shakespeare londonja napi öt garasból

8/6/2019 Shakespeare Londonja napi öt garasból

http://slidepdf.com/reader/full/shakespeare-londonja-napi-oet-garasbol 1/13

I.

előkészületek 6

Mit olvassunk? • Utazásunk célja A közelmúlt történelme • Őfelsége

II.megérkezés 24

Hajóút • A királynő útja • Évszakok és időjárásHol szálljunk meg? • Az a fránya angol nyelv!

III.

a londoniak 33

Egy nap Londonban • A valódi londoniakPolgárok közt az első • Otthonok • Kertek

IV.

az vagy, a mit megeszel 57

Új ételek, új őrületek • Szokások és étkezések

Ünnepi vacsorák • Dohányzás

V.

törvény és rend 67

Vigyázat! • Büntetések • Fegyverbe!

VI.

ki kicsoda: akik számítanak 75

Korunk nagyjai • London nagyasszonyai

tartalom



VII.

amit látni kell 88

London-híd • Londoni Tower • London-kő • Királyi Tőzsde • Guildhall Szent Pál-katedrális • Somerset-ház • Whitehall • Szent Jakab-palotaWestminster-apátság • Westminster Hall • Temze

VIII.

vásárlás 99

Mit vegyünk? • Hogyan vegyük? • Hol vásároljunk? • Piacok • Divat

IX.

ünnepek 115

Nagycsütörtök • Május 1. • Szent Iván-éj • Bertalan-napi vásár Charltoni szarvas vásár • A polgármester napja

A trónra lépés napja • Házasságkötés

X.

szórakozás 122

A szórakozás színterei • Színház • Zene • Sport

XI.

távol a várostól 136

Kellemes helyek • Keletre! • Más irányokLondon mentőövei • Pazar házak

Térkép 146

Szerzői megjegyzés 148

Illusztrációk forrása 148

Név- és tárgymutató 149



NEHOGY AZT HIGGYÜK, EGY LONDONI

hasra esik, ha megtudja, hogy honnan jöttünk. Tudják ők, hogy azÚr 1599. esztendejében London nemEurópa legnagyobb városa – legalábbis

egyelőre. Viszont határozottan úgy lát- ják, hogy London a legjobb.

Ez a város erkölcs, divat és kellem tekin-tetében minden más települést messze

megelőz.ANDREW BOORDE •1548

Franciaországban nincs ehhez még csakhasonló város sem: először is a fekvésemiatt, de tekintsünk csak […] a gyönyörű palotákra, terekre és a királyi épületekre[…] hogy a fiatalokat milyen istenfélőéletre nevelik, és hogy milyen szívesen ta- nulnak […] és a szépséges sétányok, ame-lyeket nem szakítanak meg kapuk, és ame-

lyeken bárki üdítő sétákat tehet.JOHN COKE • 1550

Meggyőzően hangzik a sok külföldiutazó egybehangzó véleménye:

A városban számtalan zöldség-, ruha-,kelme- és halárus található, és itt van a vi-lág egyik legszebb hídja.

STEPHEN PERLIN • 1550

A város önmaga is nagyszerű, azonbanhatalmas külvárosok is tartoznak hozzá,

valamint itt található egy pompásan meg-épített vár, amit úgy hívnak, Tower […]Londonban a királyokat illő pompával,ragyogó ünnepségek közepette koronázzákmeg […] Egy tanult ember számára a vá-

ros maga a csoda.GEORG BRAUN ÉS FRANZ HOGENBERG • 1572

De azért vigyázzunk, merta londoniak […] hihetetlenül rátartiak

és erőszakosak; mivel legnagyobb részük,

különösen a kereskedők, szinte soha nem

mennek idegen országokba, hanem vá-

rosi otthonaikban ülnek és intézik üzletiügyeiket, nemigen foglalkoznak a külföl -

diekkel, leg feljebb gúnyolódnak és nevet-

nek rajtuk.FRIGYES, WÜRTTEMBERGI HERCEG • 1592

Ha végül úgy döntünk, hogy elme-gyünk Londonba, bizonyára nagyon

tetszeni fog a következő, különösenidőszerű reklámszöveg:

London annyival felette áll az összesangliai városnak, hogy jobb, ha azt mond- juk, Anglia van Londonban, minthogy

London van Angliában. Az ország legra- gyogóbb látnivalói mind Londonban vagya környékén vannak: ha valaki bejárja a

várost és a szomszédságában fekvő királyikerteket, nagyképűség nélkül elmondhatjamagáról, hogy megismerte Angliát.

THOMAS PLATTER • 1599

[6]

előkészületek

Mit olvassunk? • Utazásunk célja A közelmúlt történelme • Őfelsége



MIT OLVASSUNK?

HA O LYA N U TA ZÓ K VAG YU NK, AKIK

szeretnek utánanézni a dolgok-nak, mielőtt elindulnak, van néhány

alapmű, amelyeket be kell szereznünk.William Camden Britannia című mun-kájában alapos ismertetőt találunk azország minden régiségéről és műemlé-kéről – sajnos csak latinul. Ha a történe-lemről szeretnénk tájékozódni, olvas-suk Raphael Holinshed Króniká ját. Ez amunka az egykori királyi nyomdász, Re-

ginald Wolfe meglehetősen ambiciózustervének egy részlete. Wolfe huszonötévet áldozott az életéből arra, hogy meg-

jelentessen egy világtörténelmet, de vé-gül egy sort sem nyomtatott ki. Néhány kiadó úgy döntött a halála után, hogy inkább csak Angliára, Skóciára és Íror-szágra szűkítik a sorozatot. Hacsak nem

érdekel bennünket különösen a régmúltidők történelme, elég lesz, ha a második kötetet forgatjuk, amely a normann hó-dítás utáni időket tárgyalja – 1876 olda-

lon. A második, javított kiadás 1586-igköveti az eseményeket. William Shakes-peare és még sokan mások történelmidrámáik forrásaként használják a Kró-nikát, néha szóról szóra idézve belőle.

A kiadók felkérték William Harrisontiszteletest, hogy a Krónika részekéntírja meg az Anglia leírása című részt.Ez kiváló, éleslátásra valló megbízható

ELŐKÉSZÜLETEK

[7]

Az utazásveszélyei. Macbethtel ellentétbena Londonbavivő úton nem

fogunk három

boszorkány-nyal találkozni

William Camden történész, a híres Westmins-ter Iskola igazgatója



barátokra, akik később még nagyon jól

jöhetnek. Végül a tanulóknak azértmégis csak kötelességük felcsipegetni valami kis jogi tudást, mely nagyonhasznos lehet, amikor úriemberhezegyedül méltó kötelezettségeiket tel- jesítik: szomszédokkal veszekednek aföldterület határáról, testvéreikkel ésunokatestvérekkel vitatkoznak egy vég-

rendeletről, vagy városi tiszt viselőkéntelrendelik a csavargók, orvvadászok éslotyók megkorbácsolását.

A KÖZELMÚLT TÖRTÉNELME

SHAKESPEARE TÖRTÉNELMI DRÁMÁI

mind arról mesélnek az angolok

legújabb generációjának, hogy a szét-húzás hogyan gyengítette meg és fosz-totta ki Angliát, mielőtt a jelenleg reg-náló királyi ház helyreállította az ország

egykori erejét és hírnevét. Ha szeret-nénk megérteni, hogy egy angol miértcsodálja úgy a királynőt, segíthet, ha

megismerjük legközelebbi felmenőit,és hogy elődei milyen uralkodók vol-tak, valamint hogy mit értek el.◆ VII. Henrik (1485–1509) A király -nő nagyapja, aki harmincévnyi hábo-rúskodás után negyedszázados békétteremtett. Noha kiváló harcos volt,nem bocsátkozott háborúba, helyette

ELŐKÉSZÜLETEK

[16]

Az erő a trón mögött: Lord Burghely, a király-nő legmegbízhatóbb tanácsosa

ÉLET LONDONBAN

1589-ben William Darrell, egy gazdagés kiállhatatlan földbirtokos háromhónapot töltött Londonban, ezalattnaponta konzultált az ügyvédeivel

a szomszédai, bérlői és rokonai ellen

folyó pereket illetően. Ez idő alatta következő kiadásai voltak:

£ s d

Borravaló (ajtónállóknak,hordároknak, koldusoknak) 14 1Mosás 17 5Csónakbérlés 1 4 5Ruhavásárlás és -javítás 4 3 1Egyéb kiadások (dohány,

gyógyszer, papír stb.) 4 16 1Szállás (bútor, takarítók bére stb.) 12 11 7Utazás (lovak bérlése,etetése, csomagszállítás) 21 18 0Étel és ital (saját magának és négy szolgának) 42 6 10Megélhetési költségek összesen 88 11 6

Ügyvédekre összesen 124 9 1

Az igazságnak ára van!



a kereskedelem fellendítésére fordí-totta energiáit, és utódjára töményte-len pénzt hagyott. Hűséges férj, isten-

félő uralkodó volt, akit alattvalói in-kább tiszteltek, mint szerettek.◆ VIII. Henrik (1509–1547) A ki-rálynő atyja, és az uralkodás területénpéldaképe. Saját magát emelte az egy-ház fejévé, majd megfosztotta azt ösz-szes vagyonától és javaitól, emellettlétrehozta a haditengerészetet, és több

mint ötven palotát birtokolt. Ő voltaz első, akit őfelségének szólítottak.Lenyűgöző uralkodó, akinek árnyékamáig rávetül a nemzet emlékezetére.

◆ VI. Edvárd (1547–1553) A királynőtestvére, beteges, a tudománynak élőifjú. Ő vezette be azt az angol nyelvű

protestáns imakönyvet, amelyet az is-tentiszteleteken használnak, valamintelrendelte, hogy minden templomotalakítsanak át: a képeket és szobrokateltávolíttatta, a festményeket lemeszel-tette, és megtiltotta a szentek tiszteletét.◆ Mária (1553–1558) A királynőnővére, aki sikertelenül próbálta meg

visszaállítani a katolicizmust. Hozzá-ment II. Fülöp spanyol királyhoz, el-

vesztette Calais-t, az utolsó angol várostFranciaországban, és máglyára küldötttöbb mint háromszáz protestánst a hitü-kért. Rövid és katasztrofális uralma élesellentétben áll húga és egyben utódahosszú, dicsőséges uralkodásával.

ELŐKÉSZÜLETEK

[17]

Egy boldog család. VIII. Henrik mellett Máriakirálynő és férje, a spanyol Fülöp herceg (balra),valamint Erzsébet királynő (jobbra)



KI KICSODA: AKIK SZÁMÍTANAK

[76]

A jobbkéz – Robert Cecil apja nyomdokaibalépve lett a királynő legbelső tanácsosa

ROBERT CECIL

Kiváló elme volt egy tökéletlen testbe zárva

[…] Ha székben ült, megjelenése egyszerrevolt kedves és súlyos, mintha a természet

megértette volna, milyen csodás tanács-

adó, és ezért minden más személyes vonz -

erőt megvont volna tőle.SIR HENRY WOTTON

Robert Cecil apja, a néhai LordBurghley pozícióját örökölte. A király -

nő legbelső bizalmasa és legmegbe-csültebb tanácsadója volt – nem ér-demtelenül. Bár Robert Cecil alacsony,púpos és születésétől fogva nyomorék volt, megküzdött a hatalomért, és hu-szonegy évesen a parlament, harminc-évesen pedig a Titkos Tanács tagja lett.Lancaster hercegének kancellárjaként

Cecil hatalmas politikai hatalommalrendelkezik. Mint az állam külügymi-nisztere, ő irányítja a birodalom kül-ügyeit. És mint a Kincstári Bíróságelnöke, a kormány legjövedelmezőbbpozíciója is az övé. Bár szinte minden

idejét a királynő szolgálatában tölti,számos hobbija van, és egész Európá-ból gyűjti a festményeket. Miközben

meggazdagodott, számtalan ellenségetszerzett, de jelen állás szerint pozíciójamegingathatatlan.

ROBERT DEVEREUX , ESSEX GRÓFJA

A királynő unokatestvére, kegyeltjé-nek, a néhai Robert Dudleynak, Lei-

cester grófjának a fia. GyermekkéntBurghley gyámoltja. A félelmetes intel-ligenciával megáldott ifjú tízéveseniratkozott be Cambridge-be. Tizenki-lenc évesen harcolt a zutpheni csatá-ban, ahol unokatestvére, az angol lo-

vasság büszkesége, Sir Philip Sidney elesett. Devereux-t a harcmezőn tanú-

sított bátorságáért, és azért, mert visz-szaszerezte Sir Philip kardját, lovaggáütötték. A következő évben a királynőfőlovászmesterének nevezte ki, majd rá

LONDONI PLETYKÁK

Az egyszerű tengerészeknek mindig is gondját viselő lord admi-

rálisnak örökké hálásak lesznek azok a nehéz helyzetbe került veterá-

nok, akik az általa létrehozottChatham-kasszából kapnak segítsé-

get. Ezenkívül ő a patrónusa

a Lord admirális emberei nevűszínésztársaságnak is, melynek vezető személyisége Edward Alleyn.



KI KICSODA: AKIK SZÁMÍTANAK

[77]

egy évre megkapta tőle a térdszalagren-det, ami a támogatás figyelemre méltókifejezése egy olyan uralkodó részéről,

aki híres arról, hogy nagyon szűkmar-kúan osztja a kitüntetéseket. A királynőmég azt is megbocsátotta neki, hogy el- vette Sidney özvegyét, amit aztán egy ideig eltitkolt az uralkodó elől.

A gróf jó kiállású, elbűvölő, szerte-len, arrogáns és hirtelen dühbe jövőtípus. Ralegh személyében félelmetes

ellenfélre, Cecil személyében kibékít-hetetlen ellenségre talál. Amikor De ve-reux úgy döntött, hogy embereit partrateszi Cádizban, és megtámadja velük a várost, rengeteg hadi zsákmányt ésnagy hírnevet szerzett magának, bárnyíltan megtagadta felettese, LordHoward of Effingham parancsait. Egy

alkalommal megpróbálta elfogni aspanyol kincses flottát az Azori-szige-teknél, de csúnya vereség lett a kaland

vége. Mindazonáltal megkapta az Ang-lia főistállómestere címét, és ő a Camb-ridge-i Egyetem kancellárja is. Meg-bízták továbbá, hogy egy nagy és jólfelszerelt expedíciós sereggel kénysze-

rítse behódolásra az íreket. Sok, nála jobb tábornoknak is beletört már a fel-adatba a bicskája, és sokan remélik,hogy Devereux is megbukik – hogy aztán mindenhonnét kibukjon.

SIR WALTER RALEGH

Úgy tűnhet, Sir Walter Ralegh nem egy ember, hanem egy egész udvar és tár- saság egy személyben – katona, tenge-rész, felfedező, a parlament tagja, törté-

nész és költő. Emellett Rawleynek ejtia nevét, bár Ralegh-nek írja, míg má-sok Raleigh-nek írják és Rallynak

mondják.Még csak tizenöt éves volt, amikor

önkéntesként harcolt a francia pro-testánsok oldalán. Rövid oxfordi ki-ruccanás után követte féltestvérét, SirHumphrey Gilbertet a spanyolok ellen

vezetett hadjáratba, később Írország-ban szolgált. 1583 és 1589 közt negy -

venezer fontot költött arra a hat expe-dícióra, amelynek a célja az volt, hogy létrehozzanak egy angol gyarmatotAmerikában. Egyetlen vállalkozás sem

A háttérben lévő térkép Ralegh gyarmatosításiránti szenvedélyét jelképezi



AMIT LÁTNI KELL

jó Londonnak, ami Antwerpennek is.

A sors iróniája, hogy a spanyolok 1585-

ben elfoglalták és kifosztották Antwer-

pent, a város lakossága pedig alig öt év

alatt a felére csökkent. Ezért ha kíván-

csiak vagyunk rá, milyen is volt az ant-werpeni tőzsde, amikor virágkorát élte

– látogassunk el Londonba!

GUILDHALL

A GUILDHALL KŐÉPÜLETE A KIRÁLYI

tőzsdétől északnyugatra tornyo-

sul, a Lord Mayor és a városatyák innétigazgatják a várost és itt látják vendégüla királyi család tagjait vagy a fontos kül-földi vendégeket. Az épületben tartják az eretnekséggel vagy hazaárulással kap-

csolatos pereket is, például Lady Jane

Greyét, akit trónbitorlással vádoltak,

vagy Cranmer érsekét, aki nem volt haj-

landó megtagadni a protestáns hitet.A Guildhallban áll annak a két óriás-

nak – Gogmagog és Corineus – a szobra,akik a legenda szerint nemzetségükkel

azelőtt laktak a szigeteken, hogy a tró-

jaiak leszármazottai idejöttek és megala-pították Londont Újtrója néven. A szob-

rokat a Lord Mayor napján, az ünnepikörmenetben is körbehordozzák.

SZENT PÁLKATEDRÁLIS

EZ A HATALMAS TEMPLOM MÉG MINDIG

magasról tekint le a város nyugati

részére, annak ellenére, hogy a tornya

1561-ben leégett, amikor belecsapott a villám. Az épület fő része még III. Hen-rik uralkodása alatt épült. Legszebb

ékessége hatalmas, színpompás ólom-

üveg ablaka. Amikor a lenyugvó nap

sugarai átsütnek rajta, a templom egész

belseje a szivárvány színeiben fürdik.

A templom főhajója közönséges átjá-

róházzá vált az idők során, ezért kaptaa Pál sétány (Paul’s Walk) elnevezést.

A londoniak ezen keresztül rövidítik le

az utat észak felé a Paternoster sorra,

dél felé pedig a Carter közbe. Láthat-

juk, hogy vonulnak itt keresztül az

utcai árusok söröskorsóikkal, sütemé-

nyes tálcáikkal és gyümölcsöskosaraik-

kal. Még lovakat és öszvéreket is ke-resztülvezetnek az épületen. Rengete-

gen tolonganak itt mindenféle céllal.

A kereskedők eladópultnak használják

a síremlékeket. A Pál sétány két oldalán

szolgálók keresnek új munkaadót, ügy -

védek és hitelezők fogadják ügyfelei-

ket. A nyugati kapunál pedig a nyilvá-

nos lottó számait húzzák.Thomas Dekker drámaíró szerint

olyan sok előkelő ember jár a katedrá-

lisba, hogy az oszlopok mögött szabók

[94]

A mostani már a negyedik Szent Pál-kated -rális a várost uraló alacsony dombon



I. A Szivárványos portré a királynő legközelebbi tanácsosai, a Cecilek tulajdonában lévő Hatfeld House-ban található. A elirat, Non Sine Sole Iris – Nap nélkül nincs szivárvány –, a harc utánibéke szimbólumára utal, amelyet a királynő a kezében tart II. (a következő oldalakon) A királynő úton van egy magas rangú esküvőre a divatos épületeiről híres Blackriars negyedben. Bár úgy tűnik, a királynőt egy hordszéken viszik, valójában egy rej-tett hintón ül, amelyet vörös ruhás testőrei tolnak



IX. Az otthon kényelme. A diplomata és udvarnok Sir Henry Unton otthona a berkshire-i Wadleyben. A kép Sir Henryt magányos tudósként ábrázolja a háza legfelső szintjén lévő több mint kétszáz köteteskönyvtárban. Alatta balra ő és barátai viola da gambán játszanak. A kép közepén egy ünnepi vacsorát,bankettet láthatunk, ahol a vendégeket az étkezés után álarcos játékkal és zenével szórakoztatják



X. Pál keresztje. Éppen egy püspök beszél London leghíresebb szószékéről. A karzat alsó részén eledezhetjük a vörös díszruhába öltözött Lord Mayort és kardhordozóját. A katedrális kóristáia karzat tetején oglalnak helyet. A hallgatóság szinte kizárólag érfakból áll. Az elhangzott beszédben (amely kinyomtatva ötvenegy oldalt tett ki) a püspök pénzt kért a katedrálison vég-zendő munkálatok számára

shakespeare londonja napi öt garasból

Documents