skanzen hírlap 2010. április

Ajánló házasulandóknakEgy igazi falusi lakodalomnak azonban nincs is párja!

– vallják ezt sokan. Gőzölgő, házi tyúkhúsleves, aranyló omlós csirkemell, szokások és hagyományok.

„Az idő az úr mindenütt”Interpretációs helyszínek a múzeumban 1.

– új ökometeorológiai állomás a szélmalom mellett

„Az esztendőnek első ideje vagy része a ta-

vasz, kezdődik szent Benedek napján és

tart szent Iván napjáig. A tavasz me-

leg és nedves időt tart természet szerint és

hasonlittatik az elementomi éghez. Ekkor

a vér is megárad minden állatban, mert

meleg és nedves idő van. Most igen egész-

séges az emberben a tyúkhus és borjúhús,

bárányhus, tyúkmony és a jó bor.”

Ilyen és hasonló meteorológiai, élettani

és táplálkozástudományi ismerettel lát-

ták el olvasóikat a régi csíziók. No meg

olyanokkal, amik az évszakokkal, az égövi

állatjegyekkel, az időjárással, illetve a pa-

raszti gazdálkodással, az egészség megőr-

zésével és a tisztálkodással álltak kapcso-

latban. A villámlás magyarázatát például

így adták meg egy helyütt:

„Hát mikor a felső levegőkben a felhők

összesurlódnak a meleg aërrel, éppen oly

módon lészen velök, mint a hogy lett az

üvegpálczával és a rézgolyóval. (…) …az-

tán mikor a villamos minémüséggel eltelt

felhő elegendő közel ereszkedik akár má-

sik felhőhöz, emez kivonja belőle a szikrát,

mint akár a mérges embert valaki megbosz-

szantja, az kitör.”

A csízióknak, melyek eredetileg

öröknaptárak voltak, idővel pedig sokfé-

le ismeretet, jótanácsot magukba foglaló

kalendáriumszerű kiadványok lettek, év-

századokon át jelentős szerep jutott a tár-

sadalmi tudásközvetítésben. Magyar nyel-

vű csíziók a 16. század közepétől egészen

a 20. század elejéig készültek, és különféle

olcsó változatai idővel széles körben elter-

jedtek, falun is olvasták őket.

Ha sikerült a Kedves Olvasó érdeklődé-

sét fölcsigázni a csíziókkal kapcsolatban,

javasoljuk, hogy keresse föl a Skanzen

ökometeorológiai állomását! Az állomás

gazdái, Kellár János és Dukay Barna a szél-

malom szomszédságában várják a kicsiket

és a nagyokat, hogy válaszoljanak a kérdé-

seikre, beszélgessenek, játsszanak Önökkel.

A csíziók mellett hallatlanul érdekes az is,

amit a népi tudás számon tartott az állatok

időjárás előrejelző képességéről. Megszám-

lálhatatlan az a vélt vagy valós összefüggés,

amely szerint megjósolták a következő év-

szak, hónap vagy nap időjárását. Nem is

csoda, mert a parasztember vagy a pásztor

jóléte ugyancsak függött tőle. Azt példá-

ul talán még ma is sokan emlegetik, hogy

a Szent György napja előtti mennydörgés

havat hoz. De vajon tudják-e, hogy miért

volt jelentős Szent György napja az állat-

tartó, gazdálkodó ember számára, és mi az

a Szent György-napi tejmérés? Ismerik-e a

praktikákat, amikkel el lehet apasztani a

szomszéd juhainak tejét Szent György nap

előtt? Kérdezzék csak az ökometeorológiai

állomás gazdáit, és ha már ott vannak, kér-

dezzék meg, milyen idő várható másnap!

Nézzenek körül, biztosan meglátják a szél-

malom lapátjait, és csak tartsák az irányt!

Felföldi Barnabás

Egy pár életében az esküvő az egyik leg-

fontosabb nap. Manapság igen széles ská-

láján mozog a helyszínkínálat, a különös,

extrém kérésektől a legegyszerűbbekig

teljesülhetnek a házasulandók vágyai.

Egy igazi falusi lakodalomnak azonban

nincs is párja! – vallják ezt sokan. Gőzöl-

gő, házi tyúkhúsleves, aranyló omlós csir-

kemell, szokások és hagyományok. A vi-

déki illatokat, háborítatlan nyugalmat a

szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múze-

um biztosítja. Az egyházi szertartáshoz

meghitt hangulatot teremt a négy fel-

szentelt templom, melyhez akár feldíszí-

tett lovaskocsival is érkezhet a násznép, a

polgári ceremónia romantikáját és ben-

sőségességét pedig a múzeum madárcsi-

csergéstől hangos, árnyas ligetei adják. A

szertartás után a 18. század elejéről szár-

mazó Jászárokszállási Fogadó nagyterme

patinás belsővel, búbos kemencével és

házi ízekkel várja a vendégeket.

Kecskés Noémi

Idén, a Mikszáth Kálmán halála utá-

ni századik évben, több évfordulós

irodalmi nagyság is találkozik ná-

lunk az alkotónapi képzőművésze-

ti pályázat kapcsán. A Jó palócok,

a Tót atyafi ak, a Szent Péter eser-nyője szereplői mellett életre kelnek

többek között Herman Ottó pász-

toralakjai és Fekete István emberi

tulajdonságokkal felruházott állatfi -

gurái is. Nem csak a regényhősök-

kel keveredhetünk szokatlan, de rá-

juk jellemző élethelyzetekbe, hanem

hallgathatjuk a palóc nyelvjárás ékes-

szóló mesélőit is. 10.30-kor Lapaj pásztor köré gyűlve, dudaszó mel-

lett derülhetünk történetein. A vi-

seletbe öltözött kazári menyecskék

színes életképekkel és ízletes „herő-

céjükkel” gazdagítják a napot.

A beérkezett pályamunkákból rende-

zett kiállítást 11 órakor nyitjuk meg,

ahol Akli Miklós ráz kezet a díja-

zottakkal. Akik megéheznek, kana-

lazhatnak jó palóclevest, „montíro-

zott” főzeléket vagy csemegézhetnek

„confettit”. A „regényes” mesterek út-

mutatása szerint készített saját mes-

termunkáikkal tarisznyájukban hírt

adhatnak a napról az otthon mar-

adottaknak is.

Elődeink szellemi tudásához, „túlélési” tapasztalataihoz juthat hozzá tanfolyamainkon! Az így elsajátított is-mereteket a mindennapi életben is hasznosítani tudja.

A kemencék és kályhák a múzeumban (előadás)

A saját kezűleg felépíthető szabadtéri kemencék (a pad-ka, a falazat, az aljzat, a boltozat, a száj, a kémény, a fala-zat kialakítása, és más építészeti fogások a gyakorlat-ban)

Jelentkezési határidő: április 30.

Részletek a honlapon: www.skanzen.hu/szünidö

Alkotónap – május 1.Évforduló-sok

TAVASSZAL INDULÓ TANFOLYAMAINK

RÉGI VÁLASZOK MAI KÉRDÉSEKRE…

14 éves kortól

KEMENCEÉPÍTŐ

NYÁRI TÁBOR GYEREKEKNEK

MÁJUS 7-8., 14-15. (PÉNTEK-SZOMBAT)

A tanfolyamok indítását minimum 10 fő je-lentkezése alapján tudjuk garantálni.

Jelentkezés: [email protected]

4 E Z + A Z

IMPRESSZUMSkanzen Hírlap – A Szabadtéri Néprajzi Múzeum negyedévenként megjelenő információs lapja.Felelős kiadó: dr. Cseri Miklós, főigazgatóFőszerkesztő: Takách Zsuzsanna, kommunikációs tanácsadóSzabadtéri Néprajzi Múzeum2001 Szentendre, Pf. 63.Tel: 06 26 502 500, Fax: 06 26 502 502Email: [email protected]

Készült: E-press Nyomda, Szeged

Húsvétvasárnap, a tavaszi napfordulót követő

holdtölte utáni vasárnap, mozgó ünnep.

A tavaszi hangulatot idézik Móra Ferenc

Zengő ABC-jének betűmagyarázatai is.

Egészítsd ki a hiányzó szavakkal őket!L „Leveles lesz a………...” K „Kivirít a……………..” B „Bari bég a zöld ……...”

1. Melyik az igaz magyarázat?

a; Amikor búrok jártak a városban, hiányolták az időjelző eszközt, így harangot adományoztak a temp-lomnak

b; Amikor Nagycsütörtök estétől Nagyszombatig „a harangok Rómába mentek”, a templom előtt elhelye-zett emelvényen a harangozás időpontjában egy-egy ember zsoltárokat énekelt.

c; A makói pék ezen a napon harang alakú búrkif-lit sütött.

Szent György nap (április 24.) a gazdasági év kezde-te, amit pásztorfogadó napként is számon tartottak. A napot megelőző vasárnap történt a „falu felrovása”.

2. Mit jelentett ez a kifejezés?

a; A télen elkövetett bűncselekményeket a bíró kifüggeszti a Községháza falára

b; Ekkor felmérték a falu határait, hogy a földeken a munkát eszerint tudják végezni.

c; Április 24. előtti vasárnap a bíró, az esküdt, a csor-dás, a kanász feljárja a falut, hogy megtudják, mennyi állatot bíznak a pásztorokra.

Ha május 7-ig beküldik a helyes válaszok betűje-lét, illetve a kicsik a teljes, kiegészített mondato-kat, családi belépőt nyerhetnek.Beküldendő: khfi [email protected]

Összeállította: Kustánné Hegyi Füstös Ilona

Kisebbeknek …és nagyoknak

J Á T É K O S F E J T Ö R Ő K N E M C S A K G Y E R E K E K N E K

A Húsvétot megelőző hét, a Virágvasárnapot követő Nagyhét. Nagypéntek kiemelkedik e hét napjai közül, hi-szen ekkor szenvedett Krisztus kereszthalált. Számos szokás fűződik ehhez a gyászos naphoz. A Tiszántúlon a református templomok Úrasztalára gyászterítőt tesznek, sőt az istentiszteletre igyekvő asszonyok, menyecskék mellett a lányok is fekete kendőt kötnek. Ha ekkor esik az eső, azt mondják, a természet is siratja Jézust.Dr. Bálint Sándor néprajzkutatónk Makón jegyezte le a „búrharang” néven emlegetett nagypénteki szokást.

„Rózsavízzel, áldás szálljon Mariska a fejedre,

Kérek egy pár írott tojást, hogy tegyem a zsebembe.”

skanzen_hirlap_1007.indd 2skanzen_hirlap_1007.indd 2 2010.03.31. 14:42:282010.03.31. 14:42:28

A Szabadtéri Néprajzi Múzeum negyedévente megjelenő kiadványa 2010. ÁPRILIS III. ÉVFOLYAM 1. SZÁM

Hercegi látogatás a SkanzenbenKároly walesi herceg 2010. április 11-én közel másfél hetes Közép-európai körútjának egyik állomásaként elláto-gatott a szentendrei Szabadtéri Nép-rajzi Múzeumba is. A Skanzen nagy izgalommal nézett a hercegi látogatás elébe, és nagy megtiszteltetésként élte meg e kitüntetett fi gyelmet.

A Brit Nagykövetség megkeresése út-

ján érkezett a királyi herceg a múzeum-

ba. A bejárati épületnél fogadta őt az in-

tézmény főigazgatója, Dr. Cseri Miklós és

munkatársai. Először a Skanzen Vonattal

utaztak a Felső-Tiszavidék tájegységbe,

ahol a Nemesborzovai haranglábat, a Szá-

razmalmot és a Mándi református temp-

lomot vették szemügyre. Ezután a teljes

delegáció átsétált a Felföldi mezővárosba.

A főtéren néhány vásározóval fogott kezet

Károly herceg, illetve fogyasztott a Skan-

zen Pékség termékeiből. Megtekintette a

Hejcei lakóházat, a Mádi zsidó kereske-

dőházat és Szatócsboltot, valamint a főtér

alatt húzódó pincében két fajta jellegze-

tes tokaji fehérbort, hozzá pedig kemen-

cében sült pogácsát kóstolt.

Műhelytitkok nyomában

Ezt követte a Skanzen irodai épületében

található Néprajzi Látványtár és a szimu-

lációs részleg megtekintése, mely rendkí-

vül lenyűgözte a trónörököst. Az áttört

támlájú padok, a porcelán étkészletek

és az egyszerű fém bögrék még a kirá-

lyi portréfestő és önéletrajzírót is elkáp-

ráztatták. A restaurátoroknál a herceg

megtekintett egy lószerszám, egy ameri-

kás utazóláda helyreállításának munkafá-

zisait, és egy 19. századi zsoltáros könyv

restaurálását. Érdekesség számba megy,

hogy itt találkozott az éppen restaurá-

lás alatt álló, a Rédey család egyik leszár-

mazottjának díszmagyar viseletével, me-

lyet Rákóczi fejedelem 1905-ös kassai

újratemetésén viselt a családtagja. Kár-

oly herceg szépanyja ugyanis Rédey gróf-

nő. Az ácsműhelyben éppen a júniusban

nyíló új tájegységbe kerülő elemeket ál-

lították össze illetve tárgymásolatokat

faragtak. Ezek egyike a disójenői istálló-

ba kerülő vájú, mely Hadas telekre ke-

rül, a másik pedig az a szép kapu, mely

a Nemesradnóti lakóház bejáratul szolgál

majd. Károly herceg – elmondása szerint

– rendkívüli módon kedveli a fát, a fával

való foglalatoskodást olyannyira, hogy

egyik kastélyában maga is rendelkezik

berendezett ácsműhellyel. Lehetőségei-

hez mérten sok időt tölt ott, amit kéz-

fogása is elárult. Károly herceg nem vé-

letlenül választotta a múzeumi látogatást,

hiszen személy szerint is elkötelezett híve

az épület és tárgyi értékek megőrzésének.

A Prince’s Charities (Hercegi Jótékonysá-

gi Alapítvány) elnöke, mely számos tevé-

kenysége mellett kiemelt ügyként kezeli

az épített környezet illetve a felelős üzlet

és a természeti környezet témáit. (www.

princeofwales.gov.uk)

Károly herceg látogatása nagy megtisztel-

tetés volt a Skanzen számára. Különösen

szembeötlő volt közvetlensége, kedvessé-

ge a kollégákkal, őszinte érdeklődése és

nyitottsága a múzeumban folyó szakmai

munka iránt. Reményeink szerint tovább

viszi a múzeum jó hírét a világban.

Takách Zsuzsanna

S K A N Z E N H Í R E K

Az Oktatási és Kulturális Minisztérium

Közgyűjteményi Főosztálya a MOKK

munkatársait a Szabadtéri Néprajzi Múze-

um MMP EU-s programja munkamód-

szerének és oktatási tevékenységének ki-

dolgozásáért Nívódíjban részesítette 2010.

január 27-én. Folytatás a 2. oldalon.

Megjelent Magyarország első kulturális és

egyben így első múzeumi podcast-ja, mely

hallgatható illetve letölthető bármilyen

hangfájl hordozóra a weboldalunkon. A

három hetente megjelenő 20-30 perces

adások múzeumi kulisszatitkokról, kutatá-

sokról, titkos receptekről, a háttérben zajló

munkáról tudósítják a hallgatókat.

Április 1-től ezentúl közvetlen buszjára-

tokkal lehet eljutni a múzeumba Budapest

és Szentendre belvárosából. Budapesten a

Madách térről indulnak a járatok hétvé-

genként, míg Szentendrén a hajó illetve

HÉV állomásról szállítják az utasokat a

buszok. A retro járművek feltűnő Skan-

zen grafi kával vannak ellátva, így nem lesz

nehéz őket meglelni a megállóhelyeken.

Részletek a honlapunkon.

Nívódíj a MOKK-nak

Hallgasson minket online!

Skanzen buszokszelik a 11-est

Tamás Mária kiállítás a Skanzen Galériában - 2. oldal

Digitális festésrekonstrukció- 3. oldal

Alkotónapi ajánló- 4. oldal

Könyvajánlók- 2. oldal

Műtárgymásolatok készítése az interaktív kiállításba Digitális festésrekonstrukció

A 2010 júniusában megnyíló Észak-magyarországi falu tájegység fi lkeházi lakóházában bemutatásra kerülő in-teraktív enteriőben lehetősége lesz minden látogatónknak megismer-kedni, megérinteni, sőt kipróbálni 19. század végi berendezési tárgya-kat, így közelebb kerülhetnek előde-ink kényelmi kultúrájához és motí-vumkincséhez. A műtárgymásolatok - festett karospad, festett székek, fes-tett ágy, festett láda - a Szabadtéri Néprajzi Múzeum restaurátor műter-mében fenyőfából és tölgyfából ké-szültek és szimmetrikusan elhelyez-kedő festett motívumok borítják.

Származási hely

Az analógiaként felhasznált műtárgyak

forma és motívumvilága arra utal, hogy

egy sátoraljaújhelyi műhelyben készül-

tek. Az évszámos példányok alapján el-

terjedésük az 1880-as évektől az 1920-

as évekig követhető. Sötét alapszínűek, a

festés fő színe a piros (virágmotívum) és

a zöld (levélmotívum), de kevesebb kék,

sárga, fehér és lila szín is előfordul. A vi-

rágok tömött csokrokban, füzérekben he-

lyezkednek el a felületen. Ugyan a szá-

zadfordulón már használtak fából illetve

burgonyából kivágott pecsételőket, a to-

vábbiakban bemutatásra kerülő, a Skan-

zen tulajdonában lévő festett ágyat ecse-

teléses eljárással festették.

Festésrekonstrukció

Szemrevételezéssel megállapíthatóan a

színek és motívumok meghatározott sor-

rendben – kék, sárga, fehér, piros, zöld,

piros, sárga, fehér - kerültek a felület-

re. Mintamásolásnál eddig, a megszo-

kott múzeumi gyakorlat szerint áttetsző

pauszpapírt helyeztek a másolandó te-

rületre, ezt átrajzolták, majd indigó se-

gítségével felrajzolták az új, rekonstruált

felületre. Az interaktív kiállításba készü-

lő másolatoknál egy újfajta eljárás került

alkalmazásra, a digitális festésrekonstruk-

ció, melynek számos előnye van az eddig

megszokott pauszpapíros eljárással szem-

ben.

A digitális festésrekonstrukciós el-

járás lépései

1. az eredeti motívumokról egyenként

készül egy méretarányos, éles fénykép (80

mm gyújtótávolság, a motívum közepé-

hez igazítva, így a legkisebb a torzulás).

Mivel a motívumok ecseteléses eljárással

készültek, célszerű a súrlófény alkalmazá-

sa, így jobban kidomborodnak a felület-

ből és a határvonalak élesebbek.

2. az elkészült fotót fekete-fehér színűre

állítjuk, inverzáljuk a színeket, erősítjük a

kontrasztot és csökkenjük a fényerőt , így

a nehezebben kivehető motívumok is lát-

hatóbbá válnak.

3. az eredeti műtárgy motívumainak a

pontos méretvételét követően a szerkesz-

tett motívumokat méretre igazítjuk, és

méretarányosan kinyomtatjuk

4. a nyomtatványokat a pontos helyére

rögzítjük, indigót helyezünk alá és átraj-

zoljuk

5. a felvázolt mintát temperával, ecsetelé-

ses eljárással a felületre hordjuk, majd kö-

tőanyaggal – sellakkal – rögzítjük az alapo-

zott felülethez így növelve kopásállóságát.

A szín kiválasztásánál a cél az eredeti mű-

tárgy mai megjelenésének az imitálása, te-

hát a már megöregedett színek megfesté-

se. Az eredeti festés 100 %-os másolatához

anyagvizsgálatokra volna szükség, hogy

megállapítsuk a pigmentek és a kötőanyag-

ok összetételét, de mivel ezek a vizsgálatok

nagyon költségesek, csak olyan esetekben

alkalmazzuk, amelyek nem kerülnek hasz-

nálatba. Ezért ezeknek az interaktív kiál-

lításba kerülő műtárgymásolatoknak a

festései - és más, eredeti műtárgyakon al-

kalmazandó retusfestések egyaránt - tem-

perával készülnek. Ennek oka a tempera

tartóssága és jó színtartóképessége mel-

let az, hogy a retusált felületek könnyen

megkülönböztethetőek az eredetitől, és

amennyiben a későbbiekben megkérdője-

lezhetővé válik a hitelessége, könnyebben

eltávolítható, mint más oldószeres kötő-

anyagú festék.

Az eljárás előnyei, hátrányai

Legfontosabb előnye, hogy nincs közvet-

len fi zikai érintkezés az eredeti műtárgy-

gyal, mint a pauszpapíros másolásnál, és

a méretarányos digitális fotó a számítógé-

pes adatbázisba kerül, így a későbbiekben

is hozzáférhető lesz. Gazdasági szempont-

ból megtakarítást jelent, hogy a másolási

folyamat időtartama lényegesen rövideb-

bé válik, így a munkaidő jobban kihasz-

nálható. Hátránya az, hogy a kétdimen-

ziós fototechnikai eljárás miatt csak sík

felületen alkalmazható, ráadásul megfele-

lő eszköz és szoftverháttérrel kell rendel-

kezni.

2010. július 1-től a Nyitott Muzeológiai

Műhely projekt keretén belül a restauráto-

ri műhelymunkát is jobban megismerhe-

tik a látogatók, számos restaurálással kap-

csolatos kisfi lm is vetítésre kerül, melyek

közül az egyik fi lmnek a témája ennek az

ágynak a festése. A fi lmek a Skanzen hon-

lapján megtekinthetőek lesznek.

Hugyecsek Balázs

Felhasznált irodalom:

K. Csilléri Klára, Tájékoztató a népi la-

kásberendezés gyűjtéséhez, Bp. 1952

Eredeti csokormotívum

Szerkesztett fotó

Másolt csokormotívum

Analógia, leltári szám: 68.50.1, gyűjtő: K. Csilléri Klára

Rekonstrukció, asztalos munka /Kovács LeventeRekonstrukció, festés /Hugyecsek Balázs


2 A K T U Á L I S

A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg.

…szél söpri a port…Tamás Mária festőművész kiállítása

a Skanzen Galériában

A Felföldi mezőváros Épület és tájegység monográfiák 1.

Tamás Mária nemcsak festményeiről,

alkotásairól ismert, hanem élénk sze-

replője a szentendrei művészvilágnak is.

Alapítótagja többek között a Hullámtér

Szakcsoportnak (1998), a Geopárd Kép-

zőművészeti Csoportnak (2001) és az

IKON Csoport Szentendrei Szépművé-

szeti Egyesületnek.

Tamás Máriát leginkább akvarell munkái

jellemzik, de gyakran használ pasztellt is.

Érzékeny festő, akinek többnyire nagy-

méretű lapjain a sima formák mögött

általában ott vannak a moralitásukkal

küzdő fi gurái is. Egyéni kifejezésmódja

túllép a naturalizmuson, líraian absztrakt

művei, amelyeken a valós és a kitalált vi-

lág egyaránt megmutatkozik, gondolko-

dásra sarkallják a nézőt.

A Skanzen Galériában megrendezett tár-

lata több szempont ürügyén egy összegző,

visszatekintő tárlat, melyben a szándék, a

kiállítás gyakorlati technikai kivitelezése

során, minél élőbben megfogalmazni a

különböző „egymásrahatásokat”.

A tárlat augusztus 22-ig látogatható.

dr. Sári Zsolt

Új lendületben a MOKK90 rendezvény – 10 kötet – 9 mintaprojekt az országban

Az igazgatóság munkatársait a munkamódszer és az oktatási tevé-kenység kidolgozásáért az Oktatási és Kultirális Minisztérium Köz-gyűjteményi Főosztálya Nívódíj-ban részesítette.

2009-ben a projektmunkatársak az országos múzeumi koordinátori háló-zat tagjainak bevonásával országszerte 90 rendezvényt –meghatározóan köz-oktatási intézmények és múzeumok között találkozókat szerveztek. Útjára indítottak két könyvsorozatot: a Mú-zeumi iránytű című kutatási jelentést, mely módszertani szakanyagokat ad közre, a másik a MúzeumIskola című pedig a pedagógusoknak és múze-umi szakembereknek szóló szakmai képzésekhez kapcsolódó oktatási segédanyagokat tartalmazza. Tavaly a projektben tervezett tízből hatféle képzést dolgozott ki és valósított meg a csapat, ezeken összesen 100 hallga-tó vett részt, év végén már a szintén a projekt keretében felújított Csilléry Klára Oktatóközpontban. A mód-szertani fejlesztések közül lezárult a

Múzeum és iskola 2009 kutatás, az országos múzeumpedagógia adatbázis összeállítása, az adatok értékelő elem-zése pedig a befejezéséhez közeledik, csakúgy, mint a múzeumpedagógia módszerek európai gyakorlatát fel-térképező, bemutató kutatás. Ugyan-csak megvalósult az ország különböző térségeiben, különböző intézménytí-pusokban kilenc EU-pályázati szi-muláció, ún. mintaprojekt, amelyek tapasztalatai a múzeumi terület pá-lyázóinak sikeres felkészülését segítik. A MOKK tevékenységéről, az általuk kínált szolgáltatásokról folyamatosan hírt adtak és adnak tájékoztató kiad-ványaikban, portáljukon, hírlevelük-ben, a sajtóban, és számos szakmai rendezvényen.

A munka elismeréseként az Oktatá-si és Kulturális Minisztérium Köz-gyűjteményi Főosztálya a MOKK munkatársait a Szabadtéri Néprajzi Múzeum MMP EU-s programja munkamódszerének és oktatási tevé-kenységének kidolgozásáért Nívódíj-ban részesítette.

Sok éve hiányzó képzés indult el janu-árban a „Kiállítás-rendezés A-Z-ig: az ötlettől a megvalósításig a köz-oktatás szolgálatában” címmel. A képzés sikeréhez számos neves előadó járult hozzá, mint például György Péter, Vasáros Zsolt, Dúll Andrea, Vásárhelyi Tamás, Bajzáth Judit, Rubovszky Rita és sokan mások.

Április elején pedig ismét egy va-donatúj képzés indul, Múzeumi kommunikáció az oktatás szolgá-latában címmel. Az új, korszerű, gyermek-és diák-centrikus múzeu-mi kommunikáció kialakításának és megvalósításának módszereit sajátít-hatják el az érdeklődők. Az év során további 8 kurzus indul különböző témákban múzeumi szakemberek és

pedagógusok számára. Március végén új kötettel bővül a MOKK módszer-tani kiadványsorozata. Egy nagyon izgalmas kutatás eredményét foglal-ja össze: Élmény és tudás. Múzeumi szakemberek a közoktatás szolgálatá-ban címmel jelenik meg a 4. kötet. A kutatás célja az volt, hogy feltárja, a jövő múzeumi feladataihoz milyen múzeumra, milyen múzeumi szak-emberekre, a szakembereknek milyen kompetenciákra, ismeretekre, tulaj-donságokra van szükségük.

A www.mokk.muzeumokmindenki-nek.hu portálról regisztráció után könyveink, szakanyagaink letölthe-tők!

Lengyel Emese

2010 – új év, újdonságok

Milyen volt az élet a kultúrházban, hogyan sportoltak a fi atalok, milyen volt a gyerekszoba, hogyan hatott a falura a termelőszövetkezet, az ipa-rosodás?

A magyar szabadtéri múzeumok létrejöttük óta küzdenek azzal a tudományos problémával, hogy kutatásaik és a bemutatás időhatára hol végződjék. A múzeumi szakem-berek különösen fontos fi gyelmet szentelnek a legutóbbi évtizedek változásainak néprajzi vizsgálatára, amely mindezidáig teljes egészében kimaradt az intézmény tudományos kutatási terveiből. Az újabb adatfel-vételek, további gyűjtések nemcsak a mai múzeumban őrzött anyag ki-egészítését szolgálják, hanem hozzá-segítenek a jelenkori népi építészeti és életmódbeli változások megfelelő mélységű felméréséhez is, hozzájá-rulnak a modernizáció előrehala-dásának dokumentálásához, s lehe-tőséget teremtenek hagyományos formák továbbélési törvényszerűsé-geinek megértéséhez.

A Szabadtéri Néprajzi Múzeum kuta-

tási programja - mely nemzetközi vi-

szonylatban is újszerűnek számít - egy

korszak legfontosabb, emblematikus

épületeit, az ezekhez köthető lakáskul-

túrát, valamint életmódváltozásokat,

életmód- és életvilág modelleket kíván

egy „tájegységben” bemutatni épület-

együttesek formájában, nem pedig egy-

egy példán keresztül szemléltetni.

Az OTKA által támogatott kutatási

program lehetővé tette, hogy az egyete-

mek néprajz szakos hallgatói, és a PhD

képzés résztvevői az eddigieknél jóval

nagyobb időtartamban, változatosabb

tematikával és hatékonyabban vehesse-

nek részt terepmunkában, ezen alapuló

néprajzi kutatásokban. A kötetben 19

tanulmány szól a típusházakról, a mo-

dernizációról (hogyan használták, ho-

gyan terjedt el a gáztűzhely, a fagyasz-

tóláda), egy település kerítései milyen

üzeneteket hordoznak, milyen volt az

élet a kultúrházban, hogyan sportol-

tak a fi atalok, milyen volt a gyerekszo-

ba, hogyan hatott a falura a termelőszö-

vetkezet, az iparosodás.

A könyvet szerkesztette: dr. Cseri Miklós

és dr. Sári Zsolt. A kötetben olvasható ta-

nulmányok első változatai 2008. novem-

ber 11-12-én hangzottak el a Szabadtéri

Néprajzi Múzeum konferenciáján.

Vidéki életmódváltozások a 20. században

Skanzen könyvek sorozat – első kötet

VIDÉ

KI É

LETM

ÓDVÁ

LTOZ

ÁSOK

A 2

0. S

ZÁZA

DBAN

KÖNYVAJÁNLÓ

A Szabadtéri Néprajzi Múzeum állan-

dó kiállítása tájegységekbe rendezve

mutatja be a magyar nyelvterület egy-

egy elkülönülő építészeti zónájának jel-

lemző épületeit, illetve a 19-20. század-

ban a régiókban élt emberek egykori

életvilágait. A „Skanzen könyvek” so-

rozatának első kötetében a 2006-ban

megnyílt Felföldi mezőváros tájegység

monográfi ája jelent meg, az egyes jelen-

ségek, történeti és néprajzi témák be-

mutatásában szinte példatárként épít-

ve a kiállításokra. A történeti kutatás és

a tárgyi kultúra megőrzése szempont-

jából kevéssé ismert, illetve méltatott

anyag nemzeti örökségünk fontos ré-

sze. A szőlő- és bor monokultúra, mint

városképző tényező a régióra egyedül-

állóan jellemző. A hungaricumnak szá-

mító tokaji, illetve a gyöngyösi jelleg-

zetes borkultúra produktumai nem

csupán hazai viszonylatban, hanem a

távolsági kereskedelem révén Európa

távoli országaiban is közkedveltek vol-

tak. A téma különlegessége, hogy a ré-

gió kultúrtörténeti és történeti népraj-

zi szemléletű bemutatására elsőként a

Szabadtéri Néprajzi Múzeum vállalko-

zott. A könyv megjelenését a Nemzeti

Kulturális Alap Múzeumi Szakmai Kol-

légium által nyújtott támogatás tette le-

hetővé, melyet kiegészített az arányos

intézményi önrész. A kötetet Horváth

Anita, Cseri Miklós és Kemecsi Lajos

szerkesztették.

A FELFÖLDI MEZÕVÁROS

KEMECSI LAJOS

SKAN

ZEN

KÖNY

VEK

Dr. Török Katalin művészettörténész március 25-én, csütörtökön nyitot-ta meg a Tahiban élő, de ezer szállal Szentendréhez kötődő festőművész, Ta-más Mária kiállítását.

Ez év tavaszától nem csupán a kiállítás-

őrök lesznek a „gazdái” három szabadtéri

kiállításunknak, hanem diákok is.

A szentendrei II. Rákóczi Ferenc Álta-

lános Iskola és Gimnázium 9 -10. osz-

tályos tanulói már a nyitás előtti rend-

rakásban, csinosításban is részt vesznek

a Felső-Tiszavidékünkön, majd havonta

visszatérve gondozzák a területet, az épü-

letek környékét, a kiskerteket. Mindezzel

a környezettudatos életmód gyakorlatát is

elsajátítják.

A budapesti ELTE Radnóti Miklós Gya-korló Iskola 5. osztályosai szintén segíte-

nek a Bakony, Balaton-felvidék tájegysé-

günk portáinak tavaszi rendbe rakásában,

hogy ezután témanapjukon, projekthete-

iken visszatérve még alaposabban megis-

merhessék a vidék jellegzetes kultúráját,

hagyományait.

A győri Hild József Építőipari Szakkö-zép Iskola műemlékvédelem szakos di-

ákjainak olyan, mintha haza jönnének

a Kisalföld tájegységünkben, hiszen évek

óta egy-egy hetet töltenek itt nyáron, tá-

bori körülmények között. Az ő szakmai

fejlődésükhöz a múzeum kiállításai ki-

váló terepasztalként szolgálnak. Az épü-

letek javítása során gyakorolhatják az el-

méletben tanult építészeti technikákat,

vályogot készítenek, tapasztanak, javítják

a vesszőfonatos árkokat, ólakat, kerítése-

ket, ácsmunkákat végeznek.

Ezzel a három, újonnan megkötött

együttműködéssel a diákok kötődése még

erősebbé válik a magyar népi kultúrához.

A Skanzen a jövőben is nyitott újabb

„örökbefogadó” diákközösségek jelentke-

zésére, akik hasonlóképpen szeretnének

hozzájárulni a múzeum értékeinek átörö-

kítéséhez.”K.H.F.I.

Örökbefogadott tájegységek

Népmesehősként ünnepli szülinapjátGyermekeknek felejthetetlen élményt

nyújt a Skanzenben ünnepelt születés-

nap. Igazi népmesei hősnek érezhetik

magukat, ahol a gazdasszony vagy gazda

irányításával megismerkedhetnek a nap-

jainkban szinte már feledésbe merült já-

tékokkal, vagy hagyományos házimun-

kákkal, tevékenységekkel, mint például

a kukoricamorzsolás, dagasztás, vajköpü-

lés, szénarakás, gyertyamártás. S míg fo-

lyik a házimunka, addig érdekes történe-

tek formájában ismerhetik meg a falusi

élet mindennapjait, szokásait, hagyomá-

nyait. Az ünnepeltet a népes vendégsereg

mézeskalácsszívvel fogadja.


3Induljunk hát el a múltba és nézzük meg nagyanyáink kertjeit!

Kertek, virágok Észak-MagyarországonJakab Jutka írása az új tájegység kertészeti terveiről

Kedves Olvasó! Rendhagyó sétára hí-vom Önt az idén nyáron megnyíló új tájegységünkbe. Az Észak-magyaror-szági falu építését hosszú évekig tar-tó előkészítési munka előzte meg. Az épületeket kiválasztottuk, a bennük lakó családok történetét feldolgoztuk és végül újra felépítettük őket a Mú-zeum erre kijelölt területén. Ehhez társul viszont az épített környezet, a telkek, kertek kialakítása, a megfele-lő növények telepítése, mely vezényle-tem mellett alakul majd ki.

A gyűjtés külső szemlélőnek olykor - így

összefoglalva - nagyon egyszerűnek tű-

nik, de higgyék el, hogy nagyon sok és

igen alapos munka rejlik minden egyes

épület mögött. A muzeológussal együtt,

kertészként én is jártam a falvakat,

ahonnan a kiválasztott házakat elhoz-

tuk, és meghallgattam az idős emberek

elbeszélését a régi kertekről, virágokról,

gyümölcsfajtákról (lásd Skanzen Hír-

lap 2009. október 10. II. évfolyam 4.

szám). Hallottam történeteket, szoká-

sokat, amelyek növényekhez kapcsolód-

tak, kíváncsiskodtam, hogy mit és ho-

gyan készítettek ezekből, és ezek alapján

igyekeztem az új tájegység kertjeinek

tervezésénél a hallottakat felhasznál-

ni, és amennyire lehet hitelesen bemu-

tatni azokat a fajokat és fajtákat, ame-

lyek abban az időben éltek a kertekben.

A beszerzésnél számos nehézséggel kel-

lett szembe néznünk, hiszen ma már sok

új, szebb és jobb zöldség és gyümölcsfaj-

ta van és alig lehet megtalálni a régieket.

Szerencsére sokan vannak, akik gyűjtik

ezeket a fajtákat, így sok mindent sike-

rült megtalálnunk.

Bánatvirág, liliom, hársfa

A sétánkat Filkeházán kezdjük, ami

a Nagy-Milic hegység lábánál fekszik,

jellegzetes bennszülött növénye a kör-

nyéknek a szőrös vesepáfrány, a hegyi

gyömbérgyökér, a havasalji rózsa és a

farkasbogyó. Ezeket azért fontos tud-

ni, mert terveink között szerepel az is,

hogy azokat a fajokat, amelyek eltűrik

a környezeti adottságainkat és nem vé-

dett növények, betelepítjük a ház köz-

vetlen környezetébe. A helyi kertek

egyik kedvelt virága az ezen a vidéken

16 éves szűzlánynak nevezett mályvafé-

le és az őszi bánatvirág. A húsvéti elede-

lek morzsáját nem volt szabad kidobni,

ezt is szentelménynek tartották, és az ál-

latoknak adták, vagy a növények föld-

jére szórták, hogy jobban fejlődjenek.

Filkeházán a morzsát elvetették, a hie-

delem szerint ebből nőtt ki az apró, sza-

gos maronka virág melyet a templom dí-

szítésére használnak.

Az Erdőhorvátiból származó telken a

két ház közül a kisebbik ház múzeum-

pedagógiai módszertani házként üze-

mel majd, ezért a kertjét is úgy készítjük

el, hogy az ide látogató városi gyerekek

meg tudjanak ismerkedni a növények-

kel és kerti munkákkal is. Néhány dísz-

növényt emelek ki a sok közül, ami ide

kerül. Rezedát ma már alig találunk a

kertekben, mert a díszítő értéke kicsi, de

régebben a paraszti kertekben minden-

ütt volt belőle – elsősorban fi nom illa-

táért ültették, és számtalan népdalban

is szerepel. Másik kedvelt dísznövénye

a paraszti kerteknek a pünkösdi rózsa,

ami a középkorban kedvelt gyógy- és va-

rázsnövény volt. Gyönggyé formált, szá-

rított gyökérdarabkáit bőrszíjon gye-

rekek nyakára tették, hogy fogzásuk

baj- és fájdalommentes legyen. Őseink

már a honfoglalás előtt ismerték, legré-

gibb magyar nevén a bazsarózsát, mai

a szláv eredetű bozsur (= isteni), illetve

a török eredetű basa (= rangos, előke-

lő) szóra vezethető vissza. Nálunk is él

a mecseki tölgyesekben egy bennszülött

alfaja, a bánáti bazsarózsa.

A hagymás növényeket képviselő liliom

sziromlevelét ezen a környéken szilva-

pálinkába áztatták és sebek gyógyításá-

ra, rovarcsípések enyhítésére használták

és használják a mai napig is. Lippay ír-

ja róla a Posoni kert c. művében (1606-

1666):

„Fehér liliom közönséges virág az magyar-

országi kertekben. ….. Szaga a fehér lili-

omnak nagy vagyon, jó és hathatós, csak-

hogy az ember fejének nem igen egészséges.

Ha ki a földbűl ki akarja venni, Sz. Ja-

kab nap tájban cselekedje azt, és rövid idő

alatt megint elültesse, és ha csemetéi van-

nak, egymástól elszaggatván, szaporítsa;

egyébként nem kíván semmi kíválképen

való bajmolódást.”

Az Erdőhorvátiból származó ház elé egy

barkócafa (helyi neve bereginye) kerül,

melyet a népnyelvben „bunkósbot” vagy

„bercőkés bot” elnevezéssel is illetnek,

mivel gyakran készítettek belőle pász-

torbotokat. (A fát tavasszal megszurkál-

va az ág őszre göcsörtösre forr, ami alkal-

massá teszi furkósbotnak.). Gyümölcsét

fogyasztották nyersen (szénában puhít-

va), befőttnek, lekvárnak, sőt bort és pá-

linkát is készítettek belőle. A legöregebb

hazai barkócafa Szentgál község erdejé-

ben található, ma már védett, a törzsé-

nek körmérete 314 cm. Két hársfa áll

még ezen a telken, aminek a kérgéből kis

kosárkát készítettek, amit galagonya tüs-

kével tűztek össze, a füle nyírfagallyból

készült és ebben hozták haza az erdőben

szedett vad gyümölcsöt, vagy gombát.

Rozmaring, alma és szilvaPerkupán

A perkupai ház a híres helyi kőművesek

munkáját dicséri. Környezetére legin-

kább az érintetlenség, a vadregényesség

a jellemző. A környékbeli falvak határá-

ban sok helyütt ma is megtaláljuk a ré-

gi tájjellegű fajtákat őrző gyümölcsösö-

ket, amelyek jobban emlékeztetnek egy

kivadult vagy jobb esetben szépen ápolt

hatalmas kertre, mint egy gyümölcsül-

tetvényre. Ezeket a régi gyümölcsösöket

idézzük meg az elültetett fajtákkal. Az

istálló mögött Arany parmen és Honti

alma áll, ez utóbbi a Húsvéti rozmaring,

de ezen a környéken így hívják. A kör-

tefákat a búzával érő és egy szépasszony

körte képviseli. A csűr mögötti gyü-

mölcsösben főleg szilvafák találhatók:

Sivákló, Bógyi, Fehér és Besztercei, de

lesz még egy téli alma, a Nemes Sóvári

és két vadkörte.

Nyakas szilva

Sétánkat a Nemesradnóti telken foly-

tatjuk, ahol a kert érdekessége egy olyan

bemutató lesz, ahol megismerhetjük

azokat a növényeket, amiből olajokat

készítettek, vagy még ma is készítenek.

A teljesség igénye nélkül, a hazánkban

élő olajos növényekből mutatunk be itt

néhányat: ricinus, sárgabarack, mandu-

la, mogyoró, kökény, feketekömény, bú-

zacsíra, ligetszépe, körömvirág, csipke-

bogyó, levendula, orbáncfű, szőlőmag,

borágó, málna, bodza, ribizli, kukori-

cacsíra, dinnye, mák, paprika, sáfrá-

nyos szeklice. A telek másik érdekessége

a nyakas szilva, amit a helyszínen, a ház

ma élő tulajdonosaitól kaptunk.

A novaji telken a ház és az istálló kö-

zötti területen lesz egy „boszorkányos

kert”, itt a látogató megtalálhatja azo-

kat a növényeket, amelyeket különböző

praktikákra használtak fel a helyi bűbá-

josok. Novajból ugyanis birtokunkban

van egy gyűjtés, ami a bűbájosságokat

és gyógyításokat írja le.

Bodzát a bokorból

A vadon élő növények közül ide ülte-

tünk egy bokor bodzát. A bodzát az ör-

dög fájaként emlegették eleink, ágát a

gonosz ártó hatalmak távoltartására tűz-

ték a kapura, ajtókra, ólakra. Ugyanak-

kor fontos gyógynövény is, hiszen alig

akadt olyan betegség, amelynek ne lett

volna ellenszere a bodza. Édeskés illatú

virágjából főzetet készítettek, mely a kö-

högést enyhítette, de torokgyulladás és

hideglelés ellen is alkalmazták. Ugyan-

akkor kitűnő üdítő italt és pálinkát is

lehetett készíteni belőle. A sömör, va-

lamint a verekedések kék foltjainak el-

tüntetésére a bodzavirágot vajban kissé

megsütötték majd ezzel a beteg testrészt

bedörzsölték. A bokor elé elszórtan fe-

kete nadályt, bariska vagy csudafüvet,

farkasalmát ültetünk, ezeket sebgyó-

gyításra használták. A székfű (kamilla,

Szent-Iván pipitér) magját is elszórjuk a

fű között, néhány kövirózsa kerül a kö-

vek közé, ennek kipréselt levét fülfájás-

ra alkalmazták. Szívesen ültetnénk egy

kis nadragulyát is, de ez annyira csábító,

hogy nem merném kockáztatni, hogy

esetleg megkóstolják.

Az u.n. Hadas telek magas beépítettsé-

ge miatt nincs lehetőség kert kialakítá-

sára, ezért a telek végében mutatjuk be a

nógrádi vidék egyik jellegzetes gyümöl-

csét, a nagymarosi málnát. Ez egy isme-

retlen eredetű magyar tájfajta, a 19. szá-

zad végétől általános volt a termesztése

a környéken, az új fajták csak a 20. szá-

zad közepe felé jutottak el hazánkba. A

Nagymarosi nem terem ugyan sokat, de

gyümölcse igen jó ízű, illatos, málna-

szörp házi készítésére különösen alkal-

mas. A környék másik híres gyümölcs-

fajtája a nagymarosi gesztenye. Ebből

telepítünk a cselédházak felé eső olda-

lon a kerítés melletti szabad területre két

példányt. Ennek a jelentősége nemcsak

abban van, hogy bemutatjuk a régi fajtá-

kat, hiszen az első példányokat állítólag

Károly Róbert telepíttette a környékre,

és a mai napig ezek utódai élnek Nagy-

maros környékén védettség alatt, hanem

a fa különösen szép habitusa is jól mutat

majd a tájegységben, igaz, hogy ehhez jó

néhány év szükséges.

Remélem élvezték ezt a kis képzetelbeli

sétát és eljönnek meglátogatni az elké-

szült kerteket, ahol még sok más érde-

kességgel is találkozhatnak.

Jakab Jutka

T U D Á S T Á R

Eleink sokkal több időt töltöttek az udvaron és a kertben, mint a ma em-

bere. Ott voltak az állatok, akiket el kellett látni, a kert, amiben megter-

melték az étkezéshez szükséges zöldségeket és gyümölcsöket. Ezeknek a fel-

adatoknak a nagy része az asszonyokra és gyerekekre hárult, a férfi ak a

mezőn, a szőlőben, a kaszálón és az erdőn dolgoztak.

A száltól a ruháig

A múzeum két textil iparművész mun-katársa, Ék Erzsébet (ismert nevén Ékzsó) és Szakács Nikoletta három éve működtetnek egy izgalmas textil műhelyt a Skanzen Kisalföld tájegy-ségének Jánossomorjai német lakóhá-zában. Erzsi és Niki egyéniségükkel és szaktudásukkal egyaránt megragadják azok fi gyelmét, akik egy kicsit is fogé-konyak arra, amit ők röviden úgy fo-galmaztak meg: „A száltól a ruháig”.

Az iparművész kollégák műhelyében a

maga természetességében vegyül össze

a tradicionális paraszti társadalom ízlés-

világa, anyaghasználata és díszítésmódja

jelenkorunk formabontó, játékos, min-

dig megújulásra törekvő szemléletével.

Találunk itt száz éves szövőszéket, szá-

zadfordulós népviseletet, ugyanakkor a

falakon festett növényi indák és szövegek

kanyarognak, és modern lakásokba való

ötletes szobadíszek készülnek könnyen

hozzáférhető, természetes anyagokból.

Ékzsó és Niki idén is a hagyományos tu-

dás és a mai igények inspiráló egymás-

ra hatásának szellemében újították meg

műhelyüket. A modern textilipar már

döntő mértékben kémiai termékeket

használ, háttérbe szorítva a növényi fes-

tékeket és azokat a különleges színhatá-

sokat, melyek csak ezekkel érhetők el. A

Szövőszobában azonban megismerhet-

jük a virágfestés ezeréves művészetének

tapasztalatait és hagyományait. Kiderül,

hogy környezetünk még mindig gazdag

a textilfestésre felhasználható növények-

ben! A festőnövényeket Erzsi és Niki

mindig az évszaknak megfelelően „szü-

reteli” és használja föl. Ezek felfedezése a

gyermekek és felnőttek számára is izgal-

mas, játékos élménnyé válhat, csakúgy,

mint a kreatív energiákat és a kísérletezé-

si kedvet ösztönző felhasználásuk a festé-

si folyamat során.

Amikor a Jánossomorjai házban járunk,

a Varrószobában megismerkedhetünk

néhány olyan fortéllyal, ami lassan kezd

a feledés homályába merülni. Pedig né-

hány alapöltés és díszítővarrás, a folto-

zás, a behúzás vagy szmokkolás isme-

retében – és persze néhány jó ötlet – a

megunt konfekció ruhákból is kápráza-

tos egyedi darabok varázsolhatók. Mun-

katársaink a viselettörténetnek is avatott

ismerői, és még a szabásminta elkészíté-

sében is tudnak segíteni, ha „népies” in-

get vagy szoknyát szeretnénk magunk-

nak varrni.

A „gazdaasszonyok” immár két helyiség-

ben fogadják vendégeiket: a Szövőszobá-

ban és a Varrószobában; és hogy a ket-

tő közötti konyha se maradjon ki, ott

dédanyáink és anyáink egy-egy öltöze-

te késztet elgondolkodásra. Erzsi és Ni-

ki textil műhelyében semmi sem avítt és

poros… legföljebb régi, amiről gyorsan

kiderül, hogy nagyon is modern, mai, és

hozzánk szól!

Felföldi Barnabás

izgalmas textil műhely a jánossomorjai házban Interpretációs helyszínek a múzeumban 1.


skanzen hírlap 2010. április

Documents