001-18bevezet 19.3.2007 13:48 Page 1

001-18bevezet 19.3.2007 13:48 Page 2

001-18bevezet 19.3.2007 13:48 Page 3

A fordítás alapjául szolgáló mě Simon Loxley: Type: The Secret History of Letters.

London, 2004, I. B. Tauris & Co Ltd. (A fordítás az I. B. Tauris & Co Ltd., London beleegyezésével készült.)

Fordította | Kertész Balázs, Láng Zsuzsa

Az eredetivel egybevetette és szerkesztette | Somogyi Krisztina

A könyvet tervezte és az elválasztóoldalak fotóit készítette | Czakó Zsolt

Borító fotó | Erky-Nagy Tibor

Kiadja az Akadémiai Kiadó, az 1795-ben alapított Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztôk Egyesülésének tagja

1117 Budapest, Prielle Kornélia utca 19.www.akkrt.hu

Elsô magyar nyelvě kiadás: 2007

© 2004, 2007 – Simon Loxley

Published by arrangement with I. B. Tauris & Co Ltd., London© Elôszó | Somogyi Krisztina, 2007

Hungarian translation © Láng Zsuzsa, Kertész Balázs, 2007

Minden jog fenntartva, beleértve a sokszorosítás, a nyilvános elôadás, a rádió- és televízióadás,

valamint a fordítás jogát, az egyes fejezeteket illetôen is.

Printed in Hungary

ISBN 978 963 05 8485 2

A kiadásért felelôs az Akadémiai Kiadó igazgatója

Felelôs szerkesztô | Szabó Zsuzsa

Olvasószerkesztô | Tréfás Krisztina

Termékmenedzser | Egri Róbert

Nyomdai elôkészítés | Articsók Stúdió

A nyomdai munkálatokat a Dürer Nyomda Kft. végezte

Felelôs vezetô | Kovács János ügyvezetô igazgató

Budapest, 2007

Kiadványszám: KMA4–150

A könyvben felhasznált betětípusok: Charter, Nimbus

Megjelent 24,31 (A/5) ív terjedelemben

001-18bevezet 19.3.2007 13:48 Page 4

Tartalom

„A betě feldobta a talpát” | 6

Sine qua non | 10

Bevezetés | 13

1 Kaland és művészet: egy forradalom homályos kezdetei | 19

2 A dinasztia: William Caslon a világ betűgyártó központjává emeli Nagy-Britanniát | 40

3 Zavarok a Garamonddal: amikor egy tizenhatodik századi betűtípus

nem tizenhatodik századi betűtípus | 53

4 Külön utakon: John Baskerville különleges utóélete | 56

K i t é rő | Beolvasztás: a ledőlt óriás | 70

5 Azok a rémes taljánok: vastagok és vékonyak, avagy a reklámbetű megszületése | 78

6 Amerika élre tör: a modern kor nyitánya | 84

7 Lélegzetelállító szépség: a „privát nyomda” mozgalom | 95

8 Pergőtűzben: Frederic Goudy, a betűvilág sztárja | 109

K i t é rő | Öntsünk betűt: a fémrajongók nyomában | 120

9 Irány a földalatti: Edward Johnston betűi Londonnak | 126

10 A galambok és a kígyó: Stanley Morison és a Warde házaspár | 140

11 Veszélyes szenvedélyek: radikális európai tipográfia a két háború között | 153

12 Gill, a messiás: egy súlyos egyéniség | 173

13 Európa égzengés után: újjászületés és pirkadat | 185

K i t é rő | Szenvedély: kőbe vésve | 193

14 Két kísértet: elfelejtett technikák a történelem szemétdombjáról | 202

15 Autópálya-őrület: David Kindersley és a nagy útjelzőtábla-mizéria | 208

16 A cég embere: Herb Lubalin és az International Typeface Corporation | 220

17 A huszonhat katona: játszadozás a betűk formájával | 227

18 Új istenek: Neville Brody és a designer évtized | 235

19 Újabb forradalom: a betű felszabadul | 248

K i t é rő | Egy mikroöntödében: a huszonegyedik század betűje | 255

20 Tipokalipszis | 259

Az illusztrációkról | 265

Irodalom | 266

Név- és tárgymutató | 268

Betűtípus mutató | 271

001-18bevezet 19.3.2007 13:48 Page 5

„A betű feldobta a talpát!”

– ezzel a címmel írtama kilencvenes évek vége felé fellelkesült cikket a betűtervezéshihetetlen kísérletein felbuzdulva. A szöveg azokat a fiatalangol, amerikai és holland betűtervezőket volt hivatott bemu-tatni, akik forradalmasították a tervezőgrafikát. Magyarorszá-gon a változás akkoriban még épp csak elindult. 1996-ban, aPécsett megrendezett New Typo 2 nemzetközi kiállításon mégalig egy tucat olyan magyar grafikust lehetett bemutatni, aki-ket megérintett az új vizuális kísérletezés. Mára a helyzet jelen-tősen megváltozott: különböző szakmai önszerveződések, kiál-lítások és publikációk, internetes portálok és blogok jelzik, hogya tipográfia ma már nem egy szűk elit magánügye, hanem olyanművészeti ág, amely egyre több érdeklődőt hív vonzáskörébe.

És most gondolatban ismét visszalépek az időben, hogymegoszthassam önökkel a betűk iránti lelkesedésemet: a máremlített New Typo kiállítások anyagának a beszerzése során,Czakó Zsolttal épp akkoriban jártunk nagyhírű londoni stúdi-ókban, amikor a grafika és tipográfia a számítógépnek köszön-hetôen új utakon kezdett járni. Neville Brody vállalkozását, aFuse kiadványt és betűket látva egészen elképedtem: egyértel-művé vált, hogy az akkori kísérletekben valami egészen új do-logról volt szó, így egyes formai játékok esetében már annak azeldöntése sem volt egyszerű, hogy valójában betűvel állunk-emég szemben… Szabadság, önfeledt játék, felelősségteljeskérdésfeltétel, vizuális provokáció – sok minden volt a radikáliselgondolások mögé sejthető.

Az azóta egyre nagyobb számban létező betűtípusok láttánaz ember joggal teszi fel a kérdést, hogy miért változik, alakulfolyamatosan a betű, és mi lehet az oka annak, hogy a több ezermeglévő betűtípus megléte ellenére új tervekkel előállni mégma is érdemes? Simon Loxley az elmúlt vagy ötszáz év fonto-sabb tervezőit hívta segítségül, hogy közelebb kerülhessünk erejtély megértéséhez. A személyekhez kötődő szerkesztésbennem lenne amúgy semmi szokatlan, csak éppen kevesentársítanak egy-egy betűhöz konkrét tervezőt. Mert a betűresokan úgy tekintenek, mint valami intézményesült, személyte-len adottságra, semmint olyan szellemi termékre, amellyel

6

1 A pécsi New Typo 1 nemzetközitipográfiai kiállítás plakátját CzakóZsolt tervezte 1994-ben, JonathanBarnbrook Prototype nevě betějé-nek felhasználásával.

001-18bevezet 19.3.2007 13:48 Page 6

kreatív tervező dolgozott. A tipográfia egy évtized alatt meg-lepő változásokon ment keresztül, ennek egyik velejárója, hogya betűtervezők is reflektorfénybe kerültek. Emlékszem, London-ban a kilencvenes évek elején a fiatal tervezők már abból csi-náltak presztízskérdést, hogy kinek a betűje reagál izgalmasab-ban az új technológia adta lehetőségekre; a szaklapok, így aBaseline, az Emigre avagy az Eye állandó jelleggel publikáltakírásokat a tervek mögötti elgondolásokról, az alkotókról, sőtteljes ábécéket is bemutattak, de Magyarországon ebből mégsemmi se volt érezhető. Külföldön beszerzett folyóiratokbóllehetett tájékozódni, nem állt rendelkezésre információ az újtervezésű betűk beszerezhetőségéről. Az akkori hazai betűter-vezési gyakorlatról beszélni szinte eufemizmus, hiszen: a barokkantikvájával (Tótfalusi antikva) elhíresült Gábor Pál (1913–93)1956 óta Párizsban élt, az Első Magyar Betűöntöde akkorra márrég bezárt, jogutódjában, a Nyomdaipari Grafikai Vállalatbanpedig már csak egyetlenegy betűcsalád (Pannon antikva 1–2fokozata) készült el. Az Iparművészeti Főiskolán1 sokáig tanítóNagy Zoltánon (1920–1998) és a Lipcsében végzett ZigányEditen (1944–2004) kívül közismert betűtervezőről nem tud-tunk. Nagy Zoltán Margaret antikvája ugyan nagy nemzetközisikert ért el, hiszen az amerikai Visual Graphics Corporationegyik nagydíját nyerte el 1966-ban, de sajnálatos módon anemzetközileg forgalmazott betűt itthon a szakma közönnyelfogadta, a hazai nyomdák betűkínálatában szinte nem kapotthelyet. Azért ezt a betűt mindenki nagyon jól ismeri, hiszen amagyar útleveleket ezzel a betűvel készítették, készítik mind amai napig. Egyszóval a betűtervezés nálunk nem volt sem sze-mélyes ügy, sem ab ovo a design izgalmas területe. Persze koráb-ban ez máshol is így volt. Loxley könyvéből kiderül, hogy a betű-tervezés londoni designerek körében sem volt mindig azérdeklődés középpontjában. Erről így nyilatkozik maga NevilleBrody a könyv 18. fejezetében: „Ki nem állhattam a betűt… Úgygondoltam, a tipográfia unalmas terület, olyan múlt súlya alattnyög, amely minden változást elfojt… A tipográfia hagyományacseppet sem szórakoztató: a kommunikációnak viszont szórakoz-tatónak kell lennie.” Aztán persze mindez megváltozott…

Az ilyen személyes nézőpontból való bemutatásnak köszön-hetően Loxley könyvében életszerűvé válik, hogy a különbözőkorok történései, elgondolásai, a technika vagy akár a politikahogyan tükröződnek egy-egy betűben. Megérthető például,

7

1 Az Iparművészeti Főiskola2006-ban felvette Moholy-Nagy László nevét, így ma az a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem.

Ecsetírás

2 Nagy Zoltán Ecsetírás ésZigány Edit Pannon antikva betěiBoskovitz Oszkárnak köszönhe-tôen ma már digitális formában is léteznek. Ezek, illteve az alábbi,Boskovitz tervezésě betűk awww.nepfont.hu oldalon érhetôk el.

3 Nagy Zoltán Margaret családjá-nak licencét olyan nemzetközibetěforgalmazók vásárolták meg mint az Alphatype, Berthold, Linotype és a Photo Lettering Inc.

Pannon Antikva

Moab

SyrupTájfun

001-18bevezet 19.3.2007 13:48 Page 7

hogy a huszadik században egyesek miért érveltek nagyon ismeggyőzően a nagybetűk elhagyása mellett, mások pedig miértéppen kizárólag nagybetűkből terveztek ábécét. A könyv olva-sása során valóban fény derül megannyi titokra is. Így arra,hogy ki az a Coster, aki a róla készült szobron a hollandiaiHaarlemben egy A betűt szorongat a kezében, hogy hova tűntBaskerville teteme, hogy a huszadik század egyik designguruja,Eric Gill mit gondolt a nadrág viseléséről, és hogy valójában kitervezte azt a betűt, amely Garamond néven vált világhíressé…

S ha már a téves tulajdonításoknál tartunk, a könyv írójamegemlékezik a mi (Misztótfalusi) Kis Miklósunkról is, akinekkiváló betűjét sokáig a holland Anton Janson tervének gondol-ták. Nem ez az egyetlen magyar vonatkozású utalás a könyvbenannak ellenére, hogy a szöveg az angolszász világra koncent-rál. Simon Loxley nagyon is természetes módon abból a helyzet-ből, a londoni designközösségből tekint rá témájára, amelynekaktív része. Így a legizgalmasabb részletekre, a legtitokzatosabbtörténeti szálakra érthető módon saját országában talál rá, s amai kor felé haladva írása időről időre nem mentes még a szemé-lyes ízléséből következő véleménynyilvánítástól sem. De talánez így hiteles. Így válik részévé a tipográfiáról szóló igen bősé-ges angol nyelvű irodalomnak. Nálunk viszont a szakirodalomsajnos gyér,2 így ez a könyv alapvető hiányosságokat pótol, azolvasmányos szöveg abban segít, hogy a betűtervezésre az álta-lános kultúra részeként tekintsünk.

A témához kapcsolódó információhoz szerencsére ma azinternetnek köszönhetően könnyebben közel lehet kerülni. Ebbőla szempontból alapvető a www.font.hu oldal látogatása, aholKravjánszki Róbert szerkesztőnek köszönhetően magyar vonat-kozású betűtörténet és szakterminológia is található. A fejlődésazon is jól mérhető, hogy az elmúlt évtizedben Magyarorszá-gon is egyre többen foglalkoznak betűtervezéssel, így a Moholy-Nagy Művészeti Egyetemen az elmúlt évek szinte mindegyi-kében akadt olyan hallgató, aki betűtervvel diplomázott.

A magyar tervezők közül elsőként talán Szőnyei Györgyötfontos megemlítenünk, aki már 1996-ban különdíjat nyert a ja-pán Morisawa pályázaton, és akinek Archian betűcsaládja aFontShop betűforgalmazó kínálatában szerepel évek óta, sőt acég 15 éves nagy jubileumi kiállítássorozatának egyik állomá-sán a hálózat épp Szőnyei betűjével hirdette magát. Szinténnemzetközi hírnévre tett szert Kóthay Gábor (Incognito,

8

2 Szántó Tibor A betű, Tipográfiaés Könyvtervezés című könyvei,Virágvölgyi Péternek (1948–1998) A tipográfia mestersége – számítógéppelcímű alapmunkája mellett leginkábba különböző programokhoz kapcsoló-dó szakkönyvek kerültek forgalomba.

4 Téves tulajdonítás: A Jansonnéven elhíresült betět valójában(Misztótfalusi) Kis Miklós tervezte.

6 Az Archian betěcsalád gyökereia modern építészethez vezetnekvissza. A betě Wilmos változataHuszár Vilmosnak állít emléket.

5 A MOME-n 2000-tôl a követke-zô hallgatók diplomáztak betűterv-vel: Boskovitz Oszkár, HerbsztLászló, Csatai Péter, VoronkóVera, Szabó Sándor, KolonicsOrsolya, Baranyai István és SzántóLili. A fenti, Csatai Péter által ter-vezett betěk szakmai körökbenegyre nagyobb népszerěségnekörvendenek.

001-18bevezet 19.3.2007 13:48 Page 8

LaDanse, Minerva, Tyrnavia, Zanzibár…) és Szegi Amondó(Glosso, Mantra, Nexodus, Kedves, Zenthes…), akinek közösvállalkozása a Fontana archaikus betűtervek újratervezésévelés újraértelmezésével foglalkozik. Terveiket olyan nemzetközibetűforgalmazók bestseller listáin is láthatjuk, mint amilyen aT-26, a Psy/Ops vagy az International House of Fonts. A legfi-atalabb generáció tagjai is foglalkoznak a betűtervező elődökmunkáival. Boskovitz Oszkár tervezőmunkásságának érdekes-sége, hogy a kifejezetten egyedi hangú, szubkulturális jellegűbetűtervei (pl. Moab, Shrapnel, Syrup, Tájfun, Tilos…) melletthatalmas alázattal dolgozta át Zigány Edit Pannon antikváját és Nagy Zoltán Ecsetírását a digitális technikára. A kortársbetűtervezők közül kiemelkedik Csatai Péter, akinek munkáinjól érezhető (pl. Antagon, Botond, Hungarum Anikva, Octan…)hogy alkotójukat mélyen foglalkoztatják a szerkesztés arányai ésa geometriai építkezés új lehetőségei. Herbszt László kezdemé-nyezése, a Punktum nevű kísérleti újság pedig kiváló lehető-séget ad a magyar tervezésű betűk kipróbálására.

A hazai betűtervezés lendületet kapott. Egy kultúra éppmegerősödni látszik. Remélhetőleg Loxley könyvének magyarkiadása ezt a folyamatot támogatja, és a tipográfusok ésgrafikusok mellett olyanokat is megérint a betűk gyönyörűvilága, akik eddig csak felhasználóként találkoztak vele. Már-pedig ilyen olvasóból egyre több van, hiszen, ahogy mondaniszokták, aki számítógépen dolgozik, az egyben saját szövegénektipográfusa…

S o m o g y i K r i s z t i n a

9

7 A www.fontanatype.hu oldalonKóthay és Szegi történeti ihletett-ségű betűit, a www.jobart.hucímen, a Fontmunkások címszóalatt pedig Kóthay egyéb betűter-veit tekinthetjük meg.

A könyv magyar kiadásában nagy segítségemre voltak Maczó Péter és

Nádai Ferenc grafikusok, a tipográfia jeles tanárai. A betěk beszerzésében

és a róluk szóló ismeretek pontosításában a magyar betětervezôk és

Kravjánszki Róbert odaadó támogatását élveztem. Végül külön köszönöm

Erky-Nagy Tibor észrevételeit és segítségét; a magyar megjelenítést ékesítô,

ólom- és fabetěkrôl készült fotók az ô hagyományos mintanyomdájában

készültek Dombóváron.

S. K.

001-18bevezet 19.3.2007 13:48 Page 9

Sine qua non

A Beach Boys valamikor írt egy dalt „You need a mess of help tostand alone” (sokak segítsége kell, hogy egyedül boldogulhass)címmel; e könyv írása közben szinte naponta szembesültem en-nek a nótának az igazságával, hiszen mások segítsége, tanácsa ésrám áldozott ideje nélkül sose értem volna a végére. Elnézést,ha netán valakit kifelejtettem volna. A következôknek tartozomköszönettel az egyes fejezetek szerint:1. A Statsbibliotheek Haarlem, Marijke van Hoorn (TeylersMuseum), Gerard van Thienen, Lotte Hellinga, Bob Taylor; 3. Justin Howes; 4. Sinéad Byrne (Birmingham Museum andArt Gallery); Kitérô: Duncan Avery és Richard Cooper (TypeMuseum), Theo Rehak (www.daleguild.com); 6. PatriciaCost, Theo Rehak és Sharon Moncur (Atypl), Thomas Phinney(Adobe), Dennis Bryans; 7. Sophie Wilson (Cheltenham ArtGallery and Museum); kitérô: David Bolton (Alembic Press)(alembicprs@aol.com); 9. Shirley Thompson és RachelBairsto (Ditchling Museum); 10. Shelley Gruendler, WarrenPlatt (New York Public Library); 11. Ruari McLean; 12. ShirleyThompson és Rachel Bairsto (Ditchling Museum), Lida LopesCardozo; 13. Peter Lofting (Apple), Bruno Steinert (Linotype),Hermann Zapf; kitérô: Lida Lopes Cardozo, SarahCharlesworth és Graham Back (Cardozo Kindersley Workshop);15. Stephen Walford és a Transport Research Laboratory, Giles Chapman, Lida Lopes Cardozo, Sarah Charlesworth és Graham Beck (Cardozo Kindersley Workshop); 17. WimCrouwel, Sue Nottingham, Margaret Mayo, Anne Irving; 18.

Julian Balme; Kitérô: Christian Küsters (www.acmefonts.net),Dirk Wachowiak, Robert Green; 20. Joe Graham (Fontworks).

Köszönet illeti továbbá Mick Walsht, amiért elültette az ere-deti elképzelés magvát, és Christine Lallát a képek, köztük aszerzô fotójának elkészítéséért.

Külön köszönetem továbbá Nigel Rochenak és csapatának aSt. Bride Printing Libraryben, különösen Denise Roughannakés Lyn Arlotte-nak; a könyvtár és munkatársai kétségkívül Lon-don egyik rejtett kincse.

Végül hálás vagyok John Milesnak, aki Angliának ugyanab-ban a félreesô szegletében él, mint én, ahol bár autóba kell

10

001-18bevezet 19.3.2007 13:48 Page 10

ülni, ha egy pint tejet vagy újságot akar venni az ember – mégissikerült járótávolságon belül annyi tipográfusi tapasztalatot, em-léket, tanácsot és véleményt találnom, hogy az a határozott ér-zésem lett, a sors kegye kíséri vállalkozásomat. Remélem, önökis osztani fogják ezt a nézetemet.

A könyvet Sarah-nak ajánlom: neve örök felirat az életemen.

s i n e q u a n o n

11

001-18bevezet 19.3.2007 13:48 Page 11

001-18bevezet 19.3.2007 13:48 Page 12

Bevezetés

Vörösen izzott az égbolt New York City fölött, vastag füstoszlopemelkedett a szürkülô ég felé, reggelre majd üresség tátong azépületek addig megszokott sorában. 1908. január 10. késô estéjevolt. A bámészkodók között valaki dermedten nézte, ahogy alángok martaléka lesz, ami addig a megélhetését jelentette.Frederic Goudy és felesége, Bertha nemrégiben telepítette a vá-rosba nyomdaüzemét. Egyre több volt a munka, és hetek óta elôször történt meg, hogy a házaspár nem töltötte bent az estét. Pihenésüket kétségbeesett telefonhívás zavarta meg: Manhattan-ben lángokban áll az a Parker Building, ahol a Goudy’s VillagePress is měködött. Goudy tehetetlenül szemlélte a katasztrófát,a pokoli zaj és a tězoltók kiáltásai ellenére is jól lehetett hallania hatodik emeletrôl lezuhanó két nyomdagép csattanását,ahogy sorra átszakították a födémeket. Goudy nem kötött biz-tosítást az üzletére. Az éppen nyomtatás alatt álló könyv párpéldányától eltekintve mindössze Goudy néhány Village Typematricája menekült meg, amelyeket az igazgatói iroda széfjé-ben tároltak. A csatornába zúduló vízre meredve Goudy úgyérezte, mintha az az egész életét mosná el.

Ám alig telt el tíz év, és Goudy nemzetközi hírě tervezôgra-fikus lett, az elsô amerikai betětervezô sztár. Nem a nyomtatás,hanem a betětervezés měvészete szerzett neki hírnevet, még-hozzá akkorát, hogy a betěk világának vezéralakjai már-márazt kívánják, azon a New York-i téli estén maga Goudy veszettvolna oda a cég ingóságaival együtt.

Manapság a Frederic Goudy-féle betěk, legalábbis Nagy-Bri-tanniában, inkább a vízhez, mint a tězhöz kötôdnek – perszenémi komlóval és malátával felfôzött vízhez. Ezt a betětípustugyanis sokszor italmérések cégtábláin használják kellemesasszociációkat – hagyomány és szívélyesség – sugalló tulajdon-ságáért. Miközben a vendégek már elsô italukra gondolva elha-ladnak a cégérek alatt, csak kevesen tudják, hogy milyen drá-mai volt a betěket tervezô ember élete. Ugyanis annak ellenére,hogy Goudy fáradhatatlan önreklámozással haladt célja feléebben a leginkább maguknak való tervezôkbôl álló szakmá-ban, karrierjét kétszer is teljesen újra kellett indítania.

13

001-18bevezet 19.3.2007 13:48 Page 13

Miért is törôdne bárki ezzel? Mi az, ami valójában olyan ér-dekes a betětípusokban? Miért van egyáltalán szükségünkolyan sokfélére? Times, Century, Garamond, Arial, New York,Geneva, News Gothic, Univers, Franklin, Old English, Goudy…évrôl évre hosszabb lesz a sor. Kit érdekel a betěk stílusa? Végül is a szavak jelentése a fontos, nem? Hát nem egészen jólelboldogulnánk, mondjuk a Helveticával? Világos, remekül olvasható, megfelel a feladatnak, közvetíti az üzenetet. A tipo-gráfia egyik legkiválóbb és legnagyobb hatású kommentátora,az Amerikába emigrált Beatrice Warde még azt is bevallotta,hogy alapjában véve mélységesen hidegen hagyja a betě, mintolyan: „A betěnek egyértelměnek és jónak kell lennie, hogy ellássa a közlés feladatát… de ez minden. Nem tartom túl fon-tosnak, hogy hogyan közvetítjük az üzenetet, feltéve hogy az sikeresen eljut egyik embertôl a másikhoz.”1 Beatrice szerint alényeg az igazság közlése. De ami az egyik személy számárafeltétlen igazság, az bosszantó apróság lehet a másiknak. Ho-gyan gyôzzünk meg valakit, hogy a mi változatunkat olvassa?Az egyik módszer a betětípus megválasztása lehet.

Kit érdekelhetnek a betětípusok? Minden profitérdekelt szer-vezetet, még akkor is, ha eleinte szükség lehet némi gyôzködésre.Észleljen csak értékesítésében hirtelen zuhanást egy cég, piaci pozíciójának visszaszerzésére azonnal szükségessé válikjavítania az arculatán, és ebben semmiképp sem mellôzheti atipográfiát.

A felsôbb körök brit óriását, a Marks & Spencert a huszadikszázad vége felé viszonylagos válságba sodorta a drapp színreépülô arculata, az elektronikus fizetés lehetôségének konok

t i t k o k é s t ö r t é n e t e k a b e t ě k m ö g ö t t i v i l á g b ó l

14

1 „Ide egy kriglivel!” FredericGoudy munkája köszönti a szom-jazó vendéget.

1 John Dreyfus: „Beatrice Warde, the First Lady of Typography”,The Penrose Annual, vol. 63. NewYork, 1970.

001-18bevezet 19.3.2007 13:48 Page 14

elutasítása, továbbá, hogy immár mindegyik ruhabolt árusítottfehérnemět, ami mindig is a cég alapvetô profiljának számított.A helyzet orvoslására egy sokkal frissebb, a mai korhoz közelí-tô új arculatot kaptak a boltok. Ebben a változásban az új szí-neken és anyagokon kívül nagy szerepet kapott az új tipográfiabevezetése is: egy nem kifejezetten talpas, de nem is igazántalpnélküli betět választottak, amely bár „korszerě” benyo-mást kelt, mégsem ijeszti el az idôsebb vásárlókat sem. Ja, éspersze bevezették a hitelkártyás fizetést.

A jelek szerint bevált a dolog. És ez měködött a Burberryesetében is. A fekete-vörös-bézs kockás szövetérôl, esôkabátjai-ról, esernyôirôl és sáljairól, no meg a gazdag amerikai és japánturistákról, és a középkorú angol felsô-középosztálybeli vásár-lóiról híres cég úgy döntött, hogy egy fiatalabb, trendkövetôbbvevôkört is megcéloz; nemcsak fiatal, durcás modelleket kezd-tek mutogatni reklámkampányaikban, hanem ez a kettôség meg-jelent a cég logójának tipográfiájában is. Egy elegáns, moderntalpas betět választottak, amely egyszerre klasszikus és mai,pontosan olyan, mint amilyennek a Burberry újabban mutat-kozni kívánt.

Merthogy a betěknek is van divatjuk, ugyanúgy, mint az öl-tözködésnek. Mert mi más a betěkép, mint az ábécé felöltözte-tése? Szavainkat útra engedhetjük olyan megjelenéssel, azok amodern irányzatokkal hozzák ôket kapcsolatba, de úgy is,mintha megrekedtek volna a 1980-as évek nagy hajú, erôfitog-tató bugyraiban; gondolataink viselkedhetnek úgy, mintha ré-gi, bôrfoltos könyökě tweedzakóban járnának, vagy akár „fashionvictimként”, azaz a mindenkori divat áldozataiként léteznének.Még 1936-ban egy amerikai nyomdászújságban, a The InlandPrinterben, John Allen Murphy így kísérelte meg elemezni azújabb és újabb betěkre jelentkezô igényt:

„Nem kérdéses, hogy ugyanaz a törvény irányítja a nyom-dai betěk állandó változását, mint a külsô megjelenésmegszámlálhatatlan más területét. Nem tudni, miféle haj-tóerô áll e jelenség mögött. A változás igénye valószínělegaz emberek nyughatatlanságából következik. Aminek a látványához hozzászokunk, azt megunjuk, és bizonytala-nul valami másféle után áhítozunk. Az átlagember ritkánmondja ki, mit is akar. Tulajdonképpen nem is igen tudja. A gyártónak kell ráéreznie az emberek különös, ki nem

b e v e ze t é s

15

2 A Marks & Spencer tipográfiá-jának az áttervezése a vállalatotmegmentô stratégia fontos elemevolt.

001-18bevezet 19.3.2007 13:48 Page 15

fejezett, változás utáni vágyára, és olyan látvánnyal kellfelruháznia az árut, hogy a divat majd elfogadja.Ugyanaz a jelenség érhetô tetten a betěk világában is: a vásárlói kegy elfordul bizonyos fajtáktól, és új kedvencekjelennek meg…”

Murphy szerint tehát a betěkészítôknek fel kell mérniük a vál-tozó igényeket, a kimondatlan óhajokat. Manapság a stílusvál-tozásokat inkább a befolyásos helyzetě měvészeti vezetôk ha-tározzák meg, illetve maguk a betětervezôk, ha rájuk mosolyoga szerencse, és divatba jönnek a betětípusaik. A trendek válto-zatlanul léteznek, a változás azonban gyorsabb, mint Murphyidejében. John Grafam, a Fontworks munkatársa ezt így fogal-mazza meg: „Az utóbbi években több bizonytalanság is mutat-kozott a különbözô stílusok megjelenésében: elôször voltak agrunge,2 tehát a roncsolt betěk, aztán egy darabig népszerěekvoltak a stencilek és az ultra lightok, vagyis a nagyon vékonyvonalvezetésě betěk. Jelenleg kerekded betěképek iránt mu-tatkozik érdeklôdés, olyanok iránt, mint amilyenek a Helveticalekerekített változatai. A Tate Gallery például a logójában ésbetěstílusában is egy ilyen lekerekített típust részesít elônyben.”

Az 1980-as években, az úgynevezett „designer évtizedben”az öltözékben, a lakás berendezésében, a kedvenc vendéglônkvagy borozónk belsô terében megjelenô stílust rendszerint va-lamilyen talpas betětípus egészítette ki a nyomtatványokon,címkéken, illetve portálokon; ezeket a keskeny betětípusokat avastag és vékony szárak közötti erôs kontraszt jellemezte.

A világ nagyjából ezt tekintette a korszerěnek, mondhatni,a kifinomultság csúcsának. Manapság másféle a tipográfiaimegközelítés, az üzenet viszont alapvetôen ugyanaz: „Olya-nokhoz szól ez a design, akik pontosan tudják, hogy mi törté-nik most, akiknek kifogástalan az ízlése, és semmiféle nosztal-giát sem táplálnak a korábban történtek iránt.”

Ami megváltozott, az a nyomdai betěk stílusa. Az uralkodósans serif, a talpnélküli betě vagy az 1920-as, illetve az 1950-esévek valamelyik idôtlen terméke, vagy az utóbbi tíz év döm-pingjének egyik példánya. És megváltozott a megjelenítés stílusa is: míg az 1980-as években a fô üzenetet hordozó fel-irat – a fôcím és/vagy az alcím – nagy méretě volt, manapságkicsi. Korábban minden bizonnyal keskenyített betěformákkal,sěrěn szedték volna a szöveget, hogy közel álljanak egymáshoz

t i t k o k é s t ö r t é n e t e k a b e t ě k m ö g ö t t i v i l á g b ó l

16

2 A grunge betěk lehetnek nyújtottak, torzítottak, roncsoltak.Nem a szabályszerěséget, hanem az informális jelleget hangsúlyozzák,tehát az egyéni stílus a legfontosabb. Az ultra világosok szárai ugyan-olyan vastagok lehetnek, mint a mellékvonalak.

001-18bevezet 19.3.2007 13:48 Page 16

a betěk; mostanság nagyobb a betěköz, és ha valamilyen irány-ba eltolják a betě alakját, akkor leginkább szélesítik, széthúz-zák, hogy nagyobbnak těnjenek.

Kit érdekelhetnek a betětípusok? Nos, téged is, kedves olvasó.A személyi számítógép megjelenése óta, mindaddig példátlanmódon, ki-ki a maga tipográfusa lehet – a betěszedést, ezt azegykor oly költséges szolgáltatást, amely egy igen képzett, zártszakmai kör kiváltsága volt, ma mindenki ězheti, akinek az író-asztalán akad hely számítógépnek.

És csak rajtad múlik, milyen betěvel szeded a szöveget.3

Van kedvenced? Más és más célra különbözôeket használsz?Egy, a múzeumi támogatások megszerzésével foglalkozó isme-rôsöm bizalmasan a tudomásomra hozta, hogy az adománykérôleveleket mindig Times Romannel írja. Szerinte ez a betětípusvizuális és pénzügyi szegénységet sugall, azt láttatja, hogy nem

b e v e ze t é s

17

3 Amikor a digitális világ elôttibetěkrôl esik szó, a hagyományosangol „fount” írásmódot használja az angol szöveg, egyébként az immáraz egész világon használatos amerikai„font” formát. Eredetileg a „fount”egy azonos típusú és méretě, teljeskarakterkészletet jelentett, a könyvbenazonban a mai tágabb értelmében, a„betětípus” szinonimájaként jelenikmeg, azaz egy bizonyos, azonos for-makincsě, mérettôl független ábécé-tervet jelöl.

3 Tipográfia az 1980-as évekvégérôl: ennek a korszaknak egyik tipikus példája az azóta már megszěnt Blitz stílusmagazincímlapjának jellegzetes, sikkesenkeskeny kopfja, azaz fejléce.

001-18bevezet 19.3.2007 13:48 Page 17

állnak rendelkezésre a gondosabb külalakra fordítható forrá-sok. A Times tervezôje, a tiszteletre méltó Stanley Morison két-ségkívül forog a sírjában…

Kit érdekelhetnek a betětípusok? Esetenként akár egy egésznépet: Németországban a betě stílusához kapcsolódóan voltegy vita, amely a tizenkilencedik század nagy részében ádázvihart kavart, s csúcsát az 1930-as években, Adolf Hitler hata-lomra jutásával érte el. Ami azt illeti, a tipográfia tulajdonkép-pen valóban árulkodik egy-egy nép jellegérôl. Svájci? Tiszta vo-nalú, kontrollált, jól rendezett. Francia? Nagystílě, cikornyás,egy teljesen individualista univerzum. Az amerikaiaknak, mi-közben nem gyôzik magasztalni kiemelkedôen kreatív alkotói-kat, a betěbôl is sikerült nagy üzletet csinálniuk. És Anglia? Hátpersze hogy az excentrikus, a csodabogár és a magába zárkózómagányos tipofil hazája!

Kit érdekelhetnek a betětípusok? A most következô történetekszereplôit. Olyan emberek ôk, akiknek a nevéhez az a két nagytechnikai és társadalmi forradalom fězôdik, amely az elmúlthat évszázadban átformálta a nyugati társadalmat. A forrada-lom azonban csak ritkán volt célkitězésük, noha nemegyszer amegszállottságukból következett. Sokan valami egészen mástkerestek, és véletlenül bukkantak rá szenvedélyük tárgyára.Miközben céljuk felé törtek, egyszerěen belebotlottak – a betě-be. A tipográfusként képzett betětervezô viszonylag új keletějelenség; a múltban a betětervezô többnyire egészen másfajtaszakmai vonzódás követésével kezdte pályáját. Korábban ezeka tervezôk nem valamiféle kreatív elefántcsonttoronyban éltek.Becsvágy, irigység, vágy, árulás, szerelem – terveikben termé-szetes módon jelent meg teljes személyiségük. És éppen ezek asajátosságok, a törekvéseket irányító, gyakorta kerülô útra te-relô karakterjegyek azok, amelyek oly elragadóvá varázsoljákmind élettörténeteiket, mind betěterveiket.

t i t k o k é s t ö r t é n e t e k a b e t ě k m ö g ö t t i v i l á g b ó l

18

001-18bevezet 19.3.2007 13:48 Page 18