segÉdlet¡nyzatoknak...segÉdlet a helyi önkormányzatok és többcélú kistérségi társulások...

SEGÉDLET a helyi önkormányzatok és többcélú kistérségi társulások

2013.évi központi költségvetési kapcsolatokból

származó forrásai elszámolása szabályszerűségének

kincstári felülvizsgálatához

3.rész

a Magyarország 2013. évi központi költségvetéséről szóló 2012. évi

CCIV. törvény 2. melléklete

II. A települési önkormányzatok egyes köznevelési és

gyermekétkeztetési feladatainak támogatása

2

TARTALOMJEGYZÉK

Technikai információk .......................................................................................................................................... 3

A SEGÉDLETBEN ELŐFORDULÓ JOGSZABÁLYI RÖVIDÍTÉSEK ....................................................... 4

I. A FELÜLVIZSGÁLAT DOKUMENTUMAI ................................................................................................. 6

I.1. Az Igazgatóságon végzett felülvizsgálat dokumentumai – valamennyi köznevelési jogcímre vonatkozóan .....................6

I.2. A helyszíni vizsgálat dokumentumai ..................................................................................................................................6

a) Valamennyi köznevelési jogcímre vonatkozóan: .................................................................................................................6

b) Meghatározott köznevelési jogcímekre vonatkozóan ...........................................................................................................8

c) Gyermekétkeztetési jogcímekre vonatkozóan ..................................................................................................................... 11

II. ÁLTALÁNOS VIZSGÁLATI SZEMPONTOK ......................................................................................... 13

II.1. Igazgatóságon végzett felülvizsgálathoz - valamennyi közoktatási jogcímre vonatkozóan ............................................ 13

II.2. Helyszíni vizsgálathoz- valamennyi közoktatási jogcímre vonatkozóan......................................................................... 13

III. ÁLTALÁNOS JOGSZABÁLYI HÁTTÉR ................................................................................................ 15

III.1. A 2013. évi Kvtv. 2. melléklet ....................................................................................................................................... 15

III.2. A 2013. évi Kvtv. 2. melléklet Kiegészítő szabályok .................................................................................................... 15

III.3. 2011. évi CLXXXIX. törvény Magyarország helyi önkormányzatairól ........................................................................ 20

III.4. Tanügyi nyilvántartások fajtái, tartalma, vezetése ......................................................................................................... 22

III.5. A költségvetési támogatás megállapításának elvei ......................................................................................................... 29

III.6. Óvodai jogviszony keletkezése, megszűnése ................................................................................................................. 31

III.7. Tankötelezettség, tanulói jogviszony keletkezése, megszűnése, szüneteltetése ............................................................. 33

III.8. Kollégiumi tagsági jogviszony keletkezése, megszűnése .............................................................................................. 36

III.9. A nem magyar állampolgár gyermekre, tanulóra vonatkozó szabályok ......................................................................... 37

III.10. A térítési díjra, tandíjra vonatkozó szabályok .............................................................................................................. 40

III.11. Az egységes óvoda-bölcsőde ....................................................................................................................................... 46

III.12. A köznevelési intézmények fenntartásával kapcsolatos pénzügyi és gazdasági adatok tervezése,

nyilvántartása, elszámolási szabályok ............................................................................................................................... 48

III.13. Az oktatási azonosító szám igénylése, kiadása és a változás-bejelentés ...................................................................... 50

III.14. Sajátos nevelési igényű gyermekek ellátására vonatkozó szabályok ........................................................................... 52

IV. JOGCÍMENKÉNTI FELÜLVIZSGÁLATI SZEMPONTOK ................................................................. 58

II.1. Óvodapedagógusok, és az óvodapedagógusok nevelő munkáját közvetlenül segítők

bértámogatása ...................................................................................................................................................... 58

A számításhoz kapcsolódó jogszabályok, állásfoglalások ...................................................................................................... 61

a) Az óvodai nevelésben részesülő gyermekek létszámának meghatározása ........................................................................ 61

b) Az óvodapedagógusoklétszámának és bértámogatásának meghatározása ........................................................................ 63

c) Az óvodapedagógusok nevelő munkáját közvetlenül segítők létszámának és bértámogatásának

meghatározása ................................................................................................................................................................... 65

d) Az óvodapedagógusok átlagbére és közterhei elismert pótlólagos összegének meghatározása ........................................ 67

A felülvizsgálat szempontrendszere ........................................................................................................................................ 68

II.1.(1)1 Óvodapedagógusok átlagbérének és közterheinek támogatása az elismert létszám alapján .................................. 68

II.1.(1)2 Óvodapedagógusok átlagbérének és közterheinek támogatása az elismert létszám alapján .................................. 68

II.1.(2)1 Óvodapedagógusok nevelő munkáját közvetlenül segítők átlagbérének és közterheinek támogatása - ................ 77

II.1.(2)2 Óvodapedagógusok nevelő munkáját közvetlenül segítők átlagbérének és közterheinek támogatása - ............... 77

II.1.(3)2 Óvodapedagógusok átlagbérének és közterheinek pótlólagos támogatása az elismert létszám alapján ................. 80

II.2. Óvodaműködtetési támogatás .................................................................................................................... 81

II.3. Ingyenes és kedvezményes gyermekétkeztetés támogatása ..................................................................... 83

II.4. Társulás által fenntartott óvodákba bejáró gyermekek utaztatásának támogatása ............................. 91

V. A támogatás felhasználásának vizsgálata ..................................................................................................... 94

3

Technikai információk

A külön jelölés nélküli, dőlt betűs szövegrészek a 2013. évi Kvtv. 2. melléklete megfelelő

pontjának tartalmával azonosak.

A jogcímcsoportok, jogcímek, aljogcímek alkalmazott számozása és elnevezése azonos az

Ebr42 Önkormányzati információs rendszerben találhatóakkal.

A további, jelöléssel bíró, dőlt betűs szövegrészek jogszabály, vagy állásfoglalás szó szerinti

idézetei.

Az idézett jogszabályok hatályossága alap esetben 2012.09.01-jétől 2013.12.30-ig értendő.

Ettől eltérő esetekben a hatályosságra és a vonatkozó jogszabályi hivatkozásra megjegyzés

található. Jelentős szövegmódosulás esetében azonos jogszabályi hely különböző időszakra

vonatkozó szövegváltozatai időrendben követik egymást.

4

A SEGÉDLETBEN ELŐFORDULÓ JOGSZABÁLYI RÖVIDÍTÉSEK

Jogszabály Alkalmazott

rövidítés

Magyarország Alaptörvénye (2011. április 25.) Alaptörvény

A Magyarország 2013. évi központi költségvetéséről szóló 2012. évi

CCIV. törvény 2013. évi Kvtv.

2011. évi CLXXXIX. törvény Magyarország helyi önkormányzatairól Mötv.

A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény Közokt. tv.

A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény Köznev. tv.

Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény Áht.

368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet az államháztartásról szóló törvény

végrehajtásáról Ávr.

A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi

XXXI. törvény Gyvt.

A családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény Cst. tv.

A Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény Ptk.

A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény Kjt.

A szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek

beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi I. törvény Szmtv.

A harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról

szóló 2007. évi II. törvény Harmtv.

A menedékjogról szóló 2007. évi LXXX. törvény -

20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények

működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról

20/2012. (VIII. 31.)

EMMI rendelet

20/1997. (II. 13.) Korm. rendelet a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX.

törvény végrehajtásáról

20/1997. (II. 13.)

Korm. rendelet

229/2012. (VIII. 28.) Korm. rendelet a nemzeti köznevelésről szóló

törvény végrehajtásáról

229/2012. (VIII.

28.) Korm. rendelet

4/2010. (I. 19.) OKM rendelet a pedagógiai szakszolgálatokról 4/2010. (I. 19.)

OKM rendelet

15/2013. (II. 26.) EMMI rendelet a pedagógiai szakszolgálati

intézmények működéséről

15/2013. (II. 26.)

EMMI rendelet

328/2011. (XII. 29.) Korm. rendelet a személyes gondoskodást nyújtó

gyermekjóléti alapellátások és gyermekvédelmi szakellátások térítési

díjáról és az igénylésükhöz felhasználható bizonyítékokról

328/2011. (XII. 29.)

Korm. rendelet

5/2003. (II. 19.) ESzCsM rendelet a magasabb összegű családi pótlékra

jogosító betegségekről és fogyatékosságokról

5/2003. (II. 19.)

ESzCsM rendelet

2/2005. (III. 1.) OM rendelet a Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai

nevelésének irányelve és a Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai

oktatásának irányelve kiadásáról

2/2005. (III. 1.) OM

rendelet

5

25/2007. (V. 31.) IRM rendelet a szabad mozgás és tartózkodás jogával

rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi I.

törvény, valamint a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és

tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény végrehajtásáról

25/2007. (V. 31.)

IRM rendelet

138/1992. (X. 8.) Korm. rendelet a közalkalmazottakról szóló 1992. évi

XXXIII. törvény végrehajtásáról a közoktatási intézményekben

138/1992. (X. 8.)

Korm. rendelet

326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet a pedagógusok előmeneteli

rendszeréről és a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII.

törvény köznevelési intézményekben történő végrehajtásáról

326/2013. (VIII.

30.) Korm. rendelet

56/2011. (XII. 31.) NGM rendelet a szakfeladatrendről és az

államháztartási szakágazati rendről

56/2011. (XII. 31.)

NGM rendelet

Egyéb rövidítések

Közoktatási Információs Rendszer KIR

6

I. A FELÜLVIZSGÁLAT DOKUMENTUMAI

I.1. Az Igazgatóságon végzett felülvizsgálat dokumentumai – valamennyi köznevelési

jogcímre vonatkozóan

a vizsgált önkormányzat 2013. évi beszámolójának 51., és az azt megalapozó 49.

űrlapjai,

a vizsgált önkormányzat 2012. évi, az Igazgatóság által záradékolt vagy határozattal

elfogadott beszámolójának 31. és 51. űrlapjai,

a vizsgált köznevelési intézmény alapító okirata, módosításai a Magyar Államkincstár

közhiteles nyilvántartásában (továbbiakban: K-törzsben) rendelkezésre álló

dokumentumok alapján,

amennyiben a köznevelési intézményt intézményfenntartó társulás tartja fenn: a vizsgált

időszakban érvényes társulási megállapodás és módosításai (2013.07.01-jétől az Mötv.

szerint),

egyéb, pótlólagos adatkérés vagy megelőző helyszíni ellenőrzés eredményeként

rendelkezésre álló dokumentumok,

ÁSZ és/vagy az Igazgatóság által végzett korábbi helyszíni ellenőrzés dokumentumai,

az Igazgatóság által rendszeresített, a belső felülvizsgálat megtörténtét dokumentáló

felülvizsgálati lap(ok),

az Ebr42 rendszerben teljesített elszámolás (2013. évi elszámolás felmérés – óvoda

elszámolás) adatlapja,

az Fpartner programból a Felülvizsgálat előkészítése / Felülvizsgálat (2013) előkészítése

/ Egy önkormányzat lapjai menüpontban előállítható táblák:

szakfeladatok ellenőrzése,

oktatás statisztika (önkormányzati szintre összesített, illetve intézményenkénti),

beszámoló és oktatás statisztika összehasonlító tábla (önkormányzati szintre

összesített, illetve intézményenkénti),

intézményi oktatás statisztika adatok és intézményi Segédtábla adatok

összehasonlító tábla,

önkormányzat összesen Segédtábla közoktatási adatai és „Közoktatás” tábla

intézményi adatok összesített adatai összehasonlítása,

Segédtábla intézmény részletező adatok jogcímenként,

beszámoló és Segédtábla adatok összehasonlító tábla,

alapnormatíva – kiegészítő normatíva összehasonlító tábla,

a 2012. évi beszámoló 31-es űrlapja – az Igazgatóság megállapításaival korrigálva,

idősor,

idősor az előző felülvizsgálat adataival.

I.2. A helyszíni vizsgálat dokumentumai

a) Valamennyi köznevelési jogcímre vonatkozóan: 1

a vizsgált köznevelési intézmény – ellenőrzött időszakban érvényes – alapító okirata,

módosításai,

amennyiben az intézmény fenntartója intézményfenntartó társulás:

1 Köznevelési jogcímek: A 2013. évi Kvtv. 2. melléklet II. pont szerinti jogcímek.

7

a vizsgált időszakban érvényes társulási megállapodás, módosításai, a társult

önkormányzatoknak a megállapodást jóváhagyó testületi határozatai,

a vizsgált költségvetési évre vonatkozó, az adott köznevelési intézmény

költségvetésének közös elfogadásáról szóló képviselő-testületi rendelet/rendeletek,

vagy annak kivonata/kivonatai,

a vizsgált nevelési év(ek) közoktatási statisztikái,

a vizsgált köznevelési intézménypedagógiaiprogramja,

a vizsgált köznevelési intézmény szervezeti és működési szabályzata (továbbiakban:

SZMSZ),

az önkormányzati elszámolást alátámasztó analitikus nyilvántartások és dokumentumok:

könyvelési programból kinyomtatott főkönyvi kivonat, amely szakfeladatonként

tartalmazza a kiadásokat és bevételeket,

könyvelés alapját képező bizonylatok (dokumentumok, számlák, megállapodások,

stb.).

Az óvodai gyermeklétszám meghatározásához:

tanügyi dokumentumok [20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 88. § a)-f) pont]:

felvételi előjegyzési napló,

felvételi és mulasztási napló,

óvodai csoportnapló,

óvodai törzskönyv (óvoda nyitva tartása ebből ismegállapítható),

tankötelezettség megállapításához szükséges szakvélemény (továbbiakban: óvodai

szakvélemény),

a gyermek fejlődését nyomon követő dokumentáció (hatályos: 2013.03.23-tól), 2

20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet

193. § (12) A nevelési-oktatási intézmény a 2012/2013. tanévben csoportnaplóként és egyéb

foglakozási naplóként a nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 11/1994. (VI. 8.) MKM

rendelet (a továbbiakban: MKM rendelet) alapján alkalmazott nyomtatványt is használhatja.

(13) A nevelési-oktatási intézmény a 2012/2013. tanévben megkezdett tanügyi nyomtatványokat az

adott osztály, csoport vonatkozásában kifutó rendszerben tovább alkalmazhatja.

házirend,

szülői nyilatkozat vagy értesítés óvodaváltásról azon gyermekek esetében, akik az adott

óvodában a 2012/2013. nevelési évben 2012. október 1. és 2012. december 31. között, a

2013/2014. nevelési évben 2013. október 1. és 2013. december 31. közöttkezdték meg

óvodai nevelésüket (Szülői nyilatkozat arra vonatkozóan, hogy gyermekük első

alkalommal vesz részt óvodai nevelésben, vagy óvodaváltásra került sor. Értesítés

óvodaváltásról: az előző óvoda által kiállított dokumentum is lehet.),

a 7. életévüket a 2012/2013. nevelési évben 2012. augusztus 31-éig, a 2013/2014.

nevelési évben 2013. augusztus 31-éig betöltött, óvodai nevelésüket meghosszabbított

gyermekek esetében a szakértői bizottság javaslata a vizsgálattal érintett nevelési évre

vonatkozóan,

a nem magyar állampolgár gyermekek esetén (Köznev. tv. 92. §):

a Magyarországon történő jogszerű tartózkodás jogcímét igazoló okirat a szülőkre

vonatkozóan is (pl. tanulmányok folytatása esetén tanulói vagy hallgatói

2 Beiktatta: 22/2013. (III. 22.) EMMI rendelet 15. §. Hatályos: 2013.03.23-tól.

8

jogviszonyt igazoló okirat, családtag családtagi jogállása igazolására születési

anyakönyvi kivonat, házassági anyakönyvi kivonat),

a menedékjog hatálya alá tartozók esetén az elismerés iránti kérelem,

a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkezők, valamint a harmadik

országbeli állampolgárok esetében

a szülő három hónapot meghaladó tartózkodásra jogosító engedélye és

keresőtevékenység folytatásáról igazolás (pl. munkavégzésre irányuló

jogviszony keletkezését igazoló okirat, munkaszerződés, érvényes vállalkozói

igazolvány, álláskereső személy esetén érvényes álláskeresési megállapodás),

az oktatásért felelős miniszter meghívólevele,

lakcímet igazoló hatósági igazolvány másolata.

az óvodai ellátásban részesülő gyermekekre vonatkozóan az oktatási azonosító

számokról a KIR adatbázisból nyomtatott listák a 2012/2013. nevelési évben a 2012.

október 1-jei, a 2013/2014. nevelési évben a 2013. október 1-jei állapotra vonatkozóan

[Köznev. tv. 44. § (3) bekezdés a) pont; 229/2012. (VIII. 28.) Korm. rendelet 48. §],

Köznev. tv.

44. § (3) A KIR adatkezelője oktatási azonosító számot ad ki annak,

a) aki óvodai jogviszonyban áll,

229/2012. (VIII. 28.) Korm. rendelet(hatályos: 2013.03.08-ig)

48. § (1) A köznevelési intézmény képviselője a köznevelési intézménnyel 2012. szeptember 1-jén

jogviszonyban álló és az Nkt. 44. § (3) bekezdése szerinti személy vonatkozásában 2012. november

30-áig az 5. alcím szerint változás-bejelentést tesz.

(2) Az óvoda vezetője valamennyi óvodás gyermek számára oktatási azonosító számot igényel,

vagy ha a gyermek már rendelkezik oktatási azonosító számmal, a jogviszony létrejöttének idejére

visszamenőleg a jogviszonyt az (1) bekezdés szerint bejelenti.

229/2012. (VIII. 28.) Korm. rendelet

48. § (4) E rendelet a hatálybalépése előtt kiadott OM azonosító és oktatási azonosító szám

érvényességét nem érinti.

a 10 napnál hosszabb ideig igazolatlanul távollévők esetében a szülők két alkalommal

történt írásbeli értesítése, jogviszony megszüntetéséről határozat,

egységes óvoda-bölcsőde esetében a fentieken túl, a székhely szerint illetékes regionális

módszertani bölcsőde szakmai véleménye [20/2012. (VIII. 31.) EMMI rend. 179. § (6)

bekezdés].

b) Meghatározott köznevelési jogcímekre vonatkozóan

b.a) Óvodapedagógusok és az óvodapedagógusok nevelő munkáját közvetlenül segítők

bértámogatása

b.a.a) Az óvodai nevelésben részesülő gyermekek számának meghatározása (beleértve a

sajátos nevelési igényű gyermekeket is)

az a) pontban részletezett dokumentumok, továbbá

sajátos nevelési igényű gyermekekre vonatkozóan:

szakvélemények (köztük az áthelyezés indokoltságának megszűnését megállapító

bizottsági szakvélemények is), melyek 2013.02.28-áig a szakértői és rehabilitációs

bizottságok által a 4/2010. (I. 19.) OKM rendelet szerint, 2013.03.01-jétől a

szakértői bizottságok által a 15/2013. (II. 26.) EMMI rendelet szerint kerültek

kiállításra,

orvosi igazolások (az 5/2003. (II. 19.) ESzCsM rendelet 1. § (1) bekezdése szerint),

9

egyéni fejlesztési tervek, egyéni fejlesztő naplók, értékelési lapok,

a következő nevelési évben esedékessé váló felülvizsgálatot kezdeményező

dokumentum a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 95. § (6) bekezdése szerint,

az áthelyezés indokoltságának (SNI) megszűnését megállapító bizottsági

szakvélemény.

b.a.b) A számított óvodapedagógusok és az óvodapedagógusok nevelő munkáját

közvetlenül segítők létszámának meghatározása

az óvodai ellátásra vonatkozóan az óvodapedagógusok és az óvodapedagógusok nevelő

munkáját közvetlenül segítők esetében az oktatási azonosító számokról a KIR

adatbázisból nyomtatott listák a 2012/2013. nevelési évben a 2012. október 1-jei, a

2013/2014. nevelési évben a 2013. október 1-jei állapotra vonatkozóan [Köznev. tv. 44.

§ (3) bekezdés a) pont; 229/2012. (VIII. 28.) Korm. rendelet 48-49. §],

Köznev. tv.

44. § (3) A KIR adatkezelője oktatási azonosító számot ad ki annak,

c) akit pedagógus-munkakörben alkalmaznak,

d) akit nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben alkalmaznak,

e) akit pedagógiai előadó vagy pedagógiai szakértő munkakörben alkalmaznak,

f) akit óraadóként foglalkoztatnak.

229/2012. (VIII. 28.) Korm. rendelet (hatályos: 2013.03 08-ig)

48. § (1) A köznevelési intézmény képviselője a köznevelési intézménnyel 2012. szeptember 1-jén

jogviszonyban álló és az Nkt. 44. § (3) bekezdése szerinti személy vonatkozásában 2012. november

30-áig az 5. alcím szerint változás-bejelentést tesz.

(3) A nevelési-oktatási intézmény képviselője az óraadó pedagógussal fennálló jogviszonyt az (1)

bekezdés szerint bejelenti.




49. § Ha a helyettesítési rendszerbe felvételét kérő személy - törvényi rendelkezés hiányában - nem

rendelkezik oktatási azonosító számmal, az oktatási azonosító szám helyett a 31. § (2) bekezdése

szerinti kérelemben közölni kell annak a köznevelési intézmény OM azonosítóját és a

foglalkoztatásának idejét, ahol pedagógus-munkakörben vagy óraadóként foglalkoztatták.

a foglalkoztatást alátámasztó dokumentumok, nyilvántartások az óvodavezető,

óvodavezető-helyettes, tagintézmény-vezető, intézményegység-vezető, tagozatvezető,

tagintézményvezető-helyettes, intézményegységvezető-helyettes, valamint a

pedagógusok nevelő munkáját közvetlenül segítő munkakörökre vonatkozóan,

kinevezés, munkaszerződés,

átsorolás, munkaszerződés módosítás,

jogviszony megszüntetésével kapcsolatos dokumentumok,

munkaköri leírás,

az önkormányzat 2012. és/vagy 2013. évi elfogadott költségvetése, annak

módosítása a vizsgált köznevelési intézményben alkalmazott létszámokra

vonatkozóan,

Óvodapedagógusok nevelő munkáját közvetlenül segítő munkakörök:

2013. I-VIII. hóban: dajka vagy gondozó és takarító együtt, gyermek- és ifjúsági

felügyelő vagy gyógypedagógiai asszisztens, szakorvos, bölcsődei gondozó vagy

szakgondozó[Közokt. tv. 1. sz. mell. Első rész, 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rend. 179.

§ (1) bek. b) pont)]

10

Közokt. tv. 1. sz. mell. Első rész: (hatályos: 2013.08.31-ig)

A nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő alkalmazottak - Óvodában

1. szakorvos kizárólag fogyatékosokat nevelő óvodában a fogyatékosság típusának

megfelelően 0,5 fő

2. gyermek- és ifjúsági felügyelő vagy gyógypedagógiai asszisztens

fogyatékos gyermekeketnevelő óvodai csoportban 1 fő

3. dajka vagy helyette gondozónő és takarító együtt

- a konduktív pedagógiai intézmény óvodájának kivételével – csoportonként 1 fő

20/2012. (VIII. 31.) EMMI rend.

179.§ (1) Az egységes óvoda-bölcsődében egész napos, napi tíz órás nyitva tartás esetén

a) két óvodapedagógust,

b)egy bölcsődei gondozót vagy szakgondozót,

c) egy dajkát

kell kötelezően alkalmazni.

2013. IX-XII. hóban: óvodatitkár, dajka vagy gondozó és takarító együtt, pedagógiai

asszisztens, szakorvos, pszichopedagógus, úszómester, bölcsődei gondozó vagy

szakgondozó[Köznev. tv. 2. sz. mell., 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rend. 179. § (1)

bek. b) pont)], amely létszámból nem vehető figyelembe a gyógypedagógiai

asszisztens és a pszichopedagógus (2013. évi Kvtv. 2. sz. mell. II.1.b) pont utolsó

bekezdés)

Köznev. tv. 2. sz. mell.: (hatályos 2013.09.02-től)3

A nevelő munkát segítő alkalmazottak finanszírozott létszáma az óvodában

A B C

1 Munkakör Feltétel Létszám

2 óvodatitkár

intézményenként, ahol a gyermekek

létszáma eléri a 100 főt; továbbá 450

gyermekenként

1

3 dajka vagy helyette gondozónő és

takarító együtt csoportonként 1

4 pedagógiai asszisztens 3 óvodai csoportonként 1

5

szakorvos kizárólag sajátos

nevelési igényű gyermekeket

nevelő óvodában

250 gyermekenként 0,5

6 pszichopedagógus - fenntartódöntésétől

függ

7 úszómester tanuszodával rendelkező óvodában 1

2013. évi Kvtv. 2. sz. mell.

II.1.b) … A 2013/2014. nevelési évre a gyermek- és ifjúságvédelmi felügyelő vagy

gyógypedagógiai asszisztens, a szabadidő-szervező és a pszichopedagógus a segítők létszámában

nem vehető figyelembe.

b.a.c) Az óvodapedagógusok és az óvodapedagógusok nevelő munkáját közvetlenül

segítők bértámogatása

az a), b.a.a) és b.a.b) pontokban részletezett dokumentumok, továbbá

az óvodapedagógusok nevelő munkáját közvetlenül segítők bértámogatásának

felhasználását igazoló:

bérjegyzékek, bértablók, kifizetési jegyzékek, kifizetési számviteli bizonylatok

(pénztárbizonylat, bankszámla terhelési értesítő, stb.), analitikus nyilvántartások,

kiadási költségnemek (bérköltség, járulék, dologi kiadások) közötti átcsoportosítást

alátámasztó dokumentumok, átcsoportosított támogatási összegek felhasználását

3Megállapította: 2013. évi CXXIX. törvény 43. § (2), 2. melléklet. Hatályos: 2013.09.02-től.

11

alátámasztó számviteli bizonylatok (számlák, kifizetési bizonylatok, stb.),

analitikus nyilvántartások.

b.a.d) Óvodaműködtetési támogatás

az a) és b.a.a) pontokban részletezett dokumentumok, továbbá

a létszám alapján megállapított támogatási összeg felhasználását alátámasztó

dokumentumok (megállapodások, számviteli bizonylatok, kifizetési bizonylatok, stb.),


b.a.e) Társulás által fenntartott óvodákba bejáró gyermekek utaztatásának támogatása

az a) ésb.a.a) pontokban részletezett dokumentumok,

iskolabusz vásárlását, bérlését, lízingjét igazoló dokumentumok (pl.: adásvételi-, bérleti-

, lízing szerződés, forgalmi engedély, biztosítási kötvény),

iskolabusz-szolgáltatás vagy különcélú menetrendszerinti autóbusz szolgáltatás

vásárlását igazoló, a szolgáltatóval kötött szerződés,

a szállított létszám megállapítását, és az utaskísérő biztosítását alátámasztó, az

utaskísérő által igazolt dokumentumok (menetlevél, utaslista),

a létszám alapján megállapított támogatási összeg felhasználását alátámasztó

dokumentumok (megállapodások, számviteli bizonylatok, kifizetési bizonylatok, stb.),


c) Gyermekétkeztetési jogcímekre vonatkozóan

óvodai, iskolai, kollégiumi étkeztetés támogatása:

önkormányzati rendelet a térítési díj megállapításáról, fizetésének szabályozásáról,

a 2012/2013. és a 2013/2014. nevelési évben/tanévben a térítési díj mértékének

megállapítására szolgáló számítások, azokat alátámasztó bizonylatok,

felvételi előjegyzési/beírási napló,

csoportnapló, osztálynapló, egyéb csoportnapló, kollégiumi csoportnapló, tanulói

jogviszony igazoló lapja,

az oktatási azonosító számokról a KIR adatbázisból nyomtatott listák a 2012. és

2013. október 1-jei állapotra vonatkozóan,

a térítési díj-kedvezményre való jogosultságot igazoló – a vizsgálattal érintett

időszakra vonatkozóan érvényes – iratok, határozatok, szakvélemények, orvosi

igazolások,

a 328/2011. (XII. 29.) Korm. rendelet 4. sz. melléklete szerinti nyilvántartás az

étkeztetést igénybevevőkről, vagy azzal egyenértékű nyilvántartás,

kimutatás a térítési díj befizetésekről,

a támogatás felhasználását alátámasztó dokumentumok (számviteli bizonylatok,

kimutatások, kifizetési bizonylatok, stb.),analitikus nyilvántartások.

12

328/2011. (XII. 29.) Korm. rend.

A GYERMEKÉTKEZTETÉS IGÉNYBEVÉTELÉNEK DOKUMENTÁLÁSA

Év, hónap: ................................ Előző havi Tárgyhavi

Sors

zám

Név

Napok

Havi

étke-

zési

na-

pok

Előre

befi-

zetett

na-

pok

Napi

térí-

tési

díj

Havi

elő-

leg

túlfi-

zetés

hátra-

lék

Havi

ösz-

szes

befi-

zetés

túlfi-

zetés

hátra-

lék

Meg-

jegy-

zés

1

2

3

4

5

6

7

8

9

1

0

1

1

1

2

1

3

14

15

16

17

18

19

20

21

22

23

24

25

26

27

28

29

30

31

1

2

3

4

…

Összesen

13

II. ÁLTALÁNOS VIZSGÁLATI SZEMPONTOK

II.1. Igazgatóságon végzett felülvizsgálathoz - valamennyi közoktatási jogcímre

vonatkozóan

A vizsgált köznevelési intézmény (óvoda) OM azonosítóval rendelkezett-e.

Az igényjogosultságot megalapozó tevékenységek (pl. sajátos nevelési igényű

gyermekek nevelése) szerepeltek-e az intézmény alapító okiratában.

A törzskönyvi nyilvántartásban szerepelt-e az alapító okiratban nevesített szakfeladat.

A köznevelési intézmény alapító okiratának felülvizsgálatára és módosítására sor került-

e a Köznev. tv. hatályba lépését követő négy hónapon belül, és az alapító okirat

módosítása a törzskönyvi nyilvántartás részére bejelentésre került-e. [Köznev. tv. 97. §

(4) bekezdés4]

A feladatot (óvodai nevelés) önkormányzat, többcélú kistérségi társulás vagy

önkormányzati (a Ttv. 8., 9. vagy 16. §-a szerinti, vagy Mötv. 87-92. §-a szerinti)

társulás által fenntartott intézményben látták-e el a 2013. január-augusztus hónapokban.

A Ttv. 8., 9. vagy 16. §-a szerinti önkormányzati társulás által fenntartott köznevelési

intézmények (óvoda) esetében létrejött-e az Mötv. előírásainak megfelelő társulás

legkésőbb 2013.06.30-ig.

A többcélú kistérségi társulás által fenntartott köznevelési intézmények (óvoda)

esetében legkésőbb 2013.06.30-ig megtörtént-e az Mötv-nek megfelelő átalakítás vagy

önkormányzati tulajdonba történő átadás.

2013. szeptember-december hónapokban a köznevelési intézmény (óvoda) fenntartója

önkormányzat, vagy az Mötv. szerinti társulás volt-e.

Az önkormányzat a 2013. évi beszámoló 51. űrlapján a kapott támogatással elszámolt-e.

Társulás által fenntartott intézmény esetén a köznevelési intézmény székhely (gesztor)

önkormányzata, vagy a társulási megállapodásban meghatározott önkormányzatvette-e

igénybe a támogatást.

Az önkormányzat Ebr42 rendszerben teljesített adatszolgáltatása (2013. évi elszámolás

felmérés – óvoda elszámolás adatlapja), az elszámolását alátámasztó Segédtáblája,

valamint a 2013. évi beszámolója adattartalma összhangban van-e (mutatószám és

kapott/felhasznált támogatás).A 2012. évi költségvetési beszámoló 31. űrlapján

elszámolt 4 hóra vonatkozó gyermek létszámadatok megegyeznek-e az önkormányzat 8

hóra elszámolt adataival (2013 évi beszámoló 51. űrlapja, Ebr42 rendszerben teljesített

adatszolgáltatás, Segédtábla adatai).

Többlet támogatásra való jogosultság csak abban az esetben került-e megállapításra, ha

az 2013. évi kiadással fedezett.

II.2. Helyszíni vizsgálathoz- valamennyi közoktatási jogcímre vonatkozóan

A vizsgált köznevelési intézmény (óvoda) OM azonosítóval rendelkezett-e.

Az igényjogosultságot megalapozó tevékenységek (pl. sajátos nevelési igényű

gyermekek nevelése) szerepeltek-e az intézmény alapító okiratában.

A törzskönyvi nyilvántartásban szerepelt-e az alapító okiratban nevesített szakfeladat.

A köznevelési intézmény alapító okiratának felülvizsgálatára és módosítására sor került-

e a Köznev. tv. hatályba lépését követő négy hónapon belül, és az alapító okirat

4 Megállapította: 2012. évi CLXXXVIII. törvény 24. § (14). Hatályos: 2012.12.08-tól.

14

módosítása a törzskönyvi nyilvántartás részére bejelentésre került-e. [Köznev. tv. 97. §

(4) bekezdés5]

A feladatot (óvodai nevelés) önkormányzat, többcélú kistérségi társulás vagy

önkormányzati (a Ttv. 8., 9. vagy 16. §-a szerinti, vagy Mötv. 87-92. §-a szerinti)

társulás által fenntartott intézményben látták-e el a 2013. január-augusztus hónapokban.

A Ttv. 8., 9. vagy 16. §-a szerinti önkormányzati társulás által fenntartott köznevelési

intézmények (óvoda) esetében létrejött-e az Mötv. előírásainak megfelelő társulás

legkésőbb 2013.06.30-ig.

A többcélú kistérségi társulás által fenntartott köznevelési intézmények (óvoda)

esetében legkésőbb 2013.06.30-ig megtörtént-e az Mötv-nek megfelelő átalakítás vagy

önkormányzati tulajdonba történő átadás.

2013. szeptember-december hónapokban a köznevelési intézmény (óvoda) fenntartója

önkormányzat, vagy az Mötv. szerinti társulás volt-e.

Társulás által fenntartott intézmény esetén a köznevelési intézmény székhely (gesztor)

önkormányzata, vagy a társulási megállapodásban meghatározott önkormányzatvette-e

igénybe a támogatást.

A nem magyar állampolgár gyermekek tartózkodásával, letelepedésével kapcsolatos

hatósági okiratok rendelkezésre álltak-e, a külföldi állampolgárság tényét a tanügyi

dokumentumok tartalmazták-e.

A nem magyar állampolgár gyermeket, tanulót az elszámolás alapját képező létszám

meghatározása során csak abban az esetben vették-e figyelembe, ha a magyar

állampolgár gyermekekkel/tanulókkal azonos feltételek mellett vett részt a

köznevelésben.

A vizsgált köznevelési intézmény a 2012/2013. és/vagy a 2013/2014. nevelési évre

vonatkozó közoktatási statisztikai jelentéseit az adattartalmukat megalapozó tanügyi

nyilvántartásokkal összhangban készítette-e el.

Az elszámolást intézményi szinten analitikus nyilvántartásokkal is alátámasztották-e.

A támogatás megállapítása az önkormányzat által közölt, a 2012/2013., illetve a

2013/2014. nevelési évi tényleges nyitó közoktatási statisztikai létszámokból és a 2013.

évi Kvtv. 2. melléklet II.1.a) pontja alapján figyelembe vehető létszámadatokból

számított mutató alapján, illetve a II.3. és II.4. jogcímek esetében a tényleges

gyermeklétszám alapján történt-e, a Kiegészítő szabályok 3.-5. pontjaiban foglaltak,

valamint a kerekítési szabályok figyelembe vételével.

A támogatásokat csak azon alkalmazottak, tanulók, illetve 2012.09.01-jétől óvodai

ellátásban6 részesülő gyermekek után vették-e igénybe, akik a vizsgált nevelési

évben/tanévben oktatási azonosító-számmal rendelkeztek.

Többlet támogatásra való jogosultság csak abban az esetben került-e megállapításra, ha

az 2013. évi kiadással fedezett.

5 Megállapította: 2012. évi CLXXXVIII. törvény 24. § (14). Hatályos: 2012.12.08-tól.

6 A Köznev. tv. 44. § (3) bekezdés a) pontja szerint, a KIR adatkezelője oktatási azonosító számot ad ki annak,

aki óvodai jogviszonyban áll.

15

III. ÁLTALÁNOS JOGSZABÁLYI HÁTTÉR

III.1. A 2013. évi Kvtv. 2. melléklet

II. A TELEPÜLÉSI ÖNKORMÁNYZATOK EGYES KÖZNEVELÉSI ÉS GYERMEK-

ÉTKEZTETÉSI FELADATAINAK TÁMOGATÁSA

5. Közös szabályok 7

Az 1. és 2. pont szerinti támogatások kizárólag a támogatással érintett óvodaintézmények kiadásaira,

valamint azóvodai nevelésben részt vevő gyermekek étkeztetési kiadásaira használhatók fel. A 3. pont

szerinti támogatás kizárólagaz étkeztetés teljes önköltségére (annak megszervezésével összefüggő

valamennyi költségre) számolható el. A 4. pontszerinti támogatás kizárólag a gyermekek utaztatásával

kapcsolatos kiadásokra használható fel.

III.2. A 2013. évi Kvtv. 2. melléklet Kiegészítő szabályok

(továbbiakban: Kiegészítő szabályok 2013.)

2. Az e melléklet szerinti támogatások meghatározásához, módosításához, a helyi önkormányzatok,

helyi nemzetiségi önkormányzatok és többcélú kistérségi társulások egymás közötti, illetve ezen körön

kívüli szervezetnek történő feladat-, illetve intézmény átadás-átvételéhez, továbbá a többcélú kistérségi

társulások átalakulásával, megszűnésével összefüggő, év közbeni változásokhoz kapcsolódó

eljárásrend: 8

a) Támogatások meghatározása

Sorszám Támogatás

jogcíme

Adatszolgáltatás

időpontja Adatszolgáltatás alapja Adatszolgáltatás célja

1. II. 1.

és II. 2. az Ávr. szerint

gyermeklétszám a 2012/2013. nevelési évi nyitó

(október 1-jei) tényleges, a 2012. december 31-

ei állapotra becsült adatok, a 2013/2014.

nevelési évi becsült adatok alapján, illetve a

vezetői órakedvezmény miatti pedagógus

többletlétszám, valamint a segítők létszáma a

2012/2013. nevelési évi, Közokt. tv. szerinti

tényleges adatok, és a 2013/2014. nevelési évi,

Köznev. tv. szerinti becsült adatok alapján

a felmért gyermeklétszám,

vezetői órakedvezmény miatti

pedagógus többletlétszám,

illetve segítők létszáma alapján

a 2013. évi bértámogatás és

óvodaműködtetési támogatás

megalapozása

2. II. 3.

és III. 3. az Ávr. szerint éves ellátotti adatok

a II.3. és III.3. támogatási

jogcímek meghatározása

3. II. 4. 2013. január 15.

e tábla 1. pont szerinti gyermeklétszámából a

2012/2013. nevelési évben ténylegesen utaztatott

gyermekek, továbbá 2013/2014. nevelési évben

az utaztatott gyermekek becsült száma

utaztatott gyermekek

támogatásának megalapozása

4. III. 4. az Ávr. szerint

a 2011. évi zárszámadás adatai alapján - a

2012. évi változások, 2013. évi paraméterek

figyelembevételével - 2013. évre becsült adatok

2013. évi szakmai dolgozók

bértámogatása és az

intézmény-üzemeltetési

támogatás megalapozása

5. IV. 1. h) 2013. január 15. 2012. december 31-ei tényadatok

a megyei könyvtárral 2012.

december 31-éig

megállapodást kötő

önkormányzatok számának

felmérése a megyei jogú

városok adatszolgáltatása

alapján

A II. 4. szerinti jogcímet illetően a helyi önkormányzatokért felelős miniszter a felmérés alapján 2013.

február 7-éigmeghatározza az egy utaztatott gyermek után nyújtható támogatás fajlagos összegét.

7 Megállapította: 2013. évi XXXI. törvény 17. §, 2. melléklet 3. Hatályos: 2013.04.04-től.

8 Megállapította: 2013. évi XXXI. törvény 17. §, 2. melléklet 4. Hatályos: 2013.04.04-től.

16

b) Támogatások évközi módosítása

Sorszám

Adat-

szolgáltatás

időpontja

Támogatás

jogcíme Adatszolgáltatás alapja

Finanszírozás

kezdő hónapja

1. 2013.

április 15. III. 4.

a becsült éves ellátotti adatok, személyi térítési díjból

származó bevétel és intézmény-üzemeltetési kiadás

módosíthatók

2013. július

2. 2013.

június 1.

II. 1., II. 2.

II. 3., II. 4.,

III. 3.

az óvodások száma, a vezetői órakedvezmény miatti

pedagógus többletlétszám, illetve a segítők létszáma,

valamint szociális jogcímek esetében a becsült éves ellátotti

adatok módosíthatók

2013. július

3. 2013.

október 15.

II. 1., II. 2.,

II.3., II.4.,

III.3.,

III. 4. a)

az óvodások száma, a vezetői órakedvezmény miatti

pedagógus többletlétszám, illetve a segítők létszáma,

valamint szociális jogcímek esetében a becsült éves ellátotti

adatok módosíthatók

2013. december

Ha a táblázat 1. sora szerinti adatszolgáltatás alapján a többcélú kistérségi társulást 2013. június

30-áig időarányosanmegillető támogatás módosul, úgy a júliusi finanszírozásban a változást a

többcélú kistérségi társulás székhelye szerintitelepülési önkormányzat finanszírozásában kell

érvényesíteni.

c) A helyi önkormányzatok, helyi nemzetiségi önkormányzatok egymás közötti, illetve ezen körön

kívüli szervezetnektörténő feladat-, illetve intézmény átadás-átvétele

Sorszám

Adat-

szolgáltatás

időpontja

Támogatás


Finanszírozás

kezdő hónapja

1. 2013.

június 1.

II. 1., II. 2.,

II. 3., II. 4.

2013. szeptember 1-jével történő fenntartóváltozás jelzése,

az a) pont szerinti felmérés során megadott adatok

megbontásával

2013. szeptember

III. 3., III. 4.

2013. július 1-jével történő fenntartó-változás jelzése, az a)

pont szerinti felmérés során megadott ellátotti adatok

megjelölésével

2013. július

2. 2013.

október 15. III. 3., III. 4.

2013. december 1-jével történő fenntartóváltozás jelzése, az

a) pont szerinti felmérés során megadott adatok

megbontásával

2013. december

d) A többcélú kistérségi társulások 2013. július 1-jei átalakulásával, megszűnésével összefüggő év

közbeni változások

Sorszám

Adat-

szolgáltatás

időpontja

Támogatás


Finanszírozás

kezdő hónapja

1. 2013.

április 15.

II. 1., II. 2.,

II. 3., II. 4.,

III. 3., III. 4.

a többcélú kistérségi társulások jelzik a köznevelési és

szociális intézmény(ek) 2013. július 1-jétől történő fenntartó-

változását, az a)-b) pontok szerinti felmérés során megadott

adatok megjelölésével

2013. július

A többcélú kistérségi társulás az adatszolgáltatás során kizárólag átadást jelölhet, a 2013. június

30-áig megilletőtámogatás vonatkozásában lemondásra, illetve pótigénylésre nincs lehetőség. Az

önkormányzat által a többcélúkistérségi társulástól átvett óvodaintézmény után járó II. 1., II. 2. és

II. 4. pont szerinti - 2012/2013. nevelési évre járó- támogatás folyósítása két egyenlő részletben, július

és augusztus hónapban az államháztartásról szólójogszabályokban meghatározott időpontokban

történik.

e) A c) és d) pontra vonatkozó közös szabályok:

A helyi önkormányzat, a helyi nemzetiségi önkormányzat, többcélú kistérségi társulás körön kívüli

szervezetnektörténő átadás-átvétel esetén az átadást, átvételt tanúsító okmányokat a felmérés lezárását

követően a Kincstárnak küldimeg. A kérelemhez mellékelni kell az átadó és az átvevő között kötött

megállapodást, az átadás-átvételről szólóképviselő-testületi, illetve társulási tanácsi határozat

kivonatát, az átvevő feladatellátáshoz szükséges működésiengedélyét, valamint a feladatot átadó és

17

átvevő nyilatkozatát arra vonatkozóan, hogy az e törvény alapján számárabiztosított támogatások

igényléséről vagy lemondásáról gondoskodott.

A helyi önkormányzatok, a helyi nemzetiségi önkormányzatok, többcélú kistérségi társulások, az

országos nemzetiségiönkormányzatok, valamint a központi költségvetési szervek egymás közötti, illetve

ezen körön kívüli feladat-, illetveintézmény átadása-átvétele esetén, amennyiben az intézmény átadás-

átvételének időpontja (tényleges átadás-átvétel)nem esik egybe a fenti táblázatban szereplő

fenntartóváltási időpontokkal (finanszírozási átadás-átvétel), úgy ezenidőpontig az érintett felek a

finanszírozást pénzeszköz-átadással,-átvétellel, egymás közötti megállapodás útjánrendezik. A

finanszírozási átadás-átvétel időpontjáig időarányos támogatás abban az esetben illeti meg a

feladatot,intézményt átadó helyi önkormányzatot, helyi nemzetiségi önkormányzatot, ha a feladatot

átvevő az intézmény,szolgáltatás tekintetében a tényleges átadás-átvétel időpontjától kezdve működési

engedéllyel rendelkezik. Ellenkezőesetben a feladatot, intézményt átadó helyi önkormányzat, helyi

nemzetiségi önkormányzat köteles lemondani atényleges átadás-átvétel időpontjától a finanszírozási

átadás-átvétel időpontjáig tartó időszakra jutó időarányostámogatásról.

…

3. Az óvodapedagógusok, és óvodapedagógusok nevelő munkáját közvetlenül segítők bértámogatása

az alábbi adatszolgáltatások, nevelés-szervezési paraméterek és számítások figyelembevételével

történik.

a) Nevelési-szervezési paraméterek (a Közokt. tv.-ben és a Köznev. tv.-ben egyaránt):

Foglalkozás-szervezés Gyermekek heti

foglalkoztatási

időkerete

Csoport

átlaglétszám

Óvodapedagógus

heti kötelező

óraszám, illetve

kötött munkaidő

Intézménytípus-

együttható

1 2 3 4 5

gyermekek nem teljes idejű óvodai

nevelésére szervezett csoport 30,5 20 32 0,85

gyermekek teljes idejű óvodai

nevelésére szervezett csoport 61,0 20 32 0,85

Vegyesen szervezett csoportok esetén a gyermekeket a teljes idejű óvodai nevelésre szervezett

csoportokba beírtgyermekek számánál kell figyelembe venni.

b) Vezetői órakedvezmény miatti pedagógus többletlétszám számítása

2012/2013. nevelési évre:


ahol:

Vk1; Vk2 = a 2012/2013., illetve a 2013/2014. nevelési évben a vezetői órakedvezményből adódó

létszámtöbblet,

V1; V2 = 2012/2013. nevelési évben a Közokt. tv. 1. számú melléklet, Első része szerinti kötelezően

foglalkoztatottóvodavezető és tagintézmény-vezető, 2013/2014. nevelési évben a Köznev. tv. 1.

melléklete szerinti vezetők kötelezőlétszáma, de legfeljebb

- 2013. év első 8 hónapjában a 2012/2013. nevelési évi nyitó (októberi 1-jei) közoktatási statisztika

szerint ténylegesenfoglalkoztatott,

- 2013. év utolsó 4 hónapjában a 2013/2014. nevelési évi nyitó (októberi 1-jei) közoktatási statisztikai

állapotrabecsült

vezetői létszám.

Az év végi elszámolás mindkét nevelési év tekintetében a közoktatási statisztikában szerepeltetett

vezetői létszámalapján történik.

18

Vi1; Vi2 = a V1 és V2 vezetői létszámra - a 2012/2013. nevelési évben a Közokt. tv. 1. számú

melléklet, Harmadikrészében és a 2013/2014. nevelési évben a Köznev. tv. 5. mellékletében -

megállapított kötelező nevelési óraszámának,óvodai foglalkozásai számának összege.

4. A II. 3. b) alpont szerinti támogatás az étkeztetést igénybe vevő, térítési díj-kedvezményre jogosult

gyermekek, tanulók 2013. évi becsült átlaglétszáma és az étkezési napok száma alapján tervezhető,

illetve igényelhető.

A támogatásszempontjából az önkormányzat által szervezett étkeztetésben részt vevők számának

megállapításánál egy fő -függetlenül attól, hogy többszöri étkezésben is részt vesz - csak egy

létszámként és egy jogcímen szerepelhet. Azigényjogosultság szempontjából egy fő létszámnak az a

gyermek, tanuló számít, akinek naponta legalább a déli,többfogásos, meleg, főétkezés az

önkormányzat által szervezett keretek között biztosított. Az elszámolás dokumentumaaz élelmezési

nyilvántartás és a térítési díj-kedvezményre való jogosultságot alátámasztó irat. Az étkezésben részt

vevőknaptári évre, naponként összesített éves létszámát el kell osztani óvodai étkeztetés esetén 220

nappal, kollégiumiétkeztetés esetén 200 nappal, iskolai étkeztetés esetén 185 nappal. A nyári

szünidőben szervezett napközi ellátáshoz(üdültetéshez, táboroztatáshoz, egyéb szabadidős

programhoz) kapcsolódóan biztosított szervezett étkeztetésben résztvevők létszáma az előbbi

számításokban nem vehető figyelembe.

5. Társulásra jogosultak köre, társulások jogosultsági feltételei:

5.9A 2. melléklet II., III. 3. és III. 4. pontjai szerinti támogatásra a települési önkormányzat, a

települési nemzetiségi önkormányzat, az Mötv. alapján létrehozott társulás székhely önkormányzata,

az intézményi társulás székhely önkormányzata, valamint a többcélú kistérségi társulás jogosult (a

továbbiakban együtt: önkormányzat).

A többcélú kistérségi társulás a támogatásokat csak akkor igényelheti, ha vállalja, hogy

a) a társulási megállapodás az Mötv. rendelkezéseinek megfelelő módosítása 2013. június 30-án lép

hatályba,

b) 2013. június 30-áig a szolgáltatót, intézményt fenntartja.

Ha az intézményi társulás jogutód nélkül megszűnik, úgy a társulás székhely önkormányzata a

támogatásra amegszűnés hónapja utolsó napjáig jogosult. A többcélú kistérségi társulás éves

támogatást igényel, amelyre azonban2013. június 30-áig időarányosan jogosult. A fennmaradó -

feladattal, intézménnyel összefüggésben igényelt - hat haviidőarányos támogatást a Kiegészítő

szabályok 2. d) alpontjában foglaltak szerint adja át

a) a feladatot átvevő települési önkormányzat, központi költségvetési szerv, önkormányzati körön

kívüli szervezet,

vagy

b) a társulási megállapodásban kijelölt székhely önkormányzat

részére, ha a fenntartó az ellátott feladatra működési engedéllyel rendelkezik.

…

Állásfoglalás– Többcélú kistérségi társulások intézmény/feladat átadása

Kiadta:Belügyminisztérium Önkormányzati Gazdasági Főosztály és Nemzetgazdasági Minisztérium

Önkormányzati Költségvetési Rendszerek Főosztály – Hiv.szám: BMÖGF-67/7/2013.(2) és NGM:

64/9/2013.

Megjelent: az önkormányzatoknak szóló, a 2013. évi áprilisi felméréshez kiadott indító levélben:

„... B) Többcélú kistérségi társulástól átvesz-e feladatot, intézményt?

Többcélú kistérségi társulás kitöltő esetében átadás kötelező:

9 Megállapította: 2013. évi XXXI. törvény 17. § 2. melléklet 5. Hatályos: 2013.04.04-től.

19

Amennyiben a kitöltő többcélú kistérségi társulás, úgy ebben a mezőben „igen” szerepel. Fontos

felhívni a figyelmet arra, hogy a többcélú kistérségi társulás a mutatószám-felméréskor éves

támogatást igényelt, amelyre azonban 2013. június 30-áig jogosult. A Kiegészítő szabályok 5. pontja

alapján fennmaradó – feladattal, intézménnyel összefüggésben igényelt – hat havi időarányos

támogatást a Kiegészítő szabályok 2.d) alpontjában foglaltak szerint adja át

a) a feladatot átvevő települési önkormányzat, központi költségvetési szerv, önkormányzati körön

kívüli szervezet, vagy

b) a társulási megállapodásban kijelölt székhely önkormányzat

részére, ha a fenntartó az ellátott feladatra működési engedéllyel rendelkezik.

Ezért a többcélú kistérségi társulásoknak minden jogcímen át kell adniuk a mutatókat a következők

szerint:

• a szociális jogcímeken jelölt mutatók és a 12 hónapra jelölt köznevelési jogcímek mutatóinak

felét,

• a 8 hónapra és a 4 hónapra jelölt köznevelési mutatók esetében a mutató teljes összegét.

Amennyiben önkormányzat többcélú kistérségi társulástól vesz át intézményt, feladatot, úgy az átvétel

során a következők szerint jelöli az átvenni kívánt mutatókat:

• a szociális jogcímeken jelölt mutatók, a 4 és 12 hónapra jelölt köznevelési jogcímek mutatói

esetében a többcélú kistérségi társulás által jelölt mutató összegével azonos összeget

(pótigénylés és rejtett lemondás nem lehetséges, ezért azonos összegű mutatókat kell jelölni),

• a 8 hónapra jelölt köznevelési mutatók esetében a többcélú kistérségi társulás által átadásban

megjelölt mutató-összeg 2/8-át (azaz 1/4-ét), tekintettel arra, hogy az önkormányzat a 8

hónapból kizárólag 2 havi támogatásra lesz jogosult.

…”

Állásfoglalás– Körön kívüli intézmény/feladat átadása

Kiadta:Nemzetgazdasági Minisztérium Önkormányzati Költségvetési Rendszerek Főosztály –

Hiv.szám: NGM/14508/2/2013.

„… I.1. A Magyarország 2013. évi központi költségvetéséről szóló 2012. évi CCIV. törvény (a

továbbiakban: Kv.tv) 2. melléklet Kiegészítő szabályok 2.e) alpontja értelmében a helyi

önkormányzatok, a helyi nemzetiségi önkormányzatok, többcélú kistérségi társulások, az országos

nemzetiségi önkormányzatok, valamint a központi költségvetési szervek körön kívüli feladat-, illetve

intézmény átadása-átvétele esetén –ide nem értve a II.-III. leírtakhoz kapcsolódó eseteket – ,

amennyiben az intézmény átadás-átvételének időpontja (tényleges átadás-átvétel) nem esik egybe a

finanszírozási átadás-átvétellel, úgy ezen időpontig az érintett felek a finanszírozást pénzeszköz

átadás-átvétellel, egymás közötti megállapodás útján rendezik.

A fentiek alapján az átvevő részére erre az időszakra támogatást nem lehet megállapítani.

I.2. Tekintettel az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (a továbbiakban: Áht.) 57. § (2)

bekezdésében előírtakra, valamint az államháztartás szervezetei beszámolási és könyvvezetési

kötelezettségének sajátosságairól szóló 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet előírásaira, mind

köznevelési mind szociális területen az önkormányzatoknak szükséges a IX. fejezetből igénybe vett

támogatásokkal elszámolniuk.

Ugyanakkor álláspontom szerint, mind az önkormányzat, mind a nem állami humán fenntartó

elszámolásában szükséges feltüntetni az erre a célra kialakított - az elszámolás részét képző - űrlapon

a tényleges intézmény átadás-átvétel és a finanszírozási átadás-átvétel közé eső időtartam

vonatkozásában átadott-átvett pénzeszközt, illetve ezzel összhangban a feladatmutatókat is, mely

javaslatot jelezzük az EMMI illetékes főosztályai felé.

…”

Állásfoglalás– Uniós támogatással létrehozott többcélú intézmények átszervezése


Önkormányzati Költségvetési Rendszerek Főosztály – Hiv.szám: BMÖGF-67/3/2013.(2) és

NGM: 64/5/2013.

20

„2013. január 1-jével az óvodák kivételével a korábban önkormányzatok által fenntartott köznevelési

intézmények a … 2012. évi . CLXXXVIII. törvény alapján a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ

fenntartásába kerültek.

A hivatkozott törvény 2. § (1) bekezdése alapján az önkormányzati fenntartó 2013. január 1-jei

hatállyal módosítja az általa fenntartott települési önkormányzati és 2013. január 1-jétől állami

feladattá váló köznevelési alapfeladatot egyaránt ellátó intézmény alapító okiratát akként, hogy az

intézmény 2013. január 1-jétől kizárólag önkormányzati feladatot lásson el.

… uniós támogatással létrehozott többcélú intézmények miatt a törvény 17. § (2) bekezdése úgy

rendelkezik, hogy ha a többcélú intézmény a 2. § (1) bekezdése szerinti átszervezése a támogatást

nyújtó állásfoglalása szerint visszafizetési kötelezettséggel jár, a projektekkel érintett többcélú

intézmény nem szervezhető át és nem szüntethető meg az előírt fenntartási időszak végéig…

A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség december 13-án foglalt állást a kérdésben, mely szerint ezen

intézmények is átszervezhetők a 2. § (1) bekezdés szerint, abban az esetben, ha a projektekben tett

szakmai vállalások az átszervezés után is teljesíthetőek a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ, az

intézmények működtetését vállaló önkormányzatok és a projektekben érintett további intézmények

fenntartói között kötött együttműködési megállapodások alapján...

Az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet 101. §

(2) bekezdés b) alpontja alapján indokolt az érintett önkormányzatok részére a kiegészítő felmérés

során megadni a lehetőséget arra, hogy a Magyarország 2013. évi központi költségvetéséről szóló

2012. évi CCIV. törvény 2. melléklete szerinti jogcímeken ezen intézmények után támogatást

igényelhessenek…”

III.3. 2011. évi CLXXXIX. törvény Magyarország helyi önkormányzatairól

87. § A helyi önkormányzatok képviselő-testületei megállapodhatnak abban, hogy egy vagy több

önkormányzati feladat- és hatáskör, valamint a polgármester és a jegyző államigazgatási feladat- és

hatáskörének hatékonyabb, célszerűbb ellátására jogi személyiséggel rendelkező társulást hoznak

létre.

88. § (1) A társulást a helyi önkormányzatok képviselő-testületei írásbeli megállapodással hozzák

létre. A megállapodást a polgármester írja alá.

(2) A társulásban részt vevő képviselő-testületek mindegyikének minősített többséggel hozott döntése

szükséges a társulási megállapodás jóváhagyásához, módosításához vagy a társulás

megszüntetéséhez.

89. § (1) A társuláshoz csatlakozni naptári év első, abból kiválni naptári év utolsó napjával lehet, ha

törvény vagy a társulási megállapodás másként nem rendelkezik.

(2) A társuláshoz való csatlakozásról és a kiválásról, ha törvény eltérően nem rendelkezik, legalább

hat hónappal korábban, minősített többséggel kell dönteni. Erről a társulási tanácsot értesíteni kell.

(3) A társulási tanács minősített többséggel dönt a társulásból történő kizárásról.

90. § (1) A társulás a feladatkörébe tartozó közszolgáltatások ellátására - jogszabályban

meghatározottak szerint - költségvetési szervet, gazdálkodó szervezetet, nonprofit szervezetet és egyéb

szervezetet alapíthat, kinevezi vezetőiket. A társulás olyan vállalkozásban vehet részt, amelyben

felelőssége nem haladja meg vagyoni hozzájárulásának mértékét.

(2) A társulás működési költségeihez - a társulási megállapodás eltérő rendelkezése hiányában - a

társulás tagjai az általuk képviselt települések lakosságszámának arányában hozzájárulnak.

(3) A társulás saját vagyonnal rendelkezhet.

(4) A társulás megszűnése, a társulásból történő kiválás, kizárás esetén - eltérő megállapodás

hiányában - a társulás vagyonát a társulás azon tagjának kell visszaadni, amelyik azt a társulás

rendelkezésére bocsátotta. Egyebekben a közös tulajdonra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.

(5) A társulásból történő kiválás esetén a vagyontárgy társulási tag részére történő kiadását a

társulási megállapodásban meghatározott időtartamra, de legfeljebb öt évre el lehet halasztani, ha

annak természetben történő kiadása veszélyeztetné a társulás további működését. Ebben az esetben a

kivált tagot - a társulással kötött szerződés alapján - használati díj illeti meg.

91. § A társulás megszűnik:

21

a) ha a megállapodásban meghatározott időtartam eltelt, vagy törvényben szabályozott megszűnési

feltétel megvalósult;

b) ha a társulás tagjai a 88. § (2) bekezdés szerinti többséggel azt elhatározzák;

c) a törvény erejénél fogva;

d) a bíróság jogerős döntése alapján.

92. § A helyi önkormányzatok képviselő-testületei között a társulások működése során felmerülő vitás

kérdésekben a közigazgatási és munkaügyi bíróság dönt. A társult önkormányzatok képviselő-testületei

megállapodhatnak abban, hogy a vitás kérdésben bármelyik képviselő-testület kérheti a

megállapodásban megjelölt önkormányzati érdekszövetség által felkért tagokból álló egyeztető

bizottság állásfoglalását, továbbá abban, hogy a kereset benyújtása előtt a képviselő-testület kéri az

egyeztető bizottság állásfoglalását.

93. § A társulási megállapodás tartalmazza:

1. a társulás nevét, székhelyét;

2. a társulás tagjainak nevét, székhelyét, képviselőjét;

3. a társuláshoz tartozó települések lakosságszámát;

4. a társulás által ellátott feladat- és hatásköröket;

5. a társulás döntéshozó szervét, döntéshozó szervének tagjait megillető szavazatarányt;

6. a döntéshozatalának módját, a minősített döntéshozatal eseteit;

7. a közös fenntartású intézmények megnevezését;

8. a társulás fenntartásával, működtetésével kapcsolatosan az egyes képviselő-testületek pénzügyi

hozzájárulásának mértékét, teljesítésének módját;

9. a társulás tagjai által vállalt pénzügyi hozzájárulás nem teljesítése esetén irányadó eljárást (a

társulás döntésétőlfüggően a társulás tagjai részéről a pénzforgalmi szolgáltatójuknak adott, a

beszedési megbízás teljesítésére vonatkozóhozzájárulását, felhatalmazó nyilatkozatát, amely alapján a

társulás beszedési megbízást nyújthat be a pénzforgalmiszolgáltatóhoz);

10. a társulás vagyonát és a vagyonátadás feltételeit, a tulajdonosi jogok és kötelezettségek

gyakorlásának rendjét;

11. intézmény közös alapítása esetén az alapítói jogok gyakorlására vonatkozó részletes

rendelkezéseket;

12. a társulás általános rendjétől eltérő (nem minden tag részére, vagy a tag által saját intézménye

útján más tagokrészére történő) feladatellátás módját;

13. a társulás szolgáltatásai igénybevételének a társulás által meghatározott feltételeit;

14. a társulás működéséről évente legalább egy alkalommal történő beszámolás kötelezettségét;

15. a társulás működésének ellenőrzési rendjét;

16. a megállapodás módosításának feltételeit;

17. a társulásból történő kiválás és kizárás feltételeit;

18. a társulás megszűnése esetén a tagok egymással való elszámolásának kötelezettségét, módját;

19. azt, amiben a képviselő-testületek megállapodtak.

94. § (1) Az önkormányzati társulás döntéshozó szerve a társulási tanács.

(2) A társulási tanácsot a társult önkormányzatok képviselő-testületei által delegált tagok alkotják,

akik amegállapodásban meghatározott számú szavazattal rendelkeznek.

(3) A társulási tanács döntését határozattal hozza.

(4) A társulási tanács akkor határozatképes, ha ülésén a megállapodásban meghatározott számú, de

legalább aszavazatok felével rendelkező képviselő jelen van. A javaslat elfogadásához a

megállapodásban meghatározott számú,de legalább annyi képviselő igen szavazata szükséges, amely

meghaladja a jelen lévő képviselők szavazatainak többmint a felét.

(5) A tíznél több tagból álló önkormányzati társulás társulási tanácsának érvényes döntéséhez a

megállapodásbanmeghatározott számú, de legalább annyi tag igen szavazata szükséges, amely

meghaladja a jelen lévő tagokszavazatainak a felét és az általuk képviselt települések

lakosságszámának egyharmadát.

(6) A megállapodásban meghatározott döntéshez minősített többség szükséges.

(7) A minősített többséghez a megállapodásban meghatározott számú, de legalább annyi tag igen

szavazata szükséges,amely eléri a társulásban részt vevő tagok szavazatának több mint felét és az

általuk képviselt településeklakosságszámának a felét.

22

(8) A döntéshozatali eljárás egyéb szabályairól - beleértve a szavazatarányok és a költségek

viselésének kérdését is -a társulás tagjai a társulási megállapodás keretében szabadon döntenek.

Törvény vagy a társulási megállapodás eltérőrendelkezésének hiányában a társulás minden tagját egy

szavazat illeti meg.

95. § (1) A társulási tanács tagjai közül elnököt választ, alelnököt választhat. Együttes

akadályoztatásuk esetén atanács ülését a korelnök hívja össze és vezeti.

(2) A társulási tanács döntéseinek előkészítése, végrehajtásuk szervezése érdekében bizottságokat

alakíthat.

(3) A társulási tanács és a bizottságok működésére egyebekben a képviselő-testületre és az

önkormányzatibizottságokra vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.

(4) A társulási tanács munkaszervezeti feladatait (döntések előkészítése, végrehajtás szervezése) eltérő

megállapodáshiányában a társulás székhelyének polgármesteri hivatala látja el.

(5) A társulási tanács ülésén a társult önkormányzatok jegyzői tanácskozási joggal részt vehetnek.

146. § (1) Az e törvény hatálybalépése előtt kötött önkormányzati társulási megállapodásokat a

képviselő-testületek felülvizsgálják és e törvény rendelkezéseinek megfelelően módosítják e törvény

hatálybalépését követő hat hónapon belül.

III.4. Tanügyi nyilvántartások fajtái, tartalma, vezetése


A kötelezően használt nyomtatványok

87. § (1) A nevelési-oktatási intézmény által használt nyomtatvány lehet

a) nyomdai úton előállított, lapjaiban sorszámozott, szétválaszthatatlanul összefűzött papíralapú

nyomtatvány,

b) nyomdai úton előállított papíralapú nyomtatvány,

c) elektronikus okirat,

d) elektronikus úton előállított, az intézmény SZMSZ-ében meghatározott rend szerint hitelesített

papíralapú nyomtatvány.

(2) Az elektronikus okirat az oktatásért felelős miniszter által jóváhagyott rendszer alkalmazásával

elektronikus úton előállított, az intézmény SZMSZ-ében meghatározott rend szerint elektronikus

aláírással ellátott, elektronikusan tárolt irat.

88.§ Az óvoda által használt nyomtatvány

a) a felvételi előjegyzési napló,

b) a felvételi és mulasztási napló,

c) az óvodai csoportnapló,

d) az óvodai törzskönyv,

e) a tankötelezettség megállapításához szükséges szakvélemény (a továbbiakban: óvodai

szakvélemény),

f)a gyermek fejlődését nyomon követő dokumentáció. (hatályos: 2013.03.23-tól)10

89. § (1) Az óvodaifelvételi előjegyzési napló az óvodába jelentkezett gyermekek nyilvántartására

szolgál.

(2) A felvételi előjegyzési naplóban fel kell tüntetni az óvoda nevét, OM azonosítóját, címét, a nevelési

évet, a napló megnyitásának és lezárásának időpontját, az óvodavezető aláírását, papíralapú

nyomtatvány esetén az óvoda körbélyegzőjének lenyomatát is. A napló nevelési év végén történő

lezárásakor fel kell tüntetni a felvételre jelentkező, a felvett és a fellebbezés eredményeként felvett

gyermekek számát.

(3) A felvételi előjegyzési napló gyermekenként tartalmazza

a) a jelentkezés sorszámát, időpontját,

b) a gyermek nevét, születési helyét és idejét, állampolgárságát, lakóhelyének, tartózkodási helyének

címét, anyja születéskori nevét, apja (gondviselője) nevét,

c) a kijelölt óvoda megnevezését,

10

Beiktatta: 22/2013. (III. 22.) EMMI rendelet 15. §. Hatályos: 2013. III. 23-tól.

23

d) annak az óvodának a megnevezését, ahová a gyermek jelentkezését még benyújtották,

e) annak tényét, hogy a gyermek a jelentkezés időpontjában részesül-e bölcsődei vagy óvodai

ellátásban,

f) a szülő felvétellel, ellátással kapcsolatos igényeit,

g) a felvételi elbírálásánál figyelembe vehető egyéb szempontokat,

h) az óvodavezető javaslatát,

i) a felvétellel kapcsolatos döntést, annak időpontját,

j) a felvétellel kapcsolatos fellebbezés időpontját és iktatószámát,

k) a felvétel időpontját.

90. § (1) A felvételi és mulasztási napló az óvodába felvett gyermekek nyilvántartására és

mulasztásaik vezetésére szolgál.

(2) A felvételi és mulasztási naplóban fel kell tüntetni az óvoda nevét, OM azonosítóját, címét, a

nevelési évet, a csoport megnevezését.

(3) A felvételi és mulasztási napló

a) a gyermek naplóbeli sorszámát, oktatási azonosító számát, nevét, születési helyét és idejét,

állampolgárságát, nem magyar állampolgár esetén a tartózkodás jogcímét, a jogszerű tartózkodást

megalapozó okirat számát, lakóhelyének, tartózkodási helyének címét, anyja születéskori nevét, apja

vagy törvényes képviselője nevét,

b) a felvétel időpontját,

c) az igazolt és igazolatlan hiányzások havi és éves összesítését,

d) a szülők napközbeni telefonszámát,

e) a megjegyzés rovatot

tartalmazza.

(4) Amennyiben az óvoda sajátos nevelési igényű gyermekek nevelését is ellátja, a megjegyzés

rovatban fel kell tüntetni a szakvéleményt kiállító szakértői bizottság nevét, címét, a szakvélemény

kiállításának időpontját és számát, valamint az elvégzett felülvizsgálatok, továbbá a következő kötelező

felülvizsgálat időpontját.

(5) A gyermeket akkor lehet a felvételi és mulasztási naplóból törölni, ha az óvodai elhelyezése

megszűnt.

91. § (1) Az óvodai csoportnapló az óvoda pedagógiai programja alapján a nevelőmunka

tervezésének dokumentálására szolgál.

(2) Az óvodai csoportnaplóban fel kell tüntetni az óvoda nevét, OM azonosítóját és címét, a nevelési

évet, a csoport megnevezését, a csoport óvodapedagógusait, a megnyitás és lezárás helyét és

időpontját, az óvodavezető aláírását, papíralapú dokumentum esetén az óvodai körbélyegzők

lenyomatát, a pedagógiai program nevét.

(3) Az óvodai csoportnapló tartalmazza

a) a gyermekek nevét és óvodai jelét,

b) a fiúk és lányok számának összesített adatait, ezen belül megadva a három év alatti, a három-

négyéves, a négy-ötéves, az öt-hatéves a hat-hétéves gyermekek számát, a sajátos nevelési igényű

gyermekek számát, továbbá azon gyermekek számát, akik bölcsődések voltak,

c) a nevelési évben tankötelessé váló gyermekek nevét,

d) a napirendet, a napirend szerinti tevékenységek időtartamát és a tevékenységeket,

e) a hetente ismétlődő közös tevékenységeket tartalmazó hetirendet napi bontásban,

f) nevelési éven belüli időszakonként

fa) a nevelési feladatokat,

fb) a szervezési feladatokat,

fc) a tervezett programokat és azok időpontjait,

fd) a gyermekek fejlődését elősegítő tartalmakat a következő bontásban: vers és mese, ének, zene,

énekes játék, rajzolás, mintázás, kézimunka, mozgás, a külső világ megismerése, (2013.03.22-ig)

fd) a gyermekek neveléséhez szükséges, a teljes óvodai életet magában foglaló tevékenységek,

foglalkozásokkeretében az óvoda pedagógiai programjában meghatározott tevékenységi formák

tartalmi elemeit, (2013.03.23-tól)11

11

Megállapította: 22/2013. (III. 22.) EMMI rendelet 16. § (1). Hatályos: 2013. III. 23-tól.

24

fe) az értékeléseket,

g) a hivatalos látogatásokat, a látogatás célját, időpontját, a látogató nevét és beosztását,

(hatályos: 2013.03.22-ig)

g) a hivatalos csoportlátogatásokat, a látogatás célját, időpontját, a látogató nevét és beosztását, a

látogatásszempontrendszerét, az eredményt,(hatályos: 2013.03.23-tól)12

h) a gyermekek egyéni lapjait. (hatályos: 2013.03.22-ig)

h) a feljegyzést a csoport életéről. (hatályos: 2013.03.23-tól)13

92. § (1) Az óvodai törzskönyv az óvodára vonatkozó legfontosabb adatok vezetésére szolgál.

(2) Az óvodai törzskönyv tartalmazza

a) a törzskönyvi bejegyzések hitelesítésének időpontját, az óvodavezető aláírását, papíralapú

nyomtatvány esetén az óvoda körbélyegzőjének lenyomatát,

b) az óvoda nevét és címét,

c) nevelési évenként az óvoda általános adatait (önkormányzati, nem önkormányzati jelleg, nevel-e

sajátos nevelési igényű és nemzetiségi gyermekeket, gyakorló intézményként működik-e, a gyermekek

október 1-jei létszámát, az összes férőhely és a szükséges férőhelyek számát, gyermekcsoportjainak

számát, az óvodapedagógusok számát, a bérgazdálkodó, a munkáltató és gondnokság megnevezését,

d) az óvoda nyitvatartási idejét (év, heti időszak, napi időszak és időtartam),

e) a gyermeklétszámot nevelési évenként összesítve, továbbá az október 1-jei és május 31-i állapot

szerint, a korosztályonkénti bontást, a sajátos nevelési igényű és a hátrányos, továbbá a halmozottan

hátrányos helyzetű gyermekek számát, a gyermekcsoportok október 1-jei számát,

f) nevelési évenként az étkezésben részesülő és nem részesülő gyermekek számát,

g) az engedélyezett és betöltött összes álláshely évenkénti számát,

h) az óvoda telkeinek adatait nevelési évenként (összes terület, tulajdonos, a kert, a beépített terület és

az udvar területe),

i) az óvoda épületeinek adatait (építés éve, használat jogcíme, fűtési módja, légtere, alapterülete, a

WC-k száma, a szolgálati lakások száma, a felújítások adatai),

j) kimutatást az óvoda helyiségeiről (alapterület, férőhely, minőség, használat, a gyermekcsoportok

közvetlen ellátását szolgáló helyiségek, egyéb helyiségek),

k) az óvoda könyvtárának adatait (állományát, állományának gyarapodását, csökkenését) nevelési

évenként,

l) az óvodapedagógusok és egyéb alkalmazottak adatai közül a nevet, születési helyet és időt, a

végzettséget, szakképzettséget, a beosztást, a szolgálati idő kezdetét, a munkába lépés és kilépés

időpontját.

93. § (1) Az óvodai szakvélemény az óvodának a gyermek iskolaérettségére vonatkozó

állásfoglalására szolgáló három példányból álló nyomtatvány.

(2) A tankötelezettség megállapításához szükséges óvodai szakvéleményen fel kell tüntetni az óvoda

nevét, OM azonosítóját és címét.

(3) A tankötelezettség megállapításához szükséges óvodai szakvélemény tartalmazza

a) a gyermek nevét, születési helyét és idejét, lakóhelyének, tartózkodási helyének címét,

b) az állásfoglalást arra vonatkozóan, hogy az intézmény

ba) a gyermeknek az általános iskola első évfolyamára való felvételét,

bb) a gyermek további óvodai nevelését,

bc) a gyermek szakértői bizottsági vizsgálatát,(hatályos: 2013.03.22-ig) vagy

bc) a gyermek iskolaérettségének megállapítása céljából a szakértői bizottság vizsgálatát,

(hatályos: 2013.03.23-tól)14

vagy

bd) a gyermek nevelési tanácsadás keretében történő vizsgálatát (hatályos: 2013.03.22-ig)15

javasolja,

c) a szakvélemény kiállításának helyét és idejét, az óvodavezető aláírását,

d) a szülőnek a szakvélemény megismerését igazoló aláírását.

12

Megállapította: 22/2013. (III. 22.) EMMI rendelet 16. § (2). Hatályos: 2013. III. 23-tól. 13



Hatályon kívül helyezte: 22/2013. (III. 22.) EMMI rendelet 40. § k). Hatálytalan: 2013. III. 23-tól.

25

(4) A gyermek fejlődését nyomon követő dokumentáció a gyermek anamnézisét, valamint a testi,

szociális, érzelmi, erkölcsi és értelmi fejlődésével kapcsolatos információkat képességekre,

készségekre részleteiben lebontva tartalmazza az óvodai nevelés teljes időszakára kiterjedően.

(hatályos: 2013.03.22-ig)16

(5) A tankötelezettség megállapításához szükséges óvodai szakvélemény egy példánya az óvodában

marad, egy példányát át kell adni a szülőnek. Amennyiben az óvodavezető a gyermek további óvodai

nevelésére tesz javaslatot, akkor az egyik példányt meg kell küldeni a gyermek lakóhelye szerint

illetékes települési önkormányzat jegyzőjének.

93/A. § (hatályos: 2013.03.23-tól)17

(1) A gyermek fejlődését nyomon követő dokumentáció a gyermek

fejlődéséről folyamatosan vezetett olyandokumentum, amely tartalmazza a gyermek fejlettségi szintjét,

fejlődésének ütemét, a differenciált nevelés irányát.

(2) A gyermek fejlődését nyomon követő dokumentáció tartalmazza

a) a gyermek anamnézisét,

b) a gyermek fejlődésének mutatóit (érzelmi-szociális, értelmi, beszéd-, mozgásfejlődés), valamint az

óvodapedagógiai programjában meghatározott tevékenységekkel kapcsolatos egyéb megfigyeléseket,

c) a gyermek fejlődését segítő megállapításokat, intézkedéseket, az elért eredményt,

d) amennyiben a gyermeket szakértői bizottság vizsgálta, a vizsgálat megállapításait, a fejlesztést

végző pedagógusfejlődést szolgáló intézkedésre tett javaslatait,

e) a szakértői bizottság felülvizsgálatának megállapításait,

f) a szülő tájékoztatásáról szóló feljegyzéseket.

94. § Az iskola által használt nyomtatvány

a) a beírási napló,

…

k) az osztálynapló,

l) a csoportnapló,

m) az egyéb foglalkozási napló,

…

v) az étkeztetési nyilvántartás,

…

x) a tanulói jogviszony igazoló lapja,

…

95. § (1) Az iskolába felvett tanulók iskolai nyilvántartására beírási naplót kell vezetni.

(2) A beírási naplót az adott iskola kezdő évfolyamán kell megnyitni és folytatólagosan kell vezetni.

(3) A beírási naplót az iskola vezetője által kijelölt - nem pedagógus-munkakörben foglalkoztatott -

alkalmazott vezeti.

(4) A tanulót akkor lehet a beírási naplóból törölni, ha a tanulói jogviszonya megszűnt. A törlést a

megfelelő záradék bejegyzésével kell végrehajtani.

(5) Ha az iskola beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő vagy sajátos nevelési igényű

tanuló nevelését, oktatását is ellátja, a beírási naplóban fel kell tüntetni a szakvéleményt kiállító

nevelési tanácsadói feladatot, a szakértői bizottsági feladatot ellátó intézmény, nevét, címét, a

szakvélemény számát és kiállításának keltét, az elvégzett felülvizsgálatok, valamint a következő

kötelező felülvizsgálat időpontját.

(6) Az iskola az (5) bekezdésben meghatározott adatok alapján minden év június 30-áig megküldi az

illetékes szakértői bizottsági feladatot ellátó intézmény részére azon tanulók nevét - a szakvéleményt

kiállító intézmény és a szakvélemény számával együtt -, akiknek a felülvizsgálata a következő tanévben

esedékes.

(7) A beírási naplóban szerepeltetni kell azokat a tanulókat is, akik tankötelezettségüket külföldön

teljesítik, továbbá azokat is, akik az iskolai kötelező tanórai foglalkozásokon való részvétel alól

felmentést kaptak. Ennek tényét a határozat számával szerepeltetni kell a beírási napló megjegyzés

rovatában.

16

Hatályon kívül helyezte: 22/2013. (III. 22.) EMMI rendelet 40. § l). Hatálytalan: 2013.03.23-tól 17

Beiktatta: 22/2013. (III. 22.) EMMI rendelet 18. §. Hatályos: 2013.03.23-tól.

26

(8) A beírási naplóban fel kell tüntetni az iskola nevét, OM azonosítóját és címét, a megnyitás és

lezárás időpontját, az igazgató aláírását, valamint papíralapú nyomtatvány esetén az iskola

körbélyegzőjének lenyomatát is.

(9) A beírási napló tartalmazza

a) a tanuló

aa) naplóbeli sorszámát,

ab) felvételének időpontját,

ac) nevét, oktatási azonosító számát, születési helyét és idejét, lakcímét, ennek hiányában tartózkodási

helyét,

ad) anyja születéskori nevét,

ae) állampolgárságát,

af) reggeli ügyeletre, napközire és étkezésre vonatkozó igényét az alapfokú művészeti iskola

kivételével,

ag) jogviszonya megszűnésének időpontját és okát, továbbá annak az intézménynek a nevét, ahová

felvették vagy átvették,

ah) évfolyamismétlésére vonatkozó adatokat,

ai) sajátos nevelési igényére vonatkozó adatait,

b) az egyéb megjegyzéseket.

101. § (1) A pedagógus a tanórai foglalkozásokról az órarendnek megfelelően osztálynaplót vezet.

(2) Az osztálynaplóban fel kell tüntetni az iskola nevét, OM azonosítóját és címét, a napló

megnyitásának és lezárásának időpontját, a kiállító osztályfőnök és az igazgató aláírását, papíralapú

nyomtatvány esetén az iskola körbélyegzőjének lenyomatát is. (hatályos: 2013.03.22-ig)

(2) Az osztálynaplóban fel kell tüntetni az iskola nevét, OM azonosítóját és címét, az osztály

megnevezését, a naplómegnyitásának és lezárásának időpontját, a kiállító osztályfőnök és az igazgató

aláírását, papíralapú nyomtatvány eseténaz iskola körbélyegzőjének lenyomatát is.

(hatályos: 2013.03.23-tól)18

(3) A naplót az iskolai nevelés-oktatás nyelvén kell vezetni.

(4) Az osztálynapló

a) haladási és mulasztási, valamint

b) értékelő

naplórészt tartalmaz.

(5) A haladási és mulasztási naplórész

a) a tanítási napok sorszámát és időpontját,

b) a megtartott tanítási óra tantárgyának nevét, az óra tanévi és napon belüli sorszámát,

c) a tanítási óra anyagát,

d) az órát megtartó pedagógus aláírását,

e) igazolt és igazolatlan órák szerinti csoportosításban a tanulók hiányzásának kimutatását,

f) a hiányzások heti, féléves és éves összesítését és az összesítést végző pedagógus aláírását

tartalmazza heti és napi bontásban.

(6) Az értékelő naplórész

a) a tanuló nevét, születési helyét és idejét, lakcímét, oktatási azonosító számát, társadalombiztosítási

azonosító jelét, anyja születéskori nevét és elérhetőségét, apja vagy törvényes képviselője nevét és

elérhetőségét,

b) a tanuló naplóbeli sorszámát, törzslapszámát,

c) a tanult tantárgyakat és azok értékelését havi bontásban, valamint a félévi és év végi szöveges

értékelését, osztályzatait,

d) a közösségi szolgálat teljesítésével kapcsolatos adatokat

tartalmazza.

102. § (1) Az osztálykerettől eltérő, csoportbontással kialakított tanórai foglalkozásokról és azok

résztvevőiről a pedagógus csoportnaplót vezet.

18

Módosította: 22/2013. (III. 22.) EMMI rendelet 39. § g).

27

(2) A csoportnaplóban fel kell tüntetni a kiállító iskola nevét, címét, OM azonosítóját, a napló

megnyitásának és lezárásának időpontját, a kiállító pedagógus és az igazgató aláírását, papíralapú

nyomtatvány esetén az iskola körbélyegzőjének lenyomatát is.

(3) A csoportnapló

a) a csoport megnevezését,

b) a csoportba tartozó tanulók osztályonkénti megoszlását,

c) a csoport tanulóinak névsorát,

d) a tanuló nevét, születési helyét és idejét, osztályát, valamint hiányzásait,

e) a tanuló értékelését,

f) a megtartott foglalkozások sorszámát, időpontját és a tananyagot,

g) a foglalkozást tartó pedagógus aláírását

tartalmazza.

103. § (1) Az egyéb foglalkozásokról, így különösen a fakultációs foglalkozásról, a szakkörről, a

sportkörről és a napköziről a pedagógus egyéb foglalkozási naplót vezet.

(2) Az egyéb foglalkozási naplóban fel kell tüntetni a kiállító iskola nevét, címét, OM azonosítóját, a

napló megnyitásának és lezárásának időpontját, a kiállító pedagógus és az igazgató aláírását,

papíralapú nyomtatvány esetén az iskola körbélyegzőjének lenyomatát is.

(3) Az egyéb foglalkozási napló

a) a csoport megnevezését, a foglalkozás helyét és idejét vagy időtartamát,

b) a csoportba tartozó tanulók névsorát,

c) a tanuló nevét, születési helyét és idejét, osztályát,

d) a tanuló anyjának születéskori nevét és elérhetőségét, apja vagy törvényes képviselője nevét és

elérhetőségét,

e) a megtartott foglalkozások sorszámát és időpontját, a foglalkozás témáját,

f) a foglalkozást tartó pedagógus aláírását

tartalmazza.

108.§ A kollégium által használt nyomtatvány

a) a kollégiumi csoportnapló,

b) a kollégiumi napló (ügyeleti napló),

c) a kollégiumi törzskönyv.

109. § (1) A kollégium által évenként kialakított csoportok foglalkozásairól a pedagógus kollégiumi

csoportnaplót vezet.

(2) A kollégiumi csoportnaplón fel kell tüntetni a kiállító intézmény nevét, címét, OM azonosítóját, a

megnyitás és lezárás időpontját, a pedagógus és az igazgató aláírását, papíralapú dokumentum esetén

az intézményi körbélyegző lenyomatát is.

(3) A kollégiumi csoportnapló

a) a csoport megnevezését, a foglalkozások helyét és idejét,

b) a foglalkozás megnevezését,

c) a foglalkozást tartó pedagógus nevét,

d) a csoportba tartozó tanulók évfolyamonkénti és osztályonkénti megoszlását,

e) a csoport tanulóinak névsorát,

f) a megtartott foglalkozások sorszámát, időpontját és a foglalkozás témáját,

g) a tanulók nevét és osztályát, valamint igazolt és igazolatlan hiányzásait,

h) a tanulók értékelését, a haladásukkal kapcsolatos bejegyzéseket

tartalmazza.

110. § (1) A kollégiumi napló a kollégiumban folytatott pedagógiai tevékenységek dokumentálására

szolgál. A kollégiumi napló szervezeti egységenként külön is vezethető.

(2) A kollégiumi naplón fel kell tüntetni a kiállító intézmény nevét, címét, OM azonosítóját, a

megnyitás és lezárás időpontját, az igazgató aláírását, papíralapú dokumentum esetén az intézmény

körbélyegzőjének lenyomatát.

(3) A kollégiumi napló

a) csoportonkénti bontásban a tanulók névsorát,

b) a tanuló nevét, születési helyét és idejét, iskolája nevét, évfolyamát, érkezésének és távozásának

időpontját, anyja születéskori nevét,

28

c) a pedagógusok nevét, beosztását, elérhetőségét, a vezetett csoport nevét,

d) a létszámnyilvántartást, ennek részeként

ea) a kitöltés napját,

eb) a délelőtti, délutáni és éjszakai nevelőtanár nevét,

ec) az ügyeletes tanuló nevét,

ed) a csoportok számát, aktuális létszámát, az igazoltan és igazolatlanul távollévők létszámát,

ee) a betegek nevét és tartózkodási helyét, a járóbetegek számát, a kórházban, a kollégiumban és az

egyéb helyen tartózkodó fekvőbetegek számát, az összes beteg létszámát,

ef) az ügyeletes nevelőtanár jelentését,

eg) az ügyeletes tanár és az igazgató aláírását

tartalmazza.

(4) A létszámnyilvántartást napokra lebontva kell vezetni.

111. § (1) A kollégiumi törzskönyv a kollégiumban elhelyezett tanulók nyilvántartására szolgál. A

törzskönyvet tanítási évekre lebontva kell vezetni.

(2) A kollégiumi törzskönyvben fel kell tüntetni a kiállító intézmény nevét, címét, OM azonosítóját, a

megnyitás és lezárás időpontját, az igazgató aláírását, papíralapú dokumentum esetén az intézményi

körbélyegző lenyomatát.

(3) A kollégiumi törzskönyv

a) a tanuló törzskönyvbeli sorszámát,

b) a tanuló nevét, állampolgárságát, oktatási azonosító számát, születési helyét és idejét,

társadalombiztosítási azonosító jelét, anyja születéskori nevét és elérhetőségét, apja vagy törvényes

képviselője nevét és elérhetőségét,

c) nem magyar állampolgár esetén a tartózkodás jogcímét, a jogszerű tartózkodást megalapozó okirat

számát,

d) a tanuló lakcímét, szülő elérhetőségét,

e) azon iskola nevét, amelyikkel a tanuló tanulói jogviszonyban áll, osztályát,

f) a tanuló kollégiumba történő be- és kiköltözésének időpontját,

g) a tanulók ügyeivel kapcsolatos döntéseket, határozatokat, záradékokat

tartalmazza

A tanügyi nyilvántartások vezetése

112. § (1) A pedagógus csak a nevelő-oktató munkával összefüggő feladatokhoz nélkülözhetetlen

ügyviteli tevékenységet köteles elvégezni.

(2) Az osztályfőnök vezeti az osztálynaplót, a törzslapot, kiállítja a bizonyítványt, és vezeti a

továbbtanulással összefüggő nyilvántartást.

…

113. § (1) A hibás bejegyzéseket a tanügyi nyilvántartásokban áthúzással kell érvényteleníteni, olyan

módon, hogy az olvasható maradjon, és a hibás bejegyzést helyesbíteni kell. A javítást aláírással,

keltezéssel és papíralapú nyomtatvány esetén az iskola körbélyegzőjének lenyomatával kell

hitelesíteni.

193. § (12) A nevelési-oktatási intézmény a 2012/2013. tanévben csoportnaplóként és egyéb

foglakozási naplóként a nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 11/1994. (VI. 8.) MKM

rendelet (a továbbiakban: MKM rendelet) alapján alkalmazott nyomtatványt is használhatja.

(13) A nevelési-oktatási intézmény a 2012/2013. tanévben megkezdett tanügyi nyomtatványokat az

adott osztály, csoport vonatkozásában kifutó rendszerben tovább alkalmazhatja.

29

III.5. A költségvetési támogatás megállapításának elvei

Közokt. tv.(hatályos: 2013.08.31-ig)19

1. sz. melléklet Második rész: A költségvetési hozzájárulás megállapításának elvei

A normatív hozzájárulás meghatározásakor figyelembe vehető gyermek-, tanulói létszám

megállapítása

1. A normatív hozzájárulás meghatározásakor

a) az óvodába felvett gyermeket egy gyermekként kell figyelembe venni;

…

f) a nem magyar állampolgár gyermeket, tanulót akkor lehet figyelembe venni, ha a magyar

gyermekkel, tanulókkal azonos feltételekkel vehet részt a közoktatásban;

…

h) az a)-g) pont szerint kell a gyermek, tanuló létszámát figyelembe venni akkor is, ha az e törvény 81.

§-a (1) bekezdésének d) pontja alapján fizetési kötelezettséget írnak elő, illetve a 116. § (1)

bekezdésének a) pontja alapján a heti hat órát meghaladó foglalkozásért a tanuló tandíjat fizet.

…

2. Abban az esetben, amikor a gyermekek, tanulók létszámát el kell osztani, a kerekítés szabályai

szerint megállapítottlétszámot lehet figyelembe venni.

3. A nevelési-oktatási intézménynek kell igazolnia, hogy a gyermeket, tanulót felvette, és részére az

előírt szolgáltatások igénybevételét biztosította.

4. Ha az önkormányzati feladatellátásban e törvény rendelkezései szerint a tanulónak térítési díjat kell

fizetnie, a normatív hozzájárulás megállapításánál és az arról történő elszámolásnál - fenntartótól

függetlenül - a tanuló akkor vehető figyelembe, ha az iskola, a kollégium előírta és beszedte azt. A

térítési díj nem lehet kevesebb, mint a 117. § (1) bekezdésében meghatározott alsó határ. Ha a tanuló

a térítésidíj-fizetési kötelezettség mellett igénybe vehető oktatást jogszabály rendelkezése alapján

ingyenesen veheti igénybe, ezt a tényt fel kell tüntetni a törzslapján, megjelölve a döntés alapjául

szolgáló jogszabályt. Ebben az esetben a normatív hozzájárulás megállapításakor a tanulót egy

tanulóként kell figyelembe venni.

A Közokt. tv. alábbi – 2012. szept. 1-jétől hatályát vesztett – rendelkezéseit a Köznev. tv. és a

229/2012. (VIII. 28.) Korm. rendelet következő rendelkezései váltották fel:

Közokt. tv.20. § Köznev. tv 7. §

Közokt. tv.78. § (6) Köznev. tv 60. § (7)

Közokt. tv.81.§ (1) d) 229/2012. (VIII. 28.) Korm. rendelet 37. § (1)

Közokt. tv. 116. §(1) a) 229/2012. (VIII. 28.) Korm. rendelet 36. § (1) a)

Közokt. tv. 117. §(1) 229/2012. (VIII. 28.) Korm. rendelet 35. § (1)

Köznev. tv.

88. § (1) A köznevelés rendszerének működéséhez szükséges fedezetet az állami költségvetés és a

fenntartó, a működtető hozzájárulása biztosítja, amelyet az ellátottak térítési díjai, a tanuló által

igénybe vett szolgáltatás díja, az e törvény szabályai szerint tandíj szedésére jogosult intézmény

esetében a tandíj és a köznevelési intézmény más saját bevétele egészíthet ki. A fenntartó, a működtető

biztosítja az általa engedélyezett többletszolgáltatások, többletlétszámok fedezetét.

(2) A köznevelés alapfeladatainak ellátását szolgáló költségvetési előirányzat összegét az éves

költségvetési törvényben kell meghatározni. A köznevelés egyéb feladatainak ellátásához a központi

költségvetés támogatást biztosíthat. A települési önkormányzat számára az általa fenntartott óvoda

rekonstrukciós és fejlesztési fedezéséhez az állam pályázati úton támogatást nyújthat.

…

(4)A költségvetési hozzájárulás összege fedezi a nevelési-oktatási intézmény és a pedagógiai

szakszolgálat ellátásához szükséges pedagógusok és a nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő

alkalmazottak illetményét, munkabérét és ezek járulékait. A pedagógiai szakszolgálat keretében

19

Hatályon kívül helyezte: 2011. évi CXC. törvény 95. § (8). Hatálytalan: 2013.09.01-jétől.

30

biztosított ellátás időkereteit külön jogszabály állapítja meg. Nem állami fenntartású szakképző iskola

esetében a költségvetési hozzájárulás igénybevételének feltétele, hogy a fenntartó szakképzési

megállapodást kössön a kormányhivatallal. (hatályos: 2013.09.01-jétől)

89. § (1) Azon a településen, ahol legalább nyolc óvodáskorú vagy nyolc alsó tagozatos korú gyermek

rendelkezik lakóhellyel és a demográfiai adatok alapján feltételezhető, hogy ez a létszám legalább

három évig fennmarad, továbbá ha a szülők ezt igénylik, óvoda esetében a települési önkormányzat,

alsó tagozat esetében a települési önkormányzat kezdeményezésére az állami intézményfenntartó

központ a hivatal tájékoztatása mellett gondoskodik a feladat helyben történő ellátásáról.

(hatályos: 2013.09.01-jétől)

(2) A nemzetiséghez tartozók részére az óvodai csoportot, iskolai osztályt akkor is meg kell szervezni,

fenn kell tartani, ha ugyanazon nemzetiséghez tartozó nyolc gyermek, tanuló szülője kéri.

(hatályos: 2013.09.01-jétől)

(4) Az éves költségvetési törvényben kell meghatározni annak a támogatásnak az összegét, amelyet a

fenntartó vagy a települési önkormányzat kap a gyermekek kedvezményes étkeztetésének

megszervezéséhez, figyelembe véve a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló

törvényben meghatározott normatív kedvezményeket.

(5) Az e törvény alapján a gyermek, tanuló részére biztosított óvodai nevelés, iskolai nevelés és

oktatás, kollégiumi ellátás, pedagógiai szakszolgálat, az ezekhez kapcsolódó bármilyen térítési díj, a

tandíj elengedése, mérséklése, bármilyen térítési díj, tandíj megfizetéséhez nyújtott támogatás, a

természetben nyújtott ellátás (tankönyv, segédkönyv, étkezés, utaztatás) a köznevelési intézmény

fenntartójától függetlenül, a személyi jövedelemadó megállapításánál adómentes szolgáltatásnak

minősül.

92. § (1) A nem magyar állampolgár kiskorú akkor válik óvodai ellátásra jogosulttá, továbbá akkor

tanköteles Magyarországon, ha

a) a menedékjogról szóló törvény rendelkezései szerint a magyar állampolgárokkal azonos jogok

illetik meg,

b) a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról

szóló törvény szerint a szabad mozgás és tartózkodás jogát Magyarországon gyakorolja,

c) a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény hatálya alá

tartozik és bevándorolt vagy letelepedett jogállású, vagy Magyarország területén való tartózkodásra

jogosító engedéllyel rendelkezik.

(2) A feltételek meglétét a tanuló nevelési-oktatási intézménybe történő felvételénél igazolni kell.

(3) A nem magyar állampolgár mindaddig, ameddig megfelel az (1) bekezdésben meghatározott

feltételeknek, az óvodai nevelést, és - ha a magyar jog szerinti tanköteles kort eléri - az iskolai nevelés-

oktatást, a kollégiumi nevelést, a pedagógiai szakszolgálatokat a tankötelezettség fennállása, továbbá

a tankötelezettség ideje alatt megkezdett és a tankötelezettség megszűnése után folytatott tanulmányok

alatt a magyar állampolgárokkal azonos feltételekkel veheti igénybe.

(4) Az (1) bekezdés a) pontjában felsoroltak az elismerés iránti kérelem benyújtásától kezdődően

gyakorolhatják a (3) bekezdésben meghatározott jogokat.

(5) A (3) bekezdésben szabályozott jog az (1) bekezdés b), c) pontjában meghatározottak alapján

akkor gyakorolható, ha a szülő három hónapot meghaladó tartózkodásra jogosító engedéllyel

rendelkezik és keresőtevékenységet folytat.

(6) Az a nem magyar állampolgár, aki az oktatásért felelős miniszter meghívólevelével rendelkezik, a

meghívólevélben meghatározott ellátást a magyar állampolgárokkal azonos feltételek szerint veheti

igénybe.

(7) Az a nem magyar állampolgár, aki nem tartozik az (1)-(6) bekezdésben foglaltak hatálya alá - ha

nemzetközi szerződés vagy jogszabály másképpen nem rendelkezik -, az óvodai, iskolai és kollégiumi

ellátásért, továbbá a pedagógiai szakszolgálat igénybevételéért díjat fizet. A díj nem haladhatja meg a

szakmai feladatra jutó folyó kiadások egy tanulóra jutó hányadát. A köznevelési intézmény vezetője a

díjat a fenntartó által meghatározott szabályok alapján csökkentheti vagy elengedheti.

31

III.6. Óvodai jogviszony keletkezése, megszűnése

a) Óvodai jogviszony keletkezése

Köznev. tv.

8. § (1) Az óvoda a gyermek hároméves korától a tankötelezettség kezdetéig nevelő intézmény. Az

óvoda felveheti azt a gyermeket is, aki a harmadik életévét a felvételétől számított fél éven

belülbetölti, feltéve, hogy minden, a településen, fővárosi kerületben, vagy ha a felvételi körzet több

településen található, az érintett településeken lakóhellyel, ennek hiányában tartózkodási hellyel

rendelkező hároméves és annál idősebb gyermek óvodai felvételi kérelme teljesíthető.

Közokt. tv.

24. § (3) A gyermek - ha e törvény másképp nem rendelkezik - abban az évben, amelyben az ötödik

életévét betölti, a nevelési év kezdő napjától napi négy órát köteles óvodai nevelésben részt venni.

Közokt. tv. (hatályos: 2012.12.31-ig)20

24. § (5) A gyermek utoljára abban az évben kezdhet óvodai nevelési évet, amelyben a hetedik

életévét betölti. Abban az évben, amelyben a gyermek a hetedik életévét betölti, akkor kezdhet újabb

nevelési évet az óvodában, ha augusztus 31. után született, és a nevelési tanácsadó vagy a szakértői

és rehabilitációs bizottság javasolja, hogy még egy nevelési évig maradjon az óvodában. A nevelési

tanácsadó vagy a szakértői és rehabilitációs bizottság ilyen javaslatot a szülő kérésére és az óvoda

nevelőtestületének egyetértésével tehet. A nevelőtestület egyetértését a nevelési tanácsadó, illetve a

szakértői és rehabilitációs bizottság a gyermek, tanuló vizsgálatának megkezdése előtt szerzi be. A

nevelési tanácsadó, illetve a szakértői és rehabilitációs bizottság - szakvéleményének megküldésével -

értesíti a lakóhely, ennek hiányában a tartózkodási hely szerint illetékes jegyzőt, ha javasolja, hogy a

gyermek további egy évig óvodai nevelésben vegyen részt.

Köznev. tv.

49. §(1) Az óvodai felvétel, átvétel jelentkezés alapján történik. Az óvodába a gyermek – e

törvényben foglalt kivétellel - harmadik életévének betöltése után vehető fel. A szülő gyermeke

óvodai felvételét, átvételét bármikor kérheti, a gyermekek felvétele folyamatos.

(2) A gyermeket elsősorban abba az óvodába kell felvenni, átvenni, amelynek körzetében lakik, vagy

ahol szülője dolgozik. A felvételről, átvételről az óvoda vezetője dönt. Ha a jelentkezők száma

meghaladja a felvehető gyermekek számát, az óvodavezető, amennyiben az óvoda fenntartója több

óvodát tart fenn, az óvoda fenntartója bizottságot szervez, amely javaslatot tesz a felvételre.

(3) A települési önkormányzat közzéteszi az óvoda felvételi körzetét, valamint az óvoda nyitva

tartásának rendjét. Az óvoda köteles felvenni, átvenni azt a gyermeket, aki köteles óvodába járni, ha

lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye a körzetében található (a továbbiakban: kötelező

felvételt biztosító óvoda).

(4) Az óvodába felvett gyermekek csoportba való beosztásáról a szülők és az óvodapedagógusok

véleményének kikérése mellett az óvodavezető dönt.


20. § (2) A szülő az óvodai nevelésben történő részvételre jogszabály alapján kötelezett gyermekét

köteles beíratni azönkormányzat által közzétett közleményben vagy hirdetményben meghatározott

időpontban. A napi négy órában óvodainevelésre kötelezett gyermek szülője, amennyiben gyermeke az

óvodakötelezettségét külföldön teljesíti, köteles arról abeiratkozás idejének utolsó határnapját követő

tizenöt napon belül írásban értesíteni a gyermek lakóhelye, annakhiányában tartózkodási helye szerint

illetékes jegyzőt.

(3) Az óvodai beiratkozáskor be kell mutatni a gyermek személyazonosítására alkalmas, a gyermek

nevére kiállítottszemélyi azonosítót és lakcímet igazoló hatósági igazolványt, továbbá a szülő személyi

azonosító és lakcímet igazolóhatósági igazolványát. (hatályos: 2013.03.22-ig)

20


32

(3) Az óvodai beiratkozáskor be kell mutatni a gyermek nevére kiállított személyi azonosítót és

lakcímet igazolóhatósági igazolványt, továbbá a szülő személyi azonosító és lakcímet igazoló hatósági

igazolványát. (hatályos: 2013.03.23-tól)21

(4) Az óvoda vezetője

a) az óvodai felvételi, átvételi kérelemnek helyt adó döntését írásban,

b) a kérelem elutasítására vonatkozó döntését határozati formában

közli a szülővel. Az óvodai nevelésben való részvételre kötelezett gyermek átvétele esetén az óvoda

vezetője a döntésrőlértesíti az előző óvoda vezetőjét. (hatályos: 2013.03.23-tól)22

21. § (1) A tankötelezettség megkezdésének feltétele a gyermek iskolába lépéshez szükséges

fejlettségének megléte, annak igazolása. A gyermek iskolába lépéshez szükséges fejlettségének

jellemzőit az Óvodai nevelés országos alapprogramjának kiadásáról szóló kormányrendelet határozza

meg.

(2) Az óvoda a tanköteles életkorba lépéskor a gyermek fejlettségével kapcsolatban

…

d) szakértői bizottsági vizsgálatot kezdeményez a gyermek iskolába lépéshez szükséges fejlettségének

megállapításacéljából annak eldöntésére, hogy az augusztus 31-ig a hetedik életévét betöltött gyermek

részesülhet-e további óvodainevelésben.

(3) A gyermeke iskolába lépéséhez szükséges fejlettségének megállapítása céljából a szülő is

kezdeményezhetszakértői bizottsági vizsgálatot.

b) Óvodai jogviszony megszűnése

Közokt. tv. (hatályos: 2014.08.31-éig)

74. § (1) Megszűnik az óvodai elhelyezés, ha

a) a gyermeket másik óvoda átvette, az átvétel napján;

b) a szülő írásban bejelenti, hogy gyermeke kimarad, a bejelentésben megjelölt napon;

c) az óvodai elhelyezést fizetési hátralék miatt az óvodavezető - a szülő eredménytelen felszólítása és

a gyermek szociális helyzetének vizsgálata után - megszüntette, a megszűnés tárgyában hozott döntés

jogerőre emelkedésének napján;

d) a gyermeket felvették az iskolába, a nevelési év utolsó napján;

e) a gyermeket nem vették fel az iskolába, annak a nevelési évnek az utolsó napján, amelyben a

nyolcadik életévét betölti.

(2) Megszűnik az óvodai elhelyezés akkor is, ha a gyermek a jogszabályban meghatározottnál

igazolatlanul többet van távol az óvodai foglalkozásokról.

(3) Az (1) bekezdés b)-c) pontjában és a (2) bekezdésben foglaltak nem alkalmazhatók, ha a gyermek

a gyámhatóság intézkedésére vették fel az óvodába, továbbá, ha a gyermek e törvény 24. §-ának (3)

bekezdése alapján vesz részt óvodai nevelésben. Az (1) bekezdés c) pontjában, valamint a (2)

bekezdésben foglaltak nem alkalmazhatók akkor sem, ha a gyermek hátrányos helyzetű.

Köznev. tv.

53. § (10) Megszűnik az óvodai elhelyezés, a tanulói jogviszony, a kollégiumi tagsági viszony, ha a

nevelési-oktatási intézmény jogutód nélkül megszűnik. (hatályos: 2012.09.01-jétől)

(11) Kérelemre megszűnik annak a nem magyar állampolgárságú gyermeknek, tanulónak a

magyarországi nevelési-oktatási intézménnyel létesített óvodai, tanulói, kollégiumi tagsági

jogviszonya, aki külföldre vagy saját országába távozik. (hatályos: 2013.05.10-től)23


20. § (2) A szülő az óvodai nevelésben történő részvételre jogszabály alapján kötelezett gyermekét

köteles beíratni az önkormányzat által közzétett közleményben vagy hirdetményben meghatározott

időpontban. A napi négy órában óvodai nevelésre kötelezett gyermek szülője, amennyiben

gyermeke az óvodakötelezettségét külföldön teljesíti, köteles arról a beiratkozás idejének utolsó

21

Módosítva: 22/2013. (III. 22.) EMMI rendelet 40. § b) alapján. 22

Megállapította: 22/2013. (III. 22.) EMMI rendelet 5. § (3) bekezdése alapján. 23

Beiktatta: 2013. évi LV. törvény 11. §. Hatályos: 2013.05.10-től.

33

határnapját követő tizenöt napon belül írásban értesíteni a gyermek lakóhelye, annak hiányában

tartózkodási helye szerint illetékes jegyzőt.

(8) Az óvodába felvett gyermeket az óvoda nyilvántartja. Ha a gyermek óvodát változtat, további

nyilvántartása az átadó óvoda értesítése alapján az átvevő óvoda feladata. Az óvoda törli az

óvodába felvettek nyilvántartásából azt a gyermeket, akinek óvodai jogviszonya a (2) bekezdés

szerint megszűnt. (megjegyzés: óvodakötelezettségét külföldön teljesíti)

50. § (1) Az óvodai elhelyezés a szülő kérelmére, másik óvodába történő átvétellel megszűnik.

(hatályos: 2013.03.22-ig)

(1) Megszűnik az óvodai elhelyezés - a közoktatási törvény 74. § (3) bekezdésében foglaltak

kivételével -, ha a gyermek az óvodából igazolatlanul tíznél több napot van távol, feltéve, hogy az

óvoda a szülőt legalább két alkalommal írásban figyelmeztette az igazolatlan mulasztás

következményeire. (hatályos: 2013.03.23-tól)24

(3) Ha az óvodai jogviszony megszűnik, a gyermek adatait a jogviszony megszűnésével egyidejűleg

az óvoda nyilvántartásából törölni kell.

III.7. Tankötelezettség, tanulói jogviszony keletkezése, megszűnése, szüneteltetése

a) Tankötelezettség

Magyarország Alaptörvénye (2011. április 25.) (továbbiakban: Alaptörvény)

XI. cikk

(1) Minden magyar állampolgárnak joga van a művelődéshez.

(2) Magyarország ezt a jogot a közművelődés kiterjesztésével és általánossá tételével, az ingyenes és

kötelező alapfokú, az ingyenes és mindenki számára hozzáférhető középfokú, valamint a képességei

alapján mindenki számára hozzáférhető felsőfokú oktatással, továbbá az oktatásban részesülők

törvényben meghatározottak szerinti anyagi támogatásával biztosítja.

XVI. cikk

(3) A szülők kötelesek kiskorú gyermekükről gondoskodni. E kötelezettség magában foglalja

gyermekük taníttatását.

Köznev. tv.

45. § (1) Magyarországon - az e törvényben meghatározottak szerint - minden gyermek köteles az

intézményes nevelés-oktatásban részt venni, tankötelezettségét teljesíteni.

(2) A gyermek abban az évben, amelynek augusztus 31. napjáig a hatodik életévét betölti,

legkésőbb az azt követő évben tankötelessé válik. Az a gyermek, akinek esetében azt a szakértői

bizottság javasolja, további egy nevelési évig az óvodában részesül ellátásban, és ezt követően válik

tankötelessé. A tankötelezettség teljesítése a tanév első tanítási napján kezdődik. Ha a gyermek az

iskolába lépéshez szükséges fejlettséget korábban eléri, a kormányhivatal a szülő kérelmére

szakértői bizottság véleménye alapján engedélyezheti, hogy a gyermek hatéves kor előtt

megkezdjetankötelezettségének teljesítését.

(3) A tankötelezettség a tanuló tizenhatodik életévének betöltéséig tart. A sajátos nevelési igényű

tanuló tankötelezettsége meghosszabbítható annak a tanítási évnek a végéig, amelyben a

huszonharmadik életévét betölti. A tankötelezettség meghosszabbításáról a szakértői bizottság

szakértői véleménye alapján az iskola igazgatója dönt.

(5) A tankötelezettség iskolába járással, vagy ha az a tanuló fejlődése, tanulmányainak eredményes

folytatása és befejezése szempontjából nem hátrányos, a szülő kérelmére magántanulóként

teljesíthető.

(7) A tankötelezettség általános iskolában, középfokú iskolában, Köznevelési Hídprogram keretében,

valamint fejlesztő nevelés-oktatásban teljesíthető.

97. § (1) Azok a tanulók, akik tanulmányaikat az iskolai nevelés-oktatás kilencedik évfolyamán a

2011/2012. tanévben vagy azt megelőzően kezdték meg, tankötelezettségük azon tanítási év végéig

tart, amelyben a tizennyolcadik életévüket betöltik vagy sikeres érettségi vizsgát vagy szakmai

24

Megállapította: 22/2013. (III. 22.) EMMI rendelet 8. § (1). Hatályos: 2013.03. 23-tól.

34

vizsgát tettek. Azon sajátos nevelési igényű tanulók tankötelezettsége, akik esetében a szakértői és

rehabilitációs bizottság e törvény hatálybalépése előtt a tankötelezettség huszadik életévükig történő

meghosszabbításáról döntött, annak a tanévnek a végéig tart, amelyben a huszadik életévüket

betöltik.

Közokt. tv. (hatályos: 2013.08.31-ig)25

52. § (1) Az iskolában a szorgalmi idő, tanítási év minden év szeptemberének első munkanapján

kezdődik és - az érettségi vizsga s a szakmai vizsga évét kivéve - minden év június hónap 15-én,

illetve, ha ez a nap nem munkanap, a június 15-ét megelőző munkanapon fejeződik be. A

szakközépiskola és a szakiskola szakképzési évfolyamain a tanítási év - a tanév rendjében

meghatározottak szerint - februárban is megkezdhető (keresztféléves oktatásszervezés). Az iskolában

a tanítást - ha e törvény másképp nem rendelkezik - a nappali oktatás munkarendje [121. § (1)

bekezdésének 26. alpontja] szerint, a nem kötelező tanórai foglalkozások, a tanórán kívüli

foglalkozások, az osztálybontások, egyéni foglalkozások és az iskolai alapszolgáltatások

biztosításával [121. § (1) bekezdésének 1. alpontja] kell megszervezni (a továbbiakban: nappali

rendszerű iskolai oktatás). Nappali rendszerű iskolai oktatásban a tanuló abban az évben kezdhet

utoljára tanévet, amelyben betölti

a) nyolc évfolyamos általános iskola esetén a tizenhatodik,

c) középiskola és szakiskola esetén a huszonkettedik

életévét. A c) pontban meghatározott határidő egy évvel meghosszabbítható abban az esetben, ha a

tanuló az általános iskola első évfolyamán a tanulmányait a hetedik vagy a nyolcadik életévében

kezdte meg, továbbá, ha olyan szakképzésben vesz részt, amelyben a szakképzési évfolyamok száma

meghaladja a kettőt. A sajátos nevelési igényű tanuló esetén, valamint a súlyos beilleszkedési,

tanulási, magatartási nehézséggel küzdő tanuló esetén, továbbá, ha a tanulmányi követelményeket

azért nem tudták teljesíteni, mert a tanuló tartós gyógykezelés alatt állt, az a)-c) pontban

meghatározott életkorhoz három évet hozzá kell számítani.

b) A tanulói jogviszony keletkezése

Köznev. tv.

50. § (1) A tanuló - beleértve a magántanulót is - az iskolával tanulói jogviszonyban áll. A tanulói

jogviszony felvétel vagy átvétel útján keletkezik. A felvétel és az átvétel jelentkezés alapján történik.

A felvételről vagy átvételről az iskola igazgatója dönt. A tanulói jogviszony a beíratás napján jön

létre. A tanuló a tanulói jogviszonyon alapuló jogait az előbbi időponttól kezdve gyakorolhatja.

Jogszabály, továbbá az iskola házirendje egyes jogok gyakorlását az első tanév megkezdéséhez

kötheti.


23. § (6) A tanuló átvételére - a (7) bekezdésben meghatározott kivétellel - a tanítási év során

bármikor lehetőség van. Az átvételi kérelemhez a 22. § (4) bekezdésében felsorolt iratokat kell

mellékelni.

(7) Ha az általános iskolai tanuló úgy kíván iskolát váltani, hogy az az iskolatípus változtatásával is

jár, az átvételre a felvételre megállapított eljárás szerint kerülhet sor.

(8) Az iskolába felvett gyermeket, tanulót - beleértve a magántanulót is - az iskola tartja nyilván. Az

iskola a vele tanulói jogviszonyban álló és a 49. § (1)-(3) bekezdés szerint benyújtott kérelem

alapján vendégtanulói jogviszony létesítésére engedélyt kapott tanulókról külön nyilvántartást vezet.

Ha a tanköteles tanuló iskolát változtat, további nyilvántartása az átadó iskola értesítése alapján az

átvevő iskola feladata. Az iskola nyilvántartásában marad az a tanköteles tanuló, aki iskolai

tanulmányait külföldön folytatja. …

28. § (4) A speciális szakiskolába a felvétel kizárólag a sajátos nevelési igényt megállapító szakértői

bizottsági szakvélemény alapján történhet.

25


35

Vendégtanulói jogviszony létesítése

Köznev. tv.

46. § (6) A tanuló joga különösen, hogy

i) jogszabályban meghatározottak szerint vendégtanulói jogviszonyt létesítsen,


49. § (1) A tanuló, kiskorú tanuló esetén a szülő írásbeli kérelmére az intézmény vezetője

engedélyezheti, hogy a tanuló az iskolában oktatottaktól eltérő irányú ismeretek megszerzése

céljából másik iskolában elméleti tanítási órán, gyakorlati foglalkozáson vegyen részt.

(2) Ha a tanuló tartós gyógykezelése az iskolába járást nem teszi lehetővé, a tanuló, kiskorú tanuló

esetén a szülő kérelmére az intézmény vezetője engedélyezheti, hogy - tanulói jogviszonyának

fenntartása mellett - tanulmányait a fekvőbeteg-ellátás keretében gyógykezelését biztosító

egészségügyi intézményben vagy rehabilitációs intézményben biztosított nevelés-oktatás keretében

folytassa.

(3) Az alapfokú művészeti iskola tanulója az előírt követelményt - az iskolák közötti megállapodás

alapján - a másik alapfokú művészeti iskolában is elsajátíthatja.

(4) Ahol e jogszabály vendégtanulót említ, azon az (1)-(3) bekezdések egyikében meghatározott

tanulmányokat folytató tanulót kell érteni.

c) A tanulói jogviszony megszűnése

Köznev. tv.

53. § (2) Megszűnik a tanulói jogviszony

a) ha a tanulót másik iskola átvette, az átvétel napján,

b) az általános iskola utolsó évfolyamának elvégzéséről szóló bizonyítvány kiállításának napján,

c) gimnáziumi tanulmányok esetén az utolsó évfolyam elvégzését követő első érettségi vizsgaidőszak

utolsó napján,

d) szakközépiskolai tanulmányok esetén az utolsó középiskolai évfolyam elvégzését követő első

érettségi vizsgaidőszak utolsó napján, ha a tanuló a szakképzésben nem kíván továbbtanulni, vagy a

továbbtanuláshoz szükséges feltételek hiányában nem tanulhat tovább,

e) szakképző iskolában folyó szakképzésben

ea) ha a tanuló jelentkezik szakmai vizsgára, az utolsó évfolyam elvégzését követő első szakmai

vizsgaidőszak utolsó napján,

eb) ha a tanuló nem jelentkezik szakmai vizsgára, az utolsó évfolyam elvégzését igazoló bizonyítvány

kiállítása napján,

ec) ha a tanuló tanulmányainak folytatására egészségileg alkalmatlanná vált és az iskolában nem

folyik másik megfelelő szakképzés, vagy a tanuló nem kíván továbbtanulni, vagy a továbbtanuláshoz

szükséges feltételek hiányában nem tanulhat tovább,

…

g) a tankötelezettség megszűnése után - ha a szülő a tanuló egyetértésével, nagykorú tanuló esetén a

tanuló írásban bejelenti, hogy kimarad -, a bejelentés tudomásulvételének napján,

h) ha a tanuló tanulói jogviszonyát - a tanköteles tanuló kivételével - fizetési hátralék miatt az

igazgató a szülő, nagykorú tanuló esetén a tanuló eredménytelen felszólítása és a tanuló szociális

helyzetének vizsgálata után megszünteti, a megszüntetés tárgyában hozott döntés jogerőre

emelkedésének napján.

(3) A (2) bekezdés h) pontjában foglalt rendelkezés nem alkalmazható, ha a tanuló hátrányos

helyzetű.

(4) Megszűnik a tanuló tanulói jogviszonya - a tanköteles tanuló kivételével - ha az iskola kötelező

foglalkozásairól a jogszabályban meghatározott időnél igazolatlanul többet mulasztott.

(5) Megszűnik a tanulói jogviszony a kizárás az iskolából fegyelmi határozat jogerőre

emelkedésének napján.

(6) Az iskola a tanítási év utolsó napján egyoldalú nyilatkozattal is megszüntetheti annak a

tanulónak a tanulói jogviszonyát, aki nem tanköteles, ha ugyanannak az évfolyamnak a tanulmányi

követelményeit második alkalommal nem teljesítette. Az iskolai tanítási év utolsó napján

megszüntethető egyoldalú nyilatkozattal annak a tanulónak a tanulói jogviszonya is, aki a nappali

36

rendszerű iskolai oktatásban nem vehet részt, feltéve, hogy az iskolában nincs felnőttoktatás, vagy a

tanuló abban nem kíván részt venni.

(7) Ha a többcélú intézmény több iskolatípus feladatait is ellátja, a tankötelezettség ideje alatt a

tanulói jogviszony nem szüntethető meg, amíg a tanulmányok folytatására bármelyik iskolai

feladatot ellátó intézményegységben lehetőség van.

(10) Megszűnik az óvodai elhelyezés, a tanulói jogviszony, a kollégiumi tagsági viszony, ha a

nevelési-oktatási intézmény jogutód nélkül megszűnik.





50. § (4) A tanköteles tanuló kivételével megszűnik a tanulói jogviszonya annak, aki egy tanítási

éven belül igazolatlanul harminc tanítási óránál - alapfokú művészeti iskolában tíz tanítási óránál -

többet mulaszt, feltéve hogy az iskola a tanulót, kiskorú tanuló esetén a szülőt legalább két

alkalommal, írásban figyelmeztette az igazolatlan mulasztás következményeire. A gyakorlati képzés

esetén az igazolatlan mulasztás jogkövetkezményeire a szakképzésről szóló törvény vonatkozó

rendelkezéseit kell alkalmazni. A tanulói jogviszony megszűnéséről az iskola írásban értesíti a

tanulót, kiskorú tanuló esetén a szülőt, továbbá minden esetben a tanuló állandó lakóhelye, ennek

hiányában tartózkodási helye szerint illetékes regionális egészségbiztosítási pénztárat. (hatályos:

2013.03.22-ig)

(4) A tanköteles tanuló kivételével megszűnik a tanulói jogviszonya annak, aki egy tanítási éven belül

igazolatlanulharminc tanítási óránál - alapfokú művészeti iskolában tíz tanítási óránál - többet

mulaszt, feltéve, hogy az iskola atanulót, kiskorú tanuló esetén a szülőt legalább két alkalommal

írásban figyelmeztette az igazolatlan mulasztáskövetkezményeire. A gyakorlati képzés esetén az

igazolatlan mulasztás jogkövetkezményeire a szakképzésről szólótörvény vonatkozó rendelkezéseit is

alkalmazni kell. A tanulói jogviszony megszűnéséről az iskola írásban értesíti atanulót, kiskorú

tanuló esetén a szülőt.(hatályos: 2013.03.23-tól)27

(5) Ha a tanulói jogviszony megszűnik, a tanuló adatait a jogviszony megszűnésével egyidejűleg az

iskola nyilvántartásából törölni kell.

(6) Megszűnik a vendégtanulói jogviszony, ha azt a tanulóval vendégtanulói jogviszonyt létesítő

iskola igazgatója a tanuló, kiskorú tanuló esetén a tanuló szülője kérelmére megszünteti. Az iskola

igazgatója megszüntetheti a vendégtanulói jogviszonyt akkor is, ha a tanuló a foglalkozásokról

igazolatlanul legalább tíz alkalommal távol maradt, vagy a tanuló a vendégtanulói jogviszonyból

eredő kötelezettségeit nem teljesítette. A vendégtanulói jogviszonyt létesítő intézmény vezetője a

jogerőre emelkedett döntésről értesíti a tanulót, kiskorú tanuló esetén a szülőt és a tanulóval tanulói

jogviszonyban álló iskola igazgatóját.

d) A tanulói jogviszony szüneteltetése

Köznev. tv.

56. § (3) Szünetel a tanulói jogviszonya annak, akinek engedélyezték, hogy tanulmányait

megszakítsa, vagy akit fegyelmi határozattal a tanév folytatásától eltiltottak.

91. § (3) A külföldi tanulmányok alatt a tanuló magyarországi tanulói jogviszonya szünetel.

III.8. Kollégiumi tagsági jogviszony keletkezése, megszűnése

a) A kollégiumi tagsági viszony keletkezése

Köznev. tv.

46. § (6) A tanuló joga különösen, hogy

a) kollégiumi ellátásban részesüljön,

26

Beiktatta: 2013. évi LV. törvény 11. §. Hatályos: 2013.05.10-től. 27

Megállapította: 22/2013. (III. 22.) EMMI rendelet 8. § (2). Hatályos: 2013.03.23-tól.

37

52. § (1) A tanuló az iskola útján vagy közvetlenül kérheti kollégiumi felvételét, valamint externátusi

elhelyezését.

(2) Az önálló kollégiumba való felvételről a kollégium igazgatója, a nem önálló kollégiumba való

felvételről pedig a kollégiumvezető egyetértésével az iskola igazgatója dönt. A kollégiumba felvett

tanulók foglalkozásra történő beosztásáról a kollégium igazgatója vagy a kollégiumvezető dönt, a

kollégiumi nevelőtestület véleményének kikérésével.

(3) A gyámhatóság kezdeményezésére a tanulót fel kell venni a kollégiumba. Fel kell venni a

kollégiumba azt a nappali rendszerű iskolai oktatásban részt vevő tanulót, akinek gyermekotthoni

elhelyezése nagykorúság miatt szűnt meg.

(4) A kollégiumi felvétel, externátusi elhelyezés a (3) bekezdésben meghatározott esetben a tanulói

jogviszony fennállásáig, egyébként egy tanévre szól.

b) A kollégiumi tagsági viszony megszűnése

Köznev. tv.

53. § (8) A tanuló kollégiumi tagsága megszűnik

a) az 52. § (4) bekezdésben meghatározott esetben a tanulói jogviszony megszűnésével, egyébként a

tanév végén,

b) a kollégiumból kizáró fegyelmi határozat jogerőre emelkedésével,

c) ha a tanuló kollégiumi tagságát fizetési hátralék miatt az igazgató - a szülő, nagykorú tanuló

esetében a tanuló eredménytelen felszólítása és a tanuló szociális helyzetének vizsgálata után -

megszünteti, a megszűnés tárgyában hozott döntés jogerőre emelkedésének napján,

d) ha a tanuló, kiskorú tanuló esetén a szülő a tanuló kollégiumi tagságáról írásban lemond, a

nyilatkozatban megjelölt napon,

e) ha a tanulót másik kollégium átvette, az átvétel napján.

(9) A (8) bekezdés b)-c) pontjában foglaltakat nem lehet alkalmazni abban az esetben, ha a

kollégiumi tagsági viszony fennállása nélkül a tanuló nem tudja teljesíteni tankötelezettségét. Abban

az esetben, ha a tanuló felvételére a gyámhatóság intézkedése alapján került sor, a (8) bekezdés c)

pontjában meghatározottak nem, a d) pontjában meghatározottak pedig a gyámhatóság

egyetértésével alkalmazhatók. A c) pontban foglaltak a hátrányos helyzetű tanulók tekintetében nem

alkalmazhatók.

(10) Megszűnik az óvodai elhelyezés, a tanulói jogviszony, a kollégiumi tagsági viszony, ha a

nevelési-oktatási intézmény jogutód nélkül megszűnik.





50.§ (7) Tanév közben szűnik meg a kollégiumi tagsági jogviszonya annak a tanulónak, akinek a

tanulói jogviszonya – az áthelyezést kivéve - tanév közben szűnt meg, a megszüntetés tárgyában

hozott döntés jogerőre emelkedésével.

(8) A kollégiumi tagsági jogviszony megszűnéséről a kollégium vezetője írásban értesíti a tanulót -

kiskorú tanulóesetén a tanuló szülőjét - és az iskola igazgatóját.

(9) Ha a kollégiumi tagsági jogviszony megszűnik, a tanuló adatait a jogviszony megszűnésével

egyidejűleg a kollégium tanulói nyilvántartásából törölni kell.

III.9. A nem magyar állampolgár gyermekre, tanulóra vonatkozó szabályok

6. melléklet a 25/2007. (V. 31.) IRM rendelethez

Tartózkodási jogot igazoló okmányok

1. Regisztrációs igazolás Az okmány megnevezése: regisztrációs igazolás

Az okmány formátuma: kártya

28

Beiktatta: 2013. évi LV. törvény 11. §. Hatályos: 2013.05.10-től.

38

Az okmány adattartalma a következő:

1. az okmányazonosító (elnevezése, száma);

2. név - családi és utónév (nevek) -;

3. születési helye (település, ország);

4. születési ideje;

5. a bejelentkező személy címe;

6. a bejelentkező aláírása;

7. a bejelentkezés időpontja;

8. a kiállító hatóság bélyegzője;

9. a kiállítás helye;

10. hátoldalon kiegészítő információ: csak érvényes személyi igazolvánnyal vagy úti okmánnyal

együtt érvényes.

2. Tartózkodási kártya

a) EGT-állampolgár harmadik ország állampolgárságával rendelkező családtagja részére Az okmány megnevezése: tartózkodási kártya

Az okmány formátuma: ID-2 kártya


1. okmányazonosító (elnevezése, száma);




5. állampolgárság;

6. neme;

7. arcfénykép;

8. érvényességi idő;


10. a kiállítás helye, ideje;

11. gépi olvasásra alkalmas adatsor;

12. megjegyzés [„EGT-állampolgár családtagja”];

13. egyéb megjegyzés [az EGT-állampolgár tartózkodási jogcíme].

b) magyar állampolgár harmadik ország állampolgárságával rendelkező családtagja

részére29

Magyar állampolgár harmadik ország állampolgárságával rendelkező családtagja részére a

tartózkodási kártya aharmadik országok állampolgárai tartózkodási engedélye egységes

formátumának megállapításáról szóló, 2002. június13-i 1030/2002/EK tanácsi rendeletben, valamint

a harmadik országok állampolgárai tartózkodási engedélye egységesformátumának megállapításáról

szóló 1030/2002/EK rendelet módosításáról szóló, 2008. április 18-i 380/2008/EK

tanácsi rendeletben meghatározott formátumú és adattartalmú okmányként kerül kiállításra.

Az okmány megnevezése: tartózkodási engedély / residence permit

Az okmány formátuma: ID-1-es kártya, mely tároló elemet tartalmaz




3. arcfénykép;


5. kiállítás helye, ideje;

6. a kártya típusa;

7. megjegyzések [„tartózkodási kártya magyar állampolgár családtagja részére”/ „residence card

issued to familymembers of Hungarian citizens”];

8. a kiállító hatóság aláírása, bélyegzője;

29

Megállapította: 12/2010. (XII. 23.) BM rendelet 13. § (1), 1. melléklet. Hatályos: 2011.05.20-tól.

39

9.Magyarország címere;30

10. géppel olvasható terület.

3. Állandó tartózkodási kártya Az okmány megnevezése: állandó tartózkodási kártya

Az okmány formátuma: ID-2 kártya






5. a kérelmező aláírása;

6. arcfénykép;


8. a kiállítás helye, ideje;


10. hátoldalon kiegészítő információ: csak érvényes személyi igazolvánnyal vagy úti okmánnyal

(harmadik ország állampolgárságával rendelkező családtag esetén úti okmánnyal) együtt érvényes.

A regisztrációs igazolás – egyéb tájékoztatók (vonatkozó jogszabályok és nyomtatványok) – mellett

megtalálható a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal (BÁH) honlapján (www.bmbah.hu).

Köznev. tv.

92. § (1) A nem magyar állampolgár kiskorú akkor válik óvodai ellátásra jogosulttá, továbbá akkor

tanköteles Magyarországon, ha

a) a menedékjogról szóló törvény rendelkezései szerint a magyar állampolgárokkal azonos jogok

illetik meg,

b) a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról

szóló törvény szerint a szabad mozgás és tartózkodás jogát Magyarországon gyakorolja,

c) a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény hatálya alá

tartozik és bevándorolt vagy letelepedett jogállású, vagy Magyarország területén való tartózkodásra

jogosító engedéllyel rendelkezik.

(2) A feltételek meglétét a tanuló nevelési-oktatási intézménybe történő felvételénél igazolni kell.

(3) A nem magyar állampolgár mindaddig, ameddig megfelel az (1) bekezdésben meghatározott

feltételeknek, az óvodai nevelést, és - ha a magyar jog szerinti tanköteles kort eléri - az iskolai

nevelés-oktatást, a kollégiumi nevelést, a pedagógiai szakszolgálatokat a tankötelezettség fennállása,

továbbá a tankötelezettség ideje alatt megkezdett és a tankötelezettség megszűnése után folytatott

tanulmányok alatt a magyar állampolgárokkal azonos feltételekkel veheti igénybe.

(4) Az (1) bekezdés a) pontjában felsoroltak az elismerés iránti kérelem benyújtásától kezdődően

gyakorolhatják a (3) bekezdésben meghatározott jogokat.

(5) A (3) bekezdésben szabályozott jog az (1) bekezdés b), c) pontjában meghatározottak alapján

akkor gyakorolható, ha a szülő három hónapot meghaladó tartózkodásra jogosító engedéllyel

rendelkezik és kereső tevékenységet folytat.

(6) Az a nem magyar állampolgár, aki az oktatásért felelős miniszter meghívólevelével rendelkezik, a

meghívólevélben meghatározott ellátást a magyar állampolgárokkal azonos feltételek szerint veheti

igénybe.

(7) Az a nem magyar állampolgár, aki nem tartozik az (1)-(6) bekezdésben foglaltak hatálya alá - ha

nemzetközi szerződés vagy jogszabály másképpen nem rendelkezik -, az óvodai, iskolai és kollégiumi

ellátásért, továbbá a pedagógiai szakszolgálat igénybevételéért díjat fizet. A díj nem haladhatja meg

a szakmai feladatra jutó folyó kiadások egy tanulóra jutó hányadát. A köznevelési intézmény vezetője

a díjat a fenntartó által meghatározott szabályok alapján csökkentheti vagy elengedheti.

(8) Az (1) bekezdésben meghatározott személyek óvodai neveléséhez, iskolai nevelés-oktatásához az

oktatásért felelős miniszter nevelési-oktatási programokat ad ki.

30

Módosította: 68/2011. (XII. 30.) BM rendelet 24. § b).

http://www.bmbah.hu/

40

(9) A külföldön megkezdett és befejezetlen tanulmányok a magyar köznevelés iskolarendszerében

folytathatók. A tanulmányok beszámításáról, továbbá a tanuló felvételéről az iskola igazgatója dönt.

(10) Ha a beszámítás kérdésében az iskola igazgatója nem tud dönteni, beszerzi az oktatásért felelős

miniszter, szakképzés esetén a szakképesítésért felelős miniszter véleményét.


185. § (1) Ha Magyarország területén élő, tartózkodási engedéllyel nem rendelkező kiskorú nem

magyar állampolgár kéri a felvételét nevelési-oktatási intézménybe, a felvételkor igazolnia kell, hogy

a szülői felügyelettel kapcsolatos feladatokat ki látja el, továbbá hogy az iskolai tanulmányokhoz

szükséges feltételekről ki gondoskodik.

III.10. A térítési díjra, tandíjra vonatkozó szabályok

a) A térítési díj szabályzatról

Köznev. tv.

83. § (2) A fenntartó

c) meghatározza a köznevelési intézmény költségvetését, továbbá a kérhető térítési díj és tandíj

megállapításának szabályait, a szociális alapon adható kedvezmények feltételeit,

88. § (1)A köznevelés rendszerének működéséhez szükséges fedezetet az állami költségvetés és a

fenntartó, aműködtető hozzájárulása biztosítja, amelyet az ellátottak térítési díjai, a tanuló által

igénybe vett szolgáltatás díja, aze törvény szabályai szerint tandíj szedésére jogosult intézmény

esetében a tandíj és a köznevelési intézmény más sajátbevétele egészíthet ki. A fenntartó, a működtető

biztosítja az általa engedélyezett többletszolgáltatások,többletlétszámok fedezetét.31

229/2012. (VIII. 28.) Korm.rendelet(hatályos: 2012.09.01-jétől)

36. § (4) A fenntartó határozhatja meg azokat a szabályokat, amelyek alapján a nevelési-oktatási

intézmény vezetője dönt az e rendeletben meghatározottakon kívüli további térítésmentes ellátásról, a

térítési díj és a tandíj összegéről, a tanulmányi eredmények alapján járó és a szociális helyzet alapján

adható kedvezményekről és a befizetés módjáról.

b) Az ingyenesen igénybe vehető szolgáltatások

Köznev. tv.

2. § (1) Az Alaptörvényben foglalt ingyenes és kötelező alapfokú, ingyenes és mindenki számára

hozzáférhető középfokú nevelés-oktatáshoz való jog biztosítása az érettségi megszerzéséig, illetve az

első szakképzettség megszerzését biztosító első szakmai vizsga befejezéséig a magyar állam

közszolgálati feladata.32

(2)Az állami, települési önkormányzati fenntartású intézményekben, továbbá az állami

feladatellátásban részt vevő más fenntartású intézményben az óvodai nevelés, az óvodai nevelést és az

iskolai nevelés-oktatást kiegészítő pedagógiai szakszolgálatok igénybevétele, valamint a kollégiumi

ellátás az ingyenes oktatásban részt vevő, e törvényben meghatározott feltételeknek megfelelő

gyermekek, tanulók számára térítésmentes.33

46. § (4) A gyermek, tanuló joga, hogy a nevelési-oktatási intézményben, családja anyagi helyzetétől

függően, külön jogszabályban meghatározott esetekben kérelmére térítésmentes vagy kedvezményes

étkezésben, tanszerellátásban részesüljön, továbbá, hogy részben vagy egészben mentesüljön az e

31

A 2012. évi CXXIV. törvény 38. § 7. szerint módosított szöveggel lép hatályba. 32

A 2012. évi CXXIV. törvény 38. § 1. szerint módosított szöveggel lép hatályba. Módosította: 2012. évi

CLXXXVIII. törvény 25. § (1) a). A Köznev tv. 2. § (1) bekezdésében „érettségi megszerzéséig, valamint az

első szakképesítésre történő felkészítés” szövegrész helyett „az érettségi megszerzéséig, illetve az első

szakképzettség megszerzését biztosító első szakmai vizsga befejezéséig” szöveggel lép hatályba. 33

Módosította: 2013. évi CXXXIII. törvény 139. § a). 2013.08.01-től a 2. § (2) bekezdésében a „nemzetiségi

önkormányzati, egyházi és magánintézményekben” szövegrész helyébe a „más fenntartású intézményben”

szöveg lép.

41

törvényben meghatározott, a gyermekeket, tanulókat terhelő költségek megfizetése alól, vagy engedélyt

kapjon a fizetési kötelezettség teljesítésének halasztására vagy a részletekben való fizetésre.

(5) Az elsőtől a nyolcadik évfolyamig, továbbá a nemzetiségi nevelés-oktatásban és a gyógypedagógiai

nevelés-oktatásban az állam biztosítja, hogy a tanuló számára a tankönyvek térítésmentesen álljanak

rendelkezésre.

89. § (3) Az éves költségvetési törvényben kell meghatározni annak a támogatásnak az összegét,

amelyet aziskolafenntartó kap a piaci áron forgalomba kerülő tanulói tankönyvek megvásárlásának

támogatásához. A támogatásmódjáról a nevelőtestület a tankönyvpiac rendjéről szóló törvényben

meghatározottak szerint dönt. Az iskolának atankönyvpiac rendjéről szóló törvényben

meghatározottak szerint gondoskodnia kell a térítésmentes tankönyvellátásról.

229/2012. (VIII. 28.) Korm.rendelet

33. § (1) Az állami szerv, az állami intézményfenntartó központ, az állami felsőoktatási intézmény, a

települési önkormányzat, a nemzetiségi önkormányzat (a települési és a nemzetiség önkormányzat a

továbbiakban együtt: önkormányzat) és az önkormányzati társulás által fenntartott köznevelési

intézményben térítésmentesen biztosított köznevelési közfeladat:

a) óvodában

aa) az óvodai foglalkozás és a heti kötelező időkeret terhére a beilleszkedési, tanulási és magatartási

nehézséggel küzdő, a tartósan beteg és a sajátos nevelési igényű gyermek számára megszervezett

felzárkóztató foglalkozás,

ab) a gyermekek - rendeletben meghatározott - egészségfejlesztése, a kötelező rendszeres egészségügyi

felügyelet,

b) általános iskolában és középfokú iskolában

ba) a tanórai foglalkozás, a heti kötelező időkeret terhére a beilleszkedési, tanulási, magatartási

nehézséggel küzdő, a tartósan beteg és a sajátos nevelési igényű gyermek számára megszervezett

felzárkóztató foglalkozás,

bb) az első szakképesítésre való felkészülés, ennek keretében a gyakorlati képzéshez biztosított

munkaruha, egyéni védőfelszerelés és tisztálkodási eszköz, a szintvizsga, a különbözeti vizsga, a

javítóvizsga, a szakmai alkalmassági vizsga, a pályaalkalmassági vizsgálat, valamint az első szakmai

vizsga a tanulói jogviszony ideje alatt, a tanulói jogviszony fennállása alatt megkezdett vizsga esetén a

pótló szakmai vizsga és első alkalommal a javító szakmai vizsga,

bc) a tanköteles korú tanulót kivéve, ugyanazon évfolyam második és további alkalommal történő

megismétlése abban az esetben, ha arra nem azért van szükség, mert a tanuló a tanulmányi

követelményeket nem teljesítette,

bd) az osztályok heti időkerete terhére megszervezett kötelező és a nem kötelező egyéb foglalkozás,

be) a tanulmányi és szakmai verseny, szakkör, érdeklődési kör, diáknap, az énekkari foglalkozás, más

művészeti tevékenység, az iskolai sportkör, a házibajnokság, az iskolák közötti verseny, bajnokságok,

bf) az iskola nyitva tartása és a jogszerű benntartózkodás ideje alatti, valamint az étkezés ideje alatti

felügyelet,

bg) az érettségi vizsga a tanulói jogviszony ideje alatt az érettségi bizonyítvány megszerzéséig és az

adott vizsgatárgyból az érettségi bizonyítvány megszerzése előtti, tanulói jogviszonyban tett sikertelen

érettségi vizsga első javító- és a pótló vizsgája,

bh) a tanulmányok alatti vizsga, kivéve a független vizsgát,

bi) a tanulók - rendeletben meghatározott - egészségfejlesztése, a kötelező rendszeres egészségügyi

felügyelet,

bj) a közismereti képzés elsajátítására irányuló vagy a tartós gyógykezelés miatt létesített

vendégtanulói jogviszony,

bk)a pedagógiai program végrehajtásához kapcsolódó, a minden tanuló számára előírt tananyag

megismerését,feldolgozását, a mindennapi testedzést szolgáló, intézményen kívüli kulturális,

művészeti, sport- vagy más foglalkozás,kirándulás, erdei iskola,34

c) (hatályos: 2013.03.08-ig) kollégiumban

ca) a kollégiumi és az externátusi foglalkozás, a kollégiumi lakhatási feltétel biztosítása,

34

Beiktatta: 73/2013. (III. 8.) Korm. rendelet 24. § (1). Hatályos: 2013.03.09-től.

42

cb) a folyamatos pedagógiai felügyelet, a gyermekek, tanulók - rendeletben meghatározott -

egészségfejlesztése, a kötelező rendszeres egészségügyi felügyelet,

c) (hatályos: 2013.03.09-től)35

kollégiumban - a (3) bekezdés szerinti kollégiumi tagsági jogviszony

keretében -,

d) a nevelési-oktatási intézmény létesítményeinek, eszközeinek használata a térítésmentes szolgáltatás

igénybevételekor,

e) sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló esetén az állapotának megfelelő köznevelési intézményi

ellátás.

(2) Az Nkt. 2. § (2) bekezdésében meghatározottak mellett térítésmentes a gyógypedagógiai

tanácsadás, a korai fejlesztés és gondozás, a fejlesztő nevelés, a fejlesztő felkészítés és a fejlesztő

iskolai oktatás.

(3) (hatályos: 2013.03.09-től) 36

A tanulónak a kollégiumi tagsági jogviszony térítésmentes, ha

a) a tanuló nappali rendszerű iskolai oktatásban vagy a nappali oktatás munkarendje szerint

szervezettfelnőttoktatásban vesz részt, mindaddig, amíg számára az iskolai oktatás - jogszabály

rendelkezése alapján - ingyenes,vagy

b) a tanuló nem a nappali oktatás munkarendje szerint szervezett felnőttoktatás keretében vesz részt

iskolai oktatásban,tizenkilenc éven aluli és az iskolai szolgáltatást - jogszabály rendelkezése alapján -

ingyenesen veszi igénybe.


intézmény vezetője dönt az e rendeletben meghatározottakon kívüli további térítésmentes ellátásról, a

térítési díj és a tandíj összegéről, a tanulmányi eredmények alapján járó és a szociális helyzet alapján


A szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény

29. § (1) Az állam által költségvetési hozzájárulásban részesített iskolai rendszerű szakképzésben - e

törvény rendelkezéseinek figyelembevételével, függetlenül az oktatás munkarendjétől - ingyenes

a) a tanuló részére az első szakképesítésre történő felkészítés keretében az elméleti és a gyakorlati

képzés a szakiskolai képzésben öt tanéven keresztül, az érettségi végzettséggel rendelkező tanulók

esetén a szakközépiskolai képzésben három tanéven keresztül, valamint egy szakképesítés-ráépülésre

történő felkészítés az OKJ-ban előírt képzési időnél egy tanévvel hosszabb ideig,

b) a tanuló részére a szakközépiskolában a szakmai érettségire történő felkészítés hat tanéven

keresztül,

c) szakiskolai végzettséggel rendelkező tanuló részére a 24. § (3) és (4) bekezdésében meghatározott

kétéves, érettségire történő középiskolai felkészítésben három tanév,

d) a tanuló részére szakközépiskolában a szakmai érettségi vizsga és első alkalommal a javító- és

pótló érettségi vizsga,

e) szakközépiskolában az érettségi végzettséggel rendelkező tanuló részére egy szakmai érettségi

vizsgatárgyból tett érettségi vizsga és első alkalommal a javító- és pótlóvizsga,

f) a tanuló részére az iskolai rendszerű szakképzésben az első komplex szakmai vizsga és első

alkalommal a javító- és pótlóvizsga.

(1a) Az (1) bekezdés d)-f) pontjában meghatározott javító-, pótlóvizsga ingyenes a volt tanuló részére

első alkalommal a tanulói jogviszony megszűnése után is.

(1b) Az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően minden esetben ingyenes az iskolai rendszerű

szakképzésben való részvétel a halmozottan hátrányos helyzetű és - az enyhe értelmi fogyatékos és az

egyéb pszichés fejlődési zavarral küzdő tanuló kivételével - a sajátos nevelési igényű tanuló részére.

Ingyenes az iskolai rendszerű szakképzésben való részvétel az enyhe értelmi fogyatékos és az egyéb

pszichés fejlődési zavarral küzdő tanuló részére a második szakképesítés megszerzéséig.

(1c) A kormányhivatal méltányosságból, a hátrányos helyzetű tanuló - kiskorú tanuló esetén szülője,

gyámja - kérelmére, valamint tartós betegség vagy egyéb, méltányolható körülmény esetén a tanuló -

35

Megállapította: 73/2013. (III. 8.) Korm. rendelet 24. § (2). Hatályos: 2013.03.09-től. 36

Beiktatta: 73/2013. (III. 8.) Korm. rendelet 24. § (3). Hatályos: 2013.03.09-től.

43

kiskorú tanuló esetén szülője, gyámja - kérelmére és a szakképző iskola javaslatára engedélyezheti az

(1) bekezdés szerinti időtartam legfeljebb két tanévvel történő meghosszabbítását.

Megjegyzés: A Szakképzési tv. 29. § (1) bekezdése 2013.09.01-jén lépett hatályba, a Közokt. tv.

kapcsolódó rendelkezése azonban 2012.08.31-én hatályát vesztette. A jogalkotó szándéka azonban a

jogfolytonosság biztosítása volt, ami az alábbi indoklásból egyértelmű:

Indoklás a Szakképzési törvény 29. § (1)-(1c) bekezdéseihez:

„A törvény kiegészíti és pontosítja a törvény ingyenességet meghatározó rendelkezéseit, egyfelől

abban a tekintetben, hogy minden ingyenes vizsgával kapcsolatban ingyenes az első javító- és

pótlóvizsga is, akár a tanulói jogviszony megszűnte után is. Másfelől a finanszírozott szakiskolai és

szakközépiskolai évfolyamok száma nem igazodik az adott képzés OKJ-ban meghatározott hosszától,

ugyanis az ingyenes évfolyamok száma nem függ a választott képzéstől, hiszen a tanuló válthat a

képzések között az ingyenesen biztosított évfolyamokon.

Ezen kívül a módosításmegteremti a folytonosságot a szakképzés tekintetében a közoktatásról szóló

1993. évi LXXIX. törvény 2012. szeptember 1-jével hatályon kívül helyezett, és a köznevelési

szabályozásban nem helyettesített, az ingyenesség szempontjából azonban jelentős garanciákat

jelentő szabályozásával a halmozottan hátrányos helyzetű tanulókra és a sajátos nevelési igényű

tanulókra vonatkozóan, ezáltal számukra e jelentős szerzett jog továbbra is biztosítva lesz. A

rendelkezés célja, hogy az állam hozzájáruljon e csoportok munkaerő-piaci hátrányának a szakképzés

eszközeivel való csökkentéséhez a maga eszközeivel. A rendelkezés - az iskolai rendszerű szakképzésre

szűkítve - tartalmilag megegyezik a korábbi, 2012. szeptember 1-jét megelőzően hatályos közoktatási

szabályozással.

A törvény lehetőséget ad továbbá az államnak arra, hogy az e törvényben foglalt ingyenességi

garanciákat méltányolható ok miatt a kormányhivatal révén meghosszabbítsa az egyes tanulók

esetében.”

c) A térítésidíj-fizetési kötelezettség

Köznev. tv.

46. § (4) A gyermek, tanuló joga, hogy a nevelési-oktatási intézményben, családja anyagi helyzetétől

függően, külön jogszabályban meghatározott esetekben kérelmére térítésmentes vagy kedvezményes

étkezésben, tanszerellátásban részesüljön, továbbá, hogy részben vagy egészben mentesüljön az e

törvényben meghatározott, a gyermekeket, tanulókat terhelő költségek megfizetése alól, vagy engedélyt

kapjon a fizetési kötelezettség teljesítésének halasztására vagy a részletekben való fizetésre.

(5) Az elsőtől a nyolcadik évfolyamig, továbbá a nemzetiségi nevelés-oktatásban és a

gyógypedagógiainevelés-oktatásban az állam biztosítja, hogy a tanuló számára a tankönyvek

térítésmentesen álljanak rendelkezésre. [hatályos: 2013.09.01-től,37

lásd: Köznev. tv. 97. § (22)]

50. § (3) Nem szervezhető

a) felvételi vizsgára előkészítő tanfolyam térítési díj ellenében,

89. § (4)Az éves költségvetési törvényben kell meghatározni annak a támogatásnak az összegét,

amelyet a fenntartó vagy a települési önkormányzat kap a gyermekek kedvezményes étkeztetésének

megszervezéséhez, figyelembe véve a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló

törvényben meghatározott normatív kedvezményeket.38

(5) Az e törvény alapján a gyermek, tanuló részére biztosított óvodai nevelés, iskolai nevelés és

oktatás, kollégiumi ellátás, pedagógiai szakszolgálat, az ezekhez kapcsolódó bármilyen térítési díj, a

tandíj elengedése, mérséklése, bármilyen térítési díj, tandíj megfizetéséhez nyújtott támogatás, a

természetben nyújtott ellátás (tankönyv, segédkönyv, étkezés, utaztatás) a köznevelési intézmény

37

Köznev. tv. 97. § (22): A 46. § (5) bekezdés szerinti térítésmentes tankönyvellátást első alkalommal a

2013/2014. tanévben az első évfolyamra beiratkozott tanulók számára, ezt követően felmenő rendszerben kell

biztosítani. 38

A 2012. évi CXXIV. törvény 38. § 34. szerint módosított szöveggel lép hatályba.

44

fenntartójától függetlenül, a személyi jövedelemadó megállapításánál adómentes szolgáltatásnak

minősül.

94. § (4) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy

p) a térítésmentes, a térítési díj, valamint tandíj ellenében igénybe vehető szolgáltatások körét,39

rendeletben állapítsa meg.


34. § (1) Az állami szerv, az állami intézményfenntartó központ, az állami felsőoktatás intézmény, az

önkormányzat,az önkormányzati társulás által fenntartott köznevelési intézményekben térítési díj

ellenében igénybe vehetőszolgáltatások:

a) a 33. §-ban meg nem határozott egyéb foglalkozások,

…

c) a nem tanköteles tanulónak az iskolában a tanulmányi követelmények nem teljesítése miatt az

évfolyam másodikalkalommal történő megismétlésekor a 33. § (1) bekezdés b) és c) pontjában

meghatározott köznevelési közfeladatok,

d) a független vizsga,

e) az érettségi bizonyítvány megszerzése vagy a tanulói jogviszony megszűnése után az érettségi

vizsga, továbbá azadott vizsgatárgyból a tanulói jogviszony fennállása alatt az érettségi bizonyítvány

megszerzése előtti sikertelenérettségi vizsga második vagy további javító- és pótló vizsgája,

f) a tanulói jogviszony megszűnése után megkezdett szakmai vizsga (ideértve a javító- és pótló vizsgát

is), továbbá atanulói jogviszony fennállása alatt megkezdett, de be nem fejezett szakmai vizsga esetén

a második vagy továbbijavítóvizsga.

(2) A gyermek, a tanuló a nevelési-oktatási intézményben igénybe vett étkezésért a gyermekek

védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvényben meghatározottak szerint

térítési díjat fizet.

(3) Az iskolaszék, az óvodaszék, a kollégiumi szék - annak hiányában a szülői szervezet (közösség) az

intézményitanács és iskolában az iskolai diákönkormányzat véleményének kikérésével -

meghatározhatja azt a legmagasabbösszeget, amelyet a nevelési-oktatási intézmény által szervezett,

nem ingyenes szolgáltatások körébe tartozó programmegvalósításánál nem lehet túllépni.

(4)A kollégiumi szolgáltatás igénybevételéért a tanuló térítési díjat fizet, ha az iskolai

alapszolgáltatást térítési díjfizetése mellett veszi vagy venné igénybe. A térítési díj mértéke azonos az

iskolai térítési díj mértékével. (hatályos: 2013.03.09-től)40

35. § (2) Vendégtanulói jogviszony - a 33. § (1) bekezdés b) pont bj) alpontjában foglaltakat kivéve -

térítési díj fizetésemellett létesíthető. A vendégtanulói jogviszony esetén a térítési díj mértéke

legfeljebb a szakmai feladatra atanévkezdéskor számított folyó kiadások egy tanulóra jutó hányadának

három-harminc százaléka lehet.

…


intézmény vezetője dönt aze rendeletben meghatározottakon kívüli további térítésmentes ellátásról, a

térítési díj és a tandíj összegéről, atanulmányi eredmények alapján járó és a szociális helyzet alapján


d) A tandíjfizetési kötelezettség

Köznev. tv.

83. § (2) A fenntartó

c) meghatározza a köznevelési intézmény költségvetését, továbbá a kérhető térítési díj és tandíj

megállapításának szabályait, a szociális alapon adható kedvezmények feltételeit,

39

Lásd: 229/2012. (VIII. 28.) Korm. rendelet. 40

Beiktatta: 73/2013. (III. 8.) Korm. rendelet 25. §. Hatályos: 2013.03.09-től.

45

88. § (1)A köznevelés rendszerének működéséhez szükséges fedezetet az állami költségvetés és a

fenntartó, a működtető hozzájárulása biztosítja, amelyet az ellátottak térítési díjai, a tanuló által

igénybe vett szolgáltatás díja, az e törvény szabályai szerint tandíj szedésére jogosult intézmény

esetében a tandíj és a köznevelési intézmény más saját bevétele egészíthet ki. A fenntartó, a működtető

biztosítja az általa engedélyezett többletszolgáltatások,többletlétszámok fedezetét.41


36. § (1) Az állami szerv, az állami intézményfenntartó központ, az állami felsőoktatási intézmény, az

önkormányzatés az önkormányzati társulás által fenntartott köznevelési intézményekben tandíj

megfizetése mellett igénybe vehetőszolgáltatások:

…

b) a nevelési-oktatási intézményben a pedagógiai programhoz nem kapcsolódó nevelés és oktatás,

valamint az ezzelösszefüggő más szolgáltatás,

c) középfokú iskolában a tanulmányi követelmények nem teljesítése miatt az évfolyam harmadik és

továbbialkalommal történő megismétlése,

d) a tanulói jogviszony keretében a második vagy további szakképesítésre való felkészülés, beleértve a

második vagytovábbi szakmai vizsgát, annak javító- és pótló vizsgáit is.

(1a) (hatályos: 2013.03.09-től)42

A kollégiumi szolgáltatás igénybevételéért a tanuló tandíjat fizet, ha

a) az iskolai alapszolgáltatást tandíj fizetése mellett veszi igénybe, vagy

b) a tanuló nem a nappali oktatás munkarendje szerint szervezett felnőttoktatás keretében vesz részt

iskolai oktatásbanés tizenkilenc éven felüli.

(1b)(hatályos: 2013.03.09-től)43

Az óvodás gyermek a kollégiumi szolgáltatást - ha törvény eltérően

nem rendelkezik - tandíj megfizetése mellettveheti igénybe.

e) A térítési díj és a tandíj mértéke

Köznev. tv.

96. § (5) Ahol jogszabály valamely kedvezményre, juttatásra való jogosultságot tanulói jogviszony

fennállásához köti, tanulói jogviszony alatt a fejlesztő nevelés-oktatást is érteni kell.

(7) Ahol jogszabály az óvodai nevelésben részt vevő, a tanulói jogviszonyban, kollégiumi tagsági

viszonyban álló fogyatékos gyermek részére kedvezményt, juttatást, jogosultságot, kötelezettséget

állapít meg, a fogyatékos gyermek, tanuló fogalom alatt a sajátos nevelési igényű gyermeket, tanulót

kell érteni.


34. § (4) A kollégiumi szolgáltatás igénybevételéért a tanuló térítési díjat fizet, ha az iskolai

alapszolgáltatást térítési díj fizetése mellett veszi vagy venné igénybe. A térítési díj mértéke azonos az

iskolai térítési díj mértékével. (hatályos: 2013.03.09-től)44

35. § (1) Az állami szerv, az állami felsőoktatási intézmény, az önkormányzat és az önkormányzati

társulás által fenntartott köznevelési intézményekben a térítési díj összege tanévenként, a

tanévkezdéskor a szakmai feladatra számított folyó kiadások egy tanulóra jutó hányadának

a) tizenöt-húsz százaléka a 34. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott esetben,

b) öt-húsz százaléka a 34. § (1) bekezdés b) és c) pontjában meghatározott esetben tizennyolc éven

aluli tanulóknál,45

…

41

A 2012. évi CXXIV. törvény 38. § 7. szerint módosított szöveggel lép hatályba. 42

Beiktatta: 73/2013. (III. 8.) Korm. rendelet 26. §. Hatályos: 2013.03.09-től. 43



Módosította: 315/2012. (XI. 13.) Korm. rendelet 7. § a).

46

d) húsz-negyven százaléka a 34. § (1) bekezdés c) pontjában meghatározott esetben.

(2) Vendégtanulói jogviszony - a 33. § (1) bekezdés b) pont bj) alpontjában foglaltakat kivéve -

térítési díj fizetésemellett létesíthető. A vendégtanulói jogviszony esetén a térítési díj mértéke

legfeljebb a szakmai feladatra atanévkezdéskor számított folyó kiadások egy tanulóra jutó hányadának

három-harminc százaléka lehet.

(3) A térítési díjat - a fenntartó által meghatározottak szerint - a tanulmányi eredménytől függően

csökkenteni kell,azonban egy tanítási évben a térítési díj összege nem lehet kevesebb az (1)

bekezdésben meghatározott alsóhatárértéknél.

…

36. § (2) A tandíj mértéke - a kötelező feladatellátásban részt nem vevő, a külföldi nevelési-oktatási

intézmény és anemzetközi iskola kivételével - tanévenként nem haladhatja meg a tanévkezdéskor a

szakmai feladatra számított folyókiadások egy tanulóra jutó hányadát. A tandíj a tanulmányi

eredménytől függően vagy a tanuló szociális helyzetealapján csökkenthető.

(3) Az (1) bekezdés d) pontja szerinti esetben az egy tanulóra jutó tandíj mértékét a nevelési-oktatási

intézményvezetője a (2) bekezdésre és a 35. § (6) bekezdésére figyelemmel állapítja meg.46

(4) A fenntartó határozhatja meg azokat a szabályokat, amelyek alapján a nevelési-oktatási intézmény

vezetője dönt aze rendeletben meghatározottakon kívüli további térítésmentes ellátásról, a térítési díj

és a tandíj összegéről, atanulmányi eredmények alapján járó és a szociális helyzet alapján adható

kedvezményekről és a befizetés módjáról.

III.11. Az egységes óvoda-bölcsőde

Köznev. tv.

7. § (1) A köznevelési rendszer intézményei:

a) óvoda,

…

(2) A köznevelési intézmény több különböző típusú köznevelési intézmény feladatait is elláthatja,

valamint nem köznevelési feladatot ellátó intézménnyel is összevonható e törvényben meghatározott

esetben, formában és eljárás megtartásával (a továbbiakban: többcélú intézmény).

20. § (1) A többcélú intézmény lehet

a) egységes óvoda-bölcsőde,

…

(10) Ha a települési önkormányzat nem köteles bölcsődét működtetni és a gyermekek száma nem teszi

lehetővé az óvodai és bölcsődei csoport külön-külön történő létrehozását, feltéve továbbá, hogy

minden, a településen lakóhellyel, ennek hiányában tartózkodási hellyel rendelkező gyermek óvodai

felvételi kérelme teljesíthetővé válik, egységes óvoda-bölcsőde hozható létre a legalább második

életévüket betöltött, továbbá az óvodai nevelésben ellátható gyermekek közös neveléséhez. Egységes

óvoda-bölcsőde szervezeti és szakmai tekintetben önálló intézményegységként működhet minden olyan

többcélú intézményben, amely az e §-ban meghatározottak szerint óvodai feladatot is elláthat.

20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet (hatályos: 2012.09.01-jétől)

178. § (1) Az egységes óvoda-bölcsőde többcélú köznevelési intézmény alapítására, a fenntartói jog

gyakorlására, működésének megkezdésére, működésére, a működéshez szükséges személyi, tárgyi,

munkavédelmi, közegészségügyi feltételekre, a nevelési feladatok megszervezésére, a nevelésbe történő

bekapcsolódásra - az e §-ban foglalt kivételekkel - az óvodákra, az óvodai nevelési jogviszonyra

vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.

(2) Az óvodai és a bölcsődei nevelés feladatait önálló intézményként ellátó egységes óvoda-bölcsőde

akkor létesíthető, ha

a) a helyi önkormányzat az illetékességi területén nem köteles gyermekjóléti alapellátásként a

bölcsődei nevelést megszervezni,

46

Módosította: 315/2012. (XI. 13.) Korm. rendelet 7. § c).

47

b) az adott településen elégséges gyermek hiányában a gyermekek száma nem teszi lehetővé a húsz főt

elérő óvodai csoport kialakítását, továbbá önálló bölcsődei csoport létrehozását, feltéve hogy minden,

a településen lakóhellyel, ennek hiányában tartózkodási hellyel rendelkező gyermek óvodai felvételi

kérelme teljesíthető, és

c) a létesítés és a működés anyagi, tárgyi, technikai és személyi feltételei valamennyi feladat

ellátásához biztosítva vannak.

(3) A bölcsődei és az óvodai csoport létrehozását kizáró feltételek fennállása esetén az egységes

óvoda-bölcsőde szervezeti és szakmai tekintetben önálló intézményegységként is működhet. Az

egységes óvoda-bölcsőde intézményegység olyan óvoda részeként szervezhető meg, amelyben az

óvodai csoport vagy csoportok gyermeklétszáma eléri a húsz főt.

(4) Több egységes óvoda-bölcsőde létesítése egy településen nem engedélyezhető, továbbá az sem,

hogy azon a településen, ahol bölcsőde működik, egységes óvoda-bölcsőde létesüljön.

(5) Az egységes óvoda-bölcsődében - függetlenül attól, hogy önálló intézményként vagy

intézményegységként működik - egy csoport alakítható ki.

(6) Az egységes óvoda-bölcsődében a bölcsődés korú gyermekek száma nem haladhatja meg az öt főt.

Az óvodás gyermekek létszáma a közoktatási törvény 3. számú mellékletében meghatározott létszámot

akkor haladhatja meg, ha az óvodai csoportszoba alapterületére figyelemmel a 2. mellékletben előírt

m2/fő feltétel biztosítható.

179. § (1) Az egységes óvoda-bölcsődében egész napos, napi tíz órás nyitva tartás esetén

a) két óvodapedagógust,

b) egy bölcsődei gondozót vagy szakgondozót,

c) egy dajkát

kell kötelezően alkalmazni.

(2) Az egységes óvoda-bölcsődében foglalkoztatott bölcsődei gondozó vagy szakgondozó képesítési

előírásaira a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmények, valamint

személyek szakmai feladatairól és működésük feltételeiről szóló rendeletben, alkalmazási feltételeire

pedig a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvénynek a szociális, valamint a gyermekjóléti és

gyermekvédelmi ágazatban történő végrehajtásáról szóló rendeletben foglaltakat kell alkalmazni.

(3) Az egységes óvoda-bölcsődében óvodapedagógusi munkakört az óvodapedagógus akkor töltheti

be, ha rendelkezik az Nkt.-ben meghatározott felsőfokú iskolai végzettséggel és szakképzettséggel,

valamint

a) legalább hatvan órás felkészítésben elsajátította a három évnél fiatalabb gyermekek gondozásához

szükséges alapismereteket, vagy

b) rendelkezik a bölcsődei gondozói, bölcsődei szakgondozói munkakör betöltéséhez szükséges, külön

jogszabály szerinti szakképzettséggel.

(4) Az egységes óvoda-bölcsőde csoportszobájában az egy gyermekre jutó alapterület nem lehet

kevesebb három négyzetméternél. Az egységes óvoda-bölcsődében - a bölcsődékre meghatározott

követelmények szerint – a háromévesnél fiatalabb gyermek életkorának megfelelően biztosítani kell

a) a megfelelő bútorzatot,

b) az egészséges táplálkozás követelményeinek megfelelő étkezést.

(5) Az óvodai pedagógiai programnak a három év alatti gyermekek gondozásához-neveléséhez

szükséges feladatokat is tartalmaznia kell a bölcsődékre vonatkozó útmutató szerint.

(6) A fenntartó a működés megkezdése előtt köteles beszerezni az egységes óvoda-bölcsőde székhelye

szerint illetékes regionális módszertani bölcsőde (a továbbiakban: módszertani bölcsőde) szakmai

véleményét annak eldöntéséhez, hogy az egységes óvoda-bölcsőde rendelkezik-e a három évnél

fiatalabb gyermekek gondozásához szükséges, e §-ban meghatározott feltételekkel. A fenntartó

jóváhagyásához az egységes óvoda-bölcsőde megküldi a módszertani bölcsőde által véleményezett

pedagógiai programját, házirendjét, SZMSZ-ét. A fenntartó az egységes óvoda-bölcsőde működésének

megkezdéséről értesíti a módszertani bölcsődét.

(7) A fenntartó az egységes óvoda-bölcsődében tervezett ellenőrzés időpontjáról értesíti a módszertani

bölcsődét, és felkéri ellenőrzésben való részvételre. A módszertani bölcsőde a három év alatti

gyermekek nevelés-gondozásával összefüggő szakmai kérdéseket ellenőrizheti.

(8) Az egységes óvoda-bölcsőde együttműködik a módszertani bölcsődével. Az együttműködés

kérdéseit az SZMSZ-ében kell meghatározni.

48

III.12. A köznevelési intézmények fenntartásával kapcsolatos pénzügyi és gazdasági adatok

tervezése, nyilvántartása, elszámolási szabályok

a) Tervezési és átcsoportosítási szabályok

Áht. (hatályos: 2013.12.31-ig)

14. § (3) A központi költségvetésről szóló törvény a helyi önkormányzatok központi adókból származó

részesedését, a helyi önkormányzatok, helyi nemzetiségi önkormányzatok általános működésének és

ágazati feladatai támogatásait, valamint a részükre juttatandó költségvetési támogatásokat önálló

fejezetként tartalmazza.47

23. § (1) A helyi önkormányzat a költségvetését költségvetési rendeletben állapítja meg.

(2) A helyi önkormányzat költségvetése tartalmazza: [a)-e) pontok hatályosak: 2013.01.01-jétől]48

a)a helyi önkormányzat költségvetési bevételeit és költségvetési kiadásait előirányzat-csoportok,

kiemelt előirányzatok, és kötelező feladatok, önként vállalt feladatok, állami (államigazgatási)

feladatok szerinti bontásban, (hatályos: 2013.01.01-jétől)

b)a helyi önkormányzat által irányított költségvetési szervek engedélyezett létszámát, valamint

költségvetési bevételeit és költségvetési kiadásait előirányzat-csoportok, kiemelt előirányzatok, és

kötelező feladatok, önként vállalt feladatok, állami (államigazgatási) feladatok szerinti bontásban,

c)a költségvetési egyenleg összegét működési és felhalmozási cél szerinti bontásban,

d)a költségvetési hiány belső finanszírozására szolgáló előző évek költségvetési maradványának,

vállalkozási maradványának igénybevételét, ideértve a 73. § (1) bekezdés a) pont ac) alpontja szerinti

betét visszavonását működési és felhalmozási cél szerinti tagolásban,

e)a d) ponton túli költségvetési hiány külső finanszírozására vagy a költségvetési többlet

felhasználására szolgáló finanszírozási bevételeket és kiadásokat működési és felhalmozási cél szerinti

tagolásban,

26. §(1)A nemzetiségi önkormányzatra, a társulásra és az általuk irányított költségvetési szervekre a

23-25. § rendelkezéseit kell alkalmazni, azzal, hogy (hatályos: 2013.01.01-jétől)49

a) költségvetési rendeleten költségvetési határozatot kell érteni,

b) a képviselő-testület hatáskörét a nemzetiségi önkormányzat képviselő-testülete vagy a társulási

tanács gyakorolja,

c) a polgármester részére meghatározott feladatokat a nemzetiségi önkormányzat elnöke vagy a

társulási tanács elnöke látja el,

d) a jegyző részére meghatározott feladatokat - a helyi nemzetiségi önkormányzatok kivételével - az

országos nemzetiségi önkormányzat hivatalvezetője vagy a társulási tanács munkaszervezeti feladatait

ellátó költségvetési szerv vezetője látja el.

(2) A térségi fejlesztési tanácsra a 23-25. § rendelkezéseit kell alkalmazni, azzal, hogy költségvetési

rendeleten költségvetési határozatot kell érteni, a képviselő-testület hatáskörét a térségi fejlesztési

tanács tagjai gyakorolják, a polgármester részére meghatározott feladatokat a térségi fejlesztési

tanács elnöke, a jegyző részére meghatározott feladatokat a térségi fejlesztési tanács

munkaszervezetének vezetője látja el.

27. §(1) A helyi önkormányzat bevételeivel és kiadásaival kapcsolatban a tervezési, gazdálkodási,

ellenőrzési, finanszírozási, adatszolgáltatási és beszámolási feladatok ellátásáról az önkormányzati

hivatal gondoskodik.

(2) A helyi nemzetiségi önkormányzat bevételeivel és kiadásaival kapcsolatban a tervezési,

gazdálkodási, ellenőrzési, finanszírozási, adatszolgáltatási és beszámolási feladatok ellátásáról a helyi

nemzetiségi önkormányzat székhelye szerinti helyi önkormányzat önkormányzati hivatala gondoskodik.

A helyi önkormányzat és az érintett helyi nemzetiségi önkormányzatok a feladatok ellátásának

részletes szabályait a nemzetiségek jogairól szóló törvény szerinti megállapodásban rendezik.

47

Módosította: 2012. évi CXCVI. törvény 22. § 9. 48

Megállapította: 2012. évi CXCVI. törvény 21. § (9). Hatályos: 2013.01.01-jétől. 49

Megállapította: 2012. évi CXCVI. törvény 21. § (13). Hatályos: 2013.01.01-jétől.

49

(3) Az országos nemzetiségi önkormányzat bevételeivel és kiadásaival kapcsolatban a tervezési,

gazdálkodási, ellenőrzési, finanszírozási, adatszolgáltatási és beszámolási feladatok ellátásáról az

országos nemzetiségi önkormányzat hivatala gondoskodik.

(4)A társulás bevételeivel és kiadásaival kapcsolatban a tervezési, gazdálkodási, ellenőrzési,

finanszírozási, adatszolgáltatási és beszámolási feladatok ellátásáról a társulási tanács

munkaszervezeti feladatait ellátó költségvetési szerv gondoskodik. (hatályos: 2013.01.01-től)50

(5)

(6) A térségi fejlesztési tanács bevételeivel és kiadásaival kapcsolatban a tervezési, gazdálkodási,

ellenőrzési, finanszírozási, adatszolgáltatási és beszámolási feladatok ellátásáról a térségi fejlesztési

tanács munkaszervezete gondoskodik.

34. §(1) A helyi önkormányzat költségvetési rendeletében megjelenő bevételek és kiadások

módosításáról, a kiadási előirányzatok közötti átcsoportosításról a (2) és (3) bekezdésben

meghatározott kivétellel a képviselő-testület dönt.

(2) A helyi önkormányzat költségvetési rendelete a polgármester számára lehetővé teheti a helyi

önkormányzat bevételeinek és kiadásainak módosítását és a kiadási előirányzatok közötti

átcsoportosítást.

(3) A helyi önkormányzati költségvetési szerv bevételi és kiadási előirányzatai a Kormány

rendeletében meghatározott esetben a helyi önkormányzati költségvetési szerv saját hatáskörében

módosíthatóak, a kiadási előirányzatok egymás között átcsoportosíthatóak.

(4) Ha a helyi önkormányzat év közben a költségvetési rendelet készítésekor nem ismert

többletbevételhez jut, vagy bevételei a tervezettől elmaradnak, e tényről a polgármester a képviselő-

testületet tájékoztatja.

(5)A képviselő-testület a (2) és (3) bekezdés szerinti előirányzat-módosítás, előirányzat-átcsoportosítás

átvezetéseként - az első negyedév kivételével - negyedévenként, a döntése szerinti időpontokban, de

legkésőbb az éves költségvetési beszámoló elkészítésének határidejéig, december 31-ei hatállyal

módosítja a költségvetési rendeletét. Ha év közben az Országgyűlés - a helyi önkormányzatot érintő

módon - a 14. § (3) bekezdése szerinti fejezetben meghatározott támogatások előirányzatait zárolja,

azokat csökkenti, törli, az intézkedés kihirdetését követően haladéktalanul a képviselő-testület elé kell

terjeszteni a költségvetési rendelet módosítását.

(6)A nemzetiségi önkormányzat, a társulás, a térségi fejlesztési tanács, valamint az általuk irányított

költségvetési szervek előirányzatainak módosítására, átcsoportosítására az (1)-(5) bekezdésben

foglaltakat kell alkalmazni, azzal, hogy a képviselő-testület hatáskörét a nemzetiségi önkormányzat

testülete, közgyűlése, a társulási tanács, illetve a térségi fejlesztési tanács tagjai gyakorolják,

polgármesteren a nemzetiségi önkormányzat elnökét, a társulási tanács elnökét, illetve a térségi

fejlesztési tanács elnökét kell érteni.

35. §Az előirányzat-csoportok közötti és a kiemelt előirányzatok közötti átcsoportosítás lehetőségét a

Kormány rendeletben határozza meg.

b) Nyilvántartási szabályok

229/2012. (VIII. 28.) Korm. rendelet (hatályos: 2013.02.13-tól) 51

44/B. § (1) A köznevelési intézmény működtetetése keretében a köznevelési intézményt működtető

települési önkormányzat kötelezően felel az állami intézményfenntartó központ részére ingyenesen

használatba adott minden olyan dolog működőképességéért, üzemszerű használatának biztosításáért,

amely a köznevelési intézményt működtető települési önkormányzat tulajdonában van és a 8. melléklet

alapján a köznevelési intézményt működtető települési önkormányzat finanszírozási körébe tartozik.

(2) Nem kötelező feladatként a köznevelési intézményt működtető települési önkormányzat - az állami

intézményfenntartó központtal az Nkt. 74. § (6a) bekezdése alapján megkötött egyedi működtetési

szerződésben - kizárólag szakmai feladatellátás körébe tartozó dologi jellegű kiadásokat átvállalhat,

illetve az őt megillető bevételről lemondhat az állami intézményfenntartó központ javára. Az

állagmegóváson túl, a köznevelési intézményt működtető települési önkormányzat saját döntése szerint

50

Megállapította: 2012. évi CXCVI. törvény 21. § (15). Hatályos: 2013.01.01-jétől. 51

Beiktatta: 26/2013. (II. 12.) Korm. rendelet 1. §. Hatályos: 2013.02.13-tól.

50

és az állami intézményfenntartó központ egyetértésével egyaránt vállalhat rekonstrukciós, fejlesztési

célú kiadásokat.

44/C. § A köznevelési intézményt működtető települési önkormányzatnak a köznevelési intézmény

működtetésével összefüggő bevételeit és kiadásait azon az alapfeladaton (szakfeladaton) kell

kimutatnia a könyvvezetése során, amelyre a ráfordítás történik, illetve amelyhez kapcsolódóan a

bevételt elérte.

c) Elszámolási szabályok

Áht.

57. §52

(1) A helyi önkormányzat, helyi nemzetiségi önkormányzat a 14. § (3) bekezdése szerinti

fejezetben meghatározott támogatásokat e fejezet rendelkezései szerint a kincstár útján igényli, azok

módosítását a kincstár útján kezdeményezi, és azokról a kincstár útján mond le.

(2) A helyi önkormányzat, helyi nemzetiségi önkormányzat az általános működéséhez és ágazati

feladataihoz kapcsolódó támogatásokat - a települési önkormányzatok muzeális intézményi

feladatainak támogatása kivételével – a folyósítás évében használhatja fel.53

(4) A helyi önkormányzat, helyi nemzetiségi önkormányzat az éves költségvetési beszámolójában

számol el a számára e fejezet szerint folyósított támogatásokkal.

57/A. §54

(1) Ha a helyi önkormányzat vagy a helyi nemzetiségi önkormányzat

a) a támogatáshoz valótlan adatot szolgáltatott,

b) az igénybe vett támogatást nem a megjelölt célra használta fel,

c) a jogszabályban meghatározott arányt meghaladó mértékű támogatást vett igénybe, illetve

d) a támogatásra vonatkozó valamely feltételt megszegett

(e fejezet alkalmazásában az a)-d) pont a továbbiakban együtt: jogosulatlan igénybevétel), a

támogatásról vagy annak a jogosulatlan igénybevétellel érintett részéről haladéktalanul köteles

lemondani és azt visszafizetni.

72. § (3)55

A finanszírozási bevételeket és kiadásokat pénzforgalmi szemléletben kell számba venni. A

pénzforgalomban megvalósuló tételek mellett a Kormány rendeletében meghatározott

pénzforgalommal nem járó kiegészítő tételeket is el kell számolni.

89. § (1) A költségvetés végrehajtásáról az éves költségvetési beszámolók alapján évente, az elfogadott

költségvetéssel összehasonlítható módon, az év utolsó napján érvényes szervezeti, besorolási rendnek

megfelelően záró számadást (továbbiakban: zárszámadás) kell készíteni.

(2) A zárszámadás során valamennyi bevételről és kiadásról el kell számolni.

103. § (3) A tervezés, gazdálkodás, zárszámadás során, és az államháztartás információs

rendszerében a költségvetési bevételeket és költségvetési kiadásokat azok felmerülési helye szerinti

adminisztratív, az államháztartás szakfeladatrendje szerinti funkcionális, és a 6. § (2)-(5) bekezdés

szerinti közgazdasági osztályozási rendszerben kell nyilvántartani és bemutatni.

III.13. Az oktatási azonosító szám igénylése, kiadása és a változás-bejelentés


14. § (1) A köznevelési intézmény képviselője a KIR honlapján keresztül az Nkt.-ban meghatározott

adatok megküldésével a gyermek, a tanuló, az óraadó, a pedagógus-munkakörben, a pedagógiai

előadói és a pedagógiai szakértői munkakörben, valamint a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő

munkakörben foglalkoztatott részére a jogviszony létesítésének napját követő öt napon belül tizenegy

jegyű azonosító szám (a továbbiakban: oktatási azonosító szám) kiadását kezdeményezi.

52

Megállapította: 2013. évi CIII. törvény 16. § (5). Hatályos: 2013.06.30-tól. 53

Ide tartoznak a 2013. évi Kvtv. 2. melléklete szerinti támogatások 54

Beiktatta: 2012. évi CXCVI. törvény 21. § (22). Hatályos: 2013.01.01-jétől. 55

Módosította: 2013. évi CIII. törvény 17. § (1) 8.

51

(2) A Hivatal az igénylés befogadása napjától számított tizenöt napon belül adja ki az oktatási

azonosító számot, amelyet a kiadással egyidejűleg a KIR zárt rendszerén keresztül a köznevelési

intézmény számára elérhetővé tesz. A köznevelési intézmény képviselője gondoskodik arról, hogy az

érintett megismerje a részére kiadott oktatási azonosító számot.

(3) Az oktatási azonosító szám a KIR-ben való megjelenésének időpontjától kezdve kezelhető és

használható fel.

(4) Ha az érintett tájékoztatást kér az oktatási azonosító számáról és a KIR-ben róla nyilvántartott

adatokról, a köznevelési intézmény képviselője a kérelem napján, térítésmentesen a KIR-ből

nyomtatható tájékoztatást állít ki. A Hivatal az oktatási azonosító szám kiadásával egyidejűleg a KIR-

en keresztül biztosítja a tájékoztatás céljául szolgáló formátumhoz való hozzáférést.

(5) A köznevelési intézmény képviselője - az érintett kérelemére - a (4) bekezdés szerint új tájékoztatást

állít ki az elveszett, megsemmisült vagy megrongálódott tájékoztatás helyett.

15. § (1) Ha a köznevelési intézmény olyan gyermekkel, tanulóval, óraadóval vagy a 14. § (1)

bekezdésében meghatározott más alkalmazottal létesített jogviszonyt, aki rendelkezik oktatási

azonosító számmal, a jogviszony létesítését követő öt napon belül köteles a jogviszony létrejöttét

bejelenteni a KIR-en keresztül. A bejelentéskor az érintett részére nem lehet új oktatási azonosító

számot kérni és kiadni.

(2) A Hivatal felel azért, hogy a természetes személynek csak egy oktatási azonosító száma legyen.

16. § A köznevelési intézmény képviselője a KIR-ben az oktatási azonosító számmal kapcsolatosan

nyilvántartott adatok változását a változást követő öt napon belül köteles bejelenteni. A 14. § (4)

bekezdése szerinti tájékoztatás tartalmát érintő adatváltozás átvezetése után a köznevelési intézmény

képviselője az érintettnek a 14. § (4) bekezdése szerinti tájékoztatást a megváltozott adatok alapján

állítja ki.

17. § (1) Ha az oktatási azonosító számmal rendelkező személy jogviszonya megszűnik, a köznevelési

intézmény képviselője a jogviszony megszűnését - a megszűnés időpontjától számított - öt napon belül

jelenti be a KIR-en keresztül.

(2) Ha a gyermek, tanuló jogviszonya a nevelési-oktatási intézménnyel megszűnik, a nevelési-oktatási

intézmény képviselője statisztikai céllal közli a KIR-en keresztül, hogy a jogviszony milyen jogcím

alapján szűnt meg, továbbá tanuló esetén közli, hogy az érintett az adott köznevelési alapfeladatban

szerzett-e iskolai végzettséget, szakképesítést, valamint - iskolai végzettség hiányában - hány

évfolyamot végzett el.

18. § A 14-17. § alkalmazásában tanulói jogviszonyon érteni kell a magántanulói, a vendégtanulói

jogviszonyt, az externátusi, kollégiumi tagsági jogviszonyt, továbbá a fejlesztő felkészítésben, a

fejlesztő nevelés-oktatásban való részvételt is.

48. § (1)-(3) (hatályos 2013.03.08-ig)56

(1) A köznevelési intézmény képviselője a köznevelési intézménnyel 2012. szeptember 1-jén

jogviszonyban álló és az Nkt. 44. § (3) bekezdése szerinti személy vonatkozásában 2012. november 30-

áig az 5. alcím szerint változás-bejelentést tesz.57

(2) Az óvoda vezetője valamennyi óvodás gyermek számára oktatási azonosító számot igényel, vagy ha

a gyermek már rendelkezik oktatási azonosító számmal, a jogviszony létrejöttének idejére

visszamenőleg a jogviszonyt az (1) bekezdés szerint bejelenti.

(3) A nevelési-oktatási intézmény képviselője az óraadó pedagógussal fennálló jogviszonyt az (1)

bekezdés szerint bejelenti.



56

Hatályon kívül helyezte: 73/2013. (III. 8.) Korm. rendelet 30. § c). Hatálytalan: 2013.03.09-től. 57

Módosította: 315/2012. (XI. 13.) Korm. rendelet 7. § e).

52

III.14. Sajátos nevelési igényű gyermekek ellátására vonatkozó szabályok

Köznev. tv.

4. § E törvény alkalmazásában:

25. sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló: az a különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló, aki

a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján mozgásszervi, érzékszervi, értelmi vagy

beszédfogyatékos, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, autizmus

spektrum zavarral vagy egyéb pszichés fejlődési zavarral (súlyos tanulási, figyelem- vagy

magatartásszabályozási zavarral) küzd,

47. § (1) A sajátos nevelési igényű gyermeknek, tanulónak joga, hogy különleges bánásmód keretében

állapotának megfelelő pedagógiai, gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai ellátásban részesüljön

attól kezdődően, hogy igényjogosultságát megállapították. A különleges bánásmódnak megfelelő

ellátást a szakértői bizottság szakértői véleményében foglaltak szerint kell biztosítani.

(3) A sajátos nevelési igényű gyermek óvodai nevelése, tanuló iskolai nevelés-oktatása, továbbá

kollégiumi nevelése az e célra létrehozott gyógypedagógiai nevelési-oktatási intézményben, konduktív

pedagógiai intézményben, óvodai csoportban, iskolai osztályban, vagy a többi gyermekkel, tanulóval

részben vagy egészben együtt, azonos óvodai csoportban, iskolai osztályban (a továbbiakban: a

sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók - külön vagy közös vagy részben közös - nevelésében és

oktatásában részt vevő óvoda és iskola, kollégium együtt: gyógypedagógiai nevelésben, oktatásban

részt vevő nevelési-oktatási intézmény) történhet.

(4) A sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló neveléséhez és oktatásához az alábbi feltételek

szükségesek:

a) a gyermek, tanuló külön neveléséhez és oktatásához a sajátos nevelési igény típusának és

súlyosságának megfelelő gyógypedagógus, konduktor foglalkoztatása, a neveléshez és oktatáshoz

szükséges speciális tanterv, tankönyv és egyéb segédlet,

b) egyéni előrehaladású képzéshez, integrált óvodai neveléshez, iskolai nevelés-oktatáshoz, fejlesztő

neveléshez, fejlesztő nevelés-oktatáshoz, az illetékes szakértői bizottság által meghatározottak szerinti

foglalkozáshoz szakirányú végzettségű gyógypedagógus, a foglalkozásokhoz speciális tanterv,

tankönyv, valamint speciális gyógyászati és technikai eszközök,

c) a fejlesztési területek szakértői bizottság által történő meghatározása.

(5) A gyermek külön óvodai nevelését végző óvodai csoportot, a tanulók külön iskolai nevelését,

oktatását végző iskolai osztályt a sajátos nevelési igény típusának megfelelően kell létrehozni. A

gyógypedagógiai nevelésben, oktatásban részt vevő nevelési-oktatási intézményben a gyermek, tanuló

egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs és rehabilitációs ellátásban is részesül.

(7) Az enyhe értelmi fogyatékos, beszédfogyatékos vagy pszichés fejlődési zavarral küzdő sajátos

nevelési igényű tanulót két gyermekként, a mozgásszervi, érzékszervi, középsúlyos értelmi fogyatékos,

autizmus spektrum zavarral küzdő vagy halmozottan fogyatékos gyermeket, tanulót három

gyermekként kell figyelembe venni az óvodai csoport, iskolai osztály, kollégiumi csoport létszámának

számításánál, ha nevelés-oktatásuk a többi gyermekkel, tanulóval együtt történik.

96. § (8)58

Ha a nevelési-oktatási intézmény alapító okiratában, működési engedélyében,

nyilvántartásba vételi határozatában az intézmény alaptevékenységei között

a) a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra visszavezethető, vagy vissza

nem vezethető tartós és súlyos rendellenességével küzdő gyermekek, tanulók ellátása,

b) a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének tartós és súlyos, vagy súlyos

rendellenességével küzdő gyermekek, tanulók ellátása szerepel, azon 2013. január 1-ig az egyéb

pszichés fejlődési zavarral (súlyos tanulási, figyelem- vagy magatartásszabályozási zavarral) küzdő

gyermekek, tanulók ellátását is érteni kell.

(9)59

Ha a sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló szakértői véleményében a sajátos nevelési igényt

a) a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra visszavezethető, vagy vissza

nem vezethető tartós és súlyos rendellenessége,

b) a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének tartós és súlyos, vagy súlyos rendellenessége

alapozza meg, azon a gyermek, a tanuló következő felülvizsgálatáig, de legkésőbb 2015. szeptember 1-

58

Beiktatta: 2012. évi CXXIV. törvény 31. § (2). Hatályos: 2012.09.02-től. 59

Beiktatta: 2012. évi CXXIV. törvény 31. § (2). Hatályos: 2012.09.02-től.

53

ig az egyéb pszichés fejlődési zavart (súlyos tanulási, figyelem- vagy magatartásszabályozási zavart)

is érteni kell.

4/2010. (I. 19.) OKM rendelet (hatályos: 2013.02.28-ig)

14.§(1) A szakértői és rehabilitációs bizottság a szakértői véleményében tesz javaslatot a gyermek,

tanuló különleges gondozás keretében történő ellátására, az ellátás módjára, formájára és helyére, az

ellátáshoz kapcsolódó pedagógiai szakszolgálatra, a szükséges szakemberre és annak feladataira. A

szakértői véleménynek tartalmaznia kell

a) a gyermek, tanuló és a szülő nevét, a gyermek, tanuló születési idejét, lakóhelyét és tartózkodási

helyét,

b) a szakértői vizsgálat rövid leírását,

ba) a fogyatékosságra vagy annak kizárására vonatkozó megállapítást, az azt alátámasztó tényeket,

bb) a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődése tartós és súlyos rendellenességének

megállapítására vagy kizárására vonatkozó tényeket,

bc) a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődése súlyos rendellenességének megállapítására vagy

kizárására vonatkozó tényeket,

c) a korai fejlesztés és gondozás szükségességét, az ennek keretében nyújtott szolgáltatásokat, valamint

azok idejét, a fejlesztéssel kapcsolatos szakmai feladatokat, valamint annak megjelölését, hogy a

feladatokat milyen ellátás keretében mely intézmény biztosítja,

d) annak megállapítását, hogy a gyermek, tanuló az e célra létrehozott, a fogyatékosság típusának,

illetve a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődése tartós és súlyos rendellenességének megfelelő

nevelési-oktatási intézményben, osztályban, csoportban, tagozaton vagy a többi gyermekkel, tanulóval

közösen is részt vehet az óvodai nevelésben, iskolai nevelésben-oktatásban, kollégiumi nevelésben,

h) a gyermek, tanuló fogyatékosságnak megfelelő

ha) óvodára, csoportra,

j) a gyermek, tanuló nevelésével, oktatásával kapcsolatos sajátos követelményeket, fejlesztési

feladatokat, javaslatot az egyes tantárgyakból, tantárgyrészekből az értékelés és minősítés alóli

mentesítésre,

k) a szükséges szakemberre, annak végzettségére és szakképesítésére vonatkozó javaslatot,

l)nem helyi önkormányzat vagy nem állami szerv által fenntartott pedagógiai szakszolgálatot ellátó

intézmény által elkészített szakvélemény esetén a közoktatási megállapodást kötő önkormányzat,

kormányhivatal nevét és székhelyét, továbbá az intézmény működési területét, illetve az e rendeletre

való utalást,

m) a szülő tájékoztatását arról, hogy

ma) a gyermek, tanuló különleges gondozás keretében történő ellátására a szakértői véleményben

foglaltak szerint akkor kerülhet sor, ha az abban foglaltakkal egyetért,

mb) amennyiben a szakértői véleményben foglaltakkal nem ért egyet, a szakértői és rehabilitációs

bizottság köteles erről a tényről a gyermek lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye szerint

illetékes jegyzőt (a továbbiakban: illetékes jegyző) tájékoztatni,

mc) a szülő közvetlenül is eljárást indíthat az illetékes jegyzőnél a szakértői vélemény felülvizsgálatát

kezdeményezve,

md) a szakértői véleményben foglaltakkal kapcsolatos egyetértését vagy egyet nem értését írásban kell

közölnie,

me)amennyiben a szakértői vélemény kézhezvételétől számított tizenöt napon belül nem tesz

nyilatkozatot és nem indítja meg a jegyzői eljárást, az egyetértését megadottnak kell tekinteni.

17. § (1) Ha a gyermek, tanuló első vizsgálatát végző tanulási képességet vizsgáló szakértői és

rehabilitációs bizottság megítélése szerint a gyermek, tanuló halmozottan fogyatékos, a szülő

egyetértésével kiegészítő vizsgálat elvégzését kezdeményezheti a gyermek, tanuló testi, érzékszervi

fogyatékosságának megfelelő országos szakértői és rehabilitációs feladatokat ellátó bizottságnál.

(2) A tanulási képességet vizsgáló szakértői és rehabilitációs bizottság az enyhe értelmi

fogyatékosságot csak abban az esetben állapíthatja meg, ha azt a háziorvosi, házi gyermekorvosi és

fogorvosi tevékenységről szóló 4/2000. (II. 25.) EüM rendelet 4. § (3) bekezdés e) pontjában foglaltak

alapján, a 7. számú melléklet szerint kiállított orvosi adatlap adatai vagy a gyermek fejlődése (3)

bekezdés szerinti folyamatos figyelemmel kísérésének adatai igazolják.

54

(3) Ha az orvosi adatlap adatai és a szakértői és rehabilitációs bizottság eljárása során készített

orvosi szakvélemény, valamint a pedagógiai, továbbá pszichológiai vizsgálat során kialakított

elsődleges képességbecslés alapján valószínűsíthető az enyhe értelmi fogyatékosság, a gyermeknek

folyamatos figyelemmel kísérésben kell részt vennie. A folyamatos figyelemmel kísérés ideje alatt a

gyermek, tanuló a lakóhelye szerinti vagy a választott óvodában, illetve általános iskolában a többi

gyermekkel, tanulóval együtt vesz részt az óvodai nevelésben, iskolai nevelésben-oktatásban.

A folyamatos figyelemmel kísérés a pedagógiai, illetve a pszichológiai vizsgálatot követő hónapban

indul ésa vizsgálatot követő nevelési év, tanév végéig tart. A folyamatos figyelemmel kísérés ideje egy

nevelési évvel, tanévvel meghosszabbítható. A folyamatos figyelemmel kísérés ideje alatt a gyermek

vizsgálatát a statisztikai adatszolgáltatás során is lezáratlan vizsgálatként kell nyilvántartani.

(4) A folyamatos figyelemmel kísérés kezdetén a tanulási képességet vizsgáló szakértői és

rehabilitációs bizottság meghatározza a megfigyelésben közreműködő pedagógus feladatait.

(5) A folyamatos figyelemmel kísérés ideje alatt a tanulási képességet vizsgáló szakértői és

rehabilitációs bizottság képviselője legalább két alkalommal, az óvodai foglalkozáson, illetve a

tanítási órán megfigyeli a gyermeket, tanulót. A folyamatos figyelemmel kísérés végén a tanulási

képességet vizsgáló szakértői és rehabilitációs bizottság megvizsgálja a gyermek, tanuló fejlődését, és

tapasztalatai alapján - a vizsgálatok összegezésének eredményeként - készíti el szakértői véleményét.

(6) A folyamatos figyelemmel kísérés ideje alatt a pedagógus - a tanulási képességet vizsgáló szakértői

és rehabilitációs bizottság útmutatása szerint - a gyermek, tanuló fejlődéséről rendszeresen, de

legalább negyedévente részletes értékelést készít. A folyamatos figyelemmel kísérés ideje alatt a

pedagógus legalább havonta egyszer ismerteti a szülővel megállapításait, és segítséget nyújt az

otthoni neveléshez. A folyamatos figyelemmel kísérés végén a részletes értékelést a pedagógus átadja a

tanulási képességet vizsgáló szakértői és rehabilitációs bizottságnak.

18. § (1) Ha a gyermek, tanuló sajátos nevelési igényű, a szakértői és rehabilitációs bizottság

hivatalból, hatósági megkeresésre vagy szülői kérelemre felülvizsgálati eljárást folytat le. A

felülvizsgálati eljárásra - a folyamatos figyelemmel kísérés kivételével - a szakértői és rehabilitációs

bizottsági vizsgálatra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.

(2) Ha a rendelet másképp nem rendelkezik, a szakértői és rehabilitációs bizottság szakértői

véleményét a végrehajthatásának megkezdését követő első nevelési év, tanév eltelte után hivatalból

felül kell vizsgálni. Az enyhe értelmi fogyatékos gyermek, tanuló, valamint a megismerő funkciók vagy

a viselkedés fejlődésének tartós és súlyos, illetve súlyos rendellenességével küzdő tanuló első

hivatalból történő felülvizsgálatában nem vehet részt az, aki a szakértői vélemény megalkotásában

közreműködött.

(3) Ha a gyermek, tanuló enyhe értelmi fogyatékos, illetve a megismerő funkciók vagy a viselkedés

fejlődésének tartós és súlyos, illetve súlyos rendellenességével küzd, a szakértői véleményt az első

hivatalból történő felülvizsgálat után a tanuló tizenkét éves koráig minden második, azt követően és

egyéb fogyatékosság esetén minden harmadik tanévben hivatalból felül kell vizsgálni. Az e

bekezdésben foglaltak nem alkalmazandók akkor, ha a testi fogyatékos, a beszéd-, az érzékszervi, a

középsúlyos értelmi fogyatékos, a halmozottan fogyatékos tanuló a többi tanulótól külön, a

fogyatékosság típusának megfelelően létrehozott gyógypedagógiai nevelési-oktatási intézményben

tanul, továbbá – a fogyatékosság típusától függetlenül - akkor, ha a tanuló már betöltötte a

tizenhatodik életévét.

38. § (3)Az Nkt.

a) 4. § 25. pontjában, 15. §-ában és 47. §-ában a szakértői bizottság alatt a tanulási képességet

vizsgáló szakértői és rehabilitációs feladatokat ellátó szakértői és rehabilitációs bizottságokat, és az

országos szakértői és rehabilitációs feladatok ellátó szakértői és rehabilitációs bizottságokat,

b) 4. § 3. pontjában a szakértői bizottság alatt a nevelési tanácsadót,

c) 56. § (1) bekezdésében a szakértői bizottság alatt a tanulási képességet vizsgáló szakértői és

rehabilitációs feladatokat ellátó szakértői és rehabilitációs bizottságokat, az országos szakértői és

rehabilitációs feladatokat ellátó szakértői és rehabilitációs bizottságokat és a nevelési tanácsadót

is érteni kell.

55

15/2013. (II. 26.) EMMI rendelet (hatályos: 2013.03.01-jétől)

7. §(1) Az Nkt. 18. § (2) bekezdés c) pontja szerinti szakértői bizottsági tevékenység keretében az

intézmény szakértői bizottsága a gyermek, a tanuló komplex pszichológiai, pedagógiai-

gyógypedagógiai, továbbá szükség szerint orvosi, sajátos nevelési igény gyanúja esetén komplex

pszichológiai, pedagógiai-gyógypedagógiai, orvosi vizsgálat alapján szakértői véleményt készít

a) az iskolába lépéshez szükséges fejlettség megállapítása céljából

aa) abban az esetben, ha a gyermek nem járt óvodába,

ab) óvodába járó gyermek esetén, annak megítélésére, hogy hétéves korában szükséges-e újabb

nevelési évet kezdenie az óvodában,

ac) annak megítélésére, hogy a gyermek számára javasolt-e, hogy hatéves kora előtt megkezdje

tankötelezettségének teljesítését,

ad) óvodába járó gyermek esetén, ha a gyermek iskolába lépéshez szükséges fejlettsége egyértelműen

nem dönthető el a fejlődésének nyomon követéséről szóló óvodai dokumentumok alapján,

ae) ha a szülő nem ért egyet a gyermek fejlődésének nyomon követéséről szóló óvodai dokumentumok

alapján az iskolába lépéshez szükséges óvodai igazolásban tett javaslattal,

af) ha a szülő nem ért egyet a hatodik életévét augusztus 31-ig betöltő gyermek óvodai nevelésben való

további részvételéről szóló óvodai döntéssel,

b) a beilleszkedési, a tanulási, a magatartási nehézség megállapítása vagy kizárása,

c) a sajátos nevelési igény - a mozgásszervi-, az érzékszervi- (látási-, hallási-), az értelmi, a

beszédfogyatékosság, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén a halmozott fogyatékosság, az

autizmus spektrum zavar vagy az egyéb pszichés fejlődési zavar: súlyos tanulási, figyelem- vagy

magatartásszabályozási zavar - megállapítása vagy kizárása,

(2) Amennyiben a szakértői bizottság vizsgálata alapján a gyermeknél, a tanulónál sem a

beilleszkedési, sem a tanulási, sem a magatartási nehézség, sem a sajátos nevelési igény nem

állapítható meg, de eredményes óvodai neveléséhez, iskolai neveléséhez, oktatásához

iskolapszichológiai, óvodapszichológiai vagy logopédiai ellátásba vétele indokolt, a szakértői

bizottság a megfelelő ellátásba vételét kezdeményezi.

8. § A szakértői vizsgálat típusai:

a) az aktuális állapot feltárására irányuló vizsgálat,

b) a fejlődést nyomon követő a korábbi diagnózis megalapozottságát, a nevelés, oktatás formájának

megfelelőségét a fejlesztés eredményességének mérését célzó felülvizsgálat.

9. § (1) A szakértői bizottsági tevékenységet az Intézmény szakmailag önálló intézményegysége látja el,

mely - a 10. §(3) bekezdésében foglalt kivétellel - a feladatok és a területi ellátási kötelezettség

szempontjából a székhelyintézményben működő megyei, fővárosi illetékességű intézményegységre (a

továbbiakban: megyei szakértői bizottság) és a tagintézményben működő, a megyében járási

tankerületi, a fővárosban fővárosi kerületi tankerületi illetékességű intézményegységekre (a

továbbiakban: tankerületi szakértői bizottság) tagolódik.

(2) A Szakmai Szolgáltató Intézmény országos szintű területi ellátási kötelezettséggel látja el a 41. §

(6) bekezdésben meghatározott szakértői feladatát.

10. § (1) A tankerületi szakértői bizottság területi ellátási kötelezettsége arra a járási, fővárosban

fővárosi kerületi tankerületre terjed ki, amelyben működik.

(2) A megyei szakértői bizottság területi ellátási kötelezettsége a fővárosban, megyében több

tankerültre terjed ki.

(3) A mozgásszervi fogyatékosság, az érzékszervi (a látási, a hallási) fogyatékosság, valamint a

beszédfogyatékosság megállapítását vagy kizárását végző szakértői bizottság feladatait a Központ

által kijelölt intézmény országos illetékességű tagintézményeként látja el. A beszédfogyatékosság

megállapítása vagy kizárása a megyei szakértői bizottság feladatai körében is ellátható.

17. § (1) A szakértői bizottság a szakértői véleményében tesz javaslatot a különleges bánásmódot

igénylő gyermek, tanuló ellátására, az ellátás módjára, formájára és helyére, az ellátáshoz kapcsolódó

pedagógiai szakszolgálatok típusaira, a szükséges szakemberre és annak feladataira. A szakértői

véleménynek tartalmaznia kell

a) a gyermek, tanuló és a szülő nevét, a gyermek, tanuló születési idejét, lakóhelyét és tartózkodási

helyét,

56

b) a szakértői vizsgálat rövid leírását,

ba) a beilleszkedési, a tanulási vagy a magatartási nehézségre, vagy annak kizárására vonatkozó

megállapítást, az azt alátámasztó tényeket,

bb) a sajátos nevelési igényre, vagy annak kizárására vonatkozó megállapítást, az azt alátámasztó

tényeket,

c) a korai fejlesztés és gondozás szükségességét, az ennek keretében nyújtott szolgáltatásokat, a

fejlesztéssel kapcsolatos szakmai feladatokat, valamint annak megjelölését, hogy a feladatokat milyen

ellátás keretében mely intézmény biztosítja,

d) annak megállapítását, hogy a sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló az e célra létrehozott, a

fogyatékosság típusának megfelelő nevelési-oktatási intézményben, osztályban, csoportban, tagozaton

vagy a többi gyermekkel, tanulóval közösen is részt vehet az óvodai nevelésben, iskolai nevelésben-

oktatásban, kollégiumi nevelésben,

h) a gyermek, tanuló sajátos nevelési igényének megfelelő

ha) óvodára, csoportra,

…

vonatkozó javaslatot és a kijelölt nevelési-oktatási intézmény megjelölését,

i) a hivatalból történő felülvizsgálat időpontját,

j) a gyermek, tanuló nevelésével, oktatásával kapcsolatos sajátos követelményeket, fejlesztési

feladatokat, javaslatot az egyes tantárgyakból, tantárgyrészekből az értékelés és minősítés alóli

mentesítésre,

k) a szükséges szakemberre vonatkozó javaslatot,

l) a nem a Központ által fenntartott pedagógiai szakszolgálati intézmény által elkészített szakértői

vélemény esetén a köznevelési megállapodás ügyiratszámát, továbbá az intézmény köznevelési

szerződésben meghatározott működési területét, illetve az e rendeletre való utalást,

m) a szülő tájékoztatását a 18. §-ban foglalt jogairól és kötelezettségeiről.

19. § (1) Ha a szakértői bizottság a nevelési év, tanítási év alatt állapítja meg, hogy a gyermek, tanuló

sajátos nevelési igényű,

a) a szakértői véleményében abban az esetben javasolhatja, hogy a gyermeket a nevelési évben a

kijelölt óvoda, a tanulót a kijelölt iskola átvegye, ha az a gyermeket, tanulót fogadni tudja,

b) és a gyermeket, a tanulót a kijelölt óvoda, iskola nem tudja fogadni, illetve a gyermek, a tanuló a

többi gyermekkel, tanulóval közösen vesz részt az óvodai nevelésben, iskolai nevelésben-oktatásban,

az óvodai csoport, iskolai osztály átlaglétszámának számításánál az adott nevelési évben, tanévben

egy gyermekként kell figyelembe venni.

22. § (1) Ha a gyermek, tanuló beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzd, vagy sajátos

nevelési igényű, a szakértői bizottság hivatalból, hatósági megkeresésre, szülői kérelemre, vagy a

gyermek nevelését ellátó óvoda, nevelését, oktatását ellátó iskola kérelme alapján felülvizsgálati

eljárást folytat le. A felülvizsgálati eljárásra – a folyamatos figyelemmel kísérés kivételével - a

szakértői bizottsági vizsgálatra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.

(2) Ha e rendelet másképp nem rendelkezik, a szakértői bizottság szakértői véleményét a

végrehajthatásának megkezdését követő első nevelési év, tanév során hivatalból felül kell vizsgálni. Az

első hivatalból történő felülvizsgálatában nem vehet részt az, aki a szakértői vélemény

megalkotásában közreműködött.

(3) Ha a gyermek, tanuló enyhe értelmi fogyatékos, illetve egyéb pszichés fejlődési zavarral küzd, a

szakértői véleményt az első hivatalból történő felülvizsgálat után addig a tanévig, amelyben a tanuló a

tíz éves életkort betölti minden második, azt követően és egyéb fogyatékosság, valamint autizmus

spektrum zavar esetében, illetve ha a tanuló beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzd,

addig a tanévig, amelyben a tanuló a tizenhatodik életévét betölti, minden harmadik tanévben

hivatalból felül kell vizsgálni.

49. § A tanulási képességet vizsgáló szakértői és rehabilitációs bizottságok, az országos szakértői és

rehabilitációs bizottságok, és a nevelési tanácsadók, e rendelet hatálybalépése előtt kibocsátott

szakértői véleményei és szakvéleményei joghatásukat tekintve az e rendelet szabályai szerint hozott

szakértői véleményekkel egyenértékűek.

51. § E rendelet hatálybalépésének időpontjában folyamatban lévő ügyekre e rendelet szabályait kell

alkalmazni.

57

20/2012. (VIII. 31.) EMMI rend.

11. § (1) A sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók

a) óvodai nevelése esetén az óvoda pedagógiai programja a sajátos nevelési igényből eredő hátrányok

csökkentését szolgáló speciális fejlesztő tevékenységet,

…

is tartalmazza.

58

IV. JOGCÍMENKÉNTI FELÜLVIZSGÁLATI SZEMPONTOK

II.1. Óvodapedagógusok, és az óvodapedagógusok nevelő munkáját közvetlenül segítők

bértámogatása

2012/2013. nevelési év:

II.1.(1)1 Óvodapedagógusok átlagbérének és közterheinek támogatása az elismert

létszám alapján - 2013. január 1-jétől 2013. augusztus 31-éig

II.1.(2)1 Óvodapedagógusok nevelő munkáját közvetlenül segítők átlagbérének és

közterheinek támogatása a Közokt. tv. 1. sz. mell. Első része szerint elismert


2013/2014. nevelési év:

II.1.(1)2 Óvodapedagógusok átlagbérének és közterheinek támogatása az elismert

létszám alapján - 2013. szeptember 1-jétől 2013. december 31-éig


közterheinek támogatása a Köznev. tv. 2. sz. mell. szerint elismert létszám

alapján - 2013. szeptember 1-jétől 2013. december 31-éig

II.1.(3)2 Óvodapedagógusok átlagbérének és közterheinek pótlólagos támogatása az

elismert létszám alapján - 2013. október 1-jétől 2013. december 31-éig

1. Óvodapedagógusok, és az óvodapedagógusok nevelő munkáját közvetlenül segítők

bértámogatása 60

Előirányzat: 108 085,5 millió forint

Óvodapedagógusok átlagbérének és közterheinek

elismert összege: 2 832 000 forint/számított létszám/év

Óvodapedagógusok átlagbérének és közterheinek

elismert pótlólagos összegea 2013/2014. nevelési évre: 263 100 forint/számított létszám/3 hónap

Óvodapedagógusok nevelő munkáját közvetlenül segítők

átlagbérének és közterheinek elismert összege: 1 632 000 forint/számított létszám/év

A központi költségvetés a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (a

továbbiakban: Kjt.), anemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (a továbbiakban: Köznev.

tv.), valamint a Kjt. végrehajtását aköznevelési intézményekben szabályozó kormányrendelet, továbbá

egyéb, a kereseteket meghatározó jogszabályokalapján elismert átlagbér alapú támogatást biztosít az

óvodát fenntartó települési önkormányzat részére az általafoglalkoztatott óvodapedagógusok, és az

óvodapedagógusok nevelő munkáját közvetlenül segítők bérének és az ehhezkapcsolódó, 27%

mértékkel számítottszociálishozzájárulási adó kifizetéséhez.

A támogatás a települési önkormányzatot az általa fenntartott óvodaintézmény(ek)ben foglalkoztatott,

a 2012/2013.nevelési évben a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény (a továbbiakban: Közokt.

tv.), a 2013/2014. nevelési évben a Köznev. tv. nevelés-szervezési paraméterei szerint számított

pedagóguslétszám után illeti meg. Egyóvodaintézménynek kell tekinteni az anyaóvodát és

tagintézményeit, telephelyeit együttesen akkor is, ha az utóbbiak afenntartótól eltérő településen

vannak.

60

Módosította: 2013. évi CXLIV. törvény 11. §; 2. melléklet 1.

59

A támogatás számítása a következő:

a) Az óvodai nevelésben részesülő gyermekek számának meghatározása (beleértve a sajátos nevelési

igényű gyermekeket is)

- a 2012/2013. és 2013/2014. nevelési évek közoktatási statisztikai tényleges nyitó létszám adatai

alapján történik,továbbá számításba kell venni mindazon gyermekeket,

- akik 2012. december 31-éig, vagy - a Köznev. tv. 8. § (1) bekezdésében foglalt feltételek megléte

esetén – afelvételüktől számított hat hónapon belül a harmadik életévüket betöltik és a 2012/2013.

nevelési évben legkésőbbdecember 31-éig első alkalommal veszik igénybe az óvodai nevelést,

- akik negyedik, illetve ötödik életévüket betöltik és a 2012/2013. nevelési évben legkésőbb

december 31-éig azóvodai nevelést első alkalommal veszik igénybe,

- akik 2013. december 31-éig, vagy - a Köznev. tv. 8. § (1) bekezdésében foglalt feltételek megléte

esetén – afelvételüktől számított hat hónapon belül a harmadik életévüket betöltik és a 2013/2014.

nevelési évben legkésőbbdecember 31-éig első alkalommal veszik igénybe az óvodai nevelést,

valamint

- akik negyedik, illetve ötödik életévüket betöltik és a 2013/2014. nevelési évben legkésőbb

december 31-éig azóvodai nevelést első alkalommal veszik igénybe.

Nem igényelhető támogatás

- a 2012/2013. nevelési évre azon gyermekek után, akik a hetedik életévüket 2012. augusztus 31-éig

betöltötték,

- a 2013/2014. nevelési évre azon gyermekek után, akik a hetedik életévüket 2013. augusztus 31-éig

betöltik,

kivéve, ha a Köznev. tv. 45. § (2) bekezdése alapján a gyermekek óvodai nevelése

meghosszabbítható.

Az óvodai nevelésben részesülő gyermekek számát a 2013. év

- 1-8. hónapjaira vonatkozóan a Közokt. tv. 3. számú melléklet II. Az osztályok, csoportok

szervezése rész 3.pontjában,

- 9-12. hónapjaira vonatkozóan a Köznev. tv. 47. § (7) bekezdésében

meghatározottak szerint kell figyelembe venni. Az adatszolgáltatást a nem teljes idejű óvodai nevelésre

szervezettcsoportokba, valamint a teljes idejű óvodai nevelésre szervezett csoportokba beírt gyermekek

szerint, külön-külön kellteljesíteni.

Az első nevelési évet kezdő óvodások között két gyermekként itt kell figyelembe venni azokat a

bölcsődés-korú,második életévüket 2012. december 31-éig betöltő gyermekeket is, akiknek a

gondozását a Köznev. tv. 20. § (10)bekezdése szerint egységes óvoda-bölcsőde intézmény keretei

között, a nevelési-oktatási intézmények működéséről és aköznevelési intézmények névhasználatáról

szóló rendeletben meghatározott feltételek szerint biztosítják, és a gyermek2012. szeptember 1-je és

december 31-e között igénybe veszi az ellátást.

Az első nevelési évet kezdő óvodások között két gyermekként itt kell figyelembe venni azokat a

bölcsődés-korú,második életévüket 2013. december 31-éig betöltő gyermekeket is, akiknek a

gondozását a Köznev. tv. 20. § (10)bekezdése szerint egységes óvoda-bölcsőde intézmény keretei

között a nevelési-oktatási intézmények működéséről és aköznevelési intézmények névhasználatáról

szóló rendeletben meghatározott feltételek szerint biztosítják, és a gyermek2013. szeptember 1-je és

december 31-e között igénybe veszi az ellátást. 2013. szeptember 1-jétől egy gyermekkéntlehet

figyelembe venni azt a 2012/2013. nevelési évben bölcsődés-korúnak minősülő és az egységes óvoda-

bölcsődeiellátást igénybevevő gyermeket, aki 2013. december 31-éig betölti harmadik életévét.

60

b) A számított óvodapedagógus, és az óvodapedagógus nevelő munkáját közvetlenül segítők

létszámának meghatározása 61

Az óvodapedagógus létszám meghatározása a következő képlettel történik:


Psz1 = (L1/Cs) * Feh1 + Vk1


Psz2 = (L2/Cs) * Feh2 + Vk2 + Op

ahol:

Psz1; Psz2= 2012/2013., illetve 2013/2014. nevelési évre számított óvodapedagógusok létszáma, egész

számrakerekítve,

L1; L2= 2012/2013., illetve 2013/2014. nevelési évben szervezett csoport(ok)ban az a) alpont szerinti

összesgyermeklétszám,

Cs = az egységes óvodai-bölcsődei, az óvodai nevelési évekre a Kiegészítő szabályok 3. pontja szerint

meghatározottcsoport átlaglétszám,

Feh1; Feh2 = foglalkozási együttható (két tizedesre kerekítve), azaz

- 2012/2013. nevelési évben a Közokt. tv.-ben, illetve 2013/2014. nevelési évben a Köznev. tv.-ben az

átlagoscsoportlétszámra meghatározott heti óvodai (egységes óvodai-bölcsődei gondozási), nevelési

foglalkoztatási időkeret(órában), és

- 2012/2013. nevelési évben a Közokt. tv.-ben, illetve 2013/2014. nevelési évben a Köznev. tv.-

benmeghatározottpedagógus heti kötelező óraszám, illetve kötött munkaidőhányadosa (az egységes

óvoda-bölcsőde esetében is az óvoda-pedagógusok kötelező heti óraszáma, illetve kötöttmunkaideje

alapozza meg a számítást), korrigálva az intézménytípus-együtthatóval,

Vk1; Vk2 = vezetői órakedvezmény miatti pedagógus többletlétszám a 2012/2013., illetve 2013/2014.

nevelési évben(két tizedesre kerekítve),

Op = a Köznev. tv. 61. § (3) bekezdése alapján az 500 fő ellátottat elérő, vagy azt meghaladó

intézményeknélkötelezően alkalmazandó óvodapszichológusok létszáma.

A támogatás igénylése szempontjából az óvodapedagógusok nevelő munkáját közvetlenül segítők

száma a 2012/2013.nevelési évben a Közokt. tv. 1. számú melléklet Első része, a 2013/2014. nevelési

évben a Köznev. tv. 2. melléklete ésa nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési

intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.)EMMI rendelet 179. § (1) bekezdés b) pontja

szerint elismerhető - a Kjt. alapján foglalkoztatott - létszám, de legfeljebb

- 2013. év első 8 hónapjában a ténylegesen foglalkoztatott segítők átlagos száma,

- 2013. év utolsó 4 hónapjában az erre az időszakra becsült segítők átlagos száma,

egy tizedesre kerekítve.

Az év végi elszámolás mindkét nevelési év tekintetében a havonta figyelembe vehető, ténylegesen

foglalkoztatott segítők átlagos létszáma alapján történik.

A 2013/2014. nevelési évre a gyermek- és ifjúságvédelmi felügyelő vagy gyógypedagógiai asszisztens,

a szabadidő-szervező és a pszichopedagógus a segítők létszámában nem vehető figyelembe.

c) Az óvodapedagógusok és az óvodapedagógusok nevelő munkáját közvetlenül segítők

bértámogatásának összege az alábbiak szerint kerül meghatározásra:


Tp1 = Psz1 * ÁBp * 8/12

Ts1 = S1 * ÁBs * 8/12


Tp2 = Psz2 * ÁBp * 4/12

Ts2 = S2 * ÁBs * 4/12

ahol:

61

Megállapította: 2013. évi CXLIV. törvény 11. §, 2. melléklet 2. Hatályos: 2013.09.28-tól.

61

Tp1; Tp2 = 2012/2013., illetve 2013/2014. nevelési évben az óvodapedagógusok átlagbér alapú

támogatása,

Ts1, Ts2 = 2012/2013., illetve 2013/2014. nevelési évben az óvodapedagógusok nevelő munkáját

közvetlenül segítőkátlagbér alapú támogatása,

S1; S2 = 2012/2013., illetve 2013/2014. nevelési évben az óvodapedagógusok nevelő munkáját

közvetlenül segítők b)alpont szerinti száma,

ÁBp = óvodapedagógus átlagbér elismert összege,

ÁBs = óvodapedagógusok nevelő munkáját közvetlenül segítők átlagbérének elismert összege.

A 2012/2013. nevelési év átlagbér alapú támogatási összege 7,5%-ának folyósítása január utolsó

munkanapján,17,5%-ának folyósítása február utolsó munkanapján, ezt követően a támogatás

folyósítása hat egyenlő részletben, azállamháztartásról szóló jogszabályokban meghatározott

időpontokban történik. A 2013/2014. nevelési év átlagbér alapú támogatásának folyósítása négy

egyenlő részletben: szeptember hónaptól havonta, az államháztartásról szóló jogszabályokban

meghatározott időpontokban történik.

A számításhoz kapcsolódó jogszabályok, állásfoglalások

a) Az óvodai nevelésben részesülő gyermekek létszámának meghatározása

Az óvodai nevelésben részesülő gyermekek számát a 2013. év

- 1-8. hónapjaira vonatkozóan a Közokt. tv. 3. számú melléklet II. Az osztályok, csoportok

szervezése rész 3. pontjában,

- 9-12. hónapjaira vonatkozóan a Köznev. tv. 47. § (7) bekezdésében

meghatározottak szerint kell figyelembe venni.

Az adatszolgáltatást a nem teljes idejű óvodai nevelésre szervezett csoportokba, valamint a teljes

idejű óvodai nevelésre szervezett csoportokba beírt gyermekek szerint, külön-külön kell teljesíteni.

Kiegészítő szabályok

Lásd:

III. Általános jogszabályi háttér:

III.1.II.5. Közös szabályok első mondata, azaz: „Az 1. és 2. pont szerinti támogatások

kizárólag a támogatással érintett óvodaintézmények kiadásaira, valamint az óvodai

nevelésben részt vevő gyermekek étkeztetési kiadásaira használhatók fel.”

III.2.Kiegészítő szabályok 2013.

~ 2. Az e melléklet szerinti támogatások meghatározásához, módosításához, a helyi

önkormányzatok, helyi nemzetiségi önkormányzatok és többcélú kistérségi társulások

egymás közötti, illetve ezen körön kívüli szervezetnek történő feladat-, illetve intézmény

átadás-átvételéhez, továbbá a többcélú kistérségi társulások átalakulásával,

megszűnésével összefüggő, év közbeni változásokhoz kapcsolódó eljárásrend

a) Támogatások meghatározása

b) Támogatások évközi módosítása

c) A helyi önkormányzatok, helyi nemzetiségi önkormányzatok egymás közötti, illetve

ezen körön kívüli szervezetnek történő feladat-, illetve intézmény átadás-átvétele

d) A többcélú kistérségi társulások 2013. július 1-jei átalakulásával, megszűnésével

összefüggő év közbeni változások

e) A c) és d) pontra vonatkozó közös szabályok

~ 5. Társulásra jogosultak köre, társulások jogosultsági feltételei

~ Állásfoglalás – Többcélú kistérségi társulások intézmény/feladat átadása

~ Állásfoglalás – Körön kívüli intézmény/feladat átadása

~ Állásfoglalás – Uniós támogatással létrehozott többcélú intézmények átszervezése

62


III.5. A költségvetési támogatás megállapításának elvei

III.6. Óvodai jogviszony keletkezése, megszűnése

III.7. Tankötelezettség, tanulói jogviszony keletkezése, megszűnése, szüneteltetése

~ a) Tankötelezettség [Köznev. tv. 45. § (2)]


III.10. A térítési díjra, tandíjra vonatkozó szabályok

III.11. Az egységes óvoda-bölcsőde

III.12. A köznevelési intézmények fenntartásával kapcsolatos pénzügyi és gazdasági adatok

tervezése, nyilvántartása, elszámolási szabályok

III.13. Az oktatási azonosító szám igénylése, kiadása és a változás-bejelentés

III.14. Sajátos nevelési igényű gyermekek ellátására vonatkozó szabályok

Állásfoglalás – Egységes óvoda-bölcsőde

Kiadta: Oktatási és Kulturális Minisztérium Közoktatási Főosztály – Hiv.szám: 15769-1/2009.

„…Az egységes óvoda-bölcsőde nem szervezhető meg egy óvoda egyik vegyes csoportjaként, és nem

szervezhető meg 12 bölcsődés korú gyermek számára – ennyi gyermek számára bölcsődét kell

biztosítania a fenntartónak.

A működés megkezdése előtt a fenntartó köteles beszerezni az egységes óvoda-bölcsőde székhelye

szerint illetékes regionális módszertani bölcsőde szakmai véleményét annak eldöntéséhez, hogy az

egységes óvoda-bölcsőde rendelkezik-e a három évnél fiatalabb gyermekek gondozásához szükséges, a

jogszabályban meghatározott feltételekkel.

A bölcsődés korú gyermekek meghatározásánál a Gyvt. rendelkezéseit a költségvetési törvényben

meghatározottakkal összhangban kell alkalmazni.

Bölcsődésként, azaz a finanszírozásnál két főként azok a gyermekek vehetők figyelembe, akik 2009.

szeptember 1-je és december 31-e között betöltötték a 2. évüket, s december 31-e előtt igénybe is veszik

az ellátást.

(...) Mindezek alapján két főként csak azokat a bölcsődés korú gyermekeket tudják figyelembe venni,

akik 2009. december 31-e után töltik be a 3. évüket, mivel azokra, akik 2009. december 31-e előtt

betöltik, már vonatkozik a költségvetési törvény óvodai normatív támogatási szabályrendszere.

Az egységes óvoda-bölcsőde vonatkozásában a Kvtv. 3. számú melléklet Kiegészítő szabályok

10. d) pontja figyelembe vehető az óvodás korúakra vonatkozóan, azaz nem korlátozzák a normatíva

igénybevételét a Közokt. tv. maximális csoport/osztálylétszámra vonatkozó követelményei, vagyis

esetükben az Oktatási Hivatal vizsgálja, és szankcionálja a jogsértő oktatásszervezést. A bölcsődés

korúakra vonatkozó 5 fős maximális létszám azonban nem léphető túl.”

Állásfoglalás – Óvodai nevelés – gyermeklétszám

Kiadta:Magyar Államkincstár Önkormányzati Főosztály – Hiv.szám: ÖF-1815/10/2012.

„… 2. Óvodai nevelés – gyermeklétszám … egy gyermek nem tüntethető fel két különböző soron

(vegyesen szervezett csoportok esetében a gyermeklétszámot a gyermekek teljes idejű óvodai nevelésre

szervezett csoportnál kell figyelembe venni)…”

Állásfoglalás– Óvodai csoport minimum létszáma


Megjelent: a gyakran ismétlődő kérdések és válaszok keretében, a „Valamennyi Igazgatóság,

önkormányzat és többcélú kistérségi társulás figyelmébe” címen kiadott dokumentumban:

63

„6. kérdés:Igényelhet-e támogatást az önkormányzat 2013/2014. nevelési évben 4 hónapra olyan

óvodai csoport után, ahol az Nkt. 4. melléklete szerinti 13 fős minimum létszámot nem éri el a

csoportba járó gyermekek száma…?

VÁLASZ: Igen, természetesen ezen gyermekek után is igényelhető támogatás. Az Nkt. szerinti minimum

létszám nem kötelező.

„7. kérdés:Hol kell szerepeltetni azon gyermekeket, akik 6 órás csoportban járnak óvodába. Illetve hol

kell szerepeltetni azon gyermekeket, akik teljes időre szervezett csoportba járnak, de csak 4 órát

töltenek az óvodában (nem lehet külön csoportot szervezni részükre)?

VÁLASZ:Kiegészítő szabályok 3.a) pontja szerinti tábla úgy módosul, hogy az első sorban szereplő

„napi 4 órai óvodai foglalkozásra szervezett csoport” szöveg helyébe „nem teljes idejű óvodai

nevelésre szervezett csoport” lép. Ezért a 6 órás csoportokat a felmérésben a napi 4 órai óvodai

foglalkozásra szervezett csoportok létszámában kell feltüntetni. A kiegészítő szabályok 3.a) pontja

alapján a vegyesen szervezett csoportokesetén a gyermekeket a teljes idejű óvodai nevelésre

szervezett csoportokba beírt gyermekek számánál kell figyelembe venni. Ezért a második kérdés

esetében egyértelműen a teljes időre szervezett csoportokba járó valamennyi gyermeket a „gyermekek

teljes idejű óvodai nevelésre szervezett csoport”-ban kell feltüntetni, akkor is, ha több gyermek csak 4

órát tartózkodik az óvodában…”

b) Az óvodapedagógusoklétszámának és bértámogatásának meghatározása

Lásd:

IV.II.1. A számításhoz kapcsolódó jogszabályok, állásfoglalások:

a) Az óvodai nevelésben részesülő gyermekek létszámának meghatározása:


Lásd:


III.2. Kiegészítő szabályok 2013.

~ 3. Az óvodapedagógusok, és óvodapedagógusok nevelő munkáját közvetlenül segítők

bértámogatása az alábbi adatszolgáltatások, nevelés-szervezési paraméterek és

számítások figyelembevételével történik.

a) Nevelési-szervezési paraméterek (a Közokt. tv.-ben és a Köznev. tv.-ben egyaránt)

b) Vezetői órakedvezmény miatti pedagógus többletlétszám számítása

Állásfoglalás–Óvodavezető és tagintézmény-vezető létszáma




„1. kérdés: Milyen létszám írható be a „V1 a Közokt.tv.-ben elismerhető vezetői létszám (vezetők és

vezető-helyettesek együttesen)” sorba?”

„1. válasz:V1 = 2012/2013. nevelési évben a Közokt. tv. 1. számú melléklet, Első része szerinti

kötelezően foglalkoztatott óvodavezető és tagintézmény-vezető. A 2012/2013. nevelési évi nyitó

(októberi 1-jei) közoktatási statisztika szerint ténylegesen foglalkoztatott vezetői létszámot szükséges

beírni, amely nem haladhatja meg a hivatkozott törvényi helyek által rögzített kötelező létszámot).

…telephelyek esetében nincs elismert vezetői létszám, csak tagintézmények vonatkozásában!

A Közokt. tv. 1. számú melléklete alapján az intézményvezető-helyettes nem kötelezően

foglalkoztatandó, így a létszámban (V1 sorban) nem tüntethető fel!!!

”2. kérdés:Az óvoda 2012/2013. nevelési évben az intézmény alapító okiratában az iskolával közös

intézményt alkot, az intézmény önálló intézményegységeként. Ebből adódóan az óvodának és az

általános iskolának egy vezetője van. Mivel az intézmény székhelye az általános iskolában van, ezért a

64

2012/2013. nevelési év nyitó (október 1-jei ) közoktatási statisztikában az igazgató, óvoda vezető az

iskolánál szerepel. Az óvodavezetőre 2013. évben 8 hónapra … is megigényelhetjük a normatívát…?

Válasz:A „közös” intézményvezető természetesen beírható az óvodai vezetői létszámba a V1 sorba.

3. kérdés:A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (Nkt.) 5. mellékletének második

táblája rögzíti óvodák esetében az intézményvezető-helyettes, tagintézmény-vezető, intézményegység-

vezető, tagintézményvezető-helyettes, intézményegységvezető-helyettes óvodai foglalkozásainak

számát.…a gyermeklétszámok tagintézmény szinten, vagy intézmény egészére értendők-e. Konkrét

példával: 200 fős intézményen belül működő egycsoportos, 20 fős tagintézmény tagintézmény-vezetője

26 vagy 22 óvodai foglalkozást köteles tartani?

VÁLASZ:Tagintézmény-vezető és tagintézmény vezető-helyettes esetén az általa vezetett tagintézmény

szintjén kell vizsgálni (azaz a példa szerinti esetben 26 óvodai foglalkozást köteles tartani a 20 fős

tagintézményt vezető tagintézmény-vezető). Mindez igaz az intézményegységre is. 2013/2014. nevelési

évben az Nkt. szerint foglalkoztatandó intézményvezető-helyettes esetén az egész intézményre kell

vonatkoztatni.

4. kérdés: …az Nkt. 5. mellékletének második táblája szerinti gyermeklétszám határok vizsgálatakor az

óvodai létszámban a 2, illetve 3 főként figyelembe vehető gyermekeket 2, illetve 3 főként vagy egy

főként kell figyelembe venni?

VÁLASZ:Az óvodai létszámban 2, illetve 3 főként lehet figyelembe venni az e szerint figyelembe vehető

gyermekeket a feltételek vizsgálatakor.”

Állásfoglalás – Pedagógus munkakör – Óvodapszichológus


Önkormányzati Költségvetési Rendszerek Főosztály – Hiv.szám: BMÖGF-67/26/2013. és

NGM/22280/1/2013.

Megjelent: az önkormányzatoknak szóló indító levélben és a „Kitöltési útmutató a 2013. évi októberi

felméréshez” címen kiadott dokumentumban:

„A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (a továbbiakban: Nkt.) módosult. Az októberi

felmérés szempontjából a főbb változások a következők:

1. 2013. szeptember 1-jétől a törvény előírja – a 61. § (3) bekezdés kiegészítésével – az

óvodapszichológus létszám biztosítását. Ez egyben azt is jelenti, hogy az óvodapszichológusi

létszám kikerült az Nkt. 2. melléklet alatt felsorolt nevelő- és oktatómunkát közvetlenül segítő

alkalmazottak finanszírozott létszáma alól, figyelemmel arra, hogy az óvodapszichológus

jogállását tekintve pedagógus munkakörben alkalmazandó szakember. Így a segítői létszámot

e tekintetben lemondással módosítani, az alkalmazandó óvodapszichológusok számát új: Op

Óvodapszichológusok száma soron szükséges feltüntetni. Az óvodapszichológus kötelező

létszámát az óvoda gyermeklétszáma alapján kell meghatározni oly módon, hogy 500

gyermekenként egy, a teljes munkaidő ötven százalékában foglalkoztatott óvodapszichológust

kell alkalmazni...”

Kiadta:Emberi Erőforrások Minisztériuma Köznevelésért Felelős Államtitkár – Hiv.szám:

42052/2/2013/KOIR.

„… az oktatás szabályozására vonatkozó egyes törvények módosításáról szóló 2013. évi CXXIX.

törvény 34. §-a továbbra is a gyermeklétszámhoz kötött feltételekkel, de 2013. szeptember l-jétől már

kötelező létszámként előírva rendelte el a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (a

továbbiakban: köznevelésről szóló törvény) 61. § (3) bekezdés kiegészítésével az óvodapszichológus

létszám biztosítását. Ez egyben azt is jelenti, hogy az óvodapszichológusi létszám kikerült a

köznevelésről szóló törvény 2. melléklet alatt felsorolt nevelő- és oktatómunkát közvetlenül segítő

alkalmazottak finanszírozott létszáma alól, figyelemmel arra, hogy az óvodapszichológus jogállását

tekintve pedagógus munkakörben alkalmazandó szakember. Az óvodapszichológusi létszám

biztosításának kötelezettségét, az Országgyűlés a fent hivatkozott törvényben az alábbiak szerint

rendelte el:

65

„Az óvodapszichológus kötelező létszámát az óvoda gyermeklétszáma alapján kell meghatározni oly

módon, hogy 500 gyermekenként egy, a teljes munkaidő ötven százalékában foglalkoztatott

óvodapszichológust kell alkalmazni.”

A módosító szövegben az "óvoda gyermeklétszáma" az óvoda (az intézmény) alapító okirata szerint

meghatározott valamennyi feladat ellátási helyén (székhelyen + telephelyen + tagintézményben) az

összesen gyermeklétszámot jelenti.

Ezen elv alapján:

1. Amennyiben az óvoda gyermeklétszáma az alapító okirata szerint eléri az 500 főt, de kevesebb mint

1000 fő, akkor 0.5 fő óvodapszichológus alkalmazását írja elő kötelezően a jogszabály.

Értelemszerűen, ha az óvoda gyermeklétszáma nem éri el az 500 főt, vagyis annak száma 1-499 fő

közötti tartományba esik, akkor az óvodapszichológus foglalkoztatása nem kötelező.

2. Amennyiben az óvoda gyermeklétszáma az óvoda alapító okirata szerint eléri, vagy meghaladja az

1000 főt, de kevesebb mint 1500 fő, úgy 1 fő óvodapszichológus alkalmazása kötelező.

3. Amennyiben az óvoda gyermeklétszáma az óvoda alapító okirata szerint eléri, vagy meghaladja az

1500 főt, de kevesebb, mint 2000 fő, úgy 1.5 fő óvodapszichológus alkalmazása kötelező.

4. Amennyiben az óvoda gyermeklétszáma az óvoda alapító okirata szerint eléri, vagy meghaladja a

2000 főt, de kevesebb, mint 2500 fő, úgy 2 fő óvodapszichológus alkalmazása kötelező.

A fentiekben szemléltetett magasabb létszámú óvodák vonatkozásában a további óvodapszichológusi

létszámszámítás értelemszerűen a bemutatott elven folytatódik.

Tekintettel a köznevelésről szóló törvény 4. § 19. pontjában rendelkezett óvodai nevelési év

meghatározásra, amely szeptember l-jétől a következő év augusztus 31-éig tartó időszakot öleli fel, a

2013/2014. nevelési évre kiterjedően 2013. szeptember l-jétől kezdődően szükséges gondoskodniuk a

fenntartóknak az óvodák vonatkozásában az óvodapszichológusi foglalkoztatási feltételeknek való

megfelelőségről.”

c) Az óvodapedagógusok nevelő munkáját közvetlenül segítők létszámának és

bértámogatásának meghatározása

Lásd:



IV.II.1.b) A számított óvodapedagógus és az óvodapedagógus nevelő munkáját közvetlenül segítők

létszámának meghatározása

IV.II.1.c) Az óvodapedagógusok és az óvodapedagógusok nevelő munkáját közvetlenül segítők

bértámogatásának összege az alábbiak szerint kerül meghatározásra

I. A felülvizsgálat dokumentumai

I.2.A helyszíni vizsgálat dokumentumai

~ b.a.b)a számított óvodapedagógusok és az óvodapedagógusok nevelő munkáját

közvetlenül segítők létszámának meghatározása


Lásd:


III.2. Kiegészítő szabályok 2013.

~ 3. Az óvodapedagógusok, és óvodapedagógusok nevelő munkáját közvetlenül segítők

bértámogatása az alábbi adatszolgáltatások, nevelés-szervezési paraméterek és

számítások figyelembevételével történik.

a) Nevelési-szervezési paraméterek (a Közokt. tv.-ben és a Köznev. tv.-ben egyaránt)

66

Állásfoglalás– Óvodapedagógus munkáját közvetlenül segítő alkalmazása




„… A segítők esetében kizárólag a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény

(Kjt.) szerint foglalkoztatottak után igényelhető támogatás, egyéb jogviszonyban foglalkoztatottak –

így a közfoglalkoztatottak – után nem…”

Állásfoglalás– Nevelő- és oktatómunkát közvetlenül segítő alkalmazottak



NGM/22280/1/2013.



„A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (a továbbiakban: Nkt.) módosult. Az októberi

felmérés szempontjából a főbb változások a következők:

1. 2013. szeptember 1-jétől a törvény előírja – a 61. § (3) bekezdés kiegészítésével – az

óvodapszichológus létszám biztosítását. Ez egyben azt is jelenti, hogy az óvodapszichológusi

létszám kikerült az Nkt. 2. melléklet alatt felsorolt nevelő- és oktatómunkát közvetlenül segítő

alkalmazottak finanszírozott létszáma alól, figyelemmel arra, hogy az óvodapszichológus

jogállását tekintve pedagógus munkakörben alkalmazandó szakember. Így a segítői létszámot

e tekintetben lemondással módosítani, az alkalmazandó óvodapszichológusok számát új: Op

Óvodapszichológusok száma soron szükséges feltüntetni. Az óvodapszichológus kötelező

létszámát az óvoda gyermeklétszáma alapján kell meghatározni oly módon, hogy 500

gyermekenként egy, a teljes munkaidő ötven százalékában foglalkoztatott óvodapszichológust

kell alkalmazni.

2. Tekintettel arra, hogy az Nkt. 2. melléklete változott, ezért a következőkre szükséges továbbá

felhívni a figyelmet:

a) dajka, gondozónő és takarító esetében a

o 2013. évi megalapozó felméréskor az Nkt. még csoportonként 1 fő dajkát, továbbá

intézményenként,ahol legalább 3 óvodai csoport működik 1 fő gondozónőt és

takarítót határozott meg,

o a jelenleg hatályos Nkt. csoportonként 1 fő dajkát vagy helyette gondozónő és

takarító együtt határoz meg,

b) szakorvos kizárólag sajátos nevelési igényű gyermekeket nevelő óvodában

o 2013. évi megalapozó felméréskor az Nkt. még 250 gyermekenként/tanulónként 1

főt határozott meg,

o a jelenleg hatályos Nkt. 250 gyermekenként/tanulónként 0,5 főt határoz meg,

c) rendszergazda

o 2013. évi megalapozó felméréskor az Nkt. intézményenként 1 főt határozott meg,

o a hatályos Nkt. esetében nem kötelező, így nem is finanszírozott.

A Magyarország 2013. évi központi költségvetéséről szóló 2012. évi CCIV. törvény 2013. szeptember

1-jétől hatályos módosítása alapján:

1) az óvodai nevelést segítők elismert létszámának meghatározásakor a nevelési-oktatási

intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII.

31.) EMMI rendelet 179. § (1) bekezdés b) pontja szerinti bölcsődei gondozó vagy

szakgondozóra is figyelembe lehet venni;...”

67

d) Az óvodapedagógusok átlagbére és közterhei elismert pótlólagos összegének

meghatározása

Lásd:


b) Az óvodapedagógusok létszámának és bértámogatásának meghatározása

Állásfoglalás– Életpályamodellhez kapcsolódó pótlólagos támogatás



NGM/22280/1/2013.



„… A Magyarország 2013. évi központi költségvetéséről szóló 2012. évi CCIV. törvény

2013. szeptember 1-jétől hatályos módosítása alapján:

...

2) a 2013. szeptembertől bevezetésre kerülő életpályamodell rendelkezéseinek hatálya az

óvodapedagógusokra is kiterjed, így számukra a törvény alapján meghatározott bérek

kifizetése érdekében a fenntartó önkormányzat részére pótlólagos támogatás megállapítása

indokolt, melynek háromhavi összege 263 100 Ft/fő. E támogatást három egyenlő részletben

az október havi nettósítástól kezdődően kapják meg az önkormányzatok (a decemberi részlet

az októberi lemondás/pótigény eredményének figyelembevételével kerül meghatározásra).”

Kiadta: Belügyminisztérium Önkormányzati Gazdasági Főosztály – Hiv.szám: BMÖGF/48-100/2013.

Megjelent: az Igazgatóságoknak szóló, a 2013. évi október havi nettósításhoz kiadott dokumentumban:

„… Új elemként jelentkezik az óvodapedagógusok átlagbérének és közterheinek elismert pótlólagos

összege, mely októbertől decemberig 1/3-ad részenként kerül az előirányzatok közé…

A 2013. évi 159. számú Magyar Közlönyben megjelent a 2013. évi CXLIV. törvény a Magyarország

2013. évi költségvetéséről szóló 2012. évi CCIV. törvény módosításáról. A törvény módosította a 2.

mellékletet, a II. pont 1. alpontot, mely a következőkkel lett kiegészítve:

Óvodapedagógusok átlagbérének és közterheinek elismert pótlólagos összege a 2013/2014. nevelési

évre:263 100 forint/számított létszám/3hónap.

A júniusi felmérés utáni állapotot figyelembe véve önkormányzatonként rendelkezésre áll az

óvodapedagógusok számított létszáma, ez országosan 27 263 fő. A három hónapra jutó pótlólagos

támogatás összege 7 172 895 300.- Ft. Ez az összeg három egyenlő részletben (október, november,

december) kerül a nettósításban az eredeti előirányzatok közé. Az októberi felmérés már úgy lett

elindítva, hogy ezt a támogatást már tartalmazzák az alapadatok. A felmérésben pedagógus létszám

módosulása változtatja a pótlólagos támogatás összegét is, ez a változás a decemberi előirányzatnál

korrekcióként fog megjelenni.”

68

A felülvizsgálat szempontrendszere

II.1.(1)1 Óvodapedagógusok átlagbérének és közterheinek támogatása az elismert létszám

alapján

-2013. január 1-jétől 2013. augusztus 31-éig

II.1.(1)2 Óvodapedagógusok átlagbérének és közterheinek támogatása az elismert létszám

alapján

-2013. szeptember 1-jétől 2013. december 31-éig

A.) Az Igazgatóságon elvégzendő felülvizsgálat dokumentumai

Lásd: Ezen Segédlet I.1. és V.A) pontja szerinti dokumentumok.

B.) Az Igazgatóságon elvégzendő ellenőrzési feladatok szempontjai

1. Általános vizsgálati szempontok: Ezen Segédlet II.1. pontjai szerint

Kapcsolódó szakfeladatok:

85101 Óvodai nevelés

851011 Óvodai nevelés, ellátás

851012 Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelése, ellátása

8891 Gyermekek napközbeni ellátása

889101 Bölcsődei ellátás (óvoda-bölcsőde bölcsődei ellátás)

2. A MÁK közhiteles törzskönyvi nyilvántartása és a vizsgált nevelési év közoktatási

statisztikája alapján vizsgálandó, hogy:

Az önkormányzat működtetett-e egységes óvoda-bölcsőde intézményt.

Az egységes óvoda-bölcsődei intézmény működtetése esetén az önkormányzat

megfelelt-e a jogszabályi feltételeknek, azaz az egységes óvoda-bölcsődei

intézményt csak olyan településen hozták-e létre, ahol a lakosságszám tízezer főnél

alacsonyabb (vagyis a bölcsődei ellátás nem kötelező feladata a települési

önkormányzatnak) volt. 62

Egységes óvoda-bölcsődei intézmény működtetése esetén a helyi önkormányzat a

településen csak egy egységes óvoda-bölcsődei intézményt létesített-e.

Az intézménynek működött-e tagintézménye.

Gyvt.

94. § (3) Az a települési önkormányzat, fővárosban a kerületi önkormányzat, amelynek

területén

a) tízezernél több állandó lakos él, bölcsődét,

…

köteles működtetni.

3. Az elszámolás alapját képező létszám meghatározása


Pótlólagos adatkérés alapján vizsgálandó, hogy a létszámok számbavétele az óvodai

csoporttípusoknak – napi 4 órai foglalkozásra, teljes idejű óvodai nevelésre,

vegyesen szervezett csoportok – megfelelően történt-e mind a 8 hó, mind a 4 hó

vonatkozásában.

62

Lásd: III. Általános jogszabályi háttér – III.11. Az egységes óvoda-bölcsőde

69

Ha a 2012. évi elszámolás felülvizsgálata során a 2012/2013. nevelési évre

vonatkozóan az óvodai neveléshez kapcsolódóan helyszíni ellenőrzés vagy

pótlólagos adatszolgáltatás támasztotta alá:

az óvodai nevelés jogcímen elszámolt létszámot,

az egységes óvoda-bölcsőde esetében a 2 főként figyelembe vehető bölcsődés

korúak létszámát, továbbá

az Igazgatóság rendelkezik önkormányzati szintű létszámadattal arra vonatkozóan,

hogy a különböző típusú óvodai csoportokban – napi 4 órai foglalkozásra, teljes idejű

óvodai nevelésre, vegyesen szervezett csoportok – mekkora volt az elszámolható

gyermeklétszám, akkor vizsgálandó, hogy a 2012. évi felülvizsgálat során elfogadott

alábbi adatok (2012. év 4 hó):

az óvodai nevelés jogcímen elszámolt nem sajátos nevelési igényű gyermekek

létszáma,

a Közokt. tv. 3. számú melléklet II. Az osztályok, csoportok szervezése rész 3.

pontja szerinti két/három főként figyelembe vehető sajátos nevelési igényű

gyermekek létszáma,

az egységes óvoda-bölcsőde esetében az egy, illetve két főként figyelembe

vehető bölcsődés korúak létszáma

átvezetése megtörtént-e a 2013. évi beszámoló megfelelő – 8 hónapra vonatkozó –

soraiba.

Amennyiben az előző felülvizsgálati szemponthoz az adatok nem álltak

rendelkezésre, úgy mindkét nevelési év vonatkozásában (egyéb esetben csak a

2013/2014. nevelési évet érintően) vizsgálandó a következő két szempont:

Az elszámolás alapját képező gyermeklétszám meghatározása a vizsgált nevelési

év statisztikai tényleges nyitó létszámának adataiból kiindulva történt-e. 63

Az október 1-jei létszám korrigálásra került-e azon nem magyar állampolgár

gyermekek létszámával, akik esetében a közoktatási statisztika adatai alapján a

támogatásra való jogosultság nem áll fenn (azaz a tartózkodás jogcíme nem

igazolt).

A fenti létszám – pótlólagos adatkérés alapján – tovább pontosítható azon

gyermekek létszámával, akik:

(+) az óvodai nevelésüket az adott nevelési évben október 1-je után kezdték

meg és az adott nevelési évben legkésőbb december 31-éig első alkalommal

vették igénybe az óvodai nevelést,

(-) a 7. életévüket a tárgyévben augusztus 31-éig betöltötték és nem

rendelkeznek a Közokt. tv. 24. § (5) bekezdésében (hatályos: 2012.12.31-

ig), illetve a Köznev. tv. 45. § (2) bekezdésében foglaltak szerinti, az óvodai

nevelésük meghosszabbításáról rendelkező szakvéleménnyel,

(+) egységes óvoda-bölcsőde esetén az adott nevelési évben bölcsődés

korúnak minősültek és az adott nevelési évben:

december 31-éig a 2. életévüket betöltötték, és

szeptember 1-je és december 31-e között igénybe vették az ellátást.

Vizsgálandó, hogy a beszámoló vonatkozó 8, illetve 4 hó jogcímein:

63

Amennyiben a 2012/2013. nevelési évre vonatkozóan az előző felülvizsgálati szemponthoz szükséges adatok

nem állnak teljes körűen rendelkezésre, akkor a 2012/2013. nevelési év vonatkozásában is alkalmazandók a

következő két felülvizsgálati szempont.

70

önkormányzati szinten helyesen állapították-e meg az elszámolt alábbi

létszámokat:

nem sajátos nevelési igényű gyermekek létszáma,

a Közokt. tv. 3. számú melléklet II. Az osztályok, csoportok szervezése

rész 3. pontja szerinti két/három főként figyelembe vehető sajátos nevelési

igényű gyermekek létszáma,

az egységes óvoda-bölcsőde esetében az egy, illetve két főként figyelembe

vehető bölcsődés korúak létszáma,

elszámolt, előzőekben felsorolt létszámokat a vizsgált nevelési évek

közoktatási statisztikája, a Segédtábla adatai, illetve az önkormányzat

pótlólagos adatszolgáltatása alátámasztják-e,

az elszámolt, előzőekben részletezett létszámok az önkormányzat Ebr42

rendszerben teljesített elszámolásában (2013. évi elszámolás felmérés – óvoda

elszámolás adatlapja) rögzített adatokkal megegyezők-e.

b) Az óvodapedagógusok létszámának és bértámogatásának meghatározása

A támogatás elszámolása az a) pontban meghatározott csoporttípusoknak – napi 4

órai foglalkozásra, teljes idejű óvodai nevelésre, vegyesen szervezett csoportok –

megfelelő „részjogcímeken” történt-e mind a 8 hó, mind a 4 hó vonatkozásában.

Az óvoda intézmények, tagintézmények számának felülvizsgálata során vizsgálandó,

hogy az egyes nevelési évek vonatkozásában:

a K-törzs adatai (alapító okiratok) alapján az önkormányzat által fenntartott

óvoda intézmény(ek) és az intézményekhez tartozó tagintézmények számának

meghatározása helyesen történt-e,

a beszámoló adatát a K-törzs adatai, illetve a Segédtábla adatai alátámasztják-e.

Az óvodai csoportok számának felülvizsgálata során vizsgálandó, hogy az egyes

nevelési évek vonatkozásában:

a vizsgált nevelési évek közoktatási statisztikája alapján az óvodai csoportok

számát önkormányzati szinten jól összesítették-e,

a beszámoló adatát a vizsgált nevelési évek közoktatási statisztikája, illetve a

Segédtábla adatai alátámasztják-e.

Az a) pontban meghatározott gyerek-létszámok(at) az egyes nevelési évek

vonatkozásában:

a csoporttípusoknak – napi 4 órai foglalkozásra, teljes idejű óvodai nevelésre,

vegyesen szervezett csoportok – megfelelő „kódszámokra” helyesen kerültek-e

átvezetésre,

a beszámoló adatát a Segédtábla adatai alátámasztják-e.

A támogatás szempontjából elismerhető vezetői létszám felülvizsgálata során

vizsgálandó, hogy az egyes nevelési évek vonatkozásában:

a támogatás szempontjából elismerhető vezetői létszám meghatározása az

egyes nevelési években önkormányzati szinten helyesen történt-e az alábbiak

figyelembe vételével:

a 2012/2013. nevelési évben elismerhető létszám: a 2012. október 1-jei

közoktatási statisztika (OSA1INT - a01t08 űrlap – intézményi szintre

összesített űrlap) szerinti ténylegesen foglalkoztatott vezetői létszám, de

71

maximum a Közokt. tv. 1. számú melléklet, Első része szerinti kötelezően

foglalkoztatható vezetői (óvodavezető és tagintézmény-vezető) létszám,

a 2013/2014. nevelési évben elismerhető létszám: a 2013. október 1-jei

közoktatási statisztika (OSA1INT - a01t08 űrlap – intézményi szintre

összesített űrlap) szerinti ténylegesen foglalkoztatott vezetői létszám, de

maximum a Köznev. tv. 1. melléklete szerinti vezetői (intézményvezető,

tagintézmény-vezető és helyetteseik) létszám.

a beszámoló adatát a vizsgált nevelési évek közoktatási statisztikája, illetve a

Segédtábla adatai alátámasztják-e.

A Közokt. tv-ben/Köznev. tv-ben elismerhető vezetői létszám kötelező nevelési

óraszáma összegének felülvizsgálata során vizsgálandó, hogy az egyes nevelési évek

vonatkozásában:

az elszámolás során érvényesített, az elismert vezetőlétszám kötelező nevelési

óraszámainak összege nem haladta-e meg az előző pontokban foglaltak alapján

meghatározott vezetői létszám, illetve gyermeklétszám alapján számított

órakedvezmények hivatkozott jogszabályok szerinti maximálisan

érvényesíthető mértékét,

az elszámolt, előzőekben részletezett létszámok az önkormányzat Ebr42

rendszerben teljesített elszámolásában (2013. évi elszámolás felmérés – óvoda

elszámolás adatlapja) rögzített adatokkal megegyezők-e.

4. Egyéb vizsgálati szempontok:

A számításoknál előforduló tört létszám esetén az általános kerekítési szabályokat

fenntartói szinten alkalmazták-e. 64

A támogatás összege az elszámolás alapját képező létszám figyelembe vételével, a

2013. évi Kvtv. által meghatározott fajlagos összeg és a 2013. évi Kvtv. alapján

meghatározott létszámok/mutatószámok alapján, időarányosan (8, illetve 4 hónapra

vonatkozóan) került-e elszámolásra az egyes időszakok vonatkozásában. 65

A támogatás felhasználására vonatkozó felülvizsgálati szempontokat lásd ezen

Segédlet V.B.) pontjában.

C.) A helyszíni vizsgálat dokumentumai

Lásd: Ezen Segédlet I.2.a), b.a.a) és b.a.b) és V.C.) pontjai szerinti dokumentumok.

D.) A helyszíni vizsgálat szempontjai

1. Általános vizsgálati szempontok: Ezen Segédlet II.2. pontja szerint.

2. A tanügyi dokumentumok és az igényjogosultságot megalapozó egyéb dokumentumok

vizsgálata

a) Az óvodai nevelésben részesülő gyermekek létszámának meghatározásához

Alkalmaztak-e a 2012/2013. nevelési évben a 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet

szerinti tanügyi nyomtatványokat, illetve a 2012/2013. nevelési évben megkezdett

dokumentumokat az adott csoport vonatkozásában kifutó rendszerben tovább

64 Lásd: III. Általános jogszabályi háttér: III.5. A költségvetési hozzájárulás megállapításának elvei

65 Lásd: III. Általános jogszabályi háttér: III.2. A 2013. évi Kvtv. 2. melléklet Kiegészítő szabályok 3. pontja

72

alkalmazták-e a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 193. § (12)-(13) bekezdéseiben

foglaltak szerint. 66

A tanügyi nyilvántartások megléte, naprakész, előírásszerű vezetése megfelelt-e a

2012/2013. és/vagy a 2013/2014. nevelési évben a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI

rendelet 87-93/A. §-aiban foglaltaknak.67

A 7. életévüket 2012. augusztus 31-éig vagy 2013. augusztus 31-éig betöltött

gyermekek esetében a szakértői bizottság javaslatai az óvodai nevelésben való

részvételük meghosszabbításáról, rendelkezésre álltak-e. (Az érintett gyermekek

esetében ezen szakértői bizottsági javaslatok tételes vizsgálata szükséges.)

A sajátos nevelési igényű gyermekek esetében a szakértői bizottság javaslatai,

valamint a gyógypedagógiai nevelés megvalósulását alátámasztó dokumentumok

rendelkezésre álltak-e, a sajátos nevelési igény tényét és a kapcsolódó adatokat a

tanügyi dokumentumok tartalmazták-e.

A szakértői bizottság által kiállított szakvélemények vizsgálata: 68

valamennyi, az elszámolás alapját képező létszámnál figyelembe vett sajátos

nevelési igényű gyermek rendelkezett-e a megfelelő szakvéleménnyel, és

az adott szakvélemények a vizsgált nevelési év vonatkozásában érvényesek

voltak-e,

a vizsgált intézményt nevesítették-e, mint az érintett gyermekek

fogyatékosságának megfelelő nevelést biztosító intézményt,

a felvételi és mulasztási naplóban a sajátos nevelési igényű gyermekek esetében

feltüntették-e a szakvéleményt kiállító szakértői bizottság nevét, címét, a

szakvélemény számát és kiállításának keltét, az elvégzett felülvizsgálatok,

továbbá a következő kötelező felülvizsgálat időpontját,

a következő nevelési évben esedékessé váló felülvizsgálatot kezdeményező

dokumentumot a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 95. § (6) bekezdésének

megfelelő időpontig, az ott meghatározott tartalommal elkészítették-e.

A gyógypedagógiai nevelés megvalósulását alátámasztó dokumentumok vizsgálata:

az egyéni fejlesztési tervek, egyéni fejlesztő naplók, értékelési lapok megléte,

előírásszerű vezetése megvalósult-e.

A sajátos nevelési igényű gyermekek ellátása esetében az óvoda pedagógiai

programja a sajátos nevelési igényből eredő hátrányok csökkentését szolgáló

speciális fejlesztő tevékenységet tartalmazta-e. [20/2012. (VIII. 31.) EMMI rend. 11.

§ (1) bek. a) pont]

A nem magyar állampolgár gyermekek tartózkodásával, letelepedésével kapcsolatos

hatósági okiratok rendelkezésre álltak-e, a külföldi állampolgárság tényét a tanügyi

dokumentumok tartalmazták-e. 69

A támogatásra való jogosultságot megalapozó dokumentumok a Köznev. tv. 92. §-a

szerint:

a Magyarországon történő jogszerű tartózkodás jogcímét igazoló okirat,

66 Lásd: I. A felülvizsgálat dokumentumai: I.2.a) Helyszíni vizsgálat dokumentumai – Valamennyi köznevelési

jogcímre vonatkozóan – Az óvodai gyermeklétszám meghatározásához

67 Lásd: III. Általános jogszabályi háttér: III.4. Tanügyi nyilvántartások fajtái, tartalma, vezetése

68 Lásd:III. Általános jogszabályi háttér – III.4. Tanügyi nyilvántartások fajtái, tartalma, vezetése

69 Lásd: III. Általános jogszabályi háttér: III.9. A nem magyar állampolgár gyermekre, tanulóra vonatkozó

szabályok

73

a Köznev. tv. 92. § (1) b) és c) pontja esetében a keresőtevékenységre vonatkozó

igazolás és a szülő 3 hónapot meghaladó tartózkodásra jogosító engedélye,

az oktatásért felelős miniszter meghívólevelével rendelkező gyermek esetében a

meghívólevél,

a Magyarország területén élő, tartózkodási engedéllyel nem rendelkező gyermek

esetében a szülői felügyelettel kapcsolatos feladatok ellátásának és az iskolai

tanulmányokhoz szükséges feltételek biztosításának igazolása [20/2012. (VIII.

31. EMMI rend. 185. § (1) bek.].

Az egységes óvoda-bölcsődei intézmény működtetése esetén: 70

Az önkormányzat megfelelt-e a jogszabályi feltételeknek, azaz az egységes

óvoda-bölcsődei intézményt csak abban az esetben működtetett, ha a település

lakosságszáma a tízezer főt nem érte el.

Az egységes óvoda-bölcsőde rendelkezett-e a székhelye szerint illetékes

regionális módszertani bölcsőde szakmai véleményével, és az abban foglaltak

szerint az intézmény megfelelt-e a három évnél fiatalabb gyermekek

gondozásához szükséges, a jogszabályban meghatározott feltételeknek.

Betartották-e azt a szabályt, hogy az egységes óvoda-bölcsőde intézményegység

olyan óvoda részeként szervezhető meg, amelyben az óvodai csoport vagy

csoportok gyermeklétszáma eléri a húsz főt.

Figyelembe vették-e azokat a szabályokat, melyek szerint egy településen több

egységes óvoda-bölcsőde nem engedélyezhető, továbbá azon a településen, ahol

bölcsőde működik, egységes óvoda-bölcsőde nem létesíthető.

Betartották-e azt a szabályt, hogy függetlenül attól, hogy önálló intézményként

vagy intézményegységként működik az egységes óvoda-bölcsőde,

csak egy bölcsődés korúakat is ellátó gyermekcsoport alakítható ki,

a csoportban a bölcsődés korú gyermekek száma nem haladhatja meg az öt

főt.

b) Az óvodapedagógusok létszámának és bértámogatásának meghatározásához

A vezetők (intézményvezető, tagintézmény-vezető és helyetteseik) létszámának

meghatározásához:

az érintett vezetők alkalmazási okiratai rendelkezésre álltak-e a vizsgált

időszakra vonatkozóan,

az érintett vezetők pedagógus azonosító számmal rendelkeztek-e (a KIR

adatbázisból nyomtatott 2012., valamint 2013. október 1-jei listák alapján).

Az önkormányzat rendeletben meghatározta-e az engedélyezett létszámkeretet.

3. Az elszámolás alapját képező létszám meghatározása:

a) Az óvodai nevelésben részesülő gyermekek létszámának meghatározásához

Az elszámolás alapját képező gyermeklétszám meghatározása során:

A 2012/2013. nevelési év vonatkozásában

A gyermekek számának meghatározása a 2012/2013. nevelési év közoktatási

statisztikai tényleges nyitó létszám adataiból kiindulva történt-e, továbbá:

az óvodai nevelésüket 2012. október 1-je után megkezdő, 2,5. életévüket

betöltött gyermekeket csak akkor vették-e figyelembe, ha az óvodai nevelést a

70 Lásd:III. Általános jogszabályi háttér: III.11. Az egységes óvoda-bölcsőde

74

vizsgált nevelési évben legkésőbb december 31-éig első alkalommal vették

igénybe és fél éven belül a 3. életévüket betöltötték,

azokat a 4. és 5. életévüket betöltött gyermekeket, akik az intézményben az

óvodai nevelésüket a 2012/2013. nevelési évben kezdték meg, csak akkor

vették-e figyelembe, ha a 2012/2013. nevelési évben legkésőbb 2012. december

31-éig az óvodai nevelést első alkalommal vették igénybe,

a 7. életévüket 2012. augusztus 31-éig betöltött gyermekeket csak akkor vették-e

figyelembe, ha az óvodai nevelésben való részvételük meghosszabbítása a

Közokt. tv. 24. § (5) bekezdésében (hatályos: 2012.12.31-ig), illetve a Köznev.

tv. 45. § (2) bekezdésében foglaltaknak megfelelően történt,

egységes óvoda-bölcsőde esetén azokat a gyermekeket, akik a 2011/2012.

nevelési évben bölcsődés korúnak minősültek és 2012. december 31-éig a 3.

életévüket betöltötték, valamint ezen időpontig az egységes óvoda-bölcsődei

ellátást igénybe vették, 2013. 1-8. hónapra vonatkozóan egy gyermekként

vették-e figyelembe,

egységes óvoda-bölcsőde esetén az első nevelési évet kezdő óvodások között két

főként vették-e figyelembe azokat a bölcsődés korú gyermekeket, akik 2012.

december 31-éig a 2. életévüket betöltötték, és 2012. szeptember 1-je és

december 31-e között igénybe vették az ellátást, 71

a gyógypedagógiai nevelésben részt vevő gyermekeket a szakértői vélemény

alapján, a Közokt. tv. 3. sz. mell. II. Az osztályok, csoportok szervezése rész 3.

pontjában meghatározottak szerint, a csoportszervezésnél figyelembe veendő

létszámban (2, illetve 3 főként) vették-e figyelembe abban az esetben, ha

rendelkeztek érvényes szakvéleménnyel, és a gyógypedagógiai nevelésük a

fejlesztő naplók alapján megvalósult,

figyelmen kívül hagyták-e azokat a gyermekeket, akiknek a statisztikai mérés

időpontjáig (2012. okt. 1.) a Közokt. tv. 74. § (1)-(3) bekezdése alapján az

óvodai elhelyezése megszűnt, 72

figyelembe vették-e a gyámhatósági határozattal ideiglenes hatállyal elhelyezett,

átmeneti vagy tartós nevelésbe vett, illetve állami vagy intézeti nevelésbe vett

gyermekeket.

A 2013/2014. nevelési év vonatkozásában

A gyermekek számának meghatározása a 2013/2014. nevelési év közoktatási

statisztikai tényleges nyitó létszám adataiból kiindulva történt-e, továbbá:

az óvodai nevelésüket 2013. október 1-je után megkezdő, 2,5. életévüket

betöltött gyermekeket csak akkor vették-e figyelembe, ha az óvodai nevelést a

vizsgált nevelési évben legkésőbb december 31-éig első alkalommal vették

igénybe és fél éven belül a 3. életévüket betöltötték,

azokat a 4. és 5. életévüket betöltött gyermekeket, akik az intézményben az

óvodai nevelésüket a 2013/2014. nevelési évben kezdték meg, csak akkor

vették-e figyelembe, ha a 2013/2014. nevelési évben legkésőbb 2013. december

31-éig az óvodai nevelést első alkalommal vették igénybe,

71 Lásd: IV. Jogcímenkénti felülvizsgálati szempontok / II.1. Óvodapedagógusok, és az óvodapedagógusok

nevelő munkáját közvetlenül segítők bértámogatása / A számításhoz kapcsolódó jogszabályok,

állásfoglalások / a) Az óvodai nevelésben részesülő gyermekek számának meghatározása

72 Lásd: III. Általános jogszabályi háttér: III.6. Óvodai jogviszony keletkezése, megszűnése

75

a 7. életévüket 2013. augusztus 31-éig betöltött gyermekeket csak akkor vették-e

figyelembe, ha az óvodai nevelésben való részvételük meghosszabbítása a

Köznev. tv. 45. § (2) bekezdésében foglaltaknak megfelelően történt.

egységes óvoda-bölcsőde esetén azokat a gyermekeket, akik a 2012/2013.

nevelési évben bölcsődés korúnak minősültek és 2013. december 31-éig a 3.

életévüket betöltötték, valamint ezen időpontig az egységes óvoda-bölcsődei

ellátást igénybe vették, 2013. 9-12. hónapra vonatkozóan egy gyermekként

vették-e figyelembe,

egységes óvoda-bölcsőde esetén az első nevelési évet kezdő óvodások között két

főként vették-e figyelembe azokat a bölcsődés korú gyermekeket, akik 2013.

december 31-éig a 2. életévüket betöltötték, és 2013. szeptember 1-je és

december 31-e között igénybe vették az ellátást, 73

a gyógypedagógiai nevelésben részt vevő gyermekeket a szakértői vélemény

alapján, a Köznev. tv. 47. § (7) bekezdésében meghatározottak szerint, a

csoportszervezésnél figyelembe veendő létszámban (2, illetve 3 főként) vették-e

figyelembe abban az esetben, ha rendelkeztek érvényes szakvéleménnyel, és a

gyógypedagógiai nevelésük a fejlesztő naplók alapján megvalósult,

figyelmen kívül hagyták-e azokat a gyermekeket, akiknek a statisztikai mérés

időpontjáig (2013. okt. 1.) a Közokt. tv. 74. § (1)-(3) bekezdése alapján az

óvodai elhelyezése megszűnt, 74

figyelembe vették-e a gyámhatósági határozattal ideiglenes hatállyal elhelyezett,

átmeneti vagy tartós nevelésbe vett, illetve állami vagy intézeti nevelésbe vett

gyermekeket.

MINDKÉT nevelési évvonatkozásában

A létszám számítása során figyelembe vett gyermekek rendelkeztek-e oktatási

azonosító számmal.

A támogatás jogosultsági feltételek fennállása esetén az óvodába felvett gyermeket –

a fentiekben részletezettek (sajátos nevelési igényű gyermekek, egységes óvoda-

bölcsődei ellátást igénybe vevő, 2. életévüket a vizsgált nevelési év december 31-éig

betöltő gyermekek) kivételével – egy gyermekként vették-e figyelembe.

A nem magyar állampolgár gyermeket csak abban az esetben vették-e figyelembe, ha

a magyar állampolgár gyermekekkel azonos feltételek mellett vett részt a

közoktatásban és a Magyarországon való tartózkodás jogcímét, valamint a

keresőtevékenységet igazolták. 75

A létszámok számbavétele az óvodai csoporttípusoknak – napi 4 órai foglalkozásra,

teljes idejű óvodai nevelésre, vegyesen szervezett csoportok – megfelelően történt-e

mind a 8 hó, mind a 4 hó vonatkozásában.

73 Lásd: IV. Jogcímenkénti felülvizsgálati szempontok / II.1. Óvodapedagógusok, és az óvodapedagógusok

nevelő munkáját közvetlenül segítők bértámogatása / A számításhoz kapcsolódó jogszabályok,

állásfoglalások / a) Az óvodai nevelésben részesülő gyermekek számának meghatározása

74 Lásd:III. Általános jogszabályi háttér: III.6. Óvodai jogviszony keletkezése, megszűnése

75 Lásd:III. Általános jogszabályi háttér:

III.5. A költségvetési hozzájárulás megállapításának elvei


76

b) Az óvodapedagógusok létszámának és bértámogatásának meghatározásához

Az önkormányzat által fenntartott óvoda intézmény(ek) alapító okiratai alapján

vizsgálandó, hogy a vizsgált nevelési évek vonatkozásában az önkormányzat által

fenntartott óvoda intézmények és az intézményekhez tartozó tagintézmények

számának meghatározása helyesen történt-e.

Az önkormányzat által fenntartott óvoda intézmény(ek) tanügyi dokumentumai

alapján vizsgálandó, hogy:

az óvodai csoportok számát jól összesítették-e,

az egyes óvodai csoportok besorolása – napi 4 órai óvodai foglalkozásra

szervezett csoport, gyermekek teljes idejű óvodai nevelésére szervezett csoport,

vegyesen szervezett csoport – helyesen történt-e,

az elszámolás alapját képező gyermeklétszámot az a) pontban részletezettek

szerint és megfelelő óvodai csoporttípusba sorolva – napi 4 órai óvodai

foglalkozásra szervezett csoport, gyermekek teljes idejű óvodai nevelésére

szervezett csoport – határozták-e meg.

A vezetői (intézményvezető, tagintézmény-vezető és helyetteseik) létszám

meghatározása az alkalmazási okiratok alapján helyesen történt-e.

A vezetői (intézményvezető, tagintézmény-vezető és helyetteseik) órakedvezmények

mértékének meghatározása során:

a 2012/2013. nevelési évben a Közokt. tv. 1. sz. melléklet III. részében, a

2013/2014. nevelési évben a Köznev. tv. 5. sz. mellékletében meghatározott

kötelező óraszámokat vették-e figyelembe,

az egyes vezetői órakedvezményeket önkormányzati szinten jól összesítették-e.

A Köznev. tv. 61. § (3) bekezdése alapján állapították-e meg a kötelezően

alkalmazandó óvodapszichológusok létszámát a 2013/2014. nevelési évben. (Az

óvodapszichológus kötelező létszámát az óvoda gyermeklétszáma alapján kell

meghatározni oly módon, hogy 500 gyermekenként egy, a teljes munkaidő ötven

százalékában foglalkoztatott óvodapszichológust kell alkalmazni.)




A támogatás összege az elszámolás alapját képező gyermeklétszám, az óvodai

csoportok száma, a csoport átlaglétszám, az átlagos csoportlétszámra meghatározott

foglalkoztatási időkeret, a pedagógus heti kötelező óraszám, a fenntartott

intézmények, tagintézmények száma, a vezetői órakedvezmény és a 2013. Kvtv. által

meghatározott fajlagos összeg figyelembe vételével, időarányosan 8, illetve 4

hónapra került-e megállapításra/elszámolásra egyes időszakok vonatkozásában. 77

A támogatás elszámolása a megfelelő közoktatási statisztikai adatokra, az azokat

megalapozó előírt tanügyi okmányokra, és az analitikus nyilvántartásokra épült-e.

A támogatás felhasználására vonatkozó vizsgálati szempontokat lásd ezen Segédlet

V.D.) pontjában.

76 Lásd: III. Általános jogszabályi háttér: III.5. A költségvetési hozzájárulás megállapításának elvei

77 Lásd: III. Általános jogszabályi háttér:

III.1.II.1. b)-c) pontok

III.2. A 2013. évi Kvtv. 2. sz. melléklet Kiegészítő szabályok 3. pontja

77


közterheinek támogatása - a Közokt. tv. 1. sz. mell. Első része szerint elismert



közterheinek támogatása - a Köznev. tv. 2. sz. mell. szerint elismert létszám

alapján - 2013. szeptember 1-jétől 2013. december 31-éig


Lásd: Ezen Segédlet I.1. és V.A.) pontjai szerinti dokumentumok.


1. Általános vizsgálati szempontok: Ezen Segédlet II.1. pontja szerint







2. A K-törzs adatai és a vizsgált nevelési év közoktatási statisztikája alapján vizsgálandó,

hogy:

Az önkormányzat működtetett-e egységes óvoda-bölcsőde intézményt.

Az egységes óvoda-bölcsődei intézmény működtetése esetén az önkormányzat

megfelelt-e a jogszabályi feltételeknek, azaz az egységes óvoda-bölcsődei

intézményt csak olyan településen hozták-e létre, ahol a lakosságszám tízezer főnél

alacsonyabb (vagyis a bölcsődei ellátás nem kötelező feladata a települési

önkormányzatnak) volt. 78

Egységes óvoda-bölcsődei intézmény működtetése esetén a helyi önkormányzat a

településen csak egy egységes óvoda-bölcsődei intézményt létesített-e.

Az intézménynek működött-e tagintézménye.

Gyvt.

94. § (3) Az a települési önkormányzat, fővárosban a kerületi önkormányzat, amelynek

területén

a) tízezernél több állandó lakos él, bölcsődét,

…

köteles működtetni.


A támogatás elszámolásakor figyelembe vett segítői létszám nem haladta-e meg:

a 2012/2013. nevelési évben a Közokt. tv. 1. számú melléklet Első részében

foglaltak szerint,

a 2013/2014. nevelési évben a Köznev. tv. 2. melléklete és a nevelési-oktatási

intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló

20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 179. § (1) bekezdés b) pontja szerint

elismerhető létszámot.

78

Lásd: III. Általános jogszabályi háttér – III.11. Az egységes óvoda-bölcsőde

78

A fenti létszám meghatározása során:

figyelembe vett óvoda intézmények számát a MÁK közhiteles törzskönyvi

nyilvántartása alátámasztotta-e.

az egyes óvoda intézmények vonatkozásában figyelembe vett gyermeklétszám

megegyezett-e a II.1.(1)1 és II.1.(1)2 jogcímek / B.) Az Igazgatóságon

elvégzendő ellenőrzési feladatok szempontjai / 3.a) pontja szerint – óvoda

intézményenként meghatározott – gyermeklétszámmal.

figyelembe vett óvodai csoportok száma megegyezett-e a II.1.(1)1 és II.1.(1)2

jogcímek / B.) Az Igazgatóságon elvégzendő ellenőrzési feladatok szempontjai /

3.b) pontja szerint meghatározott, figyelembe vehető óvodai csoportok

számával.

A 2013/2014. nevelési évben a gyermek- és ifjúságvédelmi felügyelő vagy

gyógypedagógiai asszisztens, a szabadidő-szervező és a pszichopedagógus a segítők

létszámában nem vehető figyelembe.

Az elszámolt, előzőekben részletezett létszámok az önkormányzat Ebr42 rendszerben

teljesített elszámolásában (2013. évi elszámolás felmérés – óvoda elszámolás

adatlapja) rögzített adatokkal megegyezők-e.


Az elszámolás alapját képező létszámot 1 tizedesjegyre kerekítve határozták-e meg.

A támogatás összege az elszámolás alapját képező a havonta figyelembe vehető,

ténylegesen foglalkoztatott segítők átlagos létszáma és a 2013. Kvtv. által


hónapra került-e megállapításra az egyes időszakok vonatkozásában. 79


Segédlet V.B.) pontjában.


Lásd: Ezen Segédlet I.2.a), b.a.a), b.a.b) és b.a.c), valamint V.C) pontjai szerinti

dokumentumok.


1. Általános vizsgálati szempontok: Ezen Segédlet II.2. pontja szerint.

2. Az igényjogosultságot megalapozó egyéb dokumentumok vizsgálata

Az alkalmazás okiratai (kinevezés, munkaköri leírások, stb.):

a 2012/2013. nevelési évben a Közokt. tv. 1. számú melléklet Első részében,

a 2013/2014. nevelési évben a Köznev. tv. 2. mellékletében, valamint a 20/2012.

(VIII. 31.) EMMI rendelet 179. § (1) bekezdés b) pontjában

meghatározott munkakörökben foglalkoztatott munkavállalók esetében rendelkezésre

álltak-e.

Az önkormányzat rendeletben meghatározta-e az engedélyezett létszámkeretet.

79

Lásd: III. Általános jogszabályi háttér:



79


Az elszámolás alapját képező foglalkoztatotti létszámot megalapozó óvoda

intézmények számát, az óvodaintézményenként figyelembe vehető maximális

gyermeklétszámot, valamint a figyelembe vehető csoportszámot a II.1.(1)1 és

II.1.(1)2 jogímek / C.) A helyszíni vizsgálat szempontjai / 3.a), illetve 3.b) pontjában

részletezettek szerint vették-e figyelembe.

A létszám számítása során figyelembe vett alkalmazottak az 1-8. hónap

vonatkozásában a Közokt. tv. 1. sz. melléklet Első része, a 9-12. hónap

vonatkozásában a Köznev. tv. 2. melléklete és a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet

179. § (1) bekezdés b) pontja szerint elismerhető, a Kjt. alapján foglalkoztatott

létszám szerint kerültek-e elszámolásra, de legfeljebb:

a 2013. év első 8 hónapjában a ténylegesen foglalkoztatott segítők átlagos

száma,

2013. év utolsó 4 hónapjában a ténylegesen foglalkoztatott segítők átlagos száma

alapján,

egy tizedesre kerekítve.

A 2013/2014. nevelési évben a létszám számítása során figyelmen kívül hagyták-e a

gyermek- és ifjúságvédelmi felügyelő vagy gyógypedagógiai asszisztens, a

szabadidő-szervező és a pszichopedagógus létszámot.

A létszám számítása során figyelmen kívül hagyták-e azokat az óvodapedagógusok

nevelő munkáját közvetlenül segítők létszámát, akiknek a foglalkoztatása egyéb

állami támogatás, pályázati forrás terhére történt (pl. közmunkaprogram keretében

foglalkoztatottak, stb.).

Az elszámolás alapjául szolgáló létszám nem haladta-e meg a helyi önkormányzat

rendeletében meghatározott, engedélyezett álláshelyek számát.




A támogatás összege az elszámolás alapját képező a havonta figyelembe vehető,

ténylegesen foglalkoztatott segítők átlaglétszáma és a 2013. Kvtv. által


hónapra került-e megállapításra az egyes időszakok vonatkozásában.81

A hozzájárulás elszámolása a megalapozó alkalmazási okmányokra, valamint az

analitikus nyilvántartásokra épült-e.


Segédlet V.D.) pontjában.

80

Lásd:III. Általános jogszabályi háttér – III.5. A költségvetési hozzájárulás megállapításának elvei 81




80

II.1.(3)2 Óvodapedagógusok átlagbérének és közterheinek pótlólagos támogatása az

elismert létszám alapján

- 2013. október 1-jétől 2013. december 31-éig


Lásd: Ezen Segédlet I.1. és V.A.) pontja szerinti dokumentumok.


A felülvizsgálat szempontrendszere megegyezik a II.1.(1)1 és II.1.(1)2 / B.) Az

Igazgatóságon elvégzendő ellenőrzési feladatok szempontjai / 1., 2., 3.b) és 4. pontjában

leírtakkal, az alábbi kiegészítések figyelembe vételével:

Az elszámolás alapját képező létszám csak a 2013/2014. nevelési évre vonatkozóan

vizsgálandó.

A támogatás összege az elszámolás alapját képező, a II.1.(1)2 jogcímen elismert

óvodapedagógusok létszáma és a 2013. Kvtv. által meghatározott 263.100,-

Ft/számított létszám/év fajlagos összeg figyelembe vételével, időarányosan a 2013.

október 1. – december 31. közötti időszakra került-e megállapításra. 82


Lásd: Ezen Segédlet I.2. a), b.a.a), b.a.b) pontjai és V.C.) pontjai szerinti dokumentumok.


A felülvizsgálat szempontrendszere megegyezik a II.1.(1)1 és II.1.(1)2 / D.) A helyszíni

vizsgálat szempontjainál leírtakkal, az alábbi kiegészítések figyelembe vételével:

Az elszámolás alapját képező létszám csak a 2013/2014. nevelési évre vonatkozóan

vizsgálandó.

A támogatás összege az elszámolás alapját képező, a II.1.(1)2 jogcímen elismert

óvodapedagógusok létszáma és a 2013. Kvtv. által meghatározott 263.100,-

Ft/számított létszám/év fajlagos összeg figyelembe vételével, időarányosan a 2013.

október 1. – december 31. közötti időszakra került-e megállapításra. 83

82


III.1.II.1. Előirányzat

III.1.II.1. a)-c) pontok

III.2. A 2013. évi Kvtv. 2. sz. melléklet Kiegészítő szabályok 3. pontja 83



III.1.II.1. a)-c) pontok


81

II.2. Óvodaműködtetési támogatás

2012/2013. nevelési év: 2013. január 1-jétől 2013. augusztus 31-éig

II.2.(1)1-(6)1 Napi 4 órai óvodai foglalkozásra szervezett csoport

II.2.(7)1-(12)1 Teljes idejű óvodai nevelésre szervezett csoport

2013/2014. nevelési év: 2013. szeptember 1-jétől 2013. december 31-éig

II.2.(1)2-(7)2 Napi 4 órai óvodai foglalkozásra szervezett csoport

II.2.(9)2-(14)2 Teljes idejű óvodai nevelésre szervezett csoport

2. Óvodaműködtetési támogatás


Fajlagos összeg: 54 000 forint/fő/év

A támogatás a települési önkormányzatot a nem a közvetlen szakmai feladatellátásban dolgozók

béréhez, az óvodainevelést biztosító, jogszabályban foglalt eszközök és felszerelések beszerzéséhez,

valamint a feladatellátásra szolgálóépület és annak infrastruktúrája folyamatos működtetéséhez

szükséges kiadásokhoz kapcsolódóan illeti meg az általafenntartott óvodában nevelt - az 1. a)

alpontban figyelembe vett - gyermeklétszám után. A létszám meghatározásakorminden gyermeket egy

főként kell figyelembe venni.

A 2012/2013. nevelési évre jutó támogatási összeg 7,5%-ának folyósítása január utolsó munkanapján,

17,5%-ának folyósítása február utolsó munkanapján, ezt követően a támogatás folyósítása hat egyenlő

részletben, azállamháztartásról szóló jogszabályokban meghatározott időpontokban történik. A

2013/2014. nevelési évre jutótámogatásnak folyósítása négy egyenlő részletben: szeptember hónaptól

havonta, az államháztartásról szólójogszabályokban meghatározott időpontokban történik.


Lásd:


III.1.II.5. Közös szabályok első mondata („Az 1. és 2. pont szerinti támogatások kizárólag a

támogatással érintett óvodaintézmények kiadásaira, valamint az óvodai nevelésben részt vevő

gyermekek étkeztetési kiadásaira használhatók fel.”)


Lásd: Ezen Segédlet I.1. és V.A) pontja szerinti dokumentumok.


A felülvizsgálat szempontrendszere megegyezik a II.1.(1)1 és II.1.(1)2 jogcímek / B.) Az

Igazgatóságon elvégzendő ellenőrzési feladatok szempontjai / 1., 2., 3.a) és 4. pontjában

leírtakkal, az alábbi kiegészítések figyelembe vételével:

Az elszámolás alapját képező létszám meghatározásánál a sajátos nevelési igényű

gyermekeket (függetlenül attól, hogy a csoportszervezésnél 2 vagy 3 főként kell-e

figyelembe venni), illetve az egységes óvoda-bölcsőde intézmény keretei között

gondozott gyermekeket is egy főként kellett számításba venni.

A támogatás összege az elszámolás alapját képező, a II.1.(1)1 és II.1.(1)2 jogcímek

felülvizsgálata során megállapított gyermeklétszám és a 2013. Kvtv. által meghatározott

82

54.000,- Ft/év fajlagos összeg figyelembe vételével, időarányosan (a 8, illet 4 hóra

megállapított létszámoknak megfelelően) került-e megállapításra. 84


Lásd: Ezen Segédlet I.2. a), b.a.a) és b.a.d) és V.C.) pontjai szerinti dokumentumok.


A felülvizsgálat szempontrendszere megegyezik a II.1.(1)1 és II.1.(1)2 jogcímek / D.) A

helyszíni vizsgálat szempontjai 1., 2.a), 3.a), 4. pontjainál leírtakkal, az alábbi kiegészítések

figyelembe vételével:

Az elszámolás alapját képező létszám meghatározásánál a sajátos nevelési igényű

gyermekeket (függetlenül attól, hogy a csoportszervezésnél 2 vagy 3 főként kell-e

figyelembe venni), illetve az egységes óvoda-bölcsőde intézmény keretei között

gondozott gyermekeket is egy főként kellett számításba venni.

A támogatás összege az elszámolás alapját képező, a II.1.(1) és II.1.(2) jogcímek

felülvizsgálata során megállapított gyermeklétszám és a 2013. Kvtv. által

meghatározott 54.000,- Ft/év fajlagos összeg figyelembe vételével, időarányosan (a

8, illet 4 hóra megállapított létszámoknak megfelelően) került-e megállapításra. 85

84



III.1.II.1. a) pont

III.1.2. Óvodaműködtetési támogatás

III.2. A 2013. évi Kvtv. 2. sz. melléklet Kiegészítő szabályok 3. pontja 85



III.1.II.1. a) pont

III.1.2. Óvodaműködtetési támogatás


83

II.3. Ingyenes és kedvezményes gyermekétkeztetés támogatása

II.3.b) Óvodai, iskolai, kollégiumi étkeztetés támogatása

- 2013. január 1-jétől 2013. december 31-éig

3. Ingyenes és kedvezményes gyermekétkeztetés támogatása


Fajlagos összeg: 102 000 forint/fő/év

b) Óvodai, iskolai, kollégiumi étkeztetés támogatása

A feladathoz kötött támogatás megilleti a települési önkormányzatot az általa étkeztetett, óvodában,

nappali rendszerűközoktatásban, továbbá a kollégiumi ellátásban részt vevő, a Gyvt. 151. § (5)

bekezdése szerint rendszeresgyermekvédelmi kedvezményben részesülő - Kiegészítő szabályok 4.

pontja szerint meghatározott - gyermekek, tanulókután, akik számára ingyenes étkeztetést biztosítanak,

továbbá akik számára 50%-os normatív étkezési térítésidíj-kedvezmény biztosított.

Az e körbe tartozó gyermek, tanuló után csak egy jogcímen jár a támogatás. Ugyanazon gyermek,

tanuló csak egyfeladatellátási helyen megvalósított étkeztetésnél vehető figyelembe.


Lásd:


III.1.II.5. Közös szabályok második mondata („A 3. pont szerinti támogatás kizárólag az

étkeztetés teljes önköltségére (annak megszervezésével összefüggő valamennyi költségére)

számolható el.”)

III.2.4. Kiegészítő szabályok – A II.3.b) alpont szerinti támogatás…

III.2.5. Kiegészítő szabályok – Társulásra jogosultak köre, társulások jogosultsági feltételei

Egyéb jogszabályok:

5/2003. (II. 19.) ESzCsM rendelet

1. § (1) A magasabb összegű családi pótlék igényléséhez - függetlenül attól, hogy a családi pótlékra

való igénybejelentésével egyidejűleg, vagy már folyósított családi pótlék esetén kerül benyújtásra -

igazolást kell csatolni arról,hogy a tizennyolc évesnél fiatalabb gyermek az 1. mellékletben felsorolt

betegségek, illetve fogyatékosságokvalamelyikében szenved és a betegség súlyossága megfelel az ott

meghatározott feltételeknek.

(1a) Ha az 1. mellékletben felsorolt valamely betegség egyidejűleg az 1. melléklet I. Része szerinti

fogyatékosságot isokoz, az igazoláson a betegség betűjele mellett a fogyatékosság betű- és számjelét

is fel kell tüntetni. Az 1. mellékletII. Rész 16. sora szerinti többszörös és összetett betegségek esetén

az egyes betegségek, fogyatékosságok betű-, illetveszámjelét egyenként is fel kell tüntetni.

(2) A betegség vagy fogyatékosság fennállásáról, illetve annak hiányáról szóló igazolást - a 2.

mellékletszerinti rendben - gyermekklinika, gyermekszakkórház, kórházi gyermekosztály,

szakambulancia, szakrendelés vagyszakgondozó szakorvosa (a továbbiakban együtt: szakorvos) adja

ki.

(3) A (2) bekezdés alapján igazolás kiállítására jogosult szakorvosokat foglalkoztató szolgáltatók

listáját azÁllami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat Országos Tisztifőorvosi Hivatala (a

továbbiakban: OTH) a honlapjántájékoztatás céljából közzéteszi.

(4) A gyermek kezelése során az alapellátás illetékes orvosa, illetve a gyermeket ellátó szakorvos

felhívja afigyelmet a magasabb összegű családi pótlék igénylésének lehetőségére.

2. § (1) A szakorvos az igazolást szakvéleménye alapján, - a 3. melléklet szerinti

formanyomtatványon – hárompéldányban állítja ki.

84

Gyvt.

19. § (1)A rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultság megállapításának célja annak

igazolása, hogy a gyermek szociális helyzete alapján jogosult

a)a 151. § (5) bekezdésének a) és b) pontjában meghatározott gyermekétkeztetés normatív

kedvezményének

…

az igénybevételére.

20. § 86

(1) A feltételek fennállása esetén a gyámhatóság egy év időtartamra, de legfeljebb

a) a (2) bekezdés a) pontja szerinti esetben a nagykorúvá vált gyermek 23. életévének betöltéséig,

b) a (2) bekezdés b) pontja szerinti esetben a nagykorúvá vált gyermek 25. életévének betöltéséig

megállapítja a gyermek, nagykorúvá vált gyermek rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való

jogosultságát.

(2) Az egyéb jogosultsági feltételek fennállása esetén nagykorúvá válása után is jogosult a gyermek a

rendszeresgyermekvédelmi kedvezményre, ha

a) nappali oktatás munkarendje szerint tanulmányokat folytat és 23. életévét még nem töltötte be,

vagy

b) felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán tanul és a 25. életévét még nem töltötte be,

és a nagykorúvá válását megelőző második hónap első napja, valamint a nagykorúvá válását

megelőző nap közöttiidőszakban legalább egy napig rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre volt

jogosult.

(3) A rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultságot, ideértve a 19. § (1a) bekezdés

szerinti pénzbeliellátásra való jogosultságot is, a gyámhatóság - hivatalból vagy kérelemre -

felülvizsgálja, ha a megállapított jogosultságidőtartama alatt a jogosultsági feltételekben változás

következett be.

151. § (1) A gyermekétkeztetés szabályait kell alkalmazni

a) a bölcsődében, hetes bölcsődében,

b) az óvodában,

c) a nyári napközis otthonban,

d) az általános és középiskolai diákotthonban, kollégiumban, illetve az itt szervezett externátusi

ellátásban,

e) az általános iskolai, továbbá - ha külön jogszabály másképpen nem rendelkezik - középfokú iskolai

menzai ellátáskeretében,

f) a fogyatékos gyermekek, tanulók nevelését, oktatását ellátó intézményben és a fogyatékos

gyermekek számáranappali ellátást nyújtó, az Szt. hatálya alá tartozó fogyatékosok nappali

intézményében,

g) a szociális nyári gyermekétkeztetés keretében

nyújtott étkeztetésre.

(2)Ha a szülő (törvényes képviselő) eltérően nem rendelkezik, a nem állami fenntartó az általa

fenntartottnevelési-oktatási intézményben, a települési önkormányzat az általa fenntartott óvodában

és a közigazgatási területén azállami intézményfenntartó központ által fenntartott nevelési-oktatási

intézményben, a fenntartó az egyéb államifenntartású intézményben a gyermekek és a tanulók

számára az óvodai nevelési napokon, illetve az iskolai tanításinapokon biztosítja a déli meleg

főétkezést és két további étkezést. A főváros közigazgatási területén lévőtankerületekben az állami

intézményfenntartó központ által fenntartott nevelési-oktatási intézményben - a

fővárosiönkormányzat saját tulajdonában álló ingatlanban működő nevelési-oktatási intézmények

kivételével - az étkeztetést akerületi önkormányzat biztosítja. A fővárosi önkormányzat köteles

biztosítani az étkeztetést azon nevelési-oktatásiintézményben, amely saját tulajdonában álló

ingatlanban működik. Az étkeztetés biztosítására kötelezett önkormányzat efeladatának ellátásához a

közigazgatási területén kívülről érkező gyermek, tanuló lakóhelye szerinti

önkormányzattólhozzájárulást kérhet. Iskolai étkeztetésben részesülhet az a tanuló is, aki a napközit

nem veszi igénybe. Az étkezésekközül az ebéd külön is igényelhető.

86

Megállapította: 2013. évi XXVII. törvény 26. §. Hatályos: 2013.04.01-jétől.

85

(2a) Ha a (2) bekezdés szerinti gyermekétkeztetést a települési önkormányzat biztosítja, úgy az

intézményi térítésidíjat a települési önkormányzat állapítja meg.

(3) A gyermekétkeztetés intézményi térítési díjának alapja az élelmezés nyersanyagköltségének egy

ellátottra jutó napiösszege.

(4)A gyermekétkeztetés személyi térítési díját az intézményvezető a (3) bekezdés szerinti napi összeg

általánosforgalmi adóval növelt összegének és az igénybe vett étkezések számának, valamint az (5)

bekezdésben megjelöltnormatív kedvezményeknek a figyelembevételével állapítja meg. Ha a

fenntartó kizárólag a bölcsődei ellátás keretébenbiztosított gyermekétkeztetésre állapít meg személyi

térítési díjat, a személyi térítési díj meghatározásánál a 150. §(1)-(3) bekezdését nem kell

alkalmazni.

(5) Gyermekétkeztetés esetén

a) a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő

aa) bölcsődés,

ab) óvodás,

ac) 1-8. évfolyamon nappali rendszerű iskolai oktatásban részt vevő,

ad) fogyatékos gyermekek számára nappali ellátást nyújtó, az Szt. hatálya alá tartozó intézményben

elhelyezett,aa)-ac) alpont szerinti életkorú

gyermek után az intézményi térítési díj 100%-át,

b) az a) pont alá nem tartozó, rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő gyermek és

tanuló után azintézményi térítési díj 50%-át,

c) három- vagy többgyermekes családoknál gyermekenként az intézményi térítési díj 50%-át,

d) az ad) alpont alá nem tartozó, tartósan beteg vagy fogyatékos gyermek, tanuló után az intézményi

térítési díj50%-át,

kedvezményként kell biztosítani [az a)-e) pont a továbbiakban együtt: normatív kedvezmény].

328/2011. (XII. 29.) Korm. rendelet

18. § (1) Bölcsődei gondozás esetében a Gyvt. 150. § (6) bekezdés c) pontja szerinti térítésidíj-

fizetési mentesség és gyermekétkeztetés esetében a Gyvt. 151. § (5) bekezdés c) pontja szerinti

normatív kedvezmény megállapításához be kell szerezni a térítési díj fizetésére kötelezett

nyilatkozatát. A nyilatkozatnak tartalmaznia kell a Gyvt. 151. § (10) bekezdésben meghatározott

gyermekek számát.

(2) Az (1) bekezdés szerinti gyermekek számában történt változást az intézmény vezetőjének a

változást követő 15 napon belül írásban be kell jelenteni.

(3) Az eltartott gyermekek számának megváltozása esetén az új térítési díjat a (2) bekezdés szerinti

bejelentést követő hónap első napjától kell megfizetni.

(4) Ha a bölcsődei gondozás esetében a Gyvt. 150. § (6) bekezdés a) és d) pontjában, valamint

gyermekétkeztetés esetében a Gyvt. 151. § (5) bekezdés a) pontjában foglaltak fennállását hatósági

döntés alapozza meg, azt be kell mutatni az intézménynek.

(5) Bölcsődei gondozásnál a Gyvt. 150. § (6) bekezdés b) pontjában, valamint gyermekétkeztetésnél

a Gyvt. 151. § (5) bekezdés d) pontjában foglaltak fennállását a magasabb összegű családi pótlék

megállapításáról szóló határozat másolatával, illetve tartós betegség esetén szakorvosi igazolással,

fogyatékosság esetén a családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény végrehajtásáról

szóló 223/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet 7/A. § (1) bekezdése szerinti szakértői és rehabilitációs

bizottság szakvéleményével kell igazolni.

Állásfoglalás – kedvezményes étkeztetés támogatás igénylés önkormányzat, TKT, állami

intézményfenntartó központ által fenntartott intézménynél

Kiadta: Magyar Államkincstár Önkormányzati Főosztály – Hiv.szám: ÖF-1815/3/2012.

„A kitöltési útmutató az alábbiakat tartalmazza a gyermekétkeztetés szabályaira vonatkozóan:

"Az igénylésnél különösen figyelemmel kell lenni arra, hogy a gyermekek védelméről és a gyámügyi

igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény módosítása értelmében az önkormányzatoknak kell

gondoskodni az általuk fenntartott óvodába, és a közigazgatási területén az állami intézményfenntartó

központ által fenntartott iskolába járó gyerekek, tanulók étkeztetéséről. A főváros közigazgatási

86

területén lévő tankerületekben az állami intézményfenntartó központ által fenntartott iskolákban – a

fővárosi önkormányzat által működtetett iskolák kivételével – az étkeztetést a kerületi önkormányzat

biztosítja. A fővárosi önkormányzat köteles biztosítani az étkeztetést azon iskolákban, amely

működtetéséről gondoskodik.

E szabály a gyakorlatban azt is jelenti, hogy ahol az idei évben a megyei intézményfenntartó központ

által fenntartott iskola működik, az jövőre az állami intézményfenntartó központ fenntartásába fog

kerülni, így e tanulók étkeztetéséért is az önkormányzat lesz felelős!"

Ez alapján a következők szerint kell eljárni:

1) Amennyiben az óvodát önkormányzat, társulás tartja fenn, úgy a gyermekétkeztetési támogatást

minden esetben a fenntartó önkormányzat igényli; társulás esetén az igénylő természetesen a gesztor

önkormányzat, valamennyi gyermek után.

2) Az állami intézményfenntartó központ által fenntartott intézményeknél az étkeztetés kötelezettje az

az önkormányzat, amelynek közigazgatási területén az intézmény van. Alapesetben tehát ezen

önkormányzat igényli a támogatást. Ilyen esetben klasszikus tagintézményről jövőre már nem

beszélhetünk, hiszen nem társulás által fenntartott intézmények lesznek. Összefoglalva: amennyiben

adott településen van olyan intézmény (épület), amelyet az állami intézményfenntartó központ tart

fenn, az ide járó gyermekek, tanulók étkeztetéséről e település önkormányzata kell, hogy

gondoskodjon.

E kötelező feladat ellátásáról az önkormányzatok társulás keretében is gondoskodhatnak, ebben az

esetben a társulási megállapodásban megjelölt önkormányzat igényli a támogatást. Célszerű olyan

társulást létrehozni, ahol a társulási székhelye szerinti önkormányzat területén folyik a valós feladat-

ellátás (működik a konyha). Amennyiben így kívánják igényelni a támogatást, úgy természetesen az

önkormányzatoknak a felmérés lezárásáig pontosan tudniuk kell, hogy kik fognak étkeztetésre társulni.

Társulás nélkül is megállapodhat egyik önkormányzat a másikkal az étkeztetés biztosítására, ebben az

esetben is a közigazgatási terület szerinti önkormányzat igényel.

3) Többcélú kistérségi társulás (TKT) által fenntartott óvoda esetén az 1) pontban foglaltak szerint kell

eljárni, azzal, hogy ha a TKT 2013. június 30-áig vállalja az óvoda fenntartását, ezáltal a gyermekek

étkeztetését, úgy a támogatást közvetlenül igényli.

A TKT-t a társulásban részt vevő kötelezett önkormányzatok megbízhatják azzal, hogy biztosítsa a

gyermekétkeztetést az állami intézményfenntartó központ által fenntartott intézményekben. Ebben az

esetben is a TKT igényelheti a támogatást, ha vállalja, hogy a feladatról 2013. június 30-áig

gondoskodik.

Állásfoglalás – kedvezményes étkeztetés szakképzési intézményben

Kiadta: Magyar Államkincstár Önkormányzati Főosztály – Hiv.szám: ÖF-1815/18/2012.

„…Ugyan a szakképzés esetében a fenntartás és a működtetés az állam feladata, de az étkeztetés – a

gyermekvédelmi törvény alapján – minden esetben önkormányzati feladat ott, ahol a településen

állami intézményfenntartó központ által fenntartott nevelési-oktatási intézmény (így akár szakképzési

is) működik. Ezek alapján … az önkormányzatoknak meg kell igényelniük a szakképzésben részt vevő

tanulók után is a támogatást.”

Állásfoglalás – kedvezményes étkeztetés kiegészítő támogatás adatainak nyilvántartása

Kiadta: Belügyminisztérium Önkormányzati Gazdasági Főosztály és Nemzetgazdasági Minisztérium

Önkormányzati Költségvetési Rendszerek Főosztály – Hiv.szám: BMÖGF-46/4/2013. és NGM:

15677/2013.

Megjelent: az „Útmutató a gyermekétkeztetési feladatok támogatásának kiegészítése igényléséhez”

címen kiadott dokumentumban

„…Az önkormányzatok kötelesek a támogatás felhasználásáról elkülönített, naprakész nyilvántartást

vezetni.”

87

Állásfoglalás – állami intézményfenntartó központ által fenntartott intézményben a kedvezményes

étkeztetése

Megjelent: a „Kitöltési útmutató a 2013. évi októberi felméréshez” címen kiadott dokumentumban

Az óvodai, iskolai, kollégiumi étkeztetés kapcsán fontos felhívni a figyelmet arra, hogy a gyermekek

védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Gyvt.) 151.§

(2) bekezdése alapján, ha a szülő (törvényes képviselő) eltérően nem rendelkezik, a települési

önkormányzat az általa fenntartott óvodában és a közigazgatási területén az állami

intézményfenntartó központ által fenntartott nevelési-oktatási intézményben az óvodai nevelési

napokon, illetve az iskolai tanítási napokon biztosítja a déli meleg főétkezést és két további étkezést.

Állásfoglalás – nevelőszülőnél elhelyezett gyermek kedvezményes óvodai/iskolai étkeztetése - RGYVK

Kiadta:Emberi Erőforrások Minisztériuma Szociális és Gyermekjóléti Szolgáltatások Főosztálya –

Hiv.szám: 25448-2/2013/SZOCSZOLG

„… A Gyvt. 151. § (5) bekezdésben foglaltak részletesen meghatározzák a gyermekétkeztetés esetén

biztosítható normatív kedvezményben részesülők körét, valamint a kedvezményes étkeztetés mértékét

(ingyenes, kedvezményes). A jogszabály értelmében tehát, ingyenes, valamint kedvezményes étkeztetés

azon gyermek számára biztosítható, akire nézve a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való

jogosultságot megállapították.

A rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultság nem pénzbeli juttatást jelent,

megállapításának célja annak igazolása, hogy a gyermek szociális helyzete alapján jogosult többek

között a gyermekétkeztetés normatív kedvezményének, az ingyenes tankönyv és egyéb

kedvezményeknek az igénybevételére.

A kedvezményekre való jogosultságot a települési önkormányzat jegyzője egy évre állapítja meg,

amennyiben – fő szabályként – a gyermeket gondozó családban az egy főre jutó havi jövedelem

összege nem haladja meg az öregségi nyugdíjminimum 130 százalékát, vagyis ebben az évben a

37.050 forintot. Egyéb esetben – egyedülálló, beteg fogyatékos gyermek esetében – az öregségi

nyugdíjminimum 140 százalékát, vagy 39.900 forintot.

A fentebb meghatározott összeg – egy főre eső havi jövedelem – számításánál a Gyvt. 19. § (4)

bekezdése meghatározza a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény esetében a közös háztartásban élő

közeli hozzátartozóként (gondozó családként) figyelembe vehető személyek körét.

A jövedelemszámítás szempontjából közeli hozzátartozóként figyelembe vehető kört a

gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról szóló 149/1997. (IX. 10.)

Korm. rendelet (a továbbiakban: Gyer.) 66. §-a tovább részletezi. Ezen jogszabályi rendelkezések

alapján a nevelőszülőnél elhelyezett gyermek nem tartozik a gondozó család fogalmába, és nem

tekinthető a 66. § (3) bekezdésében speciális szabályként meghatározott családba fogadó gyám

gyámsága alatt álló gyermeknek sem. Ezen szabályozás oka, hogy a gyermekvédelmi szakellátás

keretében otthont nyújtó szolgáltatásban részesülő – így az ideiglenes hatállyal elhelyezett, illetve az

átmeneti nevelésbe vett és nevelőszülőnél elhelyezett – gyermekek nem tartoznak a rendszeres

gyermekvédelmi kedvezményben részesíthető gyermekek célcsoportjába, hiszen valamely

intézményesített formában )ideértve a nevelőszülőt is) teljes körű ellátásban részesülnek.

A fentieket erősítik meg a házasságról, a családról és a gyámságról szóló 1952. évi IV. törvény (a

továbbiakban Csjt.) 96. § (2)-(3) bekezdésében foglaltak is, miszerint az ideiglenes hatállyal

elhelyezett gyermek esetében a nevelőszülőt a gyámhatóság nem családbafogadó gyámként rendeli ki.

Fentiekkel összhangban a Gyvt. 151. § (8) bekezdése is egyértelműen fogalmaz a tekintetben, hogy a

gyermekvédelmi gondoskodásban részesülő nevelőszülőnél, gyermekotthonban vagy más bentlakásos

intézményben nevelkedő – ideiglenes hatállyal elhelyezett, átmeneti, vagy tartós nevelésbe vett

gyermek után nem vehető igénybe a normatív kedvezmény.

A nevelőszülő saját háztartásában nyújt teljes körű ellátást a gyermekeknek, ezen ellátásért nevelési

díjban és külön ellátmányban is részesül a Gyvt. 56. § (1)-(5) bekezdésében foglaltak értelmében,

melyet az ott meghatározott célokra fordíthat, mint például a gyermek élelmezésére, illetve az

élelmezés költségeinek kiegészítésére.

88

Összességében tehát megállapítható, hogy a nevelőszülőnél elhelyezett gyermek, tanuló után a Gyvt.

151. § (1) bekezdésében felsorolt intézmények valamelyikében biztosított gyermekétkeztetés kapcsán

normatív kedvezmény nem vehető igénybe. Az étkeztetésért fizetendő személyi térítési díj teljes

összegét a fizetésre kötelezett személynek, jelen esetben a nevelőszülőnek kell megtéríteni – a gyermek

ellátására biztosított ellátmányból (nevelési díjból, külön ellátmányból) – az étkezetést nyújtó

intézmény, szolgáltató részére a fentebb hivatkozott jogszabályokban foglaltak szerint.

A leírtak alapján tehát a nevelőszülői díjban részesülő nevelőszülő, a gyámhatósági határozattal nála

ideiglenes hatállyal elhelyezett, illetve átmeneti/tartós nevelésbe vett gyermek(ek) vonatkozásában

nem jogosult rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre.…”



B.) Az Igazgatóságnál elvégzendő ellenőrzési feladatok szempontjai

1. Általános vizsgálati szempontok:

Lásd: Ezen Segédlet II.1. pontja szerint


562912 Óvodai intézményi étkeztetés

562913 Iskolai intézményi étkeztetés

562914 Tanulók kollégiumi étkeztetése

2. Az önkormányzat vizsgált nevelési évekre vonatkozó közoktatási statisztikája, a

Segédtáblája és az esetleges pótlólagos adatszolgáltatása alapján vizsgálandó, hogy:

Az elszámolt létszámot a Segédtábla, az önkormányzat pótlólagos adatszolgáltatása

alátámasztja-e.

Az elszámolásban szereplő létszámot önkormányzati szinten jól összesítették-e.

3. A támogatás összege az elszámolás alapját képező mutatószám figyelembe vételével, a

2013. évi Kvtv. által meghatározott fajlagos összeg alapján került-e megállapításra.

4. A támogatás felhasználása felülvizsgálatának szempontrendszerét lásd ezen Segédlet V.B.)

pontja szerint.


Lásd: Ezen Segédlet I.2.a), c) és V.D. pontja szerinti dokumentumok.

D.) A helyszíni vizsgálatszempontjai

1. Általános vizsgálati szempontok: Lásd: Ezen Segédlet II.2. pontja szerint.


vizsgálata

Az intézményi szintű elszámolást alátámasztották-e:

az étkezések igénybevételéről vezetett étkezési nyilvántartással a 328/2011.

(XII. 29.) Korm. rendelet 2. számú melléklete szerint,87

a térítési díjkedvezményt megalapozó – a vizsgálattal érintett időszakban

érvényes – dokumentumokkal, és

az analitikus nyilvántartásokkal. 87

Lásd: I.2.c) A helyszíni vizsgálat dokumentumai - Gyermekétkeztetési jogcímekre vonatkozóan

89

A normatív-kedvezményre való jogosultságot alátámasztó dokumentumok:

50 % kedvezménnyel tartósan beteg, vagy fogyatékos gyermek, tanuló után: a

tartós betegséget igazoló irat (az 5/2003. (II. 19.) ESzCsM rendelet alapján),

50 % kedvezménnyel 3 vagy több gyermekes családban élő gyermek, tanuló

után: a családi pótlék folyósítására vonatkozó igazolások (pl.: pénzintézeti

számlakivonatok, postai igazolószelvény, megállapító MÁK határozat), valamint

a 328/2011. (XII. 29.) Korm. rendelet 18. § (1) bekezdése szerinti nyilatkozat,

50 %, illetve 100 % kedvezmény a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben

részesülő tanuló után (a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosító

határozat – a Gyvt. 19. §-a szerint).

Az élelmezési nyilvántartást naprakészen vezették-e.

Az élelmezési nyilvántartásban a térítési díj-kedvezményben részesülőket

elkülönítetten mutatták-e ki.


A támogatást csak azon gyermekek/tanulók után vették-e igénybe, akik:

óvodai nevelésben, iskolai nappali rendszerű oktatásban, kollégiumi ellátásban

vagy korai fejlesztésben, gondozásban, fejlesztő felkészítésben vettek részt,

a Gyvt. 151. § (5) bekezdése alapján ingyenes étkeztetésben vagy 50 %-os

normatív étkezési térítési-díj kedvezményben részesültek,

számára naponta legalább a déli, többfogásos, meleg, főétkezést az intézmény

által szervezett keretek között biztosították.

Lásd: Ezen jogcím – Egyéb jogszabályok

Az elszámolás alapját képező létszám meghatározásánál figyelmen kívül hagyták-e:

a gyermekvédelmi gondoskodásban részesülő – nevelőszülőnél,

gyermekotthonban, vagy más bentlakásos intézményben nevelkedő – ideiglenes

hatállyal elhelyezett, átmeneti vagy tartós nevelésbe vett gyermeket,

azokat a tanulókat, akik a szakképzésre vonatkozó rendelkezések szerint létrejött

tanulói szerződés alapján már kedvezményes étkezésre jogosultak voltak,

a nyári szünidőben szervezett napközis ellátáshoz (üdültetés, táboroztatás, egyéb

szabadidős program) kapcsolódóan biztosított szervezett étkeztetésben részt

vevők létszámát,

azon étkeztetésben részt vevőket, akik számára a Gyvt. 151. § (5) bekezdés a-d)

pontjai alapján nem kell térítési díjkedvezményt biztosítani,

azokat a tanulókat, akik a fogyatékos személyek, pszichiátriai és

szenvedélybetegek tartós bentlakásos, illetve az átlagos szintű ápolást, gondozást

nyújtó ellátás bentlakásos és átmeneti elhelyezést nyújtó szociális

intézményekben ellátásban részesültek.

A támogatást egy gyermek/tanuló után csak egy jogcímen vették-e igénybe, még

abban az esetben is, ha a kedvezményre való jogosultságuk több szempontból is

fennáll.

Vizsgálandó, hogy:

a párhuzamos művészetoktatásban, vendégtanulói jogviszonyban kiegészítő

kisebbségi oktatásban, kollégiumi ellátásban részt vevőket a kedvezményes

étkeztetésnél csak egy intézménynél vették-e figyelembe,

90

a kollégiumi étkeztetést csak azon gyermekek/tanulók után számolták-e el, akik

legalább a déli főétkezést a kollégiumban vették igénybe és nem a

nevelést/oktatást biztosító intézményben,

elszámolták-e a támogatást akkor is, ha az óvodában, iskolában nevelt, oktatott

gyermekek, tanulók helyileg nem az intézményben étkeztek, de részükre – a

Gyvt. 94. § (2) alapján – az intézményen kívül igénybe vehető étkezési

szolgáltatást az önkormányzat megszervezte és közvetítette, és a fizetendő

térítési díjat önkormányzati rendeletben állapították meg.


A 2013. január 1. -december 31. közötti időszakra vonatkozóan az élelmezési

nyilvántartások alapján állapították-e meg a kedvezményes étkezésben részt vevők

naponként összesített létszámát.

A kedvezményes étkeztetésben részt vevők naptári évre, naponként összesített

létszámát:

óvodai étkeztetés esetén: 220,

iskolai étkeztetés esetén: 185,

kollégiumi étkeztetés esetén: 200 nappal osztották-e.

A mutatószámot az általános kerekítési szabályoknak megfelelően állapították-e meg

és azt fenntartói szinten is alkalmazták-e.

A támogatás összegének meghatározása önkormányzati szinten a vezetett

nyilvántartások alapján, valamint a 2013. évi Kvtv. előírásainak megfelelően

megállapított mutatószám és a fajlagos összeg szorzataként történt-e.

A támogatás igénybevétele és elszámolása az előírt tanügyi okmányokra és az

analitikus nyilvántartásokra épült-e.

A támogatás felhasználása felülvizsgálatának szempontrendszerét lásd ezen Segédlet

V.D.) pontja szerint.

91

II.4. Társulás által fenntartott óvodákba bejáró gyermekek utaztatásának támogatása

2013. január 1-jétől 2013. december 31-éig

4. Társulás által fenntartott óvodákba bejáró gyermekek utaztatásának támogatása

Előirányzat: 600,0 millió forint

(Megjegyzés: A támogatás fajlagos összege 148.821 Ft/fő a helyi önkormányzatokért felelős

miniszter döntése alapján.)

A támogatás az Mötv. alapján létrehozott társulás, többcélú kistérségi társulás, intézményi társulás

által fenntartottóvodákba járó - az 1. a) alpontban figyelembe vett - gyermeklétszámból azon

gyermekek után igényelhető, akik alakóhelyüktől, ennek hiányában tartózkodási helyüktől eltérő

településen veszik igénybe az óvodai ellátást és utaztatásuk autóbusz működtetésével, iskolabusz-

szolgáltatás vagy külön célú menetrendszerinti autóbusz szolgáltatásvásárlásával biztosított. A létszám

meghatározásakor minden gyermeket egy főként kell figyelembe venni. E támogatás szempontjából

iskolabusz-szolgáltatás vásárlásnak minősül a menetrendtől függetlenül kizárólag e célból

indítottjárat(ok) igénybevétele. A támogatás igénybevételének további feltétele, hogy az utaztatott

gyermekek mellett kísérőutazzon.

A 2012/2013. nevelési évre jutó támogatási összeg 25%-ának folyósítása február utolsó munkanapján,

ezt követően atámogatás folyósítása hat egyenlő részletben, az államháztartásról szóló

jogszabályokban meghatározott időpontokbantörténik. A 2013/2014. nevelési évre jutó támogatásnak

folyósítása négy egyenlő részletben: szeptember hónaptólhavonta, az államháztartásról szóló

jogszabályokban meghatározott időpontokban történik.

Az elszámolásnál a 2012/2013. nevelési évben és a 2013/2014. nevelési évben utaztatott gyermekek

számát kellfigyelembe venni a közoktatási intézmények vezetőjének adatszolgáltatása alapján.



III.1.II.5. Közös szabályokharmadik mondata(„A 4. pont szerinti támogatás kizárólag a

gyermekek utaztatásával kapcsolatos kiadásokra használható fel.”)

III.2.5. Kiegészítő szabályok – Társulásra jogosultak köre, társulások jogosultsági feltételei

Egyéb jogszabályok

Mötv.






1. Általános vizsgálati szempontok:

Lásd: Ezen Segédlet II.1. pontja szerint







92

2. Az önkormányzat vizsgált nevelési évekre vonatkozó közoktatási statisztikája, a

Segédtáblája és az esetleges pótlólagos adatszolgáltatása alapján vizsgálandó, hogy: A

közoktatási statisztika, a Segédtábla és az esetleges pótlólagos adatszolgáltatás alapján

vizsgálandó:

Az elszámolt létszámot a Segédtábla, az önkormányzat pótlólagos adatszolgáltatása

alátámasztja-e.

Az elszámolásban szereplő létszámot önkormányzati szinten jól összesítették-e.

3. A támogatás összege az elszámolás alapját képező mutatószám figyelembe vételével, a

2013. évi Kvtv. által meghatározott fajlagos összeg alapján került-e megállapításra.

4. A támogatás felhasználása felülvizsgálatának szempontrendszerét lásd ezen Segédlet V.B.)

pontja szerint.


Lásd: Ezen Segédlet I.2.a), b.a.e) és V.C.) pontjai szerinti dokumentumok.

Az olyan, általánosnak tekinthető vizsgálati szempontok, mint pl.:

az alapító okirat meglétével, hatályosságával, tartalmával kapcsolatos vizsgálatok,

a társulási megállapodással kapcsolatos vizsgálatok,

az OM azonosító megléte, stb.

ezen jogcím A.) pontjának, valamint a II.1. jogcímek A.)Az Igazgatóságon elvégzendő

felülvizsgálat dokumentumai és C.) A helyszíni vizsgálat dokumentumai, illetve D.) A helyszíni

vizsgálat szempontjai pontjainak szempontjainál kerültek meghatározásra.

A II.1. és a II.4. jogcímek egymásra épülnek, így egy-egy intézmény vonatkozásában ezen

vizsgálatokat elég egyszer elvégezni.


1. Általános vizsgálati szempontok: Lásd: Ezen Segédlet II.2. pontja szerint.


vizsgálata:

A támogatást elszámoló Önkormányzat tagja volt-e önkormányzati,

intézményfenntartó, többcélú kistérségi társulásnak, és rendelkezett-e a társulási

megállapodás egy példányával.

A társulás megfelelt-e az Mötv. 87. – 95. §-ban foglaltaknak.

Rendelkezésre álltak-e a szolgáltatás vásárlására, a vizsgált időszakra vonatkozó

megállapodások.

A utaztatott gyermekek létszámát szállítási dokumentumokkal kellően

alátámasztották-e, (pl.: menetlevél, menetlevélhez csatolt utaslista, stb.)a

nyilvántartásokat naprakészen vezették-e.

Az utazáshoz a kísérőt biztosították-e, és ennek tényét a kísérő az úti okmányokon

aláírásával minden esetben igazolta-e.


A támogatást csak azon gyermekek után vették-e igénybe, akik

az óvodai nevelésben résztvettek,

a II.1.(1) jogcím a) pontjának alapjául szolgáló gyermeklétszám számítása során

figyelembe vehetőek voltak,

93

lakóhelyüktől, ennek hiányában tartózkodási helyüktől eltérő településen vették

igénybe az óvodai ellátást, továbbá

utaztatásuk autóbusz működtetésével, iskolabusz szolgáltatás, vagy külön célú

menetrendszerinti autóbusz szolgáltatás vásárlásával történt,

felügyeletük kísérő által biztosított volt.

Az elszámolt létszámok meghatározása során valamennyi, a II.1.(1) jogcím a)

pontjában figyelembe vett, utaztatott gyermeket figyelembe vettek-e, nemcsak

azokat, akik a közoktatási statisztikai létszámmérés időpontjában (2012. okt. 1-jén

vagy 2013. okt. 1-jén) óvodai nevelésben részesültek.

A támogatást csak olyan, a többcélú kistérségi társulás saját fenntartásában vagy

intézményi társulások által fenntartott óvodákba bejáró gyermekek után vették-e

igénybe, amely társulásnak a támogatásban részesülő önkormányzat tagja volt.

Az önkormányzat a vonatkozó társulási megállapodásával összhangban, a

szolgáltatás megkezdésének hónapjától vette-e igénybe a támogatást.


Az autóbusz-szolgáltatást iskolabusz működtetésével (saját busz, falugondnoki busz),

vagy szolgáltatás vásárlásával biztosította-e a közoktatási intézmény fenntartója.

Ha a fenntartó szolgáltatás vásárlásával gondoskodott a feladat ellátásáról, úgy azt a

menetrendtől függetlenül – kizárólag e célból – indított járat igénybevételével

biztosította-e.

Az autóbuszon a gyermekek mellett utazott-e kísérő.

Az elszámolásban a 2012/2013. és a 2013/2014. nevelési évben utaztatott gyermekek

számát vették-e figyelembe.

Az utaztatott gyermeklétszámról rendelkezésre állt-e a közoktatási intézmény

vezetőjének adatszolgáltatása, és az elszámolásban figyelembe vett létszám

meghatározása ezen adatszolgáltatás alapján került-e meghatározásra.

A támogatás felhasználása felülvizsgálatának szempontrendszerét lásd ezen Segédlet

V.D.) pontja szerint.

94

V. A támogatás felhasználásának vizsgálata

a 2013. évi Kvtv. 2. melléklet II. pontja szerinti jogcímeknél

A támogatás felhasználására vonatkozó közös szabályok 88

Az 1. és 2. pont szerinti támogatások kizárólag a támogatással érintett óvodaintézmények kiadásaira,

valamint az óvodai nevelésben részt vevő gyermekek étkeztetési kiadásaira használhatók fel. A 3. pont

szerinti támogatás kizárólag az étkeztetés teljes önköltségére (annak megszervezésével összefüggő

valamennyi költségre) számolható el. A 4. pont szerinti támogatás kizárólag a gyermekek

utaztatásával kapcsolatos kiadásokra használható fel.

Az önkormányzatok Ebr42 rendszerben teljesített elszámolása (2013. évi elszámolás

felmérés – óvoda elszámolás) adatlapjának kitöltési útmutatója szerint:

Az elszámolásnál figyelembe vehető szakmai szakfeladatok:

851000 Óvodai nevelés intézményeinek, programjainak komplex támogatása



851013 Nemzetiségi óvodai nevelés, ellátás

A kiadások között csak a fent jelzett szakmai szakfeladatokon lekönyvelt kiadások

vehetők figyelembe. Indokolt esetben az egyéb szakfeladatokon lekönyvelt kiadások

csak abban az esetben szerepeltethetők, ha azok dokumentumokkal, nyilvántartásokkal

igazolható módon az óvodai feladatok ellátásokhoz kapcsolódtak,

Kizárólag azok a kiadások vehetők figyelembe, amelyek 2013-ban teljesültek,

könyvelésük 2013. évre megtörtént,

Tilos az elszámolásban az olyan kiadások szerepeltetése, amelyek egyéb állami

támogatással fedezettek. Így pl. a személyi kiadások között nem vehető figyelembe a

bérkompenzáció összege, a közfoglalkoztatottak bérének állami támogatással fedezett

része, stb.,

A szakmai dolgozókkal kapcsolatosan valamennyi bérjellegű kiadás elszámolható;

A kiadások tekintetében figyelembe vehető kiadási elemek: bármely működési,

felújítási és felhalmozási kiadás, de nem vehetők figyelembe az alábbi kiadások (az

éves beszámoló garnitúra 21. űrlap alábbi sorai):

Működési célú visszatérítendő támogatások, kölcsönök nyújtása államháztartáson

belülre (18. sor)

Működési célú visszatérítendő támogatások, kölcsönök törlesztése

államháztartáson belülre (19. sor)

Működési célú visszatérítendő támogatások, kölcsönök nyújtása államháztartáson

kívülre (31. sor)

Tartalékok (44. sor)

Felhalmozási célú visszatérítendő támogatások, kölcsönök nyújtása


Felhalmozási célú visszatérítendő támogatások, kölcsönök törlesztése


Felhalmozási célú visszatérítendő támogatások, kölcsönök nyújtása

államháztartáson kívülre (64. sor)

Felhalmozási célú céltartalék (77. sor)

Befektetési célú részesedések vásárlása (78. sor)

Meglévő tartós részesedéshez kapcsolódó tőkeemelés kiadása (79. sor)

88

Megállapította: 2013. évi XXXI. törvény 17. §; 2. melléklet 3. Hatályos: 2013.04.04-től.

95


Az elszámoláshoz kapcsolódóan a felhasználást alátámasztó dokumentumok:

az önkormányzat pótlólagos adatszolgáltatása (Tanúsítvány – a felülvizsgálatot végző

Igazgatóság által meghatározott tartalommal – jelen Segédlet ajánlásokat tartalmaz a

Tanúsítvány tartalmára vonatkozóan),

az önkormányzat Ebr42 rendszerben teljesített elszámolása (2013. évi elszámolás

felmérés – óvoda elszámolás adatlapja),

amennyiben az önkormányzat a gyermekétkeztetésre vonatkozóan szerkezetátalakítási

támogatásban részesült, ezen támogatás Igazgatósághoz benyújtott elszámoló adatlapja,

a 2013. évi beszámoló 21. űrlap kapcsolódó szakfeladatai.


Az A.) pontban felsorolt dokumentumok a támogatás felhasználására vonatkozó közös

szabályokban foglaltak szerinti támogatás felhasználást alátámasztják-e.

Az önkormányzat 2013. beszámolójában az egyes jogcímeken felhasználásként

kimutatott támogatás összegek megegyeztek-e a Segédtáblában és az Ebr42 rendszerben

teljesített adatszolgáltatásban (2013. évi elszámolás felmérés – óvoda elszámolás

adatlapja) szereplő összegekkel.

A támogatás teljes összege felhasználásra került-e.

A fel nem használt támogatás visszafizetése megtörtént-e.


az óvoda intézményekben foglalkoztatottak esetében: alkalmazási okiratok, bérkartonok

(a II.1. és II.2. jogcímek esetében),

az óvoda intézmények elszámolt működési kiadásait alátámasztó szerződések, számlák,

bankszámla kivonatok, pénztári kifizetési bizonylatok, intézményi és önkormányzati

szintű analitikus nyilvántartások, költségfelosztási és egyéb számviteli szabályzatok (a

II.1. és II.2. jogcímek esetében),

a II.1. és II.2. jogcímeken kapott támogatások esetében az előzőekben részletezetteken

kívül: az óvodai nevelésben részt vevő gyermekek étkeztetési kiadásainak bizonylatai,

amennyiben a II.3.b) jogcím szerinti gyermekétkeztetés biztosítása vásárolt szolgáltatás

biztosításával történik: a feladatellátás megvalósulását alátámasztó szerződések, a

teljesítést alátámasztó számlák, az üzemeltetéssel kapcsolatos önkormányzati kiadásokat

alátámasztó számlák és egyéb dokumentumok (akár alkalmazási okiratok, bérkartonok

is), költségfelosztási és egyéb számviteli szabályzatok, bankszámla kivonatok, pénztári

kifizetési bizonylatok, intézményi és önkormányzati szintű analitikus nyilvántartások, 89

amennyiben a II.3.b) jogcím szerinti gyermekétkeztetés biztosítása saját konyha

üzemeltetésével történik: a feladatellátás megvalósulását alátámasztó szerződések (pl.

nyersanyag beszállítói szerződések), szállítói számlák, bankszámla kivonatok, pénztári

kifizetési bizonylatok, a gyermekétkeztetésben foglalkoztatottak alkalmazási okiratai,

bérkartonjai, költségfelosztási és egyéb számviteli szabályzatok, intézményi és

önkormányzati szintű analitikus nyilvántartások, költségvetési rendelet, stb., 90

89

A II.1. és II.2. jogcím szerinti támogatás is felhasználható az óvodai nevelésben részt vevő gyermekek

étkeztetési kiadásaira 90

Lásd: A 89. lábjegyzetben leírtakat.

96

az iskolabusz működtetésével kapcsolatos számlák, bankszámla kivonatok, pénztári

kifizetési bizonylatok, alkalmazási okiratok, bérkartonok, költségfelosztási és egyéb

számviteli szabályzatok, intézményi és önkormányzati szintű analitikus nyilvántartások,

költségvetési rendelet, stb. (a II.4. jogcím esetében),

az iskolabusz-szolgáltatás vagy külön célú menetrendszerinti autóbusz szolgáltatás

vásárlását igazoló szerződések, számlák, bankszámla kivonatok, pénztári kifizetési

bizonylatok, költségfelosztási és egyéb számviteli szabályzatok, intézményi és

önkormányzati szintű analitikus nyilvántartások, költségvetési rendelet, stb. (a II.4.

jogcím esetében).


A támogatás felhasználása az adott jogcímen történt-e, a 2013. évi Kvtv. 2. mell. II.5.

Közös szabályok figyelembe vételével.

A felhasználás során betartották-e a támogatás átcsoportosíthatóságára vonatkozó

előírásokat.

Megvalósult-e a vizsgált jogcímeken kapott támogatások felhasználásának elkülönített

és naprakész nyilvántartása.

A támogatás felhasználás számítása során figyelmen kívül hagyták-e azokat a

kiadásokat, amelyek egyéb állami támogatás, pályázati forrás terhére elszámolásra

kerültek (létszámleépítéshez kapcsolódó támogatás, bérkompenzáció,

szerkezetátalakítási támogatásból a gyermekétkeztetés támogatása).

A támogatás teljes összege felhasználásra került-e.

A felhasználás dokumentumokkal kellően alátámasztott volt-e.

A fel nem használt támogatás visszafizetése megtörtént-e.

segÉdlet¡nyzatoknak...segÉdlet a helyi önkormányzatok és többcélú kistérségi társulások...

Documents