik)Különböző kézi hántolókFogók, lyukfa a hajlításokhozGolyózó szerszámok a huzalhajlításokhozRecézőkerék, pertlizőkerékLyukvasak – igazítóvasak – dornikLyukfák foltok és platnik készítéséhezFúrók – menetfúrók – menetmetszőkSimítóvasak – ránckalapáló idomokBehúzó és becsiszoló szerszámokDörzsárak – lyukasztók, satukGolyósorozatokLehúzó rudak és gyűrűk a csőhúzó géphezEsztergakések, kézi és gépi esztergáláshozModellek, fémnyomó szerszámok

5.3.6. A középrész, a váltó, a váltóház, a gépezet készítése, és beszabályozása 2 óra/2 óraVáltóház leszabás – oldalazás – lyukak felfúrása sablonban – fülek illesztése – forrasztás ezüsttel – belső kiesztergálás méretre – menetvágásVáltókészítés egy vagy két anyagból, a tengely recés illesztése – forrasztásAz oldallyukak bemarása rózsamaróval, ötszög készítése marószerszámmal esztergapadonAlsófenék esztergálás – forrasztás a váltóházba – borítólemez felforrasztás – peremezés – recézés – átesztergálásZárfenék esztergálás – illesztés a váltócsapraVáltó illesztés a váltóházba – a forgó- és állórészek összecsiszolásaPatkólyukak felfúrása a váltóházba – menetfúrásGépezetkészítés – öntvények kiszerelése – rugóház esztergálás – nyomókar forrasztás – rugóakasztó kialakítása – rugóház záró tárcsák esztergálása, pontos illesztéseZsanérok behelyezése szegecseléssel, összecsiszolás olaj és habkő segítségévelNyomólap forrasztás – a gépezet összeállítása a gépállványon – lábak felszerelése – nyomás beállításaFordítók felcsavarozása – patkók felszerelése – parafák beállítása a pontos váltás szempontjából

5.3.7. A korpusz a hajlások, és a huzalok javítása2 óra/2 óra

Tölcsérek javítása – horpadások kinyomása polírozott vason – simítás simítóvassal, forgatással. Egyenes részek igazítása vason simítóvassal. A hajlás lezárása csővel, lágy forrasztással a nyílás akadályozására

51

Golyózás igazítókalapács segítségével – fokozatos nagyságú igazítógolyókkal – hajlító golyókkalHuzalhajlások javítása – legalább az egyik huzalszár leforrasztásával megfelelő hajlású igazítóvason – simítóvassal (kinyomással)Igazítások után esetleg átreszelés simítóreszelővel, átcsiszolás csiszolóvászonnal – polírozás

5.3.8. Gépjavítás menete 2 óra/2 óra

Szétszerelés és bejelölés után a váltó kopásainak megállapítása, a kopogások megszüntetése, alsófenék domborítás, esetleg betétek behelyezése. Oldalirányú kopás esetén a forgórészek olajos habkővel való bekenése után behúzás, majd becsiszolásFordítócsavarok kopása esetén betét beforrasztás vagy csavarcsereZsanérkopások esetén csiszolóanyag bejuttatása után behúzás, szegecselés megerősítéseRugótörés esetén csere, rugótengely kopás esetén behúzás, becsiszolás

5.3.9. Fúvókakészítés folyamata 2 óra/2 óraÖntvény vagy rézrúd befogása az esztergapadba, jelölés a "0" pontonOldalazás, homlokesztergálás, központ bejelölés, fúrás méretreMegfordítás – a szár fúrása – feldörzsölésVisszafordítás a jelöléshez – szájrész és kehely kialakítás fazonkéssel, vagy másolás kézikéssel lemezsablon alapjánCsiszolás – belső polírozásCsap készítés – külső esztergálás gépi és kézi, csapon, forgócsúccsal megtámasztva. Külső csiszolás – polírozás

5.4.A képzés javasolt helyszíne (ajánlás)Tanterem


52


Sorszám

Alkalmazott oktatásiMódszer neve





t osztály

1.1. Magyarázat x1.2. Elbeszélés x1.3. Kiselőadás x1.4. Megbeszélés x1.5. Vita x1.6. Szemléltetés x1.7. házi feladat x1.8. egyéb: órai dolgozat x

5.5.2. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható tanulói tevékenységformák (ajánlás)Odafigyelés, koncentrálás, jegyzetelés a tanórákon. Az órai szakmai vitákban, megbeszélésekben aktívan részt venni kérdésekkel és hozzászólásokkal. A rendszeresen kiadott házi feladatok módszeres kutatómunka útján történő tárgyszerű, tantárgyorientált kifejtése.




módok)



Egyé

ni

Cso

por

t-on

tás

Osz

tály

-ker

et



1.2 Hallott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel x





kérdésekre x


2.5. Tapasztalatok utólagos x

53

ismertetése szóban2.6. Tapasztalatok helyszíni

ismertetése szóban x3. Képi információk körében

3.1. Hangszerrajzok értelmezése x3.2. Hangszerrész rajz készítése

leírásból x

4. Komplex információk körében4.1. Esetleírás készítése x4.2. Elemzés készítése

tapasztalatokról x

4.3. Jegyzetkészítés eseményről kérdéssor alapján x

4.4. Esemény helyszíni értékelése szóban felkészülés után x

4.5. Utólagos szóbeli beszámoló x


6. Szakmai ismeret orgonaépítő tantárgy 18 óra/18 óra** 9-13. évfolyamon megszervezett képzés/13. és 14. évfolyamon megszervezett

képzés

6.1.A tantárgy tanításának céljaA szakmai ismeret tanításának célja, hogy a tanulók részére korszerű elméleti szakmai tudást, általános szakmai tájékozottságot és alapfokú hangszeres ismereteket adjon, amely alkalmassá teszi őket a mai szakmai követelmények teljesítésére.Ismertesse meg a tanulóval- a hangszerek kialakulását, osztályozását, a hangszercsoportok

általános tudnivalóit,- az orgonafélék fejlődéstörténetét a magyar sajátságokkal,- a magyar orgonaépítő ipar kiemelkedő egyéniségeit, fontosabb

alkotásait, a mai hazai és fontosabb külföldi orgonaműhelyek munkáit,

- az orgonafélék történelmileg meghatározott építészeti formáit, módozatait,

- az orgonafélék alkatrészeit, az építési és javítási technológiákat,- az orgonafélék restaurálását,- az orgonafélék átépítését, alakítását a különböző temperatúra

fajtákat, az intonálási és a hangolási módozatokat,- tanulmányi anyagon keresztül az orgonaház stílus változatait és a

hangzás sajátságait,- a harmónium felépítését, fajtáit, javításának lényeges mozzanatait.

Tegye fogékonnyá a tanulót az új technikai lehetőségek megismerésére és használatára.Alapozza meg az egyéni stílus kialakítását, bontakoztassa ki a tanuló alkotó fantáziáját, adjon teret kreatív megnyilatkozásának.Vezesse a tanulót a szerkezet és a forma összefüggéseinek

54

felismeréséhez, megértéséhez.Fejlessze módszeresen és sokoldalúan a tanuló- logikai és technikai képességeit,- gondolkodásmódját, ízlését, stílusérzékét,- hallását, érzékenységét a dinamika és a hangszín különbségeire,- zenei műveltségét, hangszeres tudását.

7.1.Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmakFizika: hangtan, fénytörés, mértékegységek, halmazállapotok, anyagok tulajdonságai, egyszerű gépekMatematika: arányszámítások, százalékszámítás, törtek – egyszerű törtek, tizedes törtek –, függvények, képletekGeometria: síkidomok, téridomok, területszámítás, térfogatszámítás, szögtartományok, műszaki szerkesztésKémia: oldatok, műanyagok, ragasztókBiológia: növénytanMűvészettörténet: képzőművészetek, építészettörténet, stíluskorszakok, művelődéstörténet, zenetörténet, zeneelmélet, hangszertörténetTörténelem: magyar- és egyetemes történelemIrodalom: magyar- és világirodalomNyelvtan: helyesírás, fogalmazás, beszéd- és szövegértésA szakmai ismeretek oktatása összefoglaló jelleggel épül a többi tantárgyak ismeretére. Ezért az akusztika, esztétika, anyagismeret, szakrajz, zenei és művészettörténeti ismeretek folyamatosan építendők be az időszerű téma feldolgozásánál. Különösen fontos a szakmai gyakorlattal a folyamatos kapcsolat, ezért a tantárgy elméleti oktatásánál, az alternatív vagy az elmélettől eltérő megoldások különös jelentőséget nyernek. A fenti tantárgyak mellett kitérhetünk a zeneirodalom, a művészettörténet, az építészet, az ipartörténet, a technikatörténet, az általános kultúrtörténet, ismeretanyagára is, amellyel még teljesebb képet adhatunk a tanulóknak.

6.2. Témakörök

6.3.1. A hangszerek kialakulása és osztályozása2 óra/2 óra

A hangutánzást és jeladást szolgáló eszközökA hangeszközök hangszerré válásaA társadalmi és a technikai fejlődés hatásaA népi hangszerekHangszergyűjteményekA zenekultúra és a hangszergyártásA hangszerek rendszerezésének kísérleteiA hangszerek mai rendszere

6.3.2. Az orgona története, szerkezeti egységei.A magyar orgonaépítő ipar története 2 óra/2 óra

A víziorgona szerkezete

55

Az Aquincumi orgona működéseAz orgona fejlődéstörténeteNémet, osztrák, morva, cseh hatásokA magyar orgonagyártás a múlt századbanA mai orgona szerkezeti egységeiA 20. századi magyar orgonaépítő ipar történeteJelentősebb mai orgonakészítők és orgonáik

6.3.3. Az orgonaházak stílusaA hangzás változása az orgona története folyamán 2

óra/2 óraAz orgonaház, orgonaszekrény tagoltságaA templomépítészet és az orgonaAz Aquincumi orgonaA középkor orgonái (Blockwerk)A reneszánsz, barokk klasszicista, romantikus stílusjegyekA modern, mai orgonaházakAz orgonahangzás és a térakusztikaA felhangok arányának változásaiAz orgonahangzás a barokktól napjainkig

6.3.4. Az orgona szerkezete. Az orgonabelső elrendezése.A traktúrák és szélládák fajtái, lehetséges kombinációi, összehasonlítása 2

óra/2 óraAz orgona szerkezetének felépítése:Orgonaház, fúvómű, sípmű, szélláda, játékasztal, traktúraAz orgonabelső elrendezéseTraktúrák: mechanikus, pneumatikus, elektromosSzélládák és traktúrák változataiA billentyű- és a regiszterrekeszes szélláda működésének és hangzásának összehasonlítása

6.3.5. Az orgonasípok fajtái, felépítése.Felhangok, lábszámozás, menzúra, intonálás, hangolás

2 óra/2 óraA sípok megszólalásának elveA sípok részei, hangszíne Sípok osztályozása: szerkezet, forma, anyag szerintAz orgona felhangjaiA lábszámozás menzúra,Intonálás és hangolás kapcsolata

6.3.6. A csúszkaláda felépítése és működése2 óra/2 óra

Az Aquincumi orgona szerkezeteA szélláda részei: billentyűrekesz, szelepszekrény,Billentyűszelep, csúszka, síptőkeA szél útja a csúszkaládában

56

A hangrekesz, és a szelep méretezése A jó szélellátás próbájaA hangzás sajátsága

6.3.7. A kúpláda, táskaláda felépítése és működése2 óra/2 óra

A kúpszelep bemutatásaA kúpláda részeiRegiszterrekesz (regiszterkancella) kúpszelep, síptőkeRegisztergép, relé, kondukt (membránléc)A szél útja a kúpládábanA regiszterrekesz, és a kúpszelep méretezéseA jó szélellátás próbájaA táskaláda felépítése:Regiszterrekesz (regiszterkancella)Táskaszelep, síptőke, regisztergép, reléKondukt (membránléc)A szél útja a táskaládábanA két rendszer működésének összeghasonlításaA hangzás sajátságai

6.3.8. Az orgona fúvóműve, a fúvók fajtái és működése2 óra/2 óra

Az orgonaszél fogalmaA szélnyomás méréseA szélnyomás változása az orgona története folyamánFúvótípusok: ék, páhó, szekrény leveles, merítő, úszólemezes láda, TartályA fúvók szeleprendszereA régi orgonák szíjhúzásaAz emberi erővel (kéz, láb) történő fújtatásAz orgonamotorok elterjedése

6.3.9. A játékasztal történeti fejlődése. A mai játékasztal felépítése.

A diszpozíció 2 óra/2 óraAz Aquincumi orgona játékasztalaA középkori orgonák "billentyűi"A kromatikus billentyűzet kialakulása

A régi mélyoktávok hangjai (rövid, tört oktáv)A pedálbillentyűzet megjelenéseA játszószekrény a hátuljátszós orgonaA különálló játékasztal, helye, mozgathatóságaA hangterjedelem változásaiA regiszterkapcsolók változataiA billentyűk és a regiszterek elrendezéseRedőnytalp, henger lábkapcsolók, kollektív kacsolókNyomógombok, kombinációkA játékasztal állandó részei

57

A játékasztal felépítése a traktúrák szerintA diszpozíció és alapelvei




Minden órán dolgozatírás, házi feladatok kiosztása, képanyagok (álló és mozgó) bemutatása, számítógép, kivetítő használata. A szaktanári ismeretátadás mellett a tárgyalt órai témakörök interaktív megbeszélése a tanár és a csoport folyamatos párbeszéde alapján (indukált szakmai vita).

Sorszám






t osztály

1.1. Magyarázat x1.2. Elbeszélés x1.3. Kiselőadás x1.4. Megbeszélés x1.5. Vita x1.6. Szemléltetés x1.7. Házi feladat x1.8. egyéb: órai dolgozat x

6.5.2 A tantárgy elsajátítása során alkalmazható tanulói tevékenységformák (ajánlás)Odafigyelés, koncentrálás, jegyzetelés a tanórákon. Az órai szakmai vitákban, megbeszélésekben aktívan részt venni kérdésekkel és hozzászólásokkal. A rendszeresen kiadott házi feladatok módszeres kutatómunka útján történő tárgyszerű, tantárgyorientált kifejtése.

58




módok)



Egyé

ni

Cso

por

t-on

tás

Osz

tály

-ker

et








kérdésekre x



2.6. Tapasztalatok helyszíni ismertetése szóban x

3. Képi információk körében3.1. Hangszerrajzok értelmezése x3.2. Hangszerrész rajz készítése

leírásból x


tapasztalatokról x





7. Szakmai ismeret (zongora) tantárgy 57 óra/70 óra** 9-13. évfolyamon megszervezett képzés/13. és 14. évfolyamon megszervezett

képzés

7.1. A tantárgy tanításának céljaA hallgatók ismerjék meg a hangszercsoport egyes tagjait, azok

59

készítésének és javításának lépéseit, módjait, valamint e műveletek alapanyagait, szerszámait és eszközeit. Ismerje a hangszerek alapvető akusztikai, statikai, játszhatósági, stilisztikai és esztétikai jellemzőit. Legyen képes szakmai felügyelet és irányítás mellett közepesen nehéz javítási feladatokat is elvégezni. Szakmai felügyelet és irányítás mellett képes legyen hangszert építeni kapott építési tervek és vázlatok alapján.Értse és értelmezze a hangszer kapcsolatát a többi hangszerrel, helyét a zenei és az általában vett kulturális közéletben, tudjon tájékozódni a művészettörténet, a zene- és hangszertörténet sok évszázadon áthúzódó stíluskorszakainak világában.

7.2. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmakFizika: hangtan, fénytörés, mértékegységek, halmazállapotok, anyagok tulajdonságai, egyszerű gépekMatematika: arányszámítások, százalékszámítás, törtek – egyszerű törtek, tizedes törtek –, függvények, képletekGeometria: síkidomok, téridomok, területszámítás, térfogatszámítás, szögtartományok, műszaki szerkesztésKémia: oldatok, műanyagok, ragasztókBiológia: növénytanMűvészettörténet: képzőművészetek, építészettörténet, stíluskorszakok, művelődéstörténet, zenetörténet, zeneelmélet, hangszertörténetTörténelem: magyar- és egyetemes történelemIrodalom: magyar- és világirodalomNyelvtan: helyesírás, fogalmazás, beszéd- és szövegértésA szakmai ismeretek oktatása összefoglaló jelleggel épül a többi tantárgyak ismeretére. Ezért az akusztika, esztétika, anyagismeret, szakrajz, zenei és művészettörténeti ismeretek folyamatosan építendők be az időszerű téma feldolgozásánál. Különösen fontos a szakmai gyakorlattal a folyamatos kapcsolat, ezért a tantárgy elméleti oktatásánál, az alternatív vagy az elmélettől eltérő megoldások különös jelentőséget nyernek.A fenti tantárgyak mellett kitérhetünk a zeneirodalom, a művészettörténet, az építészet, az ipartörténet, a technikatörténet, az általános kultúrtörténet, ismeretanyagára is, amellyel még teljesebb képet adhatunk a tanulóknak.

8.3. Témakörök

7.3.1. A zongora története 2 óra/2 óraA hangszerek kialakulása:A hangszerek felosztása, csoportosításaIdiofonok, Membranofon, Chordofon, Aerofon, Elektrofon(Hangszerész szakmák csoportosítása)Leszűkítve a chordofon hangszerekre; Továbbszűkítve a zongora és csembaló irányábaŐseik: a monochordtól a fortepianóigÚjításokBillentyűs hangszerek a XIII.sz-tól

60

Klaviatúra fejlődéseMechanikai megoldásokKlavichord:CsembalóFortepianoCristoforitól napjainkigMagyar vonatkozásokÖntöttvasráma kialakulásaHangolás: normál "á" és temperatúrák fejlődése

7.3.2. A zongora akusztikája 2 óra/2 óra

Fizikai ismeretek gyarapodása – hangszerek fejlődéseRezgés- és hullámtanSzabad-rezgésCsillapodó-rezgés: közvetlen (csatolt), közvetett (csatolatlan)KényszerrezgésRezonanciaSzuperpozícióLebegésRezgések spektrumaHullám – csatolt rezgés, Hullám-terjedés, transzverzális, longitudinálishangerősség, hangmagasság, hangszínFelhangsorA hang karakterisztikája, jellemzői, BerezgésVisszaverődés, Törés, ElhajlásInterferencia, ÁllóhullámokHangtér jellemzői, Térakusztika, utánzengési idő, lecsengési idő, időkésés-reteszZajHúrNégy húrtörvény: Taylor-képletHangközök, Pythagorasi komma; félhangtávolság Kapcsolat a mechanikával, menzúraszámítás

7.3.4. A zongora anyagai 2 óra/2 óra

A zongorákban és csembalókban felhasznált anyagfajtákjellemzőik, fontosabb fajtáik, fontosabb felhasználási területükFaanyagokFémekTextíliákBőrökMűanyagokCsontokEgyéb anyagokGyártástechnológiák - anyagkezelések - anyagtárolásokSpeciális elvárások speciális zongoraalkatrészektől

61

7.3.5. A zongora felépítése 2 óra/2 óraÁltalános felosztásKorpusz- gerendázat (vázszerkezet)- játékasztal- szekrény-elemek (oldalak, tetők, lábak, stb.)- rezonáns- hangolótőke- öntvény- húrozat

Mechanika: klaviatúra- mechanika- hangtompító- pedálok

7.3.6. A mechanika; A bécsi mechanika 2 óra/2 óra

Minden mechanika alapvető működési elve: kiváltásKlaviatúraMechanikaHangtompítóPedálokCsapó mechanika - német vagy bécsi mechanikaFelépítése és működése:szabályozhatósága:jellemzői:

7.3.7. A félangol és pianínó mechanika 2 óra/2 óra

Lökő mechanikaFélangol mechanikaFelépítése és működéseMűködési elvePianínó mechanikaFelépítése és működéseMűködési elve

- alsó tompítós, felső tompítós, süllyesztett mechanikaPedálok és hárfaregiszter

7.3.8. Az angol mechanika 2 óra/2 óraAz angol mechanikaFelépítése és működéseMűködési elveRészeiBeállítási lehetőségek

7.3.9. A csembaló 2 óra/2 óra

Csembaló-fajták (formai)

62

Csembaló-fajták (építési eltérések): tájegységek szerintCsembaló felépítése és működése:regiszterek, manuálok, kopulaMechanikájaAz ugró részeiBeszabályozásLant regiszter

7.3.10. Karbantartás, javítás 2 óra/2 óra

Speciális zongorajavító szerszámok, gépekGenerál-javítás - folyamattervezésGyakori meghibásodásokA mechanika-beszabályozás meneteHangolás, intonálás

7.4.A képzés javasolt helyszíne (ajánlás)Tanterem, indokolt esetben műhelykörnyezet




Sorszám

Alkalmazott oktatásiMódszer neve





t osztály

1.1. Magyarázat x1.2. Elbeszélés x1.3. Kiselőadás x1.4. Megbeszélés x1.5. Vita x1.6. Szemléltetés x1.7. házi feladat x1.8. egyéb: órai dolgozat x


Odafigyelés, koncentrálás, jegyzetelés a tanórákon. Az órai szakmai vitákban, megbeszélésekben aktívan részt venni kérdésekkel és hozzászólásokkal. A rendszeresen kiadott házi feladatok módszeres kutatómunka útján történő tárgyszerű, szakmaorientált kifejtése.

63




módok)



Egyé

ni

Cso

por

t-on

tás

Osz

tály

-ker

et



1.2. Információk önálló rendszerezése



kérdésekre x







* 9-13. évfolyamon megszervezett képzés/13. és 14. évfolyamon megszervezett képzés

8.1. A tantárgy tanításának céljaA hallgatók ismerjék meg a hangszercsoport egyes tagjait, azok készítésének és javításának lépéseit, módjait, valamint e műveletek alapanyagait, szerszámait és eszközeit. Ismerje a hangszerek alapvető akusztikai, statikai, játszhatósági, stilisztikai és esztétikai jellemzőit. Legyen képes szakmai felügyelet és irányítás mellett közepesen nehéz javítási feladatokat is elvégezni. Szakmai felügyelet és irányítás mellett képes legyen hangszert építeni kapott építési tervek és vázlatok alapján.Értse és értelmezze a hangszer kapcsolatát a többi hangszerrel, helyét a zenei és az általában vett kulturális közéletben, tudjon tájékozódni a művészettörténet, a zene- és hangszertörténet sok évszázadon áthúzódó stíluskorszaki világában.

8.2. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmakFizika: hangtan, fénytörés, mértékegységek, halmazállapotok, anyagok tulajdonságai, egyszerű gépek

64

Matematika: arányszámítások, százalékszámítás, törtek – egyszerű törtek, tizedes törtek –, függvények, képletekGeometria: síkidomok, téridomok, területszámítás, térfogatszámítás, szögtartományok, műszaki szerkesztésKémia: oldatok, műanyagok, ragasztókBiológia: növénytanMűvészettörténet: képzőművészetek, építészettörténet, stíluskorszakok, művelődéstörténet, zenetörténet, zeneelmélet, hangszertörténetTörténelem: magyar- és egyetemes történelemIrodalom: magyar- és világirodalomNyelvtan: helyesírás, fogalmazás, beszéd- és szövegértésA szakmai ismeretek oktatása összefoglaló jelleggel épül a többi tantárgyak ismeretére. Ezért az akusztika, esztétika, anyagismeret, szakrajz, zenei és művészettörténeti ismeretek folyamatosan építendők be az időszerű téma feldolgozásánál. Különösen fontos a szakmai gyakorlattal a folyamatos kapcsolat, ezért a tantárgy elméleti oktatásánál, az alternatív vagy az elmélettől eltérő megoldások különös jelentőséget nyernek.A fenti tantárgyak mellett kitérhetünk a zeneirodalom, a művészettörténet, az építészet, az ipartörténet, a technikatörténet, az általános kultúrtörténet, ismeretanyagára is, amellyel még teljesebb képet adhatunk a tanulóknak.

8.3. Témakörök

8.3.1. Bevezetés, tájékozódás: mit akarunk megtanulni, mit próbálunk megérteni?

2 óra/2 óraA hegedű és az akusztikus gitár működése; az akusztikai folyamatok és a mechanika jelenléte a hegedű és a gitár felépítésébenakusztikus és elektromos erősítő rendszereka hangszerek felosztásafogalomértelmezések: a szakma fogalma, feladatköre, szakember, szakértő, mesterhangszer, gyári hangszera hangszertörténet és a zenetörténet párhuzamaistíluskorszakok, esztétikai fogalmak

8.3.2. Anyagok, szerszámok, gépek, eszközök 2 óra/2 óra

A vonós és pengetős szakmában leggyakrabban használt faanyagok és az enyvmérsékelt égövi puha, félkemény és keményfák, egzóták: jellemzőik, fizikai és akusztikai tulajdonságaik, alkalmazásukenyvek és szintetikus ragasztóanyagok: jellemzőik, fizikai tulajdonságaik és akusztikai hatásuk, alkalmazásukáltalános és speciális szerszámok, gépek, eszközök: használatuk, hatékony és balesetmentes bánásmód, karbantartás

8.3.3. A faanyag szerkezete, a felhasználás szabályai 2

65

óra/2 óraA fa anatómiája; előkészítés, szárítás, tárolás; a faanyag metszetei, a rezonáns készítésének szabályai: anyagismereti, akusztikai és statikai összefüggései

8.3.4. Hangszerkészítés I.: a rezonáns és a hát 2 óra/2 óra

A tető (rezonáns) és a hát készítése vonós és pengetős hangszerekhez: anyagismeret, munkafolyamatok, szerszámok, építési szabályok, az akusztikai rendszerben betöltendő szerepük, statikai, esztétikai szempontoka sík és a faragott lemezek statikai és akusztikai különbözőségei: gerenda / bordázat, berakás / permdíszítés, a hangnyílások;

8.3.5. Hangszerkészítés II.: a kávarendszer és a nyak 2 óra/2 óra

A kávakoszorú építése vonós és pengetős hangszerekhez: anyagismeret, munkafolyamatok, szerszámok, építési módok és szabályok, az egyes alkotóelemek – kávalemezek, tőkék, lécek – akusztikai rendszerben betöltendő szerepe, statikai, esztétikai szempontokA csiga és a nyak készítése: anyagismeret, munkafolyamatok, szerszámok, építési szabályok, statikai, esztétikai szempontokEltérések és azonosságok a vonós és pengetős hangszerek kávarendszerébenEltérések a vonós és pengetős hangszerek nyakfelépítésében: a fémhúros gitárok merevítő pálcája, a bundozott és a bundozatlan fogólap teherbíró képessége

8.3.6. Hangszerkészítés III.: összeépítés, lakkozásahangszer felszerelése 2 óra/2 óraA hangszer összeépítése – nyakbeültetés – vonós és pengetős hangszerek esetében: munkafolyamatok, szerszámok, építési szabályok, statikai, esztétikai szempontokLakkozás: munkafolyamatok, eszközök, szakmai szabályok, esztétikai és Akusztikai szempontokFelszerelés: kulcsillesztés / hangológépek szerelése, lélek, láb / kombinált húrtartóláb, húrozat, intonáció – a lélek igazítása, a lélek helyváltoztatásának akusztikai és statikai hatásaiA lélek szerepe a vonós hangszerek akusztikai rendszerében, miért nem kell lélek a pengetős hangszerekbe

8.3.7. A vonó 2 óra/2 óraA vonó európai történeteAlkotórészek – anyagismeretKészítésStatikai rendszerA hangszer és a vonó kapcsolata – akusztikai és statikai hatások

66

8.3.8. A vonó és a hangszer meghibásodásai, szakszerű javításuk szabályai, módjai vonós és pengetős hangszerek esetében

2 óra/2 óraA meghibásodások csoportosításaHasználatból adódó állapotromlás: a kulcsok és a kulcsszekrény kopásai, a fogólap kopásai, a láb görbülése, a bundok kopásai, a hangszertest kopásai, a nyak bukása, ezek tünetei, a javítás általános szabályai, a szakszerűség és precizitás, mint esztétikai követelményBalesetből adódó sérülések: repedések, törések, amelyek miatt többnyire a Hangszer egységének megbontása szükséges – felbontás, „nyakki, nyakbe”Hibás építésből származó meghibásodások

8.3.9. A különböző vonós és a pengetős hangszerek hasonlóságai, különbözőségei

2 óra/2 óraHegedű és gitár: megszólaltatás, húrozat, hangolás, tartásmód, szerkezeti felépítés, játszhatóság, anyagválasztékHegedű és gamba: megszólaltatás, húrozat, hangolás, tartásmód, szerkezeti felépítés, játszhatóság, anyagválasztékModern hegedű és premodern hegedű: megszólaltatás, húrozat, hangolás, tartásmód, szerkezeti felépítés, játszhatóság, anyagválasztékModern vonó és premodern vonó: tartásmód, szerkezeti felépítés, játszhatóság, anyagválaszték


67



Sorszám






t osztály



Odafigyelés, koncentrálás, jegyzetelés a tanórákon. Az órai szakmai vitákban, megbeszélésekben aktívan részt venni kérdésekkel és hozzászólásokkal. A rendszeresen kiadott házi feladatok módszeres kutatómunka útján történő tárgyszerű, tantárgyorientált kifejtése.




módok)



Egyé

ni

Cso

por

t-on

tás

Osz

tály

-ker

et







2.1. Írásos elemzések készítése x2.2. Leírás készítése x2.3. Válaszolás írásban mondatszintű x

68

kérdésekre2.4. Szöveges előadás egyéni

felkészüléssel x


2.6 Tapasztalatok helyszíni ismertetése szóban x

3. Képi információk körében3.1. hangszerrajzok értelmezése x3.2. hangszerrész rajz készítése

leírásból x


tapasztalatokról x





9. Szakmai ismeret cimbalom tantárgy 18 óra/18 óra** 9-13. évfolyamon megszervezett képzés/13. és 14. évfolyamon megszervezett

képzés

9.1. A tantárgy tanításának céljaA szakmai gyakorlat célja, hogy a tanulók részére a mai korszerű követelmények ellátásához megfelelő gyakorlati tudást, tapasztalatokat adjon.Ismertesse meg a tanulóval- a cimbalomfélék fejlődéstörténetét a magyar sajátságokkal- a magyar cimbalomkészítő ipar kiemelkedő egyéniségeit, fon-

tosabb alkotásait- a mai cimbalomműhelyek munkáit- a cimbalomfélék történelmileg meghatározott építészeti formáit,

módozatait- a cimbalomfélék alkatrészeit, az építési és javítási technológiákat- a cimbalomfélék restaurálását- a cimbalomfélék alakítását, korszerűsítését- a hangolási módozatokat- tanulmányi anyagon keresztül a cimbalom formájának, stílusának

változatait és a hangzás sajátságait- a cimbalomkészítési és -javítási munkák során felhasznált gépek

és szerszámok, sablonok, táblázatok kezelését- az egyes munkafolyamatokhoz tartozó mérőeszközök,

célszerszámok szakszerű használatát- az anyagválasztás és a hangzás összefüggését

69

- az anyagválasztás és a technikai, mechanikai részek tartósságának tudnivalót

- a felület-kidolgozás módjait, esztétikus, ízléses kivitelezést- a bonyolult munkafázisok részműveletekre történő bontását- tegye fogékonnyá a tanulót az új technikai lehetőségek

megismerésére és használatára- alapozza meg az egyéni stílus kialakítását, bontakoztassa ki a

tanuló alkotó fantáziáját, adjon teret kreatív megnyilatkozásának- vezesse a tanulót a szerkezet és a forma összefüggéseinek

felismeréséhez, megértéséhezFejlessze módszeresen és sokoldalúan a tanuló- logikai és technikai képességeit- gondolkodásmódját, ízlését, stílusérzékét- hallását- érzékenységét a dinamika és a hangszín különbségeire- zenei átlagműveltségét, hangszeres tudását

9.2. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmakFizika: hangtan, fénytörés, mértékegységek, halmazállapotok, anyagok tulajdonságai, egyszerű gépek Matematika: arányszámítások, százalékszámítás, törtek – egyszerű törtek, tizedes törtek –, függvények, képletek Geometria: síkidomok, téridomok, területszámítás, térfogatszámítás, szögtartományok, műszaki szerkesztésKémia: oldatok, műanyagok, ragasztókBiológia: növénytanMűvészettörténet: képzőművészetek, építészettörténet, stíluskorszakok, művelődéstörténet, zenetörténet, zeneelmélet, hangszertörténetTörténelem: magyar- és egyetemes történelemIrodalom: magyar- és világirodalomNyelvtan: helyesírás, fogalmazás, beszéd- és szövegértésA szakmai ismeretek oktatása összefoglaló jelleggel épül a többi tantárgyak ismeretére. Ezért az akusztika, esztétika, anyagismeret, szakrajz, zenei és művészettörténeti ismeretek folyamatosan építendők be az időszerű téma feldolgozásánál. Különösen fontos a szakmai gyakorlattal a folyamatos kapcsolat, ezért a tantárgy elméleti oktatásánál, az alternatív vagy az elmélettől eltérő megoldások különös jelentőséget nyernek.A fenti tantárgyak mellett kitérhetünk a zeneirodalom, a művészettörténet, az építészet, az ipartörténet, a technikatörténet, az általános kultúrtörténet, ismeretanyagára is, amellyel még teljesebb képet adhatunk a tanulóknak.

9.3. Témakörök

9.3.1. A cimbalom szerkezete, felépítése és hangolása 2 óra/2 óra

A hangszerek kialakulásaA hangszerek osztályozása

70

A chordofon hangszerek megszólaltatási módjai, építésmódjaiA cimbalom ázsiai eredeteA cimbalomfélék fajtáiA cimbalom felépítéseA diatonikus és a kromatikus hangkészletA cimbalom és a verő részei a 19. század végétől

9.3.2. A Schunda cég és a pedálos cimbalom 2 óra/2 óra

Schunda József cégalapító és Johann Horák prágai mestereJuul Keresztély fa- és rézfúvós műhelye PestenSchunda Ferenc budapesti műhelyeSchunda Vencel József, az üzletvezető. IparkiállításokA cimbalom lábra állítása és hangtompító szerkezeteSchunda első pedálos cimbalmának szabadalma (1874)A pedálos cimbalom működésének rajzaMódosított újabb pedálszerkezetekSchunda Károly cimbalom újításai1935: a Schunda cég megszűnése

9.3.3. A Bohák cég története 2 óra/2 óra

Bohák Lajos, a cégalapító életútjaBohák műhely gépei, sablonjai, a villanyáram bevezetéseBohák-cég találmányai, újításai, szabadalmaA hangterjedelem bővítése, szerkezeti sajátságokA Bohák cég utódműhelyei, Hangszerkészítő SzövetkezetA Schunda és a Bohák cimbalmok összehasonlításaA szerkezetek és a hangzások különbözősége

9.3.4. Magyar cimbalomkészítők, hangszergyárak 2 óra/2 óra

Az 1800-as évek végén több mint 200 cimbalomkészítő működött.Cimbalom találmányok:Appel Ignác centrális cimbalom, kaucsuk cimbalomverő találmányaHabits Antal találmánya a pedál szerkezethezJegesi Géza Vaskoronás cimbalomKatona József cimbalom kijáró fenékkelVarjú Károly harang cimbalomHangszergyárak:Mogyoróssy HangszergyárReményi Mihály HangszergyárSternberg Ármin és Társa HangszergyárStowasser János HangszergyárHangszerkészítők 1950-től:Minőségi Hangszerkészítő és –javító Kisipari TermelőszövetkezetKozmosz Ipari SzövetkezetFővárosi Művészi Kézműves VállalatCimbalomkészítők: Jancsó István, Frey Gábor, Kovács Sándor,

71

Szabó JánosNagy Ákos

9.3.5. A cimbalomkészítés technológiája 2óra/2 óra

Termék: A-4-es Bohák konstrukció, kiscimbalom,KoncertcimbalomA cimbalomműhely gépei:Faipari kéziszerszámokSablonokFaanyagokRagasztóanyagokA felületkezelés anyagaiFémanyagokFix méretű alkatrészek, illeszkedő alkatrészekFolyamatábraPedál szerkezetHangolási táblázatTeljes hangolásVerőkészítés

9.3.6. A cimbalom javítása és a cimbalomverők 2 óra/2 óra

A cimbalom helyes tárolásaJavítások felmérése, vizsgálati módszerekBejelölések, szétbontásEsztétikai, statikai és akusztikai hibákAnyaghibákA pedál szerkezet igénybevétele, hibákRezonánstető meghibásodásaiA tőke meghibásodásaZörejek, kopások javításaSzállítások során sérülésekÁtalakítások, korszerűsítés: alkatrészek cseréjeRégi pedálszerkezetek felújításaKülönféle cimbalom szerkezetek eredetiségCimbalomverőkA „Művész” cimbalomverő készítéseRácz Aladár-féle verő készítése

9.3.7. Cimbalomformák. A cimbalom ábrázolása 2 óra/2 óra

A hangszerkészítés és a kereskedelem kapcsolataA külsőségek precíz kidolgozásaKülönféle újabb fafajták felhasználásaÚj, ötletes formák tervezéseA cimbalom, mint bútordarabA régi cimbalomformák stílus elemzéseA cimbalom ábrázolásának története

72

A hangszerábrázolások értéke

9.3.8. A cimbalom: a „magyar zongora” 2 óra/2 óra

Rövid összehasonlításHangszerforma – három láb, négy lábA húrok gerjesztése – ütésselA zongoramechanikákA zongora és a cimbalom húrozataA rezonánsÖntvények és acélvázA tőkékA zongorában nincsenek lelkek

9.3.9. A magyar cimbalomkultúráról zenehallgatással 2 óra/2 óra

Kezdetben a cimbalom …Intézményes oktatásaAz első magyar cimbalomiskolaA Nemzeti ZenedeA cimbalom felsőfokú oktatása a Zeneiskolai Tanárképző IntézetbenZenehallgatás: a Cimbalom Világszövetségen elhangzott művekből



73



Sorszám Alkalmazott oktatásimódszer neve





t osztály







módok)



Egyé

ni

Cso

por

t-on

tás

Osz

tály

-ker

et








kérdésekre x


2.5. Tapasztalatok utólagos x

74

ismertetése szóban2.6. Tapasztalatok helyszíni

ismertetése szóban x3. Képi információk körében

3.1. hangszerrajzok értelmezése x3.2. hangszerrész rajz készítése

leírásból x


tapasztalatokról x


4..4. Esemény helyszíni értékelése szóban felkészülés után x



10. Hangszerakusztika tantárgy 48 óra/57 óra** 9-13. évfolyamon megszervezett képzés/13. és 14. évfolyamon megszervezett

képzés

10.1.A tantárgy tanításának céljaAz akusztika tantárgy tanításának elsődleges célja a hangszerek működésének megismertetése, megértetése. A kvalitatív, leegyszerűsített fizikai képet, amely a hangszerész mesterek tapasztalatain alapul, ki kell egészítse egy kvantitatív, egzakt, egyértelmű fizikai leírás. Noha nem cél e bonyolult akusztikai problémák teljes és részletes feldolgozása (azaz nem akusztikusokat képzünk), mégis lehetővé kell tenni a tanulók számára azok "megközelíthetőségét", főként az egyszerűbb, kevésbé költséges mérési módszerek elsajátíttatásán keresztül.

10.2.Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmakFizika: hangtan, fénytörés, mértékegységek, halmazállapotok, anyagok tulajdonságai, egyszerű gépekMatematika: arányszámítások, százalékszámítás, törtek – egyszerű törtek, tizedes törtek –, függvények, képletekGeometria: síkidomok, téridomok, területszámítás, térfogatszámítás, szögtartományok, műszaki szerkesztésKémia: oldatok, műanyagok, ragasztókBiológia: növénytanMűvészettörténet: stíluskorszakok, hangszertörténetNyelvtan: helyesírás, fogalmazás, beszéd- és szövegértésSzakismereti tárgyak: fafúvós, rézfúvós, orgona, vonós-pengetős, zongora, cimbalom, ütős; anyagismeret, hangszeresztétikaa gyakorló évfolyamok hangszerakusztika-tantárgya,

75

A hangszerakusztikai tananyagának tökéletes összhangban kell,hogy legyen a szakismeret azon fejezeteivel, amelyek a hangszerek fejlődésével, felépítésével, alapanyagaival, összeszerelési-rögzítési módjaival foglalkoznak. Erre minden lehetőség adott, hiszen az akusztikai magyarázatok megalapozott, részletes, az első évben elsajátított szakismeretre épülnek. Különösen a ráépülő évben szoros a kapcsolat, mivel a hangszertervezés minden egyes fázisa, a gyakorlati mesterrel és a szaktanárral egyeztetett kísérlet megtervezésén keresztül, a tervezésen, számításokon át egészen a kivitelezésig a szaktanár és a gyakorlati mester figyelmével kísérve történik.A hangszerek működésének, hangjának alapvető meghatározója, milyen anyagból készülnek. Az anyagokat jellemző fizikai, mechanikai paraméterek ismerete elengedhetetlen rezgési tulajdonságaik pontos meghatározásához. Mivel ezen paraméterek függnek az anyagok megmunkálásától, kezelésétől, az akusztika tárgya az anyagismeret ezen fejezeteivel is szoros kapcsolatban van, különösen a ráépülő évfolyamban, ahol az anyagkiválasztás akusztikai eredete fontos szempont.Külön fejezet az akusztikán belül a hangelemzés és a hallástan. Az előbbi a hangesztétikai értékek és a hang fizikai paraméterei közötti kapcsolatok feltárásánál az egyik legfontosabb gyakorlati eljárás. A hallástan (pszichoakusztika) pedig megkísérel választ adni értékítéleteink fiziológiai és pszichológiai gyökereinek eredetére vonatkozó kérdéseinkre. Minden esetben, amikor a hangszerek hangminőségét javító megoldásokkal foglalkozunk, és azok hatásának akusztikai-fizikai alapjait keressük, valójában a hangszeresztétika és a hangszerakusztika kapcsolatát próbáljuk meg feltárni.A hangszertervezés folyamatában fontos szerepet játszik a forma megválasztása, kialakítása is, ami formai stílusismereten, vizuális hangszeresztétikai szempontokon kell,hogy alapuljon.

10.3.Témakörök

10.3.1. Bevezetés; A hang fogalma; Rezgéstani alapismeretek I.2 óra/2 óra

BevezetésA hang fogalmaElemi rezgéstanA harmonikus rezgés kinematikai és dinamikai feltétele, a mozgásegyenlet felírása A csillapított rezgésKÍSÉRLETEK

Különböző hang-alaptípusok bemutatása, elemzéseRugóra felfüggesztett test rezgőmozgásaCsillapított rezgések különböző csillapítási együtthatók eseténSEGÉDESZÖZÖKRugók, gumikötelek, hangelemző készülék

76

10.3.2. Rezgéstani alapismeretek II., Elemi hullámtan 2 óra/2 óra

A kényszerrezgés Csatolt rezgés fogalmaVisszacsatolt rezgés és a hangszerekElemi hullámtanKÍSÉRLETEKRezonancia bemutatása -zongora szabadon rezgő húrjaivalRezonancia-katasztrófa- Tacoma-híd (filmbejátszás)Rezonancia-görbék különböző csillapítások esetébenÁllóhullám, haladóhullám bemutatásaHúrokon, csövekben kialakult állóhullámok frekvenciáinak meghatározásaSEGÉDESZKÖZÖKGumikötelekHengeres csövek, monokordHangelemzőSzámítógép, internet

10.3.3. A decibel fogalma, hangelemzés 2 óra/2 óra

A decibel fogalmaA hangnyomásA küszöbértéktől a fájdalomküszöbigA lineáris és a logaritmikus függvénykapcsolat közötti különbség összekapcsolása a zenei gyakorlattalEgyszerűbb számítási feladatokKÍSÉRLETEKHangnyomás és hangnyomásszint közötti különbség bemutatásaSEGÉDESZKÖZÖKHangelemző berendezés, egyszerű hangforrások

10.3.4. A hangelemzés; a hangsugárzás jellemzői, javítása rezonátorral,

rezonánssal 2 óra/2 óra

HangelemzésA hangsugárzás jellemzőiHangsugárzás javításaHúros hangszereseknek - hangsugárzás javítás tölcsérekkelLevegős hangszereseknek – hangsugárzás javítás rezonáns lemezekkel, üregrezonátorokkalSzámítási feladatokKÍSÉRLETEKRezgésgörbe (hangnyomásszint-amplitúdó görbe) kiértékelése, tranziens jelenségek bemutatásaKülönböző hangtípusok Fourier-transzformációjaHangvilla rezgése önmagában, asztalra letéveHelmholtz-rezonátor sajáthangjának meghatározása (mérés és

77

számítás)Az f-nyílás szerepének bemutatása (lezárt, nyitott állapot)

10.3.5. Hangterjedés, hangszigetelés, hanggátlás 2 óra/2 óra

HangterjedésHangszigetelés-hanggátlás fogalma;Vázvezetés, áthallás, hangelnyelés más anyagon való áthaladáskor;A hanggátlás lehetőségei, házilagos kivitelezésű hanggátlási módok - hangszerműhely hangszigetelése;Hangszigetelési anyagok akusztikai paramétereinek jelentése.KÍSÉRLETEKFonendoszkóp viselkedése, elhajlási jelenségek demonstrációjaFilmbejátszások: csörgővisszhang, teremrezonancia, visszhangSEGÉDESZKÖZÖKHangelemző, képanyag, hangfelvételek, filmfelvételekszámítógép, internet

10.3.6. Teremakusztikai alapfogalmak 2 óra/2 óra

TeremrezonanciaTermek utánzengési idejeIdőkésés retesz (Haas-effektus)Egyéb teremakusztikai jellemzők: diffuzitás, hangtisztaság, basszuskiemelés, kétoldali együttfutási fokSzubjektív és objektív teremadatokA világ legjobb akusztikájú koncerttermeiA termek akusztikai tulajdonságainak javítása, többfunkciós termek akusztikai antagonizmusa, ennek feloldásaKÍSÉRLETEKA tanterem akusztikai tulajdonságainak mérése: teremrezonanciák, utánzengési idő; különböző mesterséges utánzengési idők hatása a hangszerek hangjára.SEGÉDESZKÖZÖKHangelemző, Yamaha-elektromos zongora, hangfelvételek, mesterséges utánzengető, számítógép

10.3.7. A hallás jellemzői 2 óra/2 óra

A fül szerkezeteAz emberi fül szerkezete (külső fül-dobhártya, középső fül-Eustach-kürt, belső fül - a csiga szerkezete, a cochlea felépítése), Békésy György munkásságaA hallás mechanizmusaA hallás mechanizmusa, idegélettani jellemzőiDichotikus jelenségekA zenei agy legfőbb jellegzetességei, az agyféltekék megosztottságaKÍSÉRLETEK: Hallójárat rezonancia, elöl-hátul irányok megkülönböztetése

78

Implantátumok bemutatásaSEGÉDESZKÖZÖKHangelemző, szemléltető anyagok a fül szerkezetéről, "Az állatok hallása" c. BBC -film, az ASA és az eindhoveni Pszichoakusztikai Kutatóintézet közös demonstrációs anyaga,Hang-ember-hang. Duna Tv-s filmanyag, Yamaha-elektromos zongoraSzámítógép, internet

10.3.8. Pszichoakusztikai alapfogalmak I. 2 óra/2 óra

Kritikus sáv, elfedésHangmagasság érzékelésA hangmagasság objektív és szubjektív megítélése (Hz, cent fogalma - melodikus hangmagasság, harmonikus hangmagasság), JND fogalma, az érzékelt hangmagasság függése a dinamikától, az időtartamtól, a hangszíntől - virtuális alaphangA hangszerhangolás pszichokusztikai aspektusaiKÍSÉRLETEK: kritikus sáv, elfedés jelensége, dinamikafüggés, zajelfedés hatásának bemutatása, oktávillesztés, JND- (hangmagasság különbségi küszöb)-mérés, haranghang magasságának meghatározásaSEGÉDESZKÖZÖKHangelemző, az ASA és az eindhoveni Pszichoakusztikai Kutatóintézet közös demonstrációs anyaga, Yamaha-elektromos zongoraHang-ember-hang könyv demonstrációs CD-je

10.3.9. Pszichoakusztikai alapfogalmak II. 2 óra/2óra

A dinamika érzékelése (valódi hangosság)A hangszín érzékeléseA hangok térbeliségének és idejének érzékeléseA konszonancia fogalmaA hangszerek "jólhangzásának" hallástani kritériumaiHangrendszerekA hangrendszerek kialakulásának pszichoakusztikai aspektusaA zenei rendszerek függése a hangszerektőlKÍSÉRLETEKÉlő demonstráció a felhangdús és felhangszegény hangok hangossági különbségeiről; a hangszín függése a hangszerkezettől, az időbeli változásoktól, a hangszerek hangszínének hangonkénti jellemzői;prezenciaidő mérése;kombinációs hangok kimutatása, másodfajú lebegések bemutatása;a hangrokonság, mint a konszonancia szükséges, de nem elégséges kritériuma;eltérő hangrendszerekben nevezetes hangközök konszonancia fokának megítélése.SEGÉDESZKÖZÖKHangelemző, az ASA és az eindhoveni Pszichoakusztikai Kutatóintézet közös demonstrációs anyaga, Hang-ember-hang könyv demonstrációs CD-je, Yamaha-elektromos zongora, Számítógép

79

10.3.10. Bevezetés: a hangszerakusztika tudománya; állóhullámok

csövekben; húrok rezgése 2 óra/2 óra

Állóhullámok hengerekben, kúpokban (elméleti megközelítés)Állóhullámok méréseA nyíláskorrekcióA vágási frekvenciaWebster-tölcséregyenlet, Bessel-csövekHangolás helyi keresztmetszet-változtatássalA húrok rezgéseIdeális eset (a merevség nélküli húr)A húrtörvényA húr, mint rossz sugárzó -a csatolás következményeiHúranyagok (selyemhúr, bélhúr, fémhúr, fémekkel kezelt bélhúrok, műanyaghúrok)A font húr (különböző keresztmetszetű fonóanyagok, kül. anyagú fonások)

10.3.11. Hangváltoztatás hangnyílással, csőhossz változtatással; a csőfal rezgéshatása; a pengetett húr viselkedése; 2

óra/2 óraA légoszlopok hosszának megváltoztatás és a hangmagasságHangnyílások tervezése (elmélet, gyakorlat)A regiszterváltó szerepe, működésének elméleti háttereA hangnyílások hatása a hangszínreA hangszertest parazita rezgésének szerepePengetős hangszerek - Gitárakusztika I.A pengetett húr rezgéseHang-fejlődéstörténeti kérdések A reneszánsz- és a barokkgitár hangja, formai jellegzetességeiA flamenkógitárTorres munkássága, a modern gitárA bordázat és a gerendázat hatása A láb szerepe, hatása

10.3.12. Az ajaksípok akusztikai tulajdonságai; gitárakusztika II., 2 óra/2 óra

A peremhangok kialakulásaA pánsípA furulyaA fuvolaA hangnyílás hatása a hangraA gitárnyak rezgése és a deadspot problémaA bundozás kérdése, a húrvégek hatása a hangolásraMikrofon-elhelyezési kérdések és hangsugárzás

80

10.3.13. Szimplanádas hangszerek akusztikai tulajdonságai; az ütött

húros hangszerek, a cimbalom akusztikája 2 óra/2 óra

A szimplanádas fúvóka hangkeltéseA klarinétA szaxofonA reformtárogatóAz ütött húr rezgéseA cimbalom fejlődéstörténeteA cimbalom hangja és felépítése közötti kapcsolatMiért nehéz a cimbalmot továbbfejleszteni?A cimbalompedálA cimbalomverők sokféleségeMiben sokoldalúbb hangszer a cimbalom, mint a zongora?

10.3.14. Duplanádas hangszerek akusztikai tulajdonságai; a zongora akusztikája I. 2

óra/2 óraA duplanádas fúvóka jellemzéseAz oboafélékA fagottA heckelphonA dudukA zongora fejlődéstörténete vázlatosanA zongora hangjaA mechanika szerepe

10.3.15. Tölcséres fúvókájú hangszerek I.; a zongora akusztikája II. 2

óra/2 óraA tölcséres fúvóka tulajdonságaiA rézfúvós alaptípusokHangolási módokA szordínók akusztikájaHangszeranyag és hang (lakkozás hatása)A trombitaA rezonáns rezgéseA páncéltőke szerepeA keret (a hangszertest) hangvezetése a padlóba, ennek eliminálásaA tető hangvető hatásaA pedálzongoraBösendorfer vagy Steinway? HangelemzésAz intonálás és hangolás akusztikájaA pedálokA preparált zongora

10.3.16. Tölcséres fúvókájú hangszerek II.;

81

a vonós hangszerek akusztikája I.2 óra/2 óra

HarsonaKürtTubafélékA vont húr rezgéseA hegedű rezgéseA hegedű hangsugárzásaA fa anyagának szerepeA vonóVont húr rezgéseHangszín a megvonás helyének függvényébenVonónyomás és hangszínVonósebesség és hangerőA láb sajátrezgése

10.3.17. Orgonaakusztika; a vonós hangszerek akusztikája II.2 óra/2 óra

A szélnyomás szerepeA mechanikus traktúraA regiszter fogalmaSípvégek hangolásaA lábmérték és a hangmagasságA sípanyag hatása a hangraAjaksípokAz intonáció akusztikai elveiA régi itáliai mesterek hangszereinek akusztikai tulajdonságai (Stradivari öröksége)A brácsa akusztikájaA viola d’amore

10.3.18.Feladatmegoldás tantárgy 14 óra/18 óraA különböző paraméterek kiszámítási feladatai egymásra épülő sorozatban

10.3.19. Hangszermérés 5 óra/5 óra

Mérési témaválasztásMéréstervezetMéréssorozatKiértékelés

10.4.A képzés javasolt helyszíne (ajánlás)Tanterem, bizonyos esetekben műhelykörnyezet


10.5.1. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos

82

módszerek (ajánlás)Minden órán dolgozatírás, házi feladatok kiosztása, képanyagok (álló és mozgó) bemutatása, számítógép, kivetítő használata. A szaktanári ismeretátadás mellett a tárgyalt órai témakörök interaktív megbeszélése a tanár és a csoport folyamatos párbeszéde alapján (indukált szakmai vita).

Sorszám





pontosítása)egyén

icsopo

rtosztál

y1.1. magyarázat x1.2. elbeszélés x1.3. kiselőadás x1.4. megbeszélés x1.5. vita x1.6. szemléltetés x1.7. kooperatív tanulás x1.8. szimuláció x1.9. házi feladat x

1.10. egyéb: órai dolgozatok x






módok)



Egyé

ni

Cso

por

t-on

tás

Osz

tály

-ker

et









2.1. Írásos elemzések készítése x2.2. Leírás készítése x

83

2.3. Válaszolás írásban mondatszintű kérdésekre x



3. Képi információk körében x3.1. Hangszer műszaki rajz

értelmezése x

3.2. szabadkézi rajz készítése akusztikai rendszerről x


11. Hangszeresztétika tantárgy 48 óra/58 óra** 9-13. évfolyamon megszervezett képzés/13. és 14. évfolyamon megszervezett

képzés

11.1.A tantárgy tanításának céljaA HANGSZERESZTÉTIKA tantárgy tanításának célja, hogy tanulóival megismertesse és elsajátíttassa az általános esztétikai ismeretek alapvető tudnivalóit. Az általános esztétikai alapismereteken felül ismertesse meg a tanulókkal részletesen azokat az esztétikai követelményeket, amelyek sajátosan a hangszerkészítés területére vonatkoznak. Ezekből az ismeretekből a legfontosabbakat elsajátíttassa valamennyi hangszerfajta speciális követelményeinek megfelelően.A tantárgy foglalkozásai az alapvető tájékoztatást, a szakmai irodalom (folyóiratok és szakkönyvek) használatának megismertetését, a folyamatos szakmai (zenei és hangszerkészítői) tájékozódást, a vitakészség folyamatos fejlesztését, és mások emberi jogainak és véleményének tiszteletben tartását is célul tűzik ki.

11.2.Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmakFizika: hangtanMatematika: arányszámítások, törtekMűvészettörténet: képzőművészetek, építészettörténet, stíluskorszakok, művelődéstörténet, zenetörténet, zeneelmélet, hangszertörténetTörténelem: magyar- és egyetemes történelemIrodalom: magyar- és világirodalomNyelvtan: helyesírás, fogalmazás, beszéd- és szövegértésA hangszeresztétika tantárgy szoros kapcsolatban áll az iskolában oktatott valamennyi elméleti tantárggyal és a műhelyekben folyó gyakorlati nevelő/oktató tevékenységgel is.A szakismeret tárgyai (vonós-pengetős-vonókészítő), zongorakészítő, cimbalomkészítő, orgonaépítő, fafúvós, rézfúvós és ütős szaktárgyak) természetes kapcsolódási területei a történeti szemlélet, a munkafolyamatok tervezési és kiviteli pontossága, az egyes művészettörténeti korszakok, és a hangszerépítés közvetlen kapcsolata, a hangszerkészítés szakosodása, a hangszerek alkalmazási területei, és

84

a szakmai csoportosításuk terén folyamatosan hangsúlyozandó és közös hivatkozási alapot képez a szaktárgyak témaköreivel.

11.3.Témakörök

11.3.1. Bevezető óra (mi az esztétika?) 2 óra/2 óra

Hangszeresztétika: a hangszerekről nem lehet a zene nélkül gondolkodniÓkori, középkori, újkori, legújabb-kori filozófusok, gondolkodók az esztétikáról;Az esztétika tudománnyá alakul – Baumgarten, Schiller, Goethe – 18. század;Az esztétikai gondolkodásmód változásai;

11.3.2. Eredetmítoszok – hangszerek kultúrtörténeti összefüggésben 2 óra/2 óra

A prehistorikus korok mitikus hagyományaiA kőkori ember kultúrája – zene, tánc, ritmus, hangszerek;A legkorábbi ritmushangszerek – idiofonokA legkorábbi dallamhangszerek – aerofonok, chordofonok

11.3.3. A művészettörténeti stílusok – őskor, ókor (hangszerei is – PPT)

2 óra/2 óraA kőkori ember barlangművészete realista, naturális, természethű ábrázolásmód – kb. 40000 éve kezdődőenA szimbólumok megjelenítésének képi és tárgyi megformálásaA hangszerek jelenléte a kőkori ember kultúrájábanAz ábrázolásmód változása – geometrikus eszközökkel stilizáló képi megjelenítésA letelepedés korszakaÁtvezetés az ókorbaA kézművesség és a hangszerek az ókori társadalmi hierarchiában

11.3.4. A középkor és hangszerei (PPT)2 óra/2 óra

Az európai kultúra körvonalazódása – kr.u. 7-8. századA középkori zenei mainstream – a gregoriánAz ókorból megörökölt ütős, fúvós és húros hangszerekAz instrumentális zene helye – a kultúra perifériájaAz európai vonós hangszerek történeti kezdetei

11.3.5. A reneszánsz és hangszerei (PPT) 2 óra/2 óra

A középkorból megörökölt káosz a hangszerek világábanA reneszánsz ember gondolkodásmódja – a humanizmus Rendet a rendetlenségben! – a hangszercsaládok kialakulásaTársadalmi igények – a zene változásai: egyre több hangszer a

85

hivatalos ultúrárambanCisterek, cinkek, szerpentek, theorbák, gambák, clavicordok, sípok, dobokA hangszerek díszítése

11.3.6. A barokk, a rokokó és hangszerei (PPT) 2 óra/2 óra

A reneszánsz „csinnadratta” lecsengéseÚj zenei műfajok – opera, concerto, concerto grosso, barokk szonáta, barokk SzvitA hangszerelés kezdeteiAz itáliai barokkA német barokkA barokk kamarazenekarok – sok vonós, kevesebb fúvós, még kevesebb ütősAz orgonapont és a continuó hangszereiBarokkos túlzás – a hangszerek díszessége, mint valós igényA zeneelmélet megújulása – Werkmeister és RameauA hangszerkészítés szakmai szabályainak egységesüléseChristoforiStradivari

11.3.7. A klasszicizmus és hangszerei – a szimfonikus zenekar (PPT)

2 óra/2 óraA rokokó – a barokk „túllihegése” – átvezet a klasszikus letisztulásbaA gambák kora lejárt – a nélkülözhetetlen bőgőÚj műfajok – szimfónia, vonósnégyesA hangszerek modernizálódása – zenei igényekA technika fejlődése és a hangszerek modernizálódása – az ipari forradalom hatásaiA zene és a többi művészet – a képzőművészet fogalma (Goethe)A hangszerek küllemének egyszerűsödése

11.3.8. A romantika és hangszerei – zongora mint bútor (PPT)2 óra/2 óra

A polgári világ térhódítása kihozza a romantikát – társadalmi igények a művészetekbenA romantikus zene kiköveteli a modern hangzásvilágotA romantikával megjelenő modern vonós hangszerek és vonók – ma is ezeket használjukA romantika fúvós hangszereiA koncerthárfaÜtőhangszerekA „zenei” zongoraA „polgári” zongora

11.3.9. Hangszer ikonográfia – a képek, mint források (PPT)2 óra/2 óra

86

Hangszerábrázolások az ókortól napjainkigFestmények és szobrok a hangszerekről – út a hárfázó-chitarázó rabszolgától a Középkori szentek trombitáin át Chagall hegedűihezÁbrázolás és jelentéstartalom (szimbolika)

11.3.10. Arány–elméletek; ókor, középkor, reneszánsz 2 óra/2 óra

Számrendszerek az ókorbanSzámrendszerek a középkorban: az arab számok elterjedése – a tízes Számrendszer Az aranymetszés – FibonacciA természettudományok és a művészetekAz arányok szerepe a művészetekben és az építészetben – Leonardo és mások

11.3.11. Praktikum és esztétikum (kiselőadás)2 óra/2 óra

Változó témák, változó vázlatok

11.3.12. Klasszikus és népi hangszerek (PPT) 2 óra/2 óra

Az írástudókA „népi”-ség Virdung a szabályos és a szabálytalan zenérőlA zenei megfelelés követelményei – hivatalos kultúra, marginális kultúraPraetorius a kor hangszereirőlA népi kultúra Kelet- és Nyugat EurópábanAz írott és az íratlan kultúra – Honti János

11.3.13. A hangszerek osztályozásának története 2 óra/2 óra

BoethiusPythagoraszVirdungPraetoriusSachs és Hornbostel

11.3.14. Hangszertörténeti források – forrásolvasási gyakorlat2 óra/2 óra

VázlatVáltozó témák, változó vázlatok

11.3.15. A céhek története – iparművészet, mestermunka2 óra/2 óra

A kézművesség fogalmaAz ipar fogalmaA művészet fogalma – kevéssé egzaktA mesterhangszer fogalma

87

A szériahangszerA hangszer kötődése a művészethez és az iparhozIpari hangszerkészítés Kézműves hangszerkészítés

11.3.16. Két műhely összehasonlítása (kiselőadás) 2 óra/2 óra

VázlatVáltozó témák, változó vázlatok

11.3.17. Népi motívumok (PPT) 2 óra/2 óra

Változó témák, változó vázlatok

11.3.18. A szakdolgozat – hogyan írjunk tudományos publikációt?

2 óra/8 óraVázlatTémaválasztásA plágiumA forrásanyagok felkutatásaForráskritikaAz idézet szabályaiA lábjegyzetA szakdolgozat formai szabályai

11.3.19.Múzeumi órák 12 óra/16 óraA hangszer-múzeum szerepeMúzeumi hangszerek feltérképezéseMúzeumlátogatásokÖsszefoglaló

11.4.A képzés javasolt helyszíne (ajánlás)Tanterem, Múzeum


88


Sorszám






t osztály

1.1. magyarázat x1.2. elbeszélés x1.3. kiselőadás x1.4. megbeszélés x1.5. vita x1.6. szemléltetés x1.7. kooperatív tanulás x1.8. házi feladat x1.9. egyéb: dolgozatírás x






módok)



Egyé

ni

Cso

por

t-on

tás

Osz

tály

-ker

et










89


kérdésekre x





tapasztalatokról x





12. Anyagismeret tantárgy 42 óra/42 óra** 9-13. évfolyamon megszervezett képzés/13. és 14. évfolyamon megszervezett

képzés

12.1.A tantárgy tanításának céljaAz anyag- és gyártásismeret tanításának célja a szakmai gyakorlat megalapozása, előkészítése. Feladata, hogy a tanulók részére korszerű anyagközpontú alapképzést adjon a hangszerkészítő szakmák bármelyikéhez.Ismertesse meg a tanulóvala szakágakban használatos alap-, segéd- és speciális anyagokat, azok szerkezetét, tulajdonságaita fenti anyagok rövid előállítási módját, rendeltetését, felhasználási módját, gyakorlati alkalmazásátaz anyag- és gyártásismereti jelenségeket, eljárásokat, azok jellemzőit, összefüggéseitaz anyagféleségek akusztikai tulajdonságaitaz anyagkiválasztás, a minőség és a hangzás kapcsolatátaz anyagkiválasztás hatását a hangszer tartósságára és használhatóságára nézveAz első évfolyam a faanyaggal kapcsolatos tudnivalókat foglalja össze, a második évfolyam a fémek anyagismeretével foglalkozik. A harmadik évfolyam tananyaga két csoportra osztva tartalmazza a szakágak speciális anyagkészletét.Az első csoport a fafúvós, rézfúvós, orgona és az ütős szakágak anyagait rendszerezi. A második csoporthoz tartoznak a cimbalom, zongora, vonós- és pengetős szakágak.

90

12.2.Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmakFizika: hangtan, fénytörés, mértékegységek, halmazállapotok, anyagok tulajdonságai, egyszerű gépekMatematika: arányszámítások, százalékszámítás, törtek – egyszerű törtek, tizedes törtek –, függvények, képletekGeometria: síkidomok, téridomok, területszámítás, térfogatszámítás, szögtartományok, műszaki szerkesztésKémia: oldatok, műanyagok, ragasztókBiológia: növénytanNyelvtan: helyesírás, fogalmazás, beszéd- és szövegértésA hangszerek működésének, hangjának alapvető meghatározója, hogy milyen anyagból készülnek. Az anyagokat jellemző fizikai, kémiai, mechanikai paraméterek ismerete elengedhetetlen rezgési tulajdonságaik pontos meghatározásához. Mivel ezen jellegzetességek függnek az anyagok megmunkálásától, kezelésétől, az anyagismeretnek meghatározó szerepe van. Kiemelkedően fontos kapcsolatban van az akusztikával.Ugyancsak fontos a szakmai gyakorlattal történő állandó összefonódása a tantárgynak, mivel az elmélet mindig a gyakorlat elősegítését, más oldalról történő megértését szolgálja.A szakrajz tantárggyal szintén fontos kapcsolatban van az anyagismeret, mivel az alkatrészek rajzánál feltétlen fel kell tüntetni az anyag minőségét (anyagjelölés).A fenti tárgyakon kívül a kémia, fizika, az ipartörténet, a technikatörténet, az általános kultúrtörténet ide vonatkozó ismeretanyaga ad kitekintést a tanulóknak, amelyekkel többnyire a szakismereti és hangszeresztétika órákon kell foglalkozni s ennek segítségével megteremthető az ismeretek közvetlen kapcsolata.

12.3.Témakörök

12.3.1. A fa, mint ipari nyersanyag 2 óra/2 óra

A fa általános tulajdonságaiAz élőfa életjelenségeiAz erdők éghajlati és tengerszinti osztályozásaErdőhasználat, erdősültségFaanyag-kihasználás, vágásérettségFakitermelés

12.3.2. A fa fizikai és mechanikai tulajdonságai.A szárítás és a gőzölés 2

óra/2 óraA külső megjelenési formaFajsúly, nedvességtartalom, tartósságHangtani tulajdonság rugalmasság, szilárdságHasíthatóság, kopásállóságA felhasználás előtti kezelésSzárítás: természetes, mesterséges

91

Gőzölés célja, folyamata, hatása

12.3.3. A fa hibái 2 óra/2 óraRendellenességek, értékcsökkenésekAz élőfa növekedésénél keletkező hibákNövényi kártevők okozta hibákFarontó rovarok okozta hibákKezelési hibák

12.3.4. Tűlevelű fafajok jellemző tulajdonságai 2 óra/2 óra

Makroszkopikus ismertetőjelekA fenyőfélék hangtani tulajdonságaiLucfenyő, jegenyefenyő, erdeifenyőVörösfenyő, douglasfenyő, simafenyő

12.3.5. Lomblevelű és a trópusi fafajok jellemző tulajdonságai2 óra/2 óra

Makroszkopikus ismertetőjelekA fafajok hangtani tulajdonságaiTölgyfélék, kőris, cseresznye, diófaBükk, gyertyán, juhar, hárs, vadkörtePaliszander, mahagóni, ébenfaRózsafafélék

12.3.6. Fűrészipari termékek 2 óra/2 óra

Alapanyagok, méretekFűrészáruk furnér, rétegelt lemez,Bútorlapok forgácslapok, farostlemezek

12.3.7. Ragasztóanyagok 2 óra/2 óra

A ragasztás műveleteAdhézios erőA felületek minőségeA ragasztóanyagok csoportosításaEredet szerint: állati, nővényi, szintetikusKötési sajátságok: kötési idő, hőmérsékletTartóssági sajátságok: vízállók, főzésállókElőállítás, használatRagasztástechnikaBőrenyv, csontenyv, hólyagenyvMűgyanta ragasztókKétkomponensű ragasztók

12.3.8. Felület-előkészítés és a fa pácolásának anyagai 2 óra/2 óra

A fa védelme

92

Csiszolóanyagok, tapaszok, pórustömítők,GyantamentesítőkA felület elszínezésének módjaiSzíntani ismeretekNövényi eredetű pácok, fakivonatokFöldfestékek, fémsópácok

12.3.9. Felületi bevonatok anyagai, furnérozás 2 óra/2óra

Filmképző anyagok viaszok: méhviasz, paraffinTermészetes gyanták: sellak, kolofónium, sandarak, damárMűgyantalakkok: poliészter-, epoxigyanta-lakkOldó- és higítószerek: terpentin, lakkbenzin, benzolAlkohol, aceton lenolaj, kencékA furnér, fajtáiA furnér tárolása és méréseA furnérozás munkamenete

12.3.10. Fémek szerkezetéről. Az ötvözetekről. 2 óra/2 óra

A kristályszerkezet és a tulajdonság kapcsolataOlvadáspont és dermedéspontAz ötvözet céljaKísérő- és szennyezőanyagokVegyeskristály, fémes vegyület

12.3.11. A vas és ötvözetei. A hőkezelés és edzés. 2 óra/2 óra

A színvas tulajdonságaiA vas-szén ötvözetekA nyersvasak, öntészeti szürkevasakA hőkezelés módjai, az edzés

12.3.12. Szerszámacélok, szerszámélesítő anyagok 2 óra/2 óra

A szerszám élsebességeÖtvözetlen szerszámacélokÖtvözött szerszámacélokAz élezés célja, műveleteKöszörűkövek, fenőkövek

12.3.13. Színesfémek és ötvözeteik 2 óra/2 óraSzínesfémek, nemesfémek a hangszerkészítő szakmábanA réz tulajdonságai, ötvözeteiAz ón tulajdonságai, ötvözeteiAz ólom tulajdonságai, ötvözeteiA horgany tulajdonságai, ötvözetei

93

12.3.14. Könnyűfémek és ötvözeteik. Szegek, csavarok, vasalatok.

A korrózió elleni védelem. 2 óra/2 óraA könnyűfémekAz alumínium tulajdonságai és ötvözeteiA szerkezeti részek összeépítéseKötőelemek pántok, zárakA környezeti hatásokA korrózió és az erózióA fémek bevonataiÖtvözésA galvanizálásNikkelezés, krómozás, ezüstözés

12.3.15. A műanyagok fajtái, jelentősége, felhasználása2 óra/2 óra

A szénvegyületekVegyi folyamatok a műanyaggyártásbanCsoportosítás eredet szerintTermészetes és mesterséges alapúakVunkánfiber, celluloid,Mesterséges alapúak: PVC, polietilénHőre lágyuló és keményedő műanyagok

12.3.16. Egyéb ipari anyagok: csapágy-, kenő-, villamosvezeték-, csiszoló- és fényesítő anyagok, Kiegészítő

anyagok 4 óra/4 óraCsapágyanyagokA súrlódások: kenőolajok,A viszkozitásKenőzsírokVillamos vezetékanyagok,Szigetelés anyagaiA felület csiszolása, polírozásaA bőrök rétegei,Fajtái: marha-, szarvas-, sertésbőrMűbőrökTextíliák: gyapjú, filc, nemezFóliák

12.3.17. Speciális szakmai anyagok 8 óra/8 óra

Segédeszköz-anyagok – rétegelt lemez, parafa, filcek, vásznak, plexi, pergamen, stb.Célszerszám anyagok: acél, ezüstacél, gyorsacél, csapágyacél, bronz, vas, alumínium, ötvözetekA folyadékigényű felületkezelés anyagai – szintetikus és természetes oldószerek, petróleum, benzin, stb.

94





Sorszám






t osztály

1.1. magyarázat x1.2. megbeszélés x1.3. vita x1.4. szemléltetés x1.5. házi feladat x1.6. egyéb: dolgozatírás x






módok)



Egyé

ni

Cso

por

t-on

tás

Osz

tály

-ker

et






2.1. Válaszolás írásban mondatszintű kérdésekre x


95


3. Komplex információk körében3.1. Utólagos szóbeli beszámoló x


13. Szakrajz tantárgy 41 óra/46 óra** 9-13. évfolyamon megszervezett képzés/13. és 14. évfolyamon megszervezett

képzés

13.1.A tantárgy tanításának céljaA szakrajz tantárgy tanításának célja, hogy a hallgatók elsajátítsák a műszaki rajz készítésének alapismereteit, és begyakorolják, mert csak ezekre az általános ismeretekre lehet felépíteni az egyes szakmákra vonatkozó speciális rajzi feladatokat.A speciális rajzelméleti és rajzgyakorlati ismeretek megtanításával elősegíthetjük a szakkönyvek és egyéb dokumentációk pontos, szakszerű értelmezését a rajzolvasási készséget.A témákra fordítható óraszámok kis száma miatt a rajzfeladatok nagy része csak házi feladatként készülhet el, ezért a tanórai szakrajz oktatásának célja olyan instrukciók megadása, melyek segítséget adnak a rajz témájának feldolgozásához. A kiadott feladatok segítsék elő a hangszerek, hangszeralkatrészek megrajzolásához szükséges szakmai elmélyülést, a tárgyakról való méretezett vázlatok készítésének begyakorlását, a műhelyrajzok olvasását.A pontos, gondos, méretezett szerkezeti rajzok készítése segíti a szakmai ismeretek és az akusztika tantárgy keretén belül tanultak megértését, ill. az ott tanultak alkalmazását.A képzési idő során készült összeállítási rajzok nemcsak formákat, szerkezeteket, méreteket kell, hogy közöljenek, hanem elő kell segíteniük a gyakorlatban kivitelezésre kerülő hangszer, hangszeralkatrészek készítését, a munkamenetek meghatározását.

A szakrajz tantárgy oktatása, követelményeinek elsajátítása rajzok készítésén, rajzolvasáson keresztül meg kell, hogy értesse a hallgatókkal, a szakrajz és a gyakorlat összefüggéseit és elválaszthatatlanságát.A képzési idő alatt megszerzett rajzi készségeknek – bővítve az akusztikai, szakmai, esztétikai elméleti ismeretekkel – képessé kell tenniük a jelölteket saját szakmájukban a hangszertervezésre, annak színvonalas, esztétikus rajzi megoldására a szakdolgozatban.

13.2.Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmakMatematika: arányszámítások, százalékszámítás, törtek – egyszerű törtek, tizedes törtek –, függvények, képletek

96

Geometria: síkidomok, téridomok, területszámítás, térfogatszámítás, szögtartományok, műszaki szerkesztésMűvészettörténet: stíluskorszakok, hangszertörténetNyelvtan: helyesírás, fogalmazás, beszéd- és szövegértésA szakrajz, mint a "műszak nyelve" szorosan kapcsolódik a gyakorlathoz és a szakmai ismeret tantárgyhoz.A pontos, méretezett szerkezeti rajz bemutatja a gyakorlatban alkalmazott szerkezeteket, azok összeépítésének, kialakításának módját.A rajzokon feltüntetett anyagjelölések, megmunkálási és felületkezelési jelek segítséget adnak az anyagismereti és szakismereti anyagrészek megértéséhez, ill. lehetőséget az ott tanultak alkalmazására.A hangszerakusztika ismerete tudományosan magyarázatot ad a hangszerméretek meghatározásához, anyagához, különféle anyagok felhasználásához, a rezonánsok kialakításához. Rámutat a hang és felépítés kapcsolatára, segíti a hangszertervezést, ill. azok szakrajzban való megoldását.Az esztétika, a hangszertörténeti anyag ismerete segíti a rajzi témák megvitatását, a rajzkészítést és a rajzolvasást.

13.3. Témakörök

13.3.1. Bevezető, rajzeszközök, műszaki rajzok fajtái. Méretarány és

alkalmazásuk. Rajzlapok, szövegmező. Szabványírás. 2 óra/2 óra

Műszaki rajz fogalma, jelentőségeRajzeszközök és használatukMűhelyrajz, alkatrészrajz, összeállítási rajz ismertetéseRajzlapok méretei, keret, szövegmező elhelyezése, kitöltéseSzabványírás: betűk, számok, írásjelek méretei, alakjuk és rajzolásuk gyakorlásaEgységes szövegkép, folthatás kialakítása

13.3.2. Vonalvastagságok és alkalmazásuk.A szakma alapvető szerkesztési feladatai 2

óra/2 óraVastag és vékony vonalak fajtái, alkalmazásuk a műszaki rajzok készítésénélAlapvető szerkesztési feladatok: érintőegyenesek, érintőkörök, ellipszis, kosárgörbe és csigavonal szerkesztése

13.3.3. Vetületi és axonometrikus ábrázolás 2 óra/2 óra

Képsíkrendszer, a merőleges – párhuzamos vetítés elveVetületképzésGyakorlás: Kocka, téglatest, gúla, henger, kúp és gömb ábrázolása három vetületbenA frontális és egyméretű axonometrikus ábrázolásGyakorlás: kocka, téglatest, gúla, henger és kúp axonometrikus

97

ábrázolása

13.3.4. Összetett, csonkított mértani testek ábrázolása, nézetekkel és axonometrikusan 2 óra/2 óra

Hasábon lévő kúp vetületei és frontális axonometriájaCsonkított téglatestek vetületi és frontális axonometriája

13.3.5. Metszetek fajtái, jelentőségük.Anyagjelölések és alkalmazásuk 2 óra/2 óra

Vízszintes-, függőleges- és homlokmetszetForgástesteknél félnézeti- félmetszeti rajz készítéseKitörések jelentősége, alkalmazásukCsomópontok jelölése, készítésükre vonatkozó előírásokFaanyagok, lapanyagok, lemezanyagok, furnér metszeti jelölései, egyedi vagy kisüzemi gyártásnálKiegészítő anyagok metszeti jelölései (műanyag, csont, nemez, bőr, fólia, nád, habanyag, vatta, kartonlemez)

13.3.6. Fakötések ábrázolása nézetben, metszetben és axonometrikusan

2 óra/2 óraSzélesítő toldások fajtái és rajzolásukVastagító toldások rajzolásaKeretkötések, sarok-, "T"- és keresztkötések fajtái és rajzolásukKávakötések fajtái és rajzolásuk

13.3.7. Az egyes szakmákból kiemelt szakmai rajzok készítése

2 óra/2 óraHegedűkulcs és hegedűláb műszaki rajzaFurulya nézeti és metszeti rajzaiHegedű formabetét műszaki rajzaTrombita és tenorkürt fúvókák méretezett félnézeti- félmetszeti rajzaSpanyolgitár oldalfuratos hangolófejének rajzolása három vetületbenZongoraláb vetületi rajzai, kitörésselHegedűcsiga műszaki rajza

13.3.8. Fémipari, géprajzi alapismeretek. Jelképes ábrázoláso

2 óra/2 óraVonalfajták és alkalmazásukVetületek elhelyezkedése és elnevezésük. Segédvetület alkalmazásaÁbrázolás metszetekkel (egyszerű, összetett, lépcsős, félnézet-félmetszeti, kitöréses és befordított)Szimmetrikus tárgy ábrázolásaLemez és fém alkatrészek metszetfelületének jelölése, sík felületek kiemeléseGépelemek – csavarmenet, menetes alkatrészek, fogaskerék

98

ábrázolásaRugók (nyomó-, húzó-, forgató- és spirálrugó) ábrázolása nézetben, metszetben és jelképesen

13.3.9. Áthatások szerkesztése 2 óra/2 óra

Különféle átmérőjű hengerek áthatása, merőleges tengelyek eseténKét henger áthatása ferde csatlakozás esetén, a tengelyek azonos síkban helyezkednek elKét henger áthatása ferde csatlakozáskor, kitérő tengelyek eseténCsonka kúp és henger áthatása egymásra merőleges tengelyek esetén

13.3.10. Méretmegadás, mérethálózat felépítése.Felületi megmunkálások jelölése 2

óra/2 óraMéretmegadás faipari rajzoknál, mérethálózat felépítéseMéretmegadások a géprajzokonSugár, átmérő, éltompítás, ív- és húrhossz, furatok méretmegadása

13.3.11. Az egyes szakmákból kiemelt szakmai rajz készítése 10 óra/10 óra

Orgona fasíp nézeti és szerkezeti rajzaA cimbalom líratest rajza három vetületbenCselló alsócsap és finomhangoló műszaki rajzaA réztányér nézeti és metszeti rajzaKéziszerszámok – vésők, gyaluk – műszaki rajzai

13.3.12. Szerkesztést nem igénylő szabadkézi vázlatok készítése a

választott szakma hangszereiről, hangszer alkatrészekről2 óra/2 óra

Méretarányos szabadkézi rajzok készítésének technikájaMűhelyrajzok készítése

13.3.13. Évzárás 2 óra/2 óraAz egyes anyagrészek ismeretének elmélyítéseAnyagismétlés

13.3.14. CAD 7 óra/12 óra

A CAD számítógépes program ismertetéseA program használati lehetőségei a tervezésbenA program gyakorlatban alkalmazható lehetőségeiTávlatai a szakmában


13.5.A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos

99

módszerek, tanulói tevékenységformák (ajánlás)



Sorszám






t osztály







módok)



Egyé

ni

Cso

por

t-on

tás

Osz

tály

-ker

et






2. Képi információk körében2.1. Hangszer, hangszerrész műszaki

rajz értelmezése x

2.2. Téridom-rajzok készítése leírásból x

2.3. szabadkézi rajz készítés tárgyról x2.4. Hangszer, hangszerrész műszaki

rajz kiegészítés x2.5. Hangszer, hangszerrész, x

100

téridomok műszaki rajz elemzés, hibakeresés

2.6. Téridomok, kötések rendszerrajz kiegészítés x

3. Csoportos munkaformák körében


3.2. Kiscsoportos szakmai munkavégzés irányítással x


14. Zenei alapismeretek tantárgy 34 óra/34 óra*


14.1.A tantárgy tanításának céljaA ZENEI ALAPISMERETEK tantárgy tanításának célja, hogy tanulóival megismertesse és elsajátíttassa az általános zenei ismeretek alapvető tudnivalóit.A ZENEI ALAPISMERETEK tantárgy foglalkozásai során szükséges annak tudatosítása, hogy a zenének igen fontos szerepe volt és van. A zenei tevékenység legáltalánosabb formái az emberi társadalmak története során igen jelentős változásokon mentek keresztül mind funkcióikat, mind a zenei formákat és zenélési alkalmakat, mind a hangszerek készítési módját és játéktechnikáját tekintve.Ismertesse meg a tanulókkal:- az emberi társadalmak kialakulásának főbb állomásait- az Európán kívüli emberi kultúrákat- a régészet, a történelem, a néprajz (mint zenetörténeti és

hangszertörténeti) források szerepét- a gazdaság, művészetek (zene) kapcsolatát és egymásra hatását a

hangszerkészítésben és általában a zenei életben- a hétköznapi és tudományos nyelvezet különbségeit- a korai hangszertörténeti műveket

Ösztönözze a tanulókat:- a zenei élet eseményeinek figyelmes követésére, a zenei ízlés

változásainak meglátására és folyamatos kritikai szemléletére- az emberi társadalmak zenei életének analógiái és hasonlóságai, az

értékek változásainak kritikus megfigyeléséreFejlessze -módszeresen és sokoldalúan- a tanulók:- etikai szemléletét és magatartását- esztétikai ízlését és igényeit mind az igényes zene, mind a

hangszerkészítői tevékenység szakszerű művelésében- képességét a zenetörténet és a társadalmak zenei gyakorlata

hangszerkészítői tevékenysége összefüggéseinek felismerésére

101

- szakirodalom tanulmányozását és felhasználását- képességét a szakmai folyóiratok szerepének és felhasználásuk

módjainak felismerésére- ismereteit az egyes művészettörténeti korszakok és a

hangszerkészítés gyakorlatának összefüggéseiben és a stílusjegyek alkalmazásában a hangszerkészítés gyakorlatában

- igényességét mind a szakmai műhelymunka, mind az iskolai elméleti és írásbeli feladatok elvégzésében

14.2.Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmakFizika: hangtan Matematika: arányszámítások, törtekMűvészettörténet: képzőművészetek, építészettörténet, stíluskorszakok, művelődéstörténet, zenetörténet, zeneelmélet, hangszertörténetTörténelem: magyar- és egyetemes történelemIrodalom: magyar- és világirodalomNyelvtan: helyesírás, fogalmazás, beszéd- és szövegértésA ZENEI ALAPISMERETEK tantárgy szoros kapcsolatban áll az iskolában oktatott valamennyi elméleti tantárggyal és a műhelyekben folyó gyakorlati oktató tevékenységgel is.Az egyes hangszercsoportokkal, és azok elméleti, valamint gyakorlati oktatásával a ZENEI ALAPISMERETEK tantárgy legszorosabb és elválaszthatatlan kapcsolata nyilvánvaló, és a foglalkozások témaköreinél erre folyamatosan szükséges a tanulók figyelmét felhívni.A SZAKRAJZ követelményrendszere és az ábrázolt, valamint az elkészítendő hangszerek vizuális, látvány jellegű esztétikai kapcsolata kézenfekvő, melynek története és szerepe a zenei írás és ikonográfiai vizsgálatok terén is jelentős.Az AKUSZTIKA és a hangszerek hangtani teljesítménye ugyancsak kétségtelen, bár ezt többnyire nem tekintik esztétikai jelenségnek (így igen gyakran kimarad a hangszeres tanulmányok anyagából), s ezért kimarad többnyire a zeneesztétikai vizsgálódások köréből is, ezért különösen fontos ennek hangsúlyozása a foglalkozások során. Éppen ezért sajátos a ZENEI ALAPISMERETEK tárgya, hiszen mind a látottak (vizuális), mind a hallottak (akusztikus) együttléte jelenti a tárgy jellemző vizsgálati és szemléleti követelményeit.Az ANYAGISMERET tananyaga látszik esetleg nehezen kapcsolhatónak a ZENEI ALAPISMERETEK témaköreivel. Nyilvánvalóan megszűnik minden kétely ezt illetően, ha a hangszerkészítéshez,- javításhoz felhasznált anyagok zenei sajátosságait értékes vagy kevésbé értékes zenei (akusztikai) tulajdonságait, vagy éppen a hangszerek történeti fejlődését vesszük figyelembe.A HANGSZERESZTÉTIKA és a ZENEI ALAPISMERETEK (zeneelmélet, zeneesztétika, zene,- és hangszertörténet) kapcsolatát hangsúlyozottan az akusztika területén tartjuk jelentősnek. A szoros párhuzam és a szintézis megvalósulása a két tárgy előadóinak szoros együttműködésével, és a foglalkozások témaköreinek összekapcsolása segítségével biztosítható.

102

14.3.Témakörök

14.3.1. Hangtan 2 óra/2 óraTermészeti jelenségRezgések, Hangmagasság, (Hz) hangerő, (amplitúdó) hangérték, hangszínRészhangok, felhangok sorozataRezonancia, rezonátorPythagoras (ie. 500 körül) húrtörvények, felhangokAristoxenus (ie. 300 körül) temperálás elméleteHangvilla: 1711: John Sore (Normál á:440 Hz) 1939: London 440 HzBillentyűzet: (ie. 600 körül) /kb. 1450-ig csak „fehér”, billentyűzet, utána kromatikusA hangszer meghatározásaEmberi hallás hangtartománya: 16-20.000 HzBelső hallásAz énekhang szólamai: S, MS, A, / T, B, BS.

14.3.2. Hangjegyírás és a ritmus 2 óra/2 óra

A hangközöket a C hangra építjük fel.Kulcsok, módosítójelekAz akkord, hangzat, legalább 3 különböző hang együttes megszólaltatásaTercépítkezésű hármashangzat Tercépítkezésű négyeshangzat (kvartépítkezésű…)Négyfajta hármashangzat: Dúr, moll, szűkített, bővítettAkkordfelbontások

14.3.3. Hangközök és akkordok 2 óra/2 óra

A hangközöket a C hangra építjük fel.Kulcsok, módosítójelekAz akkord, hangzat, legalább 3 különböző hang együttes megszólaltatásaTercépítkezésű hármashangzat Tercépítkezésű négyeshangzat (kvartépítkezésű…)Négyfajta hármashangzat: Dúr, moll, szűkített, bővítettAkkordfelbontások

14.3.4. Hangsorok, hangrendszerek, hangnemek 2 óra/2 óra

Népcsoport közmegegyezése, befogadásaPentaton – pentatónia = 5 fokú hangsor, ötfokúságLa pentatonDó pentatonValószínűleg az ötfokúság ázsiai eredetű.(Pien hangok, színező, átmenő hangok)La pentachord (5 egymást követő hang)

103

Dó pentachord (5 egymást követő hang)Diatonikus hétfokúság (egész hangokon át)A Dianetikus hangrendszer hangsoraiModális vagy egyházi, valamint a dúr és moll hangsorokKromatika = színezés, kromatikus hangsor (félhangok sora)

14.3.5. A zenei formákról 2 óra/2 óra

„Kezdetben vala a ritmus”A zene alkotó elemei: ritmus, hang, dallam, harmónia, zörej, hangerőA zenei szerkesztés fejlődése (egysejtűek, többsejtűek)Egyszólamúság, többszólamúságHomofon és polifon zenei szerkesztésHomofon: a vezérszólam önálló, a többi kísérPolifon: minden szólam önállóHang, ritmus, harmónia - ezen alapanyagokból létrehozható zenei egységek:Motívum, periódus - párbeszéd a zenében,Periódus = 2-2 motívum, kérdés-feleletKét különböző periódus társításával, egyszerű kéttagú formát kapunk.EllentétekA visszatérés elvére épül a rondó (Körtánc)Közjáték vagy epizód a rondótémák között Utánzásnak fontos szerepe van a zenében. A fúga részei Szvit: táncok, karakterdarabok Szonátaforma

14.3..6. Hangszerek és zenekarok 2 óra/2 óraA fúvós hangszerekA fúvós zene alkalmazása az ókorbanA fúvós és az ütőhangszerek társulásaA furulyafélék elterjedése, népi hangszerekA kettősfurulya, duda, pánsíp, cserépsípokOkarina, harántfuvolaPikolóHagyományos felosztás: fa- és rézfúvós hangszerekOboa, fagott, angolkürtKlarinétSzaxofonRÉZFÚVÓSOKRézfúvókaKürtökVentil mechanikaTrombita, szordínóHarsona, tubaNépi fúvószenekar

104

14.3.7. A vonós hangszerek, vonós és szimfonikus zenekar2 óra/2 óra

A vonós hangszerek valószínűleg keleti, ázsiai eredetűekKorai hangszerek: líra és lantfélék. Az énekhang utánzásaA pengetett és a vonós hangA violák családjaA gamba és a hegedű összehasonlításaA vonók különféle formái a 19. századtól a mai napigA hegedű fénykora a barokk korszak voltHíres hegedűkészítők a barokk korbanA brácsa elterjedéseA gordonka és a gordonA nagybőgő szerepe a jazzbanA vonószenekarok a barokkbanVonósok a romantikus zenébenA cigányzene térhódítása – gardon és a tekerőlantA szimfonikus zenekar

14.3.8. A kamaraegyüttesek 2 óra/2 óra

Az együtt muzsikálásról, mint az élet tartozékaKamara = szobaKis együttesek néhány hangszerConsortok – hangszercsaládok15-16. század a kamarazene fénykoraHangszerábrázolásokDuó két hangszer muzsikál (Mozart, Bartók művek)Dal – énekes és zongoraDuett két énekesTriókZongoratrió – SchubertTöbb tételes hangszeres művek szvitekVonósnégyesKvintettek, zongoraötös

14.3.9. A Jazz 2 óra/2 óraA 19. századi kamarazenélés gyakorlatábanAz improvizálásA dob, ritmus szerepeA fúvósok szóló szerepeRagtime európai és az afrikai zene ötvözeteSpirituáléGospelBlues-énekA beat zene térhódításaA dixieland, swingBartók Béla szerepeAz elektronikus zenék megszületése

105

14.3.10. A zenetörténet kezdete, korszakai – a természet hangjai

2 óra/2 óraAz ősember zenéje – a tánc, ritmus és a dallamIdiofon hangszerekAerofon hangszerekChordofon hangszerek

14.3.11. Az ókori fejlett kultúrák 2 óra/2 óra

A letelepedés koraŐsi államokA Termékeny Félhold: Mezopotámia, Fönícia, EgyiptomA zsidó kultúraEurópa ókori államai Az ókori görög kultúraAz ókori római kultúraA Bizánci BirodalomAz új hódítók

14.3.12. A középkor zenéje (500-1450) 2 óra/2 óra

Az őskeresztény egyházi zene.A gregorián ének: mise, zsolozsma.A hangjegyírás.A modális hangrendszerA lovagi dalkultúra: trubadúr dallamvilág, minnesängerek

14.3.13. A reneszánsz (1450-1600)2 óra/2 óra

KorszakaiAz egyházi és világi műfajok. A hangszeres zeneA zeneelmélet mestereiJosquin des Prés, G. P. Palestrina és R. Lassus művészete

14.3.14. A barokk korszak (1600-1750) 2 óra/2 óra

Kialakulása, korszakai, sajátságok. A vokális zene: az olasz, a francia és az angol opera.Az oratórium és kantáta. A hangszeres zene műfajaiA. Vivaldi, J. S. Bach és G. F. Händel

14.3.15. A klasszicizmus (1750-1800) 2 óra/2 óra

Kialakulása, korszakai, sajátságok.A vokális zene: az opera.Hangszeres zenei műfajok: szonáta, szimfónia, vonósnégyes.W. A. Mozart, J. Haydn, L. van Beethoven

106

14.3.16. A romantika (1800-1900) 2 óra/2 óra

Kialakulása, korszakai, sajátságai.F. Schubert,H. Berlioz,F. Chopin,C. Saint-Saëns.Liszt F.A romantikus opera mesterei.

14.3.17. A huszadik század 2 óra/2 óra

Az impresszionizmus,Az expresszionizmus,A folklorizmusA neoklasszicizmus.C. A. Debussy,M. Ravel,Sz. ProkofjevC. Orff.


107



Minden órán dolgozatírás, házi feladatok kiosztása, képanyagok (álló és mozgó) bemutatása, számítógép, kivetítő használata. A szaktanári ismeretátadás mellett a tárgyalt órai témakörök interaktív megbeszélése a tanár és a csoport folyamatos párbeszéde alapján (indukált szakmai vita)

Sorszám






t osztály







módok)



Egyé

ni

Cso

por

t-on

tás

Osz

tály

-ker

et

1. információ feldolgozó tevékenységek

1.1. olvasott szöveg önálló feldolgozása x

1.2. hallott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel x

1.3. hallott szöveg feladattal vezetett feldolgozása x

1.4. információk önálló rendszerezése x

2. ismeretalkalmazási gyakorló tevékenységek, feladatok

2.1. írásos elemzések készítése x2.2. leírás készítése x2.3. válaszolás írásban mondatszintű

kérdésekre x2.4. szöveges előadás egyéni x

108

felkészüléssel2.5. tapasztalatok utólagos

ismertetése szóban x

2.6. tapasztalatok helyszíni ismertetése szóban x

3. képi információk körében

3.1.hangszerábrázolások, tabulatúrák kottaképek értelmezése

x

4. komplex információk körében4.1. esetleírás készítése x4.2. elemzés készítése

tapasztalatokról x

4.3. jegyzetkészítés eseményről kérdéssor alapján x

4.4. esemény helyszíni értékelése szóban felkészülés után x

4.5. utólagos szóbeli beszámoló x


15. Idegen szaknyelv tantárgy 72 óra/72 óra*


15.1.A tantárgy tanításának céljaAz idegen szaknyelv tantárgy tanításának célja, hogy a hallgatók elsajátítsák a szakmával kapcsolatos legfontosabb hangszerelnevezések, alkatrészek, szakmai jelzők, mennyiségi egységek, anyagok, szerszámok, munkafázisok idegen nyelvű szakkifejezéseit. Továbbá, tanuljanak meg kapcsolatot létesíteni külföldi szakemberekkel, cégekkel, anyagmegrendelést készíteni, árajánlatot kérni. Mindemellett fontos, hogy egy idegen nyelvű szakcikk minél pontosabb tartalmi fordítását el tudják végezni, hogy egy folyóirat, könyv, internetes oldal, stb. megtekintése kapcsán tudjanak tájékozódni a szakmai témát illetően.Tekintettel arra, hogy a tantárgy tanítására fordítható idő a nyelvtanuláshoz rendkívül kevés, ezért fontos a házi feladatok szerepe, s még így sem várható el teljesen pontos, nyelvtanilag is hibátlan értelmezés. Így különösen fontos a kezdő és haladó szintű csoportok kialakítása a hatékonyabb oktatás és tanulás érdekében.

15.2.Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmakIrodalom: magyar- és világirodalomNyelvtan: helyesírás, fogalmazás, beszéd- és szövegértés

109

15.3. Témakörök

15.3.1. Felmérés 4 óra/4 óraA tanulók besorolása kezdő illetve haladó csoportba

15.3.2. Hangszerelnevezések 4 óra/4 óra

A hangszercsoportok elnevezéseA csoportokon belüli hangszercsaládok elnevezéseA hangszerek idegen nyelvű és nemzetközileg használt elnevezése

15.3.3. Alkatrész-elnevezések10 óra/10 óra

A választott szakma hangszerrészeinek idegen nyelvű ismereteMás hangszercsoportok hangszereinek főbb alkotórészeinek elnevezése

15.3..4. Szakmai jelzők, mennyiségi egységek8 óra/8 óra

A szakmában használatos jelző- és milyenségi fogalmak idegen nyelvű megfelelőiTípus megnevezésekMennyiségi egységek és mértékegységek

15.3.5. Anyagelnevezések 8 óra/8 óra

AlapanyagokFa- és fémanyagokPácok, lakkok, lakkalkotók, oldószerekSegédanyagok

15.3.6. Szerszámok 8 óra/8 óra

KéziszerszámokSzerszámrészekGépekGépalkatrészek

15.3.7. Munkafázisok10 óra/10 óra

A gyakorlati munka egyes munkafolyamataiMunkaszakaszok

15.3.8. Anyagrendelés8 óra/8 óra

Külföldi cégekhez írt megrendelőlevelekSzerszám- és anyagkatalógusok

110

15.3.9. Tartalmi szakfordítások12 óra/12 óra

Szakirodalom, szakfolyóiratok szakmai katalógusok

111

15.4. A képzés javasolt helyszíne (ajánlás) Tanterem




Sorszám






t osztály

1.1. magyarázat x1.2. elbeszélés x1.3. kiselőadás x1.4. megbeszélés x1.5. vita x1.6. szemléltetés x1.7. kooperatív tanulás x1.8. szimuláció x1.9. szerepjáték x

1.10. házi feladat x1.11. egyéb: órai dolgozatok x






módok)



Egyé

ni

Cso

por

t-on

tás

Osz

tály

-ker

et





1.4. Hallott szöveg feldolgozása x

112

jegyzeteléssel1.5. Hallott szöveg feladattal vezetett

feldolgozása x





kérdésekre x



tapasztalatokról x



3.5. Utólagos szóbeli beszámoló x4. Csoportos munkaformák

körében4.1. Feladattal vezetett kiscsoportos

szövegfeldolgozás x


4.3. Kiscsoportos szakmai munkavégzés irányítással x

4.4. Csoportos helyzetgyakorlat x4.5. Csoportos versenyjáték x


16. Szakmai gyakorlat fafúvós tantárgy 1430 óra/1541 óra** 9-13. évfolyamon megszervezett képzés/13. és 14. évfolyamon megszervezett

képzés

16.1.A tantárgy tanításának céljaA gyakorlati oktatás célja, hogy a szakoktató ismertesse meg a tanulókkal azokat a gyakorlati alapműveleteket, amelyek képessé teszik őket a speciális munkafeladatok szakszerű, igényes ellátására, a szakmában alkalmazott hagyományos és korszerű technológiák elvégzésére.Érzékeltesse az értékes anyagokból, jó szerszámokkal végzett lelkiismeretes munka szépségét, munkájuk jelentőségét.A szakmai gyakorlat tanításának feladata, hogy a tanulók a speciális szakmai ismeret oktatására támaszkodva a szakmai gyakorlat feladatain keresztül megismerjék és kellő szinten begyakorolják a vonós és

113

pengetős hangszerek valamint a vonó készítésének és javításának szakszerű módjait.Tekintettel a gyakorlati oktatást végző műhelyek eltérő technikai feltételeire, a gyakorlati oktatás sorrendiségében lehetséges változtatás, de törekedni kell a sorrendiség betartására.Amennyiben a műhelyekben a gyakorlati oktatás feltételeinek lényeges eleme hiányzik, a tanulókat kiegészítő képzésre más műhelyekbe kell ideiglenesen áthelyezni.

16.2.Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmakFizika: hangtan, fénytörés, mértékegységek, halmazállapotok, anyagok tulajdonságai, egyszerű gépekMatematika: arányszámítások, százalékszámítás, törtek – egyszerű törtek, tizedes törtek –, függvények, képletekGeometria: síkidomok, téridomok, területszámítás, térfogatszámítás, szögtartományok, műszaki szerkesztésKémia: oldatok, műanyagok, ragasztókBiológia: növénytanMűvészettörténet: képzőművészetek, építészettörténet, stíluskorszakok, művelődéstörténet, zenetörténet, zeneelmélet, hangszertörténetTörténelem: magyar- és egyetemes történelemIrodalom: magyar- és világirodalomNyelvtan: helyesírás, fogalmazás, beszéd- és szövegértés

16.3. Témakörök

16.3.1. Tűzrendészeti, balesetvédelmiés elsősegély nyújtási oktatás 8

óra/8 óraA fafúvós hangszerjavító és készítő műhely szerszámainak és gépeinek baleseti forrásaiA fafúvós műhelyekben használt anyagok és vegyszerek baleseti és tűzveszélyi forrásaiAz elsősegélynyújtás szabályai

16.3.2. Szerszámok készítése karbantartása50 óra/55 óra

Az eredményes és gyors javítás elvégzéséhez szükséges speciális szerszámok megismeréseA szükséges általános szerszámok megismerése (pl. kalapácsok, fogók, fűrészek, reszelők stb.)A szükséges speciális alapszerszámok megismerése (pl. rugóakasztók, speciális fogók, fúrók, hajlító szerszámok párnamelegítő beállító szerszámok stb.)A szükséges speciális szerszámok készítése és javítása közben előforduló baleseti források

16.3.3. A szükséges gépek, szerszámok és készülékek megismerése 65 óra/75 óra

114

A szükséges gépek megismerése (pl. a fa és fémesztergák, polírozó- és köszörűgépek, fúrógépek, kopírozó fúró- marógépek)A szükséges gépek felépítése, működésük, karbantartásukA gépekhez szükséges kések és fúrók karbantartása, élezéseA különféle javításokhoz használható gépek és szerszámok baleseti forrásai

16.3.4. A fafúvós hangszerek szétszerelése, összerakása60 óra/60 óra

Az alkatrészek megismeréseA szétszerelés és összeszerelés megfelelő sorrendjének megismeréseA szétszerelést akadályozó meghibásodások és azok javításának megismerése (a tengelyek berozsdásodása, elgörbülése)A szétszerelt mechanika kézi tisztítása (pántlikázás vagy madzagolás)A gépi tisztítás, csiszolás eszközei, műveleteiA kézi tisztítás közben előforduló baleseti veszélyek (a tűrugók által okozott sérülések)A gépi tisztítás baleseti forrásai (pl. a gép elrepítheti a csiszolandó alkatrészt, az áramütés veszélyei, az ipari áram veszélyei)A gépi tisztítás, csiszolás közben adódó problémák (a profilok és a galván rétegek lekoptatása)

16.3.5. Tű és laprugók készítése50 óra/55 óra

A rugók fajtái és szerepe a mechanikáknálA tűrugók fajtái, anyagai, méreteiA laprugók fajtái, anyagai, méretezéseA különböző rugó fajták rögzítési módjaiA különböző rugók cseréjének szükségességeA tű és laprugók készítésének munkafolyamataiA rugók beépítési módjaiA rugók készítése, cseréje és beépítése közben előforduló baleseti források

16.3.6. Tengelyek készítése, spicc csavarok készítése50 óra/55 óra

A tengelyek és spicc csavarok szerepe és fajtái a mechanikáknálA tengelyek szerepe és fajtái a mechanikáknálA tengelyek és a spicc csavarok cseréjének szükségességeAz általánosan használt tengelyek anyagai, méreteikA tengelyeknél használt menetek fajtái, méretezésükA tengelyek készítéséhez szükséges gépek és szerszámok megismeréseA szükséges gépek és szerszámok baleseti forrásai

16.3.7. Parafázás (csapparafák cseréje, a mechanika parafázása) 50 óra/55 óra

A parafák szerepe a csapoknál és a mechanikánálA parafázási felületek megismerése

115

A szükséges parafák minőségi előírásai, méreteiA csapok parafázásának szükségessége és a parafázáshoz szükséges szerszámok (parafavágó kések, csiszoló papírok és vásznak)A mechanika parafázásához szükséges parafák fajtái (lapok és parafa párnák) és méretei a szükséges szerszámok (pengék, csiszoló anyagok)A parafák ragasztásához használható anyagokA parafázáskor előforduló baleseti források

16.3.8. Párnakészítés, a mechanika párnázása (a szükséges anyagok és szerszámok megismerése) 40 óra/45 óra

A párnák szerepe a fafúvós hangszerek mechanikájánálA párnák fajtáinak megismerése (pl. halhólyag, gidabőr, parafa, ólom)A párnák elkészítésének menete, a szükséges szerszámok (a párnasablonok használata)A párnák felragasztásához használható anyagokA párnák felragasztása, helyes beállításaA mechanika párnázása, a párnázás begyakorlásaTűzrendészeti ismeretek (nyílt láng használata tűzveszélyes anyagok használata mellett)

16.3.9. A mechanika javítása, felújítása106 óra/116 óra

A mechanika hibáinak felmérése, a javítás módjának megállapításaA hibák javításához használható anyagok, fajtái tulajdonságaikA hibák javításához használható szerszámok, a szerszámok helyes használataA hibák javítása közben előforduló baleseti források

16.3.10.Klarinét és fuvola teljes felújítása (generál javítása) 240 óra/204 óra

A klarinét és a fuvola hibáinak felmérése, javítás módjának megállapításaA javításhoz szükséges műveletek megismerése, begyakorlásaA javításhoz szükséges anyagok megismerése kiválasztásaA klarinét és a fuvola generál javításához szükséges szerszámok megismerése, a használatuk begyakorlásaA klarinét és a fuvola mechanikájának a megjavítása, polírozása, párnázása, parafázása, a mechanika összeállításaA klarinét és a fuvola mechanikájának beállítása, a hangszer kipróbálásaA klarinét és a fuvola generál javítása közben előforduló baleseti források

16.3.11.Forrasztások (lágy és kemény forrasztás) 40 óra/40 óraA forrasztások a mechanika részeinélA forrasztásokhoz használható alap és segéd anyagok fajtái tulajdonságaikA forrasztásokhoz szükséges előkészítő műveletek (a felületek

116

zsírtalanítása)A forrasztások baleseti forrásaiTűzrendészeti ismeretek

16.3.12.Billentyűk és egyéb fém alkatrészek készítése, pótlása67 óra/75 óra

A hiányzó billentyűk pótlási lehetőségének a felmérése A hiányzó billentyűk pótlásához szükséges anyagok megismerése, kiválasztásaA hiányzó billentyűk pótlásához szükséges műveletek, gépek és szerszámokA hiányzó billentyűk pótlása közben előforduló baleseti források

16.3.13.Repedések javítása 80 óra/90 óraA repedések okának meghatározásaA szakszerű javítás megismeréseA repedések javításának műveleteiA repedések megjavításához szükséges anyagok és szerszámokA repedések szakszerű javítása közben előforduló baleseti források

16.3.14.A fém test horpadásainak kiigazítása 80 óra/90 óraA fém test hibáinak felmérése, a javítási módok megismeréseA fém test javításához használható műveletek megismerése és begyakorolásaA fém test horpadásainak egyengetéséhez használható szerszámok megismerése, használatuk begyakorolásaA fém test egyengetése során előforduló hibák (pl. test összekarcolása, a horpadás túlnyomása)A fém test egyengetése közben adódó baleseti források

16.3.15.A szaxofon teljes felújítása 60 óra/60 óraA szaxofon hibáinak felmérése, a hibák szakszerű javításának módjaiA szaxofon teljes felújításának a menete, a műveletek sorrendjének megismeréseA szaxofon teljes felújításához használható anyagok megismerése, kiválasztásaA szaxofon generál javításához szükséges gépek és szerszámok megismerése, használatuk begyakorolásaA fém test hibáinak kijavítása, a test polírozásaA szaxofon mechanikájának javítása, polírozása, parafázása, párnázása, a mechanika összeállításaA szaxofon mechanika beállítása, a hangszer kipróbálásaA szaxofon generál javítása közben előforduló baleseti források megismerése

16.3.16.Klarinét hordó készítése 50 óra/55 óraA klarinét hordó készítés műveleti sorrendjének megismeréseA klarinét hordó készítéséhez használható anyagok megismerése (pl. egzotikus fák)

117

A klarinét hordó készítéséhez szükséges gépek és szerszámok megismerése, használatuk begyakorolásaA szükséges gépek és szerszámok karbantartásaA hordó készítése közben előforduló baleseti források

16.3.17.Fúvóka készítése (klarinét) 60 óra/60 óraA klarinét fúvóka készítéséhez használható anyagok megismerése. (ebonit, kristályüveg, egzotikus fák stb.)A klarinét fúvóka készítés műveleteinek és műveleti sorrendjének megismeréseA klarinét fúvóka készítéséhez szükséges gépek és szerszámok működésének, használatának, karbantartásának megismeréseA fúvóka készítéséhez szükséges eszközök használatának begyakorlásaMás szimplanádas hangszerek fúvókáinak megismeréseA klarinét fúvóka készítéséhez használt gépek és szerszámok baleseti forrásai

16.3.18.Az oboa és a fagott javítása A fém test természetes elhasználódása 179 óra/200 óra

Az oboa és a fagott hibái és a hibák javítása.Az oboa és a fagott generál javítása.A fémtest hibái, és a hibák szakszerű javításának megismerése (külső behatásból és természetes elhasználódásból eredő hibák)Az elgörbült test hibáinak a szakszerű mindenre kiterjedő felméréseAz elgörbült fémtest kiegyengetésének műveletei, a műveletek sorrendjének megismeréseAz elgörbült fémtest egyengetéséhez szükséges eszközök, szerszámok megismerése, használatuk gyakorlása (egyengető és simító vasak)A fémtest egyengetéséhez szükséges gépek és szerszámok használata közben előforduló baleseti források

16.4.A képzés javasolt helyszíne (ajánlás)Fafúvós szakműhely



Sorszám





egyéni csoport osztály

1.1. magyarázat x1.2. megbeszélés x1.3. szemléltetés x1.4. kooperatív tanulás x1.5. szimuláció x

118

1.6. egyéb: más műhelyekbe irányítani a tanulót x





módok)



Egyé

ni

Cso

por

t-on

tás

Osz

tály

-ker

et








2.1. Írásos elemzések készítése x2.2. Leírás készítése x2.3. Tapasztalatok utólagos

ismertetése szóban x


3. Képi információk körében3.1. műhelyrajz értelmezése x3.2. hangszertervrajz készítése

leírásból x

3.3. Szabadkézi hangszerrajz készítés tárgyról x

3.4. Műhelyrajz, hangszertervrajz elemzés, hibakeresés x


tapasztalatokról x



4.5. Utólagos szóbeli beszámoló x5. Gyakorlati munkavégzés

körében5.1. Műveletek gyakorlása x5.2. Munkamegfigyelés adott

szempontok alapján x

119





6.4. Önálló szakmai munkavégzés közvetlen irányítással x


120

szakkÉpzÉsi kerettanterv · web view2.41.1. szakkÉpzÉsi kerettanterv az 52 215 01 gyakorlÓ...

Documents