--SOLTI GÁBOR--, ,

- TALAJJAVITAS-ÉS TÁPANYAG-UTÁNPÓTLÁS AZ ÖKOGAZDÁLKODÁSBAN

-l-

Biogqz~q kiskönyvtár

Biogazda kiskönyvtár

Sorozatszerkesztő

Seléndy Szabolcs

A sorozatban megjelent

Szalay László: Bioméhészet Mezei Ottóné: Biodinamikus kertgazdálkodás

Csurgó Sándor: Gyógynövény embemek, állatnak, növénynek Zámbó Sándor- Mátray Árpád: A biobaromfi tartása

Rasztik Viktória: Az ökokertek növényvédelme Paszternák Ferenc: Biozöldségek termesztése

Nagyváthy János, az első magyar mezőgazdasági szakkönyv szerzője

Ezt a művet kiegészítő tankönyvként ajánljuk

a gazdaképzés számára

dr. Solti Gábor

Talajjavítás és tápanyag-utánpótlás az ökogazdálkodásban

Lektorálta

Alexa László

K 1.151.141

© dr. Solti Gábor, 2000

ISBN 963 286 034 9 ISSN 1585--4450

Mezőgazda Kiadó 1165 Budapest, Koronafürt u. 44/b.

Felelős kiadó dr. Lelkes Lajos Felelős szerkesztő Wenszky Ágnes

Szerkesztette Seléndy Szabolcs Műszaki vezető Gerlóci Judit

Műszaki szerkesztő Berkes Tamás A borító Helényi Tibor és Gálócsi Ágnes

sorozatterve alapján készült

Megjelent 8,97 (A/5) ív terjedelemben Szegedi Kossuth Nyomda Kft.

Felelős vezető: Gera Imre ügyvezető igazgató

MGK 716-327/2003

Előszó

A Kárpát-medence és ezen belül hazánk legnagyobb kincse a ma­gyarság ősi jussa, a termőföld. A magyar mezőgazdaság jelenleg egyik legfontosabb feladata a termőfold védelme. V édeime egyben a magyarság védelme, megmaradásának záloga. A talaj ugyanis az egyetlen szilárd természeti erőforrás, mely megfelelő gondosko­dással megújulásra képes. A magyarság hagyományos fóldszerete­tén kívül a talaj védelmét a termőfoldről szóló 1987. évi I. Tv. is ki­mondja, illetve az 1989. évi XIX. Tv. és más miniszteri rendeletek is megerősítik.

Ezen törvények, illetve rendeletek lényegét összegezve a jövő gazdálkodóinak, foldtulajdonosainak figyelembe kell venni, hogy a jogszabály nem ír elő haszonnövény-termesztési kötelezettséget, de előírja a termőtalaj védelmét, gyommentes állapotban tartását úgy, hogy különleges beavatkozás nélkül alkalmas legyen újra a termesztés re.

A termőfold termőképességél fenntartását elsősorban ökologi­kus módszerekkel kell fenntartani. A jövőben az Európai Unióhoz történő csatlakozással a mezőgazdaság további szerkezetváltásrá kényszerül. Az intenzív nagyüzemi gazdálkodási mód helyett át kell témi az extenzív családi gazdálkodásra. A műtrágyákkal, növényvédő szerekkel, vegyszerekkel megtermelt nagy tömegű áru helyett kevesebb, de egészségesebb, jobb minőségű élelmiszerek­kellehet a fizetőképes piacon maradni. Ezt fogják támogatni és er­re lesz kereslet Ezt támasztja alá az EU 2078/92. sz. Agrár-környe-

5

zetvédelmi és tájvédelmi rendelet, és ennek 746/96. sz. ún. "végre­hajtási utasításá''-nak szabályozásai, fő elvei és prioritásai, vala­mint az erre alapozott támogatási szempontok is. Ezek egyértelmű­en előírják többek között az extenzifikálást, a műtrágyák,

növényvédő szerek és szintetikus hozamfokozók használatának csökkentését, a biogazdálkodásra történő áttérést, őshonos és ve­szélyeztetett állatok tenyésztését stb. A fenti agrár-környezetvédel­mi szabályozás a mezőgazdasági támogatás alapja, amelynek célja, hogy kielégítő jövedelmezőségű mezőgazdálkodás mellett a kör­nyezetvédelmi irányelvek is érvényesüljenek.

A Kárpát-medence különlegesen kedvező talajadottságai, föld­tani-földrajzi-éghajlati viszonyai különösen alkalmasak ezeknek az elvárásoknak a megvalósítására. Így a Kárpát-medence legnagyobb országa, hazánk Magyarország az említett adottságok mellett ren­delkezik még azokkal a gazdálkodási hagyományokkal, tudással, módszerekkel, melyekkel évszázadokig Európa éléskamrájának számított. Most megvan a lehetőség, hogy jó minőségű, a nyugat­európai talajokhoz viszonyítva kevésbé vegyszerezett, mérgezett talajokon Európa számára nem a nagy mennyiségű, hanem a jó mi­nőségű, egészséges élelmiszert adó Kert-Magyarország lehessünk.

Magyarországon jelenleg a mezőgazdaság nyers és feldolgozott termékei képezik nagyobb részben a megélhetés, a jövedelmezőség, illetve végeredményben az ország gazdaságának alapjait. Ahhoz, hogy a termelők a jó gazda gondosságával végezhessék a megfele­lő szintű tápanyagutánpótlást és növényvédelmet, nemcsak a szak­mai tudás, hanem a föld szeretete is szükséges. A magyar ember fóldszeretetét Imre József gondolataival jellemezhetjük legjobban:

"Szeressük a magyar termőföldet és a mezőgazdálkodás minden ágát, nemcsak azért, mert a sok pusztítást, szenvedést ért hazánk mindig a földjéhez ragaszkodó, földművelés t szerető parasz ts ágon épült újra, hanem azért is, mert a Gondviselő olyan csodálatos

6

adottsággal és sajátsággal áldotta meg ennek a kis Magyarország­nak a földjét, amely az egész világon egyedülálló! Hogy csak néhá­nyat említsek meg ezek köziil: nagy sikértartalmú búzánk, vitamin­dús, kitűnő ízű gyümölcseink, nagy mennyiségű és változatos gyógynövényeink mind-mind talajaink különleges alkotóelemeinek köszönhető. "

Összefoglalva: véleményem szerint a mezőgazdaság irányítói­nak egyik fontos, kiemeit feladata az ország területének kétharma­dát jelentő mezőgazdasági termőterület, termőföld megvédése, ter­mőképességének fenntartása, minőségének növelése. Ehhez olyan döntések szükségesek, melyek elősegítik, támogatják a talajvédel­met, a talajjavítást, az uniós harmonizációnak megfelelő ökogaz­dálkodás mértékének növelését, minél egészségesebb és jobb mi­nőségű élelmiszer előállítását. A Biokultúra Egyesület támogatója azon döntéseknek, melyek a magyar föld védelmére, a gazdálko­dák megsegítésére, a lakosság egészséges, lehetőleg hazai élelmi­szerrel történő ellátására irányul.

d1: Solti Gábor, a Biokultúra Egyesület elnöke

7

A talajjavítás fogalma, a tápanyagpótlás

és a talajjavítás helyzete

A talajjavítás fogalomkörébe tartozik minden olyan eljárás, amely valamely talajhiba megszüntetése útján a talaj termékenységének tartós növelését szolgálja.

Talajhibának nevezzük azokat a fizikai vagy kémiai jelensége­ket, melyek a talajok termékenységél jelentős mértékben csök­kentik.

A talajjavítás a módja szerint lehet: • fizikai vagy mechanikai, • kémiai és • biológiai. A talajjavítás hatása a beavatkozás módjától függetlenül alakul,

ezért a fizikai talajjavításnak lehet kémiai, a kémiai eljárásnak pe­dig fizikai talajjavító hatása, és mindkettő hat a talajban lejátszódó biológiai tevékenységre. A biológiai talajjavításnak rendszerint mindkét vonatkozásban érvényesül a befolyása.

A talajjavítási eljárások nem határolhaták el élesen a termé­kenység növelése céljából alkalmazott más eljárásoktól, így a talaj­műveléstől és a trágyázástól (Stefanovits P. 1981.).

A biogazdálkodásban a talajjavítási eljárások közé sorolhatjuk a vetésforgót, a zöldtrágyázást, az ugaroltatást is.

Hazánk mezőgazdaságilag művelt területe 1940-1997 között, 57 év alatt 662 ezer hektárra!, 7, 6%-kal csökkent. Ezen belül is na­gyobb arányban, 18%-kal, l millió 358 ezer hektárral (!)csökkent a termőterület, míg a legértékesebbnek számító szántóterület közel

8

egy millió hektárral (905 OOO), 16%-kal. A magyarság megtartó ereje ennyivel fogyott.

Magyarország mezőgazdasági földterületének csökkenése 1940-1997 között (ezer hektár)

Magyarország földterülete 9303 ezer hektár

57 év alatti 1940 1960 1980 1990 1997 változás

ha % Mezőgazdaságilag

8 698 8473 8 299 8 236 803 6 -662 7,6 művelt terület

Termőterület 755 3 7141 663 7 647 3 6195 -1358 18,0

Szántó 5616 5310 479 5 4713 4 711

1990-ben: l lakosra jutó mezőgazdaságilag művelt terület: l aktív mezőgazdasági dolgozóra jutó megművelt terület: l aktív mezőgazdasági dolgozóra jutó lakos:

-905 16,1

0,61 ha 7,00 ha

12 fő

Magyarországon az elmúlt tizenöt évben az állatállomány felé­re, harmadára csökkent. 1983-97 között a sertésállomány tizen­egymillióról ötmillió alá, a szarvasmarha-létszám kétmillióról_ 870 ezerre csökkent. 1996-ban már csak 988 ezer juhunk volt (a barom­fiállomány 36 millió volt.) Ennek arányában csökkent 17 millió tonnáról 4 millió tonna alá a szerves trágya mennyisége, mely már csak 100 ezer ha termőföld trágyázására, a termőterület másfél(!) százalékára elegendő.

Megjegyzendő, a talajaink műtrágyázása is jelentősen csökkent az elmúlt időszakban. Az 1983-as közel l ,6 millió tonna műtrágyá­val szemben 1997 -ben már csak 285 ezer tormát használtak fel, ami

9

azt jelenti, hogy a korábbi 241 kg helyett a múlt évben már csak 46 kg NPK hatóanyag jutott hektáronként.

A komposztálás sajnos nem terjedt el a talajjavítás szempontjából jelentős mennyiségben. Amennyiben nem áll rendelkezésre szerves trágya, illetve komposzt, felhasználhatók a talajjavításra a mezőgaz­dasági üzemek ellenőrzött melléktermékei (szaru-, csontliszt, növé­nyi hamuk, fűrészpor stb.) is, ezek mennyisége is jelentéktelen, leg­feljebb kertészetekben, földkeverékekben jöhetnek számításba. · Fontosabbak, hatásukban jelentősebbek a talaJjavító ásványi

nyers.anyagok (tőzeg, mészkő, dolomit, szénpor, zeolit, perlit, ba­zaltliszt, bentonit, alginit stb.). Mennyiségük igen jelentős. A Ma­gyarországon előforduló, talajjavításra alkalmas ásványi nyers­anyagok mennyisége mintegy 9 milliárd tonna. Hatásuk tisztázott, alkalmazásmódjuk kidolgozott Sajnos a talajjavítás, a savanyú, homok, szikes talajok javításának mértéke az 1963-67 közötti évi l 00-103 ezer hektárról napjainkra átlagosan kb.l O ezerre csök­kent. (1992 óta egyetlen esetben sem érte el a 14 ezer ha-t.)

A talajjavítás szükségességét alátámasztja az a tény, hogy ha­zánk termőtalajának fele javításra szorul (savanyú, erodált, szikes, belvizes, homok, szervesanyag-hiányos).

10

Javításra szoruló talajok

Az ország savanyú, szikes és homoktalajainak kiterjedése közel 3 millió 500 ezer ha. A savanyú talaj ú területek különösen jelentős arányt képviselnek 2,3 millió ha területtel, amelyből mintegy l millió ha egyáltalán nem részesült melioratív szintű (nagy adagú) meszezésben. A károsadott területek részaránya nem csökken, ha­nem további növekvő tendenciát mutat, amely két tényezőre vezet­hető vissza:

• a talajok intenzív mezőgazdasági hasznosítása, a kívülről ha­tó szennyező tényezők (pl. savas esők) fokozódó hatása kö­vetkezményeként felgyorsult degradációs, talajsavanyadási folyamat,

• az elvégzett talajjavítások üteme nem tart lépést az előző ha­tásokkal.

Közel 600 ezer ha a szikes és 400 ezer ha a másodiagos szike­sedéssel veszélyeztetett terület. Homokjavítást is mintegy 600 ezer ha igényel. .

A hazai szervezetten irányított és valamilyen formában támoga­tott talajjavítás a 20-as évek végére nyúlik vissza, és 1945-ig külö~ nösen a szikjavítások terén ért el komoly, elsősorban nein a terüle­ti teljesítésben megmutatkozó eredményeket.

1945-67 között a savanyú, szikes és homoktalajok javításának üteme szinte évről évre fokozatosan növekedett. Az igényekkel összefüggésben legnagyobb mértékben a savanyú talajok javítása, meszezése fejlődött, amely 1967-ben érte el a maximumot 75 OOO

ll

ha-ral. A szikesek javítása 1962-ben tetőzött 20000 ha-os maxi­mummal, a homoktalajok javítása pedig 1964-ben volt a legtöbb, mintegy 10000 ha.

A talajjavítás mértéke az utóbbi években nagyon lecsökkent. Szomorú adatait a következő táblázat szemlélteti.

·savanyú talajok

Szikcs talajok

Homoktalajok

Összesen

Talajjavítás (KSH adat - 1996)

13 873 ha

-

15 ha

13 888 ha

Megjegyzés: savanyú talajok kb. 2,3 millió ha, szikes talajok kb. 600 ezer ha, homoktalajok kb. l ,5 millió ha területet foglalnak el országosan

(FM adatok, 1997)

A jövőben a talajsavanyosodás, a szikesedés, a homoktalajoknál a kolloidhiány, a rossz vízháztartás mellett egyre komolyabb gon­dot fogjelenteni a talajok szervesanyag-, humuszkészletének kime­rülése, a nem megfelelő szervesanyag-utánpótlás.

Ahhoz, hogy az Európai Uniós csatlakozáskor ne leromlott tala­jokkal rendelkezzünk - me ly egyrészt leértékeli a talaj árát, így ki­szolgáltatottá teszi a magyar gazdát a külfóldi tökének, másrészt el­veszti azt a lehetőségét, mely jóminőségű talajon termelhető és jól értékesíthető egészséges élelmiszer adta versenyképességét adja-, állami támogatással újra országos talajjavítási programot kellene indítani.

12

~ ~ ::l 8

·;;; 'S ·;;: Ol

.l<: :~

~ ] >

l ·D-l t: ~ N 00 -~ > til ~ ~ ' <:l ....;

~

l

l '

o o o o o o o o o o o o o.. 00 r- \O V"\ v M N

-5 .l<: ~ .c: f-

13

A talajjavításra vonatkozó szabványok

Az érvényben lévő szabványok - amelyek tartalmazzák a szerves trágyákkal, fóldkeverékekkel, gilisztahumusszal, talajjavító anya­gokk_al szembeni követelményeket, - az alábbiak:

Szerves trágyák, komposztok MSZ-0800 15-78 Kertészeti fóldkeverékek MSZ-080480/1-81 Gilisztahumusz MSZ-081743-90 Talajjavító anyagok MSZ-9693/1-87 Bázikus hatású, kettős komponensű

(Ca, Mg talajjavító anyagok) MSZ-08-1932/2-84 A szerves trágyákra, komposztokra, fóldkeverékekre, oltóanya­

gokra, gilisztahumuszokra vonatkozó általános előírás, hogy leg­alább a szabványelőírást teljesítsék és nem tartalmazhatnak csírá­zást, növekedést gátló anyagokat, karantén gyomok magvait, illetve ezek vegetatív részeit, humán-, állat- és növényegészségügyi szem­pontból fertőző makro- és mikroszervezeteket, mérgező, szennyező és radioaktív anyagokat.

A talajjavító anyagok esetében a dózist minden esetben talajtani szakvélemény alapján kell meghatározni.

A termésfokozó anyagok speciális élettani folyamatokat befo­lyásolnak, s ezen keresztül eredményezik a nagyobb termésmeny­nyiséget (pl. szedés előtti hullásgátlás, gyümölcsfák termőfelületé­nek növelése). Mivel az ide tartozó anyagok hatékony alkalmazása igen pontos technológia betartását igényli, ezért felhasználásuknál célszerű szaktanácsadást igénybe venni.

14

A talajjavítás története

A történelem hajnalán a korábban vándorlással, vadászattal, halá­szattal foglalkozó ember egyre inkább felhagyott a vándorlással és letelepedett. Családok, falvak alakultak ki, ekkor új időszak kezdő­dött az emberiség fejlődésében.

A helyben éléshez új életmód volt szükséges. Megkezdődött a növények termesztése és megindult a fóldművelés. Ez elsősorban a kellemes éghajlatú vidékeken, termékeny fóldeken, vízfolyások mentén alakult ki. Az ókorban ilyen volt a Nílus völgye, a Tigris és az Eufrátesz folyók közötti terület és Mezopotámia, valamint a Kárpát-medence. A talajjavítás történetét Tisdalee, S. L. és munka­társai, Solti G.; Alexa L.-Dér S. írásai alapján tekintjük át.

A magyarak ősei a sumér-magyar együttélés idején Mezopotá­mia területén ismerkedhettek meg a növénytermesztéssel és az ál­lattenyésztéssel. Más vélemények szerint a magyarok legrégebbi ősei a Kárpát-medencéből vitték a növénytermesztés tudását Me­zopotámiába, és adták át ismereteiket az ott élőknek. Az ősi ma­gyarság állattartási szakértelmét bizonyítja, hogy olyan házüÜla­tokat nemesítettek ki (magyar szürkemarka, racka juh, mangali-·' ca), melyek ma is fajuknak legtökéletesebb tulajdonságaival ren­delkeznek.

15

A termékeny Mezopotámia

A mezopotámiai föld termékenységéről az első írásos emlékek Ak­kád városából Kr. e. 2350-ből, tehát mintegy 4350 évvel ezelőttről származnak. Az agyagtáblák rovásírásos tanúsága szerint megem­lítik, hogy az árpa hozama 86-szoros volt és bizonyos területeken még a 300-szoros termést is elérte, ami nyilvánvalóan azt jelenti, hogy minden egység elvetett magból 86-300 egység termést taka­rítottak be.

Herodotosz, görög történetíró mintegy 2000 évvel később ke­resztülutazván Mezopotámián, megemlíti azokat a rendkívüli ter­méshozamokat, amelyeket az ott lakók elérnek. Ezek a kiváló ter­mések valószínűleg annak tulajdoníthatók, hogy a mezopotámiaiak igen fejlett öntözőrendszerrel rendelkeztek és földjük nagyon ter­mékeny volt. A talaj termékenysége kétségtelenül jó részt a folyó évi áradásainak volt köszönhető. Teophrasztosz - 300 évvel Krisz­tus előtt - céloz a Tigris hordalékának nagy termékenységére és megemlíti, hogy a vizet oly hosszú ideig igyekeztek visszatartani a földeken, amíg ez csak lehetséges volt, úgyhogy nagy mennyiségű iszap rakódhatott le.

Idővel az ember megtanulta, hogy bizonyos talajok nem terem­nek kielégítően, ha folytonosan bevetik. Az a gyakorlat, hogy álla­ti és növényi trágyákat juttassanak a talajba a termékenység hely­reállítására, valószínűleg ilyen megfigyelések hatására jött létre. Nem ismeretes pontosan, mikor és hogyan kezdődött ténylegesen a trágyázás gyakorlata, de a görög mitológia ezt a megkapó magya­rázatot nyújtja: Augiász - Elisz legendás királya - híres volt istál­lójáról, melyben 3000 ökör állott. Ezt az istállót mintegy 30 éven át nem takarították ki. Augiász király szerződést kötött Hérak­lésszel az istálló kitisztítására, és megegyezett vele, hogy e feladat

16

teljesítéséért megkapja a marhák l O százalékát. Héraklész- amon­da szerint- úgy oldotta meg feladatát, hogy az Alpheosz folyót át­vezette az istállón, annak vizével távolítva el a felgyülemlett szeny­nyet, majd valószínűleg leülepítette a szomszédos fóldeken. Augi­ász ekkor megtagadta a fizetséget szolgálatáért, mire háború tört ki, és Héraklész megölte Augiászt.

A görög hőskölteményben, az Odisszeiában - amelyet a felte­vések szerint Homérosz, a vak költő alkotott, a költő említést tesz arról, hogy Odisszeusz apja megtrágyázta szőlejét. Ugyancsak utal az istállótrágya rendszeres összegyűjtésére és tárolására trá­gyakazlakban. Argosz, Odisszeusz hűséges vadászkutyája - a monda szerint - egy ilyen trágyadombon feküdt, amikor visszatért gazdája 20 évi távollét után. Felismerve gazdáját, erőtlenül meg­csóváita farkát és "alászállt a halál sötétségébe". Ezek az írások arra mutatnak, hogy az istállótrágyázás használatos volt a görög­országi fóldművelés gyakorlatában már Krisztus születése előtt ki­lenc évszázaddaL

Xenophon- i.e. 434 és 355 között- megfigyelte, hogy "a fóld­birtok elpusztult", mert "nem tudták, milyen hasznos a fóld trágyá­zása". Másutt pedig így ír: " ... semmi sem olyan jó dolog, mint az istállótrágya".

Teophrasztosz (i.e. 372-287) ajánlja a sovány talajok bőséges is­tállótrágyázását, de azt tanácsolja, hogy a gazdag talajokat takaré­kosan trágyázzák. Ugyancsak ajánlja- amit ma is helyesnek tariunk - az alom használatát az istállóban. Kifejti, hogy ez megőrzi a vi- · zeletet és az ürüléket, és általa növelhető az istállótrágya humuszér­téke. Igen érdekes, hogy Teophrasztosz elgondolása szerint azoknak a növényeknek, amelyeknek nagy a tápanyagigényük, egyben nagy a vízigényük is.

A zöldségeskerteket és olajfaligeteket Athén körül a város szenny­vizével trágyázták. Csatornarendszert építettek ki, és bizonyítható,

17

Ez a gyakorlat több szempontból előnyös lehet. Először is, a termé­keny talaj hozzákeverése a terméketlenhez, növelheti emennek ter­mékenységét. Másodszor, az egyik talaj összevegyítése a másikkal kedvező beoltás t jelenthetett a pillangós vetemények számára bizo­nyos talajokon. Végül pedig a durva szövetű talaj összekeverése a finom szövetűvel - és viszont - az így kezelt talajok víz és levegő viszonyainak javulását eredményezheti.

A márga értékét szintén fe/ismerték. Aegina korai lakói kiásták a márgát és alkalmazták földjük javításához. A rómaiak megtanulták ezt az eljárást a görögöktől és a galloktóL Ők még osztályozták is a külÖnféle meszező anyagokat és azt javasolták, hogy bizonyos faj­táit a gabonafélék alá alkalmazzák, míg egy másik típusát inkább a réteken. Plinius (62-113) azt írja, hogy ameszet vékonyan terítsük el a földön, és ez olyan orvosság, amely "sok éven át hatékony lesz, bár 50 évig nem". Columella is ajánlja a márga kiszórását a kavi­csos hordaléktalajra vagy pedig a murva összekeverését tömött me­szes talajjaL

A fahamu értéke már régóta ismeretes volt. A biblia megemlíti, hogy a zsidók felégették a vadrózsa- és más bokrokat, Xenophon és Vergílius pedig egyaránt tudósítanak a száraz gabonatarló fel­égetéséről a mezők megtisztítása és a gyomok elpusztítása céljából. Cato tanácsolja a szőlősgazdáknak, hogy a nyesedéket helyben · égessék el és a hamuját szántsák be a talaj gazdagítása végett. Plinius arról tudósít, hogy az égetett mész alkalmazása kitűnő volt az olajfaligetek számára, s ugyancsak ő írja, hogy egyes gazdák el­égették a trágyát és a hamuját használták fel a földeken. Columella ajánlja a hamu vagy a mész kiszórását a mély fekvésű földekre is a savanyúság megszüntetésére.

A salétromot és a káliumnitrátot mind Teophrasztosz, mind Plinius megemlíti, mint a növények trágyázására használatos anya­gokat. E só használatára már a biblia is céloz Lukács könyvében.

20

Teophrasztosz a tengervíz használatáról tudósít. A régi gazdák nyil­ván [elismerték, hogy a pálmafák viszonylag nagy mennyiségű sót kívánnak, s ezért tengervizet öntöztek e fák gyökerei köré.

Mint ahogy még a mai talajtantudósok is keresik azt a módszert, amelynek segítségével előre megmondhatják, hogy valamely talaj megfelelő-e növénytermelésre, hasonlóképpen már a régieket is foglalkoztatták ilyen gondolatok. Vergilius például úgy véli, hogy ha valamely talaj "a mélyen benyomott ekevas alatt fekete és kö­vér, humuszos rétege pedig laza és morzsalékos, az általában a leg­jobb a gabona számára."

Vergilius és a térfogatsúly

Vergilius ír arról a talajtulajdonságról, amelyet ma a térfogatsúllyal jellem­zünk. E tulajdonság meghatározására a következőket ajánlja:

" ... először is jelöljünk ki szemünkkel egy helyet, majd készítsünk ott egy mély gödröt a tömör talajban. Ezután töltsük vissza a (humuszos) ta­lajt a helyére, és lábunkkal egyengessük, simítsuk le a felszínét. Ha ott hi­ány mutatkozik, akkor a talaj laza és inkább a marhák és bőtermő szőlők számára alkalmas. Ha azonban nem lehet az egészet visszatölteni a helyé­re, és miután teletöltöttük a gödröt, még fölösleg is maradt, akkor az egy tömött talaj: akkor számíts kemény rögökre és merev hantokra, s az első szántást erős ökrökkel végezd."

Plinius nyilván teljesen eltérő nézetet vall a Vergilius általleírt vizsgá­lat értékelését illetően. Azt írja, hogy az a talaj, amit kiástunk a gödörből, visszodobva sohasem fogja azt teljesen betölteni, úgyhogy ezzel a mód­szerrel lehetetlen bármilyen véleményt alkotni annak tömöttségéről vagy lazaságáróL

Később, Columella, -írva azokról a módszerekről, amelyekkel megha­tározhatjuk a talaj fizikai alkalmasságát mezőgazdasági használatra -

21

zásról és a fotoszintézisrőL Van Heimont munkája és téves megállapításai valójában igen értékes hozzájárulást jelentettek a mi tudásunkhoz( követ­keztetései, bár tévesek voltak, ösztönzőleg hatottak a későbbi kutatásokra, amelyek eredményei végül is a növényi táplálkozás jobb megértésére ve­zettek.

Heimont vizsgálatát több évvel később nem kisebb személy ismételte meg, mint az angol Robert Boyle ( 1627-91 ). Boyle valószínűleg arról a megállapításáról ismert a leginkább, amelyet a gázok térfogatának és nyo­Il}ásának egymáshoz való viszonyáról tett. Őt a biológia is érdekelte, és nagy híve volt a tudományos problémák kísérleti úton történő megoldásá­nak. Úgy vélte, hogy az egyetlen út az igazsághoz a megfigyelés. Boyle megerősítette van Heimont észleleteit, de ő továbbment egy lépésse!. Nö­vényi minták kémiai analízisének eredményeként meg volt győződve ar­ról, hogy a növények sókat, alkoholt, fóldet és olajat tartalmaznak, s ezek mind vízből jönnek létre.

Salétromot a marhakarámok talaj ából

Ugyanebben az időben J. R. Olauber (1604-68), német kémikus, úgy vé­li, hogy asalétrom (KNO} és nem a víz a növényi tenyészet úgynevezett "alapja". Kivonta és összegyűjtötte a sót a marhakarámok talajából, és az­zal érvelt, hogy annak az állatok ürülékéből kellett odakerülnie. Úgy vélte továbbá, hogy mivel az állatok növényi takarmányt esznek, a salétromnak eredetileg a növényekből kellett származnia. Amikor ezt a sót a növények­hez juttatta, és tapasztalta, hogy milyen nagymértékben fokozta a növeke­dést, úgy vélte, hogy a talaj termékenysége és a trágya értéke teljesen a sa­létromnak tulajdonítható.

John Mayow (1634-79) angol vegyész támogatta Olauber nézetét, és felbecsülte a salétrom mennyiségét a talajban az év különböző időpontjai­ban. Azt találta, hogy a legnagyobb koncentrációban tavasszal van jelen,

24

és a nyár folyamán, amikor a növények a leggyorsabb növekedésben van­nak, nem sikerült semmi nitrátot kimutatnia. Azt a következtetést vonta le, hogy a salétrom abszorbeálódott, vagy - ahogy ő mondta - "kiszopták" a növények gyors növekedésük időszakában.

A kísérleti technika még igen kezdetleges volt ebben az időben, és még Mayow, Glauber, Boyle és Bacon továbbfejlesztésével együtt is olyan ala­csony szinten állott, hogy azt jelenlegi követelményeink szerint nem nevez­hetnénk "megfelelő kutatás"-nak. !700 körül azonban egy kiváló tanulmány jött létre, amijelentős haladástjelentett a mezőgazdasági tudomány némileg lassú fejlődésében. Az angol John Woodward, aki ismerte Boyle és Heimont munkáját, fodormentát termesztett olyan vízmintákban, amelyeket különbö­ző forrásokból állított össze. Ehhez esővizet, folyóvizet, szennyvizet, vala-

. mint szennyvíz és kerti televény keverékét használta. Gondosan meghatároz­ta a növények által elpárologtatott víz mennyiségét, és feljegyezte a növé­nyek súlyát a kísérlet kezdetén és végén. Megfigyelte, hogy a fodormenta növekedése arányos volt a vízben levő tisztátlanságak (szennyeződés) meny­nyiségével, és ebből arra következtetett, hogy a talajból származó anyagok vagy maga a talaj inkább alapja a vegetációnak, mint a víz. Bár következte­tései egészében véve nem helyesek, mégis előrehaladást jelentenek a tudás­ban. Kísérleti technikája pedig lényegesen jobb volt, mint bárkié ő előtte.

Ebben a korban érthetően még sok ismeretlen tényező volt a növényi táplálkozást illetően. Számos furcsa elgondolás született és halt el. Nem kis értékű ezek közül az angol Jetro Tull (1674-1741) elmélete. Tull Ox­fordban nevelkedett, amit általában eléggé szokatlan dolognak tartanak egy mezőgazdasági érdeklődésű férfiú esetében. Eredetileg a politika·fog­lalkoztatta, de megrendült egészségi állapota visszavonulásra késztette a, gazdaságába. Itt számos kísérletet végzett, ezek között a legtöbb gyakorla­ti termelési kérdéseket vizsgált. Úgy vélte, hogy a talaj akkor látja el a "kellő eleséggel" a növekvő növényt, ha finoman szét van porlasztva. Né­zete szerint a talajrészecskék valóságosan behatolnak a növényi gyökerek nyílásain át, és a nyomás, amelyet a növekvő gyökér duzzadása okoz, be­lekényszeríti a finomaneloszlatott talajt "a gyökerek csecsszopó szájába", s ezután azok bejutnak a növény keringési rendszerébe.

25

ot, a légzés központi anyagát. Ezen felül kimutatta, hogy a növények fény jelenlétében veszik fel a széndioxidot, miközben az oxigént felszabadítjálc Ha pedig a növényeket C02-mentes közegben tartják, akkor elpusztulnak.

De Saussure arra a következtetésre jutott, hogy a talaj csak egy kis ré­szét nyújtja azoknak a tápanyagoknak, amelyeket a növények igényelnek. Ugyanakkor kimutatta, hogy mind a növények hamuja, mind a nitrogén­tartalma a talajból származik, és hatékonyan megcáfolta azt az elgondo­lást, hogy a növények maguktól létrehoznak káliumot. Azt állította, hogy a p.övényi gyökerek nem pusztán szűrőként viselkednek, hanem sejtfalaik szelektíve áteresztők, gyorsabban engedve be a vizet a gyökerekbe, mint a sókat. "Ugyancsak kimutatta, hogy a sók felvétele különböző, a növény összetétele pedig nem állandó, hanem változik mind a talaj jellege, mind a növény kora szerint.

De Saussure következtetését, hogy az a szén, amelyet a növények tar­talmaznak, a levegőből származik, nem fogadták el azonnal a kollégái. Az ismert Sir Humphrey Davy, aki 1813 körül adta ki munkáját, a The Elements of Agricultural Chemistry-t (A mezőgazdasági kémia alapjai), azt állította, hogy míg egyes növények fel tudják venni a szenet a levegő­ből, nagyrésze a gyökereiken át jut hozzá. Davy olyan lelkesen hitt abban az elgondolásában, hogy a szenet a gyökerek veszik fól, hogy trágyaként ajánlotta az olajat, mivel az szenet és hidrogént tartalmaz.

A XIX. század közepétől a XX. század kezdetéig tartó időszak jelentős előrehaladást hozott a növények táplálkozásának megértésében és a gazda­sági növények trágyázásában. E kor férfiai között is kiemelkedő volt Jean Baptiste Boussingault ( 1802-1882) munkássága. Boussingault francia ké­mikus volt, aki sokfelé járt a világban. Elzászban gazdaságot alapított, ahol szántófóldi parcellakísérleteket végzett. Médeget készített, amelyben ki­mutatta, hogy a különböző növényi tápelemek közül mennyi származott az esőből, a talajból és a levegőből. Meghatározta a növények összetételét nö­vekedésük különböző szakaszaiban, és megállapította, hogy a legjobb ve­tésforgó az volt, amelyik a legnagyobb tömegű szervesanyagot hozta lét­re, azonfelül, amit trágyával hozzáadtale Boussingault-t egyesek a szabad­földi parcella-kísérleti módszer atyjának nevezték.

28

A humuszmítosz megtámadása

Mígjónéhány mezőgazdasági tudós és kutató ebben a korban felismerte de Saussure megfigyeléseinek értékét, a régi "humusz"-elméletnek továbbra is számos híve volt. Ez egy olyan "természetes" teória, hogy nehéz volt megcáfolni; számosan úgy vélték ugyanis akkor- akárcsak ma is -, hogy az elpusztult növényi és állati anyag növeli a termést, tehát az a legalkal­masabb növekedő növények táplálására. Azonban Justus von Liebig (1803-73), egy német vegyész, hatékonyan támadta meg a humuszmí­toszt. Tanulmányának előadása egy kiemelkedő jelentőségű tudományos

· konferencián annyira megtépázta e kor konzervatív gondolkodóit, hogy azóta csak néhány tudós merte azt állítani, hogy a szén, amelyet a növé­nyek tartalmaznak, valami más forrásból származna, mint a széndioxidból. Liebig kifejtette, hogy: a növényekben levö szén legnagyobb része a lég­kör C02-jából származik;

• a hidrogén! és az oxigént a vízből nyeri a növény; • az alkálifémekre a növénynek azon savak semlegesítésére van szűk­

sége, amelyek anyagcsere-tevékenységük eredményeként képződnek; • a foszfátok a magvak képződéséhez szükségesek; • a növények megkülönböztetés nélkül mindent felvesznek a talajból,

de a gyökereiken át kiválasztják azokat az anyagokat, amelyek nem lényegesek számukra.

Liebignek természetesen nem minden elgondolása volt helyes. Azt gondolta, hogy a gyökerek ecetsavat választanak ki. A növények nitro­géntáplálkozására vonatkozólag az volt az álláspontja, hogy egyedUl az NH; formát veszik fel és a növények technikáját alkalmazta1 lernérte é~ analizálta, hogy ezt a vegyületet a talajból, a trágyából vagy a levegőből nyerhetik.

Liebig szilárdan meg volt győződve arról, hogy ha analizáljuk a nö­vényt és tanulmányozzuk alkotóelemeit, az analízisek alapján a trágyázási javaslatok egész sorát készíthetiük el. Ugyancsak az volt a véleménye, hogy a növények növekedése arányos a trágyában levő felvehető ásványi

29

Schloessing és Müntz kísérleteinek eredményeit az angliai Robert Warrington talajokra alkalmazta. Kimutatta, hogy a nitrifikáció a talajban leállítható széndiszulfid vagy kloroform által, és ismét megindítható, ha egy kevés sterilizálatlantalajt adunk hozzá. Azt is kimutatta, hogy a reak­ció két lépcsőben megy végbe: az ammónia először nitritekké alakul, majd a nitritek nitrátokká válhatnak.

Warrington-nak azonban nem sikerült izolálni a nitrifikációt előidéző szervezeteket. Ez a feladat S. Vinogradszkijra maradt, aki jobban meg tud­ta valósítani az izolációt kovasavgél lemezen, mint a szokásos agaros táp­közegben. Ez azért volt lehetséges, mert a szervezetek autotrófok voltak és szenüket a légkör C02-jából nyerték.

·Ami a pillangósvirágú növények megtévesztő viselkedését illeti a nit­ragént vizsgálva, két német kutató, Heliriegei és Wilfarth I 886-ban arra a következtetésre jutott, hogy baktériumoknak kell jelen lenniök a pillangó­sok gyökerén levő gümőkben, és hogy ezek a szervezetek asszimilálják a légkörből a gáz alakú nitrogént, átalakítván azt olyan formává, amelyet a magasabbrendű növények hasznosítani tudnak. Ez volt az első specifikus közlernény a pillangósok nitrogénmegkötésérőL Ezek a kutatók érveiket bizonyos kísérletekben tett megfigyeléseikre alapították A "felelős" szer­vezetet azonban nem sikerült izolálniok. Ezt később M. W. Beijerinek vé­gezte el, aki Bacillus radicico/anak nevezte el ezt a szervezetet.

Míg Európában sok előrehaladás történt a mezőgazdaságban a XVIII. században, addig csak néhány amerikait találunk ebben a korban, akinek a munkássága eléggé jelentős. !733-ban James E. Oglethorpe kisérleti ker­tet létesített a Savannah folyó partján, ahol jelenleg a georgiai Savannah város fekszik. Ezt a kertet exotikus élelmiszernövényeknek szentelte, és mint mondják, a szépség helye volt, amíg csak fennállott. Az érdekeltség megszűntével azonban abbamaradt. Ez a kert főként brit érdekeltségekhez tartozott és talán nem lehet igazi "amerikai" vállalkozásnak tekinteni.

Benjamin Franklin kimutatta a gipsz értékét Egy szembeötlő dombol­dalon gipszet alkalmazott olymódon, hogy kiírta vele a következő szava­kat: ,,Ezt a foldet gipsszel szórták be. "A fű fokozott növekedése a gipsze­zett területen a gipsz trágyaértékének hatékony bizonyítékául szolgált.

32

1785-ben társulat alakult Déi-Karolinában, amelynek a célkitűzései közölt egy kísérleti gazdaság létesítése szerepelt. Washington elnök 1796-ban a Kongresszushoz intézett évi üzenetében síkraszállt a nemze­ti mezőgazdasági bizottság létrehozásáért A régi Amerika mezőgazdasá­gának legfontosabb eredményei közül egynéhány a virginiai Edmund Ruffin nevéhez fűződik 1825 és 1845 között. Őt tartják az elsők egyiké­nek, akik a növények által kivont és a kilúgozás által elveszett tápelemek pótlására meszet használtak a humid vidéki ta/ajakon. Ruffin gondos megfigyelő és szorgalmas olvasó, amellett éles eszű és kutató elme volt. Míg a régiek (t.i. európaiak) előtt a mész használata a gazdasági növé­nyek hozamánakjavítására ismeretes volt, az "új" Amerikában ez nyilván újdonság számba ment.

Az az elgondolás, hogy a növények gyenge savakat választanak ki, szá­mos embemek volt szilárd meggyőződése, és egy módszert dolgoztak ki a talaj termékenységi állapotának gyenge savas kivonatban történő megha­tározására. Bár az ilyen vizsgálat önmagában kevéssé értékelhető ered­ményt adott, amikor már nagyszámú talajt vizsgáltak meg ily módon, azt tapasztalták, hogy a kivont tápanyagok mennyisége általában korreláció­ban volt a terméshozammaL

Előtérbe került az az elgondolás, hogy az ásványi elemek két, eléggé jól meghatározott alakban vannakjelen a talajban. Úgy gondolták, hogy jelen vannak el nem bontott elsődleges ásványokban, ill. másodiagos ásványok­ban, az ún. zeolitokban, amelyek a felületükön az elemeket viszonylag fel­vehető alakban tartják. Az az elképzelés, hogy pl. a talaj savas kivonatát használják fel ezek termékenységi állapotának a meghatározására, tovább­ra is fennmaradt, és E. W. Hilgard ( 1833-1916) úgy találta, hogy a talaj­ásványok 1,115 fajsúlyú HCI-ben oldhatók a legjobban. Ez éppen megfe­lelt a hosszú ideig forralt sav koncentrációjának, és Hilgard kü1önleges je­lentőséget tulajdonított ennek a ténynek. Az erős savval történő kezelés igen népszerű lett és számos talajanalízist készítettek ezzel az eljárássaL Később bebizonyosult, hogy kevés alapja volt annak a feltételezésnek, mi­szerint ez a technika előrejelző értékű adatokkal tudna szolgálni, és így használata abbamaradt.

33

Két korai kutató, akik nagymértékben hozzájárultak a talajtermékeny­ség iránti érdeklődés fokozódásához az Egyesült Államokban: Milton Whitney és C. G. Hopkins. A huszadik század kezdete táján ez a két férfi olyan ellentétbe került egymással, amely országszerte feltűnést keltett és valóságos elkeseredett ellenségeskedéssé fajult. Whitney nézete szerint a talaj tápanyagkészlele kimeríthetetlen, és a növényi táplálkozás szempont­jából az a fontos, hogy ezek a tápanyagok milyen sebességgel kerülnek a talajoldatba. Hopkins ezzel szemben úgy vélte, hogy ilyen okoskodás a ta­( aj kimerülésére és a termések tetemes csökkenéséhez vezethet. Tanulmá­nyozta Illinois talajait és egy könyvelési rendszerre egyszerűsítette a talaj­termékenység fenntartását. Ezeknek a részletekbe menő vizsgálatoknak eredményeként megállapította, hogy az lllinois-i talajok mész- és foszfát­trágyázást igényelnek. Olyan hatékonyan propagálta ezt a doktrínát, hogy a mész és a nyersfoszfátok használata a gabona - zab - here forgóval együtt folytonos gyakaorlattá vált ebben az államban.

Az ellentét Whitney és Hopkins között végül is alábbhagyott. Előbbi­nek elgondolásai részben helytelennek bizonyultak, de a vita- bármennyi­re is ki éleződött- erősen serkentette a kor számos mezőgazdasági tudósá­nak gondolkodását.

Közvetlenül a századfordulón a legtöbb kísérleti állomás parcellakísér­leteket állított be, amelyek a trágyázás szembeszökő előnyeit mutatták. A talajtermékenység fő problémáit átfogóan körülhatárolták ezeknek a kísér­leteknek az eredményeként. Megállapították, hogy széles körben szükség van a foszfortrágyákra, hogy a kálium általában hiányzik a tengerparti sík vidékeken, továbbá, hogy a nitrogén főleg a Dél talajaiban kevés. A Mis­sissippi keleti partján a talajok általában savanyúak és meszezésre szorul­nak, míg a folyó nyugati partján rendszerint jól ellátottak kalciummal. Bár a talajok termékenységi állapotát az Egyesült Államokban kiterjedten és jól megállapították, rövidesen nyilvánvalóvá vált, hogy általános érvényű trágyázási javaslatokat - amelyek az ilyen ismereteken alapulnak - nem lehet készíteni. Mindegyik gazdaságban szükségesek az egyedi megfigye­lések és hasonlóan minden egyes táblán a gazdaságon belül. A talajvizsgá­latok iránti érdeklődés újból fellángolt.

34

A legójabb időkben

Az elmúlt 30 év alatt hatalmas haladás ment végbe a talajtermékenység kérdéseinek megértésében. Az eredményeket nem lehet egyetlen ország tudósainak tulajdonítani. Az angliai kutatások, amelyek 1600 körül kez­dődtek, azóta is teljes erővel folynak tovább. Franciaország, Németország, Skandinávia, Oroszország, Kanada, Ausztrália, Új-Zéland tudományos ku­tatói épp úgy, mint az Egyesült Államok szakemberei vagy más országok szakemberei folytatták a kibogozását mindazoknak a problémáknak, ame­lyek visszatartották a tudomány haladását. E fáradozások gyümölcsei min­denhol szembeszökőek, hisz a mezőgazdasági termelés szintje a fejlett ál­lamokban magasabb ma, mint bármikor is volt, s a világ egészében véve jobban táplálkozik, öltözködik és lakik, mint valaha is a múltban. Ez nem lenne lehetséges, ha a gazdasági növények termelése ma ugyanazon a szin­ten lenne, mint a középkori Európában volt, amikor a gabonafélék termés­átlaga hektáronként 6-l O (kb-onként 4,0--6, 7) q körül mozgott.

De a mezőgazdaság haladása további, nagy koncepciójú kutató munká­tól fúgg. A mezőgazdasági tudományos dolgozóknak egyre mélyebben be kell hatolniuk a kérdésekbe, egyre többet kell a "miért" kérdésével foglal­kozniuk, mint a "mit" kérdésével.

Ennek a fejezetnek nem célja, hogy feltárja a talajtermékenység tudo­mányában végbement valamennyi jelentős eseményt. Sokat kihagytunk és még sokkal többet írhattunk volna.

Bizonyára a XIX. század vége felé és a XX. században elért fejlőöés­nek köszönhető főképpen tudásunk jelenlegi állapota. Erre a fejlődésre• ez a fejezet csak felszínesen tért ki, de a többi fejezetben tárgyaltak meg­erősítik, hogy mennyire fontosan ezek az események a talaj tápanyagel­látása szempontjábóL Reméljük azonban, hogy ez a rövid vázlat bizo­nyos képet ad az olvasónak arról az időről, törekvésekről, gondolatok­ról, amelyek az elmúlt 4500 éven át foglalkoztatták az emberiséget, s el­juttattak bennünket a jelenlegi, viszonylag még mindig hiányos ismere­teink szintjére.

35

Az ellenőrzött biotermesztés előírásai

Hazánkban az ellenőrzött biotermesztésben (más néven öko) alkal­mazott tápanyagpótlási és talajjavítási eljárások kötelező érvényű­en a-Biokultúra Egyesület "Biotermékek termesztési és minősítési feltételeiben" vannak szabályozva.

A biogazdálkodásban nem kötelező erejűen- mivel hazánk még nem tagja az Európai Uniónak - figyelembe vesszük az EU "bio­törvényében" a talaj termőképességének és biológiai aktivitásának fenntartására előírtakat (2092/91. VI.24. EGK Tanácsi Szabályzat és a 2381194. IX.30. sz. módosítása), valamint az ezzel harmonizá­ló, több, mint hét év alatt végre elkészült FVM biorendelet-ter­vezetben foglaltakat is.

A Biokultúra Egyesület feltételrendszere

Az Egyesület szabályozása szerint az eredményes biogazdálko­dás alapja az élő és megfelelő tápanyagtartalmú talaj. Annyi szer­ves anyagot, makro- és mikroelemet kell a talajba visszajuttatni, amennyit a növénytermesztéssel kivettünk. Fontos, hogy a talaj termékenysége, életereje ne csökkenjen, sőt, lehetőség szerint nőjön. Csak a humuszban gazdag, de egyensúlyban lévő táp­anyagkészlettel rendelkező, élő, egészséges talaj tudja biztosíta-

36

ni, hogy a növényzet, s rajta keresztül az állat, majd az élelmi­szerlánc utolsó tagja, az ember is egészséges, a kórokozóknak el­lenálló legyen.

A talaj tápanyag-utánpótlására, trágyázására elsősorban az öko­lógiai gazdálkodás melléktermékeit, érett szerves trágyát, lehetőleg komposztálva kell a talajba bedolgozni.

Ha a gazdaság saját vagy egyéb ökológiai gazdaságból sem tud­ja fedezni trágyaszükségletét, annak beszerzése megengedhető szokványos gazdaságból, de csak abban az esetben, ha a trágya iga­zolhatóan nem tartalmazza az ökológiai gazdálkodásban tiltott sze­rek maradványait.

Szakszerűen kezelt, szellőztetett hígtrágya és az állati vizelet is felhasználható elsősorban a gyepgazdálkodásban, valamint takar­mánynövények és a gabonafélék termesztése során. Általános elv, hogy csak fagymentes talajon és a növényzet fejlődésének olyan stádiumában alkalmazható, amikor a gyökérzet a talaj felső réte­gét már átszőtte. Javasolt adagja hektáronként 5000-6000 liter hí­gított anyag, amelyben a mérhető sótartalom nem magasabb, mint l O ezrelék. Hasonló mennyiség használható hígítatlan hígtrágyá­ból a gabonatarlókon, ha a kijuttatott anyagot azonnal betárcsáz­zuk, így felgyorsulhat a talaj CIN arányának beállása, a szárma­radványok lebomlása.

A rotáció teljes ideje alatt felhasznált trágya összmennyisége nem lehet több annál, mint amennyit a gazdaság akkor termelne,"' ha önfenntartóként működne. Az ellenőrző testület külön engedé­lyével, különböző intenzív termesztésű növények esetén-melyek­nél bizonyíthatóan külön tápanyag- és szervesanyag-bevitelre van szükség - ettől el lehet témi.

l ,5 számosállat tartható hektáronként, ennél több csak az ellen­őrző testület engedélyével lehetséges, kívánatos a legalább 0,2 szá­mosállat hektáronként.

37

A komposztáJási folyamat serkentésére alkalmazhatók: - kőzetlisztek,

- mikrobák, - növényi adalékanyagok, - biodinamikus készítmények, - érett komposzt, mint oltóanyag. Rendszeres zöldtrágyázással tovább növelhető a talajtermé-

kenység. A zöldtrágya jótékony hatásai: -. erőteljesen serkenti a talajél etet, - fenntartja a talaj szerkezetét, - fékezi az eróziót, - csökkenti a gyomosodás veszélyét, - előnyösen befolyásolja a talaj mikroklímáját. Ha a talajállapot megkívánja, ásványi trágyázás is lehetséges.

Az ásványi trágyák csak fizikai eljárással (őrlés, zúzás stb.) készül­hetnek, kémiai kezelésük (töményítés, oldhatóbbá tétel stb.) tilos. Az ásványi trágyák, kőporok használatát talajvizsgálatnak kell meg­előznie.

Az ásványi trágyaanyagokat előzetesen a komposztha keverve, vagy ha ez nem oldható meg, közvetlenül a szerves trágya kiszórá­sa előtt lehetjól felhasználni. Ekkor fejtik ki legjobban a hatásukat. Egyes esetekben - erősen leromlott, vagy gyenge termelékenységű talajokon - felhasználhatók a talajélet fellendítésére alkalmas ké­szítmények. Ilyenek például a nitrogénkötést segítő, a cellulózbon­tó és egyéb baktérium- és más készítmények.

Csak a talaj tápanyagmérlegének elkészítése után, arra alapozva lehet a kétféle trágyát, szervest és ásványit használni.

Az ellenőrző szervezet engedélyével ipari vagy mezőgazdasági hulladék is felhasználható (pl. Biofert, Biovin, csontliszt, szaru­liszt stb.).

38

A biogazdálkodásban alkalmazható talajvédelmi eljárásokat, ta­lajjavító, trágyázószereket a feltételrendszer javasolt és megenge­dett kategóriában sorolja és feltünteti a tiltott anyagokat és eljárá­sokat is. (Részlet a Biokultúra Egyesület Szabályozásából.)

Talajtakarás (mulcs)

Javasolt: növényi eredetű anyagok eredeti vagy komposztáJt állapotban. Megengedett: műanyagból készült takaróanyagok, papír, tűll-, illetve muszlinanyagok. TILTOTT: minden pesztiáddal szennyezett anyag és a műanyagok közül a klórtartalmúak.

Talajfertőtlenítés

Javasolt: szárítás, napoztatás, gőzölés vízgőzzel, felszívó (adszorbens) anyagok (pl. zeolit), növényi kivonatok, fertőtlenítő növények alkalmazá­sa és a vetésváltás. Megengedett: károsítók elleni hasznos szervezetek és az engedélyezett növényvédő szerek és eljárások alkalmazása.

Trágyázószerek

Istállótrágyák

Saját ökológiai gazdaságból, valamint konvencionális gazdaságból, exten­zív tartásból származó, az állatfaj feltűntetésével és az ellenőrző szervezet engedélyével használható.

Iparszerű, intenzív tartásból származó istállótrágya használata tilos!

39

Komposztok

Saját ökológiai gazdaság hulladékaiból, valamint az egyéb nem a saját gazdaságból származó zöld (növényi) és konyhai hulladékokból és akon­vencionális gazdaságból származó istállótrágyából, az állatfaj feltüntetésé­vel, az ellenőrző szervezet engedélyével használható, továbbá a leterrnett gombakomposzt is, ha azok kezdeti alapanyagai között nem szerepeinek a tiltott anyagok, és azt az ellenőrző szervezet engedélyezi.

Szennyvíziszapból és kommunális hulladékból készült komposztok használata tilos!

Folyékony állati ürülékek (hígtrágyák, trágyalevek): Ellenőrzött fer­mentáció és/vagy hígítás után használható, az ellenőrző szervezet engedélyé­vel. Az iparszerű, intenzív tartásból származó hígtrágyák nem használhatók!

Tőzeg csak kertészeti (zöldség-, virág-, gyümölcs-, dísznövény-kerté­szet) termesztésben engedélyezett.

Faipari melléktermékek (fűrészpor, faforgács) és fahamu, ha a fát ki­vágás után tiltott szerekkel nem kezelték.

Széntüzelésből származó hamu használata tilos!

Nitrogén

Javasolt: zöldtrágya, komposzt, istállótrágya, gilisztatrágya, egyéb szer­ves anyagok és hulladékok, lehetőleg ellenőrzött termelésbőL Megengedett: trágyalé csak megfelelő kezelés és hígítás után (levegőzte­tés, gyógynövényoldat adagolás, biodinamikus készítmény alkalmazása), legfeljebb 2-2,5 11m2, havonta egyszer kijuttatva.

Talajoltás baktériumkészítményekkeL Állati és ipari eredetű mellékter­mékek: vér, hús, halliszt, szaruforgács és -liszt és leterrnett gombakultúra az ellenőrző szervezet engedélyével.

Foszfor

Javasolt: csontliszt, guanó, P-tartalmú nyers ásványi őrlemények, kőzetporok. Megengedett: foszfátszappan, Thomas-salak.

40

Kálium

Javasolt: fahamu, káliumszulfát, kálitrachit, gránit, földpát, riolittufa, zeolit, alginit, glaukonitos homok és egyéb K-tartalmú ásványi őrlemé­nyek, kőzetporok, készítmények (az ellenőrző szervezet engedélyével).

Mész

Javasolt: mészkő, meszes dolomitok, alginit, gipsz, kalciumoxid, kalci­um-karbonát, kalcium-klorid és a fel nem sorolt kőzetőrlemények és ké­szítmények az ellenőrző szervezet engedélyével.

Magnézium

Javasolt: dolomit, magnezit, alginit, valamint a fel nem sorolt kőzetőrle­mények az ellenőrző szervezet engedélyével. Megengedett: hidratált magnézium-szulfát.

Mikroelem

Javasolt: tengerihínár-liszt, ásványi anyagok (bazalt, zeolit, gránit, alginit), konyhasó (bányászott), biodinamikus készítmények, növényi trá­gya, komposztkivonatok és egyéb készítmények az ellenőrző szervezet en­gedélyével.

Minden trágyázószernél tiltott minden szintetikus készítmény és bármely anyag túl adagolása, valamint a fizikai eljárásokon kí­vül egyéb módon felvehetőbbé vagy töményebbé tett ásványi anyagok.

A talajvédelem, a tápanyag ésszerű felhasználása és közvetve a tápanyag- utánpótlás (nitrogén) egyik nem csak engedélyezett, de szigorúan megkövetelt és ellenőrzött módszere a vetésforgó. (Ve-

41

tésforgó: a növények térben és időben meghatározott, szabályosan ismétlődő és ésszerű sorrendje)

Célja a növényi kölcsönhatások kihasználása és kiegyensúlyo­zott fóldhasználattal a talaj termékenységének megóvása, a táp­anyagok egyenletes felhasználása, a betegségek, gyomok elterjedé­sének megakadályozása, végső soron az optimális termelés felté­teleinek megteremtése.

A vetésforgó tervezésének főbb irányelvei: • A lehető legsokszínűbb, de legalább négyes szakaszú legyen.

Egy növény legkorábban a szakirodalomban ajánlott idő letel­te után kerülhet vissza ugyanarra a helyre.

• Két egymást követő évben ugyanazt a növényt ugyanoda ne vessük.

• A nitrogénfogyasztó és a nitrogéngyűjtő növények váltásához a vetésforgóba 15-20% pillangós növényt feltétlenül be kell iktatni. Hasznos lehet a váltógyepek szerepeltetése is.

• A mélyen és a sekélyen gyökerező növények szintén váltsák egymást.

• A forgó tartalmazzon zöldtrágyának szánt növényt is, amely akár köztes vetés is lehet.

• Fontos a talajt zsaroló és kevésbé romboló növények váltogatása. • Azonos betegségekre, kártevőkre érzékeny növényeket egy­

más utáni évben ne termesszünk. • Minden lehetséges eszközzel (gyepesítés, takarónövények, védősávok) törekedni kell a víz és a szél okozta erózió csök­kentésére.

Helytelen Helyes

első év l l l 2 l 3 l 4 l 5 első év ll !2 p 1415 második év l 2 l 3 l 4 l 5 l l második év 1415111213

42

• Ugyanazt a növényt nem szabad az előző évi helyemellé ter­vezni, különben a károsítók vándorolnak a növénnyel (lásd a táblázatot).

Vetésforgóba javasolt növénycsoportok

Sekélyen gyökerező növények Mélyen gyökerező növények

gabonafélék búza, árpa, rozs, évelő pillangósok lucerna, tritikálé, mák, len; fűfélék (legelő, somkóró, baltacim, vöröshere; kaszáló), pázsitfúvei napraforgó, tök

Zöldtrágyának alkalmas növények

egyéves pillangósok lóbab, csillagfürt, borsó, bükköny; repce, mustár, facélia

Talajzsaroló növények Talajt kevésbé romboló növények

hüvelyes növények: bab, borsó, len-napraforgó, kender, kukorica, cse, lóbab, szója, csillagfürt; gabona-cukorrépa félék, őszi és tavaszi takarmánykeve-

rékek, burgonya

Talajvédelem, talaj erő-gazdálkodás, öntözés

A talajvédelem célja, hogy a talaj termékenysége, életereje ne csökkenjen, sőt lehetőség szerint nőjön.

A talajtermékenység alapvető fizikai feltétele a morzsalékos ta­lajszerkezet. Csak a jó szerkezetű, nem tömörödött talajban élénkül fel a talajélőlények humuszképző, tápanyagfeltáró tevékenysége.

43

Ezért kerüljünk minden olyan beavatkozást, amely a talaj túl gya­kori forgatását, a talaj szerkezetének szétesését, porosodását és ez­zel a talaj tömörödését okozza. Nem javasolható a nagy talajnyo­mású gépek használata sem.

Mellőzzük a talaj túl gyakori forgatását. Helyette inkább lazít­suk a talajt. E végből különböző kultivátorok és altalajlazítók hasz­nálata ajánlható.

A talaj kiszáradását mezővédő erdősávok beiktatásával, mulcstakaróval, s megfelelő, nem túl nagy táblák kialakításá­val, ésszerű talajműveléssei és egyéb eljárásokkal akadályoz­hatjuk meg.

A talajvédelemhez tartozik, hogy szalmát, tartómaradványt el­égetni tilos. Erre csak kivételes helyzetben (erős fertőzöttség ese­tén), az ellenőrző szervezet külön engedélyével kerülhet sor.

A felszíni és talajvizek levezetése és tárolása indokolt esetben is fontos feladat.

Az öntözés csak kisegítő módszer, rendszeres alkalmazása nem javasolt.

Óvakodni kell a túlöntözött talaj-, illetve növénykárosító hatá­sától. Csak annyi öntözővizet és olyan időközökben szabad hasz­nálni, amelyet a talaj fizikai-kémiai állapota megkíván. Lehetőség szerint kerülni kell az amúgy is szűkösen rendelkezésre álló ivó­víz használatát Az öntözővíz egészségre ártalmas szennyező­anyagokat és mikrobákat, valamint tiltott anyagokat nem tartal­mazhat. Ezt időközönként laboratóriumi vizsgálatokkal ellenőriz­ni szükséges. Az öntözésre használt víz lehetőleg környezeti hő­mérsékletű legyen.

Mindezen elveket legjobban Stefanovits Pál akadémikus foglal­ta össze:

44

'"

,, A tal~JéJet',_':b~z~~JJ#Ma' · , 7 A taiajdegra<Íá<ti6 ~neurv~a~lLéi~~,tf~~~(' ,. a'rtt'" ' '" ,, _,",,--'cr:-,! .-< , , '' "':;'";!:: >>'"· ·)'::,;,;~--;,,,;y:~,'f~:,.;:!,'"'~ ':,}!1,-:

1 ~. N e fQgll\lj efa termész~hőUÖ~l? ésj~bb 1flSld~tj·ffi'rrit~~Blit' ' . QkVétleiiii;l szük$:~ges! \ . " . j\ J ' ,:' r '(:' 'j: ' . • , 2. Ne eng~dd,·hogya.v1z.·etratiölja:a:talaj(~g()lidjaiqta·bf~ , '· , zott terÜletrŐl!< · ): · ,. · " 1 • · ·· '

3. Ne hagyd, 'llogy a s:~;él élhQrdja l:\ f()ld~Ú , 4 .. Fölöslegesenne japö~d, ne ,tQI11Örítsda taJajt! . , ·. . ... · ... 5: Csak; antiyi 'trágyát vigyél' l:\ tala'jl5a; all).entiyir .r h_ öv ény . kí~4n! .. ' ... ' ' ' .Ó •·. . ;:<::· •. ,.. '\'}.i '""'•' '

· , (i Csakjó vi~zel 9n~özz, ~rt~ll<9~~~ö9l' ví~(eJesl~~~tQ~O~*u· .. 7. Ne kevet.J a· tal~Jba olya~ ~{lya~.Qf; ~plt P~JQ .. ·~~p'tJ!f e~

behtie, bacsakiienijavitási Cé'rart~~zédt ·· ·. , ,, .··• :.:;: · 8; ·.Ne vigyél :a tennőtóldre 1Ílérge~{5, ányagot, ~initöpt<fete•

• sziatáfajélővílágát!. · ,. ' · .. '. ,' .. 9: A talaj termékei:lységét őrizd meg és ba 'lehet~ nq~elq!

10. Nefeledcl, högya talajon nem csak~mz, h®émiélsz'is! < ' c ' '~ ' ' , ' : , ::f' '~

A biotermelésben engedélyezett · anyagok

A Biokultúra Egyesület feltételrendszerében az EU biotörvényében általánosan megfogalmazott anyagok vannak felsorolva. Nem sze­repelnek termékek.

A Biokultúra Egyesület a biogazdálkodásban csak azokat a ké­szítményeket engedi alkalmazni, melyek FVM forgalomba hozatali

45

engedéllyel rendelkeznek és szerepeinek saját szabályozásában, vagy az EU biotörvényében. 1998-ban az FVM forgalomba hozata­li engedélyével rendelkező szerves trágyák, talajjavító anyagok, komposztok, fóldkeverékek, oltóanyagok azon listáját, melyek nem tartalmaznak műtrágyát, vagy tiltott szintetikus anyagot e könyv utolsó fejezetében soroltuk fel. Az ellenőrzött biotermesztésben va­ló felhasználásukhoz az ellenőrző szervezet engedélye szükséges.

A Biokultúra Egyesület biotermékek előállításának és minősítésé­riek feltételrendszerében (Az ökológiai gazdálkodás feltételrendsze­re ), a- talaj tápanyagellátásában tiltott mindenféle műtrágya, szinteti­kus készítmény. Javasoltak, illetve megengedettek a természetes anyagok, talajjavító ásványi nyersanyagok, ezek őrleményei, illetve ezekből készített fóldkeverékek, talajkeverékek, istállótrágyák, kom­posztok A felhasználás egyik feltétele, hogy a termék rendelkezzen az illetékes hatóság - minisztérium - érvényes forgalomba hozatali engedélyével. Az 1998-ban érvényes forgalomba hozatali engedély­lyel rendelkező termésnövelő anyagok közül az ö ko gazdálkodás fel­tételeinek 158 féle termék felel meg. A Bioszaktanácsadó Bt. által készített összeállításban a 158 féle termék közül néhány termelése, forgalmazása már megszünt. (A könyv végén jegyzékben közöljük.)

A Biokultúra Egyesület minősítési rendszerében a "Bio gazdálko­dáshoz is ajánlott" minőségi tanúsítvánnyal - me ly tanúsítvány ki­adását az Egyesület Szakmai Bizottságának szigorú és körültekintő szakértői vizsgálata előz meg - a következő termékek rendelkeznek:

Talajjavító anyagok, lombtrágyák

Termék Alkalmazás hatás Gyártó

BIO-AMALGEROL növénykondicionáló Cherole Agro Kft., Bp.

BIOFERT tápoldat, levéltrágya Agrofenn Rt., Kaba

46

Talajjavító anyagok, lombtrágyák

Termék Alkalmazás hatás Gyártó

BIOMITC+ növénykondicionáló Klorifill Bt.,

Kecskemét

BIOPLASMA növénykondicionáló Varipiast Kft., Bp.

HUNGAVIT növénykondicionáló

Biolife 2000, Bp. és levéltrágyacsalád

MIKRO-VITAL baktériumtrágya Bio-Mikro Kft.,

Sárkeresztúr

NATÚR BIOKÁL növénykondicionáló Kálmán & Kálmán Kft.,

Barcs

PHYLAZONIT-M talajoltó baktérium- Phylaxia-Pharma Rt.,

trágya Bp.

TERRA VITA-M humusztrágya Mohácsi Farostlemez-

gyár Rt., Mohács

TERRA VITA R humusztrágya Kömyezetgazdálko-

dási Kft., Eger

Korábban ilyen minősítést kapott talajjavító anyagok, termékek: Gércei algi­nit, Biokondi A, B; Biovin, Kun-Wurm, Zobio-Zobifer komposzttrágyák.

Az Európai Unió biotörvényének előírásai

Az Európai Közösségek Tanácsa a 2092/91 (VI.24.) EGK Tanácsi Szabályzatban rendelkezik a mezőgazdasági termékek bioterme­léséről, valamint a mezőgazdasági termékekre és élelmiszerekre vonatkozó jelölésekrőL

47

A fenti szabályzat 6. cikkelye foglalkozik a termelési szabályok­kal. A feldolgozatlan mezőgazdasági terményekre, állatokra és a feldolgozatlan állati termékekre vonatkozó termelési elveket és specifikus ellenőrzési szabályokat pedig az I. és III. Melléklet tar­talmazza.

Az l. Melléklet talajjavításra vonatkozó 2. pontja az alábbiakat rögzíti:

"A talaj termőképességét és biológiai aktivitását a követke­'Zőképpen kell fenntartani, ill. növelni:

a) hüvelyesek, zöldtrágya vagy mélyen gyökerező növények termesztése megfelelő többéves vetésforgóban,

b) komposztáJt vagy nem komposztáJt szerves anyag bejut­tatása a talajba a Szabályzat előírásai szerint termelő gazda­ságokból.

A bioállattenyésztés általános szabályainak alkalmazásaitól füg­gően az állattenyésztés melléktermékei, így az istállótrágya fel­használható, amennyiben olyan állattenyésztő gazdaságtól szárma­zik, amelyik figyelembe veszi az érvényes országos előírásokat, vagy ennek hiányában a bioállattenyésztésre vonatkozó nemzetkö­zileg elismert gyakorlatot. Más szerves vagy ásványi eredetű trá­gyázószer, amelyet a Il. Melléklet említ, csak olyan mértékben al­kalmazható, amely szükséges vetésforgóban termékek megfelelő tápanyagellátásához vagy talajjavításhoz, ha ez az a) és b) pontok­ban közölt módszerekkel nem lehetséges.

Komposzt aktiválásra megfelelő mikroorganizmusok vagy nö­vényi alapú készítmények (ún. biodinamikus készítmények) hasz­nálhatók."

Látható, hogy az EU szabályozásban is lényegében az van, ame­lyet az Egyesület feltételrendszere már az EU törvény előtt is -részletesebben is, világosabban is - megfogalmazott akár a szer­vestrágyázást, akár a vetésforgót, vagy a komposztálást illetően.

48

Az EU biotörvényében eredetileg felsorolt trágyázó talajjavító és talajkondicionáló anyagokat módosította, pontosította, törölte, illetve újakat vett be az Európai Közösség 2381/94. számú, 1994. szeptember 30-án közzétett törvénye (II. Melléklet, A).

A módosítás alapján bemutatjuk az EU által engedélyezett tápa­nyagutánpótló és talajjavító anyagokat. A listát hazai viszonyokra adaptál tuk.

A magyar jogi szabályozás, készülő biorendelet

Az EU biotörvénye alapján, azzal harmonizálva immár 7 éve, 1993 óta készül a biorendelet A rendelettervezet ötvözi majd a Biokul­túra Egyesület feltételrendszerében, illetve az EU biotörvényében a tápanyag-utánpótlásra, talajélet fenntartására, talajjavításra vonat­kozó előírásokat.

Fontosnak tartjuk, hogy az EU biotörvényében szereplő- Ma­gyarországon gyakran hozzáférhetetlen- anyagok mellett felkerül­jenek a rendelet listájára a magyarországi biogazdálkodásban is­mert és használt anyagok is (mint pl. az alginit, zeolit, perlit, riolit-tufa, bazaltliszt, bentonit stb.). .

A rendelettel kapcsolatban a legbiztatóbb hír az volt, hogy a ko­rábbi kormány agrárminisztere még lemondása előtti napon aláírja. ' Nem történt meg.

A jelenlegi hírek szerint a már kész rendeletet újra "átdolgoz­zák". A biogazdálkodók csak reménykedhetnek, hogy talán az uni­ós csatlakozásig - 2006(?)-20 l O(?) - az agrártárca hazánkban is megteremti az ö ko gazdálkodás és bioélelmiszer előállításának, for­galmazásának jogi szabályozását.

49

J avaslat a magyar biorendeletre

A Biokultúra Egyesület az ökológiai gazdálkodás feltételrendszeré­nek, az Európai Unió ún. "biotörvényének" (2381/94.) előírásait, valamint a hazai biogazdálkodás gyakorlatának figyelembevételé­vel az ökogazdálkodásban az ellenőrző szervezet engedélyével a következő anyagokat javasoljuk engedélyezni és az ökogazdálko­pást szabályozó rendelethe felvenni. Az összeállításban szerepel az egyesületünk feltételrendszerében, valamint az EU rendeletben szeréplő összes anyag, kiegészítve a hazai biogazdálkodásban elis­mert anyagokkaL Az összes anyagot be lehetett sorolni az alábbi három csoportba:

• Trágyák, komposztok • Ipari, mezőgazdasági, élelmiszeripari melléktermékek. • Földtani képződmények, kőporok. Ezek egy részének ismerte­

tése korábban megjelent a Biokultúra Egyesület újságjában, a Biokultúra Tájékoztatóban.

Az első kiadás óta megjelent az ide vonatkozó kormányrendelet. A magyar öko jogszabályozás a 200. oldalon olvasható.

50

Talajj avításhoz, trágyázáshoz használható anyagok

Röviden idézzük a rendelettervezetben felsorolt anyagokat, majd ugyanebben a felsorolási rendben részletesen elemezzük, jellemez­zük, értékeljük azokat.

l. Trágyák, komposztok 1.1. Istállótrágya, hígtrágya, szárított trágya, dehidratált baromfi­

trágya (extenzív állattartásból származó). 1.2. Komposzt (istállótrágya, baromfitrágya, gilisztahumusz, gom­

ba, fakéreg, növényi anyagok( ipari gazdálkodásból származó tilos).

1.3. Guano. 1.4. Stillage (cefre) és stillagekivonat (kivéve ammónium stillage ).

2. Ipari, mezőgazdasági, élelmiszeripari melléktermékek 2.1. Állati eredetű termékek, melléktermékek:

- vérliszt, - pataliszt, - szaruliszt, - csontliszt vagy zselatinmentes csontliszt, - állati csontszén, - halliszt, - húsliszt, - toll-, szőrőrlemény, - gyapjú,

51

52

- szőr, szőrme,

-haj, - tejipari termékek.

2.2. Növényi eredetű termékek és melléktermékek tápanyag­utánpótlásra (pl. olajmag-pogácsa liszt, kakaóhüvely, malá­taszár, melasz, vinasz lizingyártási melléktermék, gomba­termesztés hulladékai stb.).

2.3. Tengeri alga (hínár) és algakészítmények. 2.4. Fűrészpor, faforgács (kivágás után vegyileg nem kezelt fá­

ból). 2.5. Fahamu (kivágás után vegyileg nem kezelt fából). 2.6. Olajmaghéjak hamuja (pl. napraforgóhéj hamu, tökmaghéj

hamu stb.). 2.7. Salak.

3. Földtani képződmények, kőzetek, kőporok 3.1. Tőzeg, lápfóld, kotu. 3.2. Mészkő (mészkőőrlemény, mésziszap, puha mészkő, már­

ga, kréta, lápimész, Breton ameliorant, foszfát krétapor, természetes kalcium-karbonát/CaC03).

3.3. Dolomit (meszes dolomit, dolomitőrlemény, dolomitiszap), természetes kalcium-magnéziumkarbonát, magnézium tar­talmú krétapor.

3.4. Kovafóld, diatornit 3.5. Alginit, algakőzet. 3.6. Riolittufa, zeolitos riolittufa. 3. 7. Zeolit. 3.8. Perlit. 3.9. Bazalt, bazalttufa. 3.10. Gránit, gránitmurva. 3.11. Agyagásványok (bentonit, illit, kaolin).

3.12. Sókőzetek (evaporitok): - kálisók (pl. nyers kálisók (szilvin KCl), kainit (KCI.Mg

S04 x 3 HzO) magnéziumtartalmú kálisók, [kalcium­klorid (CaCl) oldat],

- szulfátok [pl. kieserit (MgSo4 x HzO), gipsz (CaS04 x x HzO), anhidrit (CaSO 4), glaubersó, mirábilit (N~SO 4 x x 10 HzO)],

- kloridok (pl. kősó NaCl). 3.13. Foszfátközetek (pl. földszerű foszfát, puha őrölt foszfátkő-

zet, alumínium- kalciumfoszfát). 3.14. Elemi kén. 3.15. Nyomelemek. 3.16. Kőliszt.

l. Trágyák, komposztok

1.1. Istállótrágya, hígtrágya, szárított trágya, dehidratált baromfitrágya

(extenzív állattartásból származó)

Az ökológiai gazdálkodásban a talaj tápanyag-utánpótlására, a ta­lajélet fenntartására elsősorban az ökológiai gazdálkodásból szár­mazó állati eredetű érett szerves trágyát kell használni. Az emberi-·' ség ősidők óta szerves trágyát használ a növénytermesztés során. Már a kőkorszakbeli ember is igen korán felismerte, hogy a növé­nyek növekedését trágyázással növeini lehet. A trágyázásról törté­neti iratokból is értesülhetünk.

A mezopotámiai Akkád városából Kr. e. 2350-ből származó su­mér agyagtáblákon lévő ékírásos emlékekben található az első em-

53

lítés a szerves trágyák kezeléséről és alkalmazásáról. A magyarak őseinek fóldszeretete és mezőgazdasági hagyományai innen, a kö­zös sumér-magyar ősiségtől eredeztethetők.

Mintegy 4000 évvel ezelőtt az ókori Kínában már törvények szabályozták a keletkező szerves hulladékok kezelését, pontosan leírva, miként kell a hulladékokból "forró erjesztéssel" nyert trá­gyával a talaj termékenységét hosszútávon fenntartani.

A görögöknél az ismert költő, Homérosz volt az, aki az istálló­hulladékot trágyaként való felhasználásra ajánlotta és dicsérte. Arisztotelesz (384-320 Kr. e.)- aki a mezőgazdaság szempontjá­ból számbajöhető szakíróként említendő meg az ókorból - ezt mondta: "a fóld a növények számára ugyanazt jelenti, mint amit a zsigerek jelentenek az állatok számára." Ezzel összekapcsolta a földet a növényekkel, mondván, hogy a növények olyan helyzetben vannak, hogy táplálékukat közvetlenül a talajból veszik fel, ame­lyen nőnek.

A rómaiaknál már akkor foglalkoztak az ún. zöldtrágyázással, s ismerték az ún. oxigéngyűjtő növények értékét A szerzők eme sorához, - akik a mezőgazdaságról írtak - tartozott Cato is, aki egy alkalommal így beszélt: ,jól szántani, jól ápolni és jól trágyázni", melyek elengedhetetlen feltételei a növények telepítésének

A római író és politikus, Columella mezőgazdasági tankönyvé­ben kb. 2000 évvel ezelőtt pontosan leírta, miként kell a szerves anyagokat összerakni, összekeverni, a halmokat átforgatni és az így előállított trágyát talajjavításra felhasználni.

Az ókorban bizonyos trágyázó anyagok olyan értékesnek mu­tatkoztak, hogy ezek eltulajdonítását súlyosan büntették, és az ősi Rómában Stercutius polgárnak a trágyázás állítólagos feltalálójá­nak az istenek általi halhatatlanságot adományoztak.

Az újkorban a trágyázás elve lényegében az ún. tápanyag-ház­tartás hasznosításán és feltárásán alapszik. Ez alatt azt a tényt ért-

54

jük, hogy a növények a talajból tápanyagot vesznek fel, s ezek pusztulását követően a talajból növényi anyagban lévő tápanyagok egy része ismét visszakerül a talajba. A trágyázáselmélet alapja a régmúltban sokáig Arisztotelesz humuszelmélete volt. Ez így hangzik: "A növény humuszanyagokból táplálkozik, melyeket gyökerekkel vesz fel a talajból. A pusztulást követően ismét hu­musszá válik, sa humusz-anyagok ezért trágyák." Erre az elmélet­re építve gazdátkodtak a XIX. század kezdetéig. Arisztotelesz híres utóda és a humuszelmélet utolsó jelentős képviselője voltAlbrecht von Thear. Ő öntötte formába 1809-ben a következőket: "A talaj termőképessége tulajdonképpen teljesen a humusztól függ, mert a vízen kívül ez az egyedüli anyag, mely a növények táplálékát adja. Ahogyan a humusz az élet kiegészítője, úgy feltétele is az életnek. Humusz nélkül nem képzelhető el az egyedi élet." A döntő jelentő­ségű fordulatra nagyjából 1800 körül került sor. Ettől az időponttól kezdődően a fejlődő természettudomány a növényi táplálkozás kér­désével behatóbban kezdett el foglalkozni. A vizsgálatokra ösztön­zőleg hatottak többek között az ismert természetbúvár, Alexander von Humboldt beszámolói, melyekben 1804-ben tudósított dél­amerikai útját követően azokról a nagy eredményekről, melyeket az indiánok madárürülék (guanó) kiszórásával elértek. Azonban csak Justus von Liebig számára sikerült 1840-ben kimutatni azt, hogy a növény gyökereivel vízben oldott tápanyagokat vesz fel. Ez­által szabaddá vált az út az új, vízben oldódó trágyák számára,: me­lyeket napjainkban ásványi trágyáknak vagy pedig műtrágyáknak ismerünk.

Az intenzív gazdálkodás elterjedésével az ehhez szükséges műtrágyázás háttérbe szorította a szerves trágya hasznosságának a megítélését. A hatvanas években - ahogy erre Sárközy Péter professzor visszaemlékezik - a hivatalos álláspont az istállótrá­gyát "mezőgazdasági szemétnek", az airnos állattartást "avult

55

maradiságnak" minősítette. (Ez időtájt került egy "korszerű ", "nagyüzemi" tehénférőhely többe, mint egy magyar állampolgár lakása.)

Nagyon röviden összefoglalva: a kőkorszaktól kb. az ezernyolc­százas évek közepéig a humuszelmélet uralkodott, ettől kezdődően napjainkig az ásványelméletről beszélhetünk, mely a humuszelmé­letet kiegészíti.

Az elmúlt években mindinkább felismerve a műtrágyázás ter­mészetidegen voltát és károsító hatását, tért hódít, hogy a talajt el­sőso~ban természetes anyagokkal, istállótrágyával, zöldtrágyával, komposztokkal, ásványi anyagokkal javítsák és a növények táp­anyagellátását ily módon biztosítsák.

A trágyázás jelentősége és a talajgondozás mind a mai napig nem vesztett jelentőségébőL

A trágya jellemzése. A talaj számára legkedvezőbb hatásúak az állati trágyák. Az érett istállótrágya minden talajtípus számára szinte nélkülözhetetlen. Javítja a talaj szerkezetét, pótolja a táp­anyagokat és a humuszt. A ló-, marha-, sertés-, birka-, baromfitrá­gyák hatása nem csak a bennük lévő tápanyagok miatt, hanem a talajbaktériumok táplálékául szolgáló szervesanyag-tartalom mi­att is fontos. A jól kezelt istállótrágya az NPK-tartalma me ll ett je­lentős mezo- és mikroelem tartalommal is rendelkezik. Serkenti a talaj mikrobiológiai életét, növeli a szervesanyag-tartalmát, -ja­vítja a talaj kémiai, fizikai és vízgazdálkodási tulajdonságait. Kedvezően hat a talajra, elősegíti a morzsás szerkezet kialakulá­sát. Ezen túlmenően nem hagyhatók figyelmen kívül a szerves trágyában lévő baktériumok, gombák, enzimek, amelyek javítják a talaj mikrobiológiai életét. A szerves trágya növeli a mész vagy egyéb kőporok hatékonyságát, valamint a talaj puffer (közömbö­sítő) képességéL

56

A szerves trágya minősége fiigg a kezelésétől, az érettségtől, a felhasznált a/omtól, valamint a háziállat fajától. Feltétlenül fontos, hogy a trágya érlelődjön. Nyers istállótrágyát ne használjunk.

Igazolást nyert, hogy hektáronként 1-1,5 számosállat a szántó­fóldi művelésben az egész gazdaság fejlődését kedvezően befolyá­solja, biztosítja a talaj tápanyag-utánpótlását, fenntartja a talajéle­tet Ennél nagyobb állatállomány a talaj, a talajvíz veszélyes elni­trátosodását okozhatja.

A friss, szalmával kevert marhatrágya ősidők óta legfontosabb természetes trágyáink egyike. Bár nem nagy mennyiségben, de mindenféle tápanyag megtalálható benne. Figyelem! Valamennyi állati eredetű trágya komposztálásakor mellőzzük a meszet, mivel felszabadítja az értékes nitrogént, ami így ammónia formájában ha­szontalanul elszáll. Ugyanakkor hasznos a marhatrágyát meszet nem tartalmazó kőzetőrleménnyel behinteni. A friss marhatrágyát -ha egyáltalán használjuk, - csak ősszel és vékony rétegben szabad az ágyakra teríteni, annak érdekében, hogy a tél folyamán mara­déktalanul elkorhadjon. A marhatrágya elsőrangú az erősen táp­anyagigényes növények számára. A szárított marhatrágya különö­sen gazdag káliumban. Ez a tápanyag csaknem az összes többi szerves trágyából hiányzik, vagy csak nagyon kis mennyiségben található meg.

A lótrágya - mint az közismert - a hőfejlesztő trágyák sorába tartozik. Ezért leginkább a melegágyak "felfűtésére" használják. Tápanyag-összetétele hasonló a marhatrágyáéhoz. Egymással ke.:.' verve is komposztálhatók. Lótrágyát kizárólag tápanyagigényes növényeknek adjunk. A gombatermesztésnél a komposztok készí­téséhez ugyancsak lótrágyát használnak.

A sertéstrágya hideg trágyának számít. Szinte egyáltalában nem tartalmaz meszet, ezzel szemben bővelkedik káliumban és megfelelő a nitrogéntartalma is. Pontosan ugyanúgy kell komposz-

57

tálni, mint minden más állati ürüléket Kiválóan használható példá­ul a zellerhez, hagymához és málnához.

A juh-, a kecske- és a nyúltrágya ugyancsak a hőfejlesztő trá­gyák csoportjába tartozik. Nitrogéntartalmuk magas voltamiatt bu­ja növekedést indíthatnak el. A leghelyesebb, ha magukban vagy más trágyával kevert formában komposztáljuk. Elsősorban az erő­sen tápanyagigényes növényekhez ajánlhatók.

A baromfitrágya - ellentétben a legtöbb egyéb trágyafélével ..,. magas káliumtartalmú. Fő tápanyaga ennek ellenére a foszfor, de figyelemre méltó a nitrogéntartalma is. Mivel ez a szárnyas­trágyában igen hamar átalakul, túltrágyázás esetén gyorsan be­következhet a levelek megperzselődése. A szárnyastrágya ugyancsak hőfejlesztő! Földdel kevert formában komposztáljuk, vagy trágyaként juttassuk ki. Beszerezhető tyúk-, galamb- és ka­csatrágya.

Magyarországon baromfitrágyából, fahulladékból és mészhid­rátból készített komposztot forgalmaz a mohácsi farostlemezgyár Terravita M humusztrágya néven. (Erről bővebben a fűrészpor és faforgács ismertetésénél.)

Az airnos istállótrágya jelentősége a következőkben foglalha-tó össze:

58

Tápanyagforrás. Tartalmazza az esszenciális elemeket, ame­lyek a növényállomány fejlődéséhez szükséges. Az N, P, K elemeken kívül jelentős a Ca, Mg és mikroelem-tartalma. Energiaforrás. Széntartalma a talajban lejátszódó biotikus és abiotikus tápanyag-feltáródás elengedhetetlen feltétele. Előnyösen befolyásolja a talaj tápanyag-, víz-, levegő és hő­gazdálkodását. Javítja a talaj porozitását, a talajszerkezetet, kedvezően befo­lyásolja a talaj művelhetőségét. Elősegíti a műtrágyák hasznosulását.

Az airnos istállótrágya összetett hatása különösen kedvezően mutatkozik meg homoktalajokon. Az airnos istállótrágyában adott NPK nagyobb terméseredménnyel jár, mint a műtrágyában adott azonos mennyiségű NPK.

Tápanyagtartalom. Bár az állatok és a takarmány szerint nagy a változatosság, az ürülékben a takarmány nitrogéntartalmának ál­talában 3/4-ét, foszfortartalmának 4/5-ét, káliumtartalmának 911 O­ét és szervesanyag-tartalmának a felét lehet megtalálni. Az elillanás

Különböző szerves trágyák tárolás szerinti beltartalma 19 üzem 285 OOO t szerves trágyakészlete alapján

Tárolási mód Arány Szerves anyag l t NPK tartalma

% % kg

Központi telep 42,1 22,6 25,13

Mezei szarvas 38,6 16,6 21,58

Mélyalom 14,1 21,7 28,8

Karámtrágya 5,2 16,8 18,78

Összes átlag 100 19,8 23,71

Istállótrágya minőség szerinti beltartalma (kg/tonna)

Tápanyagtartalom Jó Közepes Gyenge

Nitrogén 5,0-8,0 4,0-5,0 3,0-4,0 ,,

Foszfor (Pp5) 2,5-5,0 2,0-2,5 1,5-2,0

Kálium (Kp) 6,0-8,0 5,0-6,0 3,0-5,0

NPK 13,0-1,0 11,0-13,5 7,5-11,0

Szerves anyag 18,0-22,0 15,0-18,0 10,0-15,0

CIN arány 15-20:1 20-25:1 25-30:1

59

Istállótrágya származás szerinti beltartalma

l OOO kg trágya összetétele (kg) A trágya

származása Víz Szerves

N P 205 K20 Ca anyag

Igásló 700 260 5,7 2,8 5,2 2,0

Hízómarha, tehát 770 200 4,3 2,4 4,8 3,0 növendékmarha

:t uh 690 290 8,2 2,4 6,5 3,2

Sertés almozással 720 250 5,2 1,9 5,8 1,7

Friss baromfitrágya 580 260 16,3 15,4 8,5 24,0

Forrás: Patócs Imre; Biotermesztés alapja: szervesanyag-gazdálkodás

Különböző állatok szerves írágyájának beltartalma (Fekete A. et. al. !990)

Vizsg. Szarvas- Sertés Juh Baromfi Vegyes érték marha

Minta db 1071 31 71 !2 67

Szervesa.% 18,83 16,63 20,76 21,88 23,38

N-tart.% 0,671 0,68 0, 742 1,03 0,78

Pp 5-tart.% 0,597 0,93 0,609 1,734 0,81

K20-tart.% 0,91 0,687 1,300 1,078 1,08

Ca-tart.% 0,61 0,57 0,55 0,56 0,78

Mg-tart.% 0,218 0,253 0,263 0,27 0,21

Fe mglkg 2 591 695 5 3 613 2180 3 304

Mn mg/kg 98,00 219,00 112,20 156,40 145,60

Zn mg/kg 52,06 136,68 63,29 135,09 74,00

Cumg/kg 10,82 34,50 10,63 15,26 20,90

60

O\ ......

Istállótrágyák

Szarvasmarha

Ló

Juh

Sertés

Átlagos istállótrágya

Hígtrágyák

Szarvasmarha

Sertés

Baromfi

Izzítás i vesz-te ség (%)

20,3

25,4

31,8

!8-25

10--16

10--20

10--15

CIN

20

25

15-18

14--18

8-13

5-7

5-10

A szerves trágyák összetétele (Alexa L.-Dér S., 1998 nyomán)

N PzOs K 20 Ca O MgO Cd

0,6 0,4 0,7 0,6 0,2

0,7 0,3 0,8 0,4 0,2

0,9 0,3 0,8 0,4 0,2

0,8 0,9 0,5 0,8 0,3

oc

:t ó

3,2 1,7 3,9 1,8 0,6

5,7 3,9 3,3 3,7 1,2

9,8 8,3 4,8 17,3 1,7

Cr C u H g Ni Pb Z n

o o o o o 1 ef o <'l N V"l l l l o l o <'l N o" V"l V"l s

és a kimosódás okozta veszteségek miatt azonban a növényter­mesztésben az istállótrágya értékének 1/3-tóll/2-éig terjedő része hasznosul.

A különböző állatok trágyájának átlagos nitrogén-, foszfor- és káliumtartalmát minőségi származás és tárolás szerinti beltartalmát táblázatban mutatjuk be. (lrányadóul l tonna istállótrágyában l O kg N-t, 5 kg Pp5-öt és 10 kg Kp tartalmat tételezhetünk fel.)

Az istállótrágya tápanyagtartalmának felvehetősége a trágya mi­nőségétől és a talajban végbemenő ásványosodástól is ftigg. Álta­lában.az N-tartalom 50%-át, a P- és K-tartalom 80%-át hasznosít­ják hosszú távon a termesztett növények.

Az istállótrágyák esetében figyelembe veendő, de gyakran elfe­lejtett szempont másodiagos fontosságú (mezo-), illetve mikroelem­tartalmuk. Bár ez a takarmánytól, az alomtól és az állatoktól függő­en széles határok között változik, mennyiségük az alábbi százalé­kos határok közöttjelölhető meg (Benne és munkatársai, 1961):

100 kg szerves trágya mikroelemtartalma

Mikroelem g/100 kg %

Bór 10-60 0,001-0,006

Réz 5-15 0,0005-0,0015

Vas 40-460 0,004-0,046

Molibdén 0,5-5,5 0,00005-0,00055

Mangán 5-90 0,005-0,009

Cink 15-90 0,0015-0,009

Kén 0,5-3,1 kg 0,05-0,31

Magnézium 0,8-2,9 kg 0,08-0,29

Kalcium 1,2-3,7 kg 0,12-3,7

62

Szerves anyag. A szerves trágya 50-80% vizet tartalmaz. A szerves anyag elősegíti a talaj jobb szerkezeti állapotának fennma­radását, javítja a vízbefogadó képességet és növeli a felszabaduló széndioxid mennyiséget.

A trágya tápanyagveszteségei jelentősek. Például ha érett istál­lótrágyát eiteregetés után a talaj felszínén megszáradni hagyják alászántás előtt, egy nap alatt nitrogéntartalmának 25%-a, négy

nap alatt pedig 50%-a illanhat el. Az istállótrágya hatékonyabb felhasználása céljából a kiszórás napján alászántandó, ezt viszont néha az időjárási és munkaviszonyok nem engedik meg. Kevés nö­vénymaradványt visszahagyó növények, mint silókukorica, zöld­ségfélék után az istállótrágya különösen fontos alkotórésze a talaj­termékenység fennntartásának.

A legelő állatok írágyájának eloszlása. A gazdaság istállótrá­gyával kapcsolatos problémái közül kevés figyelmet szenteltek ezideig annak, hogyan oszlik el a legelő állatok trágyája. Ez mint a legelők fenntartó trágyázásának kérdése jelentkezik. Egy vizsgálat­ban hektáronként 2,5 számos állatot legeltettek és megfigyelték, hogy az idő fiiggvényében hogyan oszlik el az állatok trágyája az adott területen. Azt találták, hogy az olyan elemek, mint a nitrogén, - melynek hatékony koncentrációja nem marad fenn egy éven túl­a legelő területének évenként kb. l 0%-ára juthat hatékony mennyi­ségben. Másfelől olyan elemek, mint a foszfor,- amelyek nem_mo­sódnak ki, és amelyekből a növények feleslegesen nem vesznek fel, - egy adott alkalmazás esetén l O éven túlmenő idő elteltével' bizonyos hatást mutathatnak. Az adatok szerint gyakorlatilag a le­gelő minden része l O éves időszak alatt részesül istállótrágyában. A kálium a talajban történő visszatartást tekintve, a nitrogén és a foszfor között van, és az istállótrágyából származó kálium bizo­nyos fokig legalább 5 évig hatásos. Ennyi idő alatt a területnek kb. 50%-a lesz trágyával borítva.

63

Az istállótrágyákat legcélszerűbb késő ősszel kijuttatni, amikor a talaj már nedves állapotban van, és a kiszórást követően leggyor­sabban be kell szántani. Lehetőleg csak jól kezelt, érett istállótrá­gyákat használjunk, amelyek nem rontják, hanem elősegítik a talaj­élet egyensúlyát, javítva ezáltal a talajmorzsák képződését, illetve a talaj szerkezetét, vízgazdálkodását.

Trágyakomposzt és nyerstrágya hatása

Tulajdonság Nyerstrágya Érett

és hatás trágyakomposzt

Lebomlás gyors érettségi fok szerint közepes-lassú

Feltárt tápanyagok alig hozzáférhető jórészt rögtön felvehetők

Tápanyagraktározás szűkös bőséges Humusznem tápláló humusz tartós humusz Talajélet serkentése élénk gyenge Szerkezetalakítás,

élénk lassú tápelem-mozgósítás

Hatóanyagképzés gyenge erős

Pórustérfogat-a talajéleten át közvetlenül növelés

Hőháztartás befolyá-csekély kedvező solása

Víztartó képesség közepes nagy

termékenységjavítás termékenységjavítás Általános 12 hónapnál 2-8 hónapra hosszabb időre

64

Nyerstrágya vagy komposztált? Az istállótrágyát soha ne szór­juk ki közvetlenül a földre, hanem mindig komposztáljuk, érleljük Azon kívül, hogy az érlelés által kedvezőbb lesz a szerves trágya összetétele, elpusztulnak az esetleges kórokozók.

A nyerstrágya és az érett, érlelt komposztáJt szerves trágya al­kalmazásának módjait, hatását a következő táblázatokban Sárközy Péter nyomán közöljük

Trágyakomposzt és nyerstrágya összehasonlítása

Megnevezés Talaj Komposzt Trágya

pH 5,8 8,3 8,3

Nedvességtartalom - 32,7% 28,5%

Szervesanyag-tartalom 1,4% 34,7% 32,2%

Össz-N 31 ppm 1,5% 1,3%

p 66ppm 1,0% 0,7%

K 286 ppm 1,9% 1,4%

Mg 372 ppm 1,0% 0,6%

Ca 954 ppm 2,1% 1,5%

z 21 ppm 180 ppm 94ppm

Mn 19ppm 201 ppm 124 ppm

Fe 23 ppm 4,2 ppm 0,1%

C u l ppm 18ppm !Oppm

Az eredmények egyértelműen a trágyakomposzt mellett szólnak. Erősen javul a talaj állapot, javul a növényi szövetek összetétele.

A nyers és komposztáJt szerves trágya felhasználásáról kialakult különböző nézeteket Sárközy Péter professzor a következőkben foglalta össze: Az organikus gazdálkodás hívei közül néhányan (pl.

65

H. P. Rusch) a friss trágya felszíni szétterítését takaróként javasol­ják, hogy abból a "szerves életerők az anyaföldbe szivárognak le". Eszerint a nyerstrágya a legjobb takaró (mulcs), amelyet a talajélet előbb-utóbb áthasonít, "megemészt".

Eközben a szerves anyag a "sejterjedés" zónájából (vagyis az erős mikrobiális tevékenységű felső rétegből) lejjebb, a "plazmaer­jedés" zónájába kerül, ahol sejttelen, makromolekuláris tápanyag (humusz) lesz belőle. Ebből táplálkozik a növényzet.

Más szerzők (pl. C. Aubert) a szétszórt friss trágya sekély be­muilkálását (kultivátorral vagy hasonló eszközzel) ajánlják. Így el­kerülhető a trágya kiszáradása és mérsékelhető a nitrogén veszteség.

Az utóbbi állításnak ellentmond az a- többek hangoztatta - véle­mény, amely szerint a talajtakarás olyannyira élénkíti a levegő nitro­génjének megkötését, hogy az említett veszteségért bőven kárpótol.

H. P. Rush ellenzi a trágya erjesztéses kezelését, akár kazalban, akár szarvasban, vagy telepen. Felfogásaszerint az erjedésnek magá­ban a talajban kell végbemennie, mert a trágya igazán csak így fejti ki jótékony hatását, így viszi be a foldbe a "biológiai életerőt". Az előzőleg már érlelt trágyát Rush csökkent értékűnek tekinti. Ugyan­is - szerinte - csak plazmaerjedés zajlik, s így sokkal kevésbé elő­nyös hatású, sokkal kevésbé képez táphumuszt, mint a nyerstrágya.

R. Steiner a biodinamikus szemlélet jegyében ismét másként gondolkodik. Úgy véli, hogy a trágya fo szerepe a talaj" életrekel­tése". Ha ugyanis az eleven növény "holt" talajban sínylődik, nem fejtheti ki termőképességét. Evégből javasolja a trágya komposztá­lását, kezelését különböző készítményekkel, amelyek segítik, sza­bályozzák az erjedést.

H. Heinze ugyan szintén a biodinamikus irányzat követője, mégsem zárkózik el a friss vagy érőfélben levő trágya használatá­tól. Különösen kapásnövények alá ajánlja, mivel azok "közvetlen növekedésserkentés t igényelnek".

66

R. Steiner egyébként az érett trágyát zöldség- és gyepnövények, valamint gyümölcsösök tápanyagpótlására is hasznosnak tartja.

R. Gottschall végül is úgy összegzi a véleményeket, hogy a friss (nyers) és az érlelt (érett) trágyakomposzt más-más célra alkalmas. A nyerstrágyát - írja - érdemes sekélyen bemunkálni a talajba, de sohasem közvetlenül a vetés előtt. Tudniillik ha bekeveredik, idő múltával, a felszín még megülepedhet és a magágy jó minőségben készíthető el. Az érett trágya viszont bármikor - akár fejtrágyaként is - kijuttatható. Szerinti sok érv szól a nyerstrágya felszínen ha­gyása ellen. Ha netán száraz idő köszönt be, súlyosak lesznek az N­veszteségek, főleg sok ammónia illan el. Ha ellenben esőzések áz­tatják a földet, a tápanyagok esetleg a mély rétegekbe mosódnak alá. Egyúttal az is előfordul, hogy az erjedő trágyából fejlődésgátló anyagok (ún. allelokemikáliák) lúgozódnak a gyökérzónába. Külö­nösen hibás eljárás, ha a szántóföldekre fagyos télen kiteregetik a trágyát. A nyerstrágya ugyanis eleve tartalmaz vízoldékony N-ve­gyületeket. A még télen sem szünetelő ásványosodás során a kar­bamid részint ammónia (NH3), részint szén-dioxid (C02) formájá­ban szökik el. Ilyenkor a talajélet még nem elég élénk ahhoz, hogy megkösse a képződő nitrogénvegyületeket Amellett a csapadékvíz is elsodorja, továbbítja a tápanyagokat, akár a folyóvizekig.

A téli kiszórásra egyetlen kivétel lehet az az időpont, amikor a talajfelszínt a kései fagy éppen kitavaszodás előtt szilárdítja meg annyira, hogy rámehet a trágyaszóró gép. Ilyenkor sem a friss, ha~, nem csak a félérett (2-4 hónapos) trágyát szabad használni, mert abban már kevesebb az illékony, oldódó tápanyag.

Általában tanácsos a trágyát [elhalmozva, összerakva érlelni, komposztáini - írja R. Gottschall. A kb. 0,5 m-ig emelt rétegre egy­egy hét múlva ugyanilyen vastagságban ú jabb réteg hordható. Az így épülő kazlat az esőtől védeni kell. A néhány hónap alatt jól összeér­lelődő trágya kifogástalan tápanyagpótló szerves tömeget képez. Két-

67

ségtelen, hogy bizonyos idő elteltével a trágya veszít "biológiai élet­erejéből". Aki -tegyük fel- hároméves, "öreg" trágyával próbálko­zik, hogy sívó homoktalaját "életre keltse", alighanem csalódni fog.

NitrogénzárJa t. A talajban a talajmikrobák szinte "neki esnek" a trágya tápanyagainak és azokat saját szervezetükbe építik be. Így a fontos elemeket átmenetileg a növények elől elvonják( ez az ún. "nitrogénzárlat". Ez a mikrobák káros nitrogénasszimilációja. Fel­fogásunk szerint a régebben "káros pentozánhatás" néven emlege­fett jelenség oka, hogy a mikroorganizmusok a C kb. 80%-át C02-

vé "ellélegzik", 20%-ából pedig önnön szervezetüket építik. Eköz­ben minden 25 g C felvételéhez kb. l g N szükséges. Olyan szerves anyagok bomlásakor, amelyekben a CIN arány 25-nél kevesebb (a közönséges "átlagos" trágyában pl. csak 12-15), a mikrobák a ren­delkezésre álló N-nek csak egy részét építik be sejtj eikbe, a többi a növények számára megmarad. Ha viszont a CIN arány tágabb 25-nél, akkor a mikrobák a talaj N-készletéből elégítik ki többletigé­nyeiket Ilyen átmeneti N-hiányt okoz pl. a nyers trágya bekeveré­se a parányszervezetek (mikrobák) működésének, szaporodásának hirtelen felgyorsításávaL A mikrobáknak ez a "falánk él csapata" ké­sőbb átadja helyét és az "előemésztett" tápanyagokat a következő rajnak, amely már megosztja a tápanyagkésztetet a gyökérzetteL

A CIN arányt természetesen az is befolyásolja, hogy mennyi fol­det, szalmát vagy más alomanyagot kevernek az ürülékhez. Az ér­lelés során az alom feltáródik, és szűkül a CIN arány. Így az érlelt szalonnás trágyakomposztból a C-hez viszonyítva több egyéb táp­elem áll a növények rendelkezésére, mint a nyers trágyában. Az ér­lelési folyamat előrehaladtával azonban a trágyakomposztban is erősbödik a lassú ásványosodási folyamat, s így a tápanyagok -többek között az N is - szorosabban kötődnek a humuszsavakhoz. Ezzel magyarázható, hogy a friss trágyát a talajban gyorsabban, az érettet lassabban hasonítja át.

68

Az almozás, trágyatermelés, a tárolás, valamint a tartás és al­mozás összefiiggéseit Márai Géza adatainak felhasználásával a kö­vetkező táblázatokban mutatjuk be.

Tartásmódnak megfelelő napi almozás

Tartásmód Alomszükséglet

Almozott kötött tartás hosszú állás napi 4-5 kg alom középhosszú állás napi 3-5 kg alom rövidállás napi 2-3 kg alom

Almozott kötetlen tartás mélyalmos napi 3-6 kg alom

Alomtakarékos kötött tartás rövidállás napi 1-2 kg alom

Alomtakarékos kötetlen tartás pihenőrekeszek napi 0,5-1,5 kg alom

Almozatlan kötött tartás rövidállás gumiszőnyeggel (bioállattartásban nem javasolt)

A trágyalé mennyisége számosállatonként (Várható évi termelés külön gyűjtéssel és gondos kezeléssel)

Számosállat hVsz.á.

Átlagban l számosállat 40-50

Csikó, legeltetve 5

Igásló 10-15

Sertés 50

Szarvasmarha, rövid állásban 44

Szarvasmarha, középhosszú állásban 35

Szarvasmarha, hosszú állásban 25

Szarvasmarha, legeltetve 10-20

·'

69

Istállótrágya-termelés állatonként

Egy állat évi Megnevezés trágyatermelése

tonnában

Bika, tehén, előhasi üsző 7 hónapos vemhességtől 11,0

Hízómarha 14,5

Itatásan nevelt borjú 2,2

,Legelő tehén 6,0-8,0

Leg~lő növendékmarha 4,0-6,0

Növendékbika választásból l éves korig 6,0

Növendékbika 1-1 112 éves korig 9,0

Szopósborjú 2,0

Üsző, választástól l éves korig 5,0

Üsző, előhasi üsző 7 hónapos vernhességig 6,0

Csikó választástól 2 éves korig 5,0 Csikó 2-4 éves korig 6,0

Herélt igás ló 7,0

Szopóscsikó ménesben 1,5

Törzsmén, tenyészkanca ménesben 7,0

Hízósertés 1,5

Kan, koca, előhasi koca 1,2

Süldő 0,8

Növendékjuh 0,5

Tenyészkos, anya 0,7

Ürü 0,6

Megjegyzés: Tájékoztató adatok. Az istállótrágyatermelés függ az istálló rendszerétől, az alom és a takarmány mennyiségétől és mi­nőségétől, a trágya kezelésétől stb.

70

Az istállótrágya mennyisége almozás szerint, számosállatonként

Napi alom Napi trágyaterm. 365 300 250 200 150

kg 30% erjedési veszt. napos istállózás mellett az évi

mellett, kg trágyatermelés, tonna

2 23,0 8,4 6,9 5,8 4,6 3,5

3 25,4 9,3 7,6 6,4 5,1 3,8

4 27,8 10,8 8,3 7,0 5,6 4,2

6 32,7 11,9 9,8 8,2 6,5 4,9

8 37,5 13,7 11,2 9,4 7,5 5,6

10 42,3 15,4 12,7 10,6 8,5 6,3

Állatállomány (szá./ha-ban) trágyatermelő egységenként (TE)

Állatfaj (szá.-ban kifejezve) TE/darab darab/TE

Tenyészbika (1,2) 0,8 1,25

Tehén (l) 0,7 1,5

2 évesnél idősebb szarvasmarha (l) 0,7 1,5

Szarvasmarha 1-2 éves (0,7) 0,5 2

Borjú (O-l éves) (0,3) 0,2 5

Juh, l évesnél idősebb (0,1) 0,07 15

Juh, l éves korig (0,05) 0,03 30

Kecske (0,08) 0,05 16

Hízósertés ( mindegyik l 00 kg) 0,14 6

Tenyészkoca 0,33 1 Tyúk 0,01 100

Jérce 0,0005 200

Hízott csirke 0,0003 300

Hízott kacsa 0,0006 150

Hízott pulyka 0,01 100

Megjegyzés: Az állatállomány a trágyaegység szerint alakítható ki. Egy trá­gyaegység 80 kg N-nek és 70 kg Pz05-nek felel meg.

71

Számosállatok száma, db

20

30

40 ,. 50

Az istállótrágya térszükséglete Trágyakazal építése

Fél év alatt Kazal A kazal magassága összegyűlő hosszúság, 2,5-3 m, szélessége

trágya, tonna m 3-4m

100 !5 Ilyen kazalból 2 fm 150 22 kb. 0,5 ha 200 30 trágyázásra

250 37 elegendő

Az új bioállattartási rendelettervezet kiemelten igyekszik az elő­írások értelmezésére. Ennek érdekében közzétették az irányadó számosállat (SZA) átszámítási együtthatókat (SZA= 500 kg élőtö­meg, amely egyenlő a nemzetközi "livestock unit" (LU), vagy az "animai unit" (AU) egységekkel), amelyek a következők:

Faj, korcsoport és hasznosítás l számosállattal

egyenértékű állatok száma

6 hónaposnál idősebb ló 1,0 Hizlalásra szánt borjú 0,4

Évesnél fiatalabb egyéb szarvasmarha 0,4 Egy és két év közötti bikaborjak 0,6

Egy és két év közötti üsző borjak 0,6

Két éves és annál öregebb bika 1,0 Tenyészüsző 0,8

Hízó üsző 0,8

Tejelő tehén 1,0

72

Faj, korcsoport és hasznosítás l számosállattal

egyenértékű állatok száma

Selejt tehén 1,0

Egyéb tehén 0,8

Tenyész anyanyúl 0,02

Anyajuh 0,15

Kecske 0,15

Malac 0,027

Tenyészkoca 0,5

Hízó sertés 0,3

Egyéb sertés 0,3

V á gó baromfi 0,007

Tojótyúk 0,0014

Egyéb baromfi 0,03

A trágyaterhelés szabályozása. A biogazdálkodásban az állatál­lománykoncentráció elsősorban a saját takarmánybázishoz és a kívá­natos trágyatermeléshez igazodik. Amennyiben a kérődző állatot tar­tó gazdaság kénytelen más, biogazdálkodást folytató üzemekből ta­karmányt vásárolni, akkor is legalább 50%-nak a saját gazdas~gból kell származnia. A baromfi, sertés és ló takarmányának - szükség esetén - l 00%-a vásárolható meg biogazdálkodást folytató üzemek~ ből (Biokultúra üzemek). Ebben az esetben a baromfi- vagy a sertés­tartás mértéke nem haladhatja meg az l TE/ha-t. Ügyelni kell a TE/ha határértékre. Ha pótlólagos takarmányvásárlásra van szükség, akkor szálastakarmányt fogyasztók esetében maximálisan l ,3 TE/ha gazda­sági terület (ez 2 sza./ha-nak felel meg), és baromfi és sertés esetében l ,O TE/ha gazdasági területre jutó állatállomány engedélyezhető.

73

A fenti korlátozások miatt a bioátállás során gyakran szükség van a nyugati országokban az állatállomány csökkentésére, ami sok gazdaság számára jelentős változtatásokat jelent a gazdaság szer­kezetét illetően. Az 1,0 TE/ha érték 6 hízósertés (100 kg-os) vagy l 00 tyúkot jelent hektáronként.

Ha 6 hízósertés takarmányát kizárólag a saját gazdaságban állít­ják elő, akkor ahhoz- gyenge-közepes takarmányértékesítés (1:4) és közepes gabona-terméshozam (2,5-3,0 t/ha) esetén- l ha ter­mőterület szükséges.

A jobb takarmányértékesítés és a nagyobb termések csökkentik a szükséges területet. Üzemgazdasági szempontból nézve, ennek következtében 6 hízósertés t kell összehasonlítani a növénytermesz­tésből, mégpedig l ha területről származó fedezeti hozzájárulássaL Gyakran előfordul, hogy a gazdaság súlypontja az átállás során át­helyeződik a gabonatermesztésről a zöldségtermelésre vagy köz­vetlen piaci értékesítéssel történő termelésre.

Takarmányok pótlólagos vásárlása mindig egyidejű tápanyagbevi­telt jelent a gazdaság körforgásába. Ennek bizonyos mértékig lehet kedvező hatása, de az állat és a környezet által elviselhető határt hamar el lehet érni. Ezzel a problémával kapcsolatos példák a következők:

• a tejelő tehenek ún. "trágyalékatarzisa", amely a túl bőséges káliumellátottság következménye és

• a levegő (mindenekelőtt NH3 miatti) és a talajvíz környezeti szennyeződése, mégpedig a vásárolt takarmányokon tartott nagy állatlétszámú vidékeken.

Fontos külön is megjegyezni, hogy azok a tápanyagok, melyek trágya formájában környezetünket terhelik, részben azokból a ta­karmányokból származnak, melyeket olyan országokban állítanak elő, ahol - legalábbis részben - hiányoznak az élelmiszertermelés­hez szükséges lehetőségek, ill. területek. A nagyarányú takarmány­vásárlás ezenkívül jelentős többletköltséggel jár.

74

A mai, általában szakosodott mezőgazdaságban az állattartó gazdaságok rendszerint nagy állatállományokkal dolgoznak, me­lyeket csak vásárolt takarmányokkal lehet fenntartani. A szálasta­karmányt fogyasztó állatoknak többnyire csak abrakot kell vásárol­ni, a sertés- és a baromfitartás sok gazdaságban kizárólag vásárolt takarmányra alapozott. Annak érdekében, hogy ezeknek a gazdasá­goknak mindezek ellenére bioátállási lehetőséget nyújtsanak, csak korlátozott mértékű takarmányvásárlást szabad engedélyezni.

Európában - az átalakulásban lévő kis- és középüzemek, no meg az átállással "küszködő" biogazdaságok nagyon-nagyon hiá­nyolják az elegendő és jól komposztáJt istállótrágyát( másrészt -főleg Nyugat-Európában- már az állateltartó képesség és a trágya­terhelés korlátozásáról, az új trágyaegység (TE) alkalmazásáról be­szélnek elsősorban. Bizony, igen eitérők a trágyatermelés-felhasz­nálás kérdésében az igények és a nézetek!

Csökkenő állomány, kevés trágya. A diagramm, a táblázatok 1931-től nyomon kísérik a hazai állatállománynak a felhasznált szerves trágya mennyiségének és a szervestrágyázott területnek -különösen az utóbbi évtizedben történt - erőteljes csökkenését.

Példáuli966-ban 15,4% volt a szervestrágyázott terület aránya, 1971-ben 13,6%, 1976-ban 9,5% és a negatív rekord 1980-ban kö­vetkezett be, amikor 6,9%-ra csökkent az arány. Azóta a helyzet ja­vult, de még mindig messze van a kívánatostóL Másik kedvezqtlen tendencia, hogy a terület csökkenése mellett növelték a hektáron­kénti mennyiséget, ami 28,4 tonnával kezdődött 1966-ban, és je~' lenleg 40 tonna felett van. ·

Érdekes, hogy az elméletileg keletkezhető 17-18 millió tonna szerves trágya helyett az országos nyilvántartásban - a KSH adata­iban- ennek kb. negyede, mintegy 4 millió tonna jelenik meg. V él­hetően ez a 4 millió tonna keletkezik a nyilvántartásra kötelezett gazdaságokban, a többi kisüzemekben.

75

866! L66l 966! ~661

17661 (661 Z66l !661 0661 ] 6861 ~ 886! ~

"' L86l <1.)

~ 9861 <1.)

N

"' ~861 .~o: «< <1.)

17861 > Ci ·Ul <1.)

(861 3:! 'o

Z861 "' o

1861 .!O 0861 ~ 6L61 ..()

·~ 8L61 ~

LL61 9L61 ~L- IL61

OL-9961 ~9-196!

09-1~61

Ot-1(6!

"" o "" o o N N

76

Év

1931-40 1951-60 1961-65 !966-70 1971-75

1976 1977 !978 !979 1980 !981 1982 1983 !984 1985 !986 1987 !988 !989 1990 !991 1992 !993 !994 !995 1996

Szervestrágyázás a harmincas évektől kezdődően Magyarországon 1966-ig

(KSH adatai alapján !976-tól)

Szervestrágyázott Felhasznált l ha

terület szerves trágya szervestrágyázott mennyisége területre jut

(hektár) (ezer tonna) (tonna)

22 400 21 200 20 600 22 200 14 800

444 OOO 15 900 35,8 412 OOO 15 OOO 36,4 383 OOO 14 OOO 36,5 414 OOO 15 500 37,4 336 OOO 12 300 36,6 458 OOO 17 600 38,4 391 OOO 14 800 37,8 428 OOO 16 800 39,2 347 OOO !3 300 38,3 368 OOO 14 600 39,7 410 OOO 16 500 40,2 305 OOO 12 200 40,0 311 568 12 747 40,9 304 172 12 453 40,9 297 026 12 030 40,5 211 824 7 955 37,5 191 200 7 175 37,5 !34 475 5 002 37,2 138 894 4 833 34,8 108 446 4 750 43,8 106 230 3 964 37,3

"

77

Év

!950

!955

'1960

1965

1970

1975

1980

1985

1986

!987

1988

1989

1990

1991

1992

1993

1994

1995

1996

1997

78

Az állatállomány változása 1950-től (A KSH adatai alapján

mindig a december 31-i állapot, ezer db)

Szarvas- Sertés Juh Ló marha

2018 4 782 990 690

2150 6 600 !690 721

1963 6 388 2 250 490

1919 6 590 2 460 307

1911 7311 2316 222

1904 6 953 203 9 156

1918 8 330 309 0 120

1766 8 280 2 465 98

1725 8 687 233 7 95

1664 8216 2 336 88

1690 8 327 2216 76

1598 7 660 206 9 74

1571 8000 1865 79 1420 5 993 1808 57

1159 5 364 1752 78 999 5001 1252 71

910 4 356 947 81

928 503 2 977 71

909 5 289 972 70

871 4931 858

Felnőtt

baromfi

18 181

23 536

26 844

29 209

35 097

38 667

42 764

38 376

37 !74

36 222

35 607

34 190

43 309

35 557

36 414

30 812

33 665

31 458

27 692

30 983

Állatállomány, szerves trágya, műtrágya-felhasználás változása (1983-, 1993-, 1997-ben a KSH adatai alapján)

Állatállomány (XII. 31.) 1983 1993 1997

Szarvasmarha (ezer db) 1982 999 871

Sertés (ezer db) 1586,4 252 285

Szerves trágya

Szervestrágyázott terület (ha) 428 506 134 475 106 230

Felhasznált szerves trágya (l OOO t) 16 808 5 002 3 964

Műtrágya

Felhasznált (1000 t) 1586,4 252 285

I ha mezögazdasági területre 241 34 46

jutott (kg)

Megjegyzés: Magyarország foldterületének művelési ágak szerinti megoszlása ( 1997) Mezögazdasági terület 6184 e ha 66,6% Termőterület 8617 e ha 86,4%

Baromfi esetében 0,007 számosállat szorzóval és számosálla­tonként l O t/év szerves trágyával számolva.

Trágyakezelési tanácsok. A nagyobb tömegű alomszalma használata nemcsak azért előnyös, mert ezzel jobban felfoghajó és hasznosítható a szilárd és híg ürülék, mert ezáltal értékesebb anyaggáválik trágyázás szempontjából a szalma is, de az sem le: het közömbös, hogy a bőségesebb szalmahasználat megakadályoz­za az ammónia, illetve egyéb anyagok istálló levegőjében történő keveredését és ezáltal az ott tartott állatok számára is kedvezőbb feltételek adódnak. Az egészségesebb tartási körülmény javítja az állatok termelését és takarmányhasznosítását A jól almozott istál­lókban kevesebb a légzőszervi és mozgásszervi megbetegedés is.

79

Magyarország évi potenciális szerves trágya termelése (Az ország 1997. december 31-i állapot szerinti állatállomány

alapján számolva, figyelembe véve az előző táblázatban foglalt adatokat és megjegyzést.)

Évi Szerves Állatfaj Darab ezer trágyatermelés trágya ezer

átlag (tonna) tonna

"Szarvasmarha 871 10,0 8 710

Se!1és 4 931 1,2 5 917

Juh 858 0,6 515

Ló 70 6,0 420

Felnőtt baromfi 30 981 2 169

Összesen: 17 731

Az istállótrágya kezelésével kapcsolatosan elvárható az a mini­mális gondosság hogy a szervestrágya-telepet ne tekintsék sze­métgyűjtő helynek. A szalmabála, drót- és műanyag zsineg, vala­mint mindenféle műanyag hulladék, valamint építési törmelék trá­gyában való jelenléte a rakodó- és kiszóró gépek munkáját nehe­zíti. Gyakran azok összetörését okozza tetemes költséget és kárt okozva.

A korábbi táblázatok adatai szabványszerűen vett minták, vala­mint analitikai vizsgálatok alapján kapott adatok értékeit mutatják. Megállapítható belőlük, hogy a szervestrágyaaz állatfajtól, tartási körűlménytől és a tárolás, kezelés körűlményeitől függően nagy tö­megű tápanyagot tartalmazhat. A baromfitrágyából egy 20 tonnás adag 7-800 kilogramm NPK-hatóanyagot visz a talajba jelentős mező- és mikroelem-tartalommal együtt. Eltérő arányokkal, de min­den állat jól kezelt szerves trágyája jelentős tápanyagot tartalmaz.

80

Célszerű lenne véget vetni annak a gyakorlatnak, hogy a szer­vestrágyázás 40 tonnánál kezdődik, mert egy ilyen adagú jól kezelt trágya 1200 kilogramm körüli NPK-t tartalmazhat és ez egyik-má­sik elemből- különösen egyébként is jól feltöltött talaj nál- az utá­na termelt növénynél fejlődési rendellenességet, zavarokat is okoz­hat. Ezért célszerű 20-30 tonnás adagok alkalmazása hektáronként és ezzel növeini a szervestrágyázott területet, gyorsítani a szerves­trágyázási forgót Ennek kettős haszna lesz. Egyrészt, az egyszerre kijuttatott tápanyag szolgálhat egy egészséges feltöltést, de nem okoz még túltrágyázást, másrészt nagyobb területen érvényesül az a talajélet-serkentő hatás, amit a szerves trágyában levő élő szerve­zetek, mikroorganizmusok elősegítenek

Ha helyesen kezelik az istállótrágyát, vagyis nyirkosan és tö­mötten tartják, az erjedési veszteségek sem számottevők. A régeb­bi gyakorlat szerint a kazal megbontását, a kihordást, teregetést és a lehetőleg azonnali elászántást a nyárutói, kora őszi hónapok­ra időzítették, elsősorban tavasziak (kukorica, burgonya, répa stb.) alá. Újabban más módszerek is terjednek. Német szakembe­rek például amellett kardoskodnak, hogy lazább talajon a trágyát még a tél előtt vékony rétegben a felszínen érdemes szétteríteni. Így a csapadék bemossa a tápanyagokat, a takarás pedig jótéko­nyan óvja a morzsalékos szerkezetet. Ehhez az eljáráshoz 8-l O tonna/hektár a javasolt adag. Ellenben az aláforgatáshoz, a köt~tt­ség fokától függően, 3-4 évenként 20-25 tonnalhektár szükséges. A bemunkálás mélysége nehéz agyagon lehet 25-30 centiméter,·' homokon ennél kevesebb. Sőt, az egészen laza termőréteget még sekélyebben szabad csak bolygatni. Ott nem árt, ha a félérett is­tállótrágyából a szenesedő szalmaszálak vége kikandikál. Na­gyon tevékeny ásványi talajtípuson a tavaszi aláforgatás sem kár­hoztatható - fóltéve, hogy tökéletesen érett, komposztáJt trágyát használnak.

81

1.2. Komposzt (istállótrágya, baromfitrágya, gilisztahumusz, gomba, fakéreg, növényi anyagok)

Iparszerű gazdálkodásból származó tilos

Nyersanyagismeret

A komposztálás során gyakorlatilag minden környezetünkben ke­letkező szerves hulladékot felhasználhatunk A jó minőségű végter­

' mék előállítása érdekében az érést meghatározó tulajdonságukat is­merni kell. Melyek ezek a jellemzők ?

Kémiai összetétel (szervesanyag-tartalom, CIN arány és a táp­anyagtartalom): A biológiai kezelés elsődleges feltétele a megfele­lő szervesanyag-tartalom. Ezt a szakirodalomban sok helyen izzí­tási veszteségként is jelölik, minimális értéke 30%. A kiindulási anyagok 30% alatti szervesanyag tartalom esetén nehezen kom­posztálhatók. Az érést meghatározó fontos kémiai jellemző a CIN arány. Az optimális 25-30:1, amit általában a nyersanyagok keve­résével lehet elérni.

Kevésbé fontos az egyéb növényi tápanyagtartalom (foszfor, ká­lium), mivel ezek általában az éréshez szükséges mennyiségben rendelkezésre állnak, és a felhasználás előtt hiányuk könnyen pó­tolható. Bizonyos nyersanyagok egy adott tápanyagból különösen sokat tartalmazhatnak, így ezek felhasználása javíthatja a komposzt minőségét. Például a borászatokban nagy mennyiségben keletkező szőlőtörköly gazdag foszforban és káliumban.

82

• A nyersanyagok komposztálhatósága. A hulladékokat alkotó szerves vegyületek különböző mértékben állnak ellen amik­robiális bontásnak, ezért az optimális lebontási ütem elérése érdekében nem elég a nyersanyagok keverésekor csak a CIN arányt figyelembe venni. Magas lignin tartalmú nyersanyag­okból (pl. fűrészpor) a szén lassan szabadul fel, ha ezekhez

Néhány nyersanyag kémiai összetétele

Nyers-Izzítás i

CIN N P 205 Kp Ca O MgO anyagok

veszte-(-) (%) (%) (%) (%) (%)

ség(%)

Kommunális szektor

Konyhai 20-80 12-20 0,6-2,2 0,3-1,5 0,4-1,8 0,5--4,8 0,5-2,1

hulladékok

Zöldhul-15-75 20-60 0,3-2 0,1-2,3 0,4-3,4 0,4-12 0,2-1,5

!adék

Istállótrágyák

Szarvas-20,3 20 0,6 0,4 0,7 0,6 0,2

marha

Ló 25,4 25 0,7 0,3 0,8 0,4 0,2

Juh 31,8 15-18 0,9 0,3 0,8 0,4 0,2

Sertés 18-25 14-18 0,8 0,9 0,5 0,8 0,3

Mezőgazdasági melléktermékek

Szalma 50-100 0,4 2,3 2,1 0,4 0,2

Répalevél 70 15 2,3 0,6 4,2 1,6 1,2

Friss 90-93 85-180 0,5-1,0 0,06 0,06 0,5-1 0,04-0,1

fakéreg

Fakéreg 60-85 100-300 0,2-0,6 0,1--0,2 0,3-1,5 0,4-1,3 0,1--0,2

mulcs

Szőlő-80,8 25-35 1,5-2,5 1,0-1,7 3,4-5,3 1,4-2,4 0,21

törköly

Gyümölcs-90-95 35 l, l 0,62 1,57 1,1 0,2

törköly

83

nyersanyagokhoz gyorsan bomló nitrogénforrást adunk, akkor ammónia formájában komoly nitrogénveszteség lép fel, amely a gazdasági káron túlmenően környezetszennyező is.

• A szerkezeti stabilitásnak a nyersanyagoknak azt a tulajdon­ságát nevezzük, hogy mennyire hajlamosak a tömörödésre, a keverés után milyen mértékben porózusak. Az érés során a rossz szerkezetű nyersanyagokból gyorsan elfogy az oxigén, kedvezőtlen anaerob folyamatok útját nyitva meg. A kom­posztálás során minimális porozitás 30 térfogat%, amit meg-

. felelő mennyiségű szerkezeti elem bekeverésével biztosítha­tunk. Ilyen jó szerkezetű nyersanyagok a zöldhulladékok, a szalma, a fanyesedék.

• A hulladékok nedvességtartalma. A nyersanyagok eltérő ned­vességtartalommal rendelkezhetnek. Nem jó sem a túl száraz, sem a túl nedves nyersanyag. A komposztáJási folyamat indu­lásához megfelelő nedvességtartalmat (40-60 tömeg%) a leg­egyszerűbben az anyagok keverésével állíthatjuk be.

• Előkezelés igény. A nyersanyagok egy része komposztálás előtt valamilyen előkezelést igényel. A leggyakrabban alkal­mazott előkezelések az őrlés, aprítás, préselés, homogenizálás esetleg az idegen anyagok eltávolítása.

• A nyersanyagok térfogattömege meghatározza az egész folya­matot. Ismeretében tudjuk méretezni a szállítókapacitást, a komposztálás területigényét Az érés során a maximális térfo­gattömeg 700 kg/m3. A nyersanyagok térfogattömege szoros összefüggést mutat azok nedvességtartalmával, illetve szerke­zetességével és a keletkezés körülményeiveL

A komposztálás során segédanyagokkal dolgozunk. A nyersanyagokhoz összekeverésükkor különböző adalékanya­

gok adhatók, amelyek befolyásolhatják a korhadás menetét, javít­hatják a komposzt minőségét.

84

Adalékanyagok lehetnek: • agyagőrlemények, • kőzetlisztek, • mész, • szaru-, vér-, csontlisztek

Mezőgazdasági hulladékok komposztálása

Istállótrágya A szerves trágya közvetlen felhasználása ellen a következő érvek szólnak:

• az istállótrágya főleg ha hosszabb ideig tároltuk, már részben rothadásból származó termék (a rothadó anyagok mindig prob­lémát okoznak a talajban);

• a növények gyökereit a rothadásból származó anyagok (pl. indol, szkatol, putreszcin stb.) mérgezik, és bomlásuk oxigént von el a gyökérzónából;

• a nagy tömegű friss szerves anyag mikrobiális bontása révén szintén keletkeznek gyökeret károsító vegyületek;

• a trágya tárolása közben a gyommagvak és a növénypatogén szervezetek nem pusztulnak el teljes mértékben;

• a rothadó trágya vonzza a különféle kártevőket (pl. kápos-zta, répa- és hagymalegyeket, drótférgeket stb.).

Nem mindegy, hogy hol történik a trágya átalakulása. Igaz, a ta­lajban is képes lebomlani, de itt a humuszképződés feltételei ellen­tétben a komposztprizmával csak rövid ideig adottak. A bomlás kö­vetkeztében a talajban a tápanyagok jelentős része könnyen oldha­tó formába kerűl és abban az esetben, ha a növények nem veszik fel azonnal, fennáll a kimosódás veszélye is.

85

A különböző szerves trágyák komposztálásakor sokféleképpen viselkedhetnek. Nagyon nagy különbségek lehetnek például a trá­gyák nedvességtartalma között.

Szarvasmarhatrágya. Általában trágyaszarvasokban tárolják a szabadban, rendszerint túl nedves. A prizma összeállításakor min­dig valamilyen száraz anyagot kell hozzákevemi. Erre a legalkal­masabbak a szalma, a fűrészpor, a kéreghulladék, a vékonyabb ágak és gallyak. Minél fásabb szerkezetű az anyag (minél maga­'sabb a széntartalma), annál inkább ügyelni kell arra, hogy nehogy túl tág legyen a kiindulási CIN arány. A szarvasmarhatrágya CIN aránya önmagában is jó a komposztáláshoz.

A gyakorlatban ezt úgy lehet megvalósítani, hogy a talajra helye­zünk a prizma teljes szélességében egy réteg kishálás szalmát (ter­mészetesen a zsinórokat gondosan eltávolítjuk), majd erre boritjuk rá a trágyát és a földet. Ezután a prizmát komposztforgatóval átfor­gatjuk, így alakítva ki a végleges profilt illetve a tökéletes keverést.

A komposztálás során problémákra alig kell számítani. Az első átforgatásra a második héten kerül sor, ekkor már érezhető a jelleg­zetes fűszeres szag, amely semmilyen más trágyáéval nem kever­hető össze. A komposztot összesen háromszor, esetleg négyszer kell átforgatni.

Mélyalmos tartásból származó trágya. Gyors felmelegedő ké­pessége miatt problémás anyagnak számít. A tiszta mélyalmos trá­gya l O% földdel keverve már a harmadik napon a 70 oc hőmérsék­letet is eléri! A hirtelen túlmelegedés miatt a prizmák önsterilizáló­dása léphet fel. Ennek kivédésére több lehetőség van.

Átforgatás: Ilyenkor a prizma hőmérséklete 15 °C-kal csökken, de a jó oxigénellátottság miatt a mikrobiális tevékenység még in­tenzívebbé válik, és a prizma gyorsan újra felmelegszik. Akár két­naponta is át kell forgatni a komposztot ahhoz, hogy a hőmérsékle­te ne emelkedjék 65 oc fölé.

86

Nagyobb mennyiségű fold hozzáadása: elég korlátozott lehető­ség, mert ez a komposzt minőségét rontja. A maximális földadag a tapasztalatok alapján 20% lehet.

Száraz összerakás: Az anyagnak olyan nedvesnek kell lennie, hogy a korhadás éppen beinduljon (kb. 35-40%). Egy hét eltelté­vel utána kelllocsolni (kb. 50 l/m3 vízzel), így nemcsak a hiányzó nedvességet pótoljuk, hanem egyben lehűlését is előidézzük

Más hideg anyaggal való keverés: Ha van rá lehetőség más tá­rolt anyaggal kell keverni a hevülékeny nyersanyagokat Erre al­kalmasak a régi, tárolt trágyák, a fűrészpor vagy a fakéreg. Az ösz­szekeveréskor azonban az optimális CIN arányt nem szabad figyel­men kívül hagyni.

Sertéstrágya. A szakirodalom gyakran mint hideg trágyát emle­geti. Ennek oka az, hogy nedvességtartalma magas, ezért nem meleg­szik fel olyan intenzíven mint a többi szerves trágya. Ha a nedvesség­tartalma megfelelő, akkor úgy viselkedik mint minden más trágya.

A komposztprizma összerakásakor a szarvasmarhatrágyánál le­írtak szerint kell eljárni. Az első átforgatásra már a l O nap után sor kerülhet. Jellegzetes szagát a második átforgatás után elveszíti. A komposztot legalább négyszer át kell forgatni.

Mélyalmos tartásból származó sertéstrágya: Az almozás során a nedvszívó-képesség fokozására fűrészport is szokás az alomhoz keverni. Az így kezelt trágyánál érdekes jelenség figyelhető J.Veg: A felrakás után a hőmérséklet gyorsan 60 °C-ra emelkedik, és ez négy héten keresztül nem is változik, még ha közben kétszer át is., forgatják. Az első átforgatásra az első héten, utána pedig kétheten­te van szükség. Az ötödik hatodik hétig intenzív ammóniaszag érezhető, ez agyagásványok hozzáadásával csökkenthető. Ezután ezek a prizmák is fokozatosan földszagúvá válnak.

Baromfitrágya mélyalmos tartásbóL Ez is hevülékeny anyag. Ajánlott a gyaluforgáccsal vagy szalmatörekkel való l: l arányú ke-

87

verése. A gyaluforgácsban széntartalma viszonylag nehezen mobi­lizálható ezért ilyenkor jelentős ammóniaveszteségre kell számíta­ni. A szalmatörek esetében jobb a helyzet, de ebben az esetben a prizma nagymértékben összeesik.

Átforgatásra hetente, illetve ha nem kevertünk semmit a trágyá­hoz kétnaponta van szükség. A komposztálás során 15-20% fold hozzáadása javasolt.

Lótrágya. Általában nagyon száraz, de a magas szalmatartalma jó szerkezetet biztosít. l O% folddel való keverés után a prizmákat csak be kell öntözni, és gond nélkül komposztálható. Meg kell azonban jegyezni, hogy a magas szalmatartalom miatt a beltartal­mi értéke alacsonyabb lesz mint a szarvasmarhatrágyából készült komposzté.

Trágyalé. Tárolása során tisztán rothadásan megy keresztül, ezért elhelyezése - főleg ha nagy mennyiségben fordul elő - sok gondot okoz.

Egyik lehetőség a kezelésére a prizmákban való komposztálás, mert így a tárolása nem okoz problémát és elhelyezése is könnyeb­bé válik.

Komposztálásakor megfelelő mennyiségű, jó nedvszívó képes­séggel rendelkező, tág CIN arányú száraz anyaggal kell keverni. Ezek a következők lehetnek:

• szalma; • fűrészpor; • faforgács; • száraz gallyakból készült apríték. Alkalmazhatunk bármely más- könnyen beszerezhető- jó szer­

kezetű, nedvszívó anyagot is. A trágyalé komposztálásakor talán a legkritikusabb a homogén

keverék létrehozása. Ezt legkönnyebben akkor érhetjük el, ha a nedvszívó anyagat vékony rétegben leterítjük, majd átitatjuk trá-

88

gyaléveL Amikor megfelelően átnedvesedett újabb réteget terítünk rá mindaddig, amíg a megfelelő prizmaméretet el nem érjük. Ami­kor kész a prizma a tetejére lehet helyezni a kb. l O% földet, amitől egy kissé összenyomódik, és megindul a korhadás. A prizmákat akár l 0-14 napig is lehet így előkorhasztani, és csak ezután kell először átforgatni. Ilyenkor már megfelelően homogén a halom. A termofil fázis csak az első átforgatás után kezdődik.

Szalma és széna. A szalmakomposztálás ellen sok érvet lehet felhozni. Ezek közül a leggyakoribb, hogy nincsen értelme a szal­mát lehordani a tábláról és azt komposztálni, hiszen az lebomlik a talajban is. Ez valóban így van. A bedolgozott szalmát a talaj mik­roorganizmusai általában két hónap alatt lebontják Sok talaj eseté­ben azonban a gyenge mikrobiális aktivitás vagy a csapadékhiány miatt ez nem következik be. Ha a talajban még az egy éves szalma maradványai is megtalálhatók, akkor további szármaradvány bedol­gozása csak bajok forrása lehet. Még egy további példa a komposz­tálás indokoltságára: egy hektár kukoricaszárból 20-30m3 hígtrá­gya felhasználásával mintegy 25 m3 komposzt készíthető, amely bőven elég egy hektár búza trágyázásához.

Tehát a szalmát akkor célszerű komposztálni, ha nem használjuk el állataink számára, és a talajban nem bomlik le gyorsan.

A szalma komposztálásakor figyelembe kell venni, hogy megle­hetősen tág CIN aránnyal rendelkező, tehát szénben dús és I}itro­génben szegény anyag, ezért a prizmába rakáskor nedves és nitro­génben dús anyagokkal kell keverni. Ilyen a fent említett trágyalé és hígtrágya, de szóba jöhet nedves istállótrágya vagy esetleg váro­si biohulladék is.

A komposztálást célszerű a tábla szélén elvégezni, de fokozott figyelmet kell a talajvíz-védelemre fordítani.

Kukoricaszár. Nagy mennyiségben ősszel áll rendelkezésre. A napjainkban újra megjelenő kisgazdaságok előszeretettel alkalmaz-

89

zák takarmányozásra. Ahol nincs állatállomány, és a talajban nem bomlik le kellő idő alatt, ott célszerű komposztálni. Az őszi időpont miatt azonban két megoldás lehetséges.

A komposztot még ősszel összerakjuk, és így megfelelő össze­tétel esetében a termofil fázis a tél beállta előtt bekövetkezik, az érési szakasz azonban csak tavasszal a fagy elmúltával kezdődik.

A komposztot csak tavasszal, márciusban állítjuk össze, így a komposztot még a kukorica vetése előtt ki tudjuk juttatni.

.. A kukoricaszárat rendfelszedővel gyűjtjük be, majd a komposz­tálás .helyén csíkokban el terítjük. Célszerű trágyalé, hígtrágya eset­leg egy kevés istállótrágya hozzáadása. Nem szabad elfeledkezni a földadalékról sem. Ősszel kezdett komposztálásnál még a tél előtt kétszer át kell forgatni. Tavasszal az érést egy vagy két átforgatás­sallehet serkenteni. Tavaszi összerakáskor a trágyalét, a trágyát és a földet február végén adjuk a szárhoz, az első átforgatásra pedig március elején van szükség.

Élelmiszeripari hulladékok komposztálása

Törkölyök. A Magyarországon legnagyobb mennyiségben kelet­kező szőlőtörköly tulajdonképpen a mezőgazdasági hulladékok kö­zé is sorolható.

A törkölyök a komposztáláshoz optimális CIN aránnyal rendel­keznek (25-30: l), ami azt jelenti, hogy nem szükséges a nitrogén pótlása. Ha komposztálásakor a szőlő szárát (csumáját) is hozzá keverjük akkor jól levegőző, szerkezetes anyagot kapunk.

A törköly magas cukortartalma miatt gyorsan felmelegszik és ha megfelelő a nedvességtartalma, akkor hamar korhadásnak indul. Jellegzetes a prizma külső 30 cm-es zónájában megfigyelhető "el­gombásodás". Az ekkor megjelenő penészgombák hasznosak, mert aktív cellulóz- és ligninbontók.

90

Az intenzív hőfejlődés miatt ezek a komposztok fokozott ned­vességellenőrzést igényelnek, előfordulhat a heti kétszeri öntözés is. A földadalék nem lehet több, mint l O%. Az összerakás után ál­talában kéthetente kell átforgatni a prizmát, mert ha ritkábban for­gatjuk az érési idő meghosszabbodik.

A törkölyből készült komposztok jó minőségűek, különösen la­za szerkezetűek, így a tőzeget helyettesíthetik. A növények egész­ségére a magból kioldódó anyagoknak köszönhetőennagyon jó ha­tást gyakorolnak.

A komposztok tápanyagszolgáltató képessége

A komposztokban a nitrogén 80-1 00%-a szerves kötésben található. A nitrogén mineralizáció nagyban meghatározza a trágyázó értékét.

A komposztok nitrogén mobilizáló vagy immobilizáló képessé­ge a bennük található könnyen lebontható szénforrásoktól és a CIN aránytól fUgg. 28 hetes üvegházi kísérletek során az istállótrágyá­ból készült komposzt nitrogén tartalmából 48%, törkölykomposzt esetében 13%, míg a fakéregkomposztból 6% mineralizálódott. Ál­talánosságban a komposztok nitrogéntartalmának 0--25%-át vehe­

tik fel a növények a trágyázás évében. A nitrogénszolgáltatás mér­

tékét több tényező befolyásolja. A komposzt tulajdonságain túl fon­tosak a termőhelyi adottságok; a klíma, a talajtulajdonságok a. ned­vességállapot és a termesztés körülményei pl. a talajművelés. A gazdálkodás során arra kell törekedni, hogy a komposzt felhaszná­lása összhangban legyen a termőhelyi adottságokkal, a vetésforgó­val és a zöldtrágyázássaL

A komposztok tápanyagszolgáltató képességét meghatározza a komposzt érettsége is. Általában megállapítható hogy a kevésbé érett komposztok több, könnyen oldható tápanyagat tartalmaznak, ezért trágyázó hatásuk jobb, bár a növény növekedését gátló hatá-

91

suk is nagyobb lehet. Az érett komposztok talajjavító hatása jobb. Mulcsozásra például a 3-4 hetes, az intenzív lebomlási szakaszon túljutott komposzt (II., III. érettségi fok) tökéletesen alkalmas, tehát, ha nincs szaghatása, felhasználható. A másik véglet, ha a komposz­tot palántanevelésre, vagy igényes kultúrák virágföldjében használ­juk fel. Ekkor a komposztnak teljesen kiérettnek, földszerűnek kell lennie (V érettségi fok), nehogy kiégést, vagy gyökérkárosodást okozzon. Tápanyag-utánpótlásra általában a IV vagy V érettségi fo­k:ot elért komposztok alkalmasak, hiszen trágyázó hatásuk kedvező, viszo9t már kellően stabil szerves anyagnak tekinthetők.

Makrotápanyagokkal a komposztok jól ellátottak. Az érés során a foszfor, a kálium, a magnézium, a kalcium és a mikroelemek fel­táródnak, a talajba kerülve a növények számára felvehetők.

A komposztok tápanyag-szolgáltató képessége az összes tápanyagtartalom százalékában

Komposzt Nm in P20s K20

Istállótrágyából 0-10+ 48-65+ 87-100 + (ló, marha)

Bio- és zöldhulladékok 0-9+ 38-50+ 74-95+

MgO

!2-30+

9-29+

Több tudományos közlernény is beszámol arról, hogy a kom­posztokkal a növények foszfor- és káliumellátása minden kiegészí­tés nélkül megoldható, illetve rendszeres használata következtében a talajok tápanyagtőkéje gazdagodik.

A komposzt felhasználásának hatása nemcsak a termés mennyi­ségében mutatkozik meg. Az ökológiai gazdálkodás minden irány­zata különös hangsúlyt fektet a termés különleges minőségére, amelynek mérhető paraméterei a beltartalmi mutatók. A rendszeres

92

komposzthasználat során a termés biológiai értéke nő. Szőlőkísér­letek során bebizonyították, hogy a must aroma- és színanyagok­ban gazdagabb a komposzttal kezelt területeken, a spenótban ma­gasabb C-vitamin-tartalmat, paradicsomnál kedvezőbb sav- és Cll­

kortartalmat mutattak ki. Manapság különösen a zöldségfélék ter­mesztése során fontos szempont a nitráttartalom csökkentése. A nö­vények nitráttartalmát sok tényező határozza meg, amelyet a gaz­dának nem áll módjában befolyásolni pl. az évjárat, a megvilágítás időtartalma, a hőmérséklet. A trágyázás hatását azonban nem lehet elvitatni. A legpontosabban meghatározott műtrágyaadaghoz ké­pest is a komposztfelhasználás jelentősen csökkenti a nitráttartal­mat Trágyázás i kísérletben a kontrollnak (l 00%) tekintett műtrá­gya kezeléshez képest a csontőrlemény esetén 65%-ra, komposzt­használatkor 35°/o-ra csökkent a nitráttartalom. A termésmennyisé­gekben azonban nem volt szignifikáns különbség.

A komposztok talajjavító tulajdonságát is figyelembe véve meg­állapítható, hogy sokoldalú hatásának köszönhetően a termés meny­nyiségét és minőségét hosszú távon kedvezően befolyásolja.

A komposztadag

Az adag meghatározása nehéz kérdés, mivel a komposztok sokol­dalú trágya és talajjavító szerek, hatásmechanizmusuk össz~tett. Azok szerint a kutatási adatok szerint, amelyek csak a trágyázó hatás elemzésén alapulnak l 0-30 t/ha adagot javasolnak Az adag megállapításakor nem veszik figyelembe a komposzt· talajjavító hatását. Az ökológiai gazdálkodásban felhasznált mennyiség ga­bonák esetén az előveteménytől és a fajtától ftiggőn hektáronként l 0-50m3. Nagy tápanyagigényű kapás kultúrák esetén (pl. kukori­ca, tök) az adag 25-50m3 között változik. A következő táblázatban a különböző szerzők által javasolt komposztadagokat tüntetjük fel.

93

Növény Adag Szerző

Gabona 10-15 t/ha Gottschali (!990)

20-50m3/ha Dunst (!991)

10-15 m3/ha Crepaz (!991)

Kukorica 10-25 t/ha Steinlechner és Katter (1991)

25-30m3/ha Crepaz (!991) y

30m3/ha Dunst (!991)

Repée 10-25 t/ha Steinlechner és Katter (!991)

25-30m3/ha Crepaz (!991)

Tök (olaj) 30m3/ha Duns t (!991)

Takarmányrépa 30 t/ha Gottschali (!990)

Burgonya 10-25 t/ha Gottschali (!990)

20m3/ha Crepaz (1991)

1.3. Guano

A guanó - vagy spanyolul huanó - tengeri halakkal élő madarak ürüléke, melyekhez különböző állati maradványok, csontok (csont­breccsa, bonebed), döglött madarak, tengeri állatok stb. kevered­tek. A madarak és emlős állatok ürülékéből álló, kőzetté vált fosz­szilis vagy szubfosszilis felhalmozódás telepeket alkot. Előfordulá­suk alapján a szárazföldi foszforitok közé tartoznak.

A guanó általában rendszerint világosabb vagy sötétebb barna port képez, amely nagyobb mennyiségben foszforsavas meszet és nitrogénvegyületeket tartalmaz. Ez teszi talajtrágyázásra különö­sen alkalmassá. A legnagyobb, l 0-15 m vastagságú, olykor több

94

százezer tonnát kitevő barna színű guanótelepeket az időszakosan száraz klímájú trópusi partok és szigetek madarai hozták és hoz­zák létre.

A friss madárürülék gyors lebomlása során annak eredetileg mintegy 22%-os nitrogén (N) tartalma a széntartalommal (C) együtt erősen lecsökken. Ugyanakkor a 4%-nyi P20 5-tartalma előbb 10-12%-ra emelkedik.

Megjegyezzük, hogy a halak, madarak, emlősök csontjai 18,0-18,5%-nyi faszfort (P) tartalmaznak és Ca(P04)z tartalmuk mint­egy 60%. Ezen állatok csontjai a guanótelepeken elhalva tovább növelik a telep foszfortartalmát

A guanó ásványtani összetétele igen bonyolult. Enyhén lebon­tott felhalmozódásai oldható ammónium és alkáli oxalátokon, szulfátokon és nitrátokon kívül Mg és NH4-foszfátok számos vál­tozatát tartalmazzák. Az idősebb guanó viszont már főleg Ca-fosz­fátokból áll.

A beszivárgó csapadékvíz a guanó foszfátjait a fekvő kőzet pó­rusaiba és üregeibe halmozza át, és itt azok fokozatosan kiszorítják a kőzet egyes alkotórészeit Hosszú idő alatt ily módon hatalmas kőzettömegek foszfátosodhatnak.

Kisebb (néhány száz vagy néhány ezer tonnányi) és jobbára már ki is termelt guanótelepekjöttek létre egyes mérsékelt és forró égö­vi barlangokban, denevérek és más emlősök vagy madarak üt:ülé­kéből. Csapadék hiányában ezek már nincsenek jelentősebb hatás­sal a fekvő kőzetekre, sőt a guanó foszfátosodása is csupán egyes· régi barlangokban vált csaknem teljessé. Magyarországon az agg­teleki Baradla, a miskolci Szeleta, a solymári Ördöglyuk kicsiny guanótelepeit már kitermel ték. A Piliscsaba-Klotildliget közelében lévő tágas barlangban denevérürülékből keletkezett kb. l méter vastag guanótelepet egy élelmes vállalkozó a századforduló kör­nyékén kibányászta.

95

Erdélyből csak a Hunyad megyei Csokiovina-barlang guanója érdemel említést.

Dr. Győrffy Sándor tapasztalata szerint kisebb mennyiségű gua­nónak tekinthető madárűrűlék található galambdúcokban, illetve olyan padlásokon, ahol sok galamb fészkel. Ezeket összegyűjtve kitűnő talajjavító anyaghoz juthatunk.

Az Egyenlítő környéki korallszigetek karbonátos közeteire tele­pülő guanó mennyisége a halevő madarak tömeges fészkelési lehe-

' tőségeitől fligg. Legkedvezőbbek azok a fátlan szigetek, amelyek köz:elében a tápanyagban gazdag hideg tengervíz feláramlása - a biológiai produktivitás megsokszorozódása mellett - viszonylag száraz klímát hozott létre.

A világ foszfortermelésének a zömét hosszú ideig a könnyen ki­termelhető guanótelepek fedezték ezért a legtöbb guanótelep már kimerűlt.

Trágyázó hatása. A könnyen hozzáférhető guanótelepek anya­gát a perui inkák már a XII. században trágyaként alkalmazták. Az inkák királyai szigorú rendeletekkel védelmezték a guanószigete­ket és halállal büntették azokat, akik a tengeri madarakat a költés idején háborgatták. Az egyes guanótelepeket az ország egyes részei között osztották fel.

Európába az első guanómintát Alexander Humbold a nagy ter­mészettudós hozta. Magyarországon 1880-tól használtak talajjaví­tásra Dél-Amerikából importált guanót.

A régi guanótelepek a századfordulóra nagyrészt kiürűltek. A újkeletű guanófelhalmozódást úgy segítették, hogy 4-5 évre kiter­melési tilalmat vezettek be, majd az ezalatt keletkezett guanót le­termelték.

A perui guanó rendkívül hatékony trágyázószer. A kalászos-, a gyö­kér-, a gumós és sok más növények a legtöbb talajban kitűnő hatású.

96

Ugyanúgy eredményes a gyümölcs- és szőlőtermesztésnél, ker­tészeti kultúráknál és dísznövényeknéL

Alkalmazása. A vetőszántás előtt célszerű elszómi és a szántás­sal földbe juttatni. Kiszórását célszerű trágyaszóró gépekkel végez­ni, mert kézzel szórva vérmérgezést okozhat.

Összetétele. A madártrágya összetétele nagyon eltérő nemcsak eredete, hanem keletkezési módja szerint is. Ameleg száraz éghaj­lat alatt keletkezett (ahol az ürűlékek gyorsan megszáradnak és az eső nem lúgozza ki) guanó foszforsavon kívül jelentős mennyisé­gű kálit és nitrogént is tartalmaz. A perui guanók átlagos összeté­tele: kb. 15% nedvességtartalom, 15-18% foszforsav, 10-12% mész, 7-8% nitrogén, 2-4% káli, ezen kívül nátron, magnézia, klór, kénsav, vasoxid és homok. Ezek természetes állapotban fel­használva is kitűnő hatást eredményeznek, ellentétben a meleg, nedves éghajlaton képződött guanókkaL A meleg, nedves, csapa­dékos éghajlat alatt keletkezett madártrágyák kevésbé értékesek, mert itt a szerves anyagok felbomlásakor keletkező ammóniák, valamint a könnyen oldható sók a tropikus esők által kilúgozód­nak, és a visszamaradó guanó már csak nehezen oldható ásványi anyagokból áll.

A guanó mint kitűnő foszfátszolgáltató természetes, a biogaz­dálkodásban is felhasználható trágyázó, talajjavító, talajregenerá­ló anyag hagyományosan szerepel a trágyázással, talajjavítá~sal foglalkozó szakkönyvekben, törvényekben, rendeletekben, ajánlá­sokban. Évtizedek óta átveszik az ajántását a korábbi anyagokból,' csak egy dolgot nem vesznek figyelembe. Magyarországon a gu­anó használatának nincs realitása. Ha ne adj lsten egy-egy bar­lang mélyén még található is guanó, az védett, kitermelni nem sza­bad. A déli féltekéről pedig madártrágyát legalább fél évszázada nem hoztunk be.

97

Magyarországon nincs engedéllyel rendelkező guanóterrnék forgalomban. Egyes műtrágya tápoldat, táprúd terrnékcsaládok al­kotói között szerepel guanó, ezek azonban nem engedélyezettek a hazai bioterrnesztésben.

1.4. Stillage (cefre) és stillage kivonat (kivéve ammónium stillage)

A cefre a sör- és szeszgyártásban az árpából, illetve más gabonából vagy burgonyából előállított sűrű lé. Cefrének nevezik a gyümölcs­félékből pálinkafőzés céljára összegyűjtött és kierjesztett anyagot is. A szőlőnél ezt törkölynek hívják. Ez utóbbi kettőt közvetlenül talajjavításra nem használják, de a kifőzött maradék komposztha keverve hasznosuL

A sörgyártás mellékterrnéke, cefréje ellenben kiváló talajjavító anyag, különösen talajtakarásra alkalmas. Jellegzetesen erős szaga a szabadban gyorsan megszűnik.

A gyárból közvetlenül, nedvesen kikerülö malátát vagy azon­nal a talajba dolgozzuk vagy a felszínen szétterítjük. Fiatal növé­nyek környékét ne mulcsozzuk vele, hogy a perzselődést elkerűl­jük. A maláta komposztálása lehetséges, de nem feltétlenül szük­séges. Szárított forrnában is ismert a nyugati országokban. Ebben az esetben inkább 2,5-3,5%-os nitrogéntartalmú trágyának te­kinthető.

Friss malátából négyzetméterenként 1-l ,5 kg-ot használjunk. A sörtörköly növeli a talaj szervesanyag-tartalmát, némi tápanyagot és nagyon sok nyomelemet tartalmaz (nitrogén 0,5%, foszfor 1-2%, kálium 0,5%).

98

2. Ipari, mezőgazdasági, élelmiszeripari melléktermékek

2.1. Állati eredetű termékek, melléktermékek

Vérliszt Levágás után elvéreztetett állatok véréből, bepárologtatás által készített, magas fehérje- (75,9%), nitrogén- (12-14%), némi foszfor- és káliumtartalmú, por alakú termék. Elsősorban állati ta­karmányliszt, de mint nagyon gyorsan ható nitrogéntrágya, különö­sen akut nitrogénhiány megszüntetésére alkalmas. Legkésőbb nyár végéig használjuk, mert később kimosódik a talajból. Korai fa­gyoktól veszélyeztetett területeken csupán nyár közepéig alkal­mazzuk, hogy a növények ne fejlesszenek laza szövetű, fagyérzé­keny hajtásokat.

Pataliszt, szaruliszt, szőr, szőrme, toll, szőrőrlemény, haj. A szaruanyag, a keratin a magasabb rendű állatok speciális szövete. Ebből áll az állatok körme, szarva, szőre, tolla. A szaroszövet úgy alakul ki, hogy a bőr hámszövet sejtjeiben szaruszemesék rakódnak le, a sejt idővel keratinná alakul, majd a sejt elhal, kiszárad. A sza­roszövet a bőr képződményeiben előforduló szövet.

Az EU biotörvényében a szaruanyagú talajjavító anyagok között a pataliszt, szarvliszt, toll, szőr ("chiquette") liszt szerepel. A gya­korlatban elsősorban a szarvasmarhák szarvának feldolgozása so­rán keletkezett szaruforgács, szaruliszt jöhet számításba, mint tápa--' nyagutánpótló anyag. (A szarv az emlősök "homlokfegyvere", dí­sze, me ly csontcsapból és tülökből áll. A szarv szövete, anyaga, szí­ne az állat fajtájától változó. Pl. a dél-amerikai ökörszarvak na­gyok, a csúcsukon egyharmadig fekete, tovább fehér színű, igen szilárd állományú, tiszta és áttetsző, míg az ír tulokszarvak világos színűek, feldolgozva áttetszők. A magyar ökörszarvak szürkék, zöl-

99

desek vagy feketések, fehér keverékkel. A bivalyszarvak kemé­nyebb összeállásúak, állományuk finomabb, színük sötétbarna vagy feketés, megcsiszolva fénylenek.)

A szarv felhasználása. A szarvat az ókori népek, így például a germánok, görögök és az ősmagyarok is ivóedényül használták, olajat, bort és más folyadékot is tartottak benne. Ismert a fúvós hangszerként történő alkalmazása. A legnevesebb magyar szarv­ereklyénk a Lehel kürtje, melyet legutóbb honfoglalásunk ll 00 év­·fordulóján a budapesti Hősök terén szólaltattak meg. Az ivópohár­ként, illetve kürtként használt szarvakat gyönyörű faragványok dí­szítették. Az ebből készült ivóedények elterjedését igazolja, hogy a későbbi korokban fémből, ónból készült ivóedények is gyakran mutattak szarv formát. A középkorban lámpásokban használták a szarut. (Üveglapok helyett keretbe foglalt, s vékonyra csiszolt sza­rulemezeket használtak.) Jelenleg a szarv hegyes csúcsát az eszter­gályosok, az üreges részét a fésűsök, csat- és emléktárgykészítők dolgozzák fel.

A biodinamikus gazdálkodásban tehénszarvakban készítik az 500-as és 501-es permetező preparátumokat (Az 500-as prepará­tum úgy készül, hogy a tehénszarvban szarvasmarha-trágyát érlel­nek, az 501-esnél kvarclisztet töltenek a szarvba, mely nem csak a Nap fényét, hanem a kozmosz egészének a hatását is közvetíti.)

Szaruforgács, szaruliszt. A szarv (pata, szőr, toll) feldolgo­zása után maradó hulladék, mely a talaj tápanyag utánpótlása­ként szolgálhat. A szarutörmelék a szerves alapanyagú, talajjaví­tó trágyázó szerek közé tartozik, lassan ható nitrogénutánpótló trágya, az ipari, mezőgazdasági, élelmiszeri melléktermékeken belül az állati termékek és melléktermékek csoportjába tartozik. Nyugat-Európában a szaruforgácsot csomagolás előtt 60°C-ra hevítik, így a gazdák nyugodtan használhatják. (A hőkezelés so­rán fertőtlenítik.)

100

Összetétele. A szaru természetes eredetéből adódóan szerves­anyag-tartalma 80-99%. A szaruforgács kitűnő nitrogénutánpótló anyag, N-tartalma 9-18%. Foszfortartalma (foszforsav) kevesebb (4-5%), mint a csontlisztének. Mésztartalma 6%, nyomelemekben szegény, kémhatása semleges.

Dr. Márai Géza a szaruliszt összetételét a következőkben adta meg:

Nedvességtartalom Nyers fehérje (keratin) Nyers zsír Hamutartalom Nitrogénmentes kivonható anyag

15% 78,8%

1,3% 0,8%

(cukor + keményítő) 4, l% Hatása, felhasználása. Minél apróbb, finomszemcséjű a sza­

ruforgács, annál gyorsabban hat. Ezért érdemes lisztté őrölni a szarut. A növények számára csak a baktériumok lebontó hatásá­ra válik felvehetővé, kb. a kiszórást követő két héttől kezdődő­en. A trágyahatása közepes. Az első évben a hatóanyagok 50%­a, a második évben a 30%-a, a harmadik évben 20%-a érvénye­sül. Hatása hasonló a csontlisztéhez, de lassúbb, mint a vérliszt­té. A finomra őrölt szarulisztet elsősorban a cserepes növények­nek adják, a darabosabb szaruforgácsot a keveréktrágyába, komposztha teszik. Öntözéssel és átforgatással elősegíthető a szaruanyag lebomlása.

Néhány forgalmazó: Szaruőrleményt a Biogazda Kft. forgalmaz szerves trágyaként,

melyet szarvasmarha-szarvból és sertéspapucsból állít elő. Javasia­tuk szerint felhasználható dísznövények földkeverékéhez l-4 kg/m3

mennyiségben adagolva. Szaruforgács-Cornusca-Fitt néven talajjavító és kondicionáló

szert a soproni FLORASCA Környezetgazdálkodási V állalat gyárt

101

szárított szarvasmarha szarv és sertéskörömből, míg a Budapesti Biogazda Kft. Szaru-őrlemény néven állít elő trágyát. Az őrle­mény felhasználható talajba, termesztő közegbe 1-3%-ban beke­verve, 3-4 évenként történő szervesanyag- és tápanyag-utánpót­lásra. A fenti két termék rendelkezik FVM forgalomba hozatali en­gedéllyel.

Szarulisztet készít Barta Zsolt hévízi szaru- és agancsfeldolgo­zó. A világosszürke színű, 14% nitrogént, 0,24% foszfort és 0,04% 'káliumot tartalmazó szarulisztet kis tételben értékesíti.

Magyarországon a hajnak tápanyag-utánpótlásként való haszno­sítása ismeretlen.

Csontliszt vagy dezselatinizált csontliszt, állati csontszén. A csont a (fogak mellett) az állati szövet egyik legkeményebb kép­ződménye, melynek fő tömegét a csontszövet adja.

A csontszövet a gerincesekben előforduló támasztószövet, me ly az állati és emberi szervezet egyik legkeményebb szövete. A csont­szövetnek két fajtája ismeretes: a főleg embrionális állapotban ki­fejlődött hálózatos és idősebb korban kialakult lemezes csont. A le­mezes csont két formája ismert: a tömött és a szivacsos csont.

Felhasználása igen széleskörű. Már az ősember fegyverként hasznosította. A csontból dísztárgyakat (pl. elefántcsont), gombo­kat, kisebb használati tárgyakat stb. készítenek. A vegyipar csont­zsírt (pl. szappangyártásra), csontolajat állít elő (pl. kenőolajnak), enyvet főz belőle. A csontszenet szintelenítésre használják.

A finomra őrölt csontliszt értékes szerves trágya. A gerinces ál­latok csontjaiból felhalmozódott üledékes kalciumfoszfátos kőzet kitűnő talajjavító anyag.

A talajok vegyszermentes (szintetikus anyagok, kemikáliák, mű­trágyák nélküli) foszforutánpótlása az egyik legnagyobb gondja a környezetkímélő, illetve bio (organikus) gazdálkodást végzők szá­mára. Amíg a kalcium, magnézium, kálium, nitrogén utánpótlására

102

számos környezetbarát alternatív anyag ismert (trágyák, komposz­tok, alginit, mészkő, dolomit, fahamu, kálikőzetek stb.), addig a foszforutánpótlásra csak igen korlátozott számban van lehetőség.

A Biokultúra Egyesület termesztési feltételrendszerében a fosz­for utánpótlására a csontlisztet, a guanót és a foszfortartalmú ásvá­nyi anyagokat (nyersfoszfátot) javasolja.

A csontliszt valamennyi foszfortrágyaféle közül a legrégibben használatos. Angliában próbálták ki. A csontok természetes álla­potukban trágyázásra alkalmatlanok, mert a bennük levő zsír el­korhadásukat gátolja, ez okból a csontokat zsírtalanítani kell, amit gyárakban gőz segítségével végeznek. Kicsiben a zsírtalaní­tás sosem tökéletes, és ezért nem célszerű a gazdaságban össze­gyülemlő csontokból csontlisztet készíteni. Az ilyen csontliszt hatása csekély.

A csontliszt gyári készítésénél a zsírtalanított csontlisztet enyvte­lenítik (dezselatinizálják), mert enélkül nem lehet megőrölni, ami pedig okvetlenül szükséges, mert minél finomabb a csontliszt, an­nál gyorsabb a hatása, amiért is a csontliszt értékét finomsága hatá­rozza meg. A csontliszt legbiztosabban hat a könnyebb talajokon, így a homokon és a homokos vályogon. Itt többet ér a szuperfosz­fátnál, melynek vízben könnyen oldódó foszforsava az altalajba mosódik, minthogy a laza talajok abszorbeáló képessége csekély. Középkötött és kötött talajokra ma már nem használnak csont~isz­tet. A csontlisztből egy katasztrális holdra 100-200 kg szükséges. Egyenletesen kell elszórni és azután alászántani vagy boronálni. A' komposztha keverve köbméterenként 2-4 kg szükséges.

A csont, illetve ennek természetes vagy mesterséges törmeléke, lisztje általánosan ismert a talajjavításban, különösen a biogazdál­kodásban, mint természetes talajjavító, talajregeneráló anyag, kü­lönösen a talaj foszfor-, illetve mészhiányának pótlására. Ismert az állatok takarmánykiegészítője is.

103

A talajjavítással foglalkozó könyvek - különösen az organikus termesztési módokkal foglalkozó kiadványok - a csontlisztet gya­korta említik. GeoffHamilton (1993) Az élet kertje c. könyvében a szerves trágyák között tárgyalja a csontlisztet "A csontliszt kedvelt foszfortartalmú trágya, a gyökerek növekedését segíti elő. Kezelet­len állapotban a lépfenét terjesztheti, ezért csak hőkezelt készít­ményt használjunk. Sok kertész kesztyűt húz, amikor a csontlisztet kiszórja." Összetételként a nitragént (3,5%) és a faszfort (22%)

'említi. A Kerekes József által előállított csontliszt a Fejér Megyei

Növényegészségügyi és Talajvédelmi Állomás Talajvédelmi Labo­ratóriumában elvégzett vizsgálat eredménye szerint a várakozásnak megfelelően foszforban igen gazdag (10,35%). A foszfor mellett jelentős a mész- (Ca= 0,66%) és magnézium-, valamint nátrium­tartalom is (0,35%).

A O, 15%-nyi káliumtartalom is értékelhető mennyiségben van jelen. A többi vizsgálati elem mennyisége tizedszázalék alatt ta­lálható. A toxikus nehézfémtartalom mennyisége messze a bányá­szott talajjavító anyagokra, valamint a szennyvíziszapokban meg­engedhető határérték alatt vannak. A csontliszt hatóanyagtartalom és oldhatósági vizsgálat eredményei (Fekete L. - Márai G. -Ravaszné Fekete I., 1976) szintén annak kedvező összetételét tá­masztják alá.

A hazai biogazdálkodók csontlisztet, csontőrleményt a gomb- és dísztárgykészítőktől szerezhetnek be. Engedélyezett, csonttartalmú termék a Biogazda Kft. által gyártott Zobiosi biotrágya termékcsa­ládban a Zobiosi Super A, B, S (szilárd forma) és a Zobiosi Sol A, B, (folyékony forma) keratin és a vivőanyag különböző összetéte­Jű és halmazállapotú keverékei között a csont is szerepel.

Tamás Enikő a Biokertészek könyvében (Agricola Kiadó, 1992) a csontlisztet a komposztálás kiegészítő anyagaként említi.

104

Csontliszt hatóanyagtartalma és oldhatósága

Hatóanyag o/o

Szárazanyag 98,07

Hamu 85,38

Nyersfehérje 5,97

Nyerszsír 1,86

Kalcium (Ca) 30,99

Foszfor (P) 14,16

Kalcium-foszfor arány (Ca/P) 2,19

Foszfor oldhatósága

vízben -

citrátban 81,00

citromsavban 79,87

A csontszén nagy adszorbeáló képességű, por alakú szén. Zsírtalanított csontok levegő kizárásával történő hevítésével állít­ják elő. A csontszén csak kb. 4% szenet tartalmaz, fő tömege kal­cium-foszfátból áll. Adszorbeáló hatásamiatt színtelenítésre, szag­talanításra és gyógyszerként használják. Az ásványi alkatrészek só­sav általi részbeni kioldása után fekete festék készíthető belőle.

Ha a csontszövetet óvatosan hevítik, a szerves részek elégnek (kalcinált csont) és a visszamaradt szervetlen rész, mely főleg kar: eiuru-foszfátból és karbonátból áll, merevvé, morzsolhatóvá válik. A csontszövet ásványi alkatrészeinek mennyisége általában 70%, az életkorral nő.

Ha a csontszövetet híg savakba (pl. salétromsav, sósav) tesszük, és belőle a meszet kioldjuk (dekalcinált csont), merevségének és szilárdságának egy részét elveszti.

105

Ha a csontszövetet főzzük, enyv marad vissza, amely főleg az enyvadó (kollagén) rostokból (kb. 25%) származik.

Ajövőbenfontos lenne az országban képződő több tízezer tonna csont mezőgazdasági hasznosítása.

A halak, madarak, emlősök csontjai 18,0-18,5% foszfort tartal­maznak. Ugyanakkor a gerincesek fogainak trikalciumfoszfát-tar­talma [CaiP04)z] 90% (Balogh K.: Szedimentológiai III. Akadé­miai Kiadó).

A csont-, vér- és szaruliszt keverhető egymással. Így komplex szerves trágya készíthető, melyben a három legfontosabb alaptáp­anyag (NPK) mellett egy sereg nyomelem megtalálható. A helyes keverési arányt nem egyszerű eltalálni.

Halliszt. Halfeldolgozás során halak visszamaradt részéből, néha egész halakból is készül, megszárított és porrá őrölt termék. (Hal­szerves trágya még a halguanó, illetve heringguanó.) Igen hasznos trágyaféleség, nitrogént (kb. 9%) és foszfort (kb. 2,5%) tartalmaz.

Magyarországon mint talajjavító anyag nincs forgalomban sem önállóan, sem foldkeverékben adalékként Baromfitápként ismert. Komposztkiegészítőként javasoljuk köbméterenként 1-2 kg meny­nyiségben.

Húsliszt. Vágóhídi hulladékból, de néha frissen vágott egészsé­ges állatok húsából (izomzatából) szárítással, őrléssei készített, magas proteintartalmú erőtakarmány. Mint szervestrágyázó szer, magas nitrogéntartalmú. Komposztha kiegészítőként ajánlott.

Gyapjú. A törött gyapjúszálakból álló anyag a textilipar mellék­terméke, s a gyapjút feldolgozó vidékeken vásárolható. Jó talajjaví­tó anyag. Adalékok nélkül ősszel, nedvesen ássuk a talajba, vagy ke­verjük a komposztba. A felhasználás mennyisége: 0,25--0,50 kg/m2

talajba, illetve 1-2 kg/m3 komposztha keverve. Tejipari termékek. Tejfeldolgozás melléktermékei- savó, író stb.­

trágyába, komposztha juttatva hasznosíthaták tápanyagutánpótlásra.

106

2.2. Növényi eredetű termékek és melléktermékek

A növényi termékek mezőgazdasági feldolgozása során mellékter­mékként számos olyan anyag keletkezik, mely visszaforgatva a ta­lajba, annak tápanyag-utánpótlására használható. Magyarországon ilyen, évi 60-80 ezer m3 mennyiségben keletkező anyag a lizin­gyártás mellékterméke, a Biofert. A lizingyártás során cukorgyári melaszból a lizin mellett nagy mennyiségű melléktermék keletke­zik. Ez jellegzetes, melaszra emlékeztető szagú, ülepedésre enyhén hajlamos, 38-42% szárazanyag-tartalmú folyadék. Összetételénél fogva- bizonyos előkezelés, stabilizálás után- alkalmas tápanyag­visszapótlásra. A benne található természetes eredetű elemek, ve­gyületek- foszfor, kalcium, kálium, a 6-8%-nyi nitrogéntartalom, valamint mikroelemek, aminosavak, vitaminok- kedvezően befo­lyásolhatják a növények fejlödését.

A Biofert természetes alapanyagú, a növénytermesztés bármely területén talaj- és levéltrágyaként egyaránt alkalmazható tápoldat. Biztosítja a növények optimális nitrogénellátásamellett a fejlődés­hez szükséges mikroelemeket és biológiailag aktív anyagokat. Al­kalmazása talajtrágyaként 100m2-re 2-5 liter, 100 liter vízben hí­gítva. Levéltrágyaként 0,5-2,0 liter/100 m2, ugyancsak 100 liter vízben hígítva. A Biofert felitatható nagy nedvszívó anyagokkal (perlit, tőzeg, alginit), így fóldkeverékek állíthatók elő. Ilyen pl. az Erdüng nevű fóldkeverék. A kísérletek során különösen kedvező eredményt értek el Biofert és alginit társításakor. A Gödöllői Agrár~ tudományi Egyetem kompolti kutatóintézetében végzett kísérlet eredménye szerint az alginittel való együttes alkalmazás lehetősé­get ad a savanyú kémhatás ellensúlyozására.

A vinasz a szeszgyártás során keletkezett melléktermék, mely a talajerő-gazdálkodásban a tavaszi vegetációban serkenti a talaj ún. mikrobiológiai életét, pótolja a nitrogént, nyári szárazságban a vi-

107

..._ :§; Termés

%

145

140

135

130

125

120

115

110

105

l.ll ..,

"' l.ll

"' o. ·<t: ...l ~ E- o

100 ;g o ~ K :::E~~

100

AL GIN IT

Kísérletet végző: Kapros Judit, ELIT Kft. 145 Kísérlet helye: Hatvan, Nagygombos r-:= Ismétlések száma: 4 Alginit: gércei t19 Riolittufa: bodrogkeresztúri Felső érték: szárazanyag súly Alsó érték: zöldsúly Arány: 10 kg talaj + l kg keverék

12' m f'.=

!!b

r--

lill ~107

l.ll

2

"' '""'f-0-"-'

"' l.ll

öl o. ·<t: g: ~ ·<t: ...l ~ E- -J l.ll E- o l.ll fff (/]

ri (/] o ;:J o E-;:J E-

:::E ~ ~ :::E ~ ~ BIOFERT + RIOLITTUFA BIOFERT + ALGINIT

Termés %

145

140

135

130

125

120

115

110

105

100

J. ábra. BIOFERT-földkeverékkel végzett tenyészedényes kísérletek eredményei

....... ~

Termés %

145

140

135

130

125

120

115

liO

105

100

ALGINIT

Kísérletet végző: Kapros Judit, ELIT Kft. J<...Isener ne1ye: rtatvan, Nagygomoos Terület: l m2

Dózis: 4 kg/m2

Ismétlések száma: 4 Alginit: gércei Riolittufa: bodrogkeresztúri Felső érték: szárazanyag súly Alsó érték: zöldsúly

!45

I:.Ll 2 I:.Ll o.. ...l o o ~

Termés %

145

140

135

130

125

120 116

115

110

:".: 105

I:.Ll E-I:.Ll 100 ..:-:

BIOFERT + RIOLITTUFA BIOFERT + ALGINIT

4. ábra. BIO~ERT- földkeverékkel végzett mikroparceállás kísérletek eredményei

zet jól megköti. A szilárd halmazállapotú vinasz jelentős mennyi­ségű, kb. 1,5% nitragént és kb. 4,0% K20-ot tartalmaz. A folyé­kony vinasz ezen értékei kb. 0,3%, illetve 0,9%. A vinaszban lévő hatóanyagok a növények számára jól felvehetők, hatékonyságuk nem sokkal maradt el a műtrágyák hatóanyagaitóL

A kísérletekben a szilárd vinaszt 375 kg/ha, vagy a folyékonyt 22,5 t/ha, illetve ezek2-3--4-szeres dózisát alkalmazva a kijuttatott adagok nagyságának arányában növelte az angolperje termését. A t'inasz alkalmazásakor nem tapasztaltak titotoxikus hatást.

A.melasz a répacukor gyártásánál visszamaradó barnásfekete szí­nű, igen sűrű cukoroldat Főleg szeszgyártásra és takarmányozási cél­ra használják. Tápanyag-utánpótlásra történő alkalmazásakor célszerű felitatni (alginitben, tőzegben, vagy perlitben), valamint komposztálni.

A maláta. A sörgyártás mellékterméke. A maláta az árpa mester­séges csíráztatása útján nyert termék. Tápanyagpótlásra a melasz­hoz hasonlóan komposztálás után célszerű felhasználni.

2.3. Tengeri alga (hínár) és algakészítmények

Az algákat nem csak a táplálkozásban hasznosítják, de élelmiszer­termelésben, a mezőgazdaságban is jelentős szerepe van.

A világon sokfelé a tengerpart lakói évszázadok óta nagyra be­csülik és talajjavításra használják a különböző algák (moszatok, hí­nár) tápanyagkészleteit Az algák jelentős mértékben tartalmaznak káliumot (1%), némi faszfort (0,1%) és nitragént (0,3%). Nagyon értékes a gazdag mikroelem- és magnéziumtartalmuk is. Egyes mészalgák (Lithothamnium calcareum) mésztartalma 30-35%.

Nyugat-Európában két algacsoportból készült terméket forgal­maznak Ezek: az algamész, valamint a szárított zöld- és barna­moszatokból készült folyékony és szilárd termékek.

110

Franciaországban Bretagne környékén a tenger fenekére lerakó­dott, elpusztult zátonyképző korallalgákból gyors hatású meszező és talajjavító szert állítanak elő, mely a kalciumon kívül viszonylag sok magnéziumot, kovasavat és számos nyomelemet, többek kö­zött mangánt, bórt, rezet tartalmaz. Igen porózus szerkezete miatt nagy felületen érintkezik a talajjal, és ezért gyorsabb hatású a ha­gyományos meszezésnél.

Az algamésszel igen kedvező eredményeket értek el. Szokásos adagja évi 400-600 kg/ha. Hatására általában 10-15%-kal nőtt a termés mennyisége. A kísérletek során azt tapasztalták, hogy a cu­korrépa cukortartalma megnőtt és más esetekben is észleltek a ke­zelt növényeknél minőségi javulást.

A talajt aktiváini képes tengeri barna- és kovamaszatkészít­ményeket-kereskedelmi néven "Algifer"-t és "Algan "-t- levél­trágyázásra használják, mert erősítik a növény ellenálló képességét.

A friss zöld és barna algák sok magnéziumot, kalciumot, ként, nátriumot, klórt, nyomelemeket, növekedési hormonokat és vita­minokat tartalmaznak. Aszert lombtrágyázásra használják. Szoká­sos adagja 3 liter/hektár, 1000 l vízben hígítva. A kezelést a te­nyészidő alatt 2-3-szor kell elvégezni. Hatására a levelek klorofill­tartalma nő, az érés korábbi és egyenletesebb. A betegségek előfor­dulása ritkább, a terméstöbblet pedig 15-45% között ingadozik.

A tengerpart közelében a hullámoktól partra sodort hínár-, alga­és maszattömeget értékes talajjavító anyagként használják. Éz az anyag sok fontos nyomelemet tartalmaz, valamint az évszaktól függő mértékben változó mennyiségű ásványi anyagot, különösen kálium ot.

A tengeri moszatok, algák kiváló talajjavító anyagok, algaré­szecskéik a talajszemesék összetapasztása által hozzájárulnak a jó talajszerkezet kialakulásához. A tengerimoszat- és algakészítmé­nyek nyomelemekben is rendkívül gazdagok.

lll

Az újabb kutatási eredmények kimutatták, hogy a tengeri mo­szatok növekedést serkentő hormonokat tartalmaznak, melyet még a levélen keresztül is felvesz a növény, s ezek a hormonok a növe­kedésen túl a növény ellenálló képességét is kedvezően befolyásol­ják. A tengeri moszatok a talajban több növényi tápanyag felvétel­ét teszik lehetövé. Ezen felül megkötik az egyes talajrészecskéket, javítják a termőföld szerkezetét.

A komposztá/t maszat- és algatömeg a legkedvezőbb hatású, de gyors bomlása miatt sok kertész inkább frissen a talajba dolgozza. A benne található algasav elősegíti a hasznos komposztáló baktéri­umok szaporodását, így a komposzt érését is gyorsítja. A felhasz­nálás mennyisége: 1-1,5 kg/m2.

Az algaliszt Az algákat megszáritva, őrölve algalisztet nyerünk. A vér-, hal- és csontliszt, illetve a szaru-, vér- és csontliszt helyett hasz­nálható szervestrágya-készítmény. Az algaliszt tápanyagösszetétele még kiegyenlítettebb, a tápanyagokat pedig lassan oldódó formában tartalmazza. Az algaliszt 2,8% nitrogént, 2,3% káliumot, 0,2% fosz­fort és 60-70 különböző elemet tartalmaz, beleértve valamennyi esz­szenciális nyomelemet is. Magas ára miatt általában komposztstarter­ként használják a nyomelemszükséglet kielégítésére, de vetés előtt a talajba keverve is jól hasznosuL Az algalisztet minden időszakban al­kalmazhatjuk. Melegebb talajokban a baktériumok gyorsabban feltár­ják, a növények számára könnyebben felvehetövé válik.

Az algakészítmények folyékony formában algatrágyaként is is­mertek. A nyugat-európai biokereskedelemben a folyékony algaké­szítmények egész sora beszerezhető. Nitrogénen, foszforon és ká­liumon kívül minden nyomelemet tartalmaznak, továbbá a citokonin nevű növekedési hormont, amely elősegíti a fotoszinté­zist és a fehérjeképzést a növényeknéL Különösen alkalmas hiány­tünetek gyors felszámolására. A folyékony algakészítmények bizo­nyos fokig gombás megbetegedések és fagykárok ellen is védenek.

112

Magyarországon néhány évvel ezelőtt indult meg a mesterséges algatenyésztés és a termelt alga, moszat mezőgazdasági hasznosí­tása. A jelenkori algahasznosításnál nagyobb jelentőségű a külön­leges összetételű és hatású fosszilis krátertavi zöldalga, az alginit talajjavító anyagként történő hasznosítása.

B/O PLASMA. A Varipiast Kft. által gyártott algatrágyát megfe­lelően kiválasztott algák (pl. Chlorella) tenyészetéből állítják elő. A tenyésztéshez csak természetes anyagokat, szarulisztet, csontlisz­tet, szőrlisztet, szójalisztet, almalisztet és riolittufát használnak fel. Ezeknek a tápanyagoknak a beltartalmi és toxikológiai vizsgálatát rendszeresen végzik.

A Bioplasmát úgy állítják elő, hogy a tápanyaggal feldúsított al­gás szuszpenziót fénnyel megvilágított fotóbioreaktorban cirkulál­tatják, levegővel, szükség esetén széndioxiddal (az alga növény, széndioxidot használnak fel a szaporodásukhoz) dúsítják, így a szerves és szervetlen tápanyagokat a növények számára könnyen felvehető anyagokra bontják le, miközben az algák a rendszerben kialakult kedvező körülmények között elszaporodnak ..

A fotobiofermentáció végén új kémiai szerkezettel rendelkező alga-szuszpenziós rendszer keletkezik. A folyamatban szintetikus kemikália nem vesz részt, így megfelel az ökológiai gazdálkodás feltételeinek A Bioplasma szuszpenzió oldatos fázisa növények számára kedvező szerkezetű, könnyen felvehető makroe~em

(NPK), mikroelem (Fe, Mg, Mn, B, Zn. Mo, Cu, V, Se) tartalmú molekulák alkotják. A szuszpenzió szilárd fázisát az algák képezik. · Az algák a növény fejlődését serkentő természetes bioregulá­torokat (auxinok, citokinint), valamint A, Bp B2, B6, C, D, E vita­minokat, tizenhatféle aminosavat és nyomelemeket tartalmaznak.

A Bioplasmával végzett kísérletek (Terhe L !995) alátámasz­tották, hogy a Bioplasmával kezelt növények a ma ismert legjobb műtrágyákkal- a kísérletben Volldüngerrel- a legrosszabb eset-

ll 3

ben is azonos terméseredményeket adnak. "A Bioplasma-készít­mény kedvező hatása elsősorban a nehezebben csírázó, apró magvú zöldségfajoknál és gyenge szerkezetű talajok esetében mutatkozott meg. Nagyobb adagú indító tápoldatozás egyaránt kedvezően hatott a gyökér és a lombképződésre. A készítmény használata során káros mellékhatásokat nem tapasztaltunk ... kedvező töménységnek a 0,2, illetve 0,3%-os koncentrációjú ol­dat bizonyult."

A szakvélemény szerint "az Egyetemen (KÉE) lefolytatott mérések alátámasztották a feltalálók által közel másfél évtizede folytatott termesztési kísérletek adatait és egyértelműen bizo­nyították, hogy a Bioplasma alkalmas a mai terméshozamokkal azonos hozamú vegyszermentes mezőgazdasági termelés meg­honosítására."

Felhasználható: gabonafélék öntözésére 3000-5000 l/ha meny­nyiségben, maximum 2,5%-os töménységben, vetés után egy héttel kezdve 2-3 alkalommal.

Zöldségtermesztésben: palántanevelésben tápoldatozásra, O, 12-0,17 11m2 mennyiségben, maximum 2,5%-os töménységben, 3-4 héten keresztül hetente egy alkalommal. Szabadföldi termesztés­ben tápoldatozásra O, 15-0,25 11m2 mennyiségben maximum 5%-os töménységben, 3-4 héten keresztül hetente egy alkalommal.

Gyümölcsösökben: csepegtető öntözésre 3000 l/ha mennyiség­ben maximum 3,3%-os töménységben, levéltrágyázásra 3000 l/ha mennyiségben maximum l ,6%-os töménységben.

Szőlőben: 5000 l/ha mennyiségben, maximum 2,5%-os tömény­ségben havonta egyszer, maximum 3 alkalommal.

Dísznövénytermesztésben: 0,12-0,24 l/m2 mennyiségben, ma­ximum 2,5%-os töménységben a tenyészidőszak folyamán az első két hónapban kéthetente, majd havonta.

114

2.4. Fűrészpor, faforgács (kivágás után vegyileg nem kezelt fából)

A fűrészpor, faforgács, fakéreg és fahulladék- az utóbbiak apró da­rabokra összevágva vagy szeeskázva - komposztálásra vagy mul­csozásra alkalmas.

A kéregrnu/cs kitűnő talajtakaró, elsősorban a savanyú talajt kedve­lő növények számára. Alacsony a pH-értéke és tápanyagot sem tartal­maz. Ha a kéreghulladékot beforgatjuk a talajba, lassacskán elkorhad, gondoskodni kell a nitrogénutánpótlásról, máskülönben az átalakulási folyamatok során hiányjelenségek jelentkezhetnek. A fenyőkéreg ta­lajba dolgozva még jelentősebb nitrogénhiányt okozhat. A kéregmulcs segít megtartani a talaj nedvességét, akadályozza a gyomok kifejlődé­sét, lazítja a talajt és változást indít meg a savas kémhatás irányában.

A kéregkomposzt nitrogénnel dúsított komposztáJt fakéregből, ké­regforgácsból áll. A nagyobb halmokban lezajló bomlási folyamatok során egy sereg káros anyag is felszabadul. Ilyenek a csersavak, gyan­ták, fenolok és mások. A kéreghumusz pH-értéke enyhén savas. Igen magas szervesanyag-tartalma okán hasznos talajjavítónak számít.

Fűrészport komposztálva vegyűk figyelembe, hogy a szén: nit­rogén (CIN) arány igen tág, 500 körüli, így a kedvező komposztá­Jási folyamat eléréséhez nitrogénben gazdag zöld biomassza ada­golása szükséges.

Magyarországon a fafeJdolgozáskor keletkező technológiai fa- .. hulladék komposztálásával készül a "biogazdálkodáshoz is aján­lott" minősítésű Terravita-M humusztrágya. A mohácsi farostle­mezgyár által forgalmazott komposzt hatásában a hagyományos szerves trágyák harmincszorosával ér fel. Magas humusztartalmú, használatával teljes egészében kiváltható a műtrágya. Felhasznál­ható talajjavításra kertészetben, fa- és szőlőtelepítésnél, illetve ül­tetvényben, fólia alatti hajtatásban.

115

2.5. Fahamu (kivágás után vegyileg nem kezelt fából)

A fahamu ősidők óta használt növényi trágya. Kimondottan gazdag káliumban (6-10%), de még a foszfortartalma is jelentős (2-4%). A makroelemek mellett a mésztartalma is tekintélyes (30-35%), valamint gazdag mikroelemekben. A fahamu akadályozza a gom­bafertőzést és a rothadást.

Azok a zöldségek, amelyek káliumigényesek-például a sárga­répa és zeller - előnyösen trágyázhatók fahamuval. A fahamut vé­konyan a vetőbarázdákba, illetve az ültetőgödörbe kell szómi. A vi­rágok közül a rózsa kifejezetten kedveli a fahamut. A fatüzelésű kályhákból kikerűlő hamut mindig a komposztra vigyük. A vegyes - szén-fa- tüzelésű kályhák hamujaa biogazdálkodásban nem en­gedélyezett, mivel a szénsalak használata tilos.

A fahamu igen jó káliumtartalmú kiegészítő trágya a legtöbb káliumban szegény állati eredetű trágya (szaru-, csont-, hal-, vér­liszt) mellé.

2.6. Olajos maghéjak hamuja

Az olajos magok, napraforgó, tök feldolgozása során nagy mennyi­ségű héj keletkezik. Ezek tápanyag-utánpótlás céljára történő fel­használása egyrészt komposztálás után, másrészt elégetésük után hamujuk formájában lehetséges.

Az olajos maghéjak hamuját elsősorban káliumutánpótlásra le­het felhasználni. Fontos, hogy a hamut ne kezeljük, mert a biogaz­

dálkodásban csak így használható fel. Ha már feldolgozzák hamu­zsímak, a kémiai eljárás során olyan anyagok maradhatnak vissza, melyek az ökológiai gazdálkodásban tiltottak A hamu kitűnő

116

komposztadalék. Az olajos maghéjak hamujának trágyázás célú felhasználásakor a szaktanácsadó, az ellenőrző szervezet vélemé­nyét kérjük ki.

A napraforgóhéj hamujának hatásáról a Nyíregyházi Mezőgaz­dasági Szakközépiskola szerzett tapasztalatokat, ahol almaültet­vényben használták

Veisz János tanár szerint különösen az egészen savanyú talajok­ra volt jó hatással, me ly a 19%-nyi mésztartalmával magyarázható. Az elemzési adatok szerint a napraforgóhéj hamu szélsőségesen lú­gos kémhatású, összes sótartalma kevesebb, mint 2%.

A makrotápanyagok közül a káliumtartalom igen jelentős, (22%), de a foszfortőke is 4% feletti. Ehhez még 16% körüli kal­ciumtartalom párosul. Az összetételből látható, hogy a naprafor­gómaghéj hamuja töményen nem használható fel, környezet­szennyező.

A nyíregyházi szakiskolában szerzett tapasztalatok alapján a Veisz János által javasolt dózis évente 4-5 tonna hektáronként. Ko­vács Imre a gyümölcsösben hóra kiszórva javasolja. (Ekkor az ösz­szetételből eredő kedvezőtlen hatások tompulnak.)

Az iskolán kívül a biogazdáikadók közül Zelenyánszky András, dr. Gyöngyössy Mátyás, az OBANEX Kft. (Karácsony Dániel) és Veisz János használják a biogazdaságukban. Bár egzakt, márlszeres kísérleteket nem állítottak be, a napraforgómaghéj hamujának ked­vező hatása szemmel is látható volt.

A Biokultúra Egyesület Szakmai Bizottsága javasolja a naprafor­gómaghéj hamu biogazdálkodásban történő felhasználását a talaj tápanyag-utánpótlására. Elsősorban a talaj savanyúságának csök­kentésére, a kálium, foszfor és kalcium (mész) utánpótlására. Csak az ellenőrző szervezet engedélyévellehet felhasználni. A kémiailag (kénsavval) kezelt napraforgómaghéj hamu felhasználása nem engedélyezett, tiltott.

117

2. 7. Bázikus salak

A Thomas-salak a bázikus Thomas-féle acélgyártás során a vasfi­nomítás után keletkező foszfordús salak. A Thomas-acél gyártás­hoz foszfortartalmú (1,5-3,0%) vasat használnak. A vasgyártás so­rán alkalmazott 12-15%-nyi égetett mész a vasban lévő foszforsa­vat bázikus formában megköti. Az acélgyártás során keletkező, bá­zikus hatású, foszforban gazdag finom mészport nevezik Thomas­·salaknak. Asalak foszforsavtartalma (P p 5) ll-23%, me l y hez jön még mangán, a magas mésztartalom, valamint a nyomelemek. A Thomas-salak csak lassan adja le hatóanyagait, mivel foszfortartal­mát előbb a talajban lakó szervezeteknek fel kell támi.

Ezért célszerű télen kiszómi a talajra. A magas mésztartalma mi­att elsősorban a savanyú talajokon kedvező hatású. Magyarorszá­gon nincs forgalomban.

3. Földtani képződmények, kőzetek, kőporok

3.1. Tőzeg, lápföld, kotu

A tőzegfélék közé a természetes úton - lápi körűlmények között -felhalmozódó és különböző mértékű bomláson átment, növényi eredetű, szerves, javító, adalék, keverő stb. anyagokat soroljuk Szervesanyag-tartalmuk szárazanyagra számítva legalább 60 tö­megszázalék. A tőzegek jellemzését a hazai tőzegkutatás legna­gyobb szaktekintélye, Dömsödi János nyomán adjuk meg:

"A tőzegek bármilyen irányú hasznosítását, értékelését befolyá­soló legfontosabb tényező a hamutartalom. Általában a kis hamu-

118

tartalmú - nagy szervesanyag-tartalrnú tőzegek előnyösebbek. A hamu nélküli, ún. száraz maradék képezi a szerves anyagot, amely nagyobbrészt cellulózt, lignint, viaszt, gyantákat, kátrányos anya­gokat és még különféle szerves vegyületeket tartalmaz. Egyik leg­jellemzőbb fizikai tulajdonsága a tőzegnek a vízfelszívó képesség. Minél lebomlatlanabb, azaz rostosabb a tőzeg, annál nagyobb a vízfelszívó képessége. A rétláptalajok tőzegében az adszorpciós mésztelítődés erőteljesebb, ezért a magyarországi- uralkodóan rét­Iápi - tőzegek inkább közömbös vagy enyhén lúgos kémhatásúak. A Hanságban azonban előfordulnak igen savanyú (pH 2-3) rétlápi tőzegek is."

Rostos tőzeg. Nedves szivacsszerű, kiszáradva könnyű, laza, gyakran lemezes szerkezetű. Szervesanyag-tartalmának legalább 50 tömegszázalékát 20 mm-nél hosszabb növényi rostok alkotják. Színe világosbarna, illetve sárgás vagy barna árnyalatú. Változata­it a különböző tőzegképző növényi maradvá-nyok uralkodó össze­tétele (pl. sástőzeg, nádtőzeg, vegyes füves, mohás tőzeg stb.) alap­ján, valamint a kémhatás (pH), a szervesanyag-tartalom és a vízfel­szívó képesség alapján különböztetjük meg.

A kis pH-értékű, nagy vízfelszívó képességű, leborulatlan tőze­gek főként kertészeti célokra alkalmasak.

Érett (szurok) tőzeg. A szénülési folyamat fokozatát a "tőzege­sedést" jobban magán viselő, főként lágy szárú, részben fás szárú növényekből képződött képlékenyebb anyag. A tőzegképző nÖvé­nyi maradványok csak nyomokban ismerhetők fel. Nedvesen kissé·' kenődő, kiszáradva könnyű rögökben esik szét. Színe barnától fe­ketéig változó. Változatait a kémhatás, a szervesanyag-tartalom és a vízfelszívó képesség szerint különböztetjük meg. Többnyire tőze­ges kevert, illetve fekáltrágyák előállításához és talajjavításra hasz­náljuk, de kertészeti célokra (fóldkeverékekhez, komposztokhoz, parképítéshez, parkfenntartáshoz stb.) is felhasználható.

119

Vegyes tőzeg. A rostos és érett tőzeg keveréke. Változatai és azok hasznosítása is a rostos, illetve érett tőzegéhez hasonlóak.

Lápfóld. A tőzeg kiszáradása, fokozatos lebomlása ( oxidálódá­sa, humifikálódása), ásványi anyagokkal való feldúsulása (víz, szél által ráhordott anyagok: iszap, por stb. belekeveredésével) követ­keztében keletkezett.

Nedvesen és szárazon egyaránt földszerű, színe sötét bamás­szürke vagy szürkésfekete. Megközelítően légszáraz állapotban a hamutartalma 28% felett van, szervesanyag-tartalma pedig 15-42% között változik. Változatai a kémhatás, a mésztartalom és a kőzetliszttartalom alapján különböztethetők meg (pl. meszes láp­fold, iszapos lápföld). Főként talajjavításra alkalmas.

Kotu. A tőzeg gyors kiszáradása, oxidálódása útján keletkezik, akkor, amikor a lebomlás mértéke gyorsabb, mint az ásványi anya­gokkal való feldúsulás. Kiszáradva laza, kissé poros szerkezetű. Csaknem légszáraz állapotban szervesanyag-tartalma 35-40% (a teljesen lebomlott tőzegekhez hasonló). A különleges kertészeti fóldkeverékek adalékanyaga.

A felsorolt tőzegnyersanyag-típusok rögös, szeletes vagy da­rált, tépett (pl. tőzegkorpa) formában kerülnek kereskedelmi for­galomba.

A kitermelő-, illetve beszerzési helyeket Kapuvár, Osli, Nádas­ladány, Mezőlak, Pötréte, Pölöske, Zalakomár, Sávoly, Fonyód, Kovácshida, Bonyhád, Kecel, Császártöltés, Homokmégy, Sükösd, Cegléd, Tiszakanyár helységek külterületén találjuk A felsorolta­kon kívül a tőzeges lápvidékeken vagy azok környezetében kisebb, időszakosan működő kitermelőhelyek is vannak.

Lápfóldszerű (agyagos lápföld, lápföldes agyag) javítóanya­gok. Ezek nem a láptalajok, hanem a lápos réti talajok anyagai, amelyek kizárólag homok- vagy homokos talajok javítására alkal­masak. Ezeket akkor használhatjuk, ha szervesanyag-tartalmuk

120

l 0-14 tömeg%, a leiszapolható rész 70-90%, az Arany-féle kötött­ségi szám pedig 50-80 között van. Iparszerűen (bányászattal) nem termelik, de szerte az országban, csaknem valamennyi alluviális te­rületen megtalálhatók, mint helyben fellelhető, időszakosan fel­használt vagy felhasználható javítóanyagok.

Évtizedeken át a tőzeget afféle mindenre alkalmas anyagként használták a kertészek.

A tőzeg értéke abban a képességében rejlik, hogy rengeteg vizet vesz fel. Ezzel pedig kötött és laza talajban egyaránt javítja annak levegő- és vízháztartását A homokos talajban a tőzeg vízraktár­ként funkcionál, míg a vályogos talajban a fólösleges vizet köti meg. Nagy veszélyt vállal, aki száraz főzeget dolgoz bele a talaj­ba. Ebben az állapotában ugyanis nem képes vizet felvenni, ezért a környezetében élő növények szabályosan szomjan halnak. Mie­lőtt a tőzeget - mint fizikai talajjavítót - használjuk, alaposan át kell nedvesíteni.

A biokertészek környezetvédelmi szempontok alapján manap­ság már nem használnak tőzeget. Legfóljebb vészhelyzetben hasz­nálható a túlságosan elszikesedett talajnak a savanyodás irányába való átállítására. A lápok világának ez a "terméke" valójában csak a lápfóldi növények számára hasznos, de kizárólag abban az eset­ben, ha a tőzeg kitermelése nem jár értékes, pótolhatatlan élőhe­lyek felszámolásával, elpusztításávaL

Aki tőzeggel dolgozik, meg ne feledkezzen róla, hogy e ter­mészetes anyag viharos gyorsaságú fogyatkozásával párhuza­mosan mocsarak és árternletek gazdag élővilága pusztul el visz­szavonhatatlanul. Itt bemutatott tulajdonságai ellenére sincsen már jelentősége a biokertben. A veszélyben lévő természet vé­delme csak lassan alakul. A talajjavítás számára pedig még meg­számlálhatatlan egyéb szerves anyag áll rendelkezésünkre, mint pl. az alginit.

121

A tőzeget hazánkban ma már csak elsősorban földkeverékekben, virágföldek alapanyagául használják. A forgalomba hozatali enge­déllyel rendelkező és a biogazdálkodásban is használható tőzegfé­leségek és tőzeg tartalmú keverékek a könyv végén a Termésnöve­lő anyagok című táblázatban találhatók.

3.2. Mészkő ,- (mészkőőrlemény, mésziszap, puha mészkő, márga, kréta, lápimész, Breton ameliorant, foszfát krétapor,

természetes kalcium-karbonát)

Mészkő. A mészkőőrlemények (mészkőpor) alapanyaga lágyabb (mésztufa) vagy keményebb (triász ladini) mészkő. A lágy mészkö­vek egy része a fejtés során bekövetkező aprózódás, mállás után szitálással elkülöníthető és felhasználható. A mésztufából készült őrlemény CaC03-tartalma min. 70%, MgC03-tartalma max. 10-20%, szemcsenagysága 0-2 mm lehet. A keménymészkő-őrlemé­nyeknek legalább 80%-a CaC03-at kell tartalmazniuk, a MgC03-tartalmuk pedig max. l O% lehet. (Használatos még a köznyelven festékföldnek nevezett puha badenien, valamint a bryzoás litham­niumos mészkő is.) A mészkőport általában a szokottnál nagyobb adagú, közepesen érett istállótrágya alászántása után kell kiszómi, hogy kedvezőbb legyen a mészkőpor oldódása (amelyet a szerves trágya bomlása közben keletkező szénsav is elősegít.) A mezőgaz­dasági mészkőport Fertőrákoson, Nagytétényben, Sóskúton, Felné­meten, Felsőtárkányban, Nagyharkályon, Nagyharsányban, Bere­menden, Bakonyszentkirályon és Tapolcafőn állítják elő.

Kréta. A krétamészkő (angolul chalk) igen elterjedt. ÉNY­Európa, a Baltikum, Oroszország, Ausztrália Ny-i és Észak-Ame-

122

rika középső részének felső-krétájánakjellemző képződményei. A jellegzetes földtani kor erről a képződményről kapta a nevét. A név az olyan vastagpados, de olykor víz alatti, foszfátos, eróziós, kemény felszínekkel tagolt, szétmorzsolható, porózus és finom­szemű mészkőre vonatkozik, amely 70-98%-ban kalcitból áll. A kőzetben 60%-nyi kokkolit (?) vázelem és 5-10%-nyi l 00 mikro­nos planktonikus foraminifervázak mellett főként kagylók és ten­gerisün maradványok fordulnak elő. Egyik legismertebb előfordu­lása a németországi Rügen szigeteken található. A krétában gyako­riak a tűzkő gumók.

A mezőgazdaságban a talajjavításra elsősorban a laza, porózus jellege és jelentős kalciumtartalma teszi alkalmassá. Magyarorszá­gon kréta a fenti porózus formában nem fordul elő.

Lápi mész (iszap). Jobb hatásfokú, jobban oldódó mésztartal­mú javítóanyag, mint a mészkőpor. A tőzeglápok vagy a lápos réti talajok térségeiben, a tőzeg vagy a lápföld alatt, illetve sekély agyagfedő réteg alatt a talajzónában találhatók. A lápi mész igen fi­nom szemcséjű, rétegzetlen vízi üledék, színe fehér, nedvesen sár­gás árnyalatú. Porózus szerkezetű, nagy nedvszívó képessége foly­tán tömegének többszörösét is felveszi.

Nedvesen kenődő, zsíros tapintású, kiszáradva kisebb-nagyobb rögökre esik szét. Omlékonysága miatt őrlése szükségtelen. Lég­száraz állapotban igen nagy, 80-90% körüli a CaC03-tart_alma, azonban a nedvességtartalom a mésztartalommal arányosan csök­ken. Nyáron kb. 30-40%, télen kb. 50-55% a szállításra kerilfő anyag nedvességtartalma. A legjobb és legnagyobb telep Sárszent­mihályon van, de számos kisebb, időszakosan működő kitermelő­hely található a Rétközben (Kisvárda, Kótaj, Sényő, Rétközbe­rencs), a Gerje-völgyben (Cegléd, Zöldhalom), a Szévíz-völgyben (Zalaszentmihály), Ásotthalmon stb.

123

3.3. Dolomit (meszes dolomit, dolomitőrlemény, dolomitiszap ),

természetes kalcium-magnéziumkarbonát, magnézium tartalmú krétapor

Dolomit. Őrleményét olyan területeken használjuk, ahol a talaj nemcsak a mészhiány (CaC03), hanem a magnéziumhiány (MgC03) miatt is javításra szorul. Az ilyen területeken, kb. az ösz­szes hazai savanyú talajok egyharmadán, igen erőteljes az ásványi anyagok csapadék által (az oldhatóság sorrendjében) való kimosó­dása. Az anyaghiányból, valamint a növények elvonó hatásából ke­letkező és fokozódó magnéziumhiány következtében a hidrogén kerül túlsúlyba (amely még inkább nehezíti a még meglévő magné­zium felvételét is).

A magnéziumhiányos savanyú talajokon a nagy adagú mesze­zés, a kalciumionok túlsúlya ugyancsak nehezíti a növények mag­néziumfelvételét

Minél savanyúbba talaj, a dolomitőrlemény annál inkább alkal­mas a magnézium pótlására, ugyanakkor - jelentős mésztartalma miatt - a savanyúság tompítására is.

Hargitai és Vitális vizsgálatai szerint a nagy tisztaságú, triászko­ri dolomitőrlemény MgO-tartalma min. 18%, Fe20 3-tartalma max. O, l%, szemcsemérete l mm alatti. Bázikus hatás ú, kémiailag kal­cium-, magnézium-karbonát összetételű só. Talajjavításra elsősor­ban a természetesen porladó előfordulású dolomitok a legalkalma­sabbak. A réti és szikes talajok kivételével többnyire az 5,5-nél ki­sebb pH-értékű, magnéziumhiányos, homokszövetű talajokat javít­juk vele.

Dolomitos műtrágya. A dolomit magnéziumának trágyázás i cé­lokra való felhasználását a dolomitban levő magnézium őrlés utáni

124

oldékonysága szabályozza, ami az egyes dolomittípusok geokémi­ai változékonyságával van összefüggésben. A magnéziumnak a kl o­ro fill felépítésében, a faggyal, aszállyal és a kórokozókkal szembe­

ni ellenálló képesség megőrzésében van fontos szerepe. A savanyú, a homokos, illetve az intenzíven használt savanyú vályogos kerti ta­Jajok semlegesítéséhez és a levél zöld képzéséhez is szükséges le­

het a dolomitpor. A dolomitport Pilisvörösváron, Alsótekeresen, Mányon, Keszthe­

lyen, Gyenesdiáson, Cserszegtomaj on és Várvölgyön állítanak elő.

3.4. Kovaföld, diatomaföld

Fehér, laza, krétaszerű, gyakran finoman rétegzett, rétegzés mentén

elváló tavi üledék, amely kovaalgák (Diatomeák) kovavázainak felhalmozásából keletkezett. l cm3 diatomitban 2-3 millió kova­páncél található.

Kovaföldtelepeink a miocén vulkanizmussal kapcsolatos magma­titok süllyedékeiben kialakult me legvizű tavakban képzödtek a Mát­ra, Tokaji-hegység, Börzsöny- és a Mecsek-hegység területén. Ezek­nek az egykori melegvizű tavaiknak dús diatomatenyészetét részint a hőforrások, részint a szilikátok mállási oldatai tették lehetövé. Ha­sonló a dunántúli pulai, gércei, várkeszői, egyházaskeszői pliocén bazalttufa krátertóban alginittel együtt előforduló diatomarétegek, valamint a nógrád-gömöri bazaltterületen Pelsőcön ugyancsak bá­zalttufa-kráterben előforduló diatornatelep kialakulása is.

A diatarnaföld 85-87%-ban Si02-ből áll, 8-9% az izzítási vesz­tesége. Elsősorban ipari célra (szűrő-, hő- és hangszigetelő anyag, dinamitgyártás, szilikongyártás, olajfelitatás, műtrágya, növényvé­dőszer-felitatás stb.) hasznosítják, de régóta ismert a mezőgazdasá­gi célú hasznosítása is.

125

A nagy adszorbciós kapacitását kihasználva már a rómaiak ga­bonatárolásnál alkalmazták Ugyancsak a gabonatároláshoz kap­csolódik a harmincéves háborúból fennmaradó történet is. Az úgy­nevezett fehér kőzetlisztet, az ún. "hegyilisztet", a háború éhínsé­ges idejében a liszt szaporítására használták Mivel egy irodalmi forrás szerint "Ezt csinálják ma is Norvégia és Chile egyes vidéke­in, nem annyira szükségből, mint inkább babonából", arra figyel­meztet, hogy korábban sem a liszt szaporítására, hanem inkább a gabona, a gabonaőrlemények kártevőkkel szembeni megvédésére használták A kovaföld ugyanis steril, rovarok, patkány, egér nem telepszik meg benne. A kovaföld pornak növényvédő szerként tör­ténő alkalmazásáról széleskörű szakirodalom található.

Talajjavító anyagként történő alkalmazása kevésbé ismert. A Zeovita zeolit és kovaföld keverékből álló földkeverék esetében a kovaföld nagyon jó folyadékmegkötő és felszívó képessége, vala­mint a zeolit kitűnő adszorbciós képességének együttes hatása je­lentkezik.

A jövőben a mezőgazdaságban várhatóan szélesebb körben vá­lik ismertté és keresetté a kovaföld, melyet hazánkban Erdőbényén és Szurdokpüspökiben bányásznak

3.5. Alginit, algakőzet

Az elmúlt évtizedekben a civilizációs betegségek kialakulásáért sok esetben az emberi szervezet nem megfelelő mennyiségű és összetételű mikroelem-ellátása is felelős. Közismert, hogy a rákos megbetegedések több mint 50%-a a táplálkozás problémáira, a táp­lálékból hiányzó, az élő szervezeteknek létfontosságú mikroele­mek hiányára, az élelmiszerekben felhalmozódott vegyszermarad­ványokra vezethető vissza.

126

A táplálkozás során az emberi szervezet nem külön adagokban, elemi formában kapja a nyomelem-kiegészítést, hanem a táplálék­láncon keresztül, abba szervesen beépülve.

A tápelemek a növényeken, gyümölcsökön, a növényeket elfo­gyasztá állatok húsán, az ivóvízen keresztül kerülnek a táplálék­láncba, az emberi szervezetbe. Ezért, ha a talaj tápanyagokban jól ellátott, akkor a tápláléklánc végén levő ember szervezete is meg­kapja az egészségesebb élethez szükséges elemeket.

A táplálékláncot hagyományosan talaj-növény állat-ember kap­csolatrendszerre értik. Valójában ebbe az egymással kapcsolatban lévő rendszerekbe be kell venni a talajképző geológiai képződmé­nyeket, melyeken a talaj kialakult és tulajdonképpen nagyban be­folyásolja a talaj szerkezetét, kémhatását, tápanyagellátottságát. De ugyanígy ennek a rendszemek elengedhetetlen tagja a légkör is, és a talajvíz, mely sok változós tényezőivel jelentős befolyással van elsősorban az élővilágra, a növényzetre, az állatra, az emberre, de még a talaj alatt lévő alapkőzetekre is.

A fentiek alapján a táplálékláncot a közet-talaj-talajvíz-növény­állat-ember-légkör együttes rendszerben vizsgáljuk. Ennek a rend­szemek a harmonikus fenntartásában játszhat jelentős szerepet ha­zánk legújabb nyersanyaga, a mezőgazdaságban (talajjavítás, nö­vényvédelem, állattartás), környezetvédelemben és a humán hasz­nosításban is alkalmazható alginit.

A Magyar Aliami Földtani Intézet geológusai 1973-banfedezték fel az ország első alginittelepét. A Balaton-felvidéken végzett fóld• tani térképezési program keretében a Solti Gábor által végzett ku­tatási területen Pula község határában egy egykori vulkáni kráter­ben addig Magyarországon nem ismert, algák maradványaiból álló különleges közetet fedeztek fel. A felfedezést követő, tudományo­san megalapozott fóldtani kutatások még további három helyen, Gércén, Egyházaskeszőn és Várkeszőnis újabb alginittelepek fel-

127

fedezését eredményezték A Magyarországon eddig fe!fedezetl alginitvagyon mennyisége mintegy 150 millió tonna. Az "in situ" (eredeti helyén lévő) ásványvagyon nemzetgazdasági értéke kb. 86 milliárd forint. Pulán és Gércén külfejtési bányákból termelik. Az újabb kutatások eredménye a Felvidéken Losonc melletti Pincen felfedezett alginit előfordulás.

Az 1977 óta alginittel folyó mezőgazdasági célú kutatások bizo­nyították, hogy az alginit rendkívül előnyösen és sokoldalúan hasz­nosítható a talajjavítás és növényvédelem területén. . Újabb kutatási lehetőségek rejlenek az alginit mint vízháztartás szabályozó vizsgálatában. Közismert, hogy az alginit jelentős víz­megkötő és megtartó képességű. A térfogatával azonos mennyisé­gű vizet a bentonittal ellentétben úgy köti meg, hogy közben térfo­gata nem növekszik. A vízmegkötéssel jelentősen megváltozhat a talaj víz- és tápanyagszolgáltató képessége, a talaj hőmérséklete, befolyással van a talajlakó élőlények életkörülményeire. Közis­mert, hogy a talajlakók a nedves környezetet kedvelik, különösen erőteljesen szaporodnak az agyagos közegben. Az alginit közis­merten nagy agyag-, montmorillonit tartalmú. A szervesanyag-tar­talma pedig még erőteljesebben növeli a talajban élő sok-sok ezer élőlénynek biológiai aktivitását, javítva ezáltal a talajérettséget és a talaj termőképességét. Az alginit igen nagymértékben lecsökkenti a kimosódási veszteségeket.

Az alginit vízmegtartó képességével csökkenthető vagy elhagy­ható az öntözés. Ezáltal megtakarítható az öntözőberendezés kiépí­tése, az öntözővíz költsége. Az öntözés csökkentésével elkerülhető a talaj átmosódása, tömörödése. A növények víz- és tápanyagellá­tása egyenletesebbé válik, ha az a talaj természetes nedvességéből táplálkozik. Ugyanakkor amíg az öntözővíznek csak igen kis szá­zaléka hasznosul a növény számára - leszivárog, elpárolog -, ad­dig az alginit által tárolt víz fokozatosan hasznosuL Ez az aszály-

128

kár-csökkentő hatás az elsivatagosodó homokterületeinknél (Du­na-Tisza köze, Dél-Somogy, Nyírség) lehet jelentős.

Az alginit keletkezése

A.z alginit kőzet alga biomasszából és agyaggá elmállott vulkáni porból, tufából álló litholit. A Kárpát-medence Pannon-tó rendsze­:ének nyugalmát a pliocén korban (3-5 millió évvel ezelőtt) heves vulkáni kitörések zavarták meg. Ezek nemcsak a jól ismert bazalt­legyeket, de jellegzetes, speciális tufagyűrűket is létrehoztak. A

5. ábra. Alginit

129

vulkanizmus elcsendesedése után ezeknek a tufagyűrűknek a bel­sejét víz töltötte ki, és krátertavak alakultak ki. A krátertó vizét hév­források melegítették fel és a Föld mély rétegeiből kioldott mikro­elemekben, ásványi sókban gazdag forró oldatokkal tápanyagban gazdaggá tették. Ehhez jöttek még a vulkáni tufák üveganyagának bomlásából is származó szervetlen ásványi kolloidokban levő ele­mek. A jól elzárt, nyugodt vizű krátertavakban a különleges körűl­mények együttes hatására az algák és más lebegve élő vagy úszó állati és növényi szervezetek hihetetlen mértékben elszaporodtak. Elhal.va és keveredve a sűrű parti növényzetről behordott, bemosó­clott virágporok, levelek maradványaival, majd leülepedve a kráter­tó aljára, ott oxigénhiányos anaerob környezetben tufamálladékkal és más plankton és nekton szervezetek elhalt maradványaival együtt szapropel iszapként halmozódtak fel. A krátertó feltöltődési szakaszaiban a meleg iszapot előszeretettel nagy tömegben keres­ték fel nagytestű állatok (rinocérosz, őstulok)) dagonyázásra. El­pusztulva, tetemük elbomlásából az iszap foszforban igen gazdag­gá vált. Ez a biomassza diagenizálódva, tömörödve évmilliók során speciális fizikokémiai változásokon, átalakulásokon keresztülmen­ve érte el jelenlegi állapotát, me ly az alginit nevű kőzet. Az elneve­zés utal a biomassza alga eredetére.

Az alginitből, a fentiek szerint keletkezett fosszilis biomasszá­ból eddig 64 elemet mutattak ki. Ez rendkívül gazdag makro- és mikroelem-tartalmat jelent. Ezek az elemek hármas rétegsziliká­tokban szervetlen kötésben, illetőleg humuszanyagokkal, humin­savakkal szerves vagy kelát kötésben vannakjel en. A humuszanya­gok specifikus tulajdonságainak egyike a biokémiai, növényi növe­kedést serkentő hatás. Az alginit alkalmazása során a huminsavak egyrészt enzimszerű, másrészt hormonszerű serkentő hatást, illetve a gyökerek permeabilitásának szabályozásán keresztül közvetett serkentő hatást fejtenek ki a növényzetre. Az anyagból ásványi ö sz-

130

Gazdag vegetáció Krátertó

l ~~~kör!

l

Üledékes

6. ábra. Alginit keletkezése Maar tufakráterben

szetevőként agyagásványok (montmorillonit, illit), karbonátok (do­lomit, kalcit, aragonit), kvarc és a kovasav amorfváltozata volt do­minánsan kimutatható. Ezek mellett alárendelten gipsz, plagiok­lász, kálifóldpát, sziderit, goethit, magnezit, pirit ásványok találha­tók még e kőzetben.

Az alginit szervetlen alkotórészei közül a legjelentősebbek a montmorillonit (szmektit) típusú agyagásványok. A szmektitek erősen duzzadóképes, fixotróp, nagy adszorbciós képességű ásvá­nyok. Ez nagy felületükből, a montmorillonit ásványok háromréte­gű kristályrácsszerkezetük elektromos felépítéséből adódik. A rá­csok közötti térben nagy mennyiségű ionokat képesek befogadni, tárolni, majd kedvező körűlmények között leadni. Így l gramm montmorillonit 20 gramm vizet képes megkötni. Mivel az alginit

131

nemcsak montmorillonitból áll, hiszen me ll ette még jelentős mész (30-35%), szerves anyag (l0-20%) is és másalkotókis vannak így az alginit "csak" 5-J 2 ml vizet képes megkötni grammonként. Ez a tulajdonsága teszi alkalmassá a talajok vízmegtartó képességének javítására. Mivel a talajlakók a nedves környezetet kedvelik, külö­nösen elszaporodnak az alginit hozzákeverését követően. Ez a bio­lógiai aktivitás elérheti a talajban a korábbinak dupláját is. Az alginit a megnövekedett biológiai aktivitással a talajérettséget ja­vítja, s ezáltal növeli a talaj termőképességéL

A'L. alginit montmorillonit ásványainak egyik legfontosabb tulaj­donsága az a képesség, hogy a tápanyagok különböző ionjait meg­köti, s szükség, illetve igény esetén a növénynek adja le. Ezáltal az alginit igen nagymértékben lecsökkenti a kimosódási veszteséget, mindenekelőtt a könnyű, laza homoktalajokban. Ezt igazolták Föl­di Istvánnak a Duna-Tisza közi homoktalajokon közel l O éven át végzett szabadföldi növénytermesztési kísérletei alginittel javított talaj okon.

Alginit a mezőgazdaságban

Az alginit, mint fosszilis alga biomassza, ma már közismert és ke­resett termék. (Az EU biotörvényében engedélyezett trágyázó és talajkondicionáló anyagok között szerepeinek a recens tengeri al­gák és tengeri algatermékek.)

Az alginitet egyenletesen kell elteríteni a talajon, majd 10-20 cm mélyen, rotációs kapával vagy tárgyával alaposan bedolgozni. A természetes eredetű, környezetbarát ásvány egyszeri ajánlott adagja már az első évben 20-30%-kal növeli a talaj termékenysé­gét, fokozza a termesztés biztonságát, korábbi érést és jobb minő­séget eredményez. Magas mésztartalma javítja a savanyú talajok mészállapotát és a kémhatását Növeli a talajok kolloidtartalmát,

132

"O ·c

Hozam (nyers súly) 3000 kg/ha Első évi kezelés 1984

2 900

2 800

2 700

2 600

2 500

2 400

2 300

:E 2200 > ~ 2100

~ 2000 -,

~ 1900 'Ci ± 1800

%

163

150

134

lll

103 100

~ 1700,_~~----~~----~~----~~------~--L--z kontroll 10 20

Gércéi alginit

% %

Alginit 7,68 >90 14,3 270 734 412 295

talaj 24 17 0,97 187 164

Homok-7,33

40

p pm

80 t/ha kezelés

55 75,3 51 2,2 10,9

7. ábra. Napraforgó terméshozam növekedése alginites talajjavítása hatására

133

Hozam Hozam napraforgó paradicsom

kg!ha !984 !985 !986 !987

kglha 3000

Vegetációs időszak: IV. I-IX. 30. 13 OOO

Vegetációs átlag· 7

hőmérséklet (0 C}: 16,36 16,3 18,25 "·"v-Vegetációs csapadék (mm): 275 250 202 375 / -Parcellák nagysága: l 00 m2 IT -

l l

y l

2 500 ~~' ... ~V 12 OOO §~~~

l' l

"' l

"' l .,. .,., a, .l"" ~ -

~"' ;; -2000 --~--P"' ' ll OOO

_,. ~ \O{~ N ,..... ~7>,

.::.:::.::-~"'"""' ' 19&1. -·- ~~ ' .,. "'

N

- r-.-· -"' -r- a, ........ ........

l<'! "" "' ~'};t .....

o o "' .,.,

j,\ g. "' "' o - -........... ... - -7'1- ....... ·- .. "' 1500 10 OOO kontroll 10 20 40 80 t/ha kezelés

Alginit

Homok-talaj

134

Talajadottságok az alginites kezelés évében (1984)

Kötött· CaCo3 Hu-

P Ps Kp N Mg Mn Na Z n pH ség musz össz.: (KCI) KA % % p pm

7,68 >90 14,3 270 734 412 295

7,33 24 17 0,97 187 164 55 75,3 51 2,2

8. ábra. Gércei alginittel végzett talajjavítás hatására négy év során elért terméstöbblet (Izsák 1984-87)

C u Ka pill. vizem.

5 h

mm

84

10,9

javítja az adszorpciós kapacitást és a talaj szerkezetét, különösen a homoktalajoknáL Fokozza a talaj vízbefogadó és megtartó képes­ségét, ezáltal mérsékeli az aszály káros í tását. l kg alginit l ,O-l ,3 liter vizet képes megkötni.

Indító tápanyagként kiváló a szőlő- és gyümölcstelepítés hez, nö­

vényenként 2-3 kg mennyiségben, tartós tápanyagként pedig a talaj­előkészítéskor célszerű adagolni, közvetlen hatása 3-4 éven ke­resztül tart. Kiváló komposztadalék, l 0--15%-ban töltőanyagként stabilizáló hatást is kifejt.

Nagy adszorpciós képességénél fogva hatásosan megköti az is­tállóban keletkező szagokat. Alkalmas a szerves trágyák kiegészítő kezelésére, azok helyett túladagolás veszélye nélkül teljes értékűen használható, különösen azokon a helyeken, ahol a szerves trágya higiéniai vagy környezetvédelmi okokból nem alkalmazható.

A gércei alginit a biogazdálkodáshoz ajánlott minősítésű ter­

mék. Az új abb kutatások az alginit növényvédelmi és állattartási le­hetőségének feltárására irányulnak.

Korábban ismertek voltak a tapasztalatok, hogy az alginittel ja­vított talajokon nevelt növények a kártevőkkel szemben ellenállób­bak voltak.

A kertészeti kultúrákkal (paradicsommal, paprikával, borsóval, babbal) Kapros Judit által végzett kísérletek három témára terjed­tek ki. Milyen az alginit növényvédelmi hatása a talajjavítás, ijntö­

zés, permetezés hatására. A csernozjom, mészlepedékes talajon, l O m2-es parcellákon, 4 is~

métléses véletlen blokk rendszerben elvégzett kísérletek során vegy­szeres növényvédelem nem volt, csak alginites kezelés. A kísérletek nagy száma miatt az eredményeket részletesen ismertetni nem lehet. A kivétel nélkül pozitív eredmények közül néhány átlagosat említünk.

A paradicsom esetében a paradicsomvész (Phytophtora infen­tans) a pulai alginittel történő talajjavítás során 18%-ról 6%-ra

135

csökkent. Öntözés hatására - ahol 250, illetve 500 kg!ha alginitet locsoltak ki szuszpenzió formájában - a tenyészidő alatt 1-2, illet­ve 3-szor a paradicsomra, a fertőzött termés mennyisége fele, har­mada volt csak, a xanthomonaszos varasodás, illetve szárazrotha­dás esetében. Ha a paradicsomot permetezték, a burgonyabogár (?) és a levéltetű mennyisége harmadára, ötödére csökkent le.

A borsó esetében a borsó peronoszpóra, aszkolitos foltosság, borsórozsda, levéltetű fertőzöttséget vizsgálva meghatározó volt a különbség. A beteg növények mennyisége a kontrollhoz képest csak fele, harmada volt.

Hasonlóan kedvező eredményt értek el a bab és a paprika ese­tében is.

Megfigyelhető volt, hogy a virágzás és érés az alginittel kezelt parcellákorr hamarabb következett be.

Alginit a környezetvédelemben

Azzal, hogy az algírrit mindenféle vegyszertől, kemikáliától men­_te~s_J:>_~J!ya~l}ll-~1\,.§.~_t!}l!lÍféJe káros titotoxikus hatása nincs, környe­zetkímélő. A műtrágyák és a növényvédő szerek közismerten káros hatásával szemben az alginit megf~~!JtJegszig_qr_úb_bkömy.eze.tYé::. .d.cl_mi előir.ás.Q.lmflkis.,_és a csak természetes anyagokat felhasználó biológiai talaj- és kertművelési eljárásoknak Így különösen a ki­emel~ kömyez.távédelmiterületek~n._pl. a Balaton _térs~gében-vál-

__ hat keresetté.A tápanyagmegkötő képességemiatt csökkenti a ta~ !ajból a foszfor, a nitrogén és a kálium talajvízbe, élővizekbe törté­nő bemosódását.

_t\jell'ml~Untenzí_y miít_r~gyázás következtében- a műtrágyák többségének jó vízoldhatósága miatt- a tápanyagok jelentős része leszivárog_a_mélyebb_r~tegekbe és bekerült a talajvízrendszerbe. Az így teszivárgott nitrogén az oxidációs és redukciós folyamatok

136

következtében ~ kutak vizén_el<. ~!E:l1!<'5s_!_nért~l<._íLni!rátosodásához Yí::!:~_mely egyre katasztrofálisabb méreteket ölt. A talajvízbe ke­rült nitrogén az.~_lővizekbe is eljut és nagymértékben elősegíti azok eillr.Qfiz,:_;ícióját.

Az alginitekre jellemző a nagy adszoro.~i(>_sképesség, 1:\nagy ka­tion megkötő és ioncserélő tuJajqonság. Laboratóriumi körűlmé­nyek között az alginit kilogrammonként 8-l O gramm ammóniát képes megkötni. Az alginiteknek ez az előny9~_!t!!aiQQ.Il~~g_a_llQZ.i­tív hatás~a_l van egyrészt a talajok tápanyagszol~Jté!!c?. ~ép(:sségé­re, másrészt a kimosódás csökkentése révér1 a tl!!aj tápanyagvisz­s~atartó __ képe_~~~~_E:_,_b._~zerves anyagok bomlása által képződött ammóniabűzt megköti, ezért jól használható az állattartó helyek mikroklímájának javítására is, ami az állathigiéniai és gazdasági szempontok me ll ett jelentős környezetvédelmi hatással is jár.

Az istállók mikroklímájának alginittel történő javítási kísérlete­it juh-, szarvasmarha-, ló-, sertés- és baromfiistállókban végezték. Az alginites kezelés során hetenként l 0-25 dkg finomra őrölt

alginitet szórva négyzetméterenként (?) az alomra, csökkent a lég­tér ammóniaszintje.

Az alginit tartós használatával az alom feldúsul az alginitben lé­vő könnyen felvehető makro- és mikroelemtartalmával, ezáltal ér­tékesebb trágyához juthatunk. A folyamat során kisebb az erjedési veszteség, az alginit az ürülékből és vizeletből tápanyagokkal_ telí­tődik, melyeket a talajba jutva könnyen le is ad. Az alginites trá­gyakezelés hatására megnő a mikroszervezetek száma, fokozódik á talajélet. Ugyanakkor alkalmazása környezetkímélő, az állati ter­mékekben szermaradvány nincs. Az állattartás gazdaságosságát és hatékonyságát növeli, a gazdálkodást természetszerűbbé és bizton­ságossá teszi.

Hígtrágyával komposztál va magas hatóanyag-tartalmú, nagy ta­lajtani értékű termék készíthető.

137

800

700

600

500

400

300

200 lS

100

o l 2 3 4 5 6 7 8 9 10 ll hét 6 6 6 6 10 10 10 10 10 10 !Odkgin>

9. ábra. Juhakollevegőjének ammóniatartalom változása alginites kezelés hatására

Biztosítani lehet a szagmentességet, növelhető a készítmény mikroelem-tartalma, nagymértékben csökkenthető a lebomlási (komposztálási) idő, a Streptococcus szám a szokásosnál alacso­nyabbra szorítható.

A kísérletek szerint az ammóniával telített alginit és a barna er­dőtalaj keveréken nőtt búza zöldtömege 60%-kal, száraz tömege 70%-kal több volt a kontroll barna erdőtalajon nevelténéL Az am­móniával történt feltöltés hatására nőtt a növény kalcium-, magné­zium- és cinkfelvevő képessége. Ennek növényélettani hatása a műtrágyázási körülmények között nagyon jelentős.

Az alginit főbb felhasználási lehetőségei

~-tllhtjJ!l~ításá_r:_!l_,J~Jl_!l!lJagut!!!E~t_!_~~ra. Mindenszántófóldi és _ kertészeti kylt(lrában használható 2~ -~g/1112 mennyiségben (laza homoktalajok esetében 4-6 kg/m2) egyenletesen a t~lajon elterít'::~ és l 0-20 cm mélyenl>edolg()zva.

138

A 25% humusztartalom, a 15% körüli mésztartalom, a legjobb talajoknak megfelelő vagy ezt meghaladó mennyiségű oldható ál­lapotban lévő nitrogén, kálium és foszfor mennyisége, a nagyfokú kötöttsége, montmorillonit tartalma a talajok, különösen a táp­anyag- és humuszszegény, savanyú, homokos, szerkezet nélküli, rossz vízgazdálkodású talajon egymenetben történő javítására teszi alkalmassá. Hatás~t_4-:::§_~v!gJ~i!i__~i. Agyagásványai a műtrágya jobb hasznosulását biztosítják, csökkentik a foszfor, nitrogén és ká­lium élő vizekbe történő nagymértékű bemosódását. Alkalmazásá­val műtrágya váltható ki. Az alginittel történt talajjavítás eredmé­nyeképpen a dózistól ftiggően jelentős terméstöbblet érhető el.

Az alginit agyagásványai a talajok vízháztartását, tápanyag-hasz­nosulását kedvezően befolyásolják.J.lg_g/g!_nit 1,0-1.3 l vizet képes megkötni, 11J?gta_rtani_és a növények számárafokozatosan átadni.

Kertben és fóliasátorban lévő t~~őtalajhoz 1:..::.5 kg/m2 adagba keverve lényeges termésmennyiségi és minőségi növelést érünk el, mivel az alginit kedvező hatása tapasztalható a dísznövénytermesz­tés ben, fóliasátras intenzív zöldségnövény-kultúráknál is.

Faültetésnél már több, mint 20 éve kitűnő eredménnyel hasz­nálják az alginitet. Nyár, erdei fafajok (tölgy, bükk, fenyő), vala­mint gyümölcsfák telepítésénél, ültetésénél az ültetőgödörbe star­terként (indítóként) alkalmazva biztosabb megeredést, gyorsabb fejlődést biztosít. Az alginit hatására intenzívebb a hajtásnöyeke­dés, kisebb a kipusztulás mértéke.

Alkalmazásmódja, hogy ülte_!Qg_Q9rJink~nta tall}jtiliusJ91 fiiggően ~-:-)_kg bányanyers vagy_ő.rliltalginitet elkeverünk a kiásott humu­_szosJa.lajr~teganyagáyal, melyet aztán visszahelyezünk 11.g_ödör al:: járl:(_~~ ~eiszapoljuk. A visszavágott gyökerű facsemetét erre az alginittel kevert foldre helyezzük, és bő vízzel beiszapolva befedjük

Az alginit természetes ásványi szerves trágya, nem tartalmaz semmiféle - növényekre káros - mérgező anyagot, ezért helyezhe-

139

tő közvetlenül a gyökér alá. A dózis tekintetében megbízhatóbb és hosszabb ideig - legalább 4 évig- tartó hatást érhetünk el, ha leg­alább 2 kilogrammot teszünk az ültetőgödörbe. A módszer segítsé­gével a facsemeték ültetőgödréhe nagy kolloid-, mész- és humusz­tartalmú fosszilis alga biomasszából és agyaggá elmállott vulkáni anyagból álló alginitet juttatunk. Ez a közölt hatóanyagok me ll ett a növények fejlődéséhez szükséges mikro- és makroelemeket is tar­talmazza. Emellett kitűnő vízmegtartó és adszorpciós képességével olyan speciális komplex fizikai-biológiai hatást érhetünk el, amely igen kedvező a fák megeredésekor, a növények kezdeti életszaka­szában, az ültetéskor keletkező kedvezőtlen hatások kivédésére. A fejlődés legkritikusabb első néhány évében növekszik a megmara­dási esély. A csemeték jó kezdeti fejlődése (magassága és vastag­sága) a fa egész élettartamára kihat. Ennek azért van nagy jelentő­sége, mert a meg nem eredt fák pótlása nehézkes és drága művelet.

Az eredmény nemcsak a talajtani módszerekkel vizsgált növé­nyi tápanyagokban rejlik, hanem a komplex hatásban, amelynek során együttesen érvényesül az alginit tápanyagszabályozó, víz­háztartást és talajszerkezetet javító hatása a hormonális jelensége­ken kívül, amelyek ugyan még nem minden tekintetben tisztázot­tak, de így együttesen kitünő indítóhatásúak

A növényanalitikai vizsgálatok a fák leveleiben magas tápanyag­szintet mutattak. Különösen a kalcium és a nitrogén hatása mutatha­tó ki. Az alginit előnye még a viszonylag nagy mésztartalom. A nö­vények kalciumellátásán túl csökkenti a talaj savanyúságát is.

Az alginites nyárfatelepítés eredményeképpen az ültetőgödörbe szórt alginit hatására mennyiségi növekedésben l 0-15%, mellma­gasságban mért törzsméretnél 16-20% többletnövekedés volt mér­hető a Fertilinz tablettás és a kezeletlen kontroll fatelepítéshez ké­pest. Ennél is jelentősebb volt az az eredmény, hogy csökkent a ki­pusztulás. Amíg a kontrollnál 36,7% volt eddig, az alginit hatására

!40

[fr[

--:::> !:l. Cl-

~

~ 1r E.

..E ~

~ o, ~ .g· (1)

>~ a~· ~ (1).

o~ a~ tTl ...... o~ ;:-:: s-: :::>"' • !>l

'Tleb 5:8 -·(il"

..... "' • N '--' (1)

Cb [ll

J o

[ \O 00 :o g. [ll

o' (1).

:::. [ !>l• [ll

o o t..~ N

)!: o

"' o-----N'ef, OOON.S::..0\000

Kontroll N.P.K. ~o . ~~~~Jgitos 10 101.8%

O___:: Bentonit

Riolittufa 10

Riolittifa 30

Riolittufa 501=:;:;;::==~ ®"ti

~~ g. cs· =.,:rJJ ---o

3

Tőzeg 30

Tőzeg 40t:~1~08~,8~o/.~.::::::~----~ Tőzeg 50 ~~109~.7~%~~~~==== Istállótrágya 30 105,5%

Istállótrágya 40 g~11~o.~s·~Y·~~~~~~~~~ Istállótrágya 50 ~~11~4-~0o/.~":::::::::::::::::;-------J AlginitG 30

AlginitG 40

AlginitG 50

o l 105,0"/o Bentonit

Riolittufa

Riolittufa

Riolittufa

Tőzeg

Tőzeg

o~ o~ l

l •

,.....,z ~~ l !>l

~E '--' 0·

Tőzeg 50 109,,,. l

Istállótrágya 30 116,0"/o

Istállótrágya 40 ~1;:;1~1,9;;%;:::========~-

-,

Istállótrágya 50f-::1~16~,o~o/.~, ======:::::::::;;---J Alginit G 30~

Alginit G 40~ Alginit G 50~

"'-' ,....,.....,. if 8 o

N ~ o "'

o - ..... - ..... OOON~O\

J -,

3 w ~ g· ~- ::;:

" " ,.. "' "' (l !;l. !!. 3 ;;;. "' ,..

::1

~ O>•

~ o o

..,. aN

'([. '([. (!Q (!Q

" "' ;;;. ;;;. " " ~: ~~

ö.: ö.: Ol Ol

" O>• .§ ;-"' '§. ~ al 3 ~­g ~ " -'< "' r;;· ö "'' ~ N

"' 00 "' ~~ 3 og a n

N ~ o

....... ~ l% Napraforgó %

20 r- .-l A ~20 ::: Paradicsom l .---- v· r- r- :::

114 ~((l)) r-- l f-- 114 112 ~ l .----- 112 110 r-- r- r- r- r- r- 110 108 r- l 108

106 ,.-r- l 106 104 104

~~~ ~~~ ~~~~~~~ ~~~ ~~~ 102 ~ ~ ~ &, & ~ ~ O Ö\ N O N o ~ ~ ~ O O 102 ~~~ ooóó ~~~ ~~~ ó~~ ~~~ 100 r:::-1 O O 0 0 - N 0 - l 0 - - - - - 0 - - 100 (Üf --- --- - - --- --- --

30 t/ha 40 t/ha 50 t/ha l 30 t/ha 40 t/ha 50 t/ha

:g~ ~ ~ o ~ ~ o ~ ~ o ~ ~ o ~ ~ o ~ ~ o ~ ~ :ti -e ·a ~ -~ ·c t~ .gp ·a 1 \~ -e ·a \~ -~ ·a ~~ .?f ·a o z E-- ...... ·- f- .!:: ·- f- l:: -- f- - ·- f- !: ·- f-< ..l:: ·-~ :2..::!l :Q~ :9~ ;:g.E!l :9~ :9~ :;;< :;;< :;;< :;;< :;;< :;;<

~ .B .E Ja .E .E

ll. ábra. Természetes talajjavító anyagok (alginit, tőzeg, istállótrágya) termőképesség javító hatása homoktalajon

(1989. első évi hatás,AGROGEO Kft., Földi J.)

ennek csak negyede, 8,2% volt. Az alginit összetételét és hatásme­chanizmusát ismerve nem csak indítóként lehet eredményes, de utókezelésként is kedvező hatású. Az őrölt alginitet a koronája alá, a csurgó vonaláig szórva, majd bekapál va, ftives területen begereb­lyézve biztosítható az alginit kedvező hatása.

Szuszpenziós hidrofúrós fatelepítés. Az alginit alaptrágyaként történő alkalmazására rendkívül nagy lehetőség van különösen a homok vagy tápanyaghiányos, illetve rossz vízgazdálkodási terüle­teken, melyek elsősorban erdőtelepítésre alkalmasak. Elsősorban a nyírségi, Duna-Tisza közi, illetve dél-somogyi homokterületekre ajánlott. A szuszpenziós, hidrafúrós alginites fatelepitési eljárással olyan homokos helyeken, illetve ahol a talajvízszint mélyen van -mint a Duna-Tisza közén -, telepíthetők gyümölcsösök, erdők, ahol ez eddig nem volt eredményes.

Az eljárás mérsékelt égövi országokban - így Magyarországon is - gazdaságosan alkalmazható, az eiültetett fák körülbelül 20%­kal gyorsabban fejlődnek.

A módszer lényege, hogy a spirálfúróval mélyített, mintegy 12 cm átmérőjű lyukat a talajvízszintig vagy a felette elhelyezkedő ka­pilláris nedves talajzónáig fúrják. Az Alföldön ez sok helyen csak 3-4 méter mélyen található. Ebbe az ültetőlyukba helyezik a törő! metszett csúcsrügyes karódugványt, úgy, hogy a vége lehetőleg a talajvízszint feletti kapillárisan nedves zónáig érjen(?). Az egy-két, esetleg 3 éves éves, 3-7 cm (?) hosszú, csúcsrügyes, gyökér nélkü­li nyár- és ftizfa karódugványok ebben a talajzónában fejlesztik kr talpgyökérzetüket és így a felszíni talajréteg kiszáradása esetén is biztonságos a fa vízellátása. A lyukakat alginit szuszpenzióval isza­polják be. Ekkor a beiszapolás fizikai jellegű műveletén túl még a fák kezdeti fejlődéséhez szükséges mennyiségű tápanyaggal is el­látják a fát. A lejuttatott szuszpenzió gyorsan beivódik a homokba, és lehetőséget ad a gyökérzet harmonikus tápanyagellátására, kol-

143

loiddal javítja a fa körüli közeg szerkezetét és vízgazdálkodását. A beiszapolás a hidrofúrásos eljárás során egy menetben történik, a hagyományos módszemél utána töltik az elkészített szuszpenziót.

A tapasztalatok szerint a mélyre ültetett karódugvány egész hosszában, bár-milyen mélységben kifejlesztheti a gyökérzetet Igy nem kell tartani a fúrólyukba öntött lemosódó alginitszuszpenzió hatástalanságátóL

Az alginit alaptrágya más tápanyagokkal is kombinálható. Igy például az ültető-gödörbe vagy lyukba más közismert és más, kitű­nő qatású starter-anyaggal együtt is adagolható. Ekkor természete­sen arányosan csökkenthető az egyik vagy másik komponens, szem előtt tartva a telepítés eredményességét és gazdaságosságát.

Az alginit alaptrágyaként történő alkalmazása bármilyen fafajtá­nál, díszcserjénél vagy bogyós gyümölcsöknél (málna, ribiszke, josta, köszméte stb.) eredményes, kitűnő hatású.

Alginites növényvédelem gyümölcsösökben. Az őszi alginites lemosópermetezés növényvédő hatású, elősegíti a fák áttelelését, tavaszi lemosópermetezéssel letisztítjuk a fákat a téli szennyező­déstől, elpusztítjuk az áttelelt kártevőket, kórokozókat, erősítjük a fákat a tavaszi rügybontás előtt.

A vegetáció alatt alginitből készült szuszpenzióval történő per­metezés hatására nő a fák levelében a Fe, Cu, Zn és B mikroelemek mennyisége, a gyümölcsök ízletesebbek, kalciumszintjük maga­sabb, mint a hagyományosan termelt gyümölcsöké, ezáltal hússzi­lárdságuk (gyümölcsök szárazanyag-tartalma), így eltarthatóságuk is jobb. Almával végzett kísérletek során a gyümölcs Ca, Fe, Mn, P-tartalma szignifikánsan nőtt. Több hónapos hűtőházi tárolás után az almák hússzilárdsága (szárazanyag-tartalma) 15-20%-kal volt jobb, mint a kezeletlen, illetve Dolomit-C-vel kezelt kontroll gyü­mölcsöké. Az alginittel kezelt fák ellenállóbbak a kártevőkkel, gombabetegségekkel, rovarkártevőkkel szemben.

144

Alginites permetezés fagykárcsökkentő hatásvizsgálata során a mandula-, barackfajtáimái azt tapasztalták, hogy az alginitet ápri­lisban 0,5-1,0% töménységben háromszor kipermetezve 12-24%­kal több termést takarítottak be, javult a gyümölcskötődés esélye, a magbél éJetképessége átlagban 24%-kal nőtt.

A permetezéshez a szuszpenziót úgy készítjük, hogy l kg alginit mikroőrleményt 20 liter vízben elkeverünk, hektáronként 15-20 kg alginitet szórunk ki, megfelelő hígításban, a növény agrotechnikai igénye szerint (300-500 l/ha). Ha nincs alginit mikroőrlemény, őrölt alginitből is lehet szuszpenziót készíteni, majd a permetező nyílásának megfelelő szűrőn át kell szűmi. Mivel az alginit termé­szetes anyag, túladagolni nem lehet, nem okoz perzselést vagy ká­ros hatást nagyobb dózis sem.

Az alginit biogazdálkodásban ajánlott anyag, a hagyományos növénytermesztésben pedig bármilyen növényvédő szerrel kever­hető.

Szőlőtelepítésnél. Az ültetőgödörbe, illetve az ültetőárokba

vesszőnként a talaj típusától függően 2-5 kg alginitet kell szómi, és a talaj aljára helyezett humuszos talajzónából kikerüh földdel el­keverni és beiszapolni. Ha ültetés előtt a vesszők gyökerét alginit szuszpenzióban tartjuk, a megeredés biztosabb lesz.

A szőlőtelepítésnél az alginitet immár több, mint tíz éve hasz­nálják. Az alapokat a Duna-Tisza közén homoktalajon telepí~ett szőlészetekben végzett kísérletek adták. Azóta a Balaton-felvidé­ken számos szőlősgazda használja eredményesen. A Balaton déli -· oldalán Tóth László látrányi bioszőlészetében évek óta a talaj tápa­nyag-utánpótlásában, illetve a szőlő növényvédelmében tölt be je­lentős szerepet az alginit.

Szőlőültetvénynél. Tavasszal a sorok között húzott 15-30 cm mély barázdába folyóméterenként 2-5 kg alginitet kell szómi, majd a szőlő nyitásakor kikerülö földdel be kell takami és eldolgozni.

145

Egy kísérteti példán bemutatva: Izsákon, jó vízgazdálkodású, tápelemekkel jól ellátott, gyengén humuszos homoktalajon, hat éves, jó termőképességű, 2,80x0,6 m térállásra telepített fejműve­lésű Izsáki sárfehér 300 m2-es ültetvényben történt kísérleti körűl­mények között az alginit hatásvizsgálata. A szőlősor két oldalán nyitott 0-25 cm mély barázdába juttatták ki a vázsonyi alginitet 20, illetve 40 tonnalhektár (2-4 kg/m2) dózisban. A parcellák az alginit mellett 6: l 00: l 00 kg/ha N :P:K műtrágyát kaptak.

A kezelések hatására a tőkék termékenyebbé váltak, a virágok job.ban kötődtek, és ez nagyobb fürt átlagsúlyt is eredményezett. A tőkék vegetatív növekedése mérséklődött. Az erős növekedésű ül­tetvényben a kezelt területeken elegendő volt évente két csonkázás, míg a kontroll parcelián háromszor kellett csonkázni. A vegetatív növekedés mérséklődése kedvező volt, ugyanis ez az ültetvény ad­dig a vegetatív túlsúly jeleit mutatta.

A levélanalízis-vizsgálatok szerint a szőlő leveleiben nőtt a Ca, Mg, Mn, Fe, Cu, Zn mennyisége. A termés mennyisége a hektáron­kénti 20 tonnás alginitkezelés esetén 8, 7, a 40 t/ha dózis hatására 14, l%-kallett nagyobb a kontrollhoz viszonyítva. Egyúttal javult a virágok kötődése. A nagyobb terméseredményeket döntően a virá­gok jobb kötődése, ezzel összefüggésben a nagyobb fürt átlagsúly eredményezte. A magasabb cukorfok kialakulásában a kezelések hatására bekövetkező vegetatív túlsúly megszűnése játszott elsőd­leges szerepet.

A kezelések hatására bekövetkező 2-3%-os cukorfok-növeke­dés elegendő volt ahhoz, hogy a szőlő magasabb átvételi osztályba került.

Növényvédelem. Az alginites telepítés, illetve ültetvényben ta­lajtápanyag utánpótlás hatására nagyobb termést, cukorfok-növe­kedést és növényvédelmi hatást tapasztaltak a balaton-felvidéki szőlőkben is. Dr. Bella Endre tapasztalata szerint az alginit hatásá-

146

ra felére csökkent a szükséges permetezések száma, csökkent a pe­ronoszpórafertőzés, a szőlő levelei zöldebbek lettek, a must cukor­tartalma 0,5-1 ,O fokkallett nagyobb.

Szabó Pál gércei szőlészetében 1984 óta rendszeresen használ­ják az alginitet tápanyag-utánpótlásra. Hatására nagyobb lett a ter­méseredmény, magasabb a cukorfok és az ültetvény a betegségek­kel szemben jobban ellenállt.

Tóth László minősített biogazdálkodó, az ismert szőlész és bo­rász így számol be az alginitről:

"A talaj tápanyagtartalmát szerves trágyával, komposzttal, nye­sedék és más hasznos hulladék bedolgozásával pótoltam. A tör­kölyből készült komposzt nagy részét magam érleltem. A talaj szer­kezetet a szerves trágyán kívül alginittel javítom, ami egyben a meszet is pótolja. Alacsony pH-jú talajokat érdemes vele kezelni, 1-2 év alatt helyreáll az egyensúly ... Meglepő kísérleteket végez­tem az alginittel, ezek eredményeit ma már a gyakorlatban haszná­lom. A talajkezelt sorokból szedett szőlő cukorfoka 1,0-1,2 egy­séggel volt magasabb, mint a kontroll. A talajkezelés mellett pori­tott alginittel permeteztem. A peronoszpórafertőzést mintegy 50%­kal fogta vissza."

A szőlőben az alginittel történő permetezés vagy porozás hatá­sára jelentősen csökken a peronoszpórás fertőzés, a szőlő levelé­ben nő a Ca, Mg, Mn, Fe, Cu, Zn mennyisége, a must cukorfoka magasabb. ·

A permetezéshez a szuszpenziót úgy készítjük, hogy l kg alginit· mikroőrleményt 20 liter vízben elkeverünk, hektáronként 15-20 kg alginitet szórunk ki megfelelő hígításban, a növény agrotechnikai igényeszerint (300-500 l/ha).

Komposztálás. Az alginit alkalmas arra, hogy hígtrágyával komposztálva magas hatóanyagtartalmú, nagy talajtani értékű ter­mék állítható elő. Növelhető a termék ásványianyag- és mikro-

147

elem-tartalma, nagymértékben csökkenthető a komposztálási idő és biztosítani lehet a szagmentességet. Hagyományos komposztha köbméterenként 30-50 kg alginitet keverve növelhető a komposzt ásványianyag-tartalma, összetételében és hatásában kedvezőbb

komposzt nyerhető. Állattartás. Nagyfokú adszorpciós hatásánál fogva alkalmas az

állattartó telepeken, istállókban bomló szerves anyagok által termelt, kellemetlen hatású gázok megkötésére, a környezet levegőjének tisz­~ítására, az ammónia megkötésére, a mikroklíma javítására, háziálla­tok (!cutya, macska) alomjába való bekeverésre. Baromfiak ketrecébe, kifutójába alginitet szórva az állatok fejlődése kedvezőbb, a tojás na­gyobb, héja erősebb, sárgája szebb lett, csökkent a kannibalizmus.

Biogazdálkodás. Az alginit, mint természetes, mindenféle ke­mikáliától mentes fosszilis biomassza, algakőzet, (ahogy már em­lítettük) kiválóan alkalmas a biogazdaságban. Magyarországon az ökogazdálkodás kötelező feltételrendszerében az alginit a növény­termesztésben mint trágyázó- és növényvédő szer, az állattartásban mint takarmányadalék és mikroelem pótló anyag használható. A palántanevelésre szánt földkeverékek alapanyagául is engedé­lyezett. Az alginit biogazdálkodásban is ajánlott termék, minősítő tanúsítvánnyal rendelkezik. Az alginit megfelel az Euróai Unió biotörvény előírásainak is.

Forgalmazás. Az alginit olyan, mással nem helyettesíthető

komplex talajdondicionáló és növényvédő anyag, mely csak Ma­gyarországról szerezhető be. Eltarthatósága a szerves alapanyagú komposztokkal, növényvédő szerekkel ellentétben korlátlan ideig tart. Az ország 150 millió tonnányi alginitkészletéből az igényeket a két működő bánya korlátlanul ki tudja elégíteni. A bányászókkal történt együttműködési megállapodás alapján a ZELBA Kft. végzi az alginit szaktanácsadással is egybekötött forgalmazását a kiépí­tett forgalmazási hálózatán keresztül. Beszerezhető 3 kg-os zacs-

148

kós, 10-30 kg-os zsákos kiszerelésben, l m3-es big-bag-ben és őrölve, ömlesztve. Az alginit felhasználói szaktanácsadási hátteret negyedszázados kutatói háttér és mintegy 900 db, az alginit fel­használás eredményét bizonyító kutatási jelentés, valamint 39 sza­badalom biztosítja.

Gazdaságosság. Az alginit, a szerves trágya és a műtrágya fel­használását gazdaságosság szempontjából elemezték

Alganit- és műtrágyaárak összehasonlítása

Műtrágyaárak, Ft/tonna hatóanyag (1998)

Nitrogén 76 370 Foszfor 96 605 Kálium 58 375 Összetett 87 944 Átlag 78 917

(Forrás: Kovács Péter: Műtrágyavásárlás és felhasználás az elmúlt években.- Gyakorlati AGROFÓRUM 1998. IX. évf. 13. pp. 5-6.)

ALGINIT átlagos összetétele Nitrogén Foszfor Kálium NPK

Mésztartalom Magnéziumtartalom Humusztartalom Mikroelemek, agyagásványok

5 kg/tonna 6 kg/tonna 7 kg/tonna

18 kg/tonna

300 kg/tonna 10 kg/tonna

250 kg/tonna

149

Összehasonlító árak: Alginit (vázsonyi, bányanyers, bányánál) ára (1998)

Alginit NPK tartalmának (!8 kg/t) hatóanyag értéke:

200-250 kg/ha dózisú összetett műtrágya hatóanyag ára (1998)

20-40 t/ha dózisú alginites talajjavítás során talajba vitt NPK-hatóanyag mennyisége:

értéke:

1000,- Ft

1370,- Ft

17 600-22 OOO,- Ft

360-720 kg 27 400-54 800,- Ft

A komplex péti NPK 1:1:1 arányú, Várpalotai Nitrogénművek Rt. által gyártott műtrágya NPK-tartalma 16,5:16,5:16,5%, tehát az összes hatóanyag 495 kg/tonna.

Egy tonna műtrágya- 1999. évi áron- kb. 80 OOO Ft. Így egy kg hatóanyag ára kb. 80 Ft. Az alginit bányanyers ára l OOO Ft/ton­na. Ha csak a benne lévő NPK-t vesszük alapul, akkor l kg NPK kb. 66-83 Ft. A műtrágyában, illetve az alginitben lévő NPK ható­anyag ára közel megegyezik.

Amíg azonban l tonna műtrágya kb. 80 OOO Ft, az ennek megfe­lelő NPK-hatóanyagat tartalmazó 10 tonna alginit ára csak 10 OOO Ft. A különbözet messze fedezi a kijuttatás többletköltségét.

Megjegyezzük azonban, hogy az alginit értékét elsősorban nem a makrotápanyagokjelentik Ezenkívül kalcium, magnézium, igen jelentős mennyiségű szerves anyag, a fentieken kívül még kb. 50 mikroelem, valamint különleges vízmegtartó és adszorpciós ké­pesség teszi értékessé. Ezek "értéke" messze több, mint az NPK értéke.

150

Az alginit, a szerves trágya és a műtrágya összetételének és költségeinek összehasonlítása, 1999

Alginit Istállótrágya Műtrágya

(Gérce) (közepes NPK minőségű) 16,5:16,5:16,5

Nitrogén (N) kg/ t 2-3 6-7 165

Foszfor (P) kg/ t 3-4 5-6 165

Kálium (K) kg/ t 7-8 8-9 165

NPK összesen kg/t 12-15 19-22

Szerves anyag kg/ t 140-150 180-200 495

Mésztartalom (Ca C0 3) kg/ t 210-240 - -

Ca kg/ t 80-90 6 -

Mg kg/ t 30-40 2 -

Fe kg/ t 30-32 2,6 -

Mn kg/ t 0,7-0,8 0,1 -

Z n mglkg 75-85 52 -

C u mg/kg 20-25 ll -

l OOO,- bánya-

ÁRA(l999) Ft/t nyersÁFÁ-val

1500-2000 80 OOO 2000,- őrölt

ÁFÁ-val

Megjegyzés: Alginit elemzés: Fejér megyei NTÁ (Nagy Júlia) Műtrágya elemzés: Péti NPK l: l: l Komplex (Nitrogénmű­vek, Várpalota)

151

Talajjavításra, tápanyag-utánpótlásra gazdaságosan számításba vehető dózisok (tonna/ha) során

a talaj ba juttatott főbb hatóanyagok mennyisége (kg)

10 20 30 40 tonna/ha tonna/ha tonna/ha tonna/ha

Nitrogén N kg 25-30 50-60 75-90 100-120 Foszfor P kg 30--40 60-80 90-120 120-160 -Ká1iumK kg 65-75 130-150 195-225 260-300 Ká1cium Ca kg 80-90 160-180 240-270 320-360 Mész CaC03 kg 2100-2400 420--480 630-720 840-960 Magnézium Mg kg 30--40 60-80 90-120 120-160 Szerves anyag kg 1400-1500 2800-3000 4200--4500 5600-6000

A fentiekből látható, hogy hektáronként kb. 10 tonna (l kg/m2) alginittel fedezhető a talaj makrotápanyag-szükségletet. A talajjaví­tásra javasolt- aszokásos szervestrágyázásnak megfelelő- 40 ton­na/ha dózissal 4 évre szükséges NPK-t viszünk a talajba.

3.6. Riolittufa, zeolitos riolittufa

A talajjavító riolittufa-őrlemény a bodrogkeresztúri Északkő Bá­nyászati Kft. által útépítési és egyéb ipari célra bányászott riolittu­fa osztályozott őrleménye. A talajjavítási célra történő kikísérlete­zése dr. Köhler Mihály nevéhez fűződik. Hatása megegyezik a ha­sonló keletkezésű és korú zeolitokéval, azzal a különbséggel, hogy zeolittartalma kisebb, 30-40%.

A biológiai hatását a jelentős mikroelemösszetétele mellett a kb. 31 %-nyi K20-tartalom is növeli.

152

A riolittufa javítja a talaj szerkezetét, víz-, hő- és tápanyag-gaz­dálkodását. Elősegíti a növények erőteljesebb növekedését, ellenál­lóképességét, javul az egészségügyi állapotuk és mikroelemellá­tottságuk. Növeli a növényeknél az aszály- és fagytűrő képességet, a termékek hamarabb értek be, jobb minőségűek lettek.

Szerves trágyával vagy komposzttal együtt alkalmazva nincs szük­ség műtrágyára, így a biológiai gazdálkodásban jól alkalmazható.

Az állattartásban a szerves (istállókomposzt) trágyához kever­ve, az alom helyettesítésére, szagtalanításra használható. A kom­poszthoz keverve az ásványi anyagokkal dúsul, növekedik a mikroelemtartalma. Zöldség-gyümölcs tárolásnál növekszik az el­tarthatóság.

Felhasználása homoktalajokon 2-3 kg!m2, vályogtalajokon 1-2 kg!m2, talajfelületre kiszórva és művelt rétegbe bemunkálva, szőlő-, gyümölcs és erdészeti szaporítóanyag telepeken, szántóföl­di növény-, zöldségfélék, álló szőlő-, gyümölcs- és erdőültetvé­nyek alá. Új telepítésű ültetvényeknél előző mennyiségben az ás­ványi anyagot forgatással kell bedolgozni. Alkalmazható ültető­gödörbe önállóan istálló- vagy komposzttrágyákkal együtt 1-5 dkg mennyiségben (gödör méretétől függően), földdel egyenletesen összekeverve, továbbá fák tányérjába 1-2 cm vastagon kiszórva és bemunkálva. Palántázott növényeknél ültetőgödörbe vagy tápkoc­kába talajjal elkeverve 10-15 dkg/növény.

Üveg- és fóliaházi zöldségtermesztésnél és palántanevelésnél 1-5 kg/m2.

Konténerek, hajtatóládák és edényeknél talajhoz 20-30% meny­nyiségben egyenletesen keverve vagy felszínre szórás után jól be­dolgozva.

A forgalmazott komposzt- és humuszkészítményekhez hason­ló arányban javasolt felhasználni. Szabadban veszteség nélkül is tárolható.

153

3.7. Zeolit

A magyarországi zeolitok riolittufához kapcsolódva települnek. A természetes ásványi talajjavító anyagok közül a zeolitoknak Má­tyás Ernő több évtizedes vizsgálatai alapján igen sokrétű felhasz­nálási lehetősége van.

o Ioncserélő képességük alapján alkalmasak a talaj-pH stabili­zálására. A savanyú talajokhoz adva, azok pH-ját a neutrális tartományok felé igazítja. A lúgos alkálifém koncentrációjá­nak csökkentésére is felhasználhatók. E tulajdonságaik alap­ján a savanyú, illetveaszikes talajokjavítására használhatók.

o A molekuláris pórustestű, 25-30%-os dinamikus vízadszorp­cióval rendelkező vázszilikátjai javítják a talaj vízháztartását Az alacsony nedvességtartalmú levegőből is felveszik a ned­vességet, és csak magasabb hőmérsékleten adják le. A szántott réteget zeolittal dúsítva 3-40%-kal nagyobb víztartalom, víz­tartó képesség érhető el. Különösen a laza, könnyen kiszára­dó, nagy pórustérfogatú, könnyen oxidálódó talajoknál van "kötőképesség" növelő hatása (pl. homokos talajokon).

o A zeolittípusok molekuláris pórusai az egyes ioncsoportokra adszorptívak, így előnyösen befolyásolják a talaj nitrogéntartal­mát Más zeolittípusokat a nyomelemek szorpciója jellemzi, ezért a talajok nyomelemtartalmának stabilizálására alkalmasak.

o A hígtrágyákból vagy humuszhordozó anyagokból (barnakő­szén, lignit) és természetes adszorbens anyagokból (zeolitok) dezaggregálási folyamattal (az említett anyagok egy művelet­tel történő besűrítésével) stabil humusz-zeolit kompozit ké­szíthetők, amely kiváló javítóanyag homoktalajokon.

o A zeolitoknak számos egyéb felhasználási lehetősége, illetve területe van (pl. mikroelemtrágya és növényvédő szer hordozó­anyaga, mezőgazdasági eredetű szennyvizek derítőanyaga stb.)

154

A Geoproduct Kft. által mezőgazdasági célra forgalmazott zeolittermékek száma több tucat. A talajjavítási célra, illetve házi­kertekben felhasználható zeolit, illetve zeolit tartalmú készítmé­nyek (Meliorit, Zeovita, Lithofloren, Paralux, Zeoflorin stb.) közül az egyik legismertebb a Lithofloren. A Lithajloren-komplex talajja­vító, nyomelemtartalmú zeolitos készítményt 5 és 50 kg-os kisze­relésben árusítják. Tőzeggel, lápfólddel, komposzttal, szerves trá­gyával való (kb. 5-10%-nyi) keverékei is igen eredményesen hasz­nálhatók. A zeolit fokozza a növény egyedfejlődését és a különbö­ző megbetegedésekkel szembeni ellenálló képességét.

A Meliorit a hobbikertekbe, konyhakertekbe, fóliasátrakba, homokos és kötött talajokra egyaránt ajánlott talajjavító, talajerő­növelő ásványkompozitum. Hétféle makroelemet és nyolcféle mikroelemet tartalmaz. Három-hat éven át alkalmazva, igen je­lentősen csökken a talaj műtrágya- és szerves anyag kimosódása, megszűnik a nyomelemek, ritkaelemek hiánya, igen nagy mécték­ben javul a talaj vízháztartása és zamatosabb, aromásabb, vegyű­letekben gazdag termést nyerünk. A frissen nyírt gyep kezelésé­hez négyzetméterenként 250-300 kg-ot szórunk ki, majd átgereb­lyézzük és belocsoljuk. A zöldségfélék vetése előtt a magágyba keverjük.

Ha palántázunk, akkor 1-2 evőkanálnyit szórunk az ültetőgö­dörbe, talajjal összekeverjük, majd a palántát beleültetjük. Gyü­mölcsfák, bogyósok ültetéséhez a gödörbe 200--250 g-ot szóiunk, talajjal összekeverjük és ültetés után beöntözzük. ··

A Geoproduct Kft. zelolitos készítményein kívül zeolitot tartal­mazó keverékek még a Piroska Kft. zeolit, kovaföld tartalmú Zeo­vita, a Mikloid Kft. mészkő, dolomit, bazalt és zeolit tartalmú Bio­kondi B termékek.

Zeolitot elsősorban a Tokaj-hegységben, Mádon, Rátkán fejte­nek, de ismert Nógrádban és a Mecsekben is.

155

3.8. Perlit

Nagy kovasavtartalmú, vulkáni eredetű, kis mennyiségű kötött vizet tartalmazó üveges kőzet, mely meghatározott hőmérsékletre történő gyors hevítéskor meglágyul, közben nagymértékben megduzzad. A duzzasztott perlit jó hordozó- és szűrőanyag. E tulajdonságai alap­ján a mezőgazdaságban eredményesen alkalmazható a szaporító­anyag előállítására, dísznövény-termesztés, palántanevelés, tehát a gyökerek számára könnyen értékelhető közeg létrehozása során.

EU>nye még, hogy jelentős a mikroelem-összetétele, így biztosí­tani tudja a növények számára a mikroelem-utánpótlást.

A perlit a kertészeti földkeverékek, intenzív termelési közegek egyik leggyakrabban használt adalékanyaga. (Pl.: Bioföld virág­föld, Biopakk, Virágözön virágföld, Zengő perlites virágföld, Han­ság gyöngye).

Magyarországon Mádon és Pálházán termelnek perlitet.

3.9. Bazalt, bazalttufa

Földünk egyik leggyakoribb kőzetének eredetileg hazanit volt a ne­ve a szíriai - követ jelentő - Basin-hegység után. Plinius mást mond: szerinte a bazalt szó etiópiai eredetű, s a vastartalmú fekete kövek megnevezésére használ ták. A föld mélyéből repedések, kür­tők mentén izzón, folyósan, láva formájában kerül felszínre. A fel­színen gyorsan megszilárdul, így igen finom kristályos és kemény kőzetté válik. A fekete, kékesfekete kőzet bázikus kémhatású, kal­ciumban és magnéziumban gazdag. Miként minden magmás kőzet (gránit, andezit, zeolitos riolittufa stb.), bővelkedik nyomelemek­ben is. Azok, bár csak igen kis mennyiségben, de nélkülözhetetle­nek az élő (növény, állat, ember) szervezetek számára.

156

Ha a vulkáni működés során az izzó magma nem folyós állapot­ban kerül a felszínre, akkor nagy robbanás t követően törmelék, por meg hamu formájában jut a levegőbe, s abból leülepedve válik kő­zetté. Testet, azaz kőzetet öltött formája a bazalttufa, illetve ha víz­ben ülepedik le, bazalttufit. Pora, őrleménye természetesen ugyan­úgy alkalmas a talaj javítására, mint a bazaltláva pora.

A bazaltok, bazaltőrlemények kedvező hatását régóta ismeri a földművelő ember. A németországi Eifel-hegység vulkáni terüle­tén, a lávakibúvások környékén évszázadokkal ezelőtt egy Maria Laach-i páter figyelt fel a bazalt termékenységnövelő hatására. Megfigyeléseit tett követte: a kolostor kertjét lávahomokkal trá­gyázta, s cserébe jó termést kapott. Egy 1872-ben megjelent szak­cikk leírása szerint - ugyancsak németföldön - "bazaltslotterból" képződő útisárt használtak műtrágyaként, sikeresen. A németorszá­gi Botzenberg bazaltbányája környékén pedig arra lettek figyelme­sek, hogy a bánya közelében, a fő szélirányban fekvő mezőkön dú­sabb a jű, mint a velük határos területeken. A jelenséget a talajra hordott finom kőzetpomak tulajdonították.

A talajtan atyja, Justus Liebig ugyancsak utalt a bazaltláva jóté­kony, talajjavító hatására: "Termékeny talaj típusaként a láva mál­lásából származó talajt lehet találni a Vezúv közelében. Termé­kenysége lényegében a benne található alkáliákon alapszik, melyek a mállás révén fokozatosan a növények számára felvehető formába kerülnek. Ez a mállás igen lassan megy végbe. A mállást elősegíti a víz szénsavtartalma, a növények gyökérzete, melyek mint köztu"' domású, savakat választanak ki."

A legjobb bortermő területeink a vulkáni hegyvidéken vannak. Ennek egyszerű a magyarázata: a vulkáni kőzetek "konzerválják" a me! eget és jó talajképzők, belőlük nagy számú, a növényzet szá­mára fontos elem oldódik ki. Az első magyarországi kőporral, pon­tosabban kőzetliszttel való trágyázás gondolata mégsem borvidé-

157

keinken vetődött fel. Dobrovits László okleveles gazda az Alföl­dön gazdálkodva figyelt fel arra, hogy a köves országút mellett ter­mesztett növények sokkal fejlettebbek, mint az úttól távol esők. Először az úton porrá vált, szélhordta trágyának tulajdonította e je­lenséget. Ám később azt tapasztalta, hogy ez csupán ott fordult elő, ahol az út bazalt borítású. Kézenfekvő volt, hogy a növények ked­vezőbb életfeltételét, a talaj termőképességének fokozódását- fúg­getlenül a forgalom nagyságától - a kerekek által porrá tört, szél­l}.ordta bazaltpor okozza.

A gazda első bazaltporos talajjavítási kísérletét 1934-ben végez­te el 'szikes talajon. Az eredmény nem maradt el: bővebb termést kapott, s a talaj művelhetősége és szerkezete is javult. A szőlőkről szóló monográfiájában arról számolt be, hogy a bazaltmálladékra telepített, illetőleg az elmállás határán túl fekvő szőlők hozama kö­zött tetemes különbség van. Még nagyobb volt az eltérés azon a kö­rön belül, amelyet a bazaltbányák őrlőműveiben keletkező por szélhordási hatósugara húzott meg.

Dobrovits 1953-ban tudományos igényű, négyismétléses kísér­lethe kezdett. Különféle dunántúli (diszeli, uzsai és sümegi) bazalt őrleményével javította a kísérleti parcellák talaját. A kontrollparcel­la 40%-os kálisó-műtrágyát kapott. (Az adag kataszteri holdanként bazaltporból 4 tonna, kálisóból200 kg volt.) Az első évben a bazalt­porral kezelt parcellákon a takarmányrépa terméshozama megköze­lítette, egy esetben pedig meghaladta a kontrollparcelláét. A máso­dik évben, amikor a kőporban lévő tápelemek feltáródása felgyor­sult, a kísérleti parcellák terméshozama már 5-9%-kal nagyobb volt a kálisóval kezelt parcelláénáL A kísérlet tapasztalatai alapján Dobrovits László arra a következtetésre jutott, hogy a bazaltkőpo­rok tápanyag-utánpótló, talajszerkezetet és vízgazdálkodást javító anyagok. A lúgos kémhatású bazalttal - egyebek között a benne lé­vő mésszel - csökkenthető a talajok elsavanyosodása, jókora káli-

158

umtartalma feleslegessé teheti a káliműtrágyát, nyomelemei pedig a jó termés feltételei. A bazaltban a nátrium kötött formában van je­len, így káros hatást nem fejt ki. Javaslatai közül kiemelkedik a ba­zaltnak káliumhelyettesítőként való felhasználása, valamint az istál­lótrágya bazaltporos kezelése. Alkalmazását a nyugat-magyarorszá­gi erodált talaj okra, alföldi futóhomokra és szikes talajokra javasol­ta, de különösen kiskertekben látta célszerűnek felhasználni.

A vulkáni "homokkal" főként szilícium, foszfor, kálium, magné­zium és kalcium, valamint nyomelemek, elsősorban vas, réz, man­gán, kobalt és cink kerülnek a talajba. Emiatt aztán kiválóan alkal­mas még az olyan nagy igénybevételnek kitett területek talajánakja­vítására is, mint a sportpályák A bazaltőrlemény szinte doppingszer­ként hat: a fű gyorsan és sűrűn búvik ki, s később szárad, satnyul el.

A bazaltliszt nagy szilíciumtartalma a növényekben és levelek­ben szilíciumdúsulást hoz létre a felhám sejtjeiben. Így a betegsé­get okozó kártevők, gombák és más kórokozók behatolásával szem­ben ellenállóbb lesz a valósággal "kikeményített" növény, ellensé­geik inkább egy könnyebben fogyasztható, puhább növényt keres­nek föl.

Magát a bazaltlisztet a foldigiliszták és baktériumok a szerves hulladékokkal együtt humusszá dolgozzák fel. A bazalt hosszú ide­ig fejti ki hatását, s mindeközben nem okoz időszakos, illetve a mű­trágyákra gyakranjellemző korai túladagolást. A benne lévő eleme­ket a növények szükségleteiknek megfelelő ütemben vehetik" fel. Az sem mellékes, hogy a bazaltpor jó vízmegkötő. További értéke;' hogy a kőportrágyával - a műtrágyákra igencsak jellemző - nem­kívánatos klorid- és szulfátionok nem jutnak a talaj ba.

Felhasználás: Durvább szemű bazalttörmelékkel borítva a ta­lajt, megóvhatjuk a kiszáradástól és az eróziótól, s közben még a talajéletet is javítjuk a talajszerkezet megváltoztatásávaL Bazalttör­meléket használhatunk a talaj felmelegítésére is. A fekete vagy ké-

159

kesfekete kőzet "megköti" a napsugarakat, s hőtartalmából az esti, éjszakai órákban a talaj hőmérsékletét akár 6-8 Celsius-fokkal is felmelegítheti. A kötött talajok felső rétegét átjárhatóbbá, porózu­sabbá teszi, javítva azok lélegzését.

A bazaltgranulátumot- talajjavítási céllal- szántóföldön, kerté­szetben, szőlőtelepítés során a talajtípustól függően négyzetméte­renként 0,25-0,5 kilogrammnyi mennyiségben a legjobb 2,5-5 tonna/ha a talajba bedolgozni. Fenntartó-kiegészítő kezelésként O, 1-0,5 kilogrammot célszerű négyzetméterenként a talajhoz ke­verni a termesztési időben, méghozzá a harmat miatt a kora regge­li órákban. A bazaltlisztes kísérletek mindenekelőtt a burgonya, a gyümölcsfák, a szamóca és mindenféle más bogyós gyümölcs ese­tében váltak be.

Gyep és pázsit telepítésekor a vetés előtt négyzetméterenként 0,25 kg bazalttörmeléket tanácsos bemunkálni. A már kialakult és nem túlságosan rövidre vágott gyepre ősszel és tavasszal négyzet­méterenként l O dkg finom bazaltőrleményt javallott szétszórni.

A porrá őrölt bazaltlávapor nem csupán a növénytermesztök csodaszere lehet: naponta egy-két alkalommal mintegy 0,1 kg-ot rászórva négyzetméterenként az alomra, az istálló klímája fölöt­tébb megjavul, akárcsak a szerves trágya összetétele.

A komposztha köbméterenként 20 kg bazalttörmeléket javasol­nak a szakemberek, ily módon javítandó a komposzt ásványianyag­tartalmát és elősegítve magát a komposztálódás folyamatát.

A bazalttufa törmeléke vagy pora hasonlóan a bazalthoz elsősor­ban a kálium- és foszforutánpótlásban jelent talajerőutánpótlást A kemenesháti bazalttufákból mért 47,0-60,6 milligramm/100 gramm oldható foszforkészlet talajtani szempontból igen magas. A 45,6--106,4 mg káliumtartalom pedig igen kitűnő kálium ellátottság­nak felel meg. Sőt a 92-133 mg/100 g (0,092-0,133%) össznit­rogén-tartalom is annyi, mint a gyengén-közepesen ellátott talajoké.

160

Működő vagy felhagyott bazaltbányák találhatók a Dunántúlon Diszelben, Uzsán, Zalahalápon, Sümegen. A régi bazalt-, illetve bazalttufa-kőfejtők udvarában és környéként is föllelhető bazalttör­melék, bazaltpor, amelyet csak át kell szitálni.

Bazaltliszt tartalmú a tatabányai MIKLOID Kft. által forgalma­zott BIOKONDI-B. Ezt a terméket a Biokultúra Egyesület "biogaz­dálkodás ban is ajánlott" terméknek minősítette. Németországban EIFELGOLD néven van forgalomban bazalttartalmú földkeverék.

3.10. Gránit, gránitmurva

A talajok ásványi anyagokkal történő trágyázása során találkozha­tunk az őskőzetliszt fogalmával. Ez így pontatlan, ugyanis a köze­tek rendkívül eltérő összetételűek lehetnek. Még a bazalt, illetve gránit esetében is, ugyanis ennek a két kőzetnek a porára szokták leginkább az őskőzetliszt fogalmát használni. Eredet, kor függvé­nyében igen eltérőek lehetnek.

A gránit szilíciumban, kvarcban gazdag, ugyanakkor kalcium- és magnéziumtartalma alacsony. Ugyanúgy a bazalt szilícium kvarc­tartalma alacsony, de kalcium- és magnéziumtartalma jelentős. Mikroelem-tartalmat tekintve azonban mindkét anyag hasonlóan minden finomra őrölt magmás kőzethez nyomelemekben gazdag.

A fentiek alapján természetes, hogy a gránit, illetve természetes aprózódású törmeléke a gránitmurva is alkalmas a mezőgazdaság­ban talajjavításra, komposztok kezelésére.

Gránit, a latin eredetű granum, szemcse szóból ered. Főleg kvarc­ból, káliföldpátból, savanyú plagioklászokból, biotitból, muszko­vitból, amfibólokból, piroxénekből áll. Színét elsősorban a földpát­tartalom határozza meg, ennek megfelelően gyakran fehéres, rózsa­színes árnyalatú, szemcsés szövetű.

161

Előfordulás: Magyarországon gránitot a felszínen a Mecsekben és a Velencei-hegységben ismerünk.

A velencei-hegységi alsóperm korú, kb. 280 millió éves gránittö­megének több felszíni előfordulásánál a kőzet aprózódásnak, mállás­nak, murvásodásnak indult. Ilyen gránitmurvabánya található Szé­kesfehérvár határában. Az ottani városgazdálkodási vállalat régóta termeli és parkokban utak, sétányok borítására használja a Kisfaludi murvabányából származó gránitmurvát. A hányából származó grá­nitmurva dominánsan 1-8 mm közötti szemcsenagyságú, az agyag­frakció alárendelt mennyiségű. A vizsgálatok 18%-ban agyagásvá­nyokat (montmoríllonit, illit, kaolinit), 20%-ban kvarcot mutattak ki. A plagioklászt és kálifóldpátot közel azonos arányban tartalmazza (30, ill. 29%), a vasásványokat a goethit képviseli 3%-ban.

A finom, 0,1-0,2 mm közötti frakció vizsgálata során Ravaszné Baranyai Lívia azt a figyelemreméltó eredményt észlelte, hogy eb­ben a finom frakcióban a mezőgazdasági felhasználhatóság, táp­anyag-utánpótlás, káliumszolgáltató képesség szempontjából fon­tos káliföldpát (ortoklász) mennyisége dúsul. Akőzet magas (7,6%) alkáli (K20 + Naz03) tartalmából a kálium mennyisége 4,8%.

A talajtani vizsgálatok szerint a felvehető tápanyagokban vi­szonylag jól ellátott. Nitrogén-, foszfortartalma a tápanyagban kö­zepesen ellátott talajok szintjének felel meg. Toxikus elemtartalma (Ni, Pb, Cd) messze a megadott határértékek alatt van.

Figyelemreméltó a murva kémhatása. A vizsgált székesfehérvá­ri gránitmurva pH-ja desztillált vízben mérve 8,24 (KCI-ban 7,67), ami egyértelműen lúgos kémhatású. Ez a lúgos kémhatás a nem al­káliföldpát tartalomból adódik. A kőzetliszt összsótartalma ala­csony, fél ezrelék körüli.

A gránitmurva finom frakciójából vagy a gránit őrleményéből a bazalthoz hasonlóan négyzetméterenként 10-30 dkg-ot célsze­rű kiszómi.

!62

A durvább szemű gránitmurva a szerkezetjavításra, szilícium utánpótlásra, míg a finom frakció a földpálok dúsulás a miatt káli­umutánpótlásként jöhet számításba. A velencei-hegységi gránit­murva mellett a mecseki gránit, illetve többek között ennek máilá­sa során létrejött fóldpátos homok is számításba vehető a talajok ásványianyag-utánpótlásában, kőporokkal való javításában.

Felhasználás: A gránit összetételéből, szerkezetéből adódóan nyilvánvalóan előnyösen használhatók "nehéz" agyagtalajok szer­kezetjavítására, amikoris jobb szellőzöttséget és vízvezető képes­séget akarunk elérni. A szerkezetjavítás mellett kedvezővé válik a mikroelem-ellátottság is. A savas kémhatású agyagtalajok lúgosítá­sára, kedvezőbb pH-érték elérésére is jól használhatjuk Ezenkívül kálium-, vasutánpótlásra is számításba vehető, bár a kálium feltá­ródása lassabban megy végbe, mint a bazaltnáL Földkeverékben, komposztban adalékként is kedvező hatást érhetünk el.

Kedvező eredményeket értek el a dísznövénytermesztők, pl. kaktuszok termőközegének gránitmurvával való kezelése során. Izsákon, ahol az ország legnagyobb kaktuszgyűjteménye találha­tó, a kertészet tulajdonosa évek óta kiváló eredménnyel használ­ja a kaktusznevelésnél a talajba keverve a velencei-hegységi grá­nitmurvát.

3.11. Agyagásványok (bentonit, illit, kaolin)

A bentonit olyan montmorillonit-tartalmú agyagos kőzet, amely erősen duzzadóképes, tixotrip és nagy adszorpcióképességű. Vilá­gossárga, zöldessárga, krémszínű, fehér, szürke, barna, sőt ritkán fekete agyag.

Száradáskor poliéderesen aprózódik, nedvesen megduzzad és szappanszerűen kenődik.

163

A bentonitat a mezőgazdaság hazánkban csak a nyolcvanas években kezdte el felhasználni, ám annál szélesebb körben. Azóta komposztálnak és talajt javítanak vele, állati takarmányhoz adják, a hígtrágyát "szelídítik" általa (de macska-, díszmadár-, kis rágcsá­ló- és hüllőalomnak sem utolsó). Napjaink élelmiszeripara szintén elképzelhetetlen nélküle: bentonittal finomítják, színtelenítik, tisz­títják és tartósítják a növényi és az állati olajokat meg zsírokat, a mustot és a bort, valamint vele szűrik, finomítják a gyümölcsleve­ket, s a sört is jól tartósítja.

A talajjavítás szakemberei régóta szeretnének olyan felületaktív anyagokat találni, amelyek hasonlóak a humuszhoz. A bentonit a homoktalajoknak, a homokos és a csekély humuszt tartalmazó ta­lajoknak egyaránt megjavítja a szerkezetét, vízvisszatartó képes­ségét, valamint - adszorpciós tulajdonsága révén - hozzásegíti a növényt a folyamatos tápanyagellátáshoz. Különösen kedvező ha­tás érhető el akkor, ha szerves kolloidokkal, alginittel, illetőleg szerves trágyával keverik. Ugyanezt a hatást érhetjük el, ha kom­poszthalmunkat időnként szintén bentonittal szórjuk be. Köbméte­renként 30-50 kg bentanitot adagolva, jelentősen javítjuk a kom­poszt minőségét.

Mivel a talajlakók a nedves környezetet kedvelik, különösen erőteljesen szaporodnak az olyan termőföldben, amelyhez bento­nitot kevertek hozzá. Szaporodásuk mértéke akár a 200%-ot is el­érheti, s ezáltal ugrásszerűen megnő a talaj érettsége, a talaj ter­mőképessége.

A bentonitnak egyik legfontosabb tulajdonsága az a képessége, hogy a tápanyagok különféle ionjait megköti, és szükség esetén azokat ismét a növénynek adja le. Ezáltal a bentonit igen nagy mér­tékben csökkenti a kimosódás i veszteségeket, mindenekelőtt a köny­nyű homoktalajon. Azon kívül viszonylag nagy kalciumtartalma miatt úgynevezett ütközőként fejti ki hatását a talajsavakkal kap-

164

csolatosan, s ez a pH-érték növekedésére vezet. Talajjavításra a kö­vetkező bentonitmennyiségek javasolhatók:

könnyű talajokhoz közepes talajokhoz nehéz talajokhoz

15 dkg/m2,

10 dkg1m2 és 5 dkg/m2.

A széles körű laboratóriumi és tenyészedényes kísérletek ered­ményei alapján az egyházaskeszői-várkeszői bazaltbentonit poten­ciálisan számításba vehető a talaj szerkezetének, vízháztartásának javítására. Egyes szintjei a kedvező tápanyagkészlete alapján vi­rágf<ild alapanyagául is használható.

Magyarországon bentenitot a Tokaji-hegységben, Eger közelé­ben, Istenmezeje községben és a Kisalf<ildön Egyházaskesző hatá­rában bányásznak.

Magyarországon a bentonit tartalmú biotrágyát BENTOTAK né­ven forgalmaznak.

Az illit foldes megjelenésű, zsíros, agyagos, nagy képlékeny­ségű agyagásvány. Az első osztályú illit hófehér színű, a vassal szennyezett fehér, sárga, lila és barnásvörös lehet. Ásványi összeté­telében illit, hidromuszkovit, kvarc, szabálytalan közbe rétegződé­sű alumínium-hidroszilikátok és adulár, helyenként montmorillonit vesz részt. A kvarc 20-60% között ingadozik. Az elsődleges illithen kevés pirit is található, az átmosódott telepekben már nincs pirit. A nyersanyag talajjavításra alkalmas lehet. Elsősorban homoktalajok vízgazdálkodásának, valamint - szemcseösszetétel alapján - a táp­anyaggazdálkodás javítására jöhet számításba.

A tokaji-hegységi füzérradványi vasas szennyezésű, barnás szí­nű illi t vastartalma 2,0-3,5%, KzO-tartalma 2-6%. Talajjavítás cél­jára alkalmas az illitbánya meddőanyaga is.

Az illit elsősorban a homoktalajok víz és tápanyag-gazdálkodá­sának javítására lehet perspektívikus.

165

3.12. Sókőzetek (evaporitok)

• Kálisók [pl. nyers kálisók (szilvin KCl), kainit (KClMg S04x x3H20) magnéziumtartalmú kálisók, kalciumklorid (CaCl) oldat];

• szulfátok [pl. kieserit (MgS04xHp), gipsz (CaS04xHp), an­hidrit (CaS04), glaubersó, mirábilit (Na2S04x 10 Hp)];

• kloridok (pl. kősó NaCl). A sókőzetek tengeri és szárazföldi eredetűek lehetnek. Jelentős

sómennyiséget termelnek azonban jelenkori tengervízbő l, keveseb­bet sósforrások vizéből.

A tengeri sótelepek az Oschenium-féle elgátolási elmélet szerint arid területeken, víz alatti gáttal lefűzött öblökben képződnek. A be­párolgás természetes úton növeli az öböl vizének sókoncentrációját. A sós, növekvő fajsúlyú víz a fenékre rétegződik, majd túltelítetté vál­va lerakja a sókat oldékonyságuk fordított sorrendjében. A víz alatti gát fölött a normál sótartalmú tengervíz időszakosan beáramlik az öböl medencéjébe, és ott besűrüsödve biztosítja a folyamatos kiválást.

A sótelepek szelvényében először mészkő, majd dolomit, fölöt­te anhidrites dolomit, anhidrit-, gipsz-, és a kősóösszlet következik, végül a fedősók (kálisó) zárják az üledékciklust, me ly nem mindig zavartalan, teljes. Helyenként a gipszes dolomit lerakódása után ál­landó kapcsolat alakul ki a nyílt tengerrel, s a ciklus megszakad. Az egymásra következő ciklusok azonban nagyobb területegységen belül rendszerint állandóak.

A kősótelepek nagy részét mélyműveléssel termelik. A sókőzetek állékonyak, ezért hatalmas kamrák, üregek alakíthatók ki bennük. Oldással és ülepítéssei a törmelékes és agyagos szennyezések eltá­volíthatók, az oldatból pedig frakcionált bepárlással a különböző sók elválaszthatók egymástól.

Az elsősorban szárazfóldi keletkezésű borát-, nátron-, nitrát­és szulfáttavakban kialakuló sófelhalmozódásokkal szemben je-

166

lentősebbek a tengeri eredetű evaporitok legfontosabb csoportját képező gipsz-anhidrit-kősó-kálisó (fedősó) telepek.

Az említett telepek keletkezésére akkor keriiihet sor, ha egy le­fűződött tengeröböl vize fokozatosan bepárolódik, pl. száraz éghaj­lat alatt, ha a bepárolódás mértéke nagyobb, mint a vízutánpótlás. A tengervíz sótartalma literenként átlagosan 35 g. Ebből 27,21 g NaC03, 3,81 g MgC12, 1,66 g MgS04,1,26 g CaS04, 0,86 g K2S04, 0,12 g CaCo3 és 0,08 g MgBr2. A különböző sók kiválásá­nak sorrendjét elsősorban oldékonyságuk, valamint a hőmérséklet befolyásolja. Az előrehaladó bepárolódás során először kalci­umkarbonát válik ki, majd következik a gipsz és az anhidrit kivá­lása, míg a tulajdonképpeni sók kiválása még fokozottabb bepáro­lódásnál, a kősó kiválásával indul meg és az ún. fedősók (K-Mg­sók) kiválásával fejeződik be. A tengervíz esetleges hígulásakor a már kivált sókőzetek részleges vagy teljes újraoldódása is bekövet­kezhet, illetve a fent vázolt kiválási sor megszakadhat és új kiválás indulhat meg, ha a tengervíz ismét bepárolódik. Részben emiatt, részben a K-Mg-sókjelentős oldékonysága miatt, a Földfelszínén viszonylag kevés helyen ismeretesek jelentős fedősó-telepek.

Gipsz-(CaS04x2 Hp) a leggyakoribb természetes kalcium­szulfát, egyike a legrégebben és legelterjedtebben használt talajja­vító anyagoknak, bár az utóbbi időben felhasználása erősen vissza­szorult. Előnyös tulajdonsága és hatása, hogy lúgos közegben is ol­dódik, semlegesíti a lúgosságot, az adszorbeált Na+ helyét a Ca2+ foglalja el, a talajkolloidok koaguálnak, a talaj fizikai tulajdonságai kedvező irányban megváltoznak.

A kationcsere reakció azonban megfordítható. A talajban felsza­porodott nátriumsók hatására a cserefolyamat megfordulhat és is­mét szolonyeces szint alakulhat ki. A javítást követően azonban gondoskodni kell a nátriumsók eltávolításáról. A felszínközeli talaj­víz (J m körül) a gipsz talajjavító hatását általában mérsékli.

167

A gipsz oldódása erősen lúgos szódás talajban csökken, a gipsz­szemesék felületét vékony CaCo3- vagy humuszhártya vonja be, s megakadályozza a további oldódását.

A hazai talajjavításban gipsz az észak-magyarországi Alsótele­kesen, Bükkösdön és Turonyban, míg anhidrit Alsótelekesen, Bük­kösdön, Hetvehelyen, Perkupán és Tornakápolnán fordul elő. A gipsz-anhidritet Alsótelekesen bányásszák. Az alsó triász korú össz­letekben a gipsz és az anhidrit általában együtt fordul elő.

Az anhidrit (CaS04) hátrányos tulajdonsága, hogy tárolás köz­ben könnyen nedvességet szív magába, ennek következtében ösz­szeáll, csomósodik. A térfogatnövekedés akár 60%-kal is járhat. A higroszkóposság csökkentésére és a cementálódás megakadályozá­sára 20% lignitport kevernek hozzá. A 80% anhidrit és 20% lignit­por keverékének CaS04 x2 H20-ra átszámított- hatóanyag- tar­talma 60%-ra tehető.

Kősó (NaCl) az emberiség történetében legrégibb idők óta is­mert és használt áványi anyag. A történelmi Magyarország terüle­tén fedősótelepekkel kísért kősótelepek ismeretesek Aknasugata­gon, Aknaszlatinán, Paraj don, Szovátán. A trianoni diktátummal az összes sóbányánkat elszakították, a mai Magyarország területén nem maradt sóelőfordulás.

A fedősók közül fontosabbak a szilvin, carnallit, kieserit, polihalit. Szilvin (KCl) színtelen vagy sárgára, vörösre színezett, az egyes

kősótelepek fedősói között jelentős mennyiségben halmozódhat fel. Nem higroszkópos. Mezőgazdaságban elsősorban a káliumtar­talmamiatt használják.

Carnallit (MgCl2KClx6 H2) többnyire húspiros színű, erősen higroszkópos, levegőn szétfolyik, bróm és rubídium nyerhető ki belőle. A kősótelepek legfelső szintjében kősóval és kieserittel együtt az ún. carnallit-övet alkotja. Elsősorban a káliumtartalma miatt alkalmazzák.

168

A savas hatású talajjavító anyagokra előírt minőségi követelmények (A minőségi követelmények a szállítási nedvességtartalmú

anyagokra vonatkoznak.)

Lignites Gyári

Gipsz-gipsz (80%

gipsz Jellemző anhidrit

gipsz+ 20% iszapok és

(őrölt) gipsz hul-lignitpor)

ladékok

Minőségi követelményei

Kalcium-szulfát-tartalom CaS04 x2 H20-ban 50 40 40 kifejezve tömeg-százalék legalább

Összes kéntartalom tömegszázalék leg-alább

Szemcseméret-eloszlás 0,8 mm 80

1,0mm 100 85 2,5mm 100

szemeseméreru szitán áteső tömegszázalék

Kainit (KCI.MgSO 4 x 3 Hp) kloridszulfát. Kalciumklorid (CaCl) oldat.

Lignitpor

7,5

100

Glaubersó (mirébilit) (Na2S04 x 10 Hp) nátriumszulfát. Polihalait (K2S04.MgS04.2 CaS04x2 Hp) színe a hemelit ás-

ványok miatt pirosas. Szintén a kálisók közé tartozik.

169

Kieserit (MgS04xHp) magnéziumszulfát, mely vízfelvétellel apsomittá (keserűsó, MgS04 x7 H20) alakul, illetve a keserűsóból vízvesztéssei keletkezik.

A kálisók jelentősége megnőtt, amióta Liebig ( 1840) felismerte szerepüket a növényi biológiai folyamatokban és ajánlotta aK-tar­talmú fedősók műtrágyaként való alkalmazását. Az ökológiai gaz­dálkodásban a természetes keletkezésű kálisókőzetek csak a termé­szetes állapotban használhaták fel. Legfeljebb fizikai aprítás t, őr­lést, zúzást szabad végezni. Tilos minden olyan kémiai kezelés, eljárás, mellyel a sókőzetekből a hatóanyag (kálium, magnézium) töményítéssei vagy oldással kerűl kinyerésre.

A sókőzetek felvételét az Európai Unió biotörvényének tápa­nyagutánpótlási mellékletébe valószínűleg az óriási kősótelepekkel rendelkező Németország, Olaszország és Franciaország vetette fel.

Magyarországon a kősó és fedősókőzeteknek talajjavítási, tápa­nyagutánpótlási célra történő hagyománya nincs. A biogazdálko­dónak felhasználás előtt meg kell győződni, hogy a kálisó termékek csak természetes őrlésű kőporok, más kezelésnek nem vetették alá.

3.13. Foszfátközetek (pl. földszerű foszfát, puha őrölt foszfátkőzet,

alumínium-kalcium foszfát)

A mezőgazdaság nagy mennyiségű foszforműtrágyát használ. A biogazdálkodásban ezek kiváltására a természetes foszfátkőzetek alkalmasak. Ilyenek a foszforit, a guanó, guanó tartalmú barlangi agyagok, fosszilis csontfelhalmozódást tartalmazó kőzetek.

Elvileg minden olyan üledékes kőzetet foszforitnak lehetne ne­vezni, amelyben a kémiai elemzés a földkéregbeli 0,23%-nyi átlag­nál több foszforpentoxidot (P 205), illetve az ebből 2, l 853-mal va-

170

ló szorzással számítható 0,503 súlyo/o-nál több trikalciumfoszfátot [Ca3(P04)] mutat ki. A gyakorlatban a 18-19% Pz05 tartalmú kő­zeteket nevezik foszforitnak Ha a kőzet dúsítható, akkor az alsó határt 5%-ban vonják meg.

Az üledékes közetekbe a foszfor a magmás közetek mállása so­rán kerül. A magmás közetekben a foszfortartalom apatithoz kötött

és legtöbb esetben az l %-ot sem éri el. Mezőgazdasági jelentőségét alig másfél évszázaddal ezelőtt fe­

dezték fel. Ekkor jöttek rá, hogy a termésátlagok jelentősen növel­hetök a foszfor termőföldbe való juttatásávaL

A foszfornak egyetlen iparilag fontos telepalkotó ásványa az apatit. Magyarországon jelentős, kitermelésre érdemes foszforelő­fordulás nincs. Az Északi-Bakonyban kréta kori üledékes karboná­tos képződményekben 0,5-5,0 m közötti vastagságú, ősmaradvá­nyokban igen gazdag foszfáttartalmú ghankonitos márga található. A foszfor az ősmaradványokban dúsul, így a fosszíliák tulajdon­képpen foszforitgumóknak felelnek meg. A geológusok szerint a 12-18% P 205 tartalmú összlet mennyisége- a kötőanyagrész le­számítása után - 3-4 millió m3 lehet.

A nyers foszfátközetek biogazdálkodásban csak fizikai kezelés­nek, őrlésnek vethetök alá, ezek foszforkészletét a növény gyökerei­nek és a mikroorganizmusoknak kell feltámi, oldani, a növények szá­mára felvehetövé tenni.

3.14. Elemi kén

A ként a növények a talajból soJ--ion formájában veszik fel, bár kis mennyiségben megkötődhet a leveleken keresztül so2 formában is.

A kénhiány lafejezetten késleltető hatással van a növény növeke­

désére. Hiányát jellemzik az egyöntetűen klorotikus növények, csökevényes fejlődés, vékony szárak és felnyúló növekedés.

171

Használható kéntartalmú anyagok

s N P 20 K20 Egyéb

% Elemi kén 100 o o o Thomas salak 3 o 15,6 o Gipsz 18,6 o o o 32,6 CaO Kainit 12,9 o o 19 9,7 Mg Keserűsó 13 o o o 9,8 Mg

(Forrás: Tisdale, S. L-Nelson, W. L. 1966.: A talaj termékenysége és a trágyázás)

A műtrágyák között számos magas kéntartalmú ismert. A bio­gazdálkodás körülményei között kénhiány pótlására l 00% kéntar­talmú elemi kén, illetve magas kéntartalmú természetes anyagok használhatók. (Lásd a táblázatot.)

Ha elemi ként hasonlítunk össze szulfátkénnel, az eredmények az alkalmazás módszerétől és az elemi kén szemnagyság megosz­lásától fiiggnek. Ha a kén finomra őrölt és össze van keverve a ta­Jajjal, rendszerint épp olyan hatékony, mint a szulfátalak. Ha az elemi ként a talaj felszínére szórjuk és bedolgozzuk a talajba, ak­kor a kénnek először szulfáttá kell oxidálódnia. Magyarországon nincs elemikén-előfordulás. Az Európai Unió biotörvényében sze­replő elemi kén beszerzése elsősorban a lengyelországi kénbá­nyákból lehetséges.

3.15. Nyomelemek

A mikroelemek, mint az élőlények enzimrendszereinek részei vagy aktivátorai igen jelentős szerepet játszanak a növények, az állatok és az ember életében. A korszeru mezőgazdaság és általában az élet

172

fokozódó kemizálása következtében a korábban kialakult tápelem­

egyensúlyok megváltoztak: a létfontosságú mikroelemek általában

a szükségesnél kisebb koncentrációban szerepeinek a táplálék/ánc­

ban, más elemek viszont (pl. a higany, a kadmium, az ólom, az ar­

zén)- elsősorban a környezetszennyeződés következtében- a kívá­

natosnál nagyobb koncentrációban komoly károsodást okozhatnak.

A mikroelemek az egész táplálékláncban fontos szerepet játsza­

nak és a talajképző kőzetektől a talajon keresztül az emberi szerve­

zetbe is eljutnak. A mezőgazdasági termelésben felhasznált nagy mennyiségű mű­

trágya és növényvédő szer, az ember mindennapi életének fokozódó

kemizálása, az ipar rohamos fejlődése nyomán a természeti környe­

zet hallatlanul felgyorsult szennyeződése az élőlények táplálék-bázi­

sában korábban kialakult tápelem-arányokat drasztikusan megvál­

toztatta. Ennek következtében sok mikroelem relatív minimumba ke­

rült, más, káros vagy korábban ismeretlen biológiai hatású elemek

pedig aránylag nagy, gyakra toxikus koncentrációban bekerültek a

táplálékláncba. A kutatások igazolják, hogy nemcsak a korábban is­

mert 5-6 mikroelem lehet létfontosságú az élet számára, hanem a lét­

fontosságú, illetőleg az élet számára kedvező hatású elemek köre tör­

vényszerűen bővül. Annak eldöntése ugyanis, hogy egy elem kedve­

ző hatású-e, illetőleg esetleg mérgező az élőlények számára, általá­

nos kategóriákban gondolkodva nem vezet eredményre: itt elsősor­

ban a koncentrációtartomány, illetőleg az egyes tápelemek egymás­

hoz viszonyított aránya a döntő tényező. Jellemző példaként idézzük

az egyik legnevesebb mikroelemkutató, K. Schwarz professzor

véleményét: "Azt eldönteni, hogy egy elem esszenciális, igen nehéz,

de azt még nehezebb megállapítani, hogy nem esszenciális!"

A fentieknek megfelelően az utóbbi 2 évtizedben 6-8 új abb elem

került be az esszenciálisnak tekintett mikroelemek körébe. Például

a szelén vegyületeit is hosszú évekig, mint az egészségre káros, to-

173

xikus anyagokat tartották számon. A hetvenes évek elején azonban felfedezték, hogy a glutation-peroxidáz nevű enzim, amely a szer­vezetben keletkező hidrogén-peroxid és a szerves peroxidok feles­leges mennyiségét bontja el, szelént tartalmaz. Ha a szervezetben az enzim képződéséhez szükséges mennyiségű szelén nincsen je­len, a peroxidok elroncsolják a sejtmembránokat és például az em­bernél szívizomkárosodást és más betegségeket hoznak létre. Kína igen jelentős területein fellépő, elsősorban a csecsemőket és a fia­tal anyákat károsító Keshan-betegségről is kiderült, hogy azt sze­lénhiány okozza. Európában a Skandináv-félsziget talaja szegény szelénben, így az ottani államok az USA-ból és Kanadából olyan búzát importálnak, amely magas (de nem toxikus!) szeiéntartalom­mal rendelkezik, és így biztosítják azt, hogy az emberek napi táp­láléka a nemzetközi táplálkozási tudomány által elfogadott 50-200 mikrogramm szelént tartalmazza.

Pais István professzornak, a hazai mikroelemkutatás atyjának ré­gi meggyőződése, hogy az élet előrehaladtával nemcsak néhány elem nyerte el a létfontosságú elem "megtisztelő rangját", hanem a tudomány fejlődésével egyre több elemről fog kiderülni, hogy ha nem is esszenciális, tehát egyértelműen létfontosságú, de - megfele­lőkörülményekés arányok mellett- az élőlények számára kedvező.

Azt is megemlítette az I. Alginit Szimpóziumon tartott előadásá­ban, hogy az utóbbi néhány év kutatásai szerint a korábban legve­szélyesebben toxikus elemként "elkönyvelt" arzénről, ólomról, sőt a kadmiumról is kezdik bebizonyítani, hogy bizonyos körülmé­nyek és koncentrációhatárok között ezek az elemek is létfontossá­gúak lehetnek. Ezért hangsúlyozzuk nyomatékosan, hogy a túlzot­tan kategorikus tudományos véleménynyilvánítástól ("toxikus ne­hézfém ek'') a jövőben célszerű eltekinteni.

A termőfóldek meliorációs javításán túlmenően az alginit szerepet játszhat a mezőgazdasági és élelmiszeripari termelés fejlesztésében,

174

As

B

Be

Cd

Co

Cr

C u

F

H g

Mo

Ni

Pb

Se

Z n

PAH

A különböző elemek és szennyező anyagok megengedhető maximális mennyisége a talajokban (mglkg)

Elemek Adszorpciós kapacitás mgeé/100 g talaj

Megjegyzés 5-15 15-25 25-35

7 10 15

100 100 100

10 10 10 ++

l 2 3 ++O

50 50 50

75 100 100 xxO

74 100 100 xxO

500 500 500

l l l ++O

10 10 10

50 50 50 xxO

100 100 100 x xO

10 10 10

200 250 300 xxO

l l l

Ásványolaj-tartalom 100 100 100

Megjegyzés: ++ különös elővigyázat szükséges xx komló- és szőlőültetvényekben, valamint 5%-nál több

CaC03-ot tartalmazó talajokban 25%-kal több is meg­engedhető

O gyepkultúrák esetében és 6,5 pH érték alatt a közölt ér­tékek fele érvényes

Forrás: MI-08-1735-1990. Szeunyvizek és szennyvíziszapok termőföldön történő elhelyezése

175

..._ ~

Toxikus elemek megengedhető mennyisége a talajban néhány európai országban

Magyar-ország

Francia- Anglia

Elem 86/278 adszorb-

Dánia Finn-

ország Ír- Hollan- Olasz- N or- Svéd-

Svájc pH

EGK ciós kapa- ország pH>6

ország dia ország végia ország függv é-ci tástól nyében fiiggően

Ólom 50-300 100 40 60 100 50 85 100 50 40 50 300

Kadmium l-3 l-3 0,5 0,5 2 l 0,6 1,5 l 0,4 0,6 3

Króm 100-150 75-100 30 200 150 - 100 - 100 30 75 400

Réz 50-140 74-100 40 100 100 50 36 100 100 40 50 60-200

Nikkel 30-75 50 !5 60 50 30 35 75 30 30 50 50-100

Higany 1-1,5 l 0,5 0,2 l l 0,3 l l 0,3 0,8 l

Cink !50-300 200-300 100 !50 300 !50 !40 150 !50 200 200-450

Arzén - 7-15 - - - - 29 - - - 50

Fluorid - 500 - - - - - - - 400 500

Molibdén - !O - - - - - - - 5 4

Szelén - !O - - - - - - - - 4

Kobalt - 50 - - - - - - - 25 -

Forrás: Szabóné Kele Gabriella Gyakorlati Agrofórum 1998.IX. év. 13. szám p.67

kedvező mikroelem-összetételén keresztül pedig a bioszféra optimá­lis tápelemegyensúlyának megőrzésében - vallja Pais professzor.

Az európai uniós biogazdálkodásban a felhasználható nyomele­meket felsorolása a 89/530 (EGK) direktívában sorolták fel.

A különböző elemeknek és szennyező anyagoknak a talajokban az adszorbciós kapacitás mértékétől függő megengedhető maximá­lis mennyiségét a táblázatban mutatjuk be. A következő táblázatban Szabóné Kele Gabriella adatait a magyarországiakkal kiegészítve a toxikus elemek megengedhető mennyiségét adjuk meg néhány eu­rópai országban, illetve az Európai Unió előírásai szerint.

Az ökológiai gazdálkodás körülményei között a talaj nyomelem­utánpótlását természetes anyagokkal, elsősorban kőporokkal (algi­nit, zeolit, perlit, bazalt, gránit, bentonit) lehet megoldani.

A hazai szabályozás szerint a forgalombahozatali engedélyek­ben az adott termékre adják meg a toxikus elemek maximális meny­nyiségét, figyelembe véve az alkalmazás mértékét.

Ezeket az értékeket a természetes földtani képződmények, kő­porok meg sem közelítik. A határértékeke helyett pontosabb lenne a talajok típusok szerinti nehézfém terhelhetőségét megadni.

3.16. Kőlisztek, kőporok

A kőporokkal való tudatos trágyázás gyakorlata ősidőkre nyúlik visz­sza. A legrégebben használt üledékes kőzetet, a meszet és a márgát, az agyagos mészkövet már a neves római természettudós, Plinius -a pompeji vulkánkitörés híres leírója-is említi Kr. e. 70 körül.

"A kőliszt és a piszok a paraszt ravaszsága." - Olvasható egy 1897 -ből származó újságcikkben. A különböző közetek őrleményé­nek, lisztjének használatára, hatására a szakirodalomban számos utalás van.

177

A mezőgazdaságban felhasználható ásványi anyagok (MGSZ ásványvagyon nyilvántartása szerint)

Ásványianyagok Összes fóldtani

készlet M t

Tőzeg-lápfóld-lápimész 532,5 (Mm3)

Alginit 134,70

Nemesagyagok (bentonit, kaolin, illit, alunit) 99,22

Kaolinos homokkő 13,78

Zeolit, zeolitos rio1ittufa, riolit, riolittufa, kálitufa 142,86

Perlit 42,09

Kovafold diatornit 21,31

Horzsakőtufa, trasz 254,16

Bazalt, bazalttufa, hólyagos bazalt 656,78

Diaház 84,42

Andezit, andezittufa 1036,73

Dácit, dácittufa 11,41

Gránit, gránitmurva 28,64

Mészkő, márga 4617,74

Dolomit 1347,41

Gipsz, anhidrit 251,52

Összesen: 8742,77

Megjegyzés: Az adatok a nem fémes ásványi nyersanyagok nyilvántartott készletadatai

Az Európai Unió biotörvényében a talajkondicionáláshoz, trá­gyázáshoz engedélyezett anyagok listájában összetételi követelmé­nyek és használati feltételek megszorítása nélkül szerepel a kőliszt.

178

Ha azonban nincs feltüntetve, hogy a kőzetőrlemény milyen kőzet őrleménye, akkor értelmezhetetlen az uniós logika. Különösen, ha a felsorolásban előtte már egy sor kőzet, mészkő, dolomit, foszfát­kőzetek, sókőzetek stb. szerepel.

A hazai biogazdálkodási körülmények között a korábbanjellem­zett kőzetek mellett megemlítendő a Magyarországon engedélye­zett, talajjavító szabványban (MSZ-9693/1-87) szereplő természe­tes talajjavító anyag, a lignit.

A Magyarországon ismert, megkutatott, talajjavításra alkalmas közeteket és a Magyar Geológiai Szaigálat Asványvagyon nyilván­tartása alapján feltüntetett készleteket táblázatban foglaltuk össze. Ezeknek a kőzeteknek az őrleménye, pora vagy lisztje - az ellen­őrző szervezet engedélyével - felhasználható az ökológiai gazdál­kodásban talajjavításra, tápanyag-utánpótlásra. Természetesen ezeknél is alapvető követelmény, hogy a felhasználásra alkalmassá tételre csak a fizikai aprítás, darabolás, őrlés engedélyezett.

179

Termésnövelő anyagok, termékek Magyarországon

(1999)

Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium forgalombaho­zatali engedélyével rendelkező, a Biokultúra Egyesület Szakmai Bizottsága és a Biokontroll Hungária Kht. ellenőrző szervezet által biogazdálkodásban engedélyezett talajjavító anyagok, fóldkeveré­kek, komposztok

Termésnövelők Összetétel Gyártó cég

ABORA általános tőzeg, termőföld, Abora Bt. Pécs virág- és palántaföld homok, marhatrágya család

AGROMÉSZ Dunaferr Kft., Dunaújváros

A GROSTAR szőlőtörköly cellulóz- Extraktum Kft., komposzttrágya bontó törzsoldat beoltva Kunfehértó

AGTIMIX általános tőzeg, bauxitásvány, Győri Szeszgyár kertészeti komposzt- Virrasz, porított faszén, és Finomító Rt. f'öld középkötött talaj

ALBAMIX virágföld tőzeg, komposzt H és P Bt., Seregélyes

ALSÓPÁHOKI Dolomit Bányászati

dolomitőrlemény és Kereskedelmi Kft., Keszthely

ALSÓPÁHOKI tőzeg Nagy Zoltán, Vonyarcvashegy

180

Termelésnövelők Összetétel Gyártó cég

AMALGEROL állati és növényi olajok, Amalgeo AG, Svájc esszenciák, Inter Eastem gyógynövény-és Kereskedelmi tengeri alga kivonatok, és Szolgáltató Bt., mikroelemek Budapest

ARTEMISZ tőzeg tőzeg Artemisz Bt., Ladánybene

ASB tőzeg tőzeg ASB GmbH, Németor-szág ASB Greenworld Kft. Budapest

AZOTER 2000 Azotobacter agile Azos- Erdene Kft., baktériumtrágya pírillium brasiliense, Debrecen

Bacterium megatherium

ÁSOTTHALMI Felszabadulás Mgtsz. lápi mész Ásotthalom

BAKTOL EG Rhizóbium törzseket FLR Proteinves t Ag-tartalmazó tőzeges rárfej lesztő V állal at, oltóanyag MTATAKI

BAKONYSZENT- EKJB Kőbánya Kft., KIRÁLYI Budapest mészkőőrlemény

BAROMFITRÁGYA- komposzt IKR komposzt Bábolna

BECSKEHÁZI Bódvavölgye Mgtsz, dolomitőrlemény Bódszilas

BENTOT AK szárított szarvasmarha- Bentotak Kft., biotrágya trágya, agyagásvány Visznek

(bentonit, tufa)

181

Termelésnövelők Összetétel Gyártó cég

BIOALGINIT Agrogeo Kft. keverék Kecskemét

BIOBART gércei alginit, keceli Agrogeo Kft. fóldkeverék tőzeg, riolittufa, Kecskemét

gilisztahumusz

BIOFERT NPK vitaminok, Agroferm Rt., Kaba aminosavak

BIOFLÓRA keceli tőzeg, homok, Ács Tibor, Tengelic általános virágföld gilisztahumusz

BIOFLUID oldat gilisztahumusz vizes Me-Ko Kft., kivonata Budapest

BIOFÖLD virágföld biohumusz, tőzeg, Agroterra Bt., perlit Tiszavasvári

BIOHUMUSZ gilisztahumusz Kőhegyi Antal, Jesztrebszki Béla, Szentendre

BIOHUMUSZ gilisztahumusz Biohumusz Termelő Szakcsoport, Csokonyavisonta

BIOHUMUSZOS osli tőzeg, Czifrik Csaba, virágföld barna termőföld, Karikás Zoltán, Győr

gilisztahumusz

BIOKONDI A csalán, zsurló, gyer- Mikolid Kft., mekláncfű, cickafark Tatabánya

BIOKONDI B mészkő, dolomit, Mikolid Kft., bazalt, ze o l i t Tatabánya

BIOLAND Bioland Tőzegfeldol-rostos tőzeg gozó Kft., Pötréte

182

Termelésnövelők Összetétel Gyártó cég

BIOMASS extra gombamicélium- Biomass humusztrágya szűrlet, szarvasmarha-

trágya, gyümölcs-törköly, lignocellulóz

BIOMASS kertészeti pötrétei tőzeg, alginit, Agro-Ferm Kft.,

földkeverék A Biomass Superfiu Badacsony; és Extra, Cofuna, Bio-Agro Kft., Biokomplex-50, homok Debrecen

BIOMASS kertészeti pötrétei tőzeg, alginit, Agro-F erm Kft., földkeverék B Biomass Superfin Badacsony;

és Extra, Cofuna, Bio-Agro Kft., Biokomplex-50 Debrecen

BIOMASS kertészeti pötrétei tőzeg, alginit, Agro-Ferm Kft., földkeverék C Biomass Superfiu és Badacsony;

Extra, Cofuna, Sanogel Bio-Agro Kft., Debrecen

BIOMASS **alfa** mikroorganizmus- Agro-Ferm Kft., Bada-oltóanyag koncentrátum, csony; Bio-Agro Kft.,

szőlőtörköly, tőzeg, Debrecen; Bio-Gen gombami célium Kft., Badacsony

BIOMASS **béta** mikroorganizmus- Agro-Ferm Kft., Bada-

oltóanyag koncentrátum, csony; Bio-Agro Kft.,

szőlőtörköly, tőzeg, Debrecen; Bio-Gen

gombamicélium Kft., Badacsony

BIOMASS mikroorganizmus- Agro-Ferm Kft., Bada-

**gamma** koncentrátum, csony; Bio-Agro Kft.,

oltóanyag szőlőtörköly, tőzeg, Debrecen; gombami célium Bio-Gen Kft.,

Badacsony

183

Termelésnövelők Összetétel Gyártó cég

BIOMASS Biomass oltóanyag, Agro-Ferm Kft., szuperfin szőlőtörköly, olajpogá- Badacsony;

csa, napraforgóhéj, Bio-Agro Kft., szerves trágya, Debrecen lignocellulóz, tőzeg

BIOMAX keceli darált tőzeg, gi- ~ezőgazdaságiSzak-fóldkeverék lisztahumusz, riolittufa szolgáltató Kft., Szeged BIOMITC+ lombtrágya Ponton Kft., Budapest BIOPAKK nádasiadányi tőzeg, Biopakk Kft., virágföld gércei alginit, giliszta- Székesfehérvár

humusz, perlit

BIOPAKKS tőzeg, alginit kom- Biopakk Kft.,

virágföld posztált marhatrágya, Székesfehérvár kertészeti perlit

BIOPLASMA Clorella algasűrítmény, Varipiast Ipari, Keres-algatrágya makro és mikroelemek kedelmi és Szolgáltató

Kft., Budapest

BIOSOL talajjavító algasűrítmény Talajerőgazdálkodási anyag Vállalat, Pápa; Datcoop

Kisszöv., Budapest

BIOSÓ szarvasmarha-trágya Szabadság ~gtsz., gilisztahumusz alapú gilisztahumusz Albertirsa BIOSTAR szarvasmarha-trágya Biohumusz Közös gilisztahumusz alapú gilisztahumusz Vállalat, Budapest

BIO-TALAJ keceli tőzeg, giliszta- Gere József, Geréné humusz, mezőségi Németh Lilla, talaj Szigetszentmiklós;

~atécsa Zoltán, ~até-csa Zoltánné, Kecel

184

Termelésnövelők Összetétel Gyártó cég

BIO TERRA lápfóld Lisóczki András, Tápióbicske

BIOVIN komposzt komposztáJt Biovin Hungária Kft., szőlőtörköly Balatonlelle

BIOVITAL tőzeg, marhatrágya, Kormos Csabáné, fóldkeverék homok, agyag Krizsán Péter, Budapest

B LUMENLAND sükösdi tőzeg, gyep- Blumenland Bt., Érd virágfold szintfóld, erdei lombfóld,

dunai mosott homok

CELAFLOR tőzeg, komposzt, Celaflor Handels-fóldkeverék farost, agyag, homok, gesellschaft GmbH,

fenyőkéreg, téglazúza- Ausztria; ADM Keres-lék, barnaszén kedelmi Kft., Budapest

CITY KOMPOSZT A tőzeg, komposzt Fővárosi Kertészeti Rt., Budapest

CITY KOMPOSZT B tőzeg, komposzt Fővárosi Kertészeti Rt., Budapest

COFUNA szőlőtörköly, baromfi- Bio-Gen Kft., SUPERFIN trágya, tőzeg, Biopost Badacsony

BP 3 oltóanyag

COFUNA szőlőtörköly, baromfi- Bio-Gen Kft., Bada-szervestrágya trágya, tőzeg, Biopost, csony; Florasca Válla-

Biomass oltóanyagok lat, Sopron

CORNUSCA FITT zeolit, bazaltpor, Florasca Környezet-SZERVES ÁSVÁNYI csontliszt, szarvasmar- gazdálkodási V állala t, TRÁGYACSALÁD ha-szarv, sertésköröm Sopron CORNUSCA FITT általános keverék

185

Termelésnövelők Összetétel Gyártó cég

CORNUSCA FITT zeolit, bazaltpor, csont- Florasca Környezet-szerves ásványi trá- liszt, szarvasmarha- gazdálkodási Vállalat, gyacsalád CORNUS- szarv, sertésköröm Sopron CA FITT foszfordús keverék

CORNUSCA FITT szarvasmarha-szarv, Florasca Környezet-szerves ásványi trá- sertésköröm gazdálkodási V állala t, gyacsalád CORNUS- Sopron CA FITT szarufor-gács Cornusca

CUKORGYÁRI Sarkadi Cukorgyár, MÉSZISZAP por Sarkad

CUKORGYÁRI Ácsi, Ercsi, Hatvani, MÉSZISZAPOK Kabai, Kaposvári,

Mezőhegyesi, Petőházi,

Sarkadi, Sárvári, Selypi, Szerencsi, Szolnoki Cukorgyárak

DEVECSERI lágy Virágzó Mgtsz., szénsavas mészmála- Devecser dék lápi üledékkel

DOLOMIT Zsámbéki Medence talajjavító anyag Mgtsz., Páty

DOLOMIT Volán 21. sz. Tömeg-talajjavító anyag áru és Bányászati

Fuvarozó V állala t, Ajka-Padragkút

DOLOMIT- Összefogás Mgtsz., ŐRLEMÉNY Sümeg

186

Termelésnövelők Összetétel Gyártó cég

DOLOMIT- Pajtika Bánya Kft., ŐRLEMÉNY Cserszegtomaj

DUDARIT szénpor Agro Transcenter Kft., termésfokozó Peremartongyártelep

ElSENIA BIOITŐ gilisztahumusz, tőzeg Eisenia Kft., Zirc virágföld

ElSENIA szervestrágya Eisenia Kft., Zirc gilisztahumusz alapanyagú

gilisztahumusz

ERDÜNG magas tőzeg, lizinüzemi Erdőkémia

szervesanyag melléktermék Erdőgazdasági \'egyi tartalmú és Ipari \T állalat, növényi táp Budapest

EURO-BOOM növényi nyesedék, nö- Handelsondermening kertészeti komposzt vényi zöldhulladék Polanen B\T IN;

EN \Terkoop Agrarische Produkt, Hollandia; Inter-Ker Coop Kft., Jászberény

EXTRA virágföld istállótrágya-, kom- FLR Proteinvest, poszt, tőzeg, zeolit Békéscsaba laza termőtalaj

ÉDEN virágföld hansági vegyes "R" és "S" KKT tőzeg, termőföld, Mosonmagyaróvár homok, Békéscsaba biohumuszkomposzt, tőzeg, zeolit laza termőtalaj

187

Termelésnövelők Összetétel Gyártó cég

FAKESZ virágföld tőzeg, fenyő és akác- Fazekas Sándor, föld komposzt, istálló- Kecskemét trágya, folyami homok, kertiföld, gilisztahumusz

FLEURELLE virág- sphagnum tőzeg, culti ASB Grünland Helmut földcsalád fibre fenyőrost, agyag- Aurenz GmbH+Co,

ásványok különböző Németország; ASB arányú keverékei Greenworld Kft.,

Budapest

FLORAVIN virágföld tőzeg, homok, agyag Flóravin Kft., Sopron

FRUHSTORFER tőzeg, fakéreg, agyag- Industrie-Erdenwerk földkeverék ásvány, perlit, kókusz- Archut GmbH termékcsalád háncs Nfg.KG., Németország;

Franz Beppler + Co. GmbH, Ausztria

GARRI PLUSZ álta- sárszentmihályi Varga András, János virágföld gyepszintföld Budapest

GÉRCEI ALGINIT Alginit Kft., Budapest

GILISZTAHUMUSZ istállótrágya alapanya- Váci Mihály Mgtsz., gú gilisztahumusz Nyíregyháza-Oros

GILISZTAHUMUSZ szarvasmarhatrágya alap- Zsófi Péter, Mezőcsát anyagú gilisztahumusz

GÖCSEJ virágföld pölöskei tőzeg, Sziva György, virágföld Zalaegerszeg

GRIP oltóanyag Rhizóbium oltó- Titre Inc., USA; anyagföld Agro-Ferm Kft.,

Badacsonyegerszeg

188

Termelésnövelők Összetétel Gyártó cég

osli tőzeg, falomb-Hajdúszoboszlói

HAJDÚ virágföld Gyógyflirdő, Hajdú-komposzt, homok

szoboszló

HAJTIKA Geoprodukt Kft., Mád

HANSÁG tőzeg, perlit vegyes Hanság Gyöngye Kft.,

GYÖNGYE kőzetpor, cukorgyári mesterséges tápközeg melléktermékek

Kapuvár

HANSÁGI Florasca Kömyezetgaz-TŐZEGEK dálkodási Kft., Sopron

HASSELFORS Hasselfars Garden AB, GARDE N Svédország Sasad Rt. SOLMULL tőzeg Faiskola, Törökbálint

HEIDI tőzeg ASB Gliiniand Helmut Aurenz GmbH +Co, Né-metország; ASB Green-world Kft., Budapest

HEJŐCSABAI ke- Cement és Mészmű-ménymészkő-őrle- vek Hejőcsabai Gyára, mény Miskolc

HORNBEAM natúr gyertyán faforgács, Bioenergia Innovációs Rt.,

talajtakaró faforgácszúzalék Budapest

HUMIX tőzeges hu- faapríték-hulladék, Humix Kft., muszkeverék fakéreg, sertéshíg- Tatabánya

trágya, tyúktrágya, eokomit, tejsavó, tőzeg

HUMUSZ MAXI- gilisztahumusz, osli Völcsei József, MUSZ virágföld vegyes tőzeg, termőföld Mosonmagyaróvár

189

Termelésnövelők Összetétel Gyártó cég

HUN GA VIT gilisztahumusz makro és BioLife Kft., termékcsalád mikroelemekkel dúsítva Keszthely

KABAI CUKOR- Kabai Cukorgyár Rt., GYÁRI PRÉSELT Ka ba MÉSZISZAP

KEMÉNYMÉSZKŐ Összefogás Mgtsz., ŐRLEMÉNY Sümeg

KEMÉNYMÉSZKŐ Cement és Mészmű-ŐRLEMÉNY vek Bélapátfalvai

Gyára, Bélapátfalva

KERTÉSZETI KŐSZIG Vállalat, Bp.; PERLIT Perlitfeldolgozó Gyár,

Pásztó; Perlitelemgyár, Nyírtetek-Belegrád

KERTI ZEOLIT Országos Érc- és Ás-ványbányák Kutató és Termelő Művei, Eger

KINCSEM íöldje rétitalaj, lápföld Földker Kft., Tápiószentmárton

KOMBINÁLT melegágyi föld, Miskolci Kertészeti virágföld marhatrágya, lomb, Vállalat Növényházi

tőzeg, homok Telepe, Miskolc

KOMPOSTAR faapríték hulladék, fa- Falco Fakombinát, biohumusz kéreg, sertéshígtrágya, Szombathely

tyúktrágya, eokomit, tejsavó, tőzeg

KOMPOSZTÁLT szarvasmarhatrágya Biopakk Kft., CSOMAGOLT Székesfehérvár-szarvasmarhatrágya Börgönd

190

Termelésnövelők Összetétel Gyártó cég

KÓTAJI MÉSZKŐ- Egyesült Erő Mgtsz., ŐRLEMÉNY Kóta j

KŐFARAGÓ Kőfaragó és Épület-MÉSZISZAP szabrászipari Vállalat

Tardosbányai és Süttői Üzeme

KUNWURM szerves trágya alapú Kun-Föld Bt., gilisztahumusz gilisztahumusz Kiskunhalas

KUNWURM giliszta- gilisztahumuszból Kun-Föld Bt., humusz tápoldat készült tápoldat Kiskunhalas

LAJTA Lágymészkő Miocén Kőbánya Rt., őrlemény Sopron

LÁPI MÉSZ Zöldmező Mgtsz., Sén y ő

Egyetértés Mg. LÁPI MÉSZISZAP Szakszövetkezet,

Ásotthalom

LB talajjavító dolo- Lasselsberger Építő-mitőrlemény ipari Kft., Veszprém

MÁNYI dolomitőrle- Összetartás Mgtsz., mény Mán y

MÁRK Ól Volán 21. sz. Tömeg-

önporló áru és Bányászati Fuvarozó Vállalat,

dolomitőrlemény Ajka-Padragkút

MELIORIT Geoprodukt Kft., Mád

MESZES LÁPFÖLD Napker Kft., Napkor

191

Termelésnövelők Összetétel Gyártó cég

MÉSZISZAP Oxigén és Dissous Gázgyártó Vállalat, Budapest

MÉSZKŐLISZT Cemet- és Mészművek EF POR Hejőcsabai Gyára,

Miskolc

MÉSZKŐ- Cement- és Mészmű-ŐRLEMÉNY vek Váci és

Beremendi Gyára

MINERÁLMIX Országos Érc- és Ásványbányák Nemesgulácsi lJzeme

MOHÁCSI TERRA- fahulladék, Terra-Vita Mohácsi Farostlemez-VITA HUMUSZ- aktivátor, mészhidrát, gyár, Mohács TRÁGYA termékcsa- baromfitrágya, szalma Jád, TERRA-VITA

MOHÁCSI TERRA- fahulladék, Terra-Vita Alcosorb 400 Mohácsi VITA HUMUSZ- aktivátor, mészhidrát, Farostlemezgyár, TRÁGYA termékcsa- baromfitrágya, szalma Mohács Jád, TERRA-VITAM

N ASZHUM szervestrágyából ké- Dunavölgye Mgtsz., gilisztahumusz szített gilisztahumusz Naszály

NATUR BIOKAL gyógynövények, Kálmán-Kálmán Kft., növénykondicionáló gilisztahumusz vizes Barcs

kivonata, eukaliptusz olaj

NÁDASLADÁNYI Ság Meliorációs Kft. TŐZEGKORPA Sárszentmihály-

Pálmajor

192

Termelésnövelők Összetétel Gyártó cég

NOVOBALT tőzeg Rekvyí, Siauliai, Lit-vánia; Monimpex Rt., Hedera Bt. Budapest

OILDEG 860608 Pseudomonasf fluo- Agroinnova, Szolnok; szénhidrátbontó rescens, Pseudomonas Kossuth Mgtsz., baktériumtenyészet spp., Pediococcus Tiszaeszlár

O-JELŰ KEMÉNY- Cement- és MÉSZKŐ Mészművek, Vác ŐRLEMÉNY

PARKFÖLD pötrétei tőzeg, marha- Hunyadi Mgtsz., trágya, bamahomok, Debrecen gyepszintfóld

PHYLAZONIT Azotobacter chroococ- Phylaxia Pharma Rt., cum, Rhizobium spp. Budapest

PHYLAZONIT M Azotobacter chroococ- Phylaxia Rt., Budapest cum Bacillus mega-terium

PHYLAZONIT MC Azotobacter chroococ- Phylaxia Pharma Rt., cum Bacillus mega- Budapest terium, makro- és mik-roelemek

PÖTRÉTEI GOMBA- pötrétei tőzeg, dolo- Hidroterra Kft., TAKARó-FÖLD mit, folyami homok Zalaszentmihály

PÖTRÉTEI Hidroterra Kft., MESZES LÁPFÖLD Zalaszentmihály

PÖTRÉTEI Hidroterra Kft., ROSTOS NATÚR Zalaszentmihály TŐZEG

193

Termelésnövelők Összetétel Gyártó cég

RHIZONIT FORTE Rhizobium Phylaxia Rt., Budapest P UL VIS baktériumok

RUDABÁNYAI Országos Érc- és Ás-DOLOMIT- ványbányák Vasérc ŐRLEMÉNY Művei, Rudabánya

SAVANYÚ NYERS Galicina, Volasca, Uk-UKRÁNTŐZEG rajna; Hels Intematio-

nal Bt., Székesfehérvár

SÁRMELLÉKI DO- Zalavár Mgtsz., LOMITŐRLEMÉNY Sármellék

SÁRSZENT- Ság Mező Kft., MIHÁLYI LÁPI Sárszentmihály-MÉSZ Pálmajor

SED UM kéregkomposzt, agyag- Meliorit Sedum Kft., kertészeti fóld, marhatrágya Nyíregyháza földkeverék

SUPER TRAVIMIS sertéstrágya, bauxit, Venesz Béla, KOMPOSZTFÖLD tőzeg, kötött savanyú Flajsz László,

talaj Mosonmagyaróvár

SÜMEGI kemény- Kerámia- és Cserép-mészkő őrlemény kályhagyár, Zalaeger-

szeg,Mészkőbánya

és Mészkőőrlő Üzeme, Sümeg

SZALONNAI Borsodépa keménymészkő- Építőanyagipari Válla-őrlemény lat, Miskolc, Mész és

Dolomit Üzeme, Szalonna

194

Termelésnövelők Összetétel Gyártó cég

SZARU-őrlemény szarvasmarha-szarv és Biogazda Kft., sertéspapucs őrlemény Budapest

SZOBI Iágymészkő Dunamenti Mgtsz., Göd; Bányászati Építőipari Gt., Dunakeszi

SZUPATAK Karancs Mgtsz. meszestetői kemény-mészkő-őrlemény

TALAJJAVÍTÓ Kaposeukor Rt., CUKORGYÁRI Kaposvár MÉSZISZAP

TALAJJAVÍTÓ Molnárkő Bányászati DOLOMIT- Kft., Gyenesdiás ŐRLEMÉNY

TALAJJAVÍTÓ Forrásfő Szövetkezet, MÉSZKŐ Pápa-Tapolcafő, ŐRLEMÉNY Báéta-Tapolcafő-

Bótakői Bánya

TALAJJAVÍTÓ OMYA Mészkőfeldol-MÉSZKŐLISZT gozó és Értékesítő

Kft., Eger

TALAJJAVÍTÓ Colas Északkő Bányá-RIOLITUFA szati Kft. Tarcal, telep-ŐRLEMÉNY hely: Bodrogkeresztúr

TERRA réti talaj, barna erdei Vegyes Iparcikk virágföld talaj, tőzeg Belker. Szolg. és Cso-

magoló Vállalkozás, Bolla Katalin, Érd

195

Termelésnövellik Összetétel Gyártó cég

TERRA réti talaj, barna erdei Humix-natúr Vegyes virágföld K talaj, tőzeg Iparcikk Belker. Szolg.

és Csomagoló Vállalko-zás, Bolla Katalin, Érd

TERRAVIS tőzeges lápföld, ba- Új Élet Mgtsz., Kurd baromfitrágya romfitrágya, alom-komposzt anyagok, szalma

TERRA-VITA GY mezőgazdasági hulla- Terra-Vita Környezet-humuszképző dék (szőlőtörköly, il- gazdálkodási Kft., szervestrágya letve kocsány, szalma, Eger

kukoricaszár), barom-fi trágya, Terra-Vita R aktivátor, vágóhídi hulladék ( állatszállá-sok trágyája, préselt gyomor- és bendőtar-talom, vágóhídi szennyvíziszap)

TERRA-VITA R mg-i hulladékok, Terra-Vita Környezet-humusztrágya baromfitrágya, Terra- gazdálkodási Kft.,

Vita aktivátor Eger

TERRA-VITA R mikroorganizmusok, Terra-Vita komposztaktivátor szerves anyag Környezetgaz-

dálkodási Kft., Eger

TERRA-VITA R Terra-Vita R humusz- Terra-Vita Környezet-virágföld trágya, istállótrágya, gazdálkodási Kft.,

szalma, lomb, tőzeg- Eger korpa, homok, gyep-szintfóld

196

Termelésnövelők Összetétel Gyártó cég

TISZORGAN komposztáJt Tiszalöki ÁG., komposzttrágya máktokszecska Tiszalök

TORNASZENTAND- Bodvavölgyi Kőfeldol-RÁSI keménymészkő gozó Kft. Tornaszent-őrlemény andrás, Perkupa

TŐZEGES Cofuna, baromfitrá- BIT Kft., Budaörs komposzt gya, tőzeg

TRAVIMIS szarvasmarha trágya, Venesz Béla, komposztfold bauxit, cukorgyári Flajsz László,

mésziszap, kötött Mosonmagyaróvár savanyú talaj

UGODI kemény- Szabadság Mgtsz., mészkő őrlemény Ugod

UNIFLÓRA nádasiadányi tőzeg, gi- Kárász István, virágfold lisztahumusz, szabad- Urhida

battyáni homok

VÁZSONYI Kinizsi Pál Mgtsz., ALGINIT (magas Nagyvázsony, Telep-humusztartalmú) hely: Pula

VÁZSONYI Kinizsi Pál Mgtsz., ALGINIT (magas Nagyvázsony, Telep-mésztartalmú) hely: Pula

VINASZ szeszipari sűrítmény Győri Szeszgyár és Finomító Rt., Győr

VIRÁGFÖLD marhatrágya, tőzeg, Erőss Györgyné, komposzt, termőföld Debrecen

VIRÁGFÖLD gilisztahumusz, Gyöpös Gyula, (Csokonyavisonta) pötrétei tőzeg Csokonyavisonta

197

Termelésnövelők Összetétel Gyártó cég

VIRÁGFÖLD pötrétei tőzeg, Fővárosi Kertészeti Rt. kötött marhatrágya

komposzt, bányászott agyag

VIRÁGFÖLD pötrétei tőzeg, Fővárosi Kertészeti Rt. laza marhatrágya

komposzt

VIRÁGÖZÖN tőzeg, agyag, Mészáros Lajos, virágföld gilisztahumusz, perlit Sárosd

ZALAKERÁMIA Zalakerámiai Mészkő-keménymészkő bánya és Kőőrlő Üzem őrlemény

ZALAKERÁMIA Zalakerámiai Betonáru mésziszap Üzem, Zalakomár

ZALAKERÁMIA KiskomáromiPlrpád tőzeg Vezér Tsz., Zalakomár

ZALA virágföld zalakomáromi tőzeg, Kiskomáromi Árpád gyepszintföld, Vezér Tsz., Zalakomár komposztföld

ZENGŐ tőzeg, marhatrágya, Böröcz István, általános virágföld gyepszintfóld Pécsvárad

ZENGŐ tőzeg, marhatrágya, Böröcz István, muskátli föld gyepszintföld, homolyi Pécsvárad

homok

ZENGŐ tőzeg, marhatrágya, Böröcz István, perlites virágföld gyepszintföld, perlit Pécsvárad

ZE O VITA zeolit, kovaföld Piroska Kft., Budapest

198

Termelésnövelők Összetétel Gyártó cég

ZOBIFER sertéstrágya, gomba- Biogazda Kft., komposzttrágyák trágya, tőzeg, agyagás- Budapest

vány, fűrészpor, textil-hulladékok, keratintar-talmú agyag

ZOBIOSI biotrágya keratin, csont és vivő- Biogazda Kft., termékcsalád anyag különböző ösz- Budapest

szetételű és halmazál-lapotú keverékei

ZÖLDSÉGFÖLD pötrétei tőzeg, istálló- Folyékony Hulladék trágyából készült kom- Szállító Vállalat, poszt, homok Győr-Likócs

ZSÁMBÉKI ZsámbékiMedence natúr, önporló Mgtsz., Páty

Megjegyzés: az összeállítást Solti Gábor készítette

199

Magyar öko jogszabályozás

A kormány 14011999. (IX. 3.) számon kiadta "A mezőgazdasági termékek és élelmiszerek ökológiai követelmények szerinti előállí­tásról, forgalmazásról és jelölésről" szóló rende letét.

A 140/1999. (IX. 3.) kormányrendelet végrehajtási utasítását ,,A mezőgazdasági termékek és élelmiszerek ökológiai követelmények szerinti előállításának, forgalmazásának és jelölésének" részletes sza­bályairól 2/200. (1. 18.) FVM-KöM együttes rendelete szabályozza.

A talaj termőképességéről és biológiai aktivitásának fenntartásá­ról, illetve növekedéséről a rendelet l. sz. mellékletének 2. pont­ja az alábbiak szerint rendelkezik.

A talaj termelőképességét és biológiai aktivitását a következő­képpen kell fenntartani, illetve növelni:

a) hüvelyesek, zöldtrágya vagy mélyen gyökerező növények ve­tésforgó ban történő termesztésével,

b) a rendelet előírásai szerint termelő gazdaságokból származó komposztáJt vagy nem komposztáJt szerves anyag talajba juttatásával, az ökológiai állattartásból származó istállótrágya felhasználásával.

Az ellenőrző szervezet engedélyével a talajjavításhoz, tápanyag­utánpótláshoz, trágyázáshoz, a növények kondicionálásához hasz­nálható anyagokat a rendelet 2. sz. mellékletének A pontja foglal­ja magában.

Megnevezés

l.Trágyák és talajjavító anyagok 1.1 Ásványi eredetű anyagok

- puha, fóldszerű nyersfoszfát, - alumínium-kalcium-foszfát,

200

- bázikus salak, - nyerskálisók (pl. kainit, szilvinit), - magnéziumsó-tartalmú kálium-szulfát, - természetes eredetű kalcium-karbonát (pl. kréta, márga,

mészkő, algamész, foszfátkréta), - kalcium- és magnézium-karbonát (pl. magnézummész,

magnéziummészkő-liszt, dolomit), - cukorgyári mésziszap, - magnézium-szulfát (pl. kieserit), - kalcium-kloridos oldat, - kalcium-szulfát (gipsz), - elemi kén, - nátrium-klorid, - agyagásványok (pl. bentonit, vermiculit), - kőzetlisztek (pl. kvarcliszt, bazaltliszt, zerolit, perlit).

1.2. Szerves vagy szerves-ásványi eredetű anyagok - istállótrágya: szárított istállótrágya és baromfitrágya, - állati ürülékből készült komposzt (baromfitrágyát és kom-

posztáJt istállótrágyát is beleértve), - folyékony állati ürülék, - háztartási komposzt, - alginit, - tőzeg,

- gombakomposzt, - gilisztaürülék, gilisztakomposzt, -guanó, - növényi eredetű komposzt, - állati eredetű termékek és melléktermékek: vérliszt, csont-

liszt, húsliszt, pataliszt, szaruliszt, csontszén, halliszt, toll és szőrőrlemények, gyapjú, szőr, szőrmerészek, tejter­mékek,

201

- növényi eredetű termékek és melléktermékek: olajosmag­pogácsa, kakaóhéj, malátacsíra (sörtörköly), kókuszrost, me­lasz, törköly, cefre vagy cefrekivonat,

- alga és a belőle készült termékek, - fűrészpor és faforgács, - fahamu, - növényi kivonatok és preparátumok, biodinamikus prepará-

tumok. 2. Nyomelemek 3. Talajkezelésre használt

- mikroorganizmus kultúrák, - mikroorganizmus preparátumok (gombák, baktériumok).

Az előzőkben felsorolt, egyéb szerves vagy ásványi eredetű, trá­gyázáshoz használható anyag csak olyan méctékben alkalmazható, amely szükséges a vetésforgóban termesztett növények megfelelő tápanyagellátáshoz vagy a talajjavításhoz, ha ez az l. sz. mellélet 2. pontjának a és b részében közölt módszerekkel nem lehetséges.

Az ökogazdálkodásban használható anyagokat be lehet sorolni az alábbi három csoportba (a könyv ezek alapján ismerteti az anyagokat):

- trágyák, komposztok, - ipari, mezőgazdasági, élelmiszeripari melléktermékek, - földtani képződmények, kőporok; ezek egy részének ismerte-

tése korábban megjelent a Biokultúra Egyesület Újságjában, a Biokultúra Tájékoztatóban.

A könyvben szereplő, a hazai rendeletben fel nem sorolt anya­gokon kívül olajmagfélék hamuja, salak, lápföld, kotu, kovaföld, diatomit, gránit, gránitmurva, bazalt, bazalttufa, sókőzetek (káli­sók, szulfátok, kloridok) szintén használhaták az ökogazdálkodás­ban, felhasználásukat az EU 2092/91 rendelete engedélyezi.

202

Ajánlott irodalom

ALEXA L.-DÉR S. 1998: A komposztálás elméleti és gyakorlati alapjai. - Bio-Szaktanácsadó Bt., Budapest

DöMSÖDI J. 1977: Lápi eredetű szervesanyag-tartalékaink mező­gazdasági hasznosítása. - Mezőgazdasági Kiadó, Budapest

DöMSÖDI J. 1984: Talajjavítási útmutató - Mezőgazdasági Kiadó, Budapest

DöMSÖDI J. 1988: Tőzegláp megsemmisülések a Kárpát-meden­cében. Földtani Közlöny 118. kötet 4. füzet

FARKAS L. 1994: Az alginit felhasználása a biogazdálkodásban. -Biokultúra 1994. július/augusztus p. 8-9.

FEKETE Z. 1958: Talajtan és trágyázástan. - Mezőgazdasági Kiadó, Budapest

FÜLEKY GY. 1988: A talaj. Gondolat zsebkönyvek- Gondolat, Budapest GYÁRFÁS J. 1989: Sikeres gazdálkodás szárazságban.- Mezőgaz­

dasági Kiadó, Budapest GYőRFFY S. 1996: Naprakész kertünk. - Agroinform Kiadóház,

Budapest HARGITAI L-VITÁLIS GY. 1981: A dolomit mezőgazdasági haszno­

sítása. - Építőanyag XXXIII. évf. 1981. 5. szám HARGITAI L. 1985: Az alginitek agrokémiai értékelése és felhaszná­

lási lehetőségük. - Alginit ankét. - Földtani kutatás XXVIII. évf. 1-2. szám 1985.

IMRE J. 1998: Termőföldünk. - Mezőgazdasági Szaktudás Kiadó, Budapest

203

JAKAB S.-SEBÖK M. P. 1995: Ismerjük meg a talajt.- Erdélyi Gaz­da Kiadó

JuGovrcs L. 1954: Talajjavítás szempontjából őrlésre alkalmas puha mészkőelőfordulásaink.

JUHÁSZ T. 1988: Szőlőtrágyázás alginittel. - Kertészet és Szőlészet 37. évf. 1988. február ll. p. 8.

Krss A. S. 1983: Magnéziumtrágyázás, magnézium a biológiá­ban. Mezőgazdasági Kiadó, Budapest

KöHLER M. 1990: A riolittufa előnyei.- Kertészet és Szőlészet 39. évf. 16. szám 1990. április 19.

KöHLER M. 1997: Talajjavító riolittufa őrlemény. - Biokultúra 1997. (l) p.8.

LÁNG l. 1983: A biomassza hasznosításának lehetőségei.- MTA ki­advány

LÁNG l. 1986: Az elsődleges biomassza jelentősége a talajok termé­kenységének fenntartására. - Talajtermékenység javítása. Nem­zetközi Tudományos Tanácskozás 1986. október 8-9. Szolnok p. 5-24.

MÁTYÁS E. 1984: A Tokaji-hegység természetes zeolitvagyonának hasznosítási lehetőségei. -Földtani Kutatás 27.

MüLLER L. szerk.l990: Szerves trágyagazdálkodás. - Agroinform, Budapest

NAGYV Á THY J. 1791: A szorgalmas me zei gazda. - l. darab Pesten PAIS l. 1980: A mikrotápanyagok szerepe a mezőgazdaságban. -

Mezőgazdasági Kiadó, Budapest PAIS l. 1985: Amikroelem-kutatás és a hazai nyersanyagok felhasz­

nálása. - Alginit ankét. - Földtani kutatás XXVIII. évf. 1-2. szám 1985.

PAPP K. 1985: Alginit és perlitkeverék hatása a termőközegben. - Alginit ankét. - Földtani kutatás XXVIII. évf. 1-2. szám 1985.

204

PLósz S. 1989: Talajjavítás édesvizi algákkaL- Kertészet és Sző­lészet 38. évf 13. szám 1989. március 30.

SARKÖZV P. 1990: Komposztálás, szervestrágyázás. - Biokultúra 1990/5. (9-13)

SARKÖZV P. 1991: Trágyázás - biobarátsággaL - Biokultúra 1991/1. p. 11-12.

SARKÖZV P.-SELÉNDY Sz. 1993: Biogazda l. Az árutermelő biogaz­dálkodás alapjai. -Biokultúra Egyesület, Budapest

SARKözv P. 1994: Az istállótrágyázás. - Magyar Mezőgazdaság 1994. augusztus 3. p. 21.

SARKÖZV P. 1994: Komposztálható hulladékok. - Biokultúra 1994. (5) p. ll.

SARKözv P. Talajkímélő trágyázást! - Magyar Mezőgazdaság SARKÖZV P.-SELÉNDY Sz. 1995: Biogazda 3.- Biokultúra Egyesü­

let, Budapest SELÉNDY Sz. (összeállító) 1984: Talajművelés másképpen. Kom­

poszttal, talajtakarássaL- Bioilizetek 3.- Mezőgazdasági Kiadó Planétás V gmk, Budapest

SELÉNDY Sz. 1997: Biogazdálkodás- az ökológiai szemléletű gaz­dálkodás kézikönyve. - Mezőgazdasági Szaktudás Kiadó, Bu­dapest

Som G. 1983: Új szerves trágya az olajpala.- Kertészet és Szőlé­szet 32.

SüLT! G. 1983: Alginit talajjavításra.- Magyar Mezőgazdaság 39. évf. (42) 1983. október 17. p. 4.

Som G. 1985: Az alginit (olajpala) kutatása és felhasználási lehe­tősége Magyarországon. - Alginit ankét. - Földtani kutatás XXVIII. évf. 1-2. szám

Som G.-SzoLNOKI Gv.- FöLDI L-JUHÁSZ T. 1985: Meszes homok­talajok javításának lehetősége alginittel Izsákon. - Alginit ankét. -Földtani kutatás XXVIII. évf. 1-2. szám 1985.

205

SoLTI G. 1986: Az a1ginit és egyéb földtani képződmények szerepe a talajtermékenység javításában. Talajtermékenység javítása. -Nemzetközi Tudományos Tanácskozás, Szolnok 1986. október 8-9. 180-202.

SoLTI G. 1987: Az Alginit.- A Magyar Állami Földtani Intézet Al­kalmi Kiadványa, Budapest

SüLT! G. 1988: Fatelepítés alginittel. - Kertészet és Szőlészet 37. évf. (2) 1988. január 14. p. 15.

SoLTI G. 1990: Geológiai képződmények a talaj javítására.- Ma­gyar Mezőgazdaság 45. évf. 29. szám1990. július 18. p. 23.

SoL TI G. 1991: Talajjavító anyagok kutatásának története. - Kézirat SoL TI G. 1991: A magyarországi zeolitok mint természetes ioncse­

rél ők. - Kézirat SüLT! G. 1994: Talajszerkezet javítás gránittaL - Magyar Me­

zőgazdaság 1994. március 23. p. 21. Som G. 1994:A bazalt.- Magyar Mezőgazdaság 1994. március 9. p. 21. SüLT! G. 1994: Bentonitok a mezőgazdaságban.- Magyar Mező­

gazdaság 1994. május 18. p. 21. SoLTI G. 1994: Algák a mezőgazdaságban. - Magyar Mezőgaz­

daság 1994. július 20. p. 20. SoLTI G. 1994: A bazaltliszt - Biokultúra 1995 július/augusztus

VI. évf. 7-8. szám SoLTI G. 1995: Az Európai Gazdasági Közösség biogazdálkodásról

szóló törvényének a trágyázásról és a talajkondícionálásról szó­ló rendelkezései és a magyarországi gyakorlat. - INTACT '95 pp. 81-101.

SoLTI G. 1995: Nemes agyagok, bentonit, alginit felhasználása a növénytermesztésben és az állattenyésztésben. - INTACT '95 pp. 171-183.

SoLTI G. 1996: A guanó. -Biokultúra VII. évf. 7-8. szám Informá­ciós Melléklet

206

Som G. 1997: Talajjavítás- bazalttal. -Élet és Tudomány LII. évf. (8) 1997. február 21. pp. 241-243.

SüLT! G. 1997: Talajerő-utánpótlás alginittel. - Kertészet és Szőlé­szet 1997/34.

Som G. 1998: Tápanyagforrás szaruból.- Biokultúra 1998. (l) pp. 12-13.

STEFANOVITS P. 1981: Talajtan. - Mezőgazdasági Kiadó, Budapest STEFANOVITS P. 1986: A talajtermékenység javításának lehetőségei.

- Talajtermékenység javítása. Nemzetközi Tudományos Tanács­kozás 1986. október 8-9. Szolnok pp. 25-53.

STEFANOVITS P.-FEKETE J. 1996: Az alginit talajtani jellemzése.­Alginit ankét.- 1996. augusztus 22-23., Veszprém

STEFANOVITS P.-SOLTI G.-FEKETE J.-MÁRAI G. 1996: A gércei alginit. - Kézirat

SzABÓ V. 1985: Alginitekkel végzett növénytermesztési abszorpci­ós kísérletek. - Alginit ankét. - Földtani kutatás XXVIII. évf. 1-2. szám 1985.

SZABOLCS l. 1992: Talajjavításra alkalmas kőzetek kutatása. - Kéz­irat

SZABOLCS l. 1994: Agyagok és zeolitok szerepe a talaj termékeny­ségében és felhasználásának perspektívikus tehetőségei a talaj termékenységének megőrzésében és fokozásában. - Kézirat

SZÉP E. 1992: Az alginit hatása a nitrogén műtrágyák lemosódá­sára. - Szakdolgozat. Debreceni Agrártudományi Egyetem Me­zőgazdaságtudományi Kar, Kémiai Tanszék

SZÉPKUTHY K. 1999: Tápanyag és humuszmérleg készítés szem­pontjai. Biokultúra XI. évf. l. szám 1999. február-március

TAMÁSI E. 1992: Biokertészek kézikönyve.- Agricola Kiadó, Bu­dapest

T!SDALE, S. L-NELSON, W. L. 1966: A talaj termékenysége és a trágyázás. - Mezőgazdasági Kiadó, Budapest

207

VAJNA T. 1991: Az alginit, biovin és gilisztahumusz alapanyagú fóldkeverék hatása a gyümölcsfák eredésére és fejlődésére.

ZENTA Y T. 1987: Magyarország talajjavító ásványi nyersanyagai.­Magyar Állami Földtani Intézet Módszertani Közlemények XI. kötet 1987/1.

208

Tartalom

Előszó.......................................... 5

A talajjavítás fogalma, a tápanyagpótlás és a talajjavítás helyzete . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 8

Javításra szoruló talajok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . ll

A talajjavításra vonatkozó szabványok . . . . . . . . . . . . . . . . . 14

A talajjavítás története . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 15 A termékeny Mezopotámia . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 15 Jobb a tavaszi szántás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 19 Vergilius és a térfogatsúly . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 21 Salétromot a marhakarámok talajából . . . . . . . . . . . . . . . . 24 Young tenyészedényei . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 26 A humuszmítosz megtámadása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 26 A legújabb időkben . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 35

Az ellenőrzött biotermesztés előírásai . . . . . . . . . . . . . . . . . 36 A Biokultúra Egyesület feltételrendszere . . . . . . . . . . . . . 36 Talajvédelem, talajerő-gazdálkodás, öntözés . . . . . . . . . . . 43 A biotermelésben engedélyezett anyagok . . . . . . . . . . . . . 45 Az Európai Unió biotörvényének előírásai . . . . . . . . . . . . 4 7 A magyar jogi szabályozás, készülő biorendelet . . . . . . . . 49

209

Javaslat a magyar biorendeletre . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 50

Talajjavításhoz, trágyázáshoz használható anyagok . . . . . . . . 51 l. Trágyák, komposztok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 53

l.l. Istállótrágya, hígtrágya, szárított istállótrágya, dehidratált baromfitrágya . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 53

1.2. Komposzt (istállótrágya, baromfitrágya, gilisztahumusz, gomba, fakéreg, növényi anyagok) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 82

1.3. Guano . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 94 1.4. Stillage (cefre) és stillage kivonat . . . . . . . . . . . . . 98

2. Ipari, mezőgazdasági, élelmiszeripari melléktermékek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 99 2.1. Állati eredetű termékek, melléktermékek . . . . . . . . 99 2.2. Növényi eredetű termékek és melléktermékek ... 107 2.3. Tengeri alga (hínár) és algakészítmények ........ 110 2.4. Fűrészpor, faforgács ....................... 115 2.5. Fahamu ................................. 116 2.6. Olajos maghéjak hamuja ................... 116 2.7. Bázikus salak ............................ 118

3. Földtani képződmények, kőzetek, kőporok .......... 118 3.1. Tőzeg lápföld, kotu ........................ 118 3.2. Mészkő (mészkőőrlemény, mésziszap,

puha mészkő, márga, kréta, lápimész, természetes kalcium-karbonát) ............... 122

3.3. Dolomit természetes

210

3.8. Perlit ................................... 156 3.9. Bazalt, bazalttufa .......................... 156 3.10. Gránit, gránittufa ......................... 161 3.11. Agyagásványok (bentonit, illit, kaolin) ......... 163 3.12. Sókőzetek (evaporitok) .................... 166 3.13. Foszfátkőzetek (pl. földszerű foszfát,

alumínium-kalcium foszfát) ................. 170 3.14.Elemikén .............................. 171 3.15. Nyomelemek ............................ 172 3 .16. Kőlisztek, kőporok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 177

Termésnövelő anyagok, termékek Magyarországon (1999) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 180 Magyar öko jogszabályozás ....................... 200

Ajánlott irodalom ................................. 203

211

Biog~zd~ kii könyvtár Ahhoz, hogy a talaj termékenysége,

életereje ne csökkenjen, annyi szarves anyagot, makro- és mikroelemet

kell visszajuttatni, amennyit a növény a fejlődésa, termésérlelésa közben felhasznál.

A vegyszer nélkül gazdáikodék komposztálással, szerves- és zöldtrágyázással,

ásványi anyagok talajba juttatásával pótolják a hiányzó anyagokat,

javítják a talaj szerkezetét, őrzik meg a termőföld egészségét.

A szerző mindezen anyagok leírását, hatását, alkalmazási lehetőségát oly módon közli,

hogy közben az olvasó átveszi azt a gondolkodás- és szemléletmódot,

amit ez a természetes anyagok használatára buzdító mú sugároz.

Ez a kiadvány a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium

támogatásával készült

Debreceni Egyetem Egyetemi eq Nemzeti Konyvtar

llllllllllllllllllll ll ll o 000008 225269