O L V A S Aacute S K Ouml Z B E N A H A T A L O M E L E K T R O N I K U S A R C A

S z a b oacute G a b r i e l l a

A hatalom elektronikus arca - a nők eacutes a feacuterfiak elteacuterő I K T hasznaacutelati kultuacuteraacuteja

B e v e z e t eacute s 1

Az informaacutecioacutes taacutersadalom keacuterdeacuteseivel foglalkozoacute szakemberek szemeacuteben az uacutegynevezett digitaacutelis megosztottsaacuteg vagy digitaacutelis szakadeacutek (digital divide)1 tudomaacuteshynyos kutataacutesok taacutergyaacutet keacutepező legitim probleacutemakoumlr A kommunikaacutecioacute eacutes a nyilvaacuteshynossaacuteg digitalizaacutelt formaacuteinak kialakulaacutesaacuteval a kutatoacutek eacuterdeklődeacuteseacutenek homloktereacutebe keruumllrek a technikai eszkoumlzoumlk alkalmazaacutesa iraacutenti emberi igeacutenyek is (ld Homoki 2001) Az informaacutecioacutes taacutersadalomban kialakuloacute uacutej tiacutepusuacute egyenlőtlenseacutegek koumlzoumltt az egyik legnagyobb probleacutemaacutet a nők helyzere jelenti hiszen erre a taacutersadalom nagyobshybik feleacutet kitevő csoportra semmifeacutele aacutelralaacutenos szabaacutely nem alkalmazharoacute meacutegis minshyden empirikus vizsgaacutelat jelzi hogy az informaacutecioacutes eacutes kommunikaacutecioacutes technoloacutegia (IKT) eszkoumlztaacuteraacutenak hasznaacutelataacuteban a nemi alapon megnyilvaacutenuloacute kuumlloumlnbseacuteg a nők jeshylentős reacuteszeacutenek elzaacuterkoacutezaacutesa az eszkoumlzoumlk hasznaacutelataacutetoacutel amit technofoacutebiakeacutent szokaacutes interpretaacutelni leacutetező eacutes meacuterhető jelenseacuteg

A nőket sok szempontboacutel haacutetraacutenyos helyzetbe hozoacute digitaacutelis megosztottsaacuteg poshylitoloacutegiai szempontboacutel is relevaacutens lehet A koumlzeacutelet eacutes a koumlzuumlgyek iraacutenyiacutetaacutesa tereacuten a vishylaacuteg szinte valamennyi taacutersadalmaacuteban eacutevezredek oacuteta a feacuterfiak jaacutetszanak dominaacutens szeshyrepet A liberaacutelis demokraacuteciaacutekban azonban alapvető koumlvetelmeacutennyeacute vaacutelt a nemek koumlshyzoumltti eseacutelyegyenlőseacuteg biztosiacutetaacutesa mindegyik taacutersadalmi alrendszerben Mindamellett fontos raacutevilaacutegiacutetani hogy a nemek koumlzoumltti kuumlloumlnbseacutegeket taacutersadalmi szempontboacutel vizsshygaacuteloacute tudomaacutenyos kutataacutesok (gender studies) nem kizaacuteroacutelag a nők helyzeteacutenek hanem aacuteltalaacuteban a nemi szerepek taacutersadalmi konstrukcioacutejaacutenak eacutes a hatalmi viszonyok kifejeshyződeacuteseacutenek vizsgaacutelataacutera iraacutenyulnak

Az IKT eszkoumlzoumlk nemi alapon differenciaacutelt hasznaacutelataacutenak probleacutemaacuteja - talaacuten eacutepshypen nehezen eacutertelmezhető eacutes aligha beskatulyaacutezhatoacute mivolta miatt - nem aacutell a hazai kutatoacutek eacuterdeklődeacuteseacutenek koumlzeacuteppontjaacuteban Olyannyira nem hogy a magyar szakirodashylom is csak keveset foglalkozik vele eacutes a magyar informaacutecioacutes strateacutegia kidolgozoacutei sem szentelnek neki elegendő figyelmet

1 A tanulmaacuteny Szaboacute Gabriella bdquo A hatalom elektronikus arca - a nők reacuteszveacutetele az informaacutecioacutes taacutersadashylomban ciacutemű politoloacutegiai szakdolgozataacutenak teacutezisei alapjaacuten keacuteszuumllt

2 A digitaldivide angol kifejezeacutes fordiacutetaacutesakeacutent a hazai szakirodalomban jobban elterjedt a digitaacutelis szakashydeacutek terminus alkalmazaacutesa szerzőnk azonban - csatlakozva Molnaacutet Szilaacuterdhoz (ld Informaacutecioacutes Taacutersadashylom 20024) - tudatosan vaacutelasztotta inkaacutebb a digitaacutelis megosztottsaacuteg terminus koumlvetkezetes hasznaacutelashytaacutet mivel ez jobban kifejezi a jelenseacuteg dinamikus vonaacutesait eacutes taacutersadalmi termeacuteszeteacutet - A szerk

116

O L V A S Aacute S K Ouml Z B E N II M A L O M E L E K T R O N I K U S A R C A

A nőket eacuterintő digitaacutelis megosztottsaacuteg meacutelyseacutegeacutenek feltaacuteraacutesa a jelenseacuteg okainak elemzeacutese eacutes kaacuteros hataacutesainak kimutataacutesa az informaacutecioacutes taacutersadalom kieacutepiacuteteacutese sotaacuten feladatokat jeloumll ki a kormaacutenyok a civil szervezetek eacutes a profitorientaacutelt vaacutellalkozaacutesok szaacutemaacutera egyaraacutent Nem titkolt szaacutendeacutekom hogy - tuacutelmutatva e dolgozat teacutemaacutejaacuten -megkiacuteseacutereljek hozzaacutejaacuterulni ahhoz hogy a nemek koumlzoumltti eseacutelyegyenlőseacuteg szempontshyjai a gender studies taacutergyilagos szemleacuteleteacutenek megfelelő moacutedon eacuterveacutenyre jussanak nemshycsak az informaacutecioacutes taacutetsadalom kialakiacutetaacutesaacutenak uacutetjaacutet meghataacuterozoacute aacutetfogoacute strateacutegiai doshykumentumokban eacutes a szakeacutertők politikai nyilatkozataiban hanem a koumlzgondolkodaacutesshyban is

1 A n ő k IKT k u l t uacute r aacute j a a s z aacute m o k t uuml k r eacute b e n

Az Euroacutepai Unioacute rendkiacutevuumll nagy hangsuacutelyt fektet az euroacutepai aacutellampolgaacuterok taacutershysadalomrajzaacutenak lehető legpontosabb ismereteacutete Az Euroacutepai Bizottsaacuteg az uacutegyneveshyzett Eurobarometer program kereteacuteben 1974 oacuteta reprezentatiacutev koumlzveacutelemeacuteny-kutataacutesoshykat eacutes felmeacutereacuteseket veacutegez Az euroacutepai aacutellampolgaacuterok koumlreacuteben is kimutathatoacute digitaacuteshylis megosztottsaacutegot az Euroacutepai Bizottsaacuteg felkeacutereacuteseacutere 2001-ben vizsgaacuteltaacutek4 Az eredshymeacutenyek tuumlkteacuteben az Internethez valoacute hozzaacutefeacutereacutest tekintve az euroacutepai aacutetlag alatt tashylaacuteljuk a nőket a tartoacutesan munkaneacutelkuumllieket az alacsony keresetűeket az alacsony isshykolai veacutegzettseacutegűeket eacutes a 60 eacutev felettieket A vizsgaacutelat zaacuteroacutedokumentuma kiemeli hogy az IKT eszkoumlzoumlk hasznaacutelataacuteban nemek szerint mutatkozoacute kuumlloumlnbseacuteg nagyon komplex elemzeacutest igeacutenyel Az euroacutepai doumlnteacuteshozoacutek eacutettetlenuumll aacutellnak az előtt a teacuteny előtt hogy 2000 eacutes 2001 koumlzoumltt nemhogy csoumlkkent volna hanem inkaacutebb meacuteg taacutegabbshyra nyiacutelt a nemek koumlzoumltti olloacute (1 aacutebra) Ennek alapjaacuten az Euroacutepai Bizottsaacuteg felhiacutevta a tagaacutellamok politikai doumlnteacuteshozoacuteinak figyelmeacutet arra hogy az informaacutecioacutes eseacutelyegyenshylőseacuteg biztosiacutetaacutesa eacuterdekeacuteben kiemelten kezeljeacutek a nőket eacuterintő digitaacutelis megosztottsaacuteg probleacutemaacutejaacutet

Egy - 2002-ben az Internet laacutetogatoacutei koumlreacuteben - Magyarorszaacutegon elveacutegzett eacuteletshystiacutelus-kutataacutes5 (Visitor Lifestyle Research 2002) alapjaacuten elmondhatjuk hogy a hazai ki-bertaacutersadalmat a feacuterfiak eacutes a fiatal korosztaacutelyok dominanciaacuteja jellemzi (2 aacutebta) Miacuteg a teljes neacutepesseacuteget tekintve a nők vannak toumlbbseacutegben addig az Internet felhasznaacuteloacutei koumlzoumltt a feacutetfiak araacutenya a magasabb a Vilaacuteghaacuteloacutet gyakran laacutetogatoacutek koumlreacuteben pedig meacuteg markaacutensabban nyilvaacutenul meg a feacuterfiak dominanciaacuteja A kutataacutes eredmeacutenyei szerint a rendszeresen internetezők 59 szaacutezaleacuteka feacuterfi a nők csupaacuten alig toumlbb mint keacutetoumltoumldeacutet teszik ki azoknak akik gyakran ellaacutetogatnak az Internetre

A felmeacutereacutes szerint a 30 eacutev alatti nők nagyobb szaacutemban fotdulnak az Internethez miacuteg a 30 eacuteves eacuteletkor a feacuterfiaknaacutel nem ilyen szignifikaacutens vaacutelasztoacutevonal Ebből termeacuteshyszetesen az is koumlvetkezik hogy a fiatalabb internetezők koumlzoumltt valamivel kiegyenliacuteshytettebb a nemek araacutenya a 18-29 eacutevesekneacutel 5545 az enneacutel idősebbekneacutel viszont 6337 a feacuterfi-nő araacuteny s ezek a viszonyszaacutemok teljesen eluumltnek a neacutepesseacutegbeli araacuteshynyoktoacutel A laacutetogatoacutek nemek szerinti megoszlaacutesaacuteban az internetezeacutes kezdeteacutet illetően

1 httpeuropacuintcommpublic_opinionstandard_enhtm 4 httpeuropaeuintcommemployment_socialknowledge_societyeincl_enpdf httpwwwihmhutarsadalomkutatasoktanulmanyokTGIVI JR2002_cikkdoc

117

O L V A S Aacute S K Ouml Z B E N II M A L O M E L E K T R O N I K U S A R C A

A nőket eacuterintő digitaacutelis megosztottsaacuteg meacutelyseacutegeacutenek feltaacuteraacutesa a jelenseacuteg okainak elemzeacutese eacutes kaacuteros hataacutesainak kimutataacutesa az informaacutecioacutes taacutersadalom kieacutepiacuteteacutese sotaacuten feladatokat jeloumll ki a kormaacutenyok a civil szervezetek eacutes a profitorientaacutelt vaacutellalkozaacutesok szaacutemaacutera egyaraacutent Nem titkolt szaacutendeacutekom hogy - tuacutelmutatva e dolgozat teacutemaacutejaacuten -megkiacuteseacutereljek hozzaacutejaacuterulni ahhoz hogy a nemek koumlzoumltti eseacutelyegyenlőseacuteg szempontshyjai a gender studies taacutergyilagos szemleacuteleteacutenek megfelelő moacutedon eacuterveacutenyre jussanak nemshycsak az informaacutecioacutes taacutetsadalom kialakiacutetaacutesaacutenak uacutetjaacutet meghataacuterozoacute aacutetfogoacute strateacutegiai doshykumentumokban eacutes a szakeacutertők politikai nyilatkozataiban hanem a koumlzgondolkodaacutesshyban is

1 A n ő k IKT k u l t uacute r aacute j a a s z aacute m o k t uuml k r eacute b e n

Az Euroacutepai Unioacute rendkiacutevuumll nagy hangsuacutelyt fektet az euroacutepai aacutellampolgaacuterok taacutershysadalomrajzaacutenak lehető legpontosabb ismereteacutete Az Euroacutepai Bizottsaacuteg az uacutegyneveshyzett Eurobarometer program kereteacuteben 1974 oacuteta reprezentatiacutev koumlzveacutelemeacuteny-kutataacutesoshykat eacutes felmeacutereacuteseket veacutegez Az euroacutepai aacutellampolgaacuterok koumlreacuteben is kimutathatoacute digitaacuteshylis megosztottsaacutegot az Euroacutepai Bizottsaacuteg felkeacutereacuteseacutere 2001-ben vizsgaacuteltaacutek4 Az eredshymeacutenyek tuumlkteacuteben az Internethez valoacute hozzaacutefeacutereacutest tekintve az euroacutepai aacutetlag alatt tashylaacuteljuk a nőket a tartoacutesan munkaneacutelkuumllieket az alacsony keresetűeket az alacsony isshykolai veacutegzettseacutegűeket eacutes a 60 eacutev felettieket A vizsgaacutelat zaacuteroacutedokumentuma kiemeli hogy az IKT eszkoumlzoumlk hasznaacutelataacuteban nemek szerint mutatkozoacute kuumlloumlnbseacuteg nagyon komplex elemzeacutest igeacutenyel Az euroacutepai doumlnteacuteshozoacutek eacutettetlenuumll aacutellnak az előtt a teacuteny előtt hogy 2000 eacutes 2001 koumlzoumltt nemhogy csoumlkkent volna hanem inkaacutebb meacuteg taacutegabbshyra nyiacutelt a nemek koumlzoumltti olloacute (1 aacutebra) Ennek alapjaacuten az Euroacutepai Bizottsaacuteg felhiacutevta a tagaacutellamok politikai doumlnteacuteshozoacuteinak figyelmeacutet arra hogy az informaacutecioacutes eseacutelyegyenshylőseacuteg biztosiacutetaacutesa eacuterdekeacuteben kiemelten kezeljeacutek a nőket eacuterintő digitaacutelis megosztottsaacuteg probleacutemaacutejaacutet

Egy - 2002-ben az Internet laacutetogatoacutei koumlreacuteben - Magyarorszaacutegon elveacutegzett eacuteletshystiacutelus-kutataacutes5 (Visitor Lifestyle Research 2002) alapjaacuten elmondhatjuk hogy a hazai ki-bertaacutersadalmat a feacuterfiak eacutes a fiatal korosztaacutelyok dominanciaacuteja jellemzi (2 aacutebta) Miacuteg a teljes neacutepesseacuteget tekintve a nők vannak toumlbbseacutegben addig az Internet felhasznaacuteloacutei koumlzoumltt a feacutetfiak araacutenya a magasabb a Vilaacuteghaacuteloacutet gyakran laacutetogatoacutek koumlreacuteben pedig meacuteg markaacutensabban nyilvaacutenul meg a feacuterfiak dominanciaacuteja A kutataacutes eredmeacutenyei szerint a rendszeresen internetezők 59 szaacutezaleacuteka feacuterfi a nők csupaacuten alig toumlbb mint keacutetoumltoumldeacutet teszik ki azoknak akik gyakran ellaacutetogatnak az Internetre

A felmeacutereacutes szerint a 30 eacutev alatti nők nagyobb szaacutemban fotdulnak az Internethez miacuteg a 30 eacuteves eacuteletkor a feacuterfiaknaacutel nem ilyen szignifikaacutens vaacutelasztoacutevonal Ebből termeacuteshyszetesen az is koumlvetkezik hogy a fiatalabb internetezők koumlzoumltt valamivel kiegyenliacuteshytettebb a nemek araacutenya a 18-29 eacutevesekneacutel 5545 az enneacutel idősebbekneacutel viszont 6337 a feacuterfi-nő araacuteny s ezek a viszonyszaacutemok teljesen eluumltnek a neacutepesseacutegbeli araacuteshynyoktoacutel A laacutetogatoacutek nemek szerinti megoszlaacutesaacuteban az internetezeacutes kezdeteacutet illetően

1 httpeuropacuintcommpublic_opinionstandard_enhtm 4 httpeuropaeuintcommemployment_socialknowledge_societyeincl_enpdf httpwwwihmhutarsadalomkutatasoktanulmanyokTGIVI JR2002_cikkdoc

117

O L V A S Aacute S K Ouml Z B E N l l T A L O l Г 1 R к Г К О N I КГ S A R C A

is leacutenyeges kuumlloumlnbseacutegek figyelhetők m e g Miacuteg a feacuterfiak fele toumlbb mint oumlt eacuteve hasznaacutelshyja a vilaacuteghaacuteloacutet addig ugyanez csak minden harmadik nőről mondhatoacute el azok koumlzoumltt viszont akik a felmeacutereacutesr megelőző hoacutenapokban kezdteacutek el a rendszeres inter-nerezeacutesr a nők vannak toumlbbseacutegben a legfrissebb netpolgaacuterok 54 szaacutezaleacuteka nő A nők szaacutemaacutenak emelkedeacuteseacutere mint oumlrvendetes jelenseacutegre nemzetkoumlzi vizsgaacutelatok is raacutemushytattak Az informaacutecioacutes taacutersadalom fejlődeacuteseacutet tuumlkroumlző statisztikai jelzőszaacutemok folyamashytos nyomon koumlveteacutese eacuterdekeacuteben az Euroacutepai Bizorrsaacuteg kezdemeacutenyezeacuteseacutere leacutetrehozott SIBIS (Statistical Indicators Benchmarking the Information Society) program kereteacuteben veacutegzett oumlsszehasonliacutetoacute kutataacutesok raacutevilaacutegiacutetanak arra hogy az Internet-hasznaacutelat gyakoshyrisaacutega eacutes a laacuterogatoacutek neme koumlzoumltt Magyarorszaacutegon nem aacutell fenn olyan erős korrelaacutecioacute minr maacutes kelet-koumlzeacutep-euroacutepai orszaacutegokban6 Ebből azonban hiba lenne arra koumlvetkezshytetni hogy az idő eacutes az oktataacutes megoldja a nőket eacuterinrő digiraacutelis megosztottsaacuteg probshyleacutemaacutejaacutet hiszen a Visitor Lifestyle Research eredmeacutenyei is raacutemutatnak hogy a nők keveshysebb időt toumlltenek el a haacuteloacutezaton mint a feacuterfiak s a heacuterveacutegi inrernetezeacutes is jellegzeshytes feacuterfi-elfoglaltsaacuteg (3 aacutebra)

Az oprimistaacuten is eacutertelmezhető keacutepet kisseacute beaacuternyeacutekolja hogy a kedvező szaacutemok kizaacuteroacutelag a felhasznaacuteloacutekra vonatkozoacutean jelentkeznek miacuteg az IKT fejlődeacuteseacutere eacuterzeacuteshykeny szakreruumllereken7 eacutes az eacuterintett vezető testuumlletekben a nők reacuteszveacuteteli araacutenya koumlshyzel sem egyenlő a feacuterfiakeacuteval eacutes a női munkataacutersak az egyre T e r j e s z k e d ő informaacutecioacutes iparban is elsősorban a markeringgel eacutes a reklaacutemmal foglalkozoacute reacuteszlegekneacutel ralaacutelha-roacutek meg A kuraraacutes eacutes a fejleszteacutes valamint a magasabb szintű digitaacutelis iacuteraacutestudaacutest kiacutevaacutenoacute teveacutekenyseacutegek teruumlleteacuten a nemek araacutenya eltoloacutedik a feacuterfiak javaacutera A feacuterfiak foshygeacutekonyabbak az Inrernethez kapcsoloacutedoacute technikai uacutejiacutetaacutesokra a Visitor Lifestyle Research 2002 eredmeacutenyei azr bizonyiacuterjaacutek hogy a nőknek csak egy elenyeacutesző reacutesze toumllt le az Internetről szoftvereket eacutes a nők a szaacutemiacutetoacutegeacutep multimeacutedia funkcioacuteit is alacsonyabb araacutenyban hasznaacuteljaacutek (4 aacutebra) A feacuterfiak aacuteltalaacuteban toumlbbfeacutele ceacutelra hasznaacuteljaacutek fel az Intershynerer mint a nők eacutes a nők csupaacuten a szabadidős programok kereseacuteseacuteben aktiacutevabbak a feacuterfiaknaacutel Altalaacutenossaacutegban elmondhatoacute hogy a szaacutemiacutetoacutegeacutepet az IKT eszkoumlzoumlket hasznaacuteloacute nők legnagyobb reacutesze csupaacuten az iacuteroacutegeacutep rovaacutebbfejleszrett vaacuteltozataacutenak tekinshyti Ez a helyzet termeacuteszetesen toumlbb teacutenyező eredmeacutenyekeacuteppen aacutell elő eacutes az olyan magyaraacutezarok melyek szerinr bdquominden nő technikai analfabeacuteta miacuteg minden feacuterfi ab ovo T ouml k eacute l e t e s e n birtokaacuteban van a digitaacutelis iacuteraacutes-olvasaacutes keacuteszseacutegeinek csupaacuten szrere-orip gondolkodaacutesra vallanak eacutes elfogadhararlanok

Az eseacutelyegyenlőseacuteg megteremreacuteseacuten faacuteradozoacutek erőfesziacuteteacuteseit neheziacuteti egy olyan teacuteny is amire a digitaacutelis megosztottsaacuteg aacuteltalaacutenos jelenseacutegeinek elemzeacuteseacutere iraacutenyuloacute kutataacutesok egyoumlntetűen raacutemutatnak az IKT taacutersadalmi elterjedeacuteseacutenek bizonyos szashykaszaiban az eszkoumlzoumlk nemek szerint differenciaacutelt meacuterteacutekű hasznaacutelata mindenuumltt felshybukkanoacute szignifikaacutens jelenseacuteg (ld Molnaacuter Szilaacuterd 2002) Időben elkezdendő raacutersashydalmi cselekveacutesre szoacuteliacutet fel bennuumlnket hogy ez aloacutel a hazainaacutel fejlettebb IKT kultuacuteshyraacuteval rendelkező holland daacuten sveacuted eacutes finn taacutersadalmak sem jelentenek kiveacutetelt4

SIBIS Hungary Country Report No 4 httpwwwempiricabizsibisfilesVvP53_Coun tryReport_HUpdf

httpwwwfelvihuindexofiPmfa_id = 69amphir_id=2669 The America Online Roper Search Worldwide About 2000 Cyberstudy

httpwwwcorpaolcomPDFCyberstudy2000PDF Commission Staff working paper e-Inclusion - The Information Societys potential for social inclusion

in Europe Ld httpeuropaeuintcommemployment_socialknowledge_societyeincl_enpdf

118

O L V A S Aacute S K Ouml Z B K N A H A T A L O M E L E K T R O N I K U S A R C A

2 Okok eacutes okozatok

Nem neheacutez belaacutetni hogy szinte minden olyan foglalkozaacutesi teruumlleten ami szoroshysabb oumlsszefuumlggeacutesben aacutell a modern informaacutecioacutes eacutes kommunikaacutecioacutes technoloacutegiaacutekkal - az oktataacutestoacutel eacutes a kutataacutestoacutel a fejleszteacutesig eacutes a tervezeacutesig a szerviz jellegű szolgaacuteltataacutesokshytoacutel a szabaacutelyozaacutesi eacutes doumlnteacuteshozatali foacutetumokig - nagyon nagy toumlbbseacutegben feacuterfiakat tashylaacutelunk kuumlloumlnoumlsen a vezető poziacutecioacutekban Az IKT eszkoumlzoumlk nemi alapon diffetenciaacutelt hasznaacutelataacutenak kialakulaacutesaacuteban kulcsszetepet jaacutetszik a munkaerő-piac eacutes az oktataacutes Az informaacutecioacutes taacutersadalom fejlődeacuteseacutenek nyomon koumlveteacutese szempontjaacuteboacutel rendkiacutevuumll fonshytos oktataacutesi statisztikaacutek nemzetkoumlzi oumlsszehasonliacutetoacute vizsgaacutelatakot deruumllt feacuteny arra a teacutenyre hogy a nők Euroacutepa-szerte igen csekeacutely szaacutemban folytatnak tanulmaacutenyokat az uacutegynevezett teaacutei tudomaacutenyok teacuteteacuten 1 0 Euroacutepa egyetemein viszonylag keveacutes nő tanul matematikaacutet fizikaacutet keacutemiaacutet eacutes meacuternoumlki tudomaacutenyokat miacuteg a humaacuten taacutergyak eacutes szashykok eseteacuteben szembetűnő a női hallgatoacutek szaacutembeli foumlleacutenye feacuterfi kolleacutegaacuteikkal szemben

Az informatikai tanulmaacutenyok eacutes az IKT fejleszteacuteseacutevel kapcsolatos kutataacutesok a posztindusztriaacutelis gazdasaacuteg huacutezoacuteaacutegazataacutenak eacutes a joumlvő munkaerő-piacaacutenak meghataacuteroshyzoacute elemei Ennek feacutenyeacuteben a nőket haacutettaacutenyos helyzetbe hozza az a teacuteny hogy a techshynikai eszkoumlzoumlknek csak felhasznaacuteloacutei nem pedig megalkotoacutei eacutes fejlesztői A nők az IKT eszkoumlzoumlk taacutetsadalmi feluumlgyeleteacutevel eacutes szabaacutelyozaacutesaacuteval az evvel kapcsolatos strashyteacutegiaacutek megtervezeacuteseacutevel foglakozoacute politikai eacutes szakmai doumlnteacuteshozatali greacutemiumokban is alulreprezentaacuteltak

Az IKT szaktetuumlletein folytatott egyetemi tanulmaacutenyok hiaacutenya doumlntő meacuterteacutekshyben hozzaacutejaacuterul ahhoz hogy a nők toumlbbseacutege az IKT eszkoumlzoumlk alkalmazaacutesaacutet kiacutevaacutenoacute teshyruumlleteken is jellemzően nagyon gyenge munkaerő-piaci poziacutecioacuteba keruumll A nők oktashytaacutesi eacutes munkaerő-piaci helyzete szoros oumlsszefuumlggeacutesben aacutell gazdasaacutegi helyzetuumlkkel Az emliacutetett haacutettaacutenyok miatt megnő az eseacutelye annak hogy a női munkavaacutellaloacutek aacutetlagos joumlshyvedelmi szintje alacsonyabb legyen a feacutetfiakeacutenaacutel Azzal hogy a nők csak csekeacutely szaacutemshyban veacutegeznek magasabb szintű tanulmaacutenyokat a reaacutel tudomaacutenyok tereacuten tulajdonkeacutepshypen oumlnkeacutent zaacutetjaacutek ki magukat az IKT eszkoumlzoumlk alkalmazaacutesaacutera eacutepuumllő teveacutekenyseacutegekshyből alapot adva a technofoacutebia jelenseacutegeacutenek kialakulaacutesaacutehoz

21 N eacute z z uuml n k a sztereotiacutepiaacutek moumlgeacute - A technofoacutebia haacutettereacuteben

A nemek koumlzoumltti aacuteltalaacutenos munkamegosztaacutesra vonatkozoacute koumlzfelfogaacutest tuumlkroumlző hagyomaacutenyos nemi szerepek a taacutersadalom legmeacutelyebben roumlgzuumllt mintaacutei koumlzeacute tartozshynak Maacuter kora gyermekkorban a csalaacuted eacutes az iskola aacuteltal meghataacuterozott koumlrnyezetben is talaacutelkozhatunk azokkal az egeacuteszen elteacuterő elvaacuteraacutesokkal amelyeket a fiuacutekkal illetve a laacutenyokkal szemben bioloacutegiai adottsaacutegaik alapjaacuten taacutemasztanak A technofoacutebiaacutera utashyloacute heacutetkoumlznapi megfigyeleacutesek moumlgoumltt motivaacutecioacutes eacutes koumlrnyezeti okokat kell feltaacuterni -erre csak egy peacutelda az oktataacutes eacutes a neveleacutes sziacutentereit alkotoacute sztereotip gondolkodaacutesshymoacuted a kislaacutenyok eacutes a kisfiuacutek joumlvőjeacutevel kapcsolatban Minden technoloacutegiaacutenak megvan

0 Ld Women in Alfa sciences - Differing female participation rates in Alfa-Science education programs and labour market Proposal Summary Page httpwwvittkhuweblapcvspalesztracpal_szabo_gabriellahtml

119

O L V A S Aacute S K Ouml Z B E N А П А Т Ч О М E L E K T R O N I K U S A R C A

a maga kulturaacutelis eacutes raacutersadalmi konrexrusa amelynek logikaacuteja a konkreacuter eszkoumlzhaszshynaacutelatra is raacutenyomja beacutelyegeacuter Erre a jelenseacutegre utal Eileen Green eacutes Leight Keeble amikor a technoloacutegia bdquotarralmaacuteroacutel eacutes hataacuterairoacutel iacuternak amelyek oumlnmagukban is meg-murarjaacutek hogy egy adorr technoloacutegiai eszkoumlzrendszer kinek keacuteszuumll eacutes egyuacutettal azt is kijeloumllik hogy ki lesz az aki nem vagy csak nagy neheacutezseacutegek aacuteraacuten ruacutedja majd azt felshyhasznaacutelni (Id Eileen Green - Leight Keeble 2001)

22 A technofoacutebia pszicho-bioloacutegiai okai

A nők technofoacutebiakeacutent eacutertelmezett attitűdjeacutenek egyik lehetseacuteges pszichobioloacute-giai magyaraacutezaraacuter a Cambridge-i Egyerem kutatoacuteja Simon Baron-Cohen adta meg (ld Geoffrey Cowley 2003) A pszicholoacutegus erederileg az autizmus eacutes a nemi meghataacuteroshyzottsaacuteg oumlsszefuumlggeacuteseit vizsgaacutelta de eredmeacutenyei a nemi alapon differenciaacutelt IKT haszshynaacutelat okait eacutes koumlruumllmeacutenyeit vizsgaacuteloacute kutatoacutet is koumlzelebb vihetik a kuumlloumlnbseacutegek megshyeacuterteacuteseacutehez Baron-Cohen bdquoAz alapvető kuumlloumlnbseacuteg (The Essential Difference) ciacutemű koumlnyshyveacuteben keacutetfeacutele intelligenciaacutet kuumlloumlnboumlztet meg a nőkre leginkaacutebb jellemző riacutepus az eacutershyzelmi inrelligencia amir a szerző az emberek megeacuterteacuteseacutenek keacutepesseacutegekeacutent iacuter le miacuteg a feacutershyfiakra a rendszerező intelligencia jellemző amit Baron-Cohen a taacutergyak eacutes a testet nem oumlltő informaacutecioacutek szisztematizaacutelaacutesaacuteval szemleacutelrer

A nők az emliacutetett kutataacutesok szerinr tereptaacutergyak alapjaacuten taacutejeacutekozoacutednak a minshydennapi eacuteletben miacuteg a feacuterfiak teacuterlaacuteraacutesuk alapjaacuten iraacutenyok szerint igazodnak el a vilaacutegshyban A nemi alapon differenciaacutelr IKT hasznaacutelar leherseacuteges pszicholoacutegiai magyaraacutezata a nők eacutes a feacuterfiak agyaacutenak elteacuterő műkoumldeacuteseacuteben keresendő A nők szaacutemaacutera bioloacutegiai adottsaacutegaik miart okoz neheacutezseacuteget a maszkulin logika vagy maacutes szoacuteval a rendszerező intelligencia elvaacuteraacutesai alapjaacuten tervezett IKT eszkoumlzoumlk alkalmazaacutesa

23 A technofoacutebia makroszocioloacutegiai okai

A nyolcvanas eacutevek elejeacuten a feminisra szocioloacutegusok a tudomaacutenyos vitaacutek egyik legizgalmasabb eacutes egyben legprovokatiacutevabb keacuterdeacuteseacutet fogalmaztaacutek meg amire aacuteltalaacuteshyban mint bdquoa gender eacutes a technoloacutegia probleacutemaacutejaacutera hivatkoznak A makroszocioloacutegiai vishytaacutek koumlzeacuteppontjaacuteban az a keacuterdeacutes aacutellt hogy vajon bizonyiacutethatoacute-e hogy a nőket suacutejtoacute dishygitaacutelis megosztottsaacuteg abboacutel a teacutenyből fakad hogy a technika eacutes a technoloacutegia termeacuteshyszeteacutetől fogva maszkulin jellegű Cynthia Cockburn elemzeacutese olyan fundamentaacutelis probleacutemaacutera vilaacutegiacutetott raacute melynek alapjaacuten toumlbb teoretikus indiacutettataacutesuacute mű szuumlletett Cockburn nagy iacutevű taacutersadalommagyaraacutezoacute elmeacuteiere (Cockburn 1985) marxisra gyoumlkeshyrekből taacuteplaacutelkozik Taacutersadalomkritikaacuteja szerinr a nőker eacuterintő digitaacutelis megosztottsaacuteg a koumlzoumlsseacutegek mindennapi eacuteleteacuteben megnyilvaacutenuloacute feacuterfiuralom koumlverkezmeacutenye A munkaerő-piac eacutes a rermelőeszkoumlzoumlk vaacuteltozaacutesaacutenak elemzeacuteseacuteből kitűnik hogy a nők a taacutersadalom feacuterfiak aacuteltal kizsaacutekmaacutenyolt reacuteregeacutet alkotjaacutek Az informaacutecioacutes taacutersadalom Toumlshyreacutesvonalai a II vilaacuteghaacuteboruacute uraacuteni eseacutelyegyenlősiacutető toumlrekveacutesek dacaacutera is nagyon eacutelesen jelzik a nők haacutetraacutenyos helyzereacuter

Mindennek haacutettereacuteben a bdquoa gender eacutes a technoloacutegia viszonya aacutell amir Cockburn rendkiacutevuumll problematikusnak tarr Szerinre a rechnika az erőszak eacutes a feacuterfia-dominan-

120

O L V A S Aacute S K Ouml Z B E N А Н У Г А К О М E L E K T R O N I K S R C A

cia koumlzvetiacutetője a technika felhasznaacutelaacutesi moacutedjaacutenak ismetete (a know-how) pedig az erő-foumlleacuteny meacuterteacutekeacutet mutatja Akik nem rendelkeznek a taacutersadalom fejlődeacuteseacutehez szuumlkseacuteshyges technoloacutegiai ismeretekkel azok keacutenytelenek elfogadni alaacuterendelt eacutes kiszolgaacuteltashytott helyzetuumlket A bizonyiacutethatoacutean feacuterfitoumlbbseacutegű IKT ipaacutet iraacutenyiacutetoacutei eacutes dolgozoacutei maguk alaacute gyűrik a taacutersadalmat eacutes a sajaacutet maszkulin logikaacutejuk alapjaacuten kidolgozott mintaacutek alapjaacuten elterjesztik a modern vilaacutegban az IKT eszkoumlzoumlk hasznaacutelataacutet mikoumlzben a ponshytos know-how elsajaacutetiacutetaacutesaacutet nemi alapon differenciaacutelt kulturaacutelis mintaacutek alapjaacuten korlaacuteshytozzaacutek

A nők eacutes a technika beleeacutertve a modern informaacutecioacutes eacutes kommunikaacutecioacutes eszkoumlshyzoumlket is ellenseacuteges viszonyban aacutellnak egymaacutessal A nő amikor szaacutemiacutetoacutegeacutepet hasznaacutel szaacutemaacutera idegen vilaacutegba teacuteved ahol kiszolgaacuteltatott hiszen eredendően keacuteptelen azoshynosulni a technika logikaacutejaacuteval eacutes megjeleneacutesi formaacuteival A taacutetsadalom eacutes a munkaerőshypiac logikaacuteja csak megerősiacuteti a nők kiszolgaacuteltatottsaacutegaacutet eacutes alaacuterendeltseacutegeacutet azzal hogy az IKT eszkoumlzoumlk hasznaacutelataacuteta keacutenyszeriacuteti őket Az IKT eszkoumlzoumlket hasznaacuteloacute nő a sashyjaacutet bőfeacuten tapasztalja hogy minden igyekezete elleneacutere uumlgyetlenebb mint feacuterfi taacutersai Ennek folytaacuten megszilaacuterdul benne a hit hogy csak olyan munkaacuteta alkalmas ami nem igeacutenyli az IKT eszkoumlzoumlk alkalmazaacutesaacutet eacutes alacsonyabb taacutersadalmi presztiacutezzsel jaacuter

Ez a folyamat aacutellami segiacutetseacuteggel zajlik hiszen a kormaacutenyok minden lehetseacuteges eszkoumlzzel taacutemogatjaacutek az IKT ipart amit a gazdasaacuteg huacutezoacuteaacutegazataacutenak tekintenek Cockbutn munkaacuteiboacutel szomotuacute koumlvetkezteteacuteseket vonhatunk le a nők szerepvaacutellalaacutesaacuteshyra neacutezve az informaacutecioacutes taacutersadalomban Cockburn marxista ihleteacutesű elmeacutelete a kishyzsaacutekmaacutenyolaacutes modellje alapjaacuten jellemzi a nőket suacutejtoacute digitaacutelis megosztottsaacutegot Ez az elmeacutelet csaacutebiacutetoacutean koherens veacutegiggondolva azonban nem hagy egyeacuteb lehetőseacuteget a nők szaacutemaacutera mint a ludditaacutek tadikalizmusaacutet aminek az eredmeacutenyesseacutegeacutet toumlrteacutenelmi tapasztalatok keacutetdőjelezik meg Cockburn megaacutellapiacutetaacutesai mindazonaacuteltal nem hanyashygolhatoacutek el mert felhiacutevjaacutek a figyelmet az IKT eszkoumlzoumlk nemi alapon differenciaacutelt hasznaacutelataacutenak gyermekkorban kialakuloacute gyoumlkereire

A kritikai kultuacuterakutataacutes egyik teoretikusa Donna Hatraway bdquoa hatalom inforshymatikaacutejaacuteban (informatics of dominance) a posztmodern leacutetezeacutes uacutej dimenzioacutejaacutet laacutetja megszuumlletni (Harraway 1991) Elmeacuteleteacuteben a tudomaacuteny eacutes a technoloacutegia nem a taacutershysadalmi alrendszerek egyike hanem a koumlzoumlsseacutegi interakcioacutek kerete eacutes formaacuteja ami meghataacuterozza azok egyeacuteni eacutes taacutersas jellegeacutet Azokban a taacutetsas kapcsolatrendszerekshyben amelyeket a technoloacutegia eacutes a tudomaacuteny eszkoumlzei koumlzvetiacutetenek az egyeacutenek uacutej identitaacutest hataacuteroznak meg oumlnmaguk szaacutemaacutera A geacutepiesiacutetett oumlnmeghataacuterozaacutest Har-raway bdquokibotg identitaacutesnak nevezi amit a nőknek is fel kell fedezniuumlk eacutes koumlzoumlsseacuteshygeiknek strateacutegiaacutet kell kidolgozniuk a megvaacuteltozott vilaacutegban toumlrteacutenő eacuterveacutenyesuumlleacutesre

Harraway a nők aacuteltalaacutenos eacuteletviteleacutenek jellemző sziacutentereit - a csalaacutedot eacutes a munshykaacutet tovaacutebbaacute az aacutellami oktataacutesi egeacuteszseacuteguumlgyi eacutes egyhaacutezi inteacutezmeacutenyekhez koumltődő teshyveacutekenyseacutegeket - aacutettekintve roumlviden vaacutezolja hogy az IKT aacuteltal meghataacuterozott taacutersadashylomban milyen tendenciaacutek kialakulaacutesa vaacuterhatoacute A politikai dimenzioacuteban az informaacute-cioacute-szegeacutenyek eacutes az infotmaacutecioacute-gazdagok koumlzoumltt kialakuloacute hatalmi illetve alaacuterendelt-seacutegi viszonyt tekinti a legfontosabb toumlteacutesvonalnak A feminizmus mint cselekveacutesre

Egy Amerikaacuteban veacutegzett felmeacutereacutes (UNDP Human Development Report) szerint a nőket suacutejtoacute digitaacutelis megosztottsaacuteg maacuter kora gyermekkorban kialakul hiszen a szuumllők fiuacutegyermekeiknek oumltszoumlr olyan gyakshyran vaacutesaacuterolnak IKT eszkoumlzoumlket eacutes azokhoz kuumlloumlnfeacutele kiegeacutesziacutetőket mint laacutenyaiknak Ld httpvwwundporggenderresourcesmono9pdf

121

O L V A S Aacute S K Ouml Z B E N А Н У Г А К О М E L E K T R O N I K S R C A

cia koumlzvetiacutetője a technika felhasznaacutelaacutesi moacutedjaacutenak ismetete (a know-how) pedig az erő-foumlleacuteny meacuterteacutekeacutet mutatja Akik nem rendelkeznek a taacutersadalom fejlődeacuteseacutehez szuumlkseacuteshyges technoloacutegiai ismeretekkel azok keacutenytelenek elfogadni alaacuterendelt eacutes kiszolgaacuteltashytott helyzetuumlket A bizonyiacutethatoacutean feacuterfitoumlbbseacutegű IKT ipaacutet iraacutenyiacutetoacutei eacutes dolgozoacutei maguk alaacute gyűrik a taacutersadalmat eacutes a sajaacutet maszkulin logikaacutejuk alapjaacuten kidolgozott mintaacutek alapjaacuten elterjesztik a modern vilaacutegban az IKT eszkoumlzoumlk hasznaacutelataacutet mikoumlzben a ponshytos know-how elsajaacutetiacutetaacutesaacutet nemi alapon differenciaacutelt kulturaacutelis mintaacutek alapjaacuten korlaacuteshytozzaacutek

A nők eacutes a technika beleeacutertve a modern informaacutecioacutes eacutes kommunikaacutecioacutes eszkoumlshyzoumlket is ellenseacuteges viszonyban aacutellnak egymaacutessal A nő amikor szaacutemiacutetoacutegeacutepet hasznaacutel szaacutemaacutera idegen vilaacutegba teacuteved ahol kiszolgaacuteltatott hiszen eredendően keacuteptelen azoshynosulni a technika logikaacutejaacuteval eacutes megjeleneacutesi formaacuteival A taacutetsadalom eacutes a munkaerőshypiac logikaacuteja csak megerősiacuteti a nők kiszolgaacuteltatottsaacutegaacutet eacutes alaacuterendeltseacutegeacutet azzal hogy az IKT eszkoumlzoumlk hasznaacutelataacuteta keacutenyszeriacuteti őket Az IKT eszkoumlzoumlket hasznaacuteloacute nő a sashyjaacutet bőfeacuten tapasztalja hogy minden igyekezete elleneacutere uumlgyetlenebb mint feacuterfi taacutersai Ennek folytaacuten megszilaacuterdul benne a hit hogy csak olyan munkaacuteta alkalmas ami nem igeacutenyli az IKT eszkoumlzoumlk alkalmazaacutesaacutet eacutes alacsonyabb taacutersadalmi presztiacutezzsel jaacuter

Ez a folyamat aacutellami segiacutetseacuteggel zajlik hiszen a kormaacutenyok minden lehetseacuteges eszkoumlzzel taacutemogatjaacutek az IKT ipart amit a gazdasaacuteg huacutezoacuteaacutegazataacutenak tekintenek Cockbutn munkaacuteiboacutel szomotuacute koumlvetkezteteacuteseket vonhatunk le a nők szerepvaacutellalaacutesaacuteshyra neacutezve az informaacutecioacutes taacutersadalomban Cockburn marxista ihleteacutesű elmeacutelete a kishyzsaacutekmaacutenyolaacutes modellje alapjaacuten jellemzi a nőket suacutejtoacute digitaacutelis megosztottsaacutegot Ez az elmeacutelet csaacutebiacutetoacutean koherens veacutegiggondolva azonban nem hagy egyeacuteb lehetőseacuteget a nők szaacutemaacutera mint a ludditaacutek tadikalizmusaacutet aminek az eredmeacutenyesseacutegeacutet toumlrteacutenelmi tapasztalatok keacutetdőjelezik meg Cockburn megaacutellapiacutetaacutesai mindazonaacuteltal nem hanyashygolhatoacutek el mert felhiacutevjaacutek a figyelmet az IKT eszkoumlzoumlk nemi alapon differenciaacutelt hasznaacutelataacutenak gyermekkorban kialakuloacute gyoumlkereire

A kritikai kultuacuterakutataacutes egyik teoretikusa Donna Hatraway bdquoa hatalom inforshymatikaacutejaacuteban (informatics of dominance) a posztmodern leacutetezeacutes uacutej dimenzioacutejaacutet laacutetja megszuumlletni (Harraway 1991) Elmeacuteleteacuteben a tudomaacuteny eacutes a technoloacutegia nem a taacutershysadalmi alrendszerek egyike hanem a koumlzoumlsseacutegi interakcioacutek kerete eacutes formaacuteja ami meghataacuterozza azok egyeacuteni eacutes taacutersas jellegeacutet Azokban a taacutetsas kapcsolatrendszerekshyben amelyeket a technoloacutegia eacutes a tudomaacuteny eszkoumlzei koumlzvetiacutetenek az egyeacutenek uacutej identitaacutest hataacuteroznak meg oumlnmaguk szaacutemaacutera A geacutepiesiacutetett oumlnmeghataacuterozaacutest Har-raway bdquokibotg identitaacutesnak nevezi amit a nőknek is fel kell fedezniuumlk eacutes koumlzoumlsseacuteshygeiknek strateacutegiaacutet kell kidolgozniuk a megvaacuteltozott vilaacutegban toumlrteacutenő eacuterveacutenyesuumlleacutesre

Harraway a nők aacuteltalaacutenos eacuteletviteleacutenek jellemző sziacutentereit - a csalaacutedot eacutes a munshykaacutet tovaacutebbaacute az aacutellami oktataacutesi egeacuteszseacuteguumlgyi eacutes egyhaacutezi inteacutezmeacutenyekhez koumltődő teshyveacutekenyseacutegeket - aacutettekintve roumlviden vaacutezolja hogy az IKT aacuteltal meghataacuterozott taacutersadashylomban milyen tendenciaacutek kialakulaacutesa vaacuterhatoacute A politikai dimenzioacuteban az informaacute-cioacute-szegeacutenyek eacutes az infotmaacutecioacute-gazdagok koumlzoumltt kialakuloacute hatalmi illetve alaacuterendelt-seacutegi viszonyt tekinti a legfontosabb toumlteacutesvonalnak A feminizmus mint cselekveacutesre

Egy Amerikaacuteban veacutegzett felmeacutereacutes (UNDP Human Development Report) szerint a nőket suacutejtoacute digitaacutelis megosztottsaacuteg maacuter kora gyermekkorban kialakul hiszen a szuumllők fiuacutegyermekeiknek oumltszoumlr olyan gyakshyran vaacutesaacuterolnak IKT eszkoumlzoumlket eacutes azokhoz kuumlloumlnfeacutele kiegeacutesziacutetőket mint laacutenyaiknak Ld httpvwwundporggenderresourcesmono9pdf

121

O L V A S Aacute S K Ouml Z B E N A H A T A L O M E L E K T R O N I K U S A R C A

mozgoacutesiacutetoacute ideoloacutegia Harraway szerint nem engedheti meg magaacutenak hogy kategorikushysan elutasiacutetsa az IKT eszkoumlzoumlk taacutersadalmi alkalmazaacutesaacutet ahogyan Cockburn munkaacutei sugalljaacutek A nőket eacuterintő taacutersadalmi eacutes poli t ikai mozgalmak aacutetalakiacutetaacutesaacutenak igeacutenye Harraway e lmeacutelet i munkaacutessaacutegaacutet oumlsszekoumlti a gyakoriari megoldaacutesok kereseacuteseacutevel iacutegy művei a polir ikai gondolkodaacutes alapdokumentumai koumlzeacute sorolhatoacutek

24 A feminizmus mint politikai ideoloacutegia vaacutelasza a kihiacutevaacutesra

A feminista pol i t ikai mozgalom az informaacutecioacutes Taacutersadalomban a nőket eacuterintő k i shyhiacutevaacutesokat s ezek koumlzoumltt a digitaacutelis megosztottsaacuteg probleacutemaacutejaacutet annak szaacutemottevő szershyvezeacutesi eacutes mozgoacutesiacutetaacutesi potenciaacutelja miatt sem negligaacutelhatja Anne Scott a feminista mozgalmak uacutej korszakaacutenak rekin t i a kiberfeminizmust ami az IKT mindennapi taacutershysadalomszervező mechanizmusaira reflektaacutel (Scott 2001) eacutes a feminista mozgalmak szaacutemaacutera nagy haszonnal alkalmazhatoacutenak tartja a modern informaacutecioacutes eacutes kommunikaacuteshycioacutes eszkoumlzoumlket Az informaacutecioacutes kornak a feminisra mozgalmakar eacuterintő kihiacutevaacutesait Scott neacutegy fő csoportba rendezve tekint i aacuter Az első csoport ami minden koumlzoumlsseacutegi aktivitaacutes sarkkoumlveacutet alkotja a hasonloacutean gondolkodoacute emberek egymaacutesra talaacutelaacutesaacuteval eacutes műkoumldő kiskoumlzoumlsseacutegekkeacute majd haacuteloacutezattaacute szerveződeacuteseacutevel kapcsolatos probleacutemaacutekar oumlleli fel A maacutesodik csoporthoz a maacuter megleacutevő haacuteloacutezatok munkaacutejaacutenak eacutes a feminista ideoloacutegiaacutenak a tovaacutebbfejleszteacutesi lehetőseacutegei tartoznak Scott kuumlloumln teacutenyezőkeacutent tartshyja szaacutemon a mozgalom taacutersadalmi eacutes poli t ikai sikereacutehez elengedhetetlen bdquolaacutethatoacutesaacuteg eacutes a nyilvaacutenossaacuteg biztosiacutetaacutesaacutet A negyedik szempont naacutela a mozgalom teveacutekenyseacutegeacuteshynek befolyaacutesa a pol i t ikai doumlnteacuteshozatalra eacutes a raacutersadalmi vaacuteltozaacutesokra

A neacutegy pontban oumlsszefoglak kihiacutevaacutesokra Scott nagyon is megfelelő vaacutelasznak teshykint i az IKT eszkoumlzeinek felhasznaacutelaacutesaacutet hiszen azok a kommunikaacutecioacute eacutes az informaacuteshycioacutehoz valoacute hozzaacutefeacutereacutes gyors eacutes egyszerű moacutedjaacutet biztosiacutetjaacutek Az IKT alkalmazaacutesaacutet nemcsak eszkoumlzkeacutent ajaacutenlja a nőmozgalmak teveacutekenyseacutegeacutenek megkoumlnnyiacuteteacuteseacutehez hashynem egyenesen a femininizmus sikereacutenek zaacutelogakeacutenr tekint az informaacutecioacutes korszak aacuteltal taacutemasztott koumlvete lmeacutenyeknek valoacute megfeleleacutesre Anne Scort sem tagadja azonshyban a nőket eacuterinrő digitaacutelis megosztottsaacuteg teacutenyeacutet eacutes a taacutersadalmi eseacutelyegyenlőseacuteg biztosiacutetaacutesaacutet szuumlkseacutegszerűnek tartja Mindezek megoldaacutesaacutera koumlzoumlsseacutegi programok megvaloacutesiacutetaacutesaacutet eacutes a nők baacuteroriacutetaacutesaacutet javasolja az IKT eszkoumlzeinek birtokba veacuteteleacutere A feminista mozgalmak Teveacutekenyseacutegeacuteben intenziacuteven igeacutenybe vett informaacutecioacutes eacutes komshymunikaacutecioacutes eszkoumlzoumlk is a nők szempontjait figyelembe vevő informaacutecioacutes pol i t ika megvaloacutesulaacutesaacutet segiacutetik elő

Mindazonaacuteltal a kiberfeminizmus tereacuten sem eacuterveacutenyesuumll egyseacuteges megkoumlzel iacute teacuteshysi moacuted (ld Adam - Green 1998) Az iraacutenyzar - annak alapjaacuten hogy az egyes szerzők mikeacutenr veacutelekednek a nők IKT ismererekkel valoacute felveacuterrezeacuteseacutenek moacutedszereiről - keacuter fő vonularra oszlik A liberaacutelis kiberfeminizmus a nemi je l lemzők determinizmusa neacutelkuumlli szabad off-line valoacutesaacuteg viacutezioacutejaacutet rajzolja fel Utoacutepiaacuteja a virtuaacutelis vilaacuteg ahol a neshymi identitaacutes is szabadon konstruaacutelhatoacute 1 2

1 2 A LambdaMOO nevű kiberteacuterben peacuteldaacuteul kilenc nem koumlzuumll vaacutelaszthatnak a laacutetogatoacutek A nemi kereszshytezeacutesnek tovaacutebbi lehetőseacutege hogy az angol nyelvű virtuaacutelis vilaacutegban a kilenc nemnek kilencfeacutele neacutevmaacuteshysa van (Ld Caroline Bassen 2001269)

122

O L V A S Aacute S K Ouml Z B E N A H A T A L O M E L E K T R O N I K U S A R C A

A kiberfeminizmus radikaacutelis aacutega rendkiacutevuumll kritikus a liberaacutelis vonulattal eacutes az Internet hasznaacutelataacutenak jelenlegi kultuacuteraacutejaacuteval szemben Hiacutevei az Inrernet aacuteltal teremshytett uacutej kultuacutera termeacutekeinek szocioloacutegiai eacutes pszicholoacutegiai vizsgaacutelata alapjaacuten felhiacutevjaacutek a figyelmet azokra a tarralmakra a vilaacuteghaacuteloacuten amelyek a nőkkel szemben ellenseacuteges atshytitűdoumlt mutatnak eacutes biacuteraacuteljaacutek a nőkről feacuterfi-szempontok szerinti kialakult keacutep tovaacutebb eacuteleacuteseacutet a virtuaacutelis koumlzoumlsseacutegekben (A virtuaacutelis nemi identitaacutesroacutel eacutes az elektronikus nőiesseacutegről laacutesd bővebben Caroline Bassett 2001) A nők off-line taacutersadalmi helyzeshytekben megeacutelt haacutetraacutenyos helyzete Bassett eacutes koumlvetői szerint aacutettevődik az Internet seshygiacutetseacutegeacutevel leacutetrehozott virtuaacutelis vilaacutegba is A nők alulreprezentaacuteltak az elektronikus teacuterben eacutes a tuacutelfűtoumltt feacuterfiak szaacutemaacutera gyakran csak szexuaacutelis taacutergykeacutenr jelennek meg A nők ellenseacuteges tartalmak dzsungeleacuteben talaacuteljaacutek magukat mikoumlzben a vilaacuteghaacuteloacuten boumlngeacutesznek A radikaacutelis kiberfeminizmus keacutepviselői szerint a nők a virtuaacutelis vilaacutegban ugyanolyan visszaeacuteleacuteseknek vannak kireacuteve mint sajaacutet off-line koumlzoumlsseacutegeikben Az interner-foacutebiaacutet a radikaacutelis iraacutenyzat kizaacuteroacutelag női ceacutelcsoportok szaacutemaacutera uumlzemeltetett internetes porraacutelok hiacuterlevelek eacutes virtuaacutelis koumlzoumlsseacutegi helyek megteremteacuteseacutevel kiacutevaacutenja lekuumlzdeni Hiacuteveinek az a ceacuteljuk hogy a koumlzoumlsseacutegi alkalmazaacutes előnyeit kihasznaacutelva megteremtseacutek a felteacuteteleket a női biztonsaacuteg eacutes bizalomeacuterzet kialakulaacutesaacutera

Az IKT eszkoumlzoumlk nemi alapon differenciaacutelt hasznaacutelataacutenak mint komplex jelenshyseacutegnek az eacutertelmezeacutesi kereteacutet a bemutatott megkoumlzeliacuteteacutesek eacutes az aacuteltalaacutenos taacutersadalshymi felreacuterelek figyelembeveacuteteleacutevel a koumlvetkezőkeacuteppen aacutebraacutezolhatjuk

Taacutersadalmi politikai eacutes kulturaacutelis koumlrnyezet

A technika eacutes a tudomaacuteny logikaacutejaacutenak elutalkodaacutesa a taacutersadalmi viszonyokban Peacutelda Cynthia Cockburn eacutes Donna Harraway bdquonagy elmeacuteletei

Felhasznaacutelaacutes Pszichobioloacutegiai teacutenyezők

bull Az emberekbe vetett bizalom bull Informatikai biztonsaacuteg bull Peacutelda a felhasznaacuteloacutebataacutet

megkoumlzeliacuteteacutes

A nők eacutes az IKT viszonya

bull Egyeacuteni beaacutelliacutetoacutedaacutes bull Bioloacutegiai determinizmus bull Peacutelda Simon Baron-Cohen

vizsgaacutelatai

Tartalom szolgaacuteltataacutesok minőseacutege

bull E-kormaacutenyzat bull Ellenseacuteges tattalmak bull Eacuterdektelen tartalmak bull Peacutelda a radikaacutelis

kiberfeminizmus megfigyeleacutesei

123

O L V A S Aacute S K Ouml Z B E N A H A T A L O M E L E K T R O N I K U S A R C A

3 A n ő k e t eacute r i n t ő d i g i t aacute l i s m e g o s z t o t t s aacute g k ouml v e t k e z m eacute n y e i

A nőket eacuterintő digitaacutelis megosztottsaacuteg fenntatthatatlansaacutegaacutenak kinyilvaacuteniacutetaacutesa nemcsak a feminista kutatoacutek eacutes aktivistaacutek sajaacutet eacuterdekeiktől vezeacuterelt motivaacutecioacutejaacuteboacutel fakad A diszkriminaacutecioacute szeacuteleskoumlrű tilalma a modern demokraacuteciaacutek egyik alapelve A demokraacuteciaacuteban a hatalom mindenkori birtokosainak koumltelesseacutege az elitek aacuteltal feleacutepiacuteshytett eacutes fenntartott egyenlőtlenseacutegek csoumlkkenteacutese s ennek - jelenlegi ismereteink szerint - az egyenlő eseacutelyek biztosiacutetaacutesaacutera iraacutenyuloacute politikai toumlrekveacutesek a leghathatoacuteshysabb eszkoumlzei A demokratikus berendezkedeacutes nem fogadhatja el hogy a taacutetsadalom bizonyos adottsaacutegok szerint nyertesekre eacutes vesztesekte oszlik akik koumlzoumltt nincs komshymunikaacutecioacute

A taacutersadalmi egyenlőtlenseacutegek teljes megszuumlnteteacutese azonban a szabadsaacutegta eacutepuumlshylő politikai rendszerek keretei koumlzoumltt lehetetlen eacuteppen elegendő feladat az egyenlő eseacutelyek megteremteacuteseacutert kuumlzdeni Az egyenlőseacuteg a valoacutesaacutegban merő fikcioacutenak minőshysuumll hiszen mindenki csak oumlnmagaacuteval tekinthető egyenlőnek Ha azonban az egyenlőshyseacuteget egyenlő meacuteltoacutesaacutegkeacutent eacutertelmezzuumlk akkor az - minden ember egyedi meghataacuteshyrozottsaacutegaacutenak elismeteacuteseacutevel - eleve adottaacute vaacutelik Az a politikai berendezkedeacutes ami nem biztosiacutet minden ember szaacutemaacutera egyenlő eseacutelyeket a taacutersadalmi eacutes politikai eacuteletshyben valoacute reacuteszveacutetelhez nem tekinthető demoktaacuteciaacutenak

31 A nemi alapokon kialakult kuumlloumlnbseacutegek gazdasaacutegi koumlvetkezmeacutenyei

A nőket eacuterintő digitaacutelis megosztottsaacuteg megszuumlnteteacuteseacutenek koumlveteleacutese nemcsak emberjogi eacutes humaacutenus megkoumlzeliacuteteacutesekből taacuteplaacutelkozik ugyanis az IKT eszkoumlzoumlk prishyvilegizaacutelt hasznaacutelataacutenak fenntartaacutesaacuteboacutel igen suacutelyos gazdasaacutegi kaacuterok is szaacutermaznak Az Euroacutepai Unioacute 2000-ben kibocsaacutetott lisszaboni Strateacutegia^ elnevezeacutesű strateacutegiai dokushymentumaacuteban az Euroacutepa Tanaacutecs azt a ceacutelt tűzte ki hogy meg kell teremteni a felteacutetshyeleit egy olyan fejlődeacutesi paacutelyaacutenak amelynek koumlveteacuteseacutevel az E U 2010-te versenytaacutersa lehet az Egyesuumllt Aacutellamoknak Ebben a folyamatban kulcsfontossaacuteguacute a munkaerő-pishyac aacutetalakiacutetaacutesa eacutes az informaacutecioacutes taacutersadalom kieacutepiacuteteacutese A Lisszaboni Strateacutegia elkeacutesziacutetői szuumlkseacutegesnek laacutettaacutek hogy Euroacutepa mielőbb kiaknaacutezza az uacutej gazdasaacuteg illetve az Intetshyneacutel adta lehetőseacutegeket a munkaerő-piacon a tudomaacutenyszervezeacutesben eacutes a koumlzszolgaacutelshytataacutesok tendszeteacuteben egyataacutent Feltehetőleg nagyreacuteszt a nők kisebb meacuterteacutekű Intet-net-hasznaacutelataacutenak etedmeacutenyekeacutent alakult ki az a helyzet hogy a haacuteloacutezati hozzaacutefeacutereacute-sek szaacutemaacutenak euroacutepai aacutetlaga - eacutevek oacuteta stabilan - csupaacuten az Egyesuumllt Aacutellamokban meacutett aacutetlag fele (5 aacutebra)

Az Euroacutepai Unioacute motorjaacutenak tekintett Euroacutepai Bizottsaacutegban dolgozoacute politikusok eacutes szakeacutertők taacutebota a koumlzel 500 millioacutes Euroacutepa munkaerő-piacaacuten eacutes ebből kifolyoacutelag a taacutetsadalmi-gazdasaacutegi fejlődeacutesben is kiemelkedő jelentőseacuteget tulajdoniacutet a nők szerepeacuteshynek Az euroacutepai strateacutegiaacutek kidolgozoacutei felismerteacutek az informaacutecioacutes taacutersadalom lehetőseacuteshygeit eacutes kihiacutevaacutesait Ez utoacutebbiak koumlzuumll az IKT eszkoumlzoumlk nemi alapon differenciaacutelt hasz-

Az emberi jogok euroacutepai Kartaacutejaacuteroacutel bővebben taacutejeacutekozoacutedhatunk a httpeuropaeuintcommexternal_relationshuman_rightsdoccharter_364_01enpdf honlapon

1 4 httpeuropaeuintcommlisbon_strategyindex_enhtml

O L V A S Aacute S K Ouml Z B E N A H A T A L O M E L E K T R O N I K U S A R C A

A kiberfeminizmus radikaacutelis aacutega rendkiacutevuumll kritikus a liberaacutelis vonulattal eacutes az Internet hasznaacutelataacutenak jelenlegi kultuacuteraacutejaacuteval szemben Hiacutevei az Inrernet aacuteltal teremshytett uacutej kultuacutera termeacutekeinek szocioloacutegiai eacutes pszicholoacutegiai vizsgaacutelata alapjaacuten felhiacutevjaacutek a figyelmet azokra a tarralmakra a vilaacuteghaacuteloacuten amelyek a nőkkel szemben ellenseacuteges atshytitűdoumlt mutatnak eacutes biacuteraacuteljaacutek a nőkről feacuterfi-szempontok szerinti kialakult keacutep tovaacutebb eacuteleacuteseacutet a virtuaacutelis koumlzoumlsseacutegekben (A virtuaacutelis nemi identitaacutesroacutel eacutes az elektronikus nőiesseacutegről laacutesd bővebben Caroline Bassett 2001) A nők off-line taacutersadalmi helyzeshytekben megeacutelt haacutetraacutenyos helyzete Bassett eacutes koumlvetői szerint aacutettevődik az Internet seshygiacutetseacutegeacutevel leacutetrehozott virtuaacutelis vilaacutegba is A nők alulreprezentaacuteltak az elektronikus teacuterben eacutes a tuacutelfűtoumltt feacuterfiak szaacutemaacutera gyakran csak szexuaacutelis taacutergykeacutenr jelennek meg A nők ellenseacuteges tartalmak dzsungeleacuteben talaacuteljaacutek magukat mikoumlzben a vilaacuteghaacuteloacuten boumlngeacutesznek A radikaacutelis kiberfeminizmus keacutepviselői szerint a nők a virtuaacutelis vilaacutegban ugyanolyan visszaeacuteleacuteseknek vannak kireacuteve mint sajaacutet off-line koumlzoumlsseacutegeikben Az interner-foacutebiaacutet a radikaacutelis iraacutenyzat kizaacuteroacutelag női ceacutelcsoportok szaacutemaacutera uumlzemeltetett internetes porraacutelok hiacuterlevelek eacutes virtuaacutelis koumlzoumlsseacutegi helyek megteremteacuteseacutevel kiacutevaacutenja lekuumlzdeni Hiacuteveinek az a ceacuteljuk hogy a koumlzoumlsseacutegi alkalmazaacutes előnyeit kihasznaacutelva megteremtseacutek a felteacuteteleket a női biztonsaacuteg eacutes bizalomeacuterzet kialakulaacutesaacutera

Az IKT eszkoumlzoumlk nemi alapon differenciaacutelt hasznaacutelataacutenak mint komplex jelenshyseacutegnek az eacutertelmezeacutesi kereteacutet a bemutatott megkoumlzeliacuteteacutesek eacutes az aacuteltalaacutenos taacutersadalshymi felreacuterelek figyelembeveacuteteleacutevel a koumlvetkezőkeacuteppen aacutebraacutezolhatjuk

Taacutersadalmi politikai eacutes kulturaacutelis koumlrnyezet

A technika eacutes a tudomaacuteny logikaacutejaacutenak elutalkodaacutesa a taacutersadalmi viszonyokban Peacutelda Cynthia Cockburn eacutes Donna Harraway bdquonagy elmeacuteletei

Felhasznaacutelaacutes Pszichobioloacutegiai teacutenyezők

bull Az emberekbe vetett bizalom bull Informatikai biztonsaacuteg bull Peacutelda a felhasznaacuteloacutebataacutet

megkoumlzeliacuteteacutes

A nők eacutes az IKT viszonya

bull Egyeacuteni beaacutelliacutetoacutedaacutes bull Bioloacutegiai determinizmus bull Peacutelda Simon Baron-Cohen

vizsgaacutelatai

Tartalom szolgaacuteltataacutesok minőseacutege

bull E-kormaacutenyzat bull Ellenseacuteges tattalmak bull Eacuterdektelen tartalmak bull Peacutelda a radikaacutelis

kiberfeminizmus megfigyeleacutesei

123

O L V A S Aacute S K Ouml Z B E N A H A T A L O M E L E K T R O N I K U S A R C A

3 A n ő k e t eacute r i n t ő d i g i t aacute l i s m e g o s z t o t t s aacute g k ouml v e t k e z m eacute n y e i

A nőket eacuterintő digitaacutelis megosztottsaacuteg fenntatthatatlansaacutegaacutenak kinyilvaacuteniacutetaacutesa nemcsak a feminista kutatoacutek eacutes aktivistaacutek sajaacutet eacuterdekeiktől vezeacuterelt motivaacutecioacutejaacuteboacutel fakad A diszkriminaacutecioacute szeacuteleskoumlrű tilalma a modern demokraacuteciaacutek egyik alapelve A demokraacuteciaacuteban a hatalom mindenkori birtokosainak koumltelesseacutege az elitek aacuteltal feleacutepiacuteshytett eacutes fenntartott egyenlőtlenseacutegek csoumlkkenteacutese s ennek - jelenlegi ismereteink szerint - az egyenlő eseacutelyek biztosiacutetaacutesaacutera iraacutenyuloacute politikai toumlrekveacutesek a leghathatoacuteshysabb eszkoumlzei A demokratikus berendezkedeacutes nem fogadhatja el hogy a taacutetsadalom bizonyos adottsaacutegok szerint nyertesekre eacutes vesztesekte oszlik akik koumlzoumltt nincs komshymunikaacutecioacute

A taacutersadalmi egyenlőtlenseacutegek teljes megszuumlnteteacutese azonban a szabadsaacutegta eacutepuumlshylő politikai rendszerek keretei koumlzoumltt lehetetlen eacuteppen elegendő feladat az egyenlő eseacutelyek megteremteacuteseacutert kuumlzdeni Az egyenlőseacuteg a valoacutesaacutegban merő fikcioacutenak minőshysuumll hiszen mindenki csak oumlnmagaacuteval tekinthető egyenlőnek Ha azonban az egyenlőshyseacuteget egyenlő meacuteltoacutesaacutegkeacutent eacutertelmezzuumlk akkor az - minden ember egyedi meghataacuteshyrozottsaacutegaacutenak elismeteacuteseacutevel - eleve adottaacute vaacutelik Az a politikai berendezkedeacutes ami nem biztosiacutet minden ember szaacutemaacutera egyenlő eseacutelyeket a taacutersadalmi eacutes politikai eacuteletshyben valoacute reacuteszveacutetelhez nem tekinthető demoktaacuteciaacutenak

31 A nemi alapokon kialakult kuumlloumlnbseacutegek gazdasaacutegi koumlvetkezmeacutenyei

A nőket eacuterintő digitaacutelis megosztottsaacuteg megszuumlnteteacuteseacutenek koumlveteleacutese nemcsak emberjogi eacutes humaacutenus megkoumlzeliacuteteacutesekből taacuteplaacutelkozik ugyanis az IKT eszkoumlzoumlk prishyvilegizaacutelt hasznaacutelataacutenak fenntartaacutesaacuteboacutel igen suacutelyos gazdasaacutegi kaacuterok is szaacutermaznak Az Euroacutepai Unioacute 2000-ben kibocsaacutetott lisszaboni Strateacutegia^ elnevezeacutesű strateacutegiai dokushymentumaacuteban az Euroacutepa Tanaacutecs azt a ceacutelt tűzte ki hogy meg kell teremteni a felteacutetshyeleit egy olyan fejlődeacutesi paacutelyaacutenak amelynek koumlveteacuteseacutevel az E U 2010-te versenytaacutersa lehet az Egyesuumllt Aacutellamoknak Ebben a folyamatban kulcsfontossaacuteguacute a munkaerő-pishyac aacutetalakiacutetaacutesa eacutes az informaacutecioacutes taacutersadalom kieacutepiacuteteacutese A Lisszaboni Strateacutegia elkeacutesziacutetői szuumlkseacutegesnek laacutettaacutek hogy Euroacutepa mielőbb kiaknaacutezza az uacutej gazdasaacuteg illetve az Intetshyneacutel adta lehetőseacutegeket a munkaerő-piacon a tudomaacutenyszervezeacutesben eacutes a koumlzszolgaacutelshytataacutesok tendszeteacuteben egyataacutent Feltehetőleg nagyreacuteszt a nők kisebb meacuterteacutekű Intet-net-hasznaacutelataacutenak etedmeacutenyekeacutent alakult ki az a helyzet hogy a haacuteloacutezati hozzaacutefeacutereacute-sek szaacutemaacutenak euroacutepai aacutetlaga - eacutevek oacuteta stabilan - csupaacuten az Egyesuumllt Aacutellamokban meacutett aacutetlag fele (5 aacutebra)

Az Euroacutepai Unioacute motorjaacutenak tekintett Euroacutepai Bizottsaacutegban dolgozoacute politikusok eacutes szakeacutertők taacutebota a koumlzel 500 millioacutes Euroacutepa munkaerő-piacaacuten eacutes ebből kifolyoacutelag a taacutetsadalmi-gazdasaacutegi fejlődeacutesben is kiemelkedő jelentőseacuteget tulajdoniacutet a nők szerepeacuteshynek Az euroacutepai strateacutegiaacutek kidolgozoacutei felismerteacutek az informaacutecioacutes taacutersadalom lehetőseacuteshygeit eacutes kihiacutevaacutesait Ez utoacutebbiak koumlzuumll az IKT eszkoumlzoumlk nemi alapon differenciaacutelt hasz-

Az emberi jogok euroacutepai Kartaacutejaacuteroacutel bővebben taacutejeacutekozoacutedhatunk a httpeuropaeuintcommexternal_relationshuman_rightsdoccharter_364_01enpdf honlapon

1 4 httpeuropaeuintcommlisbon_strategyindex_enhtml

O L V A S Aacute S K Ouml Z B E N A H A T A L O M E L E K T R O N I K U S A R C A

3 A n ő k e t eacute r i n t ő d i g i t aacute l i s m e g o s z t o t t s aacute g k ouml v e t k e z m eacute n y e i

A nőket eacuterintő digitaacutelis megosztottsaacuteg fenntatthatatlansaacutegaacutenak kinyilvaacuteniacutetaacutesa nemcsak a feminista kutatoacutek eacutes aktivistaacutek sajaacutet eacuterdekeiktől vezeacuterelt motivaacutecioacutejaacuteboacutel fakad A diszkriminaacutecioacute szeacuteleskoumlrű tilalma a modern demokraacuteciaacutek egyik alapelve A demokraacuteciaacuteban a hatalom mindenkori birtokosainak koumltelesseacutege az elitek aacuteltal feleacutepiacuteshytett eacutes fenntartott egyenlőtlenseacutegek csoumlkkenteacutese s ennek - jelenlegi ismereteink szerint - az egyenlő eseacutelyek biztosiacutetaacutesaacutera iraacutenyuloacute politikai toumlrekveacutesek a leghathatoacuteshysabb eszkoumlzei A demokratikus berendezkedeacutes nem fogadhatja el hogy a taacutetsadalom bizonyos adottsaacutegok szerint nyertesekre eacutes vesztesekte oszlik akik koumlzoumltt nincs komshymunikaacutecioacute

A taacutersadalmi egyenlőtlenseacutegek teljes megszuumlnteteacutese azonban a szabadsaacutegta eacutepuumlshylő politikai rendszerek keretei koumlzoumltt lehetetlen eacuteppen elegendő feladat az egyenlő eseacutelyek megteremteacuteseacutert kuumlzdeni Az egyenlőseacuteg a valoacutesaacutegban merő fikcioacutenak minőshysuumll hiszen mindenki csak oumlnmagaacuteval tekinthető egyenlőnek Ha azonban az egyenlőshyseacuteget egyenlő meacuteltoacutesaacutegkeacutent eacutertelmezzuumlk akkor az - minden ember egyedi meghataacuteshyrozottsaacutegaacutenak elismeteacuteseacutevel - eleve adottaacute vaacutelik Az a politikai berendezkedeacutes ami nem biztosiacutet minden ember szaacutemaacutera egyenlő eseacutelyeket a taacutersadalmi eacutes politikai eacuteletshyben valoacute reacuteszveacutetelhez nem tekinthető demoktaacuteciaacutenak

31 A nemi alapokon kialakult kuumlloumlnbseacutegek gazdasaacutegi koumlvetkezmeacutenyei

A nőket eacuterintő digitaacutelis megosztottsaacuteg megszuumlnteteacuteseacutenek koumlveteleacutese nemcsak emberjogi eacutes humaacutenus megkoumlzeliacuteteacutesekből taacuteplaacutelkozik ugyanis az IKT eszkoumlzoumlk prishyvilegizaacutelt hasznaacutelataacutenak fenntartaacutesaacuteboacutel igen suacutelyos gazdasaacutegi kaacuterok is szaacutermaznak Az Euroacutepai Unioacute 2000-ben kibocsaacutetott lisszaboni Strateacutegia^ elnevezeacutesű strateacutegiai dokushymentumaacuteban az Euroacutepa Tanaacutecs azt a ceacutelt tűzte ki hogy meg kell teremteni a felteacutetshyeleit egy olyan fejlődeacutesi paacutelyaacutenak amelynek koumlveteacuteseacutevel az E U 2010-te versenytaacutersa lehet az Egyesuumllt Aacutellamoknak Ebben a folyamatban kulcsfontossaacuteguacute a munkaerő-pishyac aacutetalakiacutetaacutesa eacutes az informaacutecioacutes taacutersadalom kieacutepiacuteteacutese A Lisszaboni Strateacutegia elkeacutesziacutetői szuumlkseacutegesnek laacutettaacutek hogy Euroacutepa mielőbb kiaknaacutezza az uacutej gazdasaacuteg illetve az Intetshyneacutel adta lehetőseacutegeket a munkaerő-piacon a tudomaacutenyszervezeacutesben eacutes a koumlzszolgaacutelshytataacutesok tendszeteacuteben egyataacutent Feltehetőleg nagyreacuteszt a nők kisebb meacuterteacutekű Intet-net-hasznaacutelataacutenak etedmeacutenyekeacutent alakult ki az a helyzet hogy a haacuteloacutezati hozzaacutefeacutereacute-sek szaacutemaacutenak euroacutepai aacutetlaga - eacutevek oacuteta stabilan - csupaacuten az Egyesuumllt Aacutellamokban meacutett aacutetlag fele (5 aacutebra)

Az Euroacutepai Unioacute motorjaacutenak tekintett Euroacutepai Bizottsaacutegban dolgozoacute politikusok eacutes szakeacutertők taacutebota a koumlzel 500 millioacutes Euroacutepa munkaerő-piacaacuten eacutes ebből kifolyoacutelag a taacutetsadalmi-gazdasaacutegi fejlődeacutesben is kiemelkedő jelentőseacuteget tulajdoniacutet a nők szerepeacuteshynek Az euroacutepai strateacutegiaacutek kidolgozoacutei felismerteacutek az informaacutecioacutes taacutersadalom lehetőseacuteshygeit eacutes kihiacutevaacutesait Ez utoacutebbiak koumlzuumll az IKT eszkoumlzoumlk nemi alapon differenciaacutelt hasz-

Az emberi jogok euroacutepai Kartaacutejaacuteroacutel bővebben taacutejeacutekozoacutedhatunk a httpeuropaeuintcommexternal_relationshuman_rightsdoccharter_364_01enpdf honlapon

1 4 httpeuropaeuintcommlisbon_strategyindex_enhtml

O L V A S Aacute S к i bull I A H A T A L O M E L E K T R O N I K U S A R C A

naacutelata - figyelembe veacuteve az Euroacutepai Bizottsaacuteg toumlrekveacuteseit eacutes javaslatait - ugyanolyan politikai keacuterdeacutesseacute nőrre ki magaacutet mint a nőknek a munkaerő-piacon eacutes az eacutelet egyeacuteb teruumlletein tapasztalhatoacute diszkriminaacutecioacuteja illerve az ez ellen valoacute kuumlzdelem

Az Euroacutepai Unioacute strateacutegiai keacuterdeacutesnek tekinti a modern informaacutecioacutes eacutes kommushynikaacutecioacutes rechnoloacutegia eszkoumlzeinek kiterjedr alkalmazaacutesaacutera eacutepuumllő informaacutecioacutes taacutersadashylom megteremteacuteseacutet Az IKT szeacuteleskoumlrű gazdasaacutegi eacutes raacutersadalmi felhasznaacutelaacutesa az Eushyroacutepai Unioacute vezetői szerint megerősiacuteri az aacutellampolgaacuterok joacuteleacuteteacutet eacutes megkoumlnnyiacuteti szaacuteshymukra a koumlzuumlgyekben valoacute reacuteszveacutetelt A mindezeket leszoumlgező Bangemann jelenteacutes1 nyomaacuten megindult folyamat soraacuten az utoacutebbi eacutevtizedben - az euroacutepai integraacuteshycioacutes toumlrekveacutesek keretei koumlzoumltt - a meacutediapolitika melleacute felzaacuterkoacutezott eacutes oumlnaacutelloacute leacutetjogoshysultsaacutegra tett szert az informaacutecioacutes politika is Az euroacutepai informaacutecioacutes politika aacutetfogoacute folyamatokat koordinaacutel eacutes a raacutersadalom minden alrendszereacutere egyaraacutent hatni kiacutevaacuten A Lisszaboni Strateacutegia az Euroacutepai Unioacute legfonrosabb fejleszteacutesi dokumentuma iacutegy sajaacutet nemzeti fejleszteacutesi terveiker eacutes maacutes fejleszteacutesi dokumentumaikat a jelenlegi eacutes a koumlshyzeljoumlvőben csatlakozoacute tagaacutellamoknak is oumlsszhangba kell hozniuk avval

32 A digitaacutelis megosztot tsaacuteg politikai koumlvetkezmeacutenyei

Az informaacutecioacutes taacutersadalom immaacuter nemcsak a joumlvő hanem a jelen Olyan gazdashysaacutegi eacutes raacutersadalmi koumlzoumlsseacutegek alakulrak ki amelyek a szintetizaacutelt informaacutecioacute adaacutes-veacuteshyteleacutere eacutepuumllnek s a vaacutelrozaacutesok nem hagyjaacutek eacuterintetlenuumll a politikai doumlnteacuteshozatal eacutes a kormaacutenyzari munka rendszereit sem Az informaacutecioacutes raacutersadalom adekvaacuter politikai beshyrendezkedeacutese az elekrronikus demokraacutecia Az Internet eacutes a hozzaacute kapcsoloacutedoacute technoshyloacutegiaacutek megnoumlvelhetik a szemeacutelyes kifejezeacutes tereacuter eacutes aacutellampolgaacuteri aktivitaacutesra sarkallshynak - valljaacutek az informaacutecioacutes raacutersadalom optimista-utoacutepista elemzői 1 6 Vonatkozik-e vashyjon ez az aacutelliacutetaacutes a nőkre is vagy ők a virruaacutelis taacutersadalmi szerződeacutesből eacuteppen uacutegy kishymaradnak mint keacutet-haacuteromszaacutez eacutevvel ezelőtt a szabadsaacuteg egyenlőseacuteg eacutes testveacuteriseacuteg kedvezmeacutenyezettjeinek koumlreacuteből

A nők koumlzeacuteieri reacuteszveacuteteleacutere az IKT elterjedeacuteseacutenek korai időszakaacuteban az Atheacuten-modell neacuteven ismerreacute vaacutelt technofil megkoumlzeliacuteteacutes mindent elsoumlprő megoldaacutesr kiacutenaacutel (ld Pinteacuter Roacutebert 2000) A modern informaacutecioacutes eacutes kommunikaacutecioacutes eszkoumlzoumlk segiacutetseacuteshygeacutevel a keacutepviseletből fakadoacute kapuőri funkcioacutek kikuumlszoumlboumllhetők iacutegy a nők eacutes az eacutershydekeiket keacutepviselő szervezerek az uacutej minőseacutegű elekrronikus demokraacuteciaacuteban koumlzvetshylenuumll jeleniacutethetik meg szempontjaikat Mivel azonban az Atheacuten-modell elvaacuteraacutesai a taacutershysadalmi egyenlőseacuteg keacuterdeacuteseacuteben egyreacuteszt tuacutelzottnak bizonyultak maacutesreacuteszr toumlbb pszishycholoacutegiai szocioloacutegiai eacutes etnometodoloacutegiai kutataacutes is kimutatta a nők haacutetraacutenyos helyshyzeteacutet az IKT eszkoumlzoumlk hasznaacutelata tereacuten az e-demokraacutecia ebben a laissez faire megshykoumlzeliacuteteacutesben nem sok joacuteval kecsegteti a női aacutellampolgaacuterokat

1 5 A jelenteacutes teljes egeacuteszeacuteben letoumllthető a httpeutopaeuintISPOdocsbasicsdocsbangemannpdf hozzaacutefeacutereacutesi helytől

Z iz i Papacharissi A virtuaacutelis szfeacutera In Meacutediakutatoacute 2003Tavaszi szaacutem 119 o

125

OLVASAacuteS K Ouml Z B E N A H A T A L O M E L E K T R O N I K U S ARCA

Mindazonaacuteltal globaacutelis szinten az Egyesuumllt Nemzetek Szervezeteacutenek 1 7 keretei koumlzoumltt regionaacutelis megkoumlzeliacuteteacutesben pedig az Euroacutepai Unioacute 1 8 inteacutezmeacutenyi haacuteloacutejaacutet kishyhasznaacutelva szaacutemos kutataacutes eacutes azok eredmeacutenyekeacuteppen megszuumlletett dokumentum keshyresi a gender szempontok eacuterveacutenyesiacuteteacuteseacutenek lehetőseacutegeit az IKT eszkoumlzeite alapozott politikai eacutes taacutersadalmi reacuteszveacutetel tereacuten A kutataacutesi eredmeacutenyeket zaacuteszlajukra tűző lobshybycsoportok hataacutesa a kormaacutenyzati munkaacutera neacutehaacuteny euroacutepai orszaacutegban vilaacutegosan kimushytathatoacute Nem arroacutel van szoacute hogy a kormaacutenyzati honlapokon van-e bdquonőies teacutemaacutejuacute tarshytalom hanem arroacutel hogy a nők eacuterdekei valoacuteban megjelennek-e a politikai doumlnshyteacuteshozatalban1 9

Oumlsszegzeacutes

Tanulmaacutenyomban igyekeztem bemutatni a nőket eacutetintő digitaacutelis megosztottsaacuteg jelenseacutegeacutet ami Euroacutepa-szerte beavatkozaacutesra keacuteszteti azokat az aacutellamokat amelyek sttateacutegiai ceacutelkeacutent teacutetelezik az informaacutecioacutes taacutersadalom kialakiacutetaacutesaacutet hiszen a technikai fejlődeacutes eacutes az elsődleges gazdasaacutegi mohoacutesaacuteg logikaacuteja erősen szeacutettartoacute itaacutenyokban beshyfolyaacutesolja a taacutersadalom kuumlloumlnboumlző csoportjait Mindez fokozottan eacuterveacutenyes az olyan orszaacutegokban mint amilyen Magyatotszaacuteg is ahol az informaacutecioacutes forradalom megkeacutesshyve de annaacutel intenziacutevebben eacuterezteti hataacutesaacutet

Amennyiben a kotmaacutenyzat nem rendelkezik pontos elkeacutepzeleacutessel arroacutel hogy mikeacutent vaacuteltoztathat hateacutekonyan eacutes fenntarthatoacute moacutedon a digitaacutelis megosztottsaacuteg teacuteshynyeacuten a megosztottsaacuteg roumlvid időn beluumll szakadeacutekkaacute vaacuteltozik A kormaacutenyzati outputok koumlzuumll a strateacutegiaacutek tuumlkroumlzik a leghiacutevebben a hosszuacute taacutevuacute elkeacutepzeleacuteseket s iacutegy a sttateacute-giaacutek kidolgozoacuteira kiemelkedő felelősseacuteg haacuterul A demokratikus doumlnteacuteshozatal alapkoumlshyvetelmeacutenye hogy a hosszuacute taacutevuacute fejleszteacutesi dokumentumok a lehető legszeacutelesebb taacutershysadalmi eacuterdekek szolgaacutelataacuteban szuumllessenek meg Jelenleg azonban Magyarorszaacutegon gyakorlatilag semmilyen hagyomaacutenya sincs annak hogy horizontaacutelis ceacutelkeacutent figyelemshybe vegyeacutek a nők eacuterdekeit iacutegy az Euroacutepai Unioacutehoz toumlrteacutenő csatlakozaacuteskot nemcsak a magyar politikai kultuacuteraacutera hanem a magyar jogalkotaacutes eacutes jogalkalmazaacutes egeacutesz gyakorshylataacutefa is egyszerre fog raacutezuhanni az iacuterott2 0 eacutes iacuteratlan szabaacutelyok moacutedszerek eacutes eljaacuteraacutesok Bruumlsszelben elfogadott rendszere

United Nations International Research and Training Institute for Advancement of Women Virtual Seminar Series on Gender and ICT 2-14 September 2002 Ld httpwwwin-instraworg

1 8 httpwwwblomstrandseSUCIhtm A brit parlament 2002-ben a csalaacutedon beluumlli erőszak visszaszoriacutetaacutesaacutera eacuterdekeacuteben eseti bizottsaacutegot hoshy

zott leacutetre a parlamenti paacutertok eacutes civil szervezetek keacutepviselőinek valamint a kutatoacuteinteacutezetek munkataacutershysainak bevonaacutesaacuteval A parlament mdash kihasznaacutelva a modern informaacutecioacutes eacutes kommunikaacutecioacutes eszkoumlzoumlket -hateacutekony haacuteloacutezatot eacutepiacutetett ki a probleacutema kezeleacuteseacutere L d Margaret Moran Womenspeak E-Democra-cy or He-democracy httpwwwthepoliticanorgpoliticanarticle_ Ol 1html

г A nemek koumlzoumltti eseacutelyegyenlőseacuteg megteremteacuteseacutevel kapcsolatban maacuter a Roacutemai Szerződeacutesben is talaacutelhashytoacutek aacuteltalaacutenos szabaacutelyok amelyek koumlzel negyven eacutev alatt folyamatos fejlődeacutesen mentek keresztuumll A bdquoszociaacutelis Euroacutepa jegyeacuteben a kilencvenes eacutevek elejeacuten megszuumlletetett a bdquocross cutting issue kategoacuteriaacuteja ami a nemek koumlzoumlrti eseacutelyegyenlőseacuteg keacuterdeacuteseacutet horizontaacutelis elvkeacutent teacutetelezi minden kormaacutenyzati szakshypolitika jogalkotaacutes eacutes jogalkalmazaacutes valamint strateacutegiai tervezeacutes szaacutemaacutera L d Gyulavaacuteri Tamaacutes 2000

126

о I л s s к о в к A H A T A L O M E L E K T R O N I K U S A R C A

Az Euroacutepai Unioacutehoz valoacute csatlakozaacutes koumlvetelmeacutenyeinek kieleacutegiacuteteacutese mint ultima ratio a teendők meghataacuterozaacutesakor a magyar politikai gondolkodaacutes rendkiacutevuumll problemashytikus vonaacutesa Az euroacutepai mumus kumulaacutelt gondokat jelent az informaacutecioacutes taacutersadashylom s ezen beluumll a nemek koumlzoumltti informaacutecioacutes eseacutelyegyenlőseacuteg keacuterdeacuteseinek kormaacutenyshyzati kezeleacuteseacuteben A nyugati peacuteldaacutekat koumlvető magatartaacutes nem szuumlnteti meg a nők haacutetshyraacutenyos helyzereacutet a semmineacutel meacutegis jobb mert az euroacutepai orszaacutegok koumlzuumll a megfeleshylő peacuteldaacutek kivaacutelasztaacutesa eacutes az ott bevaacutelt moacutedszerek inregraacutelaacutesa a hazai gyakorlatban is elősegiacutetheti a nők digitaacutelis diszkriminaacutecioacuteja elleni felleacutepeacutesr

M e l l eacute k l e t

1 aacutebra Az Internet hasznaacutelata az Euroacutepai Unioacuteban 2001-ben

EU-15 aacutetlag EU-15 ni aacutetlag

Forraacutes httpeuropaeuintcommemployment_socialknowIedge_societyeincl_enpdf

2 aacutebra A rendszeresen Internetezők nemek szerinti megoszlaacutesa Magyarorszaacutegon 2002-ben

Forraacutes httpwwwihmhutarsadalomkutatasoktanulmanyokTGIVLR2002_cikkdoc

127

O L V A S Aacute S K Ouml Z B E N A H A T A L O M E L E K T R O N I K U S A R C A

3 aacutebra A heacutetveacutegi internetezeacutes gyakorisaacutega Magyarorszaacutegon 2002-ben

Feacuterfiak Nők

Forraacutes httpvv4VAvihmhutarsadalomkutatasoktanulmanyokTGIVLR2002_cikkdoc

4 aacutebra A szoftverek Internet-forraacutesokboacutel valoacute letoumllteacuteseacutenek gyakorisaacutega Magyarorszaacutegon 2002-ben

Feacuterfiak Nők

Forraacutes httpww-wihmhutarsadalomkutatasoktanulmanyokTGIVLR2002_cikkdoc

128

O L V A S Aacute S K Ouml Z B E N H A T A L O M E L E K I K O N I K I S A R C A

4 aacutebra A szoftverek Internet-forraacutesokboacutel valoacute letoumllteacuteseacutenek gyakorisaacutega Magyarorszaacutegon 2002-ben

6000

2000

EU-15 USA

Forraacutes httpeuropaeuintcommpublic_opinionarchivesebebs_141_enpdf eacutes httpwwwsscagovexecutiveivotefinal_reportpdf

IRODALOM Adam Alison and Green Eileen (1998) Gender Agency Location and the New Information

Society In Brian D Loader (ed) Cyberspace divide p 96 London Routledge Bassett Caroline (2001) Virtuaacutelis nemiseacuteg - eacutelet egy on-line vilaacutegban Replika 43-44 szaacutem Cockburn Cynthia Machinery of Dominance Women Men and Technical Know-How London Pluto

Press 1985 Cowley Geoffrey (2003) Girls Boys and Autism Newsweek 2003 szeptember 8 43-48 Green Eileen and Keeble Leight (2001) The technological story of a womens centre p 54

In Leigh Keeble and Brian D Loader (ed) Community Informatics Routshyledge London and New York

Gyulavaacuteri Tamaacutes (2000) Az Euroacutepai Unioacute szociaacutelis dimenzioacuteja (szerk) Szociaacutelis eacutes Csalaacuteduumlgyi Miniszteacuterium Budapest

Homoki Maacuteteacute (2002) Internethasznaacutelat tudaacuteshaacutetraacutenyos taacutersadalmi teacuterben Jel-Keacutep 2002 2 szaacutem

Marcelle Gillian M Transforming Information amp Communications Technologies for Gender Equality httpwwwundporggenderresourcesmono9pdf

Molnaacuter Szilaacuterd (2002) A digitaacutelis megosztottsaacuteg eacutertelmezeacutesi kerete Informaacutecioacutes Taacutersadalom

2002 4 szaacutem 82-101 o Margaret Moran Womenspeak E-democracy or He-democracy

httpwwwthepoliticanorgpoliticanarticle_ 011html

129

P I A S S Kl) H 1 A H A T A L O M км- К T K O M K l s K lt

Pinteacuter Roacutebert (2000) Az informaacutecioacutes taacutetsadalom - az vajon mi httpwwwtarhuframesetphtmlPpath =isip

Papacharissi Zizi (2003) A virtuaacutelis szfeacutera Meacutediakutatoacute 2003 Tavaszi szaacutem 119 o Anne Scott (2001) Grounded politics some thoughts on feminist process in the information

era ACM Computers and Society 31(4) pp 5-14

S z a b oacute G a b r i e l l a Jelenleg az Eoumltvoumls Loraacutend Tudomaacutenyegyetem Aacutellam- eacutes Jogtudomaacutenyi Kat Politikatudomaacutenyi Inteacutezeteacutenek V eacuteves veacutegzős hallgatoacuteja 2003 januaacuterja oacuteta az B M E - U N E S C O Informaacutecioacutes Taacutersashydalom eacutes Trendkutatoacute Koumlzpont ( ITTK) bdquoPalesztta tehetseacuteggondozoacute programjaacutenak reacutesztvevője Kutataacutesi teacutemaacuteja az infotmaacutecioacutes taacutersadalom eacutes az informaacutecioacutes politikaacutek gender szempontuacute vizsshygaacutelata Kotaacutebban megjelent publikaacutecioacuteja A reacuteszveacutetel keacutetdeacutese az informaacutecioacutes taacuteisadalomban (Koumlzpolitika 2003 szeptemberi szaacutem)

130