suli-koktél 2010. május- június És végül mindenki kedvence! sok...

VPG SSuullii--kkookkttééll 22001100.. mmáájjuuss-- jjúúnniiuuss

- 24 -

És végül mindenki kedvence! Sok sikert a megfejtéshez!

SSzziiaasszzttookk! Végre itt van, amire mindenki várt: megjelent a Suli-koktél júniusi dupla száma! Ez azt is jelenti, hogy túlvagyunk kilenc, tanulással töltött, kemény hónapon. Sikeresen lezajlottak az érettségik, sokan egy évvel megint idősebbek lettek és a legtöbben, a szerencsések, jövőre, egy osztállyal feljebb léphetnek! Most két és fél hónap szünet következik, de aztán újra visszahuppanunk a padok mögé! Ezúton is szeretném megköszönni a segítséget azoknak a tanároknak és diákoknak, akik bármilyen módon támogatták az újság működését az év során! Búcsúztatjuk újságunk szerkesztőjét: Varga Benedeket, és 12. évfolyamos diáktársainkat, sok sikert kívánunk nekik az érettségire és a tovább-tanuláshoz! Mindenkinek nagyon kellemes és hasznos nyarat, jó pihenést és olvasást kíván a Suli-koktél szerkesztősége!

Szabó Kristóf

szerkesztő

TartalomTartalomTartalomTartalom

Európa Kulturális Fővárosai 2010:

Pécs, Essen és Isztambul 3-7. oldal

Mi lesz 2012-ben?

8-16. oldal Hír-koktél

17-19. oldal

Közérdekű információk 19. oldal

Darwin-díj

20-21. oldal

Szellemi játékok 22-24 . oldal

Impresszum: a Veres Péter Gimnázium lapja, melyet a

gimnázium az Óbuda Békásmegyer Önkormányzat támogatásával ad ki.

Az újságot Tassy Gergely alapította 1997-ben. Szerkesztők: Varga Benedek, Csák János, Váry Dániel, Szabó Kristóf

Munkatársak: Csaba György Gábor tanár úr Tanácsadó: Frank Éva tanárnő Technikai munkatárs: Bakai Dániel


- 23 -


- 22 -

SSzzeell lleemmii jj ááttéékkookk Hogy a nyári szünet ne legyen unalmas, figyelmetekbe ajánljuk a

következő sodokuhoz hasonló játékokat:

Kakuro: a játék célja, hogy úgy töltsük ki az üres mezőket 1-től 9-ig terjedő egész számokkal, hogy a fekete mezőkben lévő számok az alattuk vagy a tőlük jobbra elhelyezkedő folyamatos számsor (a továbbiakban blokk) összegét adják ki. A leggyakoribb Kakuro variáció a 16×16-os, de gyakoriak kisebb és nagyobb variációk is. Természetesen minden rejtvénynek pontosan egy helyes megoldása van.

Hitori: Feladatunk, hogy besatírozzunk a cellákat a szabályokat betartva: A be nem satírozott számok legfeljebb egyszer fordulhatnak elő minden sorban és oszlopban. A besatírozott mezők legfeljebb sarkukkal érintkezhetnek. A be nem satírozott celláknak egybefüggő területet kell alkotniuk. Pontosan azok a számok legyenek besatírozva, amelyek egy sorban vagy egy oszlopban többször fordulnak elő.

Nurikabe: A játék célja egyes mezők beszínezése, a következő szabályok betartásával: A fehéren maradt területek egymással legfeljebb sarkukkal érintkező poliominókat (szigeteket), alkossanak, ezek annyi mezőből álljanak, mint a bennük található (egyetlen) szám. A beszínezett négyzetek ugyancsak folyamatos területet („falat”) alkossanak, melyben nem lehet 2×2-es vagy annál nagyobb négyzet.

Sodoku: A „szúdoku” név egy hosszabb japán kifejezés rövidítése. Az eredeti név jelentése: „a számjegyek csak egyszer szerepelhetnek”

( , szúdzsi va dokusin ni kagiru). A megoldott szúdoku egy speciális latin négyzet. Latin négyzetekkel

kapcsolatos munkássága miatt sokan úgy tartják, a játék ötlete Leonhard Eulertől származik. A játék ma ismert változatát az amerikai Howard Garns alkotta meg 1979-ben. A rejtvényt a Dell Magazines adta ki Number Place címmel. A játék 1986-ban nagy népszerűségre tett szert Japánban, mikor a Nikoli kiadta a játék japán változatát. A nemzetközi siker 2005-ben érkezett el. A szúdoku meglepően egyszerű szabályokon alapul – igazán nem az a fajta rejtvény, amiről azt gondolnánk, hogy álmatlan éjszakákat okoz. Egy 9 x 9 négyzetből álló nagy négyzetben kell elhelyezni a számokat 1-től 9-ig úgy, hogy egy tetszőleges sorban, oszlopban és háromszor hármas négyzetben mindegyik szám csupán egyszer forduljon elő. Segítségül bizonyos számokat előre megadnak.


- 3 -

Európa KEurópa KEurópa KEurópa Kulturális ulturális ulturális ulturális FFFFőőőővárosavárosavárosavárosaiiii 2010201020102010----benbenbenben::::

PPPPPPPPééééééééccccccccssssssss Pécs 2010-ben Európa kulturális fővárosa, Magyarország első városa,

amely megkapta ezt a címet. Elsőként 1985-ben Athén, majd utána évente más-más város(ok), mint Firenze, Madrid, Lisszabon és Prága…

A 2005-ben elfogadott „Pécs 2010 Kulturális Fővárosa” pályázat döntő részét a városlakók írták és négy kulturális beruházásra épül: Pécsi Konferencia- és koncertközpont, Dél-Dunántúli Regionális Könyvtár és Tudásközpont, Múzeumok utcája és a Zsolnay Kulturális Negyed. Ezeket még kiegészíti a közterek és parkok újjáélesztése. Mindegyik projekt az Európai Unió társfinanszírozásában valósul meg. Több 4 csillagos szálloda, bevásárlóközpont és irodaház is épül.

Ebben a cikkben összefoglalom, miért is érdemes felkeresni a várost, bejárni utcáit és felkeresni nevezetességeit.

Pécset a rómaiak alapították Sopianae néven a 2. század elején, a település a 4. századra tartományi székhellyé és a korai kereszténység fontos központjává vált. A város püspökségét 1009-ben Szent István király alapította meg, Esztergom után másodikként.

A középkori Pécset Janus Pannonius püspök, a magyar humanizmus nagy költője, a latin nyelvű magyar költészet legjelesebb képviselője tette az ország kulturális és művészeti életének központjává. A 150 éves török hódoltság korszakából maradt fönn számos építészeti emlék, mint a város főterén látható Gázi Kászim pasa dzsámija. 1780-ban Pécs szabad királyi városi rangot kapott Mária Terézia királynőtől. Ezt követően erőteljes gazdasági fejlődés indult el. Az iparosodás a 19. század első felében jelentősen felgyorsult, a Zsolnay-kerámia, a Littke-pezsgő, az Angster-orgona világhírűvé váltak.

Pécsi kirándulásunkon érdemes megtekinteni a város főterén, a Széchenyi téren látható dzsámit, a Szentháromság szobrot és Hunyadi János bronz lovas szobrát, amely a törökverő halálának 500. évfordulójára készült. A Főtér nyugati oldalán megcsodálhatjuk a Megyeháza épületét, melynek homlokzatát a Zsolnay-gyárban készült kerámiák díszítik, a Főtér északi oldalán pedig Magyarország legidősebb egyetemének épületét láthatjuk, melyet Nagy Lajos 1367-ben alapított. Ha figyelmesen továbbhaladunk a Ferencesek utcáján, megtalálhatjuk az 1913 és 1960 közt Pécsett működő villamos sínpárját, majd a Jókai téren az elefántos házat, ugyanitt megebédelhetünk a Morik Caféban, amely


- 4 -

tapasztalatom szerint a város egyik legjobb étterme. A tér déli oldalán látható az eozin-mázas Zsolnay-kút, négy oldalán egy-egy ökörfej-csorgóval. Itt található még az Irgalmasrendiek temploma, belsejében a világhírű Angster-orgonával. A tér keleti oldalán pedig a Pécsi Nemzeti Színház van, ahol családommal megnéztük a „Légy jó mindhalálig!” című előadást, ami nekem nagyon tetszett...

A Főtértől északnyugatra futó Janus Pannonius utcán megtalálhatjuk a szerelmesek lakatkerítését, melyre minden Pécsett járó szerelmespár felteszi saját lakatját. A Csontváry Múzeum, majd az Ókeresztény Mauzóleum mellett elhaladva már láthatjuk a Szent Péter és Pál Székesegyházat. Ezután pedig, ha már eleget sétáltunk, felülhetünk a városnéző kisvonatra, amit én is, a húgom is nagyon élveztünk.

A belváros felfedezése után érdemes ellátogatni a Zsolnay Múzeumba, majd ha még van időnk, akkor a Pécsi Állatkertbe, ahol nekem a kismajmok tetszettek a legjobban és persze Kíra, a kisoroszlán.

Ha pedig valaki Pécsett egy kis izgalomra vágyik, talál is: a közeli Mecsekben van a Mecsextrém park, ahol a lövészetet, a lovaglást, az alpesi kötélpályát és még sok mást ki lehet próbálni. A kötélpályát csak a bátraknak ajánlom, mert én jobban féltem rajta, mint a vidámparki ciklonon.

Pécsnek jelentős szerepe van a magyar sport- és kulurális életben is. Többek között pécsi származású Pásztory Dóra olimpiai aranyérmes úszónő, Beleznay Endre és Kamarás Iván színész és olyan zenekarok is, mint a Kispál és a Borz, a Kiscsillag és a 30Y.

Pécsről érdemes tudni, hogy mivel országunk déli részén fekszik, ráadásul északról a Mecsek védi, éghajlata mediterrán hatást mutat. Mikor én jártam ott, kb. 4-5 fokkal melegebb volt, mint az ország északi területein, de a Mecsekben kellemes hűvösben túrázhattunk.

Pécsett működik 34 ezer hallgatóval, Magyarországon a legtöbbel, a Pécsi Janus Pannonius Tudományegyetem (PJPTE), akár itt is lehet továbbtanulni!

Röviden Pécs valóban olyan város, ami megérdemli az Európa Kulturális Fővárosa címet! Ha bárki kedvet kapott ahhoz, hogy odalátogasson, nekem feltétlenül szóljon, mert szívesen leszek az idegenvezetője.

Pécs 2010-es programját a www.pecsikult.hu és www.pecs2010.hu weblapokon megtalálhatjátok!

Szabó Kristóf


- 21 -

terrorista teljesen elfeledkezett közben a bombáról, így felnyitotta a borítékot. Utolsó levele volt.

2003-ban David, a parti őrség figyelmeztetését figyelmen kívül hagyva, egy fagyos reggelen úgy döntött, hogy teherautójával ráhajt a befagyott Saginaw-öböl jegére. Ahogy az várható volt, a jég beszakadt a teherautó alatt, azonban a 41 éves férfinak még időben sikerült kiugrania a süllyedő teherautóból, és, bár átfagyott, sikerült túlélnie a balesetet – most még. Azonban a megrázó élmény nem vette el David kedvét! Annak ellenére, hogy egész nap sütött a nap, és napközben 10 fok volt a hőmérséklet, aznap este újból megpróbálkozott az öböl jegén való átkeléssel, ekkor egy terepjáróval. Erre az útra egy barátja is elkísérte, aki – Daviddel ellentétben – túlélte az ismételten bekövetkezett tragikus süllyedést.

2006 győztese az a pár lett, amelyik tagjai belemásztak egy héliummal töltött reklámballonba, és kénytelenek voltak saját bőrükön megtapasztalni, hogy az élethez bizony elengedhetetlen az oxigén. A 21 éves Jason és a szintén 21 éves Sara még azzal sem védekezhet, hogy tettüket alkohol vagy más kábítószer hatása alatt követték el júniusban. A rendőrségi jelentés szerint halálukat a hélium okozta. A Darwin-díjat kiosztó társaság a díjazottakat bemutató hírlevelében megjegyzi: az eutanázia támogatói leginkább a héliumot ajánlják, hogy a menthetetlen betegeket fájdalommentesen segítsék halálba.

2009-ben két belga bankrabló egy ATM-et akart kifosztani robbantásos módszerrel. Azonban hülyeségük miatt nemcsak a kiszemelt széfet robbantották fel, hanem az egész bankot, így önmagukkal is végeztek (ugyanis picit túlméretezték a robbanószer mennyiségét). A rendőrök egyiküket ugyan élve találták, és kórházba szállíttatták, ám a férfi hamarosan belehalt fejsérüléseibe. Társáról előbb azt hitték a rendőrök, hogy meglépett, ám később a törmelék alól előkerült holtteste. A harmadik helyre egy nő került, amire még nem volt példa, ugyanis most először fordult elő, hogy a szebbik nemből is akadt jelölt a Darwin-díjra. A nő robogójával a figyelmeztető táblák ellenére belehajtott egy megáradt folyóba az Egyesült Államokban. A rendőröknek sikerült kimenteniük, ám a nő visszaugrott a vízbe, hogy kimentse motorját. Másodjára a rendőrök már nem tudták megmenteni, mindketten odavesztek. Mármint a hölgy és a motor.

Gyűjtötte: Szabó Kristóf Forrás: www.kecskefeszek.hu


- 20 -

AAmmii tt sseennkkii sseemm aakkaarr mmeeggnnyyeerr nnii A Darwin-díj olyan kitüntetés, amelyet azoknak az

elhunyt embereknek ítélhetnek meg, akik valami különösen buta, ügyetlen módszerrel próbáltak egy számukra érdekes célt elérni, és ez az életükbe került. A nevét onnan kapta, hogy ezek az emberek Charles Darwin a természetes kiválasztódásról szóló híres elmélete értelmében „szívességet tesznek” az emberiségnek azzal, hogy nem örökítik tovább ostobaságukat utódaikra.

A díjkiosztás 1994-ben vált hivatalossá. Ekkor alapította meg egy amerikai nő, Wendy Northcutt a hivatalos honlapot és fogalmazta meg a díj elnyeréséhez mindenképpen szükséges pontokat.

A legfurcsább díjazott esetek: 1994-ben az első díjat egy amerikai férfi kapta, aki egy pohár ingyen szóda reményében addig rángatta a Coca-Cola automatát, míg az végül ráborult és agyonütötte.

Az 1995-ös győztes igazán vállalkozó kedvű férfiú lehetett, nyugodjék békében. A sebesség volt a mániája, ezért beszerzett egy gyorsító rakétát, ami a Jumbo Jetek felszállását segíti, ráerősítette az autójára, és a nevadai sivatagban kipróbálta. A halála előtti pillanatokban valószínűleg ráébredt, hogy a rakétát csak bekapcsolni lehet, ki már nem, emiatt aztán körülbelül 480 kilométeres sebességgel szétkenődött a Sziklás hegység oldalán...

1996. január 1-jén, Indiában egy tigris megölt egy embert, egy másikat pedig súlyosan megsebesített, mivel túl közel merészkedtek hozzá. A két meglehetősen részeg fiatal a bengáli tigris nyakába virágfüzért akart akasztani.

2001-ben két autópályadíj-szedő egy barátságos hógolyócsatával szórakozott, míg egyikük az éppen áthaladó teherautóról próbált muníciót szerezni. A férfi azonban nem volt szerencsés, keze beakadt a ponyva kötélzetébe, és az autó, bódéjából kirántva, maga után vonszolta, éppen elég hosszan ahhoz, hogy belehaljon.

2002-ben történt, hogy egy kezdő iraki terrorista, Khay Rahnajet nem fizetett elég postadíjat a feladott levélbombára. Ezért a küldemény „Vissza a feladónak” pecséttel visszaérkezett Rahnajethez. A botcsinálta


- 5 -

EssenEssenEssenEssen

Pécs és Isztambul mellett 2010-ben a németországi Essen Európa kulturális fővárosa. Essen városa ezt a tisztséget azzal tetézte, hogy ezzel egybekötve tartják a Ruhr 2010 programsorozatot. Ez a Ruhr-vidék 53 városa által közösen szervezett eseménysorozat a hagyományosan itt megszervezett három fesztiválon (a Ruhrfestspiele, a Klavierfestival-Ruhr és a Ruhrtriennale) kívül rengeteg programmal várja a turistákat. A 2500 megrendezendő program három nagy (Mítosz, Metropolisz, Európa) és hat kis téma (nyelv, ünnepek, képek, színház, zene, „kreatív gazdaság”, ünnepek) köré épül föl. De kezdjük az elején: A megnyitó ünnepséget január 9–10-én tartották, Manuel Barosso, az Európai Bizottság elnökének jelenlétével. Az időjárás ugyan hagyott némi kívánnivalót maga után (ti. a megnyitón hatalmas hóvihar volt), ám mindez nem vethetett gátat a szabadtéri megnyitónak. A különböző (zenei-, tánc- és artista-) előadásokat a Ruhr-vidék „himnusza”, a „Komm zur Ruhr” zárta. Hogy csak az érdekesebbek közül szemelgessek, meg kell említenem a Local Heros (Helyi hősök) nevű programsorozatot, amelynek keretében a Ruhr-vidék művészei előadásokat tartanak városukban. A középkor kedvelőinek kínál kiállítást a „Ruhr 1225 – Lovagok, várak, intrikák”. A SchachtZeichen a bányákba kalauzol el, a Dal napján pedig különböző, merőben szokatlan helyen hallathatják a művészek (és hangszereik) hangjukat: tereken, utcán, szárazon (buszon) és vízen (hajón). A személyes kedvencemet hagytam utoljára: A Still-Leben Ruhrschnellweg (azaz a „Gyorsforgalmi út csendélete”) nevet viselő rendezvény keretében (június 9-én) lezárják a napi 300.000-es gépkocsi forgalmú A40-es autópályát, és egy 50 km hosszú asztalsort állítanak fel rajta. Ember legyen a talpán, aki ennyit képes enni! A rendezvények magukért beszélnek. Mit is mondhatnék még? Komm zur Ruhr!

Csák János


- 6 -

IsztambulIsztambulIsztambulIsztambul Isztambul (törökül İstanbul, görögül Κωνσταντινούπολις / Konsztantinúpolisz, régiesen Sztambul, előző történelmi nevein Bizánc, Konstantinápoly) több mint 12 milliós lakosságával Törökország legnagyobb városa, annak kulturális, művészeti és gazdasági központja, illetve 1923-ig fővárosa, jelenleg İstanbul tartomány székhelye. A város a Boszporusz és a Márvány-tenger két oldalán terül el, s területileg ugyan csak kisebb része van Európában, mégis európai városnak tartják. Különleges fekvése, római kori, bizánci és oszmán építészeti emlékei, valamint a múzeumaiban és palotáiban fellelhető művészi alkotások révén a turisták kedvelt úti céljává lett. Isztambul 2010-ben Európa egyik kulturális fővárosa.

Most Merve Ateşli segít nekünk a várost jobban megismerni: Merve Ateşli 12. eleje óta az osztálytársam. Az AFS csereprogram keretében érkezett hazánkba. A helyzet adta magát, hisz ki tudna jobban mesélni Isztambulról, mint ő?

Hogy néz ki Isztambul? Merve Ateşli: Isztambul óriási, Budapesthez képest. 12 millió ember él ott, olyan, mint egy kisebb ország. Budapesthez hasonlóan több kerületből áll, de itt kerületenként a szokások is eltérőek. Ezt hogy érted? MA : Nálunk a városközpontban csupa új épület van, leszámítva a régi városrészt, ami nagyjából a budai várnak felel meg. Ez a rész, ahol mindenki dolgozik, olyan, mint egy átlagos európai város. Ahogy innen kifelé haladunk, egyre több apartmant találunk. Ezek olyan kerületek, ahol nincs lehetőség szórakozásra, ide csak aludni járnak. Napközben nem is látsz senkit az utcákon. Mesélj a kulturális életről, pontosabban arról, hogy milyen programok várják az embert Isztambulban? MA : Nagyon sok múzeum meg koncert van. Idén természetesen még több lesz, mert az egész város lázban ég a kulturális fővárossá válás miatt. Egy lépéssel közelebb kerül az ország az Unióhoz, ezért nagyon sok program és nagy felhajtás lesz. Magyarország a fesztiválok országa. Nálatok vannak fesztiválok? MA: Hirtelen kettő jut eszembe, egyik az Ida, a másik a Trója fesztivál. Az Ida az első szépségverseny emlékét őrzi, ugyanis Törökországban található az a hegy, ahol Athéné, Héra és Aphrodité versengett a


- 19 -

Igazán szórakoztató és rendkívül tanulságos ez a mű, és a legjobb, hogy nem valami sablonra épül, hanem igazán egyedi. Köszönhető ez Dürrenmattnak, a kiváló rendezésnek (Gelniczky Sára), a szereplőgárdának, a díszletnek (Gelniczky Luca, Bedey Görgy)… mindennek együttesen.

Summa summarum, ilyen színvonalas előadás bármely színház műsorába beférne, sőt úgy vélem, örömmel fogadnák!

Szabó Kristóf

OKTV eredményeink: Bunford Gerda 12.b. francia nyelv I. kat 6. hely Dankovics Attila János 11.a. fizika II. kat. 28. hely informatika II. kat. 6. hely matematika II. kat. 14. hely Krulik Ramóna Linda 12.b. magyar nyelv 29.hely Krajcsovics Klára 11.c. mozgóképkult. és médiaism. 17. hely

Minden résztvevőnek gratulálunk!

Közérdekű információk: június 11. igazgatói szünet június 15. utolsó tanítási nap június 19. 9 óra tanévzáró ünnepély

A beíratkozás rendje a 2010-11-es tanévre: A beíratkozáshoz szükséges a bizonyítvány és a befizetésekhez pénz június 21., hétfő 900–1000 a 6. évfolyamra 1000–1100 a 7. évfolyamra 1100–1200 a 8. évfolyamra 1500 _17 00 az 5. évfolyamra június 22., kedd 900–1000 a 9.a és b részére 1000–1100 a 10. évfolyamra 1100–1200 a 11. évfolyamra 1200–1300 a 12. évfolyamra

Ebédbefizetés: augusztus 24-én, kedden 800–1600 óráig Tájékoztató ár: normál: 6 000 Ft, reform: 8 000 Ft Pótbefizetés: szeptember 1.

Tanévnyitó ünnepély, első tanítási nap 2010. szeptember 1. (szerda) ünnepély 8 órától osztályfőnöki órák 855–1135


- 18 -

AAzz öörr eegg hhööllggyy llááttooggaattáássaa -- KK ii ll ll II ll ll „Az öreg hölgy látogatása valahol Közép-Európában, egy kisvárosban játszódik:

aki írta, a legkevésbé sem határolja el magát ezektől a gülleni emberektől és egyáltalán nem biztos benne, hogy másként cselekednék-e, mint ők: (…) Én embereket ábrázolok, nem bábokat, cselekményt, nem pedig jelképet, egy világot jelenítek meg, és nem erkölcsöt prédikálok.”

Friedrich Dürrenmatt

Mint már megszokhatták, most is remek előadást láttak, azok a nézők, akik figyelemmel kísérik az iskolai színjátszó kör szereplését. Hadd idézzem Számadóné tanárnő szavait, mert ez mindent elárul a darabról: „Az előadás után elgondolkoztam azon, hogy vajon érdemes-e a matematikával foglalkozni, vagy inkább csak ilyen színdarabokat kellene megnézni, majd elemezni őket.” Sokan azt gondolhatjátok ez, kicsit fellengzős és elrugaszkodik a valóságtól, de az az igazság: valóban hihetetlen, mire képes néhány diák, akik szabadidejükben összejárnak próbálni a maguk, majd nézőik szórakoztatására. Időnként annyira belefeledkeztem a színdarabba, hogy mikor „felébredtem”, gondolkoznom kellett, hogy melyik színházban ülök, aztán eszembe jutott, hogy: „Hoppá, de hát az iskolában vagyok!”, az aulában, a színpaddal szemben, a mindenki által jól ismert székek egyikén, és iskolánk színjátszó körének egy előadását nézem. Minden apró részlet a helyén volt, ahogy az a „nagy könyvben meg van írva”.

Apró megoldások tették még élvezetesebbé a darabot: ahogy a „négy polgár” a közeledő, majd távolodó vonat hangját imitálta, majd az erdő fenyőit és madarait nagyon ötletes megoldás volt. A díszlet ugyancsak hibátlan, de az elhelyezése nem volt a legjobb, egy kissé túl közel volt a közönséghez (lehet hogy szándékosan), így akik a nézőtér szélen ültek nem láttak mindent tökéletesen, ez kiküszöbölhető lett volna a székek átrendezésével, vagy a díszlet hátrébb tolásával. A színészek mindannyian színvonalasan szerepeltek. A mellékszereplők közül nekem leginkább a két vak tetszett, a térdzoknijukkal (Koby és Loby azaz Szmerka Gergely és Virosztek Tamás), és a hetedik férj (Varjú Imre) horgászási mániájához párosuló akcentusa és Füredi-Bak Ivett Illné-ként nyújtott alakítása maradt meg bennem. A főkomornyik (Németh Dániel) valószínűleg civilben is hasonló szakmát űz, annyira eltalálta a szerepét. A két főszerepet szombaton és vasárnap más-más színész alakította: az öreg, multimilliomos hölgy Claire Zachanassian (Ady Mária / Gelniczky Anna) és régi szerelme Ill (Ligetvári Gábor / Varjas Tamás). Mind a négyen rendkívül jól játszottak, talán túl jól is. Remélem, civilként nem dohányoznak ennyit, csak a szerep kedvéért, kivételesen!


- 7 -

„legszebb” címért. A hegyen évente van egy fesztivál – koncertekkel, programokkal. Érdekes még, hogy van egy nemzeti ünnepünk, amin ifjúsági napot tartanak. Kemál atatürk 1919. március 19-én legyőzte az országot megszállni kívánó antant csapatokat, s a csata után ezt a napot a fiataloknak „adta”. Szóval ekkor nekünk tanítási szünet van, meg koncertek. Miért érdemes még Törökországba, vagy épp Isztambulba látogatni? MA: Csak. Érdekes, mert nagyon sokféle nép él itt, és nagyon sokféle szokás találkozik. De ha már rákérdeztél, muszáj eljönni, megnézni a történelmi városközpontot, muszáj beülni egy mehánéba – az ilyen vendéglőszerűség – illetve igazi török módra főzött teát inni! Köszönöm!

Varga Benedek


- 8 -

VVii lláággvvééggeekk Már mindenki tudja: 2012 végén eljön a várva várt világvége! A maják megmondták, nekik már biztosan igazuk lesz, de most nézzünk meg néhány eddigi elméletet! Időszámításunk óta nem kevesebb mint 49 világvége dátumot tartanak nyilván, de most szorítkozzunk csak az utóbbi harminc évben csütörtököt mondott világvégedátumokra, illetve azokra, amelyeket 2010 utánra jósoltak a próféciák, vagy a jövőbelátók.

1980: Egy nagyon régi arab világvége-jóslat kimondta, hogy amikor a Szaturnusz és a Jupiter a Mérleg jegyében konjunkcióban lesz 9 fok 29 perc irányban, búcsút mondhatunk mindennek, a mecseteknek, a tevéknek, az egész mindenségnek. A csillagászati konfiguráció az új naptár szerint 1980. december 31-én éjfélkor majdnem megvalósult a csillagászok számításai szerint. A Jupiter helyzete 9 fok 24 perc, a Szaturnuszé 9 fok 42 perc volt, tehát a régi számítások eléggé korrektek voltak, de mégsem történt semmi.

Az 1980-as évek: Az elpusztíthatatlan Jeane Dixon (amerikai jósnő) mindig merész és optimista, 1970-ben megjósolta, hogy a 80-as évek közepén egy üstökös fog a Földbe ütközni olyan helyen, amelyet ő pontosan ismer, de nem hozza nyilvánosságra. Az információt visszatartja „egy későbbi időpontig”. Talán ma már elmondhatná nekünk ezt az információt. Az eseményről azt állította: „lehetséges, hogy a XX. század legnagyobb katasztrófája lesz”. Ugyanakkor Jeane azt is megjósolta, hogy: „Biztosan érzem, hogy a 80-as években lesz női elnöke először az Egyesült Államoknak.” Se női elnök nem lett, se világvége.

1992. szeptember 28.: Az igehirdető Rollen Stewart, biztos volt abban, hogy a világ 1992. szeptember 28-án pusztul el. A férfi több templomot bűzbombákkal dobált meg, de más, fura, vallási indíttatású tettet is elkövetett. Végül emberrablásért csukták le, amit világvége híján muszáj volt letöltenie.

1996: A Biblia tudósainak érvelése szerint Isten egy napja 1000 emberi napnak felel meg, és Isten hat napot dolgozott a Teremtésen. Ennélfogva az ember dolgozzon 6000 évig, és azután pihenjen. Más bibliai számokkal dolgozva tehát a világnak valamikor 1996-ban kellett volna vége lennie.


- 17 -

HHíírr--kkookkttééll

1122 ddüühhööss eemmbbeerr Végre! 2010. március 7-én, iskolánk színjátszó köre, a VPG Svejn-kör,

bemutatta idei első darabját, a 12 dühös embert (legutóbb 2009. szeptember végén láthattátok tőlük a Játék a kastélyban c. művet).

Este fél 6-kor elfoglaltam a helyem a nézőtéren, természetesen az első sorban, és izgatottan vártam a kezdést. Mire 6 óra után néhány perccel megkezdődött a várva várt előadás, a nézőtér megtelt, sőt, még plusz székekre is szükség volt, hogy mindenki elférjen.

A darab alapját Reginald Rose azonos című regénye adta, ami egy bírósági perről szól, amelyben a 12 esküdtnek egyhangú döntésre kell jutnia egy gyilkossági ügyben. A vádlott egy fiú, aki a vád szerint leszúrta apját.

Az egyik főszereplőt, a 8-as esküdtet, ebben a feldolgozásban Rakovszky Andorás alakítja. Ő az egyetlen, aki nem biztos abban, hogy a fiú tette, és mivel a bűnöst villamosszék várja, úgy véli, hogy egy ilyen súlyú döntést jobban át kell gondolni. A darab tulajdonképpen arról szól, hogy a többi esküdt megpróbálja meggyőzni a 8-as esküdtet arról, hogy a fiú valóban bűnös, de végül ő állítja maga mellé a többieket és a fiút felmentik.

Leghevesebben a 3-as (Csák János), a 4-es (Watzker András) és a 10-es esküdt (Tenk Lőrinc) áll ki a vádlott bűnössége mellett. A történetben fontos szerepet játszik a többi esküdt is, akik mozaikonként rakják össze, hogyan is történt a gyilkosság. A legnagyobb ellentét a 3-as és a 8-as esküdt közt alakul ki, ez a mű folyamán végig jelen van, az első felvonás végén össze is verekednek; majd egy másik izgalmas jelenetben, mikor Jancsi (3-as esküdt) mutatja be Andoráson (8), hogyan is történhetett a késelés, ebben drámai pillanatban a közönség egy emberként szisszent fel.

Bár ez egy komoly darab, azért néhány vicces elem is el volt rejtve benne. Ezek közül csak Tenk Lőrinc, nagybeteg orrfújását és használt zsebkendőinek eldobálását emelem ki. Az eldobott zsebkendők száma a színpadon jól mutatta, hogy mennyi idő is telt el a kezdés óta.

Az egész darab egy helyszínen játszódik, az esküdtszéken, zenék, hangeffektek sincsenek. Ez fokozta az előadás drámaiságát, de egyben megnehezíti a szereplők dolgát, mivel plusz technikai segítség nélkül nekik kell élvezhetővé tenni a színművet. És ezt maradéktalanul megtették!

Mindent összevetve: nekem nagyon tetszett az előadás, biztos vagyok benne, hogy a következőn is részt fogok venni, akár már szereplőként is!

Remélem, ott majd találkozom veletek! Szabó Kristóf


- 16 -

túléléséhez szükséges eszközöket, anyagokat gyártanak és árusítanak. (Lám, a kapitalisták még a világvégén is keresni akarnak! Eszembe jut, hogyan tréfálkoztunk a 60-as években: „A szovjet ember nem ijed meg a világvégétől, hanem különböző világvége elleni eszközökkel igyekszik meggátolni, hogy az bekövetkezzék!”) Mi ne higgyünk e jóslatoknak, hanem gondolkodjunk józanul! Ne féljünk, hiszen nincs mitől, és – ne vegyünk világvége elleni eszközöket!

Csaba György Gábor


- 9 -

1999. júliusát jelöli Nostradamus 10-72 számú négysorosa mely így szól: „1999-ben, a hetedik hónapban eljövend az égből a rémület nagy királya".

2001 szeptember 11.: Az emlékezetes WTC elleni merénylet. Nostradamus szerint: Negyvenöt fokon fog lángolni az ég, Közeledik a tűz a nagy, új városhoz. Hirtelen nagy láng szökik fel szétszórtan, Amikor tanúbizonyságát vehetik a normannoknak… A jóslat első két sora New Yorkra utal, hiszen a „Nagy Alma” a 40. és a 45. szélességi fok között fekszik, a neve pedig új várost jelent.

2006. június 6.: A híres/hírhedt keddi nap. Számokkal leírva: hatodik év, hatodik hónap hatodik nap, azaz a sátán száma, a 666. Magától adódik tehát a világégés, jósolják is elég sokan erre a napra a világvégét, mindenki más-más okkal, indokkal, de senkinek sem jött be.

2007. április 13.: Egy névtelen angol fogadó 10 fontot tett fel néhány héttel korábban arra, hogy az Apokalipszis 2007. április 13-án jön el. Ha nyer, megtízezerszerezte volna a pénzét. Veszített.

2008. szeptember 11.: A hadronütköztető üzembe állítása fogja fekete lyukba rántani a világot és fog az eltűnni nyomtalan!

2012. december 21. (23.): Eddig tart az ókor legpontosabbjának számító maja naptár. Ekkor fog a Naprendszerünkbe érni a Nibiru bolygó, amit PlanetX és XKBO néven is ismernek. És állítólag olyan közel halad el majd a Földhöz, hogy megállíthatja annak forgását, illetve felcserélheti az északi és déli pólusokat, viharokat, szökőárakat, földrengéseket, földkéreg-csuszamlásokat és vulkánkitöréseket okozva. Amerika állítólag már fel is készült!

2040. szeptember 8.: Klímakutatók szerint 2040-ra fog a Sarkköri óceán jégpáncélja teljesen felolvadni és ez okozza majd ez emberiség végét.

Néhány „haszna” azért van ezeknek a feltételezéseknek. A médiának van témája, film is készült és számtalan könyv, van miről írni és beszélgetni is, így a Suli-koktélnak is megvan a havi témája. Azért arra ne számítsunk, mi, mostani kilencedikesek és a kisebbek, hogy a világvége a 2013-as érettségi előtt eljön. Mint láthatjátok, eddig is


- 10 -

rengeteg feltételezés volt, de jelenleg is itt vagyok és írom ezt a cikket; ti pedig most éppen olvassátok. Én személy szerint remélem, még néhány évtizedet kihúzunk ezen a kicsiny bolygón, de arra vigyáznunk kell, nehogy mi magunk pusztítsuk el. Tiszteljük, tartsuk életben a Földet, hiszen ez egyetlen lakhelyünk. Mindenesetre 2012. december 24-én nagy izgalommal fogok leülni a TV elé, hogy megnézzem a 2012 című filmet! Záró gondolatként, és elöljáróban a következő cikkhez, hadd idézzem Csaba György tanárurat: „Ha tudnám, hogy holnap lesz vége a világnak, mit tennék? Vagy kihirdetem; s ekkor, ha mégse következik be világvége, ki fognak nevetni, sőt - joggal - azt hiszik, hogy megőrültem. Vagy nem árulom el; és akkor, ha mégis bekövetkeznék, utána ki kérhetné számon, mért nem szóltam? Ezért aztán nem értem, minek egyáltalán a világvégét megjövendölni.”

Szabó Kristóf


- 15 -

is érdekes volt, mert a Gellérthegy sose volt tűzhányó. Azután több apró világvége jött, majd a 2000-es, a kerek évszám miatt. Mint tudjuk, mindezek ellenére a világ még mindig megvan.

Gyakran terjedt hasonló jóslat régebben is. Néhány példa: 1186-ra Toledói János asztrológus vízözönt jósolt; világszerte pánik tört ki, de vízözön nem jött. Ugyanezt jövendölte a tübingeni Johann Stofler 1524 februárjára – ám ez a február épp rendkívüli szárazságával tűnt ki. Erre Stofler módosította jóslatát: a vízözönt 1525. július 15-re halasztotta, de megint nem lett igaza. (Stoflert később saját könyvei ütötték agyon, amikor dolgozószobájában összedőlt a könyvespolc.)

Nemcsak asztrológiai, hanem vallási alapon is gyakran jeleztek világvégét, pl. 992. március 25-re, aztán 1000-re, 1033-ra. A közkedvelt Nostradamus szerint akkor lesz a világ vége, amikor húsvét Márk napjára, úrnapja pedig János napra esik – vagyis 1666-ban, 1737-ben, 1886-ban, 1939-ben, 1943-ban is világvége volt, csak nem vettük észre. (Sebaj, ugyanez várható 2038-ban, 2190-ben stb. is!) William Miller amerikai szekta-alapító 1844. március 14-re várta az utolsó ítéletet s a világvégét; az egyelőre elmaradt, de szektája máig is várja. A pennsylvaniai Lee Spengler 1908 októberére tette ugyanezt. Jehova tanúi még adnak egy kis időt a világnak, szerintük történelmük 2914-ben éri a végét.

Úgy vélem: ahogyan eddig tévesnek bizonyult az összes efféle jóslat, most sem fog beválni. Igaz, Földünkön sok veszélyes folyamat létezik, de ezeknek semmi közük a majákhoz vagy valami Nibiruhoz. Annál több a kapitalizmushoz, mert avval szükségképp együtt jár a nyersanyagokkal való rablógazdálkodás, a gazdasági világválságok, a pusztító háborúk, ostoba áltudományos tanok széles körű terjedése és sok más negatívum. Ha az emberiség továbbra sem hallgat józan eszére, s engedi uralkodni a butaságot és a gonoszságot, ezzel maga okozza pusztulását.

Sokan elhiszik az interneten terjedő rémhíreket, hiszen cáfolni nem tudják. Olvasom a neten a fiatalok nyilatkozatait arról, mennyire rettegnek. „Még nem akarok meghalni” – írja egyikük. „Eddig nem hittem el, de most már egyre jobban félek” – így egy másik. Pedig nálunk nem is oly rossz a helyzet, mint pl. Amerikában; ott sokkal többen veszik komolyan a szörnyű jóslatokat. Szerencsére nálunk sokan józanul látják a helyzetet, és meg is mondják: a világvége-cirkusz ostobaság. Van, aki azt is érti, egyeseknek milyen jó üzlet a pánik. Hiszen egyes cégek milliárdossá válnak, mert a világpusztulás


- 14 -

üstökösök keringenek. Viszont Kepler közismert III. törvénye alapján könnyen rájöhetünk: egy ilyen pályán mozgó bolygó keringési ideje nem sokkal lenne hosszabb, mint a Plútóé, azaz kb. 250 év. Tehát vagy a közölt pályaadatok rosszak, vagy e nagybolygót az ókor óta mindenki ismerné, mert szabad szemmel is gyakran látni lehetne.

Számos más ostobaság is van a Nibiru-elméletben. Ilyen bolygó elhaladása ugyan valóban megváltoztathatná a Föld pályáját, és szélsőséges esetben talán még katasztrófát is okozhatna. (Bár szerintem túlzás lenne ezt az egész világ végének nevezni.) De hogy megállítaná a Föld forgását, keringését, vagy hirtelen felcserélné mágneses pólusait, ez butaság. Mivel pedig az ókori tudósok a Földnek nemhogy a mágneses teréről tudtak volna, de általában még forgását vagy keringését is képtelenségnek hitték – ezek változására sem gondoltak. S ami a legfontosabb: a tudomány mai állása szerint a Nibiru nem létezik; a csillagászok, minden ellenkező híreszteléssel szemben, nem fedezték föl a Naprendszer 10. vagy 11. nagybolygóját (a 9.-et sem). Ha pedig nem létezik, akkor hatásaitól sincs mit félnünk. (Hogy ki találta ki, mikor s miért, arról is vannak adatok az interneten!)

Megjegyzem, ismerünk egy ún. vörös törpe csillagot (Gliese 710), amely mintegy 1,36 millió év múlva áthalad majd a Naprendszer külső részén, az Oort-felhőn. (Tán e csillag „ihlette” a Nemezis, a „Halálcsillag” kitalálóját. Eszerint a Nemezis a Nappal kettőscsillagot alkot, és amikor, talán kb. 30 millió év periódussal, viszonylag közel jut a Naphoz, a Földön katasztrófákat, kihalásokat okoz. Valójában a Nap párjának létezéséről nem tudunk, eddig ilyet nem észlelt senki, bár felfedezése a mai eszközökkel már nem lenne lehetetlen.) A Gliese 710 közeli elhaladása az Oort-felhőt alkotó sokmilliárd üstökösmag pályáját úgy módosítja majd, hogy közülük 1–2 millió beeshet a Naprendszer belső terébe, s rövidperiódusú üstökössé válhat. De mivel ez az üstökös-zápor kb. kétmillió évig tart, évente legfeljebb 1–2 többlet-üstökösre számíthatunk majd. Ez aligha lesz föltűnő (ha ugyan akkor még lesz ember a Földön, akinek föltűnhetne), és aligha okoz valami bajt, hisz most is minden évben több tucat üstököst fedeznek föl a csillagászok.

A világvége-jövendölések különben nem manapság jöttek divatba. Emlékeim szerint 1962-re, majd 82-re is megjósolták: nagy bolygóegyüttállás miatt világpusztulás várható. Nem tudom, honnan szedték: vajon ki tapasztalta már és mikor, hogy milyen bolygóállások „szoktak” világvégét okozni? A 82-es világvége alkalmából azt is írták, hogy „újra kitör a Gellérthegy, és a Dunába csúszik”. Ez már csak azért


- 11 -

AA mmaajj aa nnaappttáárr Mivel a világvége-pánikot a maja-naptár véget érésére alapozzák, meg kell ismerkednünk egy kicsit közelebbről vele. A maják naptára a következő elemekből áll. A haab-ból, amely 18-szor 20 napos hónapokból áll, kiegészítve 5 nappal. A tzolkin-ból ami a Maják Szent Köre. 260 nap, ami tizenhárom 20 napos hónapra osztható, 13 galaktikus és 20 szoláris jegyre, ami minden nap más és más energiákat hoz le a Földre. Ez párhuzamosan számlál a napévvel. A Maja naptár a közhiedelemmel ellentétben nem pontosabb a Gergely-naptárnál, sőt 52 éves periódusokban jelentősen pontatlanabb bármilyen más ismert naptárnál. * Csillagászati érték (egy év, a Föld keringési ideje): 365,242198 nap * Maja naptár

• Tzolkin: 260 nap, • Tun: 360 nap, • általános, közhasználatú verziója szerint

(napév): 365 nap * Gergely-naptár a négyévenkénti szökőévvel: 365,25 nap

A maja naptárban 52 év = 73 tzolkin = 18 980 nap van. A szökőnapok betoldása egy-egy ilyen 52 éves periódus végén történhet meg. Általában 13 szökőnap van 52 évente. Ezt a 13 szökőnapot egyszerre adták hozzá az 52 év alatt 13 nappal elmaradó naptárhoz. Az 52 éves ciklus végét és a szökőnapokat rendkívül szerencsétlen időszaknak tartották. Körülbelül 100 ilyen ciklus alkot egy időszámítási érát. A pontosságnak semmilyen elvi vagy gyakorlati jelentősége sincsen, csak annyit jelent, hogy a majáknál nem 3300 évenként kell kihagyni egy szökőnapot, hanem tizenkétezer évenként egy naptáron kívüli extra szökőnapot beiktatni. Ez a pontosság is csak látszólagos a megfelelő számú ciklusonkénti szökőnappal, hiszen a maja 20 éves ciklus 7200 napból, azaz 19,7 valódi napévből állt. Vagyis a maja naptár pontossága az 52 évenként beiktatott 13 szökőnappal együtt adja átlagban a nagy pontosságot, míg az 52 éven belül előfordul, hogy a naptár akár 13 napot is késik, ezzel szemben a Gergely-naptár minden évben ugyanolyan pontos, és pontatlanságát csak 3300 évenként kell


- 12 -

egy előre kiszámított szökőnappal korrigálni. Ha ezt a 3300 évenkénti egy napnyi korrekciót is hozzászámítjuk, akkor a Gergely-naptár hosszú periódusokban is pontosabb. Az extra szökőnapot a Gergely-naptárnál nem figyelembe véve és a maja naptár átlagos évhosszát tekintve (vagyis a maják javára ferdítve a tényeket) általában így adják meg az évhosszakat: * Gergely-naptár: 365,242500 nap, * Maja naptár: 365,242169 nap.

Az időszámlálást körülbelül 5125 évente újból kezdik és korszakonként

számolják. A majáknál az új időszámítási kezdet (új kor): 2012. december 22.. A közkeletű állításokkal szemben nem az idő ér véget, hanem csak az időszámítás aktuális ciklusa.

Szabó Kristóf


- 13 -

2012 = világvége? Az interneten évek óta terjed: 2012. december 21-én bekövetkezik a

világ vége. A hírt állítólag alátámasztja, hogy a maják naptára ekkor véget ér; ők nyilván előre látták, hogy eztán már semmi nem történik. Azt is tudták, miért: a Nibiru bolygó („sumér” csillagászok nevezték el így, tehát ők is ismerték) ekkor ér földközelbe, és leállítja a Föld forgását, felcseréli mágneses pólusait, sőt „néhány hétre” tán még Nap körüli keringését is megszünteti. Ettől világméretű földrengések, szökőárak támadnak, s elpusztítják az emberiséget.

Sajnos, nemhogy egy kis cikk, de még egy kötet sem lenne elegendő végigelemezni azt a – rengeteg mellékágat tartalmazó – elmélet-folyamot, ami e kitalált bolygóval megtölt számos internetes oldalt. Itt ezért csak a lényeggel, a „várható” világvégével foglalkozom.

Igaz, a babiloniak meg a maják sok mindent tudtak. De ismereteik még nem logikus rendszert, hanem vallásos-misztikus világképet alkottak. Tudományuk leíró része úgy-ahogy megfelelt a valóságnak, elméleteik viszont általában tévesek voltak. Műszereket még nem használtak; annyit tudtak a világról, amennyit érzékszerveikkel megismertek. Csak a szabad szemmel látható égitesteket fedezték föl; nem tudtak magáról a Naprendszerről s kozmikus környezetéről sem. Csupán az égitestek látszólagos mozgását ismerték. Ezt felhasználva bonyolult és viszonylag pontos naptárt állítottak össze, amely igen hosszú időszakaszokat használt – nem tudni, mi célból.

Nos, a maja naptár egy „ciklusa” 2012-ben valóban véget ér. Ebből azonban senki, a maják sem következtettek arra, hogy a világtörténelemnek ez lenne a vége. December 31-én, ha a mi naptárunk egy „ciklusa”, azaz egy év véget ér, mi sem beszélünk világvégéről, hanem új naptárt veszünk. A maják a spanyol hódítás következtében nem érték meg időszámítási ciklusuk végét, ezért új naptárt sem kezdhetnek.

Utánanéztem a Nibiru-ról keringő híreknek is. Egy honlap 2008-ban azt írta, hogy még csak a világ legnagyobb távcsöveivel figyelhető meg, de 4-5 hónap múlva szabad szemmel is fényes csillagnak fog látszani. (Ma sem látható.) Másutt azt találtam, hogy ez a Földnél mintegy 20-szor vagy 30-szor nagyobb tömegű bolygó több ezer évenként tér vissza, mert naptávolpontja kb. kétszerte messzebbre esik, mint a Plútóé, napközelpontja pedig itt van a földpálya közelében. Ilyen bolygó létezése elvben nem kizárt, bár ennyire elnyúlt pályán általában csak

suli-koktél 2010. május- június És végül mindenki kedvence! sok...

Documents