I

i , l i '

I -u —

S Z A B Ó T I B O R — Z A L L Á R A N D O R

A S Z E N T - G Y Ö R G Y I A L B E R T

O R V O S T U D O M Á N Y I E G Y E T E M T Ö R T É N E T E

1. RÉSZ

ORVOSTUDOMÁNYI KAR

1921-1944

SZEGED, 1992

" ' /

N

JATE BGYETEMI GYŰJTEMÉNY I © L V A S i i A T Ó

HELYBEN ' i V

SZABÓ TIBOR-ZALLÁR ANDOR

A SZENT-GYÖRGYI ALBERT ORVOSTUDOMÁNYI EGYETEM TÖRTÉNETE

1. RÉSZ

ORVOSTUDOMÁNYI KAR

1921-1944

SZEGED, 1992

A Szent - Györgyi Albert Orvostudományi Egyetem kiadása

Kiadó: Dr. Fráter Loránd

Lektorálta

Dr. Péter László

B 1 4 0 7 8 S

ISBN 963 7179 52 6 Ö

ISBN 963 7179 53 4 I. K

SZTE E /etemi Könyvtár

J000581992

ELŐSZÓ

„ Az egyetemet nem néma fala, hanem tanárainak szellemi ereje alapítja meg." Ezt a köbe véshető jelmondatot a Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Egyetem jogelődjének, a kolozsvári Ferenc József Tudományegyetemnek első rektora, utóbb díszdoktora, Berde Áron mondotta az egyetem megnyitásakor, 1872. november 12- én. Aligha ismerte ezt Klebelsberg Kunó vallás— és közoktatásügyi miniszter, akinek a szegedi egyetem megalapításában érdemei elévülhetetlenek, amikor dísz-doktorrá avatásakor, 1926. október 5 - é n elmondott beszédében ugyanezt a gon-dolatot így fogalmazta meg: „Az állam és a város csak épületeket, klinikákat, labo-ratóriumokat és tantermeket emelhet. Tudományos szellemet azonban ezekbe a kül-ső keretekbe mi nem lehelhetünk bele. Ezt a tanári kar adhatja meg."

Folytatta e gondolatsort Szent-Györgyi Albert, a Kolozsvárra távozó régi egyetem helyén létesített Horthy Miklós Tudományegyetem első rektora székfogla-ló beszédében 1940. november 11- én, amikor egyebek közt ezt mondotta:

„Az egyetem feladata hármas: legősibb hivatása gyűjteni, terjeszteni és gyara-pítani az emberi tudást. Második feladata kis számban nevelni a jövőnek tudósokat, akik majdan ezt a hivatást tőlük átveszik. Újabb eredetű, de nem kevésbé magasz-tos az egyetemnek harmadik hivatása, nevelni a haza részére a polgárokat, akik el vannak látva a szellem fegyverével." Majd hozzátette: „a mi egyetemünknek van még egy negyedik, különleges hivatása is: hogy a nagy magyar Alföldnek szellemi központja legyen."

A szegedi egyetem orvoskarának, később az orvostudományi egyetemnek ki-váló professzorai —élükön az egyetem Nobel- díjas névadójával— immár több mint hét évtizeden át teljesítették mind a négy föladatukat. Legkiválóbbjaink nemzetközi hímévre tettek szert, öregbítették Szeged és a magyarság becsületét világszerte.

Illő, hogy azok az orvostanhallgatók, akik évről évre ugyanazok között a „néma falak" között sajátítják el a korszerű orvosi ismereteket, tudjanak azokról az elődökről, akik a mai modem eredmények úttörői voltak. A történelem a közösség emlékezete; az intézménytörténet a genius loci-1, a hely szellemét örökíti át újabb és újabb nemzedékekbe. Ha nem rögzítjük e kollektív emlékezetet írásba, feledésbe merül, elvész a gondolatalakítás folyamatából.

A Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Egyetem története ugyan hitelesen nem írható meg a József Attila Tudományegyetem története nélkül és csak az 1944 előtti időkre korlátozva, mégis ez a mű mint előtanulmány közkinccsé téve hézagot

tölt be, így mostani kiadása sem fölösleges. Különös tekintettel a szegedi főiskolai képzés kezdeteinek (1792) kétszázadik, a kolozsvári - szegedi egyetem létesítésének (1872) százhúszadik évfordulójára, fontos szerepe lehet az egyetemi gondolat éb-rentartásában. E kiadvány oktatási segédletként remélhetően ösztönzi a SZOTE hallgatóit, tanárait és dolgozóit az intézmény múltjának megismerése révén egyetemi polgári tudatuk megteremtésére, erősítésére. Ezzel a helyi patriotizmust is fokozva hozzájárul a nemzeti öntudat egészséges fejlesztéséhez. Ezért van szűkség minden hasonló jellegű történeti földolgozásra.

Ugyanakkor remélem, hogy a szerzőpáros szorgalmából a teljes egyetemtör-ténetre sem kell sokáig vámunk.

Szeged, 1992. szeptember l - j é n

Péter László

2

AD LECTOREM

A szegedi egyetem, ezen belül az orvos— és gyógyszerészképzés történetének megírását nem évfordulók sürgetik. Az immár 70 éve Szegeden működő egyetem történetének feldolgozása régóta igényelt feladat. Az első, némileg Szegedre is vo-natkozó történeti feldolgozások a kolozsvári alapítású M. kir. Ferenc József Tudo-mányegyetem 50. évfordulója alkalmából keletkeztek. / I / , /2/E két kiadvány az egyetem keletkezési idejét 1872-re teszi, előzményeit az 1851- i Báthory-egyetemre vezeti vissza. A többségében kolozsvári származású szegedi ta-nárok csak átmenetinek tekintették a Szegedre helyezést, és sokáig hangoztatták az egyetem kolozsvári jellegét: „A legnyomatékosabban kívánja Tanácsunk, hogy Egyetemünk címében a »kolozsvári < jelző mint keletkezésének históriai jellegű ...névrésze ...megmaradjon". 131

Ezt a kolozsvári patriotizmust hivatalosan is megerősíti a Szegedre kerüléssel kapcsolatos 1921. május 2 9 - i XXV. tc. is, amely szerint a Ferenc József Tudo-mányegyetem »ideiglenesen« Szegeden nyer elhelyezést.

A »kolozsvári« jelleg hivatalos hangoztatása különféle jogi problémákat is föl-vetett:

„Az impérium átvétele folytán a volt kolozsvári magyar egyetemet előbb Bu-dapestre, majd Szegedre helyezték. Mindkét helyen azonban még mindig régi címen működik továbbra is, ami már magában megszegése a trianoni békeszerződésnek.

De az a körülmény, hogy az egyetem a diplomákat »anno exili tertio«, a »száműzetés harmadik évében« felírással adja ki, »még súlyosabb megítélés alá esik«— íija az Aradi Hírlap 1922. november 9 - i száma."

Az említett tanácsülési jegyzőkönyv XVIII. pontjában a jogi probléma gya-korlati következménye is hamar megmutatkozott:

„Stépán István...gyógyszerész...kéri, hogy oklevelének megszállt területen való elismertetése céljából »kolozsvári« jelzőnek s a »száműzetés éve« záradéknak lehagyásával új oklevél állíttassák ki".

Az 1934/35. és 1935/36. tanévről kiadott évkönyvben A M. kir. Ferenc Jó-zsef Tudományegyetem múltja és jelene /3 -21 . p./ c. tanulmány már elsősorban a szegedi évek történetét tárgyalja, de a kolozsvári egyetem jogutódjaként kezeli a szegedi egyetemet.

Az 1934. június 20- i egyetemi tanácsülési jegyzőkönyv 256. pontja szerint Imre Sándor prodékán jelentette, hogy a tanács megbízásából az Országos Levéltár-ban összegyűjtötte az egyetem alapítására vonatkozó iratokat. „A lemásolt iratok nem fogadnak magukba mindent, ami hézagtaianul tüntetné fel az 1872. XIX. tc. keletkezését", de megtalálta az alapokmánynak tekinthető 1869. évi királyi elhatá-rozás okmányát is, és úgy véli, hogy „birtokában van a kellő anyag egyetemünk a-lapítása történetének megírására". Az öt -hat ívre tervezett tanulmányt a Századok c. folyóirat vállalta kiadásra. Imre Sándor alig egy hónap múlva a budapesti Műsza-ki egyetem pedagógiai tanszékére került, így a terv nem valósult meg.

Az 1938. február 2 2 - i tanácsülés és a külföldi előadók megtiszteltetésére érem veretését határozta el, amelynek felirata az egyik oldalán: „REGIA UNIVERSITAS LITTERARUM HUNGARICA FRANCISCO IOSEPHINA OLIM CLAUDIOPOLITANA NUNC SZEGEDIENSIS 1872."

3

A hamarosan elkészült érem másik oldalán Magyarország, Kolozsvár és Szeged cí-merének motívumai szerepelnek.

Az 1938. június 24- i tanácsülés jegyzőkönyvének 295. pontja szerint széles körű vitát keltett az egyetem fennállási évének kérdése. Az egyetem almanachjain, évkönyvein, stb. ugyanis a nemzetközi szokások szerint fel kellett volna tüntetni, hogy az egyetem fennállásának hányadik évében jelent meg. A jogi kar az említett nemzetközi jogi problémák'miatt nem tartotta kívánatosnak a feltüntetést. Az orvosi kar történészek döntését tartotta kívánatosnak, hogy az alapítás évéül a Báthori-egyetemé /1581/ vagy 1872 tekinthető. A bölcsészkar az 1872. alapítási évtől az egyetem tekintélyének növelését várta. A jog— és államtudományi prodé-kán szerint az alapítási évnek csak akkor volna értéke, ha régi évszámot tudna az e-gyetem feltüntetni, miként a nyugateurópai nagy egyetemek.

1940-ben a Ferenc József Tudományegyetem Kolozsvárra visszatérése és a Horthy Miklós Tudományegyetem létesítése új helyzetet teremtett. 1941-ben meg-jelent az első nagy összefoglaló munka, mely az egyetem történetét négy egységben tárgyalja. /4/ Elődjének a Mária Terézia által 1775. január 26 - i rendeletével léte-sített kolozsvári orvosi fakultást tekinti, majd tárgyalja a kolozsvári időszakot 1872-től 1919-ig, a szegedi időszakot „a száműzetés évei" cím alatt 1921-től 1940- ig, és az új kolozsvári időszak kezdetét 1940- tői.

A M kir. Horthy Miklós Tudományegyetem 1921-től származtatja keletkezé-si évét. Ugyanezen az alapon ünnepelte alapításának 25. évfordulóját 1946- ban a szegedi tudományegyetem is.

Az egyetem történetével kapcsolatos dokumentáció összegyűjtésére és az e-gyetem történetének megírására többször volt kezdeményezés. Annál is inkább szükség volt erre, mert Kolozsvárról „csupaszon" került Szegedre az egyetem. Semmit sem hozhatott magával, még az anyakönyveket sem, holott erre a békeszer-ződés 178. § - a alapján legalább másolatban joga lett volna. 1940-ben Kolozsvárra visszatérve magával vitte teljes irattárát. Később —elsősorban az orvostudományi karon— a történelem és politika viharai, valamint hanyag kezelés miatt pusztult el a fontos iratok jelentős része.

1938-ban egyetemi tanácsi és külön orvoskari határozattal Egyetemi Múzeum létesítését fogadták el. /5/, sőt ezt megelőzően megvalósult az „M. kir. Ferenc József Tudományegyetem Orvostörténelmi Múzeuma. Helye: Szeged, Központi e-gyetem, vezetője Daday András magántanár." /6/Daday András Kolozsvárra tá-vozásával ez a gyűjtemény is megszűnt. A József Attila Tudományegyetem 1965- ben kezdte meg az archívum létesítését.

A egyetem történetének megírása, egyetemtörténeti dokumentumtár, múzeum létesítése az 1945 utáni időszakban több ízben is felmerült. Különösen fontos lett volna a feldolgozás 1948 -tói 1958- ig, mert ezen időszakban az évkönyv és a tan-rend kiadása is szünetelt.

A Szegedi Orvostudományi Egyetem /továbbiakban: SZOTE/ résíéről 1953- ban jelentkezett először az igény, hogy Berde Károly és Engel Rudolf mun-káinak példájára minden intézet és klinika igazgatója munkaközösséggel dolgoztassa fel intézetének történetét 1921-től 1953-ig. A 32 esztendő feldolgozását négy gépelt példányban helyezték el az egyetem könyvtárában. /7/

4

1954- ben ügy határozott a tanács , hogy az egyetem 35 éves szegedi működé-sének ünneplése keretében rendezendő kiállítás anyagából több példányban album készüljön, a könyvtár pedig készítse el az egyetem történetének és munkásságának bibliográfiáját. Csupán a kiállítás valósult meg a tervekből. ISI

1958-ban a szegedi orvos— és gyógyszerészképzés, valamint a kutatómunka dokumentálására a tíz éve szünetelő évkönyv újbóli kiadását határozták el. 191

1959-ben Kanyó Béla professzor kapott megbízást, hogy a kijelölt munkatár-sakkal íija meg az egyetem 1921 - 1960 közötti történetét, az intézetek történetének megírására pedig a hallgatóságot pályamunkák kiírásával ösztönözzék. /10/

Érdemi összefoglaló munkára^csak 1971-ben, az 50. évi jubileummal kapcso-latban került sor. Ez alkalomra a kisebb megemlékező írások mellett a József Attila Tudományegyetem /továbbiakban: JATE/ részéről Lisztes László, a SZOTE részé-ről Zallár Andor szerkesztésében díszes kivitelben megjelent a Szegedi Egyetemi Almanach 1921-1970. /Szeged 1971/ 443 lap teijedelemben. A kötet a két egyetem és a karok szervezetének, az oktatói bibliográfiájának, tudományos mun-kásságának részletes tárgyalásával indította meg a szegedi egyetemtörténeti kiad-ványokat. Ugyancsak Zallár Andor, valamint Halasi Antal szerkesztésében jelent meg magyar és angol nyelven a Szegedi Orvostudományi Egyetem /Szeged, 1971/ c. ismertető füzet, rövid történelmi bevezetéssel és a jelen sokirányú bemutatásával. A szegedi egyetemnek mint a város felsőoktatási intézményének történetét tárgyalja a Szeged története c. monográfia megjelenő negyedik kötetében Szabó Tibor 1921-től 1944-ig, és a SZOTE történetének jelentős korszakát tárgyalja Szabó Tibor és Zallár Andor 1989-ben megjelent munkája, a Szent-Györgyi Albert Szegeden c. monográfia is. / I I /

A SZOTE Központi Könyvtára több évtizedes gyűjtőmunkával egyetemtörté-neti különgyűjteményt létesített. Ez lehetővé tette, hogy jelen kötet szerzői hozzá-kezdtek az egyetem történetének feldolgozásához. Félszáznál több cikk megjelente-tése után a következő három kötet kézirata készült el:

1. A M. Kir. Ferencz József Tudományegyetem előtörténete /1581 - 1872/ Szeged , 1990. 96 p. /MTA SZAB I. díjat nyert pályamunka/

2. A Szent Györgyi Albert Orvostudományi Egyetem története. 1. rész Orvostudományi Kar története 1921 - 1944.

3. A Szegedi Orvostudományi Egyetem története 1921 - 1986-ig. Szeged, 1986. 271 p. /SZOTE dijat nyert pályamunka/

Az 1921- 1944 közötti időszakot felölelő jelen kötet —bár az egész szegedi egyetemet igyekszik bemutatni— részletesen csak az orvosi kar történetével foglal-kozik. Főleg az eredeti dokumentumok feltárása volt a cél azzal a reménnyel, hogy a más karokon is meginduló kutatómunka eredményeként ezen kötet hozzá fog já-rulni a szegedi egyetem egészének egységes, történeti feldolgozásához.

5

SZEGED AZ EGYETEMÉRT

Szeged, a csaknem másfél százados törők uralom alól 1686-ban felszabadult alföldi magyar város, alig egy évszázad alatt nemcsak gazdaságilag lendült fel, ha-nem igyekezett behozni kulturális lemaradását is. A 18. század végére az Alföld kulturális központja lett. A nagy vonzásterületű iskolaváros tanácsa határozatot ho-zott, hogy a piaristák 1721 óta eredményesen működő hatosztályos gimnáziumának továbbfejlesztésével felsőbb iskola felállításához kér engedélyt. 1790. július 2 - án kelt az első erre vonatkozó ügyirat, és mint a korabeli tudósításban íiják: „Azon vágynák Tsongrád vármegye egyetértésével érdemes Elöljárói, hogy a Philosophiának is széket emelhessenek." A tanács 1790. október 2 9 . - i ülésén meg-bízta Dugonics Ádám polgármestert, hogy jáijon el a piaristáknál a „filozófiai is-kola" elhelyezése ügyében, s tudja meg az alkalmazandó tanárok számát is.

A kérést az M. kir. Helytartótanács november 9 . - é n H. T. 25 785. sz. alatt visszautasítja. A szegedi tanács 1791. május 18.-án egyenesen a nádorhoz fordul: „Mivel ezen Nemes Tanácsnak a Felsőbbséghez nyújtott kérése, hogy ide Szegedre a hetedik és nyolcadik Iskola, azaz a Phylosophiai Tudomány tanítása is hozasson be, arra az időre halasztatott, amidőn a tudományok folytatásának állapottyát az or-szág választottyai ki fogják dolgozni, nehogy ezen kívánsága a tanácsnak vagy el-enyésszen, vagy feledékenységben mennyen el, végeztetett, hogy az Felséges Herczegh s Ország Nádor Ispánjának egy alázatos írással esedezzen ezen Tanács, hogy midőn az ország választottyai állapotbeli munkájukhoz fogandanak, ezen Tanácsnak kérését felvétetni s kívánt foganatra hozattatni méltóztasson."

Minthogy az engedély késik, az 1792. július 1 3 . - i tanácsülésen az uralkodó-hoz felteijesztendő folyamodványt fogadnak el. Kérésüket az alábbiakkal indokol-ják: 1. A megye és a szomszédos megyék is kérik; 2. A város központi helyzete; 3. Befogadóképesség; 4. „A Tisza folyó a város mellett folyik, halban bővelkedik, s így megkönnyíti á tanuló ifjúság ellátását"; 5. Többnyelvű város; 6. Tradíciók; 7. A terheket a város vállalja, stb.

Végre 1792 november 2 . - án a Helytartótanács leküldi Tokody György fői-gazgatónak a határozatot: „Szab. kir. Szeged város kérelmére Ő Fölsége okt. 15.-én kegyelmesen megengedte, hogy nevezett város már a jelen tanévben bölcse-leti tanfolyamát megkezdheti, ha erre sajátjából javadalmaztatott képesített tanáro-kat mutat be a felsőbb hatóságnak, s az intézetet minden külsegély nélkül fölszereli. Az intézetben azonban csupán azon tárgyak és olyan óraszámban taníthatók, ame-lyek a fönnálló rendszerben előírvák."

A főigazgató november 16.-án a következő utasításokkal küldötte meg a lei-ratot: A líceum két osztályból áll, bennük összesen négy tanár alkalmazható. Tan-tárgyak: 1. bölcselet /logica, bölcsészettörténet, metaphysica és philosophia

6

morális/; 2. történelem /pragmatica, egyháztörténet, magyar irodalom és a császá-rok története/; 3. mennyiségtan; 4. physica és gazdaságtan.

Az engedély alapján 1792. december 1 l - j é n 16 tanulóval megkezdődött a tanítás. A provinciális 1793. február 1 - é n teijedelmes levélben közli a tanáccsal, hogy mik a rend kívánságai az iskolaalapító várossal szemben. A tanács a taneszkö-zök beszerzéséről nyomban határoz: „Dugonics András kir. pesti universitásban lé-vő oktató úrnak íratni fog, hogy jegyzék szerint a Philosophia és Geometria tanítá-sához szükséges eszközöket és Instrumentumokat szerezné meg, és a kifizetésüket illetőleg értesítené."

A piarista renddel a szerződés 1793. február 3 . - á n jött létre a régi gimnázi-umi épület helyett új létesítésére, melynek alapkövét 1793. május 2 5 - é n tették le, és 1794. augusztus 7 - én az új épületben kezdődhetett meg a tanítás.

A líceum növendékei filozófusoknak neveztették magukat, akadémiai szabad-ságot élveztek, és az egyetem bölcsészeti karán doktori szigorlatot tehettek. A város büszke volt „a tudományokhoz vonzó különös szeretetéből" hozott áldozatra, és 1850-ig, megszűnéséig ez az intézmény volt Dél-Magyarország egyetlen felsőbb szintű tanintézménye. /12/

Volt a tanácsnak meg nem valósult másik kezdeményezése is. A pécsi főiskola Győrbe helyezése kapcsán 1802-ben vetődött fel a jogakadémia megvalósításának gondolata, arra hivatkozva, hogy az ország déli részén nincs ilyen intézmény. A kérés benyújtására azonban csak 24 év múlva, 1826-ban került sor, ugyanis a napóleoni háborúk és a nyomukban járó nyomorúság minden művelődésügyi törek-vést letörtek.

A tanács 1827. január 27- én fogadta el az uralkodóhoz felteijesztendő kér-%

vény szövegét. Az április 3 - á n tartott országgyűlés 212. sz. ülésének határozatával Szegedet méltónak is találta arra, hogy a kérést pártolólag terjessze az uralkodó elé. A kancellária 1827. október 24 -én kelt 34 081. sz. leiratában közli, hogy az akadé-mia, fenntartási költségei évente 12 840 forintot tesznek ki. A tanács ezt soknak találta. Éveken át folyt a vita, a kalkuláció a költségek előteremtéséről, de a terv végül is nem valósult meg.

Tudományegyetemért folyó küzdelem az árvíz évében, 1879-ben kezdődött Szegeden, és 1921-ig kilenc nagyobb mozgalom indult. Az árvíz után újjászülető város küldöttsége 1880-ban jelentkezett I. Ferenc Józsefhez és Trefort Ágoston vallás— és közoktatásügyi miniszterhez kihallgatásra. Ugyanebben az időben azonban Pozsony is elkezdte .harcátaz egyetemért. Az országgyűlés a kérdés tanul-mányozását kiadta Trefort kultuszminiszternek, ő pedig a pesti egyetem tanárainak kíséretében sorra járta a vidéki városokat, így Szegedet is. Tisza Lajos királyi biztos fogadta és tájékoztatta a szegedi viszonyokról. A város az egyetem céljaira a főreáliskolát és a kórházat ajánlotta fel, a szakértők azonban egyiket sem tartották alkalmasnak.

7

A második mozgalom a millenniummal kapcsolatban 1893-ban folyt le. Ek-kor a kormány azzal tért ki a kérés elől, hogy a kolozsvári egyetem építkezése fo-lyamatban van.

1906-ban, Apponyi Albert minisztersége alatt a DMKE /Délmagyarországi Közművelődési Egyesület/ és a város is indított akciót az egyetem felállításáért. Apponyi, nehézségekre hivatkozva, nem teljesítette a kérést.

1910-ben és 1911-ben zajlott le a legnagyobb mozgalom. Szeged akkor az e-gész Délvidéket csatasorba állította az ügy érdekében. Dél-Magyarország minden számottevő községe csatlakozott az ötszáz főből álló hatalmas küldöttséghez, amely-nél nagyobb sem azelőtt, se azután nem kereste fel a kormányt. Hiába volt azonban minden, mert az egyetemet nem Szeged kapta, hanem Pozsony és Debrecen. /13/

Kolozsvár 1918. december 2 4 - i román megszállásával felvetődött az egyetem Szegedre kerülésének lehetősége. Somogyi Szilveszter polgármester már 1919. má-jus 9 - én felszólította a feloszlás előtt álló egyetemet, hogy Szegedre menekült hall-gatóinak vizsgáztatására professzorai jöjjenek a városba. Felajánlott negyven tanár számára lakást, több száz hallgató részére menzát és internátust. 1920 január 1 2 - é n a város az addigi ígéreteken tűi megígért hét millió koronát, amelyet később kilenc millióra emelt fel. Felajánlotta a kir. tábla, a vasúti leszámítoló hivatal, az állami főgimnázium, a felső kereskedelmi iskola, a Madách utcai polgári iskola épületét, az újszegedi „Kenderakadémiát", a szemészeti, gyermekgyógyászati, szülészeti kórházat, és a közkórházat. /14/

A kolozsvári egyetemnek 1919 november 3 - án román egyetemmé alakítása u-tán a professzorok jelentős része Budapestre menekült. A budai pedagógiumban és az I. kerületi gimnáziumban 1920 február 25-én nyílt meg, és három szemeszteren át működött a kolozsvári egyetem utóda.

Szeged évszázados kívánságát remélte beteljesülni a kolozsvári egyetem Sze-gedre kerülésének lehetőségével. Már 1920 február l - j é n szerette volna megnyitni az egyetemet. Az új intézmény létrehozása megosztotta a város polgárságát, mert ez számos nehézséget okozott. Már az egyetem ideiglenes elhelyezése is nagy áldoza-tokkal járt. Iskolákat kellett megszüntetni, más iskoláknak a működését megbéníta-ni, lakásínség ellenére lakásokból hivatalokat alakítani, a tanárokat elhelyezni, a hallgatók számára menzát, kollégiumot teremteni. Az értelmiségiek tekintélyüket féltették, sokan a piac drágulásától féltek. Az iparosok és a munkások viszont mun-kaalkalmat reméltek a várható építésektől, átalakításoktól.

Vasek Ernő kormánybiztos főispán 1919 decemberi budapesti tárgyalásai so-rán a harminctagú tanári testületből mindössze négyen ellenezték az egyetem Szegedre helyezését, és minden kar egy -egy bizottságot jelölt ki, hogy megvizs-gálja a város nyújtotta tárgyi feltételeket. 1920. január 12-én Szegedre érkezett a bizottság, de nem tudtak véglegesen megállapodni. Az egész év különféle bizottsági látogatásokkal a szegedi egyetem elhelyezése jegyében telt el. Közben Debrecenben

8

lett erős konkurense Szegednek, mivel ott az orvosi fakultás hiányzott. A szegedi elhelyezés legnagyobb akadálya éppen az orvosi kar elhelyezésével kapcsolatos kli-nikák létesítése volt. A Pester Lloyd 1921. január 14-i cikke arról adott hírt, hogy a kolozsvári egyetem tanárai Debrecen mellett foglaltak állást. Menyhárth Gáspár rektor 1921. február 6 - i nyilatkozata nyugtatta meg Szeged polgárságát, hogy az orvoskar elhelyezése is megoldás előtt áll. /15/

Az ideiglenesen Budapesten működő kolozsvári és pozsonyi tudományegye-tem tanácsának 1921. február 21-én tartott együttes ülése a jegyzőkönyv szerint „a debreceni egyetem orvosi facultása saját orvosi karának kifejlesztése érdekében meghívta a pozsonyi egyetem orvosi karát, majd később a debreceni egyetem taná-csa mind a két hontalanná vált egyetem összes facultásait hívta meg az együttműkö-désre. A pozsonyi egyetem orvosi kara elvben hajlandónak nyilatkozott arra, hogy kellő anyagi és tárgyi feltételek nyújtása esetén Debrecenbe menjen." /16/

A kolozsvári tanács még februárban tájékozódó bizottságot küldött Debrecen-be, melynek eredményeként olyan fölterjesztést küldött a VKM-nek, hogy „az e-gyetem továbbműködésének tudományos előfeltételei a bölcsészet-, nyelv— és tör-ténettudományi kar szempontjából rövid időre és átmenetileg Debrecenben inkább feltalálhatók, mint másutt, a mennyiségtan és természettudományi kar szempont-jából pedig ezek máshol sem kínálkoznak jobban, mint Debrecenben, ha a kiszemelt épületek ott megszerezhetők, míg az orvosi kar Debrecenben való elhelyezését lehetetlennek tartja". /17/

Az 1921. március 31- i tanácsülésen a Szeged irányában elkötelezett Menyhárth Gáspár prorektor lemondással fenyegetődzött, ha a korábbi elhatározá-sok értelmében Szandtner Pál professzort nem bízza meg a miniszter a szegedi el-helyezés intézésével. /18/

Április 2 -án megérkezett Szegedre az egyetemi bizottság: Tóth Lajos állam-titkár és az orvoskar tagja /Davida Leó anatómiai, Lechner Károly ideg-elme, Vidákovits Kamilló sebész, Veress Elemér élettani, Rigler Gusztáv közegészségügyi és id. Issekutz Béla gyógyszertani tanárok /, hogy az orvosi kar elhelyezésével kapcsolatos problémákban megállapodjanak. A felajánlott fémipariskolát megfelelőnek találták. Megtekintették a bábaképezdét, az állami fő-gimnáziumot, a városi szem—és gyermekkórházat, a rókusi iskolát és a kiszemelt internátusokat. /19/ Az orvos— és gyógyszerészképzéssel is kapcsolatos természet-tudományi kart az állami főgimnáziumban kívánták elhelyezni. Az egyetem köz-ponti intézményeinek /rektorátus, dekanátus, questura, gazdasági hivatal/ elhelyezésére a királyi tábla épületét ajánlotta fel a város.

A lakásínséggel küszködő Szegeden nagy gondot okozott az oktató személyzet elhelyezése is. Átmenetileg e célra huszonkét szállodai szobát kötött le a város. A lakbér egyharmadát a szállodás elengedi, egyharmadát a város fizeti, csupán egy-harmadát téríti a bennlakó. Később a vasúti leszámítoló hivatal Budapestre helye-

zésével kívánták a tanárok lakásait kialakítani. Hozzáfogtak a lakásrekvirálásokhoz is. A helyi sajtó a Szegedre költöző tanárok közül kiemelte Apáthy István zoológus, Lechner Károly pszichiáter, Csengery János klasszika-filológus, Veszprémy Dezső kórboncnok, Vidákovits Kamilló sebész, Davida Leó anatómus, id. Imre József szemész, Géber János bőrgyógyász, Reinbold Béla fiziológus, Rigler Gusztáv közegészségtan professzorok nevét. /20/

Az átalakítások júliusban megkezdődtek; 656 munkás dolgozott az építkezé-sekben. Számos munkásnak és iparosnak ezek adtak abban az időben munkalehető-séget. A munkálatokról naplót vezettek, ezzel a felirattal: „A száműzött egyetem szegedi építkezése."/21/

Az egyetem 1921. október 9 - i megnyitására több épület mégsem készült el. A kormánynak pénze nem, de szívügye volt a szegedi elhelyezés az új művelődés-politikai elvek végrehajtására. Erre utal Teleki Pál miniszterelnök A fáklyatartó Szeged című vezércikke a Szeged 1920. karácsonyi számában:

„Magyarországot minden egyéb más mellettűnk szóló körülményen kívül és azoknál sokkal hatékonyabban az a kultúrfölény fogja talpra állítani, amellyel kul-túránk egyéb államok kultúráját felülmúlja."

10

MAGYAR KIRÁLYI FERENC JÓZSEF TUDOMÁNYEGYETEM ORVOSTUDOMÁNYI KAR

1 9 2 1 - 1 9 4 0

ELŐZMÉNYE

1775- ben Mária Terézia a kolozsvári Báthory - egyetemen orvosi fakultást lé-tesített. A királyné előbb két orvostanárt ígért Kolozsvárra, de 1775. január 2 6 - i rendeletével egyenlőre csak a bonctan, sebészet, és szülészet tanítását vezette be, egyetlen tanárral, Laffer József sebész— és szülészmesterrel. A második tanszéket II. József 1787-ben állította fel. I. Ferenc alatt két üj tanszéket rendszeresítettek. A fakultás Orvos-sebészi Tanintézet, 1789-től Classis Chirurgica, 1808-tó l Facultas Medica, 1817- től Institutum Medico - Chirurgicum lett, és különvált az akkor már kir. lyceumtól. Tanszékeinek száma 15-re emelkedett, 1 8 7 2 - i g működött önállóan.

Midőn báró Eötvös József 1870. április 7 - é n a képviselőház elé terjesztette törvényjavaslatát az új kolozsvári egyetem létesítésére, alapjául a Báthory - egyetemből fennmaradt jogakadémia és az Orvos— sebészi Tanintézet kí-nálkozott. Az 1872. XIX. és XX. törvénycikk hozta létre a négyfakultásos kolozs-vári tudományegyetemet, amely 1881-ben vehette fel a Ferenc József Tudomány-egyetem nevet. Az Orvos - sebészi tanintézet tanárai közül Czifra Ferenc, Meizner János, Mina János, Török Aurél, Brandt József, Schulek Vilmos, Machnik Béla, Genersich Antal az új egyetem tanszékvezető professzora lett. A t pesti egyetemre került Lenhossék József anatómus már 1858-ban, később Jendrassik Jenő fiziológus, Margó Tivadar zoológus, Balogh Kálmán fiziológus és Fodor József, az államorvostan tanára. így bizonyos szálak kötik össze Kolozsváron át a budapesti és a szegedi orvosi kart, mely utóbbi csak hat évvel fiatalabb a budapestinél. 1221

A románok 1918. december 24-én szállták meg Kolozsvárt. 1919 szeptembe-rében 62 tanárt neveztek ki az egyetemre, és ők november 3 - án megkezdték kizáró-lag román nyelvű előadásaikat. A román király 1920. február l - j é n nagy ünnepé-lyességgel nyitotta meg a kolozsvári román egyetemet /Regele Ferdinánd I. din Cluj/. Ez az egyetem 1919-et jelölte meg alapítási évként. 1940 és 1945 között Nagyszebenben folytatta működését. A II. világháború után Victor Babes nevét vet-te fel, 1945. június l - j é n pedig megkezdte működését Kolozsvárott a magyar taní-tási nyelvű Bolyai Tudományegyetem is. A két egyetemet 1959-ben Babes-Bolyai elnevezéssel egyesítették /Universitatea Babes-Bolyai, Cluj/. 1984/85-ben magyar jellegét megszüntették, és azóta Universitatea Cluj-Napoca névvel működik. Alapítási évként az új egyetem is 1919-et jelölte meg, ezért a Budapestre került, majd az 1921. évi XXV. tejalapján Szegedre helyezett tudományegyetem a kolozs-vári egyetem jogutódjaként folytatta működését.

A Szegedre került egyetem nemcsak nevében vállalta a jogutódlást. Professzo-rainak és tudományos személyzetének többsége is a kolozsvári egyetem oktatója volt, az egyetem hagyományait évtizedeken át ápolta. Az első években hallgatóinak jelentékeny része is a volt kolozsvári egyetem hallgatóiból került ki.

Az orvosi kar tanárai az 1921/22. tanévben mind kolozsváriak. Dékán: Veszprémy Dezső, prodékán: Lechner Károly, majd Davida Leó volt.

Nyilvános rendes tanárok: Davida Jenő/ leíró— és tájbonctan/,

12

Davida Leó /leíró— és tájbonctan; nyugd. 1921./, Demeter György /törvényszéki orvostan/, id. Imre József /szemészet/, id. Issekutz Béla /gyógyszertan/, id. Jancsó Miklós /belgyógyászat/, Kubinyi Pál /szülészet és nőgyógyászat/, Lechner Károly /elmekórtan/, Lőte József /ált. kór— és gyógytan/, Reinbold Béla /orvosi vegytan/, Rigler Gusztáv /közegészségtan/, Veress Elemér /élettan/, Veress Ferenc /bőr— és bujakórtan/, Vidákovits Kamii ló /sebészet/. 1231

Ugyancsak Kolozsvárról jöttek, és később lettek tanárok, tanszékvezetők: Ditrói Gábor, id. Heiner Lajos, Kuncz Andor, Nyírő Gyula, Puijesz Béla, Szabó József.

13

A BEFOGADÓ VÁROS

Az 1879. évi nagy árvíz után felépült város korszerű oktatási létesítníényeinek szaporodásával Szeged iskolahálózatát az ország második városának megfelelő szintre emelte. A fejlődés két sajátosan szegedi jellemzője: a nagy kiterjedésű tanyavilágban létesített iskolahálózat kiépítése, és a városnak a Délvidékre gyako-rolt nagy vonzása. Míg 1879/1880-ban 39 belterületi tanító 3753, 21 tanyai tanító 2181 tanulót oktatott, 1899/1900-ban már 90 belterületi tanítónak 4853, 41 tanyai tanítónak 6382 növendéke volt. 1901-ben az elemi és középiskolákban 19 593 gyermek tanult. Különösen a középiskolákban jelentős maradt a vidéki tanulók szá-ma. A kegyesrendi gimnáziumba 1879 és 1900 között 14 706 tanuló járt, közülük 7625 helybeli, 7081 vidéki, 5043 az idegen ajkú. A főreáliskolában 1870 és 1900 között 8733 növendékből 4444 volt a helybeli és 4289 vidéki. A többi középis-kolában, még a polgári iskolában is, hasonló az arány. Az összkép az I. világhá-ború végéig alig változott, és azt igazolja, hogy Szeged mind iskolatípusainak sokféleségével, mind tanulóinak számával és összetételével jelentős iskolavárossá, a Délvidék kulturális központjává vált. /24/

Trianon Szegedet határvárossá tette és mindazokat a gazdasági és kulturális eredményeket visszavette, amelyek a város előző évtizedeit jellemezték. Gazdasági pangás és munkanélküliség, a Belváros feltöltésével keletkezett pincelakások ezrei, a menekültek tömegeinek elhelyezésével súlyosbított lakáshiány, olyan helyzetet teremtettek, hogy az egyetemi várossá válás, a közösség két évszázados kívánsága, az öröm mellett a gondok tömegét vetette fel.

14

Y

MŰVELŐDÉSPOLITIKA

A Horthy - rendszer stabilizálása szükségessé tette hosszú távon megvalósít-ható művelődéspolitika kimunkálását is. A Bethlen - Teleki - Klebelsberg - féle konszolidációs törekvések minduntalan beleütköztek a szélsőséges jobboldali szervezetek és vezetők ellenállásába. A szegedi egyetem első tíz évének meghatározója és szellemi segítője volt az 1922-ben kultuszminiszterré kinevezett és 1926-ban Szeged országgyűlési képvi-selőjévé választott gróf Klebelsberg Kunó. A forradalom és a kommün benne azt a tanulságot érlelték meg, hogy az ország csonkulása következtében amúgy is túlméretezett Budapest ellensúlyozására szellemi fellegvárakat kell építeni. Szeged , mint az ország akkor második legnagyobb városa, kulturális vonatkozásban is számottevő helyet foglalt el az ország életében.

Klebelsberg szerint: „ha nem akaijuk az egész magyar kultúra sorsát egyetlen lapra, Budapestre feltenni, akkor nekünk gondoskodni kell arról, hogy támadjanak vidéken is a magyar művelődésnek új gócpontjai". 1251

A kultuszminiszter racionális művelődéspolitikus volt. Széles dimenziókban látó és gondolkodó politikus, aki a magyar polgárság, a földesúri osztály és a középrétegek érdekeit nemcsak ösztönszerűen látta és képviselte, hanem elmé-leti-ideológiai és politikai tartalommal fogalmazta meg. A neonacionalizmus, a „magyar kultúrfölény diplomácia" meghirdetése és iskolapolitikájának koncepciója, valamint számos beszéde és írása azt tükrözi, hogy a rendszer hivatott vezéregyéni-sége volt. Higgadtan és megfontoltan érvelt a konszolidációs politika mellett, a Bethlen - kormányzat politikájáért, esetenként még saját osztályának képviselőivel szemben is. Szeged esetében e művelődéspolitika mellett személyes ambíciói is arra ösztönözték, hogy jelentős építkezésekkel, az egyetemi negyed felépítésével ne csak az egyetemnek adjon helyet, de Szeged egész városképét is jelentősen megváltoztas-sa. Mindezeket figyelembe véve, az ország nehéz gazdasági helyzete ellenére Klebelsberg iskolákat, tudományos intézeteket, egyetemet építő tevékenysége a mai napig is maradandó hatású. /26/

15

IDEIGLENES ELHELYEZÉS

A város nagyfokú áldozatkészségének és Szandtner Pál professzor kormány-biztosi munkájának eredményeként az egyetem intézeteit és klinikáit az 1921. októ-ber 9 - i ünnepélyes megnyitóra ideiglenesen elhelyezték, noha az átalakítási munká-latok egy része még tartott. A jog— és államtudományi, a bölcsészet-, nyelv— és történettudományi kar, a matematikai intézetek, az egyetemi könyvtár, a rektori, dékáni és gazdasági hivatalok az 1873-ban állami főreáliskola céljaira épült, később kir. Ítélőtáblai épületben /Dugonics tér 13/ kaptak helyet. A természet-tudományi intézetek az állami főgimnázium /Tisza Lajos körút. 2/ épületét kapták meg. A bölcsészeti kar 1925- ben a Szukováthy /Ady/ téri vasúti leszámítoló hiva-tal impozáns épületébe /ma Egyetem utca 2/ költözött.

Az orvostudományi kar a Kálvária tér 5/b alatt lévő fémipariskolában helyez-hette el a belgyógyászati /ig. id. Jancsó Miklós/, valamint a sebészeti klinikát /ig. Vidákovits Kamilló/ és öt elméleti intézet: a közegészségtani /ig. Rigler Gusztáv/, gyógyszertani és gyógyszerismereti /ig. id. Issekutz Béla/, élettani /ig. Veress Elemér/, orvosi vegytani /ig. Reinbold Béla/ intézetet, valamint az egyetemi gyógyszertárat /mb. gyógyszerész Dávid Lajos/. A főépület igazgatója id. Jancsó professzor lett. Mivel a belgyógyászati klinikának szűkre szabott keretein /65 ágy/ nem tudott változtatni, igyekezett legalább elkülönítő osztályt szervezni. A város ideiglenesen a móravárosi elemi iskolában /Zoltán u. 14/ rendezett be járványkórházat. A főépület mellett a Rigó utca 24. sz. alatt, a hajléktalanok egykori menhelyén, helyezték el az Általános Kór—és Gyógytani Intézetet /ig. Lőte József/. A régi rókusi elemi iskolában /Kossuth Lajos sugárút 40. „Anatómiái" épület/ kapott helyet a Leíró és Tájbonctani Intézet /ig. Davida Leó/, a Szövet— és Fejlődéstani Intézet , a Kórbonctani és Kórszövettani Intézet /mindkettő igazgatója Veszprémy Dezső/, és a Törvényszéki Orvostani Intézet /igazgatója Demeter György/. A szemkórházból /Erzsébet rakpart 16./ lett a szemészeti klinika /ig. id. Imre József/. Az elme— és ideggyógyászati klinika /ig. Lechner Károly, majd Szabó József/ a Pulz utcai fiókkórház és közkórház telkén levő nyugodt elmebetegek pavilonját kapta meg. A bőr— és nemibeteg klinikát a Kálvária úti volt cs. kir. Csapatkórházban és az ugyanott épült puella publica

-barakkban helyezték el /ig. Veress Ferenc majd id. Heiner Lajos/. A gyermekgyógyászati klinika az elhanyagolt városi gyermekkórházat /Kossuth Lajos sugárút 35./ vette át /ig. Hainiss Elemér/. A női klinika a régi bábaképezkezdét /Fodor, ma Juhász Gyula u. 9.1 kapta meg /ig. Kubinyi Pál/. A klinikák gondnoki hivatala a Dugonics téri központi egyetem épületébe került /gondnok: Orbán Sándor/. A városi közkórház átadását klinikai célra a polgármester szorgalmazta, de az erős társadalmi ellenállás miatt a város kezelésében maradt.

Az orvosi kar intézeteinek ideiglenes elhelyezése viszonylag gyorsan és megfelelően ment végbe. Veszprémy Dezső dékán karácsonyi nyilatkozata szerint az intézetek berendezése kezdetleges, és csak arra elég, hogy humanitárius és taní-tási céljait szolgálja. Az intenzív tudományos munkához sok a pótolnivaló. Még bi-

16

zonyos speciális klinikáknak, így a fül-, orr— és gégegyógyászatnak, a stomatoló-giának is helyet kell teremtem. Az orvosi kar tudományos intézeteit még ki kell egészíteni új tanszékek szervezésével. 1211

A fémipariskola épülete széles folyosóival, tágas, világos tantermeivel alkal-mas volt betegosztályok céljaira, de szűk udvarra nézett, a gyógyszertár alkalmatlan helyet kapott. Részben a gyúlékony, robbanékony anyagok biztonságos elhelyezése, másrészt a pincében raktározott gyógyszerek romlékonysága okozott gondot. /28/

Rigler tanár jelentette a karnak, hogy hatvannál több gyógyszerész hallgatója van, de csak huszonnégyet tud elhelyezni laboratóriumi foglalkozásra, és a fel-szerelés is kevés. Dávid Lajos magántanár a csaknem hetven hallgató közül legfel-jebb tíz-tizenötöt tud foglalkoztatni. Kubinyi professzor szerint a női klinikán a villanyvezeték több ízben okozott szobatüzet. /29/ Megtörtént, hogy a gyermeká-gyasokat kénytelen volt a szülőszobában hagyni, és naponta 5 0 - 6 0 beteget el kellett küldeni, mert nem volt hely. /30/ Az anatómiai épület roskatag és tarthatat-lan állapota ezen időszak égető problémája volt.

A klinikák fenntartási átalányát rendszertelenül utalványozták, így az infláció lehetetlenné tette a megfelelő beszerzéseket. A megnyitáskor a klinikák annyira hiányosan voltak felszerelve, hogy alig lehetett a tömegesen jelentkező betegeket el-helyezni. A pénzügyi kormányzat az ország helyzetére való hivatkozással szűkmar-kúan bánt a klinikákkal. /31/

17

A PROFESSZOROK LAKÁSHOZ JUTTATÁSA

A tanárok lakáshoz juttatása évekig elhúzódott. Míg a többi karon megoldható volt a Budapestről való leutazás, az orvosi karon ez lehetetlen volt, és igen hátrál-tatta az oktató— és tudományos munkát is. Az egyetem ellenségei bírálták, hogy néhány professzor a tanrendben meghirdetett előadásait csak hiányosan tartja meg, és nagyon sok időt tölt távol az egyetem székhelyétől. /32/ Ezért Lőte, id. Jancsó, Rigler, Vidákovits, Lechner és id. Imre professzor bejelentette a karnak, hogy intézetükben magánlakásnak szobákat foglaltak le. /33/

A város tanácsa már 1921-ben lakásokat kezdett rekvirálni, de ez is kevés lett. A népjóléti miniszter ismételten utasította a szegedi lakáshivatalt, hogy az egyetemi alkalmazottak részére soron kívül utaljon ki lakásokat. /34/ A város a Tábor utcában kétemeletes bérházat épített, ez azonban csak 1925 tavaszára vált beköltözhetővé. A lakásokat az egyetem tanácsa juttatta a professzoroknak.

A rossz lakásviszonyok mellett a gazdasági helyzet és az infláció is súlyos-bította az egyetemi oktatók nehéz helyzetét. A megélhetési gondok nyomasztó, sőt megalázó helyzetet teremtettek. Jellemző példa erre a következő: „Egyetemünk Rectora értesíti karunkat, hogy a KANSZ /Közalkalmazottak Nemzeti Szövetsége/ elnöksége a szegedi közalkalmazottak részére biztosított 190 pár mérték után ren-delhető cipőből az egyetemi tudományos alkalmazottaknak összesen 5 pár cipőt tart-hattak fenn. Karunkra ebből 1 pár cipő esett, amelyre sorshúzás útján Veszprémy Dezső tanár jelöltetett ki." 1351

18

VIDÉKI HALLGATÓK ELHELYEZÉSE ÉS ELLÁTÁSA

Az első években az egyetem sok száz vidéki hallgatójának elhelyezése és ellá-tása még nehezebben megoldható gond volt. Az orvosi kar 1921/22- re beiratkozott 511 hallgatója és a 48 másodéves gyógyszerészhallgató zöme az elszakított terüle-tekről, elsősorban Erdélyből került a szegedi egyetemre. Szandtner Pál tárgyalásai szerint a DMKE épületében /Boldogasszony sugárút 2.1 200 - 220 hallgatónak, ké-sőbb az újszegedi szerb-bánáti konviktusban /ma: védőnőképző/ jelentős számú hallgatónak elhelyezésére készültek tervek. Végül a kultuszkormány az 1921/22. tanévre a DMKE internátusát vette bérbe, havi 25 000 Korona bérösszegért, 200 - 220 férfi hallgató elhelyezésére és 400 - 500 hallgató élelmezésére. /36/ ,Az egyetemi diákasztal felügyelő bizottságába az orvostudományi kar Lőte Józsefet, póttagul id. Issekutz Bélát küldte ki. Az ifjúság részéről rendes tagul Szász Sándor orvostanhallgatót jelölték. 1922. június 24- én, az egyetem ötven éves jubileuma alkalmával a DMKE épületében megnyílt a Horthy Miklós internátus Rigler professzor vezetésével. 1311 Az épület földszinti udvari részén a Népies Irodalmi Társaság támogatásával 31 nőhallgatónak rendeztek be internátust, mely 1924- ben másik épületben, a Vásárhelyi sugárút 31. sz. alatt kapott két szobával újabb nyolc hellyel gyarapodott.

A „Keletmagyarországi Főiskolai Hallgatók Bocskay Internátusát" ugyancsak a Népies Irodalmi Társaság alapította egy volt magáninternátus épületében /Vásárhelyi sugárút 2.1 5 0 - 6 0 hallgató számára. Az újszegedi tanítóképzőben /Temesvári körút 61./ a Glattfelder Gyula püspök által fenntartott Szent Imre Inter-nátusban 56 erdélyi hallgató kapott helyet. A három internátus mintegy 270 hallgatónak /a hallgatók 22,8 %-ának/ adhatott helyet, noha a hallgatók kb. 40%-a elszakított területekről származott.

1926 után megnyílt a Szegedi Katolikus Nővédő Egyesület Szent Erzsébet Leányotthona /Korona, ma Hajnóczy u. 18./ 50 katolikus nőhallgató számára, havi 60 Pengő ellátási díjjal. 1932- ben az Egyetemi Luther Kör létesítette a Luther Ott-hont a Nemestakács utcában 18 fiú, a Szentháromság utcában 18 leány részére. A református egyház 10 hallgató részére a Kárász utca 15. sz. házában 1933-ban ren-dezte be a Bethlen Gábor diákotthont, 1939 szeptemberében nyílt meg a Mérey ut-cában az Egyetemi Diákotthon 51 felvidéki férfihallgatónak, 19 felvidéki orvostan-hallgatót a klinikákon helyeztek el.

A nyomasztó drágaság és az infláció nagy gondot okozott az internátusok és a menza fenntartásában. Az 1921/22. tanév elején kilónként 60 Koronás húsárakkal összeállított költségvetéssel szemben a tanév végén 3000 Koronás húsárakkal kellett számolni - változatlan bevételek mellett. /38/

Ilyen körülmények között a menzakoszt még az élet fenntartására is kevés volt. Az első szegedi évekre jellemző a diáknyomor. A pénztelen, menekült hallga-tók nagy része nem volt olyan helyzetben, hogy csupán tanulmányainak élhessen. Egy példa: „Orvostanhallgató, utolsó vizsgája van hátra, de nem készülhet, mert nincs ideje a tanulásra. Délelőtt havi négyezer koronáért hivatalban dolgozik, délu-

19

tán órákat ad, kora hajnalban pedig újságot hord ki. Rikkancs. A tanításért reggelit kap és lakást, a készpénzjövedelme körülbelül hatezer korona. Ebből ebédel, vacso-rázik, és fedezi, ha fedezi, az élet egyéb kiadásait. Kétségbeesetten gondol a bi-zonytalan jövőre, haza nem mehet, nincsenek szülei, előadásokra nem járhat, nem tanulhat, mert holtfáradtan tér haza minden este..." /39/

Megszaporodtak a ki főzések, az éttermek reklámcélból egy - két hallgató napi étkezését vállalják, /főleg leányos/ polgári családok is kosztot adnak heti egy - két alkalommal egyetemi hallgatónak. Az európai diáksegítő bizottság magyarországi főmegbfzottja tanulmányozza a szegedi diáknyomort, és ruhasegélyt ad. /40/

A menza nyáron csak hatvan hallgató ellátását vállalja, ezért az újságban vi-déki földbirtokosokat, vendégszerető családokat kérnek, hogy mezőgazdasági fe-lügyelői és házitanítói munka fejében a nyári hónapokban fogadják a székely diáko-kat. /41/

Eredménnyel zárult az Egyetem Barátainak Egyesülete 1924-ben a környék-beli városokhoz küldött felhívása szegény sorsú egyetemi hallgatók segélyezésére, természetbeni adományokkal. Különösen Hódmezővásárhely mutatott nagy áldozat-készséget. /42/

A fokozódó diáknyomor enyhítésére 1923 áprilisában szervezték meg a Diákjóléti és Diákvédő Irodát. Első tanárelnöke, Szandtner Pál, Budapestre kerülé-séig hat éven át vezette e diákjóléti intézményt. Utóda 1929- ben Fógel József, aki 1931-ben a Horthy Kollégium igazgatója lett, ezért lemondott. Buday Árpád az új tanárelnök 1936-ig. Halálával 1937-ben néhány hónapig Banner János, majd Polner Ödön lett az iroda tanárelnöke 1940-ig. Az intézmény menekült hallgatók segélyezésére létesült, később ezek száma erősen csökkent, de megszaporodtak a gazdasági romlás következtében támogatásra szoruló hazai ifjak. Az iroda már az első évben elsősorban társadalmi tényezőktől 57,5 millió koronát gyűjtött a szegénysorú hallgatók segélyezésére. /Élelmezés, ruhasegély, lakbérhozzájárulás, tandíj, vizsgadíj, betegségi segély, kamatmentes kölcsön stb./ /43/

A segélyek adományozásának feltétele volt, hogy a kérelmező tanulmányi eredményeivel méltó legyen is rá. A beteg egyetemi hallgatók vizsgálatára, gyógyí-tására egy-ké t orvos minden klinikán jelentkezett. Az Iroda félévenként 1 6 0 - 180 orvosi utalványt adott ki különféle vizsgálatokhoz. A Szegedi Gyógyszerész Egye-sülettel kötött megállapodás alapján a rászorulók kedvezményesen kaphattak gyógy-szert.

A húszas évek végén száznál több egyetemi hallgató étkezett a városi nép-konyhán. Még ennek a kis összegnek a kifizetése is jórészt a Diákjóléti Irodára hárult. A népkonyhát vezető apácák az egyetemi hallgatóknak külön étkezőhelyi-ségről gondoskodtak. A „Városi" vagy „Szegény menza" a: hallgatók 5 - 8 % - á t látta el.

A gazdasági válság egyre több hallgató szüleit tette tönkre. Megszaporodtak a nyomorgó hallgatók. Ezért 1931-ben megalakult az egyetemi Menza Bizottság és szeptemberben az országban elsőként kezdte meg működését a Mensa Académica /Publica/ a Horthy Kollégiumban. Az élelmezésről az egyetemi Gazdasági Hivatal élelmezési osztálya gondoskodott. Tanárvezetője Berecz János, éveken át gondnoka

20

Dömötör Gyula szigorló orvos volt. Naponta 250 ebédet és vacsorát adtak ki 80 fillérért.

A hallgatók 1921 és 1940 között a következő támogatást kapták az egyetem-től: /44/

Támogatottak Kifizetett száma összeg

Tandíjkedvezmény (1921/22- 1939/40.) 13 000 1 620 097 P

Diákjóléti és Diákvédő Iroda támogatása (1923/24- 1939/40.) 12 404 670 115 P A Mensa Académica támogatása (1931/32-1939/40.) 2 523 139 484 P

Összesen: 27 927 2 429 696 P

21

EGYESÜLETEK

A szegedi egyetemen 1925 körül több mint 5 0 % - o s volt a hallgatók szer-vezettsége, nagyobb mint a többi tudományegyetemen. Feltűnően nagy volt ez az orvosi fakultás hallgatói közt. /45/

Az egyetem hagyományos szervezete, a Kolozsvárott 1874-ben alakult Egye-temi Kör 1920-ban Budapesten is folytatta működését, és 1921 októberében Szege-den is megtartotta alakuló ülését. Elnöke, alelnökei és főtitkára orvostanhallgatók voltak. Farkas József vezetésével zenekart létesítettek, amely 30-nál többször szerepelt nyilvánosság előtt, nyáron a Balaton mellé szegődött el. Az egyesületnek az alapszabály szerint minden évben rektori engedéllyel újra meg kellett alakulnia. Az egyetemi ifjúságot vallási, származási és kari különbség nélkül tömörítő Egye-temi Körre a sokféle egyesület mellett továbbra is szükség lett volna, de az egyre szaporodó és energikusabban működő szervezetek hamarosan háttérbe szorították, ezért 1923 őszén beszüntette működését. 1461

A Budapesti Egyetemi Kör 1926. szeptemberi felhívása élénk visszhangot kel-tett Szegeden is, foglalkoztak a szegedi kör feltámasztásával, de az egyetemen el-buijánzott egyesületek sokasága miatt erre nem került sor. 1411

A hallgatók területi, vallási, világnézeti hovatartozásuk szerint különböző ifjúsági körökben, egyesületekben szerveződtek. 1921/22-ben alakult meg a SZEFHE /Székely Egyetemi és Főiskolai Hallgatók Egyesülete/ 220 taggal és a DEFHE /Délvidéki Egyetemi és Főiskolai Hallgatók Egyesülete/ 200 taggal. Külö-nösen a SZEFHE működése emelkedik ki Új Élet című folyóiratával, a tanulmányi munkával és a hallgatók szociális problémáival való foglalkozásával. Kötelezte tag-jait a félévi kollokválásokra; ennek előmozdítására az orvosi intézetekben tanár-segédek és szakorvosok segítségével kurzusokat tartottak. /48/ A Vásárhelyi sugár-út 2. sz. alatti székházában adományokból könyvtárat létesített /könyvtárosa Varga Zsigmond orvostanhallgató/ és ingyenes nyelvtanfolyamokat indított. /49/

A vallásos szervezetek közül először a Szent Imre Kör alakult meg 150 taggal, a már Kolozsvárott is működő református Bethlen Gábor Kör 150 taggal, az evan-gélikus hallgatók Szegedi Evangéliumi Leány-Diákszövetsége 40 taggal és az uni-tárius Dávid Ferenc Ifjúsági Egyesület 32 taggal. Működési engedélyt kért 1922- ben a Magyar Izraelita Egyetemi és Főiskolai Hallgatók Egyesületének helyi csoportja is. A jóváhagyást azonban csak 1928- ban kapták meg, pedig a hallgatók majd 20 százaléka izraelita volt, s a húszas évek végére sem csökkent arányuk 10 százalék alá. /50/ A később jelentős taglétszámú Foederatio Emericana szegedi cso-portja 1926-ban alakult meg. 751/

Az egyesületek közül kiemelkedik a Bethlen Gábor Kör működése. A húszas években az egyetemen kis százalékban, hátrányos helyzetben tanuló munkás-paraszt tanuló és a hozzájuk csatlakozó szegény értelmiségi fiatalok kö-rében élénk volt a szociológiai és politikai érdeklődés. Mozgalom indult a paraszt-ság sorsával foglalkozó adatgyűjtő, felmérő, szociográfiai munkára. A parasztság

22

nyomorán a segítés módját a settlement - mozgalomban vélték fellelni. A mozgalom a Szegedi Fiatalok Művészeti Kollégiumában élt tovább. /52/

Jancsó Béla orvostanhallgató 1923-tól került a mozgalomba, és 1926-ban már egyik vezetője lett. Mint az új erdélyi nemzedék első tömörülésének, az ún. Ti-zenegyek csoportjának egyik vezéralakja, mint rendszeresen publikáló fiatal író és esszéista, számottevő tekintélyre tett szert. Amikor 1927 végén Kolozsvárra tért vissza, utódját Buday Györgyben találta meg. 1531

A hagyományos ifjúsági szervezetek gyűjtőhelye a Magyar Egyetemi és Főis-kolai Hallgatók Országos Szövetsége /MEFHOSZ/ volt. A jó tanuló, ambiciózus diákok inkább itt találták meg működési területüket. 1928- ban a MEFHOSZ sze-gedi csoportjának a Kitartás Egyetemi Atlétikai Club /KEAC/, a SZEFHE, a DEPHE, a Bethlen Gábor Kör emelkedett ki egyenként 1 5 0 - 2 0 0 hallgatóval. Kisebb létszámú, de befolyásos szervezet volt a Katolikus Főiskolai Szövetség, a-mely az Emericana Foederatiót és az egyetemi Szent Imre Kört foglalta magában, együttesen mintegy 200 diákot.

A hallgatók többsége súlyos gondjainak megoldását a szegedi egyetemen is tévutakon kereste. A legnagyobb politikai aktivitású egyesületek a bajtársi szövet-ségek voltak, amelyek az egyetemi karhatalmi zászlóaljak utódjaként tömörítették a hallgatókat, a szélsőséges jobboldali „fajvédő" ellenzékkel szoros együttműkö-désben. Karonként hozták létre őket. Elsőként 1921 végén az orvoskari Csaba Baj-társi Egyesület alakult meg 120 taggal. A jogi karon Werbőczi, a gyógyszerész-hallgatók Rákóczi, a természettudományi karon Hunyadi, a bölcsészhallgatók pedig Árpád néven alakítottak bajtársi egyesületet. Ezeket a hierarchikus szervezeti felépí-tésű, félig katonai jellegű egyesületeket a Turul Szövetség kerületi vezetősége fogta össze. A bajtársi szövetségekbe 500 - 600 hallgató vélte érdekei képviselőjét. Nép-szerűségüket, befolyásukat magyarázza, hogy az 1920-as években az egyetemisták érvényesüléséhez, közéleti szerepléséhez ezek az egyesületek nyújtották szinte az egyedüli lehetőséget. /54/

Az orvoskari Csaba bajtársi egyesület /magistere 1924- tői Veress Elemér professzor / munkájának hasznos területe a mentőszolgálati munka volt. id. Jancsó és Vidákovits tanárok 1922-ben hathetes kurzust tartottak a jelentkező hallgatóknak, és vizsgájuk alapján képesítették őket a mentőszolgálat ellátására. 155/ A mentőszolgálatot Szegeden ettől kezdve ők mint a Szegedi Önkéntes Tűzoltó Egyesület mentőalosztálya látták el. A város 12 órás szolgálatukért 1 Pengő 60 fillér napszámbért fizetett. Részben az anyagi megbecsülés hiánya, részben a tűzoltóparancsnokkal támadt ellentétük miatt 1927-ben sztrájkba léptek, hogy közvetlenül városi tiszti főorvos vezetése alá kerülve önálló mentőszervezetként működhessenek. Követelésük nem teljesült.

A bajtársi szövetség 1924-ben megalakította énekkarát. Később ez lett a „Ferenc József Tudományegyetem Egyetemi Énekkara". /56/

Az 1921-ben alakult Kitartás Egyetemi Athletikai Club /KEAC, elődje a Kolozsvári Egyetemi Athletikai Club/ gyűjtötte egybe a sportolni kívánó egyetemi hallgatókat, kezdetben 249-et . Anyagi nehézségekkel, sportpálya nélkül, labdarú-gó, atlétikai és vívó szakosztállyal kezdték munkájukat. A labdarúgók résztvettek a déli kerületi bajnokságokon és egyetemközi bajnokságokon, a vívó szakosztály már

23

kezdetben országos versenyeken ért el j ó eredményeket. 1924-ben megalakult az egyetemi evezős csapat, és főiskolai versenyeken vett részt. 1925-ben az egyetemi tanács kötelezőnek mondta ki a testnevelést, és megkezdődött a Szőregi úton /a mai Délép sporttelepén/ az egyetemi sporttelep építése. Az 1926/27. tanévben Horthy Miklós kormányzó jelenlétében fényes ünnepségek között avatták fel a „gróf Kle-belsberg Kunó sporttelepet". 1929/30-ban már nyolc szakosztály működött: labda-rúgó, atlétikai, tenisz, asztalitenisz, birkózó, vívó, torna, és a kötelező testneve-lésen belül céllövészet. A helyi sportegyesületek nehezményezték, hogy az egye-temi tanács kimondta: egyetemi hallgatók olyan versenyeken, amelyen a KEAC tag-jai részt vesznek, idegen egyesületek színeiben nem versenyezhetnek, és idegen egyesületbe csak a tanács engedélyével léphetnek. 1511.

24

ANTISZEMITA MEGMOZDULÁSOK, NACIONALIZMUS

Az ifjúsági egyesületek közül a legagresszívabb a Turul Szövetség volt. Első-sorban a zsidó egyetemi hallgatókkal szembeni atrocitások jellemezték. Az egye-temi tanács tehetetlen volt vele szemben. Tagsága még attól sem riadt vissza, hogy az 1927 februáijában Szegedre látogató Klebelsberg Kunót az „erger-berger" anti-szemita dallal fogadja az állomáson. /58/

Az antiszemita zavargások a Haller- féle 1920. évi XXV. tc. nyomán kezdőd-tek. A numerus clausus az 1921/22. tanévben még csak az elsőévesek, 1922/23- ban a másodévesek, 1924/25-re már az egész hallgatóság számára a zsi-dók 6 % - o s arányát engedélyezte. Az Állambiztonsági Megbízottak Országos Szer-vezete és a Magyar Orvosok Nemzeti Egyesülete a VKM- hez beadványt küldött és „zsidópártolással", „nemzetrontással", „a törvény kijátszásával" vádolta a szegedi egyetemet, főleg orvosi karát. A miniszter erre kimutatást kért a zsidó hallgatók-ról.

Az orvosi kar 1922. május 3-án a zsidó hallgatók nagyobb számát a „szerzett jogok" alapján igazolta. /59/ A budapesti tudományegyetem tanácsa arra kérte a VKM-et, hogy a numerus clausust a szegedi egyetemen is tartassa meg. /60/ Hoór Károly professzor a pécsi és a szegedi egyetemet a numerus clausus kijátszásával vádolta. /61/ Szerinte a szegedi orvoskaron megszegik a rendeletet, mivel: 1) nem a felvett, hanem a felvehető hallgatóság 6%-át veszik alapul; 2) minden zsidónak születettet kereszténynek minősít, ha akár egy héttel előtte tért is a keresztény vallásra; 3) minden megszállott területi illetőségű zsidó hallgatót a külföldiekre vonatkozó mentesítéssel arányszámon felül vesz fel.

A Turul budapesti központjának utasítására Budapesten már 1923-ban napi-renden voltak a tüntetések, verekedések. Nagyobb zavargások Sze-geden—ellentétben a fővárossal és más vidéki városokkal—nem voltak. Csupán azt mondta ki az orvosi kar 1924. október 16-i határozatában, hogy amíg a hozzátar-tozó nélkül elhalt zsidók tetemeit nem adják át tanítási célokra, a zsidó hallgatók nem vehetnek részt a bonctani gyakorlatokon. A kar elhatározását elítélte a kultusz-miniszter 1621, mire a kar visszavonta.

A konszolidációra törekvő kormány mindinkább visszafogta a numerus clausus túlkapásait. Klebelsberg 1926 szeptemberében telefonon két rendelkezést adott ki: 1) a kikeresztelkedett hallgatók kereszténynek tekintendők; 2) a felvehető 6% nem a ténylegesen felvett, hanem a kontingentált szám után számítandó. Az elcsatolt területekről származó hallgatókra sem vonatkozik a numerus clausus. 1631 Tehát a szegedi gyakorlatot a miniszter minden pontra jóváhagyta.

Az országgyűlésben hamarosan megindult a numerus clausus enyhítésére vo-natkozó törvénymódosító javaslat tárgyalása is. Maga a kultuszminiszter szintén bírálta a numerus clausust a budapesti zsidó hitközség díszközgyűlésén tartott be-szédében: „a nemzeti egységet —mondotta— minden téren meg kell teremteni, a fe-lekezeti fronton is"... „Közismert dolog, hogy a szavazás elől annak idején kimen-tem a teremből a folyosóra, és ott azt mondottam: —meglátjátok, hogy baj lesz még

25

ebből!— Tudott dolog az is, hogy mihelyt a politikai viszonyok alakulása folytán erre lehetőség nyílt, én az eredeti törvényből eltávolítottam azt, ami a zsidóságra nézve fájdalmas és sértő volt . . .ez felelt meg politikai múltamnak . . .a jobboldali szélsőségesek évek óta senkit nem támadnak olyan élesen, olyan könyörtelenül, mint éppen engem...mert én soha, semmi körülmények között, semmiféle szélső-ségre kapható nem leszek...Én egységet akarok a nemzeti és felekezeti fron-ton." /64/

A Keresztény Gazdasági és Szociális Párt e beszédre éles támadást indított Klebelsberg ellen, a jobboldali erők támadásba lendültek, és megindították a 3 0 - a s évek antiszemita mozgalmait. Novemberben már a szegedi egyetem három fakultá-sán ütlegelték a zsidó hallgatókat, miközben Klebelsberg az egyetem vezetőivel tárgyalt. Az orvoskari zsidó hallgatók egy része csak a katonai szolgálatot teljesítő hallgatók és a piaristáknál végzett hallgatók védelmében tudott otthonába térni. Este a . bajtársi szövetség utcai felvonulás után kőzáporral megostromolta a Délmagyarország kiadóhivatalát. A rendőrség kardlappal oszlatta szét őket. /65/

Az egyetem konzervatív és liberális hagyományokon nevelkedett oktatóinak többsége politikai, társadalmi kérdésekkel, közéleti tevékenységgel nem foglalko-zott, így kezdetben passzív magatartást tanúsított. Később ellenszenvet keltettek bennük az antiszemita intézkedések és jelszavak, bántotta őket az egyetemi auto-nómia megsértése. Ugyanakkor a trianoni békeszerződéssel esett nemzeti sérelem fogékonnyá tette mind a tanárokat, mind az ifjúságot a nacionalista jelszavak iránt. A diákmozgalom eszméi között fő helyet foglalt el a trianoni békeszerződés revízió-jának követelése. „A magyarság ma két fronton harcol" írta 1922-ben a SZEFHE lapja, az Új Élet. „Az egyik a zsidóság elleni, másik az irredentáé". A revíziós gondolat az Erdélyből menekült egyetemen érthetően jó talajra talált. A szegedi egyetemet a diákság szószólói többször úgy emlegették, mint Erdély egyetemét ma-gyar honban, mint valami végvárat.

Hódmezővásárhelyen 1927. február 19-én az Egyetem Barátainak Egyesü-letének közgyűlésén Tóth Károly professzor így beszélt: „Mi elsősorban Erdély egyeteme vagyunk Magyarhonban. A mi egyetemünk Erdély szikláiba bocsátotta bele hajszálgyökereit. A mi lelkünk Erdély hazafiságából, törhetetlen, meg nem al-kuvó lelkéből táplálkozik. Mi erre büszkék vagyunk. Mi kolozsvári egyetem va-gyunk és maradunk." /66/

Ennek ellenére a tanári kar a szélsőséges megnyilvánulásokkal szemben foglalt állást. 1926-ban a Turul Szövetség szegedi csoportjába tartozó bajtársi egyesületek vezetősége kérte, hogy az egyetem tantermeiben a „magyar hiszekegy" feltűnő helyen legyen kifüggesztve, és hogy az egyetem nyilvános üléseit és ünnepségeit a hiszekegy szavaival vezessék be. A tanács így határozott: „Az Egyetem Tanácsa a hazafisággal való tüntetésnek ezt a módját nem tartja opportunusnak, és ezért elhatározta, hogy erről a Turul Szövetséget bizalmas úton értesíti azzal, hogy kérelmétől álljon el". 1611 A növekvő társadalmi nyomásnak azonban a tanári kar sem tudott ellenállni, és az 1929/30. tanév első ülését az orvosi karon is magyar hiszekeggyel nyitották meg. /68/

Vitát keltett 1935-ben az Emericana, a DEFHE és a SZEFHE követelése, hogy a tantermekben a címer fölé keresztet függesszenek ki. Az orvosi kar képvi-

26

seletében Szent-Györgyi Albert tiltakozott vallási jelképnek az egyetemen történő elhelyezése ellen. A tanács végül az ország kis címerének /benne kettős kereszt/ kifüggesztését határozta el. Az intézkedés vihart kavart a sajtóban. 1691 A tanács most már nem tudott kitartani elhatározása mellett, és a keresztet Szegeden is kifüg-gesztették.

Nagy erővel törtek fel az antiszemita zavargások különösen 1933-ban, Gömbös Gyula miniszterelnökségének kezdetén, és az 1939. évi IV. törvénycikk, a „fajvédelmi törvény" megjelenése után. A zavargások az orvosi kar ellen irányul-tak, mert a professzorok liberális magatartása miatt a zsidó hallgatók száma jelentő-sen meghaladta a 6 százalékot. A tüntetések a tettlegességig és több professzorral szemben a tiszteletlenségig fajultak. Verekedések voltak az anatómiai és az élettani intézetben, melyben a turulista joghallgatók vitték a főszerepet. Az ország négy egyetemén ugyanabban az órában nyújtották át a rektoroknak az egyező szövegű memorandumot, követelve az 1920. és 1925. évi törvény szigorú megtartását.

1933 októberében megjelentek a szegedi egyetemen Meskó Zoltán Nemzeti Szocialista Pártjának horogkeresztes röpcédulái. A hallgatók zsebeibe dugdosták. A röpcédulán a horogkeresztre feszített Nagy - Magyarország térképe volt látható. A röpcédula a párt programját ismertette, és belépési nyilatkozatot is tartalmazott.

1937-ben a Márciusi Front szegedi zászlóbontása idején sokaknak már a Tu-rul programja sem volt elég jobboldali. A rektor elnökletével rendezett diákgyűlés-re már az egyetemhez nem tartozó zöldinges fiatalok vonultak be, és Bá-tor-ság! jelszavuk ütemes kiáltozásával zavarták a gyűlést. 1101

A rendszer a baloldal felszámolására törekedett. 1932-ben a szegedi rendőr-ség két orvostanhallgatót kommunista szervezkedésben való részvétel miatt letartóz-tatott. 11II Strauss Sándor leckekönyvébe a következő záradék került: „A félév alá-írása megtagadtatott, mivel az állami és társadalmi rend fel forgatására irányuló bűn-cselekmény gyanúja miatt 1932. évi április hó 3 - á n letartóztatták és június hó 9 - i g vizsgálati fogságban volt, tehát az előadásokat nem hallgathatta." 1121

Az új kultuszminiszter, Hóman^ Bálint 1933 szeptember 14-én kelt 19. 885/IV. sz. leiratában „megdöbbenéssel vette tudomásul, hogy a magyar egyetemi ifjúság soraiban, sajnos nem egy helyütt kedvező talajra találtak a mai társadalmi és állami rend ellen irányuló mozgalmak magvetői". Elrendelte, hogy levelét füg-gesszék ki, és „a tanári karból a kommunista ügyek figyelésére előadót jelöljenek ki". A tanács az egyetemi bajtársi egyesületek magisztereit kérte, hogy az ifjúság mozgalmait figyelemmel kísérjék. 1131

29

KÖLTSÉGVETÉSI TÁMOGATÁS

A debreceni és pécsi egyetemmel szemben a szegedi háttérbe szorult. Már 1924- ben a polgármester vezetésével egyetemi küldöttség kereste fel a miniszterel-nököt és a kultuszminisztert, mert az új költségvetésben a szegedi egyetem sokkal kisebb összeget kapott, mint a többi. A pécsi és debreceni egyetem sok tanára el volt ragadtatva intézetének elhelyezésétől és felszerelésétől, ugyanakkor a szegediek a legszűkösebb viszonyok között dolgoztak. /74/

A népszövetségi kölcsönből az egyetemekre fordított összegeket is arány-talanul osztották el: 1151

Budapest 75 055 551 000 Korona Pécs 26 924 804 000 Korona Szeged 22 937 980 000 Korona

Az 1925/26. tanév költségvetésében is mellőzték a szegedi egyetemet. Az e-gyetem tanácsa 1925. november 18-án tartott VI. rendkívüli ülésén kérte a VKM-től a helyesbítést. Különösen nagy gondot okozott Szegeden az egyetemi é-pítkezések ügye. Mégis az állami költségvetésben a következő építkezési előírás szerepel /milliárd Koronában/

1924/25. 1925/26. Budapest 70 80,8 Szeged 22 23,9 Debrecen 41 40 Pécs 50 30,7

Összesen 183 175,4 milliárd Korona „A rendes dologi kiadások a Klinikák kivételével" című költségvetési tétel

szerint /ezer Koronában/:

Szeged Debrecen Pécs Rendes dologi kiadásokra előirányzott összesen 1 444 891 1 708 912 2 247 904 Hallgatók száma 1 090 829 1 008 1 - 1 hallgatóra esik az előirányzatból 1 325 2 030 2 230 Tanszékek száma 60 50 50 1 - 1 tanszékre esik az előirányzatból 24 081 34 178 44 953

28

Tudományos szempontból legfontosabb „Az elméleti és gyakorlati oktatás szükségleteire" című alrovat, amelyből nemcsak a tanításnak, hanem minden tudo-mányos munkának költségei is fedezhetők. Előirányzat ezer Koronában:

Szeged Debrecen Pécs Az elméleti és gyakorlati oktatás szükségleteire összesen: 438 000 1 511 000 1 0222 000 Ebből klinikákra és a többi orvosi és természettudományi intézetek előirányzata 306 600 357 700 715 400 A klinikákon és a többi orvosi és természettudományi intézetekben a tanszékek száma 24 17 17 1 - 1 intézet átlag kap 12 780 21 000 42 000

Óriási hátrányban voltak az orvosi és természettudományi laboratóriumi mun-kával foglalkozó szegedi intézetek és klinikák. Harmadát sem kapták a pécsi intéze-tek dotációjának, alig felét a debreceniének. „A dologi kiadások a klinikáknál" cí-mű alrovatban természetesnek látszott, hogy a szegedi klinikák üzemi költségei jó-val kisebbek, mint a régebben működő egyetemekéi, hiszen az ideiglenes elhelyezés miatt a klinikáknak csak 6 0 - 8 0 betegágyuk volt. „A klinikák élelmezési költségei" című táblázatban viszont Szegeden 1 - 1 ágyra csak 6 440 000 , Debrecenben 9 550 000 , Pécsett 8 740 000 Korona jutott.

A költségvetésben „Rendkívüli átmeneti kiadások" cím alatt az egyetemi inté-zetek felszerelésére előirányzott összegek szerepelnek. Előirányzott kiadások ezer Koronában:

Szeged Debrecen Pécs Átmeneti kiadásokra összesen 963 600 1 244 042 1 122 010 Ez összegből: a klinikák és gyógyszertárak kapnak 313 000 502 386 429 240 A klinikák és gyógyszertárak száma 8 8 7 1 - 1 klinika kap 39 200 62 300 61 200 Az orvoskari intézetek kapnak 344 000 540 930 505 170 Az orvosi intézetek száma 9 10 10 1 - 1 intézet kap 39 200 54 930 50 517

Tehát a másik két egyetem klinikái csaknem 6 0 - 6 0 százalékkal több felsze-relési átalányt kaptak, mint a szegedi egyetem. Az orvosi kar elméleti intézményei is mintegy 40 százalékkal kaptak kevesebbet.

Emellett a szegedi egyetemnek az államháztartás helyzetéhez való megértő al-kalmazkodása és szerénysége következtében az a súlyos hátránya következett be, hogy a gazdasági helyzet jobbrafordulása után a másik két egyetem több milliárdos póthiteleket kapott adósságainak kifizetésére, és ezek segítségével szépen berendez-kedhetett. Szeged pedig, amelynek adósságai nem voltak, póthitelt sohasem kapott. Jelentősebb állami támogatásban csupán az 1926. és 1930. között végzett építkezé-sekhez való hozzájárulással részesült.

29

KLINIKAI ÉPÍTKEZÉSEK

Az ideiglenes elhelyezés után nyomban felmerült az egyetem végleges elhelye-zésének, ezzel Szegeden tartásának igénye. Az ideiglenes elhelyezés gátolta az okta-tó -ku ta tó munkát, és a lefoglalt középületek, elsősorban az iskolák a városnak is kellettek.

Sürgetett munkaalkalmak teremtése is. Szegeden nagyobb volt a níünkanél-küliség, mint bárhol az országban. Szeged határváros lévén éppen azokat a vi-dékeket nélkülözte, amelyek felé irányult kereskedelmi és ipari forgalma. Elvesztette piacát, ezért óriási lett a gazdasági és pénzügyi pangás, különösen a kis— és középiparban. Egyre több ipari munkás vándorolt ki főleg a Balkánra, Törökországba. Ezért vállalta Szeged az építési költségek 5 0 % - á t , nem tekintve a milliárdokat érő, ingyen fölajánlott telkeket, hogy a katasztrófával fenyegető munkanélküliséget és a nyomort enyhítse. Ezért ragaszkodott ahhoz is, hogy a munkálatokat szegedi iparosok kapják.

Az egyetemi épületek végleges elhelyezésére több lehetőség merült fel. A leg-olcsóbb a Kálvária tér és a Mars tér közötti terület beépítése lett volna; ide szánták az orvoskari épületek jórészét. Felmerült Rókuson vagy Gedóban üres területek felhasználása is. A polgármester a Stefánia sétányt vagy Újszegedet tartotta legal-kalmasabbnak. Mindkét elgondolás nagy ellenzésre talált a város közvéleményében /parkok elvesztése/, az anyagi áldozatok /csatomázás, vízvezeték hiánya/, valamint közlekedési nehézségek miatt. Az orvosi kar a Mars téri megoldást még elfogad-hatónak találta, de egységesen lépett fel az űjszegedi terv ellen. 1161

A Rigler Gusztáv és Vidákovits Kamilló professzorok vezetésével alakult építési bizottság azt javasolta, hogy a Kálvária téren és környékén a hét klinikát, a gyógyszertárat és a nővérszállást helyezzék el, a Mars téren pedig a kilenc elméleti intézetet. 1111

Csak 1925-ben merült fel az a költségesebb terv, hogy az egyetemi épületet a Fogadalmi templom körül helyezzék el. Ezt az egyetemi tanárok főként azért párt-fogolták, mert a klinikák így a város központjába kerülnek. A Tisza -par t i fronton —mutattak rá— szépen kiépülhetnek a klinikák, és modem városrész keletkezik a z e g - zugos viskótömeg helyén. Az orvosi kar memoranduma egyedül a Tisza - parti elhelyezést tartotta megfelelőnek. /78/ Klebelsberg 1926. március 2 3 - á n helyszíni szemlét tartott, és szintén e mellett döntött, kijelölve a klinikák és intézetek helyét is. 1191

A szegedi újságok —a Klebelsberg erőteljes befolyása alatt megjelenő Szegedi Új Nemzedék kivételével— hol éles, hol óvatos fogalmazásban, bírálták a költséges építkezés terveit. Hangsúlyozták, hogy alig fejlődött a város ipara, közlekedése, rá-mutattak a kommunális ellátás súlyos gyengeségeire, amelyek a városfejlesztési tervből kimaradtak, ugyanakkor a város 80 milliárd Koronát áldozna az egyetemi építkezésekre. A városi patriotizmus, a modem új városkép kialakításának lehetősé-ge a sajtót és a közvéleményt végül mégis a legköltségesebb, de utólag is sikeresnek bizonyult megoldás pártolására vezette.

30

Az 1924. június 3 0 - i közgyűlés tárgyalta első ízben az egyetemi építkezések városi támogatásának ügyét. A megszavazott ötszáz hold béíföld 25 évi jövedelmét a kultuszminiszter kevésnek találta. Ekkor a város ezer hold fold 50 évi jövedelmét ajánlotta fel, Klebelsberg azonban még ennek is a dupláját kívánta azzal, hogy az állam is ugyanannyival járul hozzá. A közgyűlés megszavazta az évi 24 vagon búza értékének megfelelő hozzájárulást, kikötve, hogy legalább négy /belgyógyászati, sebészeti, gyermek, elmekórtani/ klinikát építsenek fel. A közgyűlés kikötése volt az is, hogy az egyetem, amelyért olyan nagy áldozatot hoz a város, tartozik minden szegedi polgár gyermekét felvenni.

Az 1926. márciusi közgyűlés kimondta: a fölajánlott területeken lévő magán-tulajdonok kisajátítási költségeit a város magára vállalja, és az építkezési költségek-hez azonnal hozzájárul 3 200 000 aranykoronával.

A Korb Flóris tervei alapján építendő klinikák építésével kapcsolatban kine-vezett bizottság az összes költséget kb. tíz millió aranykoronára becsülte, ebből a hat klinika építési költsége kb. ötmillió korona.

Az építkezés 1926-ban a gyermekklinika alapozásával indult 80 cm vastag-ságú vasbeton tálca kialakításával. 250 kőművesnek kellett felrakni a falakat olyan ütemben, hogy az épület a téli fagy beállta előtt tető alá kerüljön. Október 5 - é n Horthy Miklós helyezte el a klinika alapkövét, majd az egyetemi ünnepségek kere-tében Klebelsberg kultuszminisztert az egyetem díszdoktorává avatták.

Hamarosan megtorpant az építkezés, mert az állami támogatás csak ígéret ma-radt, halogatták a pénz kiutalását. Számos távirat, küldöttségek, költségvetési huza-vona után 1929-ben készült el a klinikai épületcsoport. Egyenként 1 800 000 - 2 000 000 Pengő költséggel felépült a gyermek-, a sebészeti-, a bőr- , a bel— és a nőgyógyászati klinika , valamint a DMKE palota átépítésével a Horthy Miklós internátus. Az építkezések terhei következtében Szeged város eladósodott. Adóssága 1926 és 1930 között 23 millió Pengővel növekedett. A polgármester az 1933. június 2 7 - i közgyűlésen ki is jelentette: „Sokszor hangoztattam, és hangoz-tatni fogom a jövőben is, hogy Klebelsberg bármilyen jóakarója volt Szegednek, tőle ingyen semmit sem kaptunk." /80/

Az építkezések során számos probléma merült fel az anyagbeszerzés, a költsé-gek, a munkások alacsony bére /sztrájkba is léptek/, de főleg szakmai és esztétikai szempontok miatt. Az orvosprofesszorok kész építési tervekkel találták szembe magukat, noha ezek nem mindenben feleltek meg a gyógyítás és az oktatás szem-pontjainak. Kevés volt már a változtatási lehetőség. Különösen nagy társadalmi el-lenhatást keltett az épületek stílusa. Mindenki teljes joggal azt várta, hogy a Tisza-par t a klinikákkal gyönyörű, művészi sziluettet kap. Amikor kiszemelték az építkezések helyét, Klebelsberg átment az újszegedi rakpartra, hogy onnan nézze meg, hogyan fest majd a klinikasor az innenső parton. A megoldás általános csaló-dást keltett. Kaszárnyastílusúak lettek az épületek. Maga Korb Flóris is elismerte a gyors tervezésből eredő hibákat, Klebelsberg pedig elrendelte a homlokzatok átdolgozását. /81/

A sok anyagi áldozat eredményeképpen, a kivitelezési nehézségek ellenére vé-gül új városnegyedként kialakult a Tisza-part i klinikasor.

31

A TEMPLOM TÉRI ÉPÜLETCSOPORT

1928. január 10-én ült össze Klebelsberg Kunó elnökletével a bizottság, amely döntött a Fogadalmi templom környékének rendezésére kiírt tervpályázatról. Hazánkban addig csak a budapesti Szabadság tér épült ki céltudatos elgondolás és tervpályázat alapján. A Klebelsberg elgondolása szerint meghirdetett tervpályázat a célt így tűzte ki: „a háború utáni Magyarország egyik legnagyobb szabású építési alkotásának —a szegedi Fogadalmi templomnak— méltó környezetbe való helyezése és a templom előtt egy művészi, bennsőséges és ünnepélyes tér kialakítása. A tér három oldala azonos párkánymagassággal bíró, a földszinten árkádokkal ellátott kétemeletes középülettel övezendő. A tér keleti oldalát három zárt sorban emelendő egyetemi épület, nyugati oldalát a püspöki palota, déli oldalát a gimnázium udvará-nak takarása céljából egy keskeny középület foglalnák el, melyek egymással és a templom építései kiképzésével összhangban belső rendeltetésüknek megfelelő diszk-rét elhatárolással képzendők ki. A tér közepén és esetleg a templommal szemben emelkedő középület homlokzatán díszes kút vagy emlékmű, pl. hősök szobra találna méltó helyet. A püspöki palota déli homlokzatára a Boldogasszony sugárútról és az Árpád utcáról jövő forgalom lebonyolítása céljából a déli oldalt lezáró épületnek az egyetemi épülethez és a püspöki palotához való csatlakozásánál a kocsiút az épület alatt átvezetendő."

A Fogadalmi templom fehér kőből és vörös téglából készült neoromán architektúrája megkövetelte, hogy vele harmonikus ízlésben oldják meg a teret határoló építkezéseket is —írta ismertetésében Ybl Ervin. /82/

Ezért került ki győztesen a pályázatból Rerrich Bélának késő középkori olasz palotákra emlékeztető terve. Az ő elgondolása teremtette meg a legtökéletesebb harmóniát a templom és a köréje emelt épületek kőzött.

A természettudományi kutatóintézetek elhelyezésére szolgáló épületcsoport 1929-1930-ban épült fel. 1930. október 25 -én , a zárókő ünnepélyes elhe-lyezésével, egészen új városrész keletkezett, mely modern klinikáival, egyetemi épületeivel, a Fogadalmi templom építésének befejezésével és a Dóm tér ren-dezésével oldotta meg az építészetileg is monumentális feladatot. A Dóm téri épületek egyszerűségükkel, árkádjaikkal, homlokzatukkal, szerencsésen egyesítik magukban a régi és modem építészeti irányzatokat. Az árkádos épületsorban kapott helyet a gyógyszertár, az élettani és az orvosi vegytani intézet.

A kormányzónak, és az országgyűlésnek, egyházi, katonai és világi nagysá-goknak, a társegyetemek és főiskolák küldötteinek jelenlétében az új otthonának átadásakor Klebelsberg Kunó kultuszminiszter mondott ünnepi beszédet.

Az építkezésről Kovács Ferenc rektor az 1930-1931 . évi beszámolójában mondotta:

„Építkezéseinknek erre a részére egy hatalmas, fennkölt szellem ütötte nagyvonalú egyéniségnek soha el nem múló bélyegét, akinek egyetem— és tu-dományszeretete művészi elgondolással és páratlan akaraterővel párosulva, nemcsak a különösen mai időkben oly véghetetlen fontosságú orvos— és ter-

32

mészettudományok számára a külföld által is megbámult és megirigyelt kutató és tanító intézeteket emelt, de egyúttal egy páratlan szépségű építészeti remekkel is gazdagította nemcsak Szeged városát és a mi egyetemünket, de az egész országot is, örökbecsű magyar műemléket emelve...Fáradhatatlan buzgósággal és odaadó sze-retettel törekedett közel tíz esztendőn át arra, hogy egyetemünket felépítse, gyara-pítsa, felszerelje és hatalmas intézményekkel ellássa."

Klebelsberg a tudomány fejlesztése mellett a tudomány és magyar múlt ered-ményeinek méltó megörökítésére is gondolt. Javaslatára Horthy kormányzó 1930. október 11-én „legfelsőbb kéziratot" intézett a miniszterhez:

„Gróf Széchenyi István már 90 évvel ezelőtt felvetette az eszmét, hogy a nemzet elköltözött nagy fiait részesítse országos tisztességben. E gondolat meg-valósítására most nyílt méltó alkalom, mikor a szegedi fogadalmi templom terét boltívekkel öveztük, melyek alatt szellemi életünk elhunyt nagyjainak emléke méltó elhelyezést nyerhet. A boltíves folyosókat tehát Nemzeti Emlékcsarnoknak nyil-vánítom, és az emlékcsarnok alapítása kapcsán száz nagy magyar embernek állítunk emléket.. ."

Arról is intézkedik, hogy a bizottság jelölje ki a nemzeti szellem elhunyt legkiválóbb képviselőit, akiknek emlékét a Nemzeti Emlékcsarnokban megörökítésre méltónak tartja. A bizottságban a Magyar Tudományos Akadémia, az egyetem, Szeged sz. kir. város és a vallás— és közoktatásügyi miniszter jelöljön ki hét tagot.

Már kezdetben az egyetem történetével kapcsolatos több személyiség kapott emlékművet: Báthory István fejedelem, a Báthory Egyetem /1581/ alapítója; Pázmány Péter, Mikes Kelemen, Jósika Miklós, a kolozsvári líceum volt növendékei; Mária Terézia, az Orvos - sebészi Tanintézet alapítója; Balassa János, az Orvos - sebészi Tanintézet tanára; báró Eötvös József miniszter, aki 1848-ban határozott a kolozsvári egyetem alapításáról; Trefort Ágoston miniszter, 1872-ben ennek megvalósítója; Brassai Sámuel és Apáthy István, az egyetem volt tanárai.

Szentgyőrgyi István szobrászművész alkotásaként a vegytani intézetnek a Gizella térre /ma Aradi vértanúk tere/ néző falfelületén kapott helyet az „Egyetem - alapítók emléktáblája" /domborműve/, melyet 1931. május 31-én helyeztek el, és azon a következő személyiségek láthatók: Korb Flóris műépítész,-a klinikák tervezője, Gaál Endre dr. ny. kultúrtanácsnok, Várhelyi József pápai prelátus, a Fogadalmi templom plébánosa, Glattfelder Gyula dr. csanádi püspök, Somogyi Szilveszter dr. polgármester, Klebelsberg Kunó dr. kultuszminiszter, Aigner Károly dr. főispán, Tóth Károly dr. .egyetemi tanár, Rerrich Béla építőművész, a tér tervezője. /83/

A Klebelsberg megálmodta „Tisza-part i Göttinga", természettudományok egyetemi művelésének különleges fejlesztéséről tett miniszteri ígéretek az 1930-as évek gazdasági világválsága miatt beváltatlanok maradtak. Nem épült fel a rektori adminisztrációs épület, a jogi kar, és az ideg-e lme klinika épülete.

Alighogy befejeződtek /leálltak!/ az egyetemi építkezések, az igazságügy-miniszter felmondta a Dugonics téri központi épület, a régi Ítélőtábla használati szerződését, és sürgette mielőbbi átadását. A város ismét nagy áldoza-tokat vállalt az Ítélőtábla elhelyezésével, hogy az egyetem további nyugodt

33

működését lehetővé tegye. így ha a központi egyetemi épület felépítése kilátásta-lanná vált is, a Dugonics téri épület végképp az egyetem birtokába került.

Az idegklinika felépítése viszont nem csak azért volt sürgős, mert ideiglenes helye nem felelt meg, hanem mert a honvédség visszakérte egykori csapatkórházá-nak épületét: A szegedi dandárparancsnokság 1938-ban hadtestté alakult át, és várható volt, hogy terjeszkedése elsősorban a volt épületének irányába történik. A város is igényt tartott arra a két pavilonra, amelyet az elmeosztály foglalt le. A város felajánlotta az egyetemnek a József főherceg téri üres telket, a VKM pedig 590 000 Pengőt tartalékolt az idegklinika számára. A 130 ágyas klinika felépítése 1 340 000 Pengőbe került volna. így ennek a megoldása is további évtizedek ter-veként szerepelt a költségvetésben. Az .idegklinikán kívül sürgős megoldásra várt az Anatómiai, Kórbonctani és Törvényszéki Orvostani Intézet végleges elhelyezése is. Itt sem jutottak tűi 200 Ó00 Pengő tartozási költség megajánlásán. /84/

A klinikák ügyeinek intézésére már az 1921/22. tanévben Egyetemi Klinikai Bizottság alakult. Elnöke Lőte József /1927-től id. Jancsó Miklós/, tagjai a dékán és a klinikák igazgatói /1927-től a Gazdasági Hivatal vezetője és az Egyetemi Gyógyszertár vezetője is/.

34

AZ ORVOSTUDOMÁNYI KAR VÁLSÁGA

Az orvosi kar léte is válságba került Hóman Bálint kultuszminiszterségével. A Gömbös— féle jobboldali irányzat kibontakozása és a harmincas évek súlyos gazdasági válsága nemcsak abban ártott a szegedi egyetem oktató - kutató - gyógyító tevékenységének, hogy a szűkös állami költségvetési kereteket még lefaragta, hanem az egyetem létét is veszélyeztette. Klebelsberg decentralizálási elvét a központosítás, az uniformizálás, és a fokozott állami ellenőrzés váltotta fel. A felsőoktatást Hóman erős központosítással kívánta korszerűsíteni.

Ennek az új művelődéspolitikának elsősorban a vidéki egyetemek estek áldo-zatul. Pécset védte a katolikus klérus, de a Klebelsberg iránt elkötelezett Szeged nem volt kedves az új kultuszkormányzat előtt. Az 1932/33. évi költségvetés a 398 egyetemi tanszéket 328- ra csökkentette. Minthogy Hóman a budapesti egyetemhez nem engedett nyúlni, a három vidéki egyetemen 135- 137 tanszék maradhatott meg.

A kultuszminiszter három megoldást látott: 1/ egyik egyetem teljes megszün-tetése (a szegedire gondolt!); 2/ mindhárom vidéki egyetemen e g y - e g y kar megszüntetése (Szegeden az orvoskarra gondolt!); 3/ a karok bizonyos fokú meg-csonkítása.

A pénzügyminiszter 1933. áprilisi előteijesztése szerint a négy egyetem vál-tozatlanul nem tartható fenn; vagy meg kell szüntetni egyik egyetemet, vagy össze kell vonni fakultásokat.

Égyetemi tanácsülés, orvoskari ülés, ifjúsági felvonulás, rendkívüli városházi közgyűlés, újságcikkek sora, tiltakozó táviratok és memorandumok jelezték, hogy az egyetemért oly nagy áldozatokat hozó város egyöntetűen száll szembe a kormány várható döntésével, személy szerint Hóman Bálint kultuszminiszterrel. A szegediek az állami költségvetés taglalásával kimutatták: az 1932/33. költségvetési évben

személyi dologi összesen Debrecen 999 920 1 767 530 2 764 450 Pécs 943 040 1 270 410 2 213 450 Szeged 1 204 000 1 160 230 2 365 130 az 1933/34. költségvetési évben Debrecen 942 530 1 644 570 2 587 100 Pécs 892 090 1 172 410 2 064 500 Szeged 1 124 990 1 050 210 2 175 200 Pengő összeggel szerepel, s minthogy Debrecenben 1400, Pécsett 1100, Szegeden 2200 a hallgatók száma, kiderül, hogy a másik két vidéki egyetemen e g y - e g y hall-gató évi 1800, Szegeden 1000 Pengőbe kerül az államnak. /85/

A tények elől kitérve Hóman politikai szükségletnek nyilvánította döntését, és az orvosi fakultás megszüntetését tervezte. Ezzel szembeszállt Szeged, az égyetem és a város egész polgársága.

35

A törvényhatóság rendkívüli közgyűlést hívott egybe, hogy tiltakozzék az egyetem leépítése ellen:

„Szeged város közönsége a legerélyesebben tiltakozik az egyetem bármely megcsonkítása ellen, és ha ilyen terv téves takarékossági elmélet érvényesítése vagy tájékozatlanság folytán mégis felmerülne, bizalommal kéri a kormányt, elsősorban a kultuszminisztert, hogy az egyetem integritását védje meg. . . "

A közgyűlés feliratot intézett a kormányhoz, felkérte a csanádi püspököt, a főispánt, a város három képviselőjét, felsőházi tagjait, a szomszédos törvényhatósá-gok főispánjait, felsőházi tagjait, képviselőit, polgármestereit, az egész magyar sajtót, hogy a szegedi egyetem megmentésén fáradozzanak. Minthogy az egyetem sorsa egyre bizonytalanabbá vált, Szeged nyíltan meghirdette a harcot a kormánnyal szemben. Somogyi Szilveszter polgármester látványos beszédet tartott Klebelsberg sírjánál, könnyezve, e l -e lcsukló hangon beszélt az egyetemépítő kultuszminiszter kriptája előtt azokról, akik le akarják most rombolni azt, amit a város nagy halottja felépített.

Klebelsberg özvegye is nyilatkozott: „ha élne szegény féljem, elhárítaná a fenyegető veszedelmet, megvédené a szegedi egyetem integritását". Az ünnepség után Veress ELemér dékán nyilatkozott a sajtónak: „Ha az Orvosi Kart elviszik in-nen, illetve megszüntetik, számos szegénysorú hallgatónak aligha lesz módjában, hogy más városba menjen el tanulmányait folytatni és befejezni...helyes volna politikai agitáció is, ha igaz az, hogy a politika parancsolja a szegedi egyetem megcsonkítását..." /86/

Hóman Bálint a nyílt támadáskor Debrecennek és Pécsnek a kormány iránti szolidaritását magasztalta, Szegedet a partikuláris érdekeknek az ország érdekei fölé emelésével vádolta. Szeged a nyílt politikai harc terére lépett. November 3 - r a különvonatot akartak indítani Budapestre, hogy a polgármesterrel és az egyetem vezetőivel az élén ezren vonuljanak végig Budapest fő útvonalain a Várba, Gömbös miniszterelnök és Hóman kultuszminiszter elé. Ezt azonban a hatóságok megtiltották. Jellemző, hogy még a kormány pártjának, a Nemzeti Egység Pártjának szegedi alakuló ülésén is a szónokok arról beszéltek, hogy „Szeged város társadalma csak addig támogatja a kormány politikáját, amíg az a politika nem fordul szembe a város legvitálisabb érdekeivel, amíg tiszteletben tartja a szegedi egyetem integritását". A párt vezetői csak a szegedi egyetem épségének megőrzése esetén vállalták a párt megszervezését és vezetését. /78/

A tiltakozássorozat meggondolásra kényszerítette a kormányzatot. A novem-ber 3 - i minisztertanács nem szüntette meg ugyan az orvostudományi kart, de határozata alapján nyolc tanszéket meg kellett szüntetni az 55- bői. így a VKM az 1934/35. évi költségvetéssel kapcsolatban tanszékcsökkentő tervezetet küldött a Karnak: ez a tanszékek számát Szegeden az előző 16 helyett 14-ben állapította meg, két tanszék tárgyait pedig rokonszakmát művelő professzorokra bízta. Ugyanaz vonatkozott a másik két vidéki egyetemre is.

E kedvező döntés a szegedi társadalom egységes állásfoglalásából keletkezett politikai siker volt. Egyben kiindulása annak a mérsékelt ellenzéki magatartásnak, amely a várost később is jellemezte. A döntés után is enyhe figyelmeztetés jelent meg a helyi ellenzéki lapban a kultuszminiszter és a kormány számára:

36

„A kriptában elmondott imádság talált meghallgatásra, nem pedig a hatalom magasságában elhangzott fenyegetés. A halott tekintély megvédte a várost az élő tekintéllyel szemben...A harc kiújulhat mindig, amíg a halott tekintélyt az élő ereje nem szolgálja. Ennek a városnak oda kell állni a halott tekintély mellé, mert az élők között nincs senki, aki annyi erővel védelmezné és oltalmazná, mint a halott." /88/

A „kiegyezés" csak 1940-ben jött létre a kultuszminiszter és az egyetem között, midőn Baló József rektor előteijesztésére a kar az „orvostudományok" /!/ tiszteletbeli doktorává választotta Hóman Bálintot, hivatkozva „a miniszter modern és következetes kultúrpolitikájára, egyetemünk csorbítatlan fenntartásáért vívott eredményes küzdelmére...az orvostanhallgatók szempontjából oly fontos szociális intézkedéseket, reformtörekvéseit, az orvos— és gyógyszerészképzés terén" emelve ki. m i

Az április 18-i díszdoktoravatáskor Hóman megígérte: „mielőbb felépítjük az ideg— és elmeklinikát, az egyetemi sportcsarnokot, méltó hajlékot adunk a kórbonctani intézetnek". 1901

37

ORVOSKÉPZÉS

Az egyetemi képzés célja, az oktatás formája, tartalma és módszere alkal-mazkodik a társadalom igényeihez. A skolasztikus középkori egyetemet a feudális társadalmi réteg hozta létre. A kapitalizmus létrejötte, a polgári forradalom először Franciaországban, majd az angolszász országokban alapjaiban változtatta meg az egyetem funkcióit. A fejlődő polgári társadalom igényeinek megfelelően kialakult a szűkkőrű akadémikus egyetemi képzés helyett a szakemberek nagyobb számban történő képzése, akik a gyakorlati élet által felvetett kérdések megoldására alkal-masak.

A francia École Normálé Superieur típusú oktatás a kórházhoz, a gyakor-lathoz köti az orvosképzést. A hallgató már elsőéves korától a kórházba jár be, ahol az ápolástól a differenciáldiagnosztikáig mindent meg kell ismernie. Az angolszász orvosképzés alapvető formája a betegágy mellett kis csoportban történő, az ambu-lanciákon és laboratóriumokban végzett gyakorlati munka.

Az akadémikus iskola eszmerendszerét nagymértékben befolyásolta a német szellemtudományi idealizmus, mely az egyetemet a műveltség forrásának, a tu-domány székhelyének tette, és alapoktatási formája a nagylétszámú hallgatóság előtt tartott professzori előadás és a betegdemonstráció volt.

A magyar orvosképzés hosszú időn át a német mintát követte, az egyetemre háruló nagyszámú szakemberképzés szükségessége azonban már a húszas évek végén a gyakorlati irányba terelte az érdeklődést. Két nagy gond mutatkozott meg a szegedi orvoskaron: a szelekcióé és a gyakorlati képzésé. A szelekciót a fiatal diplomások elhelyezkedésének nehézségei követelték.

1922-ben az első szigorlat két részre osztásával már az első év végén kívánta a hallgatók megrostálását elvégezni.

Mint id. Issekutz professzor az Orvosképzés 1928. évi 5. , 6. füzetében megjelent közleményében megírta, a kísérlet a kívánt hatást nem érte el. Ó a szelekciót a második év végére javasolta, annál is inkább, mert az első két év anyaga annyira összefügg, hogy csak erőszakkal lehet két részre szakítani. A mesterséges szelekció egyébként időközben szükségtelenné vált; egyrészt mert az orvosi pálya nem kellő megbecsülése miatt kevés lett a felvételre jelentkező, más-részt az elsősorban a családi hagyomány alapján nagy számban jelentkező zsidó származású jelöltek döntő többségét eleve kizárta a numerus clausus.

Az orvosképzés reformja a harmincas években széles körű vitát keltett orszá-gos tanácskozásokon, és az Orvosképzés hasábjain. A vitázók két csoportra oszlot-tak. A hivatalos közoktatási politikát képviselő, a német arisztokratikus hagyo-mányokat követő, az előadásokat előnyben részesítő, tudósképzést szolgáló egyetem hívei alkották az egyiket. A másikat az angolszász - francia gyakorlatot követő, a gyakorlóorvos - képzést szem előtt tartó egyetem képviselői. Szeged orvosi kara a gyakorlati jelleg erősítését szorgalmazta, keresve egyúttal a lehetőséget színvonalas tudósképzés megvalósítására is. A kar elképzeléseinek legfőbb szószólója a nyugati egyetemek munkáját közvetlenül is ismerő Szent - Györgyi Albert volt. A Pázmány

38

Péter Tudományegyetem 300. évfordulója alkalmából tartott előadásában a következőket mondotta: „Egy orvosi egyetem hallgatóinak legnagyobb része gyakorló orvosnak készül, és így nyilvánvaló, hogy a nyilvános tömegtanításnak a gyakorlóorvos igényeihez kell alkalmazkodnia...Amilyen fontos kötelessége az egyetemnek a gyakorlati életre készülőknek a tanítása, éppen olyan szent és fontos hivatása a tudomány ápolása és fejlesztése..." 791/

id. Issekutz Béla professzor 1935. április 26-án az orvosképzés reformja tár-gyában tartott értekezleten /92/ az orvosképzés reformjának lényegére mutatott rá az elmélet és gyakorlat arányaiak tárgyalásában. A felsőbb évek tanulmányi rendje —ügymond— sokkal nagyobb és gyökeresebb reformra szorul, mint az első két évé. Mert itt ütközik ki az orvosképzés alapvető hibája, a rengeteg előadás - hallgatás és kevés a gyakorlat. A felsőbb éves hallgatók heti 5 0 - 6 0 órát írnak be a leckekönyvükbe, egész nap a padban ülnek, és rengeteg energiát pazarolnak el igen kevés eredménnyel. A különféle előadásokon ugyanazt a dolgot kétszer-háromszor is hallják. Az előadások számos részletkérdésre terjednek ki, ám önálló gondolkodásra, olvasásra, tanulásra nem serkentenek. Ezzel szemben kevés idő marad a betegekkel való foglalkozásra, a vizsgálómódszerek, diagnózis, egyszerű terápiás eljárások elsajátítására.

A kar véleménye szerint heti 25-30-nál ne legyen több a kötelező órák száma, a fennmaradó időt a betegekkel való foglalkozásra, a laboratóriumokban való munkára, speciális kollégiumok érdeklődés szerinti hallgatására, s főleg olvasásra és tanulásra használhassák fel.

Az 1936-ban tartott magyar felsőoktatási kongresszuson Szent-Györgyi Albertnek, az angol orientáció legnevesebb képviselőjének, még súlyos érveket kellett felhoznia a modem egyetem sajátos feladatai mellett: „Teljesen jogosult szempont az, hogy az ifjúságnak is joga van tőlünk azt a tanítást megkövetelni, amelyre őket felvették, melyért ők a leckepénzt megfizették...Az egyetemnek köte-lessége arról gondoskodni, hogy az illetőnek a számára szükséges tudást adja, és ne tékozolja hallgatójának idejét oly tanítással, melyre neki az életben szüksége nem lesz...Nézetem szerint az ifjúság mai sokat panaszolt túlterhelésének egyik fontos oka az, hogy nem azt tanítjuk, amire neki szüksége van, és a tudományosságra való rosszul alkalmazott hivatkozással rájuk sok fölös terhet rovunk. E nagy szellemi megterhelésnek eredménye a jellem elhanyagolása vagy elnyomása, és így a mai nevelés főproduktuma egy görnyedt hátú féltudós, aki az életre alkalmatlan. Az életben nemcsak tudás, de tettvágy, érdeklődés, gyakorlati gyors cselekvőképesség kell, amely jellembeli kvalitások a szaktudással teljesen egyenértékűek. E helyett mi füstölgő fejű áltudósokat nevelünk, akik nem látják a fától az erdőt, és akik a sok tanulásba, izzadásba és drukkolásba jellemük alapjait elvesztették...Nem kíván-hatjuk a mai rohanó időben, hogy az ifjúság, amely szakképzést és diplomát keres, évekre megálljon a pályán, hogy a mi bölcselkedéseinket és tépelődéseinket hall-gassa." 7937

Az angolszász jellegű oktatás, a gyakorlatias képzés erős vitákra adott alkal-mat, és az uralkodó rétegek képviselőinek tajtékzó haragját vívta ki. Kornis Gyula a hivatalos Magyarország oktatásügyének képviselője „Az egyetemi oktatás főbb kérdései" című előadásában élesen támadta az angolszász jellegű szakképzést.

39

Szerinte azért került válságba az egyetemi oktatás, mert demokratizálódik. Ez pedig —mondotta— intellektuális elproletárosodáshoz vezet. /94/

A vitában a hivatalos tekintélyek állásfoglalásai miatt a gyakorlati képzés hívei még elszigetelődtek, a gyakorlati képzés felé irányulást azonban maga az élet igazolta.

40

GYÓGYSZERÉSZKÉPZÉS

A gyógyszerészképzést általában a hosszú gyakorlati idő és a rövid egyetemi oktatás jellemezte kezdetétől, 1770-től, egészen az 1940. évi oktatási reform bevezetéséig. Szegeden a gyógyszerészképzés az egyetem fennállásával egyidős volt, és hazánkban egyedül a szegedi egyetemen történt. A budapesti Pázmány Péter tudományegyetemen csak 1935-ben került sor a Gyógyszerészeti Intézet felállítására, az 1907-ben létesült Egyetemi Gyógyszertárral együtt Egyetemi Gyógyszerészeti Intézet és Egyetemi Gyógyszertár néven.

A gyógyszerészhallgatók oktatásával a régi rendszerű /105 597/ 1912. VKM. sz./ képzés szerint az első éveseket az egyetem matematikai - természettudományi kara, a második évtől az orvostudományi kar intézeteiben oktatták. A matemati-kai - természettudományi karon általános és szervetlen kémiai-, a szerves kémiai-, fizikai-, az ásványtani-, a növénytani- és az általános állattani intézetekben oktat-ták a gyógyszerészhallgatókat. Az orvostudományi karon a gyógyszertani— és gyógyszerismereti— és közegészségtani intézetben, valamint az egyetemi gyógy-szertárban /Később Gyógyszerészeti Intézet és Egyetemi Gyógyszertárban/ foglalkoztak a gyógyszerész-hallgatókkal. A gyógyszerésznek készülő érettségizett jelölt kétéves gyógyszertári gyakorlat és három hónapos gyakornoki tanfolyam elvégzése után gyakornoki vizsgát tett. Végbizonyítvány /Testimonium tirocinale/ birtokában beiratkozott a matematikai - természettudományi karra. Itt fizikából, ál-talános— és szervetlen kémiából és növénytanból vizsgázott. Ezután beiratkozhatott az orvosi karra, és sikeres vizsgák után oklevelet nyert. Mint okleveles gyógy-szerész, gyógyszertárban még három, később két évig kellett működnie, majd gyógyszerészetből és egészségügyi jogszabályokból ún. approbációs vizsgát kellett tennie. /95/

1932-ben 550 gyógyszerészsegéd' volt állás nélkül, ezért az orvostudományi kar a hároméves segédidő eltörlésére tett javaslatot. 1961

Az állástalanság kihatott a laboránsi munkakörben dolgozó gyógyszertári technikák helyzetére is. Munkakörüket 1933-ig semmiféle jogszabály nem határolta körül. Tiltották is alkalmázásukat, mivel kiszorították állásukból a maga-sabb fizetésért dolgozó gyógyszerészsegédeket és csak tirocinális vizsgával ren-delkező, úgynevezett „nem okleveles gyógyszerész"-eket. Első ízben 1933-ban rendezte a gyógyszertári technikák munkakörét a 212400/1933. BM sz. rendelet, mely megszabta, hogy olyan munkakörben foglalkoztathatók, amely nem tekinthető gyógyszerészi munkának. Kizárólag a laboratóriumban tartózkodhatnak, az of-ficinában nem, és nem viselhetnek fehér köpenyt, csupán kéket. A II. világháborút követő munkaerőhiány szélesítette térhódításukat a gyógyszertári munkában. 1911

Az 1914. évi oktatási reform /112 745/1914. VKM sz. rendelet/ rendezte a gyógyszerészdoktori cím elnyerésének feltételeit. A diploma megszerzése alatt két éven át egy főtárgyat és két melléktárgyat kellett hallgatni az egyetemen, majd az elkészített doktori értekezést három példányban benyújtani. Ha az egyetem az

41

értekezést elfogadta, mindhárom tantárgyból szigorlatot kellett tenni, ezután következett a doktori eskü és avatás.

Az 1924-ben megalakult Magyar Gyógyszerésztudományi Társaság szorgal-mazta a rendszeres gyógyszerésztovábbképzés megszervezését. 1929-től a négy egyetemi városban megindultak a rendszeres elméleti és gyakorlati oktatást nyújtó tanfolyamok. Az oktatás az egyetemi gyógyszertárakban folyt, és az előadások nyomtatásban is megjelentek a gyógyszerésztovábbképzés című füzetekben, a Magyar Gyógyszerésztudományi Társaság Értesítőjének mellékleteként.

42

BÁBAKÉPZÉS, VÉDÓNŐKÉPZÉS

Karunk az egyetemi oktatás és kutatás, a gyógyítás mellett különösen az anya— és csecsemővédelemben a tanyavilág egészségügyi helyzetének javításában vállalt feladatokat.

A szülészeti klinika ágylétszáma alkalmatlan volt a város szülészeti eseteinek ellátására. A városban is, de főleg a tanyavilágban képzetlen bábák, öregasszonyok vezették le a szüléseket. Szegeden 1921 előtt is működött szülészeti intézmény, a Szegedi M. Kir. Bábaképezde és az ezzel kapcsolatos szülészeti és nőgyógyászati kóroda. Ez 1884. március 15-én kezdte meg tevékenységét a Londoni körűt 13. szám alatt 25 ággyal.

A területi szülések ellátására évente átlag negyven bábát képezett ki. 1898-ban a Fodor u. 9. sz. alatti épületbe költözött. Megszervezését, a szakmai munka színvonalas irányítását 1884-től 1920-ig Mann Jakab igazgató végezte. Az 1921/22. tanévben a bábaképezde épületében megnyílt női klinikán tovább folyt a bábaképzés.

Hazánkban bábaképzéssel az önálló m. kir. Bábaképző Intézeten kívül a három vidéki egyetem női klinikája foglalkozott. A képzés tíz hónapi elméleti és két hónapi gyakorlati oktatásból állt. A felvétel módját a VKM 21 619/1937. sz. rendelete újra szabályozta, elsősorban a hat elemi osztály elvégzéséhez kötve. A szegedi bábaképző - intézetbe évente 40 - 69 jelentkezőből 15 - 25- öt vettek fel. Az Orvosképzés 1940. évi 2. füzetében megjelent tanulmány részletesen foglalkozik a bábaképzéssel.

Különösen a Szeged környéki tanyavilág elmaradott egészségügyi helyzete szükségessé tette az egészségügyi felvilágosító, segítő szervezet kiépítését is.

A Stefánia Szövetség már 1915-től foglalkozott Szegeden az anya— és csecsemővédelemmel, de tanfolyamot első ízben csak 1935. szeptember 21- tő l ok-tóber 5 - ig rendeztek az egyetem gyermek— és szülészeti klinikáján. A gyer-mekvédelemmel kapcsolatos mind sürgősebbé váló feladatok a tanfolyami képzést meghaladó, intézeti felkészítést tettek szükségessé. Először 1930-ban Budapesten és Debrecenben állítottak fel „zöldkeresztes" védőnőképző intézetet. 1937-ben Széli József belügyminiszter úgy döntött, hogy Szegeden állítja föl az ország leg-nagyobb védőnőképző intézetét. Az orvostudományi kar 1937. június 23 -a i értekezletén Johann Béla államtitkárnak és Tomcsik Józsefnek, a Közegészségügyi Intézet igazgatójának kérésére a kar örömmel vállalkozott, hogy az intézet növendékeinek kórházi gyakorlatához az egyetemi klinikákat rendelkezésre bocsátja. Ugyancsak örömmel járult hozzá, hogy a tanszéki segédszemélyzet a védőnőképző munkájában, a növendékek elméleti oktatásában részt vegyen. Ugyanezen az értekezleten felkérték Lőrincz Ferenc professzort az intézet igazgatói teendőinek ellátására. Az újszegedi volt szerb-bánáti internátus átalakított épületében /Temesvári körút 31/ 1938. március 29 -én tartották meg az Állami Védőnőképző Intézet avatási ünnepségét. Szeged város —nagy áldozatok vállalásá-val— jelentős intézménnyel gyarapodott.

43

1939 szeptemberében készült el az egyetem emlékérme „olyan kiváló férfiak számára, akik munkásságukkal az egyetem fejlődését elősegítik, és a tudomány előrehaladásáért dolgoznak". Az elsők között kapta meg Johann Béla államtitkár, az Állami Védőnőképző Intézet felállításáért. 798/

44

TUDOMÁNYOS MUNKA

A tudományos munka az egyetem Szegedre kerülése után a kezdet nehézségei miatt nehezen indult. A kolozsvári egyetem nemzetközi kapcsolatainak szálait elvágta a háború. A békekötések után a volt központi hatalmak tagjait a nemzetközi tudományos egyesületek csak évek múlva vették fel újból. Az új székhelyen könyvtár hiányában, műszerekkel szűkösen ellátva, segélyforrások nélkül kellett kutatásokat végezni. A nehéz viszonyok ellenére már az első időszakban értékes lépések történtek a tudományos munka lehetőségének megteremtéséhez. 1922-ben id. Imre József indítványozta, hogy a kar kezdeményezze német nyelvű időszakos orvosi folyóirat megindítását, keressen kapcsolatot valamely nevesebb németországi könyvkiadó céggel, és nyerje meg a tervhez a testvérkarok hozzájárulását. 1991

A város is segítségül sietett, a Szegedi Városi Nyomda és Könyvkiadó Rt. évenként nyolc ívet tartott fenn a kar részére, főleg elméleti orvosi dolgozatok el-helyezésére. Honoráriumról, fordítási költségről a Rt. gondoskodott. /100/ A kar az Orvosi Hetilap, az Orvosképzés, az Orvosi Archívum szerkesztőségébe tagokat delegált. /101/

Az egyetem 1922. június 29-én megrendezett ötvenéves jubileumi ünnep-ségének jelentős eseménye volt a városháza dísztermében az Egyetem Barátainak Egyesülete megalakulása ünnepi közgyűlés keretében. Az egyesület célja: l / a z egyetem tudományos munkájának minden irányú támogatásával a magyar tu-dományos élet fejlesztése, 2/ az egyetem munkáját megértő, a tudományos munka feltételeit elősegítő társadalmi összefoglalás, 3/ az egyetemi ifjúság támogatása tanulmányaiban és megélhetésében. Az alapszabályok megjelölték azokat az eszközöket is, amelyek alkalmasak a cél elérésére: kutatóalap létesítése, előadások a kutatási eredmények ismertetésére, folyóirat kiadása, kapcsolat a volt tanítványokkal, internátusok létesítése.

1923. május 2 4 - é n külön orvostudományi szakosztály alakult, melybe a régi Szegedi Orvosegylet is beolvadt. A szakosztály elnöke Veszprémy Dezső professzor lett 1924. május 14-én bekövetkezett haláláig, utóda id. Jancsó Miklós professzor. A szakosztály minden szombaton délután öt órakor előadásokat rendezett a sebészeti klinikán. Már az első évben 45 szakülést tartott 76 előadással és 85 bemutatással, a város orvosközösségének élénk részvételével. Később számos külföldi szakember is tartott előadást. A népművelés keretében szervezett előadásokkal sokat tett az egyesület a tudomány népszerűsítéséért is.

A kutatások segítésére ösztöndíjat adott, serkentette anyagi hozzájárulásával a hallgatói pályázatok kiírását és anyagilag támogatta az Apáthy - professzor kezdeményezésére 1922-ben megindult Acták megjelentetését /Acta Litterarum ac Scientiarum Regiae Universitatis Hungaricae Francisco-Josephinae/. Az öt szakcsoportban megjelenő Acták és az egyetem egyéb kiadványai 1922 és 1940 kőzött 1Ö3, összesen 19 274 lapot kitevő kötetre rúgtak. Az egyetem tanári kara és tudományos munkatársai 1922- 1930 között, nem tekintve a népszerű ismertető és szakosztályi előadások tekintélyes számát, összesen 2533 önálló tanulmányt közöl-

45

tek, többnyire idegen nyelvű folyóiratokban. A dolgozatok jelentős hányada az or-vostudományi kar kutatóinak munkája volt. A kar kiadványát, a Sectio Medicorum köteteit 1928- 1930 között id. Jancsó Miklós és Jankovich László; 1931 - 1935 közt Poór Ferenc, Jankovich László és Baló József; 1936- 1940 közt Baló József, Miskolczy Dezső és Rusznyák István szerkesztette.

1931-ben megalakult a Magyar Élettani Társaság. Egyik alapítója, titkára és az első tihanyi vándorgyűlés szervezője Szent-Györgyi Albert volt.

Az egyetem tanácsa 1924-ben elhatározta, hogy kiadványaival a külföldi egyetemekkel a csereviszonyt ismét felveszi. Lebonyolításával az egyetemi könyvtár igazgatóját bízza meg. /102/

A külföldi tudósok meghívásával, külföldi kongresszusokon való részvétellel igyekeztek a megszakadt kapcsolatokat kiépíteni, újakkal bővíteni. E kapcsolatokat az első években szerény viszonyok között nehéz volt megteremteni. A Rothermere— és a Rockefeller-alap jelentős anyagi támogatása tudományos eszközök beszerzésére és a kutatómunka támogatására, nagy segítséget jelentett az intézetek korszerűsítésében.

A Rockefeller Foundation a szegedi egyetem matematikai - ter-mészettudományi karán, valamint az orvosi kar elméleti intézeteiben folytatandó természettudományi kutatások támogatására 119 000 Dollárt és hosszabb időre évi segélyt engedélyezett. Az Alap kívánsága szerint a szegedi egyetem mellett Természettudományi Kutatási Bizottságot alapítottak. Elnökévé Klebelsberg kul-tuszminiszter 1931. június 16-án Szent-Györgyi Albertet, elnökhelyettesévé Frőhlich Pál tanárt nevezte ki. /103/

E bizottság támogatásával tudta elvégezni Szent -Györgyi iskolája a biológiai és izomélettan kérdéseivel, Rusznyák István és Purjesz Béla a belgyógyászati, i f j . Jancsó Miklós és Ivánovics György a kemoterápiás hatás mechanizmusával foglalkozó kísérleteit. Rothermere lord 57 000 Pengős adományával 1932. május 17-én megnyithatták a Rádium Intézetet.

Az 1930/31. tanévtől Szegeden működő Szent-Györgyi Albert széles körű nemzetközi elismerése és 1937. október 28-án kapott orvosi N o b e l - d í j a a nemzetközi tudományos világ figyelmét egyszerre a szegedi egyetem tudományos munkája felé fordította.

Nemcsak a világhírű tudósnak, hanem a városnak a nevét is megismerték az egész világon. Szent-Györgyinek a még Groningenben fölfedezett aszkorbinsavval kapcsolatos kutatásai a szegedi paprikából nagy mennyiséggel és olcsón kivonható anyaggal, a C - vitaminnal váltak közkinccsé. Nagyszerű ünnepségek zajlottak le az egyetemen és a városban. Szent-Györgyit a város díszpolgárává, az egyetem dísz-doktorává választotta és emlékplakettet készítettek tiszteletére. A C - vitamin előállításával Szent-Györgyi nemcsak a tudománynak, hanem Szegednek is nagy szolgálatokat tett. A paprikatermesztés évtizedes válság után fellendült, az export megsokszorozódott. /104/

A Nobe l -d í j megnövelte a külföldi tudósoknak a szegedi egyetem tu-dományos munkája iránti érdeklődését. Egyre többen keresték fel a szegedi klinikákat és elméleti intézeteket. A nemzetközi kapcsolatok erősítésére szolgált a vendég előadók részére 1937-ben alapított Klebelsberg - emlékérem, melyet a „kar

46

kebelében vagy az orvosi szakosztályban előadást tartó kiváló külföldi tanároknak adományoz megemlékezésül". /105/

A szegedi egyetem a hazai egyetemek közötti kapcsolatok kiépítésében is út-törő munkát végzett. 1927 májusában elsőként rendezte meg az egyetemközi tanács-kozásokat a magyar egyetemek eredményeinek bemutatására. Ugyanekkor nemzet-közi diákkongresszust is rendeztek 27 nemzet képviseletével. /106/

Az orvoskaron folyó oktató— és tudományos munkában országos viszonylat-ban kiváló, nemzetközileg ismert tudósok nemcsak szakmai területükön emelkedtek ki, hanem a tudományos utánpótlás nevelésében is. Kutatómunkájuk során lelkes és tehetséges fiatal kutatógárdát gyűjtöttek maguk köré, mindenekelőtt Szent-Györgyi Albert akinek az intézetében 1940/41-ben magántanárrá lett Banga Ilona, Gerendás Mihály, Laki Kálmán, és tanszéki utóda, Straub F. Brúnó.

Szent-Györgyi nemzetközi hírnevét jelzik a külföldi meghívások és elis-merések. A párizsi Societé Philomatique 1933-ban levelező tagjává választotta, a Hal le- i Kari Ludwig Akadémia tagja 1934-ben, majd a bostoni Harvard egyetem meghívott előadója. 1936-tól az Országos Felsőoktatási Tanács tagja, 1934-ben az MTA levelező, 1938-ban rendes tagja. Kimagasló nemzetközi elismeréséi mellett sem halványulnak el professzortársainak hazai és nemzetközi érdemei. Ezen időszakban más vidéki egyetemeket megelőzve hat akadémikus tagja volt a szegedi orvoskarnak: Baló József /l. tag 1940/, id. Issekutz Béla /l. tag 1939/, Lechner Károly /l. tag 1921/, Miskolczy Dezső /l. tag 1939/, Poór Ferenc /r. tag 1922/, Szent-Györgyi Albert /l. tag 1934, r. tag 1938/.

Baló József az USA Idahoi egyetem /1931/, Tomcsik József a Pekingi Union Medical College, Kína /1926/27/ vendégprofesszora volt.

„Vidéki" helyzetük ellenére széles látókörű, a nemzetközi tudományos élet vérkeringésébe közvetlenül bekapcsolódó tudósok voltak, látogatták a világ neves egyetemeit, intézeteit. A bécsi Collegium Hungaricum lakója Bálint Nagy István / 1 9 2 8 - 2 9 / , Hámori (Haller) Artúr / 1939-40 / , Ivánovics György /1932/, Karády István /1937/, Kukán Ferenc / 1 9 2 8 - 2 9 / , Dirner Zoltán / 1 9 3 0 - 3 1 / ; a berlini Collegium Hungaricumé Jáki Gyula /1933 - 34/, Vásárhelyi János /1931 - 32/.

Rockefeller-ösztöndíjjal Baló József az USA-ban / 1 9 2 3 - 2 4 / , Angliában, Svájcban Németországban, Dániában, Belgiumban, Franciaországban /1928/, Burger Károly az USA-ban / 1 9 2 8 - 2 9 / , Csik Lajos Angliában / 1 9 3 6 - 3 7 / , Gaál András az USA-ban / 1 9 2 4 - 2 6 / , Ivánovics György az USA-ban / 1 9 3 4 - 3 5 / , Anglia, Németország, Dánia, Hollandiában /1928/, Karády István Kanadában / 1938 -39 / és az USA-ban /1939-42 / , Laki Kálmán Angliában / 1 9 3 8 - 3 9 / , Láng Imre az USA-ban / 1 9 3 0 - 3 1 / , Miskolczy Dezső Spanyolországban / 1 9 2 4 - 2 5 / , Pacséri Imre az USA-ban / 1928 -30 / , Petrányi Győző Olaszországban, Svájc, Franciaország és Németországban /1937/, Rauss Károly az USA-ban / 1 9 3 4 - 3 5 / , Straub F. Brúnó Angliában / 1 9 3 7 - 3 9 / , Szent-Györgyi Albert az USA-ban és több európai egyetemen, Tomcsik József az USA-ban / 1923 -25 / , Waltner Károly az USA- ban /1925 - 26/, Vásárhelyi János az USA- ban.

Állami ösztöndíjjal Csajághy (Dancz) Márta Lengyelországban / 1937 -38 / , Fazekas I. Gyula Németországban /1934/, Incze Gyula Ausztriában / 1931 -32 / , Krámli András Ausztriában és Németországban /1937 - 38/.

47

Számos hazai és nemzetközi tisztség, tagság, kitüntetés és jutalom jelzi az or-vosi kar kutatóinak kiemelkedő tudományos munkásságát.

Az 1939/40. tanévben már érezhető volt a hábo'rú hatása. A külföldi előadók száma csökkent, a vendégelőadók csak a tengelyhatalmak kiküldöttei voltak. Ú j helyzetet teremtett a kolozsvári egyetem 1940-ben történt visszaállítása is.

Az egyetemi könyvtár zsúfoltsága, az orvosi szakirodalom nehéz hoz-záférhetősége miatt az orvosi kar 1926-ban létrehozta önálló könyvtárát, az Orvoskari Klebelsberg Könyvtárat, mely 1926-tól 1931- ig a Dugonics téri épület-ben, 1932-től a belgyógyászati klinikán volt elhelyezve. Vezetője Balogh Ernő, Jankóvich László, majd Baló József volt. Csekély könyv— és folyóiratanyaga, önálló beszerzési költségvetés hiánya miatt a tudományos kutatómunka segítségében egészen az ötvenes évekig nem tudott jelentőségre szert tenni.

A tudományos kutatómunka hátrányára volt, de az egyetem hivatásának betöltését szolgálta a vidéki egyetemi tanároknak a budapestiekétől eltérő társadalmi szerepe. A vidéki professzor nem vonhatta ki magát a népszerűsítő, ismeretter-jesztő, jótékony mozgalmakból. A kaszinó választmányi tagja, társadalmi akciók elnöke, előadó a különféle nőegyletek teadélutánjain. Ady-ünnepélyt rendez, vitázik a Gyorsíró Klubban, bevezető előadást tart a színház ifjúsági Shakespeare - előadásához. „Igazi egyetemi élet csak vidéken lehet: a város együtt él és lélegzik, örül és búsul az egyetemmel" —írta Zolnai Béla Vidéki professzor, budapesti professzor című cikkében. /107/

48

HALLGATÓK

Az egyetemnek jelentős társadalmi vonzóerőt szerzett a felsőfokú végzettséget adó oklevél társadalmi funkciója. Noha Magyarországon nagy volt az állástalan diplomások száma, a gazdasági válság legsúlyosabb éveiben is alig maradt el az egyetemi hallgatók létszáma az 1913. évi szinttől a korábbi terület egyharmadán, a lakosság kétötödével.

Az orvostanhallgatók esetében mégsem ez az általános jelleg érvényesült. A jellemző az volt, hogy a jelentkezők létszáma —a zsidó származásúak kivételével— nem érte el a fölvehető létszámot. Ugyanakkor a zsidó hallgatókat, akik a 6%-os keret fölül jelentkeztek, elutasították. Trianon után az orvosi pálya telítve volt, és anyagi, társadalmi megbecsülése sem volt arányban a diploma megszerzéséhez szükséges anyagi, szellemi áldozatokkal. A zsidó ifjak nagyszámú jelentkezésének elsősorban a családi hagyomány volt az oka, a zsidóság aránya az orvosi pályán nemzedékekre visszamenően jelentős volt. A nem orvos szülőtől származó zsidó hallgató tanulási lehetőségét pedig az anyagi háttér tette lehetővé. A bölcsész-, vagy joghallgató rövidebb képzési idővel, több szabadidővel mellékfoglalkozást vállalhatott, így létfenntartásáról gondoskodhatott, az orvostanhallgató minden idejét lefoglalták az előadások és a gyakorlatok. így a szegedi orvoskari felvételek állandó gondja volt a túljelentkezések ellenére is a numerus clausus miatt be nem töltött helyek száma. Más vonatkozásban az orvosi utánpótlásban telítettségről is beszélhetünk. A nehéz gazdasági viszonyok és a kormány egészségügyi politikája eredményeként az egyetemen évről évre végzettek ötszörösen, hatszorosan felülmúlták az új munkahelyek számát. Az orvosi kart létében fenyegető túlzsúfolt-ságról beszélt 1925-ben az Országos Orvosszövetség kongresszusa is, meghirdetve: „Csak az menjen ma orvosnak, aki szegénységi fogadalmat tesz." /108/

A zsidó jelentkezők elutasítását Szeged városa nem csak azért nehezményezte, mert a város társadalmának ismert és megbecsült tagjainak gyermekeiről volt szó, hanem mert a kormányzat szószegésének vették. Az egyetemért hozott áldozatuk feltétele volt, hogy egyetlen szegedi polgár gyermekét se utasítsák el.

Hoór Károly hírhedt röpiratában /109/ a szegedi és pécsi egyetem orvoskarát nemcsak a numerus clausus kijátszásával vádolta, hanem túl sok nőhallgató felvételével is. Az 1920/21. tanévtől a budapesti egyetem orvoskara nem vett fel nőhallgatókat, egyhangúan megállapítva: 30 éves tapasztalat bizonyította, hogy a nők mint orvosok nem váltak be. A szegedi egyetemen 1923-ban 71, a pécsin 27 volt a női hallgatók száma. A szegedi kar tanárai visszautasították Hoór professzor memorandumát, s bár több orvosi szakon pl. a sebészeten ők sem tartották alkalmasnak a nőket, velük kapcsolatban általában megfelelő elméleti és gyakorlati eredményeket tapasztaltak. Különösen a gyógyszerészek között lett volna szükség több nőhallgatóra, de felvételüket törvény korlátozta. /110/

A harmincas évektől nemcsak a numerus clausus megszigorítása, de a lét-számcsökkentési rendeletek is befolyásolták a felvételeket. 1933-ban 200 jelentkező közül csak 70 elsőéves orvostanhallgatót vehettek fel, a következő évek-ben még kevesebbet. A szegedi tanyákon egyre-másra orvosi kezelés nélkül haltak meg az emberek, ugyanakkor a szegedi egyetem orvosi fakultása nem képezhetett kellő számban orvosokat.

A hallgatók szociális összetételében érvényesült az uralkodó osztályok kivált-ságos helyzete. Az 1926-27 . tanévben a szegedi egyetem hallgatóinak szülei közül: /111/ Nagy— és középbirtokos 32 kisbirtokos 163 tisztviselő, pap, tanár 683 ipar, keresk. , banktőkés 201 nyugdíjas 36 cseléd és egyéb munkás 5

Összesen: 1120 Az 1931/32. tanévben a Horthy Miklós Kollégium 341 lakója között egyetlen

munkás vagy szegényparaszt származású hallgatót nem mutat ki az egyetemi statisztika. /112/

Létszám tekintetében a szegedi egyetem a budapesti után következik: /113/ Főiskola össz. létszám férfi nő Tud. Egy. Budapest 5198 4201 997 Közg. tud. kar. Budapest 1397 1191 206 Tud. Egy. Debrecen 1393 1252 141 Tud. Egy. Pécs 1417 1295 122 Tud. Egy. Szeged 1779 1482 297

Összesen: 11184 9421 1763 84.2% 15.8%

A szegedi egyetem hallgatóinak statisztikája szerint /3. sz. melléklet/ a jogászok viszonylag állandó, magas számaránya mellett a bölcsészek és a matematikai, természettudományi kariak folyamatos és jelentős emelkedése mellett az orvostanhallgatók számának rohamos csökkenése állapítható meg. /114/

50

AZ ORVOSTUDOMÁNYI KAR ÉS A VÁROS

Az orvosi kar és Szeged kapcsolata a helybeli orvosok kezdeti tartózkodását és a Városi Kórház átvételével kapcsolatos ellenkezést nem tekintve, zavartalan és eredményes volt. A városnak az egyetemért hozott anyagi áldozata többségében az orvosi kar céljait szolgálta. A Tisza - parti klinikák és a Dóm téri elméleti intézetek nemcsak a Belvárosi korszerű kialakítását szolgálták, hanem jelentős mértékben járultak hozzá Szeged közegészségügyi helyzetének javításához is. Nem volt a városban egyetlen intézmény, amely közvetlenül, hivatásának teljesítésével, és közvetve is annyi szolgálatot tud tenni a városnak, mint amennyit a közegészségügy javításáért az egyetem tehet. Az orvosi kar odaadással állt mindig a közérdek mellé, nem tagadta meg sem tanácsait, sem klinikáinak és intézeteinek segítségét. Klinikáin a legkorszerűbb eszközökkel és tudományos felkészültséggel végezte a gyógyítás munkáját, ápolónőképző tanfolyamaival, nagyszámú segédalkalmazotti szükségletével munkalehetőséget adott abban az időszakban, mikor kevés munkaal-kalom volt a városban.

Nélkülözhetetlen feladatokat végzett a közegészségügy javításában, a különféle járványok leküzdésében, a gyermekbénulás megelőzésében, a piacrendezés elvi kérdéseiben. 1929-ben a Közegészségtani Intézetben vizsgáló állomást állítottak fel, mely ingyen több megyére kiterjedő vizsgálatokat végzett. Részt vett az egyetem a tuberkolőzis elleni közdelemben. Megalakította a tüdőbaj ellen védekező egyesületet, 1930-ban úttörő módon kísérletezett a Calmette— féle BCG oltással. Darányi Gyula professzor javasolta a városnak tüdőgyógyászati klinika felállítását, de pénz nem jutott rá. A tbc szakorvosok szegedi kongresszusán 1930-ban számoltak be a Calmette— oltásokról, és megdöbbentő adatokat közöltek , hogy Szeged szegény néposztályának számos gyermeke tbc-vei van fertőzve. Az egész Alföldön egyedül a szegedi egyetemen volt rádium, és így Kecskeméttől délre csaknem minden rákos nőbeteg a szegedi klinikára került. Részt vett az egyetem a tífusz elleni küzdelemben oltások bevezetésével; rámutatott a közegészségügy hi-báira, és programot állított össze megjavítására. Szegedi gyermekeken segített a bábaképzéssel, a védőnőképzés megindításával. /1938/ Addig csak Budapesten működött hasonló intézet. Népszerűsítette a tudományt a népművelési előadásokon, és népszerűsítette Szeged városát tudományos kutatásainak világszerte elismert eredményeivel, a Nobel - díjjal.

Hogy mennyire szegedivé vált a Kolozsvárról menekült orvosi kar, a legjobb bizonyítéka, hogy a Kolozsvárra visszatérés lehetőségével a tanári kar és a tu-dományos segédszemélyzet alig élt.

Szeged nehéz küzdelmet folytatott az egyetem megszerzéséért, megtartásáért. Ez a nagy áldozat és a folyamatos ragaszkodás vezetett oda, hogy két évtized alatt az egyetem szerves része lett a város életének.

51

MAGYAR KIRÁLYI HORTHY MIKLÓS TUDOMÁNYEGYETEM ORVOSTUDOMÁNYI KAR

1 9 4 0 - 1 9 4 4

A MAGYAR KIRÁLYI HORTHY MIKLÓS TUDOMÁNYEGYETEM LÉTESÍTÉSE

Az 1940 augusztus 30-án aláírt bécsi döntés értelmében Erdélyt visszacsatol-ták Magyarországhoz, és így lehetővé vált az ideiglenesen Szegedre helyezett Ferenc József Tudományegyetem visszatérése Kolozsvárra. A korábban a Felvidékkel, később a Délvidékkel történő területgyarapodás több egyetemi vég-zettségű szakembert követelt. Ezért vált szükségessé az űj egyetem létesítése a távozó helyébe.

A képviselőház 1940. október 11-én tartott ülésén terjesztette be a közok-tatásügyi bizottság a M. kir. Ferenc József Tudományegyetem újjászervezéséről és a M. kir. Horthy Miklós Tudományegyetem felállításáról szóló törvényjavaslatot. A javaslat utalt Szeged nagy áldozatvállalására a kolozsvári egyetem befogadásakor: „Megemlékezvén a Magyar Királyi Ferenc József Tudományegyetemnek a magyar művelődés szolgálatában szerzett érdemeiről és arról a szeretetről, amellyel Szeged szabad királyi város közönsége a székhelyétől megfosztott ezt a tudományegyetemet falai közé fogadta. . ."

A hozzászólók hangsúlyozták, milyen súlyos áldozatot hoztak a szegedi pol-gárok az egyetemért: „Sokszor könnyezve szavazták meg a milliókat, mert hiszen 9,5 millió pengőt áldozott Szeged városa erre az egyetemre, tehát egyáltalában kicsinynek nem mondható összeget, amely terhet még az utódok is fognak viselni. Méltó tehát, hogy erről a törvényjavaslat megemlékezik, és ennek elismeréséül azt az egyetemet kívánja mint új egyetemet felállítani, amelyre a szegediek ezt a nagy áldozatot hozták.. ."

Hóman Bálint kultuszminiszter előző napi képviselőházi beszédében a debreceni egyetemet mint a tanárképzés, a pécsit a jogi képzés, a szegedit mint a természettudományos képzés központját jelölte meg, és ennek megfelelően mind-három egyetem megcsonkítását, Szegeden a jogi és államtudományi kar szünetel-tetésétjelentette be.

Még Szögi Géza nemzeti szocialista képviselő is tiltakozott e megcsonkítás ellen. Hivatkozott arra, hogy 1933-ban a „szabadkőművesek" meg tudták menteni az egyetem integritását, majd így folytatta: „Megdöbbenéssel kell felismernem azt a tényt, hogy itt egy olyan körülményre történik hivatkozás, amely nem felel meg a megújhodott és nemzeti szellemben átalakulni készülő világban. Egy olyan személynek, mint a Nobel -d í jas Szent-Györgyi Albert professzornak ter-mészettudományos működése az indoka annak, hogy nemcsak csorbítatlan állapot-ban ottmarad az egyetem bölcsészeti kara, hanem hogy egyáltalában Szeged egyetemet kaphat, mert úgy látom, hogy ezért kívánja a kultuszminiszter űr a szegedi egyetemet a természettudományok továbbvivőjének tekinteni.. ./115/

Az 1940. évi XXVIII. törvénycikk alapján /2. sz. melléklet/ a kormányzó 1940. október 19- én kinevezte az új egyetem tanárait. A 15 orvoskari professzor közül 13 a szegediekből került ki, ami bizonyítja a szegedi egyetem és a város megtartó erejét. Kolozsvárra az orvosi karról csak Miskolczy Dezső és Lőrincz

54

Ferenc ment. A tanárok az esküt október 29 -én tették le. Az új egyetem rektora Szent-Györgyi Albert, prorektora Baló József, az orvostudományi kar dékánja Veress Elemér, prodékánja Ditrói Gábor lett.

A kinevezettek egyúttal megszabták a tanszékek számát is, amely a törvény-ben nem volt megállapítva, és amelyről szervezeti szabályzat még nem készült. Eszerint az egyetemnek 39 tanszéke volt, az orvostudományi karon 15. A VKM úgy intézkedett, hogy Kolozsvárra semmi felszerelési tárgy nem vihető. /116/

A Ferenc József Tudományegyetem 1940. október 16- án ünnepélyes ülésen búcsúzott el Szegedtől. Pálfy József polgármester beszédében jóleső érzéssel ál-lapította meg, hogy a professzorok döntő többsége a várospolgári hűség és szeretet ragyogó példáját adta, amikor Szegeden maradt. Különösen Szent-Györgyi döntését méltatta, amiért kijelentette, hogy Szegedet megszerette, Szeged inspirálta és itt végzett tudományos kutatásai alapján nyerte el a Nobel - díjat, ezért Szegeden marad. /117/

A Horthy Miklós Tudományegyetem ünnepélyes megnyitója 1940. november 11-én a kormányzó részvételével zajlott le a központi épület aulájában. Szegednek e napon másfél százados vágya teljesült, ezért az egyetem megnyitása az egész város ünnepe lett. Zászlódíszbe öltözött házak, ünneplőruhás emberek üdvözölték a végleg Szegeden maradó egyetemet.

A díszes megnyitó ünnepségen Hóman Bálint kultuszminiszter is megállapí-totta, hogy az új egyetem tanárainak nagyobb részét azok közül választotta ki, akik a Kolozsvárról hazaköltözött egyetem tanáraiként Szegeden otthonra találtak, és örömmel maradtak a városban. Ragaszkodásuk az egyetemnek hajlékot adó városhoz legszebb jutalma Szeged népének a kolozsvári egyetem méltó elhe-lyezésére és fenntartására hozott nagy áldozatokért.

Szent-Györgyi Albert rektor megnyitó beszédében a szokástól eltérően nem szaktárgyával foglalkozott, hanem a szívéhez legközelebb eső kérdéssel, az egyetemmel és az ifjúsággal:

„Az egyetem feladata hármas: legősibb hivatása gyűjteni, teijeszteni és gyara-pítani az emberi tudást. Második feladata kis számban nevelni a jövendőnek a tudó-sokat, akik majdan ezt a hivatást tőlünk átveszik. Újabb eredetű, de nem kevésbé magasztos hivatása: nevelni a haza részére polgárokat, akik el vannak látva a szellem fegyverével. A mi egyetemünknek van még egy negyedik, különleges hi-vatása is, hogy a nagy magyar Alföldnek szellemi központja legyen.

Az egyetem a tudásnak az őre, hirdetője és gyarapítója. így tőle joggal azt váijuk, hogy felette álljon a politika hullámzásainak...A szellem fegyverével vértezett hasznos polgárok nevelése nem. tartozik az egyetem ősi hivatásai közé,' de az új korban az egyetem megnyitotta kapuit az ifjúság nagy tömegei előtt, akik nem tudósok, de a közélet hasznos polgárai akarnak lenni...az egyetemnek alkalmazkod-nia kell hallgatósága és az élet igényeihez.

Egész közoktatásunk, úgy a középiskolai, mint a magas oktatásunk egyik alapvető hibája, hogy a tanítást a tananyag, nem pedig a hallgató szemszögéből ítéli meg...az egyetem egyik hivatása hasznos közéleti emberek képzése...a közéleti em-bertől... nemcsak szaktudást kívánok, de a jellem és szellembeli tulajdonságok egész sorát, mint a hivatottság érzését, a tettrekészséget, a józan és gyors ítéletet, a

55

becsületességet, az érdeklődést; az önzetlenséget. Ezen tulajdonságok nélkül a szaktudás csak félembert jelent, nevelői és tanítói hivatásunkat csak ügy teljesít-hetjük igazán, ha a tanár tanítványainak nemcsak cenzora, de barátja, munkatársa és idősebb testvére...Őszintén remélem, hogy az ifjú egyetem meg fog birkózni fela-dataival és hogy Szeged barátságos levegőjében meg lesz a bensőségteljes meghitt viszony tanárok és tanítványaik között..."

A rektori beszéd annak jelzése volt, hogy itt nem csupán a húszéves működés folytatásáról, hanem új arculatú egyetem kialakításáról van szó. A területgyara-podás azzal járt, hogy az értelmiségiek, köztük az orvosok jelentős része is az anyaországához tért vissza, így pl. a visszatért erdélyi területeken alig maradt 200 magyar orvos. A kórházak és a klinikák orvoshiányban szenvedtek. Az orvosi kar hallgatóinak folyamatos, az utolsó 4 - 5 évben rohamos csökkenése helyett jelentős létszámnövekedés következett be. Az egyetemnek egyre inkább feladatává vált a tudósképzés mellett jelentős számú gyakorlati szakember képzése. Ugyanakkor az elhelyezkedés lehetősége még a havi 85 Pengős kezdőfizetés esetén is hátrányosan hatott az orvosképzésre, mert a különféle alacsony ösztöndíjas, vagy éppen díjtalan egyetemi állásokból, elsősorban az elméleti intézetekből, sok fiatal orvos távozott el.

56

OSZTOZKODÁS

A kolozsvári egyetem hazatérésével kapcsolatban számos osztozkodási gond támadt. Abból kellett kiindulni, hogy az 1940. évi XXVIII. tc. első paragrafusa szerint a Ferenc József Tudományegyetem működését az 1940/41. tanévtől kezdve alapításának helyén Kolozsvárott folytatja. Ugyanakkor a második paragrafus ki-mondja, Szegeden űj egyetem felállítását. Az osztozkodásban hol a testvéri osz-tozkodás elvének, hol a javak megteremtésében szerzett érdemek elvének, hol pedig a szükség elvének kellett érvényesülnie. Szegednek az épületekhez és a maradó in-tézményekhez volt joga, és ez túlnyomó részben meg is valósult, mert ittmaradt a bútorzat, a beépített felszerelés, s mivel a professzorok nagyobb része Szegedet választotta, itt maradt a tanszéki felszerelés nagyobb része is.

Az irattári anyag egy része Kolozsvárra került. Ugyancsak oda került Daday Andrással az alig felállított Orvostörténelmi Múzeum anyagának jelentős része is. Legtöbb vita a professzorokról készült portrék hovatartozása körül volt; az osz-tozkodást néhány festmény másolásával oldották meg. /118/

Az Orvoskari Klebelsberg Könyvtár Kolozsvárra vitelével kapcsolatban az volt az általános felfogás, hogy az tisztán szegedi jellegű, és célzatú alapítás, amelynek anyagi eszközeit az egyetemi intézetek és klinikák építésére kiutalványo-zott összegnek ún. „interkaláré" kamataiból teremtették elő. /119/

Az 1941. április 30-iki tanácsülés foglalkozott a szükségessé vált alapítvány - szétosztás kérdésével is. Az új egyetem működése számos egyéb szervezési, jogfolytonossági kérdést is felvetett, melyek részben anyagi vonatkozásúak. így a diáksegélyezés kérdésében a két egyetem diákvédő irodái közötti jogi viszonyt is tisztázni kellett. Ezt az tette szükségessé, hogy az eltávozott egyetem Diákvédő Irodájának a 17 év alatt kiadott, de vissza nem térített kölcsöhökből 50 978,68 Pengő kinnlevősége maradt. Ezt a közoktatási miniszter az új egyetem Diákjóléti és Diákvédő Irodájának engedte át. Ez az összeg azonban csak papíron volt meg, mert jelentékeny része olyan követelés volt, amelyet az irodának sohasem volt módjában behajtani.

A Diákvédő Iroda anyagi lehetőségeinek erős csökkenését jelentette, hogy az 1939/40. tanév II. félévét véve alapul, a beiratkozott 1586 hallgatóból 618 volt

jogász és közülük mindössze 99 vette igénybe az iroda támogatását, de valamennyi fizetett járulékot. A joghallgatók eltávozásával éppen akkor csökkentek tetemesen a Diákvédő Iroda bevételei, amikor a drágulás miatt, valamint a nagyszámú délvidéki hallgató jelentkezésével nagyobb segélyezési összegre lett volna szüksége. Az egyetem tanácsa 1940. november 26-án tartott I. rendes ülésén a tanév II. félévétől kezdve három esztendőre Banner Jánost bízta meg az iroda elnöki teendőinek el-látásával, segítői Koch Sándor, és Puijesz Béla professzorok. Az iroda 1943-ban 108 625 Pengő 95 fillért fordított diákjóléti célra. Horthy-ösztöndíjra 25 000 Pengőt, beíratási és tanulmányi segélyre 17 260 Pengőt, élelmezési segélyre 1630 Pengőt, lakbérsegélyre 6366 Pengőt, tankönyvre 1630 Pengőt, gyógykezelésre 827 Pengőt, úti segélyre 272 Pengőt és kamatmentes kölcsönképpen 29 183 Pengőt utalt ki.

A legtöbb segélyezett a 150 orvostanhallgató és a 35 gyógyszerészhallgató és szigorló volt, ezenkívül 76 bölcsészhallgató, 74 matematika - természettudományi hallgató, valamint 26 Apponyi - kollégista volt.

57

DIÁKOTTHONOK

A diákotthonok már nem voltak elegendőek a megnövekedett egyetemi hall-gatóság befogadására. Ezért 1940 szeptemberében a kevéssel előbb megszüntetett Tunyogi Gimnázium épületében /Vásárhelyi sugárút 2.1 megnyitották a 150 ágyas Zrínyi Miklós Egyetemi Kollégiumot, külön konyhával és menzával. A lányok el-helyezése nagyobb gondot okozott. A Horthy Kollégiumban /Boldogasszony sugárút 2 - 4 . / már nem volt bővítési lehetőség, az egyházi kézben lévő leány diákotthonok kevés hallgatót fogadtak be. Ezért a városi tanács segítségével a Tábor u. 3. alatti egyetemi diákotthont a II. emeleti lakások hozzácsatolásával átalakították 100 ágyas Zrínyi Ilona Egyetemi Diáklány - kollégiummá.

A megnövekedett kollégiumi helyek alapján az 1941/42. tanévben a Horthy - kollégiumban lakott 168 fiú és 164 leány, a Zrínyi Ilona Leánykollégiumban 85 leány, a Zrínyi Miklós Fiúkollégiumban 111 fiú, a Szent Imre kollégiumban /Dóm tér 4.1 62 fiú, a Luther Otthonban /Fekete sas u. 21. / 16 fiú, a Bethlen Gábor Diákotthonban /Kárász u. 15./ 12 fiú, a Katolikus Nővédő Egyesület Szent Erzsébet Leányotthonában /Korona u. 18./ 47 leány lakott. Az Orsolya-rend és az Angol - Kisasszonyok internátusa 6 leánynak adott helyet. így az első félévben 657, a második félévben 681 hallgató lakhatott kollégiumban. A hallgatóság 49,4, illetve 53,4 %-ának ellátásáról az egyetemi, kisebb részben egy-házi és társadalmi intézmények gondoskodtak. Az igényeket még ez sem tudta kielégíteni, minthogy a hallgatóságnak 16%-a volt csupán szegedi lakos.

58

MENSA ACADEMICA PUBLICA

A Mensa Académica Publica tanárelnöke Purjesz Béla lett. Az infláció és a Délvidék visszacsatolásával jelentősen megnövekedett hallgatólétszám mind ne-hezebb feladatot rótt rá. A Horthy Kollégium mellett az új Zrínyi Miklós Egyetemi Diákotthon is föl volt szerelve konyhával és menzával. A menza 314 hallgató étkezésén kívül új kezdeményezéssel járult a Szent-Györgyi Albert meghirdette tanár-diák viszony kialakításához.

„Menzateákat" rendeztek, hogy az ifjúság a professzorok családjait megis-merve, velük együtt szórakozzék. Az első ilyen alkalom 1940. december '16-án volt. Zsúfolásig megtelt étteremben nagy számban jelentek meg orvoskari pro-fesszorok feleségükkel, a hallgatók pedig csaknem mindannyian. A zenét a hall-gatók alkalmi zenekara szolgáltatta.

A második „menza —tea" 1941. januar 11— en volt a tanarkepzo főiskola dísztermében. Háziasszonyok voltak: Farkas Béláné, Schilling Gábomé, és Szent-Györgyi Nelly. A harmadik 1941. május 16-án ismét a menza éttermében volt. Háziasszonyok ekkor: Banner Jánosné, Frőhlich Pálné és Veress Elemémé. A menzateák bevételét diákszociális célokra fordították. /120/

59

AZ EGYETEM BARÁTAINAK EGYESÜLETE

Az egyetemi Acták költségeit és a tudományos munka egyéb területeit segítő Egyetem Barátainak Egyesületét is jogilag rendezni kellett. Az alkuló ülést 1941. január 2 2 - r e hívta össze a rektor, de az osztozkodással együttjáró vagyonjogi kérdések addig nem oldódtak meg. Folyamatos munka fönntartására a meglévő pénzösszegeket letétbe helyezték, és a szakosztályok munkáját —egyelőre alap-szabály nélkül— megindították. Február 20-án Batizfalvy professzor szervezésében megkezdték heti szabadegyetemi előadásaikat. Miskolczy professzor Kolozsvárra kerülésével az orvosi szakosztály vezetője Puijesz Béla lett. /121 /

Az egyesület hivatalosan 1941. március 6 - á n alakult meg. Elnöke Baló József, ügyvezető elnöke Batizfalvy János, alelnökei: Kiss Ferenc ny. miniszteri tanácsos, Széchenyi István közjegyző, titkára Nagy Leopoldina tanárnő, ügyésze Tóth Imre ügyvéd, pénztáros Kiss Albert egyetemi tanácsos, ellenőrei: Hol ló Domokos, gondnok Miklós Károly egyetemi segédtitkár. A számlavizsgáló bizottság tagjai: Dézsy Ferenc, Vőneki Pál és Kovács Ferenc.

Az egyesület adta ki továbbra is az egyetemi Actákat. Az orvostudományi kar kiadványa volt az Acta Medica Szeged, melynek szerkesztői feladatait Baló József, Batizfalvy János és Ivánovics György látta el. Az Egyetem Barátainak Egyesülete indította el az elsősorban Szegeddel és az Alföld problémáival foglalkozó Délvidéki Szemle c. helyi folyóiratot is. A folyóirat 1942 januártól 1944 októberéig havonta jelent meg. Felelős kiadója Batizfalvy János, a szerkesztő bizottság tagjai között volt Baló József, Batizfalvy János és Szent-Györgyi Albert.

60

TUDOMÁNYOS MUNKA

A megindulásának második évében egyben húszéves fennállását is ünneplő szegedi egyetem sajátos kettőssége miatt a tudományos munka sem választható ketté, mert jellemzője a folyamatosság. A Kolozsvárról Szegedre költözött egyetem húsz év alatt sajátosan szegedivé lett, gazdag tudományos élete és eredményei miatt néhány területen az ország első tudományos intézményeként emlegették. Innen kelt a világhír szárnyára a Nobel - díjas magyar tudós, Szent - Györgyi Albert neve, aki maga is, mint az egész orvosi kar, tudós dinasztiákat nevelt. A szegedi és a kolozsvári egyetem orvoskarához fűződik a két Purjesz orvostanár neve. Mindkettő híres diagnoszta és belgyógyász volt. A két egyetemnek hozott dicsőséget a két Jancsó professzor is, apa és fia, mindkettő a modem kemoterápia megalapítója. Gyógyszer— és szérumfölfedezéseik révén a Jancsó nevet, s ezzel kapcsolatosan a szegedi egyetemét is, a világ minden részén megismerték. Ragyogó név a szegedi egyetem orvosgárdájában Rusznyák István belgyógyász professzoré, kinek Szent-Györgyi Alberttel együtt folytatott kísérletei, különösen a P-vi tamin felfedezése, nagy jelentőségűek. Kiváló professzorok sora: Baló József bakteriológus, Vidákovits Kamilló sebész, Tomcsik József közegészségtan, Veress Elemér élettan professzor és mások, akiknek a neve összeforrt a kolozsvári és szegedi egyetemével. A Kolozsvárra távozottak és a nem kolozsváriak is méltóan képviselték az orvostudományt.

A 14-ről 15-re emelkedett tanszéken 44 oktató és 132 tudományos segéd-személyzet működött az 1940/41. tanévben. A tanszékekkel igen, de „új feladatok" ellátásával nem takarékoskodott a minisztérium. 1942-ben felhívta a kart a fajbio-lógia tanításának bevezetésére „a nemzet— és fajvédelem célkitűzésének meg-valósításának érdekében". /122/ A hitlerista befolyás egyre nyíltabban érvényesült a tudományos életben is. A nyugati egyetemek professzorai mind kevesebb kapcso-latot tartottak magyar kollégáikkal, azok is csupán személyiek maradtak, de egyre több német professzor, tábornok stb. jelent meg előadóként. Mannerheim tábornokot egyetemi díszdoktorrá akarták választani, ami ellen Szent-Györgyi Albert élesen tiltakozott. /123/ Az egyetem emlékérmének odaítéléséről is úgy döntött a kar, hogy helyesebb azoknak a külföldi előadóknak fenntartani, akiket ők maguk hívtak meg. /124/

61

ORVOSKÉPZÉS

Az orvosképzés céljában és tartalmában a harmincas évek óta jelentkező igényt fejezte ki: a tudósképzés helyett a gyarorló orvos képzése került előtérbe. A területi gyarapodással és főleg az 1941. évi második zsidótörvény bevezetésével előállott szakemberszükséglet miatt a képzés átmeneti rövidítését is bevezették.

A trianoni ország területén 1940 közepén 10279 orvos volt, közülük 7243 közalkalmazott. A lakosság orvosszükségletéről gondoskodni úgy. lehet, ha 100 000 lakosra 80 orvos jut. A trianoni Magyarországon ez a szám 79 volt. A visszacsatolt Felvidéken csupán 65, Kárpátalján 23.2, Erdélyben 47.5 jutott százezer lakosra, ezeknek a fele azonban zsidó volt. Erdély visszacsatolása után az országos mu-tatószám 6 2 - r e csökkent. 1941-ben 465 volt a betöltetlen orvosi állások száma. A honvédelmi törvény alapján keresztény orvosokat rendeltek ki Budapestről és a nagyobb városokból községi orvosoknak. Gondoskodni kellett a kisegítő or-vosokról, kórházi alorvosokról és segédorvosokról is.

Az orvoshiány pótlására Johann Béla államtitkár azt javasolta, hogy az or-vostanhallgatók a hatodik, gyakorlati évet már előbb, részletekben végezzék el. Az ún. famulusi szolgálat már a harmadik év végén kezdődnék, a nyári és a karácsonyi szünidő alatt.

A szegedi orvosi kar másban látta az orvoshiány okait, pl. Veress Elemér az orvosok csekély díjazásában. Az orvosi fizetések rendezését sürgette, és az or-vosoknak az OTI-ban és más biztosító intézményekben tapasztalt lealázó helyzetét bírálta. Segédorvosi állásra —mutatott rá— azért is kevés a pályázó, mert tilos a nősülés és a magángyakorlat. Gellért Albert szerint az orvostanhallgatóknak és a szigorló orvosoknak háborús szolgálatával az állam súlyosbítja a helyzetet. Kulcsár Ferenc szerint a fiatal orvosok nagy része azért nem megy vidékre, mert nincsenek orvosi lakások.

A Délmagyarország 1941. december 7 - i számában több professzor nyilatko-zott az orvoshiány okairól. Hangsúlyozták, hogy a gyakorlati képzéshez szükséges tudományos segédszemélyzet létszáma is erősen megcsappant. A szegedi egyetemen még mindig a díjtalan állás volt jellemző. A kicsiny ösztöndíjak miatt aki tudott, állásba ment. Ez a képzés minőségében is nagy gondot jelent.

A 96 000/1942. IV. 2. VKM sz. rendelet az ellenérvekkel szemben is a gyakorló orvosnövendéki /famulusi/ szolgálatról és az egészségvédelmi in-tézményekben teljesítendő gyakorlatról intézkedett. A szegedi klinikák és in-tézmények a következő számban vállalták a famulusok képzését: bonctan 1, élettan 1, közegészségtan 2, gyógyszertan 2, belgyógyászat 5, diagnosztika 2, sebészet 5, nőgyógyászat 4,bőrgyógyászat 2, gyermekgyógyászat 4, e lme-ideggyógyászat 2. Nehézséget okozott az önköltséges III. osztályú ellátás és az ingyenes lakás, hiszen sok klinikán még a kinevezett orvosok elhelyezésére sem volt mód. /125/

A tanulmányi idő lerövidítésével járó famulusi szolgálat, majd 1944-ben és 1945-ben az egyetemi tanulmányok „gyorstalpaló" befejezése sok olyan hallgató-nak adott orvosi diplomát, akik hiányos tárgyi felkészültségükkel nem ütötték meg

62

a kívánt mértéket. Ez a színvonalcsökkenés okozta, hogy némely államok nem tekintették érvényesnek a magyar egyetemek által kiadott orvosi diplomákat. Anglia már 1944-ben sem ismerte el, az Egyesült Államok és Svájc 1946 nyara óta. A magyar egyetemek tekintélye néhány év alatt nagyot esett a külföldi előtt.

63

GYÓGYSZERÉSZKÉPZÉS

A 32 900/ 1940. VKM sz. rendelet a gyógyszerészhallgatók egyetemi képzését az 1941/42. tanévtől két évről négyre emelte. Az érettségizett fiatal gyógyszertári gyakorlat nélkül közvetlenül iratkozhatott az egyetemre, ahol az első két évben továbbra is a matematikai és természettudományi karon, a következő két évben pedig az orvoskaron történt az oktatása. Az első év lehallgatása után egy év gyógyszerészi gyakorlat következett, és csak ezután lehetett folytatni az egyetemi tanulmányokat. A gyakorlat letöltését tiszti főorvos bizonyítvány igazolta, és ennek alapján vezette be az orvostudományi kar dékánja később, záradékként az ok-levélbe.

Az egyetem négy évfolyamának elvégzése után —amelynek tárgyai most már 11-ről 24-re, a kötelező vizsgák száma pedig 8-ról 2 1 - r e emelkedtek— a hallgató megkapta az oklevelet, amely önálló gyógyszerészi munkára jogosította. Csak további egy év gyakorlati idő letöltése után vált gyógyszertár önálló vezetésére j o -gosulttá. A reform végrehajtása során a megnövekedett laboratóriumi képzés bővítést és tanszék szervezését tette szükségessé. /126/

A gyógyszerészképzés ügyeit a két kar tanáraiból és szigorlatoztatási joggal felruházott előadóiból alakított Gyógyszerészképzés Karközi Állandó Bizottság tár-gyalta, mely javaslatot tett az illetékes kar dékánjának, aki a kari ülés határozata alapján döntött.

Az első két év képzésének természettudományi alapú jellege volt, a következő két évben pedig a szaktárgyakat hallgatták a gyógyszerészjelöltek. Az új tanterv olyan tartalmi változásokat vezetett be, amelyekkel a gyógyszerészi diplomát az or-vosi és vegyészi oklevéllel emelte azonos értékűre, és ezzel a végzett gyógyszeré-szek az egyre fejlődő gyógyszeriparban megállták a helyüket. Ezt formailag is kifejezésre juttatta, hogy ezután már nem az orvoskar dékánja, hanem az egyetem rektora adta ki a gyógyszerészek diplomáját is.

Az új tanterv a gyógyszerészi szaktárgyak óraszámát jelentősen megemelte, és bővítette az ezeket alapozó tantárgyak körét is. A korábbi morfológiai— rendszer-tani irányzat helyébe az anatómiai— élettani irányzat lépett az oktatásba. A rendelet növelte az orvosbiológiai tárgyakat, hogy gyógyszerszakértő gyógyszerészeket képezzenek ki. /127/

A Szegeden 1940-től 1944- ig kiadott gyógyszerészi és gyógyszerészdoktori oklevelek száma: /128/ Tanév gyógyszerészi gyógyszerészdoktori

oklevelet nyertek száma 1940/41 1941/42 1942/43 1943/44

20 64 43 34

1 4 5 6

Összesen 161 16

64

AZ EGYETEMI KLINIKÁI ÉS INTÉZETEI

Az új egyetem régi, ideiglenes jelleggel létesült klinikákat, intézeteket, valamint a legújabb, jól felszerelt Tisza - parti klinikasort és modern Dóm téri in-tézeteket vett át elődjétől. Részben ez, részben az újabb szükségletek és minisztéri-umi előirányzatok sok új létesítmény tervét vetették fel, melyek a háborús körülmények miatt nem valósulhattak meg.

Treer József a fü l - orr- gégészeti intézet felállítását úgy oldotta meg, hogy a sebészeti klinika ágylétszámán felül a fül- orr- gégebetegek és operáltak részére 25 ágyat állított be. Rávnay Tamás nemibeteg gondozó intézet felállítását javasolta /129/. A nemibetegek száma Szegeden is sürgette ilyen gondozó felállítását, amellett az egyetem nagy anyagot kaphatott volna a kutatómunkához, és az or-vostanhallgatók alaposabb kiképzési lehetőségét is lehetővé tette volna. A terv végül is nem valósult meg.

1941. október 29 -én javasolta a kar gyermek - tüdőgondozó intézet létesítését. Magyarországon a nyílt gümőkórmegbetegedettek számára /60 000 nyílt tbc eset/ csak egyharmadnyi ágy állt rendelkezésre. A szakorvos is kevés volt /146/ és ebből csak 43 működött vidéken. Bár Szegeden az országosnál is rosszabb volt a helyzet, a javaslat nem valósult meg.

Felmerült radiológiai intézet létesítése is, minthogy Lord Rothermere ajándékából már 1932-ben hozzájutott az egyetem korszerű géphez, de hasznosításáról csak a női klinika gondoskodott, részben saját betegeinek kezelésében, részben a többi klinikának esetenként rendelkezésre bocsátásával.

Szeged polgármestere 1940 májusában átirattal fordult az egyetemhez a városi fürdő átalakításával kapcsolatban. Az orvostudományi kar 1941. május 2 9 - i jegyzőkönyvi véleményezése szerint a jelenlegi városi fürdőépület még nagyobb átalakítások árán sem alkalmas modern gyógyfürdő céljaira. A korszerű gyógyfürdő és az ezzel kapcsolatos reu'makórház, hullámfürdő csak új építkezéssel megoldható. A fürdőre alkalmasnak a Stefánia parkot jelölték meg, a fürdő kórházi osztályát, szanatóriumi részét a Hungária Szállóban javasolták.

A Délvidékkel megnőtt a klinikai férőhelyigények, új klinikaépületek építésének szükségessége. A kar a következő építési sorrendet állapította meg: 1 / ideg— és elmekórtani klinika 2 / bonctani épület 3 / szemészeti klinika elkülönítő 4 / belgyógyászati tüdőbeteg pavilon 5 / szülészeti és nőgyógyászati elkülönítő pavilon.

Tervek készültek, sok volt az ígéret, sőt nagyobb összegeket is letétbe helyeztek a háborús időszakban, mégsem valósulhattak meg. Új feladatot jelentett légiriadó esetén a klinikák elsötétítése, a kórtermek kiürítése és a betegek bom-babiztos óvóhelyre költöztetése. Ugyanakkor a nőgyógyászati klinikán a folyosókon kelleti elhelyezni a szülő nőket, midőn Szeged külterületén a szülések negyeue, a tanyavilágban pedig négyötöde szakszerű segítség nélkül folyt le. A klinika ágy-

65

hiány miatt küzdött éjjeli telefonszolgálattal, mentőszolgálattal, terhesrendeléssel. Ezért a bábaképzést bővítették. A régebbi 16 -20 növendékkel szemben 1942-ben már 40 növendéket vettek fel a bábaképző tanfolyamra, felét Bácskából. Ágyhiány miatt súlyos sebészeti betegek nem kaphattak klinikai ápolást. A képviselőház 1940. október 10- i ülésén elhangzott Szögi Géza képviselő hozzászólásában:

„Szörnyű fényt vet erre a rendszerre az a megdöbbentő közlés, amelyet a múltkor a sebészkongresszuson az egyik vidéki sebészprofesszor tett nekem arról, hogy a múlt esztendőben az ő klinikáján is túllépték a hitelkeretet és hiába magyarázta, hogy a vidéki egyetemen nem úgy van, mint Pesten; az oda behozott beteget neki el kell látnia. Azt a kilyukadt vakbelest nem küldheti vissza a tanyára meghalni, neki minden sérültet el kell látnia, nem küldheti a kórházba, mint ahogy ezt itt Budapesten teszik. A magas számvevőségi tisztviselő azt mondotta: A pro-fesszor úr minden betege meghalhat, de a hitelkeretet túllépni nem lehet."

A városi kórház sebészeti osztályán 66 ágy volt, ebben 72 beteg feküdt. Hat ágyban ugyanis ké t -ké t beteg gyermeket helyeztek el. A zsúfoltság miatt sürgős esetekben csak úgy tudtak új beteget felvenni, hogy a nem súlyos betegeket hord-ágyra fektették. A sebészeti klinikán ugyanakkor 120 betegágy volt, de a kórtermek egész sora üresen állt, mert 50 ágy használatára nem jutott pénz.

A háború nem kímélte a klinikai épületeket sem, mert a katonai célpontnak számító vasúti híd .tövében voltak. 1944-bén a gyermekklinikát bomba döntötte romba, a szemészetit is bombázás tette használhatatlanná. A sebészeti és a bőrgyó-gyászati klinika erősen megrongálódott. Bomba hullott a szülészeti klinika kertjébe is, megrongálódott a tetőzet, ajtók kiszakadtak, ablakok betörtek, az épület déli oldalán kórtermek váltak használhatatlanná. A szüléseket a légoltalmi óvóhelyen berendezett szülőszobában vezették le. /129/

Az egyetem klinikáin hivatásos ápolónőképzésen kívül a háborús események következtében megnövekedett feladatok, a sebesült és beteg katonák ellátására a Vöröskereszt önkéntes ápolónőképző tanfolyamának is helyet adott.

A bombakárok következtében előállott helyzeten tartalékklinika létesítésével próbáltak enyhíteni. Szeged - Alsóközponton /a mai Mórahalmon/ a Szent László Egészségházban 1944 szeptemberében szerelték fel a 110 ágyas tartalékkórházat. 25 ágya csecsemő és gyermek, 25 ágya fertőző és belbetegek részére, 15 ágy nőgyó-gyászati és szülészeti betegek, 15 ágy idegbetegek és 1 0 - 10 ágy sebészeti, bőrgyó-gyászati és szemészeti betegek elhelyezésére szolgált. A betegeket a Szegedi Gazdasági Vasút külön, a klinikák részére fenntartott, olajfűtésű teherkocsijában szállították ki. Ugyanígy szállították ki az élelmet, a gyógyszereket, a jeget. A külön vagon délben jött be Alsóközpontról, és este indult vissza. 1945 végén a tar-talékkórház tanyai szülőotthonná alakult át. /130/

66

EGYESÜLETEK

Az ifjúság egyesületi életében az új egyetem úttörő és példamutató szerepet vállalt. Az egyetemi hallgatóság egységes megszervezésével már korábban kísér-leteztek /pl. MEFOSZ, 1928-ban/ , de a különféle politikai szervezetek és érdekeltségek igyekeztek az ifjúságot a maguk céljainak szolgálatába állítani. Az egyetemen kívüli tényezők vezetése alatt álló egyesületek nem adhatták meg a hall-gatóknak az igazi szervezeti életet, mert elvonták a diákságot természetes talajától, az egyetemtől. Szent-Györgyi Albert irányításával és rektori segítségével Szegeden indult el a diákegység megvalósítása, még ha ezt nem is nézte j ó szemmel a jobboldali politika.

Az új rektor abból indult ki, hogy a professzornak együtt kell munkálkodnia, együtt kell élnie az ifjúsággal. Módot kell teremteni, hogy a diák az egyetemen otthont találjon, ott ne csak tanuljon, hanem szórakozzék is. Önálló társadalmat alkosson, amelyben megtanulja az emberi együttélés szabályait, a bajtársi szellemet, a fegyelmet és az önzetlen együttműködést. Ehhez az kellett, hogy az egyetem ne csak rideg tantermek, könyvtárak és laboratóriumok sora legyen, hanem a diákság a professzorokkal együtt baráti közösséggé, nagy családdá forrjon össze.

A Fiatalok c. lapban nyilatkozott a Magyar Egyetemi és Főiskolai Hallgatók Országos Szövetsége /MEFHOSZ/ szegedi csoportelnökének: „Akarom, hogy az ifjúság mentalitása megváltozzék, akarom, hogy ne alázkodó embereket lássak magam körül, hanem öntudatos fiatalokat, akik tisztában vannak azzal, hogy kik, milyen hely illeti meg őket az élet és a társadalom bármely vonalán. Támogatok minden olyan törekvést, amely az ifjúság minél teljesebb öntudatosítását, egységesítését és összhangját szolgálja..." /131 /

A tervezgetéseket gyors megvalósításra készítette Szőllősi /Naszluhácz/ Jenő makói gyógyszerész, nyilas képviselő parlamenti interpellációja. Támadása nagy felháborodást keltett a szegedi egyetemi hallgatóság körében. Küldöttség kereste fel a rektort, és hamarosan, 1940. december 13-án megalakították az egységes egyetemi ifjúsági szervezetet, a Szegedi Egyetemi Ifjúságot /SZEI- t / .

Az alakuló ülésen a rektoron kívül olyan tekintélyes professzorok is jelen voltak, mint Sík Sándor, Banner János, Greguss Pál, Veress Elemér, Batizfalvy János, Kramár Jenő.

Első feladat volt: otthont adni a hallgatóságnak. A központi egyetem második emeletén, ahol a szünetelő jogi kar előadótermei voltak, néhány fal fölhúzásával, átjárók kibontásával készültek a diákklub helyiségei: olvasóterem, társalgó, játék-terem, asztalitenisz szoba, büfé. A diákok itt egymás között zavartalanul élhették diákéletüket, szórakozhattak, vitákat rendezhettek, készülhettek és olvashattak, meghitt és meleg közösség fejlődhetett ki közöttük.

A diákklub fölszerelésére az egyetemnek nem volt fedezete. A város ötezer pengője mellett Back Bernát felsőházi tag kétezer pengővel járult hozzá. 1941. már-cius 15-én a diákklub ünnepélyes megnyitásán Back Bernát is részt vett, sőt aznap este más adományozókkal együtt ő is szerenádot kapott a hálás ifjúságtól.

67

A jobboldali lapok éles támadást indítottak a „szegedi diákbár", a „vitaminbár" és a rektor ellen a zsidó támogatások /Back Bemát, Traub Béla és má-sok/ miatt, és támadták az új egyesület baloldali, demokratikus szellemét.

A SZEI munkájáról az 1941 májusában induló és 1944 februáijáig megjelenő Szegedi Híd című diákújság ad képet. A név jelképes: „A Híd embereket, közösségeket, felekezeteket, társadalmi osztályokat, népeket köt össze.. .Híd akar a Szegedi Egyetemi Ifjúság lenni" — szól beköszöntője.

A lap fő jellemzője, hogy egyetemi hallgatók írták, sőt szerkesztették és adták is ki. Minden számban olvasható egy professzor cikke is. Érdeklődésük előterében az ifjúságot érintő problémák, az egyetem reformja, diákszociális kérdések, az ifjúsági szervezet ügyei állnak. Közöltek híreket az egyetem életéről, kulturális és sportrendezvényeiről, a központi egyetemen, majd a Szukováthy /ma Ady/ téri egyetemen berendezett diákklubról.

A Szegedi Híddal egyidőben, 1941 júniusában jelent meg a matematikai és természettudományi karon is oktató Szent-Györgyi professzor kezdeményezésére a Phlogiston című vegyészlap is. Bevezetőjét Szen t -György i írta a természettudományos oktatásról, mint a kor egyik legégetőbb kérdéséről. A decemberig megjelent három szám beszámolt a vegyészhallgatócsoport munkájáról, valamint a végzett yegyészek elhelyezkedési gondjairól. Tudományos dolgozatok is helyet kaptak a lapban, pl. Straub F. Brúnó, Grassely Gyula, Laki Kálmán tanulmányai. Nem hiányoztak a vidám, ötletes, tréfás történetek sem, amelyekhez különösen a laboratóriumi élet kínált témát. /132/

A humán műveltségi beállítottságú Szegedi Hídnak a Phlogiston nemcsak ter-mészettudományi érdeklődésű kiegészítője, hanem ellentétpáija is lett. Mindemellett az orvos— és gyógyszerészhallgatók is írogattak a Szegedi Hídba. A Gyógyszerészek Lapja 1942. április 1-jei számának ismertetője egyenesen „gyógyszerészlapnak" minősíti: „A Szegedi Híd talán az egész ország egyetlen íz ig-vér ig egyetemista lapja. Átlapoztam, s mintha valami gyógyszerészlapot vet-tem volna kézbe. A lap szerkesztői, munkatársai, írói közül nagyon sokan ismertek a gyógyszerész ifjúsági körökben. Itt van elsősorban Kristó Nagy István, a lap szerkesztőbizottságának elnöke, Rácz György szegedi „Rákóczi" vezér.. .Balogh Bodor Egon budapesti „Rákóczi" vezér...Borbély László rákóczista bajtárs, állandó munkatárs...a hölgyek közül Vida Szűcs Edit képviseli a gyógy szerészeket... büszke voltam, hogy ilyen ifjúságunk van, mely példát mutatóan vesz részt nemcsak a gyógyszerész munkában, hanem az egyetemi ügyek irányításában i s . . . "

A SZEI tagozódása szakosított volt: 1/ Orvostanhallgató csoport. 2/ Gyógyszerészhallgató csoport. 3/ Vegyészhallgató csoport. 4/ Tanárjelölt csoport.

Emellett a karok és szakok szerinti csoportosításon kívül a hallgatók érdek-lődési körének megfelelően különféle munkaközösségekben tevékenykedtek:

1/ Magyarságismereti munkaközösség. 2/ Énekkar.

68

3/ Magyar szó munkaközösség. 4/ Tisztképző cserkészcsapat. 5/ Művészetkedvelők munkaközössége. 6/ Fotókedvelők munkaközössége. 7/ Sport munkaközösség: SZEAC. 8/ Vallási munkaközösségek /Mária Kongregáció, Bethlen Gábor Kör, Luther Szövetség stb./

A SZEI tagsága önkéntes volt, de a Szent-Györgyi utáni időszakban már csak keresztény hallgatót vettek fel: a nagyszülőkig kellett igazolniuk származásukat. Nem lehettek tagok szerb hallgatók sem, akik szerb egyetemekről kerültek Szegedre.

Alig múlt el nap, hogy a szegedi egyetemi hallgatók űj egyesülete ne szerepelt volna a magyar sajtóban. A legnagyobb országos visszhangot a mindhárom kar hallgatóiból alakult Színjátszó Társaság nagysikerű Hamlet - előadása keltette.

„A mi Hamlet előadásunk nem egyszerű műkedvelősdi játék-nyilatkozta a rektor az Új Idők riporterének. Itt arról van szó, hogy egy csoport fiatalember összeáll, megtanul önzetlenül, önként vállalt fegyelemmel működni. A saját felelősségére végzett közös munka a legjobb nevelője a fiatal léleknek. Az ilyen munka neveli emberré az embert. . .A Hamlet előadásában résztvevő diákok lelkük-ben olyan értékeket fognak az egyetemről magukkal vinni, amilyeneket semmiféle katedrai előadás nem tud nekik nyújtani. . ." /133/

Országos sikere lett a szegedi Hamletnek, különösen miután a Nemzeti Színházban és Kolozsvárott is bemutatták a diákszereplők. A jobboldali támadások csak akkor kezdődtek, mikor a rendező Horváth István és a Gertrúd királynő szerepét játszó Tóth Kata 1941. október 18-án öngyilkosságot követett el. A tá-madások az egyetem új szelleme ellen irányultak, holott a tragédia alapja a fasizmus volt. A két szerelmes házassága elé az 1941. évi zsidótörvény gördített el-háríthatatlan akadályt.

A kettős öngyilkosság ürügyén az űj rektor, Kogutowicz Károly már másnap a SZEI vezetőségéhez^ intézett levelében megszüntette a Színjátszó Társaság működését. Majd ifjúsági nagygyűlésen lépett föl a Szent-Györgyi idejének SZEI-szel leme és a professzor ellen. Nyíltan megtámadta a Nobe l -d í j a s tudóst, rektorelődjét, most helyettesét, a prorektort.

Bár Szent - Györgyi professzortársai világnézeti állásfoglalásban korántsem voltak egységesek, dicséretükre szolgál, hogy a jobboldali rektorral szemben egységesen foglaltak állást. Kogutowicz ellentétbe került az egyetemi tanáccsal, ezért nem tehetett mást, 1942. június 28 -án lemondott rektori tisztségéről. Lemondását Hóman Bálint kultuszminiszter nem fogadta el. Ennek következménye a magyar egyetemek történetében egyedülálló esemény volt. Az egyetem tanácsának tagjai egyhangúlag lemondtak tisztségükről. így a rektor a választott testület mellőzésével egyedül volt kénytelen irányítani az egyetemet.

69

ANTISZEMITIZMUS

Az antiszemita támadások az új egyetemen is elsősorban az orvostudományi kar ellen irányultak, különösen a második zsidótörvény /1941. 15. tc./ után. Korábban a numerus clausus alapján a hallgatók összetétele miatt zúgolódtak, most már az egyetem oktatói és alkalmazottai ellen is szót emeltek. Sajtóban, diák-gyűléseken, szóban, írásban az egyetem zsidóktól való „megtisztítását" követelték. Jellemző erre a tanács 1942. május 2 6 - i ülésén felolvasott névtelen levél: „ . . . a zsidó szellem ártalmára van a keresztény erkölcsre, az őskeresztény fiatalság-ra. . .Mikor minden vonalon z. vezető helyeken zsidótalanítás történik, akkor itt Szegeden, Civitas Solis városában, még mindig zsidófajúi zsidó származású egyetemi professzorok tanítják, nevelik, oktatják, akiket féltjük a zsidó szellemtől ott a klinikákon...féltjük őket attól, a zsidó környezettől, ahol nemcsak a vezető professzorok zsidók, de zsidó származású a felesége is, az adjunktusok is zsidó

^származású nőket vettek feleségül." /134/ A jegyzőkönyv szerint hozzászólás nélkül vették tudomásul a levél tartalmát,

mert „névtelen levelekkel az Egyetemi Tanács nem foglalkozhat". Hosszú idő után 1942 márciusában ismét tüntetett az egyetemi ifjúság. A tün-

tetés a sebészeti klinikán kezdődött. Az orvostanhallgatók tiltakoztak három zsidó származású délvidéki orvostanhallgató felvétele miatt. Mintegy százan vonultak a Dóm térre, hogy az ottani intézetekben lévő hallgatókat csatlakozásra szólítsák fel. A vegytani intézetekben előadások folytak, és a hallgatók nem csatlakoztak a tün-tetőkhöz, akik Kogutowicz rektortól memorandumban kérték, hogy távolítsák el az egyetemről ne csak a három medikust, hanem a többi zsidó hallgatót is, vagy legalább lássák el őket sárga karszalaggal. Bocsássák el az egyetem zsidó tisztviselőit is.

Az egyetem tanácsa nem tudott ellenállni a felülről is támogatott követeléseknek. A három hallgató felvételét megsemmisítette, a zsidó hallgatóktól minden kedvezményt megvont. Az országban egyedülálló határozatot hozott: a j ö v ő tanévtől egyáltalán nem vesz fol zsidó hallgatót.

A SZEI lapja, a Szegedi Híd 1942. júniusi számában Strauss - Nyikos Gyula elnök a címlapon Mannerheim tábornokot köszöntötte díszdoktorrá avatása alkalmából, majd a szegedi diáktüntetések részletes leírását adta a Numerus clausus iuderoum c. cikkében.

A német megszállás után sorra jelentek meg á minisztérium intézkedései a zsidóság kiszorítására és megbélyegzésére. Az 56 278/1944. IV. 1. VKM sz. ren-delet a 25%-os zsidó származásúaknak is előírta a sárga szalag viselését. A szegedi orvosi kar nem azonosította magát a hivatalos intézkedésekkel, és 1944. április 19-én határozatot hozott: „Mint a szegedi Horthy Miklós Tudományegyetem Orvostudományi Karának e.i. dékánja igazolom, Karunknak folyó hó 13- i kari értekezletén hozott ama megállapodását, amely szerint Karunk az egyetemi in-tézeteket és klinikákat nem tekinti nyilvános helynek.

70

Fenti megállapodásból következik, hogy az 1941. 15. t. c. hatálya alá eső egyetemi alkalmazottak az intézet, illetőleg klinika falain belül a megkülönböztető jelvényt nem viselik." /135/

Az első volt Magyarországon Szeged egyeteme, mely a kormányzó 1944. október 15- i szózatának értelmében törölte a németek által ránk kényszerített zsidóellenes intézkedéseket, s mindenkit felvett az egyetem polgárai közé, aki az általános feltételeknek megfelelt.

71

ÜLDÖZÖTT PROFESSZOROK

1944. április 5 - é n Szegeden is hatályba lépett a rendelet, a sárga csillag viselése. Három világhírű szegedi tudóst, Puijesz Bélaát, Rusznyák Istvánt és Riesz Frigyest is erre kötelezték. A professzorok mentesítésük végett kérvényt írtak Jaross Andor belügyminiszterhez. Hivatkoztak az 1918 után a kolozsvári Ferenc József Tudományegyetemen tanúsított hazafias magatartásukra. Purjesz Béla és Rusznyák István kérelmének támogatására az orvostudományi kar tanárai is küldtek levelet a belügyminiszterhez. Miután felsorolták a két professzor általános emberi, nevelői, oktatói és tudományos érdemeit, érvelésüket így fejezték be:

„A szegedi egyetem orvostudományi karának tagjai személyes barátságtól elvonatkoztatva is úgy érzik, hogy két ilyen kiváló egyetemi tanár és derék ember érdekében felszólalni, kérésüket támogatni nemcsak kartársi kötelesség, hanem ezen túlmenően emberbaráti és méltányos cselekedet is, hogy a két tudós orvosnak fel-sorolt rendkívüli érdemeik alapján legalább az az elbánás biztosíttassák, ami azok-nak jár, akik megkülönböztető jel viselésé alól mentesítve vannak." /136/ A levelet Vidákovits Kamilló ,Ditrói Gábor, Baló József, Rávnay Tamás, i f j . Jancsó Miklós, Kanyó Béla, Ivánovics György, Veress Elemér, Szent -Györgyi Albert, Kramár Jenő, Gellért Albert, Batizfalvy János, Kulcsár Ferenc, és Dávid Lajos írta alá.

Riesz Frigyes mellett a matematikai— és természettudományi kar professzorai emeltek szót.

Purjesz Béláért május 14-én Meskó Zoltán ny. orvostábornok vitézi székkapitány, felsőházi tag is közbenjárt a főispánnál. Május 17-én az orvosi ka-mara elnökeként is kérelmezte, hogy a professzort hagyják meg lakásában, ne kell-jen a gettóba bevonulnia. /137/

Tóth Béla helyettes polgármester helyt adott a sokféle irányból jövő kérésnek. Május 31 -én polgármesteri utasítás jelent meg: „Puijesz, Rusznyák és Riesz egyetemi tanárok jelenlegi teljes lakásukban—további intézkedésig— bennmaradhatnak. így határoztam, mert az engedélyhez a belügyminisztériumból a főispán úr közbenjárása folytán előzetes jóváhagyást nyertem." /138/

A főispáni, a polgármesteri hivatal és a karhatalom képviselőiből alakult ún. hármas bizottság 1944. június 2 0 - i ülésén a rendőrkapitányság vezetője bejelen-tette, hogy Puijesz Béla és Rusznyák István ügyében Molnár Zsigmond belügyminisztériumi titkártól telefonrendeletet kapott kapott, ezért úgy döntöttek, hogy meghagyják őket továbbra is lakásukon. Riesz Frigyes ügyét június 2 3 - á n déli 12 óráig függőben tartották: „Ha addig nem érkezik meg a mentesítése, be kell vonulnia a táborba." /139/

Június 24-én a szegedi rendőr-főkapitányság a vidéki rendőr-főkapitányságtól telefonrendeletet kapott. Eszerint Puijesz Béla, Rusznyák István, Riesz Frigyes és Sík Sándor egyetemi tanárok, továbbá Gönczi Pál egyeteriű gondnok, igazgatóhelyettes „lakásukon meghagyandók"; ha gettóban vannak, haza kell őket engedni régi lakásukba. Csillagot viszont kötelesek viselni. „Ez az

72

intézkedés ideiglenes jellegű, ügyük elintézése felülvizsgálat alatt áll a belügyminisztériumban, ahonnan igazolványt fognak kapni." /140/

A hármas bizottság ülésén, június 26 -án , ismét tárgyalták ügyüket. Úgy határoztak, hogy ha a belügyminisztertől ellentétes intézkedés nem jön, mentesítést kapnak. /141/

A bizottság június 2 8 - i ülésén már csak Puijesz Béla és Rusznyák István neve szerepelt. A rendőrség vezetője bejelentette, hogy a két egyetemi tanár már a gyűjtőtáborban van. Keresztes Andor rendőrtanácsos július 1 - j e i jelentése szerint a német politikai rendőrség /Gestapo/ szállította el őket. /142/

Az V. kerületi csendőrkapitányság azt közölte a bizottsággal, hogy a németek már elszállították a professzorokat a táborból. Tukats Sándor főispán egyetemi magántanár ezért kiszabadításuk érdekében a belügyminiszterhez fordult. /143/

A két szegedi professzort végül sikerült megmenteni. A deportáló vonatról való leszedésüket Gergely Miklósné így mondta el: "Rusznyák István és Puijesz Béla június 2 8 - á n azzal a transzporttal mentek, amellyel mi, és az előttünk lévő vagonban voltak. Strasshofban kiáltották a nevüket, és egy fekete autóval visszavitték őket." /144/

Riesz Frigyes és Puijesz Béla szegedi lakásán, Rusznyák István és Sík Sándor pedig Budapesten érte meg a háború végét.

Az üldözött szegedi professzorok mellett kiálló Szent-Györgyi Albert is a rendszer üldözöttje lett.

„Nem én kezdtem el politikával foglalkozni —írta 1963-ban megjelent önéletrajzában.— A politika behatolt az életembe, és amikor könyveket égettek, és üldözték zsidó barátaimat, nekem igent vagy nemet kellett mondanom. Én nemet mondtam." /145/

1942- tői a fasizmus ellenes polgári ellenállás egyik vezéregyéniségévé vált, a demokratikus Magyarország miniszterelnöki posztjának várományosa. 1942 tavaszától részt vett az ellenállási mozgalomban. 1943. február 7 - é n Isztambulban kapcsolatba lépett az angolszász hatalmakkal Magyarországnak az imperialista háborúból való kiugrásának előkészítésére. Április 7 - é n , amikor megkezdődtek a tárgyalások Hitler és Horthy között, Hitler már tudott a titkos küldetésről, és Szent-Györgyi kiadatását követelte. Széles körű jobboldali sajtótámadások, háziőrizet után 1944 tavaszán Szent-Györgyi professzor bujkálásra kényszerült. A Szálasi - puccs után a svéd követségre menekült, de ott sem maradhatott, mert Hitler el akarta raboltatni. Tovább kellett bujkálnia 1945. január 10- i megmeneküléséig. /146/

73

HÁBORÚS IDŐSZAK

A háborús időszak nemcsak a fejlesztési szükségletek elmaradásával, a bom-bázások okozta károk és működési nehézségek miatt érintette az egyetemet.

A honvédelemről szóló 1939. évi II. t. c. intézkedett a leventeképzésről és a testnevelésről. Eszerint minden férfi hallgatónak kötelező volt heti 3 óra leven-teképzés és egy óra testnevelés. Bár 1943-ban a katonaság átengedte egyetemi sportpálya céljára a Szukováthy téri pályát, a KEAC helyére lépő SZEAC /Szegedi Egyetemi Atlétikai Club/ már csak mérsékelt eredményekkel folytatta az . előző sportklub működését, mert a súlypont a leventeképzésre, a katonai előképzésre került át. A VKM 35 841/ 1940. sz. utasítása szerint A korszerű honvédelem kérdései c. tárgy heti 2 órában 2 féléven át kötelező volt a férfi hallgatók számára. A zsidó hallgatók ezen nem vehettek részt, helyette kisegítő előképzésben részesül-tek.

A famulusi rendszer bevezetésével a hallgatók katonai szolgálatának módján is változtatni kellett, ezért a honvédelmi miniszter 18 600/eln. 15. -1943 . sz. ren-delete szerint az I. évét végzettek május 15-től szeptember 3 0 - i g teljesítették első katonai szolgálatukat, a felsőbb évesek az oklevél megszerzése után egyhuzamban. /147/

A háború miatt egyre nagyobb számban vette igénybe a katonaság a klinikai ágyakat. A pécsi 4. hadtest parancsnokság 1944 szeptemberében értesítette a kart, hogy a honvédség részére 170 ágyat lefoglal, s az ágylétszám további 5 0 % - á r a tart igényt. /148/

A sebesült és beteg katonák elhelyezése, ápolása a zsúfoltság és személyzet hiánya miatt gondot okozott.

Az oktató személyzet a hallgatókat is bevonta a légoltalmi feladatok el-látásába. A hallgatók a nyári szünetekben önkéntes munkatáborokban szintén végeztek honvédelmi munkát. A gyógyszerészhallgatók Rákóczi Bajtársi Egyesülete 1944. március 11-én karhatalmi szakaszt Tétesített. Hasonlók már működtek a bu-dapesti, kolozsvári és pécsi egyetemen. A professzorok elsősorban a légoltalmi feladatok ellátását várták az új alakulattól. A Vallás— és Közoktatásügyi Minisztérium 1944 áprilisában értesítette az egyetemet, hogy a honvédelmi miniszter a hallgatókat a szünetek alatt honvédelmi munkára veszi igénybe.

A Budapesti Közlöny 1944. április 13-i számában megjelent a VKM ren-delete a tanév idő előtti befejezéséről. Az intézetekben és klinikákon már cso-magoltak, várták a kiürítés elrendelését. Az 1944. szeptember 2 7 - én kelt miniszteri leirat szerint a szegedi egyetem anyagát —60 vagonnyit— a soproni M. kir. József Nádor Műegyetem épületébe kell szállítani.

Minthogy a fronton orvosokra, szanitécekre volt szükség, a minisztérium el-rendelte az orvoskaron nyári félév tartását. Az utolsó végzős csoport felavatása az óvóhelyen történt 1944. október 8 - án. Egy órával késeibb az utcákon megjelentek a kiürítésre felszólító plakátok. A felhívásokra mintegy 800, főleg szegedi illetőségű hallgató gyalogmenetben, esetleg kerékpárral Budapest és Baja irányába távozott el

74

Szegedről. A hallgatók részben egyetemi kötelékben, részben egyénileg menekül-tek, majd leventeként, katonaként a háború vihara szétsodorta őket. 7149/

A professzorok szeptember 7 - é n még a Szegeden maradás mellett döntöttek, de a miniszter a kiürítést felfüggeszteni nem volt hajlandó, ezért egyre többen hagyták él a várost. A klinikák előtt felállított ágyúk, az október eleji bombatá-madások, melyeknek több klinika áldozatul esett, az a híresztelés, hogy Szeged hosszú időre váltakozó harcok színtere lesz, a pánikszerű menekülés, a professzo-rokra is hatott. Mindhárom karról k é t - k é t professzor maradt Szegeden, az orvosin Puijesz Béla és Vidákovits Kamilló. Puijesz professzor vállalta a klinikák igazgatását. Minthogy a város kiürítésével kapcsolatos értekezletre az egyetemet elfelejtették meghívni, átadás nem volt, az egyetem dolgozói pánikszerű gyorsaság-gal hagyták el Szegedet.

75

AZ EGYETEM REKTORAI

1921- 1944

Tanév Rektor Prorektor

1921/22 Menyhárth Gáspár 1922/23 Pfeiffer Péter 1923/24 Veszprémy Dezső

Reinbold Béla 1924/25 Csengery János 1925/26 Riesz Frigyes 1926/27 Tóth Károly 1927/28 Reinbold Béla

id. Issekutz Béla 1928/29 Dézsi Lajos 1929/30 Győrffy István 1930/31 Kováts Ferenc 1931/32 Veress Elemér 1932/33 Schmidt Henrik 1933/34 Széki Tibor 1934/35 Kiss Albert 1935/36 Ditrói Gábor 1936/37 Erdélyi László 1937/38 Gelei József 1938/39 Ereky István 1939/40 Baló József 1940/41 Szent - Györgyi Albert 1941/42 Kogutowicz Károly 1942/43 Frőhlich Pál 1943/44 Kramár Jenő 1944/45 Koltay - Kastner Jenő /okt. 8 - ig Riesz Frigyes

Dézsi Lajos Menyhárth Gáspár Pfeiffer Péter

Reinbold Béla Csengery János Riesz Frigyes Tóth Károly Polner Ödön id. Issekutz Béla Dézsi Lajos Győrffy István id. Kováts Ferenc Veress Elemér Erdélyi László Gelei József Kiss Albert Ditrói Gábor Erdélyi László Gelei József Buza László Baló József Szent - Györgyi Albert Kogutowicz Károly Frőhlich Pál

76

A KAR DÉKÁNJAI

1921-1944

Tanév Dékán Prodékán

1921/22 Veszprémy Dezső Lechner Károly Davida Leó

1922/23 Reinbold Béla Veszprémy "Dezső 1923/24 Demeter György Reinbold Béla 1924/25 Veress Elemér Demeter György

Lőte József 1925/26 id. Issekutz Béla Veress Elemér 1926/27 id. Issekutz Béla Veress Elemér 1927/28 Szabó József id. Issekutz Béla

Veress Elemér 1928/29 Hainiss Elemér Szabó József 1929/30 Jankovich László , Hainiss Elemér 1930/31 Ditrói Gábor Jankovich László 1931/32 Jeney Endre Ditrói Gábor 1932/33 Baló József Jeney Endre 1933/34 Veress Elemér ^ Baló József 1934/35 Szent - Györgyi Albert Veress Elemér 1935/36 id. Issekutz Béla Szent-Györgyi Albert 1936/37 Miskolczy Dezső id. Issekutz Béla 1937/38 Rusznyák István Miskolczy Dezső 1938/39 Kramár Jenő Rusznyák István 1939/40 Ditrói Gábor Kramár Jenő 1940/41 Veress Elemér Ditrói Gábor 1941/42 Baló József Veress Elemér 1942/43 Gellért Albert Baló József 1943/44 Rávnay Tamás Gellért Albert 1944/45 Veress Elemér Rávnay Tamás

Puijesz Béla

INTÉZETEK

1921-1944

Általános Kór— és Gyógytani Intézet /1921 - 1936/ Közegészségtani és Kórtani Intézet / 1 9 3 6 - 1940/ Általános Kórtani és Bakterológiai Intézet / 1 9 4 0 - 1941/ Kórtani és Bakteriológiai. Intézet /1941-/

Szeged, Dóm tér 10.

Vezető:

Munkatársak: magántanárok:

tanársegédek:

gyakornokok:

laboráns:

altiszt:

Lőte József Jeney Endre mb. Jeney Endre Tomcsik József Purjesz Béla mb. Lőrincz Ferenc Ivánovics György

1921. okt. 9 . - 1927. aug. 31. 1927. szept. 1 . - 1928. aug. 10. 1928. aug. 1 1 . - 1 9 3 4 . júl . 18. 1934. júl . 1 9 . - 1936. jan. 29. 1936. jan. 30. - 1936. júl . 26. 1936. júl . 2 8 . - 1940. okt. 17. 1940. okt. 18.-

Rauss Károly, Vásárhelyi János

Barbie János, Bartók Watzek Ilona, Gáli Sándor, Hernádi Mihály, Nóvák Ernő, Veress Mihály, Vetró János, Vietorisz Kálmán

Czimmer Anna, Diczfalusy Egon, Dirner Zoltán, Engel Pál, Eöllős Zoltán, Erdős László, Fejér Gyula, Füsthy Ödön, Gagyi József, Gieszer Nándor, Gresz Béla, Kanyó Béla, Kary István, Kneffel Pál, Nagy Márton, Lamper József, Pál Endre, Sonkoly Kálmán, Thiry Lajos, Varga Zsigmond,

Pataki László

Kalaucsics Ferenc

80

Élettani Intézet /1921-/

Szeged, Dóm tér 10.

Vezető:

Munkatársak: magántanárok:

intézeti tanár:

tanársegédek:

gyakornokok:

Veress Elemér 1921. aug. 27 . -

altiszt:

Merényi Gusztáv, Rosztóczy Ernő, Szász Sándor Varga Lajos

Csinády Jenő

Borbola József, Szobonya Miklós, Varga Lajos, Vietorisz Kálmán, Zeyk Domokos

Bánki Mihály, Bátky László, Bordás Sándor, Csató Péter, Csiky László, Csurgay Mihály, Dér Béla, Flieg Ferenc, Györkey Ferenc, Gyóry Gyula, Leinzinger László, Mayer Dezső, Schneider Lajos, Szász Sándor, Turbucz Antal, Völgyessy Ferenc, Zsoldos Ferenc, Zsulyevich István

Szécsiné Elek Zsófia

Leird— és Táj bonctani Intézet Bonctani Intézet

/ 1921- 1934/35/ /1935/36- /

Szeged, Kossuth L. sgt. 40.

Vezető:

Munkatársak: magántanárok:

adjunktus:

tanársegédek:

Davida Leó Davida Jenő Kiss Ferenc Gellért Albert mb. Gellért Albert

1921. 1921. okt. 11. -1929 . márc. 25. 1929. szept. 1. -1934 . aug. 1. 1934. szept. -1936. júl . 27. 1936. júl. 28 . -

Botár (Brusz) Gyula, Gáspár János

Bacsich Pál

Bács Borbála, Battancs Lajos, Boros Sándor, Czáka Andor, Csonka István, Emyei István, Faragó Dénes, Gerzanits Pál, Münz Frigyes, Nagy István, Szabó Dénes

81

gyakornokok:

demonstrátorok:

Bácskai József, Barázs Gyula, Bartha Elemér, Bense Sándor, Bogdán József, Bőhm Borbála, Csabai Béla, Csendes Oszkár, Deák Ilona, Denk József, Dómján János, Drexler Miklós, Félegyházi Béla, Fischer Béla, Fizély János, Gellértné Mari Ágnes, Gottwald László, Győrffy Boldizsár, Hámori (Haller) Artúr, Kása Zoltán, Kopasz Ernő, Kuna Aladár, Nagysolymosy Ilona, Nagysolymosy Irén, Pap Gyula, Pálján Lajos, Pottyondi Lóránd, Pribék László, Szilágyi Pál, Szollár István, Szűts László, Szymicek Emanuella, Tapodi Dömötör, Vadas Klára, Veress Miklós

AntalFi István, Dávid Gábor, Eöllős Zoltán, Globits József, Hutter Károly, Máriavölgyi Péter, Milassin Gyula, Szablics Imre, Szabó György, Tamás Elemér, Tóth Viola

altisztek: Földházi János, Romhányi Mihály

Gyógyszerismereti Intézet Gyógyszertani és Gyógyszerismereti Intézet

Szeged, Dóm tér 12.

Vezető:

Munkatársak:

magántanár:

intézeti tanár:

tanársegédek:

gyakornokok:

id. Issekutz Béla mb. ifj. Jancsó Miklós

/ 1 9 2 1 - 1941/ /1941— /

1921- 1937 1937-

Dimer Zoltán

Tukats Sándor

Bay Ödön, Bordás Sándor, Csapó Árpád, Csapó Zoltán, Egyed Miklós, Leinzinger Mária, Lichtneckert István, Rákosfalvy Zoltán

Gosztonyi Kázmér, Háznagy András, Hofbauer András, Kovács Béla, Maross Tibor, Ravazdy István

82

Gyógyszertani Intézet Gyógyszertani és Gyógyszerismereti Intézet

/ 1 9 2 1 - 1941/ /1941- /

Szeged, Dóm tér 12.

Vezető:

Munkatársak:

magántanárok:

tanársegédek:

gyakornokok:

laboráns:

irodista:

altisztek:

id. Issekutz Béla ¡Q. Jancsó Miklós

Dimer Zoltán, Méhes Gyula

1921. okt. 9. -1937. szept. 1. 1937-

Bay Ödön, Bordás Sándor, Csapó Árpád, Csapó Zoltán, Delbl Ferenc, Egyed Miklós, ifj. Issekutz Béla, Juhász János, Leinzinger Mária, Lichtneckert István, Nóvák Ernő, Rákosfalvy Zoltán, Rejtő Kálmán, Végh Ferenc

Ágoston József, Bednár Ilona, Béres József, Bodrogi György, Borsi Ilona, Both Jolán, Botz Elek, Csefkó István, Drexler Etelka, Győry Gyula, Háznagy András, Hofbauer András, Imre Mihály, Kiss Kálmán, Knézy Jenő, Kotumya Mária, Kovács Béla, Kovács Júlia, Lovász Tibor, Nyári András, Páll Gábor, Ravazdy István, Schneider Lajos, Sohajda Gyula, Szabó László, Szabó Miklós, Szabó Szilárd, Szende Jolán, Szomolányi Gyula, Tranger József, Várady Károly, Várady Mária, Varga István

B. Kurai István

Bordás Sándorné

Batki Mihály, Görlichné Biczók Ágnes

83

Kórbonctani és Kórszövettani Intézet /1921- /

Szeged, Kossuth Lajos sgt. 40.

Vezető:

Munkatársak:

magántanárok:

tanársegédek:

gyakornokok:

laboráns:

labor assz.

irodista:

altisztek:

Veszprémy Dezső Balogh Ernő Jankovich László mb. Baló József

1921. okt. 9. -1924 . máj. 14. 1 9 2 5 - 1 9 2 7 1927 - 1928. febr. 20. 1928. febr. 2 1 . -

Bach Imre, Kálló Antal, Kassay Dezső, Korpássy Béla, Zacher Pál

Dubrauszky Viktor, Dudits Andor, Egyed Miklós, Gerlei Ferenc, Kis László, Kup Gyula, Lőrincz Ferenc, Mihálovits Sándor, Putnoky Gyula, Szacsvay István, Tamás Elemér, Zsák Antal

Aigner Károly, Andreidesz Antal, Antalfi István, Benkő Sándor, Csajághy (Dancz) Márta, Csapó Árpád, Degrell István, Dömösi Pál, Fórizs Ödön, Fraenkel Laura, Frőhlich Ottó, Gaál Sándor, Győrffy Boldizsár, Horváth Zsigmond, Joó Béla, Kolb Endre, Kormos József, Kovács Emő , Kubányi Ernő, Lányi György, Lovas László, Mester Gábor, Molnár Árpád, Mosonyi Márta, Panyik-Tóth István, Pálján Lajos, Popják György, Pottyondi Lóránd, Stangl Emő, Szacsvay István, Szigethy Béla, Szűts László, Takáts László, Vágvölgyi Ferenc, Vándor Ferenc, Vén Rezső

Horváth György

Holló Erzsébet, Kovács Ilona

Kucsera Margit

Csejtei Jenő, Czirok András, Farkas Ferenc, Tokán Mátyás

84

Közegészségtani Intézet Közegészségtani és Kórtani Intézet Közegészségtani Intézet

/ 1 9 2 1 - 3 6 / / 1 9 3 6 - 4 0 /

/1940- /

Szeged, Dóm tér 10.

Vezető:

Munkatársak:

magántanárok:

tanársegédek:

gyakornokok:

praeparator:

laboráns:

irodista:

altiszt:

Rigler Gusztáv Veress Elemér mb. Darányi Gyula Veress Elemér mb. Tomcsik József Purjesz Béla mb. Lőrincz Ferenc Kanyó Béla

1921. okt. 9. -1927. aug. 14. 1927. aug. 15. -1928. aug. 6. 1928. aug. 7. -1931. aug. 30. 1931. szept. 1. -1932. szept. 16. 1932. szept. 17. -1936. jan. 29. 1936. jan. 30. -1936. jül . 26. 1936. jűl . 28. -1940. okt. 1940. okt. 19.

Gaál András, Ivánovics György, Kanyó Béla, Vásárhelyi János

Bak Lajos, Barbie János, Bartók Watzek Ilona, Bodon György, Csegezy Géza, Gáli Sándor, Gözsy Béla, Hernádi Mihály, Jávor Zoltán, Nóvák Ernő, Papp Karola, Preysz Gyula, Simon Ákos, Székely Géza, Szomolányi Gyula, Tölcséry László

Büttner Károly, Drancsik Ferenc, Dunszt Ferenc, Erdős László, Ferenczi Endre, Fiam Béla, Füsthy Ödön, Herzsenyák Mihály, Kneffel Pál, Krompaszky Sarolta, Lamper József, Mucsi Terézia, Péterffy Gusztáv, Polgár Aranka, Réti Tivadar, Thiry Lajos, Vetró János, Waiser Ervin

Kelemen Margit, Schnitzl Gusztávné

Fazekas László, Marunák Pál

Rőth Margit

Bogár István

85

Orvosi Vegytani Intézet / 1 9 2 1 - /

Szeged, Dóm tér 8.

Vezető:

Munkatársak:

magántanárok:

tanársegédek:

gyakornokok:

asszisztensnő:

preparátor:

irodista:

altisztek:

Reinbold Béla Szent-Györgyi Albert

1921. okt. 9 . - 1 9 2 7 . dec. 10. 1928. okt. 1 . -

Annau Ernő, Banga Ilona, Gerendás Mihály, Laki Kálmán, Straub F. Brúnó

Gözsy Béla, Guba Ferenc, Huszák István, Maross Tibor, Mihalik Kálmán, Sófalvi Ida, Vietorisz Kálmán

Ambrus Pál, Bodrogi György, Lakiné Kézdi Erzsébet, Lovász Tibor, Mahr Igor, Mayer Dezső, Mórocz Jenő, Schneider Lajos, Varga Elemér, Völgyesy János Mágori Erzsébet, Soós Béla Sándorné

Kelemen Margit, Schnitzl Gusztávné

Zétényi Margit

Farkas András, Rózsa Antal, Zámbori András

Szövet— és Fejlődéstani Intézet /1921- /

Szeged, Kossuth L. sgt. 40.

Vezető:

Munkatársak:

magántanárok:

adjunktus:

tanársegédek:

Veszprémy Dezső mb. Davida Jenő mb. Kiss Ferenc mb. Gellért Albert mb. Gellért Albert

1921. okt. 9 . - 1 9 2 4 . máj. 14. 1924. okt. 11. -1929 . márc. 25. 1929. szept. 1. -1934 . aug. 1. 1934. szept. -1936 . jűl . 27. " 1936. jűl . 2 8 . -

Botár (Brusz) Gyula, Gáspár János

Bacsich Pál

Bács Borbála, Battancs Lajos, Boros Sándor, Czáka Andor, Csonka István, Ernyei István, Faragó Dénes, Gerzanits Pál, Nagy István, Schuller Sámuel, Veress András, Veress Miklós

86

gyakornokok: Bácskai József, Bőhm Borbála, Csabai Béla, Csendes Oszkár, Deák Ilona, Dómján János, Drexler Miklós, Félegyházi Béla, Fizély János, Gellértné Mari Ágnes, Gottwald László, Hámori (Haller) Artúr, Huszár György, Kása Zoltán, Kopasz Emő, Nagy Ilona, Nagy Mária, Nagysolymosy Ilona, Nagysolymosy Irén, Pap Gyula, Pálján Lajos, Pottyondi Lóránd, Pribék László, Szabó György, Szilágyi Pál, Sziráky István, Szollár István, Szűts László, Tapodi Dömötör, Vadas Klára, Várady Imre, Venkei (Wlasics) Tibor

demonstrátorok: Dávid Gábor, Eöllős Zoltán, Máriavölgyi Péter, Milassin Gyula, Tamás Elemér, Tóth Viola

Törvényszéki Orvostani Intézet /1921- /

Szeged Kossuth L. sgt. 40.

1921. okt. 9 . - 1925. jan. 20. 1925. jan. 20. - 1934. júl . 18. 1934. júl . 19.-

Vezető: Demeter György Jankovich László Baló József mb.

Munkatársak:

magántanár: Incze Gyula

intézeti tanár: Fazekas I. Gyula >

tanársegédek: Aszalós János, Knall János

gyakornokok: Bors Andor, Bertényi (Bruchter) Albert, Fodor Gyula, Frohlich Ottó, Károssy György, Konczwald Tibor, Kovács Gábor, Martzy István, Nagy József, Ottovay László, Strömpel Ilona, Szigethy Béla, Ürmössy Erzsébet

irodista: Bálint Mária, Bánky Laura, Peták Matild

praeparator: Gál Pál

altisztek: Fekete Miklós, Varga Illés

87

KLINIKÁK

1921-1944

Belgyógyászati Klinika /1921- /

Szeged, Erzsébet rkp. 15.

Vezető:

munkatársak:

rk. tanárok:

magántanárok:

tanársegédek:

gyakornokok:

irodista:

altisztek:

id. Jancső Miklós 1921- 1930. júl . 19. Puijesz Béla mb. 1930. jűl . 20. -1931 . júl . 27. Rusznyák István 1931. júl . 2 8 . -

Elfer Aladár, Engel Rudolf

Armentanó Lajos, Forfota Erich, Hámori (Haller) Artúr, Karády István, Korányi András, id. Kovács Kálmán, Kováts Ferenc ,Papp János, Szarvas András, Varga Lajos, Zárday Imre

Ajtay Gyula, Bentsáth Aladár, Benkő Sándor, Berkesy László, de Chatel Andor, Pogány István, Radványi Géza, Soóky Erzsébet, Szécsényi - Nagy László, Szenes Tibor, Tokai Lajos, Varga Sándor

Albeker István, Baráth László, Barbie Erzsébet, Csendes Oszkár, Csiszér Ferenc, Géher Ferenc, Gottwald László, Horváth Klára, i f j . Jancsó Miklós, Károssy György, Kiss Kálmán, Kovács György, Kubányiné Tóth Margit, Ladvánszky József, Lajos Sándor, Lippay Cecília, Markovich Anna, Matusovszkiné Leitner Margit, Novaszel Ferenc, Oláh Ferenc, Payr Zita, Praznovszky Gyula, Sáfár Sándor, Simon Irén, Sobó Géza, Stachler Ilona, Szél János, Sziráky István, Tantos József, Temesváry Ernő, Tóbiás István, Tompa Sándor, Toronyi Ottó, Tószöghy Aladár, Vas László, Weinmann Mária

Bánki Mária

Farkas János, Lengyel Jakab, Szombati György

90

Belgyógyászati Diagnosztikai Klinika /1931- /

Szeged, Erzsébet rkp. 15.

Vezető:

Munkatársak:

magántanárok:

intézeti tanár:

tanársegédek:

gyakornokok:

Puijesz Béla 1931. júl . 28 . -

Bach Imre, Lajos Sándor

Berkesy László

Becker András, Horváth Klára, Kopasz Ernő, Pribék László, Radványi Géza, Takó József, Tószöghy Aladár

Bálint Gyula, Buday Margit, Daka Mihály, Flieg Ferenc, Győrffy Boldizsár, Hoppál Mihály, Jász Tivadar, Mecsér Ferenc, Miskovits Gusztáv, Réti József, Stróbl Ferenc, Szabó Mihály, Varga S. Mihály, Veress András

altisztek: Csicsman Miksa, Lengyel Teréz

91

Bőr— és Nemibeteg Klinika / 1 9 2 1 - 2 9 /

Szeged, Kálvária út 52.

Bőr— és Nemikórtani Klinika

Szeged, Erzsébet rkp. 14.

Vezető: Veress Ferenc id. Heiner Lajos mb. Poór Ferenc Rejtő Kálmán mb. Melczer Miklós Rávnay Tamás

/1929- /

1921- 1922. márc. 13. 1922. márc. 14. -1923 . máj. 27. 1923. máj. 28. -1936 . ápr. 26. 1936. ápr. 26. -1936 . júl . 25. 1936. jú l . 26. -1940 . okt. 18. 1940. okt. 19. -

Munkatársak:

rk. tanár: Géber János

magántanárok: Berde Károly, Heiner Lajos, Rejtő Kálmán, Sipos Károly, Szentkirályi Zsigmond, Venkei (Wlasics) Tibor

tanársegédek: Bodó László, Deme István, Dósa András, Hornyánszky Károly, Kardos Gyula, Kolb Endre, Konczwald Tibor, Nagy György, Nagy Ilona, Paku István, Szélvári Ferenc

gyakornokok: Albeker István, Bócsi Katalin, Csúcs Sándor, Dervaderics János, Engel Pál, Fülöp Béla, Garazsi Mária, Herepey Iván, Heszler Mária, Jeney Lajos, Pető Mihály, Pósfay István, Seri István, Somosi Gizella, Szádeczky László, Varga Aladár, Völgyessy Ferenc

altisztek: Bácskai József, Miklós István, Schádt József

92

Elme— és Ideggyógyászati Klinika Ideg— és Elmegyógyászati Klinika Ideg— és Elmekórtani Klinika

Ideggyógyászat: Szeged, Kálvária u. 52. Elmegyógyászat: Szeged, Pulz u. 12.

/1921 - 1933/ / 1933- 1940/

/1940-/

Vezető:

Munkatársak:

magántanárok:

tanársegédek:

gyakornokok:

főápoló:

altiszt:

Lechner Károly Szabó József Miskolczy Dezső Kulcsár Ferenc

1921. okt. 9. -1922. jan. 19. 1922. aug. 10. -1929. jűl. 5. 1930. aug. 12. -1940. okt. 17. 1940. okt. 18. -1944. okt. 8.

Csajághy (Dancz) Márta, Huszák István, Környei István, Nyíró Gyula, Stief Sándor, Tokay László

Benedek Árpád, Geréb Tibor, Joó Béla, Mezei Béla, Tanka Dezső, Vargha Miklós

Ábrahám István, Bélteki Sándor, Bene József, Bense Sándor, Beranek László, Berény Anna, Csányi József, Győry Albert, Jancsó György, Jánossy Gergely, Schmidt Gusztáv, Stern Eleonóra, Such Magdolna, Suchy Dezső, Szák János, Tankáné Bolyáky Ilona

vitéz Deák István

Fekete Lajos

93

Fogászati Klinika /1924 - 1929/ Fogászati Intézet /1929 - 1931/ Sztomatológiai Intézet /1931 - 1936, 1939- 1940, 1943- 1944/ Fogászati Rendelő Intézet /1936 - 1939, 1940- 1943/

Szeged, Teleki u. 12.

Vezető:

Munkatársak:

tanársegédek:

gyakornokok:

Göllner Lajos 1 9 2 5 - 1 9 4 4

Deákné Szabó Viola, Miklós István, Szabó Miklós, Vecsernyés András

Fogarassy Béla, Frőhlichné Szőllősy Ilona, Gajzágó István, Gajzágóné Szigethy Margit, Gera János, Klug Mária Margit, Koczán Ilona, Korányi Elemér, Lóránt Erzsébet, Matavovszky Mária, Nagy István, Nemecskay István, Szabó Miklós, Szőke Dezső, Sztojanovics Mihály, Tóth Edit, Verness Gyula, Viola György, Ziklédi Mihály

altiszt: vitéz Ármány Imre

Gyermekgyógyászati Klinika

Szeged, Erzsébet rkp. 18.

Vezető:

Munkatársak:

magántanárok:

tanársegédek:

Hainiss Elemér Kramár Jenő

/1921—/

1921-1930 . júl . 31. 1931. aug. 1. - 1944. okt. 8.

Bános /Benkovics/ Alajos, Berkesyné Simon Irén, Blazsó Sándor, Dobszay László, Kovács Ödön, Lukács József, Petrányi Győző, Tróján Emil, Waltner Károly

Blazsóné Liszka Irén, Gaál István, Greiner Károly, Gulácsy Zoltán, Imre Mihály, Katona János, Kovács Júlia, Mogán Klára, Móricz Dénes, Papp Karola, Szegeczky Dezső, Török Gábor, Ürmössy Erzsébet, Várady Mária, Varga Tibor

94

gyakornokok: Argay István, Áts Lóránd, Barbie Antal, Battancs Lajos, Bednár Ilona, Besenyei Kálmán, Borsi Ilona, Bölcskei Tibor, Dvorcsák Piroska, Erényi Júlia, Faits Katalin, Fischer Ilona, Gilicze József, Heller István, Jójárt József, Jurány Erika, Katona János, Knall János, Kovács Lóránd, Kovács Margit, László Pál, Magyar Károly, Masirevits Anna, Mérth József, Motika Jolán, Németh Béla, Németh Gyula, Pampuk László, Schuth Henrik, Simay Margit, Simon Balázs, Szabó Jolán, Szabó Miklós, Szőcs József, Sztavrovszky Pál, Tóth János, Varga Gyula

kezelő gyakornok: Bogyay Aranka

altisztek: Szűcs Mátyás, Tóth Viktória

Női Klinika /1921 - 1926/

Szeged, Fodor u . 9.

Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika

Szeged, Szellő u. 1.

Vezető:

Munkatársak:

magántanárok:

tanársegédek:

Kubinyi Pál Kuncz Andor mb. Berecz János Kühbacher Ferenc mb. Batizfalvy János

/1926—/

1921. márc. 31. -1926. ápr. 13. 1926. ápr. 14. -1927. okt. 10. 1927. okt. 1 1. -1938. okt. 6.. 1938. okt. 7 . - 1 9 3 9 . jún. 29. 1939. nin. 30.-1944. okt. 8.

Akontz Károly, Burger Károly. Matolcsy Károly, Mészáros Gábor, Molnár József. Nemecskay Tivadar, Páll Gábor

Aigner Károly, Babos István, Bertényi (Bruchter) Albert, Dubrauszky Viktor, Falta Béla, Filep Aladár. Hady László, Hollósi Károly, Horváth Zoltán, Kulitzy Géza, Kubányi Károly, Kuncz Andor, Lichtneckert József, Martzy István, Páll Gábor, Polgár István, Stróbl Ferenc, Takáts László

95

gyakornokok: Ádám Gyula, Agonás János, Ambrus Pál, Babos István, Bauer László, Bártfai József, Bereczk Péter, Bódis Lajos, Bogner Gyula, Bolyos Mihály, Bozsó István, Böhm Sándor, Deák Emil, Delbl Ferenc, Dégi László, Dobay Béla, Dolch Zoltán, Endrey Gyula, Faber Andor, Fazekas Lajos, Fiedermann Ernő, Forró Lajos, Görgényi (Ohlbaum) Gyula, Gottlieb Árpád, Hoppál Mihály, Kary István, Kelemen József, Klazsik Imre, Kósa Sándor, Kottász Béla, Kovács István, Kővári Ferenc, László Árpád, Lóte László, Magyar József, Magyar Károly, Mlinarics József, Molnár Sándor, Muszkalay Lajos, Nagy József, Pálfy Roland, Pankotay Sándor, Pap Károly, Papp Gábor, Putz János, Róthauser György, Röhrig Frigyes, Sándor József, Stingly Zsigmond, Szabados Erzsébet, Szabó Lajos, Szarnék Lajos, Szegedy Mihály, Szép Béla, Szotyory Lajos, Tábor Pál, Telbisz Márta, Tomory Dezső, Vágó Pál

főszülésznő: D. Dézsy Vilma

altisztek: Bakacsi Gyula, Varga Lajos

Sebészeti Klinika és M ű t ő - I n t é z e t

Szeged. Kálvária tér 5/b.

Sebészeti Klinika

Szeged, Árpád u. 3.

Vezető:

munkatársak:

magántanárok:

tanársegédek:

műtőorvosok:

gyakornokok:

Vidákovits Kamilló

/1921 - 1929/

/1929—/

1921. okt. 9.

Bugyi István, Genersich Antal, Hanasiewicz Oszkár, Szabó Dénes, Tróján Emil

Bakay György, Bata Tibor, Deményné Ambrus Matild, Ferenczy György, Fröhlich Ottó, Hints Elek, Karácson Aladár, Kenessey Albert, Kirschbaum Jenő, Sztolár Ernő, Tomasovszky Lajos, Tóth József, Vecsernyés András

Antalfi István, Farkas Lajos, Kaveczky Imre, Klein Gyula, Rózsa Andor

Falta László, Jancsó György, Kirschbauer Dezső, Nagy József, Görgényi (Ohlbaum) Gyula

96

műtőnövendékek: Aigner Károly, Árva József, Bagyinszky Gyula, Botz Elek, Bölcskei Tibor, Bukovszky László, Csató Péter, Csiky Jenő, Daru István, Détár Mihály, Drexler Miklós, Filep Ferenc, Fórizs Ödön, Förgeteg János, Frankói József, Fülöp Andor, Fülöp Pál, Gimpel János, Győry Gyula, Hedri Endre, Hosszú László, Hunyadi János, Jécsay János, Jeleszity Gojkó, Kádár László, Koralewszky Géza, Kovacsóczy Gyula, Kuli András, Lélek Sándor, Machánszky László, Matusovits Leó, Mészöly Géza, Mozol József, Nagy József, Pontyos Ödön, Székely Andor, Temesváry Emő, Tessényi Béla, Timár Ferenc, Tóth István János, Tyurkosy György, Vidákovich Lajos, Virágh Mária, Vukán József, Zsulyevich István

Sebészeti Klinika Fül- Orr- Gégegyógyászata / 1922 - 1932/ Fül- Orr- Gégerendelő Intézet /1933-;

Szeged, Árpád u. 3.

Vezető: Treer József 1922-

Munkatársak:

tanársegédek: Falta László Görgényi (Öhlbaum) Gyula

97

Szemészeti Klinika / 1 9 2 1 - /

Szeged, Erzsébet rkp. 10.

Vezető:

Munkatársak:

magántanárok:

tanársegédek:

gyakornokok:

id. Imre József Ditrói Gábor

1921. okt. 9. -1924 1925. nov. 24 . -

műtőorvosok:

műtőnövendékek:

díjnok:

kezelőnő:

altisztek:

Falta Marczell, Szász Sándor

Emyei István, Fehér Lajos, Fejér Gyula, Incze Antal, Incze Klára, Nagy Mária, Nagyné Bors Mária, Polyákovics Anna, Rötth András, Sárkány Árpád

Bartha Elemér, Csillag Ferenc, Fábián Lajos, Freimann Ferenc, Göllner Lajos, Heyder Stefánia, Kazatsay Antal, Kiszely János, Koturnya Mária, Lugossy Gyula, Orbán Gyöngyi, Pavkovits-Bugarszky György, Sáfrán Stefánia, Schmidt Kamilló, Vén Rezső, Zeh'ery István

Farkas Lajos, Kaveczky Imre, Klein Gyula, Rózsa Andor

Drexler Miklós, Jeleszity Gojkó, Lélek Sándor, Székely Andor

Salamon Ilona

Dévainé Csapó Olga

Benkő György, Hegyi Pál, Orbán Ferenc, Totka Bálint

98

KÖZPONTI INTÉZMÉNYEK

1921-1944

Egyetemi Gyógyszertár

Szeged, Kálvária tér 5/b.

/ 1 9 2 1 - 1933/

Egyetemi Gyógyszertár és Gyógyszerészeti Intézet / 1933- 1936/

Gyógyszertár és Gyógyszerészeti Intézet /1936-/

Szeged, Dóm tér 11.

Vezető:

Munkatársak:

Dávid Lajos mb. Dávid Lajos

1921 -1925 1925-

egyetemi gyógyszerész: Ferencz Ágoston

tanársegédek: Bary Zsigmond, Bereczky Klára, Császár Antal, Csontos Mátyás, Dózsa Márta, Flieg József, Frőhlich András, Huttkay

- Margit, Kekezovich Miklós, Kéky Miklós, Korányi Ernő, Kövesdy László, Kuthy Gizella, Mikó István, Nóvák Emő, Nóvák István, Rákosfalvy Zoltán, Vetró Lajos, Zakar Zoltán

gyakornokok: Albissy László, Apró László, Bak Lajos, Bányai József, Bányai Zoltán, Barta László, Dobál László, Farkas József, Gál Júlianna, Hegedűs Endre, Jankovich Zoltán, Miklós Zoltán, Nagy Albert, Nits Sándor, Pap Endre, Szerdahelyi László, Taijányi József, Tulics József, Vanyur László, Várady Lajos, Vigh Ferenc Bori Józsefhé, Pritz Edéné technikák:

Orvostörténelmi Múzeum

Szeged, Dugonics tér 13.

Vezető: Daday András

Orvoskari „Kiebelsberg" Könyvtár

Vezető tanár: Balogh Emő Jankovich László Baló József

Sportorvosi Vizsgáló Állomás /Az Élettani Intézet keretében/

Szeged, Dóm tér 10.

Vezető: Csinády Jenő

Munkatársak: tanársegéd: Zeyk Domokos gyakornok: Bátky László

/ 1 9 3 8 - 1939/

1938- 1939

/1926-/

1 9 2 6 -1 9 2 7 1 9 2 7 - 1 9 2 8 1 9 2 8 - 1 9 4 4

/ 1 9 3 4 - 1942/

1934-1942 . jún . 30.

100

JEGYZETEK

Az egyetemi intézménynevek helyesírásánál az egyetemi hagyományoktól eltérően az érvényben lévő akadémiai szabályzat szerint jártunk el.

11/ Márki Sándor: A M. kir. Ferencz József Tudományegyetem története 1872-1922. Szeged, 1922. Városi Ny. 117 p.

121 A Kolozsvárt 1872-ben alapított és Szegeden 1921-ben újra megnyitott M. kir. Ferencz József Tudományegyetem története. Budapest, 1922. Franklin Ny. 19 p.

131 Csongrád megyei Levéltár. Szegedi Tudományegyetem Rektori Hivatala. Tanácsülési jegyzőkönyvek. 1921-394. et. sz. 1921. október 26. /továbbiakban: ET Jkv./

/4/ Erdély magyar egyeteme. Az erdélyi egyetemi gondolat és a M. kir. Ferenc József Tudományegyetem története. Kolozsvár, 1941. Erdélyi Tud. Int. 470 p.

15/ ET Jkv. 1544/1938. ET. sz. 161 Szegedi Tudományegyetem Orvostudományi Kar tanácsülési

jegyzőkönyve 1937. június 18. , 7. pont. /továbbiakban: OK Jkv./ I l i Szegedi Orvostudományi Egyetem Általános Orvostudományi Kar

jegyzőkönyve 1953, febr. 27. /továbbiakban: SZOTEJkv . / /8/ SZOTE Jkv. 1954. október 20. /9/ SZOTEJkv. 1958. április 15.

/10/ SZOTE Jkv. 1959. június 26. /11/ Szabó Tibor— Zallár Andor: Szent-Györgyi Albert Szegeden és a

Szent-Györgyi gyűjtemény. Szeged, 1989. Szegedi Ny. 369 p. /Tanulmányok Csongrád megye történetéből XV./

/12/ Pap János: A piaristák Szegeden 1720- 1886. Szeged, 1886. 133 - 138. , 231.

/13/ Szeged küzdelmei az egyetemért. Délmagyarország 1927. október 2 0 . , 5. /továbbiakban: DM/ Gál Ferenc: Főiskolai törekvések Szegeden 1790- 1922. Szeged, 1929. Szabó Tibor: Szeged oktatástörténete 4. rész. Somogyi Könyvtári Műhely 1 9 7 4 / 1 . 6 7 - 8 3 .

/14/ Márki Sándor: A M. kir. Ferencz József Tudományegyetem története 1872- 1922. Szeged, 1922. 128-129 .

/15/ Szeged c. napilap, 1921. febr. 6 . , 4. /továbbiakban: „Szeged"/ /16/ ET Jkv. 931 - 1920/21. etsz. IMI ET Jkv. 9 5 8 - 1920/21. etsz. /18/ ET Jkv. 1120- 1920/21. etsz. /19/ „Szeged" 1921. április 3 . , 3. /20/ Új Élet 1921. április 2 . , 2.

101

/21/ „Szeged" 1921. szeptember 2 2 . , 2. 1221 Erdély magyar egyeteme 1941. i. m. , passim 1231 A M. kir. Ferencz József Tudományegyetem Almanachja

1921/22. /továbbiakban: Almanach/ Szeged, 1992. 938-971 /24/ Szabó Tibor: A nép— és középfokú oktatás és intézményei 1849- 1919.

Szeged története 3/2. kötet. 1251 Klebelsberg Kunó gróf beszédei, cikkei és törvényjavaslatai. Budapest,

1927. , 494. /26/ Szabó Tibor — Zallár Andor: Saxa loquuntur, azaz akiről a kövek beszél-

nek. Klebelsberg Kunó: Népművelés és magas kultúra. Szeged, 1989. 6. sz. 24 - 27.

1211 Új Élet 1921, december 2 4 . , 11 - 12. /28/ CsmL Szegedi Tudományegyetem Gyógyszerészeti Intézete és Egyetemi

Gyógyszertára iratai 145- 1923. 24. sz. irat /29/ OK Jkv. 1923. szeptember 28. 1301 OK Jkv. 1923. október 26. /31 / Beszámoló a Szegedi M. Kir. Ferenc József Tudományegyetem

1922/23-1926/27. évi működéséről, 167. /továbbiakban: Beszámoló/ 132/ ET Jkv. 545 - 1924/25. etsz. 1331 OK Jkv. 1921. november 25. 134/ OK Jkv. 1923. szeptember 2 8 . , november 30. /35/ OK Jkv. 1923. március 23. 1361 ET Jkv. 168- 1921/22. etsz. 1311 ET Jkv. 181 - 1922/23. etsz. /3 8/ Beszámoló... 1922/23., 170. ¡39/ „Szeged" 1923. február 14. , 3 1401 Új élet 1921. november 12. , 11. 741/ Új Élet 1922. május 7. , 8. 1421 A M. kir. Ferencz József Tudományegyetem Barátainak Egyesülete.

Jelentés az Egyesület 1922- 1924. évi működéséről. Szeged, 1925. , 10. ¡43/ Beszámoló... 1923/24., 185. 1441 Erdély magyar egyeteme 1941. i. m. , 276. /45/ Laky Dezső: A magyar egyetemi hallgatók statisztikája, 1930. Bp . , 1931. 1461 Bárány Ferenc: Jobboldali diákmozgalmak a Szegedi Egyetemen. Szegedi

Orvostudományi Egyetem Marxizmus-Leninizmus Intézet. Tudományos Közlemények II. Szeged, 1972., 1 -45 .

1411 DM 1926. szeptember 21 . , 2. /48/ OK Jkv. 1924. október 24. /49/ Új Élet 1922. február 2 6 . , 15; március 12 . , 15. /50/ Bárány 1982. i. m. 95. /51 / ET Jkv. 8 6 1 - 1926. etsz. /52/ Csaplár Ferenc: A Szegedi Fiatalok Művészeti Kollégiuma. A haladó

egyetemi ifjúság mozgalmai Magyarországon 1918- 1945. Bp. 1978.

102

1531 Lengyel András: Buday György és az Erdélyi Fiatalok. In: Haladó ifjúsági mozgalmak Csongrád megyében. Fejezetek hat évtized történetéből. Szeged, 1982., 124-127 .

/54/ Bárány 1982. i. m. 9 4 - 9 5 . 155/ OK Jkv. 1922. december 15. 156/ ET Jkv. 508 - 1925/26. etsz. 157/ ET Jkv. 2 9 3 0 - 1930/31. etsz. /58/ DM 1927. február 6. ,1; 2 7 . , 2. 159/ OK Jkv. 1922 május 3. 160/ OK Jkv. 1922 június 16. 161/ Hoór Károly: A numerus clausus a szegedi és pécsi egyetemen. Bp. , 1923.

Centrum RT. 1621 ET Jkv. 1924. október 30. 1631 OK Jkv. 1926. szeptember 17. /64/ DM 1930. február 4 . , 3. ¡65/ DM 1930. november 11. ,1; november 12. , 1. 1661 Tóth Károly: Beszédek 1926- 1927. Szeged, 1927. 3 4 - 3 7 . 1671 ET Jkv. 1926. április 28. /68/ OK Jkv. 1929. szeptember 27. 1691 ET Jkv. 1935. december 11.

Bővebben: Szabó Tibor — Zallár Andor: Szent-Györgyi Albertre em-lékezünk. Theológiai Szemle 1987. 4. sz . , 2 4 4 - 2 4 5 .

/70/ Dm 1937. április 2 2 . , szeptember 20. I l i i OK Jkv. 1932. április 2 2 . , szeptember 20. /72/ OK Jkv. 1932. szeptember 30. 1131 ET Jkv. 1933. október 11. /74/ OK Jkv. 1924 december 19. 1151 DM 1926. január 30. 1161 OK Jkv. 1924. december 29. ' 1111 OK Jkv. 1925. január 30. /78/ OK Jkv. 1926. február 12. 119/ OK Jkv. 1926. április 29. /80/ CsmL Közgyűlési Jkv. 11. lap /81 / DM 1928. február 7 . , 5; február 8. , 3; február 12. , 3. /82/ Erdély magyar egyeteme 1941. i. m. 346. /83/ Szegedi Új Nemzedék 1931. június 2 . , 4. /84/ OK Jkv. 1939. január 16.; március 31. /85/ Mibe kerül a tudomány? Délmagyarország 1933. október 26. , 1. /86/ DM 1933. október 22 . , 3 - 4 . /87/ DM 1933. október 21. ,3 - 4. /88/ DM 1933. november 5 . , 1. /89/ OK Jkv. 1940. február 27. 190/ DM 1940. április 19. ,3 - 4. /91/ Orvosképzés 25; Educatio medicorum Különsz. 6 3 - 6 6 , 1935.

103

/92/ CsmL Szegedi Orvostudományi Egyetem Intézetei. Anatómiai Intézet 1935. szám nélküli irat.

/93/ Szent-Györgyi Albert: Természettudományos képzés és laboratóriumi munka az egyetemi oktatásban. Az 1936. évi Országos Felsőoktatási Kongresszuson elhangzott előadás. In: Magyar Felsőoktatás 3. köt. Budapest, 1937. Egyetemi ny. 6 3 - 7 2

/94/ Kovácsics János — Vörös László: Orvosképzési rendszerek. Felsőoktatási Szemle 9; 2 3 2 - 2 4 2 . 1960.

/95/ Nóvák István /szerk./: A szegedi gyógyszerészképzés és a Gyógyszerésztudományi Kar. Szeged, 1976. SZOTE 1 3 - 1 7 . p. /Studia Medica Szegedinensia Tom. 10/

/96/ OK Jkv. 1932. október 28. 1911 Kempler Kurt: A gyógyszertári középkáderképzés fejlődésének fontosabb

csomópontjai. Gyógyszerészet 1979. 12. sz. 465. /98/ Szabó Tibor — Zallár Andor: Adatok a szegedi Védőnőképző Intézet

történetéhez. Csongrád megyei Honismereti Híradó 1988. 109 - 119. 1991 OK Jkv. 1922. február 24.

IIOOI OK Jkv. 1922. január 27. /101/ OK Jkv. 1922. november 24. /102/ CsmL ET Jkv. 1924. december 18. /103/ CsmL Gyógyszerészeti Intézet iratai 7 4 - 1931/32. sz. /104/ Szabó Tibor — Zallár Andor 1989. i. m. /105/ OK Jkv. 1937. június 18. /106/ DM 1927. május 2 8 . , 5. /107/ DM 1940. december 2 5 . , 9 - 10. /108/ DM 1925. szeptember 10. , 5. /109/ Hoór Károly i. m. /110/ OK Jkv. 1924. február 28. Délmagyarország 1926. augusztus 4 . , 1. / I l i / Magyar Statisztikai Évkönyv 35; 229,1927. /112/ Beszámoló... 1931/32. /113/ Magyar pedagógiai Lexikon. 1933. /114/ Beszámoló...L. : 3. sz. melléklet. /115/ Az országgyűlés képviselőházának 139. ülése 1940. október 11-én .

Országgyűlés Képviselőházának Naplója. Budapest, 1941. Athenaeum, 106- 107.

/116/ OK Jkv. 1940. november 7. /117/ DM 1940. október 17. , 3 - 4 . . /118/ OK Jkv. 1941. január 1. /119/ CsmL Ferencz József Tudományegyetem Orvostudományi Kara Dékáni

Hivatala, Kolozsvár 146- 1940/41. sz. irat /120/ Jelentés az 1940 - 41. tanévről fill/ ET Jkv. 500-1940/41. etsz. /122/ OK Jkv. 1943. február 26. /123/ Egyedül vagyunk, 1944. április 21. /124/ OK Jkv. 1942. június 26.

104

/125/ OK Jkv. 1943. június 17. , szeptember 28. /126/ OK Jkv. 1943 február 26. IMII Rádóczy Gyula: A magyarországi gyógyszerészképzés fejlődése.

Orvostörténeti Közlemények 1987. 117-120 . sz. , 46. /128/ Nóvák i. m. 23. /129/ OK Jkv. 1941. január 31. /129a/ Zallár Andor: A szülészeti és Nőgyógyászati Klinika története. In:

Szegedi Orvostudományi Egyetem Szülészeti és Nőgyógyászati klinikájá-nak az Egészségügyi Világszervezet kutató központjának Évkönyve, Szeged 1984. /Szegedi Ny./ 41.

/130/ OK Jkv. 1944. szept. 6 . , 1945. nov. 30 . , 1946. márc. 29. /131 / Új szellem a szegedi egyetemen. Fiatalok 14; 11. 1 - 2 . 1940. /132/ Rácz Béláné, Szabó Éva: Egyetemi és Főiskolai ifjúsági kiadványok

/1922- 1980/. In: Haladó ifjúsági mozgalmak... i. m. 4 5 4 - 4 5 5 . /133/ Szegedi Pál: A szegedi diákok Hamlet előadása. - Ú j idők 47; 15.

4 5 6 - 4 5 7 , 1941. /134/ CsmL Szegedi Tudományegyetem Rektori Hivatal ir. Tanácsülési Jkv.

1941/42. /135/ CsmL Szegedi Orvostudományi Egyetem Intézetei. Kórbonctani és

Kórszövettani Intézet, ir. 1941 - 1945. 379/1944. sz. irat /136/ CsmL Polgm. ir. 28 951/ 1944. /137/ CsmL Főisp. ir. 453/1944. /138/ CsmL Főisp. ir. 847/1944. /139/ CsmL Polgm. ir. 34 692/1944. /140/ CsmL Polgm. ir. 36 044/1944. /141/ CsmL Polgm. ir. 37 101/1944. /142/ CsmL Főisp. ir. 874/1944. /143/ CsmL Főisp. ir. 887/1944. /144/ Idézi az előzményekkel együtt Pál József: Hamvas Endre a szegedi

zsidóság deportálása ellen. Szegedi Könyvtári Műhely 1986/1 - 2 . /145/ Szent-Györgyi Albert: Lost in the Twentieth Centry. Annulal Review of

Biochemistry 32; 1 - 14. 1963. /146/ Szabó Tibor— Zallár Andor: Szent-Györgyi Albert Szegeden és a

Szent-Györgyi Gyűjtemény. Szeged, 1989. i. m. /147/ CsmL Szegedi Tudományegyetem Rektori Hivatal ir. Tanácsülési jkv.

1137/1942- 43. /148/ OK Jkv. 1944. szeptember 7. /149/ Kanyó Ferenc: Szeged kiürítése a fölszabadulás előtt. Somogyi - könyvtár

Műhely 1984. 4. sz. 145- 159.

105

SUMMARY

HISTORY OF THE ALBERT S Z E N T - G Y Ö R G Y I MEDICAL UNIVERSITY O F SZEGED

1 Part

HISTORY OF THE MEDICAL FACULTY 1921 - 1944

By Tibor Szabó and Andor Zallár

Several initiatives have been made for the compilation of documents on the history of the University, for the establishment a documentary collection as well as for the chronicle of the history of the University.

Authors endeavored the performance of this several decade- long research and compiling work. They established an archives of the university history and also issued numerous publications in this subject. In the present volume the events in the life of university transferred to Szeged after the Trianon Treaty, between 1921 and 1944 are dealt with, focussed on the history of Medical Faculty. During compilation authors intended to give an extensive demonstration on the life of the University through the data of minutes of University Councils or Faculty sessions, archive figures, monographs, local and national press, and those of home and for-eign journals.

The College of Medical Surgery which became independent in 1775 f rom the Báthory University founded in Kolozsvár in 1581 was the predecessor of the Medical Faculty of Szeged University functioning as Medical Faculty of József Ferencz University from 1872 to 1919.

In consequence of Trianon Treaty Transylvania was attached to Rumania, and the Hungarian University of Kolozsvár was transferred to Szeged, the second largest city of the country, in 1921 after a one-year long transitional functioning in Budapest.

The receiving town, however, was not prepared to house all the departments which could take their final new places in 1930 only, after the temporary solution of the first years. Huge efforts were needed from the town during the serious eco-nomical crisis of the 20ies the housing and provisions of the fugitive students and furnishing of the departments and clinics getting to Szeged without any means. The Medical Faculty of Szeged University was not only morally and financially sup-ported by Count Kunó Klebesberg Minister of the Cultural Affairs and by the town, but also became known w o r l d - w i d e through Albert Szent -Györgyi who was awarded with Nobel prize in 1937.

The Second Vienna Resolution re- annexed a part of Transylvania to Hungary in 1940, thus the University of Kolozsvár could be reinstated to its original place. Szeged and the University became so much unified during these two decades that all the professors, but for one, remained in Szeged at the newly established Miklós Horthy University of Sciences. The progress of the period between 1930 and 1940 was greatly slowed down by the strengthening rightist policy and the Second World War after 1940. Serious damages were caused by the war not only in human spirits and in the fronts but also in the Clinic buildings of the University. Transportation of the University to Sopron away from the Soviet Army on 8th of October of 1944 closed the first epoch of the Faculty of Medicine of the University of Szeged.

106

MELLÉKLETEK

1. sz. melléklet AZ 1921. ÉVI XXV. TÖRVÉNYCIKK

a kolozsvári és pozsonyi m. kir. tudományegyetem ideiglenes áthelyezéséről.

(Kihirdetése elrendeltetett 1921. évi június hó 25 - én. - Kihirdettetett az „Országos Törvénytár"- ban 1921. évi június hó 26- án . )

1- §• Székhelyüknek a trianoni béke következtében történt elvesztése miatt az 1872.

évi XIX. törvénycikkel felállított kolozsvári m. kir. Ferencz József - Tudományegyetem ideiglenesen Szegeden, az 1912. évi XXXVI. t . -cikkel felállított pozsonyi m. kir. Erzsébet Királyné-Tudományegyetem pedig ideiglene-sen Pécsett nyer elhelyezést.

2. §.

Azt az időpontot, amelyben a két egyetem új székhelyén működését megkezdi, a vallás— és közoktatásügyi miniszter rendelettel állapítja meg, és ezt a nemzetgyűlésnek bejelenti.

3- §• A szegedi állami szemkórház a Szegeden elhelyezett Ferencz

József- Tudományegyetem orvostudományi karának céljára és ez elhelyezés idejére a vallás— és közoktatásügyi miniszteri tárcába vétetik át.

4. §• Ez a törvény kihirdetésének napján lép életbe, és azt a vallás— és közok-

tatásügyi, a pénzügyi és a munkaügyi és népjóléti miniszter hajtja végre.

107

2. sz. melléklet IV.

1940. ÉVI XXVIII. TÖRVÉNYCIKK

a Magyar Királyi Ferenc József Tudományegyetem újjászervezéséről és a Magyar Királyi Horthy Miklós Tudományegyetem felállításáról.

Emlékezetül adom ezennel mindenkinek, akit illet, hogy Magyarország országgyűlésének képviselőháza és felsőháza közös egyetértéssel a kővetkező törvénycikket alkotta :

A magyar országgyűlés abból az ünnepélyes alkalomból, hogy a Magyar Szent Koronához visszacsatolt keleti és erdélyi országrészekkel együtt Kolozsvár szabad királyi város is hazatért, megemlékezvén a Magyar Királyi Ferenc József Tudományegyetemnek a magyar művelődés szolgálatában szerzett érdemeiről és ar-ról a szeretetről, amellyel Szeged szabad királyi város közönsége a székhelyétől megfosztott ezt a tudományegyetemet falai közé fogadta és ott húsz éven keresztül sok áldozattal további működését biztosította, egyszersmind kifejezni óhajtván ebből az alkalomból is a magyar nemzetnek vitéz nagybányai Horthy Miklós Úr, Magyarország Kormányzója iránt érzett hűségét, hódolatát és háláját, a következőképpen rendelkezik :

1 §• (1) Az 1872: XIX. törvénycikkel Kolozsvárott felállított és az 1921: XXV.

törvénycikk 1. § - a értelmében ideiglenesen Szegeden elhelyezett Magyar Királyi Ferenc József Tudományegyetem működését az 1940/41. tanévtől kezdve újból alapításának helyén, Kolozsvárott folytatja.

(2) A Magyar Királyi Ferenc József Tudományegyetemen az 1872: XIX. törvénycikk 3. §-ával meghatározott négy tudománykaron felül, ötödik tu-dománykarként közgazdaságtudományi kart kell szervezni.

2. § .

(1) Szegeden vitéz nagybányai Horthy Miklós Úrnak, Magyarország Kormányzójának nevét viselő tudományegyetemet kell felállítani.

(2) A Magyar Királyi Horthy Miklós Tudományegyetem 1. jog—és államtudományi, 2. orvostudományi, 3. bölcsészet-, nyelv- és történettudományi és 1

4. mathematikai és természettudományi karra tagozódik. (3) A Magyar Királyi Horthy Miklós Tudományegyetemen gondoskodni kell

a középiskolai tanárképzés és a gyógyszerészképzés megszervezéséről is.

3- §• (1) A Magyar Királyi Tisza István Tudományegyetem bölcsészet-, nyelv- és

történettudományi karán a természettudományi és mathematikai tanszékek működését, továbbá a Magyar Királyi Erzsébet Tudományegyetem bölcsészettudományi karának, valamint a Magyar Királyi Horthy Miklós

108

Tudományegyetem jog— és államtudományi karának működését az 1940/41. tanévtől kezdve a további törvényes intézkedésig átmenetileg szüneteltetni kell.

(2) A Magyar Királyi Tisza István Tudományegyetemen továbbra is gondoskodni kell valamennyi tudományszakra kiteijedö középiskolai tanárképzés-ről.

(3) A jogakadémiákon az 1941/42. tanévtől kezdve csupán két évfolyam működhetik. A jogakadémiák tanulmányi rendje az egyetemi jog— és államtu-dományi karok első és második évfolyamának tanulmányi rendjével megegyezik. Jogakadémián csupán az első és második alapvizsgát lehet letenni. A jogakadémiai hallgató tanulmányait a második alapvizsga sikeres kiállása után tudományegyetem jog— és államtudományi karán folytathatja.

4 §

A Magyar Királyi Ferenc József Tudományegyetem és a Magyar Királyi Horthy Miklós Tudományegyetem szervezeti szabályzatát a vallás— és közok-tatásügyi miniszter állapítja meg és jóváhagyás végett a Kormányzó elé teijeszti.

5. §. A tudományegyetemek nyilvános rendes és rendkívüli tanárainak, valamint az

egyetemi könyvtárak igazgatóinak kinevezése iránt a vallás— és közoktatásügyi miniszter—a meghívás, illetőleg a hármas jelölés hagyományos gyakorlatának fenntartásával— az érdekelt karnak és a tudományegyetem tanácsának, illetőleg a könyvtári bizottságnak és a tudományegyetem tanácsának meghallgatása után tesz előteij esztést a Kormányzóhoz.

6. §. (1) Az 1 - 3 . § - o k rendelkezései által érintett tudományegyetemek nyilvános,

rendes és rendkívüli tanárait és egyetemi könyvtáraiknak igazgatóit a szervezés, — illetőleg átszervezés alkalmával elsőízben a vallás— és közoktatásügyi miniszter előterjesztésére a Kormányzó, a tudományos segédszemélyzetének tagjait, tisztviselőit és egyéb alkalmazottait pedig a vallás— és közoktatásügyi miniszter nevezi ki, alkalmazza, helyezi át, illetőleg erősíti meg állásaikban.

(2) A szervezés, illetőleg átszervezés alkalmával ezeknek a tudományegyete-meknek tanárait, tisztviselőit és egyéb alkalmazottait az állami szolgálat más ágában megfelelő állásra ki lehet nevezni vagy szabályszerű elbánás alá lehet vonni. Azt a tudományegyetemi tanárt, aki a neki felajánlott állást nem fogadja el, szabályszerű elbánás alá kell vonni.

7. §• Az ebben a törvényben megállapított szervezési munkálatok irányítására és

vezetésére a vallás— és közoktatásügyi miniszter miniszteri biztost nevezhet ki. A miniszteri biztos a Magyar Királyi Ferenc József Tudományegyetem, a Magyar Királyi Tisza István Tudományegyetem, a Magyar Királyi Erzsébet Tudományegyetem és a Magyar Királyi Horthy Miklós Tudományegyetem önkor-mányzati testületeinek szervezési kérdéseket tárgyaló üléseit vezeti és azok tár-gyalási rendjét is megállapítja.

109

8. §. Felhatalmaztatok a vallás— és közoktatásügyi miniszter, hogy a Magyar

Királyi Ferenc József Tudományegyetem működésének Kolozsvárra visszahe-lyezése, továbbá a Magyar Királyi Horthy Miklós Tudományegyetem felállítása, valamint az ebben a törvényben meghatározott átszervezések folytán szükséges átmeneti rendelkezéseket rendeletben megállapítsa.

Felhatalmaztatik a m. kir. minisztérium, hogy az egyetemi nyilvános rendes és rendkívüli tanárok tandíj részesedését rendelettel megszüntesse és ehelyett az egyetemi nyilvános rendes és rendkívüli tanárok számára pótlékot állapítson meg.

Az egyetemi nyilvános rendes és rendkívüli tanárok kötelesek állandóan az egyetem székhelyén lakni. A vallás— és közoktatásügyi miniszter azonban az egyetemi nyilvános rendes vagy rendkívüli tanárnak meghatározott időre engedélyt adhat arra, hogy az egyetem székhelyének közvetlen közelében levő községben lakjék.

Ez a törvény kihirdetésének napján lép hatályba; végrehajtásával a vallás— és közoktatásügyi miniszter gondoskodik.

E törvénycikk kihirdetését ezennel elrendelem, e tőrvénycikket, mint a nemzet akaratát mind magam megtartom, mind másokkal is megtartatom.

Kelt Budapesten, ezerkilencszáznegyvenedik évi október hó tizennyolcadik napján.

9- §•

10. §.

I I . §•

HORTHY MIKLÓS s. k. , Magyarország kormányzója

GRÓF TELEKI PÁL s. k. , m. kir. miniszterelnök

P. H.

110

11. sz. mellékjet

Összesítés az egyetem hallgatóiról 1921.-.1944

Tanév f. év jogász bölcsész 1921/22 I. 317 39

II. 333 37 1922/23 I. 407 31

II. 423 34 1923/24 I. 501 40

II. 444 39 1924/25 I. 504 50

II. 479 59 1925/26 I. 502 57

II. 500 54 1926/27 I. 591 90

II. 565 86 1927/28 I. 676 107

II. 651 103 1928/29 I. 777 188

II. 758 177 1929/30 I. 891 270

II. 870 268 1930/31 I. 1019 384

II. 988 369 1931/32 I. 1099 434

II. 997 409 1932/33 I. 1076 407

II. 977 385 1933/34 I. .1036 391

II. 899 371 1934/35 I. 986 385

II. 847 365 1935/36 I. 869 395

II. 752 382 1940/41 — 111 1941/42 — 118 1942/43 — 132 1943/44 — 159 1944.nov- ben- — 41

term. tud. orvos gyógysz. össz

46 510 95 1.007 42 479 86 970 53 526 122 1.139 50 483 117 1.107 50 477 118 1.186 52 410 112 1.057 60 390 86 1.090 59 356 81 1.034 68 376 78 1.081 59 354 76 . 1.043 83 348 78 1.190 73 334 77 1.135 97 324 108 1.312 91 314 109 1.268

160 318 102 1.546 134 295 100 1.463 219 330 79 1.789 180 324 80 1.731 209 436 63 2.021 195 345 83 1.980 260 333 37 2.163 257 327 38 2.028 237 340 66 2.126 220 331 64 1.977 238 355 63 2.083 228 332 62 1.892 264 349 54 2.028 234 332 53 1.831 236 309 55 1.864 232 291 53 1.710 139 315 90 655 150 389 143 800 155 413 127 827 161 461 121 902 41 68 8 158

111

11. sz. mellékjet

Gyógyszerészi és gyógyszerészdoktori oklevelek száma 1921 - 1940. /111/.

Tanév gyógyszerészi gyógyszerész doktori

oklevelet nyertek száma 1921/22 — 3 1922/23 — 2 1923/24 52 1924/25 35 1 1925/26 28 3 1926/27 21 1 1927/28 53 —

1928/29 40 1 1929/30 55 1 1930/31 28 2 1931/32 43 2 1932/33 40 1933/34 25 1 1934/35 31 1935/36 28 1 1936/37 25 3 1937/38 27 2 1938/39 19 1 1939/40 26 5

Összesen: 576 29

112

11. sz. mellékjet

AZ EGYETEM KLIINIKÁI 1939/40-ben

Belgyó Belgy Sebé Szíilé Szemé Bőr-Gyermekldeg-gyászati diag szeti szeti szeti Nemik gyógy Elme

Betegszoba 34 8 26 28 16 17 28 14 Agyszám 144 38 108 119 102 108 96 123 Ápolási napok száma. 1939-ben 26283 11504 24113 30275 17023 22448 19166 23431 Ápolt betegek száma. 1939-ben 1774 1102 1827 2653 569 981 1117 511 Meghalt 78 47 78 18 — 6 135 34 Élelmezések napjai száma 1939-ben 44219 14157 42418 53547 35993 34131 36432 36397 Igazgató tanár 1 1 1 1 1 1 1 1 Adjunktus 1 1 — 1 — — 1 1 Tanársegéd 7 4 2 6 2 4 5 3 Műtőorvos — 4 Gyakornok 6 4 — 5 2 2 6 1 Adminisztrátor 1 — 1 1 1 1 1 —

Asszisztens laboráns 4 2 — 2 1 2 — 1 Diétás nővér 1 — 1 1 1 1 1 1 Apáca nővér ápoló, bába 15 6 17 18 7 10 18 17 Portás altiszt 2 — 2 — 1 1 1 1 Technikai személyzet 12 6 24 21 15 10 22 2 Műtétek száma 1939 — - 2150 1964 295 239 — —

Rtg. besugárzás 1939 - ben — 4400 — 3831 — —

113

11. sz. mellékjet

BETEGÁGYAK A KLINIKÁKON 1944. nov. 11

A Klinika neve EredetiAz orosz had- Ágyszám 1944. ágyszám seregnek XI. 11-én.

átadott ágyak Betöltött Üres száma

Gyermekklinika — — —

/a Női klinika épületében/ Sebészeti klinika 105 — 64 41 Belgyógyászati klinika 96 38 18 40 Szemészet klinika 102 40 24 38 Bőr- Nemibeteg klinika 83 40 23 20 Ideg- Elmeklinika 91 52 19 20 Szülészeti— és Nőgyógyászati klinika 171 100 41 30 Diagnosztikai klinika 54 — 34 20 Összesen 702 270 223 209

Az Idegklinika épületét az orosz katonai parancsnokság igénybevette. A Gyermekklinika épületét a bombatámadás rombadöntötte Az üreseknek jelzett ágyak jelentékeny része nincs használható állapotban,

mert az ágyakhoz szükséges felszerelés nincs már az Egyetem birtokában. A beteglétszám azért nincsen teljesen még betöltve, mert a klinikai épületeken

okozott bombakárokat csak az orosz bevonulás után sikerül lassan helyrehozni és azóta a beteglétszám fokozatosan emelkedik.

114

11. sz. mellékjet ALAPÍTVÁNYOK

1/ Kendi Mihály Henrik féle alapítvány, /1925. I. 26./ 2/ Szeged - Csongrádi Takarékpénztár alapítványa /1923. II. 25./ 3/ Dr. Tóth Lajos államtitkár nevére tett alapítvány, /1924. III. 12./ 4/ Hermann Antal és neje Jósa Aranka néprajzi alapítványa, /1924. IX. 4./ 5/ Gelenczei Miháltz Ödön és neje Debreceny Júlia ösztönalapítványa,

/1926. XI. 29./ 6/ Dr. Mészáros Andor és neje K. Szabó Teréz alápítványa, /1925. V. 20./

7/ A Csengery János tiszteletére alapított, /1927. XI. 25./ 8/ a néhai dr. Tóth Károly emlékére alapított, /1928. XII. 3./ 9/ a néhai dr. Dános Árpád emlékére alapított, /1934. II. 12./

10/ a dr. Munkácsi Joó Imre által alapított, /1934. X. 25./ 11/ a néhai dr. Szádeczky - Kardoss Gyula emlékére alapított. /1937. V. 26./ 12/ Szeged város tanácsa az egyetemért hozott jelentős anyagi áldozatok mel-

lett évről - évre szavazta meg közgyűlésein a hallgatók szociális megsegé-lyezésére, egyetemi pályadíjakra nem kis összegű felajánlását.

13/ Kecskemét városának ösztöndíjalapítványa Szent - Györgyi professzor vitaminkutatásához kapcsolódik. Nagy érdeme fűződött Kecskemétnek ahhoz, hogy világhírű gyümölcsét, a barackot a vitaminkutatásba bevonják.

14/ A szegedi Rotary Club azon hallgató vagy tanársegéd jutalmazására tett felajánlást, aki hazánknak a külfölddel való megismertetése terén a legtöb-bet tett.

115

8. sz. melléklet

Diákjóléti és Diákvédő Iroda kimutatása a hallgatók segélyezéséről 1923 - 1933-

Segély Kölcsön

Tanév Hallgatók Hall Pengő Ruha Cipő Szén Hallga Pengő száma gató tó

1923- 24 1122 157 2378 — — 113 2074 1924- 25 1052 378 19036 60 60 — 200 15393 1925- 26 1062 538 27932 95 101 50 223 15517 1926- 27 1168 579 25366 50 50 50 378 15702 1927- 28 1295 405 24710 30 75 50 270 16136 1928- 29 1455 371 22453 30 60 50 246 14358 1929- 30 1765 453 20910 30 60 — 356 16203 1930- 31 2111 438 22034 25 50 — 508 26139 1931- 32 2097 518 40822 25 50 — 557 27780 1932- 33 2052 491 29431 — — — 468 17963

A M. Kir. Ferencz József Tudományegyetem Diákjóléti és Diákvédő Irodája. Jelentések az 1932 - 33. tanévről. Szeged, 1933. Városi Ny. 23 p.

116

9. sz. melléklet

ORVOSKARI BIZOTTSÁGOK

1940- 1944

Tandíj mentességi Bizottság: Gellért Albert, Rávnay Tamás ny. r. , Kanyó Béla ny. rk . , Dávid Lajos c. rk. tanár

Gazdasági Bizottság: rendes tag Kramár Jenő, Gellért Albert ny. r. , póttag Rávnay Tamás ny. rk. tanár

Horthy-kollégium Felügyelő Bizottság: Puijesz Béla, Kramár Jenő; Klinikai Bizottság: Vidákovits Kamilló, Ditrói Gábor, Rusznyák István,

Purjesz Béla, Kramár Jenő, Batizfalvy János, Rávnay Tamás ny. r. , Kulcsár Ferenc ny. rk. tanár

Könyvtári Bizottság: Purjesz Béla, Batizfalvy János ny. r. tanár Testnevelési Bizottság: Vidákovits Kamilló, Veress Elemér Kertészeti Bizottság: Ditrói Gábor, Batizfalvy János. A Természettudományi Kutatási Bizottság vezetése az orvosi és a

matematika - természettudományi kar között oszlott meg. Elnök: Szent-Györgyi Albert, elnökhelyettes: Frőhlich Pál. Tagok: Stolpa József államtitkár, a miniszter küldötte, Mauritz Béla budapesti egyetemi tanár, az Országos Természettudományi Tanács kiküldöttje, Baló József, Koch Sándor, Riesz Frigyes. Póttagok: Bruckner Győző, ifj . Jancsó Miklós.

117

10. sz. melléklet

A GYÓGYSZERÉSZKÉPZÉSSEL KAPCSOLATOS EGYETEMI BIZOTTSÁGOK:

1921- 1940

1/ Gógyszerészgyakomokokat vizsgáló bizottság /1922/23. tanévtől/ Elnök: Lőte József, tagok: id. Issekutz Béla, Széki Tibor /a mat. term. tud. kar részéről/, Temesváry József gyógyszerészmester, Borbély József gyógyszerészmester.

2/ Gyógyszerészhallgatók elővizsgálati bizottsága /1921/22- tői/ Elnök: a mat. term. tud. kar dékánja, tagok: 3 professzor a term. tud. kar részéről, Reinbold Béla az orvoskar részéről /1927- tői Kiss Árpád/

3/ Gyógyszerészmesteri szigorlatoknál működő bizottság /1921/22- tői/ Elnök: az Orvoskar dékánja, kormányképviselők: Rigler Gusztáv /1923— tói id. Issekutz Béla/, Temesváry József gyógyszerész-mester, tagok: Reinbold Béla, id. Issekutz Béla /1925- tői Veress Elemér/, Bodnár János /term. tud. kar/.

4/ Gyógyszerészek approbációs vizsgánál működő bizottság /1924/25. tanévtől/ Elnök; az orvoskari dékán, kormányképviselő Rigler Gusztáv /1927- tő l Veress Elemér/, tagok: Dávid Lajos tanár, Borbély József gyógyszerész - mester.

1940- 1944

1. Gyógyszerészgyakornoki vizsgáló bizottság: elnök: Gelei József. Tagok: Kiss Árpád, Tukats Sándor, Borbély József gyógyszerész, Temesváry József gyógyszerész.

2. Gyógyszerészmesteri elővizsgálati bizottság: Elnök: a mat. term. tud. kar dékánja. Tagok: Frőhlich Pál, GregussPál, Kiss Árpád.

3. Gyógyszerészmesteri szigorlati bizottság: Elnök: orvos tud. kar dékánja. Kormányképviselők: Veress Elemér tanár, Temesváry József gyógyszerész. Tagok: Szent-Györgyi Albert, KanyóBéla, i f j . Jancsó Miklós /később: Kőszegi Dénes, Kanyó Béla, Dirner Zoltán/.

118

4. Gyógyszerész approbációs vizsgálati bizottság: Elnök: az orvoskar dékánja. Kormányképviselő: if j . Jancsó Miklós. Tagok: Dávid Lajos tanár, Borbély József gyógyszerészmester.

5. Gyógyszerészhallgatók kiképzésével foglalkozó karközi állandó bizottság: Elnök: ifj . Jancsó Miklós. Rendes tagok: Ábrahám Ambrus, Bruckner Győző, Dávid Lajos, Ferenczi István, Frőhlich Pál, Greguss Pál, Kanyó Béla, Kiss Árpád, Kőszegi Dénes, Nóvák István. Rendkívüli tagok: Borbély József gyógyszerész, Temesváry József gyógyszerész. Jegyző: Dirner Zoltán.

6. Új rendszerű gyógyszerészhallgatók vizsgálóbizottsága az I. évfolyamnál: elnök: mat. term. tud, kar dékánja. Tagok kötelező kollokviumnál: Ábrahám Ambrus, Koch Sándor, Nóvák István. Tagok előszigorlatnál: Frőhlich Pál, Kiss Árpád, Greguss Pál. ^

7. Újrendszerű gyógyszerészhallgatók vizsgabizottsága a II. évfolyamnál: elnök: a mat. term. tud. kar dékánja. Tagok kötelező kollokviumnál: Kanyó Béla, Kiss Árpád, Tróján Emil. Tagok első szigorlatnál: Bruckner Győző, Greguss Pál, Kiss Árpád.

119

11. sz. melléklet

Kálvária tér 5/b. alatt működött 1921 - 1929 a Belgyógyászati— és Sebészeti klinika, Közegészségtani-, Gyógyszertani és Gyógyismereti-, Élettani-, Orvosi

Vegytani Intézet és az Egyetemi Gyógyszertár.

Az Egyetem központi épülete Dugonics tér 13.

120

A Kossuth Lajos sgt. 40. sz. alatt van ma is az Anatómia-, Szövet és Fejlődéstani-, Kórbonctani— és Törvényszéki Orvostani Intézet

Klinikák a Tisza partján

121

Sebészet Klinika

Gyermekgyógyászati Klinika.

122

Belgyógyászati Klinika

Belgyógyászati Diagnosztikai Klinika

123

Klinikák

Dóm téri részlet Gyógyszertani-, Gyógyszertár és Gyógyszerészeti-, Mikrobiológiai-, Élettani-,

Közegészségtani Intézet

124

Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika

sl§8 - ^ I .y®

A lebombázott Szülészeti Klinika

125

A lebombázott Gyermek Klinika

Az egyetemalapítók emléktáblája (Szentgyörgyi István alkotása. 1931)

126

Névmutató

A nevek kigyűjtése a megjelent egyetemi kiadványok alapján történt, Közreműködött: Papp Kornélia.

Ábrahám Ambrus 119 Bánky Laura 87 Ábrahám István 93 Banner János 20, 56, 67 Ádám Gyula 96 Banner Jánosné 59 Agonás János 96 Bános /Benkovics/ Alajos 94 Ágoston József 83 Bányai József 100 Aigner Károly 33, 84, 95, 97 Bányai Zoltán 100 Ajlay Gyula 90 Baráth László 90 Akonlz Károly 95 Barázs Gyula 82 Albeker István 90, 92 Barbie Antal 95 Albissy László 100 Barbie Erzsébet 90 Ambrus Pál 86, 96 Barbie János 80, 85 Andreidesz Antal 84 Barta László 100 Annau Ernő 86 Bártfai József 96 Antal fi István 82, 84, 96 Bartha Elemér 82, 98 Apáthy István 10, 45 Bartók Watzek Ilona 80, 85 Apponyi Albert 8 Bary Zsigmond 100 Apró László 100 Bata Tibor 96 Argay István 95 Batizfalvy János 60, 67, 72, 95, 117 Ármány Imre vitéz 94 Batki Mihály 83 Armentanó Lajos 90 Bátky László 81, 100 Árva József 97 Batlancs Lajos 81, 86, 95 Aszalós János 87 Bauer László 96 Áts Lóránd 95 Bay Ödön 82, 83 B. Kurai István 83 Becker András 91 Babos István 95, 96 Bednár Ilona 83, 95 Bach Imre 84, 91 Bélteki Sándor 93 Back Bernát 6 7 , 6 8 Bene József 93 Bács Borbála 81, 86 Benedek Árpád 93 Bacsich Pál 81, 86 Benkő György 98 Bácskai József 82, 87, 92 Benkó Sándor 84, 90 Bagyinszky Gyula, 97 Bense Sándor 82, 93 Bak Lajos 85, 100 Bentsáth Aladár 90 Bakacsi Gyula 96 Beranek László 93 Bakay György 96 Berde Áron . 1 Bálint Gyula 91 Berde Károly 4, 92 Bálint Mária 87 Berecz János 20, 95 Bálint Nagy István 47 Bereczk Péter 96 Baló József 37, 46, 47, 48, 54, 60 Bereczky Klára 100

61, 72, 76 , 77, 84, 87, 100, 117 Berény Anna 93 Balogh Bodor Egon 68 Béres József 83 Balogh Emó 48, 84, 100 Berkesy László 90, 91 Balogh Kálmán 12 Berkesyné Simon Irén 94 Banga Ilona 47, 86 Bertényi (Bruchter) Albert 87, 95 Bánki Mária 90 Besenyei Kálmán 95 Bánki Mihály 81 Bethlen István 15

127

Blazsó Sándor 94 Blazsóné Liszka Irán 94 Bocsi Katalin 92 Bódis Lajos 96 Bodnár János 118 Bodó László 92 Bodon György 85 Bodrogi György 83, 86 Bogár István 85 Bogdán József 82 Bogner Gyula 96 Bogyay Aranka 95 Bolyos Mihály 96 Botbély József 118, 119 Borbély László 68 Borbola József 81 Bordás Sándor 8 1 , 8 2 , 8 3 Bordás Sándorné 83 Bori Józsefné 100 Boros Sándor 81, 86 Bors Andor 87 Borsi Ilona 8 3 , 9 5 Botár (Brusz) Gyula 81, 86 Both Jolán 83 Botz Elek 83 Bozsó István 96 Bőhm Borbála 82, 87 Böhm Sándor • 96 Bőlcskei Tibor 95, 97 Brandt József 12 Bruckner Győző 117, 119 Buday Árpád 20 Buday György 23 Buday Margit 91 Bugyi István 96 Bukovszky László 97 Burger Károly 47, 95 Buza László 76 Büttner Károly 85 Csabai Béla 82, 87 Csajághy (Dancz) Márta 47, 84, 93 Csányi József 93 Csapó Árpád 82, 83, 84 Csapó Zoltán 82, 83 Császár Antal 100 Csató Péter 81, 97 Csefkó István 83 Csegezy Géza 85 Csejlei Jenő 84 Csendes Oszkár 82, 87, 90 Csengery János 10, 76 Csicsman Miksa 91

Csík Lajos 47 Csiky. Jenő 97 Csiky László 81 Csillag Ferenc 98 Csinády Jenő 81, 100 Csiszér Ferenc 90 Csonka István 81, 86 Csontos Mátyás 100 Csúcs Sándor 92 Csurgay Mihály 81 Czáka Andor 81, 86 Cziffa Ferenc 12 Czimmer Anna 80 Czirok András 84 D. Dézsy Vilma 96 Daday András 4, 56, 100 Daka Mihály 91 Darányi Gyula 5 1 , 8 5 Daru István 97 Dávid Gábor 82, 87 Dávid Lajos 16, 17, 72, 100, 117, 118, 119 Davida Jenő 12, 81, 86 Davida Leó 9, 10, 12, 16, 77, 81 de Chatel Andor 90 Deák Emil 96 Deák Ilona 82, 87 vitéz Deák István 93 Deákné Szabó Viola 94 Dégi László 96 Degrell István 84 Delbl Ferenc 83, 96 Deme István 92 Deményné Ambrus Matild 96 Demeter György 13, 16, 77, 87 Denk József 82 Dér Béla 81 Dervaderics János 92 Délár Mihály 97 Dévainé Csapó Olga 98 Dézsi Lajos 76 Dézsy Ferenc 60 Diczfalusy Egon 80 Dimer Zoltán 47, 80, 82, 83, 118, 119 Ditrói Gábor 13 ,54 , 7 2 , 7 6 , 7 7 , 9 8 , 1 1 7 Dobál László 100 Dobay Béla 96 Dobszay László 94 Dolch Zoltán 96 Dómján János 82, 87 Dósa András 92 Dózsa Márta 100 Dömösi Pál 84

128

Dömötör Gyula 21 Fischer Béla 82

Drancsik Ferenc 85 Fischer Ilona 95

Drexler Etelka 83 Fizély János 82, 87 Drexler Miklós 82, 87, 97, 98 Flieg Ferenc 81, 91 Dubrauszky Viktor 84, 95 Flieg József 100

Dudits Andor 84 Fodor Gyula 87

Dugonics Ádám 6 Fodor József 12 Dugonics András 7 Fogarassy Béla 94

Dunszt Ferenc 85 Fógel József 20

Dvorcsák Piroska 95 ForfoU Erich 90

Egyed Miklós 82, 83, 84 Fórizs Ödön 84, 97

Elfér Aladár 90 Forró Lajos 96 Endrey Gyula 96 Földházi János 82 Engel Pál 80, 92 Förgeteg János 97 Engel Rudolf 4, 90 Fraenkel Laura 84 Eöllös Zoltán 80, 82, 87 Frankói József 97

Eötvös József 12 Freimann Ferenc 98 Erdélyi László 76 Fröhlich András 100

Erdős László 80, 85 Fröhlich Ottó 84, 87, 96 Ereky István 76 Fröhlich Pál 46, 76, 117, 118, 119 Erényi Júlia 95 Fröhlich Pálné 59 Ernyei István 81, 86, 98 Fröhlichné Szőllősy Ilona 94 Faber Andor 96 Fülöp Andor 97 Fábián Lajos 98 Fülöp Béla 92 Faits Katalin 95 Fülöp Pál 97 Falu Béla 95 Füslhy Ödön 80, 85 Falu László 96, 97 Gaál András 47, 85 Falu Marczell 98 Gaál Endre 33 Faragó Dénes 81, 86 Gaál István 94 Farkas András 86 Gaál Sándor 84 Farkas Béláné 59 Gagyi József 80 Farkas Ferenc 84 Gajzágó István 94 Farkas János 90 Gajzágóné Szigelhy Margit 94 Farkas József 22, 100 Gál Julianna 100 Farkas Lajos 96, 98 Gál Pál 87 Fazekas I. Gyula 47, 87 Gáli Sándor 80, 85 Fazekas Lajos 96 Garazsi Mária 92 Fazekas László 85 Gáspár János 81, 86 Fehér Lajos 98 Geber János 10, 92 Fejér Gyula 80, 98 Géher Ferenc 90 Fekete Lajos 93 Gelei József 76, 118 Fekete Miklós 87 Gellért Albert 62, 72, 77, 81, 86, 117 Félegyházi Béla 82, 87 Gellértné Mari Ági nes 82, 87 Ferenc József 7 Genersich AnUl 12, 96 Ferencz Ágoston 100 Gera János 94 Ferenczi Endre 85 Geréb Tibor 93 Ferenczi István 119 Gerendás Mihály 47, 86 Ferenczy György 96 Gergely Miklósné 73 Fiam Béla 85 Gerlei Ferenc 84 Fiedermann Ernő 96 Gerzaniu Pál 81, 86 Filep Aladár 95 Gieszer Nándor 80 Filep Ferenc 97 Gilicze József 95

129

Gimpel János 97 Horváth Klára 90, 91 Glattfelder Gyula 19, 33 Horváth Zoltán 95 Globils József 82 Horváth Zsigmond 84 Gosztonyi Kázmér 82 Hosszú László 97 Gottlieb Árpád 96 Hunyadi János 97 Gottwald László 82, 87, 90 Huszálc István 86, 93 Göllner Lajos 94, 98 Huszár György 87 Gömbös Gyula 27, 35, 36 Hutter Károly 82 Gönczi Pál 72 Hutlkay Margit 100 Görgényi (Óhlbaum) Gyula 96, 97 I. Ferenc 12 Görlichné Biczók Ágnes 83 II. József 12 Gözsy Béla 85, 86 id. Imre József 10, 13, 16, 18, 45, 98 Grassely Gyula 68 Imre Mihály 83, 94 Greguss Pál 67, 118, 119 Imre Sándor 3 Greiner Károly 94 Incze Antal 98 Gresz Béla 80 Incze Gyula 47, 87 Guba Ferenc 86 Incze Klára 98 Gulácsy Zoltán 94 id. Issekulz Béla 9, 13, 16, 19, 38, 3 9 , 4 7 Gyórffy Boldizsár 82, 84, 91 7 6 , 7 7 , 8 2 , 8 3 , 118 Gyórffy István 76 ifj. Issekutz Béla 83 Györkey Ferenc 81 Ivánovics György 46, 47, 60, 72, 80, 85 Győry Albert 93 Jáki Gyula 47 Győry Gyula 81, 83, 97 Jancsó Béla 23 Hady László 95 Jancsó György 93, 96 Hainiss Elemér 16, 77, 94 id. Jancsó Miklós 13, 16, 18, 23 Halasi Antal 5 34, 45, 46, 61, 72, 90 Hámori (Haller) Artúr 47, 82, 87, 90 ifj. Jancsó Miklós 46, 61, 82 Hanasiewicz Oszkár 96 83, 90, 117, 118, 119 Háznagy András 82, 83 Jankovich László 46, 48, 77, 84, 87, 100 Hedri Endre 97 Jankovich Zoltán 100 Hegedűs Endre 100 Jánossy Gergely 93 Hegyi Pál 98 Jaross Andor 72 id. Heiner Lajos 13, 16, 92 Jász Tivadar 91 Heller István 95 Jávor Zoltán 85 Herepey Iván 92 Jécsay János 97 Hernádi Mihály 80, 85 Jeleszity Gojkó 97, 98 Herzsenyák Mihály 85 Jendrassik Jenő 12 Heszler Mária 92 Jeney Endre 77, 80 Heyder Stefánia 98 Jeney Lajos 92 Hints Elek 96 Johann Béla 43, 44, 62 Hitler Adolf 73 Jójárt József 95 Hofbauer András 82, 83 Joó Béla 84, 93 Holló Domokos 60 Juhász János 83 Holló Erzsébet 84 Jurány Erika 95 Hollósi Károly 95 Kádár László 97 Hóman Bálint 27, 35, 36, 37, 53, 54, 69 Kalaucsics Ferenc 80 Hoór Károly 25, 49 Kálló Antal 84 Hoppál Mihály 91, 96 Kanyó Béla 5, 72, 80, 85, 117, 118, 119 Hornyánszky Károly 92 Karácson Aladár 96 Horthy Miklós 24, 31, 33, 73 Karady István 47, 90 Horváth György 84 Kardos Gyula 92 Horváth István 69 Károssy György 87, 90

130

Kary István 80 ,96 Kása Zoltán 82, 87 Kassay Dezső 84 Katona János 94, 95 Kaveczky Imre 96, 98 Kazatsay Antal 98 Kekezovich Miklós 100 Káky Miklós 100 Kelemen József 96 Kelemen Margit 85, 86 Kenessey Albert 96 Keresztes Andor 73 Kirschbauer Dezső 96 Kirschbaum Jenő 96 Kis László 84 Kiss Albert 60, 76 Kiss Árpád . 118,119 Kiss Ferenc 60, 81, 86 Kiss Kálmán 8 3 , 9 0 Kiszely János 98 Klazsik Imre 96 Klebelsberg Kunó 1, 15, 2 5 , 2 6 , 3 1

32, 33, 35, 46 Klebelsberg Kunóné 36 Klein Gyula 96, 98 Klug Mária Margit 94 Knall János 87, 95 Kneffel Pál 80, 85 Knézy Jenő 83 Koch Sándor 56, 117, 119 Koczán Ilona 94 Kogutowiez Károly 69, 70, 76 Kolb Endre 84, 92 Koltay - Kastner Jenő 76 Konczwald Tibor 87, 92 Kopasz Ernő 82, 87, 91 Koralewszky Géza 97 Korányi András 90 Korányi Elemér 94 Korb Flóris 3 1 , 3 3 Korányi Ernő 100 Kormos József 84 Komis Gyula 39 Korpássy Béla 84 Kősa Sándor 96 Kottász Béla 96 Kotumya Mária 83 ,98 Kovács Béla 82, 83 Kovács Ernő 84 Kovács Ferenc 32, 60 Kovács Gábor \ 87 Kovács György 90

Kovács Ilona 84 Kovács István 96 Kovács Júlia 83, 94 id. Kovács Kálmán 90 Kovács Lóránd 95 Kovács Margit 95 Kovács Ödön 94 Kovacsóczy Gyula 97 Kováls Ferenc 76, 90 Környei István 93 Kőszegi Dénes 118, 119 Kővári Ferenc 96 Kövesdy László 100 Kramár Jenő 67 , 72, 76, 77, 94, 117 Krámli András 47 Kristő Nagy István 68 Krompaszky Sarolta 85 Kubányi Emő 84 Kubányi Károly 95 Kubányiné Tóth Margit 90 Kubinyi Pál 1 3 , 1 6 , 1 7 , 9 5 Kucsera Margit 84 Kukán Ferenc 47 Kulcsár Ferenc 62, 72, 93, 117 Kuli András 97 Kulitzy Géza 95 Kuna Aladár 82 Kuncz Andor 13, 95 Kup Gyula 84 Kulhy Gizella 100 Kühbacher Ferenc 95 Ladvánszky József .90 Laffer József 12 Lajos Sándor 90, 91 Laki Kálmán 47, 68, 86 Lakiné Kézdi Erzsébet 86 Lamper József 80, 85 Láng Imre 47 Lányi György 84 László Árpád 96 László Pál 95 Lechner Károly 9, 10, 12, 13, 16, 18

47, 77, 93 Leinzinger László 81 Leinzinger Mária 82, 83 Lélek Sándor 97, 98 Lengyel Jakab 90 Lengyel Teréz 91 Lenhossck József 12 Lichtneckert István 82, 83 Lichtneckert József 95 Lippay Cecília 90

131

Lisztes László 5 Miskovits Gusztáv 91

Lóránt Erzsébet 94 Mlinarics József 96 Lovas László 84 Mogán Klára 94 Lovász Tibor 83 ,86 Molnár Árpád 84

Lőrincz Ferenc 43, 53, 80, 84, 85 Molnár József 95 Lőte József 13,16, 18, 19, 34, 77, 80, 118 Molnár Sándor 96 Lőte László 96 Molnár Zsigmond 72 Lugossy Gyula 98 Móricz Dénes 94

Lukács József 94 Mórocz Jenő 86 Machánszky László 97 Mosonyi Márta 84

Machnik Béla 12 Motika Jolán 95 Mágori Erzsébet 86 Mozol József 97

Magyar József 96 Mucsi Terézia 85 Magyar Károly 95, 96 Muszkalay Lajos 96 Mahr Igor 86 Münz Frigyes 81 Mann Jakab 43 Nagy Albert 100 Mannerheim 61, 70 Nagy György 92 Margó Tivadar 12 Nagy Ilona 87, 92 Mária Terézia 4, 12 Nagy István 81, 86, 94 Máriavölgyi Péter 82, 87 Nagy József 87, 96, 97 Markovich Anna 90 Nagy Leopoldina 60 Maross Tibor 82, 86 Nagy Mária 87, 98 Martzy István 87, 95 Nagy Márton 80 Marunák Pál 85 Nagyné Bors Mária 98 Masirevits Anna 95 Nagysolymosy Hona 82, 87 Malavovszky Mária 94 Nagysolymosy Irén 82, 87 Matolcsy Károly 95 Nemecskay István 94 Matusovits Leó 97 Nemecskay Tivadar 95 Matusovszkiné Leitner Margit 90 Németh Béla 95 Mauritz Béla 117 Németh Gyula 95 Mayer Dezső 81, 86 Nits Sándor 100 Mecsér Ferenc 91 Nóvák Emő 80, 83 , 85, 100 Méhes Gyula 83 Nóvák István 100, 119 Meizner János 12 Novaszel Ferenc 90 Melczer Miklós 92 Nyári András 83 Menyhárlh Gáspár 9, 76 Nyírő Gyula 13, 93 Merényi Gusztáv 81 Oláh Ferenc 90 Mérlh József 95 Orbán Ferenc 98 Meskó Zoltán 2 7 , 7 2 Orbán Gyöngyi 98 Mester Gábor 84 Orbán Sándor 16 Mészáros Gábor 95 Ottovay László 87 Mészöly Géza 97 Pacséri Imre 47 Mezei Béla 93 Paku István 92 Mihalik Kálmán 86 Pál Endre 80 Mihálovits Sándor 84 Pálfy József 54 Miklós István 92, 94 Pálfy Roland 96 Miklós Károly 60 Páll Gábor 83, 95 Miklós Zoltán 100 Pampuk László 95 Mikó István 100 Pankotay Sándor 96 Milassin Gyula 82, 87 Panyik - Tóth István 84 Mina János 12 Pap Endre 100 Miskolczy Dezső 46, 47, 53, 60, 77, 93 Pap Gyula 82, 87

132

Pap Károly. 96 Röhrig Frigyes 96 Papp Gábor 96 Rőth Margit 85

Papp János 90 Rötth András 98 Papp Karola 85, 94 Rusznyák István 46, 61, 72, 73, 77, 90, 117 Pálján Lajos 82, 84, 87 Sáfár Sándor 90

Pataki László 80 Sáfrán Stefánia 98 Pavkovits - Bugarszky György 98 Salamon Ilona 98 Payr Zita 90 Sándor József 96

Peták Matild 87 Sárkány Árpád 98 Péter László 2 Schadt József 92

Péterffy Gusztáv 85 Schilling Gábomé 59 Pető Mihály 92 Schmidt Gusztáv 93 Petrányi Győző 47, 94 Schmidt Henrik 76 Pfeiffer Péter 76 Schmidt Kamilló 98 Pogány István 90 Schneider Lajos 81, 83, 86 Polgár Aranka 85 Schnitzl Gusztávné 85, 86 Polgár István 95 Schulek Vilmos 12

Polner Ödön 20, 76 Schuller Sámuel 86 Polyákovics Anna 98 Schuth Henrik 95 Pontyos Ödön 97 Seri István 92 Poór Ferenc 46, 47, 92 Sík Sándor 67, 72, 73 Popják György 84 Simay Margit 95 Pósfay István 92 Simon Ákos 85 Pottyondi Lóránd 82, 84, 87 .. Simon Balázs 95 Praznovszky Gyula 90 Simon Irén 90 Preysz Gyula 85 Sipos Károly 92 Pribék László 82, 87, 91 Sobó Géza 90 Pritz Edéné 100 Sófalvi Ida 86 Puijesz Béla 13, 46, 56, 59, 60, 72, 73, 75 Sohajda Gyula 83

77, 80, 85, 90 ,91 , 117 Somogyi Szilveszter 8, 33, 36 Putnoky Gyula 84 . Somosi Gizella 92 Putz János 96 Sonkoly Kálmán 80 Rácz György 68 Soóky Erzsébet 90 Radványi Géza 90, 91 Soós Béla Sándomé 86 Rákosfalvy Zoltán 82, 83, 100 Stachler Ilona 90 Rauss Károly 47, 80 Slangl Emó 84 Ravazdy István 82, 83 Stépán István 3 Rávnay Tamás 65, 72, 77, 92, 117 Stern Eleonóra 93 Rcinbold Béla 10, 13, 16, 76, 77, 86, 118 Stief Sándor 93 Rejtő Kálmán 83, 92 Stingly Zsigmond 96 Rerrich Béla 32, 33 Stolpa József 117 Réti József 91 Straub F. Brúnó 47, 68, 86 Réti Tivadar 85 Strauss Sándor 27 Riesz Frigyes 72, 73, 76, 117 Strauss - Nyikos Gyula 70 Rigler Gusztáv 9, 10, 13, 16, 17, 18 Stróbl Ferenc 91, 95

19, 30, 85, 118 Strömpel Ilona 87 Romhányi Mihály 82 Such Magdolna 93 Rosztóczy Ernő 81 Suchy Dezső 93 Rólhauscr György 96 Szabados Erzsébet 96 Rothermere lord 46, 65 Szablics Imre 82 Rózsa Andor 96, 98 Szabó Dénes 81, 96 Rózsa Antal 86 Szabó György 82, 87

133

Szabó Jolán 95 Szűts László 82, 84, 87 Szabó József 13, 16, 77, 93 Szymicek Emanuella 82 Szabó Lajos 96 Tábor Pál 96 Szabó László 83 Talcáls László 84, 95 Szabó Mihály 91 Takó József 91 Szabó Miklós 83, 94, 95 Tamás Elemér 82, 84, 87 Szabó Szilárd 83 Tanka Dezső 93 Szabó Tibor 5 Tankáné Bolyáky Ilona 93 Szacsvay István 84 Tantos József 90 Szádeczky László 92 Tapodi Dömötör 82, 87 Szák János 93 Tarjányi József 100 Szarnék Lajos 96 Telbisz Márta 96 Szandtner Pál 9, 16, 19 ,20 Teleki Pál 10, 15 Szarvas András 90 Temesváry Ernő 90, 97 Szász Sándor 1 9 , 8 1 , 9 8 Temesváry József 118, 119 Széchenyi István 60 Tessényi Béla 97 Széchenyi István gróf 33 Thiry Lajos 80, 85 Szécsényi - Nagy László 90 Tímár Ferenc 97 Szécsiné Elek Zsófia 81 Tisza Lajos 7 Szegeczky Dezső 94 Tóbiás István 90 Szegedy Mihály 96 Tokai Lajos 90 Székely Andor 97, 98 Tokán Mátyás 84 Székely Géza 85 Tokay László 93 Széki Tibor 76, 118 Tomasovszky Lajos 96 Szél János 90 Tomcsik József 43, 47, 61, 80, 85 Széli József 43 Tomory Dezső 96 Szélvári Ferenc 92 Tompa Sándor 90 Szende Jolán 83 Toronyi Ottó 90 Szenes Tibor 90 Tószöghy Aladár 90, 91 Szentkirályi Zsigmond 92 Tóth Béla 72 Szent - Györgyi Albert 1 1,27, 38, 39, 46 Tóth Edit 94

47, 53, 54, 59, 60, 61, 67, 68, 69, 72 Tóth Imre 60 73, 76, 77, 86, 106, 117, 118 Tóth István János 97

Szent - Györgyi Nelly 59 Tóth János 95 Szép Béla 96 Tóth József 96 Szerdahelyi László 100 Tóth Károly 26, 33, 76 Szigethy Béla 84, 87 Tóth Kata 69 Szilágyi Pál 82, 87 Tóth Lajos 9 Sziráky István 90 Tóth Margit 90 Szobonya Miklós 81 Tóth Viktória 95 Szollár István 82, 87 Tóth Viola 82, 87 Szombati György 90 Totka Bálint 98 Szomolányi Gyula 83, 85 Tölcséry László 85 Szotyory Lajos 96 Török Aurél 12 Szőcs József 95 Török Gábor 94 Szögi Géza 5 3 , 6 6 Tranger József 83 Szőke Dezső 94 Traub Béla 68 Szőllősi /Naszluhácz/ Jenő 67 Treer József 65, 97 Sztavrovszky Pál 95 Trefort Ágoston 7 Sztojanovics Mihály 94 Tróján Emil 94 ,96 , 119 Sztolár Ernő 96 Tukals Sándor 73, 82, 118 Szűcs Mátyás 95 Tulics József 100

134

Turbucz Antal 81 Völgyesy János 86 Tyurkosy György 97 Vöneki Pál 60 Ürmössy Erzsébet 87, 94 Vjkán József 97 Vadas Klára 82, 87 Waiser Ervin 85 Vágó Pál / ; 96 Waltner Károly 4 7 , 9 4 Vágvólgyi Ferenc 84 r Weinmann Mária 90 Vándor Ferenc 84 Ybl Ervin 32 Vanyur László 100 Zacher Pál 84 Várady Imre 87 Zakar Zoltán 100 Várady Károly 83 Zallár Andor 5 Várady Lajos 100 Zámbori András 86 Várady Mária 83 ,94 Zárday Imre 90 Varga Aladár 92 Zehety István 98 Varga Elemér 86 Zétényi Margit 86 Varga Gyula 95 Zeyk Domokos 81 ,100 Varga Illés 87 Ziklédi Mihály 94 Varga István 83 Zolnai Bála 48 Varga Lajos 8 1 , 9 0 , 9 6 Zsák Antal 84 Varga S. Mihály 91 Zsoldos Ferenc 81 Varga Sándor 90 Zsulyevich István 81 ,97 Varga Tibor 94 Varga Zsigmond 22, 80 Vargha Miklós 93 Várhelyi József 33

135

Vecsernyés András 94, 96 Végh Ferenc 83 Vén Rezsó 84, 98 Venkei (Wlasics) Tibor 87, 92 Veress András 86, 91 Veress Elemér 9, 13, 16, 23, 36, 54, 61

62, 67, 7 2 , 7 6 , 7 7 , 81, 85, 117, 118 Veress Elemérné 59 Veress Ferenc 13, 16, 92 Veress Mihály 80 Veress Miklós 82, 86 Verness Gyula 94 Veszprémy Dezső 10, 12, 16, 18, 45, 76

77, 84, 86 Velró János 80, 85 Vetró Lajos 100 Vida Szűcs Edit 68 Vidákovich Lajos 97 Vidákovits Kamilló 9, 10, 13, 16, 18

2 3 , 3 0 , 6 1 , 7 2 , 7 5 , 9 6 , 117

TARTALOM

ELŐSZÓ.... 1 AD LECTOREM 3 SZEGED AZ EGYETEMÉRT 6 MAGYAR KIRÁLYI FERENC JÓZSEF TUDOMÁNYEGYETEM ORVOSTUDOMÁNYI KAR 11

ELŐZMÉNYE 12 A BEFOGADÓ VÁROS 14 MŰVELŐDÉSPOLITIKA.... 15 IDEIGLENES ELHELYEZÉS 16 A PROFESSZOROK LAKÁSHOZ JUTTATÁSA 18 VIDÉKI HALLGATÓK ELHELYEZÉSE ÉS ELLÁTÁSA 19 EGYESÜLETEK 22 ANTISZEMITA MEGMOZDULÁSOK, NACIONALIZMUS 25 KÖLTSÉGVETÉSI TÁMOGATÁS 28 KLINIKAI ÉPÍTKEZÉSEK 30 A TEMPLOM TÉRI ÉPÜLETCSOPORT 32 AZ ORVOSTUDOMÁNYI KAR VÁLSÁGA 35 ORVOSKÉPZÉS 38 GYÓGYSZERÉSZKÉPZÉS .41 BÁBAKÉPZÉS, VÉDŐNŐKÉPZÉS , 43 TUDOMÁNYOS MUNKA . .45 HALLGATÓK 49 AZ ORVOSTUDOMÁNYI KAR ÉS A VÁROS 51

MAGYAR KIRÁLYI HORTHY MIKLÓS TUDOMÁNYEGYETEM ORVOSTUDOMÁNYI KAR 53

A MAGYAR KIRÁLYI HORTHY MIKLÓS TUDOMÁNYEGYETEM LÉTESÍTÉSE 54 OSZTOZKODÁS 57 DIÁKOTTHONOK 58 MENSA ACADEMICA PUBLICA 59 AZ EGYETEM BARÁTAINAK EGYESÜLETE 60 TUDOMÁNYOS MUNKA 61 ORVOSKÉPZÉS 62 GYÓGYSZERÉSZKÉPZÉS 64 AZ EGYETEMI KLINIKÁI ÉS INTÉZETEI 65 EGYESÜLETEK 67 ANTISZEMITIZMUS 70 ÜLDÖZÖTT PROFESSZOROK 72 HÁBORÚS IDŐSZAK 74

AZ EGYETEM REKTORAI 1921 - 1944 76 A KAR DÉKÁNJAI 1921 - 1944 77 INTÉZETEK 1921 - 1944 79

137

KLINIKÁK 1921 - 1944 89 JEGYZETEK 101 SUMMARY 106 MELLÉKLETEK 107

1. SZ. MELLÉKLET . 107 RENDELET AZ EGYETEM SZEGEDRE HELYEZÉSÉRŐL 107 2. SZ. MELLÉKLET 108 HORTHY MIKLÓS TUDOMÁNYEGYETEM FELÁLLÍTÁSÁRÓL. .. 108 3. SZ. MELLÉKLET 111 ÖSSZESÍTÉS AZ EGYETEM HALLGATÓIRÓL 1921 - 1944. .. 111 4. SZ. MELLÉKLET 112 GYÓGYSZERÉSZI ÉS GYÓGYSZERÉSZDOKTORI OKLEVELEK SZÁMA 1921 - 1940 112 5. SZ. MELLÉKLET 113 AZ EGYETEM KLIINIKÁI 1939/40- BEN 113 6. SZ. MELLÉKLET 114 BETEGÁGYAK A KLINIKÁKON 1944. NOV. 11 114 7. SZ. MELLÉKLET 115 ALAPÍTVÁNYOK.. 115 8. SZ. MELLÉKLET 116 DIÁKJÓLÉTI ÉS DIÁKVÉDŐ IRODA KIMUTATÁSA A HALLGATÓK SEGÉLYEZÉSÉRŐL 1923 - 1933 116 9. SZ. MELLÉKLET 117 ORVOSKARI BIZOTTSÁGOK 1940 - 1944 117 10. SZ. MELLÉKLET V 118 A GYÓGYSZERÉSZKÉPZÉSSEL KAPCSOLATOS EGYETEMI BIZOTTSÁGOK 1921 - 1940 118 11. SZ. MELLÉKLET KÉPMELLÉKLETEK 120

i"

138

^ 140786

Tipográfia: SZOTE Számítástechnikai Központ Dr. Asztalos Tibor Készült 300 példányban, SZOTE Nyomda. Szeged. Vezető: Nagy János

724/1992. sz.

139

kr

f&i - u .

(

' J

1

li

i